A geometria körül / Around Geometry by Borbala Kovats

a geometria körül MAGYAR FESTŐK TÁRSASÁGA SOCIETY OF HUNGARIAN PAINTERS AROUND GEOMETRY

a geometria körül around geometry

MAGYAR FESTŐK TÁRSASÁGA SOCIETY OF HUNGARIAN PAINTERS

a geometria körül around geometry

2019. OKTÓBER 17 – NOVEMBER 22. ÚJLIPÓTVÁROSI KLUB - GALÉRIA, BUDAPEST

Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságok Szövetsége

A borítón Szathmáry József Elmozdulás I. című képének részlete látható

peremgeometria BALÁZS SÁNDOR

megelőzőt vagy a rá következőt. Inkább aszerint, hogy az al-

ni a már elhagyott folyóba – mindkettőre születhet igenlő

melyik, például geometrikus változatával. S néhányan éppen

Kérdés, hogy van-e kedvünk, illetve lehetőségünk visszalép-

válasz! –, de az még inkább kérdéses, hogy egyáltalán és

visszavonhatatlanul: elhagytuk-e már a folyót. Hiszen ma

kotó egy korszakában foglalkozhat az elvont művészet valaitt lelnek kikötőre, akár egy életművön át.

De van-e a ma születő geometrikus művészetnek átfogó

is számosan születnek absztrakt geometrikus, vagy akként

tézise, vagy csupán utórezgése a réginek azzal a distan-

bejáró művek, miként A geometria körül megnevezéssel élő

helyén a formaátvétel jelenik meg?

értékelhető, alkalmanként azt éppen csak érintő vagy kör-

tárlat címválasztásában is utal erre. De az sem lehetetlen, netán éppen lehetséges is, hogy a folyó, még mindig változatlan ugyanaz, így bármikor: miért ne meríthetnénk belőle.

Supka Magdolna, a kiváló művésztörténész gyakori be-

szélgetéseink során nemritkán tette szóvá, hogy minek újra megcsinálni azt, ami egyszer már megtörtént – utalva több-

nyire Mondrian absztrakt geometrikus művészetére, vagy inkább a pontos nyomába lépőkre. A kritikai észrevételként

ható megállapítás jogos is, meg nem is: hiszen mindig mások

hajtják végre az ugyanazt, és nem is mindig ugyanúgy – nem feledhető módon tekintettel az előzményekre, így aztán nincs kizárva, hogy máshova érkezzenek meg. Ha az elmoz-

dulások olykor parányiak is, mégis csak azok. Mert mindig számolni kell azzal, hogy egy-egy alkotói életmű bizonyos

fejlődésmenetben, fejlődésrendben formálódik, természe-

tesen nem, vagy nem kizárólagosan abban az értelemben,

hogy az egyik etap minőségében feltétlenül meghaladná a

ciával, hogy a magatartásformaként értelmezett beállítódás

II.

A modern művészet jellemző tendenciája, hogy a már megtörténtet is újragondolja – ugyanannak számos válto-

zatát, mutációját hozza létre, hiszen ez az aktuális időben, az éppen befogadó-befoglaló közegben új értelemszerzés

forrása lehet. A bölcsészet és részben a különböző művé-

szeti ágak területén a nagy elméletek sora a 90-es évekkel megtorpant, lezárult, vélhetőleg csak ideiglenesen. Nincsenek jelentős arányokkal ható tézisek, téziserejű szemléle-

tek, amelyek megalapoznák valami merőben új és érdemi kezdetét. A stagnálás, jóindulatúbban fogalmazva a kontempláció időszakát éljük, amely visszafogottabb, lassúbb

változást hordoz, s amelyben az oldalirányú elmozdulások, a különböző művészeti ágak és tudományterületek egymásra közelítése, tehát a terjeszkedő, alkalmanként termé-

kenyen extenzív mozgás sokkal jellemzőbb, mint a kiugró, 5

kivételes elképzelések nyomán megnyíló mélységi távlat.

elvéti, amit megcélozna, de legalább körbefogja egy új kísér-

egy kronotoposz, tehát az időbeliség egy adott társadalmi

az oldottabb, sok egyéb tendenciajeggyel átjárttól övezve.

