ART.CO
ipar. stílus. kultúra. kortárs művészeti magazin
2011 02
ONLINE VÁLTOZAT
KASZA GÁBOR Y, AZ EMBER DERMEDT IDŐTLENSÉGE COENÉK FÉLSZEMŰJE HOBO BLUES BAND: 33 ÉV
FILMSZEMLE ELŐTT
ARONOFSKY ÉS A FEKETE HATTYÚ AZ ÖLDÖKLÉS ISTENE A VÍGSZÍNHÁZBAN
INTERJÚ
CSISZÁR IMRE FEKETE ERNŐ FENYVESI ÁRON GYÖRE BALÁZS KARAFIÁTH ORSOLYA KIRÁLY VIKTOR MÁTÉ BENCE ED TEMPLETON TIBOR ZSOLT ZSÁMBÉKI GÁBOR
BOHUS ZOLTÁN MULASICS LÁSZLÓ KOVÁCS ENDRE
AZ ONLINE VÁLTOZAT A HIRDETÉSEKET NEM TARTALMAZZA.
ÁTVÁLTOZÁSOK KRISTON ATTILA, FŐSZERKESZTŐ
Az év első hónapja a művészet, pontosabban a kultúrpolitika világában lezajlott változások okán roppant érdekes volt. Személyi változások történtek, vagy legalábbis fognak történni meghatározó intézmények élén, mint a Nemzeti Színház, a Műcsarnok vagy éppen a magyar film. Utóbbi egészen konkrétan kormánybiztost kapott, méghozzá nem is akárkit: magát Andrew G. Vajnát, a Terminátor filmek pénzügyi felelősét. Megnyugvást ugyan nem eredményezett bennem ez a lépés, inkább kérdéseket váltott ki: vajon Hollywood egyik sikeres producere képes lesz-e átültetni a hazai viszonyokba az amerikai gyakorlatot? Vajon képes lesz-e kirángatni a magyar filmipart abból a hullámvölgyből, melybe az elmúlt években zuhant? Mert hát lássuk be: ha a mozgókép finanszírozása továbbra is ilyen kőkorszaki módon valósul meg, akkor ne csodálkozzunk, hogy hazánk tehetséges ifjai külföldön kutatnak új lehetőségek után. És találnak is, hiszen Antal Nimród, Török Ferenc és Hajdu Szabolcs, hogy csak néhányat említsek az ifjabb filmes generációból, jelenleg is aktívan dolgozik; csak nem Magyarországon.
ART.CO MAGAZIN
2011 02
3
ART.CO
kortárs művészeti magazin
IMPRESSZUM FŐSZERKESZTŐ
KRISTON ATTILA
ART DIRECTOR
ÁRON MÁRTA BARNÁS MÁRTON BÉZI SÁNDOR CSORDÁS ATTILA ENYEDI KATALIN HASSAN SZIHÁM HERMANN VERONIKA KATONA RÉKA KOVÁCS KATA MAJSA BARBARA MÁRTA ALEX SZEKERES SZABOLCS TARR BERNADETT VÁRKONYI KARINA
MUNKATÁRSAK
KAPI DÁNIEL
KÉPSZERKESZTŐ
SVÉBIS BENCE
OLVASÓSZERKESZTŐ
KINCZEL ÁKOS
KORREKTOR
BUSA GÁBOR KORMÁNY ZOLTÁN ZSOLT
WEB
CÍMLAP Y-SOROZAT © KASZA GÁBOR, 2011 KIADÓ Z’ART KOR ALAPÍTVÁNY CÍM: 1112 BUDAPEST, BOD PÉTER LEJTŐ 6. TELEFON/FAX: (1) 319 3841 E-MAIL: INFO@ART.CO.HU FELELŐS KIADÓ AZ ALAPÍTVÁNY KÉPVISELŐJE NYOMTATÁS DOBA KIADÓ ÉS NYOMDAIPARI KFT. FELELŐS VEZETŐ DOBA ERZSÉBET LAPMENEDZSER FEKETE-GÁLFI BOTOND MEGJELENIK HAVONTA. ELŐFIZETHETŐ A MAGAZIN ART.CO.HU CÍMEN TALÁLHATÓ HIVATALOS WEBOLDALÁN. I. ÉVFOLYAM, MÁSODIK SZÁM ISSN 2062-3135
E SZÁMUNK EGYÜTTMŰKÖDŐI PARTNEREI A38, ACB KORTÁRS MŰVÉSZETI GALÉRIA, BROADWAY TICKET HUNGARY, BUDAPEST FILM, BUDAPEST GALÉRIA, DEÁK ERIKA GALÉRIA, ERNST MÚZEUM, EURÓPA KÖNYVKIADÓ, FÓRUM HUNGARY, FŐVÁROSI KÉPTÁR - KISCELLI MÚZEUM, GONDOLAT KIADÓ, HUNGAROTON, HVG KÖNYVEK, INTERCOM, IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM, KARINTHY SZÍNHÁZ, KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ, KING MUSIC, KOGART HÁZ, MADÁCH SZÍNHÁZ, MAGVETŐ KIADÓ, MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ, MAGYAR FOTOGRÁFUSOK HÁZA, MAKETT LABOR - MEDENCE CSOPORT, MAMAZONE RECORDS, MOLNÁR ANI GALÉRIA, MŰCSARNOK, MŰVÉSZETEK PALOTÁJA, NEMZETI SZÍNHÁZ, NYITOTT KÖNYVMŰHELY, PALACE PICTURES, PAPP LÁSZLÓ SPORTARÉNA, PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ, PESTI MAGYAR SZÍNHÁZ, PODMANICZKY MŰVÉSZETI ALAPÍTVÁNY, PRO VIDEO FILM & DISTRIBUTION, RAIFFEISEN GALÉRIA, SHOWTIME BUDAPEST, THÁLIA SZÍNHÁZ, TRAFÓ KORTÁRS MŰVÉSZETEK HÁZA, UIP-DUNA FILM, ULPIUS-HÁZ KIADÓ, UNIVERSAL MUSIC, VÁRFOK GALÉRIA, VÍGSZÍNHÁZ, VILTIN GALÉRIA, VINTAGE GALÉRIA, WARNER MUSIC HUNGARY - MAGNEOTON JOGI NYILATKOZAT AZ ART.CO MAGAZIN KIADÓJA NEM VÁLLAL FELELŐSSÉGET A MAGAZINBAN MEGJELENT HIRDETÉSEK TARTALMÁÉRT. A KIADÓ FENNTARTJA A JOGOT A MAGAZIN SZERKESZTŐSÉGI TARTALMÁÉRT. A MAGAZIN RÉSZBEN VAGY EGÉSZBEN TÖRTÉNŐ MÁSOLÁSÁHOZ, FELHASZNÁLÁSÁHOZ A KIADÓ ÍRÁSOS ENGEDÉLYE SZÜKSÉGES.
4
2011 02
ART.CO MAGAZIN
AZ ONLINE VÁLTOZAT A HIRDETÉSEKET NEM TARTALMAZZA.
TARTALOM
FÓKUSZ 8 12 18 20 22 25
KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ: A MIZANTRÓP GALÉRIA: KASZA GÁBOR - Y A HOBO BLUES BAND 33 ÉVE FILMSZEMLE ELŐTT GYÖRE BALÁZS: HOVA MÉSZ BUDAPEST? GALÉRIA: GÁBOR IMRE – 7½
SZÍNTÉR 30 32 33 34 35
36 38 39 40 43 44 45 46
6
2011 02
SZÍNHÁZ CSISZÁR IMRE: “SOKFÉLE ALAK FESZEGETHETI A DEMOKRÁCIA HATÁRAIT” BEMUTATÓK: KVARTETT, HIPPOLYT, A LAKÁJ ÖRDÖGLAKAT, SZIRÉNÉNEK TRÓJA, WA(H)RESGELOGEN JUTALOMJÁTÉK HELYETT - VÍGSZÍNHÁZ: AZ ÖLDÖKLÉS ISTENE
IPARMŰVÉSZET ED TEMPLETON: “KELL AZ A KIS KÁOSZ!” KIÁLLÍTÁSOK: KÉT KORSZAK HATÁRÁN - PERZSA MŰVÉSZET A QÁDZSÁR-KORBAN RUTKAI BORI - KÉTEZER ELEVEN FÉLELEM A FEKETE DOBOZBAN SZABÓ DEZSŐ - POSTCARDS TRANSZFER: KIÁLLÍTÁSOK - KÜLFÖLD ZENE ÚJ LEMEZZEL KÜLFÖLD FELÉ - KIRÁLY VIKTOR: SOLO LEMEZ: MANTRA PORNO - KÉREK LAKÁST, PEARL JAM - LIVE ON TEN LEGS , IN MEMORIAM FERENCSIK JÁNOS KONCERT: TOURS DE FRANCE: FUMUJ (FR), COLORSTAR (HU), FINECUTBODIES (HU) FAITHLESS - THE DANCE NEVER ENDS, GORAN BREGOVIC - MARGOT, EGY BOLDOGTALAN KIRÁLYNÉ EMLÉKIRATAI MY CHEMICAL ROMANCE: DANGER DAYS
ART.CO MAGAZIN
TARTALOM
-
FILM A FÉLSZEMŰ MOZIAJÁNLÓK: BOSZORKÁNYVADÁSZAT, A KIRÁLY BESZÉDE, CSAK SZEXRE KELLESZ A NEGYEDIK, A HARCOS, GULLIVER UTAZÁSAI DVD AJÁNLÓK: MACHETE, SOCIAL NETWORK, A LÁNY, AKI A TŰZZEL JÁTSZIK MEDVE DÍJAK- A 61. BERLINI NEMZETKÖZI FILMFESZTIVÁL A TÖKÉLETESSÉG KOREOGRÁFIÁJA - FEKETE HATTYÚ IRODALOM “A PROJEKTMUNKÁK HÍVE VAGYOK” - KARAFIÁTH ORSOLYA KÖNYVAJÁNLÓK: R. SCHANKENBER - HÍRES SZERZŐK - TITKOS ÉLETE VLAGYISMIR SZOROKIN - 23000 BUD SPENCER - KÜLÖNBE DÜHBE JÖVÖK BRET EASTON ELLIS - KIRÁLYI HÁLÓSZOBÁK FREI TAMÁS - A MEGMENTŐ , KOVÁCS ANDRÁS PÉTER - MULTIGÁZ A KRISTÁLYTÜKÖR MEGHASADR - AGATHA CHRISTIE TITKOS JEGYZETFÜZETEI
SZÍNTÉR 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57
KÉPZŐMŰVÉSZET “A FELSZÍNESSÉGRE REFLEKTÁLNI MINDIG ÉRDEKES” - TIBOR ZSOLT
60
KIÁLLÍTÁSOK: JÚLIUS GYULA - FÉNYFOGÁS, PROMENADE PROJECT BUDAPEST BENCZÚR EMESE - NE ZÁRKÓZZ EL!, CSURKA ESZTER - VÁGY VÁRNAI GYÖRGY - SYSTEMA NATURAE, PINTÉR GÁBOR - MOST
62 63 65
“...NAGYON SOK TERV VAN.” - FENYVESI ÁRON “ELŐSZÖR JÖTT A TERMÉSZET SZERETETE, AZTÁN A FOTÓZÁS” - MÁTHÉ BENCE
BOHUS ZOLTÁN KOVÁCS ENDRE MULASICS LÁSZLÓ
SZALÓKY KÁROLY, GALÉRIATULAJDONOS
KISTOTÁL 66 70
PORTRÉ 72 74 78
INTERJÚ 82
ART.CO MAGAZIN
2011 02
7
FÓKUSZ
“ENGEM AZ ELLENTÉTES VONÁSOK ÉRDEKELNEK” SZEKERES SZABOLCS
A Katona József Színház Zsámbéki Gábor irányításával A mizantróp bemutatójára készül. A rendező, aki Kaposvárott, később Budapesten, a Nemzeti Színházban, majd közel harminc évig a Katona József Színházban volt igazgató, ezúttal Molière legkeserűbb, legtitokzatosabb darabjának színrevitelére vállalkozik. Shakespeare és Csehov mellett Molière a legtöbbször játszott klasszikus szerző színházainkban. Mégis a Tartuffe, A fösvény vagy az Úrhatnám polgár szerzőjétől A mizantróp nem vált igazi sikerdarabbá. Mi lehet ennek az oka?
kitöréseivel, és korunkban éppen ez az egyetértési vágy szokta úgymond előhívni a darabot. Egy előadás azonban csak akkor lehet teljes, ha a címszereplő gyengeségeit, mulatságos vonásait is megmutatja.
Ebben nincs egészen igaza. A mizantróp egészen meglepő gyakorisággal szerepel a magyar színházak műsorán. Az utóbbi két évtizedben legalább hat-hét alkalommal állították színpadra. Többek között rendezte Székely Gábor, Ascher Tamás, Rudolf Péter, Tompa Gábor, Schilling Árpád és Gothár Péter is. Furcsa módon nem a nyílt komikumú, feltétlenül sikert ígérő Molière-darabokat mutatják be színházaink, hanem inkább az olyan bonyolult és nehezebben értelmezhető darabokat, mint amilyen A mizantróp. Az életmű csúcspontjainak egyébként A mizantróp mellett a Tartuffe, és a Don Juan számít.
Miért döntött Petri György magyarítása mellett, jóllehet Szabó Lőrinc és Mészöly Dezső is fordította a darabot? Az emelkedettség hiánya miatt, és azért, mert az elődökhöz viszonyítva sokkal közelebb van a köznapi beszédhez. Dacára annak, hogy ez a fordítás a Székely Gábor által rendezett, 1988-ban bemutatott előadáshoz készült, a szöveg egyáltalán nem avult el az elmúlt évtizedekben. Ahol egy kicsit mégis, ott Várady Szabolcsot, egy Petri György szellemiségéhez közel álló, nagyszerű költőtársat kértem meg arra, hogy némileg igazítson a szövegen.
A darab címszereplője, Alceste Molière sok más darabjával elkomikus vagy tragikus figura? lentétben komolyan veszi a szerelmet A mizantrópban. Véleménye Ez az egyik alapvető kérdés, ame- szerint Célimene szerelmes Allyen mindenkinek el kell töpren- ceste-be? geni, aki a darab színrevitelére vállal-kozik. Az eredeti elgondolás Erre a kérdésre megtalálható szerint Alceste meglehetősen a válasz a darabban, egészen komikus jellem. Molière is így játszo- pontosan a negyedik felvonástta, ő tehát a figura vígjátéki voná- ban. A darabon belüli jellemsait hangsúlyozta. Ma már sokkal zések elsősorban arról árulkodinkább érezzük drámainak, ebbe nak, aki beszél, hogy ő miért a korszellem változása jócskán be- mondja, miért látja ő olyannak, lejátszik. Minél inkább érzi magát amilyennek a másik szereplőt. De megsebzettnek az emberiség, Éliante egy tiszta, őszinte figura. annál inkább tolja az értelmezést Ő ezt mondja a vetélytársnőjéről: a tragédia irányába. Én egy pusz- „Ezt megítélni a legnehezebb./Célimenetán nemeslelkű, tragikus Alceste- en kiigazodikel?/Ősincstisztábanazérzéet gyenge megközelítésnek érzek. seivel./Szeret és ebből észre mit sem vesz,/ Oly könnyű egyetérteni Alceste máskor szeretni vél, pedig szíve üres.” 8
2011 02
ART.CO MAGAZIN
FORRÁS: KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ
A lényeg az, hogy maga Célimene sincs tisztában önmagával. Egy figurán belül engem elsősorban az ellentétes vonások érdekelnek. A darab végén Alceste megcsömörlik, és elvonul a társasági élettől. Nem tudjuk, hogy pontosan hova menekül. Van onnan még visszatérés? Azt, hogy Alceste elszökik-e vagy sem, az adott előadás rendezője dönti el. Én most nem szeretném elárulni az előadásom végét, legyen ez meglepetés a néző számára. Az egyik korábbi nyilatkozatában azt mondta, hogy mindig gyanús az Ön számára, ha a próbák simán, konfliktusmentesen zajlanak. Milyen hangulatúak A mizantróp próbái? Mindannyian kicsit olyanok vagyunk, mintAlcesteésperszemindannyiunkban van jó adag Philinte is. A színházi próbafolyamat elképzelhetetlen konfliktusok nélkül, de jól haladunk, és bizakodva várjuk a premier napját.
SZÍNHÁZ
“A PRÓBAFOLYAMAT BENSŐSÉGES DOLOG” SZEKERES SZABOLCS
Tavaly megkapta a Színikritikusok Díját a Legjobb férfi főszereplő kategóriában. Fekete Ernő szép lassan tehetséges fiatalból korosztálya kiemelkedő színészévé válik. Sokoldalúságára jellemző, hogy az előző évadban Weöres Sándor verseiből állította össze műsorát, amely Mennyekbe vágtató prolibusz címen volt látható a Katona József Színház Sufnijában. Rengeteget szinkronizál, legutóbb a Terhes társaság című amerikai filmben Robert Downey Jr.-nak kölcsönözte a hangját. Jelenleg gőzerővel készül Molière A mizantróp című színművének címszerepére. Jelen pillanatban Alceste-et nehezebb szerepnek érzem az előbbieknél, de elképzelhető az is, hogy ez csak azért van, mert éppen most ezt próbálom.
FOTÓ: SZILÁGYI LENKE
Milyen ember Alceste? Idealista? Szerelmes? Nagyképű? Okoskodó?
Egy nyílt próba után vagyunk. Máshogy játszik egy színész ilyenkor, mint amikor nem látja a közönség?
Nem igazi próba ez, inkább csak a felszíne a színházi munkának.
ACASTE - TAKÁTSY PÉTER
ALCESTE, CÉLIMÉNE SZERELMESE - FEKETE ERNŐ
CLITANDRE - ELEK FERENC
PHILINTE, ALCESTE BARÁTJA - KOCSIS GERGELY
Eddigi két legemlékezetesebb szeMindenképpen más ez a szituá- reped Csehov Ivanovja és Dosztoció, hiszen a próbafolyamat ben- jevszkij A félkegyelműjének Miskin sőséges dolog, amelynek során hercege volt. Alceste mennyiben éppen arra készülünk, hogy mi- más figura, mint az előbbiek? lyen lesz az, amikor majd először belepillanthatnak a nézők Valahol minden szerep nehéz és az előadásba. Egy nyílt próba mindig másért. Csehovot mindig ebbe némileg belerondít, hiszen iszonyú nehéz jól játszani. Mára elegészen más az, ha csak a ren- mondhatjuk, hogy nekünk sikerült, dező, a súgó és az asszisztens látja mert a hosszú évek óta műsoron a kezdeti lépéseket. Ha ennél töb- lévő előadást többször volt alkalben ülnek a széksorokban, meg- munk külföldön is megmutatni. Misváltozik a helyzet. Ilyenkor egy kin herceg esetében az még külön színész máshogy hallja a monda- bonyolította a munkát, hogy egy tait, és máshogy lát rá a szerepre is. regényt adaptáltunk színpadra.
ARISTE - VAJDAI VILMOS ARISTE NŐJE - KISS ESZTER BASZK, CÉLIMENE INASA - MÉSZÁROS BÉLA
ORONTE, CÉLIMENE SZERELMESE - MÁTÉ GÁBOR CÉLIMÉNE, ALCESTE SZERELMESE - ÓNODI ESZTER
FLIPOTE, ALCESTE VÉDENCE - TÓTH ANITA
ÉLIANTE, CÉLIMENE UNOKAHÚGA - TENKI RÉKA
A BECSÜLETBÍRÓSÁG TISZTJE - UJLAKI DÉNES
ARSINOÉ, CÉLIMENE BARÁTNŐJE - FULLAJTÁR ANDREA
Mindegyik felsorolt tulajdonságból van benne valami. De ennél persze összetettebb a jelleme. Úgy érzem, mintha nem valós ember lenne, hanem egy sűrítmény. Persze hús-vér embernek játszom, de valahol mégis így gondolom. Alcestetel szemben áll mindenki, de leginkább Philinte, a barátja, akivel az első felvonásban egy komoly elméleti vitája bontakozik ki. Itt két alapvető világlátás feszül egymásnak, ami fontos az előadás szempontjából. Talán mindenki érzi, hogy Alceste indulatos kirohanásaiban sok igazság van, de mégsem szabadna így nekirontania az embereknek. Az is igaz viszont, hogy sokszor Philinte tűnik túlzottan belenyugvónak. Igazából nehéz eldönteni az igazságot, ha van egyáltalán, de sok minden más mellett éppen a fentiek miatt izgalmas darab ez. MOLIÈRE: A MIZANTRÓP
KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ BEMUTATÓ: 2011. JANUÁR 28. RENDEZŐ ZSÁMBÉKI GÁBOR
ART.CO MAGAZIN
2011 02
9
FÓKUSZ
OTTHON LENNI VALAHOL – A MIZANTRÓP SZEKERES SZABOLCS
Hiába is keresnénk a Katona József Színház A mizantrópjában a szereplők fején többemeletes allonge-parókákat, esetleg zöld szalagokat a férfiak fejdíszén, vagy a Napkirályhoz való lojalitást bizonyító piros lábbeliket. Mint ahogy a Beauchamp-féle balett elemeit sem fedezhetjük fel az előadásban. Zsámbéki Gábor tárgyilagos rendezése és Petri György évtizedekkel ezelőtt készült, ám mind a mai napig érvényes fordítása minden barokkos manírtól és pátosztól megfosztja Molière remekművét. Az előadás zsebre dugott kezű szereplőivel találkozhatnánk bármelyik pályaudvaron, vagy bárhol az utcán. A színház csupasz falainak, a jobbára munkavilágításból eredő fényeinek, a ki- és bejárásoknak valóságos labirintusa fogadja a nézőt, mintha egy nyílt próbán lennénk. A szcenírozás láttatni, vagy legalábbis sejtetni engedi a színpad minden apró szegletét. Az egyik sarokban magnó áll, amelyet a szereplők néha bekapcsolnak, ahogy a villanykapcsolókat is a színészek kezelik. Később betolnak egy franciaágyat, és Céliméne pipereasztalkája is látható lesz. Alceste ebben az útvesztőben bolyong, kétségbeesetten próbálja belakni a nyomorúságos teret. Szeretné megtalálni a helyét a társasági és a hivatali életben, egyáltalán az életben, ahol ő sem zavar másokat, és a többiek is nyugton hagyják végre. Elsősorban nem Alceste monológjaiból, hanem a „látványból” ismerjük meg olyannak a darabbeli világot, amilyen. Tükörként működik ez a nyitott színpad, szinte nem is kell díszletelem, mindez annyira emlékeztet a mi világunkra, anélkül, hogy szájbarágóssá válna. A Bagossy Levente által tervezett kényelmetlen, szellős tér így válik jelentőssé. A fentiekből következik, hogy ezúttal bizony egy puritán eszközökkel megvalósított, hamisítatlan szegényszínházat láthatunk.
10
2011 02
ART.CO MAGAZIN
Szakács Györgyi munkája nyomán a mai ruhákat viselő színészek majd minden jelenetben máshogy bukkannak fel. Arsinoé például egy helyütt hátizsákkal, kezében ásványvizes palackkal érkezik. Zsámbéki Gábor rendezésének középpontjában nem a címszereplő társaságbeli konfliktusai, a közerkölcsöket és a társadalmi állapotokat ostorozó tirádái, de még csak nem is a Celiménehez fűződő kapcsolata áll. Az előadás azt a próbálkozást mutatja, amelynek keretében az embergyűlölő egy utolsó, végső kísérletet tesz arra, hogy az emberek körében otthonra találjon. A színészi játékot a díszlethez hasonlóan az eszköztelenség és az egyszerűség jellemzi. Alceste mindenekelőtt békét szeretne kötni az őt körülvevő világgal, nem a szokásos kákán is csomót kereső személyiség. A szuggesztív Fekete Ernő egy sokat tapasztalt, okos fiatalembert alakít a címszerepben, aki tisztában van azzal, hogy kit kellene szeretnie, kihez kellene tartoznia, meg van győződve az igazáról, és semmi esetre sem köt kompromisszumot. Ezért sem tudja elfogadni, például Éliante szerelmét. Ebből a világból, ahol mindenki ennyire szürke és sekélyes, csak elmenekülni lehet. A társadalomból történő kivonuláshoz pedig ebben a közegben nem kell mindenáron embergyűlölővé válni. A sekélyes átlag alól csak Tenki Réka tiszta tekintetű, őszintén szerető Éliante-ja kivétel. Máté Gábor nagyszerű az írásaival folyton szerkesztőségeket ostromló, a kritikát nehezen viselő, dilettáns költő Oronte szerepében.
