Ünnep
MAGYAR FE STŐK TÁR SA SÁGA
Ăœnnep
Ünnep
MAGYAR FESTŐK TÁR SASÁGA
2019. november 14 – december 20.
VÁROSI GALÉRIA, Szigetszentmiklós
Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságok Szövetsége
Belváros-Lipótváros, Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata
A címlap Nádas Alexandra Asztal (Reneszánsz idézet) című képének felhasználásával készült.
MOLNÁR ESZTER
Ki-kikacsint ránk az elillanó örökkévalóság… Az ünnepről
Édesanyám megcsengeti a karácsonyi csengettyűt, a pla-
ségével, és a békével is. Az ókori görögök az isteneknek
szokott szememet. Hetek óra várom a szentestét. Még
tettek minden háborúskodást és egymás közötti viszályt
fonig nyújtózó fenyő fénye hirtelen megüti a sötéthez
hiszek a Mikulásban, telefestettem vízfestékkel a szobám ablakait, magát a Mikulást is, meg a napot, meg a holdat.
Falun húsvétkor templomba megyünk, nagyanyám fésüli
a hajam, borzasztóan húz, de az ünnepért elviselem, a lakkcipőmet is felvehetem fehér harisnyás lábamra. Gyerekkoromból az ünnepekre emlékszem igazán.
szentelt időkben, például az Olümpiák alatt felfüggeszis. Az ünnep abban is más, mint a színházi vagy a cirkuszi mulatság, hogy extenzív aktivitásként a közösség minden tagját érinti. „Az ünnep a szentség ideje, vagy a szent, mint idő.” Az idő tempus, ugyanabból a tőből ered, mint a templom.1
A munkától elkülönülő, elrekesztett, ünnepi időt Isten
Talán éppen azért, mert az ünnep más időminőséget
adományozta az embereknek. A keresztény kultúrában
jelenti azt a szent időt, amely mindenkit egyesít – vélte
dik. Az ünnep mintegy jele a földöntúlinak, a mennynek,
képvisel, más súlya van az emlékezetben is. Az ünnep
Gadamer, az ünnep témájáról eddig legelmélyültebben gondolkozó filozófus. Az ünnep úgy különíthető el leg-
könnyebben a szórakozástól, hogy az emberiség kezdete óta összefügg a közösség hierarchiába rendeződő egy-
1
az ünnep először a vasárnap megszentelésével kezdőszimbóluma annak, amire az emberiség áhítozik.
A meggazdagodott, modern társadalmak azért vesz-
tették el az ünnepléshez való érzéküket, mert elvesztették a kötődésüket a közösségi élethez, és a transzcen-
Vö Ernst Cassirer: The Philosophy of Symbolic Forms: Mythical thought (1955) In Eugenio Trías: Gondolatok a vallásról: A szimbólum és a szentség In Korpics
Márta – P Szilcz Dóra, szerk.: Szakrális kommunikáció. A transzcendens mutatkozása, Typotex, Budapest, 2007. 202.
5
denshez. Nem létezhet igazi ünnep, nincs a szakrális
zelítései általában a kulturálistól függetlenül törekednek
néprajzi szempontból közelítünk a fogalomhoz, akkor az
kezünk meg ezen esszé fő témájához is, az ünnep és a
egységbe való visszatérésünkhöz kötődő hit nélkül. Ha ünnepek egyéni (családi) és közösségi (vallási) szokásha-
gyományokhoz is kapcsolódnak. Ünnepi szokásként em-
a fogalom lényegi vonásainak megragadására, s itt érművészeti tapasztalat összefüggéseihez.