Bizarrnak tetszik, hogy a képzőművészetben, még mielőtt konstrukciója lezárult volna, igen korán megszületett a kor-

let számára: a radikálisabban, élesebben geometrikus vonalat A Peremgeometria-gondolat, miként a tárlatcím (A geo-

szak utolsó, záróműve. Malevics Fekete négyzetével (1913),

metria körül) – hasonló módon esetleges, így egymás al-

hér alapon fehér négyzetével egy korszak lezárult, noha vé-

löttek. Önmagában az a tény, hogy egy művészeti alkotás

és nem Duchamp Forrás-piszoárjával, de nem is Malevics Fe-

gére sem jutott, s tágabb értelemben még mindig tart. Ma tulajdonképpen ugyanabban a korszakban születnek geo-

metrikus jellegű képzőművészeti alkotások, amely a Fekete négyzet szülője. Persze nem ugyanúgy.

III.

A geometrikus művészet szűkebb és tágabb értelme vi-

ternatívái lehetnek a jobb híján valóságban. Kényszerszü-

geometrikus formákat használ megépülése vagy létrejötte során, talán még utal arra, hogy egykor bevett és használt

és értett jelekkel él, amelyekhez képzeteink kapcsolódnak. Például Malevics Fekete négyzetéhez a pravoszláv hagyo-

mány, a templom architektúrája. Mindennek ma már csak a peremén állunk.

A peremvidék azonban feltételezi, sőt szükségszerűen kö-

szonylag messze esik egymástól. Az előbbit képviselő mű-

telezővé is teszi a körbezárt jelenlétét – noha csak perem.

kább a centrumba gondoljuk el, míg mind a többit, amelyek

művészet, és mely művek szemlélése során juthatunk arra,

veket jelentősebbnek feltételezett lényegiségüknél fogva inezzekkel csak érintkezők, kapcsolatban állók: a periférián. Emberi gondolkodásunkból fakadó sajátosság, hogy a pe-

rifériához mindig közelebb állunk, noha a centrumra vetjük

tekintetünket, azt érteni vágyakozunk. Mindamellett talán

A centrumot keresnénk, hogy mit is jelenthet a geometrikus hogy tisztán látjuk, különösen manapság, amikor minden rohamos változásban, átértékelődésben van, többnyire a táguló technikai lehetőségek vagy miegyéb jóvoltából.

nincs is más lehetőség, mint körbejárni, bekeríteni, hogy rá-

IV.

látható legyen, noha ez nem jelenti azt, hogy könnyebben

egymást keresztezők, egymás alatt és fölött futók, netán

láthassunk. Előbbit centrális helye talán segíti, hogy jobban leírható is. Ugyanis úgy vagyunk ezzel, ismét csak sajátos emberi helyzetünkből fakadóan, hogy a periférián állót kön�-

nyebb megragadnunk, leírnunk és megfogalmaznunk, mint

Nincs királyi út, csak utak vannak: egymással párhuzamosak, egymást kizárón kitérők – még ugyanazon irányzat vagy stílustendencia keretein belül is.

Nehéz volna számba venni azon alkotókat, vagy még in-

a centrumban elhelyezkedőt. Ezt inkább csodálni, szeretni

kább alkotói nekifutásokat, amelyek egyre megújuló módon

vagy számot adni arról, hogy miben rejlik nagyszerűsége.

útvonalának újrarajzolására. Sokan keresték és keresik, ho-

szoktuk, de nemigen tudjuk okát adni annak, hogy miért, A tárlatcím „körül” megszorítása – amely persze éppen hogy

megengedőn tágít, talán túlságosan is! – nyilván a „környékén”, „övezetében” értelemben gondolandó el. Mert a közhelyeken túl nehéz volna definiálni, hogy mit is értsünk geo-

metrikus kép vagy absztrakció alatt, s különösképpen, hogy hol húzódnak meg ennek határai. Így aztán a „körül” ugyan 6

kísérletet tettek és tesznek a képkomponálás geometrikus gyan találhatnának fogást e területen. Lehet, de nyilván nem lehet kötelem, hogy az alkotó konstruktív vagy struktúraelvű, geometrikus formarendet követve gondolkodjék fes-

tészetében, különösen egy életművön keresztül. Ha mégis, az sem garanciája semminek. S a beérkezés is mennyire bizonytalan, viszonylagos, jobbára csak összehasonlítások ré-

vén véljük úgy, hogy egy műalkotás, ritkán egy életmű mes�-

szebb jutott, mint a többi, hogy annak közelébe érkezett, amit geometrikus művészetnek gondolunk.

