Ünnep / Feast

Page 1

Ünnep

MAGYAR FE STŐK TÁR SA SÁGA



Ăœnnep



Ünnep

MAGYAR FESTŐK TÁR SASÁGA

2019. november 14 – december 20.

VÁROSI GALÉRIA, Szigetszentmiklós


Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságok Szövetsége

Belváros-Lipótváros, Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata

A címlap Nádas Alexandra Asztal (Reneszánsz idézet) című képének felhasználásával készült.


MOLNÁR ESZTER

Ki-kikacsint ránk az elillanó örökkévalóság… Az ünnepről

Édesanyám megcsengeti a karácsonyi csengettyűt, a pla-

ségével, és a békével is. Az ókori görögök az isteneknek

szokott szememet. Hetek óra várom a szentestét. Még

tettek minden háborúskodást és egymás közötti viszályt

fonig nyújtózó fenyő fénye hirtelen megüti a sötéthez

hiszek a Mikulásban, telefestettem vízfestékkel a szobám ablakait, magát a Mikulást is, meg a napot, meg a holdat.

Falun húsvétkor templomba megyünk, nagyanyám fésüli

a hajam, borzasztóan húz, de az ünnepért elviselem, a lakkcipőmet is felvehetem fehér harisnyás lábamra. Gyerekkoromból az ünnepekre emlékszem igazán.

szentelt időkben, például az Olümpiák alatt felfüggeszis. Az ünnep abban is más, mint a színházi vagy a cirkuszi mulatság, hogy extenzív aktivitásként a közösség minden tagját érinti. „Az ünnep a szentség ideje, vagy a szent, mint idő.” Az idő tempus, ugyanabból a tőből ered, mint a templom.1

A munkától elkülönülő, elrekesztett, ünnepi időt Isten

Talán éppen azért, mert az ünnep más időminőséget

adományozta az embereknek. A keresztény kultúrában

jelenti azt a szent időt, amely mindenkit egyesít – vélte

dik. Az ünnep mintegy jele a földöntúlinak, a mennynek,

képvisel, más súlya van az emlékezetben is. Az ünnep

Gadamer, az ünnep témájáról eddig legelmélyültebben gondolkozó filozófus. Az ünnep úgy különíthető el leg-

könnyebben a szórakozástól, hogy az emberiség kezdete óta összefügg a közösség hierarchiába rendeződő egy-

1

az ünnep először a vasárnap megszentelésével kezdőszimbóluma annak, amire az emberiség áhítozik.

A meggazdagodott, modern társadalmak azért vesz-

tették el az ünnepléshez való érzéküket, mert elvesztették a kötődésüket a közösségi élethez, és a transzcen-

Vö Ernst Cassirer: The Philosophy of Symbolic Forms: Mythical thought (1955) In Eugenio Trías: Gondolatok a vallásról: A szimbólum és a szentség In Korpics

Márta – P Szilcz Dóra, szerk.: Szakrális kommunikáció. A transzcendens mutatkozása, Typotex, Budapest, 2007. 202.

5


denshez. Nem létezhet igazi ünnep, nincs a szakrális

zelítései általában a kulturálistól függetlenül törekednek

néprajzi szempontból közelítünk a fogalomhoz, akkor az

kezünk meg ezen esszé fő témájához is, az ünnep és a

egységbe való visszatérésünkhöz kötődő hit nélkül. Ha ünnepek egyéni (családi) és közösségi (vallási) szokásha-

gyományokhoz is kapcsolódnak. Ünnepi szokásként em-

a fogalom lényegi vonásainak megragadására, s itt érművészeti tapasztalat összefüggéseihez.

