RESearch - Tanszéki Kutatások 2013/2014

Impresszum A RESearch a BME Lakóépülettervezési Tanszéke és a Közösségben Élni kezdeményezés által kiadott éves kiadvány.

Az itt megjelenő írásokat a BME Lakóépülettervezési Tanszék Tanszéki kutatások című tárgyán résztvevő diákok munkáiból válogattuk.

Jelen szám a 2013/2014-es tanév anyagait mutatja be.

Kiadó: Lakóépülettervezési Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3., K273. együttműködve a Közösségben Élni kezdeményezéssel.

Szerkesztés, design: Közösségben Élni A kiadványban szereplő írások a szerzők szellemi tulajdonai.

Bármely részének felhasználása kizárólag megfelelő forrásmegjelölés mellett engedélyezett.

Az esetleges nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk.

2014. november

RESearch - Tanszéki Kutatások ISBN 978-963-313-130-5

2

keywords: architecture, research, education, methodology, cohousing, shared economy

BME Lakóépülettervezési Tanszék honlap: http://www.lako.bme.hu Tanszéki Kutatások blog: http://res-lako.blogspot.hu Közösségben Élni blog: http://kozossegbenelni.blogspot.hu

Előszó

Perényi Tamás DLA

5

Kutatási módszerek Közösségben Élni - kezdeményezés a magyarországi közösségi lakozásért

Közösségben Élni

6

Lakható, de lakatlan - Használaton kívüli épületek újrahasznosítása kooperatív lakóközösségek beköltözésével

Árkovics Lilla, Horogh Petra

10

Kollektív ház hosszú távú működése - A kollektív ház tovább tud-e élni, mint a közösség, amiért létre jött?

Babos Annamária, Lukács Zsófia Ilona

18

Fenntartható időslakozás - Nyugat-európai kooperatív otthonok

Lánczky Julianna, Szakolczai Alida

24 Közösségi élet vizsgálata és fejlesztésének lehetőségei a budapesti bérházakban

Miklós Bernadett, Treszkai Anett

28

Az Óbudai Gázgyár lakótelepének fejlesztési lehetőségei

Balázs Bálint, Köves Bálint

34

Közösség és térszerkezet viszonyának vizsgálata egy százéves, nyolcadik kerületi bérházban

Somogyi Adrienn, Zalavári Sára

3

4

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

Előszó Tanszéki kutatás avagy az elméleti kutatás fontossága az építészetben Magas szintű egyetemi képzés elképzelhetetlen szakterületi kutatás nélkül. A „Tanszéki kutatás” című tantárgy célja, hogy a hallgatókat a Lakóépülettervezési Tanszéken évente megújuló kutatási témáiba bevonjuk és aktív részvételen keresztül megismertessük velük a professzionális kutatás folyamatait és módszertanát. Az is cél, hogy a jelentős innovációs potenciált jelentő hallgatóság ötletei is becsatornázódjanak a tanszék szellemi életébe. A kutatási témákat évente hirdetjük meg, az éveken átívelő kutatási projektek mellett.

A hallgatók elsősorban ezekhez a meghirdetett témákhoz csatlakoznak, de lehetőség van arra is, hogy a tanszék a hallgatók által felvezetett témát fogadjon be.

A tanszék kutatásai jelenleg kétirányúak: egyrészt a lakóházak fenntarthatósági, energetikai kérdéseivel foglalkozunk, másrészt a tanszék profiljához kötődő, a lakozás (housing) tematikájának kérdéseit vizsgáljuk.

A kutatási tárgy keretében az 2013/14-es tanév mindkét félévében a közösségi lakozás különböző formáival foglalkoztunk. Az elmúlt évek gazdasági recessziója különösen érzékenyen érintette az építőipart, azon belül is a lakásépítést. A felépült lakások számának folyamatos és drámai csökkenése, ill. a megváltozott társadalmi-kulturális közeg egyértelművé tette, hogy a válság után új alapokat kell keresni a lakásszektor fejlesztésének. A tisztán piaci alapon működő rendszerek mellett fel kell mutatni azok alternatíváit, különösen azért is, mert a válság az életmódunk felülvizsgálatát is kikényszerítette.

A közösségi lakozás formái nagyrészt ismeretlenek Magyarországon, nincsenek működő példák, melyeket elemezni lehetne, melyek közül választhatnak a lakást keresők, pedig sok emberben lappang a vágy más típusú lakásformák iránt. A meglévő külföldi példák bemutatása ezért nemcsak az építészek számára fontos, hanem mindenkinek, aki keresi a meglévőtől eltérő, az igényeihez illeszkedő lakhatási formát.

Jelen kiadványban hat kutatást mutatunk be. A kutatásokat és az írásokat két fős csoportok készítették a Tanszéki kutatások című két kredites tárgy keretén belül. A munkák a 2013/14-es tanév során készültek, melyeket az év végén egy kiállításon is megtekinthettek az érdeklődők. A hallgatók munkái olyan kortárs problémákat vizsgálnak, mint az idősek lakhatási helyzete Magyarországon, a miskolci Kollektív Ház működése, vagy az üresen álló budapesti ingatlanok újrahasznosítása.

4

Előszó

Tárgyfelelős: Perényi Tamás DLA A tárgy oktatói: Glatz Zsófia, Komlósi Bence, Konczné Theisler Katalin, Koncz Péter

Kutatási módszer A tantárgy elsődleges célja, hogy az építész hallgatók minél alaposabban megismerkedjenek az elméleti kutatás metodikájával és elsajátítsák a tudományos építészeti írás alapjait. Az oktatók a tantárgy keretein belül használt kutatási módszert külföldi tanulmányaik során ismerték meg. Az eredetlileg egy éves kutatási munkára kifejlesztett módszer előnye a jól struktúrált, szakaszokra bontott rendszer, mely könnyen adaptálható egy féléves kétkredites tárgyra. A félév során a csoportoknak heti konzultációkon és két workshopon kell bemutatniuk a kutatásaikat. A végeredmény egy választott kiméretű írásos anyag.

A kutatás során a diákok bármilyen témát választhatnak, de a tárgy oktatói számára kiemelt szerepet kap a közösségi- és kooperatív lakozás.

Közösségben Élni kezdeményezés a magyarországi közösségi lakozásért

A lakók maguk határozhatják meg, hogy kik lesznek az új szomszédok. Ennek köszönhetően a lakóközösség folyamatosan alakíthatja összetételét. A közös céloknak köszönhetően a jelentkezők is előre fogják tudni, hogy mire számíthatnak a cohousing-ba való beköltözés után.

Fontosnak tartjuk, hogy a cohousing-ok lakóközössége vegyes összetételű legyen. Így mindenki aktívan részt tud venni a közösség különböző feladatainak elvégzésében. Például az idősek tudják segíteni az elfoglalt fiatal szülőket gyerekfelügyelettel, míg a fiatalok tudják segíteni az időseket a bevásárlásban. A különböző társadalmi rétegek egymáshoz közeliítése is fontos célja a lakásszövetkezeteknek.

A 2012-ben alakult ”Közösségben Élni” kezdeményezés a kooperatívokat/cohousing-okat és lakás-szövetkezeteket látja egyik lehetséges eszközként a mai magyarországi lakáshelyzet és az ebből fakadó társadalmi problémák javítására. Célunk, hogy minél több információt megszerezzünk és megosszunk a kóperatívokról, illetve hogy szakmai segítséggel támogassuk a hazai közösségek létrehozását.

5

A cohousing-ok lakásszövetkezeti működésének köszönhetően a lakók maguk határozhatják meg a közösség működési szabályait, közös céljait. A lakásszövetkezet minden lakója tagja a lakásszövetkezetnek, de a lakókon kívül lehetnek külső tagok is. A nyugateurópai példák azt mutatják, hogy a lakásszövetkezetek hosszú távú stabilitásuknak köszönhetően jó befektetésnek minősülnek, így a nem itt lakó tagok is profitálhatnak a részvételből. Ez a cohousing-ok gazdasági stabilitását is tovább segíti.

Kutatási módszer, Közösségben Élni

A kooperatívok / cohousing-ok - olyan önkéntes lakozási formák, melyek privát lakóegységek és megosztott közösségi funkciók elegyei; amelyekben a lakók és a használók közös célok és érdekek mentén, a közösségi összefogás erejével fejlesztik lakozási feltételeiket és lakókörnyezetüket. A lakók közösen tervezik és menedzselik a lakóközösség feladatait. A lakók által kezdeményezett, azaz alulról induló - bottom-up - szerveződésüknek köszönhetően függetlenek a politikai változásoktól és a piaci trendektől, valós igényekre adnak választ, ezáltal hosszú távon kínálnak fenntartható lakozási lehetőségeket. Lehetőség van közös programok - gyerekfelügyelet, ünneplés, főzés, kertészkedés - szervezésére, és beleszólni a lakóközösséget érintő ügyekbe. A közös használatú dolgok lehetnek közös konyhák és nappalik, vendégszobák, mosókonyhák, szauna és rekreációs helyiségek, különböző előfizetések, ritkábban használt tárgyak, öko dolgok vagy akár napelemek. A kooperatív funkciók előmozdítják a szomszédok közti interakciót, a lakók szociális és gyakorlati javát szolgálva.

Lakható, de lakatlan Használaton kívüli épületek újrahasznosítása kooperatív lakóközösségek beköltözésével „Budapesten járva lépten-nyomon üres épületekbe botlunk. A belvárosi kerületekben kiadatlan üzletek, elárvult iskolák és bedeszkázott lakóépületek, a külvárosokban elhagyatott kórházak, üres szállodák és félbehagyott építkezések sorakoznak olyan mennyiségben, hogy hasznos területüket összeadva egy egész budapesti kerületet megtöltenének, nem is beszélve a fővárosi vasútvonalak körül gyülekező üres MÁV-épületekről. A hosszú távon kihasználatlan üres ingatlanok a gazdasági válságról árulkodnak, de nem csak arról: a rugalmatlan, válság előtti ingatlankezelői koncepciókról is, amelyek nem képesek lépést tartani a megváltozott körülményekkel.” 1 A jelen kutatás abból a feltételezésből indult ki, hogy a budapesti lakatlan épületek fenntartható revitalizációjára a kooperatív közösség beköltözése megoldást nyújt.

„Minden ingatlanrendszer fontos eleme az ’üresen álló’, különben lehetetlen volna kiadó lakásokat, üzleteket, irodákat találni.

Ugyanakkor egy bizonyos arány felett ez a pazarlás mindenki számára káros. A tulajdonos kiadatlan üzlete, lakása, irodája után is fizeti a rezsiköltségeket, a használatlan ingatlan állapota romlik, és ez a folyamat csökkenti az értékét.” 2 A használaton kívüli, társadalom számára haszontalan épületek revitalizációja a városok fenntartható fejlődésének fontos lépése.

Minden egyes használaton kívüli épületet definiál az, hogy ki a tulajdonosa, milyen állapotú maga az épület és hogy miért vált használhatatlanná. Ezek olyan meghatározó tényezők, melyek az esetleges jövőbeni újrahasznosítás során fontos szerepet tölthetnek be. Egy elutasító tulajdonos, egy életveszélyes állapotú ingatlan vagy akár egy épülethez kötődő köztudatban lévő emlék is alkalmatlanná teheti az ideális helyen található ingatlan további felhasználását.

Budapesten a városi vezetőség tavaly kezdett el ráeszmélni az üresen álló épületek problémájára. 2012-ben Ughy Attila, a főváros városképvédelmi és városfejlesztési tanácsnoka többedmagával kidolgozott egy koncepciót az üres kirakatok hasznosítására („Rögtön jövök!”), az ötlet most jutott megvalósítási szakaszba.

A Kortárs Építészeti Központ (KÉK) is felismerte a problémát és

Kooperatívok A kooperatív lakóközösségben lakás gazdaságilag, közösségileg, kulturálisan és környezeti szempontból is fenntartható lakhatási forma. A kooperatív lakóközösség - részben a más tulajdoni viszonyok és részben a közös célokban való gondolkodásmód miatt - jobban gondozza az épület egészét, mint a hagyományos társasházban lakók. Ez egy nem újonnan épült épület esetében még fontosabb. Így a kooperatívok beköltözése a lakatlan épületek esetében hosszú távú és fenntartható megoldása lehetne.

Példaprojektek Nyugat-Európában és Amerikában is rengeteg példa van arra, hogy a korábban használaton kívüli épületbe kooperatív közösség költözött. Ezek az épületek – ha funkcióváltással is- újra használatban vannak. A kiválasztott példák között különböző léptékű és eltérő eredeti funkciójú épületekben élő kooperatív közösségek vannak felsorolva. Minden példánál szerepelnek a korábbi és a jelenlegi épületre és a lakóközösségre vonatkozó fő adatok.

Az előzetes feltételezésekkel szemben a kooperatív közösségek nemcsak az alapvetően nagyobb terekkel rendelkező (Grote Pyr) vagy akár flexibilisen alakítható épülettípusokat (Karthago), hanem merevebb rendszerű társasházakat (Basel) is sikeresen alakítottak át a saját közösségi, fél-privát és privát terekkel szemben támasztott igényeiknek megfelelően. Egy nagyobb léptékű, funkciójának megfelelően kötött alaprajzú középület átalakításával jól szemléltethető ez a megállapítást.

6

Lakható, de lakatlan

Lakatlan épületek

„LAKATLAN” néven elindította programját és pályázatot hirdetett „Töltsd újra!”néven a Norvég Civil Támogatási Alap segítségével.

Céljuk: megtalálni a megfelelő üresen álló épületet a helyet kereső innovatív közösségi kezdeményezések számára. Az átmeneti jellegű hasznosítással szemben a kutatás az épület egészét érintő hosszú távú fenntartható revitalizálására mutat megoldást a kooperatív lakófunkció beköltözésével.

Ábra 1. A példák adatait összehasonlító táblázat Forrás: a szerzők által készített ábra

1 Polyák Levente (2013) „Lakatlan szigetek” in Magyar Narancs 2013/30. (07.25) 2 Polyák Levente (2013) „Lakatlan szigetek” in Magyar Narancs 2013/30. (07.25)

Ábra 4. Postlip Hall, Gloucestershire (Anglia) Forrás: http://www.cohousing.org.uk/postlip-community-0 letöltve: 2014.05.06.

Ábra 5. Barenfelstrasse 34, Basel (Svájc) Forrás: http://www.baerenfelserstrasse.ch/bilder.html letöltve: 2013.10.09.

Ábra 6. Dreieck, Zürich (Svájc) Forrás: http://www.dasdreieck.ch/index.php?id=23&gID=17# letöltve:2013.05.20.

Ábra 7. Swan’s Market, Oakland (USA) Forrás: http://www.swansway.com/slideshow/ letöltve: 2014.05.06.

Árkovics Lilla, Horogh Petra

Ábra 3. Karthago, Zürich (Svájc) Forrás: http://www.karthago.ch/docs/galleries letöltve:2013.10.15.

7

Ábra 2. Grote Pyr, Hága (Hollandia) Forrás: a képet Konczné Theisler Katalin készítette

Lakható, de lakatlan

Ábra 9. A lépcsőház, mint fontos közösségi tér Forrás: http://co-housing-cultures.net/projects/alte-schulekarlshorst/?lang=enhttp://www.selbstbau-eg.de/projekte letöltve: 2014.05.06.

Ábra 10. Több generáció együttélése Forrás: http://co-housing-cultures.net/projects/alte-schulekarlshorst/?lang=enhttp://www.selbstbau-eg.de/projekte letöltve: 2014.05.06.

Ábra 11. A közösség számára fontos a szociálisan érzékeny gondolkozás Forrás: http://co-housing-cultures.net/projects/alte-schulekarlshorst/?lang=enhttp://www.selbstbau-eg.de/projekte letöltve: 2014.05.06.

Ábra 12. Előnyök Forrás: a szerzők által készített ábra

Ábra 13. Előnyök és hátrányok Forrás: a szerzők által készített ábra

8

Ábra 8. Alte Schule, Karlshort, Berlin Forrás: http://co-housing-cultures.net/projects/alte-schulekarlshorst/?lang=enhttp://www.selbstbau-eg.de/projekte letöltve: 2014.05.06.

Kiválasztott projekt Altes Schule A projekt fő célja a közösségteremtés, a generációk közötti kölcsönös segítségnyújtás és fenntartható lakás-teremtés volt. A lakások egyharmada idősek és fogyatékkal élők számára van fenntartva, ezzel is elősegítve társadalmi integrációjukat. Hat lakás akadálymentesített, de az épület többi része is akadálymentes – beleértve a régi iskola épületet is – az emeleti lakások kivételével. Az épület helyet ad egy gyermekotthonnak is olyan fiataloknak, akik különböző okokból nem élhetnek a családjukkal.

Az iskola 1907-ben épült, Berlin háború utáni megszállása alatt az orosz hivatalnokok gyerekei tanulhattak ott. Már 14 éve üresen állt, mire a közösség megmentette. Egy, többek között lakhatással is foglalkozó alapítvány a SelbstBau nagyobb adományának segítségével, megvásárolta az épületet, és hosszútávra (99 év) bérbe adta a lakóközösségnek. Ez a partnerség részben biztosítja a projekt hosszú távú fenntarthatóságát. A „SelbstBau Rental Cooperative”-ot 1990-ben alapították. 2006-ban kezdtek bele a példaértékű kezdeményezésbe és vették meg a régi műemlék iskola épületet. Az alapítvány már több mint 20 épületet szerzett meg Berlinben és újította fel kooperatív lakóközösségek számára, a jövőbeni lakók együttműködésével.

Különleges szerep: Multi-generációs ház: legalább a lakások 1/3-át idősek, fogyatékkal élők lakják, a lakások 2/3-ának alaprajza akadálymentes.

