Hollós Máté | MIT REJT A ZENE FÖLDJE

Hollós Máté

MIT REJT A ZENE FÖLDJE 44–45. oldal

Mit rejt a zene földje?

A föld alatt kincsek és lehetőségek lapulnak.

Sok munkával azonban a láthatatlant láthatóvá tehetjük, kutathatjuk. Kiáshatjuk a növények gyökerét, mélyre hatolva érceket, olajat bányászhatunk. Sőt, alagutat fúrhatunk, metrót, néhol egész városrészeket építhetünk a föld alá.

Van-e a zenének „föld alatti” része? Azt válaszolhatnánk: ugyan, mi lehetne elrejtve a

zenéből? Meg aztán a zene nem látható, szinte olyan, mintha minden rejtve volna benne!

Hacsak nem társul hozzá szöveg vagy színpad, tehát nem opera-, operett-, musical- [ejtsd: mjuzikel] vagy balettelőadáson vagyunk –, a zenéhez nem kapcsolódik kép. Legfeljebb bennünk keletkezik valamilyen elképzelés, miről szól a zene, esetleg látunk magunkban valamilyen

44

történetet. Igen ám, de az nem a zenét fejezi ki, hanem minket. akadnak „föld alá rejtőző” Hallgatok egy szimfóniát, és egyszer csak magas hegyeket alkotóelemek. Néha maguk a zeneképzelek magam elé, vagy éppen valakiknek a hadakozását szerzők is elrejtőznek. Megesik, hallom ki a darabból – ez azt mutatja, hogy nekem mi jár a hogy szándékosan teszik ezt, például fejemben a zene kapcsán, én milyen hangulatban vagyok. álnevet vesznek fel. Máskor a sors Zenehallgatáskor elsőként a dallamot észleljük. Ha hozza úgy, hogy haláluk után eltűnnek megmarad a fülünkben, dúdoljuk. Arról ismerjük meg egy időre. A 19. század elejéig mindig legközelebb a zenét. Ha emberhez hasonlítom: az az arca. az adott kor zenéje volt ismert, annak A zene ritmusát az egész testünkkel érzékeljük: magával szerzőit tartotta számon a közönség. Ha ragad vagy megnyugtat. Lüktet, visz előre. A ritmusra meghalt egy kisváros zenei életéért felelős ráül a dallam, amely rezdüléseivel mesél, elkomorodik alkotó- és előadóművész – hiszen akkoriban a vagy felvidul, elgondolkodik vagy erőt sugároz. zene írása és megszólaltatása sem vált ketté A harmónia az egymás fölötti hangok –, lett utóda: attól kezdve ő írta a hercegnek összecsengése. A ritmus az időt mutatja, a harmónia a szimfóniákat, az egyháznak a kantátákat, a teret. A harmónia legmélyén találjuk a basszust (a tehát őt ismerték, őt tartották számon. Az előd szó eredetileg azt jelenti: alacsony). Ez a harmónia kéziratai gyakran elkeveredtek, jó, ha tűzvésznek „lába”. Nem az alapja, mert például egy C-dúr akkord nem estek áldozatul. El tudjuk-e ma képzelni, hogy C, E és G hangból áll, s az alap a C. Persze, az is az egyik legnagyobb zeneszerzőként emlegetett C-dúr, aminek az alján van az E, fölé kerül a C meg Johann Sebastian Bach [ejtsd: johann szebasztian a G. Ez olyan, mintha nem a talpamon állnék, bah] műveit évtizedeken keresztül nem játszották hanem térdelnék. Attól még én vagyok, csak más nyilvánosan? A zeneszerző utódok jól tudták, testrészemre támaszkodom, és máshová kerül milyen értéket képviselnek. Mozart [mócárt] azokat a súlypontom. Ahhoz, hogy ezt a legmélyebb zongorázta magának – közönség elé nem vitte, mert hangot kihalljuk, edzett fülűnek kell lenni. ha nem sajátot ad elő hangversenyein, azt hitték Tudni kell, mit keresünk, mint a nagy volna, semmit nem tud kitalálni… Beethoven [bétóven] tapasztalatú emberek, akik meg tudják idézett kis részleteket egyik zongoraszonátájában mondani, hová érdemes kutat fúrni.

Bachtól, de nem tudjuk, kora közönsége felismerte-e, A basszus szólam nincs elrejtve. honnan volt az idézet.

A dallam után voltaképp az A barokk másik legismertebb, ma különösen népszerű hallható legerősebben. Mégis azt mesterét, Antonio Vivaldit több mint száz esztendőn át nem mondhatjuk: az van a zenében játszották, míg a 20. század újra felfedezte. „a föld alatt”, az a gyökér, HOLLÓS MÁTÉ amelyből minden kisarjad.

Nemcsak a zene szerkezetében