A szépség Gadamer értelmezésében a nyilvánosság-

lítik a szakkönyvek az élet fordulóihoz tartozó ünnepeket,

hoz, a tekintethez és a tekintélyhez is hozzátartozik. Ha

arról, hogy pontosan mi az ünnep, nem szólnak tanulmá-

akkor annak egyfelől túl kell lépnie a rendeltetésének ha-

illetve a naptári év jeles napjainak ünnepeit. Ugyanakkor nyok. Marót Károly 1940-es Rítus és ünnep című tanul-

mánya óta a népi ünnepek ünnepiességének kérdésével nem foglalkoztak. Az ünnep alapjává vagy részévé váltak a legkülönfélébb rítusok, melyeknek meghatározott szabályrendszere, keretei vannak térben és időben. Az ünnepek sajátos megjelenési formái a kifejezés különböző

síkjaihoz kapcsolódnak, mint (rituális) cselekvés, szöveg, akusztikai effektusok, optikai elemek, tárgyi kellékek, illa-

a művészet alapjelentésében is kapcsolódik az ünnephez, tárain, például a kommerciális struktúrákon vagy pedig a

kasztokon, azaz nem lehet pusztán egy felső hatalmi réteg reprezentációja, ahogyan az attikai színház is a teljes népet vonzotta. Az ünnep lényegi eleme, hogy egyesíti a társadalmi rétegeket. Vannak olyan zenei műfajok, mint pél-

dául az európai gregorián korál, amely éppen a liturgikus ünnepi alkalmakból fejlődött ki. A barokk időszak kanoni-

kus művének, Händel Messiásának a játszáshagyománya

tok, viselet, kinetikus formák, egyéb. Az ünnep a szabad-

a hit és a zene igazi extatikus ünnepévé vált. Előadásain

ami megnyilvánulhat pusztán a társas érintkezés örömé-

szinte szertartássá váltak, messze túlnőttek egy egyszerű

ság megélésének formájaként nem nélkülözheti a játékot, ben, a sport, a szórakozás gyakorlásában.

2

Az ünnep szinonimáját a népi kultúrában a jeles napok

képviselik, melyek nem fedik le teljesen ugyan az ünnep fogalmát, hiszen vannak olyan napok, amelyekhez csak hiedelmek, s vannak olyanok, amelyekhez ünnepi szoká-

hatalmas tömeg hallgatta a művet, a Messiás-előadások zenei koncert keretein. A festészet legkorábbi témái kö-

zött szerepelnek azok az ünnepi felvonulások, melyek az egész közösséget érintették. Ezek közül az egyik leghíre-

sebb az akropoliszi Parthenon belső frízén megjelenített városi díszfelvonulás, a pompé, amikor Athén védőistenét,

sok is tartoznak. A szociológia és a pszichológia inkább a

Pallas Athénét ünnepelték ifjak és vének, gazdagok és

közötti különbségeket, azok tartalmi vonatkozásait illetve

és a barokk korszakban egyaránt kiemelt szerepben ma-

jelen felé fordul, és az egyéni, illetve társadalmi ünnepek

az ember specifikus érzelmi-mentális beállítódását igyekszik feltárni. Az ünnep filozófiai-fenomenológiai megkö-

2

6

szegények egyaránt. Az középkorban, a reneszánszban, radtak az ünnep-ábrázolások, ezek közül kiemelhetjük a királyi, császári koronázási meneteket és szertartásokat

Verebélyi Kincső: Ünnep. In Rítus és ünnep az ezredfordulón, szerk. Pócs Éva, L’Harmattan, Studia Ethnologica Hungarica VI., Marcali Városi Helytörténeti

Múzeum, Budapest, 2004., 13


(ezek közül az egyik legpompásabb I. Miksa császáré volt,

sem. A téma a magyar romantika irodalmában is felbuk-

Albrecht Dürer). Jelentős változást az ünnep jelentésének

vaszünnep, a pünkösdi királyság leírását olvassuk. Móra

aki olyan művészekkel terveztette meg díszkapuját, mint és jelentőségének felfogásában a vallás- és varázstalanító

felvilágosodás hozott, mely alighanem cezurát jelent az európai ünnepkultúrában. A felvilágosodás alatt és után

kan, például Jókai Mór Egy magyar nábobában ahol a ta-

Ferenc emlékezetes karácsony-történeteket írt. A magyar szimbolista festészetben Csontváry neve is megemlíten-

dő, a Zarándokok a cédrusfánál című festménye miatt,

az ünnep deszakralizálódása, illetve individualizációja fi-

ahol egy kultikus táncjelenetet örökített meg. A szeces�-

utáni nosztalgia válik elterjedtté. Például a természetes,

emelhetünk ki a Watteau-i fete galant újrarajzolói közül a

gyelhető meg, illetve az eszményi ünnepek és létállapot romlatlan és nyugodt vidéki élet és a pásztori világ utáni vágyódás a barokk kor után válik fontos festői témává. A mitológiai és vallási ünnepábrázolások túlsúlya után

szió és a klasszikus modernség időszakában két művészt

Virágünnep végét megéneklő és megfestő Gulácsy Lajost és Juhász Gyulát.

