Ki ha Kah... / AN ARBOULED J.-J. En Drouz-Vor. - 1912. - 22 bajenn. [Doare liv a orin]

JOB EN DROUZ-VOR

KI ha

KAH Hoari soéhus, én ul loden, saùet aveit er Vugalé TONNIEU P. G

M olladen

sauet get

D IH U N A M B

54, ru er Homédi, én Oriant

1912

K l HA K AH

JOB EN DROUZ-VOR

KI ha

KAH Hoari soéhus, én ul loden, saùet aveit er Vugalé TOÑNIEU P. G.

M o lladen

saue

get

D IH U N A M B

54, ru er Homédi, én Oriant

1912

A g er memb obérour En Tri K an sort , hoari farsus, én ur loden.

Édan bout mollet : Aveit Doué h a g er Vro î hoari soéhus, guerzet, é tér loden.

Mab er B rezèlour , hoari soéhus guerzet, é tér loden.

Er Mèsi, hoari soéhus guerzet, é diù loden hag ur groui.

Tud en hoari

LOEIZ, pearzek vlé GENEG, pearzek vlé PATRIK, deuzek vlé

Marhadizion pisked. '

Tri pautr aral get ou fanérieu gouli kaer. * ** Ar dachen ar uorh è tremên en treu,

\ KETAN DEVIZ

L o e iz

(é tigoéh get é banér dré er ru déheu.)

Bout e zou genein pisked a bep sord, a bep liù : ré vihan, ré vras ; ré guen, ré rous ; ré bréh, ré ru ; ré.., ré get bizied ; ha me houér mé penaus ré hoah !...

P ’ou guéleheh é fringal é me fanér... Biù kei int... Morhoh : é ha ur hrank ér méz. (Doh en arrest :) Chom azé, chom ; chom azé. (Ean hal é z o m geton :) Ai ! aou ! mem biz,.. Dantet o d dantet mat, ia... Hu ! hu î droug em es !!. Me labous !...

Ne vern !

(Ean sel a bep tu :) Me unan kaer on ér vorh ; ha me unan kaer é vein. Marsé n’em es chet eùé kaset hèr de Géneg ? Boutet em es geton muioh eit bihañnoh^ !

A ! A ! Géneg, mé ha anaù. Te zou té unan ! Te zou té ur goal darn ! O ! nann ! ne hra ket vad d’ein ha kuélet !... Rou­ tant on m’ha'es tapet ha begement genein, déh A houdé guerso é oé deli d’ein ha hersein !

Petra ! Bout dalhmat é p arrat dohein a huerhein me zreu ! Ha mé, chom hemb laret ur gonz ?... Pas ! Harhal e oé ret ; ha harhet em es.

Elmen em bou hiniù argand adorimel ; ha, get me moéreb, ur granpoehen lardet ar en ol !.. Chetu en héaul é seùel ; é han fonnabl d’er huerh.

(Monet e hra huit dré en tu klei, én ur gañnal :) T o n : I.

Ar er goar ... -

p wt~ p — LJStZlZ^ÀZ --- — 0 - hé! er

h h /■I E E g p - f t v 3 ^ - S = î = sjgg H l fre sk ,

p is k e d

h m a rh a

h

r= b p - h JÊ~ -

dour

---------------

ñour

(Un tammig amiêr e dremén).

!S

h

31

P is k e d

KI

3

HA

KAH

EILVET DEVIZ G éneg (é

arriù dré en tu déheu get é banér, e gan :)

iSfil

T on : II. j _____ g I m t i l _______

■dtrv:nw*zr :«zr t—

Genein,

hel

tu d

a

<éz-

|z_f i —

eëü

beb-oid,

Ilu i

prenein pi - ked.

Avot é ha en treu beta bremen. E r hetan on zrins é me sah... Guiù e vou me mam a pe argand. U r graûnig bidrouill em bou geti, eit sur î É korv un hantér ér, em es guerhet gozik Nen dé ket diés : Loeiz, er hansort Loeiz, e zou met é hulé !...

