KÖSZÖNTŐ Kedves Olvasónk! Nagy örömömre szolgál, hogy kezedben tarthatod a Magazin 21 első számát. Célunk nem kevesebb, mint egy stílusos, modern, városias magazin létrehozása a 21. század nógrádi (örök) fiataljai számára. Ez egy új minőségi magazin, amely szól Palócföld értékeiről, hagyományairól, céljairól, sikersztorijairól és helyi közösségeinkről, mert igenis van mire büszkének lennünk, van hová hazatérnünk. Bízom benne, hogy a Magazin 21 elnyeri majd a tetszésed és örömödet leled benne. JAKAB JÁCINT
“
PROGRAMIGAZGATÓ PROMERITUM ALAPÍTVÁNY
Palócnak lenni menő!
Az M3-as autópályáról lekanyarodva mindig megdobban a szívem, amikor a 21-es főúton elsuhanunk a Nógrád Megye tábla mellett. Ezt az érzést szeretnénk nektek ebben a magazinban összefoglalni, megmutatni azokat a szépségeket, amikért mindig érdemes hazajönni. Hiszen nálunk a legfinomabb a ropi, a leghíresebb a torta és a legszebbek a palóc lányok. Nem csak szüleinknek, de szülőföldünknek is köszönhetjük, hogy otthont, szeretetet, gondoskodást és tájszólást adtak nekünk. Lapozz tovább Palócországba! HAJAS ÁDÁM LAPIGAZGATÓ FŐSZERKESZTŐ MAGAZIN 21
magazin@klub21.hu | 3
TARTALOM & IMPRESSZIUM
04|
CÍMLAPSZTORI INTERJÚ KUBINYI JÚLIÁVAL
Kelet-Nógrád ifjúsági magazinja Megjelenik 10 000 példányban. Lapigazgató főszerkesztő: Hajas Ádám Vezető szerkesztő: Králik Márta Szerkesztő: Pál Helga Fotóprodukció: Mányó Ádám Tervezőszerkesztő: Imre Dávid Designer: Niederland Dávid Programigazgató, kiadó: Jakab Jácint Promeritum Alapítvány Elérhetőség: magazin@klub21.hu A Klub21 közösség és az &U Magazin partnerségében létrejött időszakos magazin. ISSN 2416-190X
TÁMOGATÓINK:
4 | magazin 21
05|
KÖZÖSSÉG BEMUTATKOZIK A KLUB 21
06|
HAGYOMÁNY 1956-RA EMLÉKEZÜNK
10|
SIKERSZTORIK AZ ORSZÁGTORTA ÉS A ROPI
TARTALOM & IMPRESSZIUM
14|
NÉPVISELET A PALÓC VISELET ÉRTÉK
26|
TÁLENTUM INTERJÚ TALPAI ZSANETTEL
28|
SZABADIDŐ MOZOGJ NÓGRÁDBAN!
30|
SPÁJZ A PALÓC KONYHA LEGJOBBJAI
A Promeritum Alapítvány több, mint négy éves fennállása óta számos színvonalas rendezvényt valósított meg, azzal a céllal, hogy erősítse a fiatalok városhoz kötődését, „komfortérzetét“, identitástudatát, és színesítse a helyi kulturális életet. Tevékenységével hozzájárul a fiatalok életszínvonalának növekedéséhez. Programjai között szerepeltek drogprevenciós tevékenységek, ifjúsági szakmai programok. Szabadidős tevékenységek szervezése, sportnapok, különböző kurzusok, előadói estek lebonyolítása. A tavalyi években az ÉTER - Tehetségkutató Fesztivál kiemelt programja mellett a teljesség igény nélkül, sikerült olyan programokat megszervezniük, amelyek több száz embernek nyújtottak szórakozási lehetőséget. Ilyen volt Bereczki Zoltán és Szinetár Dóra Önálló Estje, Láár András és Alapi István az Edda gitárosának az előadói estje, de lokális akciókban is részt vett a fiatalok bevonásával, mint pl. TESZEDD! szemétszedés vagy éppen a helyi közösségek táncóráinak, kirándulásainak szakmai workshopok megszervezése. Alapítványunk mostanra jutott el arra a szintre, hogy saját új generációs, prémium ifjúsági magazin negyedéves kiadásában is gondolkodjon, amely hiánypótló kommunikációs eszköz lenne Nógrád megyében, mind a fiatalok, mind az idősebb generáció számra.
magazin@klub21.hu | 5
CÍMLAPSZTORI Mióta énekelsz? Óvodás koromban kezdtem el énekelni, de az igazi népdaléneklés iskolás koromhoz köthető. Első osztályban volt az első nagyobb fellépésem egy március 15-ei műsorban.
FOTÓ: ROGOSZ PÉTER, RUHA: GREEN CULTURE
Mikor ébredt fel benned a palóc öntudat? Fellépéseim alkalmával mindig megkérdezték, hogy honnan jöttem és amikor azt feleltem, hogy Salgótarjánból, akkor mindig megjegyezték: “Palócföldről?”. Mondhatni ez külső elvárás is volt, hogy palóc népdalokat énekeljek. Például általános iskolában kezdtem el tanulni a palóc tájszólást, amit a mai napig, ha olyan népdalt énekelek, akkor ugyanúgy énekelem el, ahogyan megtanultam. Ez egy büszkeség számomra.
