Nyugati – 2016. nyár

Page 1

Új kötettel bővül a könyvhétre a Helikon Kiadó Weöres Sándor-életműsorozata: a Rapszódia a kivívott szabadságról a költő közéleti és közérzeti költeményeit adja közre. Ahogy a címadó vers is sejteti, a verseskönyvben megszólaló hang nem az apolitikus, hanem a környező világra figyelő humanista művész hangja.

Ünnepi könyvheti programjaink a 8. oldalon Harminc éve jelent meg az Emlékiratok könyve – 3. oldal

Halott ország – Lengyel László új könyve – 4. oldal GRAFIKA: OROSZ ISTVÁN

Sándor Erzsi anyakönyve: Anyavalya – 4. oldal

2016. N YÁ R

NYUGATI

Rapszódia a kivívott szabadságról

A VÁGÁNY MELLETT, KÉRJÜK, OLVASSANAK!

Lehet-e, hogy nem áll az óra? és hogy rabságunk ideje lejárt? Csodálkozva nézzük karunkon az elpattant bilincs gennyes nyomát.

FOTÓ: BACH MÁTÉ

Harminc év összegyűjtött és új versei látnak napvilágot Térey János Őszi hadjárat című kötetében, mely a Jelenkor Kiadónál jelenik meg a könyvhétre.

TÉREY JÁNOS

„Saját árnyékom ugrom át”– írja Térey János a 2001-ben lezárt válogatott verseinek (Sonja útja a Saxonia mozitól a Pirniai térig) nyitó költeményében, a Nagypénteki beszédben. Nagy utat tett meg, míg a kamaszkor impresszionista varázskertjéből a sztálingrádi hómezőket érintve eljutott az izlandi vulkán koromfekete árnyékáig. Térey otthonosan mozog Európa szellemi égtájain, saját árnyékát átugorva, önmagát is megelőzve él. És aki felfedez, szerencsés esetben alapít is. Otthont, iskolát, monostort, éttermet és nagykövetséget. Wagner írta Mathilde Wesendonknak 1858-ban, hogy „…az életet nem öncélnak tekinti, hanem elengedhetetlen

Sólymok csillagvilága „1956 nyara! Egy nyár – izzásig feszült létszünet, várakozás és felkészülés baljós idillje. Egy este váratlanul felhív a barátom, s azt kérdezi, nem volna-e kedvem meglátogatni az ohati kísérleti solymásztelepet (az egyetlent az országban), ahol jó ismerőse a vezető fősolymász? Egy- vagy másfél hetes kiruccanásról lenne szó, s tőlem függ, mennyire futja a türelmemből, időmből” – írta Mészöly Miklós a Magasiskola keletkezéstörténetéről 1995-ben. Mészöly 1995-ben úgy rendelkezett, hogy életműsorozatának Sólymok csillagvilága című kötetében a Magasiskola (1957) végre együtt szerepeljen mindazzal, ami hozzá tartozik: A tággasság iskolájával (1963), A realizmus pparaboláival (1970), valamint Lelovich György kommentált önéletrajzával (1995). A prózafordulat diskurzusa a Mészöly-életmű radikálisabb – akkor radikálisabbnak látszó – darabjaira, elsősorban az Alakulásokra, a Filmre és a Saulusra irányította a figyelmet. Ez a gyűjtemény a kompakt, fegyelmezett és egységes Magasiskolára koncentrál.

Ezzel pedig rámutat arra, hogy poétikai értelemben milyen is volt az a különös lény, amelynek hófehér csontvázára (a nyúzás és a boncolás évtizedei után) a szerző 1984 után, saját szavai szerint, „lassan elkezdte visszapakolni a húst”. A dokumentarista közelítésmód és a parabolisztikus ábrázolásmód irodalmi összekapcsolhatóságára irányuló kérdésre Mészöly azt feleli, hogy a határok összemosódnak, és a parabolisztikus elemeknek a valóságból történő kiolvasódása a szemlélő ember értelmező rácsának a függvénye. A valóság szelekciója rajzolja ki a realizmus

Szibéria vett körül minket fagyos, ködös, szűk horizont hol lefagy minden terv bimbója s kurta vasban zörög a csont, A tundra a torkunkra lépett, így tengődtünk több mint tíz évet, a sztyeppe részeg félnomádja gégénk markolva magyarázta, mi a műveltség és a tudás, az élenjáró haladás. Mintha orvostan-hallgatóknak a professzor helyett nagybajszu portás magyarázná: „Eztet szűk kis eszödbe vedd…” Mellünknek kést szegzett az őrült, hogy: „a lónak öt lába van” s ijedten hadartuk utána itt ellenkezni hasztalan.

Ha nem talál testvéreit eláruló hajcsárokat: hiába ordít szakadatlan, hatalma, mint hólyag, kipukkan, látszat-ereje szétszakad. Az én dalom még hősöket sose köszönthetett korunk sivatagában. Üdv nektek, ti szabadsághősök, akik emberi életünkért vívtatok szinte csupasz mellel, fegyver nélkül a fegyver ellen! Szavam, szívem ott harcolt a ti sorotokban, testem megbújt rejtekhelyen. S ha megint ránktör bármilyen tirannus: vén testtel, mely még fegyvert nem fogott, én is ott harcolok, mégegy rabságban élni nem fogok. (1956) (19 ((1 1956) 19 56)) 56

És giliszták, vagy mik vezettek, hogy csírájában ölték a jót s díjazták a lakáj-gerincet, az apja-ellen besúgót? A köd eloszlott s visszanézve az ember csodálkozni kezd: szalamandrák vagy mik vagyunk mi, hogy tíz évig kibírtuk ezt?

paraboláit, a képzelet nyersanyagának szelekciója pedig a nem-realizmusokét. A művek közötti autonóm változatokat és különbségeket pedig a további, immár talán önálló szűkítések generálják. Beckett műveiben minimális a valóságelem, Tolsztojéban maximális. Lehet, hogy nincs is megállás. El lehet menni a falig, lyukat lehet rá ütni, s aztán az ütött résen át tovább. „Az ártéri tisztás holdfényben, én erős lombsötétben a magasleshelyen, a bika pedig – a lassított felvételek ünnepélyességével – engedelmesen sétált be a lapos célgömb fókuszába, s legelni kezdett. Méltósággal időt hagyott; meglehet, hogy ez volt a kölcsönös létszünet kegyelmi kihívása? Mindenesetre leengedtem lassan a puskát: akkor lett világos, hogy ez többé nem megy nekem.” Bár úgy tűnhet, a Sólymok csillagvilága című nagyszerű kötet elsősorban a realizmus (napjainkban újra eleven)

„A halál most már egészen közel van, akkor is, ha időben talán még nincs itt – bennem van, a szobában van, a gondolatokban, cselekedetekben. Meg kell szokni.”

Megjelent MÁRAI

MÉSZÖLY MIKLÓS

problémája körül forog, Mészöly szövegei talán inkább oda vezetnek vissza, ahol még nem született meg a visszafordíthatatlan döntés, ahol még van idő az elhatározásra, ahol evilági tapasztalataink nyomán talán visszajuthatunk még a poétikai bűnbeesés inverzéhez. Szilasi László

SÁNDOR teljes naplójának új kötete (1974-77) helikon.hu

FOTÓ: NÁDAS PÉTER

A monostor újraszentelése

Mi eddig gúnyként hangzott: a szabadság, most nem mint szólam, közöttünk lebeg, sorsunkat a kezünkbe vesszük és zsarnokaink tűnjenek.

eszköznek egy magasabb cél elérésére.” A Térey összegyűjtött verseit tartalmazó Őszi hadjárat nem hagy kétséget afelől, hogy a költészetnek nem lehet más célja, mint a lehetetlen feltérképezése. A lehetetlen nem létezik – olvashatjuk az Adidas szlogenjét, a költészet pedig a lehetetlen bűvöletében él. Sokak számára a lírai műveltség nem felhalmozott tudást jelent, hanem inkább életvitelt, látásmódot, de Térey esetében e két dolog kéz a kézben jár. Talán ezért is jellemzi a grandiózus tömeghatásra törekvés, ezért is izgatja a másik véglet, a pop minimalizmusa. Nicolaus Cusanus írta 1453-ban, az Isten látásáról című könyvében: „A Te szemed, Uram, mindent lát, anélkül, hogy oda kellene fordulnia.” Nekünk, olvasóknak oda kell fordulnunk a tárgyakhoz, mert csak meghatározott látószögből látjuk a világot. A költészet lehet az az eszköz, amivel szektáns, iránytű és navigációs app nélkül látjuk, hol vagyunk éppen. A Béla király út kormányzati erődítménye előtt? A debreceni Nagytemplom melletti téren? Vagy éppen a bevehetetlennek vélt klastromfalak között? Nem mindegy, hová állunk, amikor az árnyék és a fény játékában szellemi égtájunkat keressük, de az biztos: nincs jobb dolog, mint a költészet valóságában tartózkodni, ahol feltorlódik az idő, éppen úgy, ahogy Térey János Őszi hadjárat című, harminc évet összefoglaló, súlyos kötetében is. Poós Zoltán

E tíz év a javunkra válik, ha kijártuk az iskolát: zsarnokot többé ne növesszünk, akármilyen ígérgetéssel húzza nyakunkra az igát.


