Karl Wallner OCist
A szentségek
életünkben és hitünkben
Korda Kiadó Kecskemét 2016
A keresztség Manapság úgy zajlik a keresztelés, hogy a szülők elviszik a kisbabájukat a templomba, ott a pap háromszor vizet önt a kicsi fejére, ezekkel a szavakkal: „Megkeresztellek téged az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében”. – Enynyi történik, és ez nekünk ke-
resztényeknek a legfontosabb szentség, a mennyország kapuja! Hogy lehet ez? Mielőtt Jézus felment a mennybe, búcsúzóul a következő feladatot bízta a tanítványaira: „Tegyetek mindenkit a tanítványommá, kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és
nünk. A keresztségben minden bűn bocsánatot nyer. Ez akkor izgalmas igazán, amikor felnőttek keresztelkednek meg. Nekik ilyenkor nem kell gyónniuk, mert a keresztség lemossa egész addigi életük minden bűnét. A kereszt- Megkeresztellek ségben Isten téged… örökbe fogad bennünket, „gyermekeivé” válunk. Ettől kezdve Fiának a nevét viseljük, „krisztusokká”, krisztusiakká – azaz keresztényekké válunk. Két új anyát is kapunk: Szűz Mária, Isten Anyja a keresztség által a mi Édesanyánkká is lesz; és ettől a pillanattól kezdve anyánk az egyház, Anyaszent-egyház. Legtöbbünket csecsemőkorban kereszteltek meg, de egy egész életre van szükség ahhoz, hogy fel tudjuk fogni, a keresztségünkkel a Jóisten milyen csodálatos ajándékot adott a szívünkbe.
a Szentlélek nevében, és tanítsátok őket, hogy megtartsák mindazt, amit parancsoltam nektek. Biztosak lehettek benne, hogy veletek vagyok a világ végéig.” (Vö. Mt 28,19sk.) Nagyon fontos a mondat utolsó része: Jézus velünk marad! De hogyan marad velünk? Azáltal, hogy vannak megkeresztelt emberek: keresztények. És hol van Jézus? Azokban az emberekben, akik megkeresztelkednek. A keresztség által Krisztus „tagjai” leszünk, Krisztussá változunk. Aki megkeresztelkedik, az új emberré válik, keresztény lesz, vagyis szó szerint krisztusi. Ugyanis pontosan ezt jelenti a keresztény szavunk, amely a latin christianus szóból ered. Pál apostol így nevezi a megkeresztelteket: ők „új teremtmények” (2Kor 5,7). A keresztségben a Szentlélek beköltözik a szívünkbe, ezért a bűnnek többé nincs helye ben3
A házasság Azt gondolhatnánk, hogy a házasság „sima ügy”, hiszen a szeretetről szól. A szeretet pedig nagyon szép, nagyon jó – mindenki vágyik szeretetre. Mindenki keresi az igaz szeretetet, „a nagy Ő”-t. Akkor viszont miért végződik kudarccal olyan sok házasság? A helyzet valóban nem ilyen egyszerű.
Jézus megmutatta, hogy mit jelent számára – az Isten számára! – a szeretet: a keresztet. Jézus a fájdalomig szeret, egészen addig megy a szeretete, ahol már semmi mást nem kap érte, csak gúnyolódást és hálátlanságot. Ez igen magas mérce, isteni mérték. Amikor két keresztény összeházasodik, akkor ennek a keresztnek
10
egész életre szólóan, a halálunkig! Ezért felbonthatatlan a házasság, ha érvényesen kötötték meg. „Holtomiglan-holtodiglan” tart. „Amit Isten Most e g y b e k ö t ö t t , megkötött ember szét házasságotokat ne válassza” az Egyház – mondja Jénevében zus (Mt 19,6). érvényesnek Ha egy férfi és egy nő igent nyilvánítom, mond egymás- és megáldom. ra jó és rossz napokban is, egymás iránti szerelmüket akkor váltják igazi szeretetté. Odaadásukban Krisztus totális szeretetének képmásává lesznek (Ef 5). A házasság szentségében Jézus megadja nekik az erőt ahhoz, hogy úgy tudjanak szeretni, ahogy ő szeretett: nem csak kicsit, nem félig-meddig, nem önzően, hanem véglegesen, teljes odaadással és önátadással és egészen tiszta szívből.
a jelében kapják az áldást. Az áldás előtt megígérik egymásnak, hogy mint házastársak mindhalálig hűségesen szeretik egymást: „Isten rendelése szerint, az Anyaszentegyház törvénye szerint téged el nem hagylak, holtomiglan-holtodiglan semmiféle bajban”. A vőlegény és a menyasszony kis keresztet is rajzolhat egymás homlokára. A kereszt az odaadó szeretetet jelképezi – a szeretetet, amely teljesen oda akarja ajándékozni önmagát. Nekünk keresztényeknek szentség a házasság, mert a teljesen odaadott szeretetet jelenti. Vigyázat! A szeretet nem csak érzés! A keresztény házasság mindenekelőtt döntést kíván, önmagunk teljes odaajándékozásának szándékát. Az esküvőn többször elhangzik a kérdés: „Akarod?” – Nyilvánvaló, hogy a totális szeretetet nem lehet „egy kicsit” akarni, ezt „teljesen” kell akarni. Teljesen, ami azt jelenti, hogy 11
M it
nevezünk szentségnek ?
Valamikor biztosan mindnyájan megtanultuk, hogy hét szentség van: keresztség, bérmálás, Eucharisztia, a bűnbocsánat szentsége, házasság, egyházi rend és betegek kenete. De ezek tulajdonképpen mit jelentenek? A szentségek rendkívül fontosak az egyházban. A plébániák élete szinte teljesen a szentségekre való felkészülésről szól: egyesek elsőáldozásra és első gyónásra, mások bérmálkozásra vagy éppen házasságkötésre készülnek; szentmise és rendszeres gyónás nélkül pedig hamar lagymataggá, erőtlenné válnánk. Szentségek nélkül nincs keresztény élet! Jézus szent jelek által akarta továbbadni a Szentlelket. Ezeket a jeleket nem az egyház találta ki, ezek Jézus személyes ajándékai. Amikor az egyház a szentségeket ünnepli, akkor nem mágiát űz, hanem Jézus szavának engedelmeskedik, aki ezt mondta: „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre!” (Lk 22,19). A szentségek lényegét nagyon könnyen meg lehet jegyezni, hiszen létfontosságúak: a szentségek látható jelek, amelyeket Krisztus alapított, azért, hogy Szentlelke által segítségedre legyen.