A MAGYAR BÉLYEG TÖRTÉNETE (1) A posta és a postabélyeg kezdetei Magyarországon
Bélyeg elõtti levelek Magyarországon (1752-1850)
Az egymástól távol lakó emberek közötti kapcsolattartás egyik legrégebbi formája az írásos üzenet, a levél. Kezdetben gyalogos- és lovasfutárok hozták-vitték a leveleket. Idõvel önálló foglalkozási ág jött létre a levelek továbbítására: a posta.
Az a küldemény tekinthetõ bélyeg elõtti levélnek, amelyet 1850. június 1. elõtt az akkori Magyarország területén a postaszervezet szállított a feladótól a címzettig. 1722-ben III. Károly állami kézbe vette a postát. Viteldíj-fizetési módok:
Õsi futárpostát Árpád-házi királyaink is mûködtettek, de az magánlevelet nem szállított. Magyarországon a mohácsi vész után a bécsi Taxis családnak engedélyezték elõször a magánlevelek postai szállítását. Taxis Mátyás szervezte meg magyar területen a postát.
1722-tõl kisebb megszakításokkal félportós rendszer volt érvényben. A viteldíj felét feladáskor, felét kézbesítéskor rótták le. 1817-tõl áttértek a teljes portós rendszerre, melynél vagy a feladó, vagy a címzett fizethette a teljes viteldíjat. A hivatalos leveleket díjmentesen szállították, ezeket „Ex offo”-nak nevezzük.
1840. május 1-jén Angliában adták ki a világ elsõ postabélyegét, melyet május 6-tól használtak. Ez váltotta fel az addigi készpénzes fizetést. A postabélyeg használata gyorsan elterjedt a világon. 1843-tól hazánkban megengedték, hogy ott, ahol csak levélpostai járatok voltak, pénzesleveleket és kisebb csomagokat is a levélpostával küldjenek. 1848-ban Than Mór állami postajegyet tervezett. Ez az elsõ magyar bélyegterv. Kiadását a szabadságharc leverése meghiúsította.
Than Mór emlékív Az emlékíven a Than Mór által 1848-ban tervezett postajegy látható. Megjelent: 1924-ben a Magyar Levélbélyeg címû újság mellékleteként.
1850-ben adta ki az Osztrák Posta az elsõ postabélyegét. 1855-ben bevezették a levelek házhoz szállítását, majd 1859-ben az expressz levélforgalmat. 1867-ben, az önálló magyar postaigazgatás létrejöttekor jelent meg az elsõ, magyar megrendelésre Bécsben nyomtatott postabélyeg. 1869. október 1-én az osztrák és a magyar postaigazgatás adta ki a világ elsõ postai levelezõlapját.
Hivatalos Ex offo levél, amit 1858. május 8-án, „BÁTTASZÉK”-en adtak fel, május 9-én átutazott „PESTH”-en, majd 1858. május 10-én érkezett Gyõrbe („RAAB”).
Osztrák Posta Magyarországon – OPM (1850-1867)
Osztrák Posta Magyarországon – OPM (1850-1867)
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után, 1849 szeptemberétõl megkezdõdött Magyarország újra-beolvasztása az osztrák birodalomba. 1850. január 1-jétõl új postai igazgatási szervezetet hoztak létre. A postaszolgálatra is kiterjesztették az 1837-es osztrák postatörvény hatályát. A posta hivatalos nyelve ismét a német lett. A posta fõfelügyelete Bruck Károly miniszter kezébe került. 1850. június 1-jétõl, az elsõ osztrák bélyeg megjelenésétõl az 1867-es kiegyezésig az osztrák bélyegeket használták Magyarországon is.
1863. KÖNYVNYOMAT DOMBORNYOMÁSSAL Vízjel: vízjel nélküli papírra nyomtatták Fogazat: 14 keretfogazás Bélyegkép: ovális keretben kétfejû sas, fejükön korona, felette osztrák császári korona, középrész dombornyomással.
