East-West Passage vol.1. / Kelet-nyugati Átjáró 1. by Kristóf Fenyvesi

A különbözõség filozófiája, poétikája és politikája

Kelet-nyugati átjárók 1. Tanulmányok Szerkesztették: Fenyvesi Kristóf, Kasznár Veronika Katalin, Orbán Jolán

Jelenkor Kiadó Pécs, 2011

Megjelent a Hungarofest támogatásával.

Kiadja a Jelenkor Kiadó Kft. Felelõs kiadó a kft. ügyvezetõje Szedés JK Typo-stúdió A borító Seval ªener Az athéni iskola címû festményének felhasználásával készült Megjelent 19 ív terjedelemben, New Baskerville betûvel szedve Nyomta a Molnár Nyomda és Kiadó Kft. ISBN 978-963-676-495-1

Fenyvesi Kristóf – Orbán Jolán

Elõszó Kelet-nyugati átjárók a különbözõség-tanulmányok felé A különbözõség filozófiája, poétikája és politikája címû kötet a Kelet-nyugati Átjáró (2007–2010) program keretében indított Találkozó a Balkán Kapujában nemzetközi interdiszciplináris konferenciasorozat kiadványainak elsõ darabja. A konferenciasorozat részeként négy konferenciát szerveztünk: A kulturális különbözõség poétikája és politikája (2007), A különbözõség kihívásai: esélyegyenlõség, kultúra, etnikum, társadalmi nem (2008), Kulturális különbözõség és identifikáció – vallás, nemzet, ideológia (2009), A kulturális különbözõség esélyei – a vendégszeretet etikája, poétikája és politikája (2010). Ezeken a konferenciákon a világ több mint húsz országából érkezõ százharminc meghívott elõadó vett részt. Az elhangzott elõadások, a velük párhuzamosan zajló rendezvények, így a Balkán Világzenei Fesztivál koncertjei, a köztéri beszélgetések, az irodalmi felolvasások, a képzõmûvészeti kiállítások, a filmbemutatók és a hozzájuk kapcsolódó diszkussziók arra tettek kísérletet, hogy irodalmi, mûvészeti, kulturális térként, a különbözõ diskurzusok, diszciplínák, mûvészeti ágak interakciójának tereként értelmezzék újra Közép- és Délkelet-Európa, valamint a Balkán viszonyát. A konferencia elõadásai három szempontból közelítettek ehhez a kérdéshez. Egyrészt a különbözõséget filozófiai, politikai, poétikai, kulturális, irodalmi, mûvészeti, szociológiai és történeti kérdésként vizsgálták. Másrészt mindezt a Kelet-Nyugat viszonyát újraértelmezõ diskurzusok – a posztkolonializmus, a neokolonializmus, az önkolonializmus, a regionalizmus, a globalizáció – kontextusába helyezték. Harmadrészt konkrét irodalmi szövegek, képzõmûvészeti és filmmûvészeti alkotások elemzésével mutattak rá a különbözõséget színre vivõ írás-, olvasás- és alkotásmódok retorikai és poétikai eljárásaira. 5

A Kelet-nyugati átjárók címen megjelenõ kötetek a konferencián elhangzott vagy a konferenciára küldött tanulmányok és esszék tematikus szempontok alapján szerkesztett változatai. A konferenciasorozat kiemelt eseményei voltak az In memoriam Jacques Derrida elõadások.1 Ezekre olyan filozófusokat és irodalmárokat kértünk fel, akiknek a munkássága egyaránt kapcsolódik Derrida filozófiájához és az adott konferencia témájához. 2007 és 2010 között Richard J. Bernstein (New School for Social Research, New York, USA, 2007), Gayatri Chakravorty Spivak (Columbia University, New York, 2008), Maurizio Ferraris (Università degli Studi di Torino, Olaszország, 2009) és Gary Shapiro (University of Richmond, USA, 2010) voltak a rendezvény témaadó külföldi elõadói. A kulturális különbözõség, a nemi különbözõség, a közös felelõsség, az igazságosság, a kozmopolitizmus, a szuverenitás, a mondializáció, a vendégszeretet és az eljövendõ demokrácia olyan fogalmak, amelyek Derrida gondolkodásában is fontos szerepet játszottak. A konferencia elõadásai, a válaszelõadások és a diszkussziók nagyon jól mutatták, hogy ezek a kifejezések és az általa mûvelt dekonstrukció (mint filozófiai, irodalmi, politikai tevékenység) nagymértékben hozzájárulhatnak a diszciplináris és mûfaji határok átlépéséhez, sõt a Kelet és a Nyugat, Nyugat-Európa és a Balkán közötti ideológiai és politikai határok dekonstrukciójához is. Jacques Derrida a különbözõség filozófusaként 1982-ben Prágában személyesen is megtapasztalhatta a kelet-európai diktatúrák besúgóinak, határõreinek és vámosainak szigorát. A kilencvenes évek elején láthatta a volt Jugoszlávia államai között dúló háborúnak a kollégáit és a 1