KUBINYI JÚLIA EGY IGAZI PALÓC HŐS SZERZŐ: HAJAS ÁDÁM
Példakép mindannyiunk számára. Junior Príma-díjas, Népművészet Ifjú Mestere címmel kitüntett népdalénekes, sokaknak azonban a Fölszállott a páva című televíziós tehetségkutatóból lehet ismerős. Idén májusban pedig már megjelent első szóló lemeze is – Magam járom címmel. Vele beszélgettünk a nógrádi értékekről. Mesélj egy kicsit magadról. Hol születtél? Salgótarjánban. Ott jártam általános iskolába, gimnáziumba és a zenei tanulmányaimat is ott végeztem.
6 | magazin 21
Azt mondtad, hogy büszkeség. Sokan mégis “cikinek” érzik a mai fiatalok közül tájszólásukat. Szerinted? Igen, ezt én is elég sokszor tapasztalom. Szerintem a nyelvjárásoknak a megőrzése mindenképpen egy érték, nem egy szégyellni való dolog. Én nem beszélek tájszólással, nekem ezt utólag kellett megtanulni, de örülök, hogy sikerült elsajátítanom. Tájszólásunk mindenképpen egy plusz dolog az életünkben. Egy igazi példakép vagy a palóc fiatalok számára. Hogyan éled ezt meg? Népdalénekesként nagyon fontosnak tartom, hogy a kisgyerekek megismerkedjenek kulturális gyökereikkel és néptáncot, népzenét tanuljanak. Úgy érzem, hogy talán ennek én is egy darabja lehetek. Például nyári táborokban már nagyon sokat tanítottam kicsiket. Szeretem, szívesen csinálom. Mit tanácsolsz a nógrádi fiataloknak? Bárki, aki elég erőt és kedvet érez magában és van is hozzá kellő elhivatottsága, azaz lát abban fantáziát, hogy ez a térség, ez a város nem egy veszett ügy, hanem igenis vannak értékei, azok tegyék hozzá amit csak tudnak. Például azok, akik büszkén emlegetik szülőföldjüket, vagy akár helyben bármilyen apró dologgal hozzá tudnak járulni ahhoz, hogy közösségek épüljenek, azok már igazi hősök.
KÖZÖSSÉG
MEGNYITJA KAPUIT A KLUB 21 Két felújított teremmel, otthonos, exkluzív hangulatot biztosítva indult el a Klub 21 Pálfalván, Salgótarján peremkerületén. Egy új közösségi tér alakult. Új közösség alakult és új barátságok szövődtek. Létrejött egy új hely ahol leülhetnek a fiatalok, hogy megoszthassák élményeiket egymással, és együtt új élmények részesei lehessenek. A Klub 21 létrejöttét a Promeritum Alapítvány tette lehetővé. Jakab Jácint, a Promeritum Alapítvány programigazgatója elmondta: szándékunk, egy olyan közösségi tér létrehozása, amely lehetőséget biztosít a fiatalok számára a kikapcsolódásra, a közösségépítésre és alternatívákat kínál a szabadidő hasznos eltöltésére. Állandó sportprogramok lesznek, kártyajáték, csocsó, biliárdasztal és darts is rendelkezésre áll majd. Hangsúlyt kap a testkultúra fejlesztése, a testi-lelki erőnlét megőrzése. Lehet sakkozni vagy épp újságot olvasni egy kávé mellett, valamint lesz számítógép és internet is. A felújítás munkálataiban teljes egészében önkéntesek vettek részt. Egy terem teljesen, egy másik pedig
részlegesen újult meg. A jelenleg még felújítatlan helyiségek átalakítása folyamatosan zajlik, amíg azok elnyerik végleges formájukat, de már most sokan érdeklődnek a klub iránt. A Klub 21 közösségének megvalósításával azt kívánjuk tehát elérni, hogy a városban élő, ide hétvégenként hazatérő fiatalok lehetőséget kapjanak arra, hogy szabadidejüket barátságos környezetben, tartalmasan tölthessék el, szülővárosuk élhetőbb, számukra vonzóbb környezetté váljon. Célunk, hogy a klub tagjai, a jelenlegi érdeklődési körük kiterjesztésével újdonságok befogadására kész, nyílt személyiségekké válhassanak, képessé váljanak arra, hogy személyes sorsuk alakítása mellett az őket körülvevő közösség érdekében is vállaljanak szerepet - zárta gondolatait Jakab Jácint, a Klub 21 közösség megálmodója. Bővebben: www.klub21.hu és a www.fb.com/ klub21salgotarjan oldalakon.