FOTÓ: SZILÁGYI LENKE
Ebben a szigorúan színháztalanított előadásban a legszebb jelenet talán akkor következik be, mikor látjuk, ahogy a világból, az emberekből végleg kiábrándult Alceste a saját maga által falécekből és dobozokból tákolt, parányi viskóban fogvacogva kuporog, mellette pedig a földön gyámolítottja, Flipote reménykedve pislog mentorára. Ez a pillanat először engedi nézőjét -valós időben- érzelmileg is azonosulni a főhőssel, ami a megelőzőkre nem volt jellemző. Zsámbéki Gábor halkszavú, de hatásos előadást rendezett a darabból. A mizantróp olyan a Katona József Színházban, mint az itt, az elmúlt 30 évben bemutatott jelentős darabok többsége. Karcos, érdes előadást látunk, amely maximálisan megbízik a színészi játékban, és könyörtelen természetességgel, didaxis nélkül beszél arról a kétségbeejtő világról, amelyben élünk.
AZ ONLINE VÁLTOZAT A HIRDETÉSEKET NEM TARTALMAZZA.
FÓKUSZ
GALÉRIA: KASZA GÁBOR - Y
FOTÓK: KASZA GÁBOR - Y-SOROZAT, 2011 12
2011 02
ART.CO MAGAZIN
FOTÓMŰVÉSZET
FOTÓK: KASZA GÁBOR - Y-SOROZAT, 2011
ART.CO MAGAZIN
2011 02
13
Fﾃ適USZ
FOTﾃ適: KASZA Gﾃ。OR - Y-SOROZAT, 2011
14
2011 02
ART.CO MAGAZIN
FOTÓMŰVÉSZET
FOTÓK: KASZA GÁBOR - Y-SOROZAT, 2011
ART.CO MAGAZIN
2011 02
15
FÓKUSZ KASZA GÁBOR: Y-SOROZAT, 2011
Y KASZA GÁBOR KIÁLLÍTÁSA 16
2011 02
ART.CO MAGAZIN
MEGTEKINTHETŐ 2011. JANUÁR 21. - MÁRCIUS 20.
FOTÓMŰVÉSZET
“Pár évtizeddel ezelőttig még nem volt jelentőségteljesen hallható és ennyire halaszthatatlan diskurzus tárgya, hogy Földünk energia- és életforrásai végesek. És bár a Felvilágosodás óta az emberiség legfontosabb motívuma a szabadság, ideájába nem volt bekalkulálva, sem az, hogy képtelenek vagyunk vele felelősségteljesen élni, sem az, hogy a geológiai működés törvényeit nem mi írtuk. Planétánk ilyen intenzív használat mellett romlandó. És úgy tűnik, nem restaurálható.” (Stenczer Sári, kurátor)
NYITVA HÉTFŐ-PÉNTEK: 14.00-19.00 SZOMBAT-VASÁRNAP: 11.00-19.00
MAGYAR FOTOGRÁFUSOK HÁZA 1065 BUDAPEST, NAGYMEZŐ U. 20.
ART.CO MAGAZIN
2011 02
17
FÓKUSZ
„A HOBO BLUES BAND 33 ÉVE” KRISTON ATTILA
Földes László Hobo munkásságát tömören összefoglalni bátor vállalkozás. Olyan alkatú alkotó ő, aki soha nem fért a bőrében, mindig többet, jobbat akart. Ennek eredménye egy igen színes és gazdag életpálya. Az alapvető zenei indíttatás nála összetalálkozott az irodalommal és a színpaddal, határtalanná tágítva ezzel a művészi alkotókészség területét. Hobo 1945-ben született Újpesten legidősebb gyermekként, politikus családban. A Vegyipari Technikum és a katonaság után beiratkozott az ELTE bölcsészkarára, ahol nem éppen zökkenőmentesen pályára is állította magát. 1968-ban, ebben a forrongó időszakban megírta
dolgozik. Így születik meg például első önálló Rolling Stones-estje magyar nyelven, vagy az Allen Ginsberggel készített közös koncert. Jim Morrison ugyanúgy megmozgatja kreatív fantáziáját, mint a beat irodalom vagy Vlagyimir Viszockij. József Attila mellett
melyről így nyilatkozik: „egy lecsúszóban lévő vén ripacs kétségbeesett és nevetséges, ám valószínűleg nem utolsó próbálkozása, amelyben a rockzenét ezúttal a cirkusszal szeretné összehozni.” Hobo jelenleg a debreceni Csokonai Színház állandó tagja.
Édesen alszol, zörren az ablak, Megjött a parancs: rögtön induljak. Melegben fekszel, friss bőröd álom, Miattad kelek, érted csinálom. Hobo Blues Band Hajtók dala (részlet)
FORRÁS: HOBO BLUES BAND / PRESS
első dalszövegét, mely a Népszabadság ellen szólt; ezzel felkerült a fekete listára, az ellene induló eljárás miatt pedig kénytelen volt elhagyni az egyetemet. Több filmben szerepel, dalszövegeket ír zenekaroknak és ekkor kezd el először a Rolling Stones-szal foglalkozni. Párhuzamosan több dolgot csinál egymás mellett – ami állandó védjegyévé válik a későbbiekben: zenekart alapít, verseket ír és publikál, színészkedik és előad. Nem teketóriázik sokat; ha tetszik neki valaki, különösen igaz ez egyéb kulturális terület alkotóira és a külföldi előadókra, szívvel-lélekkel a prezentálásán 18
2011 02
ART.CO MAGAZIN
sajátos előadásmódján keresztül egészen új arcát mutatta meg Francois Villonnak, Faludy Györgynek, legutóbb pedig tavaly novemberi bemutatóval Pilinszky Jánosnak. Irodalmi pályafutásának csúcspontja mégis a 2006-os Tudod, hogy nincs bocsánat című versalbum, melyet a ’nagy szocialista költő’ születésének 100. évfordulójára készített, és világszerte 147 alkalommal adott elő egyetlen év alatt. Színészi képességeit a színházban kamatoztatja elsősorban: továbbra is műsoron egyszemélyes bohózata, a Circus Hungaricus,
EDDIG MEGJELENT KÖNYVEI 1982 ROLLING STONES KÖNYV 1989 HOBO SAPIENS 1993 JIM MORRISON AMERIKAI IMA (VERSFORDÍTÁSOK) 2001 HOBO BLUES 2005 CSAVARGÓK TÍZPARANCSOLATA 2008 VISSZA A 66-OS ÚTON 2008 BOLONDVADÁSZAT
ZENE A Hobo Blues Band 33 év zakatolás után végleg elbúcsúzik közönségétől; február 11-12én meglepetés vendégekkel két búcsúkoncerten ad egy utolsó nagypofont a magyar rajongóknak. A banda 1978. április 15-én alakult meg egy Lajos utcai kocsmában Szakács László (dob), Gecse János (basszusgitár), Kőrös József (gitár), Földes László (ének) összetételben. Hobo, alias Földes László, hobbizenekarnak szánta, azonban novemberben belépett az együttesbe Póka Egon (baszszusgitár), és hozta magával a professzionalitás szándékát.
Egy év alatt népes rajongótábort gyűjtöttek maguk köré, ami egyenesen vezetett az első albumhoz, a Középeurópai Hobo Blues lemezhez. 1981-ben a csapat főszereplésével film készült Kopaszkutya címen, mely akkortájt feketelistásnak számított az őszinte, szókimondó szövegek és tartalmak miatt. Ennek ellenére pályájuk töretlenül ívelt felfelé: évente kiadtak egy lemezt és koncertek százait zúdították a hazai és a határonokon túli magyar közönségre. 1988-ben a Human Rights koncertsorozat keretein belül olyan nevekkel
zenéltek együtt a Népstadionban, mint Sting, Peter Gabriel és Bruce Springsteen. 26 lemez után a búcsúkoncertet megkoronázandó egy különleges válogatás is a boltokba kerül februárban, a Halj meg, és nagy leszel!, amin az elmúlt 33 év legendás HBB slágerei foglalnak helyet. A februári koncert után feloszlik ugyan a csapat, tagjaikról azonban minden bizonnyal fogunk még hallani; és bár Hobo a második koncert másnapján lesz éppen 66 éves, a színház világában továbbra is aktívan részt fog venni önálló estjeivel és szerepeivel.
A kutyákat fodrász nyírja Sampon is van, hogyha bírja Ne sajnáld a kutyát, kopasz Nemsokára itt a tavasz Hobo Blues Band Kopaszkutya (részlet)
FORRÁS: HOBO BLUES BAND / PRESS
HOBO BLUES BAND VÁLOGATOTT DISZKOGRÁFIA 1988 TILTOTT GYÜMÖLCS
2008 BOLONDVADÁSZAT
1988 CSAVARGÓK KÖNYVE
2004 IDEGEN TOLLAK
1986 ESZTRÁD
1996 VADASKERT
1984 VADÁSZAT
1993 KOPASZKUTYA
1980 KÖZÉPEURÓPAI HOBO BLUES
1992 FÉRFIBÁNAT
ART.CO MAGAZIN
2011 02
19
FÓKUSZ
FILMSZEMLE ELŐTT KRISTON ATTILA
Évente egyszer fordul úgy a közérdeklődés a magyar film felé, ahogy egyébként az igényelné: minden tél végén, azaz februárban megrendezésre kerül a Magyar Filmszemle, ahol a magyar filmipar apraja-nagyja képviselteti magát. 2011-ben ez sajnos néhány hónappal eltolódik – hogy miért, abba szerintem ne menjünk bele és megvallom őszintén, hogy nem is érdekel. Feladatom ehelyett, hogy a tavalyi, a várható és a még inkább várható filmes termésből szemezgetve áttekintést nyújtsak az idei Szemle potenciális jelöltjeiről. A 2010-es év különösen a végére erősített nagyon bele. A februári Szemle környékén bemutatott filmek alkották a tavalyi év gerincét, míg két ’nagyágyú’ csak év végén, decemberben robbant be a mozikba. Akkor viszont legalább
kacérkodó film nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, csak a felszínt karcolgatja. A dokumentumfilm műfajában ősszel mutatták be az Örvény című, sokakat erősen felkavaró darabot. Szekeres Csaba több, mint fél évet töltött el
A Dénes Gizella regénye alapján készült alkotás mellett a tévéfilmes jellemvonások és az erőltetett aktualitás-gyártás miatt mind a kritika, mind pedig a közönség csendben osont el. Decemberben aztán beköszöntött a harsány magyar vígjátékok
statisztikailag nagyot szólt: míg a Tímár Péter által rendezett, új köntösbe bújtatott Zimmer Feri közel 35 ezer nézőt vonzott, Rudolf Péter és barátainak szintén erősen átsminkelt mozgóképére csupán két hét alatt több, mint 170 ezren voltak kíváncsiak. Ez valamivel nagyobb összeget eredményezett, mint a 2010-ben bemutatott összes magyar film együttes igazolható jegybevétele. Szakmabeli és laikus egyformán állhat meg most egy pillanatra, anélkül hogy bármi ellen szólni akarna: miért van ez így? Haladjunk is azonban gyorsan tovább, mert a túl sok merengés a tett halála. VISSZATÉRÉS / RETRACE (R: ELEK JUDIT, 2010) Repertoáromban olyan filmekkel foglalkozom első körben, amelyeket már bemutattak 2010-ben, de még nem szerepeltek a Szemlén. Elsőnek itt van mindjárt a Szelíd teremtés - A Frankenstein-terv Mundruczó Kornél legújabb mozija. Mary Shelley romantikus történetének átültetése különös próbálkozás: egy klasszikus gangos pesti bérházban a teremtő doktor és a kreatúra viszonya apafiú kapcsolatként realizálódik. Véletlenek sorozata, szimbólumok tucatjai a jól ismert XIX. századi sablon mentén. Sajnos azonban a thriller műfajával
20
2011 02
ART.CO MAGAZIN
egyetlen településen, Toldon, ahol a kamera lencséjét elsősorban a Magyarországi romakérdésre fókuszálta. A rendező mondatai jól jellemzik a mozgóképet: „A két ragaszkodó kicsi szinte teljesen pucér volt. Az anyjuk is állami gondozásból jött, és lehet, hogy Lívia és Armandó is odatartanak. Az örvény beszippantja az ember...” Ősszel következett egy újabb játékfilm, méghozzá Pozsgai Zsolt A Föld szeretője című alkotása. Ez egy többgenerációs film: Zsolnay Vilmos, ikonikus pécsi keramikus életét dolgozza fel, amíg a fiatal boltos fiú eljut a későbbi hírnevet jelentő mesterségig.
év végi hajrája. A Zimmer Feri 2 bátor vállalkozás volt Tímár Pétertől, mert bár az első rész sikere derűlátásra adhatott volna okot, ha nem változott volna meg azóta gyökeresen a világ. A történet ugyanaz: a Fikász család újfent megpróbálja bebizonyítani, hogy milyen remek vendéglátó is az egyszerű magyar ember. A filmet a sokszor igen fárasztó, kínosan tipikus jellem- és helyzetkomikumok viszik előre, fordulatok és ténylegesen humoros poénok nélkül. Az év közben alaposan beharangozott, nyáron leforgatott Üvegtigris 3 zárta 2010-et.
FILM A jól ismert karakterek ezúttal kimoccannak a roskatag büfékocsi mellől, hogy egy mozgalmas road-movie-n végigmenetelve végül ugyanoda térjenek vissza. Rudolf Péter rendező-főszereplő szerint ideje volt már az abszurd történettelenség megmutatása után annak is, hogy mi van akkor, ha történik a kisszerű hősökkel valami. Az Üvegtigris első része vesztett ugyan őszinte bájából, a gyártási költség azonban megtérült, és mégiscsak született egy rendes magyar vígjáték. A Szemléig bemutatásra kerülő magyar filmek szintén potenciális jelöltek, ezért nézzük meg milyen a felhozatal! Február 17-én mutatják be Elek Judit Visszatérés/ Retrace című mozgóképét. A film egy egyszemélyes dráma: Katherine, székely származású asszony, a holokauszt elöl Svédországba menekült, majd a szörnyűségek vége után 1980-ban hazatért. Ceausescu diktatúrája azonban újra száműzi, csak most önmagát és viszonyait kell rendeznie. Fliegauf Benedek új filmjét, a Womb című angol nyelvű drámát bár március elején mutatják be a hazai mozik, már lassan két éve vesz részt neves nemzetközi fesztiválokon. A fiatal rendező ezúttal különös elegyet teremtett: a dráma kevésbé direkt eszközeit és nyomasztó világát a sci-fi elemeivel mixelte. A történet szerint a főszereplő nő egy balesetben elveszíti kedvesét, ezért klónozza és önmaga szüli meg. Legalábbis furcsán hangzik. Végül szintén márciusban érkezik a Cannes-ban már bemutatott A torinói ló is. Tarr Béla rendező már jó előre telekürtölte a sajtót, hogy ez lesz az utolsó rendezése, ő visszavonul. A kétszereplős történet egy tanyán játszódik, ahol fuvaros és lánya élik egyhangú életüket egy, az öregedés miatt egyre inkább hasznavehetetlen lóval. A cím pedig Nietzsche megőrülésére utal: Tarr szokásához híven
PÁL ADRIENN (R: KOCSIS ÁGNES, 2010)
most sem habkönnyű tartalmakkal dolgozott. A már bemutatott és a már kitűzött premieres filmek mellett természetesen szót kell ejtenünk néhány különleges esetről, amik a hazai filmgyártás sajátosan bizonytalan állapotának a végtermékei. Kezdetnek itt van Kocsis Ágnes Pál Adrienn című filmdrámája, amelynek kapcsán év elején adták ki a hivatalos sajtónyilatkozatot: finanszírozási okok miatt bizonytalan időre halasztják a forgalmazást. Homály fedi egyelőre a fiatalabb generáció működését: Miklauzic Bence A zöld sárkány gyermekei és Török Ferenc Isztambul című mozgóképe az MMKA információi szerint az utómunka fázisában tart.
A Sorsvonalak című magyar science-fiction story már 2007ben készen volt, csak elfogyott a pénz; idénre ígérik a bemutatót. A kínálat tehát vegyes, de fájó szívvel kell kijelentenem: azért ennél többet várnánk. Bár válogatásom önkényes, a szórásból nem sok film maradt ki, ami azt jelenti, hogy Magyarországon jelenleg ennyi és ilyen mozgókép készül. Gyárt persze Szabó István és Koltai Róbert is, valamint nem tétlenkedik az ifjabb generáció sem – itt érdemes kitérnünk Hajdu Szabolcsra, aki jelenleg Amerikában munkálkodik. Valahogy mégis úgy érzem, hogy a magyar filmművészet nem a virágkorát éli.
SZELÍD TEREMTÉS - A FRENKENSTEIN-TERV (R: MUNDRUCZÓ KORNÉL, 2010)
ART.CO MAGAZIN
2011 02
21
FÓKUSZ
„AZ ÉN TÖRTÉNETEMET ADJA KI” BARNÁS MÁRTON
Az író jegyzetfüzettel rója a város utcáit, figyeli a városban kószáló fővárosi embert. Györe Balázs író Budapest gyermeke; úgy él szimbiózisban az utcák, aluljárók és épületek dzsungelével, ahogy kevesen. Új kötetéről, írói lehetőségekről és kötelességekről beszélgettünk. Legújabb kötete a Hová mész, Budapest? tárcakötet. Az Ön olvasatában mi a tárca? Rögtön megfogott ezzel a kérdéssel, mert ugyan annak hívjuk, de ha szó szoros értelmében a tárca műfaját nézzük, akkor ez eltér az eredetitől. Az Élet és Irodalomban jelentek meg először ezek az írások, ahol inkább városképeknek hívták. A tárca novellisztikus alapokon nyugszik, van története, míg ezekben nincs ilyen; az egész maga, ez a 46 szöveg kiad egy történetet, kiadja az én történetemet, hiszen éveken át írtam az évszakok váltakozásával megegyező időben. Történetforgácsok, melyek rajtam keresztül egy egész városképet építenek fel. Hogyan készült a kötet anyaga? Tényleg egy jegyzettömbbel járkált a fővárosban? Tulajdonképpen igen; ha jártamban-keltemben olyasmire bukkantam, amit feltétlenül fel akartam jegyezni, szükség volt erre. Felírtam, aztán otthon kidolgoztam. Általában havi rendszerességgel írtam, úgy kellett leadnom, azonban mindig több anyag gyűlt össze, amiket utóbb szerkesztettem. Van például egy csupa párbeszédből álló írás a kötetben, a Nem sírnak a lányok. Az egész maga a beszélgetés, amit egy buszon ülve rögzítettem nagyon gyorsan, hogy el ne felejtsem mielőtt hazaérek. Két lány párbeszéde a buszon.
Szétvetett lábbal ül a lány a fiú ölében a földön. Csókolóznak. Felettük, néhány méterre egy idős asszony ül egyedül a padon. Levette a lábáról az egyik cipőjét, a kezében tartja, de le nem veszi szemét a fiatalokról. Megbűvölten nézi őket. Ő a szeretőket, én pedig a nénit figyelem. Szemüvege meg-megcsillan a fényben. “Szárazon és vízen” (részlet)
világot maga körül, ha pedig olyan alkatú, mint én, akkor rögzítse is. Ebben az a nehéz, hogy amit az ember észrevesz és rögzít, az tényleg valódi legyen. Ez egy általánosabb írói és emberi problémám, így az írás egyik nehézsége is. Nem mindig sikerül teljes mértékig teljesíteni, legalábbis nagyon nehéz. Mindenesetre azt vallom, hogy az ember ne alkalmazzon trükköket, ne hazudjon se írásban, se életben. Számomra az írás egyik alapfeltétele, hogy őszinték legyünk, ne alkalmazzunk dublőr-érzéseket. Mindennek ellenére azért könnyed mélabú árad a szövegekből: az őszinteség talán szomorúsághoz vezet?
Valaki a napokban épp azt mondta, miután olvasta a Ez nagyon céltudatosan hangzik; kötetet, hogy miért nem talán ez lenne a feladat? veszem észre a szépet, miért csak a csúnyát és a rosszat? Az író egyik feladata a megfi- Azt hiszem, ez egy másik író gyelés: éles szemmel vizslassa a feladata, nekem ez jutott. 22
2011 02
ART.CO MAGAZIN
Ez a szolidaritás, ami az utcán élőkkel összeköt, elég erősen meghatároz. A szomorúság valóban jelen van, de nem érzem úgy a súlyát. És persze van benne azért humor is, nincs kizárva. Arra viszont mindig vigyáztam, hogy ne írjak le nagy életbölcsességeket a szövegek végén. A lényeg, hogy a szöveg keltette látvány önmagáért beszéljen. Akkor valóban helytálló lehet az Ön művészetére több ízben is alkalmazott életköltészet elnevezés? Az életem eseményeit, embereket, szerelmeket, barátságot, boldogságot, halált, ezeket írom meg a verseimben is. Soha nem akartam fennkölt lenni, vagy túl költői, nincsenek olyan verseim, amik ezt mutatnák. Inkább az élet kicsinyességét, sekélyességét, az emberi kiszolgáltatottságot próbálom megjeleníteni. Elég sok steril költészet van, ami nem hasonlít az én világomhoz, amit
IRODALOM végülis nevezhetünk vallomásos költészetnek. Egyik kedvenc vonulatom az amerikai beat irodalom: egy az egyben feltárni, egyszerűen, őszintén, vallomásosan. Nincsenek szabályok, lényegében bárhol
engem akkor is a szerző maga érdekel. Ezért is vonzódom nagyon az imént emlegetett beat költőkhöz; Jack Kerouac egész pályafutása során a saját életét dokumentálta. Lehet művészkedni, de az
Félrebillent fejjel alszik egy férfi a Rege sörözőben. Asztalán hosszúlépés. Legyek. Bágyadt szombat délután van. A közeli játszótéren egy fiú és egy lány ül egymással szemben a mérleghintán, feketében, de nem hintáznak, csak nézik egymást mozdulatlanul. A homokozó üres. Egy kisfiú vízipisztolyt fog éppen a mamájára, aki tanácstalanul ácsorog. Hóna alatt egy labda. “Délutáni hajós” (részlet)
abba is tudom hagyni, nincs meg az a formai követelmény, mint a klasszikus költészetekben. Nem veszélyes ilyen módon tálcán kínálni magunkat a világnak? Volt ilyen visszhang persze, hogy talán ez már túlzás, ezt mégse kéne. A szemérmesség például abszolút hiányzik az írásaimból; bármit hajlandó vagyok leírni. Egy szerelmi csalódás után képes voltam a versben megátkozni az illetőt. Mégis azt gondolom még mindig, hogy az írás egyik alapfeltétele az őszinteség. Ki lehet találni történeteket, jól lehet használni a formákat,
egyes emberi momra nincs
megváltozott. Ez is benne van, bár háttérben. Fontos az írással kapcsolatban, hogy semmi sajnálat ne legyen a szövegekben, csak tényközlés, leírás. Nem kommentálni, magyarázkodni kell, hanem vázolni. Miért kerültek bele szó szerinti városképek is, azaz fotók? Az az igazság, hogy ma Magyarországon a regényeket kapkodják el. A vers, dráma vagy egyéb más műfaj egyáltalán nem vonzó sajnos. Kitaláltuk hát, hogy fotóval érdekesebb lehetne a kötet. Csoszó Gabi fotóiskolájának diákjai megkapták a szövegeket, és készítettek hozzá fotókat, aztán a kötet kiadójával, Podmaniczky Szilárddal közösen válogattunk a képek közül. Sajátos dolog, hogy a könyvesboltban nem az irodalomhoz teszik emiatt, hanem képeskönyvekhez. Ez is azt mutatja, hogy nehéz hova tenni a könyvet.
sorsoknál száérdekfeszítőbb. Hová megy Budapest?
Ön A könyv legutolsó mondata ez és szó szerint véletlenül került a lábam elé: a Vörösmarty téren Abszolút belepasszol, mert átté- sétáltam, ahol elémsodort a telesen benne van a betegségem szél egy papírlapot. Ezen volt története. Hajléktalanokról, az egy fejezetcím: Hová mész? utca emberéről írok, akiket nem Csak kérdezni tudom, hogy ismerek csak arcról. Mindezt úgy, hova megy. Mindnyájan látjuk, hogy közben én is megváltoztam, hogy változik a város; épül, átváltoztam, idegen lettem. Meg- szépül, vagy éppen felhúznak rettenetet. Fejlődik változtam, egy másik ember kez- valami dett az utcán jönni-menni. Még előre és hátra is, ugyana saját barátaim számára is ide- akkor nem tudom, hogy genné váltam, hiszen a hangom merre tart. Azt tudom csak, emlékeztetett csak a régi ön- hogy minden rossz ellenére magamra, az arcom teljesen nagyon szeretem Budapestet. Mennyire passzol az életművébe az új kötet?