1850-67 között négyféle bélyegképpel öt kiadás került forgalomba. 1850. KÖNYVNYOMATOS LEVÉLBÉLYEGEK Vízjel: „KKHM” a bélyeg széleken (nagyon ritka) Fogazat: vágott bélyegek Bélyegkép: Ausztria kiscímere, fölötte szalagokon császári korona, oldalán pálmalevelek 1863/64. KÖNYVNYOMAT DOMBORNYOMÁSSAL Vízjel: vízjel nélküli papírra nyomtatták Fogazat: 9 1/2 keretfogazás Bélyegkép: megegyezik az 1863-as kiadással, csak fogazatban van eltérés
1858. KÖNYVNYOMAT DOMBORNYOMÁSSAL Vízjel: vízjel nélküli papírra nyomtatták Fogazat: 14 1/2 keretfogazás Bélyegkép: fiatal Ferenc József balra nézõ koszorús feje díszkerettel, a fej fehér dombornyomással nyomva
1861. KÖNYVNYOMAT DOMBORNYOMÁSSAL Vízjel: vízjel nélküli papírra nyomtatták Fogazat: 14 keretfogazás Bélyegkép: ovális keretben jobbra nézõ császár fej fehér dombornyomással
1864. évi 5 krajcáros értékbenyomásos boríték, hátoldalon 1863/64 10 krajcáros kiegészítés G. Becskerekbõl Bécsbe küldve, RECOM (ajánlott) bélyegzéssel.
A tablósor készült a Dél-Alföldi Postörténeti Alapítvány megbízásából 2011-ben. Összeállította: Gáspár Elemér.
A MAGYAR BÉLYEG TÖRTÉNETE (2) Magyar Postaigazgatás – 1867. évi bélyegkiadás A kiegyezés évében, 1867. február 17-én megalakult a magyar kormány. 1867. május 1-jétõl a magyarországi és erdélyi posták irányítását átvette a magyar földmûvelési, ipari és kereskedelmi minisztérium. 1867. május 4-én Gervay Mihályt (korábbi nagyváradi postaigazgatót) országos fõposta-igazgatóvá nevezték ki. Az 1867. május 1-je után Magyarországon használt postabélyegeket jogilag a Magyar Posta bélyegeinek tekintjük. 1867. június 1-jétõl már magyar megrendelésre készült, de kompromisszumos megoldásként azonos ábrájú bélyegek kerültek forgalomba Ausztria és Magyarország területén.
Kõ- és réznyomású bélyegkiadás – 1871 Az eredetileg réznyomásosra tervezett bélyegeket a megrendelt nyomdagépek szállításának késése miatt, ideiglenesen kõnyomással állították elõ. A budai Államnyomda elsõ gyártmányait 1871. május 1-jén hozták forgalomba. A réznyomó gépek érkezése után, 1871. július 15-tõl folyamatosan kerültek forgalomba a réznyomással gyártott bélyegek. 1871. KÕNYOMAT Vízjel: vízjel nélküli papírra nyomtatták Fogazat: 9 1/4, 9 1/2 keretfogazás Bélyegkép: Ferenc József uralkodó szalaggal kötött babérkoszorús, jobbra nézõ feje
1867-1871 között a bélyegeket a bécsi Állami Nyomdában készítették, mivel a magyar nyomdákban még nem tudtak elõállítani bélyegeket. 1867. KÖNYVNYOMAT Vízjel: „BRIEF-MARKEN” ívvízjel Fogazat: 9 1/2 keretfogazás, 50 kr 12 sorfogazás Bélyegkép: Ferencz József uralkodó arcképe, az érték és a „kr.” jelzésen kívül nincs más felirat. A sorozatból 50 kr hiányzik. A két 25 kr értéket a szép színváltozat miatt mutatjuk be.
1867. évi kiadású díjjegyes (értékbenyomásos) boríték: 1871. június 8-án Debrecenben adták fel, és a hátoldali bélyegzõ szerint 1871. június 10-én érkezett Brassóba.
Borítékrajzú krajcáros kiadás 1874-1900 A kiegyezés utáni önálló magyar kormány idegen jelleget már nem mutató, új bélyegsorozata a borítékrajzú krajcáros sorozat. Ebbõl az idõszakból két sorozat látható itt, a Feketeszámú Krajcáros sorozat töredéksor. 1874. SZÍNESSZÁMÚ KRAJCÁROS Vízjel: 1874-tõl még vízjel nélküli, 1881-tõl I. vízjelû papírra nyomtatták Fogazat: 111/2, 111/2:13, 13, 13:111/2 Bélyegkép: Középen levélboríték rajz, a Szent korona és a „MAGYAR KIR. POSTA” felirat utal államiságunkra és nyelvünkre. Értékszám színe azonos a bélyegképpel.