magazin@klub21.hu | 7
HAGYOMÁNY
8 | magazin 21
“
HAGYOMÁNY
Az ÁRNYAT elviszem... S a FÉNYT: nektek hagyom”
- Jecsmenik Andor – salgótarjáni ‘56-os
Interjú Bérczesi Mihálynével, a december 8-i sortűz szemtanújával, a POFOSZ Nógrád Megyei Szervezetének elnökével „A Palócföld az egy igazi haza!”. Csend ült a vállunkra a szűk irodában. Őszinte és mély érzések közepette indult az interjú Bérczesi Mihályné, Ani nénivel az 1956. december 8-i sortűz szemtanújával, a POFOSZ Nógrád Megyei Szervezetének elnökével. „Én itt születtem - folytatta - itt éltem le az életemet. Olyan környezet, olyan tájak vannak itt. Mindenkinek azt tudom mondani, hogy ezt a földet ritka kincs veszi körül. Maradjanak itt Salgótarjánban és a környékén, használják ki azokat a lehetőségeket, amiket ki lehet használni. Nem kell elhagyni Nógrád megyét…” Életre kelt a történelem
SZERZŐ: PÁL HELGA
Elkezdtük 1956-ot: „Kislánykoromban megéltem a második világháborút, akkor jártam iskolába és azt hittem, hogy ez az emlék marad az utolsó az életemben. De nem így történt. Itt voltam december 8-án, amikor a lövések után… Mi az Acélgyárból jöttünk, azt a sortüzet az acélgyáriaknak szánták. Valaki értesítette az Acélgyárat, így a főportás lezárta a sorompót és nem engedte ki az embereket. Treznyik Feri bácsi tartott egy rövid beszédet, hogy miért is jövünk le, hogy szabadítsuk ki a három embert, akit letartóztattak. Utána kinyílt a sorompó és elindultunk lefelé. Amikor leértünk az acélgyári úton, a régi Acélgyári Kórháznál már ott állt az orosz tank. Mikor leértünk, még lehetett hallani a lövéseket. A templom után lévő bérház a 48-as bérház, ott laktak anyósomék. Már az előtt is feküdtek halottak, mert lőttek a templommal szemben lévő egyemeletes házból, lőttek a templomból és ahová be tudtak húzódni a pufajkások, lőttek. Egy terhes asszony ott feküdt, a pólya a karján. Ment volna szülni a kórházba és már tiszta vér volt minden. Ott feküdt egy ember, akinek két kenyér volt a hóna alatt, vitte volna haza a családjának a kenyeret. Már nem tudta.
Fölmentünk anyósomékhoz, alig hogy felértünk, Ölbei a szülész orvos szaladt föl és mondta, hogy azonnal menni kell be a kórházba, mert rengeteg a sérült. Anyósom szülésznő volt, a sógornőm ápoló én elvégeztem egy Vöröskeresztes tanfolyamot, úgyhogy mentem velük. Mikor beértünk a kórházba azt, amit ott láttam… Azt, míg élek soha nem fogom elfelejteni… Azt soha az emlékeimből kitörölni nem tudom. Rengeteg halott, rengeteg sebesült a folyosókon, mindenütt. Azt elmondani nem lehet. Volt egy Novák nevezetű ember, aki lovas kocsival járt. Rengeteg halottat, fölpakolva a lovas kocsijára, teherautókra és vitték ki a temetőbe. Hiába mondják azt 46 halott volt. Nem. Sőt… Rengeteg halott volt. Somosról két testvér, akik a vasúton mentek haza Telek Ilona és Telek Erzsébet. Hátba lőtték mindkettőjüket. Fényes Misi két gyermeke, a lánya meg a fia. A kis Kakuk Józsika. Egy ember, aki jött, hogy hazavigye fiát az iskolából itt találta őt a földön, a téren. Felemelte a fiát és kiabált, hogy segítsenek neki. Ahogy kiabált hátba lőtték és visszaesett a fiával együtt és mind a ketten ott maradtak. Ezek nagyon borzasztó dolgok voltak.”
magazin@klub21.hu | 9
HAGYOMÁNY Az eltűnt kazetta: Darázs István és Biszku Béla „1989 elején Zengő Árpád felkeresett és kérdezte, elmondanám-e neki, mi történt ’56ban. Az elsők között voltam akit, megkeresett és elmondtam neki. Volt egy dolog, amit én elmondtam. Itt a Megyeházán volt az irodája, itt volt letéve a kazetta és ellopták, megsemmisítették. Az anyag egy részét leadta a Vasárnapi újságnak, a többi eltűnt. Tudni illik, Darázs István a pufajkások vezére és Darázs László testvérek voltak. Én nagyon sokat szenvedtem a férjem meghurcoltatása miatt. Volt egy beszélgetés Lacival, mikor szólt nekem. Jött két rendőr le a lépcsőn a gyárban. Megfogta a kezemet és a foga között csak annyit mondott: „Miskát elviszik”. Laci nagyon jó viszonyban volt a férjemmel, mondhatnám, hogy barátok voltak. Mondta a bátyjának, hogy ne bántsátok azt az embert, mert mind rágalom, amit róla mondanak. Akkor apósom és ő összehoztak egy
10 | magazin 21
beszélgetést Darázs Istvánnal, emiatt lopták el a kazettát, ez volt az egyik része az anyagnak. Elmentem és beszéltem Darázs Istvánnal. Nekem annyit mondott csak rámutatva egy köteg papírra, hogy a maga férjét meg sem kellett volna hallgatni. Ezek alapján a falhoz kellett volna állítani és agyon kellett volna lőni. Az öcsémnek köszönheti a férje életét. Én mondtam neki, hogy én ismerem a maga elsőszülött fiát. Mit szólt volna ahhoz, ha a maga fiát lövik itt agyon úgy, mint a Kakuk Józsikát? Akkor lesütötte a fejét és annyit mondott, hogy Biszkuval beszélt telefonon és azt mondta neki Biszku, vagy Ti lőttök, vagy Titeket lőnek. Ez rajta volt a kazettán. Ezért tűnt el a kazetta… És hát a gyárban azok, akik tönkre tettek emberi életeket, azokat én mind elmondtam és ellopták a kazettát. Ilyen dolgok történtek és én bízom nagyon abban, a fiatalok ezeket megértik és nem azt a sok hazugságot fogják elhinni, amit állítottak, hanem az igazságot.”