Györe Balázs a Szépírók Társaságának alelnöke, a Fölöspéldány-csoport, valamint az Örley-kör alapítója, szerkesztője, 1951-ben született. Első verseskötete 1982-ben jelent meg A jámbor Pafnutyij apát keze vonása címmel. 2002-ben a Madách Irodalmi Társaságnak köszönhetően megjelent a kötet második, javított és bővített kiadása is (melyből minden olvasó figyelmébe ajánlom az Öregek; Sz. W. klinikai naplójából; Újabb sorok Sz. W. klinikai naplójából; Iskolai tabló; Az egyetlen vers felé című alkotásokat). Az első verseskötet után nyolc regény következett (1989-2003), melyek közül szerintem különösen jól sikerültek a következők: A 91-esen nyugodtan elalhatok; Mindenki keresse a saját halálát; Krízis; Boldogkönyv. 2004-ben újfent verseskötettel (Megszakítottam egy regényt címmel) jelentkezett Györe. Legutóbbi verseskötete (Kölcsönlakás címen) a Kalligramnál jelent meg. 2010-ben pedig megjelent legújabb prózája is a Podmaniczky Művészeti Alapítványnál, Hová mész, Budapest? címmel.
ART.CO MAGAZIN
2011 02
23
FÓKUSZ VÁROSKÉP - GYÖRE BALÁZS: HOVÁ MÉSZ, BUDAPEST?
BARNÁS MÁRTON
„A Moszkva tér tetején” című írás (mely egyébként a kötet utolsó darabja) a következő kérdéssel zárul: „Hová mész?” Tehát: hová mész? Hová megy Budapest Györe Balázs szerint? Hová megy Györe a fővárosban és hová megy önmagában?
24
Csak az biztos, hogy az író jegyzetelt eléggé rendesen, miközben járta Budapest utcáit és minden, szerinte említésre méltó külső, valamint belső eseményt dokumentált. Tudósította a mindenkori ÉS-olvasókat 2000 és 2005 között. A szöveg amúgy is eléggé hangsúlyos az író életművében. Nem elha-nyagolható tény, hogy Györe azt sem bánná, ha például műveire nem szépirodalmi alkotásokként, hanem dokumentumokként emlékeznének. Mindent dokumentálni kell, különben minden elveszhet. Ebben az esetben pedig nem marad más (ha már egyszer mindent elveszítünk), mint a hiány. A hiány, a lét bizonyos hiányosságai késztetik írásra Györe Balázst. Nemes feladat azért írni, mert egyszer meg fogunk halni. Hagyni kell magunk után valamit a maga egyszerűségében. Györe egyszerűen ír. A kötetben olvasható prózái eszköztelenségüket, jellegüket tekintve nagyon egyszerűek. Ez az egyszerűség lesz (illetve már az) Györe prózájában művészetté. Mintha az író mostani, legújabb könyve is arról szólna, hogyan lehet a legegyszerűbben a legtöbbet mondani, vagyis írni arról, hogy milyen Magyarország fővárosa és kik vagyunk mi ebben a fővárosban. Meg úgy általában a világban és legbelül. Györe Balázs a régi Budapest eltűnéséről és valami ismeretlen új születéséről ír.
Nem nosztalgiázik, tárgyilagossága tiszteletreméltó. Az a tárgyilagosság, amivel (és ahogy) távolságot tart az író Budapesttől, történetei (tulajdonképpen helyzetjelentései) szereplőitől és írásaiban önmagától – az Györe írásművészetének sajátossága. Györe Balázs mégis (a maga módján) Budapestet írja meg történeteiben és nyilván a történeteibe (melyek a valóságban is léteznek) beleírja saját történetét. Korábbi könyveiben is életének legfontosabb eseményeiről, szereplőiről írt, ebben a könyvben is ezt teszi, ahogy saját betegségéről is megnyilatkozik a szövegben.
GYŐRE BALÁZS HOVA MÉSZ BUDAPEST?
PODMANICZKY MŰVÉSZETI ALAPÍTVÁNY BUDAPEST, 2010
2011 02
ART.CO MAGAZIN
Az író a város és Györe Balázs krónikása. Ez a rá jellemző tárgyilagosság teszi őt egyedi, különleges íróvá. A meglehetősen bizarr, Hullaszerelem című epizódban olvasható a következő mondat: „Az emlékezet is éhes.” Annyit mindenképpen megállapíthatunk a könyv elolvasása után, hogy az emlékezet végül jóllakik. A “Hová mész, Budapest?” című könyv a Kontakt Fotóművészeti Kurzusok hallgatóinak (Bődey János, Havancsák Éva, Kovács Gábor, Palotás Ágnes, Somogyvári Kata, Valkay Réka, Varró Zsuzsa) munkáival egészül ki. Nagyon ajánlott olvasmány.
KÉPZ MŰVÉSZET
GALÉRIA: GÁBOR IMRE – 7½
GÁBOR IMRE: WINNER, LOSER, 2009, AKRIL, PAPÍR, VÁSZON, 113 X 172 CM
ART.CO MAGAZIN
2011 02
25
FÓKUSZ
26
GÁBOR IMRE: JÁSZÓL, 2008, C-PRINT
GÁBOR IMRE: CSODÁLATOS HALÁSZAT, 2008, C-PRINT
GÁBOR IMRE: VÍZENJÁRÁS, 2008, C-PRINT
GÁBOR IMRE: HEGYI BESZÉD, 2008, C-PRINT
2011 02
ART.CO MAGAZIN
KÉPZ MŰVÉSZET
GÁBOR IMRE: KUFÁROK KIŰZÉSE, 2008, C-PRINT
GÁBOR IMRE: UTOLSÓ VACSORA, 2008, C-PRINT
GÁBOR IMRE: PILATUS ELŐTT, 2008, C-PRINT
GÁBOR IMRE: HITETLEN TAMÁS, 2008, C-PRINT
ART.CO MAGAZIN
2011 02
27
FÓKUSZ
GÁBOR IMRE: ALLOWED, 2009, AKRIL, PAPÍR, VÁSZON 102 X 142 CM
28
2011 02
ART.CO MAGAZIN
KÉPZŐMŰVÉSZET
GÁBOR IMRE: NO IDEA, 2009, AKRIL, PAPÍR, VÁSZON, 110 X 130 CM
GÁBOR IMRE
BUDAPEST GALÉRIA KIÁLLÍTÓHÁZA
7½
1036 BUDAPEST, LAJOS U. 158.
MEGTEKINTHETŐ NYITVA 2011. JANUÁR 21. - MÁRCIUS 6. KEDD-VASÁRNAP: 10.00-18.00
ART.CO MAGAZIN
2011 02
29
SZÍNTÉR
“SOKFÉLE ALAK FESZEGETHETI A DEMOKRÁCIA HATÁRAIT” SZEKERES SZABOLCS
Csiszár Imre az egyik legfoglalkoztatottabb színházi rendezőnk. 35 éve van a pályán, jelenleg a Pesti Magyar Színház társulatának a tagja. A tavaly hatvanadik születésnapját ünneplő művészt, sok minden más mellett, Major Tamásról, a Nemzeti Színházról és a hatalom természetéről kérdeztem. Ön 1979-1988 között a Miskolci Nemzeti Színház művészeti vezetője, 1989-1991 között a Nemzeti Színház igazgatója, valamint 1995-1996-ban a Thália Színház igazgatója volt. Menynyiben más kulturális intézmény vezetőjének lenni manapság, mint volt a rendszerváltás előtt? A kulturális intézmények 1989 előtt egyfajta szociális biztonságot élveztek. Vidéki városok néha versenyeztek, melyikük tudja a kultúrát, színházat, zenei életet, képzőművészetet minél gálánsabban finanszírozni. A színház rendezőjének az volt a dolga, hogy szuverenitása megőrzése érdekében megpróbáljon kibújni a támogatásért cserébe elvárt ideológiai gúzsból. ‘89 után a gazdasági verseny miatt az elosztás bizonytalanná vált; az értékrend felbomlása egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe sodorta a színházakat. A művészeti kérdések helyett a mai színidirektor inkább hiányzó anyagi források után kutat. Az egyetemen (akkor még főiskolán) Major Tamás rendezőosztályába járt. Tanította Nádasdy Kálmán és Várkonyi Zoltán is. Melyek voltak a legfontosabb ismeretek, amiket a nagy elődöktől tanult?
-egyszóval a szakma alázata és tisztelete- ezt akarták átadni tanítványaiknak is. És még valamit: a fegyelem és precizitás mellett a játékosság fontosságát hangsúlyozták mindhárman.
sorolom magam, akik munkájukat a próbafolyamatok alatt akarják véglegesen kiteljesíteni. Tehát úgy érzem. a kész produktum, mely kijött a kezem alól megfelelő színvonalon azt a lényeget fejezi ki, amiért Pályája során többször is visz- kiválasztottam az adott művet. szatért Bertolt Brecht drámái- Nem tartozom a munkájuhoz, gondolok itt elsősorban a kat az előadások alatt alakító Kaukázusi krétakörre, a Kurázsi rendezők közé. Az erős konmamára, az Aki igent mond, és cepcióval bíró előadások, az aki nem mond címűekre. Miért őket újra- és újraalkotó tehetséfontosak az Ön számára ezek ges színészek kezében nem mena darabok? Miért lényeges az nek át negatív változásokon. úgynevezett epikus színház? Mi a véleménye a jelenlegi Az epikus színház kikerülhe- Nemzeti Színházzal kapcsolatos tetlen egy színházi alkotó politikai és esztétikai megnyilszámára. Mert már akkor is vánulásokról? volt, amikor nem nevezte így el Brecht. A görög dráma A Nemzeti körül mesterségesen bizonyos elemei, a közép- fönntartott, hiszterizált légkört kori vásári komédiák, Shake- nagyon jól ismerjük. Szinte a színspeare színháza, mind-mind ház létrejötte óta nem volt még tartalmazzák azokat az ele- olyan generáció, amely ebből meket, amelyeket később a ne kapott volna ízelítőt a kritika, német szerző epikus színház- a politika jóvoltából. A nagy ként aposztrofált. A Brecht baj az, hogy még senki sem utáni nemzedékek pedig adott autentikus választ arra a már mint kész színházi formát kérdésre, mi is különbözteti meg használják drámaírás, vagy a Nemzetit a többi teátrumtól. rendezés közben. Az epikus színház lehetőséget ad – és A Budapesti Kamaraszínház-
itt nem csak Brecht darabjaira kell gondolni - egy-egy probléma teljesebb körüljárására, más szemszögből való vizsgálatra, egyfajta rálátásra, a „beA fentiek a XX. századi ma- leélés” színházával szemben. gyar színház meghatározó személyiségei voltak, és Rendezései az ország különböző mindenekelőtt szuverén alko- városaiban vannak műsoron. Hotók. Mindhármukat jellemezte gyan sikerül az előadásokat prea végletekig vitt pontosság a mier-közeli állapotban tartani? darabelemzésben, a próbamunkában, a színészvezetésben, Azok közé a rendezők közé 30
2011 02
ART.CO MAGAZIN
ban két legutóbbi munkája alapján (Bernarda Alba háza, Caligula) mostanában a hatalom természete és határai foglalkoztatják. Miért annyira izgalmas ez manapság? Olyan világban élünk, amely veszettül igyekszik visszaforgatni a történelem kerekét. Ebben a szituációban - amely így világméretekben szinte példátlan a történelemben - sokféle
SZÍNHÁZ alak feszegetheti a demokrácia, a humánum határait. A színháznak ezeket a perverz illuzionistákat is be kell mutatni, nem csak a harmóniát. Az Ön által rendezett Caligula címszereplője nem elsősorban műkedvelő pojáca, ripacs vagy
Molnár Ferenc életműve nem egyenletes színvonalú, de a Liliom, a Játék a kastélyban, az Olympia, és A hattyú mellett A testőr igazi remekmű. Ezúttal Csiszár Imre rendezte meg a Pécsi Nemzeti Színházban. A darab bemutatója január 28-án volt. A darabban Köles Ferenc, Darabont Mikold, Stenczer Béla, Füsti Molnár Éva, Víg Diána, Bánky Gábor és Bódis Zsuzsanna játszik.
diktátor, hanem sokkal inkább a kamasz- és a felnőttkor határán megrekedt, az élet értelmét kereső fiatalember. Karalyos Gábor szuggesztív, összetett alakítása komoly értéke az előadásnak. Igen, de ne felejtsük el, ez az élet értelmét kereső fickó tömeggyilkos, aki a lehetetlen megszerzését tűzte ki célul maga elé, és ebben az őrült ideában átgázol minden olyan vívmányon, amelyet az emberiség jogként, emberi méltóságként, szólásszabadságként, demokráciaként aposztrofált. Caligulát Camus fájdalmas, véres költőként ábrázolja. Azonban az író nem hagy kétséget afelől sem, hogy mikor egy nárcisztikus pillanatban a császár felkiált: „Még élek!”, nos, akkor tudjuk a nézőtéren: bőven van félnivalónk. Elégedett
azzal,
amit
elért?
Pályámat a budapesti Nemzeti Színházban kezdtem, mint segédszínész. Később főiskolásként itt lettem mesterem, Major Tamás asszisztense. 15 évvel ezután én lettem a Nemzeti igazgatófőrendezője. Előtte10 évig a Miskolci Nemzeti Színházat vezettem. Rendszeresen dolgoztam Pécsett, és a Szegedi Nemzeti Színházban. Tehát azt mondhatom, hogy gyakorlati választ próbáltam találni arra a korábban feltett elméleti kérdésre: mi különbözteti meg a Nemzetit a többi színháztól. Tulajdonképpen az ország majd minden színházában dolgoztam, de csak olyan darabokat rendeztem, melyeknek ott van a helye a Nemzeti Színház repertoárján.
Nincs olyan színházi lexikon, készülhet az bárhol a világon, amelyben ne találkoznánk a nevével. Egyszerre volt magyar és világpolgár, nincs olyan földrész, ahol drámáinak ne lett volna bemutatója. Ady Endre nem sokra tartotta a darabjait. Az anekdota szerint egy átmulatott éjszakán a költő a drámaíró vállára tette a kezét és a következőt mondta: „Jó gyerek vagy te, Feri, de drámát írni nem tudsz.” Koszorús költőnk talán soha nem tévedett még ekkorát. Molnár Ferenccel, merthogy róla van szó, mi magyarok mégsem tudunk mit kezdeni. Megnyugtató módon máig sem sikerült elhelyezni őt irodalmunk történetében, szégyen, hogy egy színházunk sem viseli a nevét. Holott Molnár igazi színpadi varázsló, a rövid, frappáns dialógustechnika, a csattanósra sikerült felvonásvég mestere.
ART.CO MAGAZIN
2011 02
31
SZÍNTÉR KVARTETT
Több generáció felejthetetlen olvasmányélménye volt és marad a XVIII. századi francia szerző, Choderlos de Laclos levélregénye, a Veszedelmes viszonyok. A második világháború utáni német dráma fenegyereke, a nálunk nagyon ritkán játszott Heiner Müller a regény két főszereplőjét felhasználva írta meg darabját. A Kvartettben a Veszedelmes viszonyok fantomjai tombolnak. A két főszereplő szerelmének és szexuális viszonyának gátlástalansága valódi polgárháborúba torkollik, kapcsolatuk a kölcsönös emberi függés harcterévé válik, amelyet talán csak a halál oldhat fel. A Nemzeti Színház parádés szereposztásban mutatja be a darabot, hiszen a főbb szerepeket Udvaros Dorottya és Alföldi Róbert játssza. Az előadás kuriózuma, hogy a táncos-koreográfus Gergye Krisztián állította színpadra. NEMZETI SZÍNHÁZ HEINER MÜLLER: KVARTETT BEMUTATÓ 2011. JANUÁR 8.. RENDEZŐ GERGYE KRISZTIÁN SZEREPLŐK ALFÖLDI RÓBERT, UDVAROS DOROTTYA, GERGYE KRISZTIÁN, VIRÁG MELINDA, MIKECZ KORNÉL, NAGY BERNADETT, PHILIPP GYÖRGY, SZAKÁCS ILDIKÓ FOTÓ: GORDON ESZTER
HIPPOLYT, A LAKÁJ
A Hippolyt, a lakáj volt az első magyar hangos film Kabos Gyulával és Csortos Gyulával a főszerepben. Székely István 1931-ben álmodta celluloidszalagra a történetet, amely azóta is méltán népszerű. Ugyancsak a Hippolyt, a lakáj az első magyar film, amelyből színdarab készült 1984-ben, a Játékszínben Benedek Miklós, Szacsvay László és Molnár Piroska főszereplésével. A színpadra alkalmazó Vajda Anikó és Vajda Katalin a forgatókönyvből zenés vígjátékot írt. A színdarab sikere csakúgy, mint a filmé óriási volt. Több, mint háromszázszor ment a Játékszínben telt házak előtt. A darab sikere, azóta is töretlen, nincs olyan színházi évad, hogy valahol az országban ne lenne repertoáron. Furcsa módon azonban Budapesten az első bemutató óta nem játszották. Ezúttal a Karinthy Színház jóvoltából a budapesti nézők 20 év után végre újra élvezhetik Schneider Mátyás és Hippolyt legendássá vált, humoros párharcát, ezúttal Koltai Róbert, Galla Miklós és Voith Ági főszereplésével. A sztori változatlanul időszerű, hisz ki ne ismerné a mai Schneider családokat, akik anyagiakban ugyan gazdagok lettek, de szellemiekben igencsak szegények maradtak. KARINTHY SZÍNHÁZ HIPPOLYT, A LAKÁJ BEMUTATÓ 2011. FEBRUÁR 3. RENDEZŐ SZŐKE ISTVÁN SZEREPLŐK GALLA MIKLÓS, KOLTAI RÓBERT, VOIGHT ÁGI, MARJAI VIRÁG, SARÁDI ZSOLT, KAPÓCS ZSÓKA, SZIRTES BALÁZS, SPINDLER BÉLA, BALÁZS ANDREA, KIRÁLY ADRIÁN, TOKAJI CSABA FOTÓ: MAJOR ATTILA
32
2010 02
ART.CO MAGAZIN
SZÍNHÁZ ÖRDÖGLAKAT
Képzeljük el az Angliai Wiltshire kastélyának öreg királyát, amint ül a trónján, egyik szeme sír, a másik nevet! Megjelenik a színen a szegény színészfiú, aki a királyné szeretője, és a kezét követeli. A furfangos király azt mondja, hogy rendben, ha teljesíted néhány kívánságomat, aláírom a válási papírokat. A szegény színészfiú bátran nekivág a próbáknak, mit sem sejtve az öreg király furcsa játékairól, kastélya rejtelmeiről, és egyáltalán az egész királyságban uralkodó bizarr törvényekről. A színdarab mellékzöngéje, hogy „Mesterdetektív” cím alatt kétszer vitték filmvászonra a történetet: 1972-ben Laurence Olivier és Michael Caine, majd 2007-ben Michael Caine és Jude Law főszereplésével. MADÁCH SZÍNHÁZ - THÁLIA SZÍNHÁZ ANTHONY SCHAFFER: ÖRDÖGLAKAT BEMUTATÓ 2011. JANUÁR 14. RENDEZŐ SZIRTES TAMÁS SZEREPLŐK GÁLVÖLGYI JÁNOS NAGY SÁNDOR RUZIK GÁBOR KOVÁCS R. ISTVÁN SÁRKÖZI PÉTER FOTÓ: KÁLLAI-TÓTH ANETT
SZIRÉNÉNEK
Vissza az alapokhoz: irány az antik Görögország, azon belül a tragédia paródiája, a szatírjáték. Nádas Péter a darabot felkérésre írta: Európa Odüsszeája témában kellett újraértelmezni Odüsszeusz történetét, kiemelve a tévelygések és a csábítás motívumait. A táj halott, a horizont kétes. A nagy utazó kiköt a világ végén, hallgatja a többszólamú, elképzelhetetlenül kiürült, taszító, de változatlanul igéző szirénéneket. A hősök silányak, halvány árnyékai az egyköri Olümpusziaknak. Igazi társadalom- és emberkritikus kortárs mű, aktuális kérdésfelvetésekkel, modern rendezői meglátásokkal. A cselekményre tulajdonképpen nem érdemes figyelni, ez kevéssé fontos, inkább megélni kell a helyzeteket. A hangnem az irónia. Gondolatébresztő, nem bulvár. A Kamrában bemutatásra kerülő Szirénének Dömötör András rendezése, főbb szerepekben Pálmai Annát, Pelsőczy Rékát, Szirtes Ágit, Dankó Istvánt és Hajduk Károlyt láthatjuk. KAMRA SZIRÉNÉNEK BEMUTATÓ 2011. JANUÁR 29. RENDEZŐ DÖMÖTÖR ANDRÁS M.V. SZEREPLŐK DANKÓ ISTVÁN, HAJDUK KÁROLY, KOVÁCS GERGELY, KUN VILMOS, LENGYEL FERENC, RAJKAI ZOLTÁN, SZACSVAY LÁSZLÓ, KOVÁCS LEHEL, PÁLMAI ANNA PELSŐCZY RÉKA, SZIRTES ÁGI, PÁLOS HANNA E.H.,, BORBÉLY ALEXANDRA E.H., TÓTH ESZTER, HUZELLA JULI HERCZEG ADRIENN, GÁL GABRIELLA, JÉGER DOROTTYA FOTÓ: SOLYMOS TAMÁS
ART.CO MAGAZIN
2011 02
33
SZÍNTÉR FIRE OF ANATOLIA DANCE GROUP: TRÓJA Látták Brad Pitt főszereplésével a Trója című filmet? Olvasták az Íliászt? Ha igen, akkor azért érdemes megnézni ezt a produkciót, hogy kiderüljön, sikerült-e a történetet a Mustafa Erdogan veztetése alatt álló csoportnak átköltöztetni a táncszínpadra. Ha nem, akkor pedig azért, hogy megismerjék az emberiség egyik legrégebbi szerelmi történetét. Közben persze gyönyörködhetnek a Törökország hagyományos táncaiból és hatalmas mennyiségű jelmezből-díszletből szőtt történelmi tablóban. A világsiker utazó produkció március 8-án érkezik Budapestre. PAPP LÁSZLÓ SPORTARÉNA FIRE OF ANATOLIA DANCE GROUP TRÓJA 2011. MÁRCIUS 8. KOREOGRÁFUS MUSTAFA ERDOĞAN KREATÍV CSAPAT ALPER AKSOY OKTAY KERESTECI EMRE ÇELIK OĞUZHAN ÖZEL FORRÁS: BROADWAY TICKET HUNGARY KFT., GM PRODUCTION
BOLLWERKPRODUCTION ÉS A MU TERMINÁL: WA(H)RESGELOGEN „Mi van valójában?” teszik fel a kérdést a darab alkotói. Egyszerű a válasz? Életünket a mindenfelől áradó, ellenőrizhetetlen eredetű információ özönében, retusált, szerkesztett, megkomponált képek között éljük. Tényleg igaz az, amit látunk? Minden gondolatunk a sajátunk? Nem olyan egyszerű a válasz ezekre a kérdésekre? Ezt járják körbe tánc, sajtófotók és spontán felvételek segítségével a fiatal táncosok. Szellemes, kritikus szatíra vágyainkról, érzéseinkről, céljainkról és ösztöneinkről. A MU színház-beli bemutató után az előadás Hollandiai turnéra megy, majd remélhetően hazatér és még sokszor láthatjuk. MU SZÍNHÁZ BOLLWERKPRODUCTION - MU TERMINÁL: WA(H)RESGELOGEN BEMUTATÓ 2011. JANUÁR 28., 29. KOREOGRÁFUS ANDREA BOLL, KÁDÁR PÉTER ELŐADÓK ANDREA BOLL, FEJES ÁDÁM, FRIGY ÁDÁM, HOFFMANN ADRIENN, KÁDÁR PÉTER, MANON AVERMAETE, PLÓZA GABRIELLA FOTÓ: KŐVÁGÓ NAGY TÍMEA, FORRÁS: MU SZÍNHÁZ
34
2010 02
ART.CO MAGAZIN
SZÍNHÁZ JUTALOMJÁTÉK HELYETT: VÍGSZÍNHÁZ: AZ ÖLDÖKLÉS ISTENE SZEKERES SZABOLCS
A vándortársulatok korában néha az ünnepelt színészek jutalomjátékot kaptak. A művész darabot, és szerepet választhatott, ráadásul az aznapi bevételt, vagy annak egy jelentős részét, haza is vihette. Ma már persze csak átvitt értelemben használja ezt a kifejezést a színházi szakma, leginkább akkor, ha valamelyik színész számára kifejezetten előnyös szerep kínálkozik. Eszenyi Enikő születésnapi ajándék gyanánt kapta Kamondi Zoltán rendezőtől Annette Reille szerepét Az öldöklés istene című vígjátékban, a Vígszínház legutóbbi bemutatójában. Jelen esetben jutalomjátékról nem beszélhetünk, mert a művésznő ennél sokkal jobb darabot és sokkal jobb szerepet érdemelt volna. Eszenyit senkinek sem kell bemutatni. A Vígszínház igazgatónője az a fajta színész, akiből ma már csak mutatóban van néhány. Ő akkor is tehetséges, ha csak átsétál a néző előtt, és valahol hátul, a színpad mélyén helyet foglal egy széken. Jelenlétének akkor is súlya van, ha meg sem szólal, csak néz, hiszen a tekintetében sok minden benne van. A direktornő akkor is érdemes a figyelmünkre, ha egy érzelmileg labilis nő szerepében körbehányja a színpadot. Mint ahogy ez az alább tárgyalt előadás esetében meg is történik. Yasmina Reza, a magyar származású francia írónő biztos kézzel írta darabját, amely azonban nem több közhelyek mutatós gyűjteményénél. A színlap felsorolja azokat a díjakat, amelyeket elnyert a színmű: eszerint a legjobb vígjátékért járó Laurence Olivierdíj mellett a tekintélyes Tony-díjat is megkapta a szerző. Biztosan megérdemelte a fenti elismeréseket, ráadásul a mezőny többi tagját sem ismerjük, úgy-hogy csak okunk lehet kételkedni a kitüntetések jogosságában. A Szent István körúton mindenesetre úgy tűnik, többet gondolnak a darabról annál, mint ami tényleg benne van.
