ÖSSZEFOGLALÓ
ÖSSZEFOGLALÓ
Romló hazai kockázati megítélés
A világgazdaság fôbb régiói közül Japánban és az USA-ban a nyár óta javulnak a gazdasági növekedéssel kapcsolatos kilátások. Az euróövezet gazdasága szerényebb ütemben bôvül, és csak 2004 második felében érheti el újból a potenciális növekedési ütemet. A javuló globális konjunktúrakilátások ellenére Magyarországon az elmúlt fél évet a makrogazdasági stabilitási kockázatok növekedése jellemezte, nôtt a fizetési mérleg hiánya, jelentôsen emelkedett az árfolyam és a hozamok volatilitása, emelkedett a forintbefektetésektôl elvárt kamatprémium.
A magas árfolyam- és hozamvolatilitás okai: – fundamentumok romló piaci megítélése – lassabb konvergenciára vonatkozó várakozások – megváltozott árfolyamvárakozások
A magyarországi pénzügyi piacokat jellemzô volatilitás és kedvezôtlenebb kockázati megítélés hátterében elsôsorban a konvergenciafolyamat várható alakulásával kapcsolatos bizonytalanság áll. Romlott a makrogazdasági fundamentumok piaci megítélése, elsôsorban az ország külsô egyensúlyi pozíciója kelt aggodalmat a piaci szereplôk szemében. Az infláció emelkedô trendje és a költségvetési hiány tervezettnél lassabb mérséklésére vonatkozó piaci várakozások eredôjeként a piac még nehezebbnek tekinti a konvergenciakritériumoknak – a bejelentett 2008-as euróövezeti csatlakozáshoz szükséges – idôben történô teljesíthetôségét. A forint árfolyamsávjának június 4-én történt leértékelése jelentôsen megváltoztatta az árfolyam jövôbeli pályájára és az ERM II középárfolyamra vonatkozó piaci várakozásokat, ami szintén hozzájárult a volatilitás növekedéséhez. A hazai makrogazdasági folyamatokkal kapcsolatos általános bizonytalanság nyomán nôtt a forint sérülékenysége és a pénzügyi fertôzéseknek való kitettsége. A befektetôk a korábbi idôszakhoz viszonyítva érzékenyebben reagáltak a regionális, mindenekelôtt a lengyelországi eseményekre.
A kamatciklus fordulása csökkentheti a feltörekvô piacok vonzerejét
Miközben Magyarországon és a kelet-közép-európai régióban nôtt a bizonytalanság, a feltörekvô piacok összessége számára 2003 eddig eltelt idôszakában a korábbi évekkel összehasonlítva rendkívül kedvezô volt a kockázati megítélés. Mindez összefügg a historikusan alacsony dollár- és euróhozamokkal. Kockázatokat jelenthet a fejlett országokban várt kamatciklus jövô év második felére várt fordulópontja, mely megváltoztathatja a feltörekvô országok számára jelenleg kedvezô befektetési környezetet.
A nagyobb volatilitás egyelôre nem jelent növekedési kockázatot, az infláció alakulását azonban kedvezôtlenül érintheti
A forintárfolyam tartós bizonytalansága lassíthatja a magyar vállalati szektor beruházásainak már megfigyelhetô fellendülését, bár ezt a hatást mérsékeltnek tartjuk, mivel a külkereskedelemben részt vevô vállalatok többsége a magas importhányad miatt jórészt természetes fedezeti pozícióban van. Az egyéves elôretekintô reálkamat az elmúlt félévben bekövetkezett, több mint 200 bázispontos emelkedése nem jelent stabilitási kockázatot, a reálkamat ugyanis az év eleji spekulációs támadás után kialakult rendkívül alacsony szintrôl tért vissza az elmúlt évek viszonylatában általánosnak mondható 3-4% körüli szintre. A tavalyi évnél átlagosan leértékeltebb árfolyamszint hozzájárult ahhoz, hogy az infláció mérséklôdése megállt, és a nyár elejétôl emelkedni kezdtek az inflációs várakozások. 2004-ben az indirekt adók emelése közel 2%-kal megnöveli az árszintet. Ahhoz, hogy az egyszeri árszintemelkedésbôl származó inflációs sokk ne vezessen az inflációs várakozások tartós emelkedéséhez, fontos, hogy a gazdasági szereplôk
JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL
7