1888. FEKETESZÁMÚ KRAJCÁROS Vízjel: 1888-tól I a, 1898-tól II, 1899-tól III vízjelû papírra nyomtatták Fogazat: 111/2, 12:111/2, 12:113/4 fésûsfogazat, sorfogazat Bélyegkép: megegyezik az elõzõvel, de az értékszám a jobb láthatóság miatt fekete
1874. évi levélboríték-rajzú, díjjegyes (értékbenyomásos) boríték.
1871. július 15. RÉZNYOMAT Vízjel: vízjel nélküli papírra nyomtatták Fogazat: 9 1/4, 9 1/2 keretfogazás Bélyegkép: megegyezik az elõzõvel, a réznyomás miatt a bélyegkép finomabb rajzolatú
1871. évi kiadású, kõ- és réznyomatos bélyegek képével megegyezõ, könyvnyomású 5 krajcáros, Nagykanizsán feladott, Bécs címzésû díjjegyes (értékbenyomású) levélboríték.
Korona-filléres kiadások a Monarchia felbomlásáig 1900. január 1. – 1918. november 15. Ebben az idõszakban adták ki a Turul sort, a Turul sor Hadisegély felülnyomatát, az Arató/Parlament sort, az uralkodó pár koronázási bélyegeit, ill. a Károly király és Zita királyné arcképét ábrázoló sort. Lentebb a 17 értékes Turul sor egy részét mutatjuk be. 1900. Turul Vízjel: Fogazat: Bélyegkép:
1900-1918 között a különbözõ kiadásoknál III, IV, V, VI, VII, VII között változott 111/2, 12:113/4, 15 fésõsfogazat, sorfogazat a turulos kiadásnál gémeskutas puszta fölött turulmadár repül, alatta Szent Korona, koronás értékeknél I. Ferenc József mellképe
További bélyegkiadások Bélyegkép: 1916 Arató- Parlament sornál a filléres címleteken arató pár, a Koronás címleteken a parlament épülete, a 1918-ban kiadott soron, Károly királyt és Zita királynét ábrázolja.
1912-ben kiadott díjjegyes levélboríték: 1915. április 27-én ajánlott levélként Csurogban (Vajdaság) feladott levél 10 f turulos kiegészítéssel az ajánlási díj lerovására.
A tablósor készült a Dél-Alföldi Postörténeti Alapítvány megbízásából 2011-ben. Összeállította: Gáspár Elemér.
A MAGYAR BÉLYEG TÖRTÉNETE (3) Köztársasági és tanácsköztársasági bélyegek
Korona-inflációs bélyegek (1920-1925)
1918. nov. 16. – 1920. jan. 27. Az elsõ világháborút a központi hatalmak elvesztették. 1918 végén az Osztrák-Magyar Monarchia darabjaira hullott. Néhány az ezt követõen megjelent bélyegsorozatokból: 1918. KÖZTÁRSASÁG „KÖZTÁRSASÁG” felülnyomat az Arató- Parlament, a Hadisegély (III:) a Károly-Zita és SÜRGÕS bélyegeken, fekete színnel. Részlet a sorozatból:
Az I. világháborút követõ gazdasági hanyatlás pénzromláshoz vezetett. A postai díjszabás és a bélyegek névértéke folyamatosan emelkedett. Ebben az idõszakban 16 alkalommal emelkedtek a postai díjak. A távolsági levél díja 60 f-rõl 2000 koronára nõtt! Ebbõl az idõszakból a Koronás Madonna sortöredéket és a Petõfi-sort mutatjuk be. 1921/1925. KORONÁS MADONNA 1921-ben jelent meg az elsõ 50 K érték, késõbb a többi érték 10000 Koronáig (1925).
1919. MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁGI ARCKÉPEK A Magyarországi Tanácsok Elsõ Országos Gyûlése alkalmából. 1923. PETÕFI SÁNDOR A költõ születésének 100. évfordulója alkalmából jelent meg.
1919. Köztársasági kibocsátás. A bélyegképen a MAGYAR KIR. POSTA feliratból a „KIR.” szöveget kivésték. Címerrajz: „Kossuth-címer”.
1922-ben kiadott díjjegyes levelezõlap, infláció miatt bélyeggel kiegészítve.