Ismerünk néhány jobban megírt drámát, Strindbergtől Albeen át egészen Enquistig, amely a társalgási színmű álarcát ölti magára, miközben könyörtelenül feszülnek egymásnak a szereplők a család nappalijában. Reza egyfelvonásosa arról szól, bármilyen hihetetlen ez egyébként, hogy nekünk, embereknek van sötét oldalunk is. Rengeteg elfojtott, feldolgozatlan sérelem ér minket, amelyek mind-mind arra várnak, hogy előbb vagy utóbb felszínre törjenek. Ráadásul nem figyelünk egymásra, még az is előfordul, hogy a mobiltelefonunkkal, jobb esetben a könyveinkkel bensőségesebb a viszonyunk, mint a társunkkal. Akiket a fentiek netán meglepetéssel töltenek el, bizonyára érzékenyebb nézői lesznek a Víg előadásának, mint azok, akiket nem. Bár Kamondi Zoltán általában sikerrel használja ki a darab helyzetkomikumát, rendezése mégis elfárad a végére, hiába próbálkozik több mindennel. Néha megáll egy rövid időre a cselekmény, és a négy színész, előttem ismeretlen indíttatásból, dalra fakad. Rivaldafényben énekelnek, mintha music-hallban lennének. Majd eltűnik a csillogó-villogó fényorgia, és megy tovább minden. A felületes szemlélő az ilyen jellegű daraboknál megszokott nappalit érzékeli a színpadon. Középen kisméretű asztal, körülötte fotelek, hátrébb pamlag, ám az Árvai György által tervezett hatalmas falakon az emberi bőr pórusait látjuk felnagyítva.
FORRÁS: VÍGSZÍNHÁZ
A színpad hátulján a két kivetítő hol tükörként, hol a figurák tudatfolyamatainak ábrázolását segítő díszletelemként funkciónál. Például Annette Reille tomboló részegségének tetőfokán egy torz pofát pillant meg a képernyőn. Mintha mikroszkóppal, tudományos pontossággal figyelnénk a szereplők egyre indulatosabb kitöréseit. A látvány szépen megkomponált, fülledten szorongató atmoszférája túlmutat a színészi játékon, és az előadás egészének minőségén. Úgy tűnik, az igazgató Eszenyi a színésznő Eszenyi ellen dolgozik. Még az is elképzelhető, hogy tényleg erre van szüksége az újlipótvárosi polgárnak. Mindenesetre furcsa, hogy a Vígszínház vezetősége a direktornő mellett további három jelentős és közönségcsalogató művészét, név szerint Börcsök Enikőt, Epres Attilát és Kern Andrást pazarolta el erre a darabra. YASMINA REZA: AZ ÖLDÖKLÉS ISTENE
VÉRONIQUE HOULLIÉ - BÖRCSÖK ENIKŐ MICHEL HOULLIÉ - EPRES ATTILA
VÍGSZÍNHÁZ BEMUTATÓ: 2011. JANUÁR 8.
ANNETTE REILLE - ESZENYI ENIKŐ
RENDEZŐ KAMONDI ZOLTÁN
ALAIN REILLE - KERN ANDRÁS
ART.CO MAGAZIN
2011 02
35
SZÍNTÉR
„...KELL AZ A KIS KÁOSZ.” KRISTON ATTILA
Ed Templeton profi gördeszkás, a Toy Machine nevű videogyártó cég alapítója. Egyébként pedig pofátlanul őszinte művész, aki egy analóg fényképezőgéppel kapja lencsevégre a világot. Hogyan lesz egy extrém sportolóból képzőművész? Életem nagyrészét profi gördeszkásként éltem le. Ebben a minőségemben először 1990ben jártam Európában. Ez volt az első alkalom, ami után hazaérve elhatároztam: festő akarok lenni. Los Angeles külvárosában nőttem fel, ahol igen kevés művészettel találkozhattam, így az európai közeg nagyon nagy hatással volt rám. Talán túl fiatal is voltam, de számomra Európa romantikusnak és misztikusnak tűnt. Vicces lehet ezt neked európaiként hallgatni, de tényleg ekkor döntöttem el: a deszkázás forgatókönyvüket. A történet mellett mást is szeretnék alkotni. egy Ford furgonról szól, annak az életéről, tulajdonosairól és ügyesFénykép, festmény, képregény, bajos kalandjairól. Furcsán érzem video – honnan ez a nagy bőség? magam, hiszen nem én írtam a forgatókönyvet, csak azt szeretAzt hiszem, hogy sosem akar- nék, ha megrendezném. Meg is tam korlátok között élni, fogom, de addig még rengeteg vagy beleragadni egy skatu- munka lesz az anyaggal. lyába. Az emberek nagy része így érzi jól magát, én azon- A hagyományos vagy új ban nem így látom. Nagy formákat részesíted inkább rajongója vagyok például előnyben? Úgy hiszem, hogy alapvetően hagyományos-párti vagyok. Első látásra persze nem tűnök annak, mégis az egyes képek vagy azok létrehozása mind ezt mutatja – nagyon kedvelem például az analóg fényképezőt, szinte csak filmmel dolgozok; elbújok a sötétszobámba és sorra hívom elő az egyes fotókat. Mi az, amit még nem próbáltál, Létrehozni az alkotást tulajdonképpen ugyanolyan fonde tervezed? tos, mint maga az eredeti ötlet. Szívesen készítenék filmet, és úgy Ebből a szempontból is nagyon néz ki, hogy lesz is rá módom. Bár régimódi vagyok: szeretem a friss még elég homályos a dolog, de munkákat, azt tudom értékelni, van egy filmes cég Los Ange- amikor az érdeklődő elmegy a lesben, ami megkeresett, hogy múzeumba és szemmel látható rendezzem meg az egyik kész rajta a műalkotás kifejtette hatás. David Hockney festményeinek, aki mellesleg sok időt töltött fényképezéssel. Vagy ott van Martin Kippenberger, aki a szimpla papírtól kezdve dolgozott fotóval és mindenféle elképzelhetetlen anyaggal. Ha az ember tényleg művész, lényegében nem számít, hogy mivel dolgozik.
36
2010 02
ART.CO MAGAZIN
Bár tényleg régimódi művésznek látlak, mégis érzek valami fricskát... A gördeszka világa, ahol tulajdonképpen mindennapjaimat élem, egy szubkultúra. Önmagában a sport is illegális és tiltott dolog egy csomó helyen, ezért kialakult egy alapvető szembenállás a rendőrség és a deszkás réteg közt. Bár maga a gördeszka már igazából main-
IPARMŰVÉSZET stream, ott virít a tévében, deszkás videojátékok tucatjait adják ki évről évre, mégis furcsa helyzetben van. Ha otthon a gördeszkámmal tönkreteszem
Jelen kiállítás koncepciója? Van egyáltalán?
főleg a korai, hatvanas évekbeli munkáit, és még vagy egy tucat másik fotóst. Az emberek gyakran mondják is, hogy igazából őket másolom.
Vannak témák, amelyek mindig is érdekeltek, de nem mondanám, hogy az egész kiállítás egy koncepció mentén épül fel. Van gyűjtemény, ahol emberek csókolóznak, van olyan, ahol alszanak, vagy éppen dohányoznak. Rengeteg pedig hosszú évek munkája: az életem, az emberek körülöttem.Különösen az a fiatal generáció, akit érdekel a gördeszkázás világa. A fotók nagyrésze őket ábrázolja. Igazából nem nagyon lehet megfogni, hogy mi is a témám. Ami biztos: nem érdekel a tájkép, az érdekel, hogy mi történik. Nem sok egy kicsit ez a több mint 1200 műtárgy?
a szomszéd virágágyását, akkor simán beperel. Éppen ezért dokumentálni szeretném a környezetemet; bevállalom, még ha nevetségessé válok is. Aztán valaki vagy szereti, vagy nem.
Szerintem képtelenség fényképezéssel bárkit is másolni; egészen más világban élek, mint ők, teljesen más emberek életét tanulmányozom. Szeretem nagyon a kortársakat is, mint Christian Hansen vagy Barry Mcgee. Nagyon fiatalon Mely művészek voltak/vannak nagy hatással volt rám Egon nagy hatással rád? Schiele és Klimt. Manapság pedig már igazából mindenAhogy említettem, nagyon ki érdekel, mert tulajdonképszeretem David Hockney-t, pen mindenkitől tanulok.
KURÁTOR THOMAS CARON
KÉPEK © ED TEMPLETON FORRÁS: ERNST MÚZEUM
telenség, szex, vagy ezekre magatartás
ED TEMPLETON THE CEMETERY OF REASON
MEGTEKINTHETŐ 2011. JANUÁR 22 - 2011. MÁRCIUS 20. ERNST MÚZEUM 1065 BUDAPEST, NAGYMEZŐ U. 8.
A kiállítás egyes képein mezutaló
Magam is töprengtem, hogy kicsit sok lesz. Úgy vagyok vele azonban, hogy jobb, ha több van. Én is úgy szeretek elmenni egy kiállításra vagy egy múzeumba, ha rengeteg alkotást kapok, és ha netán nincs időm mindet megnézni, visszajövök legközelebb is. Talán az alkotások közül nem mindegyik fog célba érni. Mégis az egész képes lehet a hangulatteremtésre, arra, hogy érzelmi reakciót váltson ki, emlékeket. Rengeteg kép van, de így tényleg mindenki kaphat valamit belőle. Úgy is mondhatnánk: kell az a kis káosz!
NYITVA KEDD-VASÁRNAP: 11.00 - 19.00
látható,
ezért a kiállítás 18 éven aluliak számára nem ajánlott!
ART.CO MAGAZIN
2011 02
37
SZÍNTÉR
38
KÉT KORSZAK HATÁRÁN - PERZSA MŰVÉSZET A QÁDZSÁR-KORBAN (1796-1925)
KÉTEZER ELEVEN (2011) RUTKAI BORI KIÁLLÍTÁSA
Perzsa iparművészek munkáit bemutató kiállítás nyílt január végén a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeumban. A kurátorok Kelényi Béla és Szántó Iván, évek óta kutatják a múzeum tulajdonát képező, európai ember számára igen egzotikus anyagot. A tárlat a XIX. századi Irán területére kalauzol el minket, a Quádzsár dinasztia idejébe. A közönség most láthatja először az eddig raktárakban porosodó anyagot, mely hazánkban első összefoglaló tárlatként, a restaurátorok kiváló keze munkája által most kiállíthatóvá vált. A tárgyak megmutatják, hogy a korszak művészete a legkevésbé sem hanyatló, sőt, szintézist teremtenek az új európaisággal a hagyományos eljárások mellett a fémművesek, kalligráfusok, textilművészek munkái. A kiállításhoz tanulmánykötet kapcsolódik A rózsakert lőporfüstben címmel.
Kovácsné Gyapjas Betonka néven a művésznő önmaga alteregójaként nyitotta meg a tárlatot. Legfontosabb kiállításait csak bizonytalankodva tudta felolvasni a papírjából, hisz egy előadóművész valóban kevéssé tűri a képzőművészeti nyilvánosságot. Mecénás szerzésére és képeinek eladására rendezett tárlatán az elmúlt tíz évben készült munkákat, kevéssé sikerült olajfestményeket, horgolt jelmezeket és videóetűdöket mutatja be a Medence Csoport asszisztálásával. Meseszerű, naiv munkákat nézhet meg a látogató, ha találkozni akar a teremőrnéni Borival, Bori erdőben bolyongó vizuális hormonjaival és művészeti albumnak álcázott könyvével, eladó lemezeivel és füzetkéivel. Végül február 14-én a Szerelem-Oltár bemutatása mellett, Specko Jedno koncerttel zárul a sorozat.
KÉT KORSZAK HATÁRÁN - PERZSA MŰVÉSZET A QÁDZSÁR-KORBAN (1796-1925)
KÉTEZER ELEVEN (2011) - RUTKAI BORI KIÁLLÍTÁSA FESTMÉNYEK / OBJEKTEK / TEXTILEK / KISFILMEK
MEGTEKINTHETŐ 2011. JANUÁR 27. - SZEPTEMBER 18.
MEGTEKINTHETŐ 2011.JANUÁR 26.- FEBRUÁR 14.
IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM
MAKETT LABOR
1091 BUDAPEST, ÜLLŐI ÚT 33-37.
1093 BUDAPEST, PIPA UTCA 4. FSZ. 4.
NYITVA KEDD-VASÁRNAP: 10.00 -18.00
NYITVA HÉTFŐ-PÉNTEK: 12.00 -18.00
FORRÁS: IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM
FORRÁS: MAKETT LABOR
2010 02
ART.CO MAGAZIN
IPARMŰVÉSZET FÉLELEM A FEKETE DOBOZBAN
SZABÓ DEZSŐ: POSTCARDS
Aki a Trafóba előadásra vagy koncertre megy, érdemes kitérőt tennie a tömegmédia témában készült kiállításra is. A félelem a téma ugyanis, amely a kellemeskomfortos tévénézéssel megy szembe; félelem az unalomtól, a terrozimustól, a vallási fanatizmustól, a rendőrségtől, az őrültektől, a múlt árnyaitól, mindez videós formában. A tárlat épp arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a kanapéból látható hírek helyett meg is fordíthatjuk a kamerát, sivár, kiüresedett életünk felé. A videómunkák rávilágítanak a folytonos fenyegetettségre, közép-kelet európaiságunkra és tükröt tartanak a 80-as évek elé. Kiállító művészek: Roy Andersson, Martin Brand, Dominic Gagnon, Valeriya Gay Germanika, Paul Harrison & John Wood, Leopold Kessler, Krzysztof Kieślowski, Andree Korpys & Markus Löffler, Theo Ligthart, Anne Robertson, Jay Rosenblatt
Szabó Dezső Munkácsy-díjas képzőművész a XX. század végének egyik legreprezentatívabb alkotója. A Képzőművészeti Főiskolán festőként végzett művészt már tanulmányai során el kezdték foglalkoztatni a XX. században megjelenő és elterjedő új típusú képalkotási lehetőségek. A hagyományos festészettől kísérletezései során hamar eltávolodott, a monokróm festészet után a színes fotográfia iránt érdeklődött. A kép megnövekedett szerepét hangsúlyozza, az új módszerek közti átjárhatóságot vizsgálja. Postcards című sorozatát 1992-ben, még egyetemi évei alatt készítette. Ezekben a művekben a fentiekben említett határok közti lehetőségeket kutatja: mennyiben jelenítheti meg a festmény a valóságot? hogyan jön létre a fikció a fotográfián? Az átfestett képeslapok egy tehetséges alkotó pályájának kezdeti dokumentumai, melyeket először tekinthet meg kiállítva a közönség.
FÉLELEM A FEKETE DOBOZBAN
POSTCARDS SZABÓ DEZSŐ FOTÓKIÁLLÍTÁSA MEGTEKINTHETŐ 2011. FEBRUÁR 1. - 2011. MÁRCIUS 4.
MEGTEKINTHETŐ 2011. JANUÁR 12 - FEBRUÁR 27. TRAFÓ GALÉRIA
VINTAGE GALÉRIA
1094 BUDAPEST, LILIOM U. 41.
1053 BUDAPEST, MAGYAR U. 26.
NYITVA KEDD-VASÁRNAP: 10.00 - 19.00
NYITVA KEDD - PÉNTEK: 14.00 - 18 .00
KIÁLLÍTÁSI ENTERIŐR, FOTÓ: CSOSZÓ GABRIELLA
SZABÓ DEZSŐ: A PARLAMENT ESTI FÉNYBEN (1992)
ART.CO MAGAZIN
2011 02
39
TRANSZFER AMSZTERDAM
AAP-LAB: THE SILVER HANDS OF PETER SVENSON
BERLIN
KW69 #3 COLD SOCIETY BY JUDITH HOPF KERSTIN CMELKA
FEBRUARY 5 – MAY 15, 2011 KUNSTFORENINGEN GL STRAND GAMMEL STRAND 48 DK 1201 COPENHAGEN, DANMARK
KÖLN
CLAIRE MORGAN: UNDER THE SUN
© VINCENT ZEDELIUS PETER SVENSONS’S RETOUCHING BRUSH, 2010
27 NOVEMBER 2010 - 27 FEBRUARY 2011 HUIS MARSEILLE FOUNDATION FOR PHOTOGRAPHY KEIZERSGRACHT 401 1016 EK AMSTERDAM, THE NETHERLANDS
© CLAIRE MORGAN: FALL OUT, 2010
BÉCS
RENÉ BURRI © KERSTIN CMELKA
20 JANUARY - 20 FEBRUARY 2011 KW INSTITUTE FOR CONTEMPORARY ART AUGUSTSTR. 69 10117 BERLIN, GERMANY
21 JANUARY - 02 MARCH 2011 KARSTEN GREVE DRUSUSGASSE 1-5 50667 COLOGNE, GERMANY
LONDON
ANALOG TRENDS IN SOUND AND PICTURE
BRÜSSZEL
ANTOINE AGUILAR © RENÉ BURRI HAVANA. MINISTRY OF INDUSTRY (1961-1965), ERNESTO GUEVARA (CHE), ARGENTINIAN POLITICIAN DURING AN EXCLUSIVE INTERVIEW IN HIS OFFICE
18 NOVEMBER 2010 - 20 FEBRUARY 2011 KUNSTHAUS WIEN UNTERE WEISSGERBERSTRASSE 13 1030 VIENNA, AUSTRIA © RICHARD NICHOLSON:
BERN
YVES NETZHAMMER
© ANTOINE AGUILAR: AVALANCHE, 2007
RON DYER’S STUDIO: BRIXTON, LONDON JANUARY 2007
13 JANUARY - 05 MARCH 2011 BARONIAN FRANCEY 2 RUE ISIDORE VERHEYDEN 1050 BRUSSELS, BELGIUM
11 JANUARY - 5 MARCH 2011 RIFLEMAKER 79 BEAK STREET REGENT STREET W1F 9SU LONDON, UNITED KINGDOM
KOPPENHÁGA
MILANO
LOUISE BOURGEOIS: MOTHER AND CHILD
NICOLA DE MARIA
© YVES NETZHAMMER: ADRESSEN UNMÖGLICHER ORTE, 2009
05 NOVEMBER 2010 - 27 FEBRUARY 2011 KUNSTMUSEUM BERN HODLERSTRASSE 12 3000 BERN, SWITZERLAND 40
2010 02
ART.CO MAGAZIN
© LOUISE BORGEOIS
© NICOLA DE MARIA
KIÁLLÍTÁS GALLERIA CARDI PIAZZA S. ERASMO, 3 20121 MILAN, ITALY
15 JANUARY - 5 MARCH 2011 METRO PICTURES GALLERY 519 WEST 24TH STREET NY 10011 NEW YORK, UNITED STATES
MOSZKVA
DMITRY GUTOV PORTRAITS OF COMPOSERS
PRÁGA
HOLE IN THE FLOW CYRIL BLAZO, ROMAN ONDAK, XYZ (MATEJ GAVULA AND MILAN TITTEL),
OSLO
DAN COLEN
DMITRY GUTOV’S EXHIBITION VIEW
DECEMBER 16, 2010 – FEBRUARY 23, 2011 STELLA ART FOUNDATION SKARIATINSKIY PEREULOK 7 MYTNAYA UL. 62 121069 MOSCOW, RUSSIA
MÜNCHEN
AGNES MEYER-BRANDIS
13 NOVEMBER 2010 - 22 JANUARY 2011 JIRI SVESTKA BISKUPSKY DVUR 6 11000 PRAGUE, CZECH REPUBLIC DAN COLEN - PEANUTS TO BE TITLED #32A, 2007
20 JANUARY - 24 APRIL 2011
TEL AVIV
MOSHE GERSHUNI
ASTRUP FEARNLEY MUSEUM DRONNINGENSGT. 4 N-0107 OSLO, NORWAY
PARIS
JEAN GIRAUD MOEBIUS-TRANSE-FORME © AGNES MEYER-BRANDIS: THE MOON GOOSE EXPERIMENT – A BIOPOETIC INVESTIGATION, 2008
21 JANUARY - 06 MARCH 2011 KUNSTRAUM ZIEBLANDSTR.8 80799 MUNICH, GERMANY © MOSHE GERSHUNI: HAI CYCLAMENS,1984
NEW YORK
STEPHEN G. RHODES
10 NOVEMBER 2010 - 26 FEBRUARY 2011 TEL AVIV MUSEUM OF ART 27 SHAUL HAMELECH BLVD, 61332 TEL AVIV, ISRAEL
ZÜRICH
PICTURE BALLOT! METAMORHOSIS TODAY!
© JEAN GIREAUD
12 OCT 2010 - 13 MAR 2011 FONDATION CARTIER 261, BLD RASPAIL 75014 PARIS, FRANCE © STEPHEN G. RHODES: UNTITLED, 2010
MARKUS RAETZ: METAMORPHOSE, BEUYS/HASE, 1990/91
6 NOVEMBER 2010 - 21 JANUARY 2011 KUNSTHAUS ZÜRICH HEIMPLATZ 1 CH–8001 ZURICH, SWITZERLAND ART.CO MAGAZIN
2011 02
41
AZ ONLINE VÁLTOZAT A HIRDETÉSEKET NEM TARTALMAZZA.
ZENE
ÚJ LEMEZZEL KÜLFÖLD FELÉ - KIRÁLY VIKTOR: SOLO MÁRTA ALEX
Király Viktor napjaink egyik legvagányabb magyar popsztárjának mondható. Mikor ő énekel, nem csupán a leányszívek dobognak, és bődületesen izmos hangja árad át az éteren, hanem megkapó személyisége is átüt a tér-idő kontinuumon. New Yorkban születtél. 15 éves voltál, mikor anyukáddal Magyarországra költöztetek. Nehéz volt akkor beilleszkedned?
Nagyon tetszett nekem az az anyag is, de mivel nem én írtam a magyar szöveget, úgy éreztem, hogy nem teljesen az én gyermekem. Így egy olyan albummal akartam előállni, ami én magam vagyok, és mivel magyarul nemigen tudok jó szövegeket írni, angolul láttam hozzá az egészhez. Hál’ Istennek ez a lépésem – úgy tűnik – átjött az embereknek, hiszen rengeteg pozitív visszajelzést kaptam már!
Nem mondanám, hogy nehéz volt, mert szerencsére könnyen megy a beilleszkedés. Inkább az okozott bonyodalmakat, hogy nem nagyon ment a magyar nyelv, és az igazság az, hogy a helyesírás még most sem az erősségem! Amerikában javarészt sportoltam, így énekléssel jobbára Magyarországon Mesélnél egy kicsit a lemez kezdtem el foglalkozni. Amatőr felvételi procedúrájáról? szinten zenéltem: dobos voltam egy punk bandában. Nos, nekem van a legjobb csapatom a világon! Általában Mikor megláttad a Megasztár úgy készülnek a dalok, hogy felhívását haboztál, vagy azon- én kitalálok egy dallamot, egy nal meghoztad a döntést? harmóniát, vagy szövegötletet, amelyekkel Kardos NorPersze, hogy haboztam! Ez azért bert zeneszerző társamhoz egy elég nagy dolog volt! Ak- fordulok és együtt elkészítünk koriban már egyébként is vissza egy hozzávetőlegesen kész akartam költözni New York-ba, demót. Végül Szabó Marcihoz mivel nem éreztem magam itt- megyünk, aki véglegesre csihon sikeresnek. Úgy gondoltam, szolja, hangszereli a nótákat a hogy ott majd tiszta lappal tudok stúdióban. A Solo lemez egyik indítani. Szerencsére azonban legnagyobb meglepetése azonnem így esett, hiszen úgy döntöt- ban az, hogy édesapám, Király tem, hogy belevágok. Mega- Tamás is besegített a számok sztár nélkül nem ott lennék, ahol megírásába, és rettentően most vagyok! Ez a verseny e- jó ötletekkel látott el engem! sélyt adott arra, hogy megmutassam magam az embereknek. Az anyaggal gondolom nem Nagyon fontos pillére a karrieremnek. titkolt szándékod külföld felé nyitni. Hogyan próbálod/próbáljáNemrégiben jelent meg má- tok népszerűsíteni a nótákat? sodik nagylemezed Solo címmel. Miért lett a korong angol nyelvű? Az az érdekes, hogy eddig semmi promót nem alkalmazAz előző lemezem száz szá- tunk, és mégis megtalálták az zalékosan magyar nyelvű emberek a neten! A lemezt
mindenképpen itthon akartam kiadni először, pont ezért, hogy ha felfigyelnek rá odakint, akkor tudják, hogy egy magyar tehetség a dalok szerzője, hiszen büszke vagyok arra, hogy itt élhetek. A zenén kívül téged mennyire érdekelnek más jellegű közszereplések? Például, mint egy női magazin sármos férfiválasztása. Ezek a sikeresség szükséges rossz velejárói? Vagy, szerinted ez egy kellemes dolog? Az igazság az, hogy én biztosan nem válogatnám be magam a legsármosabb férfiak közé. De nagyon jó érzés, hogy az olvasók mégis beválogattak. Ez amolyan önbizalom növelő, ami az éneklés mellett jól jön, és kicsit úgy érezhetem, hogy a divat világában is volna mit keresnem. Ez pedig azért fontos, mert régi vágyam, hogy kiadhassak egy cipőkollekciót, így az is nagyszerű lehetőség volt, mikor az egyik brand felkért rá, hogy tervezzek nekik egy cipőt!