NYUGATI

2. oldal

Kiplingből csak egy van A A Helikon Kiadónál napvilágot látott A dzsungel könyve új fordítása több szempontból is izgalmas vállalkozás. A Rudyard Kipling regényének első megjelenése óta eltelt több mint száz esztendő kutatásait figyelembe véve sorakoznak benne a jól ismert novellák, illetve szakértők segítségével igyekeztek az eredeti kiejtést legjobban megközelítő változatban megadni a szereplők nevét. Greskovits Endre több Kipling-novelláskötet fordításában is részt vett, és annak a Salman Rushdie-nak a fordítója, aki legnagyobb mesterei közt tartja számon Rudyard Kiplinget. Arra kértük, írjon az új kiadásról. K

Az ilyesmi mindig izgalmas vállalkozás, bár ez esetben kissé vonakodtam tőle, mert véleményem szerint a két korábbi fordítás (Mikes Lajosé meg Benedek Marcellé) remek, és egy gondos szerkesztői kéz kigyomlálhatná belőlük az apró félreértéseket. Sőt, a Benedek Marcell-félét még hozzá lehetne igazítani a modern Kiplingkutatás »kanonizált« változatához is, amely nem kevés vita után jött létre, hiszen a kötet novellái mind különböző

folyóiratokban jelentek meg annak idején, és a szerző folyton-folyvást módosította a megjelenésre váró köteteket. Mindezekre tekintettel tehát nem nagy csoda, hogy mikor különféle szerzői jogi okok miatt hozzá kellett látnom a feladathoz, kicsit szívtam a fogam, bár akkor már jó néhány Kipling-novella fordításán túl voltam. Ugyanakkor vonzott is a dolog, hiszen elég izgalmas világ Kiplingé – nem véletlen, hogy Salman Rushdie is egyik legnagyobb mestereként tartja számon. És ha már hozzáfogtam, javítottam a korábbi fordításokban szereplő átírásokat is, hogy jobban közelítsünk az eredeti kiejtéshez. Tudom, ez némely

olvasóból futó bosszúságot vált majd ki, hiszen sosem könnyű a sok évtizede meggyökeresedett változatoktól eltérni. Nagy segítséget jelentett a novellák elé-mögé-közé illesztett versek új fordítója, Horváth Viktor, aki Weöres Sándor súlyos árnyékában – vagy talán az ő (hibáktól korántsem mentes) átültetéseinek ösztönzésére – pompás munkát végzett. Néhány szónak is egy a vége: elkészült a mű, és az olvasó meg fogja ítélni, mennyire tetszik neki. Választhat a jövő-menő fordítások közt, de úgyis tudja: Kiplingből csak egy van. A dzsungel könyvéből meg – minden ellenkező híresztelés dacára, és ha egy kötetben olvassa is – kettő. Greskovits Endre

2016. NYÁR

, t t r a T a n n Do da n e g e l ő d ö a rejtőzk ó, em volna ír tt le m e s o S „ nyt.” ám a magá n ír b m e n ha

ATÓ! ÚJRA KAPH

: EGJELENÉS VÁRHATÓ M EMBER 2016. NOV

Halvaboncolás London egyik felkapott éttermében egy biciklis futárnak öltözött merénylő fejenként három lövést ereszt bele Conradba és exbarátnőjébe, a felfutóban lévő modell-színésznő Lilybe. Miután magához tér a kómából, Conrad arra teszi fel az életét, hogy rájöjjön: ki és miért akarta Lily halálát. Mindeközben pedig rákényszerül, hogy alapjaiban újraértékelje a kapcsolatát a nővel – és a világgal. karokkal, fejekkel, melyek az én fejemnek és az én karomnak ütköztek. A kripta tartalmát rám öntötték, de nem egyesével, hanem egyszerre az egészet. Lily felboncolt teste – szétdarabolva – benne volt ebben a mocskos zuhatagban.” Az ArtPop-sorozat új kötete, Toby Litt Halvaboncolás című regénye egyszerre fordulatos krimi és bosszúdrámába oltott gyilkos szatíra; hátborzongató, mégis mulattató látlelete mindannak, ahogyan itt és most erőszakról, nemiségről, hírnévről, szépségről és sikerről gondolkodunk. Shakespeare drámáiról már nem is beszélve.

„Valami történt. Abban a pillanatban, ahogy Lily anyja elment, hirtelen újra működésbe léptek a régi érzelmeim. Megint rádöbbentem, mit műveltek Lilyvel. Borzalmas dolgot műveltek vele, és félig-meddig – már ami a dolog sikertelen, elfuserált felét illeti – velem is. Porszem voltam a gépezetben, még akkor is, abban a folyamatban is, ami az életem kioltására irányult. Korábban az élet megszűnését egyfajta tökéletességként képzeltem el. Halál. Pont. Most visszakaptam az érzelmeimet, de ezek nem lettek kevésbé zavarosak. Mintha mocskos vízesésbe zuhantam volna – teli szilárd tárgyakkal,

A kanadai síkfutónő magányossága Carrie Snyder A futónő című regényének főhőse, Aganetha Smart, a 104 éves egykori olimpikon futónő elfeledve él egy nyugdíjasotthonban. Egy napon két idegen keresi fel, akik dokumentumfilmet készítenek a régi idők női sportolóiról…

Aganetha Smart sosem létezett. De az 1928-as olimpián tényleg volt kanadai női csapat a nyolcszáz méteres síkfutásban; akkor először, és sokáig utoljára. A futónő mégis Aganetha Smart, aki száznégy éves, egy idősotthonban él, magányosan és önmagába zártan. Kevés szava van, azokat is ritkán használja – mígnem ez a két váratlan látogató megzavarja összezsugorodott életét, és beszélni, emlékezni kényszeríti.

Carrie Snyder regénye egy önmagát és korát megelőző és egyben azt túl is élő asszony élettörténete. A futás nemcsak képesség és szenvedély Aganetha számára, hanem az átlagosból, a hétköznapiból való kiemelkedés eszköze is – hiszen aranyérmet nyer ezen a bizonyos olimpián –, majd végigkíséri hosszú életét, hoz örömet és bánatot, sikert és kudarcot, és mindvégig kapaszkodó, menekülés és szabadság a számára. Számos divatos problémakört érint Snyder regénye – a férfivilágban önmagát „megcsináló” nőtől kezdve a múlttal való szembenézés belső kényszeréig –, mégsem a mostanában „trendi” témák kislexikona, hanem egy gazdag életút rekonstrukciója. A fordítónak pedig kihívás: a regény elején a leépültnek látszó

öregasszony beszélni is, gondolkodni is alig tud, és ahogy kénytelenségből elindul visszafelé, úgy találja meg a múltjának szereplőivel együtt a történetek elmeséléséhez szükséges szavakat is. És Aganetha a fokozatosan visszanyert beszéddel együtt a tisztánlátást is megszerzi: szembenéz titkokkal, rejtélyekkel teli családjával, mérlegre teszi az aranyérem dicsőségét, a tündöklést, a bukást, magyarázatot keres és talál régen eltemetett történésekre. Két fiatal ember, egy fiú és egy lány indítja el visszafelé a saját életében, és mire végigmegy – hol tolószékben, hol botladozva – az úton, amit ismerni vélt, de csak most érti meg igazán, megtudja azt is, kik és miért vették rá erre az utolsó utazásra... Csáki Judit

PULITZERDÍJ

Eva és Jim – háromszor A „Mi lett volna, ha…” típusú gondolatkísérlet bonyolultabb és kevésbé bonyolult formáival vélhetően mindenki bíbelődött már. Erre az ellenállhatatlan késztetésre épít a Variációk egy párra, Laura Barnett fiatal angol írónő első regénye is. Kiindulásképpen adott egy mindennapi alaphelyzet: két fiatal, Eva és Jim véletlenszerűen egymás közelébe kerül. Innen három lehetséges változatban – „variációban” – fut tovább a történet, ugyanazokkal a főszereplőkkel, közel hatvan éven át. A három történet Eva és Jim életét kíséri végig 1958-tól 2014-ig, Jim mindhárom variációban megrázó haláláig. A főhősök alapvető vonásai mindegyik olvasatban ugyanazok, a véletlenek és a döntéseik változatossága azonban látszólag egészen más utat rajzol ki számukra. De meddig terjed a döntés szabadsága? Valóban élhetnek más életet, vagy létezik valami sorsszerűség, és bármelyik utat is válasszák, lesz, amit sehogyan sem kerülhetnek el? És ha adott a család; annak múltja, tagjainak kusza viszonya és évek óta rejtegetett titkai? És ott a kor, amiben élnek, a maga elvárásaival, lehetőségeivel és lehetetlenségeivel. Ezek mennyire rendelik el eleve az egyén útját? A három szál három önálló kisregény, melyek azonban mégsem függetlenek egymástól. A két főszereplő, a családtagjaik, illetve a barátaik egy része ugyanaz, miként életük nagy eseményei is hasonlatosak egymáshoz. Ezt a keretet mesterien használja a szerző, az egyes „variációk” építenek

a többiben megszerzett információkra, a fel-felbukkanó ismétlések a már ismert elemek árnyalását, átértékelését szolgálják, olykor finom irónia forrásai, de lehetőséget adnak arra is, hogy a két főszereplő eltérő szempontjából láthassuk a döntő eseményeket. A szerző sajátos nyelvezetét, lüktető stílusát, folytonos szempontváltásait – hol az egyes szereplők bőrébe bújik, hol távolságtartóan megfigyeli őket – pontosan és élvezetesen adja vissza a magyar fordító, Komáromy Rudolf. Nagy Mónika Zsuzsanna


NYUGATI

2016. NYÁR

3. oldal

Nádas Péter Hazatérés című esszéjében számol be az Emlékiratok könyve keletkezésének körülményeiről. 1973-ban, az NDK-beli Warnemündében, egy szeles őszi napot követő láz fellazult tudatállapotában született meg a képzeleti csíra, amelyből a következő két év folyamán a regény terve kibontakozott.

A helyszín sugallta alapötlet egy Thomas Mann-szerű regényalak fiktív, ironikus emlékiratának megalkotása volt. Nádas hamarosan rájött, hogy az emlékiratforma lesz az alkalmas keret és szerkezet saját élményanyagának, az ötvenes évek és a közelmúlt egyfajta magántörténelmének rögzítésére is. „Egyszerűen egy szó fogalmazódott meg, helyesebben hívódott le bennem: emlékiratok. Emlékiratokat fogok írni.

