JOB EN DROUZ-VOR
KI ha
KAH Hoari soéhus, én ul loden, saùet aveit er Vugalé TONNIEU P. G
M olladen
sauet get
D IH U N A M B
54, ru er Homédi, én Oriant
1912
K l HA K AH
JOB EN DROUZ-VOR
KI ha
KAH Hoari soéhus, én ul loden, saùet aveit er Vugalé TOÑNIEU P. G.
M o lladen
saue
get
D IH U N A M B
54, ru er Homédi, én Oriant
1912
A g er memb obérour En Tri K an sort , hoari farsus, én ur loden.
Édan bout mollet : Aveit Doué h a g er Vro î hoari soéhus, guerzet, é tér loden. Mab er B rezèlour , hoari soéhus guerzet, é tér loden. Er Mèsi, hoari soéhus guerzet, é diù loden hag ur groui.
Tud en hoari
LOEIZ, pearzek vlé GENEG, pearzek vlé PATRIK, deuzek vlé
Marhadizion pisked. '
Tri pautr aral get ou fanérieu gouli kaer. * ** Ar dachen ar uorh è tremên en treu,
\ KETAN DEVIZ
L o e iz
(é tigoéh get é banér dré er ru déheu.)
Bout e zou genein pisked a bep sord, a bep liù : ré vihan, ré vras ; ré guen, ré rous ; ré bréh, ré ru ; ré.., ré get bizied ; ha me houér mé penaus ré hoah !... P ’ou guéleheh é fringal é me fanér... Biù kei int... Morhoh : é ha ur hrank ér méz. (Doh en arrest :) Chom azé, chom ; chom azé. (Ean hal é z o m geton :) Ai ! aou ! mem biz,.. Dantet o d dantet mat, ia... Hu ! hu î droug em es !!. Me labous !... Ne vern ! (Ean sel a bep tu :) Me unan kaer on ér vorh ; ha me unan kaer é vein. Marsé n’em es chet eùé kaset hèr de Géneg ? Boutet em es geton muioh eit bihañnoh^ ! A ! A ! Géneg, mé ha anaù. Te zou té unan ! Te zou té ur goal darn ! O ! nann ! ne hra ket vad d’ein ha kuélet !... Rou tant on m’ha'es tapet ha begement genein, déh A houdé guerso é oé deli d’ein ha hersein ! Petra ! Bout dalhmat é p arrat dohein a huerhein me zreu ! Ha mé, chom hemb laret ur gonz ?... Pas ! Harhal e oé ret ; ha harhet em es. Elmen em bou hiniù argand adorimel ; ha, get me moéreb, ur granpoehen lardet ar en ol !.. Chetu en héaul é seùel ; é han fonnabl d’er huerh. (Monet e hra huit dré en tu klei, én ur gañnal :) T o n : I.
Ar er goar ... -
p wt~ p — LJStZlZ^ÀZ --- — 0 - hé! er
h h /■I E E g p - f t v 3 ^ - S = î = sjgg H l fre sk ,
p is k e d
h m a rh a
h
r= b p - h JÊ~ -
dour
---------------
ñour
(Un tammig amiêr e dremén).
!S
h
31
P is k e d
KI
3
HA
KAH
EILVET DEVIZ G éneg (é
arriù dré en tu déheu get é banér, e gan :)
iSfil
T on : II. j _____ g I m t i l _______
■dtrv:nw*zr :«zr t—
Genein,
hel
tu d
a
<éz-
|z_f i —
eëü
beb-oid,
Ilu i
prenein pi - ked.
Avot é ha en treu beta bremen. E r hetan on zrins é me sah... Guiù e vou me mam a pe argand. U r graûnig bidrouill em bou geti, eit sur î É korv un hantér ér, em es guerhet gozik Nen dé ket diés : Loeiz, er hansort Loeiz, e zou met é hulé !...
; hag er monei e gontein dehi me me foén, me zou rah me fanérad. chomet de duem-
TRIVET DEVIZ.