KING MUSIC 2010. DECEMBER 17.
KIRÁLY VIKTOR SOLO ART.CO MAGAZIN
2011 02
43
SZÍNTÉR
MAMAZONE RECORDS 2011. JANUÁR 17.
MANTRA PORNO – KÉREK LAKÁST Az együttes harmadik lemezén, az eddig megszokottakkal ellentétben, végre magyar nyelvű dalok is hallhatók. Egy generáció lusta, szexis, naiv, ugyanakkor bájos performanszát követhetjük nyomon. Az elektronikus hatások és a pörgős számok megmaradtak az új albumon is, amellyel együtt a már megszokott eklektikus zenei fúzió sem marad el. A stílusosan, különböző lakásokban rögzített felvételek több műfajon ívelnek át, vegyítik a modern zenei technikákat a hagyományos rockzenei motívumokkal, nem mellőzve a pop, disco és raggea elemeket sem. A rendszeresen átalakuló (olykor megújuló) együttes zenei világa jól tükrözi eddigi életútját: nincs stílus, mely fogva tartja őket.
PEARL JAM: LIVE ON TEN LEGS Különlegeskocertalbummalünneplifennállásánakhuszadik évét a Pearl Jam. Az elmúlt évek világkörüli turnéin készültfelvételekettartalmazókorongtalánnemvéletlenül idézi meg első legendás stúdióalbumukat, a Ten című lemezt, melyből több, mint 10 millió kelt el világszerte. A 18 szám között olyan, mára már klasszikusnak számító alkotások foglalnak helyet, mint az Alive, az Animal vagy a Black, de nem hiányoznak az újabb szerzemények sem, mint a The Fixer vagy a Just Breathe. A lemez fényét csak emeli, hogy a hangszerelésnél régi hangmérnökük is segédkezett. Turnéról vagy koncertekről pontos információt még nem lehet tudni, de koncertlemezről lévén szó, ismerve a nyughatatlan bandát könnyen elképzelhetőek 2011-ben is világszerte teltházas Pearl Jam-bulik.
MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ 2011. JANUÁR 18. 44
2010 02
ART.CO MAGAZIN
UNIVERSAL MUSIC 2011. JANUÁR 17.
IN MEMORIAM FERENCSIK Ferencsik János a XX. századi magyar komolyzene egyik legmeghatározóbb szereplője volt. A kétszeres Kossuthdíjas karmester húszévesen ingyen segédkező korrepetitorként kezdte az Operaházban, ahonnan a hozzá két legközelebb álló magyar zeneszerző, Kodály és Bartók, zememűveinek megszólaltatásával világhírűvé nőtte ki magát. Bartók Béla pályája elején zongoratudása erősen háttérbe szorította zeneszerzői kvalitásait, ám az évek során, az olykor bekövetkező alkotói szünetek ellenére is beérett a művész. Operáit, ballettjeit, kamarazenei és más zeneműveit világszerte ismerik és napjainkig játszák. A különleges lemezen Bartók A kékszakállú herceg vára című operája szólal meg, Ferencsik János, valamint két kitűnő magyar szólista, Kovács Eszter és Kováts Kolos tolmácsolásában. A magyar komolyzene óriásainak találkozása 1976-ból: unicum hungaricum.
ZENE TOURS DE FRANCE: FUMUJ (FR), COLORSTAR (HU), FINECUTBODIES (HU) Folytatódik a Tours de France sorozat, ezúttal a Gödörben. A Fumuj nevű formáció csupán néhány évvel ezelőtt tette le névjegyét a töretlenül menetelő francia elektronikus zenében. A politikai megnyilatkozásoktól sem mentes, erős szövegek mellett a csapat professzionális egyedi hangzása meghozta a sikert, amiben a pszichedelikus gépi témáktól egészen a kőkemény gitárriffekig való kalandozás nagy szerepet játszhatott. Őket követi a műfaji határokat szintén sikerrel feszegető Colorstar,akikazagresszívelektronikátgyúrjákösszeszinte mindennel, egy nevükre is jellemző színes dallamfolyamot produkálva. Az est zárásaként a FineCutBodies egyszemélyes akciójának lehetünk tanúi.
FORRÁS: WWW.COLORSTAR.HU
GÖDÖR KLUB 2011. FEBRUÁR 26. 21.00
FORRÁS: WWW.FAITHLESS.CO.UK
FAITHLESS: THE DANCE NEVER ENDS… A Faithless olyan lökést adott az ezredvégi elektronikus zenének, ami azóta is folyamatosan fejti ki hatását: progresszív szemléletük zenekarok és DJ-k tucatjait inspirálja nap mint nap. Bár sok kritika érte a zenekar tavaly nyáron megjelent hatodik, Dance című lemezét, koncertjeik még mindig teltházzal dübörögnek világszerte. A 1995-ben alapított csapat kategorizálhatatlan muzsikáját roppant intelligens dalszövegei és hármójuk hitéből származó sajátos szemlélet teszi elsöprő erejűvé. A duplalamezes remix koronggal azonos című turné során Budapestre is ellátogató csapat PAPP LÁSZLÓ SPORTARÉNA nem először és remélhetőleg nem is utoljára 2011. MÁRCIUS 21. 20.00 táncoltatja meg a magyar közönséget. FORRÁS: WWW.GORANBREGOVIC.RS
GORAN BREGOVIC: MARGOT, EGY BOLDOGTALAN KIRÁLYNÉ EMLÉKIRATAI Nincs olyan európai ember, aki valamilyen minőségben ne találkozott volna Goran Bregovic zenéjével.Abosnyákszármazású,önmagátnemes egyszerűséggel kortárs zeneszerzőként számontartó művész népzenei alapokra helyezett dalai mellett elsősorban filmzenéiről híres: Emir Kusturica klasszikusaiban hozott színes világba szenvedélyes balkáni ritmust. A mostani produkció szintén filmzenei alapokon nyugszik, méghozzá a Patrice Chéreau rendezte Margó királyné című filmből. A koncert programjának szerves része, hogy minden országban egy színésznő is képviselteti magát. Tompos Kátya feladata lesz a zenekar mellett a történet elmesélése. Ismerve Bregovicot persze más meglepetésekre is számíthatunk.
MŰVÉSZETEK PALOTÁJA 2011. FEBRUÁR 18. 19.30
ART.CO MAGAZIN
2011 02
45
SZÍNTÉR MY CHEMICAL ROMANCE - DANGER DAYS: THE TRUE LIVES OF THE FABULOUS KILLJOYS MÁRTA ALEX
Egész éjjel tuttifrutti lézercsatát vívtam a gonosz BL/ind. ellen. Társaim voltak ebben a küzdelemben, a hős kívülállók a Killjoy-jok. Egy pillanatnyi félelem sem volt bennem, hiszen a legnehezebb pillanatokban is elég volt, ha Fun Ghoul mindig optimista arcára pillantottam. Páratlan vezérünk, Party Poison amúgy sem szolgáltatott indokot arra, hogy a bizonytalanság esetleg véglegesen beköltözzön szívünkbe. Amikor már úgy tűnt, nem nyerhetjük meg ezt a harcot, mindig visszarángatott bennünket a bizonyosság szilárd talajára, így Kobra Kid és Jet-Star önfeláldozó segédletével végül, megnyertük az 53 perces összecsapást. Valahogy így lehetne összefoglal-ni az érzéseimet eme nagyon érdekesre sikerült MCR lemez kap-csán. Az anyag a fiúk negyedik megjelenése, és meglehetősen más hangzásban készült el, mint az előző három (Muszáj többször is meghallgatni a cuccot ahhoz, hogy eldöntsük, akarjuk-e még valaha a lejátszóba tenni azt!) Első körben, talán az ütközhet a fülünkbe, hogy az eddig megszokott stílusirányzatokból nem túl sokat kapunk tőlük. Az MCR ezelőtt az én szememben is afféle ‘in fashion’ sírós emóbanda volt. Minden lemezük meggyőzött arról, hogy egyáltalán nem a tucat fajtából valók, bár sosem szerettem azt amit műveltek. A fentiek alapján elmondhatjuk, hogy a lemez tulajdonképpen egy koncepción alapul, melynek keretein belül 2019-be repülhetünk el és a kívülálló, jó célokat dédelgető, útonálló Killjoy banda társaságában harcolászhatunk a gonosz Better Living Industries vállalat, és annak vezetője, Korse ellen. (Ez utóbbi karaktert a klipekben Grant Morrison képregényíró játssza.) A felsorolt cyberpunk nevek pedig zenészeink képzeletbeli alteregóinak megnevezései. Semmiképpen nem lehet szó nélkül elmenni az album mellett, hiszen annyira élethű lett ez a móka, hogy a dalok hallgatása közben az ember tényleg hallani véli a lézerek vékony hangú cikázását. Habár a lemez a maga future rock ’n’ roll hangzásával néha már fárasztóan egyhangúvá válik; mindig történik valami, amivel a fiúk
annyira meglepnek bennünket, hogy úgy érezzük, újra meg kell kóstolnunk a ’gumicukrot’. Behatárolni nem túl könnyű és talán nem is kell ezt a megjelenést, de progresszivitása ellenére, én párszor - egy nem is annyira kis - Jimmy Eat World hatást éreztem a hangfalakból. A Danger Days, egyébként nem meglepő módon, világszerte jó kritikákat kapott a legnagyobb szaklapoktól is. A RockSound például kijelenti, hogy jelen anyag a csapat mind zenei, mind lírai-, és grafikai ’elszálltságáról’ fest egyértelmű képet. Az igen szőrözős Allmusic-nál is sikerült 4 és fél csillagot megszerezni. A szaklap – ahogy már az
MY CHEMICAL ROMANCE DANGER DAYS: THE TRUE LIVES OF THE FABULOUS KILLJOYS 46
2010 02
ART.CO MAGAZIN
előzőkben említettünk – szintén kijelenti, hogy itt már nincs szó semmiféle emós sügérkedésről: „Az MCR lecserélte a goth pompát valamiféle metálikus power pop-ra…” – mondja Stephen Erelwine a lap egyik újságírója. Mindent összevetve tehát, a modern zene rajongóinak kötelező az MCR új albuma. Bármilyen korosztálynak bátran ajánlható, feltételezve természetesen a progresszív és igényes zenei élmény utáni vágyat. Azoknak például, akik szerint még mindig fontos, mit művel az Iron Maiden, biztosan nem adnám kölcsön… még kárt tenne bennük…
WARNER MUSIC HUNGARY - MAGNEOTON 2010. NOVEMBER 19.
MOZI
A FÉLSZEMŰ (TRUE GRIT, 2010) KRISTON ATTILA
A Coen-testvérek napjaink talán legjobb forgatókönyvíró-rendező párosa a tengerentúlon. Egyesek azt is meg merik kockáztatni, hogy az egész világon. A Fargo és a Nem vénnek való vidék Oscar-díjas alkotói ezúttal egy John Wayne-féle westernt halásztak elő a süllyesztőből. Kérdések erdején túl és a csalódottság holdas fátyolában kérdem: mi szükség volt erre? Egy felnőtt nő hideg hangjával indul a mozgókép. Elmeséli, hogy egy zord téli éjszakán milyen aljas módon ölték meg szeretett édes-apját. Az akkor tizennégy éves Mattie Ross (Hailee Steinfeld) azonban nem tétlenkedik; felbérel egy kétes, ám munkájában tagadhatatlanul sikeres rendőr-bírót, Rooster Cogburnt (Jeff Bridges), hogy bosszút álljon a gyilkoson. Tom Chaney-ről (Josh Brolin) természetesen kiderül, hogy már volt vaj a füle mögött, így a céltudatos duó trióvá dagad az ifjú texas ranger, LaBoeuf (Matt Damon) megjelenésével, aki egyéb ambícióktól hajtva üldözi a gonosztevőt. Furcsa western dráma alkotóelemei ezek, szokatlanul éles jellemvonásokkal és olyan déli akcentussal tarkítva, hogy olykor a szövegek felét sem lehet érteni. Némi alkudozás és rábeszélés után kezdetét veszi a hajsza, amelynek
végkimenetele nem meglepő, hanem inkább mulatságos. Már az eredeti John Wayne klasszikus, ahogy Coenék remake-je sem a mindennel farkasszemet néző vadnyugatot tárja elénk, hanem egy jóval reálisabb világot. Egy olyan kort, ahol az akasztás még népünnepélynek számított, és ahol nem szabadott meglepődnünk azon sem, ha egy békésen hortyogó nénivel osztottuk meg a szállodai ágyunkat éjszakára. Ennek a kegyetlen világnak a szülötte, kései leszármazottja a film címadó főhőse is. Rooster Cogburn ambivalens figura: bár fekete-fehéren látja a valóságot, és amikor ennek megfelelően cselekszik, hosszútávon a társadalmi békét szolgálja, mord természete és alkoholizmusa sokaktól távolíthatja el. Ami persze egyben közelítés is, hiszen elszólásaiból azért mégiscsak az derül ki, hogy ő is csak áldozat.
Karaktere kísértetiesen emlékeztet a Tommy Lee Jones által megformált öregedő sheriffjére a fentebb emlegetett nagyszerű Nem vénnek való vidékből; az alapvető különbség, hogy ott ténylegesen lecsengett a hős kora, míg A félszemű karaktere utolsó lehelletével is kitart az elvei mellett, és győzelmet arat. Győzelme azonban inkább jól bejáratott sablon, mintsem felszabadító katarzis. Ethan és Joel a kilencvenes évek eleje óta egyre növekvő sikerrel és szakértelemmel bizonyítja, hogy minden film alapja a jó forgatókönyv. Írásaik elsősorban az átlagember kisszerű életét tudják roppant hiteles módon megragadni, de nagy sikerrel kísérleteztek mindig is más tematikákkal és műfajokkal. Sajnos A félszemű esetében túl messzire kalandoztak, amiért a kiváló színészi teljesítmények sem tudnak kárpótolni. A FÉLSZEMŰ TRUE GRIT (2010) RENDEZŐ JOEL COEN, ETHAN COEN SZEREPLŐK MATT DAMON JEFF BRIDGES HAILEE STEINFELD JOSH BROLIN FORGALMAZZA UIP-DUNA FILM HAZAI BEMUTATÓ 2011. FEBRUÁR 17.
FORRÁS: UIP-DUNAFILM ART.CO MAGAZIN
2011 02
47
SZÍNTÉR BOSZORKÁNYVADÁSZAT (2010)
RENDEZTE: DOMINIC SENA HAZAI BEMUTATÓ: 2011. JANUÁR 6. FORGALMAZZA: PRO VIDEO FILM & DISTRIBUTION KFT.
Dominic Sena a Kardhal és a Tolvajtempó című filmek után a középkori hiedelmek felé vette az irányt, amikor elkészítette Boszorkányvadászat című mozgóképét. Nem bízva semmit a véletlenre a boszorkányüldözés divatos és elcsépelt témáját választotta, és filmjével megkísérelte a katolikus egyház által elkövetett borzalmakat élhető közelségbe hozni. A speciális trükkökkel teletűzdelt alkotás középpontjában a pestisjárványért felelősségre vont lány, valamint két, a háborúból hazatért lovag, Behman és Felson áll. A középkori road movie hiába ígér lélegzetellállító kalandokat, története sajnos túl nyilvánvaló ahhoz, hogy meglepetésekkel szolgáljon. A KIRÁLY BESZÉDE (2010)
RENDEZTE: TOM HOOPER HAZAI BEMUTATÓ: 2011. FEBRUÁR 3. FORGALMAZZA: BUDAPEST FILM
Már megint egy kosztümös film, abból is a jobbik fajta. A Királynő című nagysikerű mozgókép után idén a Tom Hooper rendezte A király beszéde kerítette hatalmába a kritikusokat és a nézőket egyaránt. A VI. Györgyről szóló drámai alkotás legnagyobb erénye, hogy az uralkodót rendkívül emberközelinek ábrázolja. A film nem ámít, egyszerűen csak elmeséli a nehéz pillanatokat, és megmutatja, hogy még a legnagyobbaknak is akadnak problémáik. A számtalan díjra jejölt dráma titka elsősorban a színészi játék, másrészt a szerethető karakterek, akik beültetik a nézőt a moziba és még a The End felirat után sem engedik el őket. CSAK SZEXRE KELLESZ (2011)
RENDEZTE: IVAN REITMAN HAZAI BEMUTATÓ: 2011. FEBRUÁR 11. FORGALMAZZA: UIP-DUNA FILM
48
2010 02
ART.CO MAGAZIN
Már megint? – sikít fel az ember, amikor meglátja az ismertetőjét a Csak szexre kellesz című újonnan moziba kerülő vígjátéknak. A régi barátok között fennálló szexuális kapcsolat a filmvásznon mindig szerelembe torkollik, s akár szpoiler akár nem, még Kati néni a panelház negyedik emeletén is betéve tudja a végkifejletet. Ivan Reitman rendező sajnos megrekedt a sekélyes, sablonvígjátékoknál, s bármennyire erős szereposztást választott is, a végeredmény nem lett jobb. A film megint-csak abban erősíti meg a nézőket, hogy az ember bizony testből és lélekből áll, amelyek nem élhetnek egymás nélkül.
MOZI A NEGYEDIK (2010) Az évezred elején James Cameron televíziós sikersorozata, a Sötét angyal szeptember 11-e miatt ugyan rövid életűnek bizonyult, témája azonban a mai napig foglalkoztatja a filmeseket. A negyedik című akciódús sci-fi az említett széria, illetve a nagysikerű Hősök által kitaposott utat követi. A különleges képességekkel rendelkező embereket még mindig üldözik, továbbra sem lehetnek a társadalom teljes jogú tagjai. Választaniuk kell: elpusztulnak, vagy felveszik a küzdelmet. A Disturbia rendezőjének, D. J. Carusonak újabb mozgóképét többek között Steven Spielberg és Michael Bay jegyzik producerekként.
RENDEZTE: D.J. CARUSO HAZAI BEMUTATÓ: 2011. FEBRUÁR 17. FORGALMAZZA: FÓRUM HUNGARY
A HARCOS (2010) David O. Russelről nem mondható el, hogy termékeny alkotó lenne, ugyanis röpke tizennégy év alatt mindösszesen négy játékfilmet rendezett. A kultikus Sivatagi cápák után idén A harcos című drámájával szilárdította meg hírnevét. Maga a box azonban csupán a családon belül dúló küzdelmek fizikai kivetülése. Modern Káin és Ábel testvérharc ele-venedik meg a vásznon, itt és most azonban a nézők elvárásainak megfelelően a végszó nem lehet negatív. A filmből természetesen most sem hiányozhatott Mark Wahlberg, de az idei Golgen Globe-on nem az ő, hanem Christian Bale nevét rejtette a boríték.
RENDEZTE: DAVID O. RUSSELL HAZAI BEMUTATÓ: 2011. FEBRUÁR 24. FORGALMAZZA: PALACE PICTURES
GULLIVER UTAZÁSAI (2010) Az animációktól ugyan elpártolt Rob Letterman a Gulliver utazásai esetében, de a fantáziavilág, a természetfeletti kalandok, valamint a szokatlan teremtmények még mindig az érdeklődése középpontjában állnak. Jonathan Swift könyvéből készült adaptáció már a sokadik a filmtörténet során, s valószínűsíthető, hogy nem is az utolsó. Jelen esetben ismét tanújelét láthatjuk a filmkészítők fantáziátlanságának, ahogy a történet kiindulópontját megválasztják. Jack Black szerepeltetése pedig felteszi az i-re a pontot, hiszen a humoráról ismert színészt eddig többnyire csak a „Hogyan lesz a lúzerból hős?” szerepekben láthattuk.
RENDEZTE: ROB LETTERMANN HAZAI BEMUTATÓ: 2011. FEBRUÁR 3. FORGALMAZZA: INTERCOM ART.CO MAGAZIN
2011 02
49
SZÍNTÉR MACHETE A viszonylag újkeletű trash-reneszánsz indulását fémjelző 2007-es Grindhouse-project egyik álelőzeteséből egész estés mozivá kerekített történetben az ex-szövetségi ügynök bosszút esküszik a családját kiirtó drogbáró és a korrupt, fasiszta kormányzó ellen. Rodriguez újabb kikacsintása a ’70es évek szennyfilmjei felé azonban csak egy nyúlványa az életműnek, s ezt tükrözi DVD kiadás is. Ezúttal nem kapunk (nem csak mi, a kinti kiadás is hasonlatos a hazaiéval) olyan megszokottan informatív és szórakoztató extrákat a rendezőtől, mint a 15 perc filmsuli, vagy a 10 perc főzősuli, de még az audiókommentár is elmarad. SOCIAL NETWORK – A KÖZÖSSÉGI HÁLÓ A közösségi háló amerikai megfelelője annyira beépült már a köztudatba, hogy lefordítani sem érdemes. David Fincher Social Network című filmje esetében már a munkálatok elkezdésekor tudni lehetett, hogy kasszasikert forgat a hollywoodi fenegyerek. A Facebook- alias Zuckerbergtörténet bemutatja az igazi nerd-öt megspékelve olyan kitalált eseményekkel, amelyek elengedhetetlenek a nézőbarát filmek esetében. A simlis, már tolvajnak is kikiáltott Mark meséje viszont nemcsak a közönség szívét nyerte el, hanem a kritikusokét is. Mi a titok? – Azt mindenki találja ki maga, bár Fincher személye biztosan előkelő helyen szerepel a válaszok statisztikai összesítésében. A LÁNY, AKI A TŰZZEL JÁTSZIK (2009) A Millenium-trilógia sikere azóta megállíthatatlan, mióta filmet csináltak belőle. A három kötetből álló könyvhöz már elkészült a három mozgóképes változat is, amelynek második része most kerül a hazai boltok polcaira. A Lisbeth Salander - Mikael Blomkvist páros ismételten nyomoz, bár a hangsúly egyre inkább a hacker lányra terelődik, akinek magánéleti válsága olyan, mintha éppen egy Silvester Stallone által fémjelzett akciófilm egyik epizódja lenne. Nemrégiben a legkeményebb főhősök közé beválasztott Noomi Raace minden dicséretet megérdemel, tehetséges színésznő, a svéd alkotás már kevésbé. 50
2010 02
ART.CO MAGAZIN
DVD HANG MAGYAR, ANGOL (5.1) FELIRAT MAGYAR EXTRÁK - INTERJÚK - FORGATÁSI KÉPSOROK - ELŐZETES KÉPARÁNY 16:9 (1.78:1) KIADÓ BUDAPEST FILM MEGJELENÉS 2011. FEBRUÁR 17.
DVD HANG MAGYAR, ANGOL (5.1) + 6 NYELV FELIRAT MAGYAR, ANGOL + 20 NYELV EXTRÁK AUDIOKOMMENTÁR DAVID FINCHER RENDEZ KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL AUDIOKOMMENTÁR AARON SORKIN ÍRÓ ÉS A SZEREPL K KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL 2. LEMEZ HOGY KÉSZÜLT A FACEBOOK FILM? - NÉGYRÉSZES, MOZI HOSSZÚSÁGÚ DOKUMENTUMFILM KÉPARÁNY 16:9 (2.35:1) KIADÓ INTERCOM MEGJELENÉS 2011. FEBRUÁR 16.
DVD HANG MAGYAR, SVÉD (5.1) FELIRAT MAGYAR EXTRÁK INTERAKTÍV MENÜK KÖZVETLEN JELENETVÁLASZTÁS KÉPARÁNY 16:9 (1.78:1) KIADÓ BUDAPEST FILM MEGJELENÉS 2011. FEBRUÁR 17.