Több ember időben némiképpen eltolt, párhuzamos emlékiratát” – írja a Hazatérésben. Ez a keret és szerkezet ugyanis – folytatja –, lehetővé teszi képzelet és tapasztalat, közelség és távolság olyan arányú ötvözését, amely által a sablonos történetmondás és a nárcisztikus önelemzés egyaránt elkerülhető lesz. Tíz év munka következett még ezután, míg 1985. április 15-én asztalán feküdt a végleges kézirat. Megjelenését nagy várakozás előzte meg az irodalom kedvelői körében, hiszen 1979 májusától 1984 decemberéig összesen tizenhat részlete megjelent már a Jelenkor folyóiratban, amely

huzamosabb ideje egyedüliként közölte Nádas szövegeit. A korabeli cenzurális viszonyok között azonban nem lehetett tudni, hogy sor kerül-e egyáltalán e hatalmas mű kiadására, és ha igen, mikor. Az Emlékiratok könyvénél cenzúrába ütközőbb szöveget aligha lehetett elképzelni. Nádas ebben a könyvében kerülgetés, célozgatás és parabolák nélkül beszél politikáról és nemiségről, arról a két életszféráról, ahol az önrendelkezés igénye a legélesebben ütközött a rezsimet megalapozó elnyomó ideológiával. Irodalmi szövegben nemcsak az 1956-os forradalomról, de

a testi szerelem különféle formáiról is csak hallgatni vagy hazudni lehetett akkoriban. A nemiség ábrázolásának ideális megvalósulása az volt, hogy a szerelmesek megcsókolták egymást, minek következtében számos gyermekük született, és addig éltek, míg meg nem haltak. „Már-már nevetséges volt – nyilatkozta erről Nádas. – Az idősebb kiadói emberek mind azt feltételezték, hogy a könyvet rögvest elkaszálják. De az ingadozó rezsim ideges vezetőinek akkor már jobb

dolga is volt, mint hogy elolvassanak egy elég vastag könyvet.” Nádas hangsúlyozza: „nem a saját emlékirataimat írtam meg”. És a következő nagyregény, a Párhuzamos történetek után nekikezd valódi emlékezése, a Világló részletek megírásának. Az a könyv jövőre jelenik meg, és olvasóinak módjukban lesz ellenőrizni, hogy az Emlékiratok könyve mennyire eltér – vagy mennyire tér el – a valóságos önéletrajztól. Csordás Gábor

Itt is az történik, hogy a fiú prostituálja az anyját, és ez globális vagy legalábbis országos szintűre van

kiterjesztve azzal, hogy minden anya vagy minden nő kényszerűen prostituált. »és ez társadalmilag is elfogadott dolognak számít a regényben. Igen, annyira, hogy ez az elképzelt, jövendőbeli Magyarország gazdasági életének az alapja. Ez működteti az országot. A prostitúció. »emlékszem, mikor még a munka közepén jártál, ültünk egy asztalnál, és valaki feltette neked a kérdést: miről szól a regény, amin dolgozol. te annyit feleltél: „arról, hogy nem lehet”. Igen (nevet), nem lehet. A magyar társadalom jelenlegi állapotából indultam ki, ami egy folyamat része, és ide fog vezetni. A hazánk, népünk totális erkölcsi megsemmisüléséhez. Világosan lehet látni vertikálisan és

horizontálisan, az utcán, a politikában, tehát ez nem valami, hanem megy valahova. Én úgy lőttem be, hogy a regény ideje egy, legfeljebb másfél emberöltővel utánunk játszódik, de lehet, hogy hamarabb bekövetkezik. »a munkáidon belül mi az előzménye? A konkrét előzménye egy novella volt, a Népünnepély, ami a Négy rántott hús című kötetben jelent meg. Abból írtam egy színdarabot, aztán pedig most ezt a regényt. »a regény három szakasza közül az első beszélője a nagybácsi, ő vezeti be az anya-fiú történetet. ő egy elmebeteg. ezt a szemszöget honnan ismered? Saját magamból. Hát bolond vagyok én is, futóbolond.

„Arról, hogy nem lehet” Ménes Attila legújabb kötete, a Folyosó a Holdra telis-tele van ismerős kelet-európai figurákkal: csencselőkkel, kisstílű bűnözőkkel, szélhámosokkal, műkedvelő és profi prostituáltakkal, lecsúszott egzisztenciákkal, hóbortos alakokkal, lerongyolódott hippikkel és kalandvágyó kispapokkal. Erről az ismerősismeretlen világról is kérdeztük a szerzőt.

»több

könyvet is felidézett bennem a folyosó a holdra látomásos világa, például a sinistra körzetet. Igen, a Sinistra körzet nálam is alap. Ugye, post-war dreamről van szó, háború utáni látomásról, vagy nevezhetjük antiutópiának is. Alapvetően az a különbség, hogy engem egész életemben foglalkoztattak anyám egymást követő öngyilkossági kísérletei, és a végén a sikeres, a befejezett. Így aztán mindenben ott van az anya elvesztése, ott kell lennie.

»a képzelt testek című kötetedben van egy konkrét szöveg az anya öngyilkosságáról. Igen. Több is van, és azt hiszem, most jutottam el ennek a végpontjáig, tovább már nem nagyon lehet menni. A Folyosó a Holdra kiindulópontja, hogy a fiú hogyan zsákmányolja ki és eszi fel az anyja életét, és hogy az anya mire képes a fiáért. Tehát ez az örök kattanásom, amin nem fogok tudni túljutni. Most úgy érzem, ezen a ponton vége van, de ki kell dolgoznia az embernek magából.

NÁDAS PÉTER

Szeifert Natália

0HJMHOHQW D PHJ~MXOW pOHWPťVRUR]DWEDQ

A ködnek országa Az első Hazai Attila-díjjal kitüntetett Bartók Imre harmincegy éves kora ellenére már az ötödik regényével forgatja fel az olvasók nyugalmát, miközben három tudományos művet, egy drámát és egy gyerekkönyvet is letett a mutáns filozófusok karateütéseitől megroggyant asztalra. Miután a nagyszabású Gondolkodóktrilógiában (A patkány éve, A nyúl éve, A kecske éve) feldúlta New Yorkot, és a legtisztább líraisággal énekelte meg szélesvásznú látomását az emberiség végnapjairól, a Jelenkornál az idei könyvhétre megjelenő regényében – Láttam a ködnek országát – a könyvipar üvegpalotáinak hátsó irodáiba kalauzol bennünket. Az elbeszélő egy magyar kiadó megbízásából járja Európa nagyvárosainak könyves rendezvényeit, adja és veszi a címeket, kiadókkal tárgyal, szerzőkkel köt ismeretséget. Mindezt úgy, hogy közben olykor azt sem tudja, mi az utazása valódi célja, pontosan kivel is kell tárgyalnia, és miről. A valamivel több, mint háromszáz oldalas regény epés humora egy végtelenített fesztiválnak láttatja a nemzetközi könyvszakma életét, amit bár az aktuális trendek („gótikus kisállat-horror”) fel-felfrissítenek időnként, de a könyvbemutatókat követő

gluténmentes állófogadásokat már az eladási mutatókból áradó üresség lengi be. Ha a Láttam a ködnek országát csupán egy fergeteges szatíra lenne a könyvkiadásról, akkor is ott lenne a helye minden lektomán könyvespolcán, de Bartók Imre jóval többet kínál ennél. A regény egyfajta sajátos metafizikai krimi is, kutatás az elbeszélő eltűnt testvére után, ami egyre sötétebb mélységekbe kalauzolja az olvasót. Az útvesztő, amit a szerző felépít, egyszerre vezet bennünket a könyvkultúra indusztriális tájaira és hősünk pszichéjének árnyékos oldalára, a ködnek országába, ahol az egymással kibékülni képtelen külső és belső világ félelmetes, lírai víziókban ad randevút egymásnak. A regény egy másik síkon is eljátszik a polifónia lehetőségeivel. Bepillantást nyerünk a kiadói ügynök olvasmányaiba, lenyűgöző részleteket kapva fiktív és valós könyvekből, amik annyira

elevenek, hogy legszívesebben rögtön elkezdenénk olvasni a műveket. Az Atommadrigál vagy a túlvilágról tudósító Swedenborg napvilágra került művén kívül felbukkan egy névtelen kézirat is, ami mögött Bartók Imre első regénye, a Fém bújik meg – és ezzel szerzőnk felvesz egy olyan fonalat, amit régi olvasói biztosan örömmel fognak vele együtt megragadni, az újaknak pedig jó ajánló, hogy elolvassák egy fékezhetetlen író első regényét. Ha rám hallgatnak, nem várnak vele. Könyvhétig még épp belefér. Sirokai Mátyás

FOTÓ: PÖRNECZI BÁLINT

Harmincéves az Emlékiratok könyve


NYUGATI

4. oldal

2016. NYÁR

Összekapcsolódva

FOTÓ: HORVÁTH JUDIT

A hálózattudomány vérbeli 21. századi tudományág. Világhírű képviselője, Barabási Albert-László legújabb könyvében, A hálózatok tudományában azt is elmagyarázza, miért van ez így.