Előnyt élveznek a nagycsaládosok és alacsony jövedelműek is.

Jogi forma és tulajdoni viszonyok: Bérlés: Non-profit alapítványtól (Stiftung trias), hosszú távú bérleti szerződéssel. Épület típusa: Régi iskolaépület újrahasznosítása vegyes típusú családok kooperatív együttélésével.

Kiértékelés Részben a talált példák alapján következtetésképp elmondható, hogy a használaton kívüli épületek általános revitalizálása milyen előnyökkel jár az épület, a tulajdonos, a használatba-vevő (nem feltétlenül lakók) és a környék számára. A felsorolás kiegészül – külön oszlopban kiemelve – azokkal az előnyökkel, melyek abból származnak, hogy a használatba-vevő kifejezetten egy kooperatív lakóközösség.

Azonban nem elég, ha a „beköltözni vágyók” és az épület megtalálja egymást, az együtt dolgozást nagyban befolyásolják a már említett tulajdoni viszonyok. A kutatás kitér a kihasználatlan épületek tulajdonjogi viszonyainak előnyeire és hátrányaira is.

(Lásd 12. és 13. Ábra)

Összegzés Összességében elmondható, hogy a kutatás elején felállított hipotézis – használaton kívüli épületek újrahasznosítására fenntartható megoldást nyújt egy kooperatív lakóközösség beköltözése - bebizonyosodott. A vizsgált példák, és az esettanulmányunk is mutatja, hogy közösségi lakozással revitalizálható egy kihasználatlan épület, még akkor is – vagy éppen emiatt - ha funkcióváltozással is jár. Az ilyen típusú épület- újrafelhasználás mindenképpen előnyös az épület számára, főként azért, mert megállítja az épület amortizációját. Ha a revitalizáció kooperatív lakóközösség által történik, az új lehetőségeket rejt magában mindkét fél számára.

Források - http://co-housing-cultures.net/projects/alte-schulekarlshorst/?lang=en - http://www.selbstbau-eg.de/projekte

Árkovics Lilla, Horogh Petra

Projekt fejlesztése: 2006–2008 Lakások: 60 lakó, korosztály: 0–80 például: családok, egyedülállók, idősek Közösségi terek: Közösségi épület: 40 m² Biciklitároló és tároló: 40 m² Kert és játszótér: 3000 m² Egyéb terek: Gyerekek háza: 245 m² Irodák: 270 m²

9

Épület alapterülete: 5000 m² Össz. terület 1982 m² Lakások: 21 (55–155 m²) egyedülálló lakások, és társbérletek Bérleti díj (2010): 4,65–7,50 €/m² havonta Kooperatív letét: 500 € taralmazza: közösségi terek használatát is Teljes kötlség: 3.300.000 € Építészek: Thommes, Weißheimer Anita Engelmann Gundelfingerstraße 10/11 10318 Berlin, Germany

A kutatást és az írást készítette: Árkovics Lilla Horogh Petra 2014.01.12.

Keywords abandoned, budapest, building, cohousing, community, hungary, living, multi-generation, revitalization, western europe

10 Kollektív ház hosszú távú működése

Kollektív ház hosszú távú működése A kollektív ház tovább tud-e élni, mint a közösség, amiért létre jött?

Bevezetés

További kérdések

A Budapesti Műszaki Egyetem Lakóépülettervezési Tanszéke 2013. őszén új kurzust indított, Tanszéki kutatások címmel. A kurzus alcíme: Közösségben élni. A tárgy kutatási területe a kooperatív lakozási formák, magyarosítva: a kooperatívok.

A kooperatív lakozás, vagyis a kooperatívok alatt olyan lakozási formákat értünk, ahol emberek csoportja valamilyen formában együtt él és az együttélésüket közösen segítik elő. Például közösen hozzák létre a házat, amiben élnek, vagy közös célok érdekében egyesülnek, vagy közösen döntenek a ház sorsáról, vagyis egy közösséget alkotnak, akiknek közös céljuk van.

A kutatásunk témáját azért találjuk fontosnak, mert jelenleg egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a fenntartható fejlődésre, aminek fontos része lehet az, hogy közösségben éljünk. Fontos lenne szerintünk látni azt, hogy egyes helyzetekben életszerűbb, gazdaságosabb és hatékonyabb lehet, ha többen együtt lakunk, mint az, ha mindenki egyedül próbál egy lakást fenntartani. Közösségben élni nem csak gazdaságos, hanem az egyéni életminőséget is javíthatja, nem beszélve a közösség formáló erejéről.

A kooperatív lakozáson belül a kollektív házak működése keltette fel az érdeklődésünket. A kutatásunk elején találkoztunk a Miskolci Kollektív Házzal1, amiről megtudtuk, hogy Magyarországon ez volt az első ilyen (és azóta is az egyetlen), viszont ma már csak egyszerű társasházként funkcionál. Az a kérdés merült fel bennünk, vajon mi lehet az oka annak, hogy a kollektív ház megszűnik kollektív ház lenni?

A közösségi házak/terek/kertek, a közösségformálás és összehozás manapság egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Kérdés azonban, hogy mi lesz ezekkel a kollektív funkciókkal az idő múlásával, ha már az eredeti közösség kiköltözött, lecserélődött?

Cikkünkben azt szeretnénk bemutatni, hogy milyen válaszokat találtunk arra a kérdésre, hogy mitől szűnik meg egy kollektív ház, illetve, hogy az alkalmas-e a fenntartható használtra. Valamint leírjuk azt a kritériumrendszert, ami a kutatásunk alapján szerintünk szükséges ahhoz, hogy egy kollektív ház hosszú távon működni tudjon.

Ahhoz, hogy a fő kutatási kérdésünkre választ találjunk, előbb meg kell vizsgálnunk egyéb felmerülő kérdéseket. A miskolci példa kapcsán felvetődött, hogy mi történik egy kollektív házzal azután, hogy az azt létrehozó közösség elhagyja? Összekapcsolódik-e szorosan a ház és az első közösség, ami létrehozta? Ha egy kollektív ház megszűnik kollektív házként tovább működni, akkor mi történik a közösségi tereivel? Hogyan használják azokat tovább, ha egyáltalán használják? Mivé tud átalakulni a funkció, és miért alakul át? Egy kollektív ház működése függ-e attól, hogy milyen közösség lakja? Fontos, hogy jól ismerjék egymást a lakók, vagy közös társadalmi háttérrel rendelkezzenek? Fontosak-e a létrehozás körülményei? Mi kell ahhoz, hogy a közösség fennmaradjon? Mi kell ahhoz, hogy a lakók lecserélődése után is legyen egy közös cél? Fontos-e a közös cél? Kell-e pontosan meghatározott szabályzat a közösségre vonatkozóan? Fontos-e az épület alaprajza, hogy a közösség jól tudjon működni?

Felmerülő kérdések és a hipotézis A Miskolci Kollektív Ház kapcsán felmerült az a kérdés, hogy van-e olyan kollektív ház, ami időben akkor épült, mint a miskolci és még mindig eredeti funkciója szerint működik. Ha van ilyen, akkor mi az oka annak, hogy az egyik működik a másik pedig nem?

Fő kutatási kérdés Arra jutottunk, hogy a legfontosabb kérdés, amire választ kell találnunk az az, hogy mi kell ahhoz, hogy egy kollektív ház hosszú távon működjön.Vagyis mik azok a szempontok, amik meghatározzák a ház és a közösség létezését, mik azok, amik biztosítani tudják, hogy egy kollektív ház több generáción keresztül is létezzen.

1 Tervező: Bodonyi Csaba, Épült: 1979.

Hipotézis A kérdésekre adott elméleti válaszunk a következő: ahhoz, hogy egy kollektív ház hosszú távon – generációkon keresztül – működjön, folyamatosan éltető közösségre van szükség, akik az együttélés szabályait fenntartják a közös cél érdekében.

Fogalmak A cikkben használt, és a kutatás során felmerült pár fogalom, amiket ebben a részben szeretnénk tisztázni.

Kooperatív fogalma Ezzel a fogalommal már a bevezetőben találkoztunk. Ezalatt a kooperatív/közösségi lakozás mindenféle formáját értjük, ahol a lakók közösen, a közös cél érdekében szereznek mindent.

Kollektív ház fogalma általában - Kooperatívok egy szinonimája.

- Van minimum egy közösségi tér, amit minden lakó egyformán használhat, és ahol közösségi programokat szerveznek.

- A közösségi teret arra is használják, hogy a ház lakói között az összetartozást erősítsék.

- Van valamilyen közös célja a beköltöző/létrehozó közösségnek.

Kollektív ház általunk használt fogalma - Kooperatívok egy fajtája.

- Egy házat értünk alatta, ahol a közösség lakik (kooperatív lehet, akár több ház csoportosulása is).

- Olyan ház, amit kifejezetten azzal a céllal hoztak létre, hogy egy közösség kollektíven használja.

- Van minimum egy közösségi tere, amit minden lakó egyformán használhat, és ahol közösségi programokat szerveznek.

- A közösségi teret arra is használják, hogy a ház lakói között az összetartozást erősítsék.

- Van közös célja a beköltöző/létrehozó közösségnek.

Ábra 2. Földszinti alaprajz, Kollektív Ház, Miskolc Forrás: Timon Kálmán: Korszerű kertes beépítések, Műszaki Könyvkiadó, 1982

Ábra 3. Közös étkező tér a galériáról, Kollektív Ház, Miskolc Forrás: Kollektív ház Miskolc ‚79-‘09 - című kiadvány archívuma

Ábra 4. Csoportkép a megalakulás időszakából, Kollektív Ház, Miskolc Forrás: Kollektív ház Miskolc ‚79-‘09 - című kiadvány archívuma

Ábra 5. Az épület bejárati oldalának homlokzata régen, Kollektív Ház, Miskolc Forrás: http://www.miskolcigaleria.hu/index.php?pid=54, letöltés: 2013.11.13.

Ábra 6. Az épület bejárati oldalának homlokzata ma, Kollektív Ház, Miskolc Forrás: http://www.miskolcigaleria.hu/index.php?pid=54, letöltés: 2013.11.13.

11 Babos Annamária, Lukács Zsófia Ilona

Ábra 1. Az épület, háttérben a lakótelep, Kollektív Ház, Miskolc Forrás: Kollektív ház Miskolc ‚79-‘09 - című kiadvány archívuma

12 Kollektív ház hosszú távú működése

Ábra 7. A terület 1979-ben, Centraal Wonen Houtwijk, Hága Forrás: http://cwhoutwijk.nl/ letöltés: 2013.11.11.

Ábra 8. Közös belső udvar, Centraal Wonen Houtwijk, Hága Forrás: http://cwhoutwijk.nl/ letöltés: 2013.11.11.

Ábra 9. Főhadiszállás, Skolka - Sial, Ruprechtice, Liberec Forrás: SIAL: Liberec Association of Engineers and Architects, 1958-1990: Czech Architecture Against the Stream - 74. oldal

Ábra 10. Utca fesztivál, Barenfelserstrasse 34, Basel Forrás: http://co-housing-cultures.net/projects/barenfelserstrasse-34/ letöltés: 2013.11.24.

Ábra 11. Közös reggeli az utcában, Barenfelserstrasse 34, Basel Forrás: http://www.baerenfelserstrasse.ch/images/morgenessen_baerenf.jpg letöltés: 2013.11.24.

Ábra 12. Homlokzat, [RO*SA]22, Bécs Forrás: http://co-housing-cultures.net/projects/rosa22/ letöltés: 2013.11.07.

Olyan emberek társulása, akik közösen birtokolják és együttműködve kezelik a saját és közös területeket. A tagok részesedéssel rendelkeznek a közös tulajdonból, amiért bérleti díjat fizetnek. Ez teszi lehetővé, hogy a lakást, amiben laknak a saját tulajdonukként kezeljék és, hogy a közös területeket mindenki egyenlően használja és kezelje.2

A vizsgálati módszer A vizsgálat tárgya, az eredetileg kollektív házak mára nem kollektív házként való működésének lehetséges okainak kutatása. A vizsgálat alapját egy mintaprojekt, a Miskolci Kollektív Ház képezi. A kutatás során a mintaprojektet, és ahhoz valamilyen szempontból hasonló kollektív házakat gyűjtöttük össze és elemeztük.

A mintaprojektet összehasonlítottuk más, hasonló időben épült kollektív házzal (ami most is kollektív házként működik), és megnéztük, mi az eltérés közöttük. Több példát is kerestünk, amit össze tudunk hasonlítani a mintaprojekttel. A példák elemzésére létrehoztunk egy összehasonlító táblázatot. Az összehasonlító táblázatban a kulcsfontosságú vizsgálati szempontok, valamint az egyes példák alap információi találhatóak. A vizsgálati szempontok a kutatásunk kulcsszavai, amiket az alapján választottunk ki, hogy mi lehet az, ami meghatározhatja egy kollektív ház hos�szú távú működését. A kulcsszavak a következők (14. Ábra): - tulajdonviszonyok – milyen társulási formában, kik a tulajdonosok, hogyan oszlik meg a tulajdon.

- lakóközösségbe való bejutás szempontjai – milyen kritériumokat szab meg a közösség arra vonatkozóan, hogy kik lehetnek az új lakók.

- szabályzat, működés – milyen szabályzatot hoz a közösség a működésére vonatkozóan. Mennyire részletes, és mennyire szigorú a szabályzat.

- közösségi terek (kinti, benti) – milyen közösségi terek vannak, azokat milyen programokra használják.

- téri szituációk – milyen az alaprajzi, téri elrendezése az épületnek.

- lakóközösség változása – hogyan cserélődik a közösség, hirtelen vagy folyamatos változás.

Az összehasonító táblázat előnye, hogy viszonylag gyorsan, több példát lehet egyszerre összehasonlítani, átláthatóan. Az egyes példák jellemzői könnyen beleilleszthetőek a táblázatba, és az átláthatóságnak köszönhetően a következtetés is könnyen levonható. A módszer hátránya, hogy nem tudja kezelni a példák minden jellemzőjét, valamint a szempontrendszer viszonylag önkényes megválasztása miatt univerzális következtetés nem vonható le belőle.

A Miskolci Kollektív Ház A kollektív házak hosszú távú működésének vizsgálatánál az első lépésként kiválasztott mintaprojekt a Miskolci Kollektív Ház volt.

A következőkben ennek a kollektív házat ismertetjük általános és a kutatásunk tekintetében fontos szempontok alapján.

A Miskolci Kollektív Házat már a létrehozási körülményei is egyedülállóvá teszik : Magyarországon a 70’-es évek végén néhány építészhallgató összefogásaként jött létre ez az épület. A közös céljuk az volt, hogy az akkori rendszer okozta nehéz helyzetekben is együtt lakhassanak és dolgozhassanak, a kezdeményezésükkel megteremtettek egy különleges közösségi lakó és munkahelyet. Ehhez hasonló épület azelőtt és azóta sem épült Magyarországon, tehát a Miskolci Kollektív ház az egyedüli, ami valaha kooperatívként működött.

Az épületet a korban használt paneles technológiával építették, a tervezésnél az volt az egyik kritérium, hogy ugyanannyi személy férhessen el a kollektív házban, mint egy azonos költségű típusterv alapján készült panelépületben. A terv elkészítésére nyílt pályázatot írtak ki, azonban ekkor nem rendelkeztek pontos képpel arról, hogy hogyan is szeretnének élni. Bodonyi Csaba nyertes terve valósult meg, amiben teljesen racionális alaprajzi elrendezés figyelhető meg. Alapvetően egy nagy közös térre, folyosók2 A CoHousing Cultures, Institute for Creative Sustainability, September 2012, 40.41. oldala alapján.

ra és a lakócellákra lehet osztani az épületeta A nagyon logikus alaprajzi elrendezésnek köszönhetően nem alakultak ki átmeneti terek, amik lehetőséget adtak volna például arra, hogy mások tudta nélkül lehessen elhagyni a házat.

Az épület kétszintes, mindkét szinten 14 lakással, a földszinti lakások elszeparált kertrésszel, az emeletiek erkéllyel rendelkeznek. Ezeken a külső tereken kívül még egy közös kerttel is rendelkeztek a ház lakói. A benti közös területek fő részét a nagy közös tér tette ki, ami flexibilis falakkal tetszőlegesen alakítható volt, itt dolgoztak, főztek, ettek és pihentek együtt a lakók. Ezen kívül létrehoztak egy játszószobát a gyerekeknek, egy vendégszobát és egy galériát is, ahol kiállításokat rendeztek. Ezeket a közösségi tereket az építést követő tíz évben folyamatosan és aktívan használták, nagyon sok időt töltöttek együtt és állandóan vendégeket fogadtak.

A lakók mennyisége folyamatosan változott, körülbelül 30-40-en laktak ott egy időben, gyerekes családok és egyedülállóak is. Az eredeti elképzeléshez képest nem csak építészek költöztek be a házba, több mérnök szakmából is kerültek ki lakók. Az együttlakással kapcsolatos fő szabály az volt, hogy mindent közösen kell eldönteni. Ez a közös döntés igaz volt például a karbantartásra, és arra is, hogy ki költözzön be a házba, ha valaki már nem szeretett volna tovább ott lakni. Ezzel a döntési rendszerrel nagyon sokáig minden problémát képesek voltak kezelni.

A felhőtlen együttélésben mindig is voltak kisebb-nagyobb problémák, amit az állandó együttlét okozhatott, azonban ezektől nagyon sokáig el tudtak tekinteni. A probléma a Rendszerváltás időszakában indult el, amikor az addig önkormányzati tulajdonban lévő lakásokat a lakóknak meg kellett venniük. Sokan ebben az időszakban kiköltöztek, többen pár éven belül hagyták el az épületet, s ma már csak páran laknak ott az eredeti lakók közül.