HAGYOMÁNY
FOTÓ: MÁNYÓ ÁDÁM, INSTAGRAM: @MANYOA
A X, Y, Z generációs közönynek Egy szemtanú szemén át látva az eseményeket éreztem a dolgok nyomasztó súlyát. Az emlékek visszavittek a húsba, életekbe és sorsokba maró lövések közé. Közjáték nélkül a puszta szavak mutatták meg mi történt. Szinte borsózott a hátam, sosem láttam még ilyen közelről 1956-ot. Sajnos néhányan közömbösen hallgatják, mit történt és nem értik miért kell ennyit beszélni erről? A válasz, hogy ne ismétlődhessen meg újra az az embertelenség. Ettől szeretnének megóvni Bennünket. Értéket és emléket adnak nekünk, egyúttal emléket állítanak azoknak, akiket ártatlanul hátba lőttek. „Én arra kérem a fiatalokat, hogy soha ne feledkezzenek meg ’56ról. Ne felejtsék el azokat az embereket, akik a fiatalságukat, az életüket, a családjukat áldozták fel azért, hogy egy szebb, egy boldogabb életet érjünk el, és hogy mindenkinek jobb legyen. Ahhoz, hogy erre ne kerüljön sor, sok múlik a fiatalokon, hogy hogy állnak hozzá és hogyan segítik, hogy egy szebb, boldogabb hazában élhessenek.”
“AZ EMLÉKEK VISSZAVITTEK A HÚSBA, ÉLETEKBE ÉS SORSOKBA MARÓ LÖVÉSEK KÖZÉ.” - Bérczesi Mihályné, a december 8-i sortűz szemtanúja, a POFOSZ Nógrád Megyei Szervezetének elnöke. magazin@klub21.hu | 11
SIKERSZTORIK
EGY SZELET AZ ÉDES MENNYORSZÁGBÓL SZERZŐ: KRÁLIK MÁRTA
Szemet gyönyörködtető versenyművek, íz-orgia és sok-sok izgalom. A tét nem más, mint a „Magyarország Tortája” cím. 2015-ben a salgótarjáni Kézműves Cukrászda lelke, Szó Gellért és testvére, Szó Dániel bizonyultak a legkiválóbbaknak a zsűri szemében, mégpedig a pannonhalmi sárgabarack-pálinkás karamelltortával. Mi is meglátogattuk a G&D Kézműves Cukrászdát, ahol a díjnyertes tortaszelet és egy kávé elfogyasztása mellett Gellérttel készítettünk interjút. Hogyan válogatjátok meg az alapanyagokat, és itt mik azok, amiket legfőképpen szem előtt tartotok? A vajat Franciaországból rendeljük, a tejet egy közeli gazdától (ami különleges francia Jersey tehénból származik), a csokoládé pedig Belgiumból érkezik. Testvérem a kenyerekhez több, mint 1 éves vadkovászt használ, amit ő nevelt és benne van a saját energiája, ami miatt nagyon finomak a kenyereink is. Különleges testes ízét pontosan ez az öreg kovász adja. Honnan jött ez az egész szenvedély a cukrászat és az édességek, valamint maga az alkotás iránt?
12 | magazin 21
Azt pontosan mi sem tudjuk megmondani, hogy honnan jött; inkább úgy érezzük, hogy a cukrászat talált meg minket. Én a fagylaltot megálmodtam és elkezdtem tanfolyamokra járni, aztán jöttek a külföldi tanulmányutak: Olaszország, Franciaország és most újra Olaszország. Ráadásul ezt úgy érzem, hogy ez folytatódik tovább. Mikor kezdtétek el ezt a tevékenységet és hogyan alakult meg a ma meglévő vállalkozásotok? Testvérem pékként indult, aztán elment barista tanfolyamra, majd ő is kiment Norvégiába a pékmesterség fortélyait kitanulni. Nagy segítség volt, hogy a Magyar Cukrász Iparosok Országos
SIKERSZTORIK Ipartestülete pályázatot hirdetett, és mi is kimehettünk. Két és fél éve indult a vállalkozás; először még volt egy cukrászunk, aki a süteményeket készítette, én pedig a fagylaltot csináltam reggelente, aztán a pultnál voltam. Testvérem a kávét készítette és a beszerzéssel foglalkozott. Az első süteményt ezután készítettük, mert éreztük, hogy valami nem stimmel azokkal a receptekkel, amik akkor voltak.
Mik a legfőbb szempontok egy-egy remekmű elkészítésénél? Teljesen a szakmának élünk, teljes szívből és szeretetből csináljuk, mert elképesztően jó érzés jót adni az embereknek. Mostanában egyre jobban próbálom művészetté formálni a cukrászatot, így jött az ötlet a palóc kollekcióról is: Mikszáth novelláiról kapták a sütemények a nevüket és mind formában, mind ízvilágban tükrözik a novella címeit.
