Tervezett tervezetlen - Thesis - MOME - 2017 - Kovács Apor - Master of Arts degree by Kovacs Apor

TERVEZETT TERVEZETLEN SZAKDOLGOZAT

KOVÁCS APOR FORMATERVEZŐ MA | 2016

TÉMAVEZETŐ: KOÓS PÁL /PÜSPÖK BALÁZS ELMÉLETI KONZULENS: HORÁNYI ATTILA GYAKORLATI KONZULENS: KÓOS PÁL/CSENDES ZSOLT/BERTA BARNA/KOSARAS GYÖRGY

TERVEZETT TERVEZETLEN SZAKDOLGOZAT

KOVÁCS APOR FORMATERVEZŐ MA | 2016

TÉMAVEZETŐ: KOÓS PÁL /PÜSPÖK BALÁZS ELMÉLETI KONZULENS: HORÁNYI ATTILA GYAKORLATI KONZULENS: KÓOS PÁL/CSENDES ZSOLT/BERTA BARNA/KOSARAS GYÖRGY

TARTALOM Előszó

Szakdolgozat témája Témaválasztásom személyes indítatása

12 13

A tervezett és tervezetlen

Pillangóhatás

Tervezett tervezetlen alkotások

A véletlen szerepe az alkotásban A véletlen látszatát keltő alkotások

24 26

Természet által befolyásolt tervezés

Fizikai erők Természeti erők

30 32

Felhasználók által befolyásolt tervezés

Személyreszabhatóság Interaktivitás Modularitás

40 44 46

Összefoglalás

Irodalom jegyzék

Képjegyzék

ELŐHANG

„Minden forma végtelen, minden tartalom határos” - Liszt Ferenc Album d`un voyageur c. kotta III. Obermani levél (részlet)

Kaleidoszkópban keletkezett kép

A kaleidoszkópot megforgatva önkéntelenül is felmerül bennünk a kérdés: mi tervezett és mi tervezetlen? A kezünkben tartott optikai játék egy olyan cső, amelyben három tükör egyenlő oldalú háromszöget alkot. A cső egyik végét lezáró homályos üveg mögé helyezett színes gyöngy és üvegdarabkák a cső forgatása közben számtalan szimmetrikus képváltozatot hoznak létre. A keletkezett kép sohasem ugyanolyan, mint az előző, a variációk sora pedig végtelen. A tervezetlen állapot többszöri szabályos tükröződésének egymás mellé rendezett képe pedig már maga a tervezettség, de legalábbis annak látszata. Az esetlegesség tényezője ugyanakkor megmarad, hiszen bár tervezett elemnek tekinthetjük a hengert a tükrökkel, és a fizikai törvényszerűségeket is, ám az nem tervezhető, hogy forgatásunk hatására a sok kis színes üvegdarab milyen képpé áll össze, így végsősoron az már a tervezetlenség kategóriájába tartozik.

TÉMAVÁLASZTÁS

SZAKDOLGOZATOM TÉMÁJA

A mindennapok során tervezőként számtalanszor tapasztalom, hogy a megrendelők, felhasználók egyre jobban ragaszkodnak az olyan tárgyakhoz, amelyekben személyiségük és egyéniségük is megjelenik, tükröződik, testet ölt. Ez az igény a tervező munka minden szakaszában folyamatos kapcsolattartást kíván a megrendelővel, ami ugyan kétségtelenül lassítja némileg a munkát, ugyanakkor csakis ez vezethet kedvező eredményre. A legfontosabb szempontok, amelyeket a tervezési munka során feltétlenül figyelembe kell vennünk, a személyreszabhatóság, a modularítás, a bővíthetőség és nem utolsósorban a játékosság, vagy ha úgy jobban tetszik: a kreativitás. A tervező feladata nem csupán egy tetszetős tárgy megalkotása, hanem az is, hogy a megrendelő – aki gyakran maga a felhasználó –a tervezés során átélt élményeket a kész tárgyban manifesztálódni lássa, azaz ne csak egy végterméket lásson, de meg is értse a tervezési folyamatot, a “mit, miért” relációkat.

Munkám során tervezői és felhasználói oldalról is megvizsgálom, körüljárom felvetéseimet, adekvát válaszokat keresve a felmerült kérdésekre. Kutatom azt is, hogy a tervező milyen eszközökkel tudja elérni azt, hogy a felhasználó valóban egyedinek érezze, az általa birtokolt tárgyat. Milyen külső erőket, tényezőket használhat és állíthat maga mellé a tervező, hogy a végeredmény egyszeri és megismételhetetlen alkotás legyen? Vizsgálom, hogyan lehet szándékosan rendezetlennek, tervezetlennek tűnő dolgokat létrehozni, amelyek a befogadóban a tervezés hiányának érzetét keltik, ám ennek dacára mégis komoly esztétikai minőséget képviselnek. Tervezőként figyelembe veszem a véletlennek köszönhető alkotásokat, a modularitást, míg felhasználóként az interaktivitás előnyeire is kitérek majd.

Ezekben az összefüfggésekben és konstellációkban aztán joggal vetődik fel a kérdés, hogy mi is a tervezett és a tervezetlen tárgy, és valójában hol húzódik a kettő közötti határ? Lehet-e egy tárgy egyszerre tervezett és tervezetlen? Miért jelenik meg a tervezésben a szándékos tervezetlenség? Miért próbáljuk példának okáért a burkolatokat úgy kialakítani, hogy ne keltsék a túlságos szabályosság mesterkélt érzetét? És vajon miért zavar egy látványtervnél a szabályos és ismétlődő textúra? Temesvári Nyugati Egyetem / Diploma munkám / Bővíthető és sorolható lámpatest

TÉMAVÁL ASZTÁS

Témaválasztásom személyes indíttatása Mint felhasználó, magam is gyakran törekszem arra, hogy használati tárgyaim vagy viseletem, még ha csak kisebb mértékben is, de legyen eltérő a többiekétől, ne legyen ugyanolyan, mint a testvéremé, az osztálytársaimé, barátaimé vagy kollégáimé, így elmondhassam, hogy az az enyém, csakis nekem van ilyen, és lám, ezzel is sikerült valami mást, valami személyes értéket teremteni. Ez az érzés vagy igény napjainkra társadalmi szinten is kezd általánossá válni, hiszen egyre inkább előtérbe kerül az ˝én˝, az „ego” fogalma és ennek folyományaként az élet minden területén utat tör magának az önmegvalósitás. A szülők már kisgyermekkortól ezt az értékrendet próbálják gyermekükbe plántálni. Ez a forrása annak is, hogy az emberek egyre inkább vágynak az egyediségre, szeretnének egyedivé és megismételhetetlenné válni. Ehhez pedig logikus útnak és eszköznek tűnik, ha megpróbálják életterüket megtölteni olyan tárgyakkal, amelyek segítenek

az önmegvalósításban. A példákért nem is kell messzire mennünk, elég, ha a státuszszimbólumokra, vagy például a hipszter életformára és annak tartozékaira gondolunk… Ezeket a társadalmi jelenségeket szem előtt tartva és megvizsgálva, felvetődnek bennem azok a kérdések, hogy vajon mikor vagyunk igazán készen egy tárgy tervezésével? Melyik az a pillanat, melyik az az állapot, amikor nyugodt szívvel adhatjuk át a felhasználóknak? Szükség van-e a tervező által elvégzett tervezési folyamatra, vagy adott esetben elég az, ha egy virtuális, vagy valós „felületet” biztosítunk a felhasználók számára, és ők vesznek részt a tervezésben? Az egyetemi alapképzés befejezésekor is hasonló gondolatiság és hasonló irány mentén született meg a diplomamunkám. Akkori témámban a világítástechnikával foglalkoztam, mégis olyan végkövetkeztetésre jutottam, ami segített megfogalmazni és feltenni a mostani kérdéseimet. Így született meg hajlítható moduláris lámpám, melyet a felhasználó egyedi formára csavarhat, és igényeihez mérten a kívánt hosszúságúra bővíthet.

Temesvári Nyugati Egyetem / Diploma munkám / Bővíthető és sorolható lámpatest

MI A TERVEZETT Ã&#x2030;S MI A TERVEZETLEN?

A TERVEZETT ÉS TERVEZETLEN

A tervezett és tervezetlen fogalma, kérdése, problémája, permanensen körülvesz minket, úgy is fogalmazhatnánk, hogy napi szinten együtt él velünk. A teremtéselmélet és az evolúció leképezésében is jelen van, hiszen az előbbi szerint világunk egy magasabb hatalom által tervezett és jól mükődő rendszer, amiben mindennek, mindenkinek megvan a szerepe és rendeltetése, míg az utóbbi hipotézis a tervezetlenséget és a spontaneitást képviseli, amennyiben az ezt vallók szerint szerencsés véletlenek sorának, illetve a külső tényezők befolyásának köszönhetően alakult ki világunk mai formája. A tervezett - szándékos, tudatos, akaratlagos és több szempont figyelembe vételével a tökéletes létrehozására törekvő folyamat eredménye, amely funkcionalitást és szépséget visz hétköznapi életünkbe. A tervezés során próbálunk esztétikusat alkotni. Ennek alátámasztására tézisként emelem ki, hogy az esztétikum nem más, mint a tárgyak által kommunikált üzenet. Hogy egy tárgyat mennyire tekintünk esztétikusnak, abban túlnyomórészt a kommunikációs tartalom játszik közre. Az esztétikum leginkább világképüzenet, az ismertről és ismeretlenről, örökségről és

1. 2. 3.

