Hetivásár Szamosújvár Főterén/1900-as évek eleje
Riti József Attila
A szamosújvári járványok rövid története az évkönyvek tükrében Senkinek sem titok már, hogy koronavírus világjárvány, pandémia van, de egyelőre, szerencsére a járvány elkerülte megyénket és a várost. Ezen alkalommal kissé utánanéztem milyen járványok sújtották városunkat az idők folyamán ezeket pedig nyilvánossá is teszem. 1855-ben kolera, 1861ben pedig skorbutjárvány tombolt a börtönben. Szongott Kristóf monográfiája szerint az utóbbi majdnem 20 éven keresztül szedte áldozatait a fegyházban. Az 1880-1881-es tanévben himlőjárvány volt a városban, többen áldozatai lettek. Az iskola diákjai közül egy vidéki diák, Papp János (vélhetően széki) május 17-én himlőben meghalt. Az 1893-1894-es tanév szeptember 1-e helyett alig október 1-én kezdődött. A városban tomboló kolera járvány miatt a Szamosújvár szabad királyi város polgármestere 198/1893 szám alatti átiratában értesíti az
igazgatóságot, hogy halasszák el az évkezdést. Az iskola soraiból nem szedett áldozatokat a kolera, minden diák életben maradt. Az 1895-1896-os tanévben diftéria, vörheny (skarlát) és kanyaró járvány uralkodott a városban, de a Szamosújvári Magyar Állami Királyi Főgimnázium 1895-1896-os értesítője szerint az iskola diákjait nem éríntette egyik járvány sem. Sem megbetegedés, sem pedig haláleset sem volt az iskolában. 1897 februárjában diftéria járvány sújtotta a várost és több diák is befertőzött, de mindegyikük szerencsésen meggyógyult. Dr. Gopcsa Jakab iskolaorvos szerint a diftéria okai a következők voltak: „Az észlelt betegségek nagyobb számát ez évben is az általános táplálkozási s vérkeringési zavarok tették, melyeknek keletkezését az ismert okokon kívül, a tanulók egy részének célszerűtlen táplálkozása, a szűk, kevés levegőjű tanhelyiségek nem kis mértékben előmozdították. Halálozás a
tanulóifjúság körében a lefolyt tanévben nem történt.” Az 1898-1899-es tanév elején a városban kitört a skarlát járvány, melynek következtében már az első napokban négy diák is megbetegedett. A járvány megállítása érdekében a Szamosújvári Magyar Állami Királyi Főgimnázium vezetősége a következő intézkedéseket vezette be: „eltiltottuk a betegeket az előadások látogatásától addig az ideig, míg a fertőzés lehetőségét fennforogni gondoltuk, de nem bocsátottuk iskolába rövidebb-hosszabb ideig azokat sem, kikről alapos volt a gyanúnk, hogy ilynemű betegekkel érintkezésben állottak; végre pedig az ifjúságot a védekezés főbb módjaival megismertettük ide vágó utasításokkal láttuk el s azok betartására komolyan figyelmeztettük.” Az említett tanév második felében, 1899 elején pedig az influenza ütötte fel a fejét a városban és az iskolában. Mindkét járványnak pozitív kimenetele
volt, hiszen minden diák meg�gyógyult. 1910–ben újra skarlátjárvány volt a városban. A járvány terjedésének a megállításának érdekében a záróünnepség elmaradt és a diákokat hamarabb hazaküldték. Az 1917-1918-as tanév folyamán vörheny (skarlát) és kanyaró járvány volt városunkban, melynek következtében több tanuló is megbetegedett, de a betegségek lefolyása minden esetben szerencsés volt. A megbetegedések fő okai a háború miatti gyenge ruházkodás, szűkös és meg nem felelő táplálkozás. Az 1918-1919-ben világszerte tomboló spanyolnátha még 1920-ban is szedte áldozatait. Szamosújváron 1920. február 22. és 29. között kényszerszabadságot rendeltek el a
Szamosújvári Magyar Állami Királyi Főgimnázium helyett létrehozott román tannyelvű Petru Maior Líceumban. A kényszerszabadság hozzájárult Szamosújváron a spanyolnátha terjedésének csökkentéséhez. 1924–ben a városban szórványosan felütötte a fejét a skarlát. Az egyik diák, Odorean Simion (gondolom Adorean Simon) pedig skarlátban meghalt. 1925-ben súlyos skarlátjárvány volt a városban, több diák is megbetegedett, az egyikük pedig elveszítette életét. A járvány miatt a tanév alig október 15-én kezdődhetett meg. Az 1926-1927-es tanévben volt egy kisebb influenzajárvány a településen, amely a líceum diákjait is éríntette, de könnyű lefutású volt. Emellett jegyeztek pár trachomás diákot
is. Az 1929-1930-as évben két diák szenvedett komolyabb betegségben, trachomában, pontosabban szemcsés kötőhártya-gyulladásban. 1933-1934-ben nem voltak járványok, de 11 diákot kezeltek általános gyengüléssel, melynek fő oka a hiányos étkezés volt. Az 1931-1932-es és 1934-1935s tanévekben enyhe influenzajárvány söpörte végig a várost és a líceum pár diákja is megbetegedett. A kis magyar időben, 1940 és 1944 között semmilyen komolyabb járvány nem sújtotta a települést. Az 1944 utáni időszakról sajnos az idő rövidsége és a jelenlegi járvány miatt nem volt hozzáférhetőségem, de remélhetőleg majd pótolhatom.
Szamosújvári látkép/ ©️ Riti József Attila
