II. A BANKRENDSZER STABILITÁSA
II. 8. JÖVEDELMEZÔSÉG
II.
A gazdasági növekedés további lassulása ellenére 2003 elsô félévében a bankrendszer jövedelmezôsége az elôzô évi nagyon jó teljesítményhez képest is jelentôs javulást mutatott: a bankszektor 104 milliárd forintos adózott eredménye 46%-kal magasabb a bázisidôszakinál. Az eszköz- és tôkearányos jövedelmezôségi mutatók is látványos javulást jeleznek az egy évvel korábbi értékekhez képest: a ROA 1,58%-ra (2002. I. félév: 1,33%), míg a ROE 17,4%-ra nôtt (2002. I. félév: 14,6%) (lásd II-36. ábra).35 A bankrendszeri jövedelmezôség elmúlt másfél évben megfigyelhetô javulásában meghatározó szerepe volt az állami támogatású lakáshitelek dinamikus bôvülésének, amely a magas kamatmarzson keresztül jelentôs többletnyereséghez juttatta a bankokat.36 2003 elsô félévében, becsléseink szerint, az állami kamattámogatásos lakáshiteleken realizált profit a bankok együttes eredményének mintegy 10-13%-át tehette ki.37 II-36. ábra A bankrendszeri ROE % 25 20 15 10 5
2003. jún.
dec.
2002. jún.
dec.
2001. jún.
dec.
2000. jún.
1999. dec.
0
A bankrendszeri eredmény jelentôs javulása mellett fontos kiemelni, hogy a bankok közötti jövedelmezôségi differenciák erôsödtek 2003-ban. A legjövedelmezôb-
35 36 37
38
ben mûködô bankok elônye ugyanis jelentôsen nôtt az „átlagos bankhoz” képest, ami elsôsorban a jelzálog-hitelezésben kialakult magas koncentrációval magyarázható. A veszteséges bankok száma – a 2002 és 2003 elsô félévében is mûködô bankok körében – 7-rôl 9-re nôtt.38 A veszteséges bankok együttes piaci részesedése viszont a mérsékelt növekedés ellenére is alacsony (8%). Rendszerstabilitási szempontból kedvezô, hogy a nem nyereségesen mûködô bankok között továbbra is csak kisebb intézményeket találunk. A bankrendszer eredményének kedvezô alakulásában ismét nagy szerepe volt a jutalékeredmény dinamikus bôvülésének, 2002-tôl eltérôen viszont a kamatjövedelem növekedése – abszolút értéken – meghaladta a jutalékeredmény változását. A mûködési költségek növekedése ugyan számottevôen gyorsult az elôzô évhez képest, de így is jóval elmaradt a bevételek bôvülésétôl. 2002 elsô félévéhez képest nagyobb mértékû volt az értékvesztés és a kockázati céltartalékok nettó növekedésébôl származó eredménycsökkentô hatás (lásd II-6. táblázat). 2003 elsô felében a bankrendszer kiváló eredményében fontos szerepe volt a nettó kamatjövedelem elôzô évinél jóval erôteljesebb növekedésének, ami jelentôs részben a hitelezési dinamika erôsödésébôl fakadó kedvezô volumenhatással, ill. a magas kamatmarzsot biztosító lakáscélú hitelek részarányának további emelkedésével magyarázható. A lakossági hitelezés egyre növekvô szerepét jelzi a profittermelésben, hogy a lakáscélú és fogyasztási hitelek kamatbevételének aránya 2003 elsô félévében a hitelek kamatbevételének már közel 1/4ét tette ki, míg 1999-ben (azaz a lakástámogatási rendszer bevezetése elôtt) ez az arány még nem érte el a 10%-ot. A lakossági hitelek súlyának növekedése ellenére a bankok átlagos eszközhozama és forrásköltsége közötti spread 25 bázisponttal szûkült 2003 elsô félévé-
A ROA és ROE adatok mindig a legutóbbi két félév egészére vonatkoznak. Az állami támogatású lakáshiteleken – a támogatási feltételek 2003. júniusi változtatásáig – 7-9%-os kamatmarzsot érhettek el a bankok. Az állami támogatású lakáshiteleken a 2001-ben bevezetett forrásoldali és kiegészítô kamattámogatások mellett nyújtott hiteleket értjük, a „régi” típusú – OTP által folyósított – támogatott hiteleket nem számítottuk ide. Emellett egy 2003-ban induló bank mutatott még ki veszteséget az elsô félévben.
JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL
65