újításról, arányról és harmóniáról. Mi formatervezők a társadalomban végbemenő változásokat, igényeket és gondolatokat vesszük figyelembe, és ennek megfelelően tervezünk. Az Ipari Formatervező Társaságok Nemzetközi Tanácsa (International Council of Societies of Industrial Design – ICSID) rövid meghatározása szerint, a formatervezés egy stratégiai folyamat a probléma megoldására, ami innovációhoz vezet. Vállalkozási sikereket hoz létre és egy jobb minőségű életet eredményez az innovatív tárgyak, élmények, rendszerek és szolgáltatások által. Továbbá egy trans-diszciplináris szakma, ami kihasználja a kreativitást a problémák megoldásához, áthidalja a szándékot, hogy mi van és mi lehetséges. Optimista módon tekint a jövőbe, átformálva a problémákat lehetőségekké. Összeköti az innovációt, a technológiát, a kutatást, az üzletet az ügyfelekkel, hogy új értékeket hozzon létre, és versenyelőnyt szerezzen a gazdaság, társadalom és környezetvédelem területein. A tervezési folyamat központjában mindig az ember áll, és a felhasználói igények mély megértése, amit pragmatikusan alkalmaznak a termék, élmény, szolgáltatás vagy rendszerek esetében. A formatervezőknek stratégiai szerepük van az innovációs folyamatokban, és egyedülálló pozíciót foglalnak el, hogy

https://www.rolls-roycemotorcars.com/en-GB/phantom-overview.html (2016.01.20) Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor, A mindennapi élet jelrendszereiről, 2014 Budapest 647 o. Itt. 609 http://www.icsid.org/about/about/articles31.htm (2015.12.09)

MI A TERVEZET T ÉS MI A TERVEZETLEN?

áthidaljanak változatos szakterületeket és üzleti érdekeket. Értékelik a gazdasági, szociális és környezeti hatásokat és hozzájárulnak ahhoz, hogy egy jobb életminőséget hozzanak létre. A tervezetlen megmagyarázásánál, kissé nehezebb dolgunk van, mint a tervezett esetében, hiszen ez jóval általánosabb fogalom, és így több irányból is meg lehet közelíteni. Szinonímái: szabályozatlan, rendezetlen, esetleges, véletlen, spontán, akaratlan. Ha egy tárgyra azt mondjuk, hogy tervezetlen, akkor általában negatív tulajdonságra gondolunk, viszont a tervezetlen fogalma még véletlenül sem tévesztendő össze a rosszul megtervezett fogalmával. Szinonímái: szabályozatlan, rendezetlen, esetleges, véletlen, spontán, akaratlan. A tervezetlenséget tudományosan legjobban leíró meghatározás maga az entrópia törvénye, amely a dolgok azon irányultságát fejti ki, melynek során a rendezettség állapotából a rendezetlenségbe tartanak. Ez a törvény a fizikai világ jelenségeire alapozódik, miszerint minden végbemenő cselekedet vagy jelenség visszafordíthatatlan, vagyis a rendezettség állapotából a rendezetlenség állapota felé tart. Az entrópia törvény a termodinamika II. Főtételére vonatkozik, és ez valószínüleg a tudomány legerősebb általános elve. Kivétel nélkül érvényes az összes megfigyelt fizikai jelenségre. Ha érvényes a világegyetemre, mint egészre is, akkor alapvető kihatással van jövőbeli fejlődésére is. 4

4. 5. 6.

A tervezetlen fogalma és az entrópia törvénye viszont azt gondolom, hogy kapcsolatba hozható Murphy törvényének tréfásan hangzó, ám komoly jelentessel bíró mondásával: ,, Ami el tud romlani, az el is romlik” 4 Ez a viccesnek tűnő mondat egy tudományos tapasztalat tömör és lényegretörő megfogalmazása. A tervezetlent értelmezhetjük, mint spontán, nem szándékos folyamat eredményét. Egy tárgy spontán létrehozása feltételezi a tervezettség hiányát. A spontaneitást a tudomány állapotként határozza meg. Jacob Levy Moreno bukaresti születésű, amerikai orvos és pszihiáter úgy magyarázza, hogy a spontaneitás, nem más, mint szabad akarat, és mint ilyen jelen lehet érzésekben, cselekedetekben és a gondolkodásban is. ,,A spontaneitás adekvát válasz egy új szituációra vagy új válasz egy régi szituációra”6 A tervezetlen fogalmát számos művészeti irányzat is boncolgatta, és beépítette irányelvei közé.

Dr. Jacob Lev y Moreno - bukaresti születésű amerikai or vos és pszihiáter

John D. Barrow: A fizika világképe, Budapes 1994 Arthur Block: Murphy törvénykönyve, avagy miért romlik el minden? Budapest 1985, 1-59, itt 42. Moreno J. L., The Autobiography of J. L. Moreno, M.D. (Abridged), Moreno Archives, Harvard University, 1985.

MI A TERVEZET T ÉS MI A TERVEZETLEN?

Egyik legismertebb ezek közül a dadaizmus. Ebben az irányzatban fontos szerepet játszott a véletlen, vagyis a tervezetlen.,, A dadaizmus nevét állítólag véletlenszerűen kapta: egy francia szótárt ütöttek fel, amely történetesen a ,,hintalónál” nyílt ki.” 7 (a francia szó jelentése lovacska; vesszőparipa). A dadaizmus szellemiségének a lényege, hogy éljünk a pillanatnak, magáért a pillanatért. Az egész irányzat maga a tervezetlenség megfogalmazása, hiszen más művészeti irányzattal és stílussal ellentétben a dadaizmusnak nincs sajátos stílusjegye. Programja az, hogy nincs programja. Ennek is köszönheti robbanékonyságát, mivel szabadon kibontakozhatott bármilyen irányba, és nem volt kötött semmilyen társadalmi vagy esztétikai megszorítástól.8 ,,Tristan Tzara például versirásra azt javasolta, hogy fogjunk egy újságot, vágjuk fel apró darabokra, tegyük be egy zsákba, majd egyenként véletlenszerűen húzzuk ki a cetliket, és

abban a sorrendben, ahogy kihúztuk őket, másoljuk le a szavakat, amik rajtuk találhatóak, és ilyen módszerrel lehet verset írni.”9 Ez egy olyan alkotásmód, amelynek során az alkotó teret enged a lehetőségek számára. Ha esetleges szavakat véletlenszerű sorrendben összerakunk majd összeolvassuk azokat, akkor fejünkben értelmet nyernek, és ezeknek az összefüggő szóegyütteseknek vagy mondatoknak immáron értelmet, jelentéstartalmat tulajdonítunk. A dada egy másik nagy alakja, Hans (Jean) Arp azzal próbálta kiterjeszteni a művészet határait és önnön alkotásmódját, hogy a véletlent is beépítette a kreatív folyamatba. 1917-ben egy egész, a véletlenre építő kollekciót adott ki ,,A véletlen törvényei szerint elrendezett” összefoglaló cím alatt. Ebben a címben Arp rávilágít arra, hogy a papírdarabkák elrendezése, még véletlenül sem annyira véletlenszerű, mint amennyire a cím ezt szeretné elhitetni velünk.

Kas Oosterhuis / Budapest / Bálna /Generatív ter vezés

7. 8. 9. 10.

Stephen Little: …izmusok – avagy a művészet megértése, 2006 Budapest. 159 o. Itt. 110 Lakshmi Bhaskaran: A forma művészete – Mozgalmak és stílusok hatása a kortárs formatervezésre, 2007 Budapest, 252 o. itt 104-105 o. Sean Hall: Amikor az óriáskígyó lenyeli az elefántot…, 2008 Budapest, 176 o. itt 104 o. Dieter Elger: Dadaizmus, 2006 Köln, 95 o. Itt. 30 o.

MI A TERVEZET T ÉS MI A TERVEZETLEN?

A „Kollázs a véletlen törvényei szerinti elrendezésben alkotásánál”, a véletlent alkalmazta alkotóelvként: 12 különböző színű papírból négyzeteket vágott ki, tudatosan elkerülve a pontos derékszögeket, majd ezeket rádobálta a kartonlaphordozóra. 10 Ezt a folyamatot tekinthetjük a tervezett cselekvés által létrehozott tervezetlen alkotásnak. A szemlélő tudatában van a művész keze nyomának, de nem érzi, nem fedezi fel a rendet. A hibaizmus is hasonló a dadaizmushoz, hisz a hibát is többnyire a véletlen okozza. E műfaj alatt azt értjük, mikor a tervező hibafaktorokat állít fel, lehetőséget adva a véletlennek, és szívesen beengedi a tervezési folyamatba a hibákat is. Bizonyos határok között kiszámítható az esztétikai hatás, viszont ebben a módszerben is igen jelentős szerepet játszik a véletlen. A hibák egyedivé teszik a tárgyat, ezen túl pedig egy (részben) tervezetlen folyamatot sejtetnek létrehozásának hátterében. Az emberiség története során nem egyszer megesett, hogy egy hibának köszönhetően fedeztek fel vagy hoztak létre új dolgokat, amikre végül nem hibaként, hanem korszakalkotó felfedezésként tekintünk. Ilyen például a pezsgő története is: ,,Mintegy bő 300 éve Champagne vidékén, a Reims környéki hautvilliersi Szent Benedek-rendi apátság pincevezetője - páter Perignon erjedetlen cukrot tartalmazó bort, vastag falú palackban parafadugóval zárt le. Karácsony táján barátait ezzel kínálta, s mikor megkóstolta a gyöngyöző bort, így kiáltott: A csillagokat iszom!” A pezsgő tehát valamikor 1670 és 1715

11.

között a véletlennek köszönhetően született meg, és a nagy titoktartás ellenére, a féltve őrzött recept rejtegetése ellenére a 18. században széles körben ismertté vált.” 11 A pezsgő, bor és pálinka készítésénél nagyban jelen van a tervezett tervezetlen fogalma. Hiába szeretnének a bor termelők, vagy pálinkamesterek minden évben ugyan olyan minőséget garantálni, mert egyszerűen lehetetlen. Az erjedésnek, a termés minőségének és érlelésnek köszönhetően képtelenség előállítani ugyanazt a párlatot a rákövetkező évben. Ezzel ellentétben a sörfőzésnél, ha külömböző arányban keverjük a komlót, malátát és vízet, ☺mindig ugyanazt az italminőséget kapjuk, ezért van tehát, hogy a jó évjáratú borok vagy pálinkák sokkal különlegesebbé teszik az italt a fogyasztók körében, hisz tudatában vannak, hogy valami különleges egyedi ízvilágot tapasztalnak, ami megismételhetetlen.