L oeiz , G éneg. L o e i z (e
gan doh en tu klei.) T on : III.
Di -h o u s-k et, tu-deu, di - hous - ket 1
hai
Deit, ha
e vou kou-tan - tet.
(dohton é unan.) Loeiz ?...Ia ; ean é. Ama ! Gellout e h ra huchal a bouiz é ben ! Paset em es er biz dehon. Kredein e hré, merhat, é vehé bet hiniù, én é unan ér vorh. Fariet en d<M... G éneg
9
Kl h a K ah L o e iz (e
gan dihoust kaer, ér ru klei :) (Ton : I) A zor de zor é han ; Pisked d'oh e gasan.
V
(dohton é unan.) O ! E voéh e grén èl hani un davaden. Ne gerh ket er huerh geton pechanj ! $ Arsa ! ne choman ket pelloh amen : rak en ostiz en des un tammig imur doh kosté é ben !... (Monet e hra arauk dré er ru déheu.) G éneg
PEARVET DEVIZ gan é tiboukein doh en tu klei.) (Ton : II) Podiged, krankiged, Meilli, seilled, pleised, Rè abret é on deit.Nen da ket hañni de brénein genein. Huchal e hran neoah trahoalh. (Ton : I) Hè ! blank ha blank er Ion : Nen don ket dirézon. Pen mordoseg ! Hafini ne za de varhatat ; hafini. Guel é geté chom de vagein ou huen !... Me laré m at ataù de me moéreb en em dihuné rè gours... Un taul m at e hrein, ur sord, tuchant : me unan kaer on ér vorh. A vremen guerhet em es deu vlankad podiged : unan de verh en Ti-Glas hag un al de vinour en TiPlouz. L oeiz (e
PEMPVET DEVIZ G éneg ; . L oeiz . G éneg (e
gan ér ru déheu.) T on
: IV.
10
Kl fHA K a h
(dohton é unan.) Petra ! un aral ? un aral ? Nen dé ket guir î (Ean sel tro-hatro.) Nann, nann, nen dé ket guir : ne huélan ket dén erbet L oeiz
G éneg
(tostoh). Ton : V.
__________ ! _ I
A
Tosteit
de
h
h
huélet
1 1 i fflv i jet; préntt
h
h
!
pisked
b raù; Choé-
unan
a - taù. L o e iz (chifet.) Géneg 1... E r pest ! trohet en des en dro dohein. Ne vem ket ! (Ean e lak é banér ar é ben, hag e gan :) (Ton : II) %Béh ar er podiged ; Béh ar er hrankiged. (Goudé en devout cheleuet :) Petra e lar en a] azé hoah ? G éneg (e
gan doh en tu déheu :) T o n }: VI.
Guiù ha skan
ré: .0
—
—
— pa! a! h h
,
é
* ... - —
. ,—
me fisk
jch.
de - vé - han
a!
j?— a!
Deit
é
me
fa n é r
de vout skan a!
Ü
a!
a!
a!
a!
a!
a! a l
X
.— o
Guerhet
a!
al
—m
Hiniù
me mam e
Pe huéloa me sa -
i S l you koutant a! bad argaad . a !
K l ha K ah L o e iz
11
(én arfieu.)
C h é k o lle t d ’e i n m e n d e u é h h a m e h r a n p o e h e n m o u z -sé !
g e t e r m a r-
(Ean e ia eit pellat dré er ru klei, meit é droed e stok doh ur mén hag é banér e rudel ar en doar.)
HUÉHVET DEVIZ G éneg ; L oeiz .
I
L oeiz
Goaleur ar goaleur ! (é tïgoéh dré er ru déheu.) A ! Petra e zou ?... Torret é ha gar ? G éneg
L oeiz
(e saù.)
