Jámborné Balog Tünde | MÚLTBA NYÍLÓ ABLAKOK

Jámborné Balog Tünde

MÚLTBA NYÍLÓ ABLAKOK 22-23. oldal

Holdra bámulj, vakablak. / Visszhang, dalolj magadnak. / Mécs, kanócért fuss körbe. / Tükör, nézz a tükörbe – szól Weöres Sándor játékos mondókája egyes fogalmak önmagukon túlmutató jelentéséről. Őseink mágikus erőt tulajdonítottak tárgyaknak is. Például a tükörnek.

Tükörrel kapcsolatos babonák, szokások, szólások ma is élnek. Letakarásáról halottas háznál, vagy a törött tükör baljós jelentéséről mindenki hallott. Hét évig nem mész férjhez, mondta nagyanyám, míg elejtett tükröm cserepeit szedegettem.

Jelen van a nyelvben is. Tükre van léleknek, szemnek, tónak, könyvoldalnak. 1775-től majd száz évig minden református oskolás gyerek Losontzi István Hármas Kis-tüköréből tanulta Magyar Országnak Földleirását, Polgári állapotját és A’ Magyar Nemzetnek történetét. Ősidőkben a lelket, lélekcsapdát, a szellemvilágra nyíló ablakot, a Bibliában az isteni bölcsességet szimbolizálta. Idővel a női hiúság jelképe lett, ám mindenkor becsben tartották.

A legkorábbiak – úgy 8000 éve – simára csiszolt obszidiánból (vulkáni üveg) készültek, és törökországi ásatásokból kerültek elő.

Az ókori egyiptomiak, etruszkok, görögök, latinok, kelták, de még a kínaiak is fényesre polírozott fémtükröket használtak. Anyaguk réz, bronz, acél, ezüst. Köralakúak vagy oválisak, kézbe simuló nyelük van, hátukat mitológiai jelenetek díszítik. Sírkamrák falán, görög vázákon az előkelő hölgyeket gyakran ábrázolják szépítkezve kézitükör

Múl t b a

n y í ló

k o k a l ab 22

előtt, amelyet szolgálójuk tart eléjük.

Drága holmi volt, ragaszkodtak hozzá, a sírba is magukkal vitték. Amikor Szép Heléna Trójába szökött Párisz királyfival, állítólag nem csupán férje kincseinek, hanem tükreinek elviteléről sem feledkezék meg.

Mózes második könyvéből tudjuk, hogy a zsidók egyiptomi fogságból szabadulásuk után fémtárgyaikkal járultak hozzá a hordozható oltár készítéséhez. Asszonyaik nagy áldozatot hoztak: saját bronztükreiket adták oda.

A fémtükrök idővel veszítettek fényükből. Ezért írhatta Pál apostol híres szeretethimnuszában, hogy most tükör által homályosan látunk, de – mikor eljő a teljesség – akkor színről színre. Üvegtükröt a rómaiak kezdtek gyártani, de csak a 14. századtól terjedt el, amikor a Velence melletti Murano üvegfúvó mesterei feltalálták a foncsorozást. A gömb alakúra fújt, majd felhasított és simára egyengetett üveglap hátulját ólommal és higannyal vonták be. Így jobban visszaverte a fényt. Tisztább képet adott, mint a levegőn oxidálódó fémlap. Később ezüstre cserélték az ólmot, ettől tökéletesebb lett, de ára az aranyéval vetekedett.

A 17–18. századtól – ugyancsak Muranóban – nagyobb síküveglapokat öntöttek. Így vált lehetővé, hogy a fényűző barokk palotákban nagy falfelületeket borítsanak tükrökkel, amelyek látszólag megnövelték a teret, megsokszorozták a hatalmas ablakok és csodás kristályüveg csillárok fényét. Az elsőként elkészült versailles-i tükörfolyosót számos hasonló követte Európában.

Nálunk a fertődi Esterházy- és a keszthelyi

Festetics-kastély tükörtermei a legszebbek.

A 19. századtól a fejlődő gyáripar mindenki számára elérhetővé tette a kisebb-nagyobb tükröket. Megjelentek a nemesi udvarházakban, a polgári otthonokban, a falusi parasztházakban. Ügyes kezű pásztorok a zsebtükrök megóvására lapos tokokat, tükrösöket faragtak. Bekarcolt díszítésüket piros és fekete pecsétviasszal emelték ki (spanyolozás). Népművészetünk és az ősi lélekidézés ma is létező, vásári utóda a mézeskalácsszív közepébe ragasztott parányi tükör. Nemzedékek végtelen sora néz vissza ránk belőlük, ha van szemünk a látásra.

Gyerekkorom meghatározó emléke egykori szalonunk tükre. Majdnem a plafonig ért, és dúsan aranyozott, faragott keretébe belefért egész akkori világom. Órákig játszottam előtte menyasszonyt és apácát alakítva, talpig beburkolózva a zongora terítőjébe. Ötéves leszek! – hallatszik át boldog gajdolásom a múltból a mába, és meglátom kislány magamat apámmal az arany napraforgók tükörkertjében. Ez lesz a hozományod, ígérte, de nem tarthatta be szavát. Mindenünk odaveszett – a tükörrel együtt – a háborúban.

Cserepekre tört vagy ismeretlenek nézegetik valahol magukat benne?

Másával a szegedi múzeumban találkoztam nemrég. Dél-alföldi asztalosműhelyben készült az 1900-as évek elején. A miénk is onnan származott; először nagyanyámé volt, azután anyámé, nekem csak emléke jutott, a múltba nyíló ablak.

JÁMBORNÉ BALOG TÜNDE