A kezdeményezés, ami Magyarországon egyedülállónak számított, ma már nem működik, jelenleg az épület egyszerű társasházként üzemel, a közös időtöltés tereit ma senki sem használja.

Az épület nyújtotta lehetőségek megengednék a kooperatív lakozást, azonban a jelenlegi lakók ezt nem használják ki. Európában máshol is akadnak ilyen pozitívan indult, de mára befulladt kezdeményezések, és számos olyan is, ahol a lakók jelenleg is kollektív háznak használják az épületet, és együtt élnek benne.

A következőkben néhány olyan példát mutatunk be ezekből a kooperatív házakból, amik valamilyen szempontból hasonlítanak a miskolci mintaprojektre, pontosabb képet adva ezáltal a kollektív házak működéséről.

További példák A kutatás során az összehasonlító vizsgálat elvégzéséhez a mintaprojekthez valamilyen szempontból hasonló kollektív házakat kerestünk. Az előző fejezetben kifejtettük, hogy Magyarországon a miskolci Kollektív Ház az egyedüli ilyen kooperatív épület, így másik magyar épülettel való összehasonlításra nem volt lehetőségünk. Ezért az összehasonlítás kritériumai a következők voltak: az épület helye legyen volt szocialista ország, az építés ideje legyen nagyjából ugyanaz, és működjön most is kollektív házként.

A kutatás szempontjából az összes olyan kollektív ház fontos lehet, ami az előző kritériumok valamelyikének megfelel. Az általunk vizsgált egyes példákat a következőkben röviden tárgyaljuk, a teljes összehasonlító táblázat a mellékletben található meg.

Central Wonen Houtwijk, Hága (1979-81) Ezt a példát azért vizsgáltuk, mert a létrehozás körülményei hasonlóak a miskolciéval: itt is önkormányzati támogatással valósult meg a projekt, valamint ugyanakkor jött létre a két épület (197980). A tulajdonviszonyok úgy alakulnak, hogy a lakók bérlik a lakásokat az önkormányzattól. Összesen 49 lakás található benne.

A háznak nagyon erős szabályzata van, minden feladatra van egy munkacsoportjuk (például a kert rendezésére, közös terek rendben tartására, programok szervezésére, stb.), és mindenkinek részt kell vennie legalább egyben. A lakók összetétele vegyes, mind korosztály, mind foglalkozás tekintetében. Az ötletet két

13 Babos Annamária, Lukács Zsófia Ilona

Kooperatív lakozás definíciója

házaspár találta ki, akik hirdetést feladva további lakókat toboroztak, majd az önkormányzat segítségével valósították meg a tervet.

SIAL, Skolka, Csehország (1969-71) Ezt a példát azért választottuk, mert a létrehozása szinte teljesen megegyezik a mintaprojekttel. Építészek egy csoportja kialakított egy közös helyet, hogy együtt élhessenek és alkothassanak. A házban képzéseket, előadásokat is szerveztek, illetve műteremházként is funkcionált. A projektet 15 építész alapította egy állami építészirodával közösen, aki a finanszírozást biztosította. A ház szabályzata nagyjából hasonlóképpen működött, mint egy kollégiumban, meghatározták, hogy mindenki csak pár évet tölthet el itt. Az épületben csak építészek laktak, akik közös projekteken és tervpályázatokon indultak. Az épületet 2010-ben lebontották.

Barenfelserstrasse 34, Svájc (1974) Ez a példa azért került be a táblázatba, mert itt is egy csoport építész kezdeményezésére jött létre valami új, ami addig nem volt.

Ez volt az első „shared-place” utca Svájcban. Az építészek kezdeményezésére egy különleges szomszédsági viszony jött létre az utcában. Alapítottak egy szövetkezetet, aminek az volt a célja, hogy saját maguk újítsák fel a 21.-es szám alatti házat (amiben felnőttek). Ennek következtében az utca 33 épületéből 24 változott lakóközösséggé, szövetkezetté. A lakások bérlakások, lakók általi önigazgatással, az ingatlan egy non-profit szervezet tulajdonában van. Szabályzatuk csak az utca használatára vonatkozik, ami annyit határoz meg, hogy minden közösséget érintő ügyet közösen kell eldönteni. Egyedülállóan erős közösségi élet folyik az utcákon és a saját kertekben, amit megnyitnak az utca számára is.

14 Kollektív ház hosszú távú működése

[RO*SA]22 , Ausztria (2003) Ez a példa ugyan sokkal fiatalabb, mint a miskolci, viszont an�nyiban érdekes lehet, hogy láthatjuk, ma hogyan, milyen szabályokkal hoznak létre egy kollektív házat. Ez a közösségi ház egy speciális indokkal született: kifejezetten női igényekre készült, a nők társadalmi helyzetének erősítése érdekében jött létre.

A lakások bérlakások, amiket 10 év elteltével az ott lakók megvásárolhatnak. A szabályzatuk meglehetősen kötött, például viszonteladás csak akkor lehetséges, ha egy nő az érdekelt a megvételben, valamint a bérleti szerződést is csak nő írhatja alá.

A beköltözéskor mindenkinek alá kell írnia, hogy aktívan részt fog venni a közösség életében. A lakóközösség ennek ellenére vegyes, nem csak nők lakják.

Előzetes konklúziók Az összehasonlító táblázat elkészítése után azt az előzetes következtetést vontuk le, hogy a kollektív ház hosszú távú működéséhez a következők fontosak: - legyen valamilyen kohéziós erő, ami a közösséget összetartja.

- legyen a közösségnek pontos, lefektetett szabályzata, ami részletesen kiterjed a közösséget érintő minden kérdésre.

- legyen egy közös célja a közösségnek.

- a közösségi- és magánfunkciót egyaránt kiszolgálni képes alaprajzi és téri elrendezés legyen.

- a tulajdonviszonyok egyértelműen elrendezettek legyenek, és kedvezőbb, ha az egyes lakások nem magántulajdonban vannak.

Részletes elemzés - a mintaprojekt és a Centraal Wonen összehasonlítása A vizsgált példaépületek közül egyet részletesen összehasonlítottunk a mintaprojekttel (Miskolci Kollektív Ház), hogy következtetéseket tudjunk levonni a kollektív ház hosszú távú működésére vonatkozóan. A kiválasztott példa a hágai Cantraal Wonen.

Különbségek és hasonlóságok A két épület építésének az éve szinte teljesen megegyezik. Mindkettőt 1979-ben kezdték el építeni, csak a hágai építése kitolódott az 1980-as évre. Mint már említettük, a létrehozás körülményei is hasonlóak voltak, mindkét projektnél az önkormányzat segített a megvalósításban. A mellékletben található összehasonlító táblázatban jól látszik a két példa közötti hasonlóság és különbség. Ezért itt csak azokat a szempontokat említjük meg, amik a vizsgálat szempontjából fontosak, vagyis a kollektív házak hosszú távú működésével kapcsolatosak. Ezek a szempontok egyben a különbségeket is jelentik a két projekt között.

Mai működés Az összehasonlító vizsgálat alapját képező különbség a két példa között, hogy míg a miskolci ma már nem működik kollektív házként, addig a hágaiban a mai napig szerveznek közösségi programokat és a lakók egy közösségként élnek az épületben.

Ennek az alapvető eltérésnek az okait a következő szempontok részletesebb vizsgálatával szeretnénk ismertetni.

Tulajdonviszonyok Fontos különbség, hogy míg a hágai példánál a lakók bérlők, addig a miskolcinál jelenleg tulajdonosok. Kezdetben ez a miskolci háznál sem így volt, eleinte a lakások bérlemények voltak, később azonban privatizálták azokat, ez lehet az egyik oka annak, hogy nem kollektív házként használják már az épületet.

Közösségi terek, téri szituációk Bár mindkét esetben találhatóak nagyobb és kisebb közösségi terek, amik különböző közös programokra használhatóak, a két téri elrendezés mégis lényegesen különbözik. Az alapvető különbség a két alaprajzi elrendezés között, hogy a Miskolci Kollektív Ház térrendezése nem árnyalt. Nincsenek átmeneti terek, egyik térből egyből a másikba érkezünk. Hiába van mindenkinek egy „saját tere” (a lakása), ezáltal mégsem biztosított teljesen a magánszféra megélése, mivel az egyes lakásokból rögtön a közösségi térbe lépünk. Így nem lehet például észrevétlenül kimenni a házból, nem lehetséges bármikor a nyugodt alvás vagy pihenés, illetve, ha a lakók akarnák, akkor sem tudnák kivonni magukat a közösségi programok alól. A hágai példaépület alaprajza sokkal árnyaltabb, lehetőséget nyújtva ezzel a privát és a közösségi terek elválasztására és összeolvasztására is.

Lakóközösség változása Szintén fontos különbség a két projekt között, hogy a hágai példánál különös gondot fordítanak arra, hogy ki kerülhet be új lakóként, míg a miskolcinál ezt egy közös megbeszélés alkalmával döntötték el. Hágában precíz listát vezetnek a jelentkezőkről (tehát várólista van) és az ott lakók ismeretsége, valamint egy felállított sorrend alapján közösen választják ki a következő beköltözőt. Ezáltal a lakóközösség nagyjából fokozatosan változik, nincs hirtelen kicserélődés. Miskolcon ez is máshogyan alakult, a lakók többsége hirtelen költözött ki a Rendszerváltás után, és mára nagyon kevesen maradtak az eredeti lakók közül.

Szabályzat, működés A hágai példánál nagyon pontos, precíz, szinte mindenre kiterjedő szabályzatot találunk, írásban lefektetve. Egyrészt minden felmerülő problémára és feladatra működtetnek egy úgynevezett munkacsoportot, másrészt ezeknek a működése szabályozva van. Azt is megszabják, hogy az ott lakóknak egy-két munkacsoportban mindenképp részt kell venniük. Így pár-öt-tíz fős csoport gondoskodik például az új lakók bekerüléséről, vagy a kert rendbetételéről, vagy akár a közös programok megszervezéséről. Ha valakinek nem tetszik az a munkacsoport, aminek tagja, akkor választhat helyette másikat. Fontos, hogy mindenki részt vegyen valamiben, ezáltal az egész ház működése mindenkinek egyaránt közös célja lesz. A miskolci Kollektív Háznál egyáltalán nem volt konkrét szabályzat, megbeszélték, hogy a fő szabály az, hogy minden közösséget érintő kérdést közösen kell eldönteni, de nem fektettek le semmi egyéb alapszabályt. Valószínűleg ez volt a másik oka annak, hogy megszűnt funkciójában tovább működni.

Milyen szempontok határozzák meg valójában a kollektív ház működését A részletesen elemzett két példából az következik, hogy az ös�szehasonlító táblázatban már szereplő kulcsszavak valóban meghatározzák egy kollektív ház hosszú távú működését. Illetve az, ami az előzetes következtetésben is szerepelt, hogy legyen valamilyen kohéziós erő, ami a közösséget összetartja, egy kicsit módosult. Azt mondhatjuk, hogy nagyon fontos, hogy a kollektív házat létrehozó közösséget kezdetben valami összetartsa (közös cél, közös érdeklődés, az együttlakás szeretete, tulajdonképpen bármi), és még fontosabb, hogy ezt a közösséget összetartó erőt a későbbiekben fenntartsák. Ehhez szükségesek a pontos, lefektetett szabályok és az, hogy a lakóközösség fokozatosan alakuljon át, hogy a szabályokat és hagyományokat fenn tudják tartani.

Ezek alapján a hosszú távú működéshez a következő szempontok szükségesek: - tulajdonviszonyok egyértelműen rendezettek - téri szituációk, árnyalt alaprajz - lakóközösség változása folyamatos - pontos, lefektetett szabályzat - közösséget folyamatosan összetartó erő

Következtetések A kutatás kezdeténél a fő kutatási kérdésünk az volt, hogy mi kell ahhoz, hogy egy kollektív ház hosszú távon működni tudjon. A vizsgálat során további kérdések is felmerültek, amik elősegítették a kutatás menetének kialakítását. Az előzőekben bemutatott összehasonlító vizsgálat eredményei és az azokból levonható következtetések adják a választ a kutatási kérdésekre. Általános következtetések Az általános következtetés az, hogy egy kollektív ház hosszú távú működéséhez az szükséges, hogy az előző fejezet végén említett szempontok és kritériumok adottak legyenek. Ezek nélkül nagy valószínűséggel nem tud hosszú távon működni egy kollektív ház. További következtetés, hogy a szempontok között egy fontossági sorrendet is felállíthatunk. A legfontosabb a pontos, lefektetett szabályzat és az árnyalt téri elrendezés. A második legfontosabb kritérium az egyértelműen elrendezett tulajdonosi viszonyok. Ezt követi a közösséget folyamatosan összetartó erő, valamint a lakóközösség változásának folyamatossága.

Specifikus következtetések Kutatásunk építészeti vonatkozása a kollektív házak alaprajzi elrendezésének és téri szituációinak vizsgálata. Az elemzések alapján azt mondhatjuk, nagyon fontos, hogy árnyalt téri elrendezése legyen a kollektív háznak. Ezalatt azt értjük, hogy a közösségi és magán terek egymásból átmenetet képezzenek, ne nyíljon közvetlenül egyik a másikból. Fontos, hogy a lakóknak lehessen saját terük, ahol a magánszférát nem zavarja semmi, illetve hogy kialakulhassanak a teljesen privát és a közösségi terek mellet félig privát és félig közösségi helyek is. Így a lakóknak lehetőségük nyílhat a pillanatnyi hangulatuknak megfelelően eldönteni, hogy mennyire engednek be másokat az életükbe.

Nem várt eredmények Az elemzésekből a tulajdonviszonyokra vonatkozólag meglepő következtetést vonhatunk le. Talán senki sem gondolná, hogy tisztábbak a viszonyok a közösségi életre vonatkozóan akkor, ha a lakók csak bérlők, mint amikor birtokolják a lakásokat. A vizsgálat azt mutatja, hogy sokkal inkább szem előtt tartják a közösségi életet és a közösséget fenntartó szempontokat akkor, ha nincs senkinek sem saját tulajdona. Az érdekek ekkor egyértelműek, egy közösségi érdek van és nem sok egyéni. Így a közösségi élet sokkal jobban és hatékonyabban tud működni.

Eredmények összefoglalása A kutatás kezdeténél felállított hipotézis a következő volt: ahhoz, hogy egy kollektív ház hosszú távon – generációkon keresztül – működjön, folyamatosan éltető közösségre van szükség, akik az együttélés szabályait fenntartják a közös cél érdekében.

A vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a hipotézis bizonyos szempontból igaz volt. Egy kollektív ház hosszú távú működéséhez egyaránt szükséges a folyamatosan jelenlévő, éltető közösség és az általuk létrehozott és betartatott szabályzat. A hipotézis szerint, akkor működhet hosszú távon egy kollektív ház, ha a lakóknak van egy közös céljuk és mindig annak megfelelően cselekednek. A kutatás során kiderült, hogy elég, ha a közös cél maga az együttélés és nem szükséges, hogy azon kívül egyéb közös érdekük legyen a lakóknak.

A kutatás eredményének használhatósága, további kutatási lehetőségek Manapság egyre népszerűbbek a kutatás tárgyát is képező kooperatív illetve kollektív házak, egyre többen fordulnak a közösségi együttlakás felé. Ez a lakozási forma sok mindenkinek alkalmas lehet, és ezzel a jövőben sokak életszínvonalát lehetne javítani.

Magyarországon egyre több kezdeményezés szól a közösségi együttlakás fontosságáról, valószínű, hogy nemsokára – NyugatEurópához hasonlóan - itt is több kooperatív lakóhely kerül majd kialakításra. Ha Magyarországon egyre több ilyen kooperatív lakóházat alakítanak majd ki, akkor egyre fontosabbá fog válni az a kérdés, hogy hogyan is működhetnének jól ezek az együttlakási formák. A közösségi együttlakás nagyon sokrétű, éppen ezért ez a tanulmány nem kíván teljes körűen mindent ismertetni a kooperatív házak működéséről. A hosszú távú működés fontosságára hívja fel a figyelmet, illetve bemutatja, hogy a kooperatív házakban való együttlakás hosszú távú fenntartásának mik a követelményei. Az alkalmazott összehasonlító vizsgálati módot lehetne még több kollektív ház működésének vizsgálatához is felhasználni, így egy még pontosabb képet kaphatnánk a működést befolyásoló tényezőkről. Ezáltal jelen kutatás lehetőséget nyújt, és alapja lehet egy későbbi részletesebb vizsgálatnak a kollektív házak működésével kapcsolatban.

Források - SIAL: Liberec Association of Engineers and Architects, 19581990: Czech Architecture Against the Stream - Kollektív ház Miskolc ‚79-‘09 - című kiadvány - Charles Durrett, Kathryn McCamant: Creating Cohousing, Building Sustainable Communities - Wohnbau: Alternative Baugruppen (2008-2010) - http://www. wohnbaualternativen.at/ - http://www.miskolcigaleria.hu/index.php?pid=54 - utolsó letöltés: 2013. 11. 13.

- http://co-housing-cultures.net/ - utolsó letöltés: 2013. 11. 16.

- http://cwhoutwijk.nl/- utolsó letöltés: 2013. 12. 02. http://www.maryon.ch/foundation/baerenfelserstrasse/#.

UtPGN7TvbB9 - utolsó letöltés: 2013. 12. 17.

- http://kozossegbenelni.blogspot.ch/2012/11/trudeslund-azelso-generacio.html - utolsó letöltés: 2013. 11. 17.

- http://www.frauenwohnprojekt.info/ - utolsó letöltés: 2013. 11.

06.

- http://www.trudeslund.dk/ - utolsó letöltés: 2013. 11. 02.