Goap e hres ahanein ? G éneg
Goap I mé ? Naren ; naren... Penaus ha es taulet ha banér 'î L oeiz
Ha es hi té taulet ! G éneg
Mé ? Pas mé ataù. L oeiz
Geou, geou, té.. Perak é ous té deit d’er vorh ? Géneg
De huerhein pisked ’ta. L oeiz
Dihuennet m at em boé, neoah, dohid a zonet. G éneg
Dihuennet ! Te gonz té ; te gonz té. Bremen eit plij out d’en eutru e vou ret d’ein leskel me mam de verùel get nan. L oeiz
Surhoalh ; petra nezé ? u
Ama ! te zou té un oetiz !
, G éneg
12
Kl HA K ah L o eiz
Ur huéh aral, me lar d’id, n’ha es chet dobér a zonet ém rauk d’er vorh, pé te huélou. G éneg
Pé me huélou I L oeiz
Cher ha veg. G éneg
Cherrein... L o e iz
(é seûel 6 zom eit er skoein.)
Ha nann ! (é vinhoarhet.) Dousigeu ; a r ha hoar... Me houér erhoalh é ous ur braù a bichon ! Géneg
L oeiz
Hoarhein e hres a r me houst ? Pe chileuehen dohein me lakehé mé un taul saù édan ha dorchen... Nen des nameidid-té en des parreit azohein a huerhein me sklisennad. (goudé men des lakeit é banér ar en doar.) Te gred marsé nen des chet nameidomb hun deu ér vorh ? G éneg
L oeiz
Me gred sur. G éneg
Fari e hres. Be zou éstroh. L oeiz
Êstroh T G éneg
Huéh omb get Patrik, m ar fal d’id gouiet. (barnet tré.) Huéh ! huéb m arhadour !... Bemig ! petra e hran mé é chom amen... (Um dapouit e hra de cherrein é bisked.) L o e iz
Gé neg
Gorto, gorto ; é han de rein en dom d’id. (get disprizans.) Pe ! ré lous é ha zehorn. G éneg (é seüet doh er ru Klei.) Meit.. m eit.. chetu hur hansorted é a rrit. L o e iz
Kl HA K a h
13
L o e iz (rok .)
N’era es chet dobér a hañni ahanoh : bandennad cbas G éneg
Mar ous té ur hi... L o e iz
Ne zichuéhei ket ? bégeg ! Géneg
Dichuéh ! Meit té hembkin e hra trouz. (A kosté C, Guel d’ein monet get me hent : oeit é tré én tu ral. (e huint panér Géneg ér ru déheu.) Rid ; rid bremen arlerh ha banér. L o e iz
(chifet.) O ! berùein e hra men goed énnein... O ! (A kosté :) Nen des chet mui a harz dohton. G éneg
(é tapouit ur mén.) N’um gaves chet koutant ?... Er mén-men e ia d’ha lakat. L o e iz
e bost de glah é sklisen.) (Loeiz e daul kuit é vén :) Spontet em es ean. Ha guelarzé ! Elmen em bou peah geton marsé. (G éneg
SEIHVET DEVIZ L o e iz , P a t r ik hag e r v a r h a d izio n aral
Er varhadizion (e gan é tiboukein doh en tu klei :) T on : VII. Eit kerhet N
iiiS
♦ ---- T 'i Gouli é
hur
sklisen ; Huchamb a
Ghé er var - ha - dizion
Hag e vag
Kentéh èl goleu dé Hur guélér ar valé ; Ë vélein mat hun treu, Ni zastum blankigeu.
er
bouiz hur pen
hanton
14
K l HA K a h
(dohton é unan.) Pegement !... Ha me chonjé mé hoah é oen me unan kaer ér vorh !... Géneg é en des kaset er straill-men geton. A p’en tapein ! E r v a r h a d izio n (e gan :) (T on : VII) Lan omb a garanté H En eil eit êgilé ; Um gleuet é pep tra E tal kig ar bara. L o e iz (deuhlinet étal é banér, hag é cherrein é bisked) (A kosté :) Pear ont ; ha pemp get Géneg !... Blaoah elkeni ! L o e iz
EIHVET DEVIZ En hevelep tud ; Géneg e zou ohpen, P a t r ik (de Loeiz.) T on
: VIII.