SÁNDOR ERZSI

Dr. Bauer Margit utca

Hálózatokon keresztül létezünk, rajtuk keresztül kommunikálunk egymással – baráti viszonyaink, munkahelyünk szervezeti felépítése, maga a társadalom ugyanúgy hálózatos struktúrát mutat, mint az internet, a genetikai térképünk, a világgazdaság vagy épp a metróvonalak. Eleinte azt gondolták, ezek a hálózatok véletlenszerűen kapcsolódnak egymáshoz, ám egyre több jel mutatott arra, hogy nagyon is kiszámítható,

Sándor Erzsi új regényében – Anyavalya – édesanyja ábrándozik: egyszer majd avatnak Dr. Bauer Margit utcát, róla elnevezve. Gitta amúgy varrónő volt. Szegény zsidó családból származott. Megvetette a rátartiságot, de megtanult „a legmívesebben elővezetett eleganciába bevinni egy hökkenést, egy csámpát, egy félrevezető gesztust”. Anya-lánya történet a könyv, mely a Park Könyvkiadó gondozásában jelenik meg.

»megírta édesanyja történetét. de vele a sajátját is. egypetéjű kétségek, érzések ezek. Anyámmal ikermondataink voltak, lányommal, Lujzával, ikergesztusaink vannak. Sajnos hiszek az öröklődős játszmákban. Hogy a leosztott lapok nem cserélődnek. Bizonyára a lányom is hordja magában az anyámat, meg az anyám előttiek olykor borzalmas életét, közben keresi a saját útját. Kerestem én is a magamét, amikor rájöttem, hogy alighanem az anyám életét élem. »édesanyja képes volt a borzalmak fölött élni. Anyám egy moziban élt, de aki belekerült a filmjébe, jól szórakozott. Közben ment a szeretet-szkander. Én meg küzdöttem: elég jónak tart-e élete összes hiányának pótlására. »apa nélkül nőtt föl. pontosabban különös apja volt: a nagynénje vette át ezt a szerepet, édesanyja testvére. Ők is folyton játszmáztak: „Te nem voltál Auschwitzban.” „De én is sok

mindent elveszítettem.” Én meg ott voltam közöttük. »rituálisak gyerekkorának esti fürdésjelenetei a könyvben. lezárnak fejezeteket, újakat nyitnak. mint afféle „családi mikve”, olyan nekem. Ez nem jutott eszembe, de jó. Habár nem sikerült a megtisztulás. Mi egy zsidó proletár család voltunk. Ezt a típust többnyire nem ismerik, csak a zsidó nagypolgárokról sejtenek valamit. Nálunk nem volt vagyon, csupán a konyharuhát és a lecsót tudtuk volna megosztani egymással. »de közben anyja komolyzenei koncertekre járt... Anyám lenni akart valaki. Szentül hitte: a műveltség megkülönbözteti őt a többi Haller utcaitól. »önnek is azt tanácsolta: legyen megjegyezhető, ellenállhatatlan. Azt akarta: minden megtörténjen velem, ami vele nem. Talán egész életemben anyám iránytűjét követtem, még ezzel a könyvvel is. Előbb-utóbb majd csak kiderül, hogy én ki vagyok. Karácsony Ágnes

modellezhető a struktúrájuk. Legyen szó a természetben előforduló vagy az ember által mesterségesen létrehozott hálókról, esetleg a társadalmi kapcsolatokról, ezek mindegyike bizonyos törvények alapján szerveződik – többségük jobban hasonlít egymásra, mint azt korábban hittük. A dinamikusan fejlődő tudományág egyértelművé tette, hogy a hálózattal kapcsolatos legújabb felfedezések a gyakorlatban is igen jól alkalmazhatók: a betegségek közötti összefüggések feltárásában, a járványok terjedésének feltérképezésében és megfékezésében, a terrorizmus elleni harcban, de még a gazdasági válságok prognosztizálásában, a cégek piaci pozicionálásában is. A hálózatok tudománya című könyv, miközben nem nélkülözi a tudományos alaposságot, szemléletes, közérthető példákon keresztül bebizonyítja: minden mindennel összefügg. Ebben a hatalmas világfaluban, ahol mindannyian élünk, két végpontot mindig csak hat lépés távolság választ el egymástól. H. T.

Halott ország

A Tíz igaz történet antológia az Amnesty International Magyarország kezdeményezésére először 2015-ben jelent meg. Ahogy akkor, úgy az idén is tíz kortárs író novellája olvasható a Libri Kiadónál megjelent kötetben. Tíz valóságos eset ölt testet tíz novella formájában.

Lengyel László legújabb kötetében – Halott ország – nemzetközi kitekintéssel és példákkal alátámasztva elemzi a rendszerváltás óta eltelt 27 évet és a Magyarország előtt álló lehetőségeket. A kötet előszavából közlünk részleteket.

Vilmos, Kiss Noémi, Németh Gábor és Tompa Andrea novellái olvashatók. Az Amnesty International független,, demokratikus szervezet, több mint hétmillió ember globális mozgalma, amely az igazságtalanságok ellen küzd. Az emberi jjogok védelmét kormányoktól, politikai pártoktól, egyházaktól, ideológiáktól és gazdasági érdekektől függetlenül képviseli. A könyv megvásárlásával az olvasó az Amnesty International Magyarország munkáját, az emberi jogok védelmét támogatja.

Giulia Enderst, a nagy sikerű Bélügyek ifjú szerzőjét az emésztőrendszerünk bűvölte el, Johannes Hinrich von Borstel, a Szívügyek mentőorvos-kardiológus írója pedig a szívünkért rajong. Könyvében hemzsegnek a meglepő adatok. Lássuk csak: az egészséges emberi szív körülbelül akkora, mint az öklöm, és úgy 250–350 grammot nyom. Naponta nagyjából százezer alkalommal ver, és nem kevesebb, mint 8500 liter vért keringtet az érrendszerünkben. Elképesztő számok, nem? De még lehet fokozni: érrendszerünk hossza testünkben mintegy 150 ezer kilométer. Nem semmi, ugye? Az erek testünk autópályái, a rajtuk áramló „forgalmat” a „motorunk”, azaz a szívünk tartja fent. Nagyon fontos tehát vigyáznunk rá. Borstel, miközben sok hasznos tudnivalót oszt meg velünk, szól a vérnyomásról, az infarktus tüneteiről, a szív edzéséről, a mozgás, a táplálkozás, a szex szívvédő szerepéről – és persze a veszélyekről is, mint a kevés alvás, a stressz, az alkohol és a cigaretta. Világos és közérthető magyarázatait kedves, humoros rajzok teszik még szemléletesebbé. Szalay Marianne

Tíz sors, tíz igaz történet

Ez a kötet tíz jogsértés áldozatának történetét mutatja be. Az áldozatokat az Amnesty International lelkiismereti foglyoknak tekinti,, rajtuk j keresztül próbáljaa felhívni a figyelmet rendszerszintű jogsértésekre, és hétköznapi embereket mozgósítva javulást elérni az ügyükben. A tömeges aláírás hatékony fegyver, minden negyedik esetben eredményes. A Tíz igaz történett második kötetében Péterfy Gergely, Szécsi Noémi, Mán-Várhegyi Réka, Térey János, Papp Sándor Zsigmond, Benedek Szabolcs, Kondor

Vigyázz a motorodra!

Egy ország akkor kezd haldokolni, amikor vezetői a kopernikuszi világból visszafordítják a ptolemaioszi felé. Magyarország halott ország, ha a világ közepe. Ha hiszi, hogy körülötte forognak a többiek. Ha gondolja, hogy nemcsak saját, de mások mozgását is ő határozza meg. Ha feltételezi, hogy határai feltartóztatják a világ hömpölygő társadalmi, gazdasági és politikai áramlatait. Ha szuverenitása kerítése mögé zárkózik. Ha hadat üzen a külvilágnak. Ha népe hagyja magát becsapni, kirabolni saját szavazatai révén. Ha nemzete engedi magát kizáratni Európa fejlettebb világából. (…) Feldühödött és sértett középosztályos tömegek „szabadságharcolnak” gyűlölt elitekkel Amerikától Európáig. Zászlaikon nemzeti, faji, vallási jelképek. A társadalmi egyenlőtlenség

elfogadhatatlanná vált a politikai térben. A mérhető és számítható kockázat mérhetetlen és kiszámíthatatlan bizonytalansággá lett. Nem az embereknek vannak politikai szenvedélyeik, hanem a szenvedélyek találják meg számukra a vezéreket. E vezérek vetik el a haragok magvait, és gyűjtik be gondosan gyümölcseiket. A gyűlöletkultúra közösen kialakított tartályából kiönthető a bosszú: megbosszuljuk nemzeti, faji sérelmeinket, visszavágunk a gazdagoknak, akik megalázta k és meggyaláztak, a szegényeknek, akik a mi adóinkból élősködnek, sorsunk elrontóinak. A tagadás rémületes hatalma látszólag erőssé tesz. (…) A Halott ország pesszimistább is, optimistább is a feltételezett későbbi korok történészeinél. Rosszkedvű és szomorú, mert megtapasztalhattuk,

hogy mára több országot – köztük Magyarországot – leterített egy új típusú, tekintélyelvű és háborúskodó rendszer. De szeretné remélni, hogy a nyugati liberális demokráciákat érő megpróbáltatás nem tartós hanyatlás, hanem csak átmeneti kihívás, hogy a világban és Európában a tekintélyelvű betegség nem halálos. Lengyel László

Rég elfeledett ízek és színek nyomában


NYUGATI

2016. NYÁR

5. oldal

Személyes ügy országhatárokon kívül A Jelenkor Kiadó új időszámítását onnan kezdeném, hogy ülünk Forgách Andrással az egyik világméretű kiadóvállalat, a Simon & Schuster londoni

székházának igazgatói irodájában, és aláírjuk az Élő kötet nem marad angol nyelvű világjogának eladásáról szóló szerződést. Kevesebb mint fél év

