A Magyar Festõk Társasága csoportkiállításai
A borító Székhely i Edith Asztalaink I. címû rajza felhasználásával készült
A Magyar Festõk Társasága csoportkiállításai
FESTÕRAJZOK
2006. szeptember 13 – október 18.
A kiállítás kurátora Szécsi Katalin Zs.
Támogatók
Oktatási és Kulturális Minisztérium
Nemzeti Kulturális Alap
HUNGA RT Egy esület
Magyar Kép zõmûvészeti és Iparmûvészeti Társaságok Szövetsége
Fõvárosi Kép zõmûvészeti Alap
Art9 Mûvészeti Egyesület
Magyar Festészeti Alapítvány
Kárpáti Zoltán
RAJZ ÉS FESTÉSZET
Mint reneszánsz rajzokkal foglalkozó mûvészettörténész, egy kissé távolabbról kezdeném a mondandómat. Hiszen az a korántsem ellentmondásosoktól mentes viszony, mely rajz és festészet kapcsolatát napjainkig jellemzi, idestova öt évszázados múltra tekint vissza. Amikor Karel van Mander, az északi festõk elsõ életrajzírója 1604-ben a rajzot a festészet atyjaként, az ahhoz vezetõ egyedüli útként jellemezte, voltaképpen azt a szinte már unalomig ismert megállapítást ismételte, melyet itáliai mûvészek és teoretikusok bõ kétszáz éve hangoztattak. Az elsõ fennmaradt festõtraktátus szerzõjétõl, a padovai Cennino Cenninintõl, a firenzei ötvös és szobrász Lorenzo Ghibertin át, a római humanista Leon Battista Albertiig tökéletes egyetértés uralkodott a rajz elsõbbségérõl. Leonardo, aki maga is szenvedélyesen és sokat rajzolt, a festészet születésének
5
egy antik történetét felelevenítve, a legelsõ festményrõl, mint egy alak falra vetett árnyékáról, egyszerû kontúrrajzról emlékezik meg, az olasz mûvészek elsõ krónikása, Giorgio Vasari pedig lelkes firenzei lokálpatriótaként egyszer sem mulasztja el felemlegetni a rivális velencei festõk szerinte korántsem tökéletes rajztudását. A rajznak köszönhetõen Firenze egy rövid idõre valódi mûvészeti nagyhatalommá vált a két város mûvészetének elsõbbségéért folyó versengésben. De a század végén sem vélekedtek másképp a rajz fontosságáról: Federico Zuccari a római Akadémia elnöke a mûvészetek felsõbbrendûségérõl ekkor már egy évszázada folyó, számunkra kissé hosszúnak és terméketlennek tûnõ vitáját, a paragonét azzal az egyszerû érvvel rekesztette be, hogy értelmetlen a festészet, a szobrászat vagy akár az építészet elsõbbrendûségén elmélkedni, mikor valamennyi olyan nemes atya leánya, mint a rajz. Még számtalan hasonló történetet ismerünk, és túlságosan hozzászoktunk az ilyesfajta megál-
ATKÁRI MAGDA
• Önarckép hídon 2006, ceruza, pasztell 50×70 cm Asztaltársaság 2006, ceruza, pasztell 70×50 cm
7
lapításokhoz, hogy fenntartások nélkül higgyünk az igazukban; holott elmélet és gyakorlat, mint annyiszor, most sem jártak kéz a kézben. Különös paradoxon, hogy miközben a 15. században korábban nem látott mértékben nõtt a rajz presztízse, ennek csak kevés kézzelfogható nyoma maradt. Mert aligha okolható pusztán az idõ azzal, hogy ennyire kevés régi rajzot ismerünk: a középkori mûhelygyakorlat csak lassan változott, és a mûvészek sem érezték különösebb fontosságát annak, hogy a rajzaikat megõrizzék. Az elsõ rajzgyûjtemények is várattak még magukra. És ha arra gondolnunk, hogy Vasari elõdeinek és kortársainak a rajzaira még jobbára mûhelyhulladékként tett szert, érezhetünk némi antagonizmust a reneszánsz mûvészek rajz iránti feltétel nélküli lelkesedésében. Akárhogy is, de a rajzok még jó darabig megmaradtak annak, amik korábban voltak: hasonlóan a festékekhez, az ecsetekhez a mûhelyek elmaradhatatlan, de hamar elhasználódó és köny-
BENES JÓZSEF
• Figura I. 2005, kréta 70×50 cm Figura II. 2005, kréta 70×50 cm
9
nyen pótolható kellékeinek, másfelõl nélkülözhetetlen gyakorlatnak, hogy a festõ- és szobrásztanoncok elsajátíthassák a mestereik formakincsét. A rajz csak lassan vált azzá, amiért ma anynyira becsüljük, a mûvészi kísérletezés szabad területévé. Kétségkívül idõre volt szükség, míg a mûértõk is megtanulták becsülni a mûvészetben a vázlatosságát. Egy mû befejezetlensége korábban még kudarcnak számított, a 16. század végétõl azonban már a mûvészi erények között tartották számon. És erre aligha volt alkalmasabb terep, mint a rajzvázlat, mely a fáradságos és hosszas munkával, gyakran segédek egész seregének közremûködésével befejezett festménynél nemcsak közvetlenebbül és frissebben õrzi a mûvész elsõ elképzeléseit, de egyúttal némi bepillantást is enged az alkotás folyamatába. A rajz sajátos helyet vívott ki a mûvészetek között, a kifejezésnek kétségkívül szabadabb, egyúttal fesztelenebb módját kínálva, mint a rangosabb, de kötöttebb festészet.