Az In memoriam Jacques Derrida elõadásokat a Kelet-nyugati Átjáró programsorozat elindulását megelõzõen, 2005-ben indítottuk a Pécsi Tudományegyetem Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti valamint Filozófiai Tanszékének szervezésében Jacques Derrida emlékezetére, aki 1993 óta a Pécsi Tudományegyetem Díszdoktora. 2005-ben Jean-Luc Nancy (Université Marc Block, Strasbourg, 2005), 2006-ban Geoffrey Bennington (Emory University, USA, 2006) volt a rendezvény meghívott elõadója. Jean-Luc Nancy „IPSO FACTO COGITANS AC DEMENS” címû elõadása, valamint Bacsó Béla „Megjegyzések A szubjektum és az öngondozás témájához”, Weiss János „Derridától Frankig és vissza. (Jean-Luc Nancy egyik tézisébõl kiindulva)” és Bagi Zsolt „Különös ész, általános kétely” címû válaszelõadásai a Világosság folyóirat 2007./1. számában jelentek meg, Geoffrey Bennington „Alapok” címû elõadása pedig a Replika folyóirat 2008./61-es számában.

barátait érintõ traumatikus következményeit is. Megkülönböztetett figyelemmel követte a közép-kelet-európai és balkáni változásokat, az Európai Unió indentitáselvre alapozott kulturális politikáját, valamint azt a világpolitikai helyzetet, amely a délszláv háború, az Öböl-háború és a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követõen Európát és az Amerikai Egyesült Államokat új politikai stratégiák kidolgozására késztette. Derrida írásai közül három olyan szövegrészt emelünk ki, amelyek a konferencián elhangzott In memoriam Jacques Derrida elõadásokat és magát a konferenciasorozatot ihlették. „A dekonstrukció igazságosság” – jelenti ki Derrida 1989 októberében New Yorkban, Richard J. Bernstein és Heller Ágnes jelenlétében a Deconstruction and the Possibility of Justice (A dekonstrukció és az igazságosság lehetõsége) címû konferencián a Du droit à la justice (Az igazságossághoz való jog – A jogtól az igazságosságig) címû elõadásban.2 Ebben a mondatban, ebben a szövegben és ebben a Kelet-Európa számára meghatározó történelmi pillanatban fogalmazza meg elõször ennyire egyértelmûen és világosan a dekonstrukció etikáját, az emlékezet iránti felelõsséget, az igazságossághoz való jogot mint az eljövendõ demokrácia feltételét. „Nincs kultúra vagy kulturális identitás az önmagával különbözés nélkül (différence avec soi)” – hangsúlyozza 1990-ben Torinóban, Gianni Vattimo, Maurice Aymard, Vladimir K. Bukovsky, Heller Ágnes, José Saramago, Fernando Savater, Vittorio Strada és Maurizio Ferraris jelenlétében Az európai kulturális identitás címû konferencián tartott De l’autre cap (A másik fõrõl) címû elõadásában. Ekkor az európai kultúra alapvonásaként fogalmazza újra a különbözõség elvét.3 Nyomatékosítja, hogy a kultúra eredendõen többes, éppen ezért e többes felõl, a különbözõség felõl kell elgondolnunk a kultúrát. Szerinte „nincs önmagunkhoz való viszony, nincs identifikáció kultúra nélkül, de saját kultúra sincs a másik kultúrája nélkül, a kettõs birtokviszony és az önmagától különbözés (différence à soi) kultúrája nélkül.4 A kettõs birtokviszony grammatikája azt is jelzi, hogy a kultúrának soha nem egy eredete van. A kultúra történetében a monogenealógia mindig 2 3 4

Jacques Derrida, Force de loi, Párizs, Galilée, 35. Jacques Derrida, L’Autre cap, Párizs, Minuit, 1991, 16–17. Id. mû, 16-17.