MOZI MEDVE DÍJAK - A 61. BERLINI NEMZETKÖZI FILMFESZTIVÁL TARR BERNADETT
A 61. alkalommal megrendezésre kerülő Berlini Nemzetközi Filmfesztivál ruár 10. és 20. között versenyezteti a meghívott alkotásokat. A nagy ra visszatekintő fesztivált minden év februárjában rendezik meg 1951 Ez alkalommal a közel 4000 filmből 22 alkotás nyert bebocsátást a Brandenburgi kapun, ebből 16 mű versenyez a díjakért. A versenyben azok a filmek indulhatnak, melyek a fesztivál kezdetét megelőző 12 hónapban készültek és a gyártó ország határain kívül még nem találkoztak a közönséggel. A díjak a város szimbólumáról, a medvéről kapták nevüket: a fődíj az Arany Medve, a zsűri különdíja az Ezüst Medve. Az ítészek mindig nemzetközi összeállításban ülnek össze, elnökük most Isabella Rossellini színésznő lesz. A Berlinale az egyik legfontosabb „A” kategóriájú filmfesztivál nemcsak Európában, hanem a világon is, ezért is mondhatjuk büszkén: idén is lesz magyar film a versenyprogramban. Tarr Béla legújabb filmje, A torinói ló világpremierje mellett Kárpáti György Mór Erdő című kisjátékfilmje is a versenyprogramban szerepel. A magyarok és az elsőfilmes alkotók (Yasemin Samdereli, Paula Markovitch) mellett azonban a nagy nevek sem maradnak ki a pörgésből.
febmúltóta.
MARGIN CALL (R: J.C. CHANDOR)
Ilyen például a világgazdasági válságra reflektáló Margin Call Kevin Spacey, Jeremy Irons és Paul Bettany főszereplésével, vagy Ralph Fiennes Shakespeare-adaptációja, a Coriolanus, na meg a Coen testvérek ropogósan friss westernje, A félszemű. Szomorú hír ugyanakkor, hogy a korábban a fesztivál lehetséges elnökeként is számon tartott Jafar Panahi iráni rendezőt a közelmúltban hat év börtönbüntetésre ítélték. A Berlinale előtte is tiszteleg: február 11-én, az iráni forradalom évfordulóján levetítik a 2006-ban Ezüst Medvével díjazott Pályán kívül című munkáját. A W.E. VIII. Eduárd brit király és Wallis Simpson, a polgári származású, elvált
amerikai asszony szerelméről szól: a kapcsolat 1936-ban válságba sodorta a monarchiát, és a király végül mindössze 11 hónapi uralkodást követően le is mondott a trónról a nő kedvéért. Már alig várjuk a Cannes-i világpremiert. Werner Herzog dokumentumfilmje azonban már most látható lesz: nem akárkiről és nem akármiről van szó, az Elfelejtett álmok barlangja ugyanis nemcsak hogy Herzog, hanem még 3D-s is, ami igazi kuriózum a műfajban. Akit pedig mindez nem elégít ki, az fókuszáljon a Madonna-hírekre. A félreértések elkerülése végett: nem lesz Madonna-koncert, és a díva még csak nem is színésznőként teszi tiszteletét a német fővárosban, hanem első filmjét mutatják be zárt körben a meghívott forgalmazóknak. Az aktuális filmek mellett persze retrospektív szekció is várja a nézőket, mely ez alkalommal Ingmar Bergmanra emlékezik. Nem csupán bemutatják a filmrendező összes alkotását, hanem előadásokat és pódiumbeszélgetéseket is tartanak Bergman kedvenc színésznői, Harriet Andersson, Gunnel Lindblom és Liv Ullmann részvételével. Egyelőre ennyi, a többit pedig hamarosan meglátjuk!
A TORINÓI LÓ (R: TARR BÉLA)
ART.CO MAGAZIN
2011 02
51
SZÍNTÉR A TÖKÉLETESSÉG KOREOGRÁFIÁJA: FEKETE HATTYÚ SVÉBIS BENCE
Lehet-e balett-filmet forgatni giccs nélkül? Felülírható-e az amúgy színpadra szánt zsáner természetes pátosza a mozivásznon? Lehetséges, hiszen a giallo nagymesterének, Dario Argento-nak 1977-es Sóhajok című filmjében már sikerült horrorrá tenni egy balettiskola mindenapjait, a műfaji hangsúlyok eltolásával, új képletbe helyezésével, úgy, hogy a balett már nem a domináns végcél, hanem puszta eszközzé silányított hangulati elem a misztikus boszorkánytörténetben. Aronofsky legújabb filmjében is csak a történet katalizátora a balettelőadás, indok, hogy olyan mélyre ásson az emberi lélekben, amennyire csak a cselekményváz engedi.
52
A fiatal táncos-tehetség, Nina élete első, legjelentősebb megméretése előtt áll: a szereplőválogatáson megkapta minden balerina szerepálmát, Csajkovszkij A hattyúk tava című előadásnak főszerepét. Embert próbáló feladat, hiszen Ninának mind a fehér hattyúlány, Odette, mind pedig a sötét varázsló lánya, Odilia szerepét is át kell élnie. Azonosulni egy szereppel a személyiség próbája is egyben. Meg tudok-e maradni önmagam, miközben minden próbán, minden előadáson mást (másokat) kell alakítanom, meggyőzőbben, tökéletesebben, annál is, mint ami én magam vagyok. Az egzisztenciális önvesztés mélyéből pedig egy valóságos doppelgänger-thriller bontakozik ki előttünk, a maga misztikus, metaforikus és iszonyú valójában. Nina meghasonlását Aronofsky a legkülönfélébb módszerekkel érzékelteti. A többnyire két – sötét és világos – árnyalattal dolgozó színek, a zavart víziók, melyek sokszor olyan rejtetten és pillanatokra jelennek csak meg a képkivágaton belül, hogy még magát a nézőt is elbizonytalanítják, valóban azt látta-e, amit látni vélt. Nina paranoiája, üldözési mániája, ahogy a sötét utcákon egyre úgy érzi, valaki követi, valaki folyton vele van. És természetesen a megkettőzött Én-történetek legérzékletesebb látványeleme itt is a tükör. Nina tükörképe hol gonosz, hol szenvedő, hol szenvedélyes, hol pedig ezer példányban mutatja őt
FORRÁS: BUDAPEST FILM
FEKETE HATTYÚ (BLACK SWAN, 2010) RENDEZTE: DARREN ARONOFSKY
SZEREPLŐK: NATALIE PORTMAN, MILA KUNIS, WINONA RYDER,VINCENT CASSEL HAZAI BEMUTATÓ: 2011. FEBRUÁR 17. , FORGALMAZZA: BUDAPEST FILM
2010 02
ART.CO MAGAZIN
a széthasadt tudat metaforájaként. Ninát mindenütt tükrök veszik körbe. Látnia, kontrollálnia kell magát otthon, öltözködés közben, a táncteremben, a fürdőszobában. A tükörben márpedig nincs tolerancia. Mindegy, mit mutat, azt látjuk benne, amik valójában vagyunk. Nina fokozatosan veszti el ártatlanságát, fokozatosan válik nem csak tökéletes fehér, de tökéletes fekete hattyúvá is. A cél ugyanis a tökéletesség, mindegy milyen áron. A film Nina ártatlanságának elvesztése is, úgy lelki, mint szexuális szinten. A gyermekkor lezárása, melyet legerőteljesebben a konténerbe gyűrt plüss állatok fejeznek ki. A gyermekkor, mint Odette hattyúalakja, átok, meg kell tőle szabadulni. Nina anyja gonosz varázslóként tartja lányát egy álomvilágban, ahol elvarázsolt hercegnőként vergődik a mindent túlreagáló, fullasztó
féltés hattyútavában. Ám Nina a szabadulás téves útján indul meg: ő nem hattyúlétét vedli le, hogy boldogan éljen, hanem homlokegyenest szembefordul mindazzal, ami addig volt, és fehérből feketébe csap át. Míg a film elején maga volt Odette, és Odilia egy szerep volt csupán, a film végére mindez megfordul, Nina meghasonlik, kifordul önmagából, mert minden dicsőségnek megvan az ára: az ártatlan Nina elveszett, mégis övé a dicsőség, a rendező – a herceg – „hercegnőm”-nek szólítja, de a fülsüketítő tapsvihar és a vakító reflektorok mögött ott az egész kultúripar találékony kritikája. Ez is a Fekete hattyú egy lehetséges olvasata, hiszen Aronofsky gyakran zavarbaejtően szürreális képeinek sokszor nincs és nem is lehet explicit magyarázata. Meg kell elégednünk a csontunkig maró atmoszférával.
IRODALOM
„A PROJEKTMUNKÁK HÍVE VAGYOK” VÁRKONYI KARINA
MACSKADÉMON (PRÓBA, FORRÁS: MADÁCH SZÍNHÁZ)
Karafiáth Orsolya szereti maga körül minél zavarosabbá kavarni az állóvizet. Költő és kultúrdémon, ír, szerkeszt, szervez, tervez az irodalom, színház és a divat világában – közben pedig heverészni szeret a legjobban.
Hogyan defeniálja magát egy költő 2011-ben?
hogy női magazinoknak írok, ma már ez bevett dolog. Utáltak, hogy sokat vagyok a tévében – ez is nagyot változott. A film, a klipek és a modern képi kultúra egyéb megjelenési formái alapvetően hatnak akár a versépítésre is, ma már ha valaki a köznapi beszédet versbe szedi, elismerik, hogy lehet művészi értéke. Én például használom a tömegmédia még nem nagyon alja dolgait – nem látok katasztrófát, a játéktér tágult ki egy kicsit. Amióta a televízió megjelent, csökkent az olvasási kedv. De a komoly szépirodalom amúgy sem a tömegeknek szólt – nem értem a sajnálkozást. Azt látom, hogy a remek regények, jó versek így is úgy is megtalálják a közönségüket.
Sose voltam a definíciók híve, és hogy a többiek hogyan körvonalazzák magukat, fogalmam sincs. A versírás, a költészet csak egyik tevékenységem, nehezen mondanám magamról csak és kizárólag azt, hogy költő. Még mindig tartja magát a közvélekedés, hogy a költő egy világtól elpattant figura, aki ködképekben beszél, egyedül él egy lepukkant szuterén-lakásban, és csak az írás érdekli. Meg akarja váltani világot, ám a világ ezt nem értékeli kellőképpen, ő tehát egy meg nem értett lélek, aki kivetve bolyong a hétköznapokban. Nos, aki ilyeneket képzel, nem látott költőt mostanában, lelki szemei előtt is maximum egy Petőfi-klón lebeg. Egy költő ír és publikál, Mostanában mivel foglalkozik? és oldala van a facebook-on, veszekszik és kiadókkal perel, Fut a Gárdonyi Színházban a próbálja menedzselni önmagát. La Fontaine Állatmesék, melynek én írtam a dalbetéteit, Mit gondol, milyen hatással van közreműködtem Koncz Zsua média az értékes irodalomra? zsa új lemezén, valamint Bella Máté zeneszerzővel harPár éve még megköveztek az írók, madikok lettünk a Madách
Musical pályázatán, a darabunkat most februárban mutatják be Macskadémon címmel. Egy másik darabon is dolgozom, de az még titkos, mert még csak az ismerkedős fázisban tartunk. A projekt-munkák híve vagyok; egy adott feladatra rákoncent-rálni záros határidőig. Sajnos kevés dolog tud tartósan lekötni, szeretem, ha sorjáznak a feladatok. Designerekkel találunk ki vidámságokat, újabban Tóth Virág fashion pubjában, a Kék lóban tombolunk, legutóbbi performance-unk a Beszélő ruhák voltak, amit hamarosan megismétlünk. Mindezek mellett hétfőn hírkommentelek az nlcafe-n, írok a Magyar Narancsnak, Sine morbo-nak, a La Femmenek… Nem unatkozom, de nem is terhelem le nagyon magam – még mindig heverészni szeretek a legjobban. Új kötet készül-e? Jelenleg gyűjtöm a verseket, nehezen és keveset írok, ami elkészül, publikálom is. Egy fura kötet lesz, három nagyobb téma köré épül: a fantomok és szellemek világa érdekel, és a családom története foglalkoztat, valamint írok egy Bestiáriumot is, a szenvedélyről. Mindig ötévente jelentetek meg kötetet, szerintem most is így lesz – meglátjuk, készülnek, íródnak, de nekem kell idő, míg meglesz a kompozíció, és azt érzem, tovább már nem tudok korrigálni a dolgon. KARAFIÁTH ORSOLYA-BELLA MÁTÉ MACSKADÉMON MADÁCH SZÍNHÁZ – TOLNAY SZALON BEMUTATÓ: 2011. FEBRUÁR 18., 19.
ART.CO MAGAZIN
2011 02
53
SZÍNTÉR ROBERT SCHNAKENBERG: HÍRES SZERZŐK TITKOS ÉLETE A Híres szerzők titkos élete – azt leszámítva, hogy könyvformátumú – külcsínében éppen olyan, mint bármely napi rendszerességgel megjelenő bulvárlap. Belelapozva ez a benyomásunk csak erősödik, hiszen míg a címlap szenzációt hirdet, belül pusztán kétes hitelű anekdotákat és félvalós érdekességeket találunk. Ezt a látszik alátámasztani a szerzők adatai közt feltüntetett csillagjegyük, illetve a karikatúraként bekerült illusztrációk is. Mindezek mellett fontos látnunk, hogy fordítással van dolgunk, így ne is keressük a könyvben Rejtő Jenőt, Karinthy-t, vagy mondjuk a – közhiedelemmel ellentétben – sokszor igencsak jó humorú József Attilát. A többségében angolszász (Shakespeare, Conan Doyle) és amerikai (Poe, Vonnegut) írók/költők között pusztán néhány európait találunk (Kafka, Tolsztoj). Az ő furcsa szokásaikról, életvitelükről és olykor egy-egy jelentősebb mű geneziséről is olvashatunk ebben az amúgy kifejezetten érdekes, ám önmagát tévesen aposztrofáló könyvben. HVG KÖNYVEK BUDAPEST, 2010
VLAGYIMIR SZOROKIN: 23000 Bro útja, Jég, 23000: az utolsó darabbal a magyar olvasók számára is teljessé vált a „Jég-trilógia”. A Fény Testvériségének tagjai a végkifejlet felé haladnak Szorokin rémálmában. Mert amikor összegyűlik mind a 23000 kiválasztott, visszavonulnak mind, hogy kiküszöböljék a Fény Nagy Tévedését – a Föld nevű bolygót. Módszerük egyszerű és kegyetlen: teljes erőből az emberek melléhez verik az átváltozást hozó jeget, ezután vagy a szív beszél, vagy a halál. Ám akadnak olyanok is, akik túlélik: ők örök szorongással emlékeznek a rettenetre. Így jár Olga, az orosz zsidó és a svéd férfi is, akiket egy internetes portálon keresztül kaptak el a testvérek. Vajon van esélyük a szemérmetlen brutalitás ellen? Kortárs orosz nagyepika, Dosztojevszkij után szabadon. GONDOLAT KIADÓ BUDAPEST, 2010 54
2010 02
ART.CO MAGAZIN
IRODALOM BUD SPENCER: KÜLÖNBEN DÜHBE JÖVÖK (ÖNÉLETRAJZ) Kicsoda Carlo Pedersoli? – ha ezt a kérdést tennénk fel hazánk átlagos televíziónézőinek, többségében tanácstalansággal szembesülnénk. Bud Spencert azonban mindenki ismeri, pedig a kettő egy és ugyanazon személy. Vagyis nem egészen. Carlo Pedersoli 1929. október 31-én született Nápolyban. Bud Spencer 38 évvel később, 1967-ben, Carlo kedvenc színészének (Spencer Tracy) és – termetére utalva – a bimbó szó angol megfelelőjének (bud) összevonásából. Az ő életrajzát tarthatja kezében az olvasó, vagyis a színészét, aki egykori úszóbajnok önmagának vall pályájáról, sikereiről, és életfilozófiájáról. Régóta várt, izgalmas könyv ez, melyet a Nyitott Könyvműhely nem sokkal a külföldi megjelenés után mutat be a hazai közönségnek. Érdemes végigolvasni ezt az amúgy sem túl hosszú, ám annál tartalmasabb vallomást, melyből végre közvetlenül is megmerhetjük az embert a pofonok mögött. NYITOTT KÖNYVMŰHELY BUDAPEST, 2010
BRET EASTON ELLIS: KIRÁLYI HÁLÓSZOBÁK Bret Easton Ellis amerikai író negyed százada Nullánál is kevesebb című regényével robbant be az irodalmi életbe. Az elmúlt évtizedekben éppen a könyveiben pellengérre állított fogyasztói világ módszereivel a könyvipar egyik legszilárdabb brand-jévé fejlesztette magát. A magyar közönség számára legismertebb műve talán az Amerikai pszicho lehet, melyet 2000-ben Christian Bale főszereplésével filmvászonra is vittek. A Királyi hálószobák első regényének világába kalauzol, tulajdonképpen annak folytatása. A Nullánál is kevesebb szereplői gazdag, unatkozó fiatalok, míg az új regényben már a negyvenes éveikben járnak. Kiemelkedik közülük Clay, aki ekkor már sikeres forgatókönyvíró, és persze az E/1-es narrátor is. Így beleláthatunk az amerikai filmipar gátlástalan, törtető világába, persze az író szikár, intelligens, ám felkavaró tolmácsolásában. EURÓPA KÖNYVKIADÓ BUDAPEST, 2010
ART.CO MAGAZIN
2011 02
55
SZÍNTÉR
56
FREI TAMÁS: A MEGMENTŐ
KOVÁCS ANDRÁS PÉTER: MULTIGÁZ
Konspirációs thriller, kalandregény, akcióregény, kémregény – A megmentőről szólva már ezek is jól csengő hívószavak lehetnének. Frei Tamás esetében azonban erre végül is semmi szükség. A hangzatos szavaknak most nem valami ismeretlen író köré kell csillogó brandet építeniük. Frei önmagában is bejáratott és eladható név a magyar közgondolkodásban. Ezúttal pusztán arról van szó, hogy egy sikeres médiaszemélyiség elkövette azt a bravúrt, hogy magyar irodalmi ritkaságot alkotott: írt egy valódi bestsellert. Szerelem, politika, alvilág; egy magyar idegenlégiós Európa legtehetségesebb titkos ügynökeként megmenti a világot, és mi még csak nem is csodálkozunk. Ügyes.
A Dumakönyvtár bemutatja: Kovács András Péter, más néven a standup-os KAP megírta első regényét. Ezzel saját bevallása szerint kivégezte a multikat. A média és a politika pedig már félhet is. A Multigáz krimi-komédiája színes és torz tükröt állít korunk multikultúrája elé: azokról, akik állítólag szolgáltatnak, na meg azokról is, akiknek szolgáltatnak. Mert az úgy volt, hogy Topor, a nagyon kisstílű szélhámos, meg a Csete, az üldözési mániás egymásba futottak a Hálózat irodája előtt, és ha már ott voltak, beálltak szolgálni az iráni meleg marketinges (Zavar) és a trágár ügyfélkapcsolatis (Eszti) mellé. Ebből aztán igen tanulságos történet kerekedett. Mindenesetre nem gáz, ha elolvasod.
ULPIUS-HÁZ KIADÓ BUDAPEST, 2010
ULPIUS-HÁZ KIADÓ BUDAPEST, 2010
2010 02
ART.CO MAGAZIN
IRODALOM A KRISTÁLYTÜKÖR MEGHASADT: AGATHA CHRISTIE TITKOS JEGYZETFÜZETEI
SVÉBIS BENCE
„a titkokat ne lesd meg” – int József Attila, mégis talán ez az egyik leggyarlóbb és legizgalmasabb emberi cselekedet. Pláne, ha egy amúgy is rejtélyekkel teli műfajról, a detektívtörténetről van szó, és egy olyan íróról, akinél talán senki sem gyakorolta e műfajt jobban és emlékezetesebben. Mintegy négyévnyi kutatómunka letisztázott, rendszerezett eredményét tarthatja a kezében az olvasó, John Curran ír könyvtáros jóvoltából. A füzetek – noha még így sem teljesek, hiszen vélhetőleg jónéhány elkallódott belőlük az 55 évet felölelő aktív alkotói periódus és a két világháború alatt - így is 73 számozott, ám teljesen rendszertelen darabot jelentenek. Mivel Christie ezen szövegeket pusztán magának készítette inspirációs és emlékeztető célzattal, a legkülönfélébb kombinációkban követik egymást a regények és novellák alapanyagai. Curran felállított egyfajta rendszert, mely nyilvánvalóan – mint minden kategorizálás – önkényes, de nagyban segíti mind a saját, mind pedig az olvasó tájékozódását az ötletek és fragmentumok közt. „Hogy kéne megközelíteni ezt az egészet? – időrendben? Vagy
visszafelé
pergetve,
Hercule Poirot-val – kezdve az eltűnéstől… az iskolában –
látszólag
triviális
bale-
set, aminek mégis köze van a gyilkossághoz? – de kit gyilkolnak meg? – és miért?” (részlet a 15. jegyzetfüzetből)
A könyv tehát rendszerezve, magyarázva követhetően közli az írónő jegyzetfüzeteiben fellelt szövegeket. Hol egy adott műhöz, hol pedig egyes fogalomkörök (címvariációk, egyéb detektívregény-szerzők említése, valós bűnesetek mint ihletforrások, stb.) köré csoportosítva. Ezek közül a legizgalmasabbak talán azok az ötletek, amik végül egyáltalán nem, vagy merőben másként lettek felhasználva. Ugyanakkor ezeket volt a legnehezebb különválasztani a többitől, mely a teljes életmű beható ismerete nélkül aligha lett volna lehetséges. Természetesen nem került be a könyvbe az összes jegyzetfüzet releváns része pusztán azok, az amúgy nem csekély számúak, amik említésre méltók és érdekesek lehetnek egy-egy mű létrejöttére vonatkozva. Gondolok releváns alatt arra, hogy mivel Christie ezeket (gyakran ötöt, hatot is) állandóan a keze ügyében tartott, gyakran nem csak történetötletek, de bevásárló listák és a mindennapi életre vonatkozó egyéb feljegyzések is fellelhetők bennük. Megtalálhatjuk itt az egyes bűnesetek lehetséges elkövetőinek listáját, melyből aztán Christie kiválasztotta a legmegfelelőbbet; helyszínvariációkat; szereplőválogatást; változatokat gyilkosságokra és felskiccelt történetvázlatokat egyaránt.
EURÓPA KÖNYVKIADÓ BUDAPEST, 2010
Illusztráció gyanánt pedig néhány hitelesítő fénykép tarkítja a könyvet a füzet egyes oldalairól. Sőt, még két, eddig kiadatlan, a jegyzetfüzetekből előkerült Poirot novellát is tartalmaz a kötet, melyek azonban más formában, de korábban már kiadásra kerültek, hiszen az írónő gyakori szokása volt, hogy egy cselekményvázlatot többször is fölhasznált, persze ügyes változtatásokkal. Tehát egy nagy vállalkozás végeredménye került a polcokra, mely – bármennyire is kiráz a hideg ettől a közhelytől – Agatha Christie rajongóknak kötelező, de a filológia iránt érdeklődők is élvezettel lapozgathatják, és ámulhatnak, hogyan is áll össze egyegy készen kapott nagy mű.
AGATHA CHRISTIE TITKOS JEGYZETFÜZETEI JOHN CURRAN (SZERK.)
ART.CO MAGAZIN
2011 02
57
AZ ONLINE VÁLTOZAT A HIRDETÉSEKET NEM TARTALMAZZA.
AZ ONLINE VÁLTOZAT A HIRDETÉSEKET NEM TARTALMAZZA.
SZÍNTÉR
„A FELSZÍNESSÉGRE REFLEKTÁLNI MINDIG ÉRDEKES...” KRISTON ATTILA
Tibor Zsolt képzőművész munkássága laikusok, de talán olykor még a szakma szemében is provokációnak tűnhet. Esze ágában sincs indulatokat gerjeszteni vagy megbántani valakit; a forma, ahogyan magát kifejezi talán egyszerű, de sallangtól és sablontól mentes: őszinte. Hogyan kerültél kapcsolatba a képzőművészettel? Győri nagypapám valamilyen oknál fogva gyűjtötte a művészeti albumokat, amiket egyébként nem is nézegetett. Emlékszem, mindig szállították neki a helyi könyvesboltba, ő pedig bement és átvette. Gyermekkoromban nagyon sokat voltam náluk, így körül voltam véve ezekkel az albumokkal. Már egész korán, ötévesen lapozgattam ezeket a könyveket, hamar kialakult az érdeklődés. Aztán Kisképző, majd Képzőművészeti Főiskola, ahol tudomásomra jutott egy ösztöndíj, ami külföldi tanulmányi utat támogatott. Megpályáztam, meg is nyertem szerencsére, és több szemesztert Spanyolországban tölthettem. Jó volt, több év után látom be, hogy elsősorban önismereti szempontból volt nagyon hasznos. Szakmailag is az volt, bár oktatási szinten talán nem használtam ki annyira a dolgokat, mint lehetett volna.