BAKY PÉTER
• Mária és Erzsébet dy ptichon I. 2006, kréta 70×50 cm Mária és Erzsébet dy ptichon II. 2006, kréta 70×50 cm
11
De mi történt akkor, amikor a mûvészet általában kísérletezõvé vált, mikor a megrendelõ nemcsak a mûvészet szentélyébõl, de az elõcsarnokából is végleg kiûzetett, és beköszöntött az alkotás régen áhított szabadságának a kora; amikor nemcsak a mûfajok, de az egyes mûvészeti ágak közti határok is elmosódtak; amikor nemcsak a festészet több évszázados tradíciója szakadt meg, de vele együtt omlott össze az a hit is, miszerint a festészethez vezetõ egyedüli helyes út a rajz? Voltaképp nem sok minden. Bizonyára veszítettünk valamit, de aligha sírjuk vissza az akadémikus képzés pedánsan hideg rajzstúdiumait. Hiszen késõbb is voltak, és azóta is vannak festõk, akik szenvedélyesen rajzolnak. Tették és teszik ezt úgy, ahogyan Matisse vélekedett a rajzról, amit sohasem tekintett egyszerû iskolai gyakorlatnak, ami sokkal inkább a kifejezés bensõséges érzékenységét jelentette a számára.
FENYVESI MÁRTA • Egy képíró arabeszkje I. 2006, monotípia 70×50 cm Egy képíró arabeszkje II. 2006, monotípia 70×50 cm
13
VÉSSEY GÁBOR
• Apollinaire tanulmány ok I. 2006, grafit, szén 2×29×21 cm Apollinaire tanulmány ok II. 2006, grafit, szén 2×29×21 cm
GAÁL J ÓZSEF
• Teremtetlenek I. 1997, kréta 70×50 cm
§
Teremtetlenek II. 1997, kréta 70×50 cm
15
GANCZAUGH MIKLÓS
Csobánci rajzok I. 1995, ceruza 70×50 cm • Csobánci rajzok II. 1995, ceruza 70×50 cm
16
KOPÓCSY JUDIT
• Álom 2004, vegyes technika 70×50 cm Ö rdögszombat 2004, vegyes technika 70×50 cm
KOVÁCS JOHANNA
Képes-lapok I. 2005, tus 70×50 cm • Képes-lapok II. 2005, tus 70×50 cm
KOVÁCS PÉTER
• Lény ’06 2006, ceruza, kréta 70×50 cm ¨ Kettõs ’06 2006, ceruza, kréta 70×50 cm
18
MAKÓ JUDIT
• Arc-sorozat 2. 2006, színes ceruza, akvarell 70×50 cm Arc-sorozat 3. 2006, színes ceruza, akvarell 70×50 cm
STEFANOVITS PÉTER • Claude Monet-nak 2006, pasztell 70×50 cm ¨ Monet 2006, szén 70×50 cm
20
SZÉCSI KATALIN ZS.
• Fény ben 2006, vegyes technika 26×31 cm Sorompó 2006, vegyes technika 26×31 cm
22
PATAKI FERENC
• Két Weöres vers I. 1989, tus 70×50 cm Két Weöres vers II. 1989, tus 70×50 cm
24
VARGA PATRICIA MINERVA §
• „Csillagom, Révészem” I. 2005, pasztell 70×50 cm „Csillagom, Révészem” II. 2005, pasztell 70×50 cm
SZÉKHELYI EDITH
• Asztalaink I. 2006, tus 23×23 cm Asztalaink II. 2006, tus 23×23 cm
KIÁLLÍTÓ MÛVÉSZEK
Atkári Magda
Kovács Péter
Budapest, Hollósy Simon u. 18. 1126
Budapest, Görgényi u. 6/b. 1025
Baky Péter
Makó Judit
Szekszárd, Székely B. u. 3/a. 7100
Budapest, Százados út 3-13. 1087
Benes József
Pataki Ferenc
Kecskemét, Budai-hegy 165. 6000
Szeged, Réz u. 4. 6727
Domokos Géza
Stefanovits Péter
Budapest, Hársfa u. 5. 1074
Budapest, Szent István krt. 1. 1055
Fenyvesi Márta
Szécsi Katalin Zs.
Budapest, Harmat u. 160. 1104
Mogyoród, Borvirág u. 14. 2146
Gaál József
Székhelyi Edith
Budapest, Kós Károly tér 1. 1192
Nyíregyháza, Egyház u. 11. 4400
Ganczaugh Miklós
Varga Patricia Minerva
Budapest, Balogh Á. u. 18/b. 1026
Budapest, Megyeri út 234. 1044
Kopócsy Judit
Véssey Gábor
Budapest, Kerepesi út 76/a. 1148
Budapest, Kristóf tér 6. 1052
Kovács Johanna Érd, Nyírfa u. 42. 2030
DOMOKOS GÉZA
Piruett (És Nagy Pegazus) vörös kréta 70×50 cm Az Unikornis sétája vörös kréta 70×50 cm
• Tanuljunk könnyen, gy orsan szárny rakelni vörös kréta 70×50 cm
27
Felelõs kiadó a Magyar Festõk Társasága
Felelõs szerkesztõ Kováts Albert
Katalógusterv Kováts Borbála
Mûtárgyfotók Vargha János
Nyomdai munkák Nalors Grafika (Vác)
ISBN-10 963-87354-0-6 ISBN-13 978-963-87354-0-9 ISSN 1586 9490