; hag er monei e gontein dehi me me foén, me zou rah me fanérad. chomet de duem-

TRIVET DEVIZ.

L oeiz , G éneg.

L o e i z (e

gan doh en tu klei.)

T on : III.

Di -h o u s-k et, tu-deu, di - hous - ket 1

hai

Deit, ha

e vou kou-tan - tet.

(dohton é unan.)

Loeiz ?...Ia ; ean é. Ama ! Gellout e h ra huchal a bouiz é ben !

Paset em es er biz dehon. Kredein e hré, merhat, é vehé bet hiniù, én é unan ér vorh. Fariet en d<M...

G éneg

9

Kl h a K ah L o e iz (e

gan dihoust kaer, ér ru klei :) (Ton : I) A zor de zor é han ; Pisked d'oh e gasan.

V

(dohton é unan.)

O ! E voéh e grén èl hani un davaden. Ne gerh ket er huerh geton pechanj ! $ Arsa ! ne choman ket pelloh amen : rak en ostiz en des un tammig imur doh kosté é ben !...

(Monet e hra arauk dré er ru déheu.)

G éneg

PEARVET DEVIZ gan é tiboukein doh en tu klei.)

(Ton : II) Podiged, krankiged, Meilli, seilled, pleised, Rè abret é on deit.Nen da ket hañni de brénein genein. Huchal e hran neoah trahoalh.

(Ton : I) Hè ! blank ha blank er Ion : Nen don ket dirézon.

Pen mordoseg ! Hafini ne za de varhatat ; hafini. Guel é geté chom de vagein ou huen !... Me laré m at ataù de me moéreb en em dihuné rè gours... Un taul m at e hrein, ur sord, tuchant : me unan kaer on ér vorh. A vremen guerhet em es deu vlankad podiged : unan de verh en Ti-Glas hag un al de vinour en TiPlouz.

L oeiz (e

PEMPVET DEVIZ G éneg ; . L oeiz .

G éneg (e

gan ér ru déheu.)

T on

: IV.

10

Kl fHA K a h

(dohton é unan.)

Petra ! un aral ? un aral ? Nen dé ket guir î (Ean sel tro-hatro.) Nann, nann, nen dé ket guir : ne huélan ket dén erbet L oeiz

G éneg

(tostoh).

Ton : V.

__________ ! _ I

A

Tosteit

de

h

h

huélet

1 1 i fflv i jet; préntt

h

h

!

pisked

b raù; Choé-

unan

a - taù.

L o e iz (chifet.)

Géneg 1... E r pest ! trohet en des en dro dohein. Ne vem ket !

(Ean e lak é banér ar é ben, hag e gan :) (Ton : II) %Béh ar er podiged ; Béh ar er hrankiged.

(Goudé en devout cheleuet :) Petra e lar en a] azé hoah ?

G éneg (e

gan doh en tu déheu :) T o n }: VI.

Guiù ha skan

ré: .0

—

—

— pa! a! h h

,

é

* ... - —

. ,—

me fisk

jch.

de - vé - han

a!

j?— a!

Deit

é

me

fa n é r

de vout skan a!

Ü

a!

a!

a!

a!

a!

a! a l

X

.— o

Guerhet

a!

al

—m

Hiniù

me mam e

Pe huéloa me sa -

i S l you koutant a! bad argaad . a !

K l ha K ah L o e iz

11

(én arfieu.)

C h é k o lle t d ’e i n m e n d e u é h h a m e h r a n p o e h e n m o u z -sé !

g e t e r m a r-

(Ean e ia eit pellat dré er ru klei, meit é droed e stok doh ur mén hag é banér e rudel ar en doar.)

HUÉHVET DEVIZ G éneg ; L oeiz .

I

L oeiz

Goaleur ar goaleur ! (é tïgoéh dré er ru déheu.)

A ! Petra e zou ?... Torret é ha gar ?

G éneg

L oeiz

(e saù.)

Goap e hres ahanein ?

G éneg

Goap I mé ? Naren ; naren... Penaus ha es taulet ha banér 'î L oeiz

Ha es hi té taulet !