FOTÓ: MÁNYÓ ÁDÁM, INSTAGRAM: @MANYOA
Mi ihlette az Országtorta ízkombinációját? Mindezt Franciaország ihlette, ahol tavaly szeptemberben voltam tanulmányúton, akkor nagyon nagy divatja volt a sóskaramellnek és ezt egy hazánkban rendkívül finom gyümölccsel kombináltam, így esett a választás a sárgabarackra. A pannonhalmi pálinka még jobban kiemelte a sárgabarack ízét, így összeállt a teljes kép. Fehérlisztet nem tartalmaz, így ehetik lisztérzékenyek is.
Milyen terveitek, álmaitok vannak a jövőre vonatkozólag? A jövőre nézve szeretnénk még több helyen is megismertetni a kínálatunkat. Rá szeretnénk döbbenteni az embereket, hogy eddig tévhitben éltek, és az iparosodás teljesen tönkretette a kézművességet. Kényelmi termékek születtek, aromák tömkelegével, és sajnos ezeket a sütiket és ételeket fogyasztottuk éveken keresztül. Nagyon örülnék neki, ha minél több kézműves műhely nyílna minden téren; végre megfordulna az arány és az emberek jókat ehetnénekihatnának. SZÓ GELLÉRT DÍJNYERTES CUKRÁSZ Első édességünk a tiramisu volt, ami nagyon jól sikerült és óriási elégedettséggel töltött el bennünket, hogy a vendégeknek is tetszik. Így hát elhatároztuk, hogy belefogunk a cukrászsütemények készítésébe és a többi aztán jött magától. Azóta egész nap sütünk, este pedig a szakkönyveket tanulmányozzuk. Elég spirituális beállítottságunk van, amit úgy jellemeznék, hogy szerintünk a süteményt szeretetből kell adni az embereknek, nem pedig pusztán a bevétel miatt. Pontosan ezért az alapanyagokra nagyon nagy igényt fordítunk.
magazin@klub21.hu | 13
SIKERSZTORIK
A ROPI Ha ropi, akkor Nógrádi ropogós – tudja ezt mindenki, aki gyerekként a szörp, vagy évekkel később a sör mellé ropit is fogyasztott. És hiába van sok másfajta is, valahogy adja magát, hogy a ropi az a nógrádi, a többit csak ennek hiányában érdemes megkóstolni, ha egyáltalán. Nem csoda hát, hogy a 45 éve készülő Nógrádi ropogós sós pálcikából naponta százezer tasakot gyártanak a Salgó Center Coop Zrt. salgótarjáni, karancslapujtői és karancsberényi üzemeiben évente; ez egy évben több mint tízmillió zacskó. Az első gyártósort 1971-ben hozták be Ausztriából, ahogy a receptet is – ez azonban nagyon sokat változott azóta.
14 | magazin 21
TUDTAD, HOGY NAPONTA SZÁZEZER CSOMAG ROPI KÉSZÜL A ROPI GYÁRBAN?
SIKERSZTORIK
Nógrádi ropit az ország szinte minden pontjára szállítanak: multinacionális cégeken, nagykereskedelmi hálózatokon, valamint a Spar és a Coop üzletláncain keresztül jutnak el a vásárlókhoz. Az üzemben a jól ismert ropin kívül különböző kiszerelésekben pereceket, tönkölybúzából készült, szezámmagos, valamint csökkentett sótartalmú ropit is készítenek. Turiné Bácskai Julianna, a cég üzemvezetője magazinunknak arról is beszélt: a három üzemben összesen 97 ember dolgozik, ebből két üzemben folyamatosan folyik a termelés. Elmondása szerint a receptben nincs semmi különleges, csupán annyiról van szó, hogy természetes, jó minőségű alapanyagokat használnak a gyártás során; liszt, élesztő, cukor, só és az anyagok pontos kimérése, ennyi a trükk. “Huncutság, rafináltság nincs benne” – fogalmazott az üzemvezető. Valami persze biztosan van benne; akárkit kérdeztem a ropikról, mindenkinek a Nógrádi jutott az eszébe, azzal a kiegészítéssel: “az a legfinomabb!”.
SZERZŐ: PAPP GERGŐ FOTÓ: MÁNYÓ ÁDÁM, INSTAGRAM: @MANYOA, INTERNET
SZTORI
“HUNCUTSÁG, RAFINÁLTSÁG NINCS BENNE. CSUPÁN LISZT, ÉLESZTŐ, CUKOR, SÓ.”
magazin@klub21.hu | 15
NÉPVISELET
PIROS, FEHÉR ÉS KÉK A PALÓC VISELET ÉRTÉK
16 | magazin 21
NÉPVISELET
A PALÓCOK JELLEME “SZERETNEK JÓKAT ENNI-INNI ÉS DALOLÁSZNI” A palóc ember külsőleg izmos, erős, strapabíró, furfangos észjárású. Akkor is vidám, ha nehezebb a sorsa. Ugyanakkor büszke és önérzetes, az idegenek iránt bizalmatlan és zárkózott, de akit megszeret, annak kitárja szívét-lelkét. A fiatalok lobbanékonyabbak, az idősebbek már nyugodtabbak. A palóc ember szereti a társaságot és a mulatságokat; egy jó lakodalom, búcsú, disznótor vagy farsang alkalmával szeretnek jókat enni-inni és dalolászni. Tisztelik a magyar hagyományokat, figyelembe veszik a jeles napokat és hívőek. Egy-egy nagycsalád régen együtt építette a házat, és segítették egymást, ahol csak tudták. Szorgalmas nép, ügyesen faragnak, hímeznek. Házilagos szövőszéken állították elő a vásznat, amelyből ruházatot és pokrócokat is készítettek. Ezekre aztán kézzel hímezték a palóc motívumokat a lányok, asszonyok.