FORGÁCH ANDRÁS ÉS IAN CHAPMAN

telt el azóta, hogy a könyv magyarul megjelent, Térey János A Legkisebb Jégkorszak című remekműve mellett a tavalyi évben a kiadói csoportunkhoz került és megújult Jelenkor Kiadó egyik első kiadványaként. És alig egy évvel voltunk azután, hogy a szerző bizonyítékokhoz jutott édesanyja titkosszolgálati tevékenységéről. A regénybe illő családi sors számos momentuma már korábban felbukkant a Zehuze című monumentális regény levélfolyamába szőve, és ez az újabb zavarba ejtő bizonyosság lehetőséget adott, hogy a történet újraíródjon: a fiú nyelvén, aki meg akarja érteni az anyját. A szeretet nyelvén, amely ítélkezés nélkül képes beszélni a bűnről. Tények az apa és az anya titkosszolgálati tevékenységéről, a közös családi múlt lenyomata 25 évvel a rendszerváltás után is publikálatlan, lehetetlen lassúsággal szivárgó, a közhangulatot apró dózisokban mérgező aktákban. A kibeszélés botránya. Egy nő sorsa a 20. században, aki az ígéret földjén születik, ahol később az égi Jeruzsálem helyett

a földi Izrael megalakulása rajzol új határokat, miután minden ígéret végérvényesen visszavonódik az európai haláltáborokban. Egy nő sorsa, aki tiszta szívvel és új, tanult nyelvén, bájosan töredezett magyarsággal köteleződik el az idegen államhatalom mellett, mely a kommunista újjáépülésben az internacionalizmus álarca mögé rejtőzve méri ki egyenlően a testi és lelki nyomort. Ülünk abban a londoni irodában, és hallgatjuk a jelentős szépirodalmi kiadó személyes élményét arról, hogyan került a könyv hatása alá, és miért érez múlhatatlan vágyat, hogy ennek a nőnek a sorstörténete őáltala jusson el minél többekhez a világban. Ő a tizenegyedik a sorban, előtte már tíz fontos nyelvterületre szinte rohamban vásárolták meg a könyv külföldi jogait a legnevesebb kiadók: Anagrama (spanyol világjog), Bonniers (svéd),

Cossee (holland), Gallimard (francia), Gyldendal (dán), Gyldendal (norvég), Hamish Hamilton/Penguin (Kanada), Neri Pozza (olasz), Patakis (görög), S. Fischer (német). És a sikersorozat folytatódik, hetente jjelentkeznek be újabb kiadók, a katalán nyelvű megjelenésre alig pár napja köteleződött el az Angle Editorial. Abban a A londoni irodában egészen nyilvánvalóvá vált számomra: létezik magyar történet, amely képes személyes üggyé válni az országhatárokon kívül. És mi más lehetne reménykeltőbb egy könyves szakember számára, miközben éppen újragondolja a 90-es évek legfontosabb magyar szépirodalmi műhelyét, hogy a Jelenkor egyszer azon kiadók mellett említődhessen majd, amelyek Forgách András könyve előtt most kitárták a kapuikat. Sárközy Bence, a Jelenkor Kiadó igazgatója

Eszmélj, Ábel! A Helikon Kiadó által gondozott életműkiadás negyedik kötetében – mely az Eszmélj, Ábel! címet viseli – Tamási Áron nagyrészt kiadatlan írásaiból válogattunk. A vándor megkísértése című novellában az író leghíresebb regényhőse, Ábel él tovább, és benne vándorlásainak egyik epizódja fonódik tragikus embersorsok köré.

Hankiss Elemér emberi kalandjai

helikon.hu

Nádas Péter, a mérleg nyelve Markója Csilla A mérleg nyelve címmel írt monográfiát Nádas Péterről. A kötet, mely a Jelenkor Kiadó és a Meridián közös kiadványa, a Szó és kép Nádas Péter művészetében alcímet viseli. „Nádas nagyon tud nézni, rettentően, akár az angyalok. Úgy néz egy körtefára, ahogy egy emberre, az emberre úgy, mint egy árnyékra, az árnyékra úgy, mint... A finomság vadságával pillant körbe, e vadság és finomság jelöl ki ösvényeket a fényképek közt, a fény és a sötét képei közt. Hogy az ösvények párhuzamosak-e, és hogy e kijelentésnek volna-e értelme, azt, mint mindent, az olvasóra bízzuk. Nem mondjuk meg tehát, mi van ebben a könyvben, mi minden, nem akarjuk, hogy az olvasó már a borítón képben legyen. Lépj be hát, olvasó, ha mersz, ebbe a fényes és sötét ismeretlenbe, ami ez a könyv, képek és szövegek kalandja vár ” – írja Esterházy Péter.

Markója Csilla Nádas Péterről írt, monográfiaigényű tanulmányköteté-

nek legfőbb célja, hogy a művészettörténet és a fotótörténet diszciplínáját közelebb hozza egymáshoz egy olyan művész szerteágazó tevékenységén keresztül, aki több művészeti ágban is figyelemre méltót alkotott, s akinek kapcsolatai forrásértékűek a művészettörténeti és fotótörténeti kutatások számára. A kötetben Nádas Péter fotói is megjelennek, köztük a klinikai halálélményét követően egy éven át készített körtefasorozat, továbbá mintegy 200 egyéb fotográfiája, melyek a több száz darabos életmű alkotójának minden korszakát reprezentálják, a 60-as évek szociofotóitól egészen a 2010-es évek elején készült mobilfotókig.

„Ez alkalommal egy leány képiben jelentkezett az ördög, s a dolog úgy történt, hogy én bémentem a faluba s ott is bé egy szegényebb gazdához, akit éppen az udvaron találtam, amint egy lámpás mellett fát aprított. – Vándor vagyok, nagy reményekkel – mondottam neki –, s arra kérném szépen, hogy az éjszakára adjon nekem s a kutyámnak szállást. Az ember egyenesre állt s előbb nyögött egyet, mert a favágástól fájt a dereka. Akkor rám fürkészett és azt kérdezte: – Te nem vagy-e valami csaló? – Én biza egyszer-egyszer az vagyok – feleltem. – Hát most egyszer-egyszer van-e? – Most nem. – Hát mikor? – Amikor az ördöggel találkozom. Az öregnek jól esett a felelet, mert letette a fejszét és így szólt: – Itt hálhatsz. Azzal felvette a lámpát, elindult bé a házba s azt mondta nekem, hogy menjek utána én is. Hirtelen jó gondolatom támadt s így szóltam neki: – Egy kicsit álljon meg!

– Megállani sem bajosabb, mint menni – mondta az ember és kérdőleg nézett rám, hogy mit akarok. – Ha lenne olyan jó, én a csűrben aludnám – mondtam neki. – Én nem bánom azt se – felelte ő –, ha meg tudnád mondani, hogy mért ott s mért nem a házban? – Azért, mert ez a kutya nekem hálótársam – mutattam Bolhára. – Szuka-e? – Ha ma délután két órakor látta volna őt, akkor nem kérdezné – feleltem. Erre az öreg szó nélkül elindult a csűr felé. Én Bolhával utánamentem. Igazi jószívű gazda volt, mert szénából még fekhelyet is csinált: egyet nekem s egyet Bolhának. – Lámpa kell-e? – kérdezte. – Nekem nem. Mindent szeretett tudni: – Hát mért nem? – Azért, mert úgyis lehúznám éjszakára s annyi világot pedig a hold is ereszt ide bé. – Hát leány kéne-e? – Nekem az se. – No, az jó is – mondta –, mert kár szaporítani az emberiséget.”

A SA

+1

OK SO YAR RO

MILYE

K A MAG NE

Marai_sorozat_nyugatihirdetes_20160527.indd 1

Szindbád hazamegy

Sértődöttek

A GARRENEK MŰVE 3.

A GARRENEK MŰVE 2.

A H E L I KO N K I A D Ó G O N D O Z Á S Á B A N

Féltékenyek

H E L I KO N . H U

4/1/15 5:26 PM

FOLYTATÁ ZAT

ÚJ MÁRAI-REGÉNYTÁR

2016.05.30. 10:52:19


NYUGATI

6. oldal

Mindenáron pozitív

A gyermekek lelkének rejtelmei

Egy nő vallomása, aki anya szeretett volna lenni. Mindenáron. A Pozitív ennek a küzdelemnek a krónikája, melyből hitet és segítséget meríthetnek mindazok, akiket érint és akiket megérint. Interjú Ördög Nórával.

»miért érezted úgy, hogy egy könyvben meséled el életed egyik legfontosabb történetét? Ott motoszkált ez a gondolat a fejemben azóta, hogy először felvállaltam a nyilvánosság előtt a Miciért folytatott küzdelmünket. Rengetegen kerestek és köszönték meg az őszinteségemet ezzel a ma is tabunak számító témával kapcsolatban. Megértettem, ezzel tényleg erőt adhatok. Amióta ismert lettem, most először érzem a felelősségemet. Küldetésem lett, hogy segítsek a babára váró pároknak. Remélem, sikerül! »kiknek szól a könyved? Elsősorban azoknak, akik babát szeretnének, de ezen az úton valahol

falakba ütköztek. És jóval többen vannak ebben a helyzetben, mint azt bárki is gondolná… A hozzátartozóknak, barátoknak is nagyon ajánlom, hiszen az ő szerepük kulcsfontosságú a meddő párok érzelmi támogatásában. És sajnos szinte mindenki talál a környezetében legalább egy ilyen esetet. »milyen hatással volt rád az írás? Az a három és fél év, amíg vártunk a pozitív terhességi tesztre, nem múlt el nyomtalanul. Még ma is elérzékenyülök, ha felidézem a kulcsfontosságú pillanatokat, és ez a könyv írása közben is így volt. Érdekes élmény volt

Újra kapható Mérei Ferenc és V. Binét Ágnes legendás Gyermeklélektan című könyve! A kötethez Vekerdy Tamás írt előszót, ebből közlünk részletet.

rendszerezni az emlékeimet: nagyon sok mozaik csak most került a helyére. Így utólag is hatalmas felismeréseim voltak, választ kaptam jó néhány miértre, amire Mici születése óta eszembe sem jutott keresni a válaszokat. Jólesett megírni ezt a könyvet. Imádtam minden pillanatát! B. A.