Az ünnep eredeti jelentését tekintve nem lehetne ne-

megjelenik az ünnepnek az egyéni, polgári értelmezése

gatív tartalmú, és magányos sem, mindig feltételezi a

mos, bájos rokokóban, / Az illedelmes fęte galantokon /

igazi ünnepélményeink a szélsőséges individualizáció, a

is, hol „Watteau idilltől hangos a pagony, / A nyájas, álArany topánban és fehér selyemben, / Míg enyhe mélázás ült minden arcon.” Ahogyan ezt műtörténészi pontos-

sággal megírta Juhász Gyula a Maillard kisasszony című

versében. Watteau nyomán vált önálló műfajjá a rokokó zsánerképfestészetben az idilli, álomszerű ligetekbe helyezett ünneplő társaság, az udvarló férfiak és elegánsan

öltözött nők, zarándokként vagy pásztorruhába öltözött szerelmespárok puhán megfestett lombok alatt. Ez a mű-

faj – Fragonard nyomán – a 18. század második felében is divatban maradt.

Az ünnepek ábrázolása a magyar festészetben ekla-

társas létet. Közhely, hogy saját korunkban ritkán vannak társadalom atomizációja miatt. A kortárs képzőművé-

szetben, költészetben és prózában vagy akár populáris zenében (egyre) gyakoribb téma az ünnephiány. Erről ta-

lán legmegrendítőbben Cseh Tamás énekelt. „Kéne egy dal már, hogy hív a szülőföld / hőn vágyott táj, mely az

én hazám. / De úgy alakult, hogy nem hívott soha, / hát éneklek másról, ha nem hí a haza. (…) És dal kéne arról,

hogy énekelni jó, / számos baráttal, nagy asztalok körül. / Ám nincs egy este, ami mindenható, / így hát az ének nem dalba való.”

Amikor az ünnep eltávolodik önnön lényegétől, s

tánsan Benczúr Gyula oueuvre-jében jelenik meg, egyik

könnyen mesterségessé válik, vagy kiüresedik, nem válik

lése című monumentális kompozíció. Nem maradhat ki a

szerekre van szükség. Tóth Krisztina nemrégiben megje-

legszebb példája ennek a vonulatnak a Vajk megkereszte-

modern ünnep-ábrázolások sorából a magyar impresszionizmus legjelentősebb mesterének Szinyei-Merse Pálnak híres festménye, a plein air polgári életkép, a Majális

mindenki örömére, és élvezetéhez már különféle izgató-

lent Ünnep című verseskötetének címadó versében leírt ünnepből teljesen kivész már a szentség. A kellékek és a közösségi élmény ugyan megmarad, de a háborúsko7


dás már szinte csak pillanatokra függesztődik fel, s ezt a

is. Orbán Ottó első verseskötete 1960-ban Fekete ünnep

tina verse mellé odatehetnénk az ünneptelen nagyváros

hétköznapok ellentétének témája Csoóri Sándor költé-

vers zárlatában megjelenő pittbull jelképezi. Tóth Krisz-

címmel jelent meg, de különösen fontos az ünnepek és

emberét festő Manet teljes munkásságát, illetve az igazi

szetében, ki számos ünnepek apropóján született verset

zóhelyek, bárok rideg hangulatának kortárs megörökítő-

Utóbbi versben ismét előkerül a földi léten túli világban

otthont és ünnepeket pótolni igazán nem tudó szórako-

it, elsősorban Csernus Tibort, és a fiatalabb generációból Lajta Gábort.