G éneg

Mé ? Pas mé ataù.

L oeiz

Geou, geou, té.. Perak é ous té deit d’er vorh ?

Géneg

De huerhein pisked ’ta.

L oeiz

Dihuennet m at em boé, neoah, dohid a zonet.

G éneg

Dihuennet ! Te gonz té ; te gonz té.

Bremen eit plij out d’en eutru e vou ret d’ein leskel me mam de verùel get nan.

L oeiz

Surhoalh ; petra nezé ? u

Ama ! te zou té un oetiz !

, G éneg

12

Kl HA K ah L o eiz

Ur huéh aral, me lar d’id, n’ha es chet dobér a zonet ém rauk d’er vorh, pé te huélou.

G éneg

Pé me huélou I L oeiz

Cher ha veg.

G éneg

Cherrein...

L o e iz

(é seûel 6 zom eit er skoein.)

Ha nann ! (é vinhoarhet.)

Dousigeu ; a r ha hoar... Me houér erhoalh é ous ur braù a bichon !

Géneg

L oeiz

Hoarhein e hres a r me houst ? Pe chileuehen dohein me lakehé mé un taul saù édan ha dorchen... Nen des nameidid-té en des parreit azohein a huerhein me sklisennad. (goudé men des lakeit é banér ar en doar.)

Te gred marsé nen des chet nameidomb hun deu ér vorh ?

G éneg

L oeiz

Me gred sur.

G éneg

Fari e hres. Be zou éstroh.

L oeiz

Êstroh T G éneg

Huéh omb get Patrik, m ar fal d’id gouiet. (barnet tré.)

Huéh ! huéb m arhadour !... Bemig ! petra e hran mé é chom amen...

(Um dapouit e hra de cherrein é bisked.)

L o e iz

Gé neg

Gorto, gorto ; é han de rein en dom d’id. (get disprizans.)

Pe ! ré lous é ha zehorn.

G éneg (é seüet doh er ru Klei.)

Meit.. m eit.. chetu hur hansorted é a rrit.

L o e iz

Kl HA K a h

13

L o e iz (rok .)

N’era es chet dobér a hañni ahanoh : bandennad cbas G éneg

Mar ous té ur hi...

L o e iz

Ne zichuéhei ket ? bégeg !

Géneg

Dichuéh ! Meit té hembkin e hra trouz.

(A kosté C, Guel d’ein monet get me hent : oeit é tré én tu ral. (e huint panér Géneg ér ru déheu.)

Rid ; rid bremen arlerh ha banér.

L o e iz

(chifet.)

O ! berùein e hra men goed énnein... O !

(A kosté :) Nen des chet mui a harz dohton.

G éneg

(é tapouit ur mén.)

N’um gaves chet koutant ?... Er mén-men e ia d’ha lakat.

L o e iz

e bost de glah é sklisen.)

(Loeiz e daul kuit é vén :) Spontet em es ean. Ha guelarzé !

Elmen em bou peah geton marsé.

(G éneg

SEIHVET DEVIZ L o e iz , P a t r ik hag e r v a r h a d izio n aral

Er varhadizion (e gan é tiboukein doh en tu klei :) T on : VII. Eit kerhet N

iiiS

♦ ---- T 'i Gouli é

hur

sklisen ; Huchamb a

Ghé er var - ha - dizion

Hag e vag

Kentéh èl goleu dé Hur guélér ar valé ; Ë vélein mat hun treu, Ni zastum blankigeu.

er

bouiz hur pen

hanton

14

K l HA K a h

(dohton é unan.)

Pegement !... Ha me chonjé mé hoah é oen me unan kaer ér vorh !... Géneg é en des kaset er straill-men geton. A p’en tapein !

E r v a r h a d izio n (e gan :) (T on : VII) Lan omb a garanté H En eil eit êgilé ; Um gleuet é pep tra E tal kig ar bara.

L o e iz (deuhlinet étal é banér, hag é cherrein é bisked) (A kosté :) Pear ont ; ha pemp get Géneg !... Blaoah elkeni !

