Fülöp Olívia Közúti árufuvarozó

Modellként kezdte, de ma már egy billencs kisteherautóval szállítja a homokot, a sódert, a cementet és a betont Fülöp Olívia az építkezésekre. A közgazdász végzettséggel rendelkező hölgy maximálisan megállja a helyét egy olyan szakmában, amit eddig elsősorban férfiak végeztek.

HA VALAKIRŐL TUDJUK, hogy korábban modellként dolgozott, de ma már közúti árufuvarozóként keresi a kenyerét, egyértelműen adja magát az első kérdés: hogyan vezetett az út a kifutók csillogó világából a nem túl csillogó építőipar felé? „Fiatalabb koromban 5-6 évig modellkedtem” – mondja Olívia.

„Középiskolások voltunk, amikor láttunk egy plakátot a barátnőimmel, ami modell-castingot hirdetett. Elmentünk a válogatásra, ahol engem végül kiválasztottak.

Akkor még kiskorú voltam, így a szüleimmel közösen volt egy megbeszélés az ügynökséggel a továbbiakról, majd jártam Pestre modelliskolába, annak elvégzése után pedig külföldi felkéréseket is kaptam. Shangahiban 3 hónapot, Milánóban pedig 2 hónapot dolgoztam. Érdekes, izgalmas időszak volt ez, azonban gyerekként mindig az volt az álmom, hogy a mindennapjaimat az utakon töltsem sofőrként. A volt párom miatt jött be az életembe a fuvarozás, ő ezzel foglalkozott. Mindennap jártam vele dolgozni és beleszerettem ebbe a munkába. Később meg- szereztem a jogosítványt, 4 évvel ezelőtt pedig elkezdtem a fuvarozást egyedül, de akkor még a volt párom támogatásával, akinek nagyon sokat köszönhetek. Két éve vettem meg az első saját autómat, azóta önállóan dolgozom.”

Elhatározását a családja mindenben támogatta, de ahogy Olívia fogalmaz: „Nem is tudtak volna mást csinálni, mert amit a fejembe veszek, azt meg is szoktam valósítani.” A barátai és ismerősei körében voltak azért néhányan, akik rácsodálkoztak a nagy váltásra, de mindenki- nek tetszett a bátorsága és az elhivatottsága. Olívia saját cége, az Olívia Fuvar elsősorban építőanyagok (sóder, beton, homok, cement) szállításával foglalkozik, de költöztetésben is lehet rá számítani, mert úgy fogalmaz: „Nagyjából mindent szállítok, ami ráfér a platóra.” A megrendelők legtöbbször rácsodálkoznak, amikor meglátják, hogy egy női sofőr vezeti a teherautót, de a tapasztalatok szerint inkább elismerik a teljesítményét, sőt, a bókolás sem ritka. „Szerencsére minimális fizikai munkát igényel a fuvarozás, a TÜZÉP telepeken segítenek felrakodni, a nagyobb építkezéseken a munkások nem is engedik, hogy én pakoljak. De ha például egy idősebb hölgyhöz megyek, aki nem tud segíteni, akkor természetesen megoldom egyedül a lepakolást.” Olívia általában reggel 6-7-kor kezd, kora estig dolgozik, de vannak olyan időszakok, amikor ennyi idő alatt sem végez, ilyenkor feltorlódnak a fuvarok, de igyekszik, mindennel időben végezni. „Egyáltalán nem unalmas munka, szeretem a változatosságát, azt, hogy minden nap más történik. Az irodai munkák soha nem voltak a kedvenceim, úgyhogy a fuvarozásban megtaláltam a hozzám legjobban illő állást.”

Az építőanyag szál egy elhullott lovat raktak fel daruval a platóra, amit a dögkútra kellett vinnem.”

A dimbes-dombos Pécsen vannak olyan területek, melyek elég nagy kihívás elé állítják. Elsősorban a donátusi kis dűlőket említi, ahol néha igazi kaland dolgozni. „Volt olyan meredek dűlő, ahol már a fék se fogta meg az autót, és csak a szerencsére hagyatkozhattam, de végül baleset nélkül ért véget az akció.”

Olívia a közeljövőben szeretné fejleszteni a cégét, nyárra szeretne még egy autót, akár egy nagyobb kocsit, de markolóban is gondolkodik. Ehhez pedig csak drukkolni tudunk neki, mert munkája nagyon üde színfolt a sok marcona fuvaroslegény között.

Tüke Busz: 7 női buszsofőr

NÉHÁNY ÉVVEL EZELŐTT nagy feltűnést keltettek a pécsi buszokon megjelenő első női sofőrök, ma azonban már mindenki természetesnek veszi, ha egy hölgy ül a volán mögött azon a buszon, ami éppen hazaviszi. Rutinos buszozókként – nap mint nap találkozva női sofőrökkel –, azt hittük, csalogató pálya lett a hölgyek részére a buszvezetés, ám Bánkuti István, a Tüke Busz Zrt. vezérigazgatója gyorsan lehűti kedélyeinket. Elmondása szerint jelenleg csupán 7 hölgy dolgozik sofőrként a cégnél (volt azonban olyan időszak, amikor 9-10 női sofőr is állt a cég alkalmazásában), a 244 főből álló autóbuszvezetői flottának ez csupán a 3 százaléka, ami Bánkuti szerint rendkívül alacsony. A hollandiai Utrecht példáját említi, ahol a buszsofőrök 42 százaléka nő. Nem hiába, hiszen a pécsi tapasztalat is azt mutatja, hogy a tömegközlekedés női sofőrjei strapabírók, jó problémamegoldók, empatikusak, nyugodtak, mosolygósak, és még hosszan lehetne sorolni kiváló, ehhez a munkához nélkülözhetetlen tulajdonságaikat.

Bánkuti szerint a bürokrácia is nehezíti a munkaerőfelvételt. Jelenleg egy B kategóriás jogosítvány után kell szerezni egy C kategóriás jogsit, és majd csak ennek megszerzése után lehet valakinek D-s engedélye, amivel már autóbuszt is lehet vezetni. Ez a procedúra hosszú és drága, ami sokaknak elveszi a kedvét a buszvezetéstől. Kormányzati szinten is vizsgálják a problémát, az előzetes terv az, hogy egy B-s jogsival egyből lehessen D-s jogsit szerezni.

„A legboldogabb én lennék, ha több női sofőrünk lenne” – zárta gondolatait a vezérigazgató. Mi pedig csak buzdítani tudjuk a hölgyeket, hogy üljenek a pécsi buszok volánjai mögé, mert higgyék el, nagyon menő!