Sör és borkészítés közötti külömbség

http://www.bortura.com/pezsgo-tortenete (2015.12.09)

MI A TERVEZET T ÉS MI A TERVEZETLEN?

Napjainkban a generatív alkotások azok, amelyek a tervezetlenség, a véletlenszerűség eszközét használják. Generatív design esetén algoritmusokról beszélünk, ahol paraméterek változtatásával más-más formák képezhetőek. Előnye, hogy segítségével egyedi és megimételhetetlen tárgyakat készíthetünk, és olyan komplex formákat is létrehozhatunk, amelyeket más módszerrel lehetetlen lenne ábrázolni. Tervezhetünk bármit, és a végeredmény garantáltan egyéni lesz. Ha körülnézünk a kortárs építészetben, elsőre felfoghatatlan formákat fedezhetünk fel, amelyek mögött a tervező már nem hagyományos értelemben szerepel olyan alkotóként, aki meghatározza a falak, födémek helyét, hanem egy optimalizált algoritmust hoz létre, amely csúnya kifejezéssel élve „legenerálja” a tömeget, formát és teret csakúgy, mint ahogyan a természet építi fel magát a genetikai kód alapján. A gyakorlatban így tulajdonképpen egy önmagát építő rendszerről beszélhetünk. A korszakalkotó ebben az új tervezési módszerben, hogy a folyamat egésze nem egy épület vagy tárgy megtervezésére irányul, hanem egy alkotói metódus kidolgozására, végsősoron magára a folyamatra. A generatív tervezés nagy úttörői: Marcus Novak, Kas Oosterhuis, Zaha Hadid, Hani Rashid. ,,Elméletben a parametrikus tervezés azon alapul, hogy a geometriát különböző számok vezérlik. Az ebben rejlő lehetőségeket akkor aknázhatjuk ki igazán, ha ezeket a számokat egymással kapcsolatba hozzuk, és ez a kapcsolati

12. 13.

hálózat egy rendszert alkot. Így lehetséges, hogy egyetlen paramétert megváltoztatva a teljes test megváltozik, annak minden komponensével együtt.” 12 A parametrikus tervezés folyamatában a legfontosabb az, hogy egyetlen paraméter változtatása kihat egy egész munkafolyamatra, így tervezetlenként tekinthetünk rá. Ehhez hasonló jelenség a híres pillangóhatás is, amikor egyetlen aprócska változtatás nagy mértékben kihat a munkafolyamat végső eredményére.

Pillangóhatás Nemrégiben volt alkalmam játszani az „Until Down” elnevezésű videójátékkal, és ekkor jöttem rá arra, hogy a játék azért volt számomra izgalmas, mert azt éreztem, hogy amit a játék elején cselekszem, az egy idő után tervezetlen helyzeteket alakít ki számomra a játék későbbi szakaszában. A játék ugyanis a pillangóhatáson alapul, ami röviden arról szól, hogy „egy dinamikus renszerben a kezdeti feltételek apró változásai nagymértékben megváltoztathatják a rendszer hosszútávú működését. A pillangó effektus elnevezés abból jön, hogy a pillangó szárnycsapása a föld másik oldalán akár tornádót is előidézhet.”13 A játék – a programozóknak hála – egy tervezett felületet biztosít, amelyben a beszédhez hasonlóan egy olyan mély szintrendszert hoztak létre, amiben a felhasználók a játék elején egy apróságot módosítanak csupán, de az könnyen lehet, hogy a játék végkimenetle szempontjából JOBB / A pillangó hatás szerkezeti felépítése

http://epiteszforum.hu/parametrikus-tervezes-a-gyakorlatban (2016.04.11) https://hu.wikipedia.org/wiki/Pillang%C3%B3hat%C3%A1s_(elm%C3%A9let) (2015.12.09)

alapvető változásokat eredményez. A felépítése egyszerű: karakterünkkel elindulva haladunk a tervezők által létrehozott virtuális világban, majd adott fejezeteknél választhatunk A és B lehetőségek közül. Amennyiben az A útvonalat választjuk, haladunk

tovább azon az úton, ahol majd megint találkozunk A és B választási lehetőséggel. Ha ez egyre gyakrabban előfordul, akkor az is igen nagy valószínűséggel bír, hogy olyan utakon járunk, ahol nagyon kevés, vagy egyetlen felhasználó sem járt még.

TERVEZETT TERVEZETLEN ALKOTÁSOK

A VÉLETLEN SZEREPE AZ ALKOTÁSBAN

John Cage – 4’33’’ A tervezett tervezetlen témával már nagyon régóta foglalkozik az emberiség, mint ahogy azt az előzőekben már említett, dadaistákról szóló rész is bizonyítja. 1952-ben hasonló elgondolással és hasonló indíttatásból alkotta „John Cage – 4’33” című klasszikus művét is. Alapja az, hogy a csend relatív, és minden hangot ad, ami él és mozog. Így John Cage művét a közönség formálja, amikor a koncertterem elcsendesül, a zenekar vonói és ütői leállnak, és 4 perc 33 másodpercig a közönség zaja befolyásolja, illetve alkotja a zeneművet és visz hangot a csendbe. Demian Conrad Hasonló koncepciója volt Demian Conrad, svájci designernek is, mikor 2013-ban a Graphifesten tartott előadásán, egy érdekes feladatot hajtatott végre a közönséggel, ami John Cage művéhez hasonlóan szintén a tervezetlen fogalmát feszegette. A feladat az volt, hogy minden nézőnek el kellett kérnie a mellette ülő ember telefonszámát, majd meg kellett csengetnie azt. Itt is a közönség telefonjainak csengőhangja, azok összhagzata adta a teremben hallható zene erősségét és dallamát. Szintén Demian Conrad nevéhez fűződik a Lausanne-i klasszikus zene fesztivál arculata, aminél a zene, mint fizikai erő, tevőlegesen alakította az arculat mintázatát, de erről bővebben majd a

John Cage, 1986. Photo: Akira Kinoshita

„Természet által befolyásolt tervezés” fejezetnél kerül szó.ki.

TERVEZET T ÉS TERVEZETLEN ALKOTÁSOK

John Cage - 4’33’ ’ - Copyright Derp Music Production

A VÉLETLEN LÁTSZATÁT KELTŐ ALKOTÁSOK

Rendkívül fontos megemlíteni azt, hogy vannak olyan alkotások is, amelyek a tervezetlen látszatát szeretnék kelteni a nézőben, valójában azonban gondos és aprólékos tervezés áll a hátuk mögött. A tervezési munka eredményeképpen az alkotás a felhasználóban azt az érzést kelti, mintha spontán módon jött volna létre. Így valósul meg, így ölt testet a „tervezett tervezetlen” fogalmának létező oximoronja. Jackson Pollock JJackson Pollock festési technikáját Pollock Ernstől tanulta, aki a festési folyamat során „a vásznat a földre fektette, és egy festékkel teli vödörrel körözött felette, amelynek az alját kilyukasztotta. A vödör mozgása mechanikusan körkörös festéknyomot hagyott a képfelületen. Pollock e minta alkalmazásának saját egyedi változatával állt elő, amelyet csurgatásnak nevezett.” Pollock általában a földön festett, így néhány festményén még cipőtalpának nyomai is láthatók. Olyan módon vitte fel a festéket a vászonra, hogy közben ő maga közvetlenül nem érintkezett azzal, hanem hagyta, hogy a festék egy botról vagy ecsetről a vászonra csepegjen. Innen ered technikájának elnevezése, a csurgatás is. Az alkotás során úgy mozgott a vászon körül, mintha táncolt volna, így a festési folyamat alatt minden oldallal egyforma intenzitással bánt. Festményeinek nem volt felfelé vagy lefelé tájolása. A mű befejeztével aztán – alkotói szabadságával élve – eldöntötte, hogy a falon hogyan fogja bemutatni a művét. 14

Hantai Simon Hantai Simon munkái a hajtogatásról, vagyis pontosabban fogalmazva inkább a gyűrésről híresek. Alkotómódszere sokban hasonlít a batikolási technikához. Földön ülve gyűrögeti a vásznat, aztán egy vas hengerrel kiegyengeti a meggyűrt felületeket, majd befesti egy viszonylag híg festékkel, száradás után pedig a vásznat kifeszíti. Elmondása szerint nem az a felület számít, amit befest, hanem ami a hajtogatásnak köszönhetően üresen marad. marad. 15

Részlet / Jackson Pollock - Number 31

JOBB / Hantai Simon: Etude (Etűd), 1969, olaj, vászon

14 . Dieter Elger: Absztrakt művészet, 2007 Budapest.95 o. Itt: 58 o. 15 . http://ludwigmuseum.blog.hu/2014/06/04/a_hajtogatas_muvesze_hantai_simon (2015.12.11)

TERMÉSZET ÁLTAL BEFOLYÁSOLT TERVEZÉS

Fizikai erők A fizikai erők által befolyásolt tervezés alatt arra gondolok, amikor a tervező egy „élő” fizikai erőre bízza a tervezési munka tervezetlen részét. Ez lehet többek között a gravitáció, a mágnesesség, a mozgási energia vagy éppen az elektromosság. Demian Conrad ,,Camerata Lausanne” arculata A fentiekben már szó esett a Demian Conrad által tervezett arculatról. A művésznek sikerült egy tökéletesen egyedülálló alkotást létrehoznia, amiben igen nagy segítségére volt egy jól ismert fizikai jelenség: a hang. Demian kíváncsi volt, hogyan tudja a zenét, mint egy láthatatlan dolgot grafikusan ábrázolni, vizuálisan megjeleníteni. Kutatásai során rátalált Ernst Chladni német fizikusra, aki rájött arra, hogy ha rézlemezre homokot szór és dörzsöli a lemezt, különböző alakzatok formálódnak ki a homokból a hang hatására. Demian követte a Chladni által kijelölt utat, és a felfedezést felhasználva egy hegedűvel különböző frekvenciákat hozott létre a zenészek segítségével, ezekből pedig később megszületett a Lausanne-i együttes modern identitása.