A szépség Gadamer értelmezésében a nyilvánosság-
lítik a szakkönyvek az élet fordulóihoz tartozó ünnepeket,
hoz, a tekintethez és a tekintélyhez is hozzátartozik. Ha
arról, hogy pontosan mi az ünnep, nem szólnak tanulmá-
akkor annak egyfelől túl kell lépnie a rendeltetésének ha-
illetve a naptári év jeles napjainak ünnepeit. Ugyanakkor nyok. Marót Károly 1940-es Rítus és ünnep című tanul-
mánya óta a népi ünnepek ünnepiességének kérdésével nem foglalkoztak. Az ünnep alapjává vagy részévé váltak a legkülönfélébb rítusok, melyeknek meghatározott szabályrendszere, keretei vannak térben és időben. Az ünnepek sajátos megjelenési formái a kifejezés különböző
síkjaihoz kapcsolódnak, mint (rituális) cselekvés, szöveg, akusztikai effektusok, optikai elemek, tárgyi kellékek, illa-
a művészet alapjelentésében is kapcsolódik az ünnephez, tárain, például a kommerciális struktúrákon vagy pedig a
kasztokon, azaz nem lehet pusztán egy felső hatalmi réteg reprezentációja, ahogyan az attikai színház is a teljes népet vonzotta. Az ünnep lényegi eleme, hogy egyesíti a társadalmi rétegeket. Vannak olyan zenei műfajok, mint pél-
dául az európai gregorián korál, amely éppen a liturgikus ünnepi alkalmakból fejlődött ki. A barokk időszak kanoni-
kus művének, Händel Messiásának a játszáshagyománya
tok, viselet, kinetikus formák, egyéb. Az ünnep a szabad-
a hit és a zene igazi extatikus ünnepévé vált. Előadásain
ami megnyilvánulhat pusztán a társas érintkezés örömé-
szinte szertartássá váltak, messze túlnőttek egy egyszerű
ság megélésének formájaként nem nélkülözheti a játékot, ben, a sport, a szórakozás gyakorlásában.
2
Az ünnep szinonimáját a népi kultúrában a jeles napok
képviselik, melyek nem fedik le teljesen ugyan az ünnep fogalmát, hiszen vannak olyan napok, amelyekhez csak hiedelmek, s vannak olyanok, amelyekhez ünnepi szoká-
hatalmas tömeg hallgatta a művet, a Messiás-előadások zenei koncert keretein. A festészet legkorábbi témái kö-
zött szerepelnek azok az ünnepi felvonulások, melyek az egész közösséget érintették. Ezek közül az egyik leghíre-
sebb az akropoliszi Parthenon belső frízén megjelenített városi díszfelvonulás, a pompé, amikor Athén védőistenét,
sok is tartoznak. A szociológia és a pszichológia inkább a
Pallas Athénét ünnepelték ifjak és vének, gazdagok és
közötti különbségeket, azok tartalmi vonatkozásait illetve
és a barokk korszakban egyaránt kiemelt szerepben ma-
jelen felé fordul, és az egyéni, illetve társadalmi ünnepek
az ember specifikus érzelmi-mentális beállítódását igyekszik feltárni. Az ünnep filozófiai-fenomenológiai megkö-
2
6
szegények egyaránt. Az középkorban, a reneszánszban, radtak az ünnep-ábrázolások, ezek közül kiemelhetjük a királyi, császári koronázási meneteket és szertartásokat
Verebélyi Kincső: Ünnep. In Rítus és ünnep az ezredfordulón, szerk. Pócs Éva, L’Harmattan, Studia Ethnologica Hungarica VI., Marcali Városi Helytörténeti
Múzeum, Budapest, 2004., 13
(ezek közül az egyik legpompásabb I. Miksa császáré volt,
sem. A téma a magyar romantika irodalmában is felbuk-
Albrecht Dürer). Jelentős változást az ünnep jelentésének
vaszünnep, a pünkösdi királyság leírását olvassuk. Móra
aki olyan művészekkel terveztette meg díszkapuját, mint és jelentőségének felfogásában a vallás- és varázstalanító
felvilágosodás hozott, mely alighanem cezurát jelent az európai ünnepkultúrában. A felvilágosodás alatt és után
kan, például Jókai Mór Egy magyar nábobában ahol a ta-
Ferenc emlékezetes karácsony-történeteket írt. A magyar szimbolista festészetben Csontváry neve is megemlíten-
dő, a Zarándokok a cédrusfánál című festménye miatt,
az ünnep deszakralizálódása, illetve individualizációja fi-
ahol egy kultikus táncjelenetet örökített meg. A szeces�-
utáni nosztalgia válik elterjedtté. Például a természetes,
emelhetünk ki a Watteau-i fete galant újrarajzolói közül a
gyelhető meg, illetve az eszményi ünnepek és létállapot romlatlan és nyugodt vidéki élet és a pásztori világ utáni vágyódás a barokk kor után válik fontos festői témává. A mitológiai és vallási ünnepábrázolások túlsúlya után
szió és a klasszikus modernség időszakában két művészt
Virágünnep végét megéneklő és megfestő Gulácsy Lajost és Juhász Gyulát.