- http://www.baerenfelserstrasse.ch/- utolsó letöltés: 2013. 12.

06.

Keywords collective house, community living, goal, hungary, miskolc, ownership structure, private, public, rule, space, sustainable, western europe

15 Babos Annamária, Lukács Zsófia Ilona

Közös cél mindkét esetben közös céllal indult a szerveződés, a miskolci példánál azonban a lakók hirtelen kicserélődése, a tulajdonviszonyok felborulása miatt ez a közös cél elhalványult. A hágai példánál a közösséget formáló erő mindvégig fennmaradt, a lakók folyamatosan szem előtt tartják a közösség érdekét és azt, hogy együtt, egy közösségként éljenek.

16 Kollektív ház hosszú távú működése

Mellékletek

Ábra 14. és 15. Összehasonlító táblázatok Forrás: a szerzők által készített ábrák

17 Babos Annamária, Lukács Zsófia Ilona A kutatást és az írást készítette: Babos Annamária Lukács Zsófia Ilona 2014.01.12.

Fenntartható időslakozás Nyugat-európai kooperatív otthonok Van-e létjogosultsága a külföldi formáknak Magyarországon?

Magyarországon jelenleg elhanyagolható a kooperatív idősotthonok száma. A közösségi lakozás szemlélete nálunk nincs benne a köztudatban, így ennek lehetősége fel sem merül az időslakozás szervezésekor. Ugyanakkor a fejlett országok többségében nagyon népszerű és elterjedt ez a forma. Ahhoz, hogy a külföldön igazoltan jól működő minta hazai alkalmazásának a lehetősége fölmerüljön, először meg kell ismerni és ismertetni a kooperatív időslakozás jellemzőit.

18 Fenntartható időslakozás

A dolgozat elsődleges célja, hogy felhívja a figyelmet a kooperatív időslakozási formákra, ismertesse a bennük rejlő, ma hazánkban még kiaknázatlan lehetőségeket. Emellett a kutatás fontos részét képezi a magyar idősek gondolkodásmódjának megismerése.

Az erről gyűjtött információk segíthetnek abban, hogy az igényeikhez legjobban illeszkedő lakozási formát lehessen nekik biztosítani. Továbbá a kutatás célul tűzte ki a jelenlegi idősotthonok előnyeinek feltárását, hogy ezeket a javasolt lakozási formába át lehessen menteni. Mindezek az információk segíthetnek abban, hogy a jövőben egy jobb lakozási formát lehessen kialakítani az időseknek.

A dolgozat fő kérdése, hogy a mai magyarországi időslakozás fejleszthető, javítható lenne-e a külföldi kooperatív minták átvételével, adaptálásával. Ezen kérdés megválaszolásához fontos megvizsgálni, hogy milyen előnyöket (és hátrányokat) rejt a kooperatív szemléletű időslakozás a hagyományos idősotthonokkal szemben. Továbbá kérdés, hogy hogyan gondolkoznak az idős emberek az együttlakozásról: mennyiben felel meg habitusuknak a közösségi élet, illetve milyen mértékben szeretnének a lakóközösséggel kapcsolatban lenni. Emellett a dolgozat arra a kérdésre is keresi a választ, hogy milyen előnyei vannak a jelenlegi idősotthonoknak, milyen jellemzőket lehetne megtartani belőlük.

A kutatás azzal a hipotézissel indult, hogy a külföldön már beigazolódott formák, ha nem is egy az egyben, de némi módosítással hazánkban is alkalmazhatóak lennének. A hipotézis szerint a kooperatív otthonok a jelenlegi rendszernél kedvezőbb lakozási feltételeket biztosítanának az idős embereknek. A dolgozat ennek igazolására törekszik, annak reményében, hogy így hozzájárul a hazai időslakozás fejlesztéséhez.

A kooperatív időslakozás lehetőségei A magyarországi helyzet vizsgálata A kutatás a jelenlegi magyarországi helyzet vizsgálatával indult.

A vizsgálati módszer kettős; egyrészt tények leírására törekszik a jelenlegi idősotthonokkal kapcsolatban, emellett az idős emberek szubjektív véleményének megismerésére is törekszik.

Jogszabályi környezet Az objektív vizsgálat eszköze a jogszabályok megismerése és elemzése volt, minthogy ezek határozzák meg legjobban a szociális ellátás rendszerét és a lakozás lehetséges formáit. Ez a szakasz arra a kérdésre kereste a választ, hogy milyen feltételek teljesülése esetén kerülhet valaki idősek otthonába. A legfonto-

sabb forrás az 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról volt, amely részletesen rendelkezik az állami és önkormányzati fenntartású idősotthonok működéséről.

A jogszabály értelmében ilyen intézménybe elsősorban „az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes, de rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek” kerülhetnek, „feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg”. Emellett idősotthonba felvehetők a gondozottak házastársai, élettársai, testvérei, olyan nagykorú, gondozásra szoruló személyek, akik ellátása másképp nem biztosítható, illetve a férőhelyszám legfeljebb 15%-áig gondozásra nem szoruló, de az intézménybe felvételt kérő, költségtérítési díjat fizető személyek.1 A fentiek értelmében a fizikailag és szellemileg egészséges idős emberek állami vagy önkormányzati intézménybe csak térítési díj ellenében vagy közeli hozzátartózkodóként kerülhetnek. Tekintetbe véve az intézményeket általánosan jellemző férőhelyszámhiányt, ezek a lehetőségek is nagyon korlátozottak. Emellett az ilyen együttlakozás nagyon előnytelen az egészséges idősek számára. Minthogy az otthon lakóinak jelentős többsége fizikailag, illetve szellemileg leépült, nem alakul ki pezsgő társasági élet, amiért a közösségben élés az idősek számára vonzó lehetne, sőt a beteg környezetben várhatóan az egészséges lakók is hamarabb leépülnek.

Mit tehetnek akkor azok az idősek, akik gondozásra ugyan nem szorulnak, de szívesen élnének közösségben? A rendszerváltozás óta számos nem állami idősotthon jött létre, amelyekre a 1993. évi III. törvény rendelkezései már nem vonatkoznak. Ezek között megtalálható a nonprofit (egyházi, alapítványi) és profitorientált intézmények is. Ezekben is élnek rendszeres gondozást igénylő, beteg vagy fogyatékkal élő idős emberek, de arányuk nincs jogszabályban rögzítve, így elsősorban az igények, illetve az intézmény profilja határozza ezt meg. Az egészséges időseknek ezekben az otthonokban is fizetniük kell a tartózkodásért, függetlenül attól, hogy nonprofit vagy profitorientált intézményről van-e szó. Természetesen a térítési díjak széles skálán mozognak, és a fizetésre számos különböző konstrukció létezik. Ezek az otthonok az államiakkal szemben számos előnnyel rendelkeznek; általában jobb minőségű az ellátás és nagyobb az egészséges idősek aránya, sőt bizonyos esetekben a lakóegységek örökölhetőek is. Ugyanakkor az egészséges idősek számára ezek sem ideálisak. Többségük inkább az ellátás és ápolás biztosítását helyezi a középpontba, ezzel tulajdonképpen elvéve az önálló életre képes idősektől azokat a napi feladatokat, amik segíthetnének nekik tevékenyeknek maradni, ezzel fizikai és szellemi erejüket fenntartani. Minthogy az üzemeltetést az intézmény dolgozói látják el, nincs szükség a lakók összefogására. Még ha a lakók szívesen is töltik együtt az idejüket, nem jelenik meg az együttes felelősségvállalás, ami a közösséget igazán erőssé tehetné.2 Mindezeket összefoglalva ma Magyarországon a közösségi életre vágyó idősek államilag finanszírozott és szabályozott, illetve nonprofit és profitorientált idősotthonokba költözhetnek. Ezért szinte minden esetben térítési díjat kell fizetniük. A vizsgálat arra a következtetésre vezetett, hogy az állami intézmények közössége az egészséges idősek számára előnytelen, akár károsnak is mondható. Bár a nem állami otthonok ennél kedvezőbbek, de ezekben sem alakul ki olyan fajta közösségi élet, ami tényleges minőségi változást jelentene az idős emberek életében.

1 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról.

2 GYARMATI Andrea: Idősellátásban dolgozók munkahelyi körülményei – Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, 2005

Ábra 2. Kávészünet Färdknäppenben Forrás: http://jubilares.files.wordpress.com/2013/03/fardknappen_descanso.jpg letöltve: 2014.05.04.

Ábra 3. közösségi foglalkozás Forrás: http://jubilares.files.wordpress.com/2013/03/fardknappen_cesteria.jpg letöltve: 2014.05.04.

Ábra 4. Wohnfabrik Solinsieme épülete Forrás: http://www.solinsieme.com letöltve: 2014.05.04.

Ábra 5. Färdknäppenben palántázó idősek Forrás: http://jubilares.files.wordpress.com/2013/03/fardknappen_jardineria.jpg letöltve: 2014.05.04.

Ábra 6. Färdknäppen földszinti alaprajza Forrás: http://jubilares.files.wordpress.com/2013/03/fardknappen_baja.jpg letöltve: 2014.05.04.

19 Lánczky Julianna, Szakolczai Alida

Ábra 1. A Gyermekváros sorházai kertjében dolgozó lakók Forrás: http://www.szgyf.gov.hu/intezmenyeink-eletebol/Károlyi+István+Gyermekközpont+Fót letöltve: 2014.05.04.

20 Fenntartható időslakozás

Ábra 7. összehasonlító táblázat Forrás: a szerzők által készített ábra

A kutatás következő lépése a jelenlegi magyarországi időslakozás szubjektív vizsgálata volt. Ez a szakasz arra a kérdésre irányult, hogy hogyan gondolkoznak az idős emberek a közösségi lakozásról. Az ennek megválaszolására tett kísérletet segítette egy hazai, kooperatív jellegű, idősek által lakott telep megismerése, amely a fóti Gyermekközpontban található.

A fóti Károlyi István Gyermekközpont 1957-ben jött létre állami gondozásba kerülő gyermekek ellátására, gondozására, nevelésére. A terület egykor a gróf Károlyi család otthona volt. A Gyermekközponttá alakításkor új épületeket emeltek; a komplexum így számos funkcióval bővült. A gyönyörű, régi park és a grófság épületei (kastély, lovarda, futtató) mellett óvoda, kollégium, strand, mozi, tornacsarnok, teniszpályák, központi konyha és menza, mosoda biztosítja az árva gyermekek teljes körű ellátását. Jelenleg a Speciális gyermekotthon, a Különleges gyermekotthon, az Utógondozói Gyermekotthon és a Kísérő nélküli kiskorúak és migráns utógondozottak otthona intézmények keretei között folyik a gyermekek nevelése és gondozása. A park hátsó részében lakóházak találhatóak, amelyeket annak idején az intézmény dolgozóinak építettek. A jelenleg is ezekben élők többsége nyugdíjas, akik egész életükben itt laktak és együtt dolgoztak a Gyermekközpontban, így egymással szoros ismeretségben, és legtöbb esetben barátságban állnak. Az itt lakók együttműködésben élnek, mégis mindenkinek megvan a maga privátszférája. Két sorházban, illetve családi házakban laknak. A házak mellett kertek vannak, amelyeket együtt gondoznak; és a kerteket erdő veszi körül. A természetes környezet legtöbbjük számára meghatározó a mindennapokban. A gróf Károlyi házaspár − Erzsébet és László − nagyon sokat tesznek a Gyermekközpont fenntartásáért, illetve a lakók kényelméért és biztonságáért.

A szubjektív vizsgálat eszközei a személyes bejárás és az interjúkészítés voltak. A következőkben ismertetett interjú Németh Évával készült, aki mind a mai napig a Gyermekközpontban lakik férjével, és mind a ketten szerves tagjai a lakóközösségnek. Kérdeztünk a Gyermekváros kialakulásáról, hogy ők hogyan kerültek oda, és idősként hogyan lehet bekerülni; kérdeztünk az együtt töltött időkről, miket csinálnak együtt, közösen; illetve az itt lakás előnyeiről és hátrányairól. A Gyermekközpont és az idősek lakóközösségének kialakulásáról egyaránt az derült ki, hogy nem egy egyik napról a másikra, pontosan megtervezett esemény volt a létesítésük, hanem egy időben elhúzódó, a körülményekhez mindig alkalmazkodó folyamat. „Eleinte még mindenki a kastélyban lakott, majd ahogy épültek a házak, úgy kaptuk a gyerekeket. Idővel mindenki megtalálta a végzettségének megfelelő munkát. Nagyon jól összedolgozó társaság verődött össze. Telt-múlt az idő, a gyerekek jól érezték magukat, közben felnőttek, ki-ki elment a nagybetűs életbe, mi meg lassan megöregedtünk, és itt maradtunk.”; Éva és a férje még aktív dolgozóként költöztek ide, ugyanis ennek a feltétele volt az, hogy olyan házaspárok költözhetnek be, akiknek két gyermekük van, és 15 éve itt dolgoznak. Éva arra a kérdésre válaszolva, hogy mit csinálnak együtt, és milyen interakció van a lakók és szomszédok között, kiderült, hogy sok időt töltenek együtt, nagy az egymásra hangoltság. Megosztják a vásárlást, a postai ügyintézéseket stb., mikor ki ér rá, ki megy autóval. Naponta mennek sétálni az erdőbe, a tó köré, együtt mennek templomba vasárnaponkét. A ház körüli teendőket is közösen végzik; ki a sövényt vágja, ki pedig a havat lapátolja. „Most már élvezzük a körülöttünk lévő szép természetet, míg dolgoztunk nemigen volt időnk a környezetet „használni“. Minden nap sétálunk nagyokat. Ketten, hárman kezdjük, télen még három-négy szomszédasszony csatlakozik. Séta után jókat sütünk, főzünk, ha van új recept, azt ki kell próbálni, megbeszélni, hogy sikerült. Lehetőségünk volt kis konyhakertet kialakítani, ami izgalmas volt, mert nem értettünk hozzá, de összefogtunk, segítettünk egymásnak palántázni, gazolni. Itt ugyan voltak buktatók,

mert sokszor a gazt találtuk szebb növénynek és azt hagytuk meg. Jókat nevettünk rajta, és a következő évben már jobban ment. Nos, így idősödtünk meg. Régebben mind kiültünk hátul a padra és jókat beszélgettünk, pletyiztünk, sajnos ezt ma már csak kisebb csoportban tesszük.”

Az interjú a közösségi lakóforma számos előnyére világított rá. Összességében elmondható, hogy a társaság összehangoltsága, és a kölcsönös segítségnyújtás az, ami a leginkább vonzó az itteni életben. Éva szavai azonban a lakóközösség problémáira is rámutattak. „Az újabb lakóknak nehezebb ezt megszokni. Nem is ismerjük őket olyan jól, és így nehezebb őket is bevonni a közös dolgokba. Mi ismerjük egymás történetét az elmúlt 50 évből, és ezt nehéz pótolni. Együtt szenvedtünk-örültünk. Ők nem is igen akarnak közénk tartozni.” Tehát magát a lakozási formát nem érte negatív kritika, viszont ez az információ nagy jelentőséggel bír a kooperatív közösségek hosszú távú fenntarthatóságának vizsgálatakor. Összefoglalva a szubjektív vizsgálatból az derült ki, hogy a szomszédok közti interakció a lakók életének szerves része, meghatározza a mindennapjaikat, és mindez előnyösen hat a közérzetükre, jobb életminőséget biztosít számukra. A közös tevékenységek elűzik az időskorban gyakran fellépő permanens unalmat, az egymás kölcsönös segítése pedig növeli a biztonság és a hasznosság érzését. Mindebből arra lehet következtetni, hogy a jelenleg hazánkban még kevéssé ismert kooperatív forma előnyös lehet a magyar idősek számára is. Így nálunk is lehet létjogosultsága a külföldi példáknak, de ennek kijelentéséhez részletesen meg kell vizsgálni ezeket a mintákat.

Kooperatív időslakozás Nyugat-Európában A kutatás során elemzéseink alapjául számos példa szolgált. A kutatás következő szakasza a kooperatív időslakozás minél több külföldi példájának megtalálására és megismerésére irányult. Az anyaggyűjtés eredménye egy sokféle kooperatív vagy ahhoz hasonló „idősotthonból” álló adatbázis lett. A példákról rendelkezésre álló információk rendezése és értelmezése arra a következtetésre vezetett, hogy az európai formák viszonylag egységesek, az Európán kívüli mintáktól pedig általában nagyon eltérőek.

Mivel jelen dolgozat célja a hazánkban is alkalmazható formák megismerése, a kutatás az európai formák vizsgálatára koncentrálódott. A következő rész négy kiemelkedő, példaértékű európai kooperatív − a Wohnfabrik Solinsieme (Svájc, Sankt Gallen), a Sockenstugan (Svédország, Kärrtorp), a Det Kreativ Seniorbo (Dánia, Odense) és a Färdknäppen (Svédország, Stockholm) − összehasonlító elemzése, amely feltárja a forma legfontosabb jellemzőit és előnyeit. Mind a négy lakóhely időseknek szánt kooperatív, amely azzal a céllal alakult, hogy az aktív, önellátásra képes idősek teljes értékű, minőségi életvitelt tudjanak folytatni.

A vizsgált példák alulról szerveződő kezdeményezésként jöttek létre; az egyedüli kivétel a Sockenstugan, amelyet a város hozott létre és üzemeltet. Ennek esetében a város közösségi házát alakították át úgy, hogy idős emberek beköltözhessenek. Az önkormányzati üzemeltetésnek köszönhetően nemcsak a bentlakók, hanem a város bármely idős lakója csatlakozhat a Sockenstugan alapítványhoz, ezzel bejárókká válnak, akik a napközbeni szolgáltatásokat igénybe vehetik. A másik három vizsgált kooperatív a kilencvenes években jött létre oly módon, hogy egy középkorúakból és/vagy idősekből álló csoport létrehozott egy szervezetet, amelyben lefektették az alapelveiket, majd lehetőségeket, segítséget keresve próbálták megvalósítani az elképzeléseiket. Amikor a finanszírozási keretek tisztázódtak, építészek bevonásával közösen megtervezték az elképzelt lakóhelyet.