Demian Condrad , ,Camerata Lausanne, , arculata

Jólan Van der Wiel – gravitációs gyertyatartó Jólan Van der Wiel, holland designer, aki a gravitáció és mágneses erőtér segítségével tervez használati tárgyakat. Legtöbb alkotásában fizikai erők hatását láthatjuk, például amikor a folyamat során mágnesport kever gyantás vasoxiddal, és egy mágneses mező segítségével alkot. Több éve foglalkozik azzal, hogy az alkotás folyamatába bevonja a gravitációs, a statikus és a szélenergiát egyaránt. A mágneses és a gravitációs energia segítségével kreált már széket, magassarkú cipőt, de láthattunk tőle ruházatot is. 17

Jólan van der Wiel - Gravitációs gyertyatartó

16. http://bpando.org/2011/10/25/logo-camerata-lausanne/ (2015.12.11) 17. http://www.dezeen.com/tag/jolan-van-der-wiel/ (2015.12.10)

TERMÉSZET ÁLTAL BEFOLYÁSOLT TERVEZÉS

Connor Holland - High Voltage Phyrogrphy Connor Holland magas feszültséget vezet rétegelt lemezbe, ami tervezetlen módon dekoratív szimbólumokat hoz létre az anyagban. A folyamat során az áram járatokat éget, és utat próbál törni magának. Ezek a járatok alkotják a szándékolt, de tervezetlen diszítéseket a fa felületén.18

Aldo Alcántara - Twistype Aldo Alcántara a Twistype nevű alkotásánál a centrifugális erő és egy pörgettyű segítségével rajzol betűket. Bekerít bizonyos területeket, ahonnan a pörgyettyű nem tud kimozdulni, majd elindítja és a forgás segítségével keletkezett mintából kirajzolódnak a betűk. A pörgettyű megismételhetetlen motívumokat hoz létre. 19

Connor Holland / Magas feszűltséggel dekorált rétegelt lemez

-Aldo Alcántara - Twistype

Connor Holland – Réz asztal magas feszűltséggel dekorált rétegelt lemezből

18. 19.

http://www.connorholland.com/high-voltage-pyrography.html (2016.02.20) https://www.behance.net/aldo_alcantara (2015.12.10)

TERMÉSZET ÁLTAL BEFOLYÁSOLT TERVEZÉS

Természeti erők A természet által befolyásolt tervezés az a folyamat, mikor a tervező a természetre bízza az alkotási folyamatot, így nem tudja, milyen eredmény fog születni a folyamat végén. Pontosabban fogalmazva a tervező ezesetben egy olyan keretrendszert biztosít, amit a természet formál majd tovább véglegesre tervezetlen, de irányított és sejthető módon.

megismételhetetlenek és egyediek. Yoshioka szerint a tervezés nem egy befejezett formát eredményező, hanem az emberi szívben kiegészülő folyamat. 20 Az általa készített alkotások pedig nem csupán tárgyak, hanem természeti jelenségek.

Tokujin Yoshioka – kristály szék Tokujin Yoshioka japán alkotóművész székében az a csodálatos, hogy egy medencében „növekszik rá” az alapját képező szivacsos hálószerkezetre. A természet által alkotott kristályok, amelyek a művész által biztosított keretre növekednek, JOBB/ Tokujin Yoshioka - Kristályok növekedésének folyamata

Tokujin Yoshioka - Kristály szék

20. http://www.dezeen.com/2008/10/05/venus-chair-by-tokujin-yoshioka/ (2015.12.09)

TERMÉSZET ÁLTAL BEFOLYÁSOLT TERVEZÉS

Merel Karhof – szélkötőgép Karhof szélkötőgépe a Budapesti Design Hét - Metszéspontok című kiállításán is szerepelt a Design Terminálban. Karhof holland designer szélkerék meghajtású

kötőgépe sálakat és zoknikat állít elő. Minden, a szélkerék által készített sálon található egy egyedi címke, melyen a készítés időtartama és a befejezés dátuma olvasható. 21

Merel Karhof - szélkötőgép

21. http://www.merelkarhof.nl/ (2015.12.10)

Sean O’Lear y - Placebo Wine Label - a textúra motorolaj segítségével készűlt egy kémia folyamat során

FELHASZNÁLÓK ÁLTAL BEFOLYÁSOLT TERVEZÉS

A felhasználó által befolyásolt tervezés során a tervező átadja a megtervezett tárgyat, melynek utolsó, véletlenszerű elemet tartalmazó tervezési szakaszában a megrendelő is részt vett. A véletlen lehet például tépés, vágás, összetörés, festés vagy más, a felhasználó által spontán módon történt beavatkozás.

ZNAK - Téphető tapéta A ZNAK design vállalat egy olyan faltapétát tervezett, amit a falra ragasztás után a felhasználó egyedi módon tud letépni, különböző alakzatokat és fomákat alakítva ki ezzel. A perforált tapétával ki-ki ízlésének megfelelően egyedire alakíthatja tereit. 22

Dragos Motica – Slash lámpa Dragos Motica román designer tervezési folyamatában a felhasználót alkotótárssá teszi azáltal, hogy lámpájának betonból elkészített buráját a felhasználónak az átvétel után össze kell törnie. E folyamat eredményeképpen garantáltan egyedi lámpa születik, hiszen egyetlen betonbura sem törik ugyanúgy szét. 23

ZNAK - , ,TEAR OFF, , - letéphető tapéta

Dragoș Motică - Slash lámpa

22. http://www.znak-life.com/ (2015.12.10) 23. http://www.dezeen.com/2014/07/11/dragos-moticas-slash-lamp-concrete-broken/ (2015.12.08)

FELHASZNÁLÓK ÁLTAL BEFOLYÁSOLT TERVEZÉS

Paolo Ulian – Márvány váza Paolo Ulian olasz designer fehér márvány szeletekből építi fel az általa tervezett vázát, és egy kalapács segítségével mindenki egyedi módón törheti össze, olyan alakúra, amilyenre szeretné. A váza egy negyven centiméter magas márványtömb, melybe hat milliméteres válaszvonalak vannak vágva marógép segítségével. 24 Manifattura italiana design – Babele lámpa Az olasz Babele lámpák készítése során egy éjjeli lámpa megalkotásához például rendelkezésre állnak henger alakú falemezek, melyeknek rétegelt felépítésével kedvére játszhat a felhasználó. A lámpa struktúrája így hasonlít egy térbeli puzzle-ra, amelyet összerakhat lámpa alakúra is, de más formákat is kialakíthat belőle, ízlésének

Paolo Ulian - Már vány váza

megfelelően. A tervezők átadták a lehetőséget a felhasználónak, hogy az általuk tervezett tárgyat tervezetlen módon is fel lehessen használni, más formákat építve a szeletekből. 25

MID –Babele lámpa

24. http://www.dezeen.com/2014/05/13/paolo-ulian-moreno-ratti-marble-vase-milan-2014/ (2015.12.10) 25. http://design-milk.com/babele-lamp-is-like-a-giant-puzzle/ (2015.12.10)

FELHASZNÁLÓK ÁLTAL BEFOLYÁSOLT TERVEZÉS

Beck’s Scretchbottle Limited Edition Gyakran előfordul, hogy a fogyasztók sörivás közben kapargatják a sörösüvegen lévő címkét. Ezt a szokást figyelembe véve a Beck’s sörgyár piacra dobott egy olyan palackot, amelynek címkéjére a felhasználók egyedi grafikákat kaparhatnak. 26 Alejandro Aravena - Elemental A chilei építész 2016-os Pritzker díj nyertese, aki 2011-ben hívta életre Chile fővárosában az Elemental elnevezésű projektet, amelyben a szegényebb rétegek bérlakásainak felújítására fókuszál. A felhasználókat bevonja a munkálatokba, így közösen, saját igényeik szerint alakíthatják ki a tereket. “Mi próbáljuk kérni az embereket, hogy vegyenek részt és próbálják elképzelni, hogy mi a kérdés, és nem azt, hogy mi a válasz. Nincs annál rosszabb, mint a rossz kérdést jól megválaszolni.”27

Alejandro Aravena - Elemental - a lakótelep átadás előtti állapotában

Beck ’s - lekaparható címkével ellátott üvegek

Alejandro Aravena - Elemental - a lakók által létrehozott terekkel

26. http://www.thedieline.com/blog/2015/9/28/becks-scratchbottle-limited-edition?utm_source=feedblitz&utm medium=FeedBlitzRss&utm_campaign=thedieline (2015.12.10) 27 http://www.dezeen.com/2016/01/13/alejandro-aravena-interview-pritzker-prize-laureate-2016-social-incremental-housing-chilean-architect/ (2016.04.11)

FELHASZNÁLÓK ÁLTAL BEFOLYÁSOLT TERVEZÉS

OOO My Design Studio - PInPress Furniture

SZEMÉLYRESZABHATÓSÁG Miért ragaszkodik az ember az egyedi dolgokhoz?