Pengõ-filléres bélyegek (1926-1944)
Pengõ-inflációs bélyegek (1945-1946)
Az 1920-as évek közepén az infláció megállt. Pengõ-fillér váltotta fel az elértéktelenedett koronát. A korona értékû bélyegeket 1927 február végéig még felhasználták. Néhány szép sort mutatunk be az ebben az idõszakban megjelent bélyegekbõl:
A II. világháború után a pengõ gyors ütemben romlott. A posta a gyors inflációt a korábbi bélyegkészletek felülnyomásával próbálta követni. 1946-ban új bélyegeket adtak ki ezer, millió, billiós majd adópengõ értékjelzéssel. A díjszabás ebben az idõszakban 27-szer változott! A teljesség igénye nélkül néhány sortöredéket mutatunk be az inflációs bélyegekbõl.
1926. PENGÕ-FILLÉR Az új pénznem bevezetésének elsõ bélyegsora. Lentebb a sorozat néhány értéke látható.
1934. LEHE-BLOKK Az elsõ magyar blokk, a Levélgyûjtõk Elsõ Hazai Egyesülete (LEHE) 50 éves fennállására.
1945. FELSZABADULÁS, KISEGÍTÕ, BETÛS BÉLYEGEK Az 1943/44-ben kiadott „Hadvezérek és Nagyasszonyok” sorozat bélyegeit Felszabadulás, majd számos és betûs felülnyomásokkal látták el.
1945/46. „ÚJJÁÉPÍTÉS” SOROZAT Az infláció növekedésével egyre magasabb pengõ-értékû bélyegeket adtak ki. Érdekessége a sorozatnak, hogy az ív középsõ oszlopai fordított párokat alkotnak.
1946. BÉLYEGJUBILEUM A 75 éves magyar bélyeg emlékére adták ki a milliós értékjelzésû bélyeget.
1940. MÁTYÁS KIRÁLY Mátyás király születésének 500. évfordulója alkalmából kiadott sor 1946. LOVASFUTÁR, MILLIÓS BÉLYEGSOROK Új bélyegképek ezer és millió pengõ címletekben
A tablósor készült a Dél-Alföldi Postörténeti Alapítvány megbízásából 2011-ben. Összeállította: Gáspár Elemér.
A MAGYAR BÉLYEG TÖRTÉNETE (4) Pengõ-inflációs bélyegek (1945-1946) 1946. MILPENGÕS, MILLIÁRDOS ÉS BILLIÓS ÉRTÉKJELZÉSÛ BÉLYEGEK Három különbözõ sorozat növekvõ értékszámmal
Forint-filléres bélyegek (1946. aug. 1.-1953) A teljesen elértéktelenedett pengõt 1946. augusztus1-jén felváltotta a forint. 1950-ben megalakult a Magyar Filatéliai Vállalat, a Magyar Posta bélyegeinek hazai és külföldi értékesítésére. Az ötvenes években széles körben elterjedt a bélyeggyûjtés, 1952-ben létrejött a Magyar Bélyeggyõjtõk Országos Szövetsége, a MABÉOSZ. Ebben az idõszakban egyre szebb és több bélyeget bocsátott ki a Magyar Posta. Példaként néhány sortöredék az 1946-1981 között megjelent bélyegekbõl:
1946. ADÓPENGÕ A nagymértékû infláció miatt új pénzt vezettek be, az adópengõt. Egy adópengõ = kétezer-trillió pengõ.
1946. FORINT-FILLÉR Az elsõ forint-fillér kiadású bélyegsorozat.
1947. SZABADSÁGHÕSEINK
1948. CENTENÁRIUM Az 1848-49-es szabadságharc 100. évfordulója emlékére.
1953. NÉPVISELET
1945. szeptember 23-án Újkécskén feladott, 3 db 2 pengõs és 3 db 8 pengõs, felülnyomott bélyeggel bérmentesített levél.
Forint-filléres bélyegek (1953-1973)
Forint-filléres bélyegek (1973-1981)
1953. NÉPSTADION A Népstadion megnyitása alkalmából adták ki. A sorozat 1955-ben Rómában nemzetközi bélyegmûvészeti díjat nyert. A 30 f értéket a legszebb sportábrájú bélyegnek választották. A 2 Ft érékre felülnyomat készült az angolok elleni 6:3-as gyõzelem emlékére.