misztifikáció marad”.5 A filozófia és a kritikai gondolkodás feladata e misztifikáció megkérdõjelezése, és a kultúrán belüli különbözõségek, valamint a különbözõ kultúrák egymáshoz való viszonyának a vizsgálata. „Egy olyan Európáról álmodok, melyet az egyetemes vendégszeretet vagy a vendégszeretet és a menedékjog új törvényei a huszonegyedik század Noé bárkájává alakítanak” – hangoztatja 2004. június 8-án Strasbourgban, a Filozófusok parlamentjének ülésén, Le souverain bien – ou l’Europe en mal de souveraineté (A szuverén jó – avagy a szuverenitás lázában égõ Európa) címû utolsó nyilvános franciaországi elõadásában. Derrida kijelentései erõs kijelentések, álmai merész álmok, de nem megvalósíthatatlanok, amennyiben elfogadjuk, hogy demokratának lenni annyi, mint tudatában lenni annak, hogy soha nem eléggé igazságos társadalomban élünk, és tenni azért, hogy az eljövendõ demokrácia (la démocratie à venir) igazságosabb legyen. Ennek szellemében indítottuk el a konferenciasorozatot, és ennek tudatában szeretnénk folytatni a diszciplínák közötti tudományos munkát. Eddigi kutatásaink és tapasztalataink alapján úgy véljük, hogy a Kelet-Közép- és Dél-Európában élõk tudományos, irodalmi, mûvészi munkáját és mindennapjait alakító tényezõk, fogalmak, intézmények kritikai újraértelmezésének szándéka idõrõl-idõre megfogalmazódik ugyan, de még nem kezdõdött el. Az újraértelmezés önálló erõfeszítéseket igénylõ munka, kockázatos tevékenység, amely soha nem odázható el döntõ veszteségek nélkül, és még kevésbé helyettesíthetõ kész modellek, minták átvételével. A földrajzi határok átrendezõdése és – az Európai Unió terjeszkedésével – politikai átértelmezése mellett a társadalmi, kulturális és tudományos gyakorlatoknak is számolniuk kell az átrendezõdés és átértékelés kihívásaival. Míg az úgynevezett „posztmodern állapot” a nagyelbeszélések, monolitikus tradíciók válságával szembesített, addig a kelet-közép- és délkelet-európai térséget meghatározó „posztkommunista”, „posztháborús”, „posztgenocid állapotot” vizsgálva az átmeneti elbeszélésekre, valamint a hiány, a helyettesítés, az áthelyezõdés, az áttétel, a szakadás és a törés társadalmi-kulturális alakzatainak „körültekintõ, lassú, differenciált, rétegzett” (Derrida) vizsgálatára 5

Id. mû, 16-17.

helyezõdik a hangsúly. Az átmenetiség alakzatai között a krízis és az innováció formációi egyaránt jelen vannak, ezért egyre nagyobb az igény az átmenetiség kultúrájának jelenségeit számba vevõ társadalmi, kulturális, tudományos és kritikai reflexióra. Napjainkban, amikor növekvõ globális érdeklõdés mutatkozik a Kelet- és a Közép-Európa-tanulmányok, valamint a Balkán-stúdiumok iránt, és amikor a használatban lévõ politikai nemzetfogalmak alig néhány száz éves koncepcióinak alapjait erõteljes kritikák érik, akkor a térség – fõként továbbra is a nemzeti intézmények által kontrollált – humántudományaira is számos új feladat vár. A tudományos igényû kritikai reflexió megfogalmazása különös jelentõséggel bír a populista retorikák, az újnacionalista irányzatok, az újrasszizmus és más extrémizmusok elõretörése, valamint az antiemigráns és kisebbségellenes politikákat érvényesítõ, a társadalmi nyilvánosság kereteit szûkítõ európai kormányintézkedések, bírósági döntések, pszeudomilitáris mozgalmak szervezõdése idején. Mindazonáltal a filozófia, az irodalomtudomány, a kultúratudomány az elsõk között járulhat hozzá a reflektálatlanság és a veszélyes bezáródás jegyeit hordozó kultúrareprezentációk felnyitásához. Ugyanakkor figyelemmel kell lennünk az olyan nemzetközi tendenciákra is, mint amilyen az Európai Unió „Egység a sokféleségben” jelmondatában is tükrözõdõ kulturális decentralizáció és a regionális öntudatok reneszánsza. Ezek a különbözõségek és az azonosulás összjátékában megképzõdõ értékeket állítják a középpontba. Minden eddiginél nagyobb nemzetközi igény mutatkozik ugyanis az eltérõ kulturális tapasztalatok, a társadalmi, kulturális különbözõségek széles körben értelmezhetõ megfogalmazására. Arra, hogy a lokális jelenségek, a helyi többlet nemzetközi kontextusban is versenyképessé, de legalábbis hozzáférhetõvé váljon. Mindezeket a szempontokat mérlegelve állítottuk a különbözõség fogalmát és társadalmi-mûvészeti-kulturális alakváltozatainak vizsgálatát a konferenciasorozat fókuszába. Bízunk benne, hogy a Szarajevótól New Yorkon át Kiotóig a világ minden tájáról Pécsre látogató gondol9