Galileinek akár igaza is lehet, hogy a természet a matematika nyelvén íródott, ám benne mégsem a matematikát keressük.

Hasonlóképpen lehet ez a geometrikus művészettel is, amely szintén vagy erős ízében matematikai-geometriai alapú, mégsem csupán ez kelti fel érdeklődésünket. Talán akkor a tisz-

És a forma tisztasága már művészet, ha magatartásfor-

ma helyett formaátvétel áll mögötte? Tudható, a keresők

többen vannak, mint a találók. Többen a periférián, mint a centrumban. Ám látjuk annak példáit is, hogy a perifériára szorított kismesterek miképpen tudták inspirálni, megter-

mékenyíteni a centrum felé inkább közelítők tevékenységét. És hogy vélelmünk szerint ki hol helyezkedik el, nem ismert-

ség vagy elismertség, kanonizáció kérdése. Eredendőbb dolgok esnek itt latba.

tán megjelenő, mert tárgyi vonatkozásaitól megfosztott for-

VI.

A geometrikus festészet révén előszólított tiszta forma más

sonlítani akar, sokkal inkább az értelmi mozzanatok feltárá-

ma vonz? Vagy valami mást szemlélünk, más után kutatunk? környezetben vagy kontextusban nem tapasztalható pél-

danélkülisége éppen abban áll, hogy nem vonatkoztatható

csupán önmagára. A forma – s a geometrikus különösképpen ilyen természetű – a közlés ruhája, alakja csupán, így nem

A modern – s különösen a geometrikus – művészet nem hasával, vagy éppen azok mellőzésével a megélhető ösztönök és intuíciók világát láthatóvá tenni, vagy éppen és ugyanakkor az emberi értelmet is megszólítani.

E tárlat középpontjában a geometrikus festészet áll;

önmagában való; nem vehetjük le a közlés köntösét, hogy a

jellemző gondolkodási tere, kerete a táblakép. Csak ki-

másnak. Eleve szimbolikus töltettel, ideogrammaként jöttek

hagyományból, amely lemond a tárgyak közvetlen ábrázo-

formát színről-színre lássuk. Forma és közöltje: vonzatai egy-

létre a szuprematizmus vagy a konstruktivizmus létrejötte idején, noha ennek ismeretéről a Bauhaus csaknem leszoktatott minket. (A közép-kelet-európai indíttatású konstruk-

tív törekvések javát a Bauhaus mozgalom szippantotta be,

terelte a funkcionalizmus praktikus irányába, elvesztegetve annak eredendően szimbólumalkotó, ideogrammaképző jel-

legét. Korunk geometrikus művészete is inkább ez utóbbi

metszett részlet az egészből, tágabban abból a festészeti lásáról, s helyette a formák és színek nyelvén szól, szinté-

zisüket keresi és teremti meg. Mint háttéri sugárzás, még érződik a közép-kelet-európai régió domináns kulturális

hagyományába mélyen beágyazott rendezőelv, a konstruktivizmus és szuprematizmus, vagy oldottabb, fellazított változataik hatása.

Végtére is arra történik kísérlet, e kiállítási alkalom

vonulathoz igazodik, s csak ritkán látni példáit az előbbihez

sem kíván egyéb vagy más lenni, mint ismételt felnyi-

Kandinszkij tulajdonképpen egyfajta kulcsát nyújtja an-

vagy évezredekkel korábban? –, s azt követően több-

való visszakeresésnek.)

nak, hogy miképpen kellene közelítenünk a konkrét tárgytól megfosztott, absztrakt művekhez: „A minimumra csökkentett tárgyiságot az absztrakcióban a legerősebben ható reálisként kell felismernünk.” Hogy ez lehetséges-e, mint lehet-

ségesnek tűnt korábban, a múlt század elején – szemlélet, szemléleti odafordulás kérdése.

tása, újragondolása annak, ami egyszer – évszázaddal ször már megtörtént. Hogy újragondolva, egyéni stílu-

salkotó elemekkel gyarapítva, a permutáció, a variáció, a kombináció lehetőségével élve ismét, de másképpen: megtörténjen az, ami már volt, ami tulajdonképpen a Fekete négyzettel már lezárult, de még valahogyan, valamerre tart.

marginal geometry SÁNDOR BALÁZS

The question is whether we have the inclination and the opportunity to step once more in the river we have left be-

of abstract art, for instance the geometric one. And some will

find a harbour there, perhaps even for their entire life’s work. But does geometric art created today have a comprehensive

hind – both answers could be ‟yes”! – but it is even more

thesis, or is it merely an aftershock of the older variety, with

that river at all. After all, there are still plenty of works made

a form of behaviour, with the appropriation of forms?

questionable whether we have really and irrevocably left that are abstract and geometric, or at least interpretable as

the added characteristic of replacing attitude, understood as

such, or at least tangentially or marginally related to abstart

II.

suggests. But it is also not impossible, and perhaps it is even

teristic tendency in modern art. Numerous version and

geometric art, as the title of the exhibition Around Geometry

possible that the river is still the same, unchanged, and so why shouldn’t we draw water from it at any time?

