56 Határok
Határok HOGYAN ÓVHATOM A HATÁRAIMAT?
Határok 57
Ha elindulunk önmagunk jobb megismerésének és megértésének útján, előbb-utóbb óhatatlanul szembekerülünk egy nagyon fontos kérdéssel: a határok problémájával. Ráadásul nem is csak egyszer, hiszen a határaink kapcsolatról kapcsolatra, élethelyzetről élethelyzetre formálódhatnak. Éppen ezért fontos, hogy mindig legyen néhány eszköz, módszer a kezünkben, ami segít a határaink meghúzásában és védelmében.
A határok már egészen korán életünk központi kérdésévé válnak. Talán nem véletlen, hogy körülbelül akkortól fogva, amikor először megtanuljuk kimondani a bűvös szót: nem! Ahogy a pszichoanalitikus Erik Erikson is leírta az identitás fejlődésének nyolc szakaszát bemutató elméletében, ez a nagyjából kétéves korunk köré tehető időszak kulcsfontosságú az autonómia, a szabad akarat, az önállóság érzésének megteremtése szempontjából.1 Ha ezt a szakaszt a környezetünk bátorítása kíséri, megtanuljuk, hogy függetlenségi törekvéseink nyomán nem veszítjük el a számunkra fontos emberek szeretetét és gondoskodását. Ám ha túlzott korlátokkal nézünk szembe, a saját képességeinkben való kételkedés érzése még évek múltán is kísérthet.
58 Határok
A határaink alakulásában fontos szerepet játszik, milyen határok jellemzőek a családunkon belül, valamint az is, milyen egyéni temperamentummal, személyiségszerkezettel rendelkezünk. Bizonyos minták hajlamossá tehetnek a túlságosan gyenge (vagy éppen a túl merev) határok fenntartására, de fontos tudni, hogy a lehetőség mindig adott arra, hogy újragondoljuk, hol húzzuk meg azt a bizonyos vonalat. EDDIG ÉS NEM TOVÁBB Egészséges határokra elsősorban az identitásunk védelme és a lelki egészségünk megőrzése érdekében van szükségünk. A határok az élet számos területén segítenek jól működő, kiegyensúlyozott kapcsolatokat kialakítani másokkal, de még önmagunkkal is. Jó hasznukat vehetjük érzelmi, fizikai fronton, munkahelyi, családi viszonyokban, de pénzügyekkel, időbeosztással kapcsolatos kérdésekben is. Az egészséges határok mentén el tudjuk dönteni, melyek azok az érzések, cselekedetek, problémák, amelyekért felelősséget vállalunk, és melyek azok, amelyekkel már másoknak kell dolgozniuk. Nem véletlen, hogy a határok ennyire kulcsfontosságú kérdéssé váltak: a környezetünkből érkező üzenetek közül rengeteg buzdít arra, hogy feszegessük, törjük át a határokat, miközben kevés a Az egészséges határok mentén lehetőség arra, hogy igazán feltérel tudjuk dönteni, melyek képezhessük és kijelölhessük őket. azok az érzések, cselekedetek, Napjainkban könnyű elfelejteni, mi problémák, amelyekért az elég, és mi az, ami már túl sok felelősséget vállalunk, és melyek – pedig mindezt a határaink szemazok, amelyekkel már pontjából is érdemes közelebbről másoknak kell dolgozniuk. megvizsgálni.
Határok 59
Gyakorlat NEM JÁTÉK HATÁROK NÉLKÜL Válaszold meg az alábbi kérdéseket. Úgy érzed...
• mintha mindenkinek te lennél a „lelki szemetesládája”? • te mindent megteszel másokért, de ha segítségre van szükséged, nincs kihez fordulnod?
• szeretnéd, ha valaki észrevenné végre, mennyire nehéz neked időnként?
• lelkiismeret-furdalásod van, ha nemet kell mondanod? • folyton fáradt és túlhajszolt vagy, és nem is érted az okát?
• bűntudatod van, ha megpróbálsz pihenni? Ha sok igen választ adtál, érdemes lehet dolgoznod azon, hogy jobban jelöld ki a határaidat.