“EGYSZERRE HATOT IS MAGUKRA ÖLTENEK”
A PALÓC ÖLTÖZKÖDÉS
A palócok ruházata tiszta, házuk környéke pedig rendezett. A férfiak viselete egyszerű: bő ujjú ing sötétkék vagy fekete mellénnyel, fekete nyakkendővel. Télen szűr, bekecs vagy ködmön szolgál melegebb ruházatként. Az asszonyok, lányok cifra, tarka viseletet hordanak. Ingükre, amely csipkés, fodros, rövid ujjú, selyem vagy bársony felsőt vesznek fel és nyakukba rojtos kendőt kötnek. Szoknyájuk bő, alul szalaggal szegett. Nem ritka, hogy egyszerre hatot is magukra öltenek, és mindig a legfelső a legdíszesebb. Lábukon magas sarkú csizmát viselnek. Az asszonyok kendőt kötnek a fejükre, a lányok pedig hajadonfővel vagy pártában járnak.
SZERZŐ: KRÁLIK MÁRTA
FOTÓ: MÁNYÓ ÁDÁM, INSTAGRAM: @MANYOA
NÉPTÁNCOSOK: SZELES GERGŐ, TAKÁCS BERNADETT, BENEDEK MÓNIKA
magazin@klub21.hu | 17
NÉPVISELET
18 - palóc divat PALÓCNAK LENNI...
“EZ OLYAN, MINT EGY NEMZETI HOVATARTOZÁS. AKÁRHOVÁ MÉSZ, AKÁRHOL ÉLSZ, TELJESEN MINDEGY. MINDIG TUDOD, HOGY HOVÁ TARTOZOL. HA EZEN VÁLTOZTATNI AKARSZ, AZT CSAK A SZÍVED KITÉPÉSÉVEL TEHETED MEG” 18 | magazin 21
NÉPVISELET
19 - palóc divat
FOTÓ: MÁNYÓ ÁDÁM, INSTAGRAM: @MANYOA
BENEDEK MÓNIKA
magazin@klub21.hu | 19
FOTÓ: MÁNYÓ ÁDÁM, INSTAGRAM: @MANYOA
NÉPVISELET
20 | magazin 21
NÉPVISELET
AZ ÖLTÖZET FUNKCIÓI
“A JELES NAPOK MEGHATÁROZTÁK AZ ADOTT VISELETET.”
Az öltözetnek volt egy olyan funkciója is, hogy jelezze a kort, az állapotot és az alkalmat is. Meghatározott jelentése volt a ruha színének és az anyagminőségnek is. Utalt a viselője korára és a családi állapotára is. Az életkor előrehaladtával a viselet egyszerűsödött és színe is sötétedett. A lányok a világos és tarka szoknyákat 30 éves korukig viselhették, majd ezt váltotta fel a keskeny síkú szoknya. Az asszonyok színes ruhái így a lányaikra szálltak át. A fiatalasszonyok széles, fekete, hímzett bársonnyal díszített szoknyát viseltek. 30 éven felül a nők már csak sötét ruhákat (kéket, feketét, apró mintás öltözeteket) hordtak és elhagyták a fehér alsószoknyát is. A ruhának jelentős szerepe volt a test megformálásában is. Az akkori paraszti ideál a lapos mell és a nagy, formás far volt. A „pruszlik” szerepe az öltözetben pont ezért az volt, hogy leszorítsa a mellet. A jeles napok szintén meghatározták az adott viseletet. Amint az ünnepi időszakok is harmóniában vannak a természettel, a ruhák színei is ennek a jellegét és a hétköznapi viselettől való eltérést jelezték.
“MINDEN ÜNNEPRE MÁS-MÁS SZÍNŰ KENDŐ, SZOKNYA JUTOTT.”
AZ ÖLTÖZET SZÍNEI
A palóc népviselet híresen cifra, sőt sokszor fényűző volt, az asszonyokra szinte minden ünnepre más-más színű kendő, szoknya jutott. Ünnepek, folklór programok alkalmával ma is sokan szívesen viselik ezeket a darabokat. A folklór rendezvények közül különösen érdekes a szüreti rendezvény. Ilyenkor évről évre az evangélikus jegyespár jegyzőnek és jegyzőnének, a fiatal katolikus házaspár pedig bírónak és bírónénak öltözködik be. Lakodalomkor a menyasszonynál élő növény, a tisztaságot jelképező rozmaring is a viselet része volt. A lányságból az asszonyi életbe való váltást, a társadalmi állapotváltozást és az emberi élet nagy fordulópontját a fejviselet megváltozása is jelezte. A menyasszony pártát, illetve gyöngyös koszorút viselt, kezében kivarrott zsebkendőt tartott. Nyakát fehér, rózsaszín vagy kék színű gyöngy díszítette. A vőlegény öltözete abban különbözött az ünnepi viselettől, hogy kalapjára rozmaringos bokrétát tűztek, és a kabát gomblyukába is ugyanilyet tettek.