kodók és mûvészek térségünkre és sokrétû kérdéseinkre fordított figyelme nem marad észrevétlen. Rendezvényeinkkel talán sikerül felkeltenünk az érdeklõdést egymás tapasztalatai és önnön tapasztalataink különbözõsége iránt, valamint megtennünk az elsõ lépéseket a „különbözõség-tanulmányok” egy lokális tervezetének elõkészítése felé.

Köszönetnyilvánítás Ezúton is kifejezzük köszönetünket mindazoknak, akik a kezdetektõl fogva támogatták, munkájukkal, javaslataikkal segítették a rendezvény létrejöttét és évenkénti megrendezését. Köszönet illeti a Pécs2010 Európa Kulturális Fõvárosa program kidolgozóit, köztük Takáts Józsefet és Koszits Attilát; irányítóit, mindenek elõtt Méhes Mártont, Szalay Tamást, Mészáros Andrást, Ruzsa Csabát, Simon Ágnest, Gerner Andrást; a Kelet-Nyugati Átjárót kiemelt jelentõségû eseményként megrendezõ Pécsi Kulturális Központ vezetõit, Laknerné Brückler Andreát, Rózsa Zoltánt, Somlyay Jolánt, Lajtai Zsoltnét; a Balkán Világzenei Fesztivál vezetõ szervezõjét, Spolár Attilát; a konferencia lebonyolításában résztvevõ Kollár Gabriellát, Gergely Évát, Dékányné Kónya Bernadettet és Vizin Antalt; a konferencia absztraktfüzeteit tervezõ Bodó Andrást és Lokodi Ákost; a rendezvény kommunikációs és marketing vezetõit, Fenyvesi Bélát, Kajor Balázst, Molnár Pétert, Keszler Erikát és Ferencz Adriennt; a Pécsi Kulturális Központ titkárságának vezetõjét, Kovács Ibolyát; valamint a rendezvény technikai lebonyolításában tevékenykedõ Koncsek Lászlót, Lovas Róbertet, Guth Lászlót, Barkóczi Dávidot, Dobos Pétert, Wavra Károlyt, Czérna Istvánnét, Herczeg Lászlót és Csillag Istvánnét; az egyes események fotódokumentációját elkészítõ Tóth Lászlót és Horváth Norbertet. Köszönet illeti továbbá mindazon partnerintézmények, civil szervezetek vezetõit és munkatársait, kiadók és folyóiratok szerkesztõit, akik az évek során a segítségünkre voltak a rendezvények megvalósításában, eredményeink publikálásában. Köszönjük a támogatást a Pécsi Tudo10