Az ünnep eredeti jelentését tekintve nem lehetne ne-
megjelenik az ünnepnek az egyéni, polgári értelmezése
gatív tartalmú, és magányos sem, mindig feltételezi a
mos, bájos rokokóban, / Az illedelmes fęte galantokon /
igazi ünnepélményeink a szélsőséges individualizáció, a
is, hol „Watteau idilltől hangos a pagony, / A nyájas, álArany topánban és fehér selyemben, / Míg enyhe mélázás ült minden arcon.” Ahogyan ezt műtörténészi pontos-
sággal megírta Juhász Gyula a Maillard kisasszony című
versében. Watteau nyomán vált önálló műfajjá a rokokó zsánerképfestészetben az idilli, álomszerű ligetekbe helyezett ünneplő társaság, az udvarló férfiak és elegánsan
öltözött nők, zarándokként vagy pásztorruhába öltözött szerelmespárok puhán megfestett lombok alatt. Ez a mű-
faj – Fragonard nyomán – a 18. század második felében is divatban maradt.
Az ünnepek ábrázolása a magyar festészetben ekla-
társas létet. Közhely, hogy saját korunkban ritkán vannak társadalom atomizációja miatt. A kortárs képzőművé-
szetben, költészetben és prózában vagy akár populáris zenében (egyre) gyakoribb téma az ünnephiány. Erről ta-
lán legmegrendítőbben Cseh Tamás énekelt. „Kéne egy dal már, hogy hív a szülőföld / hőn vágyott táj, mely az
én hazám. / De úgy alakult, hogy nem hívott soha, / hát éneklek másról, ha nem hí a haza. (…) És dal kéne arról,
hogy énekelni jó, / számos baráttal, nagy asztalok körül. / Ám nincs egy este, ami mindenható, / így hát az ének nem dalba való.”
Amikor az ünnep eltávolodik önnön lényegétől, s
tánsan Benczúr Gyula oueuvre-jében jelenik meg, egyik
könnyen mesterségessé válik, vagy kiüresedik, nem válik
lése című monumentális kompozíció. Nem maradhat ki a
szerekre van szükség. Tóth Krisztina nemrégiben megje-
legszebb példája ennek a vonulatnak a Vajk megkereszte-
modern ünnep-ábrázolások sorából a magyar impresszionizmus legjelentősebb mesterének Szinyei-Merse Pálnak híres festménye, a plein air polgári életkép, a Majális
mindenki örömére, és élvezetéhez már különféle izgató-
lent Ünnep című verseskötetének címadó versében leírt ünnepből teljesen kivész már a szentség. A kellékek és a közösségi élmény ugyan megmarad, de a háborúsko7
dás már szinte csak pillanatokra függesztődik fel, s ezt a
is. Orbán Ottó első verseskötete 1960-ban Fekete ünnep
tina verse mellé odatehetnénk az ünneptelen nagyváros
hétköznapok ellentétének témája Csoóri Sándor költé-
vers zárlatában megjelenő pittbull jelképezi. Tóth Krisz-
címmel jelent meg, de különösen fontos az ünnepek és
emberét festő Manet teljes munkásságát, illetve az igazi
szetében, ki számos ünnepek apropóján született verset
zóhelyek, bárok rideg hangulatának kortárs megörökítő-
Utóbbi versben ismét előkerül a földi léten túli világban
otthont és ünnepeket pótolni igazán nem tudó szórako-
it, elsősorban Csernus Tibort, és a fiatalabb generációból Lajta Gábort.