Kézdivásárhely - Nagy Mózes Elméleti Líceum egyenruha személyreszabás

Ha gondolatban visszapörgetjük az időt a kezdetek kezdetéig, egészen addig a korszakig, amikor nyelvhasználatról még nem beszélhetünk, azt láthatjuk, hogy már akkor is az „első eszköz elkészítése kettős funkciót adott az elkészített tárgynak: egy szűkebb értelemben használati funkciót és egy kommunikatív funkciót. Az ember társadalmi lény és tárgyhasználata során egyúttal kapcsolatba lép a közösséggel, megosztja a tárgyat, ami kommunikatív aktus is.(…) A tárgy informaciókat tartalmaz a maga használatáról, de egyúttal közléseket is tartalmazhat, ami nem más, mint a tárgyban lévő önkifejezés. A tárgyra vonatkozó információ átadható verbálisan is, de maga a tárgy is kommunikál. A tárgyak nyelvének sok eleme van: formák, színek, anyagok – mindez információhordozó, ezért kommunikálni is lehet velük.““28

28.

2005-ben Kézdivásárhelyen a Nagy Mózes Elméleti Líceum tantestülete, diákjai számára kötelezővé tette az egyenruha használatát. Az intézkedést követően nem sokkal már azt lehetett tapasztalni, hogy a tanulók ki akartak tűnni a tömegből, mert nem szeretnek ugyanolyan pólóban járni, mint társaik. A tervezett tervezetlenség napok alatt láthatóvá vált az intézmény területén. alkotásmódok közé sorolható) tette egyedivé az egyenruháját. Az iskola szabályzata előírta ugyan az egyenruha használatát, viszont azt nem tartalmazta, hogy a diákok nem alakíthatják át azt. Minden diák számára biztosítva volt egy tervezett rövid ujjú póló az iskola címerével ellátva, egy hosszú ujjú póló és egy kék színű farmer. Napok alatt, olyan tervezetlen megoldások születtek, amikre az igazgató úr sem számított. Volt, aki a hosszú ujjú pólóból cipzáros pulóvert csinált és olyan is volt, aki batikolással, (tervezett tervezetlen alkotásmódok közé sorolható) tette egyedivé egyenruháját.

Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor, A mindennapi élet jelrendszereiről, 2014 Budapest 647 o. Itt. 609

FELHASZNÁLÓK ÁLTAL BEFOLYÁSOLT TERVEZÉS

Szintén hasonló jelenségről számolt be 2013-as előadásában Horváth Dóra a DISCO workshop keretein belül, amikor a börtön-egyenruhákról beszélt. A megfigyelések szempontjából rendkívül fontos volt az az alapvetés, hogy a börtönben különböző egyéniségű rabok voltak bezárva, ám az egyenruhájuk tökéletesen egyforma volt. Egyes rabok a börtönön kívüli világban sportosan öltözködtek, és olyan is volt közöttük, aki elegáns öltönyöket viselt. Nem meglepő tehát, hogy a fegyencek egyenruháikat a saját személyiségüknek megfelelően szabták át, ki-ki olyan stílusúra, amilyen ruházatot a börtönbe kerülésük előtt viseltek. ,,Ahogy az egyik fogvatartott írja: „A legfőbb indíték a divat és a másoktól való eltérés. Ha nem is másoktól, de az egyszínűségtől.”29 Az egyenruhákon jól látható a stílusjegyek megjelenése. Volt olyan is, aki logót rajzolt rá… „Piszkáltak már, hogy gyerekes vagyok, hogy márkaneveket írok a ruhámra – mondja, amikor észreveszi, hogy a golyóstollal felvésett feliratot fürkészem – de nem érdekel. Ha már rabruhában kell lennem, legalább kövessem a divatot, nem? A másik meg az, hogy így megmutathatom a Nike-ba ragadt

embereknek, hogy van elegáns kollekció a tévében látottakon kívül is.” 30 A televízió és az internet valóban olyan csatorna, ahol a felhasználók könnyen viszonylag tudnak tájékozódni az aktuális trendekről és az aktuális divatról. Az interneten nagyon könnyen ki tudják fejezni a véleményüket, kísérletezhetnek termékekkel vagy éppen javasolhatnak, tervezhetnek, fejleszthetnek újakat. Könnyebben rá tudnak találni arra a tartalomra vagy árucikkre, ami kifejezetten érdekli őket. A gyors információközlésnek köszönhető, hogy a felhasználók erősen tudják befolyásolni a többi fogyasztó döntését is. ,, C. K. Prahalad és Venkatran Ramaswamy szerint a piaci érték egyre inkább a vállalat és a fogyasztó által közösen létrehozott érték.’’ 31 A vállalatok már nem önálló terméktervezők. A versenyelérés érdekében bevonják a felhasználókat a tervezési folyamatba. Így azt az érzést keltik bennük, hogy azt a felhasználók tervezték, így, ha kis mértékben is, de a saját alkotásuk. Ezt a folyamatot nevezhetjük egyfajta „tervezési interaktivitásnak is”.

Fiáth Titanilla: Börtönügyi Szemle - Egyedivé tett egyenruhák a börtönben

29. Fiáth Titanilla: Börtönügyi Szemle, Budapest 2011, 84 o. Itt 75 o. 30. Fiáth Titanilla: Börtönügyi Szemle, Budapest 2011, 84 o. Itt 75 o. 31 http://www.mediakutato.hu/cikk/2012_03_osz/04_kozonsegreszvetel_marketing (2015.12.11)

FELHASZNÁLÓK ÁLTAL BEFOLYÁSOLT TERVEZÉS

A ,,Co-creation ” kampányok között megemlíteném a Burberry márka ,,The Trench Coat” nevű kampányát, amikor is a cég feltöltési lehetőséget biztosított a weboldalára a világ összes ballonkabát viselőjének. Kikötéseik között nem szerepelt, hogy a kabát Burberry márka legyen, így több ezer ballonkabátról küldtek be képet, és ez több millió látogatót hozott az oldalukra. Ebben az az irigylésre méltóan okos stratégia, hogy a Burberry bár beengedte a konkurencia által gyártott kabátok fotóját is, ám aki weboldalukra látogatott akár azt is gondolhatta, hogy „itt minden kabát Burberry”. Valós fotókat kapott a felhasználóktól, megismerte, hogyan is viselik a ballonkabátot különböző élethelyzetekben, így nem

IKEA - Gyerek rajzok átalakítása valódi plüss játékokká

kellett modelleket és valótlan, álságos vagy mesterkélt élethelyzeteket létrehozni a fotózás kedvéért. Hasonló pédaként hoznám fel az IKEA idei kampányát is, amikor a tervezők bevonták a gyerekeket a tervezési folyamatba, és gyermekrajzokat alakítottak igazi plüss játékokká. Tíz szerencsés gyerek fantáziája valósággá vált. Természetesen nem állítom azt, hogy ez az a folyamat, amikor a felhasználó egyedire szabja a saját használati tárgyait, de ezekből a példákból is világosan láthatóvá válik, hogy a vásárlók számára az egyediség mindig csábítóbb alternatívát jelent, és közelebb is áll a szívükhöz, mint a konformitás.

JOBB / Burberr y’s The Art of the Trench

INTERAKTIVITÁS

A kifejezés etimológiai vizsgálata szerint az interaktív mesterségesen alkotott összetett szó, a latin „inter” (között) és az „activus” (tevékeny) elemekből áll. Jelentése: kölcsönös érintkezésen alapuló, a felhasználó, néző vagy olvasó tevékeny részvételét megkívánó, interaktív színház, könyv, játék stb. 33 Az alkalmazások területén igen fontos az interaktivitás és a tervezett tervezetlen kérdése. Az alkalmazások területén igen fontos az interaktivitás és a tervezett tervezetlen kérdése. A világ legsikeresebb alkalmazásaiban a felhasználók számára csak egy felületet biztosítanak, tudva azt, hogy a felhasználó majd a saját maga számára létrehoz egy profilt, hirdetést tesz fel, vagy éppen taxit hív magának az adott alkalmazás segítségével. Rendkívül érdekes számomra, hogy a világ legnagyobb taxi vállalatának nincs egyetlen autója sem. Ugyanakkor a világ legnagyobb médiaszolgáltató cége, a Facebook, nem hoz létre tartalmat. Ugyanitt említhetném meg az Alibabát, aki nem tart árut raktáron, vagy az Airbnb-t, amelynek egyetlen ingatlan sincs a tulajdonában. Érdekes és elgondolkodtató eredménnyel jár megvizsgálni a tervezetlen részt ezeknél az alkalmazásoknál is, ugyanis majd’ mindegyik esetében a felhasználók hoznak létre tartalmat, ők csinálnak mindent, az adott alkalmazás vagy platform csak keretet biztosít számukra. És, hogy mégis miért pont ezek a legsikeresebb cégek a világon? Azt gondolom azért, mert a felhasználók élnek a tervezetlen résszel, örülnek, hogy nem más által létrehozott terméket kapnak, hanem ők hozzák

létre azt saját maguknak. Pont ettől az interaktivitástól sikeresek a példaként felhozott projektek. A felhasználók alakítják a közösséget, kommunikálnak egymással és terveznek, létrehoznak tartalmakat, árucikkeket adnak el, kereseti lehetőséget biztosítanak, és szolgálatatásokat kínálnak, miközben a márka látszólag a háttérbe szorul és engedi a felhasználó egójának, hogy önmagát láthassa az adott brand tükrében. Mi ez, ha nem a keretek közé terelt tervezett tervezetlenség megannyi iskolapéldája…?

JOBB OLDAL / interaktív padló / BIG + Kollision + Schmidhuber & Partner / 2011 Miami Audi

UBER - interaktív mobilalkalmazás utazáshoz egy érintés és érkezik a fuvar.