L o e iz

EIHVET DEVIZ En hevelep tud ; Géneg e zou ohpen, P a t r ik (de Loeiz.)

T on

: VIII.

Ar er goarigeu f r a —fV- ^ ---- & -m— #£ 'zzA m Loeiz, petra zou

g a a ia ïg ~ sc± 3 ar - riù Ge - nid - té hoah hiniù,

■ ■ ■ ■

-m— m

'WÉ---

Pe cherres, get gla - har, Ha

bisked

L o e iz

mm

ar en

doar?

(é seûel.)

Ar er goarigeu

T on

) : IX.

zffc F& d% : u . .. ^ : -HlJ_ * _ j d -er huirioné .- Goal - gaset on, bamdé,

J

Che - tu

■i

Get

unan

m m 3

a aha - noh, Get G éneg

Pas ; nen dé ket guir.

Géneg a

(doh um ziskoein.)

Gêr - roh

K l ha

K ah

L oeiz

Kuh ha chifleu, labous diaul.

G éneg

Te zou té dalbéh é tennein geuiér arnein. (kounarel t-ré)

L o e iz

Te faut d id ur ]ipad ?

E r va rh a d izio n

VIII) Taùet, taùet, taùet : Dijauj é bout chifet.

Peah enta ; peah rektal : Boket unan d'en al.

(T on :

L o e iz (T on : IX )

Bokein dehon ? Pas sur !

Er

(e gandalh en ton : IX) Héli hun aviz fur.

Perak bout k i h a k a h ?

Bredér, bredér omb rah.

v a r h a d izio n

(de Loeiz ; ton : VIII.) Héaul e vé goudé glaù : Un dornad d'ein ataù.

G éneg

(e gandalh en ton : VIII) Ne vourér ket a skorn : Ama ! chetu men dom.

(Un domad e hra de Géneg.)

L o e iz

(de Loeiz ; ton : IX) Avot... Er garanté E ra guir leuiné.

Na kaeret é guélet En dud doh um gleuet !

E r v arh a d izio n

VIII.) Hui gonz ag er guellan : Hou iaïh-hui e zou lan...

Meit, mé, ne gavan hoah Meit deu vlank é me sah H L o e iz (T on :

!£>

16

K i ha R a h G éneg (T on : I X .)

Perak, Loeiz, dout glahar, M'en dé ha banér bar ?

Aveit hé gouliein : Taul gété ; taül genein.

L oeiz

(é rein pisked dehé rah ; ton : VIII) Tapet beb a loden ; Ha guerhet hé aben.

En arben ahanoh, E hein, d’er gêr, koursoh.

E r varhadizion (T on j IX .)

Béan, hemb rè a soursi, Ni gavou saù dehi ; Ha, tuchant, te huélei, Ha pou, genemb, monei.

(Monet e hrant arauk, peb unan d'é du, én ur gañnal : V.) Chetu pisked kaer, pisked fresk ; Hastet prénein kent ma vou kresk.

(T on

NAUVET DEVIZ

L oeiz

Oeit int..., oeit int de huerhein me fisked !... Più en devehé kredet ?... Kir erhoalh em es péet en dra-sen eùé. Un domad, ia, un dornad a garanté em es reit de Géneg, unan ha ne h ra ket vat d’ein guélet !! Petra e faut d’oh-hui ? E r réral oé a r er léh...

Ne vem ! me moéreb ne houiou ket ataù m a vou mé pé un al en devou guerhet me fanérad. En argand ne chanj ket liù èl en dud ! Un dra vat 1!... (Ë sellet é sklisen.)

Deu grank e zou chomet genein. Ret é d’eàn ou argantein.

Kent pèl é vou er vrégad éndro amen. Kleuet ind é h u ch al?

E r varhadizion ( e

gan pèl duhont, ér vorh :)

(T on : I I I )

Denécheit, ha hui e huélou ; Mar karet, ni hou chervijou.

Ki ha

Kah

17

L o e iz

E han elkent mé eùé.