Küzdj a változásért!

ORAVECZ NÓRA

A vágyott diploma megszerzése, egy komoly párkapcsolat kezdete, házasságkötés, fontos fordulat a karrierünkben – mindenki élete változások sorozatából áll. Ám mikor egy nagyot léptünk előre, sokszor hajlamosak vagyunk elkényelmesedni. Ezért is lényeges, hogy időről időre őszintén megválaszoljuk a kérdést: elégedettek vagyunk az életünkkel? Tényleg megtaláltuk már önmagunkat?

FOTÓ: FARKAS ÉVA

egyik legnépszerűbb írója lett. Azt is megtudjuk, hogyan sikerült végül új kihívásokat, új feladatokat találnia. A személyes történetek mellett számos interjút olvashatunk a kötetben a startup-világ szereplőivel (Tony Conraddal, a Wordpress befektetőjével vagy Vitaly M. Golombbal, az About. me alapítójával) és kevésbé ismert, de érdekes emberekkel, akik mind megvívták a maguk küzdelmeit a változásért. A könyv emellett feladatokkal is segíti azokat, akik követni akarjá k az úton Oravecz Nórát – vagyis akik elhatározták, hogy megtalálják magukat. D. B.

Ehhez nyújt segítséget az egyik legnépszerűbb magyar blogger, Oravecz Nóra Találd meg magad című könyve. A szerző saját tapasztalatait osztja meg arról, milyen nehézségekkel kellett megküzdenie, miután számos bestsellerének és százezrek által olvasott blogjának köszönhetően az ország

valója szerint, ami egyrészt rendkívül szórakoztató, másrészt sokakat rémülettel tölt el. Binét Ági pedig maga mondta magáról nem kis büszkeséggel – de gyakran más is rá! –, hogy: boszorkány. Villanásszerűen vesékbe pillant, megmondja, mi lesz – és ez mély nyomot hagy a környezetében, még akkor is, ha később nem is az történik. (...) Kíváncsi vagyok, hogy a mai olvasónak melyik rész csap bele olyan intenzitással a tudatába vagy éppenséggel a fantáziájába, mint nekünk annak idején, és melyik lesz az, ami az ő emlékezetének rostáján is azon nyomban kihull. De ha mindent elfelejtesz is, amit ebben a könyvben olvastál – akkor is jó, akkor is nélkülözhetetlen, hogy elolvastad, ha ezentúl gyerekekkel akarsz foglalkozni! Vekerdy Tamás

Manapság rekordszámú fiatal férfi képtelen boldogulni a tanulmányaival, nem tud szót érteni a lányokkal, és szexuálisan is sikertelen. Mi vezetett idáig, és mit tehetünk a kialakult helyzet ellen, mielőtt túl késő lenne? Talán kiderül Philip Zimbardo legújabb, Nincs kapcsolat című könyvéből, hová is lettek a férfiak.

Gyertyaláng a sötétben ÉLETEM A TUDOMÁNY TÜKRÉBEN

„Gazdag emlékiratok egy briliáns, összetett és ellentmondásos elmétől.”

Kiadja az LIBRI KIADÓI CSOPORT | info@librikiado.hu

2016. NYÁR

Olyan szerencsém volt, hogy Mérei Ferencet – a Tanár urat – és V. Binét Ágnest – Binét Ágit, ahogy mindenki nevezte – még személyesen is ismerhettem. Ülhettem velük egy szobában „szemináriumon”, önismereti csoportban, huszonnégy órás pszichodrámán – vagy egyszerűen csak vendégségben. Mérei „démonikus ember” volt, Binét Ági boszorkány. A démonikus ember Goethe kifejezése, az őt befogadó weimari herceget – Karl Augustot – jellemezte így. Goethe szóhasználatában ez nem ördögit jelent – bár Méreitől a rendkívül szórakoztató, másokat viszont rémületbe ejtő ördögi villanások sem álltak távol –, hanem Szókratészre visszautalva, aki a mindannyiunkban lakó daimonionról, istenségről beszél, olyan embert, aki a benne lakó istenit közvetlenül is meg tudja jeleníteni. Arról van szó, hogy életünk során mindig többé-kevésbé a helyzetnek megfelelően próbálunk viselkedni, némileg álarcot tartunk magunk elé, vagy egyszerűen fogalmunk nincs arról, hogy mi lakik bennünk, csak követjük a konvenciókat. A latin perszóna szó eredetileg a színészi álarcot jelentette, de mi a személyiség megfelelőjeként használjuk – és erre mondhatja Jung joggal, hogy legbensőbb valónkat soha nem nyilvánítjuk ki a külvilág felé, és szinte magunk sem ismerjük (ez lenne a Selbst, a legbelsőbb önmagunk). Nos, a démonikus ember áttöri ezt a külvilág számára rendszeresített személyiséget, elveti ezt az álarcot, és közvetlenül nyilvánul meg legbelső

Azok a csodálatos, eltűnt férfiak...

richard DAWKINS

NYUGATI

2016. NYÁR

Békési Anita | Büchler András | Féder Márta | Földes Kriszta | Gálos Orsolya Harmat Eszter | Kállai Dávid | Kaposvári Franciska | Komlósi Dániel | Kós Katalin Kovács Balázs | Luka-Barcza Viktória | Németh Luca Anna | Oláh Gábor | Orosz Anett Pálossy Klára | Seres Mariann | Szabados Balázs | Válóczy Edina | Váradi Zsolt Médiatámogató:

Philip Zimbardo, a legendás szociálpszichológus neve először a stanfordi börtönkísérlet kapcsán került be a köztudatba. Foglalkozott a jó és a rossz pszichológiájával, kereste (és megtalálta) a mindennapi hőseinket, most pedig modern társadalmunk egy újabb kihívását; a férfiak hanyatlását veszi górcső alá. Zimbardo szerint a társadalmi környezet és a technológia változásai egyaránt felelősek a férfiak kudarcaiért: a könnyen elérhető és a valódinál izgalmasabb virtuális világ (mint a videojátékok és az online pornó), az apa nélküli családok ijesztően magas száma, valamint az iskolarendszer hiányosságai mind meghatározó tényezők. Valójában a társadalom – a politikától kezdve a médián és az osztálytermeken keresztül egészen a saját családunkig – járul hozzá leginkább ehhez a hanyatláshoz azáltal, hogy már a kezdetekkor, csírájában fojtja el a fiatal fiúk intellektuális, kreatív és szociális képességeinek kibontakozását. „A fiatal férfiak soha nem látott kudarcot vallanak az oktatásban, a társadalmi, de még a szexuális életben is. A fiatal nők pedig minden területen felülmúlják őket az általános iskolától az egyetemig, a munkahelyeken és még a sportban is. Felmérésekkel,

interjúkkal, kutatásokkal a tüneteket, az okokat, a következményeket igyekeztünk felvázolni” – vallja könyvével kapcsolatos vizsgálatairól a szerző a válasz.hu-nak adott interjújában. A Nikita D. Coulombe közreműködésével írt könyv, melynek alcíme Hová lettek a férfiak?, nem éri be a súlyos társadalmi következményekkel járó problémák feltárásával, hanem a lehetséges megoldási módokat is felvázolja – üzenete férfiaknak és nőknek, szülőknek és pedagógusoknak egyaránt hasznos és megszívlelendő.


NYUGATI

2016. NYÁR

Szellemek, bálnavadászok és egy csipetnyi jazz Vajon mit csinál egy 12 éves, kíváncsi lány egy messzi világítótoronyban egész álló nap? Dunajcsik Mátyás A szemüveges szirén című ifjúsági regényéből kiderül, hogy rádión keresztül mondja fel a leckét, unalmában palacsintát süt az apukájával, és naphosszat bámul ki a torony hetedik emeletéről, hátha meglát valami izgalmasat. „Persze jogos a kérdés: mit lehet látni egy világítótoronyból az óceán közepén? De az a helyzet, hogy minél kevesebbet látsz, annál többet veszel észre” – állapítja meg maga Atlanta. És valóban: miután már zeneszámok alapján kategorizálta a tenger hullámzását,

a szeleket pedig elnevezte jellemvonásaik alapján, egy viharos napon a lány ablakának koccan egy különleges sirályfióka. Atlanta, akinek nagyapja híres hajós és természettudós volt, azonnal segíteni akar rajta. Útnak indul, hogy visszavigye a fiókát a

hírhedt Szelesszirtre, mert úgy sejti, onnan sodorhatta el a vihar. Csakhogy a lány titokban, egyedül indul útnak a kishajójukkal, és a baljóslatú teleholdat is hirtelen leszálló köd takarja el. A ködből pedig szép lassan egy legendás szellemhajó körvonalai bontakoznak ki… Atlantát viszont kemény fából faragták, és nemcsak hogy felmászik a szellemhajó fedélzetére, de… Nem, a többit igazán nem árulhatom el! Csak annyit mondhatok, innentől kezdve nincs megállás. Fény derül egy régi babona okára, a lány útját pedig szellemek, bálnavadászok és ágyúdörrenések kísérik.

7. oldal

Dunajcsik Mátyás, aki a fiatal magyar írók egyik legkiemelkedőbb tehetsége, két felnőtt könyve után (Repülési kézikönyv és Balbec Beach) most a kiskamaszoknak írt regényt. A jelenleg Izlandon élő, Bródy Sándor-díjas szerző A szemüveges szirénje könnyed és szórakoztató, a szöveget pedig fi noman átszövik az irodalmi és zenei utalások. Gilicze Gergő rajzain életre keltek a könyv hősei, ezáltal a szerző és illusztrátor kettősének szoros együttműködéséből egy felnőttek és gyerekek számára egyaránt megható, izgalmas és fontos mű született. Balázs Eszter Anna

Elképesztő kalandok az Apolló Akadémián A Tündérboszorkány-trilógia jól ismert szereplői középiskolába készülnek. Egy titokzatos suli gólyatáborába kapnak meghívást, ahol számtalan kaland vár rájuk. Az Elképesztő!-t azonban nem csak a fordulatos történet teszi különlegessé. Hogy mi még, arról Bosnyák Viktóriával beszélgettünk.