HATÁROZOTTAN A túlságosan gyenge, elmosódó határok oda vezethetnek, hogy folyton túlhajszoljuk magunkat, mert görcsösen próbálunk minden elvárásnak megfelelni, miközben nem vesszük figyelembe a saját igényeinket és érzéseinket. Ez nemcsak a másokkal, de az önmagunkkal való kapcsolatunkra is hatással van, hiszen testi-lelki szinten is folyamatosan túlfeszítjük a húrt, érzelmi kimerülést, kiégést vagy komoly fizikai tünetek megjelenését kockáztatva. Mindennek hátterében gyakran alacsony önértékelés, illetve a konfliktusoktól való félelem bújik meg. Sokszor öntudatlanul is attól tartunk, a kapcsolat megszakadását jelentené, ha nem
60 Határok
cipelnénk mások helyett is a döntések és a felelősség terhét. Ez azonban igazi csapdahelyzet, ugyanis ha nehezen mondunk nemet, vagy nehezen kérünk segítséget, miközben nagyon-nagyon nagy szükségünk lenne egy kis szünetre, térre, néhány jó szóra, az egy idő után annyi keserűség és indulat felhalmozódásához vezet, ami már önmagában is elég a legközelebbi kapcsolataink megmérgezéséhez. KÖZEL VAGY TÚL KÖZEL? A határok szerepe a legmarkánsabban az igazán közeli kapcsolatainkban érvényesül. Ott tudnak ugyanis a leginkább elmosódni, ráadásul sokszor anélkül, hogy észrevennénk. A munkatársak, akikkel jóban-rosszban együtt vagyunk, a szerelmünk, a családtagjaink – nem is kérdés, hogy szeretnénk mindent megtenni értük, segíteni, támogatni őket, nem igaz? Természetes, hogy szeretnénk azok mellett (ki)állni, akiket szeretünk, de ahhoz, hogy ezt valóban úgy tegyük, hogy abban egyikünk se sérüljön, határokra van szükség. Ezek nélkül ugyanis olyan terheket is a vállunkra veszünk, amelyekkel valójában nem nekünk kellene foglalkoznunk. Ha a szeretet nevében a másik minden problémáját próbáljuk megoldani (még akkor is, ha nem kérte a segítségünket), azzal igazából sem magunknak, sem neki nem teszünk jót. A kapcsolatokban arra is figyelnünk kell, hol húzódnak a másik fél számára azok a határok, amelyek abban segítik, hogy közelebb kerülhessen a legjobb önmagához. A kapcsolat akkor tud igazán fejlődni és kiegyensúlyozottan működni, ha tiszteljük a másik határait is. A másik féllel kapcsolatos nehéz érzések azt jelezhetik, hogy ez valami miatt nem történik meg. Ezeket a nehéz érzéseket érdemes megvizsgálni, mert megmutathatják, mi az, amin még dolgoznunk kell.
Határok 61
Gyakorlat HOL HÚZÓDNAK A HATÁRAID?2 Ha bizonytalan vagy abban, az életed mely területein lenne szükséged arra, hogy a határaidon dolgozz, segíthet az alábbi gyakorlat. Figyeld meg az érzéseidet: hol, mikor, milyen helyzetekben, kivel szemben tapasztalsz kellemetlen érzelmeket, neheztelést, haragot? Értékeld 1-től 10-ig tartó skálán, mennyire erősek ezek az érzések. A 6 vagy afölötti érték jó iránymutatója lehet annak, hogy erősebb határokra van szükséged valamivel (vagy valakivel) szemben.
HATÁROK AZ ÉRZELMI ZSAROLÁSSAL SZEMBEN A határokkal kapcsolatban az egyik leggyakoribb kétely, ami felmerülhet, hogy számít-e valamit, ha csak mi változtatunk, és húzunk világos határokat valakivel szemben, míg a másik nem teszi ugyanezt. A válasz: egyértelműen igen. Azt, hogy a saját viselkedésünk változásának erejét nem szabad alábecsülnünk, a kapcsolatok egyik legnehezebb próbatételével, az érzelmi zsarolással foglalkozó amerikai pszichoterapeuta, Susan Forward is vallotta.3 Az érzelmi zsarolás lényege, hogy a másik fél kifinomult módszerek egész garmadájával rávesz bennünket, hogy újra és újra behódoljunk az akaratának. Sem felismerni, sem megélni nem könnyű ezt a mintát, és ha egyszer is elszenvedtük, egész biztos, hogy soha többé nem akarjuk majd újra átélni; ha pedig a jelenlegi kapcsolatainkban is érintve vagyunk, gyakorlatilag borítékolható, hogy változásra vágyunk. Az érzelmi zsarolás olyankor jelenti a legnagyobb kihívást, amikor igazán közelről jön: ha a családtagjaink vagy a szerelmünk
62 Határok
sért határt efféle manipulatív kommunikációs mintákkal. Ekkor ugyanis nem biztos, hogy azzal az egyszerű huszárvágással orvosolhatjuk a problémát, amit valószínűleg sokan tanácsolnának: a meneküléssel. A kiút, ha nem szeretnénk megszakítani a kapcsolatot, Forward szerint csakis a saját viselkedésünk megváltoztatása: gyenge pontjainkat feltérképezve és a határainkat erősítve lelhetünk békére. Ahogy ő fogalmazott: valódi csodák következnek be, amikor végre felhagyunk azzal, hogy a másik változására várunk, és inkább a saját viselkedésünkön változtatunk. A határaink kijelölése és védelme nemcsak az érzelmi zsarolással szemben hatékony, de változást jelenthet azokban a helyzetekben is, amikor olyasvalakivel állunk szemben, akinek a személyiségében felfedezhetők az úgynevezett „sötét tetrád” (szadizmus, narcizmus, machiavellizmus és pszichopátia) vonásai. Bizonyos személyiségszerkezetek ugyanis hajlamossá tehetnek mások határainak megsértésére, akár akaratlanul is; a tisztán, egyértelműen meghúzott és kommunikált határok rengeteget segíthetnek nekünk és a másiknak is.