32. Tófalusi István: Idegen Szavaink Etimológiai Szótára. Budapest 2002

MODULARÍTÁS

A modularitás – általános rendszerelv: valójában egy folytonos vonal, amely azt írja le, hogy milyen mértékben lehet a rendszerelemeket egymástól elkülöníteni és különböző kombinációkban összerakni.” 33 ,, Egy rendszer akkor mondható nagymértékben modularizáltnak vagy modularizálhatónak, ha komponenseire bontható, és a komponensek kombinálásával új konfigurációk létrehozására alkalmas – beleértve a különféle új összetevőkkel való helyettesítés lehetőségét is, miközben a rendszer funkcionalitásában a lehető legkisebb veszteség keletkezik. Az ilyen rendszerek komponensei viszonylag függetlenek egymástól, s ha ezek kompatibilisek a rendszer architektúrájának bármely elemével, akkor kombinálhatók egymással.,,34 A tervezett tervezetlen témáját körüljárva fontos megemlítenem a modularitást is, hiszen köztudott tény, hogy az emberi természet és az emberi agy működéséből fakadóan szereti tömbösíteni a tennivalóit és feladatait, ezáltal azok jóval átláthatóbbá válnak, könnyebben megérthetők és elvégezhetők. Ugyanez az elv igaz a minket körülvevő tárgyakra is, hiszen sokkal könnyebben tudunk úgy

gondolkodni, ha különböző sablonokat, szabványokat tartunk szem előtt. Lehetnek ezek ergonómiai szabványok, vagy egy szervezet által alkotott műszaki vagy technikai szabványok. A moduláris rendszer talán legegyszerűbb és legkézenfekvőbb példája az emberi test és az öltözködés. Az öltözködés során, különböző modulok használatával (legyen az a méretünknek megfelelő nadrág, cipő vagy sapka), ki tudjuk választani az általunk hordani kívánt ruházatot, ami tökéletesen illeszkedik a testformánkra. A ruházat esetében a tervezett rész a kollekció, amiből választani tudunk. Hogy a felhasználó hány fajta kollekcióból választ ki egyegy elemet, az végtelen számú variációt eredményezhet. Ezekből a modulokból aztán össze tudunk válogatni magunknak egy olyan stílust, amelyet bármikor cserélhetünk, variálhatunk és így napról napra egyedi öltözékben jelenhetünk meg. Az építészetben is hasonló modulokat találunk, hiszen az ablakok, az ajtók, vagy a konyhai berendezések mérete is megegyező, így az építésznek a tervezés során nem kell mindent beterveznie. Elég, ha kihagyja a helyet, és a felhasználó a saját igényei és ízlése szerint berendezi, és felszereli a lakását. Az építészet talán legegyszerűbb és egyben legalapvetőbb egysége, a tégla is moduláris elem, hisz mielőtt formáját és méretét nem alakították egységessé,

Obag - moduláris táskacsalád - cserélhető külsővel, belsővel, pánttal és külömböző díszítésekkel a felhasználó igénye és izlése szerint

33. 34.

KOCSIS ÉVA–SZABÓ KATALIN: Modularítás és változatossági hozadék. In: Közgazdasági Szemle, XLVIII, évf., 2001. Szeptermber (745-765. o.) itt. 749 Schilling, M. A. [2000]: Toward a General Modular Systems Theory and its Application to Interfirm product modularity. Academy of Management Review, április, 25. köt. 2. sz. 312– 345.o.

FELHASZNÁLÓK ÁLTAL BEFOLYÁSOLT TERVEZÉS

sokkal nehezebb volt különböző formájú kövekből házat építeni. Az építészet tárgykörén kivül más moduláris elemeket is találunk, amelyekről a hétköznapi ember talán nem is gondolná, hogy azok. Ilyen például az USB csatlakozó is, vagy a „jack dugasz”, ami minden telefonhoz illik, így különböző gyártóktól tudunk vásárolni fülhallgatókat. Ezzel a megoldással a gyártók jóval eladhatóbbá tudják tenni termékeiket, a vásárlónak pedig egyszerűbb, felhasználóbarát alkalmazást kínálnak. Modularításról tehát mindezek fényében akkor tudunk beszélni, amikor egy terméket elemeire bontunk, majd azokat külön-külön álítjuk elő. Végül az előállított elemeket összeillesztjük különböző kapcsolódási pontok vagy felületek segítségével. ,, Ha a modularítás jelenségét evolucionista szemlélettel nézzük, akkor abból indulhatunk ki, hogy minden termelési folyamatban, jelenségben, termékben, szolgáltatásban replikálódó információegyüttesek, genetikai kódok testesülnek meg, akár a gének az élőlények esetében. A modularitás magas szintű tudatosságot igényel a gyártók részéről. Nem alakul ki magától, általában megtervezik. A tervezési folyamat során a tervezők látható tervezési szabályokra és láthatatlan paraméterekre osztják fel a moduláris rendszereket. ,, Talán joggal feltételezem azt, hogy a LEGO kocka mindenki által ismert játék-elem. Mérete változó, ám mindig található olyan felület rajta, ami szigorú szabályhoz kötötten van kialakítva. Pont ennek a modularitásnak köszönhető, hogy a kis kockák könnyedén összeépíthetők, és ezáltal nagyobb konstrukciók létrehozására is alkalmasak. A modularítás három fontos szabály alapján épül fel:

Architektúra – amikor meghatározzák, hogy milyen modulokból fog állni a rendszer és ezeknek a pontos funkcióját is leírják Interface-ek – azok az összekapcsolódási felületek, amelyek biztosítják, hogy a rendszerben lévő elemek összekapcsolódjanak és illeszkedjenek. A tervezésnél rögzítik azt is, hogy hogyan kapcsolódnak össze, sőt sokszor azt is meghatározzák, hogy hogyan tudnak kommunikálni egymással. Standardok –a modulok rendszerbe illeszthetőségének megítélésére, és mérésére szolgálnak. Segítségükkel könnyen el tudják dönteni, hogy megfelelnek-e a kialakított modulok a tervezési szabályoknak.36 Architectúra

Interface

Standard

Modularitás a ruházat esetében

35.

Kocsis Éva–Szabó Katalin: Modularítás és változatossági hozadék. In: Közgazdasági Szemle, XLVIII, évf., 2001. Szeptermber (745-765. o.) itt. 749 36. Baldwin, C. Y.–Clark, K. B. [1997]: Managing in an Age Modularity. Harvard Business Review, 75. köt. 5. sz. szeptember–október, 84–94.

FELHASZNÁLÓK ÁLTAL BEFOLYÁSOLT TERVEZÉS

Ezt a három fontos szabályt „lefordítanám” az általam felhozott legegyszerűbb és legszemléletesebb példára az emberei testre és a ruházatra. A ruházatnak, mint moduláris elemnek, „architektúrája ” a nadrág, a cipő, a kabát stb. Az interface-ek, azok a felületek, amelyek biztosítják, hogy fel tudjuk venni a nadrágunkat vagy cipőnket. A nadrág esetében a felül lévő, törzs számára készült, alul pedig a két végtagnak szánt nyílás. Elmondhatjuk, hogy minden nadrág ugyanezen az „elven” alapul, hiszen csak így tudjuk viselni. A standardok a ruházat esetében a méretek. Van, aki 40-es cipőt visel, de olyan is akad, aki 46-ost. Általában azért találunk ritkábban 46-os cipőt, mint 40-est, mert jóval kevesebb ember él ennyire „nagy lábon”, így aztán a gyártók is kevesebb modult gyártanak ebből a termékből. A modularítás napjainkban általános szervezőelvvé vált úgy a gazdaságban, mint a társadalomban egyaránt , mivel a vállalatoknak nem kell minden esetben egyedi dolgokat előállítani, hanem kisebb modulokból összeállított kombinációk segítségével tudnak igazodni megrendelőjük igényeihez. Így hoznak létre tervezett tervezetlen rendszereket, amelyek aztán véges számú és egymástól különböző kis elemekből, végtelen számú variációs lehetőséget kínálnak. A modularítással számos tudományág foglalkozik: a matematika, a biológia vagy egyes társadalomtudományok, de az emberi beszéd is hasonló elvek mentén alakult ki. Felépítésével a kognitív nyelvészet tudománya foglalkozik, amely a hetvenes években jött létre, az USA-ban, és fő teoreitkusa Ronald W. Langacker volt. Ő foglalkozott nyelvünk szintjeivel

37. 38.

és annak struktúrájával. Beszédünk legkisebb eleme a hang, aminek önálló jelentése nincs (vagy csak ritkán van), és minden nyelv hangrendszere meghatározott számú hangból áll. A magyar nyelvben 39 hang van, amit 40 betűvel jelölünk. A hangok és betűk összekapcsolódásából jönnek létre a szavak, amikből egyedi struktúrák alkothatóak. Ezeknek már önálló jelentésük van, és különböző tárgyakhoz, emlékekhez, jelenségekhez tudjuk társítani azokat. A szavakhoz jönnek majd a különböző toldalékok, a ragok, képzők vagy jelek, amelyeket a fentebb leírt modularitás három szabálya szerint interface-eknek is nevezhetünk. A toldalékok segítségével pedig lehetőségünk van modatokat alkotni, amivel ki tudjuk fejezni magunkat írásban és szóban egyaránt. Az érdekes a nyelvészetben az, hogy a hangokat és toldalékokat nevezhetjük tervezettnek, viszont ezeknek az összekapcsolódási lehetőségeit végtelen számúnak is tekinthetjük. Beszédünkben az a csodálatos, hogy egy soha nem látott szöveget, vagy mondatot is tudunk értelmezni, ha az alap modulokat, azaz

A magyar abc - egy soha nem látott szöveget, vagy mondatot is tudunk értelmezni, ha az alap modulokat, azaz a hangokat ismerjük, és az abból akotott szavak jelentése is világos számunkra.