mányegyetem vezetõinek, a PTE Bölcsészettudományi Kara vezetõinek, a Pécsi Akadémiai Bizottság vezetõségének; a Francia Intézet igazgatójának, François Laquieze-nek; Franciaország pécsi tiszteletbeli konzulasszonyának, Catherine Feidtnek; az MTA Filozófiai Kutatóintézet igazgatójának és a PTE BTK Filozófia Doktori Iskola vezetõjének, Boros Jánosnak; a PTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola vezetõjének, Thomka Beátának; a pécsi Mûvészetek és Irodalom Háza igazgatójának, Kõhalmi Andreának és szervezõjének, Kis Tamásnak; a Civil Közösségek Háza igazgatójának, Vincze Csillának és szervezõjének, Hajnal Zsoltnak; a Sensus Kutatócsoport minden tagjának; a Mediátor Egyesület vezetõjének, Szuhay Mártonnak és az egyesület minden tagjának; a Magyar Rádió szerkesztõjének, Sipos Júliának; a Periszkóp Rádió vezetõjének, Kovács Balázsnak; a Közelítés Mûvészeti Egyesület vezetõinek, Doboviczki Attilának és Varga Ritának; az EU-JAPAN Fest fõtitkárának, Shuji Koginak és munkatársának, Saori Hakodának; valamint az alábbi fõszerkesztõknek és szerkesztõknek: P. Müller Péter (Echo Kritikai Szemle), Karádi Éva (Magyar Lettre Internationale), Ágoston Zoltán (Jelenkor Folyóirat), Géczi János (Literatura na Œwiecie), Bókay Antal és Sándorfi Edina (Filológiai Közlöny), Bíró Eszter (Replika), Mészáros Sándor és Szilágyi Zsófia (Kalligram Folyóirat), V. Gilbert Edit (periféria és centrum), Samu János Vilmos, Beke Ottó, Török Erna (DNS), Rainer J. Hanshe (Hyperion Journal, The Agonist Journal). Köszönet illeti a programunk keretében megrendezett kiállításokon résztvevõ mûvészeket Hetesi Ildikót (Camouflaged Message, kurátor: Fenyvesi Kristóf, 2007), Haász Katalint, Korodi Lucát, Radák Esztert (Szerintünk a világ! Kurátor: Sárvári Zita, 2008), Medve Andrást, BaksaSoós Krisztinát, Horváth László Xavért, Pátzay Máriát, Farkas Ádámot, Veszely Ferencet (ANNO 1968, kurátor: Horváth László Xavér, 2009), Török Ernát (A DNS fluoreszkáló teste, 2010). S köszönet illeti mindazokat, akik a kiállításokat megnyitották: Havasréti Józsefet, Fabényi Júliát és Kisfaludy Andrást. A programunkban helyet kapó filmbemutatókért és az azokat követõ beszélgetésekért köszönettel tartozunk Zsigmond Dezsõ és Tolnai Sza11

bolcs filmrendezõknek, Durst Györgynek, Tarnay Lászlónak, Pólya Tamásnak, Márkus Áronnak és Bogdán Máriának. Köszönjük mindazoknak az íróknak, költõknek, szerkesztõknek és fordítóknak, akik felolvásaikkal és irodalmi témájú beszélgetések keretében gazdagították programunkat: Mitja Èandernek, Aleš Stegernek, Igor Brleknek, Aleš Debeljaknak, Erika Johnson Debeljaknak, Balázs Attilának, Németh Gábornak, Gállos Orsolyának, Orcsik Rolandnak, Rudas Jutkának, Ivana Sajkonak, Lovas Ildikónak, Nenad Popoviænak, Tóth Krisztinának, Daša Drndiænek, Szabó T. Annának, Radoslav Petkoviænak, Dragomán Györgynek, Horváth Viktornak, Ruxandra Cesereanunak és Tolnai Ottónak. Köszönjük Koszta Gabriellának a felolvasásokon való közremûködést. Külön köszönjük Seval ªener festõmûvésznek, hogy miniatúráit kötetsorozatunk borítójához felajánlotta. 2011. október, Pécs – Jyväskylä

A kötet szerzõi Bernstein, Carol L.: az angol irodalom és az összehasonlító irodalomelmélet professzor emeritája, Bryn Mawr College (USA) Bernstein, Richard J.: filozófus, a New School of Social Research (USA) professzora Berszán István: irodalmár, a kolozsvári Babeº-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszékének tanszékvezetõ oktatója Bényei Tamás: egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Angol Irodalmi Tanszék Biczó Gábor: filozófus, Miskolci Egyetem, Kulturális és Vizuális Antropológiai Intézet Boros János: filozófus, egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem Filozófia Tanszék és MTA Filozófiai Kutatóintézet Debeljak, Aleš: költõ, esszéista, a kultúratudományok professzora a Ljubljanai Egyetemen Debeljak, Erica Johnson: író, esszéista, Szlovénia-USA Dupcsik Csaba: szociológus, MTA Szociológiai Kutatóintézet Fenyvesi Kristóf: a Jyväskyläi Tudományegyetem Mûvészet és Kultúratudományok Intézetének kutatója, nemzetközi tudományos és mûvészeti konferenciák szervezõje, a Kelet-nyugati Átjáró program elindítója és vezetõje Heller Ágnes: filozófus, akadémikus, a New School of Social Research (USA) és Eötvös Loránd Tudományegyetem professzor emeritája. Kálmán C. György: irodalmár, MTA Irodalomtudományi Intézet, Irodalomelméleti Osztály Kipling, Joseph Rudyard: 1865-1936, irodalmi Nobel-díjas angol író és költõ Hasanoviæ-Kolutácz Andrea: predoktor, Pécsi Tudományegyetem Földtudományok Doktori Iskola 299