(Monet e hra arauk, dré er ru klei, én ur sofinein ;) T on : X .

Ar er goarigeu /

/

*

m

•

m

Æ m

f

Y

i h *-------------------------- h —

i -

*

-

, —

— w

Mar e hues ar ■—

~

d ' w

r

m

j

—

1

J W

gand én hou

-

-

\ V

y »

■ :

r ' w

\

_ _ ._ w

...

t

i ,

^

_

d w

~

" "

1

Hui hel tostat hemb

—

j

i ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

I ,

■

--------------

per - de - ri.

................................. ............- ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------

(Un tammig amzér e dremén.)

DEKVET DEVIZ (é arriù doh en tu déheu.)

Um zijablet em es... Moéz er mér en des prenet me loden ge­ nein ; ha me féet m at hi des ! Koùtant e vou Loeiz, kredein e hran.

Meit pe sellehen er hokoten em es kavet étal er mén-bann ? la, ia, guélamb petra e zou abarh. (Hé digor e hra :) Ur chape­ let argand; médal Santéz Anna... Ur pitaud benak, a dra sur, en des kollet en treu-men... (Boutein e hra er hokoten éndro én é s ah.)

Atê, nann ; ne gerh ket er huerh get er réral duzé. Nen dé ket dalé e hrant, meit ohpen !... Arsa ! pe garzehent monet de gavouit er penneu bras, ind e houliehé ou sklisenneu fonnabl. Kêr fin int eùé, kêr fin èl révr en tepin !...

(Ean e sél a bep tu.)

Ne dant ket anehé hoah... Chuéhein e hran é hortoz... Get ur soünen, me gavou berrikoh me amzér.

(Kaflnal e hra :) T on , XII. Ar er goar G éneg

Zou

gué - let

er

mor é

kounar ;

Guélet guen

1 8

K

i

h

K

a

a

h

H

!

•

V

h

i

F

*

E

E

»

k

-

£

à

E

^

=

p

a

p

^

—

=

&

3 =

—

t ---------------

3

kann

-

en

5É 1

deu,

1

l

S

F

houlenneu,

Guélet

pe

-

.

—

-

-

dar-hant doh en au7

5 Ê 3 E i= E ^ ;_ vag é klah

er

.7

3 S E B = fe wè »~ izd so - lein : Er

r:ec==zÈt=:^t=rp=z|— mor, èl me

i

zad, e

ga - rein !

UNEKVET DIVIZ

G éneg ; P a tr ik

(é tigoéh dré en tu klei.)

Guiù ous, Géneg ; ohpen guiù... Ur goal huerh ha es groeit peehanj ?

P a tr ik

G éneg

Ur goal huerh !... Me gred. Er hreisté-men, sel, en eutru mér e virennou get me fisked.

P a tr ik

Te houér té, kansort doh più um frotein ! (get ur vinhoarh.)

Un tam ki friet mat E saù jibér dalhmal.

G éneg

P a t r ik

la dè, guir erhoalh é.

G éneg

Un dra, Patrik, em es kavet.

P a t r ik

Un dra ?

G éneg

la ; étal er mén-bann.

P a t r ik P etra

1

K i ha Ka h

19

G éneg

Tuchant m’en diskou d’id ; tuchant, pe arriùou er ral amen. (é sellet aben d'er vorh.)

Géneg ?... Ë mant é tonet.... Ne gleues ebet anehé ?

P a tr ie

G éneg

Geou, geou ; ou hleuet e hran.

DEUZEKVET DEVIZ

L o e iz ; P a t r ie ; G éneg ; e r v a rh a d izio n L o e iz

hag er

(e zibouk doh en tu déheu, én ur gan[fiai :) (T on : VII.) Chetu hur halon és ; Boutamb ur poz ér méz : Guerhet hun es hun treu, Ha cherret blankigeu.

v a r h a d izio n

(de Géneg ha de Batrik.)

Na hui ? Guerhet e hues eùé hou pisked ?

L o e iz

G éneg

Ar neij, Loeiz, ar neij.