Kocsis Éva–Szabó Katalin: Modularítás és változatossági hozadék. In: Közgazdasági Szemle, XLVIII, évf., 2001. Szeptermber (745-765. o.) itt. 747 http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1231/123107.htm (2015.12.07)

FELHASZNÁLÓK ÁLTAL BEFOLYÁSOLT TERVEZÉS

a hangokat ismerjük, és az abból akotott szavak jelentése is világos számunkra. Ezzel kapcsolatban egy filmrészletet szeretnék megemlíteni az „Isteni Szikra – avagy az amerikai álom –Robert W. Kearns története az automatikus ablaktörlőről” című filmből, amely Kearns igaz történetét meséli el, aki megszállottan kisérletezett egy olyan speciális ablaktörlővel, ami szakaszokra is kapcsolható és így nem zavaró a szem számára. Egyetlen hibát követett csupán el, mégpedig azt, hogy találmányával a Ford központjába ment el, ahol is a Ford mérnökei ellesték az ötletet, és a piacra kerülő új modelljükbe be is építették azt. A feltaláló története és pereskedése 30 évig tartott. Kitartó volt, hiszen életének értelme volt a tét. A részlet, ami igazán fontos számomra, pontosan rávilágít a tervezett tervezetlen témám lényegére, miközben véleményem szerint a főszereplő számára is sorsdöntő. A film szerint a Ford ügyvédei, azzal álltak elő a bíróságon, hogy véletlen egybeesés az egész, mert nem kell nagy tudás ahhoz,

hogy három különböző, már létező és üzletben kapható „kondenzátort, szabályozható ellenállást és tranzisztort” más sorrendbe rakjanak. Azt állították, hogy Kearns találmánya valójában nem is találmány, csak „kitalált egy újfajta elrendezést”, amire más is képes, és „nem alkotott semmi újat ,, . Erre a felvetésre Kearns az esküdtszék és a bíróság előtt azzal reagált, hogy behozatta ,,Charles Dickens – Két város regénye” című könyvét, amelyből felolvasta az első sorokat, majd feltette a kérdést. Vajon az első mondat szavait Dickens találta-e fel? Mivel volt nála egy szótár is, rámutatott, hogy az első pár sorból felolvasott szavak megtalálhatóak a szótárban is, tehát ezek szerint mindebből az következik, hogy nincs egyetlen új szó sem a könyvben?! „Charles Dickens mindössze annyit tett, hogy új elrendezésbe helyezte a szavakat. A történelem nagy feltalálói is meglévő eszközök felhasználásával alkottak, csupán más elrendezésbe helyezték azokat”40

Részlet a Flash of Genius című filmből - Isteni Szikra –Robert W. Kearns története az automatikus ablaktörlő feltalálásáról

39.

,,Isteni Szikra – avagy az amerikai álom” –Robert W. Kearns története az automatikus ablaktörlőről,, című film (1:25:27) 40. ,,Isteni Szikra – avagy az amerikai álom” –Robert W. Kearns története az automatikus ablaktörlőről,, című film (1:28:11)

ÖSSZEFOGLALÁS

Dolgozatom célja több fontos kérdés tisztázása volt. Az egyik legfontosabb, hogy a felhasználónak való átadás előtt felvetődhet-e a tárgy tervezett és kész állapotának volta? Szintén tisztázandó probléma volt, hogy hogyan befolyásolja a véletlen, a kiszámíthatatlanság, egy tárgy tervezését és hogyan használták ezeket a vezérlőelveket különböző művészeti területeken? Felmerült az is, hogyan válhat a tervezetlenség eszközévé maga a felhasználó, a természet és a véletelen? Egyáltalán mitől válik egy tárgy tervezetlenné? És végül, de nem utolsósorban levonható-e egy konkrét következtetés, amely megállapítja és kijelenti, melyik termék jobb: a tervezett vagy a tervezetlen?

A kutatásomnak köszönhetően rájöttem arra, hogy a tervezetlen a felhasználók számára egy izgalmasabb produktumot eredményez, és emelett azt is kitudom jelenteni, hogy tervezett fogalma, csak egy állapot a tervező szemszögéből nézve, hiszen a tökéletesen megtervezett tárgyakra is ráhatással van a tervezetlenség, és nem tudunk úgy létrehozni tervezetlen tárgyat, hogy ne legyen mögötte tervezettség. Tehát tervezett és tervezetlen között sokszor nagyon keskeny a határmezsgye, nem lehet éles határt húzni, és pontosan, adekvát módon meghatározni, hogy egy tárgy mikor tervezett vagy mikor tervezetlen. Legtöbbször egy megtervezett tárgy is „tovább terveződik” a felhasználó által, így válik a tervező kezdeti állapotából egy tervezett tervezetlen tárggyá. Már csak azért is így van ez, hiszen ő a végeredménynek csak egy részét tervezte, a tárgy pedig, miután kiadta a kezéből, saját életre kelt. A „végeredmény” pedig mindezen túl is folyamatosan alakul, változik a felhasználók, a természeti és a fizikai erők hatására. A tervezetlen tervezésnek célja, hogy egyedi termékek jöjjenek létre a tömeggyártásban is, az oka viszont leginkább az, hogy a tervező hátra akar lépni a totális kontrollból, félretéve mindent uralni akaró egoját, és akár a természetre, akár a véletlenre bízza a munka egy részét. A számítástechnikának és a 3D nyomtatásnak köszönhetően a különböző modulokból való építhetőségnek a határai egyre inkább

kitolódnak, és az ember által tervezett dolgok sokkal közelebb kerülhetnek a természet által létrehozott organikus elemekhez. A tervezett tervezetlenség lehet az egyik eszköz, amely tompíthatja az éles határt az épített és természeti környezet között, kimozdíthatja az embert önközpontúságából, és így

segíthet harmonikusabb, teljesebb életet élni. Ki tudja, tán éppen a tervezett tervezetlenség lehet az a „tündéri elem”, az a csipetnyi káosz, amely Márai Sándor szerint remekművé varázsol egy alkotást…

„A remekmű legyen valóságos, pontos, okos, céltudatos, arányos, gondosan megmunkált, hűségesen kivitelezett – s legyen még valami más is. Tündéri is legyen. Mérnöki szabályok szerint épüljön, de káosz is legyen benne…”

- Márai Sándor Füveskönyv „126. A remekműről és a tündériről” (részlet) Helikon Kiadó, 1998. – 91. oldal

IRODALOMJEGYZÉK

https://www.rolls-roycemotorcars.com/enGB/phantom-overview.html(2016.01.20)

Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor, A mindennapi élet jelrendszereiről, 2014 Budapest 647 o. Itt. 609

4. 5.

Az Ipari Formatervező Társaságok Nemzetközi Tanácsának meghatározása a formatervezésről: http://www.icsid.org/about/ about/articles31.htm (2015.12.09) John D. Barrow: A fizika világképe, Budapes 1994 Arthur Block: Murphy törvénykönyve, avagy miért romlik el minden? Budapest 1985, 1-59, itt 42. Moreno J. L., The Autobiography of J. L. Moreno, M.D. (Abridged), Moreno Archives, Harvard University, 1985.

Stephen Little: …izmusok – avagy a művészet megértése, 2006 Budapest. 159 o. Itt. 110

Lakshmi Bhaskaran: A forma művészete – Mozgalmak és stílusok hatása a kortárs formatervezésre, 2007 Budapest, 252 o. itt 104-105 o.

Sean Hall: Amikor az óriáskígyó lenyeli az elefántot…, 2008 Budapest, 176 o. itt 104 o.

10. Dieter Elger: Dadaizmus, 2006 Köln, 95 o. Itt. 30 o. 11. A pezsgő története : http://www.bortura. com/pezsgo-tortenete (2015.12.09) 12. Parametrikus tervezés: http://epiteszforum.hu/parametrikus-tervezes-a-gyakorlatban (2016.04.11) 13. A pillangóhatás: https://hu.wikipedia. org/wiki/Pillang%C3%B3hat%C3%A1s_(elm%C3%A9let) (2015.12.09) 14. Dieter Elger: Absztrakt művészet, 2007 Budapest.95 o. Itt: 58 o. 15. Ludwig Múzeum Blog –A Hajtogatás Művészete –Hantai Simon: http://ludwigmuseum.blog.hu/2014/06/04/a_hajtogatas_muvesze_hantai_simon (2015.12.11) 16. Demian Conrad – Camerate Lausanne arculata: http://bpando.org/2011/10/25/ logo-camerata-lausanne/ (2015.12.11)

17. Jolán van der Wiel – Gravitációs gyertyatartó: http://www.dezeen.com/tag/ jolan-van-der-wiel/ (2015.12.10) 18. Connor Holland – Magasfeszültséggel létrehozott dekorációs felület http://www. connorholland.com/high-voltage-pyrography.html 19. Aldo Alcántara – Pörgettyű által rajzolt betűk: https://www.behance.net/aldo_alcantara (2015.12.10) 20. Tokujin Yoshioka – Kristályszék: http:// www.dezeen.com/2008/10/05/venus-chair-by-tokujin-yoshioka/ (2015.12.09) 21. Merel Karhof – Szélkötőgép: http://www.merelkarhof.nl/ (2015.12.10) 22. ZNAK – Téphető tapéta: http://www.znak-life.com/ (2015.12.10) 23. Dragos Motica – Slash Lámpa: http://www.dezeen.com/2014/07/11/dragos-moticas-slash-lamp-concrete-broken/ (2015.12.08) 24. Paolo Ulian Moreno – Márvány váza: http://www.dezeen.com/2014/05/13/ paolo-ulian-moreno-ratti-marble-vase-milan-2014/ (2015.12.10) 25. MID- Bebele lámpa: http://design-milk. com/babele-lamp-is-like-a-giant-puzzle/ (2015.12.10) 26. Beck’s scratchbottle Limited Edition: http://www.thedieline.com/ blog/2015/9/28/becks-scratchbottle-limited-edition?utm_source=feedblitz&utm_ medium=FeedBlitzRss&utm_campaign=thedieline (2015.12.10) 27. Interjú Alejandro Aravenával: http://www. dezeen.com/2016/01/13/alejandro-aravena-interview-pritzker-prize-laureate-2016-social-incremental-housing-chilean-architect/ (2016.04.11) 28. Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor, A mindennapi élet jelrendszereiről, 2014 Budapest 647 o. Itt. 609 29. Fiáth Titanilla: Börtönügyi Szemle, Budapest 2011, 84 o. Itt 75 o. 30. Fiáth Titanilla: Börtön könyv – 2012. Budapest, 84 o. Itt 75 o.