Ar er goarigeu f r a —fV- ^ ---- & -m— #£ 'zzA m Loeiz, petra zou
g a a ia ïg ~ sc± 3 ar - riù Ge - nid - té hoah hiniù,
■ ■ ■ ■
-m— m
'WÉ---
Pe cherres, get gla - har, Ha
bisked
L o e iz
mm
ar en
doar?
(é seûel.)
Ar er goarigeu
T on
) : IX.
zffc F& d% : u . .. ^ : -HlJ_ * _ j d -er huirioné .- Goal - gaset on, bamdé,
J
Che - tu
■i
Get
unan
m m 3
a aha - noh, Get G éneg
Pas ; nen dé ket guir.
Géneg a
(doh um ziskoein.)
Gêr - roh
K l ha
K ah
L oeiz
Kuh ha chifleu, labous diaul. G éneg
Te zou té dalbéh é tennein geuiér arnein. (kounarel t-ré)
L o e iz
Te faut d id ur ]ipad ? E r va rh a d izio n
VIII) Taùet, taùet, taùet : Dijauj é bout chifet. Peah enta ; peah rektal : Boket unan d'en al. (T on :
L o e iz (T on : IX )
Bokein dehon ? Pas sur ! Er
(e gandalh en ton : IX) Héli hun aviz fur. Perak bout k i h a k a h ? Bredér, bredér omb rah.
v a r h a d izio n
(de Loeiz ; ton : VIII.) Héaul e vé goudé glaù : Un dornad d'ein ataù.
G éneg
(e gandalh en ton : VIII) Ne vourér ket a skorn : Ama ! chetu men dom. (Un domad e hra de Géneg.)
L o e iz
(de Loeiz ; ton : IX) Avot... Er garanté E ra guir leuiné. Na kaeret é guélet En dud doh um gleuet !
E r v arh a d izio n
VIII.) Hui gonz ag er guellan : Hou iaïh-hui e zou lan... Meit, mé, ne gavan hoah Meit deu vlank é me sah H L o e iz (T on :
!£>
16
K i ha R a h G éneg (T on : I X .)
Perak, Loeiz, dout glahar, M'en dé ha banér bar ? Aveit hé gouliein : Taul gété ; taül genein. L oeiz
(é rein pisked dehé rah ; ton : VIII) Tapet beb a loden ; Ha guerhet hé aben. En arben ahanoh, E hein, d’er gêr, koursoh. E r varhadizion (T on j IX .)
Béan, hemb rè a soursi, Ni gavou saù dehi ; Ha, tuchant, te huélei, Ha pou, genemb, monei. (Monet e hrant arauk, peb unan d'é du, én ur gañnal : V.) Chetu pisked kaer, pisked fresk ; Hastet prénein kent ma vou kresk. (T on
NAUVET DEVIZ
L oeiz
Oeit int..., oeit int de huerhein me fisked !... Più en devehé kredet ?... Kir erhoalh em es péet en dra-sen eùé. Un domad, ia, un dornad a garanté em es reit de Géneg, unan ha ne h ra ket vat d’ein guélet !! Petra e faut d’oh-hui ? E r réral oé a r er léh... Ne vem ! me moéreb ne houiou ket ataù m a vou mé pé un al en devou guerhet me fanérad. En argand ne chanj ket liù èl en dud ! Un dra vat 1!... (Ë sellet é sklisen.) Deu grank e zou chomet genein. Ret é d’eàn ou argantein. Kent pèl é vou er vrégad éndro amen. Kleuet ind é h u ch al? E r varhadizion ( e
gan pèl duhont, ér vorh :)
(T on : I I I )
Denécheit, ha hui e huélou ; Mar karet, ni hou chervijou.
Ki ha
Kah
17
L o e iz
E han elkent mé eùé. (Monet e hra arauk, dré er ru klei, én ur sofinein ;) T on : X .