During our frequent conversations, the excellent art histo-

rian Magdolna Supka often remarked on the futility of doing

something that has already been done – mostly referring to the abstract geometric art of Mondrian, or rather those fol-

lowing in his exact footsteps. The claim, which appears to be

rather critical, is correct but also incorrect: after all, it is always others doing the same thing, and it isn’t always done in the

same way – in view of that which had gone before and may not be forgotten, so it is not out of the question that they may arrive elsewhere. The displacements may be tiny, but still, they are displacements. Because it must always be taken

into account that the oeuvres of individual artists take shape

in a sort of process or order of development, although naturally not in the sense, or not only in the sense, that any par-

ticular period is certainly of higher quality than the previous one, or indeed the following one. In the sense, rather, that an

artist may devote a period of time to working with a variety 8

Rethinking that which has already happened is a charac-

mutations of that which has already been are created, as

in the present, in the momentary receiving and framing environment they may be sources of new meaning. In the humanities, and partly also in the various branches of art,

the age of great theories halted, came to a stop with the

1990’s, although presumably only temporarily. There are no grandiose theses, or approaches of great theoretical power that would lay the foundations for the beginning of something entirely new and substantial. We are living in an age of

stagnation, or to use a more lenient term, of contemplation,

which brings more restrained, slower changes, and which is characterised much more by lateral movements, connec-

tions between various art forms and branches of science, that is to say a spreading, occasionally productively exten-

sive movement than by the sudden opening of new depths

through exceptional, extraordinary notions. It seems bizarre that in fine art, the final, closing work of an era was born before the corresponding chronotopos, a particular social con-

struct of temporality came to an end: it was with Malevich’s

Black Square (1913), and not Duchamp’s Fountain-urinal or

The term marginal geometry, just as the title of exhibition

Malevich’s White on White that an era came to a close, al-

(Around Geometry) – is similarly arbitrary, so, for want of a

continues. Today, in essence, works of art of a geometric

They are born out of necessity. In itself, the fact that a work

though it hadn’t reached its end, and in a wider sense it still nature are still created in the same era that gave rise to the Black Square. Of course, not in the same way.

III.

The narrower and the wider senses of geometric art are relatively far from each other. Due to their presumed essenti-

ality, we tend to imagine the works in the former category

better option, they can be each other’s alternatives in reality. of art uses geometric shapes in the course of its construction

or creation perhaps even hints at using once accepted and

used and understood signs, for which we have associations. For instance, with Malevich’s Black Square, we may associate

the tradition of the Eastern Church, the architecture of their temples. Today, we stand at the margin of all that.

Yet the peripheral region assumes, indeed, necessitates

in the centre, while the rest, which are only connected or

the presence of that which it surrounds – although it is

acteristic of our human way of thinking that we always stand

geometric art, and the works that we may contemplate to

related to it we tend to place on the periphery. It is a charcloser to the periphery, though we cast our gaze on the centre and long to understand it. Nevertheless, perhaps there

is no other option but to walk around it, to surround it so as to get a view of it. Its central position perhaps assists the

former to be more visible, though that doesn’t mean that

only an edge. We would seek the centre, the meaning of achieve a clear vision of it, especially in this day and age, when everything is undergoing rapid transformation and revaluation, largely due to our expanding technological opportunities and whatnot.

it is also easier to describe. We are the same way with that,

IV.

it is easier for us to grasp, to describe and to formulate the

other, crossing each other, running over and under each

once again as a result of our specific human position, that thing on the periphery than the thing at the centre. That we tend to admire and love, but we can’t really say why, we can’t really define what makes it so magnificent.

The restriction represented by the word ‟around” in the

There is no royal road, there are only roads: parallel to each

other, perhaps even roads that avoid and exclude each

other – even within the framework of a single school or stylistic trend.