31. IKEA kampány co-creation kampány gyerekrajzokból: http://www.mediakutato.hu/ cikk/2012_03_osz/04_kozonsegreszvetel_marketing (2015.12.11) 32. Tófalusi István: Idegen Szavaink Etimológiai Szótára. Budapest 2002 33. Kocsis Éva–Szabó Katalin: Modularítás és változatossági hozadék. In: Közgazdasági Szemle, XLVIII, évf., 2001. Szeptermber (745-765. o.) itt. 749 34. Schilling, M. A. [2000]: Toward a General Modular Systems Theory and its Application to Interfirm product modularity. Academy of Management Review, április, 25. köt. 2. sz. 312– 345.o. 35. Kocsis Éva–Szabó Katalin: Modularítás és változatossági hozadék. In: Közgazdasági Szemle, XLVIII, évf., 2001. Szeptermber (745-765. o.) 36. Baldwin, C. Y.–Clark, K. B. [1997]: Managing in an Age Modularity. Harvard Business Review, 75. köt. 5. sz. szeptember–október, 84–94. o. 37. Kocsis Éva–Szabó Katalin: Modularítás és változatossági hozadék. In: Közgazdasági Szemle, XLVIII, évf., 2001. Szeptermber (745-765. o.) itt. 747 38. A kognitív nyelvészet kutatója: http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1231/123107.htm (2015.12.07) 39. ,,Isteni Szikra – avagy az amerikai álom” – Robert W. Kearns története az automatikus ablaktörlőről,, című film (1:25:27) 40. ,,Isteni Szikra – avagy az amerikai álom” – Robert W. Kearns története az automatikus ablaktörlőről,, című film (1:28:11)

KÉPJEGYZÉK

Kaleidoszkópban keletkezett kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kaleidoszk%C3%B3p_(optikai_j%C3%A1t%C3%A9k)#/ media/File:View_of_a_kaleidoscope.JPG (2015.12.15.)

Temesvári Nyugati Egyetem / Diploma munkám /Bővíthető és sorolható lámpatest: Saját fotó

Sir Henry Royse: https://s-media-cache-ak0.pinimg. com/236x/21/e1/c0/21e1c08cc4ef881e443e07a6067d16f6.jpg (2016.04.11) szerkesztett fotó

Dr. Jacob Levy Moreno - bukaresti születésű amerikai orvos és pszihiáter: http://knightlab.northwestern.edu/wp-content/uploads/2014/12/Jacob_L._Moreno.gif (2016.04.11)

Kas Oosterhuis / Budapest / Bálna /Generatív tervezés: http://m.cdn.blog.hu/ce/cet/image/ CET%20(2).jpg (2016.04.11)

Sör és borkészítés közötti külömbség: http://crushbrew.com/wp-content/uploads/2015/01/wine-and-beer.jpg

A pillangóhatás szerkezeti felépítése : Saját alkotás Háttér fotó: http://ujszo.com/sites/default/files/photos/promoted/tornado-fotoli-com.jpg (2016.04.11)

Jackson Pollock - Number 31 http://www.jackson-pollock.org/one-number31.jsp#prettyPhoto[image1]/0/ (2015.12.11.)

10. Tervezett tervezetlen alkotások háttér: https://s-media-cache-ak0.pinimg. com/564x/07/c8/ae/07c8aeeb62adb423ba317f0b1dfc5a51.jpg (2016.04.11) 11. John Cage, 1986: http://www.westhartfordnews.com/content/articles/2012/04/10/entertainment/doc4f83239e4503f4718444131. jpg 12. John Cage - 4’33’’ Kotta - Copyright Derp Music Production: http://i.imgur.com/xQeWEnB.png (2016.04.11)

13. Jackson Pollock - Number 31: http://www.jackson-pollock.org/images/ paintings/one-number31.jpg (2016.04.11) 14. Hantai Simon: Etude (Etűd), 1969, olaj, vászon: http://www.ludwigmuseum.hu/ site.php?inc=kiallitas&kiallitasId=897&menuId=44# (2015.12.11.) 15. Természet által befolyásolt tervezés háttér: Jólan van der Wiel - Gravity Stool: http://d. fastcompany.net/multisite_files/codesign/ imagecache/1280/article_feature/GravityStool_lede.jpg (2016.04.11) 16. Demian Condrad - ,, Camerata Lausanne ,, arculata http://bpando.org/2011/10/25/logo-camerata-lausanne/ (2015.12.10.) 17. Jólan van der Wiel - Gravitációs gyertyatartó: http://www.arch2o.com/gravity-candlesjolan-van-der-wiel/ (2015.12.10.) 18. Connor Holland – Magas feszűltséggel dekorált rétegelt lemez: http://www.connorholland.com/high-voltage-pyrography.html (2016.02.20.) 19. Connor Holland – Réz asztal magas feszűltséggel dekorált rétegelt lemezből: http://www.connorholland.com/high-voltage-pyrography.html (2016.02.20.) 20. Aldo Alcántara – Twistype: https://www.behance.net/gallery/29618951/ Twistype (2015.12.10.) 21. Tokujin Yoshioka - Kristály szék: http://www.dezeen.com/2008/10/05/venus-chair-by-tokujin-yoshioka/ (2015.12.10.) 22. Tokujin Yoshioka - Kristályok növekedésének folyamata: http://www.dezeen.com/2008/10/05/venus-chair-by-tokujin-yoshioka/ (2015.12.09.) 23. Merel Karhof – szélkötőgép http://no-sir.com/wp-content/uploads/2015/09/topview_windknittingfactory_merelkarhof_copyright2010.jpg (2016.04.11.) 24. Placebo Wine Label: https://www.behance. net/gallery/28310245/Placebo-Wine-Label (2016.04.11) 25. Felhasználok által befolyásolt tervezés háttér:

https://www.graphicstock.com/stock-image/white-collar-workers-going-down-office-corridor-at-the-end-of-working-day (2016.04.11)

(2016.04.11) -saját válogatás a weboldalról

26. ZNAK - ,,TEAR OFF,, http://design-milk.com/tear-off-wallpaperby-znak/ (2015.12.10.)

38. Interaktív padló / BIG + Kollision + Schmidhuber & Partner / 2011 Miami Audi: http://www.archdaily. com/189317/%25e2%2580%259curban-future%25e2%2580%259d-at-design-miami2011-big-kollision-schmidhuber-partner (2016.04.11)

27. Dragoș Motică - Slash lámpa: http://www.dezeen.com/2014/07/11/dragos-moticas-slash-lamp-concrete-broken/ (2015.12.09.)

39. UBER - interaktív mobilalkalmazás utazáshoz egy érintés és érkezik a fuvar: https://cdn.arstechnica.net/wp-content/ uploads/2016/11/uber.1.jpg

28. Paolo Ulian - Márvány váza: http://www.dezeen.com/2014/05/13/paolo-ulian-morenoratti-marble-vase-milan-2014/ (2015.12.10.)

40. Obag - moduláris táskacsalád: http://www.obag.eu/media/wysiwyg/ News_settembre__O_bag_for_Marella.jpg (2016.04.11)

29. MID –Babele lámpa: http://design-milk. com/babele-lamp-is-like-a-giant-puzzle/ (2015.12.10.) 30. Beck’s Scretchbottle Limited Edition: http://www.thedieline.com/ blog/2015/9/28/becks-scratchbottle-limited-edition?utm_source=feedblitz&utm_ medium=FeedBlitzRss&utm_campaign=thedieline (2015.12.10.) 31. Alejandro Aravena - Elemental: http://41.media.tumblr.com/ae5653d44102194e8bff265df5b53b1e/tumblr_nfydfjmTPR1u0u07fo1_1280.jpg

41. A modularitás három fontos szabálya: Saját alkotás 42. Magyar ABC: http://cms.sulinet.hu/ get/d/a8f85bcb-7416-480c-ae96c0ba25a57405/1/6/b/Normal/m6ny0092kepp-normal.jpg (2016.04.11) 43. Részlet a Flash of Genius című filmből - Isteni Szikra –Robert W. Kearns története az automatikus ablaktörlő feltalálásáról: http://stmedia.startribune.com/images/ 1flash1003.jpg (2016.04.11) 44. Kovács Apor portré készítette Máthé Zoltán

32. Alejandro Aravena - Elemental: http://41.media.tumblr.com/ae5653d44102194e8bff265df5b53b1e/tumblr_nfydfjmTPR1u0u07fo1_1280.jpg 33. OOO My Design Studio - PInPress Furniture: http://www.hartleyandhartley.com/ h8h/wp-content/uploads/2015/02/PinPres_wooden.jpg (2016.04.11) 34. Kézdivásárhely - Nagy Mózes Elméleti Líceum egyenruha személyreszabás: Saját fotó 35. Egyedivé tett egyenruhák a börtönben Corvinus Egyetem - Dr. Horváth Dóra tanszékvezető docens prezentációjából kiemelt részlet (2015.12.09.) 36. IKEA -Gyerekrajzok átalakítása valódi plüss játékokká: http://www.origo.hu/ gazdasag/20151028-ikea-plussjatek-unicefjotekonysag.html (2015.12.10.) 37. Burberry’s The Art of the Trench: http://artofthetrench.burberry.com/

Alulírott Kovács Apor, a MOME formatervező művész szakos hallgatója ezennel büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom és aláírásommal igazolom, hogy jelen szakdolgozatom saját, önálló munkám. Az ebben hivatkozott nyomtatott és elektronikus szakirodalom felhasználása a szerzői jogok nemzetközi szabályainak megfelelően készült. Tudomásul veszem, hogy szakdolgozat esetén plágiumnak számít: - szó szerinti idézet közlése idézőjel és hivatkozás megjelölése nélkül, - tartalmi idézet, hivatkozás megjelölése nélkül, - más személyek publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése. 2016.04.15

Kovács Apor