Az elvarázsolt körforgalom
Ötszáz méter után kanyarodjon jobbra! Haladjon tovább egyenesen! A következő lehetőségnél forduljon balra! Hajtson be a körforgalomba, majd hajtson ki a száznegyvenharmadik kijáraton!
– Micsoda? Harmadik kijárat? Vagy mit mondott? – Anya kezdett ideges lenni.
– Nyugi, csak menj egyenesen – válaszolta Frici. – A kék tábla szerint nemsokára elérjük az Elvarázsolt Körforgalmat.
– Az micsoda? Egyáltalán, merre járunk?
– Nem tudom, mindenhol csak szántóföldeket látok – nézett ki az ablakon Apa.
Amikor a kis piros autó elérte a körforgalmat, elsőre még nem láttak rajta semmi különöset. A szokásos fakó aszfalt, a közepén kiszáradt
fű. De amikor behajtottak, csak mentek körbekörbe percekig.
Anya összehúzott szemmel nézte a táblákat.
– Melyik kijárat lehet a miénk? Elég furcsák, itt van egy felirat, azt mondja, Piactér. A másik meg, hogy Értekezlet-földe. Adóbevallás-erdő, utána Mosoga-tó. Na, ezeknél biztos nem hajtok ki. Addig megyek, amíg azt nem látom, Mátra. Vagy legalább Kirándulás. Nézzétek ti is, és
szóljatok, ha láttok ilyesmit!
Mici az ablakhoz tapadt. A táblákon egész más feliratokat látott, mint Anya.
– Ördög-kanyar! Izgi lehet!
– Aha. Oda nem megyünk. Mit látsz még?
– Manó-fennsík, Fekete lyuk, Tengerfenék. Tesiöltöző-ország, juj. Nyelvtanóra-félsziget. Ööö, hajtsunk tovább.
Apa elgondolkodva nézett ki az ablakon. Mennyi felirat! Kalandregény-vízesés, Lakásfelújítás-lejtő, Kül-föld. Összeráncolta a homlokát.
Egyszer csak koromfekete gőzmozdony bukkant elő a semmiből és szemberobogott velük. Mindannyian felkiáltottak rémületükben. Anya a fékre taposott. A gőzmozdony ruganyos mozdulattal a levegőbe emelkedett és átrepült az autó felett. A vezetőülésből egy róka lengette feléjük a sapkáját.
Frici visszaintegetett neki, aztán újra a táblák felé fordult.
Hú, azt nézzétek, Tűzoltóváros, Kukásautó-kiállítás, Focipálya-ültetvény!
Legyen ez!
Anya sóhajtott.
– Nekem mindegy, csak annyit kérek, hogy gőzmozdony ne legyen ott. És most már döntsük el! Szerintem változnak a feliratok.
Még nem láttam két egyformát, pedig körbekörbe megyünk. Visszamenni biztos nem tudunk, úgyhogy időben szóljatok, melyik tetszik a legjobban.
– Oké, ez jó lesz, azt írja, Koncertfalva –mondta Apa.
– Neee! Inkább erre! Gumicukor-mező! –hangzott a kórus a hátsó ülésről.
– Te jó ég! Mit szólnátok inkább a Pizzavölgyhöz? Gyorsan mondjátok, mert kifutunk az időből! Tessék, mondtam, már nem is Pizza-völgy. Átváltozott. Most azt mutatja, Nagytakarítás-szigetek.
– Arra ne! – visították mind a négyen egyszerre.
Percekig nem szóltak semmit, csak nézték a változó táblákat és próbálták kitalálni, mi lenne a legjobb választás.
– Múzeum-romok, szuper! – lelkesedett Apa.
– Benne vagyok! – mosolygott Anya.
– Ne már! – ellenkezett Frici.
– Mindig az van, amit ti akartok! – Mici felháborodott.
– Igazatok van – mondta Anya. –Kompromisszumra lesz szükség. Valamire, ami mindenkinek elég jó, még ha nem is a legjobb.
– Azt nézd! – mutatott a táblára Mici. –Sárkány-hegység!
– Remek! – mondta Anya. – Remélhetőleg egészen Mátra-szerű, vagy még szebb.
– Ahol van sárkány, ott biztos vannak tűzoltók is! – örült Frici.
– Nekem tetszik, egészen kalandregényes hely lehet – tette hozzá Apa.
– Nagyszerű, megvagyunk, kapaszkodjatok! – Anya indexelt és lekanyarodott. – Kezdődhet a sárkánykaland!