4,5 Sophie Jackson
millióEgy font hús Libri Kiadó olvasó
egy font hús
címnegyed jönMártától
Még a börtön rácsai sem állíthatják meg a szerelmüket.
SOPHIE JACKSON
Copyright © Sophie Jackson, 2015 Hungarian translation © Lukács Andrea, 2016
A fordítás az alábbi kiadás alapján készült A Pound of Flesh, Gallery Books (Simon & Schuster, Inc.), 2015
Borítófotó © Stocksy/Bonninstudio; Europress/Getty, iStock
Lazán a jobb lábára helyezte a testsúlyát, és egyenesen a nő szemébe meredt. – Carter, itt Miss Lane. Miss Lane, ez itt Wes Carter – mutatta be őket egymásnak Ward. – Csak Carter – csattant fel Carter, miközben továbbra is mereven nézte az új tanárt. Ward tudhatta volna, hogy ne használja a keresztnevét! – Nos, örülök, hogy megismerhetem, Carter! – üdvözölte Miss Lane. Ő csak a szemét forgatta. – Ja. – Helyet foglalhat. – Egy padra és a mögötte lévő székre mutatott. Carter ügyet sem vetett rá, továbbra is a környezetét szemlélte. – Üljön le, Carter! – utasította Miss Lane. Erre odakapta rá a tekintetét. A nő szája egy vonallá préselődött, szinte kihívóan, hogy csak merjen ellenkezni vele. Elkezdődött a játék. Carter lustán végigfuttatta a tekintetét Miss Lane testén. Dögös volt. A megfelelő helyeken gömbölyű, a feneke pedig nagyon jól mutatna a tenyerében. Önelégülten elvigyorodott, amikor elképzelte ezt a képet. Carter magas volt, legalább százkilencven centi, és széles vállú. Jó húsz centivel magasodott a nő fölé, és legalább harminc kilóval volt nehezebb nála. Ez a bátor kis vörös azonban állta a sarat, egy lépést sem mozdult, mereven farkasszemet nézett vele. Ha merev, parancsolgató viselkedése nem idegesítette volna annyira, talán észrevette volna, mennyire felizgatja. A francba. 41
– Ide, Carter! – Rachel szólalt meg, a hangja megtörte a teremben lévő furcsa, elektromos feszültséget. A hozzá legközelebbi padra mutatott. Carter nem szívesen fordította el a tekintetét a tanáráról, de nagy levegőt vett, és odalépett a székhez. Hirtelen kifújta a levegőt, amikor kék szeme elszakadt Miss Lane tüzes, zöld tekintetétől. – Nos – dörmögte Ward –, ha bármi problémája van… tudja, hol talál. Az őr zárt szájjal elmosolyodott, és miután levette Carter csuklójáról a bilincset, a két tiszttel együtt távozott.
••• Kat nem tudta levenni a tekintetét a legújabb diákjáról. A férfi kellemes látványt nyújtott rövidre nyírt hajával, széles, izmos vállával, kétnapos borostájával és hosszú lábával, amely kilógott a pad alól. A viselkedése azonban félelmetessé tette, körüllengte a veszély aurája. Kat észrevette, hogy a gallérja fölött egy kis, fekete vonal kandikál ki a bőrén, és kanyarog a nyakán. Milyen rosszfiús! Látta, hogyan néz végig Carter a többi diákon az osztályban – beképzelt és arrogáns tekintettel –, és nem díjazta. A férfi minden bizonnyal egy egoista seggfej, aki mindenki más fölé helyezi magát, beleértve őt is, és ez mindennél jobban bos�szantotta Katet. Nem számít, hogy Carter képes mindenkit elhallgattatni gúnyos pillantásával és sötét, ellenséges tekintetével, ez akkor is Kat osztálya. Nem a férfié. Kat saját magán is meglepődött, milyen agresszívan reagál a férfira, mivel ez egyáltalán nem volt jellemző rá, az iménti, 42