It would be difficult to enumerate all the artists and, even

show’s title – which, of course, is actually a permissive exten-

more so, all the artistic efforts that have made and still make

as ‟in the vicinity of’, ‟in the region of”. Beyond platitudes, it

posing images. Many have sought and still seek to find an en-

sion, perhaps excessively so! – is obviously to be understood would be very difficult to define what we mean by a geomet-

ric image or by abstraction, and it would be even harder to define its limits. Thus, although ‟around” misses that which

it would make its target, at least it surrounds if for a new experiment: it surrounds the more radically, more sharply geometric line with the more relaxed, with that which is infused with many other marks of tendencies.

ever newer attempts to redraw the geometric road to comtry into that region. It is a possibility, though not a necessity

that the artist should follow a constructive, structure-based, geometric order of forms in their approach to painting, par-

ticularly through an entire oeuvre. But even if they do so, that is no guarantee of anything. And arrival is also so uncer-

tain, so relative, and it is mostly only through comparisons

that we come to the belief that a particular work, or, rarely, 9

an oeuvre, has reached further than the others, that it has

And is the purity of form in itself already art if, instead of a

approached that which we believe is geometric art.

form of behaviour, there is an appropriation of form behind it?

more at the periphery than at the centre. But we also see ex-

Galileo may even have been correct when he said that na-

ture was written in the language of mathematics, and yet it is not the mathematics that we seek in it. It may well be similar

with geometric art, which is also, to a great extent, based on mathematics and geometry, and yet it is not only those things that capture our interest in it. Is it then perhaps form

It is known that there are more seekers than finders. There are

amples of how the minor masters driven to the periphery can

inspire and fertilise the work of those that reach closer to the centre. And as to what positions we assign to individual artists, that is not a question of popularity or recognition or canonisation. The things that matter here are deeper than that.

appearing purely, without any objective references that we

VI.

something else? The essence of the unprecedented nature

resemble, it much rather prefers to render visible the world

find attractive? Or do we look at something else, do we seek of the pure form invoked by geometric art, not encountered

in other settings or contexts, is actually that it cannot be taken as referencing only itself. Form – and geometric form

is particularly of that nature – is only the garb, the shape of

Modern – and particularly geometric – art does not wish to of instincts and intuitions that can be experienced by exploring, or indeed disregarding intellectual motifs, or (perhaps in addition) to address the human intellect, too.

This exhibition is focussed on geometric painting; its char-

communication, and so it does not exist in itself; we cannot

acteristic intellectual domain, its framework is the panel

and the message it carries go together. They were originally

tradition in painting that foregoes the direct representation

take the robe of the message off to see form directly. Form

created with symbolic charge, as ideograms during the birth of Suprematism or Constructivism, although Bauhaus almost

succeeded in making us forget that. (Most of the constructive trends originating from Central and Eastern Europe were

sucked in by Bauhaus, driving them in the practical direction of functionalism and dispensing with its essentially symbolistic, ideogrammatic characteristic. Contemporary geomet-

painting. It is only a detail of the whole, in the wider sense the

of objects and instead speaks in the language of shapes and colours, seeking and creating their synthesis. As background radiation, the influence of Constructivism and Suprematism,

those principles embedded deeply in the dominant cultural tradition of the Central and Eastern European region, or rather their more diluted, looser variations, is still perceptible.

After all, this is what the attempt is about, and this exhibi-

ric art tend to align with that latter trend, and we only see

tion does not wish to be anything other or different, than a

Actually, Kandinsky offers a sort of key as to how we

pened once – a hundred years, or millennia ago? – and sev-

rare examples that reach back to the former.)

should approach abstract works devoid of a specific subject: ‟We must recognise the minimal objectivity of abstraction as the most powerfully effective real.” As to whether that is possible as it had seemed possible in the past, at the begin-

ning of the last century – that’s a question of approach, of perspective. 10

reopening, a rethinking of something that had already haperal times since then. To make that which has already been,

that which was already concluded with the Black Square, and which yet somehow still proceeds in some direction, happen again by rethinking it, by adding unique stylistic elements, and by using the possibilities of permutation, variation and combination.