magazin@klub21.hu | 21
FOTÓ: MÁNYÓ ÁDÁM, INSTAGRAM: @MANYOA, NÉPTÁNCOS: TAKÁCS BERNADETT
NÉPVISELET
22 | magazin 21
NÉPVISELET
A NŐI VISELETEK A pendely fölött hordott alsószoknyák kendervászonból készültek, szegőjük kásmírból, stefánból és bársony anyagból készültek. Hétköznap a pirossal, ünnepeken rózsaszínnel, gyász alatt pedig kékkel szegett alsószoknyát viseltek. Az idősebb asszonyok fekete bársonyszegőt varrtak a szoknyájukra. Ezt a szegést, varrást otthon végezték el, a ráncokat tüzes vasalóval tették tartóssá. A „slingelt” szoknyák összeállítása elmélyültebb varrástudást igényelt, ezeket legtöbbször varróasszonyokra bízták. A díszítő csipkét (slingelést), amely kivillant a szoknya alján, és amelynek sejtetése külön jelentéssel bírt, vándorárusoktól vásárolták. A viselő korától és az alkalomtól is függött az egyszerre felöltött alsószoknyák mennyisége, és nem mellesleg az alakformálásban is szerepet játszott. A felsőszoknyán hordott köténynek egyrészt volt egy gyakorlati funkciója (ugyanis védett a munka közbeni szennyeződésektől), másrészt pedig díszítő darabja lett az ünneplő öltözeteknek. A rövid ujjú ing is vászonból készült, a könyékig érő buggyos ujjak végére széles kézelő került, amelyet végül lapos hímzéssel díszítettek. A fiatalabbaké kék és piros színű, az idősebbeké pedig fekete és fehér színű mintákkal készültek. Díszítést csak az ünnepi viseletre tettek. Elmaradhatatlan kellék volt a kézbe vett kendő, zsebkendő, amelyet a lányok, asszonyok kézben vagy a derekukon betűzve hordtak, négyszögletűre hajtogatva. A vállkendő fontos darabja volt az ingvállas-pruszlikos viseletnek, amely szintén védett a hidegtől, ugyanakkor dekoratív darabjává is vált az öltözetnek. Sőt, a felsőtest domborulatait is elfedte.Ékszerként hétköznap a lányok 6-8, az asszonyok 4-6 soros gyöngyöt viseltek. A lányok ünnepek alkalmával fehér, hétköznap piros illetve kék színű gyöngysort, a fiatalasszonyok piros színűt, az idősebbek pedig fekete, zöld vagy kék színű gyöngyöket vettek fel. Főkötőt a férjes asszonyok hordtak, akik befonták és kontyba tekerték a hajukat.
magazin@klub21.hu | 23
FOTÓ: MÁNYÓ ÁDÁM, INSTAGRAM: @MANYOA, NÉPTÁNCOSOK: SZELES GERGŐ, BENEDEK MÓNIKA
NÉPVISELET
24 | magazin 21
NÉPVISELET
A FÉRFI VISELET
“A LAJBI ELEJÉN IS ÓLOMGOMBOK VOLTAK, DE RITKÁN GOMBOLTÁK ÖSSZE AZÉRT, HOGY LÁTSZÓDJON AZ ING HÍMZÉSE.”
Az ünnepen viselt ingeket különféle díszítésekkel látták el: a gomboláspánt melletti szegőzések és különféle hímzések ékesítették. Az ingek elejét azsúrozás díszítette, de a legényeknél a keskeny lyukhímzés is elterjedt volt. Az ingek kézelőjét kék és piros gombok díszítették. Az inghez bőgatyát hordtak, amely tulajdonképp a ráncolt vászongatya továbbfejlesztett változata. Ismertek voltak a kék és fekete posztóruhák; a kabát, lajbi és a nadrág egyféle anyagból készült, fehér flanel béléssel. A posztókabát csípő alá ért, elején kötött gombokkal záródott és zsinórozás is díszítette. Kihajtós gallérját fekete bársony fedte, csakúgy, mint a posztónadrágot. A lajbi elején is ólomgombok voltak, de ritkán gombolták össze azért, hogy látszódjon az ing hímzése. A 20. században elterjedt a kalap viselése, amelyet a vásárokon szereztek be. Ünnepeken a legények lúd- vagy kakastollal, illetve egy-egy szál rózsával vagy szegfűvel díszítették. A vőlegény kalapjára rozmaringot tűzött. Idős, házasemberek azonban nem viselhettek kalapdíszt. A legújabb és legszebb kalapot a templomba vették fel.