majdnem verekedésig fajult incidens után azonban még mindig túltengett benne az adrenalin. Éppen ezért a legkevésbé sem volt szüksége arra, hogy egy ilyen pimasz tökfej, mint Carter, csak fokozza a feszültséget. Eltartott néhány másodpercig, hogy összeszedje magát, aztán elkezdték a feladatot. Öt perc alatt tisztán és érthetően elmagyarázta, mi a teendő, és mindenki hozzákezdett a munkához. Úgy tűnt, a veszekedést elfelejtették, vagy Jasont ismerve, későbbre halasztották. Kat céltudatosan odalépett Carter padjához, és letett elé egy A4-es méretű füzetet. A férfi nem mutatta jelét, hogy hajlandó eleget tenni a kérésének, nevezetesen, hogy írja rá a nevét az elejére. – Carter – szólalt meg ismét Kat, és érezte, hogy az ingerültség felkúszik a gerincén. – Lenne szíves ráírni a nevét az elejére? – Észrevette, hogy a férfi szája sarka kissé megrándul. – Viccesnek találja? – Carter felemelte a tekintetét, kristálytiszta kék, tüzes és dühös pillantása az övébe meredt, de nem szólt egy szót sem. Kat kivett egy tollat a zsebéből. – Erre van szüksége? Esküdni mert volna, hogy ekkor a férfi tekintete ellágyult, ám a változás olyan apró és tünékeny volt, hogy elhessegette magától a gondolatot. Carter felemelte a kezét, és elvette a tollat, közben azonban az ujja hegyével megérintette Kat kezét. Mintha tűz égette volna meztelen bőrét. Perzselő forróság szökött fel az ujja végéből egyenesen a gyomrába. Kat zavartan figyelte, ahogy Carter a füzet elejére írja nevét, majd ledobja tollat, és gúnyosan felsóhajt. Hátradőlt a széken, és úgy ült ott, mintha ő lenne a király ezen a helyen. Kat biztos volt benne, hogy pontosan így is érzi. 43
– Tudom, hogy le van maradva, mivel csak most csatlakozott hozzánk, de biztos vagyok benne, hogy hamarosan behozza a lemaradását. A férfi arca nem mutatott semmiféle érzelmet vagy gondolatot, ezért Kat zavartalanul folytatta a mondanivalóját. Elmagyarázta az asszociációs feladatot, amelyet az osztály huszonnégy órával korábban kapott, mivel így készültek fel a kreatív írásra. – Szóval kezdhetné ezzel – mondta. – Írjon le egy magának fontos szót, aztán minden ezzel kapcsolatos más szót is. Még mindig semmi. Kat elharapta a nyelvét, és csípőre tette a kezét. – Miután ezzel végzett, leírhatja, miért olyan fontos magának ez a szó. Carter gúnyosan elmosolyodott. – Elnézést – préselte ki Kat a foga között. – Talán valami problémája van? Carter rámeredt, az arca erős és rémisztő volt. – Azt hiszi, ostoba vagyok? Kat pislogott egyet. – Nem. Miért? Carter felhorkant. – Ez egy kicsit túlságosan alapszintű, nem gondolja, Miss Lane? – Kat összeszorította a száját. Bármilyen intelligensnek tartotta is magát Carter, a viselkedése láttán legszívesebben letörölte volna azt az önelégült vigyort az arcáról. De még milyen csinos arcáról! Kék szeme körül a szempillája elképesztően hosszú volt, az arccsontja kiugró, mégis férfias. Az ajka a megfelelő helyeken telt, és amikor gúnyosan elmosolyodott, kissé csücsörített. Az orra láthatóan nemegyszer eltört már, mivel egy kis dudor volt rajta. 44
– Először ezekkel a feladatokkal kezdünk, csak azután megyünk tovább az irodalomra – magyarázta Kat összeszorított foga közt. – A válaszokhoz vezető út mindig az alap dolgokkal kezdődik. – Klassz – vágta rá Carter, majd összehúzta a szemöldökét, amelyet Kat egyértelműen leereszkedőnek talált. – Csak nem egy szerencsesütiben olvasta ezt a szép mondatot? Kat a férfi padjára támaszkodott, és teljesen hozzáhajolt. Cigarettaszagot érzett és a teste melegét. – Nem – sziszegte. – Csak tegye, amit kértem! Vagy különben ott az ajtó. De vigyázzon, hogy kiférjen rajta a nagy arcával, amikor távozik. A teremben síri csend lett. Carter néhány pillanatig farkasszemet nézett vele, aztán felegyenesedett a széken, és ő is hozzáhajolt. Kat egy pillanatra megremegett, amikor megérezte forró leheletét az arcán. – Vigyázzon a szájára! – mondta vészjóslóan Carter. Az őr közelebb lépett, Kat