RÖVIDÍTÉSEK (ABBREVIATIONS ) a. – akril (acrylic)

akv. – akvarell (watercolor) f. – farost (wood fiber)

koll. – kollázs (collage) o. – olaj (oil)

p. – pasztell (pastel)

t. – tempera (tempera) v. – vászon (canvas)

v.t. – vegyes technika (mixed technique)

mgt. – magántulajdon (private property)

A. BAK PÉTER abakpeter@gmail.com

Téli műterem (Winter Studio) 2011 p. 50×50 FOTÓ: OL ÁH FERENC

AKIR AM

marika.schwarcz@gmail.com Elmozdulás II.

(Displacement II) 2005 a. v. 95×70 Viszonylatok V. (Relations V)

2005 a. v. 65×70 FOTÓ: BÁNSÁGHI MÁRK BÁLINT

BÁR ÁNY TERÉZIA bt.era15@gmail.com

Idegen tájakon (In Foreign Lands) 2019 a. v. 50×50

Kizárva (Locked Out) 2019 a. v. 40×40 FOTÓ: KOPPÁNY AT TIL A

BENEDEK BARNA benedekba@gmail.com

Fúzió 7. (Fusion 7) 2019 a. v. 70×70

Fúzió 8. (Fusion 8) 2019 a. v. 70×70 16

B. MOLNÁR ZSUZSA

bmollnarzsuzsa@gmail.com Geometrikus téridő

(Geometric Spacetime) 2019 a. v.t. v. 70×50

BUDAHÁZI TIBOR budahazitibor@freemail.hu

Geometria (Geometry) 2019 v.t. f. 60×80

Kompozíció (Composition) 2019 a. f. 75×55

DAR ÁZS JÓZSEF

dunajo1955@gmail.com

Magna Mater (Magna Mater) 2019 a. f. 100×57 19

DÉVÉNYI JÁNOS devenyijanos1@gmail.com

Hármas körök (Triple Circles) 2018 a. v. 60×80

Köríves kompozíció (Arced Composition) 2018 a. v. 60×80 20

DRÉHER JÁNOS janosdreher@gmail.com

Pólus-falak I. (Pole Walls I) 2017 v.t. 50×50

Pólus-falak II. (Pole Walls II) 2017 v.t. 50×50 FOTÓ: DRÉHER ZSÓFIA

ERDŐS JÁNOS janos.erdos@t-online.hu

Kép 17-2. (Picture 17-2) 2017 v.t. v. 80×80 22

ÉZSIÁS ISTVÁN ezsiasistvan43@gmail.com

Alfa és Omega (Alpha and Omega) 2005 lézervágott hegesztett festett acél 46×35×35

Hommage à Malevich (Hommage à Malevich) 2016 plexi, lángvágott hegesztett festett vas, fa, krómacél 80×51×6 FOTÓ: SZ. ORDAS ANDR ÁS

FAR AGÓ ÁGNES

ogi@chello.hu Ezüst kapu 1. (Silver Gate 1)

2016 a. v. 40×30 Ezüst kapu 2.

(Silver Gate 2)

2016 a. v. 40×30 24

F. FARK AS TAMÁS f.farkastamas@freemail.hu

Geotrix VII. (Geotrix VII.) 2019 o. v. 60×50

Geomatrix (Geomatrix) 34. 2019 o. v. 60×50 25

FISCHER BALÁZS ecset.ecset@gmail.com

Átjáró (Passageway) 2017 o. falemez 35×35 26

GYŐRFFY SÁNDOR sandor.gyorffy@gmail.com

Hommage à K.T. No.4 (Hommage à K.T. No. 4) 2016 a. v. 70×70

Hommage à M.N.L. No.1 (Hommage à M.N.L. No. 1) 2011 a. v. 60×50 27

GYULAI LAJOS gyulailajos1@gmail.com

A debreceni zsinagóga udvara – régen (The Yard of the Debrecen Synagogue – a Long Time Ago) 2011 o. f. 60×55 Város (City) 2011 o. f. 50×45 28

HAÁSZ ISTVÁN ihaasz46@gmail.com

Quadrat (Quadrate) 2018 a. koll. fa relief 30×30×4 29

HAJDÚ LÁSZLÓ visual.studio111@gmail.com

Tekton (Tecton) 2012 a. kasírozott v. 9×58×58 mgt.