Az ünnep templomi orgonazúgásával szemben ma már
bárki tetszés szerint választhatja a tömeges koncertek ka-
tarzist kínáló decibeljeit. Sőt, akár e kettő keveredése is megvalósítható. A falusi házban meggyújtott szerényen, mégis meghitt melegséggel pislákoló ünnepi gyertyákat
a sokkal hivalkodóbb városi fénydíszekre, a plázák fényár-
írt (mint például Aranyvasárnap, Karácsonyi készülődés). megtapasztalandó vágyott isteni rend helyreállásának
dimenziója, amikor a lírai én leteszi azt az ünnepi fényektől elárasztott fa alá. „S alárakom a kerek Földet, / aján-
dékként ígért jövőnket / kicsomagolt, vad álmainkat”. A legfiatalabb költőgeneráció egyik prominens képviselője, Nyerges Gábor Ádám verseskötete címéül megint csak
nem véletlenül választotta az Elfelejtett ünnep címet. A kötet verseiben megjelenő ünnep a szerelemben meg-
ban úszó zárt doboztereinek látványára cseréltük. A fél-
tapasztalható egységérzetre, illetve annak hiányára épít.
formában elő is adott zenei élményeket, melyek meg-
keresnem, / s benned találnom meg az ünnepet.”
múlt rockzenei kínálata bőven kínált olyan formájú és olyan tépázott ünnepeink helyébe léphettek, elég a Queenre
„Átkozott vagyok, s tőlem te / is. Nagy hiba volt annyit Az ünnep és az ünnephiány ott motoz bennünk ma
vagy éppen a U2-ra gondolnunk. Ezeknél azonban véle-
is, állandóan. Keressük. Megtaláljuk, ha pillanatokra is, a
nüszoszi szertartások emlékét Jim Morrison írói és zenei
közösségi élményeinkben, szerelmeinkben, barátsága-
ményem szerint sokkal elementáriasabban idézi fel a diomunkássága (The Soft Parade, An American Prayer), továbbá a dionüszoszi hagyomány újraélését tették lehetővé Hermann Nitsch orgia-misztérium színházai is.
Az utóbbi évtizedek képzőművészetének és irodalmá-
nak ünnepképe külön tanulmányt igényelne, de néhány
végtelenből kiharapott öröklét-pillanatokat művészi és inkban. Az ünnep a szívünk öröme és reménye arra, hogy
a világot végérvényben a rend határozza meg. Az ünnep nem vigasz, nem Isten-takaró, hanem képesség a játékra és önmagunkból való kilépésre is.
Az ünnepeink megélése, az ünnepek visszaszerzése
példát mindenképpen szeretnék megemlíteni. Az ünnep
összekapcsol minket a saját múltunkkal, de önmagunk
az egyén tökéletes elszigeteltségére, reménytelenségére
a csapást, hajtjuk hajónkat előre, szemben az árral, hogy
sokszor magányos és szorongató élmény, mert rávilágít is. Így történik ez a két magányos figura, egy fiatal nő és
férfi furcsa kocsmai beszélgetésének emlékét pontosan leíró Galgóczi Erzsébet-novella a Kettős ünnep esetében 8
isteni lényével és ezáltal saját múltunkkal is. „Így törjük
a végén mindig a múltba érkezzünk” – ahogyan nemes
egyszerűséggel Fitzgerald írta meg ezt a lélekemelkedést A Nagy Gatsbyben.
RÖVIDÍTÉSEK a. – akril akv. – akvarell f. – farost koll. – kollázs o. – olaj op. – olajpasztell p. – pasztell t. – tempera v. – vászon v.t. – vegyes technika mgt. – magántulajdon
AKIR AM
marika.schwarcz@gmail.com Fényszövétnek II. 2017 a. v. 65×50
11
BALLONYI PÁL MARGIT
b.pal.margit@gmail.com A hetedik napon 2019 vt. 70×50 Alleluja!