A vizsgált példák, ahogy az a kooperatívokra jellemző, lakásokat és közös helyiségeket tartalmaznak; az utóbbiakat igény szerint mindenki használhatja. A legtöbb helyen meghatározott időközönként megbeszélést tartanak. A beköltözés feltétele általában az, hogy csatlakozzanak az alapítványhoz, önellátásra képesek legyenek, és a gyermekeik független háztartásban éljenek. Természetesen intézményenként vannak eltérések, egyedi, sokszor meglepően részletes és pontos szabályok. Például, a Färdknäppenben kéthavonta kötelező részt venni csoportos fő-

21 Lánczky Julianna, Szakolczai Alida

Idősek együttélése Fóton kooperatívhoz leginkább közelálló általunk ismert hazai példa

zésen; a Sockenstuganban a belépési feltételek között szerepel, hogy tudni kell főzni, kertészkedni és takarítani.

A fentiek alapján elmondható, hogy ezeknél a kooperatívoknál fontos az alkalmazkodóképesség, illetve a közös felelősségvállalás. Emellett a lakozási forma minden szempontból fenntartható.

A vizsgálat eredménye, hogy a kooperatív az időslakozás egyik legelőnyösebb formája.3

Kooperatív lakóhely, Färdknäppen idősek otthona vagy sem? (esettanulmány) A Färdknäppen egy úgymond az életük második felében lévő emberek számára létrehozott kooperatív Svédországban, Stokholm szigetén, Södermalmban. Maga a kezdeményezés alulról szerveződő volt, de az épület a város tulajdonában van. Az itt lakók egymást segítve és támogatva élnek, ezzel idős napjaikat megkönnyítik. Szerintük − és ez az egyik fő mottójuk − ez nem egy kifejezetten idősek számára fenntartott otthon, és nem is egy átlagos társasház.

22 Fenntartható időslakozás

A szervezet 1987-ben jött létre néhány középkorú kezdeményezésére, akik aggódtak a hátralévő éveik és életkörülményeik miatt. A következő kérdés fogalmazódott meg bennük: hogyan tudnak a középkorúak és idősek egymáson segíteni egy minőségi élet szinten tartásában és az emberi kapcsolatok megőrzésében.

A kezdeményezők olyan lakóhelyet képzeltek el, ahol gyermekeiktől már külön élő középkorúak és idős emberek egyaránt laknak, ami mindkét csoport számára előnyös lenne. A fiatalabbak, akik még munkába járnak, közvetlen, mindennapi kapcsolatban állnak a külvilággal, „mozgásban tartják” az idősebbeket, míg a nyugdíjasok több szabadidejük révén a közösségi élet szervezésével és bölcs tanácsaikkal segítik a dolgozókat. Az alapítók gondolkodását a szociális fenntarthatóság jellemezte; idős éveikben a város által nyújtott szociális segélyekből minél kevesebbet szerettek volna igénybe venni, megüresedett házaikat pedig gyermekes családok számára óhajtották elérhetővé tenni.

Az összefogást kezdeményező csoportnak két évébe telt az ötlet megvalósításához szükséges lehetőségek (állami és önkormányzati támogatások) megtalálása. 1989-ben egy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanügynökség, a Familijebostäder felajánlotta, hogy építtet számukra egy házat. Az épület tervezése participatívan zajlott, azaz a szakemberek mellett a jövendőbeli lakosok is részt vettek a folyamatban. A kezdeményezők által elképzelt otthon végül megépült, és mind a mai napig kiválóan működik. Az ingatlaniroda, látva ennek a lakozási formának a népszerűségét, további három otthont építtetett. A kooperatívok létesítésének ezen formáját azóta Färdknäppen modellnek nevezik.4 Az épületben 43 darab, egy-, két- vagy háromszobás, konyhával felszerelt lakás (35-75 m2) található. A házban nagy hangsúlyt kaptak az összesen mintegy 400 m2 alapterületű közösségi terek, amelyek legtöbbje a földszinten található. Itt helyezték el a tévével és számítógéppel felszerelt könyvtárat, a közös irodát, a számítógéptermet, a tornaszobát, a szövőszobát, a mosókonyhát, a közös étkezőt és konyhát és egy barkács szobát szelektív hulladékgyűjtővel. Az emeleten is találhatóak közösségi helyiségek: egy tágas nappali kandallóval és egy tetőterasz. A házhoz nagy zöldterület tartozik. A kert fákkal és virágokkal van teleültetve.

A kooperatív mindennapjait számos szabály határozza meg, amelyek a békés együttélést és a feladatok közös megoldását biztosítják. A lakók az előírások értelmében hétköznapokon együtt készítik el az ételeiket, közösen gondozzák a kertet és 3 Az itt felhasznált adatok a következő honlapokon találhatóak: http://www. fardknappen.se, letöltve: 2013.11.26., http://www.solinsieme.com, letöltve: 2013.11.26., http://sockenstugankollektiv.nu, letöltve: 2013.11.26., http://www. oab.dk/department/0139, letöltve: 2013.11.26.

4 Kerstin KÄRNEKU: Senior Housing in Sweden – In. Arkitektur, 2009. 7. szám http://www.fardknappen.se

tartják rendben a ház környezetét. És ami a legfontosabb, bár íratlan szabály: tartják egymásban a lelket, támaszt nyújtanak egymásnak a nehezebb napokon.

A szervezet a beköltözéssel kapcsolatban is számos szabállyal rendelkezik. Csak olyanok válhatnak lakóvá, akik elmúltak negyven évesek, önellátásra képesek, és gyermekek nélkül szeretnének beköltözni. Szintén feltétel, hogy az alapítvány szemléletét elfogadják, és a szabályok betartását vállalják. Az új lakók kiválasztásánál fontos szempont a lakók életkor szerinti differenciáltságának fenntartása, amely a kezdeményezés alapvető célja volt.

Feltehetően ez az összetettség teszi a färdknäppeni kooperatívot olyan jól működővé és népszerűvé.5

Kooperatív otthonok a fenntartható időslakozásért A jelenlegi magyarországi helyzet vizsgálata, valamint a külföldi példák tapasztalata rávilágít a kooperatív időslakozás előnyeire.

Ez a forma társadalmi, ökológiai és gazdasági szempontból is kedvezőbb az egészséges idősek számára a jelenlegi intézményrendszer otthonainál. A kutatás tapasztalata szerint a vizsgáltak közül a kooperatív a legfenntarthatóbb időslakozási forma.

Társadalmi fenntarthatóság A kooperatív időslakozás legnagyobb előnye, hogy erős közösség alakul ki. A lakók nem csak a szabadidejüket töltik együtt, ahogy az más otthonokban is lehetséges, hanem a felelősséget is közösen vállalják bizonyos feladatokért. A feladatok közös ellátása az összetartozás mellett erősíti az egyénekben a hasznosság, a szükségesség érzését. A közösséghez tartozás a lakók egészségét és közérzetét is pozitívan befolyásolja, minőségi életet biztosít az idős emberek számára.

A kooperatív idősotthonokat a társadalmi fenntarthatóság jellemzi; nemcsak a lakók, hanem az egész társadalom számára előnyösek. Az ilyen formában élők a szociális ellátásokat a lehető legkisebb mértékben veszik igénybe, ezzel csökkentve a társadalom terheit. Az idősek korábbi házukból, lakásukból kooperatívba költözve megkímélhetik magukat a számukra túl nagy lakótér fenntartásának terheitől. Ennek következtében sok ingatlan felszabadul, amelyek így a gyermekes családok számára elérhetővé válnak.

Gazdasági fenntarthatóság A közgazdaságtan egyik alaptétele, hogy minél nagyobb egy háztartás, annál gazdaságosabban működik. A legkisebb háztartások, amilyenek az egyedülálló vagy házastársukkal élő időseké is, a legkevésbé gazdaságosak. Tehát az idősek sok pénzt takaríthatnak meg azzal, hogy közösségben élnek. Az élelmiszerek és már termékek olcsóbbak, ha a lakók közösen, nagy tételben vásárolnak. A közös háztartás következtében alacsonyabb az energiafogyasztás. A szolgáltatások (pl. internet) megosztásával ezek egyénenkénti költsége is alacsonyabb. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kollektív módon élők jobban odafigyelnek a saját házukra, tulajdonaikra, mint az egyéb módon bérlő társaik, így az épület lassabban amortizálódik, alacsonyabbak a karbantartási költségei. Ökológiai fenntarthatóság Ahogy az a gazdasági szempontoknál már megjelent, a nagyobb méretű háztartás fogyasztása arányaiban alacsonyabb.

Ez nemcsak a lakók anyagi terheit, hanem a lakozás környezetre kifejtett károsító hatását is csökkenti. Az alacsonyabb élelmiszer- és energiafogyasztás mellett ökológiai szempontból meghatározó, hogy a hulladék szelektív gyűjtése könnyebben szervezhető a kooperatívokban.

5 http://www.fardknappen.se letöltve: 2013.11.26.

A kutatás összefoglalása és a továbbhaladás lehetőségei Jelen kutatás ahhoz a konklúzióhoz vezetett, hogy az önellátásra képes idősek számára a legkedvezőbb lakozási forma a kooperatív. Társadalmi, gazdasági és ökológiai fenntarthatósága révén mind a lakók, mind a társadalom számára a legelőnyösebb lehetőség. Ez a Magyarországon kevéssé ismert forma yugatEurópában nagyon népszerű; az ott megvalósult kooperatív otthonok tanulságait fel lehetne használni hazai kezdeményezéseknél. A külföldi minták hazai adaptálása egy további kutatás témájául szolgálhatna. Jelen dolgozat célja mindössze az volt, hogy felhívja a figyelmet a kooperatívokban rejlő lehetőségekre.

Remélhetőleg ezzel, ha csak kis mértékben is, de hozzájárul a kooperatív forma hazai megismertetéséhez és népszerűsítéséhez.

Források - 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról - GYARMATI Andrea: Idősellátásban dolgozók munkahelyi körülményei – Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, 2005 - Kerstin KÄRNEKU: Senior Housing in Sweden – In. Arkitektur, 2009. 7. szám - Andreas Huber: New Approaches to Housing for the Second Half of Life - Greg Bamford: Cohousing Older People, 2005, MAS - www.fardknappen.se, 2013. nov. 26.

Keywords: bottom-up, cohousing, community, ecological, economic, elderly, for-profit, fót, health care, household, housing, hungary, law, non-profit, social, space, sustainable, western europe

23 Lánczky Julianna, Szakolczai Alida

A kutatást és az írást készítette: Lánczky Julianna Szakolczai Alida 2014.01.12.

Közösségi élet vizsgálata és fejlesztésének lehetőségei a budapesti bérházakban Bevezetés A kooperatív együttélés fogalma ma mindenki számára ismerősen cseng. Számtalan olyan példát tudunk felhozni, amikor alulról szerveződött közösségek alkotnak kooperatívákat, de a már meglévő lakóközösségek gördülékenyebb együttélésével kevesen foglalkoznak. Dolgozatukban a Budapest 100 keretein belül alakult civil megmozdulásokat és ezek folytatásának lehetőségeit elemezzük általános megoldást találva a belvárosi bérházak lakóközösségeinek fejlesztésére.

A Budapest 100 program egy 2011-ben létrejött civil fesztivál, amikor egy áprilisi hétvégén Budapest 100 éves házai kinyitják kapuikat - felhívva ezzel a figyelmet a körülöttünk lévő építészeti, kulturális és emberi értékekre. A program egyik célkitűzése hogy közösséget teremtsen, a meglévő közösségek életét felpezsdítse. A Budapest 100 hétvége alatt megfigyeltük pár ház közösségi életét, próbáltunk minél többet megtudni a múltjáról és jelenéről. Arra keressük dolgozatunkban a választ, hogy hogyan lehetséges a hétvégén túlmutatva közösséget teremteni ezekben a házakban, illetve hogy milyen beavatkozásra lenne szüksége egy bérháznak ahhoz, hogy megfeleljen a közösségi együttélés formai követelményeinek.

24 Közösségi élet vizsgálata

A Budapesti épületállomány nagy részét a bérházak alkotják. A körfolyosós, sokszor sötét, leromlott állapotú épületek jelentős építészeti értéket képviselnek, de használatuk nem felel meg a mai kor igényeinek. A lakóközösség tagjai sokszor nem ismerik egymást, a közösségi funkciókat ellátni képes terek - belső udvar, gang - nem „élnek”, a sokszor sötét, udvari lakások pedig üresen állnak.

Esettaulmányok A Budapest 100 hétvége keretein belül egy kétnapos programsorozat valósult meg több mint 25 házban városszerte. A cél, egy színvonalas kulturális rendezvény létrehozása volt, amely lehetőséget ad a lakóközösségek fejlődésére, ugyanakkor a külső látogatók számára is kikapcsolódásként szolgálhat.

Greguss utca 10.

A rendezvényhez való csatlakozást a közösképviselő és pár lakó kezdeményezte,de a ház többi lakója is értesült a rendezvényről.

A hétvégén gyereksarokkal, könyvcserével, koncerttel és divatbemutatóval vártuk a vendégeket és a lakókat.

Helyszín, városrész A 12. kerületi Greguss utca a Déli pályaudvar közelében helyezkedik el, közvetlenül az Alkotás úttól indul fölfelé. A csendes, szűk utcából nyíló bérház belsejében már egyáltalán nem érzékelhető a közeli forgalom zaja.

Lakóközösség összetétele A házban vegyesen laknak idősek, fiatalok, családosok és egyedülállók, szintenként viszont megfigyelhető egyfajta eloszlás.

A földszinti rosszabb állapotú lakásokban, nyugdíjas, egyedülálló nők, és időszakos bérlők laknak.

Az első és második emeleti lakások szintén nyugdíjasoké, illetve itt található a legtöbb albérlet.

A harmadik, egyben legfelső szint speciálisnak tekinthető. Itt egy albérletet leszámítva, csak családosoké az emelet.

Lakóközösség összetétele a lakások térszerkezete alapján 1914-ben a polgári élet még más követelményeket támasztott, mint amire 100 év múlva egy lakónak szüksége lehet. A házban minden tulajdonos rendelkezett cselédszobával, hallal, amelyek a mai világban már nem szokványos funkciók, viszont a fürdőszoba még csak kezdetleges formában jelenik meg.

A bérház gangos kialakítása hosszú lakásokat eredményezett, ezért a szobákat sorolták, folyosó hiányában egymásból nyílnak.

Ez a térszerkezet eredményezhette, hogy a nagycsaládos forma hiányzik a Greguss utca 10-ből.

Közösségi húzó és visszatartó erők Épület fizikai állapota A megfigyelések alapján az épület fizikai állapota egy erős közösségformáló tényező, amely egyaránt eredményezhet ös�szefogást, de ellentéteket is kiválthat. A Greguss utca 10. egy jóállapotú, felújított budapesti bérháznak mondható, viszont azalsó szint falai beáztak, a doh szag jól érezhető az udvaron is.

A földszinti lakók ezzel kapcsolatban tehetetlenek, nyugdíjasként nehezen kezdeményeznek felújítást.

A beázás okának tekinthető a zöld udvar, amely egyben a ház egydülállóságának is helyet ad, egy 4 szintet átívelő juharfának.

A fa egy állandó konfliktushelyezetet okoz, mind a fényviszonyokat, mind a vele járó problémákat tekintve.

A természetes napfény tekintetében amúgy is hátrányos helyzetűek a földszinti lakók, de tavasszal és ősszel még kevesebb fény érkezik a juharfa miatt.

Emelett a fa rovartalanítása egy közös ügyként fogható fel, amellyel szemben az egész lakóközösség harcol. A közösség összetartását mutatja az is, hogy eddig elvetették a fa kivágását, pusztán az esztétikai értéke miatt.

Közlekedők, lakások, belső udvar helyzete: A ház körfolyosója egyértelműen egy közösségformáló térszerkezet, ezen keresztül elkerülhetetlen az egymással való találkozás, a mindennapi párbeszéd. A programszervezés közben magunk is tapasztaltuk, milyen könnyen megszólíthatóak az emberek, miközben a lakásukba igyekeznek.

Más tekintetben ad egyfajta „porta“ jelleget, amelyet mindenki a saját kedve szerint rendezhet be. A leggyakoribb a dohányzósarok kialakítása.

A Greguss utca 10-ben a körfolyosó U alakú, így két lakásnak, csak a bejárati részét érinti. Érdekesség, hogy a lakások egymás alatt üresen állnak jelenleg.

Bartók Béla út 50.

Helyszín, városrész A ház építését megelőzően a térség a Duna árterébe tartozott, így az akkori Fehérvári úton csak szántóföld és szőlő volt. A szabályozásokat követően a terület az 1910-es években épült be és a Fehérvári út egyből a kerületrész fő útvonala lett. A mai Bartók Béla út 50 a 11. kerület központi részén, a Móricz Zsigmond körtérhez közel.

A földszinti lakások főleg kis garzonok, melyekben vagy egyedülállók vagy fiatal egyetemisták laknak.

Lakóközösség összetétele A ház összetétele heterogén, a körülbelül 50 lakásban vegyesen laknak idősek, fiatalok, családosok és egyedülállók.

Ábra 2. Greggus utca 10.

Forrás: a szerzők által készített fotó

Ábra 3. Bartók Béla út 50.