Maszk (Mask) 2008-2009 a. kasírozott v. 70×70 mgt. 30

HALMI-HORVÁTH ISTVÁN

halmihorvathistvan@gmail.com 190226 (190226)

2019 a. papír, dibond 70×50 31

HEGEDŰS MIKLÓS

hegemik@gmail.com Ünnep (Celebration) 2019 o. fa 84×46 Áthatások

(Interpenetrations) 2019 o. v. 50×60 32

HENN LÁSZLÓ ANDR ÁS hennlaa@jgypk.szte.hu

Processus (Process) 2019 egyedi t. fa 40×40

HORVÁTH LÓCZI JUDIT

hjuco27@gmail.com For Simon

(festmény-sorozat)

2017 a. v. 80×60 (4 db) On better days

(Prescious Time sorozat,

objekt) 2018 a. v. MDf lap fa 51×23,5×15

Hide and seek

(Prescious Time sorozat,

objekt) 2018 a. v. MDf lap fa 30×25×25

FOTÓ: HAL ÁSZ JÁCINT

JARMECZKY ISTVÁN

jarmeczky@gmail.com Áthatás 3.

(Interpenetration 3) 2017 a. v. 70×50 Áthatás 4.

(Interpenetration 4) 2017 a. v. 70×50

K ALAS ZSUZSA zskalas@gmail.com

Színtérkép (Colour Map) 2019 o. rétegelt lemez 60×80 36

K ARSCH MANFRÉD karsch.manfredne@gmail.com

Kockázat (Risk) 2007 o. kasírozott v. 53×65 Ősz (Autumn) 2002 o. f. 100×70

KÉRI MIHÁLY erdigaleria@gmail.com

Cím nélkül I. (Without Title I) 2010 a. v. 50×50

Cím nélkül II. (Without Title II) 2010 a. v. 50×50

Cím nélkül III. (Without Title III) 2010 a. v. 50×50 FOTÓ: BESENCZI AT TIL A

KISS ILONA

golconda@t-online.hu

Humanizált digitális jelek

(Humanised Digital Signs) 2014 v. v.t. 80×110

Angyali üdvözlet

(Angelic Salutation)

1999 v.t. drótháló 100×23 39

KONOK TAMÁS konoktamas@gmail.com

2018/15 – Lejtő I. (2018/15 – Slope I) a. v. 60×50 40

KOPPÁNY ATTILA

attila.koppany@gmail.com Szigetváros (Island City) 2018 a. v. 70×50

Sötét házak (Dark Houses) 2019 a. v. 70×50

KŐRÖSI PAPP K ÁLMÁN

korosipapp.kalman@gmail.com Város (City) 2004 o. v. 65×40

LIPCSEY JUDIT

lipcseyjudit@gmail.com Hรกlรณzat (Network)

2016 v.t. 100ร 30

MAGYAR GÁBOR

magyargabor63@gmal.com

DCLXIX (DCLXIX) 1997 o. v. 80×30 44

MAGYAR JÓZSEF

magyarjo@gmail.com Templomkert (Church Yard)

2005 a. f. 80×60 45

MATZON ÁKOS akos@matzon.gmail.com

Fogaskerék mesék 1. (Cogwheel Stories 1) 2019 a. v. v.t. relief 50×50 Fogaskerék mesék 2. (Cogwheel Stories 2) 2019 a. v. v.t. relief 50×50 FOTÓ: DAR ABOS GYÖRGY

MAZALIN NATÁLIA mazalinnati@gmail.com

Cím nélkül (Without Title) 2014 koll. karton 40×40 47

NÁDAS ALEXANDR A nan.art.bt@gmail.com

Fürdőház I. (Bath House I) 2011 v.t. fa 30×40

Fürdőház II. (Bath House II) 2010 o. fa relief 29×35×2 48

NAGY IMRE GYULA

nagyimregyula@gmail.com

Összetartozás és szétválás

(Togetherness and Separation) 2019 a. v. 100×74.5

Két kör körszeletekkel II.

(Two Circles with Segments II) 2019 a. v. 100×70

OPÁNSZKI TAMÁS opanszkitamas@gmail.com

Hokisok VIII. (Hokey Players VIII) 2002 o. v. 50×60 50

OROJÁN ISTVÁN orojanistvan@t-online.hu

Portál este (Portal in the Evening) 2018 v.t. v. 50×70 Találkozás (Encounter) 2018 v.t. v. 50×70 FOTÓ: NYISZ TOR JÁNOS

PARÓCZI ÁGNES paroczi.velkei@t-online.hu

Halmazat (Accumulation) 2010 o. f. 75×75 Rétegek (Layers) 2019 o. f. 75×75 FOTÓ: VELKEI SZ ABOLCS