Ar er goarigeu /
/
*
m
•
m
Æ m
f
Y
i h *-------------------------- h —
i -
*
-
, —
— w
Mar e hues ar ■—
~
d ' w
r
m
j
—
1
J W
gand én hou
-
-
\ V
y »
■ :
r ' w
\
_ _ ._ w
...
t
i ,
^
_
d w
~
" "
1
Hui hel tostat hemb
—
j
i ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
I ,
■
--------------
per - de - ri.
................................. ............- ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------
(Un tammig amzér e dremén.)
DEKVET DEVIZ (é arriù doh en tu déheu.) Um zijablet em es... Moéz er mér en des prenet me loden ge nein ; ha me féet m at hi des ! Koùtant e vou Loeiz, kredein e hran. Meit pe sellehen er hokoten em es kavet étal er mén-bann ? la, ia, guélamb petra e zou abarh. (Hé digor e hra :) Ur chape let argand; médal Santéz Anna... Ur pitaud benak, a dra sur, en des kollet en treu-men... (Boutein e hra er hokoten éndro én é s ah.) Atê, nann ; ne gerh ket er huerh get er réral duzé. Nen dé ket dalé e hrant, meit ohpen !... Arsa ! pe garzehent monet de gavouit er penneu bras, ind e houliehé ou sklisenneu fonnabl. Kêr fin int eùé, kêr fin èl révr en tepin !... (Ean e sél a bep tu.) Ne dant ket anehé hoah... Chuéhein e hran é hortoz... Get ur soünen, me gavou berrikoh me amzér. (Kaflnal e hra :) T on , XII. Ar er goar G éneg
Zou
gué - let
er
mor é
kounar ;
Guélet guen
1 8
K
i
h
K
a
a
h
H
! •
V
h
i
F
*
E
E
»
k
-
£
à
E
^
=
p
a
p
^
—
=
&
3 =
—
t ---------------
3
kann
-
en
5É 1
deu,
1
l
S
F
houlenneu,
Guélet
pe
-
.
—
-
-
dar-hant doh en au7
5 Ê 3 E i= E ^ ;_ vag é klah
er
.7
3 S E B = fe wè »~ izd so - lein : Er
r:ec==zÈt=:^t=rp=z|— mor, èl me
i
zad, e
ga - rein !
UNEKVET DIVIZ
G éneg ; P a tr ik
(é tigoéh dré en tu klei.) Guiù ous, Géneg ; ohpen guiù... Ur goal huerh ha es groeit peehanj ? P a tr ik
G éneg
Ur goal huerh !... Me gred. Er hreisté-men, sel, en eutru mér e virennou get me fisked. P a tr ik
Te houér té, kansort doh più um frotein ! (get ur vinhoarh.) Un tam ki friet mat E saù jibér dalhmal. G éneg
P a t r ik
la dè, guir erhoalh é. G éneg
Un dra, Patrik, em es kavet. P a t r ik
Un dra ? G éneg
la ; étal er mén-bann. P a t r ik P etra
1
K i ha Ka h
19
G éneg
Tuchant m’en diskou d’id ; tuchant, pe arriùou er ral amen. (é sellet aben d'er vorh.) Géneg ?... Ë mant é tonet.... Ne gleues ebet anehé ? P a tr ie
G éneg
Geou, geou ; ou hleuet e hran.
DEUZEKVET DEVIZ
L o e iz ; P a t r ie ; G éneg ; e r v a rh a d izio n L o e iz
hag er
(e zibouk doh en tu déheu, én ur gan[fiai :) (T on : VII.) Chetu hur halon és ; Boutamb ur poz ér méz : Guerhet hun es hun treu, Ha cherret blankigeu.
v a r h a d izio n
(de Géneg ha de Batrik.) Na hui ? Guerhet e hues eùé hou pisked ? L o e iz
G éneg
Ar neij, Loeiz, ar neij. P atrik
Ha marsé n’hun es chet bet argand eité ? (de Loeiz.) Taul ha dok amen ; taul ean ; ha ma kontan d’id monei. (Ean e gont é argand.) Ur blank, deu, tri, pear, pemb ; pemp ha tri : eih... eih blank. (Ou zurel e hra é tok Loeiz,) G éneg
(é rein é argand de Loeiz.) Sel, kansort, sel : seih aral. P atrik
L o e iz
Chetu hoah ; chetu hoah.