Az ünnep templomi orgonazúgásával szemben ma már

bárki tetszés szerint választhatja a tömeges koncertek ka-

tarzist kínáló decibeljeit. Sőt, akár e kettő keveredése is megvalósítható. A falusi házban meggyújtott szerényen, mégis meghitt melegséggel pislákoló ünnepi gyertyákat

a sokkal hivalkodóbb városi fénydíszekre, a plázák fényár-

írt (mint például Aranyvasárnap, Karácsonyi készülődés). megtapasztalandó vágyott isteni rend helyreállásának

dimenziója, amikor a lírai én leteszi azt az ünnepi fényektől elárasztott fa alá. „S alárakom a kerek Földet, / aján-

dékként ígért jövőnket / kicsomagolt, vad álmainkat”. A legfiatalabb költőgeneráció egyik prominens képviselője, Nyerges Gábor Ádám verseskötete címéül megint csak

nem véletlenül választotta az Elfelejtett ünnep címet. A kötet verseiben megjelenő ünnep a szerelemben meg-

ban úszó zárt doboztereinek látványára cseréltük. A fél-

tapasztalható egységérzetre, illetve annak hiányára épít.

formában elő is adott zenei élményeket, melyek meg-

keresnem, / s benned találnom meg az ünnepet.”

múlt rockzenei kínálata bőven kínált olyan formájú és olyan tépázott ünnepeink helyébe léphettek, elég a Queenre

„Átkozott vagyok, s tőlem te / is. Nagy hiba volt annyit Az ünnep és az ünnephiány ott motoz bennünk ma

vagy éppen a U2-ra gondolnunk. Ezeknél azonban véle-

is, állandóan. Keressük. Megtaláljuk, ha pillanatokra is, a

nüszoszi szertartások emlékét Jim Morrison írói és zenei

közösségi élményeinkben, szerelmeinkben, barátsága-

ményem szerint sokkal elementáriasabban idézi fel a diomunkássága (The Soft Parade, An American Prayer), továbbá a dionüszoszi hagyomány újraélését tették lehetővé Hermann Nitsch orgia-misztérium színházai is.

Az utóbbi évtizedek képzőművészetének és irodalmá-

nak ünnepképe külön tanulmányt igényelne, de néhány

végtelenből kiharapott öröklét-pillanatokat művészi és inkban. Az ünnep a szívünk öröme és reménye arra, hogy

a világot végérvényben a rend határozza meg. Az ünnep nem vigasz, nem Isten-takaró, hanem képesség a játékra és önmagunkból való kilépésre is.

Az ünnepeink megélése, az ünnepek visszaszerzése

példát mindenképpen szeretnék megemlíteni. Az ünnep

összekapcsol minket a saját múltunkkal, de önmagunk

az egyén tökéletes elszigeteltségére, reménytelenségére

a csapást, hajtjuk hajónkat előre, szemben az árral, hogy

sokszor magányos és szorongató élmény, mert rávilágít is. Így történik ez a két magányos figura, egy fiatal nő és

férfi furcsa kocsmai beszélgetésének emlékét pontosan leíró Galgóczi Erzsébet-novella a Kettős ünnep esetében 8

isteni lényével és ezáltal saját múltunkkal is. „Így törjük

a végén mindig a múltba érkezzünk” – ahogyan nemes

egyszerűséggel Fitzgerald írta meg ezt a lélekemelkedést A Nagy Gatsbyben.



RÖVIDÍTÉSEK a. – akril akv. – akvarell f. – farost koll. – kollázs o. – olaj op. – olajpasztell p. – pasztell t. – tempera v. – vászon v.t. – vegyes technika mgt. – magántulajdon


AKIR AM

marika.schwarcz@gmail.com Fényszövétnek II. 2017 a. v. 65×50

11


BALLONYI PÁL MARGIT

b.pal.margit@gmail.com A hetedik napon 2019 vt. 70×50 Alleluja!