Gyakorlat HOGYAN HÚZZ HATÁRT?4 Határok – de hogyan? Az alábbi négy lépéssel érdemes kezdeni: 1. Gondold át, hol és milyen határokon szeretnél dolgozni. Például: „A rendszeres vasárnapi ebédek helyett ezentúl kéthetente szeretnék ellátogatni a szüleimhez.” 2. Mondd el az érintetteknek, mit szeretnél. Például: „Mostantól inkább minden második hétvégén szeretnék átjönni.”
Határok 63
3. Mondd el az érintetteknek, miért fontos ez számodra. Például: „Szeretnék többet pihenni a hétvégéken.” 4. Ne magyarázd túl! Adj magadnak engedélyt arra, hogy megfogalmazz egy javaslatot anélkül, hogy hosszasan és körülményesen indokolnád, esetleg alkudozni kezdenél. Ne mentegetőzz! („Időnként átugorhatok hétközben, vagy beszélhetünk telefonon minden második nap!”) Próbáld a fentieket szem előtt tartani, miközben a határai don dolgozol! Ezek a lépések nem zárják ki, hogy közösen keressetek olyan megoldást, ami mindenkinek ideális, csak kiindulásként szolgálnak ahhoz, hogy elinduljon a párbeszéd.
HOGYAN BESZÉLJÜNK A HATÁROKRÓL? Ha még „kezdők” vagyunk a határok témájában, szinte biztos, hogy a kommunikáció tűnik a legnagyobb kihívásnak. Ha problémát jelentenek az életünkben a túlságosan gyenge határok, valószínűleg eleve nem szívesen mondunk nemet, vagy vállalunk fel olyan helyzeteket, amik konfliktusok forrásai lehetnek. Ahogy a négy lépés is mutatja, a határokat érdemes asszertíven, azaz a saját érdekeinket érvényesítve, de nyitottan és semmiképp sem agresszíven kommunikálni. Persze függ a kapcsolat mélységétől is, mennyit osztunk meg a másikkal arról, mi zajlik bennünk, milyen okok vezetnek ahhoz, hogy változtatni szeretnénk. Családon vagy párkapcsolaton belül valószínűleg szükség a miértekről is beszélgetni, de a határok meghúzása még ezekben a helyzetekben sem kell hogy feltétlenül drámai nagyjelenetekhez vezessen. Ha olyan kapcsolatban szeretnénk a határokon dolgozni, ahol úgy érezzük, nem olyan közeli a viszony, hogy belemenjünk egy
Az élet természetes része, hogy vannak problémáink, elakadásaink, amelyekre folyamatosan keressük a megoldást. Aranyszabály, hogy bármilyen nehézségről legyen szó, az első lépés, ha jobban értjük és ismerjük önmagunkat. Ha tisztában vagyunk az erősségeinkkel, a félelmeinkkel és a vágyainkkal, teljesebb, harmonikusabb, jobb életet élhetünk. A Pszichoforyou online magazin szerzői ebben a könyvben húsz alapvető téma köré csoportosítják a legfontosabb önismereti gondolatokat, hogy azok kapaszkodóként szolgáljanak az önismeret útján. A közérthetően, mély empátiával bemutatott pszichológiai elméletek és a gyakorlati feladatok számos ahaélményt és felismerést tartogatnak. Egy jó pszichológushoz hasonlóan, ez a könyv sem kész megoldásokat kínál, hanem teret és lehetőséget teremt, hogy ki-ki a saját ritmusában, a saját tapasztalásai és felismerései mentén kerüljön közelebb a saját válaszaihoz. A kötet végére így átfogó képet kapunk a saját személyiségünkről, betekintést nyerünk a legizgalmasabb pszichológiai trendekbe is, és bátorságra tehetünk szert, hogy továbbhaladjunk az önismeret útján.
bookline.hu
3999 Ft