20
Ki
ha .
K ah
(é rotein en argand én é vouched .) Kement-men !... Kement-men !... Biskoah kementral. (A kosté •) A ! A ! er hreisté-men, elkent, em bou kranpoeh get me moé reb !... Ha ré mât. (Ean vout é vouched én é jalgod.) L o e iz
E r v a r h a d izio n
le huél, Loeiz, é hoi^iamb en tu de huerhein. L o e iz
la sur, èl tud a vichér ; ha trugèré e laran d’oh. (A kosté :) Blaoah ! Géneg e drugèrékan, geté, én drespet d’ein. G éneg
Un dra, kansorted, em es de houlen genoh. E r v a rh a d izio n
Genemb-ni ? L o e iz
Mechal petra ? (A kosté :) Peurkeh istorlok ! G éneg
Ne hues chet guélet un eutru ér vorh ? 1 L o e iz ( goapus)
N’em es chet mé guélet pastel hafini ataù ! E r va rh a d izio n
Na ni muioh. G éneg (é
#
tiskoein er hokoten) Neoah me garehé gouiet più en des kollet er hokoten-men. (Loeiz e sel é sehiér). P a t r ik
Ur biren koed ! E r v a r h a d izio n
(De Géneg)
Émeu ha es hi kavet ? (A hèr) . Ëtal er mén-bann é ma kavet dehon. P a t r ie
G éneg
la azé ; ia.
Ki h a
K ah
21
L oeiz
0 I... me hani mé é. (A fcosté :) Toul é me sah ; ha ne houier ket 1 G éneg
Ha hand té ? L oeiz
Soéhet ous ? G éneg
Un tammig. E r varhadizion
Ha ni ha rah. L oeiz
Ama ! chetu : médal Santéz Anna e zou abarh. G éneg ( e zisko Koéhet ous just... (Doh ott rein ha ré int. L oeiz (doh ou Trugèré, Géneg, trugèré; biskoah anaouit e hran rè bremen.
ha chapelet argand me mam en treu.) de Loeiz :)Kemér ha dreu
;
hemér.) mui n’em bou kâs dohid. Ha
G éneg
0 ! nitra en dra-men ; nann, nitra. L oeiz
N itra e lares té ! E r péh e zes a rein d’ein e tal argand, e tal eur. E r chapelet-men em es bet get me mam, a pe varùé. E r varhadizion
Nezé !... nezé !... L oeiz
Staget on dohton, staget bras ! (Bokein e hra d'er chapelet) E r varhadizion
Surhoalh. L oeiz
Méh em es, Géneg, bout bet kêr fal-sé dohid guéharal !... Ankoéha en dra-sé, mé ha ped ; ha lausk mé de rein d’id ur bok, ur bok a garanté. G éneg
Loeiz, get plijadur. (Bokein e hrant unan d'en al.)
KI HA KAH
2£ L o e iz
(e gan goudé
:) T on
Ar er goar h Hiniù é
h
ran : Ne
^
rem.
«
konprennan ; h
faut ket
j E
Ha, d’en ol,
la -
h um
=
■ zèbrein ;
h
Guelloh
^ P a t r ik
Guelloh t... Me gav genein. E r v a r b a d iz io n (é
vinhoarhet.)
Un tammig ataù ! * ** En tenneris e lichen . ♦ ♦* DEVÉ EN HOARI
#
: XII.
é um ga-
'
'w
li$5J mSÊÊÊâmà
<
'