pedig nagyot nyelt. – Nem, Carter! Ez az én órám, nem a magáé! Ezért tegye, amit kérek, vagy elmehet! A döntés az öné. Ekkor sarkon fordult, és odasétált Riley-hoz, akinek tágra nyílt szeme és leesett álla azt mutatta, ő is legalább annyira megdöbbent, mint maga Kat, hogy így próbára tette a legveszélyesebb személy türelmét. Kat nem tudta megmagyarázni a történteket. Érezte, hogy nagy kockázatot vállal ezzel a viselkedéssel, és talán nem is túl szakszerű, de nem engedheti, hogy a diákjai így viselkedjenek. Fogalma sem volt, mitől lett ilyen bátor… vagy ostoba. Talán az magyarázta, hogy muszáj volt a sarkára állnia az anyja előző napi kritikus szavai után; vagy talán még mindig a félelem munkált benne a Corey és Jason közötti összeszólalkozás miatt. 45
Volt valami Carterben, ami felbosszantotta. Ha nem lett volna olyan mérges, talán élvezte volna azt a hirtelen jött energiát, amely elöntötte az ereit. A következő ötven percben sikerült tudomást sem vennie Carterről, csak néha-néha pillantott rá, miközben a férfi önelégült csendben ült. Nem látta rajta, hogy bármit is megcsinált volna abból, amit kért. Seggfej. Miután befejezte az órát, az őrök jöttek, hogy összegyűjtsék a diákokat. – Viszlát, Miss L.! – szólalt meg Riley, aztán követte Jasont és Rachelt ki a teremből. Carter mindenki mellett szó nélkül sétált el, köztük Kat mellett is, és egyetlen hang nélkül távozott. – Később találkozunk – motyogta Kat. Miután bezárult az ajtó, nekidőlt az asztalnak, és kifújta a levegőt. Minden kétséget kizáróan látszott, hogy Carter nehéz eset lesz. Remek. Már csak ez hiányzott. Ellökte magát az asztaltól, aztán összeszedte a diákok füzeteit és tollait. Vonakodva ránézett az utolsóra, amely még mindig Carter asztalán hevert. Az ajkát harapdálva mereven bámulta. Mi volt ebben a férfiban, ami így felpaprikázta? Úgy ment oda ahhoz a füzethez, mint egy katona a még fel nem robbant bombához. Megfordította, majd kinyitotta az első oldalon. Tágra nyílt a szeme a csodálkozástól, és elakadt a lélegzete, amikor elolvasta azt a szót, amely olyan sokat jelentett ennek a férfinak. ADÓSSÁG. 46
Titok, harc és szenvedély. 5
16 évig várt rá.
Ő volt minden, amire szüksége Carter tizenkét órán keresztül mást sem csinált, csak azon rágó-lehetett. dott, hogyan tehetné pokollá az új tanára életét. Még mindig nem tért magához a döbbenettől, hogyan mert Miss Lane így beszélni vele. Ebben a kibaszott életben még senki sem beszélt így Carterrel. Soha. Senki. Az óra után még órákig képtelen volt megszabadulni attól a nő kiváltotta dühtől, attól a hihetetlen felháborodástól, hogy ilyen hangot használt vele szemben, és hihetetlen, ám annál bosszantóbb módon az egész testét megrázó kínzó vágytól. Mintha elektromos áram szikrázott volna közöttük, amikor a nő dühös szavakat vágott a fejéhez. A francba a ziháló lélegzetével és csípős nyelvével, amitől Carter bizonyos testrészei életre keltek! Olyan testrészei, amelyek már hosszú idő óta csak szunnyadtak, és amelyek vad és őrült dolgokat szerettek volna tenni Miss Lane-nel a pad tetején, amíg a nő meg nem tanulja, hogyan kell vele bánni. Saját magára is haragudott, Ő rendesen az, Barack. hogy ilyen gondolatok foglalkoztatják egy nővel kapcsolatban, akit alig ötvenöt perce ismert. Igen, persze, dögös volt. Ezt bármelyik férfi észrevehette, akinek volt szeme. Vörösesbarna haja Dana Scullyt idézte az X aktákból, telt, rózsaszín ajka, izgató feneke és szédítő virgácsai voltak. Krisztusom, a temperamentuma pedig még annál is szexibb volt! Cartert teljesen váratlanul érte a vágy, 47