2016 vt. 75×57 12


BIK ÁCSI DANIELA

bikacsi@gmail.com Egy kék

2009 akv. 82×61

13


B. MOLNÁR ZSUZSA  bmollnarzsuzsa@gmail.com

Ünnepi hangulat, Kompozíció 1. 2019 a. vt. 50×50 Ünnepi hangulat, Kompozíció 2. 2019 a. vt. 50×50 14


BORSOS MARGÓ  borsos.margo7@gmail.com

Ünnepre váró fenyők 2019 a. v. 40×40

Szent István tiszteletére 2019 a. v. 40×40 15


BÜKI ZSUZSANNA

zsubusze@gmail.com Megjelölt napjaink I. 2019 vt. 70×50

Megjelölt napjaink II. 2019 vt. 70×50

16


FAR AGÓ ÁGNES  ogi@chello.hu

Ünnep váró triptichon 1–3. 2019 a. v. egyenként 60×30 17


FENYVESI MÁRTA

marta.fenyvesi@gmail.com Ünnepvárók

2014–2017 karton v. o. 35×24,5 18


GERGELY NÓR A

gergely.nora@chello.hu

Geometrikus organizmus 2017 akv. 50×70

Klee elviszi a vonalakat sétálni 2019 papír a. 50×70

19


HÉVIZI ÉVA

hevike2012@gmail.com Az ünnep fényei 2019 karton vt. 70×50

Karnevál 2019 karton vt. 70×50 FOTÓ KERESZ TES L ÁSZLÓ PÉTER

20


HORVÁTH LÓCZI JUDIT

hjuco27@gmail.com

Relax

(Műtárgy, de játékos)

2016 a. fa falemez

39×30×15 Irányfény

(Műtárgy, de játékos) 2016 a. fa falemez 53×36×4

21


K ÁDÁR K ATALIN

kk@galerialenia.hu Ezt sütöttem ki

2019 a. melamin tálca 46,5×32 Tűzijáték

2000 karton v.t. 70×50 22


K ALOCSAI ENIKŐ

kenikoe@gmail.com Jelenlét

2019 a. merített papír 70×50

23


KISS ILONA

golconda55@t-online.hu Színarany magasról

1995 drótháló papírmassza a. 100×42 FOTÓ SULYOK MIKLÓS

24


KOPÓCSY JUDIT

kopocsyj@gmail.com

Etruszk motívumos

2019 vt. 43×31,5

Róma – Örök Ünnep 2016 vt. 40×40

FOTÓ KR A JCSOVICS ÉVA

25


KOROMPAY DÓR A

gundelfi@hotmail.com Relációk 2.

2002 p. karton 48×34 Relációk 5.

2002 p. karton 48×34

26


KOVÁCS JOHANNA  kjohanna@me.com

Megérzések 2. 2017 v. vt. 60×60

Megérzések 3. 2018 v. vt. 60×60 27


KÖNYV K ATA  konyvster@gmail.com

Szívtál 2017 o. v. 25×30 28


KR AJCSOVICS ÉVA

eva.krajcsovics@t-online.hu Z. Music köpenye 2014 o. v. 100×50

29


LÁNYI ADRIENN  lanyi.adrienn@gmail.com

Tükröződés V. 2015 o. v. 60×60

Tükröződés VIII. 2016 o. v. 60×60 30


LENCSÉS IDA  idalencses@yahoo.com

Égő csipkebokor I-II. 2014 a. v. egyenként 30×30 Égő csipkebokor III. 2014 a. v. 30×30 FOTÓ FODOR GYÖRGYI SZERÉNA