1973. CSONTVÁRY-FESTMÉNYEK Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) festményei
1956. SOPRONI FELÜLNYOMÁS A soproni helyi kiadás az Épületek és Munka sor 25 címletének felülnyomásával készült.
1979. KÖZÉPKORI MAGYAR PÉNZEK A berni Nemzetközi Numizmatikai Kongresszus alkalmából kiadott sorozat.
1957. VÖRÖSKERESZT A Magyar Vöröskereszt javára felülnyomás készült az 1955. évi Munka sor egyes címleteire.
1981. KITTENBERGER KÁLMÁN Kittenberger Kálmán (1881-1958) születésének 100. évfordulója emlékére.
1962. A VILÁGÛR MEGHÓDÍTÓI A párizsi nemzetközi ûrkutatási konferencia alkalmából megjelent sor:
1981. MAGYAR TÖRTÉNELMI ZÁSZLÓK A történelmi Magyarország zászlói.
1973. A POSTAI IRÁNYÍTÓSZÁM-RENDSZER A postai irányítószám bevezetésekor kiadott bélyeg:
A tablósor készült a Dél-Alföldi Postörténeti Alapítvány megbízásából 2011-ben. Összeállította: Gáspár Elemér.
A MAGYAR BÉLYEG TÖRTÉNETE (5) Forint bélyegek fillér nélkül (1981-tõl) 1981-ben a Magyar Posta a filléres névértékû bélyegek árusítását megszüntette. A postai díjak folyamatosan emelkedtek, 1981-tõl 1999-ig 16 szorosára! A kilencvenes évek elejére a kiadott bélyegek példányszáma csökkent. A következõkben bemutatott bélyegsorok nem mindegyike teljes sor. A kiválasztottak a magyar bélyegkiadás sokszínûségét érzékeltetik.
Forint bélyegek fillér nélkül (1981-tõl) 1992. A 62. BÉLYEGNAP A bélyegkép a Magyar Kir. Posta elsõ cégtábláját és a Magyar Posta új emblémáját ábrázolja.
1983. 200 ÉVES A BALLONREPÜLÉS
1986-1993. FORGALMI BÉLYEGEK 1986-1993 között a forgalmi bélyegek magyarországi kastélyokat mutattak be.
1984. DUNA-PARTI SZÁLLODÁK BUDAPESTEN 1994. TÉLI OLIMPIA LILLEHAMMER Az 1994-ben Oslóban rendezett bélyegbemutatón a 12 Ft címlet ezüstérmes lett.
1986. LABDARÚGÓ VILÁGBAJNOKSÁG MEXIKÓ
1996. AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC EMLÉKÉRE A forradalom 40 évfordulója emlékére, korabeli képekkel.
1990. VÉDETT MADARAK A sorozat 1990-ben az Állami Nyomdák nemzetközi konferenciáján „Kiváló Termék” és a „Legjobb Ofszet Bélyeg 1989-1991” címet nyerte.
Forint bélyegek fillér nélkül (1981-tõl)
1997. BUDAPEST ÉS MEGYÉK CÍMEREI Budapest és Magyarország megyéinek címerei.
Forint bélyegek fillér nélkül (1981-tõl) 2001. MAGYAR SZENT KORONA A blokk dombornyomással készült. A korona a papír síkjából kiemelkedik, a hátoldalán bemélyed. A bélyegképen felsorolva a koronaõrzési helyek olvashatók.
2001. NOSZTALGIA KISVASUTAK Korabeli gõz- és dízelmozdonyok.
2003. KÖNYV MÛVÉSZETE Magyar-kínai közös kiadás a két ország bélyegeivel.
2000. EZREDFORDULÓ A bélyegképen a holográfia kidolgozójának, Gábor Dénes Nobel-díjas fizikusnak a hologramos képe látható, és 57 jeles magyar matematikus neve olvasható UV fényben.
2004. SZEMÉLYES BÉLYEGEK A Magyar Posta 2004-tõl különbözõ bélyegképpel íveket ad ki, 2007-ig értékszámmal, ezután értékszám nélkül. A bélyegkép melletti szelvényre arckép, reklám, céghirdetés rendelhetõ.
2007. ÉLÕ ÖRÖKSÉGÜNK (KUTYÁK)
1994-2009. FORGALMI BÉLYEGEK 1994-1998 között népmûvészeti motívumok, 1999-2006 között antik bútorok jelentek meg bélyegképeken.
2008. FILAFALU Forgalmi sorozat jelent meg filafalu lakóinak életérõl az ifjúsági bélyeggyûjtés fellendítésére.
A tablósor készült a Dél-Alföldi Postörténeti Alapítvány megbízásából 2011-ben. Összeállította: Gáspár Elemér.