P atrik

Ha marsé n’hun es chet bet argand eité ? (de Loeiz.)

Taul ha dok amen ; taul ean ; ha ma kontan d’id monei.

(Ean e gont é argand.)

Ur blank, deu, tri, pear, pemb ; pemp ha tri : eih... eih blank.

(Ou zurel e hra é tok Loeiz,) G éneg

(é rein é argand de Loeiz.)

Sel, kansort, sel : seih aral.

P atrik

L o e iz

Chetu hoah ; chetu hoah.

20

Ki

ha .

K ah

(é rotein en argand én é vouched .)

Kement-men !... Kement-men !... Biskoah kementral.

(A kosté •) A ! A ! er hreisté-men, elkent, em bou kranpoeh get me moé reb !... Ha ré mât.

(Ean vout é vouched én é jalgod.)

L o e iz

E r v a r h a d izio n

le huél, Loeiz, é hoi^iamb en tu de huerhein.

L o e iz

la sur, èl tud a vichér ; ha trugèré e laran d’oh.

(A kosté :) Blaoah ! Géneg e drugèrékan, geté, én drespet d’ein.

G éneg

Un dra, kansorted, em es de houlen genoh.

E r v a rh a d izio n

Genemb-ni ?

L o e iz

Mechal petra ? (A kosté :) Peurkeh istorlok !

G éneg

Ne hues chet guélet un eutru ér vorh ?

1 L o e iz ( goapus)

N’em es chet mé guélet pastel hafini ataù !

E r va rh a d izio n

Na ni muioh.

G éneg (é

#

tiskoein er hokoten) Neoah me garehé gouiet più en des kollet er hokoten-men.

(Loeiz e sel é sehiér).

P a t r ik

Ur biren koed !

E r v a r h a d izio n

(De Géneg)

Émeu ha es hi kavet ?

(A hèr) . Ëtal er mén-bann é ma kavet dehon.

P a t r ie

G éneg

la azé ; ia.

Ki h a

K ah

21

L oeiz

0 I... me hani mé é. (A fcosté :) Toul é me sah ; ha ne houier ket 1 G éneg

Ha hand té ?

L oeiz

Soéhet ous ?

G éneg

Un tammig.

E r varhadizion

Ha ni ha rah.

L oeiz

Ama ! chetu : médal Santéz Anna e zou abarh.

G éneg ( e zisko Koéhet ous just... (Doh ott rein ha ré int.

L oeiz (doh ou Trugèré, Géneg, trugèré; biskoah anaouit e hran rè bremen.

ha chapelet argand me mam en treu.) de Loeiz :)Kemér ha dreu

;

hemér.) mui n’em bou kâs dohid. Ha

G éneg

0 ! nitra en dra-men ; nann, nitra.

L oeiz

N itra e lares té ! E r péh e zes a rein d’ein e tal argand, e tal eur. E r chapelet-men em es bet get me mam, a pe varùé.

E r varhadizion

Nezé !... nezé !...

L oeiz

Staget on dohton, staget bras !

(Bokein e hra d'er chapelet) E r varhadizion

Surhoalh.

L oeiz

Méh em es, Géneg, bout bet kêr fal-sé dohid guéharal !... Ankoéha en dra-sé, mé ha ped ; ha lausk mé de rein d’id ur bok, ur bok a garanté.

G éneg

Loeiz, get plijadur.

(Bokein e hrant unan d'en al.)

KI HA KAH

2£ L o e iz

(e gan goudé

:) T on

Ar er goar h Hiniù é

h

ran : Ne

^

rem.

«

konprennan ; h

faut ket

j E

Ha, d’en ol,

la -

h um

=

■ zèbrein ;

h

Guelloh

^ P a t r ik

Guelloh t... Me gav genein.

E r v a r b a d iz io n (é

vinhoarhet.)

Un tammig ataù ! * ** En tenneris e lichen . ♦ ♦* DEVÉ EN HOARI

#

: XII.

é um ga-

'

'w

li$5J mSÊÊÊâmà

<

'