Forrás: a szerzők által készített fotó

Ábra 4. Bartók Béla út 50.

Forrás: a szerzők által készített fotó

ÜRES LAKÁS

EGYETEMISTA BÉRLŐK

FIATAL PÁR -­‐ BÉRLŐK

ÜRES LAKÁS

EGYETEMISTA BÉRLŐK

FIATAL PÁR -­‐ BÉRLŐK

ÜRES LAKÁS

EGYETEMISTA BÉRLŐK FIATAL HÁZASPÁR GYERMEKKEL

FIATAL ÁZASPÁR GYERMEKKEL Ábra 5.HBertalan Lajos utca 20.

FIATAL PÁR -­‐ BÉRLŐK GYERMEKÉT EGYEDÜL NEVELŐ SZÜLŐ Ábra 6. Bertalan Lajos utca 20.

Forrás: a szerzők által készített fotó

GYERMEKÉT EGYEDÜL NEVELŐ SZÜLŐ

GYERMEKTELEN HÁZASPÁR

ÜRES LAKÁS

FIATAL HÁZASPÁR GYERMEKKEL EGYEDÜLÁLLŐ FELNŐTT

GYERMEKTELEN HÁZASPÁR

EGYETEMISTA BÉRLŐK EGYEDÜLÁLLŐ FELNŐTT

FIATAL PÁR -­‐ BÉRLŐK

GYERMEKÉT EGYEDÜL NEVELŐ SZÜLŐ

IDŐSÖDŐ HÁZASPÁR GYERMEKTELEN HÁZASPÁR

IDŐS NŐ/FÉRFI EGYEDÜLÁLLŐ FELNŐTT

IDŐSÖDŐ HÁZASPÁR

IDŐS NŐ/FÉRFI FIATAL HÁZASPÁR GYERMEKKEL

Ábra 7. Színkód az elemzéshez Forrás: a szerzők által készített ábra

MOZGÁSKORLÁTOZOTT IDŐS NSŐ/FÉRFI GYERMEKÉT EGYEDÜL NEVELŐ ZÜLŐ

Forrás: a szerzők által készített fotó

MOZGÁSKORLÁTOZOTT IDŐS NŐ/FÉRFI

Ábra 8. Színkód az elemzéshez

IDŐSÖDŐ HÁZASPÁR Forrás: a szerzők által készített ábra

IDŐS NŐ/FÉRFI

25 Miklós Bernadett, Treszkai Anett

Ábra 1. Greggus utca 10.

Forrás: a szerzők által készített fotó

Ábra 10. Greggus utca 10. első emelet Forrás: a szerzők által készített elemzés

Ábra 11. Greggus utca 10. második emelet Forrás: a szerzők által készített elemzés

Ábra 12. Greggus utca 10. harmadik emelet Forrás: a szerzők által készített elemzés

26 Közösségi élet vizsgálata

Ábra 9. Greggus utca 10. földszint Forrás: a szerzők által készített elemzés

Lakóközösség összetétele a lakások térszerkezete alapján Épültekor, 1914-ben egy magas státuszú háznak számított. A lakások cselédszobát, hallt tartalmaztak, viszonylag magas arányban voltak több szobás lakások.

Az U alakú gang elülső részéről nyíltak az utca felőli magasabb státuszú lakások, melyek nagyobbak és világosabbak voltak, mint a belső udvarra nézőek. A ház rendelkezett lifttel, cselédlépcsővel. A ház érdekessége a Bartók Béla út felé néző erkély, amely a ház épültekor az építtető, Kalmár Sándor hordóügyi bizományosból lett szeszgyáros tulajdonában állt, 1944-ig, haláláig itt lakott. Később lakását feldarabolták, és ma három kisebb lakás használja közösen az erkélyt.

Közösség húzó és visszatartó erők Épület fizikai állapota Az Bartók Béla út 50 karbantartott, jó állapotú lakóház. A 2. világháborúban bombatalálatot kapott, a hátsó magastetős rész helyére lapostetőt építettek be. A tető a ház közös tulajdonában áll, elmondások alapján régen sokat használták mint közösségi tér.

Közlekedők, lakások, belső udvar helyzete A főlépcsőházból nyíló gang mint közösségi tér nagy jelentősséggel bír. A gangos térforma tapasztalataink alapján pozitívan hat a közösségi életre az áltlátások, átjárárok miatt. Az egy szinten lakók akarva-akaratlanul összetalálkoznak munkába menet, beszédbe elegyednek. A lépcsőház is egy találkozópont, bár itt nehezebben alakul ki beszélgetés.

Az első emeleti három lakás különleges szituációban van a közös erkély miatt, közös sütögetéseket, beszélgetéseket kezdeményeznek és az egész ház közösségi “motorjává” váltak, a Budapest100 progjamjához való csatlakozást is ők kezdeményezték.

Tapasztalatok Közösség és bérház

A térszervezés mint közösségbefolyásoló tényező Ideánk, hogy a belvárosi bérházakban is kivitelezhetőek a cohousing elvei, segítheti a benne élőket és válasz lehet az épületek leromlott fizikai állapotára is.

A bérházak átlátható térszerkezete, a körfolyosó, segítené a cohousing fejlődését, és folyamatosan fenntartaná a lakók közti kapcsolatot. Az udvar egy meglévő közösségi tér, amely kevés ráfordítással átalakítható, ideális lehet sütögetéshez, társasjátékhoz, vagy egy közös focimeccs nézésre.

A közösségben való gondolkozás megteremti azt a lehetőséget, hogy az ember befektessen olyan berendezésekbe, amelyekre egyedül nem lenne igénye, anyagi háttere, vagy megfelelő tere, megvétele viszont egy jobb életkörülményhez segíti. Például: fűszeres kert, vetítő berendezés, grill, függőágy, tornaszerek, szauna.

A vizsgált házakban megjelenik két generáció, amely egyaránt hajlik a közösségi élet felé. A fiatal családosok és az idősebb lakók kölcsönösen tudnának segíteni egymásnak, kialakulhatna egy többgenerációs kapcsolati rendszer is.

Befejezés Tapasztalataink szerint lenne igény a közösség szoros együttműködésére a bérházakban is. A közösségfejlesztés egy lassú, de megtérülő folyamat és mivel nem egy alulról szerveződött, hanem már egy meglévő csoportról van szó, így csak lépésenként lehetséges a változás. Reméljük, hogy a hétvége alatt elindult kezdeményezések folytatódnak a jövőben.

Közösségi helyiségek kialakítására alkalmasak lennének például a földszinti, sokszor sötét lakások, amelyek adottságaik miatt üresen állnak, a régi óvóhelyek, az udvar, esetleg a gang kiszélesítésével alakulhatnak ki publikus terek.

Egy mai ház tervezésénél teljesen más struktúrát, térszervezetet képzelnénk el. A kutatás végére azt a következtetést vontuk le, hogy a bérháznak vannak hiányosságai (épületszerkezettani problémák, a térszervezésből adódó napfényhiány, lakások státusza közötti nagy különbségek), de közösségileg nézve egy jól működő, élhetőbb forma, mint a ma épült lakásállomány.

A Budapest 100 hétvégé alatt azt tapasztaltuk, hogy nem csak az alulról szerveződő közösségek képesek az együttműködésre. A házakban megjelenő önkéntesek egy nagyobb program képviselői, mégis elindítanak egy kommunikációt a lakók között. Felmerül egy közös téma, ami kézenfekvő, de gyakran nem nyilvánvaló, egy házban élünk, vannak közös érdekeink.. A rendszerváltás előtt a közösségi érdekek voltak túlsúlyban, ez akkor egy negítív megítélést kapott a társbérletek miatt, a mai társadalomra inkább az egyéni érdekek, az individualizmus jellemző. Az ember alapvetően társas lény, így ma egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a közösségi megmozdulások. A közösség szabad megválasztását nem csak a szükséglet befolyásolja, hanem jelentős mértékben a közösségi értékek és érdekek is. A legkisebb közösségi egység a család, de vidéken a szomszédság is közösséget alkot. A városban ez az összetartás, a közvetlen környezetünk ismerete hiányzik, az elmagányosodott urbánus ember vágyik az életmód megváltozására, amelynek a közösségi együttélés egy fomája lehet.

Közösségi megmozdulásokban érdekelt lakóközösség A kitöltött kérdőívek válaszul szolgáltak, hogy milyen csoport érdekelt a közösségi megmozdulásokban. Ezek alapján a fiatalabb párok, a kisgyermekes családok és az idősebbek csatlakoznának sütögetéshez, könyv-klubhoz vagy filmevetítéshez. Gyakran a probléma ott rejlik, hogy nem jelenik meg egy motor, amely elindítja ezen megmozdulásokat, amelyekhez már könnyebben csatlakoznak a lakók. A Budapest 100 reményeink szerint elindít valamit, amit a lakók tovább tudnak vinni.

A kutatást és az írást készítette: Miklós Bernadett, Treszkai Anett 2014.05.12.

Keywords: bottom-up, Budapest, community building, multy-generation, rental flats, revitalization, structure

27 Miklós Bernadett, Treszkai Anett

Az első emeleti erkéllyel rendelkező szint utca felőli frontja valaha az építtető tulajdonában állt, később három lakást alakítottak belőle ki. Ezek a lakások ma is magas presztízsűnek számítanak adottságaik miatt.

Az Óbudai Gázgyár lakótelepének fejlesztési lehetőségei Jelen kutatásban a Budapest III. kerületében található Óbudai Gázgyár lakótelepével foglakoztunk, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki kar, Lakóépülettervezési tanszékének Tanszéki Kutatások című kurzusa keretében.

A három telepi csoportból álló egyedi építészeti arculattal és miliővel bíró lakótelep több szempontból is súlyos problémákkal küzd. A főváros tulajdonában álló lakások adják a Budapest kezelésében álló bérlakásállomány 10%-át, épületei műemléki jellegű, illetve műemléki védettséget élveznek, mégis az igen tágas, zöldövezetben elhelyezkedő lakótelep lakásállományának műszaki állapota romló képet mutat. A telep közösségi terei és szolgáltatásai régóta tönkrementek, a nagyobb részben volt gázgyári dolgozókból álló lakosok pedig legtöbbször kilátástalannak írják le helyzetüket.

Az Óbudai Gázgyár és lakótelepének története

28 Gázgyári Lakótelep

1 2

Az Óbudai Gázgyár építését a főváros 1910. június 23-i közgyűlésén határozta el. A tervek elkészítésével Weiss Albert zürichi gázgyárost bízták meg, aki Bernauer Izodor és Schön Győző mérnökök segítségével valósította meg elképzeléseit. Helyét a hajógyári Duna-ág mellett, a Homokos dűlőben jelölték ki. Az akkor még lakatlan terület jó vasútisín-összeköttetéssel rendelkezett, mely igen kedvezett a technológiához szükséges szén szállításához.

Az építkezések a parti védmű kiépítésével már 1910-ben megkezdődtek, végül 1913 őszére elkészültek a gázgyár épületei és 1914. június 15-én sor került az ünnepélyes megnyitóra. A gyárat a legmodernebb berendezésekkel szerelték fel, így hamarosan Európa-szerte ismertté és elismertté vált.

A gázgyári építkezésekkel egy időben, 1913-tól a gyár területe mellett zajlott két lakótelep kialakítása is, melyeken a gázgyár dolgozói kaptak lakásokat. Ahogy nevükből is kikövetkeztethető, a “külső” munkástelepen a gyár kétkezi munkásai, míg a “belső” tisztviselő telepen a magasabb beosztású, tehetősebb alkalmazottak lakhattak. Az üzemi épületektől délre található belső telep tervezője Reich Kálmán volt, míg a munkástelep Balogh Lóránt elképzelései szerint épült meg.

A munkástelepen olcsóbb és szerényebb, mégis a korabeli lakhatási viszonyokhoz képest jól felszerelt lakhelyeket építettek.

Minden ház rendelkezett angol wc-vel, vezetékes vízzel, világítással és gáztűzhellyel, azonban a tisztálkodást közös zuhanyozókban kellett megoldaniuk a lakóknak. Ezzel szemben a tisztviselő telepen a fürdőszoba is minden lakás alapfelszereltségéhez tartozott, valamint a házakba beépített építőanyagok minősége is sokkal jobb volt.

Bár a munkások szerényebb otthonokat kaptak, azonban kárpótolták őket a telepre épített kiszolgáló létesítmények (bolt, trafik, posta, orvosi rendelő stb.) “Nem is lakótelep volt ez, hanem életközösség, egy mikrotársadalom, járt hozzá foci- és tekepálya, kultúrház, saját posta, bolt, kiskert.” - modta egyik interjúalanyunk, Marika néni (84), aki már több mint 60 éve él a lakótelepen. A munkástelep tehát olyan volt Budapesten belül, akár egy kis község, melynek sikerességét az is alátámasztja, hogy a tisztviselő telep lakói is gyakori látogatói voltak a munkástelepnek intézményei és szolgáltatásai miatt.

A külső telep déli részén 1972-ben felépítettek egy 228 férőhelyes munkásszállót is, azonban ez mind telepítését, mind építészeti stílusát tekintve kiesik a munkástelep egységes rendszeréből.

1 Győr (2004) 2 Kaiser (1994)

A lakótelep mai állapota Az Óbudai Gázgyárban a termelés 1984-ben állt le, a szennyezett környezet Budapest egyik leghíresebb barnamezőjévé vált.

2004-ig a lakótelepen és a gyár területén is csak állagmegóvó munkálatokat folytatott a jogutód tulajdonos Fővárosi Gázművek.

Ezek után Budapest tulajdonába került mind a két terület, a munkástelep és a tisztviselő telep kezelését ezen felül a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. látja el a mai napig.

A régi gázgyár barnamezős területén több jelentős ingatlanfejlesztési beruházás is megvalósult a Graphisoft Park jóvoltóból.

Ehhez képest a lakótelep állapota folyamatosan romló képet mutat: az egykor fontos szerepet betöltő közösségi házak és terek tönkrementek, a lakások műszaki állapota nem megfelelő.

A lakótelep gondnokával és az igen aktív helyi civil szervezet vezetőjével készült interjú során megtudtuk, hogy jelenleg 186 lakás van a telepen (a munkástelepen 152, tisztviselő telepen 34). A beszélgetés során kiderült, hogy a bérlők 75-80%-a idős nyugdíjas, az új lakók beköltözése pedig igen nehezen megy a rossz műszaki állapot miatt: állítólag volt olyan időszak, amikor négy évig nem írtak pályázatot a bérleti jogok elnyerésére, mert nem voltak olyan állapotban a lakások, ahova be lehetett volna költözni. “A tulajdonos ugyan a főváros, azonban a karbantartási munkálatokért a Vagyonkezelő a felelős, így gyakran a lakók kérései elvesznek a bürokrácia útvesztőjében” - mondták interjúalanyaink. A karbantartást nehezíti az is, hogy az épületek műemléki jellege miatt a kisebb felújításoknak, akár egy ablakcserének is hosszadalmas engedélyezési folyamaton kell átesniük.

A problémára esetleg megoldást jelenthetne az, ha a bérlők rendelkezhetnének saját otthonuk felújítása felől, majd ennek költségeit lelakhatnák. Interjúalanyainktól azonban megtudtuk, hogy erre a jelenlegi bérleti szerződés nem ad lehetőséget, így nem is válnak érdekeltté saját lakhelyük rendben tartásában.

A munkástelep még ma is a kor hangulatát idézve ad otthont az itt élő volt gázgyári munkásoknak. Az egykor “egységes építészeti terv szerint megépített földszintes és egyemeletes házak”3 azonban összességében igen rossz műszaki állapotban vannak, ezért is választottuk jelen kutatás témájaként a lakótelepi környéket.

Célok és a hipotézis Megismerkedve a lakótelep múltjával és a jelen körülményekkel, célunk egy olyan kutatás elkészítése volt, melyre támaszkodva elindulhat egy párbeszéd a gázgyári lakótelep jövőjét illetően. Kihasználva az április 26-27-én megrendezett civil ünnepet, a KÉK - Kortárs Építészeti Központ és az OSA Archivum közös eseményét, a Budapest100-at, minél több érdeklődőt szerettünk volna megszólítani a kutatásunkkal. Mivel a munkástelep is idén volt száz éves, ezért jelentős számban fordultak meg laikus, ugyanakkor városuk állapotát szívükön viselő látogatók a telepen.

Hipotézis Jelen kutásunk hipotézise a következő: a feltárt forrásokra és a kutatási anyagunkra támaszkodva megvalósítható egy együttműködés a lakótelepi közösség és az érintett másik két fél (Graphisoft Park és Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt.) között, mely a telep rehabilitációjának elindítója tud lenni.

Véleményünk szerint a BFVK Zrt. kezelésében lévő bérlakásállomány majd 10%-át adó lakótelep igen értékes épületállományának a megóvása nemcsak nekünk fontos, hanem a megfelelően tájékozott budapesti lakosoknak, a tulajdonos fővárosnak és a térségben igen nagy tőkét megmozgató Graphisoft 3 Sz. Bányai (1996) 6. o.

Ábra 2. Az elkészült gázgyár termelés közben Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye

Ábra 3. Lakások a munkástelepen Forrás: Budapesti Történeti Múzeum

Ábra 3. A tisztviselő telep villái Forrás: Budapesti Történeti Múzeum

Ábra 5. A munkástelep ma Forrás: a szerzők által készített fotó

Ábra 5. Sétány a munkástelepen Forrás: a szerzők által készített fotó

29 Balázs Bálint, Köves Bálint

Ábra 1. Az Óbudai Gázgyár építés közben Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye

30 Gázgyári Lakótelep

Ábra 7. Papaverhof anno Forrás: http://dbnl.org/tekst/jaff001stij01_01/jaff001stij01ill36.gif, letöltve: 2014.04.02.

