Testünk alkatrészei Az emberi test egyes részei nagyon hasonlítanak különféle gépekhez. Az agyunk sok milliárd idegsejt összetett hálózata, amely bonyolult műveletek elvégzésére is képes, bár minden egyes idegsejt csak két állapotban lehet: vagy aktív, vagy nem. Matematikai nyelven vagy egyes, vagy nulla állapotú. A számítógép is milliárd parányi elektromos kapcsoló bonyolult hálózata, amelyben minden elemi egység szintén csak egyes vagy nulla állapotban lehet. Ebből a szempontból az agyunk és a számítógép működési alapelve
28
tehát gyakorlatilag ugyanaz. Ettől még nem igazán gép az agy, csak valami ahhoz hasonló. Tekinthető-e a szemünk valamiféle fényképezőgépnek? Eredetét és anyagait tekintve nem, de működésében mégis nagyon hasonlít hozzá. A nézett dolgokról szemünkbe érkező fénysugarak a szemlencsén áthaladva a szem belső felületén lévő ideghártya egyegy pontjára, egy-egy érző idegsejthez érkeznek. Ott ettől elektromos jelek keletkeznek, amelyek befutnak az agyba, ahol szintén idegsejtek vannak. Ezek az idegsejtek a beérkező jeleknek megfelelően kerülnek aktív állapotba; s ezt éljük meg úgy, hogy látjuk a tárgyat. Tehát a szemünkkel nézünk, de az agyunkkal látunk. A fényképezőgépben nem élő anyagból készül a lencse, hanem üvegből, de ott is hasonló történik. A digitális fényképezőgépekben a beérkező fénysugarak a lencsén keresztül egy különlegesen kezelt felület millió parányi érzékelő pontja közül némelyikbe befutnak. Ott a fény hatására pici áramocskák keletkeznek, és egy gépi memória megjegyzi, hogy mely érzékelő pontok lettek aktívak. Ha meg akarjuk nézni, hogy milyen lett a kép, egy kattintásra a memória a monitor megfelelő pontjaira küldi a jeleket. Tekinthetjük-e a szívet motoros pumpának? Anyagát tekintve nyilván nem, de a működése nagyon hasonló. Gondolj a biciklipumpára! Amikor fölfelé húzod a fogantyúját, beszívja a levegőt, amikor lenyomod, belepréseli a gumibelsőbe. Amikor húzod, persze nem a gumibelsőből szívja ki