»az új kötet szorosan kapcsoló-

Emma, Tesla és a gonosz űrmosómedvék A A képregényeiről, az IBBY-díjáról és a Lencsilányról méltán híres Lakatos István „legőrültebb” képesregénye, az Emma és TeslaL sorozat folytatódik, a könyvhétre jelenik meg a Kolibri Kiadónál A mosómedve, aki ki akarta mosni a világot. A

Egy különös, Messzi-messzi Nagyvárosban újra fenyeget a vég… A Földet gonosz űrmosómedvék támadják meg, hogy végre tisztára mossák Mángorló nevű mosógép-anyahajójukkal. Emma

és Tesla, na meg furcsa barátaik persze szeretnék megakadályozni ördögi csutakolótervüket. Tesla felébreszti klónjait, és színre lép Szotyola néni, a rettegett idős asszony… Űrcsaták, furcsa találmányok és még több kaland vár rád, mint amit A majdnem halálos halálsugárban már átélhettél. Te csak ülj, mint a moziban, és olvass! Mondjuk, kezdjük így. „Amikor az előző történetben Emma véletlenül beindította az INTERPLANETÁRIS KOTKODÁCSOLÓT, nagyon izgultam, hogy meg ne hallják a mélyűr csirkeszörnyei, mert akkor JAJ NEKÜNK!

Ők ugyanis addig kapirgálnák a Földet, míg semmi sem maradna belőle, arról nem is beszélve, hogy minden tele lenne tollakkal. Csakhogy: a GONOSZ ŰRMOSÓMEDVÉK éppen arra jártak. Ők pedig mániákusan kimosnak mindent. Bolygókat, üstökösöket, sőt még a fekete lyukakat is. És most Potpuri, a vezetőjük észrevette a csirke űrflottát, és kiadta a parancsot egy FÉKEZETT HABZÁSÚ TÁMADÁSRA. És ekkor kitört a világegyetem legnagyobb űrcsatája! A végén csak sült csirkék lebegtek az űrben…” L. I.

Történetek, képregények, feladványok, matricák, poszterek és egy AJÁNDÉK R2-D2 PLQLÀJXUD YiU UiG D YDGRQDW~M LEGO–STAR WARS könyvekben!

JÚNIUS 16-TÓL A MOZIKBAN

dik a tündérboszorkány-trilógiához, mely már belopta magát a fiatal olvasók szívébe. miben látod a regénysorozat sikerét? A titok abban rejlik, hogy az első kötet megírásánál követtem ikerlányaim tanácsait a helyszínre, a varázslatra, a humorra, a fiúk és lányok viselkedésére és még sok apróságra vonatkozóan. És persze a saját örömömre is tettem bele ezt-azt. Ez lehet az a mélyebb réteg, ami miatt a könyv a pedagógusok tetszését is elnyerte. A legfőbb támaszaim pedig a könyvtárosok, akik Morcz Arankában ismerhetnek magukra. A trilógia következő részeinek megírásakor már olvasóim szakértő véleményét is figyelembe vettem. »miben tér el az elképesztő! a többi ifjúsági regénytől? Szakemberektől tudom, hiába szeretnek olvasni a gyerekek alsó tagozatban, sokuknak tizenévesen elmegy tőle a kedvük. Tudtam, hogy képregényeket még azok is szívesen olvasnak, akik mást nem, ezért találtam ki, hogy a könyv bizonyos részei kifejezetten így öltsenek testet. Ehhez a különleges vállalkozáshoz sikerült megtalálnunk

Bernát Barbara illusztrátort, akinek ötletei, meglátásai és csodálatos rajzai nélkül egyáltalán nem lenne „elképesztő” ez a könyv. »számíthatunk a történet folytatására? Várom az olvasók első reakcióit, azután folytatom az írást, hiszen egy gólyatábort az első közös iskolaévnek kell követnie. A történetben a szerelem még épp csak bimbózni kezd, és a gonoszok sem fogják egykönnyen feladni. Na és maradt bőven felfedezendő festmény is! N. L.

Csajparák és csokibonbonok Cathy Cassidy – a komoly témákat is bájosan bemutató – Csajok és csokik-sorozatának legújabb részében, a Nyári álomban a harmadik testvér szemén keresztül ismerjük meg, milyen nehéz is egy tinilány élete, mikor azt érzi, még tökéletesnek lenni is kevés.

Mint egy különleges csokiválogatás, a bonbonos dobozokat idéző kötetek mindegyike új ízvilágot rejt. A sorozatot nyitó Cseresznyés ábrándban Cherry kitalált mesékkel próbálja belopni magát új családja szívébe, hogy a Tanberry nővérek maguk közé fogadják. A Mályvacukor égboltban Skye az álmaiba és egy misztikus kísértethistóriába menekül, mikor azt érzi, tökéletes ikertestvére árnyékában képtelen

FI KÖ LMNY V

önmaga lenni. A harmadik részben, a most megjelent Nyári álomban Summer küzd elérhetetlennek tűnő „szuperbalerinaságáért”, mígnem a saját teste válik az ellenségévé. A különböző szemszögekből megismert történetben mind az öt nővér a maga módján próbál küzdeni a beilleszkedés, az önmegvalósítás és a felnőtté válás elkerülhetetlen terheivel – meg a fiúkkal. Lovas Anna

MERÜLJ EL SZENILLA VILÁGÁBAN OTTHON IS! Keresd a filmkönyvet és a színezőket a nagyobb könyvesboltokban és webáruházakban!


NYUGATI

8. oldal

2016. NYÁR

Akik olvasnak és kávéznak

Málnás-gyömbéres sajttorta

Könnyed sorokat ígér Agnès Martin-Lugand francia írónő regényének címe: A boldog emberek olvasnak és kávéznak. Ám hamar rádöbbenünk, a boldogság emlék marad, az olvasás a múlté, a kávéról csak a csésze aljára tapadt folt árulkodik. Elmélyedő, magunkba néző, elgondolkodtató esték olvasmánya. Körbefon, nem ereszt.

12 személyre • 350 g gyömbéres keksz • 150 g olvasztott vaj • 2 nagy tojásfehérje és -sárgája • 2 evőkanál aranybarna cukor • 500 g mascarpone • 1 kávéskanál vaníliakivonat • 250 g málna

Egy láncra fűzött jegygyűrű. Egy fénykép, két összemosolygó szempárral. Egy anya és feleség, Diane, aki a legnagyobb tragédiát éli át, mellyel egy nő szembenézhet az életben. Egy irodalmi kávéház, mely valaha otthont

adott terveknek-vágyaknak, önfeledt beszélgetéseknek, visszatérő vendégeknek, ám most ragacsos foltok, por és üresség lepi el. Csakúgy, mint Diane lelkét, miután egy autóbalesetben elveszítette a férjét és a kislányát. Hónapok telnek el mély depresszióba burkolva, el sem hagyja párizsi lakását. Kedves kávézójával sem törődik, amit férjével, Colinnal együtt álmodtak meg. Úgy érzi, szeretteivel együtt ő is megszűnt lélegezni, ezért Diane hátat fordít a múltnak. Írország felé veszi útját. Hosszú hetek telnek el, és a várt megkönnyebbülést mégsem érzi. Hiába a csodás környék, a biztató mosolyú helybéliek, ő ugyanúgy magára zárt ajtók közt tölti napjait. Csak a szaporodó cigaretták csonkjai árulkodnak az idő múlásáról. Egy új érzés mégis utat tör benne: a tehetetlen düh. A különös fényképész, Edward váltja ki belőle, aki otromba megjegyzésekkel fogadja újdonsült szomszédját. Cseppet sem

érdekli, mi bántja Diane-t, miért él remeteként bezárkózva a házba, csak az bosszantja, valaki megzavarta gondosan őrzött magányát. Lehet-e, kell-e választani emlékek és elengedés, biztonság és új ösvények között? Különös kihívást jelent a látszatok mélyére ásni. Mert van, aki olyan, mint a dió, kívül kemény, belül értékes. De olyan is, aki inkább a tavalyi almára hasonlít, bár fényes a héja, alatta a gyümölcs mégis kellemetlenül kesernyés. A gyász is két arcát mutatja. Megnyugtató lenne egy új társtól várni a kapaszkodót, a felejtést. Újra átélni a test és a vágyak ébredését. Ám valóban ez az igazi út, amin érdemes továbbindulni? Csak az képes őszintén felelni erre, aki nem riad vissza kétszemközt maradni önmagával. Diane ezt választja, a regény pedig válasz helyett új kérdéseket nyit. Nekünk, olvasóknak. Galgóczi Dóra, a Válaszok háza című regény írónője

Frissen tartó fóliával bélelj ki egy 32 × 22 cm (kb. 4 cm mély) sütőedényt, úgy, hogy a szélén jócskán túllógjon. Robotgépben aprítsd finomra a kekszet, majd keverd hozzá az olvasztott vajat. Ebből lesz a sütemény alja. Öntsd át a sütőedénybe, és nyomkodd bele úgy, hogy pereme is legyen. Tedd be a hűtőszekrénybe legalább egy órára. Közben egy tálban keverd habosra a tojások sárgáját a cukorral, majd forgasd bele a mascarponét és a vaníliakivonatot. Egy másik tálban verd habbá a tojásfehérjét, és a tojáshabot is forgasd óvatosan a mascarponés keverékbe. A málna kétharmadát törd össze, ezt is keverd a krémhez egy villával, hogy márványos hatást érj el. Ha kész, vedd ki a hűtőből a keksszel kibélelt formát, és a krémet is öntsd rá. Ezután rakd vissza hűlni további két órát, majd ha letelt az idő, a fólia segítségével óvatosan emeld ki a süteményt az edényből, és szórd meg tálalás előtt a maradék málnával.