Ábra 9. Can Batllo éjszaka Forrás: http://canbatllo.files.wordpress. com/2010/09/03_13.jpg?w=640, letöltve: 2014.04.10.

Ábra 11. A Fuggerei anno Forrás: http://www.fugger.de/uploads/pics/fuggerei-art-diefuggerei-gal-040.jpg , letöltve: 2014.04.05.

Ábra 8. Felújított lakások Papaverhofban Forrás:http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/9/9e/Papaverhof_Den_Haag_005.jpg, letöltve: 2014.04.02.

Ábra 10. A beköltözők műhelyei Forrás: http://canbatllo.files.wordpress.com/2010/09/03_21. jpg?w=640&h=426, letöltve 2014.04.10.

Ábra 12. Felújított lakások Forrás: http://www.fugger.de/uploads/pics/fuggerei-artalltag-in-fuggerei-gal-004.jpg, letöltve: 2014.04.05.

Vizsgálatok Ahogy fentebb is említettük, szeretnénk a kutatásunk során minél jobb alapot adni a lakótelep fejlesztési lehetőségeinek, ezért jelen dolgozatban két vizsgálati módszert választottunk a gondolatok elindításához: - előképek megkeresése hasonló potenciállal rendelkező, sikeres lakótelep rehabilitációkról - kerekasztal-beszélgetés az érintett három fél között.

Előképek Papaverhof A papaverhofi lakótelep Hollandiában, Hága egyik negyedében található. Az 1919-1921 között felépült épületeket a nemzetközi szinten is jegyzet Jan Wils holland építész tervezte. Az UNESCO Világörökség részét képező lakóépületek komplexuma a modernista építészeti stílus egyik legszebb példája Európában.

Több renoválási munkálatot is végeztek a lakásokban, így sikerült megőrizni az utókor számára a páratlan miliőt képező lakóépületi egységeket.

A közösséget egy egyesület működteti, mely a lakások korszerűsítését és a felújítási munkálatokat a bérleti díjakból fedezi.

Can Batllo A kooperatívok olyan kooperatív lakozási formák, amelyekben a lakók és a használók közös célok és érdekek mentén, a közösségi összefogás erejével fejlesztik lakozási feltételeiket és lakókörnyezetüket. Alulról szerveződésüknek köszönhetően függetlenek a politikai változásoktól és a piaci trendektől, valós lakozási igényekre adnak választ, ezáltal hosszú távon kínálnak fenntartható lakozási lehetőségeket. 4 Barcelona egyik elhagyott gyárnegyedében (Can Batllo) lelkes fiatalok több éve dolgoznak egy helyi kooperatív lakóközösség beindításán. Erőfeszítésüket az önkormányzat is segíti: több évre megkapták a barnamezős területet hasznosítási jogát.

Fuggerei Németországban, Augsburugban található a világ legrégebbi szociális lakótelepe. A Jakob Fugger (Jakob Fugger dem Reichen - Jakob Fugger a “gazdag”) által alapított Fuggerei több mint 140 lakásával nyújt menedéket az alacsony keresetűeknek.

A bérleti díj 0,88 Euro/év, illetve napi három ima. A lakótelepet a Fugger Alapítány (die Fuggerschen Stiftungen) működteti, mely a környező erdőkből, illetve a turisták által megfizetett belépődíjakból tartja fenn magát. Érdekesség, hogy a lakótelepet a mai napig fal veszi körül, így nyújtva éjszaka is biztonságot az ott élőknek.

Kerekasztal-beszélgetés a gázgyári lakótelep fejlesztéséről Hipotézisünknek megfelelően, a háromszereplős párbeszéd elindítása céljából az április 26-27-én megrendezett Budapest100 eseményen tartottunk egy kerekasztal-beszélgetést. A meghívott vendégek (Kocsány János - Graphisoft Park, Nagy Gyula - Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt., Tóth Hermina - Gázgyári Telep Lakóközössége civil szervezet) elfogadták meghívásunkat, el is jöttek a beszélgetésre és körülbelül hét érdeklődő is megjelent.

Mivel a lakótelepen nincs a közösség befogadására alkalmas helyszín, ezért a kerekasztal-beszélgetéshez a Graphisoft Park egyik tárgyalóját kértük, és kaptuk kölcsön az ingatlanfejlesztőtől.

Utólag is szeretnénk nekik köszönetet mondani a profin felszerelt és berendezett teremért!

A beszélgetés elején Kocsány János ismertette a Graphisoft Park történetét egy előadás keretein belül és az álláspontjukat a gázgyári lakótelepről: szerinte a lakótelep ilyen formában nem “piacképes”, a tulajdonos fővárosnak jóval több energiát kellene a telepre fordítani, hogy vonzóvá váljon akár lakhatási, akár ingatlanfejlesztési szempontból. Általánosságban elmondta, hogy az ingatlanfejlesztők számára (Kocsány János az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke) ösztönzően hathat ha a műemléki szabályozásokon egy picit engednek a döntéshozók, például adókedvezményeket kapnak a fejlesztők, ha védett épületállományt újítanak fel. További problémaként említette a fővárosi bérlakások rendkívül kis számát: műszaki felújításnál, a lakótelep jellegéből adódóan ez csak úgy lehetséges, ha a bérlőket kiköltözteti a tulajdonos. Azonban nincs megfelelő minőségű és mennyiségű lakás Budapest tulajdonában, hogy akár 200 embert ideiglenesen elhelyezzen a renoválás idején (a megjelentek egyetértettek abban, hogy lakóegységenkét valósítható meg csak a felújítás). Ez újabb problémát jelent a rehabilitációt illetően.

Kocsány János elmondta, hogy 2010 után jelentősen visszaesett az ingatlanfejlesztés Magyaroroszágon, a Graphisoft Park most éppen egy 85 fős kollégium fejlesztésén és egy egyetemi kampusz kiköltöztetésén dolgozik (az International Business School, IBS költözik az Óbudai Gázgyár egyes épületeinek helyére), azonban ennek a léptéke nem haladja meg a válság előtti ingatlanfejlesztési méreteket. Azt nem tartja elképzelhetőnek, hogy a lakótelep egyes lakásaiban az egyetemi polgárok ingatlant béreljenek, pont a rossz körülmények és az elhanyagoltság miatt, így az ingatlanfejlesztő sem érdekelt a telep újjáélesztésében. Azt sem tartotta életszerűnek, hogy Graphisoft Park A kategóriás irodái mellett egy szlömös körzet alakuljon ki a lakótelep helyén, szerinte a főváros hamarabb túlad a területen.

Nagy Gyula a Vagyonkezelő képviseletében rendkívül segítőkésznek mutatkozott. Javaslata szerint, a legjobb lenne a telepnek és a fővárosnak, ha vegyes kezelésű társasházzá alakulna a gázgyári lakótelep. Nagyon támogatta, hogy a telep felkerüljön a Budapest Főváros Fejlesztési Programja (TFP) javaslatai közé, ahova az olyan fejlesztési javaslatokat várják, melyek mintaprojektként tudnak futni a következő Európai Uniós ciklusban. Ezután Tóth Hermina elmondta, hogy az egyik lakossági fórumon (az erről készült újságcikk megtalálható a „Mellékletek” között) szóbeli ígéretet kaptak Tarlós István főpolgármestertől, miszerint, ha a lakosok nagyobb része meg szeretné venni a lakását, akkor a tulajdonos főváros ennek nem áll ellen. A Gázgyári Telep Lakóközössége civil szervezet kezdeményezésére egy vételi szándéknyilatkozatot fogalmaztak meg (a dokumentum a „Mellékletek” között megtekinthető), melyet a lakosok körülbelül 70%-a már kitöltött, és most várják a folyamatosan beérkező véleményeket a megvételt illetően. Ezután szeretnék ezt a dokumentumot átnyújtani a fővárosnak.

A megjelentek egyetértettek abban, hogy a teleppel foglalkozni kell. Felmerült, hogy a gázgyári lakótelep lehetne egy “Wekerle telep”, hiszen a XX. század elején a lakótelepek még hasonló adottságokkal indultak, majd a rendszerváltáskor a Wekerle telepen sikeresen privatizálták a lakásokat (azonban a lakásállomány egységes képét és a műemléki előírásokat nem mindenhol sike-

4 http://kozossegbenelni.blogspot.hu/p/kozossegben-elni.html, letöltés: 2014. május 16.

31 Balázs Bálint, Köves Bálint

Parknak is.

Természetesen számos kérdés merült fel bennünk a legelején: Megvalósítható-e egyáltalán az együttműködés és a háromszereplős párbeszéd el tud-e indulni? Egy lakossági fórum keretein belül születhetnek-e megoldások a gázgyári telep problémájára?

Mit lehet kezdeni az egyre öregedő lakásokkal, ha a szanálást nem tekintjük megoldásnak?

Jelen dolgozatban ezen kérdésköröket ha nem is tudjuk teljes egészében kifejteni, reményeink szerint közelebb sikerül jutnunk a megoldásokhoz.

Ábra 14. Poszter 2 - Kerekasztal beszélgetés Forrás: a szerzők által készítve

32 Gázgyári Lakótelep

Ábra 13. Poszter 1 - Kerekasztal beszélgetés Forrás: a szerzők által készítve

Ábra 15. Újságkivágás Forrás: Fővárosi Hírek - Fórum, 2014/6. szám

Ábra 16. Vételi szándéknyilatkozat, melyet a lakók maguknak írtak, céljuk eljutattani a tulajdonos Fővárosnak a nagy számban kitöltött dokumentumot.

rült betartatni a tulajdonosokkal a Wekerle telepen, erre az egyik legjobb példa a kis lakásokat kiegészítő objektumként felépített sufnik változatos képe).

Végül érzésünk szerint a meghívottak összességében pozitívan álltak fel az asztaltól. Megegyeztek a további találkozók szervezését illetően, illetve abban, hogy tartják egymással a kapcsolatot.

Az általunk elkészített két tablót a lakótelepen hagytuk, ahol nagyon szívesen kiteszik a nyár elején megnyíló nyugdíjas klubba.

Feltöltöttük a lakótelepre vonatkozó anyagunkat a fentebb is idézett TFP-k közé, reményeink szerint a szakértőkből álló csapat tárgyalja majd a gázgyári lakótelep problémáját.

Értékelés

Források Sz. Bányai Irén: 1996 A gázgyári kolónia. Az óbudai Gázgyár munkás-és tisztviselő telepének történeti és néprajzi elemzése, Debrecen: Folklór és etnográfia/Ujváry Zoltán, Kossuth Lajos Tudományegyetem, Néprajzi Tanszék Győr Attila: 2004 Az Óbudai Gázgyár tisztviselőtelepének építéstörténete, in: Etűdök: Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére Kaiser Anna: 1994 Az óbudai gázgyár, in: Műemlékvédelem 1994, 38. évfolyam, 159-171.

További olvasásra ajánlott: Bartha Dorottya, Bíró Gyöngyi, Dillman Vanda, Salamon Gáspár, Tóth Viktor: 2013 Óbudai gázgyár lakótelepe, in: MŰVD-707, BMVD080.25 Budapest 100 szem és közismereti ea Bernauer Izidor: 1914 Az óbudai új gázgyár. Különlenyomat a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 1914. évfolyam 25-26. számából Erhardt Gábor: 2007 Kétféle építtető, kétféle értékrend, in: Régi-új Magyar Építőművészet, 2007/1. szám, 29-32.

A kutatást és az írást készítette: Balázs Bálint Köves Bálint 2014.06.12.

Keywords: abandoned, Budapest, community, condominium, development, investment, rental-flat, revitalization

33 Balázs Bálint, Köves Bálint

A félév során megismerkedtünk az Óbudai Gázgyár lakótelepének történetével, valamint a lakókkal készített interjúk és beszélgetések során igyekeztünk pontos képet kapni a mai állapotokról. Megvalósítottunk egy kerekasztal-beszélgetést, ami a hipotézisünkhöz illeszkedően és reményeink szerint a telep rehabilitációjának elindítója lehet, hiszen olyan, a térségben érdekelt képviselők beszélgettek, akik befolyással tudnak lenni a lakótelep életére.

A lakókkal együtt várjuk a vételi szándéknyilatkozatok beérkezését, valamint reményeink szerint a főváros foglalkozik a teleppel a Budapest Főváros Tematikus Fejlesztési Programja keretében, ahol szintén jeleztük a telep rehabilitációjának szükségességét.

Véleményünk szerint és az eddigiek letisztázása után, mind a lakásállománynak és a lakóknak, mind a fővárosnak és a Graphisoft Parknak is az lenne a legjobb, ha a lakótelep társasházzá alakulna, melyben Budapest megőrzi szükséges tulajdonrészét, és azt továbbra is bérlakásokként üzemelteti. Talán ekkor a térségben érdekelt ingatlanfejlesztő, a Graphisoft Park is látna potenciált a terület fejlesztésében. Illetve nem szabad elfelejteni, hogy ilyen formában a lakótelep pályázati pénzekre is számíthatna.

Minden bizonnyal nem kaptunk választ minden kérdésre a dolgozat elkészülte után sem, azonban reményeink szerint sikerült a gázgyári lakótelep jövőjét illetően a kommunikációt elindítanunk, mely egyszer rendezi a kivételes értékekkel rendelkező telep jövőjét. Ehhez azonban a szereplők közötti kommunikáció továbbélésére van szükség.

Közösség és térszerkezet viszonyának vizsgálata egy százéves, nyolcadik kerületi bérházban Bevezetés Budapesten jellemző épületforma az Osztrák-Magyar Monarchia hagyatékaként jelenlévő régi körfolyosós városi bérház; sokunknak van személyes tapasztalata ezt illetően. Kíváncsiságunk az építész szemmel nézve rendkívül izgalmas belső udvarhoz és a nagyrészt kihasználatlan földszinti helyiségekhez kötődik. Érdekel minket, hogy milyen közösségformálási opciókat hordoz magában a bérházak szerkezete, hogy miért nem működik. Kutatásunkban a bérházak szerkezetét, és annak a benne lakók közösségére gyakorolt hatását szeretnénk vizsgálni.

Kiindulási helyzet

34

Közösség és Térszerkezet

A pesti bérház A budapesti lakosság jelentős része él városi bérházban, ezeknek az épületeknek több mint a fele 1944 előtt épült. Nagy részük körfolyosós, belső udvaros formájú, és értékes, belvárosi környezetben található. Ez az ún. régi pesti bérház a Kiegyezés után jelent meg, és Budapesten kívül csak Bécsben találhatjuk még meg. A korabeli városrendezési indíttatások során sűrítve kiosztott telkeken úgy lehetett a legkedvezőbb beépítési mutatót elérni, ha a telket 6-7 emeletes épületszárnyakkal körbeépítették.

Az utcafrontra építkezett a nagypolgári réteg, majd az adófizető tulajdonos lakástulajdonlási joggal nem rendelkező zsellérjei számára egytraktusos kéthelyiséges „bérlakást” épített a telek határaira. Ebből az eredetileg egy szintes formából alakultak ki később a felfele terjeszkedés során a többemeletes bérházak. A forgalmas utak mentén elhelyezkedő épületek utcafrontján a gazdagabb polgárok laktak, az udvarra néző lakásokban pedig főleg kispolgárok. Mellékutcákban található bérházaknál az utóbbi réteg került az előkelőbb helyre, az udvari lakásokban pedig munkások laktak. A társadalmi rétegek elkülönülése mintegy bele lett tervezve a házba. Egy olyan szerkezet jött így létre, ami látszólag egy közösséget befolyásoló forma, azonban kialakításában ez nem játszott szerepet.

Budapest100 A körfolyosós bérházak igen kis részében jön létre a lakók között jól működő közösség. Sokszor még a szomszédok sem ismerik egymást. Számos szervezet, rendezvény próbál ezen változtatni, többek között a Budapest100, a százéves fővárosi házak ünneplésének alkalmából megrendezett fesztivál. Ennek keretében az év századik napjához közeli hétvégén a résztvevő százéves házak megnyitják kapuikat, és a lakóközösségek vagy a velük együttműködő szervezetek színes programokkal várják az érdeklődőket. A Budapest100 jónéhány házban segített egy erősebb, együttműködő közösség létrejöttében, hiszen alkalommal szolgál egymás megismerésére, és példát ad arra, hogy lehet együtt valami jót csinálni.

désüknek köszönhetően függetlenek a politikai változásoktól és a piaci trendektől, valós lakozási igényekre adnak választ, ezáltal hosszú távon kínálnak fenntartható lakozási lehetőségeket. A lakók maguk fogalmazhatják meg igényeiket és együttesen találhatják ki, hogy miként szeretnének élni.”1

Cohousing kapcsolata a kutatási témával A félév elején ismerkedtünk meg a cohousing fogalmával. Mivel érdekelt minket a téma, erre kerestünk magyar vonatkozásban meglévő helyzetet. A Budapest 100 kapcsán kerültek előtérbe a pesti bérházak, és a bennük lévő lakóközösségek. Az általánosan elterjedt nézet szerint a befelé forduló forma nem járul hozzá a közösség pozitív épüléséhez, hiába látszanak adottnak az egymás megismerését, kapcsolatok formálódását elősegítő lehetőségek. Ez a szembetűnő ellentét tett kíváncsivá minket, ezért vizsgáljuk a forma és a közösség kapcsolatát.

Cél Célunk a ház szerkezetéből adódó, a benne lakók egymással való viszonyára gyakorolt hatások feltérképezése, vizsgálva a kapcsolatokat pozitívan befolyásoló és azt gátló, formából adódó tulajdonságokat.

Fő kutatási kérdés Elősegíti a körfolyosós bérház, mint térszerkezeti forma a benne lakók közösségének pozitív formálódását?