M. Császár Zsuzsa: a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézetének egyetemi docense, a Kelet-Mediterrán és Balkán Tanulmányok Központjának igazgatóhelyettese Orbán Jolán: irodalmár, a Pécsi Tudományegyetem Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti tanszékének oktatója, a Kelet-nyugati Átjáró program szakmai vezetõje Orcsik Roland: irodalmár, a Szegedi Tudományegyetem Szláv Filológiai Intézetének tanársegédje Pap Norbert: a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézete, Politikai Földrajzi és Területfejlesztési Tanszékének tanszékvezetõ, egyetemi docense Popoviæ, Nenad: filozófus, esszéista, a zágrábi Durieux könyvkiadó társtulajdonosa Rautavuoma, Veera: a Jyväskyläi Tudományegyetem Hungarológia Doktori Iskolájának doktorandusza, szabadúszó fordító, a Közép-Finnországi Tolmácsközpont magyar tolmácsa Thomka Beáta: irodalmár, a Pécsi Tudományegyetem Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti tanszékének tanára és az Irodalomtudományi Doktori Iskola vezetõje Vajda Mihály: professzor emeritusz, Debreceni Egyetem, Filozófia Intézet Végh Andor: a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézete, Politikai Földrajzi és Területfejlesztési Tanszékének tanársegédje

Tartalomjegyzék I. A KÜLÖNBÖZÕSÉG FILOZÓFIÁJA Richard J. Bernstein: A meg nem történt beszélgetés (Derrida / Gadamer) . . . . . . . . . . . . Vajda Mihály: Hogyan magyarázzuk azt a tényt, hogy sohasem jött létre beszélgetés? . . . . . . Heller Ágnes: A birodalmak és a demokrácia esélyei a modernitásban . . . . . . . . . . . . . . Boros János: Nemzet és posztnacionális konstelláció . Aleš Debeljak: A „több mint egy” nyomában: a kozmopolitizmus személyes látomása . . . . .

. . . . . .

. . . . . . . . . . . .

49 65

. . . . . .

II. A KÜLÖNBÖZÕSÉG POÉTIKÁJA Carol L. Bernstein: Írók határok nélkül: Semprun, Pamuk és a kulturális identitás mint écriture . . . . . . . . . . . Bényei Tamás: A gyarmati találkozás pszichopatológiája . . . . Erica Johnson Debeljak: A világ bõre . . . . . . . . . . . . Thomka Beáta: A kulturális azonosság poétikája. . . . . . . . Orcsik Roland: Domonkos István nyelvváltása: a fordítás mint létezésmetafora . . . . . . . . . . . . . Kálmán C. György: Vonzódás a Balkánhoz – elõtte és utána . . . Berszán István: Hegység, amely emberi nevet visel . . . . . . . Veera Rautavuoma: Az interkulturális pozíció mint örökbefogadás

. . . .

87 99 117 131

. . . .

149 169 177 203

Dupcsik Csaba: Folyamatosságok és változások a magyarországi Balkán-képekben . . . . . . . . . . . . .

219

III. A KÜLÖNBÖZÕSÉG POLITIKÁJA

Biczó Gábor: A kontaktzóna „paradigma” módszertani és elméleti jelentõsége a modern kultúrakutatásban . . . . . . . . . Pap Norbert–Végh Andor: A Balkán nagytér-szerkezeti helye – a kontaktzónák jelentõsége . . . . . . . . . . . . . . . M. Császár Zsuzsanna – Hasanoviæ-Kolutácz Andrea: A Balkán mint tér és mint fogalom geográfus szemmel . . . . . . . Nenad Popoviæ: Európa rémálma: a Balkán . . . . . . . . .

233

243

. .

267 285

Rudyard Kipling: A Fortyogó Kút Ösvénye . . . . . . . . . . .

293

A KÖTET SZERZÕI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A KÖTETBEN KÖZÖLT TANULMÁNYOK EREDETI MEGJELENÉSE . . . . .

299 301

IV. FÜGGELÉK