TIBOR ZSOLT: HUNGARY, 2010, VEGYES TECHNIKA, MILLIMÉTERPAPÍR, A/4
áttételesen foglalkozom csak, abszolút apolitikusan vagyok politikus. A felszínességre reflektálni azonban mindig érdekes, kétélű dolog. Ezek sosem konkrét jelentéstartalmak, mint ahogy egyik munkámnál sem.
ami sokszor nyitvahagyható. Vala-miért a nagy felület vonz. Fogok egy papírt és elkezdek rádolgozni. Alapként gyakran készítek rajzokat. Vagy megszületik egy cím a fejemben és arra kezdem el felépíteni az Hogyan alkotsz? egészet. Érdekes, hogy amikor utólag születik meg, mennyiben Először is eldől az, hogy milyen írja felül a munkát. Olyan is volt formátumot, méretet használok. már, hogy eszembe jutott valaA kisebb munkák inkább újabbak, mi, és jóval később érett be egy elsősorban a nagy papírt szeretem, munka, ami utána megkapta.
Mi foglalkoztat leginkább, ami meg is jelenik a képeken? Olyan sokminden foglalkoztat, hogy szinte már adatbázisként lehet róla beszélni. Fotók révén erősen vizuális adatállomány, amiket olykor kibontok és használok. Vannak nyilván ezen belül konkrétabb irányok, amik alapján építkezem. A boxtól a biciklizésen át a társadalmi reflexiós jelenségekig. Így például a felületesség mindig nagyon izgatott, jelen esetben a percepció felületessége, amit sok helyen látok furcsa helyzetben manapság. Közélettel nagyon TIBOR ZSOLT: UNIFORM (RÉSZLET), 2010, GRAFIT, GOUACHE, SPRAY, OLAJFESTÉK, KÖRÖMLAKK, PAPÍR, 154×100CM
60
2010 02
ART.CO MAGAZIN
KÉPZŐMŰVÉSZET Van ennek ugye egy metafizikai vetülete is, miután azonban nem feltétlenül címkeként használom az említett adatbázis szót, hanem konkrétan ebből dolgozom, ezért mindig születik önmagától az új feladat. Maga a metódus
nálam ez az önfegyelmezés eszköze. Akadémikus képzésben vettem részt, ezért a rajznak magának a vizsgálata, rálátása állandó visszacsatolás. Technikailag is nagyon egyszerű amit csinálok, nevezhetném akár mesterségem
is hasonlóan adódott; először eszembe jutott a cenzúra, mint aktualitás. Aztán ez a gondolat fejlődött tovább, és felötlött a cezúra szó is, olyan értelemben, mint megállás, pihenés, vagy felkészülés; és ami tulajdonképpen csupán egy betű különbség. Végül pedig ugye ez a szó a ceruza anagrammája is. Így sikerült ‘három legyet egycsapásra’ játékos címet találni. Mindig próbálom sugallni a címben is, hogy nem feltétlenül csupán egy lineáris olvasat van az egyes műveimben, hanem több vagy épp valami egyéb is. Nem érzed provokációnak az egyes képeidet? Akár a művészettörténet során is számos előzményről beszélhetünk. Elég egyértelmű impaktok vannak itt, valaki ezt érti, valaki nem. Utóbbinak talán provokációnak fog tűnni. Anynyi biztos, hogy ezek végiggondolt,
TIBOR ZSOLT: FONÁK, 2010, SZÍNES CERUZA, GOUACHE, AKRIL, MILLIMÉTERPAPÍR (HÁTULJÁRA), A/3
ennek megfelelően teljesen repetitív; gyakorlatilag folyamatosan gondolkozom, vagy csinálok valamit napi szinten is.
sokáig készülő alkotások, és szerencsémremegtudomőketúgyvalósítani, ahogy eredetileg elképzeltem. Alapvetően figuratívak a munkáim, tehát lényegében bárki érezheti provokációnak; szándékom szerint nincs erről szó. Nagyon szeretem Velazquez és Manet művészetét. Mindkettő figurális festő; előbbi művein mindig Mit jelent a kiállításod címe? van egy hihetlen virtuóz, felső viÁltalánosságban a címek ne- zuális réteg, azon túl felfedezhető kem nagyon fontosak, szerves ré- számos másik olvasat, másik réteg. szei a munkáknak. A kiállítás címe Számomra éppen ez a lényeg.
címerének; a lényeg, hogy mindenféle anyagot, ami körülvesz, megpróbálok valamilyen módon felhasználni. A végtermék azonban, úgy hiszem, bármennyi Miért használsz ennyire sokféle anyagból vagy módon készült, technikát? Nem elég csak a rajz? egyetlen médiumot képvisel. Kezdettől fogva rajzolok; van aki ezt mellérendelő módon teszi, vagy terápiás céllal, nálam ez az alap. Azért nem elég, mert valamilyen módon
C.E.Z.Ú.R.A. TIBOR ZSOLT KIÁLLÍTÁSA MEGTEKINTHETŐ 2011. JANUÁR 26. - 2011. MÁRCIUS 5.
VILTIN GALÉRIA 1054 BUDAPEST, SZÉCHENYI U. 3. NYITVA KEDD-PÉNTEK: 12.00-18.00 SZOMBAT: 11.00-17.00
TIBOR ZSOLT: KALITKA,2010, GRAFIT,SZÍNESCERUZA,GOUACHE,AKRIL,RAGASZTÓSZALAG,PAPÍR,150×188CM
ART.CO MAGAZIN
2011 02
61
SZÍNTÉR
62
JÚLIUS GYULA: FÉNYFOGÁS
PROMENADE PROJECT BUDAPEST
Július Gyula a Magyar Képzőművészeti Egyetem, sokszorosító grafika szakán végzett, számos díjat és ösztöndíjat kapott; 2007-ben a kiemelkedő képzőművészeti tevékenységért adományozható Munkácsy-díjjal is kitűntették. A fotókat és videókat bemutató kiállítás első ránézésre a kozmológia világába repít: alternatív világegyetem, azonosítatlan repülő tárgyak, fekete lyukak. No de a világ nem feltétlenül olyan, mint amilyennek látszik. A kozmikusnak tűnő művek valójában damilra fűzött, ultraibolya fénnyel és vakuval megvilágított, megpörgetett halakat, hatalmas szappanbuborékokat („Szférák”), krómlapra felfodrozott homokot, vagy krómlemez hajlítgatásából adódó fényreflexeket ábrázolnak.
A Promenade Project kiállítása Pozsony, Párma, Belgrád és SaintEtienne után Budapesten is látható. A csoportos kiállítás azonban sehol sem pontosan ugyanolyan. A tizenkét nemzetközi művészé mellett Budapesten tizenkét magyar művész alkotásai láthatóak. A kiállítás célja az országok közötti kulturális és képzőművészeti sokszínűség bemutatása, amellett, hogy ráébresszen a művészekben lévő közös gondolatok, kérdések meglétére és ennek kapcsán lehetőséget adjon a párbeszéd, vita, tapasztalatcsere, találkozás megteremtésére. A kiállított művek között a gyermekkort idéző egyenblúzos iskolás lányok, kietlen városképeket ábrázoló festmények mellett grafikák, szobrok, és installációk is láthatóak.
FÉNYFOGÁS JÚLIUS GYULA KIÁLLÍTÁSA
PROMENADE PROJECT BUDAPEST HELYIÉRTÉK A KORTÁRS KÉPZŐMŰVÉSZETBEN
MEGTEKINTHETŐ 2011. JANUÁR 17 - MÁRCIUS 13.
MEGTEKINTHETŐ 2011.JANUÁR 21.- FEBRUÁR 27.
RAIFFESIEN GALÉRIA
KOGART HÁZ
1054 BUDAPEST, AKADÉMIA U. 6.
1062 BUDAPEST, ANDRÁSSY ÚT 112.
NYITVA HÉTFŐ-VASÁRNAP: 10.00 -18.00
NYITVA HÉTFŐ-VASÁRNAP: 10.00 -18.00
© JÚLIUS GYULA: SPINNING FISH
© GÁBOR FÜLÖP: KATICA
2010 02
ART.CO MAGAZIN
KÉPZ MŰVÉSZET BENCZÚR EMESE: NE ZÁRKÓZZ EL!
CSURKA ESZTER: VÁGY
„Egy heti fogyasztás és termelés – Munkám gyümölcse” – olvasható néhány egymáshoz varrottcitromhéjon.BenczúrEmeseműalkotásai elsőre talán meghökkentőek, szerinte ugyanis a műalkotás nem a pátoszról és a távolságról szól, hanem éppen a tárgyhasználatról, a hétköznapi tárgyakhoz való közelségünkről. A klasszikus női szerep átértelmezése mellett új megvilágításba helyezi az egyébként eleve nagy palettáról válogató anyaghasználatot. A tárgyakra egyszerű, már-már közhelyes igazságokat hímez. A művek érdekessége az irónia, ami a szöveg jelentése és az azt hordozó tárgy eredeti funkciója közti kapcsolatból fakad. A MOM Park galériájában egy speciális térbe léphet be az érdeklődő: a kiírás arra szólít: ne zárkózzunk el, ám mikor az ember ’bemászik’ az installáció terébe, szemtelenül épp az ellenkezőjétkapja:Zárkózzel!Benczúrolyanteret hozott létre, ahova valóban érdemes elzárkózni.
Csurka Eszter a - ma - MOME fotó - alkalmazott grafika szakirány, vizuális kommunikáció - tervező művész szakán végzett. Ennek megfelelően művészetét nagyfokú változatosság jellemzi, hiszen az egyszerű olajfestészettől egészen a víz alatti munkáig sok területen alkotott már. Egyedi munkamódszereit példázza, hogy egy alkalommal medencébe öntött forró viaszból formált műalkotásokat, egy másik akció keretében pedig kenyértésztából sütött ehető szobrot, amit a kíváncsi érdeklődők a megnyitón el is fogyasztottak. Legújabb tárlatát Fitz Péter rendezte meg, mely tartalmaz erre az alkalomra készült munkákat és felvonultatja a művésznő elmúlt években készült műveit is. Csurka Eszter a kiállított alkotások egy részéhez fotótanulmányokat és digitális technikát használt fel.
NE ZÁRKÓZZ EL! BENCZÚR EMESE KIÁLLÍTÁSA MEGTEKINTHETŐ 2010. NOVEMBER 11. – 2011. MÁJUS 20.
VÁGY CSURKA ESZTER KIÁLLÍTÁSA MEGTEKINTHETŐ 2011. JANUÁR 27. - 2011. MÁRCIUS 20.
PARK GALÉRIA - MOM PARK
FŐVÁROSI KÉPTÁR - KISCELLI MÚZEUM
1123 BUDAPEST, ALKOTÁS U. 53.
1037 BUDAPEST, KISCELLI UTCA 108.
NYITVA HÉTFŐ-VASÁRNAP: 07.00 - 24.00
NYITVA KEDD - PÉNTEK: 10.00 - 16 .00 SZOMBAT-VASÁRNAP: 10.00 -18.00
FORRÁS: MOLNÁR ANI GALÉRIA
KIÁLLÍTÁSI ENTERIŐR, FORRÁS: FŐVÁROSI KÉPTÁR - KISCELLI MÚZEUM
ART.CO MAGAZIN
2011 02
63
AZ ONLINE VÁLTOZAT A HIRDETÉSEKET NEM TARTALMAZZA.
KÉPZ MŰVÉSZET VÁRNAI GYÖRGY: SYSTEMA NATURAE
PINTÉR GÁBOR: MOST
Művészként nem adnék latin nevet a kiállításomnak, mert most az angol a világnyelv: The system of nature? A természet kategóriái. Nem tudok latinul, Carl von Linné tudott. Főműve, az 1735-ben publikált „Systema Naturae”, kategóriákba rendezi a természet elemeit. Számunkra egyértelmű, hogy az ásvány nem ember és az állat nem növény, a 18. században ez még nem volt magától értetődő. Röpke 300 év alatt elérkeztünk az információboom jelenébe, ahol a tudás a legnagyobb hatalom, és a legrelatívabb tulajdon. Megfigyelés? Szubjektív. Dokumentáció? Hiteltelen. Rendszerezés? Lehetetlen. Akkor hát igenis jogos a latin névválasztás, visszamehetünk az időben, amikor a tudomány még érthető volt. A cím ellenére a kiállítás nagyon is jelenkori: rendszer, vagy nem rendszer? Ez itt a kérdés.
Társadalomkritika, politika, irónia. Az abszolút jelen süt Pintér Gábor vásznairól, és éget is. Egy multinacionális kézfogás világtérképpel a háttérben, turistasereg a Louvre múzeumban, és egyéb ínyencségek: furcsán szokatlan témaválasztás, reklámokhoz hasonló agresszivitással, a már bevált, erős ecsetvonásokkal, amire a laikus nézelődő azt mondhatná: ugyan, ilyet én is tudok. Pedig nem. Furcsa elképzelni, ahogy egy mélykék háromszög és két félkör kiadja egy középkorú férfi arcát, a festmény előtt azonban úgy tűnik, másképp nem is lehetne ábrázolni. A stílus új, pozitívan meghökkentő, megadja az élményt, hogy talán van még új a művészetben. Nem elcsépelt, van mondanivalója, de a festmények vajon mennyire mennek át a szakvizsgán?
SYSTEMA NATURAE VÁRNAI GYÖRGY KIÁLLÍTÁSA MEGTEKINTHETŐ 2011. JANUÁR 27. – 2011. FEBRUÁR 24.
MOST PINTÉR GÁBOR KIÁLLÍTÁSA MEGTEKINTHETŐ 2011. JANUÁR 21. - 2011. FEBRUÁR 20.
ACB KORTÁRS MŰVÉSZETI GALÉRIA
DEÁK ERIKA GALÉRIA
1068 BUDAPEST, KIRÁLY UTCA 76.
1066 BUDAPEST, MOZSÁR U. 1.
NYITVA KEDD-PÉNTEK: 14.00 - 18.00
NYITVA SZERDA - PÉNTEK: 12.00 - 18 .00 SZOMBAT: 12.00 -15.00
FORRÁS: ACB KORTÁRS MŰVÉSZETI GALÉRIA
© PINTÉR GÁBOR: VERBUNG (2010)
ART.CO MAGAZIN
2011 02
65
KISTOTÁL
„…NAGYON SOK TERV VAN” KATONA RÉKA KOVÁCS KATA
Huszonévesként ösztöndíjakkal és jónéhány kiállítás megszervezésével a háta mögött Fenyvesi Áron januárban a Trafó Kortárs Művészetek Házának galériavezetője lett. A kezdetekről, a valós állapotokról és a jövőről faggattuk. Mikor találkoztál először kortárs művészetükről a fiatal magyar képzőművészeti témákkal? kortárs alkotók. A Stúdiónak beszippantó ereje volt, utána már Az egyetemen, de a döntő lépés szinte automatikusan jött, hogyaz volt, amikor kapcsolatba ha valamilyen segítségre volt kerültem a Fiatal Képzőművészek szükség a Stúdióban, akár szöveStúdiójával. Beszélgetéseket szer- ges téren, akár valamelyik kiállítás veztünk videóművészetről, és a szervezésében, akkor szóltak, mi Stúdió mindig delegált egy-egy meg szívesen mentünk mindig. művészt, akinek megnéztük a munkáit és beszélgettünk róla. Tulaj- Ilyen későn találkoztál először donképpen ekkor kerültem igazán érdemben a kortárs képzőképbe azzal, hogy mi a kortárs művészettel? képzőművészet; milyen műveket csinálnak és mit gondolnak a saját Hát igen. Azelőtt nem voltam
teljesen tisztában azzal, hogy milyen kifutása lehet annak, ha az ember kortárs képzőművészettel foglalkozik. Eleinte művészettörténészként az ember csak azt tartja reálisan elérhető célnak, hogy konferenciákra megy, kidolgoz valamilyen témát mélyebben, tulajdonképpen egy akadémiai pályára áll. Aztán az FKSE-n keresztül meg kiderült, hogy nincs túl sok fiatal művészettörténet szakos diák, akit mélyebben érdekel a kortárs képzőművészet. Ösztöndíjat is ezen a területen kaptál… Egy idő után pályáztam a Kállai-ösztöndíjra, ami 35 év alatti művészettörténészeknek jár. Sikerült egy témát annyira kifejtenem, hogy arra már megítélték az ösztöndíjat. Nagyon általánosan fiatal magyar képzőművészekkel foglalkoztam. Főként az volt a vizsgálat spektruma, hogy hogyan öröklődnek át, használódnak újra modernista, és különféle utópiákra koncentráló motívumok, akár a 20. századi művészetből, és ezek hogyan reciklálódnak, vagy ezek a modernista utópiák hogyan jelenhetnek meg a képzőművészetben. A kortárs művészetre sokan azt mondják, hogy nincs túl sok köze társadalmi kérdésekhez, meg köldöknézegető, formalista. Ez nem így van; ezek a fiatal művészek ugyanúgy foglalkoznak a jelennel, társadalmi kérdésekkel, hétköznapokkal, vagy épp gazdasági struktúrákkal, mint bármilyen más művészeti forma képviselői.
FOTÓ: ANTONIO RICCIO 66
2010 02
ART.CO MAGAZIN
FENYVESI ÁRON KURÁTORI MUNKÁK 2010 DOCUMENTA 2010 – AKTUELLE KUNST AUS UNGARN. KUNSTFORUM OSTDEUTSCHE GALERIE, GALERIE „LEERER BEUTEL”, REGENSBURG. AC/BC. ACB GALÉRIA, BUDAPEST PARADIGMATIKUS RELÁCIÓ. KOKESCH ÁDÁM EGYÉNI KIÁLLÍTÁSA. PAKSI KÉPTÁR, PAKS 2009 ÉJSZAKAI ÁTSZÁLLÓ KORTÁRS MŰVÉSZETI INTÉZET, DUNAÚJVÁROS 2008 BELGRADE WITH BUDAPEST. MAGACIN, BELGRÁD LENMECHANIKA. ERNST MÚZEUM, BUDAPEST 2007 GALLERY BY NIGHT 2007 - A ROTTENBILLER UTCA RÉMEI. STÚDIÓ GALÉRIA, BUDAPEST 2006 VÁROS. KÉP. NARRATÍVA. IMPEX – KORTÁRS MŰVÉSZETI SZOLGÁLTATÓ, BUDAPEST
Mikor kerültél a Trafóba? Mostjanuár3-ánkezdtemeldolgozni. Augusztus végén jelent meg a pályázat, és meg is pályáztam. Két beszélgetős forduló volt, végül kiderült, hogy engem választottak. Sokat kellett dolgozni előre is, mert márciusban lesz egy kiállítás, amit én csinálok. Előre kellett egy asszimilációs időszak, megszokás, hiszen a Trafó egyedi konstrukció, sok minden összefolyik benne. Ezt hogy lehet kihasználni? Ez több szempontból nagyon hasznos. A házba nagyon sokféle érdeklődésű ember jön, jól ki lehet használni, hogy aki eljön színházba, az gyorsan meg tud nézni egy kiállítást. Talán néha működik fordítva is. Úgy 5-600 ember nézi meg a kiállításokat, ami nem olyan rossz szám. A Trafó jól fluktuál, jó név, külföldön is sokan ismerik. Fontos pozíciója van olyan szempontból, hogy nem egy nagy galéria, viszont az anyaintézmény révén vannak olyan szervezési és pénzügyi lehetőségei, hogy számos olyan projektet csinálhat, amelyet tulajdonképpen nála nagyobb intézményeknek kellene.
OUTPOST - A KRITIKAI TÉR MEGTEKINTHETŐ 2011. MÁRCIUS 10. - 2011. ÁPRILIS 23. KIÁLLÍTÓ MŰVÉSZEK HALÁSZ PÉTER TAMÁS - DOMIÁN GYULA KOKESCH ÁDÁM PAVLA SCERANKOVÁ TOMÁŠ DŽADOŇ
HALÁSZ PÉTER TAMÁS - DOMIÁN GYULA LOPAKODÓ – ELSŐ FORMA 3., 2008
KURÁTOR FENYVESI ÁRON TRAFÓ GALÉRIA 1094 BUDAPEST, LILIOM U. 41. NYITVA KEDD-VASÁRNAP: 16.00 - 19.00 PAVLA SCERANKOVÁ OPEN CLOSED, 2008
Akkor pontosan neked mi is a feladatod? A galériavezetői állás azt jelenti, hogy mindenért én felelek a galériában. Évente olyan 6-7 kiállítás van: lehetetlen, hogy mindnek kurátora is legyek. Abban van felelősségem, hogy kikkel dolgozom együtt. Milyen kiállításra számíthatunk legközelebb? Az első márciusi kiállítás egy csoportos kiállítás lesz két szlovák és két magyar művésszel. Arról szól, hogy sokszor olyan fiktíven használják a kortárs képzőművészetben azt az identitást, hogy közép-kelet európai, és sokszor ez egy üres forma, mert nagyon nehéz meghatározni. A kiállítás erre a magyar, regionális művészeti identitásra próbál koncentrálni. A számomra érdekes képzőművészeti alkotások főként installációk, így erre a kiállításra főként nagyméretű, faalapú installációkat válogattam be, amik kicsit játszadoznak a régió tudatalattijába mélyen beépülő barkácskultúrával, home-made, sufni dizájnnal, fura kivitelezéssel, amit
sokan alantasnak mondanak. Én azt próbálom vizsgálni, hogy ha már egyszer van ilyen karakterű művészet, miért ne lehetne ez egy elfogadott, vizuális nyelv, egy ilyen kelet-európai jellemző, amit nem lefikázunk, hanem megpróbálunk brandelni. Így lesz egy fából és szemeteszsákokból felépített amerikai lopakodó bombázó makett installáció, ami egyébként hajléktalan sátorként is funkcionál, ez lesz az egyik központi eleme a kiállításnak. És mered látni előre 2011-et márciuson túl? A pályázaton be kellett nyújtani egy féléves programot; nekem sikerült még többet, úgyhogy egyelőre nagyon sok terv van. A májusban nyíló kiállítás munkacíme: Kalifornia. Kiindulópontja az, hogy Magyarországon, főként kurátorok között, gyakran elejtenek olyan kritikai megjegyzéseket, amelyek nem EU kompatibilisek és teljesen függetlenül dolgoznak a nyugati képzőművészeti hullámoktól. A kiállítás ironikus reakció erre a kritikára, azt próbáljuk bebizonyítani, hogy a magyar képzőművészet nemcsak EU-, hanem Kalifornia kompatibilis is.
ART.CO MAGAZIN
2011 02
67
AZ ONLINE VÁLTOZAT A HIRDETÉSEKET NEM TARTALMAZZA.
AZ ONLINE VÁLTOZAT A HIRDETÉSEKET NEM TARTALMAZZA.
KISTOTÁL
“ELŐSZÖR JÖTT A TERMÉSZET SZERETETE, AZTÁN A FOTÓZÁS” HASSAN SZIHÁM
Ki ne emlékezne a zöld alapon sürgő-forgó hangyaárnyakra? Vagy a kamerába ásító pelikánra? Vagy a narancssárga leggyönyörűbb árnyalataival játszó bozóttűzre? Máté Bence, szemtelenül fiatal fotós, akkor vált igazán széleskörben ismertté, amikor tavaly októberben elnyerte az „Év természetfotósa” díjat a BBC Wildlife magazin és a Londoni Természettudományi Múzeum szervezésében megrendezett pályázaton. Pedig Bence már régóta a pályán van, és számos díjat tudhat magéának nemzetközi szinten is. Emlékszel a pillanatra, mikor először fogtál a kezedbe fényképezőgépet? Körülbelül két és fél évesen, de akkor még csak összenyálaztam. Volt otthon egy családi fényképezőgép, és az valahogy a kezembe került. Amikor már az exponáló gomb megnyomásáért vettem a kezembe, az nagyjából általános iskola negyedik osztályában lehetett. De konkrétan a természetet fotózni tizennégy éves koromban, nyolcadik osztályban indultam először. A természet szeretetéből következett a fotózás, vagy a fotózás szeretetéhez jött ideális témaként a természet? MÁTÉ BENCE: DÍSZTOLLAK, 2010 Először volt meg a természet szeretete, aztán jött a fotózás. Nagyon jó adottságokkal rendelkező területen születtem, Pusztaszeren lakom két éves korom óta. Úgy voltam vele, hogy még mielőtt bárhova is utaznék, meg akarok ismerkedni ezekkel az érdekes témákkal.