Hipotézis A körfolyosós bérházforma amellett, hogy hatással van a benne lévő lakóközösségre, meghatározza annak kialakulását is.

Téma szűkítése A vizsgálathoz kiválasztottunk egy konkrét nyolcadik kerületi körfolyosós bérházat, a Teleki László tér 1-2. szám alatti épületet.

Fontosnak tartottuk, hogy ne egy inaktív közösséggel foglalkozzunk, mert az nem valószínű, hogy belátható időn belül eredményre vezetne.

Továbbá a lakók nem csak idén, hanem már tavaly is résztvettek a Budapest 100 rendezvényén, így előnyt jelent, hogy az előzetes kutatómunkákból sok információ áll rendelkezésünkre.

Előképek

A rendezvény az OSA Archívum és Kortárs Építészeti Központ (KÉK) szervezésében jön létre. Kerületi szinten a Budapest 100 iránt érdeklődő önkéntesek és lakók találják ki a programokat és vezénylik le azokat.

Előképünknek tekintjük a Horánszky utca 1.-et, amely ház ugyan szerkezetében mutat különbségeket, viszont itt igen erős lakóközösség alakult ki. Ennek köszönhetően jó úton haladnak egy lakásszövetkezet megvalósítása felé.

Cohousing

Külföldi példánk: a Die Wohnungsbaugenossenschaft „Bremer Höhe” eG. Habár szigorú értelemben véve a már ismertetett bérházforma Budapesten és Bécsben jellemző, Berlinben és Hamburgban is megjelentek hasonló rendszerű épületegyüttesek. Ez a helyiek által „Mietskaserne”, azaz bérkaszárnyaként emlegetett

„A kooperatívok - cohousing-ok - olyan kooperatív lakozási formák, amelyekben a lakók és a használók közös célok és érdekek mentén, a közösségi összefogás erejével fejlesztik lakozási feltételeiket és lakókörnyezetüket. Alulról - bottom-up - szervező-

1 http://kozossegbenelni.blogspot.hu/p/kozossegben-elni.html

Ábra 3. Bremer Höhe Forrás: http://www.berlin-spart-energie.de/ letöltve: 2014.05.20.

Ábra 4. Budapest 100 Forrás: www.budapest100.hu letöltve: 2014.05.10.

Somogyi Adrienn, Zalavári Sára

Ábra 2. Teleki tér 1-2.

Forrás: a szerzők saját fotója

35

Ábra 1. Belsőudvar Forrás: www.budapest100.hu letöltve: 2014.05.10.

Ábra 5. Teleki 1-2.

Forrás: http://m.cdn.blog.hu/or/oroksegfigyelo/ cikk/20130923_Teleki12/01.jpg letöltve: 2014.05.20.

Ábra 8. Teleki tér 1-2.

Forrás: a szerzők saját fotója

36

Közösség és Térszerkezet

Ábra 9. Alaprjaz Forrás: szerzők által készített elemzés

Ábra 10. Metszet Forrás: szerzők által készített elemzés

A „Bremer Höhe” egy ezek közül a lakásépítő szövetkezetek közül. Összesen három tömböt foglal magába, és ezek jóval nagyobb belső udvarokat foglalnak magukba, mint ami akár Berlinben is általános. Különlegessége, hogy rendkívül büszkék a kialakult közösségi életre, két másik lakásszövetkezettel még nyári fesztivált is szoktak szervezni.

Kutatási módszer A kutatási módszer kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy a jelen téma igényli mind az építészeti, mind a szociológiai megközelítést. Először az építészeti vonatkozásokat vizsgáltuk az alaprajz elemzésén és a ház térbeli szerkezetéről való adatgyűjtésen keresztül. Ezek után vettük fel a kapcsolatot a ház egyik lakójával, Csizmadia Gabriellával, aki a Budapest 100 során a ház programját összefogta, és a háztörténeti sétákat vezette. Az interjú előtt rendszereztük a bérházakhoz kötődő tapasztalatainkat, a saját véleményünket és a ház szerkezetével kapcsolatos tényeket. Ezek alapján állításokat fogalmaztunk meg, amiket beszélgetések során elhangzottakkal, a házban élő lakók tapasztalataival összevetettünk, azok fényében felülbíráltunk. Így jutottunk arra a következtetésre, hogy a ház lakóközössége szempontjából nem lehet egyetlen faktort önmagában vizsgálni, hisz a különböző hatások nem függetlenek egymástól. Mi vizsgálatunk során a szerkezetet állandó körülményként fix pontnak vettük, és a többi hatást ennek függvényében, változó faktorokként vizsgáltuk.

A szerkezet – állandó tényezők A ház tavalyi önkéntes kutatócsoportja a nyolcadik kerületi zsidóságot vizsgálta a ház vonatkozásában. Kutatásunk során nagymértékben támaszkodtunk az általuk összegyűjtött anyagokra, legyen az jelenkori dokumentáció vagy levéltári adat.

A Teleki 1-2. egy 8 szintes sarokház, a Teleki tér és a Bauer Sándor utca találkozásánál, 54 lakást tartalmaz. Pinceszintjét jelenleg a lakók raktárként használják, de a szintén itt lévő légópince ma már nem megközelíthető. A földszinten található a bejárat, egy utcafrontra nyíló tágas üzlethelyiség (G-Roby) és az általa használt félnyeregtetős kis raktárépület, valamint két alacsony színvonalú lakás, amik közül az egyik lakatlan. A kiszolgáló funkciók miatt itt kisebb méretű belső udvar alakul ki, mint más ilyen típusú házaknál. A félemelet függőfolyosója az egyik oldalon nagyobb méretűre duzzad ezzel egy kisebb teraszt hozva létre, amit a lakók szárítók és biciklik tárolására használnak. A többi szinten általános, eltérő méretű lakások találhatók, míg legfelül a lapostető és egy kihasználatlan nyeregtetős padlás.

A ház jelenlegi formája jelentősen eltér a tervezettől, hiszen társadalmi változások formálták a környezetet, az igényeket, a lakóközösség összetételét és így az épület szerkezetét is. Tervező és építtető: Fejér Lajos és Dános László építészek irodája egy hat emeletes bér és árupalotát tervezett, nagyszabású kétszintes kapuzattal, és szabadon bejárható passzázsudvarral, ami a kor követelményeinek felelt meg. A terveket, már az építés során (1913) módosították, a kapuzatot egy szint magasra csökkentették. A félemeleten pedig egy zsidó imaházat alakítottak ki, mint azt tették a környéken található más házak esetében is. Ezt követően 1931-ben a kapuzatok kapuval való lefedése következtében lezárult a passzázsudvar, majd az Erdélyi utca felőli bejáratot is megszüntették.

Változó tényezők - lakók A lakóközösség a korbeli eloszlás tekintetében meglehetősen heterogén, nagy százalékuk középkorú, illetve sok a család és a nyugdíjas, azonban a fiatal felnőttek hiányoznak. A lakók általában véve a közép- és az alsóközéposztályt képviselik. A lakások magántulajdonban vannak, többségüket a tulajdonos lakja, de hat lakást bérlőknek adnak ki. A lakóközösség folyamatosan változik, de ennek a sebessége nagyon lassú. Jellemző, hogy friss családok költöznek ide, és idős korukig itt élnek, majd gyermekeik öröklik és használják a lakást. A közösséget meghatározza az egyes emberek jelleme, ez azonban nem vizsgálható, csak egy-egy kiugró példa említhető meg, mint az egyetlen elzárkózó idős hölgy, vagy éppen interjúalanyunk, a nyitott és lelkes szervezőegyéniség, Gabriella.

Összefogó erő Tapasztalataink szerint ennek a lakóközösségnek működésében nagy szerepe van bizonyos kulcsembereknek. A közösség életében fontosak azok a nyugdíjas nénik, akik figyelik az embereket, közvetítenek, segítenek, és ezáltal vigyáznak rájuk. Gabriella szerintünk a konfliktuskezelő és a lelkesítő személyiség a házban.

Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy most, másik házba költözése után is őt keresik meg a problémáikkal a lakók.

Lakások A lakások különböző méretűek. Az utcafronton vannak a legnagyobbak, míg az udvarra nézők és az alsó szintiek kisebbek.

Azok a lakások, amelyeknek nincs utcai homlokzata, kevesebb napfényt kapnak így bevilágítottság szempontjából is eltérőek. A lakások értéke ezen tényezők függvényében változik, továbbá a szintszám és a lakás állapota is befolyásoló erővel bír. A földszinti lakások minden szempontból rosszak.

Környék A nyolcadik kerület igencsak hírhedt környék, főleg a közbiztonság kritikus állapotát kötik össze a nevével. A lakók szerint azonban nem annyira problémás a hely, mint ahogy az elterjedt.

Sokan szeretnek itt élni, sőt, akkor is maradnának, ha lenne más lehetőségük is. A külföldiek számára is vonzó a térség, mert a város viszonylatában jó áron és jó helyen lehet lakást kapni. Az emberek társadalmi helyzetükből adódóan is könnyebben fordulnak egymás felé, jobban egymásra vannak utalva.

Közösségi programok Az Újirány Csoport vezetésével a Teleki tér környéki lakosokból verbuválódott csapat közösen tervezte meg a tér újjáépülését, és együtt munkálkodnak annak megvalósításán.

Térhasználat Bármelyik társasháztípusnál megkülönböztetünk privát, csak tulajdonos által használt helyiségeket és nyitott részeket, ahol a lakóközösség bármely tagja tartózkodhat. Az utóbbi az a terület, ahol a lakók között létrejöhet az interakció. Az, hogy ez valóban megtörténik-e, a ház adta lehetőségek függvénye. A körfolyosós bérházak esetében ezek száma többszöröse, mint egy fogatolt elrendezésből adódóké. A belső udvar és a függőfolyosó mind vertikálisan mind horizontálisan szolgáltat alkalmat arra, hogy a lakók lássák, és hallják egymást, így akaratuktól függetlenül ismerjék meg a másikat, akár csak látásból.

Somogyi Adrienn, Zalavári Sára

A berlini bérház legnagyobb mennyiségben Prenzlauer Berg kerületben fordul elő. A közelmúltban nagykiterjedésű felújítások zajlottak itt (ez volt Európa legnagyobb összefüggő felújítási területe). A felújítások egy részét az ún. lakásépítési szövetkezetek (Wohnungsbaugenossenschaft) kialakításának segítségével sikerült véghez vinni. A lakások ekkor még nem voltak magántulajdonban. A jövőbeni felújításért cserébe a szövetkezetek jelentős kedvezményeket kaptak, és így tagjai közös erővel meg tudták vásárolni a lakásaikat.

A korábban félemeleti imaházként szolgáló helyiség funkciója az idők során sokat változott. Megtalálható volt itt zsidó kisiskola, nőegyleti központ, pártiroda, jelenleg pedig a falakkal felosztott tér lakásokként szolgál. Továbbá funkcióváltáson esett át a felső emelet is, mert itt korábban műtermek, mosóhelyiség és közösségi, vendég fogadására alkalmas helyiségek voltak, amiket ma szintén lakásokként használnak.

37

beépítési forma általában több önálló 5-6 emeletes épületből áll, amelyek ugyan körbevesznek egy belső udvart, de az egyes lakások bejárata nem az udvarról nyílik. Többnyire a belső udvarok mérete is nagyobb a nálunk megszokottnál.

Horizontálisan a legmeghatározóbb kapcsolatot a lakók között a függőfolyosó adja, hisz meghatároz egy viszonylag szűk útvonalat, amin keresztül a lakó eljuthat a bejárati ajtajáig, miközben elhalad mások lakásai, ablakai előtt, valamint a konyhaablakból maguk is beláthatják a szint nagy részét. A vizsgált ház esetében is megfigyelhető az, hogy az emberek a folyosón állnak le beszélgetni. Jellemző, hogy jó közösség alakul ki nemcsak a szomszédok között, hanem egy egész szinten is. Például van egy olyan emelet, ahol főként kisgyerekes családok laknak, akik nagyon összetartanak, és közös programokat szerveznek.

Vertikális kapcsolatokat vizsgálva fontos szerepe van az udvarnak és a befelé, egymás felé forduló lakáselrendezésnek. Ez ad lehetőséget arra, hogy az emberek rálássanak az alattuk lakókra, és az akusztikai adottságok révén hallják is egymást. Ha valaki hangosan kiált az alsó szinteken, azt lehet fenn is hallani. Így nem csak az egy szinten, de az egymáshoz közeli szinten lakók is megismerhetik egymást. A vizsgált ház esetében is megfigyelhető, hogy ilyen módon alakultak ki szorosabb kapcsolatok a szomszédos emeletek között. A szintek közti közlekedést, pedig a lift és a lépcsőház biztosítja, ami szintén elősegíti a találkozásokat, főleg, ha az emberek várakozásra kényszerülnek.

Ugyan ez jelen ház esetében nem meghatározó, de sok bérház esetében a belső udvar szolgáltat nagyon jó alapot a közösség formálódásának, hisz ez egy olyan kihasználatlan terület, amit a lakóközösség, ha úgy gondolja, formálhat, használhat. A Horánszky utcában található példában is a közös kis kert állt a kezdeményezések középpontjában.

38

Közösség és Térszerkezet

A Teleki 1-2.-ben egy jól működő közösség alakult ki, és nehéz is lenne megmondani, hol is kezdődött minden, vagy hogy volt-e egyáltalán olyan pont vagy tényező, ami jelentősen ez irányba mozdította az ott lakókat. Kezdettől fogva egymást ismerő családok lakták a házat, és ha egy új lakó érkezett, a szomszédai megismerése után hamar kapcsolatba került azok barátaival és lassan az egész házzal. Gabriellai elmesélte nekünk, hogy ez a mai napig is így működik náluk. Ezt bizonyítja az a fajta nyitottság is, ahogy minden Bp100-ra látogató „idegen” felé fordultak.

Konklúzió Tisztán látszik, hogy a napi kommunikációra lehetőséget adó közös közlekedési tér elengedhetetlen ahhoz, hogy egymást ismerő, összetartó közösség jöjjön létre. Ahhoz azonban, hogy jól is működjön, korántsem ez az egyetlen, ami szükséges: fontos az emberi tényező is, az ott lakók életelfogása, az, hogy van-e, aki/ ami összefogja őket.

Amikor arról kérdeztük interjúalanyunkat, hogy hiányoznak-e még közös funkciók a házból, határozott nemmel felelt. Ugyan az idők során az épület minden egyéb helyiségét lakásokká alakították át, ez nem akadályozza a közösség működését. De azt Gabriella is elismerte, hogy ha lenne valami közös tevékenység (pl. kertgondozás, ami azonban itt a kert csökkentett mérete miatt nem megvalósítható), akkor más lenne a helyzet, habár, hogy pontosan mennyire, azt nyilvánvalóan egyikünk se tudhatja biztosan.

Az építészek manapság ötven évre tervezik az épület szerkezeteit, a társadalom változó elvárásait azonban nem lehet ennyire előre kiszámítani. A fentiekben tárgyalt ház már kétszer annyi idős. Egy egészen más társadalmi rendszer alakította ki, mégis használható még ma is, és az emberek szeretnek benne lakni. Ez a körfolyosós elrendezésnek is köszönhető, pedig az száz évvel ezelőtt csupán a szükség miatt alakult ki, és nem közösségformáló szándék miatt. Ezért fontos, hogy ha fenntartható házakat akarunk tervezni, akkor ne csupán szerkezeti és funkcionális követelményeknek és az adott kor szokásainak feleljünk meg, hanem egy alapvető emberi tényezőt is figyelembe kell venni, hiszen ez is meghatározza az épület élettartamát. Talán ez az egyik legnagyobb tanulság, amit levonhatunk.

Források www.kozossegbenelni.blogspot.hu www.budapest100.hu www.oroksegfigyelo.blog.hu http://www.berlin-spart-energie.de/ Csanádi Gábor, Ladányi János: Budapest - a városszerkezet történetének nem-ökológiai vizsgálata, 1986, tanulmány http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/ tamop425/0010_2A_05_Ladanyi_Sandor_Tarsad alom_es_ terszerkezeti_atalakulasok/ar02.html Budapest 100 kutatási anyag (Lelkes Szilvia, Kovács Ildi, Rácz Miklós)

A kutatást és az írást készítette: Somogyi Adrienn Zalavári Sára 2014.06.12.

Keywords: Budapest, community building, multy-generation, rental flats, revitalization, structure

39

Tanszéki Kiállítás 2013/14 őszi félév

40 Tanszéki Kiállítás 13/14 ősz

Vendégek fotó: Közösségben Élni

A félév ismertetése - Konczné Theisler Katalin fotó: Közösségben Élni

Vendégek fotó: Közösségben Élni

Kiállítás fotó: Közösségben Élni

A félév ismertetése - Komlósi Bence fotó: Közösségben Élni

41 Tanszéki Kiállítás 13/14 ősz

A munkák ismertetése - (b. j.) Árkovics Lilla, Horogh Petra, Lukács Zsófia, Babos Annamária, Szakolczai Alida (Lánczky Julianna) fotó: Közösségben Élni

Tanszéki Kiállítás 2013/14 tavaszi félév

42 Tanszéki Kiállítás 13/14 tavasz

Zalavári Sára ismerteti Somogyi Adriennel készített munkájukat fotó: Közösségben Élni

Balázs Bálint ismerteti Köves Bálinttal készített munkájukat fotó: Közösségben Élni

Miklós Bernadett és Treszkai Anett ismertetik munkájukat fotó: Közösségben Élni

Vendégek fotó: Közösségben Élni

Beszélgetés fotó: Közösségben Élni

43 Tanszéki Kiállítás 13/14 tavasz

Glatz Zsófia, Perényi Tamás és Konczné Theisler Katalin fotó: Közösségben Élni