31


MAZALIN NATÁLIA  mazalinnati@gmail.com

Cím nélkül 2018 vt. v. 60×60 32


MÓZES K ATALIN

mozeskatalin@t-online.hu

Fény

2019 o. koll. v. 40×30 Hang

2019 o. v. 40×55

33


NÁDAS ALEXANDR A  nan.art.bt@gmail.com

Asztal (Reneszánsz idézet) 2018 v.t. fa 50×50 mgt. 34


NAGY ÁGNES

nagynagyagnes@freemail.hu

JK 2019 o. v. 100×50

35


OSGYÁNYI SÁR A  osgyanyi.eu@gmail.com

Paradicsom 2018 o. v. 60×60 FOTÓ BENCZE–KOVÁCS GYÖRGY

36


RÉTI ÁGNES

agnesreti.art@gmail.com

Rég volt

2019 p. pamutjersey 70×50 Karácsonyi mesék eméke

2019 p. pamutjersey 70×50 FOTÓ PALLOS OT TÓ

37


R. TÖRÖK MÁRIA  r.torok.m@freemail.hu

Nem várt levél 1. 2019 a. v. 40×40 Ünnep fényei 2. 2019 a. v. 40×40 38


SOPHRIN DIANE

sophrin@geneseo.edu

Ünneptelenül 1. (diptichon) 2019 vt. 104×28×2

Ünneptelenül 2. (diptichon)

2019 vt. 104×28×2

39


SZABÓ JUTK A  juditetel@gmail.com

Üdvözlet a Zöldnek 1. 2019 o. v. 60×60 Üdvözlet a Zöldnek 3. 2019 o. v. 60×60 40


SZARK A HAJNALK A

szarkahajnalka@gmail.com

Kék kompozíció

2019 akv. 80×60 Ünnep

2019 akv. 80×60 Városi anzix

2019 akv. 80×60

41


SZÉCSI K ATALIN ZS.

szivaarvaany@gmail.com

Belépés előtt 2013 vt. 30×20

42


SZÉKELY MÓRI MÁRTA  mmori@t-online.hu

Játék 1. 2019 a. v. 40×40 Játék 2. 2019 a. v. 40×40 43


SZÉKELYI K ATI

kati.szekelyi@gmail.com

Térkép a szeretet ünnepére 2019 koll. papír f. 40×60 FOTÓ HASZNOS ZOLTÁN

44


T. HORVÁTH ÉVA

t.horvatheva@gmail.com Ünnepi hangulat

2018 vt. 120×60

FOTÓ ALFÖLDI L ÁSZLÓ

45


TURCSÁNYI MÁRIA VALÉRIA

turcsanyimaria@gmail.com Ünnepek ünnepe

2019 a. papír 36×50 A születés napja

2019 a. v. 55,5×69 FOTÓ TURCSÁNYI-FUTAKI CSENGE

46


VÁGÓ MAGDA

magda.vago@gmail.com

Maszkok 2019 o. f. 57×68 47


VÁNYAI MAGDOLNA

vanyaimagdolna@t-online.hu Várakozás I. 2019 a. v. 68×55 Várakozás II. 2019 a. v. 69×55 FOTÓ SULYOK MIKLÓS

48


VARGA PATRICIA MINERVA

vargaminerva@gmail.com

Út 2015 o. v. 22×36

Várakozás 2016 p. papír 22×36 49


VÁRHELYI TÍMEA

varhelyitimea@gmail.com

Kő mályvával, birsalmával és fagömbbel

2018. p. papír 37×27 Kő birsalmával

és császárfalevéllel

2018 p. papír 58×46 FOTÓ HAUER L A JOS

50


VÉN MÁRIA

venelike@gmail.com

A mélypont ünnepe I.

2019 akv. p. 70×50 FOTÓ MARKÓ Y VET TE

51


VERES ÁGOTA  agotaveresh@gmail.com

Vörösfenyők 2019 o. f. 60×60 Szentiván-éj 2019 o. v. 60×60 52


ZOLTAI BEA  zoltaibea@yahoo.com

Péntek este IV. 2015 o. v. 52×55 53


ZOLTÁN MÁRIA FLÓR A

zmflora@gmail.com

Avignoni kőlapok 1. 2014 op. 67×48

Avignoni kőlapok 2. 2014 op. 64×48 54


ZÖLD ANIKÓ

zaniko9@gmail.com

Fényérkezés

2019 vt. merített papír 40×30 Várakozás

2018 vt. 40×30 FOTÓ FODOR GYÖRGYI SZERÉNA

55


Felelős kiadó a Magyar Festők Társasága Felelős szerkesztő Kováts Albert Katalógusterv Kováts Borbála A külön nem jelzett fotókat a művész készítette Nyomdai munkák Nalors Grafika Vác ISBN 978-615-5074-22-6




Turn static files into dynamic content formats.

Create a flipbook
Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.