évekig is eltarthat. Inkább az út érdekes, ameddig eljutok ahhoz a pillanathoz, hogy lenyomhassam a gombot. Mivel természetfotós vagyok, én mindig a terepen mozgok, és folyamatosan keresem az érdekes fotótémákat. Amikor látok egy jelenetet, elkezdek gondolkozni, hogy miként lehetne A természettel való kapcsolefényképezni ideális fényvilatodat ki tudnád fejteni kicsit szonyok között, ideális távolbővebben? Mi az, ami a terságból. Utána azon kezdek el mészetben inspirál téged? dolgozni, hogy a terepen látott Ehhez kapcsolódik az, ami jelenet újra lejátszódhasson. A természetfotózás legizgalma- szerintem a legtöbb szemlélődet Például ha távcsővel látok egy sabb része, hogy a fotós olyan foglalkoztatja: egy-egy ilyen pil- érdekes jelenetet a kócsagok érdekes és ritka pillanatokat, lanatra mennyi időt vársz? világában több száz méterről, általában akciófelvételeket tehát fotózásra nem alkalmas készít, melyeket az ember sza- Erre nem tudok egyértelmű távolságról, elkészítek egy lest. bad szemmel nem láthat; vagy választ adni, mert egy jó fotó Értelemszerűen olyan helyet kell azért, mert olyan fényviszonyok elkészítése néhány perctől akár keresni, ahol a madár várhatóan
70
2010 02
ART.CO MAGAZIN
vannak, hogy csak akkor rajzolódik ki a dolog, ha hosszú ideig készül a felvétel. Így jelennek meg például az éjszakai fotón a csillagok vagy a hold. Ennek éppen az ellentéte, amikor viszont olyan rövid zársebességgel készül a kép, hogy megfagyasztja a pillanat töredékét is. Így olyan jeleneteket tudok megörökíteni, melyek egy villanás alatt történnek, és csak kimerevítve lehet őket megszemlélni.
MÁTÉ BENCE le fog szállni, mert mondjuk van egy sziget előtte, vagy oda jön a fészekanyagot összegyűjteni. Amikor elkészül a les, beülök, és várok a jószerencsére, hogy lejátszódjon újra a jelenet előttem. Tehát semmiképp sem véletlenek ezek, hanem részben előre megtervezett jelenetek, hiszen számítok rá, hogy valami ott történni fog. De hogy konkrétan mi lesz a fotón, az csak a helyszínen derül ki.
Sehol. Számomra ez egy hobbi, ezt szeretem csinálni. Szeretek a természetben mozogni, és megörökíteni ezeket a pillanatokat. Talán attól lesznek ezek a képek egyediek, mert gyakran különleges módon használom a rendelkezésre álló technikát a jelenetek bemutatására. Az érzelmi és művészi vonalat azonban kihagynám ebből. Számomra egyébként is megfoghatatlan, hogy mi a művészet.
Egy természetfotósnak nem csak a fotózással kell nagyon képben lennie, hanem magát a természetet is jól kell ismernie. Te külön szoktad tanulmányozni, vagy ezt is tapasztalati úton?
Nemrég jelent meg első kiadványod Láthatatlanul címmel. Fotóalbum ez, könyv, esetleg kettő az egyben?
Az elmúlt tíz év munkáit foglalja össze,ésazontúl,hogyigyekeztem a legjobb fotókat összeválogatLeggyakrabban én magam ni, leírtam egyszerűen érthető, gyűjtöm be az információkat olvasmányos jelleggel az egyes a terepen, de mikor egy új fotók elkészülésének történetét. téma adódik, sok időt tu- Egy kézzel kötött, exkluzív kiaddok megspórolni azzal, ha ványról van szó, mely limitált utánaolvasok például egy példányszámban jelent meg, adott faj jellemzőinek, mielőtt úgyhogy már nincs is belőle sok. elkezdenék vele foglalkozni. És aztán ezt a tudást egészítem Mik a terveid a közeljövőben? ki a saját tapasztalataimmal. Lesz esetleg kiállításod? A színeid egészen elképesztőek. Nem különösebben foglalHasználsz esetleg Photoshopot? kozom ezzel. Utazom és fotózok,
élem világom. Április elsejétől lesz egy jelentősebb tárlat a Körös-Maros Nemzeti Park kiállítótermében, ahol szerepelek. Külföldi tanulmányutakon is részt veszel, vagy a hazai pályát szereted? Az utóbbi időben legalább anynyit voltam külföldön, mint itthon. Leginkább Brazíliában és Costa Ricán tartózkodtam huzamosabb ideig, ahol még leseket is építettem. Legközelebb, február elején, Görögországba megyek, aztán tovább Marokkóba. Ha minden jól megy, jövőre Indiába is eljutok. A külföldi utazások úgy jönnek, hogy kinézek előre egy fotótémát, és azért utazom el valahova, vagy pedig meghív egy fotós barát, hogy fotózzunk együtt. Egy helyi, terepi ember egyébként hatványozottan tud könnyíteni a munkán, mivel be tudja mutatni azokat a területeket, melyeket én csak hosszú idő után találnék meg. Ez a jó ebben a szakmában, hogy össze tudjuk tenni, amink van. Ők is jönnek hozzám fotózni, aztán cserélünk, és én is megyek hozzájuk.
Mindenképpen kell Photoshoppal dolgozni a felvételeken, mivel a gép nem képes viszszaadni ugyanazokat a színeket, ugyanazokat a kontrasztokat, ugyanazt az élességet alapbeállításban, amit én élőben láttam a helyszínen. A Photoshop az én szakmámban nem azt a célt szolgálja, hogy képet csináljunk, hanem hogy minél élethűbben adjuk viszsza azt, ami a terepen volt. Végeredményben tehát nem látsz mást ezeken a képeken, mint ami valójában történt. A fotózást, ahogyan minden művészetet, legtöbbször önkifejezésnek is használják. Te hol jelensz meg a képeken, mint művész?
MÁTÉ BENCE: FÜGGŐ JÁTSZMA, 2010
ART.CO MAGAZIN
2011 02
71
PORTRÉ
BOHUS ZOLTÁN Bohus Zoltán Munkácsy-díjas Érdemes Művész 1941-ben született a békés me-gyei Endrődön. 1961-ben az Iparművészeti Főiskola hallgatója lett, ahol a diploma megszerzése után tanársegédként dolgozott. 1978tól az üveg-szak vezetője lett, ekkortól kezdett teljes egészében az üvegművészet felé fordulni. Munkásságát a nyolcvanas évek elejétől nemzetközi elismerés is kísérte; a hazai nívódíjak mellett több nemzetközi kiállításon is különdíjat kapott. Kifejezésmódja korát meghaladó: az első újkonstruktivista művész egyike, akinek köszönhetően hazánkban is jelentős alkotótáborra tett szert az irányzat. Az úgynevezett hideg síküveg rétegeit ragasztja össze, a tükörfólia eltávolításával lehetővé téve a fény szabad útját az objekt belseje felé. Az így létrejövő átlátszhatóság és fénytörés jelensége egészen új megvilágításba helyezi a térről és anyagról eddig alkotott művészi tartalmakat, áttörő újítást hozva ezzel a modernkori szobrászatba. Művei világszerte megtalálhatóak köztereken és közgyűjteményekben. BOHUS ZOLTÁN: FÉNYTÉR; 1999; RAGASZTOTT, CSISZOLT, POLÍROZOTT ÜVEG; 42×40×40 CM
“Egyszerre két tűzfal között kigyúlt A keleti ég váratlan zsarátja: Minden üvegre száz napocska hullt, S az aszfalt szennyén szerteszét gurult A Végtelen Fény milliom karátja.” Tóth Árpád: Körúti hajnal (részlet)
BOHUS ZOLTÁN: ÜRES TÉR; 2001; RAGASZTOTT, CSISZOLT, POLÍROZOTT ÜVEG; 20×30×30 CM
72
2010 02
ART.CO MAGAZIN
PORTRÉ
BOHUS ZOLTÁN: ENIGMA; 2008; RAGASZTOTT, CSISZOLT, POLÍROZOTT ÜVEG; 32×24×17 CM
BOHUS70 Bohus Zoltán a hetvenes évek második felétől már elsősorban csak üveggel dolgozik. Első, kísérletinek is tekinthető munkája két egymás felé forduló félgömb, melyeket töredezett szélű üveglapokból épített össze. Az eljárás az évek során megmaradt, sőt finomodott: homok-fúvott, úgynevezett hideg üvegrétegeket épített és ragasztott egymásra, ami a nyolcvanas évek elején a csiszolás és polírozás aktusával bővült. A többféle színben pompázó rétegeken még most is az alkotó elképzelése szerint törik meg a fény, mintegy kordába fogva ezzel a földi élet alapját jelentő sugarakat. Bohus ezzel a módszerrel próbálja meg feltárni az anyag belsejét, mellesleg létrehozva az önmagában létező teret. A korszakalkotó szobrokat már többször is láthatta a nagyérdemű; tavaly többízben is kiállításra kerültek országszerte. Ezúttal a Vízivárosi Galéria ad otthont az üvegcsodáknak. A galéria tavaly ősszel indított sorozatának, amely a Magyar Szobrász Társaság neves alkotóit mutatja be, Bohus-epizódját Nagy T. Katalin művészettörténész nyitja meg.
BOHUS 70 - SZOBROK BOHUS ZOLTÁN KIÁLLÍTÁSA MEGTEKINTHETŐ 2011. FEBRUÁR 10. – 2011. MÁRCIUS 10. VÍZIVÁROSI GALÉRIA 1027 BUDAPEST, KAPÁS UTCA 55. NYITVA KEDD - PÉNTEK: 13.00 - 18 .00 SZOMBAT: 10.00 -14.00 BOHUS ZOLTÁN: ÉSZAKI SZÉL; 2003; RAGASZTOTT, MATTRA CSISZOLT ÜVEG; 44×28×22 CM
ART.CO MAGAZIN
2011 02
73
PORTRÉ
KOVÁCS ENDRE
KOVÁCS ENDRE FOTÓJA
Kovács Endre (1947-) Kovács Endre 1947-ben született Budapesten. Izgalmas pillanatok után kutatva már fiatalkorában is a főváros utcáin bolyongott egyszerű analóg fényképezőgépével. Középfokú tanulmányai végeztével Petrás István tanítványa lett. Művészeti folyóiratok és kiadók munkatársa a hetvenes évek elején, valamint aktív résztvevője volt a magyar avantgárd mozgalmaknak. Állandó munkatársa a Kassák Színháznak, mely később Squat Theatre néven vonult be az avantgárd történelmébe. Ekkor tájt érett meg benne a Magyarországról való távozás gondolata, amit valóra is váltott: 1974-ben Svájcba emigrált, majd ott telepedett le. Sokat dolgozott Párizsban, és több ízben megfordult New Yorkban is, ahol színházi fotóit több magazin és napilap rendszeresen közölte. Mellette kisfilmeket készített, és műtárgyfotózással fejlesztette képalkotási képességeit. 1993-ban tért vissza Magyarország-ra, közelebbről Alsóörsre, ahol napjainkig él. Legutóbb, 2004-ben a Ludwig Múzeum több, mint 100 képét mutatta be nagyszabású kiállítás keretében. “Magasan, a balkon szűk terében, szinte egy festőtől rendezetten, s akárcsak csokorba kötve, pár vénülő, tojásdad arc lebeg fenn, eszményibben a világos estben, meghatón s mintegy örökre már.“ Rainer Maria Rilke A balkon Nápoly Rónay György fordítása (részlet)
KOVÁCS ENDRE FOTÓJA 74
2010 02
ART.CO MAGAZIN
PORTRÉ IDŐLEGES FELEJTÉS Berlin és Balatonfüred után a Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtárába érkezik az alkotóművész különleges gyűjteménye. Az az 50 fekete-fehér felvétel látható, melyek nagyrészt fővárosunk és környékén készültek a hatvanas évek végén, hetvenes évek elején. A mostanra négy évtizedes fotográfiák negatívjai 1993-ban kerültek elő, amikor a fotóművész végleg hazaköltözött. A szülei hagyatékát éppen felszámoló alkotó a puszta véletlen folytán bukkant a kiállítás anyagát képező negatívokra. A véletlen művei, melyekre a művész eleinte rá sem ismert: „Amikor tüzetesebben vizsgálni kezdtem a képeket, apránként felidéződtek bennem egy-egy arc, egy-egy helyszín, de a felvételek egy részéről továbbra sem tudtam megmondani, hogy ki készítette azokat.” Némelyik képnek még ma sem tudni a hivatalos készítőjét, ezért lett a kiállítás címe: Amnesia temporis, azaz Időleges felejtés. A képek a hatvanas évek fővárosát mutatják, a kiállításon így mindenki elmerülhet kicsit a színtelen városképek keltette nosztalgikus emlékezésben.
KOVÁCS ENDRE FOTÓJA
KOVÁCS ENDRE FOTÓJA
IDŐLEGES FELEJTÉS AMNESIA TEMPORIS KOVÁCS ENDRE KIÁLLÍTÁSA MEGTEKINTHETŐ 2011. JANUÁR 25. – 2011. MÁRCIUS 19. FŐVÁROSI KÉPTÁR - KISCELLI MÚZEUM 1037 BUDAPEST, KISCELLI UTCA 108. NYITVA KEDD - PÉNTEK: 10.00 - 16 .00 SZOMBAT-VASÁRNAP: 10.00 -18.00
KOVÁCS ENDRE FOTÓJA
ART.CO MAGAZIN
2011 02
75
AZ ONLINE VÁLTOZAT A HIRDETÉSEKET NEM TARTALMAZZA.
PORTRÉ
MULASICS LÁSZLÓ
MULASICS LÁSZLÓ: ZAJOK ZÁTONYAI, 1991
Enkausztika És Eternitás Mulasics László (1954-2001) A festőművész 1954-ben született a zalai Szepetneken. A 80as évek elején járt főiskolára, majd Derkovits-ösztöndíjas volt több alkalommal. Mulasics stílusa egyrészt az új szenzibilitásból, egy 1981-87 közötti magyar alkotói attitűdből táplálkozik, másrészt az ókori eredetű enkausztika formavilágának újraértelmezéséből. Művészetében megjelennek konceptualista elemek, szívesen használ paradox motívumokat, ősi jeleket és hagyományos eljárásokat, valamint egyéb festészettechnikai újításokat. Heves korszaka után a 80-as évek végére lassan eltávolodott a figurális festészettől a geometrikus formák felé, melyeket meditatív kompozíciókban teljesített ki. Szívesen alkalmazta az arany-ezüst, fekete-szürke árnyalatok variációit. Anyag-használata roppantul sokrétű: az említett viaszfestés mellett dolgozott a sima papírtól kezdve ólom és bronzöntvényeken át sokféle más anyaggal is.
Az új szenzibilitásról Egy jellegzetesen nyolcvanas évekbeli művészi magatartás elnevezése, nem stíluskategória. A lényege,hogyjelentősenmegnőtt a kijelölt pályák, kutatási területek, pontosan meghatározott módszerek iránti szkepszis, és az ezektől való elfordulás az, ami nagyfokú szubjektivizálódáshoz vezetett. Ebben a festői világban rendkívül fontossá válik a művek felülete, a különböző festői rétegek és azok karaktere. Ezek az elemek minden művész személyéhez kötöttek, pszichikailag meghatározottak, konkrét és szemléletes módon individualizáltak. A műveken fokozott érzékenység, intellektuális és meditatív jelleg, különleges képzeletbeli közeg jelenik meg. MULASICS LÁSZLÓ: AZ UTOLSÓ VÖLGY, 1992
ART.CO MAGAZIN
2011 02
77
PORTRÉ
MULASICS LÁSZLÓ: LEZÁRT STADION, 1988
MULASICS LÁSZLÓ: ÁR-APÁLY TÉNYEZŐ I., II., III., 1997
MULASICS LÁSZLÓ: ÉBENHÁRFA, 1991
78
2010 02
ART.CO MAGAZIN
MULASICS LÁSZLÓ: HŰVÖS ÁRADAT, 1991
MULASICS LÁSZLÓ: AZ ESŐ HULLÁMAI, 1992
PORTRÉ ZAJOK ZÁTONYAI
MULASICS LÁSZLÓ: AZ IDŐ DIADALA, 1992
ENKAUSZTIKA Az enkausztika egy festészeti technika, viaszfestést jelent. Az ókori Görögországban volt nagyon elterjedt, melyet a néhány máig fennmaradt i. e. III. századi arckép bizonyít. Feltehetően azért nem örvendett az évszázadok folyamán sohasem nagyobb népszerűségnek ez a módszer, mert roppant nehéz technika. A művésznek a viasz keményedésének megfelelően, tehát nagyon gyorsan kell dolgoznia, ami roppantul megnehezíti a dolgát.
Zajok zátonyai címmel két hónapig látható az éppen tíz éve elhunyt művész kiállítása a Várfok Galéria felújított és kibővített XO termében. A kiállítás nem retrospektív, az 1988-98 közötti, a művész legjellegzetesebb korszakának számító időszak során született alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők. A galéria eddigi kiállításai mindig más és más aspektusát mutatták meg Mulasics Lászlónak; a mostani tárlaton főként az enkausztika technikájával készült festmények kerültek középpontba. “Kevesen vannak, akik ilyen szinten tudták kezelni ezt a techikát, illetve akiknek ennyire összeforrt a nevével. Onnantól kezdve, hogy rátalált, tizenöt éven keresztül ilyen módon festett, viszont mindig tudott újítani.” - vélekedik Kálmán Borbála művészettörténész róla. A Várfok Galéria ez alkalommal sötét, mély „színekbe” burkolózik: fekete enkausztika, arany és ezüst füstlemezek, visszafogott színvilág, letisztult kompozíciók, minimális szimbólumok és homogén felületek uralják a teret. A festmények szuggesztív világa mellett a kiállítás soha be nem mutatott papírmunkákat, ceruzarajzokat, ólom és bronz öntvényeket is felvonultat.
ZAJOK ZÁTONYAI MULASICS LÁSZLÓ KIÁLLÍTÁSA TÁRLATVEZETÉSEK
MEGTEKINTHETŐ 2011. JANUÁR 25. – 2011. MÁRCIUS 19.
2011. FEBRUÁR 19. 16.00 2011. MÁRCIUS 5. 16.00
VÁRFOK GALÉRIA
A VÁRHATÓ IDŐTARTAM 45 PERC, ELŐZETES BEJELENTKEZÉS NEM SZÜKSÉGES.
1012 BUDAPEST, VÁRFOK U. 11. NYITVA KEDD-SZOMBAT: 11.00 -18.00
ART.CO MAGAZIN
2011 02
79
AZ ONLINE VÁLTOZAT A HIRDETÉSEKET NEM TARTALMAZZA.
SCI-FI DRÁMA MAGYAR MÓDRA? FLIEGAUF BENEDEK: WOMB EGY ÖNMAGÁT BETELJESÍTŐ JÓSLAT INTERJÚ VALLÓ PÉTERREL KERTÉSZ FÉNYKÉPEZŐGÉPPEL BALLA ANDRÁS FOTÓI
ELŐZETES
“EZ NEM IDEJE SEMMINEK” BODOR ÁDÁM ÉS AZ UTOLSÓ SZÉNÉGETŐK
2011 03
ORR MÁTÉ VÁLOGATÁS AZ ALKOTÓ KÉPEIBŐL ÉDES ÉLET INTERJÚ A SUGARLOAF ZENEKARRAL
ART.CO MAGAZIN
2011 02
81
INTERJÚ
SZALÓKY KÁROLY: „EGY VAK HÉROSZI BELEUGRÁS VOLT” KRISTON ATTILA
„Amit befektettem: az életem, a látásmódom, az ambícióim...” – mondja Szalóky Károly, a fővárosi galériavilág legkitartóbb szereplője. A Várfok Galéria alapítója vizes pincékről, álmokról és felelősségről mesélt nekünk a felújított Várfok Galériában. Hol kezdődik a története?
két kezem munkáját is. Emlékszem, amikor az egyik napra bejelentkezett A politikai változások előtti időszakra a villanyszerelő, de előtte fel kellett tehető, amikor mint minden más húzni egy falat. A kőműves meg nem korombeli fiatal, én is meg akartam tudott jönni. Elővettem hát az Ezerváltani a világot. Kocsmaasztal mel- mester könyvet, megnéztem, hogy lett zajlott a „világmegváltás”, annyi kell falazni és nekifogtam. Most is áll. különbséggel, hogy az asztal mellett sok művész is ült. Így gyakran Hogy jött a többi galéria? ábrándoztunk arról, hogy milyen jó is lenne egy saját galériát csinálni. Az- Azt gondoltam, hogy ahhoz, hogy ez tán mikor lehetőség nyílt arra, hogy nagyobbat szóljon, koncentráltabegyén is alapítson ilyet, egy szenes, ban kell megjelentetni a galériákat, és vizes pincében megszületett a Vár- azt kell sugározni, hogy itt tényleg van fok 14 Műhelygaléria. Azért kap- valami: a kvalitásos kortárs művészet ta ezt a nevet, mert valójában az mellett, erő, hit, következetesség. engedélyező hivatal felé libikókáz- Ennek fényében született a Vártunk az alkotóműhely és a bemu- fok után először a Spiritusz, ami egy tatást végző galéria fogalma között. lakásgaléria volt. Utána hoztuk létAz, hogy műkereskedelemmel re az XO-t, ami most visszakapta az is foglalkozzunk; őszintén szólva eredeti Várfok Galéria nevet. A Spirifogalmunk sem volt róla, hogy tusz elvándorolt a belvárosba, azilyen egyáltalán van. (nevet) Ezért is tán visszajött, közben megszületett mondom, hogy a saját életem ta- a Garázs Galéria, ami nyári szezonpasztalata, az elmúlt húsz év van ban egy üres garázsban mutatta ebben, mert itt tanultam meg, hogy be a fiatal kortárs képzőművészek hogyan kell felépíteni egy galériát, il- alkotásait, majd létrejött a Portál letve hogyan csatlakozik ehhez a Galéria. A két utóbbi megszűnését műkereskedelem. Galériásnak vallom követően született a Galéria 19, magam, nem műkereskedőnek, és ami kvázi egy kortárs posztergaléria, azt hiszem ez egy szinttel feljebb van. éjjel-nappal megtekinthetőek az utcán lévő képek. Azt akartam, Kicsit konkrétabban hogy nézett ez hogy minél többen ismerjék meg ki? Gyertyával világított? a kortárs képzőművészetet. Aztán idővel más galériák is megjelenA minimális működéshez szükséges tek az utcában vagy közvetlen pénzek valahogy mindig összejöt- környékén. Valójában az az álom, tek, és így nem kellett soha elvtelen amit elképzeltem, hogy a várba kompromisszumokba belemenni. vezető szép utcában kortárs galériák Be akartam bizonyítani a barátaim- koncentrálódjanak, megvalósult. nak, művészeknek, magamnak, mindenkinek, hogy van értelme ilyet Elmondva roppant egyszerűen csinálni, és meg is lehet csinálni. Egy hangzik... vak héroszi beleugrás volt (nevet), de láthatod, bejött. Ha van benned Én azt mondom, hogy máilyen akarnokság és hit, akkor bármi sok után menni messze nem elképzelhető. Ehhez lehet, hogy az olyan izgalmas dolog, mint mákellett, hogy amikor épült, volt amikor sok előtt. Rossz tulajdonságom talán, én voltam a kőműves, és a segéd- hogy maximalista vagyok. Például munkás is, egyszóval bele tettem a ha valaki azt mondja, hogy germán 82
2010 02
ART.CO MAGAZIN
FORRÁS: SZALÓKY KÁROLY
rendet követelek meg a műtárgyak rendezésekor, az nem téved velem kapcsolatban. Ezek a műtárgyak nagyon komoly értéket képviselnek: úgy kell velük bánni, ahogy az értékes dolgok megérdemlik. Szinte már váteszi szerepkörökről beszélünk? Ez egy hosszútávú műfaj; ahhoz, hogy egy galéria galériának legyen nevezhető, minimum hét év kell. Sokan azt gondolják, hogy nyitnak egy galériát és dőlni fog a pénz. Nálunk ez másként működik: az én galériám próbálja tartósan a művészt is felépíteni, és ezáltal önmagát is. Rossz szó talán, de mégiscsak egyfajta felelősséget próbálok vállalni ezzel; nekem nem mindegy, hogy az a mű milyen sorsot ér meg 20 év múlva. Akkor igazán jó ez, ha mikor egy műtárgyat valaki megvesz, a művésznek és a galériásnak is fáj egy kicsit a szíve, ugyanakkor örülnek is a gyűjtő örömének. Egy nagyon fontos dolog van, amit az ember elhanyagol: belső indíttatás, nevezhetjük akár hitnek is. A ‘nem működik, de ha belepusztulok is megcsinálom’ című dolog. Következetesség és türelem. Valamelyik galéria mondta a minap, hogy becsukják a kaput, mert kihátrált mögülük a befektető. Nem is értem azóta se, mert ennek belülről kellene működnie; a mi esetünkben a befektető én vagyok.
AZ ONLINE VÁLTOZAT A HIRDETÉSEKET NEM TARTALMAZZA.
AZ ONLINE VÁLTOZAT A HIRDETÉSEKET NEM TARTALMAZZA.