2016 vt. 75×57 12
BIK ÁCSI DANIELA
bikacsi@gmail.com Egy kék
2009 akv. 82×61
13
B. MOLNÁR ZSUZSA bmollnarzsuzsa@gmail.com
Ünnepi hangulat, Kompozíció 1. 2019 a. vt. 50×50 Ünnepi hangulat, Kompozíció 2. 2019 a. vt. 50×50 14
BORSOS MARGÓ borsos.margo7@gmail.com
Ünnepre váró fenyők 2019 a. v. 40×40
Szent István tiszteletére 2019 a. v. 40×40 15
BÜKI ZSUZSANNA
zsubusze@gmail.com Megjelölt napjaink I. 2019 vt. 70×50
Megjelölt napjaink II. 2019 vt. 70×50
16
FAR AGÓ ÁGNES ogi@chello.hu
Ünnep váró triptichon 1–3. 2019 a. v. egyenként 60×30 17
FENYVESI MÁRTA
marta.fenyvesi@gmail.com Ünnepvárók
2014–2017 karton v. o. 35×24,5 18
GERGELY NÓR A
gergely.nora@chello.hu
Geometrikus organizmus 2017 akv. 50×70
Klee elviszi a vonalakat sétálni 2019 papír a. 50×70
19
HÉVIZI ÉVA
hevike2012@gmail.com Az ünnep fényei 2019 karton vt. 70×50
Karnevál 2019 karton vt. 70×50 FOTÓ KERESZ TES L ÁSZLÓ PÉTER
20
HORVÁTH LÓCZI JUDIT
hjuco27@gmail.com
Relax
(Műtárgy, de játékos)
2016 a. fa falemez
39×30×15 Irányfény
(Műtárgy, de játékos) 2016 a. fa falemez 53×36×4
21
K ÁDÁR K ATALIN
kk@galerialenia.hu Ezt sütöttem ki
2019 a. melamin tálca 46,5×32 Tűzijáték
2000 karton v.t. 70×50 22
K ALOCSAI ENIKŐ
kenikoe@gmail.com Jelenlét
2019 a. merített papír 70×50
23
KISS ILONA
golconda55@t-online.hu Színarany magasról
1995 drótháló papírmassza a. 100×42 FOTÓ SULYOK MIKLÓS
24
KOPÓCSY JUDIT
kopocsyj@gmail.com
Etruszk motívumos
2019 vt. 43×31,5
Róma – Örök Ünnep 2016 vt. 40×40
FOTÓ KR A JCSOVICS ÉVA
25
KOROMPAY DÓR A
gundelfi@hotmail.com Relációk 2.
2002 p. karton 48×34 Relációk 5.
2002 p. karton 48×34
26
KOVÁCS JOHANNA kjohanna@me.com
Megérzések 2. 2017 v. vt. 60×60
Megérzések 3. 2018 v. vt. 60×60 27
KÖNYV K ATA konyvster@gmail.com
Szívtál 2017 o. v. 25×30 28
KR AJCSOVICS ÉVA
eva.krajcsovics@t-online.hu Z. Music köpenye 2014 o. v. 100×50
29
LÁNYI ADRIENN lanyi.adrienn@gmail.com
Tükröződés V. 2015 o. v. 60×60
Tükröződés VIII. 2016 o. v. 60×60 30
LENCSÉS IDA idalencses@yahoo.com
Égő csipkebokor I-II. 2014 a. v. egyenként 30×30 Égő csipkebokor III. 2014 a. v. 30×30 FOTÓ FODOR GYÖRGYI SZERÉNA
31
MAZALIN NATÁLIA mazalinnati@gmail.com
Cím nélkül 2018 vt. v. 60×60 32
MÓZES K ATALIN
mozeskatalin@t-online.hu
Fény
2019 o. koll. v. 40×30 Hang
2019 o. v. 40×55
33
NÁDAS ALEXANDR A nan.art.bt@gmail.com
Asztal (Reneszánsz idézet) 2018 v.t. fa 50×50 mgt. 34
NAGY ÁGNES
nagynagyagnes@freemail.hu
JK 2019 o. v. 100×50
35
OSGYÁNYI SÁR A osgyanyi.eu@gmail.com
Paradicsom 2018 o. v. 60×60 FOTÓ BENCZE–KOVÁCS GYÖRGY
36
RÉTI ÁGNES
agnesreti.art@gmail.com
Rég volt
2019 p. pamutjersey 70×50 Karácsonyi mesék eméke
2019 p. pamutjersey 70×50 FOTÓ PALLOS OT TÓ
37
R. TÖRÖK MÁRIA r.torok.m@freemail.hu
Nem várt levél 1. 2019 a. v. 40×40 Ünnep fényei 2. 2019 a. v. 40×40 38
SOPHRIN DIANE
sophrin@geneseo.edu
Ünneptelenül 1. (diptichon) 2019 vt. 104×28×2
Ünneptelenül 2. (diptichon)
2019 vt. 104×28×2
39
SZABÓ JUTK A juditetel@gmail.com
Üdvözlet a Zöldnek 1. 2019 o. v. 60×60 Üdvözlet a Zöldnek 3. 2019 o. v. 60×60 40
SZARK A HAJNALK A
szarkahajnalka@gmail.com
Kék kompozíció
2019 akv. 80×60 Ünnep
2019 akv. 80×60 Városi anzix
2019 akv. 80×60
41
SZÉCSI K ATALIN ZS.