Keresd a Jamie magazin legfrissebb számát R VQ][ ̆\ˁT az újságárusoknál!

Ez egy boszork ányos regény! E

2015

LEGSIKERESEBB ELSŐ REGÉNYE E

Fábián Janka népszerű e-könyv sorozata, eddig nem publikált új epizódokkal.

MINDAZT ELÉRTE, AMI MÁSOKNAK CSAK ÁLOM. DE A TÖKÉLETESSÉG LÁTSZATA VALÓJÁBAN CSAK ÁLCA .

A Libri Kiadói Csoport könyvheti eseményei 06. 08. SZERDA »18:00 Az élővé vált múlt – Forgách Andrással Valuska László beszélget a Margó Fesztiválon (Petőfi Irodalmi Múzeum, Díszterem) 22:00 Szóceán – Dunajcsik Mátyás izlandi verstripje a » Margó Fesztiválon (Petőfi Irodalmi Múzeum, Vörös Szalon). Közreműködik: DJ Panda, Jánosházi Péter és Korai Zsolt. 06. 09. CSÜTÖRTÖK »16:00 Térey János dedikál Debrecenben, a Libri Kereskedelmi Kft. könyvheti standjánál 17:30 Lakatos Levente dedikál Kaposváron, a Libri Ke» reskedelmi Kft. könyvheti standjánál »18:00 Gárdos Péter dedikál Győrben, a Libri Kereskedelmi Kft. könyvheti standjánál 21:00 Hazai Attila Irodalmi Díj 2016: Bartók Imre – a » díjról és Láttam a ködnek országát című új regényéről Németh Gábor beszélget a szerzővel a Margó Fesztiválon (Premier Kultcafé, Nagyterem) 06. 10. PÉNTEK »11:00 Dolák-Saly Róbert dedikál Szolnokon, a Libri Kereskedelmi Kft. könyvheti standjánál 14:00 Fábián Janka dedikál Miskolcon, a Libri Keres» kedelmi Kft. könyvheti standjánál »15:00 Dolák-Saly Róbert dedikál Egerben, a Libri Kereskedelmi Kft. könyvheti standjánál 16:00 Tabukibeszélő ifjúsági irodalom – kerekasztal» beszélgetés a Móra (Dóka Péter), a Scolar (Illés Andrea), a Kolibri (Balázs Eszter Anna), a Manó (Csapody Kinga), a Ciceró (Till Katalin) és a Tilos az Á Könyvek (Péczely Dóra) kiadóinak vezetőivel a Margó Fesztiválon (Petőfi Irodalmi Múzeum, Díszterem). Moderátor: Ruff Orsolya. 16:00 Sándor Erzsi dedikál Pécsen, a Libri Kereskedelmi » Kft. könyvheti standjánál »16:00 Dés Mihály dedikál Szolnokon, a Libri Kereskedelmi Kft. könyvheti standjánál 17:00 Fábián Janka dedikál Nyíregyházán, a Libri Keres» kedelmi Kft. könyvheti standjánál »17:00 Csányi Vilmos és a szuperintelligencia – a szerzővel Ő ott bent című új regényéről Váncsa István beszélget a Margó Fesztiválon (Petőfi Irodalmi Múzeum, Díszterem) Közreműködik Kocsis Gergely, a Katona József Színház színésze. 17:00 Galgóczi Dóra és Durica Katarina dedikál a Libri » Kiadó standjánál »17:00 Winkler Róbert dedikál a Bookline standon

»18:00

»18:00 »18:00 »19:00

»22:00

Tíz igaz történet 2. – a Libri Kiadó és az Amnesty International Magyarország novelláskötetének bemutatója a Margó Fesztiválon (Petőfi Irodalmi Múzeum, Vörös Szalon). Közreműködik: Kiss Noémi, Szécsi Noémi, Péterfy Gergely, Tompa Andrea, MánVárhegyi Réka, Papp Sándor Zsigmond, Térey János. Moderátor: Jeney Orsolya, az Amnesty International Magyarország igazgatója. Böjte Csaba dedikál a Helikon Kiadó standjánál Lakatos Levente dedikál Pécsen, a Libri Kereskedelmi Kft. könyvheti standjánál Őszi hadjárat: Térey János verses est – összegyűjtött verseinek megjelenése alkalmából a költővel Karafiáth Orsolya beszélget a Margó Fesztiválon (Petőfi Irodalmi Múzeum, Díszterem) Éjszaka a múzeumban: A gyilkos ház – Közreműködik: Bajtai András, Dragomán György, Moskát Anita, Nemes Z. Márió, Sepsi László és a Terminal Workhouse. Margó Fesztivál (Petőfi Irodalmi Múzeum, árkád)

06. 11. SZOMBAT »11:00 Dolák-Saly Róbert és Oravecz Nóra dedikál a Libri Kiadó standjánál 14:00 Csányi Vilmos dedikál a Libri Kiadó standjánál » 14:00 Kukorelly Endre dedikál a Libri Kereskedelmi Kft. » standjánál »14:00 Lackfi János dedikál a Helikon Kiadó standjánál »14:30 Ménes Attila dedikál a Jelenkor Kiadó standjánál »15:00 Szabó Márton István dedikál a Jelenkor Kiadó standjánál 15:00 Vathy Zsuzsa dedikál a Helikon Kiadó standjánál » 15:00 Dés Mihály dedikál a Kolibri Kiadó standjánál » 15:30 Szabó Róbert Csaba dedikál a Jelenkor Kiadó stand» jánál »15:30 Bosnyák Viktória és Varga Bálint dedikál a Kolibri Kiadó standjánál 16:00 Fábián Janka dedikál a Libri Kiadó standjánál » 16:00 Bartók Imre dedikál a Jelenkor Kiadó standjánál » 16:00 Sándor Erzsi dedikál a Park Könyvkiadó standjánál » 16:00 Rutkai Bori Banda: Pizsamátor – koncert a Vörös» marty téri színpadon »16:00 Az üveghegyen túl, a 16+-on innen – avagy milyen egy igazi, vagány 21. századi ifjúsági regény? Beszélgetés a Margó Fesztiválon (Petőfi Irodalmi Múzeum, Vörös Szalon) Erre a kérdésre keressük a választ Bosnyák Viktóriával, a népszerű Tündérboszorkány-trilógia és az Elképesztő! szerzőjével, valamint Varga Bálinttal,

»16:30 »16:30 »17:00 »17:00 »17:00 »17:00 »17:30 »17:30 »17:30 »18:00 »18:00 »18:00

a Váltságdíj nélkül és az Amit végleg kitörölnél írójával. A szerzőket a Kolibri Kiadó főszerkesztője, Balázs Eszter Anna kérdezi. Közreműködik: Szatory Dávid. Barabási Albert-László dedikál a Libri Kiadó standjánál Bánki Éva dedikál a Jelenkor Kiadó standjánál Rutkai Bori és a Rutkai Bori Banda dedikál a Kolibri Kiadó standjánál Forgách András dedikál a Jelenkor Kiadó standjánál Simon Márton dedikál a Bookline standon Huszti Péter dedikál a Helikon Kiadó standjánál Sepsi László dedikál a Libri Kiadó standjánál Varró Dániel dedikál a Jelenkor Kiadó standjánál Dunajcsik Mátyás dedikál a Kolibri Kiadó standjánál Lakatos Levente dedikál a Libri Kiadó standjánál Gárdos Péter: Hajnali láz (Libri Kiadó)– könyvbemutató és dedikálás Szegeden, a Dugonics téren Térey János dedikál a Jelenkor Kiadó standjánál

06. 12. VASÁRNAP »11:00 Kolibri Matiné …és a mesés történetek életre kelnek – a Kolibri Kiadó könyvheti újdonságainak bemutatója a Katona József Színház előcsarnokában. Közreműködők: Lakatos István (A mosómedve, aki ki akarta mosni a világot), Bosnyák Viktória (Elképesztő!), Parádi Orsolya (Pandala az állatkertben), Dunajcsik Mátyás (A szemüveges szirén), Tapodi Rika (Michael Ende: Gombos Jim és a Rettegett 13 fordítója). »11:00 Gárdos Péter dedikál a Libri Kiadó standjánál »14:00 Benedek Szabolcs dedikál a Libri Kereskedelmi Kft. standjánál 15:00 Ördög Nóra dedikál a Libri Kiadó standjánál » 15:30 Lengyel László dedikál a Helikon Kiadó standjánál » 16:00 Lackfi János: Egy a ráadás – könyvbemutató a Margó » Fesztiválon (Petőfi Irodalmi Múzeum, udvar). Közreműködik: Dresch Mihály (szaxofon) és Lukács Miklós (cimbalom). 17:00 Ugron Zsolna dedikál a Libri Kiadó standjánál » 17:30 Gróh Ilona és Gáll Viktória Emese; Szalma Edit » és Szert-Szabó Dorottya dedikál a Kolibri Kiadó standjánál 17:45 Katarina Durica: Szlovákul szeretni (Libri Kiadó) – » könyvbemutató Szegeden, a Dugonics téri színpadon A Helikon Kiadót a Vörösmarty téren az 1-es, a Libri Kiadót a 2-es, a Park Könyvkiadót a 3-as, a Jelenkor Kiadót az 54-es, a Kolibri Kiadót a 111-es, a Bookline Könyveket a 129-es, a Libri Könyvkereskedelmi Kft.-t a 130-131-es standon találják.


Turn static files into dynamic content formats.

Create a flipbook
Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.