PATAKI FERENC ferpataki@gmail.com

Térválasztó (Space Selector) 2014 a. v. 70×70

Zárt és nyitott tér (Enclosed and Open Space) 2012 a. v. 55×55 FOTÓ: KOSZNAI NORBERT

PELLES RÓBERT

robertpelles@yaoo.com

Vérző angyal (Bleeding Angle) 2019 a. v. 120×70 Vágy (Desire) 2019 a. v. 120×70 54

RÉTI ÁGNES

agnesreti.art@gmail.com Éjszaka I. (Night I)

2017 p. pamutjersey 70×50 Éjszaka II. (Night II)

2017 p. pamutjersey 70×50 FOTÓ: PALLOS OT TÓ

R. TÖRÖK MÁRIA r.torok.m@freemail.hu

A geometria vonzásában 2. (Attracted by Geometry 2) 2019 a. v. 70×70 56

SEJBEN LAJOS sejben@gmail.com

Északi fények (Northern Lights) 2016 o. f. 69×70 57

SERÉNYI H. ZSIGMOND serenyi.zsigmond@gmail.com

Hommage à Bartók Béla (Hommage à Béla Bartók) 2006 o. v. v.t. 80×70 Ritmusváltás (Change of Rhythm) 2006 o. v. v.t. 80×70 FOTÓ: TAHIN GYUL A

SZABÓ JUTK A juditetel@gmail.com

Képeslapok Rómából 3. (Postcards from Rome 3) 2013. o. v. 50×50 59

SZATHMÁRY JÓZSEF szathmar@hunyadi.isk.tvnet.hu

Elmozdulás I. (Displacement I) 2011 v.t. 100×100 60

SZEGEDI CSABA

yesgertrude@gmail.com City Gorge (City Gorge) 2010 a. v. 100×70

Menny-hattan (Heaven-hattan) 2010 o. v. aranyfüst 100×70 FOTÓ: CŒLIN BT.

SZÉKELY MÓRI MÁRTA mmori@t-online.hu

Lineária 4. (Linearia 4) 2019 a. v. 60×60 Lineáris 3. (Linearia 3) 2019 a. v. 60×60

SZENTES OTTOK ÁR ottokarszentes@gmail.com

Dobozsárkány (Box Dragon) 2019 v.t. f. 85×85

Papírvárjáték (Paper Castle Toy) 2019 v.t. f. 75×85 FOTÓ: BÜKI ZSUZSANNA

SZŐLLŐSI ALBERT szalberster@gmail.com

Bezárva (Locked In) 2019 v.t. v. 64×54

Negyed (Quarter) 2019 v.t. v. 64×46 64

SZŐNYEI GYÖRGY

font-art@freemail.hu

Esemény II. (Event II)

2010 tempera papír 100×70 Három (Three)

2010 tempera papír 100×70 65

TÓTH FERENCZ

ferencz.toth@gmail.com Négyzetre emelés (Squaring)

2019 o. f. 80×60 Húzom a csíkot

(I’m Drawing a Line) 2019 o. f. 60×50

FOTÓ: KOVÁTS GERGŐ

TURCSÁNYI MÁRIA VALÉRIA turcsanyimaria@gmail.com

Kaleidoszkóp (Caleidoscope) 2019 a. v. 55×69 FOTÓ: TURCSÁNYI-FUTAKI CSENGE

VÁNYAI MAGDOLNA vanyaimagdolna@t-online.hu

Oldódás (Dissolution) 2019 a. papír 80×60 FOTÓ: SULYOK MIKLÓS

VERES ÁGOTA agotaveresh@gmail.com

Holland képeslap (Dutch Postcard) 2014 a. f. 70×80 69

WOLSKY ANDR ÁS wolsky@t-online.hu

Random-etude No.3 (Random-Etude No. 3) 2019 fa a. v. 21×21 Random-angles No.1 (Random-Etude No. 1) 2019 fa a. v. 55×55 70

WROBEL PÉTER wrobel@vipmail.hu

A kabócák emlékére (In Memory of Cicadas) 2019 a. hólyagfólia f. 47×49 FOTÓ: BÁN MIKLÓS

Felelős kiadó a Magyar Festők Társasága Felelős szerkesztő Kováts Albert Angol fordítás Fuchs Brúnó Katalógusterv Kováts Borbála A külön nem jelzett fotókat a művész készítette Nyomdai munkák Nalors Grafika Vác ISBN 978-615-5074-21-9