szivaarvaany@gmail.com
Belépés előtt 2013 vt. 30×20
42
SZÉKELY MÓRI MÁRTA mmori@t-online.hu
Játék 1. 2019 a. v. 40×40 Játék 2. 2019 a. v. 40×40 43
SZÉKELYI K ATI
kati.szekelyi@gmail.com
Térkép a szeretet ünnepére 2019 koll. papír f. 40×60 FOTÓ HASZNOS ZOLTÁN
44
T. HORVÁTH ÉVA
t.horvatheva@gmail.com Ünnepi hangulat
2018 vt. 120×60
FOTÓ ALFÖLDI L ÁSZLÓ
45
TURCSÁNYI MÁRIA VALÉRIA
turcsanyimaria@gmail.com Ünnepek ünnepe
2019 a. papír 36×50 A születés napja
2019 a. v. 55,5×69 FOTÓ TURCSÁNYI-FUTAKI CSENGE
46
VÁGÓ MAGDA
magda.vago@gmail.com
Maszkok 2019 o. f. 57×68 47
VÁNYAI MAGDOLNA
vanyaimagdolna@t-online.hu Várakozás I. 2019 a. v. 68×55 Várakozás II. 2019 a. v. 69×55 FOTÓ SULYOK MIKLÓS
48
VARGA PATRICIA MINERVA
vargaminerva@gmail.com
Út 2015 o. v. 22×36
Várakozás 2016 p. papír 22×36 49
VÁRHELYI TÍMEA
varhelyitimea@gmail.com
Kő mályvával, birsalmával és fagömbbel
2018. p. papír 37×27 Kő birsalmával
és császárfalevéllel
2018 p. papír 58×46 FOTÓ HAUER L A JOS
50
VÉN MÁRIA
venelike@gmail.com
A mélypont ünnepe I.
2019 akv. p. 70×50 FOTÓ MARKÓ Y VET TE
51
VERES ÁGOTA agotaveresh@gmail.com
Vörösfenyők 2019 o. f. 60×60 Szentiván-éj 2019 o. v. 60×60 52
ZOLTAI BEA zoltaibea@yahoo.com
Péntek este IV. 2015 o. v. 52×55 53
ZOLTÁN MÁRIA FLÓR A
zmflora@gmail.com
Avignoni kőlapok 1. 2014 op. 67×48
Avignoni kőlapok 2. 2014 op. 64×48 54
ZÖLD ANIKÓ
zaniko9@gmail.com
Fényérkezés
2019 vt. merített papír 40×30 Várakozás
2018 vt. 40×30 FOTÓ FODOR GYÖRGYI SZERÉNA
55
Felelős kiadó a Magyar Festők Társasága Felelős szerkesztő Kováts Albert Katalógusterv Kováts Borbála A külön nem jelzett fotókat a művész készítette Nyomdai munkák Nalors Grafika Vác ISBN 978-615-5074-22-6