magazin@klub21.hu | 25
NÉPVISELET
A PALÓC ÖLTÖZKÖDÉS ÁTÜLTETÉSE A MAI DIVATBA Hétköznap már nem viseli a lakosság ezeket a tradicionális ruhadarabokat. Viszont különlegessége miatt ezért lenne fontos, hogy a fiatalok is megőrizzék a jellegét, és büszkén viseljék, mutassák a csodás palóc világot a világ felé. A mai fiatal korosztály leginkább a szülők, a nagyszülők elmeséléséből ismeri az akkori életmódot. A divat és a dizájn szó hallatára az ember legelőször a kifutók világára, a divattervezőkre, Milánóra, Párizsra és New Yorkra koncentrál. A nagyvárosra és a lüktetésre. A hírnévre és a csillogásra. Holott ez egy teljesen nyugodt közegben, letisztult formákkal és mintákkal is működőképes dolog. A palóc viseletek például mindig is az egyszerűségre törekedtek, viszonylag egyszerűbb mintákkal. Ennek a jelenbe való átültetetése jelentheti egyrészt az elköteleződést és a tiszteletet a szülőföld iránt, illetve jelentheti a tradíciót is, megemlékezvén a régi ünnepekről, hagyományokról. Az elmúlt években hihetetlen sikert arattak a kalocsai mintás hímzett ruhadarabok és tárgyak. Szinte mindenen és mindenhol felbukkan most már ez a motívum. Dicséretes, hogy ennyire közkedvelt, viszont óvatosan kell ezzel bánni a banalizáció veszélye miatt. Arra szükséges vigyázni, hogy az igazán értékes dolgokat ne hagyjuk elértéktelenedni. A palóc dizájnt limitált szériában, bizonyos keretek között szükséges elérhetővé tenni az emberek számára. A múlt értékeit érdemes továbbvinni a jelenbe és a jövőbe is, hiszen a mondás szerint „a múlt ismerete nélkül nem tudjuk építeni a jövőt”. Az elmúlt évszázadban óriási változáson ment keresztül a világ, rengeteg tevékenység és szokás változott meg. Az öltözködésben is megfigyelhető ez a megváltozott tendencia, sokkal „lazább” és egyszerűbb ruhadarabokat hordanak az emberek, mint régen. Ma már a lányok, asszonyok talán el sem tudnák elképzelni a mindennapi életünket huzamosabb ideig rakott szoknyában, bő ujjú ingben és befont hajjal, csak néhanap, mondjuk bálok, ünnepek esetén. Éppen ezért, ha az lenne a cél, hogy a palóc motívumokat becsempésszük a mindennapokba is, akkor valamelyest alkalmazkodni kell a jelenlegi trendekhez. Például egy picit modernebb változatú bő ing, motívumokkal, vagy egy nyári ruha, egy
26 | magazin 21
kényelmesebb szoknya és mellény vagy kabát igazán kényelmes viseletté is válhat. Nem beszélve arról, hogy a régi vászoningek például mennyivel kíméletesebbek a bőrhöz a műszálas ingekkel szemben. Mindezt bátran lehet kombinálni gyönggyel, palóc motívumú ékszerekkel és sálakkal, bőr táskával. Egy fekete cipellő minden ruhadarabhoz illik. A sminknél pedig visszaköszönhetnek a meghatározó kékes illetve vöröses színek, valamint a fekete is. Férfiaknál valamivel könnyebb a helyzet, hiszen a fehér ing és a fekete mellény, kabát illetve nadrág egyszerűbb viseletnek számítanak, mint a női darabok.
NÉPVISELET PALÓC NÉPTÁNCEGYÜTTES Így itt nem is szükséges „drasztikusabb” változtatásokat megvalósítani. Mivel szüleink, nagyszüleink mindig büszkén és jókedvűen, nosztalgiázva mesélnek a régi életmódról (amit mi már kissé nehézkesen tudunk elképzelni), elengedhetetlen egyrészt az, hogy a szüreti bálok és a folklór rendezvények által újra megelevenedjenek a régi
Együttesünk 2012 januárjától a Martin György Néptáncszövetség tagja. Ez a táncos szakmai szövetség rendezi meg minden páros évben az amatőr néptáncegyüttesek minősítését adó Néptáncosok Országos Bemutató Színpada fesztiválokat. Csoportunk eddig négy alkalommal, először 2002-ben Százhalombattán, majd 2010-ben, 2012-ben és 2014-ben
képek. Másrészt, ha a fiatalok átélik és személyesen a magukévá teszik a palóc kultúrát és viseletet a mindennapokban is, akkor annál inkább a szívükön fogják viselni annak sorsát és tovább örökítését. Másképpen mi mit is mesélhetnénk a gyermekeinknek és az unokáinknak erről a csodás kultúráról?
Salgótarjánban lépett színpadra versenyprogramjával. 2012-ben együttesünk jól minősült címet szerzett amelyet a 2014-es minősítő alkalmával sikerült megismételni. 2015 májusában nagyköveti meghívásra 11 táncosunk képviselte hazánkat s egyúttal a palócságot a Tel-Avivban első ízben megrendezésre került magyar napok kulturális programjaiban.
“ARRA SZÜKSÉGES VIGYÁZNI, HOGY AZ IGAZÁN ÉRTÉKES DOLGOKAT NE HAGYJUK ELÉRTÉKTELENEDNI.” KÖSZÖNET A PALÓC NÉPTÁNCEGYÜTTES NÉPTÁNCOSAINAK KÖZREMŰKÖDÉSÉÉRT!
magazin@klub21.hu | 27
TÁLENTUM
ZSANÍLIA ART TALPAI ZSANETTŐL
SZERZŐ: KRÁLIK MÁRTA
Két sugárzó szem, fürtös haj, csupa báj és mosoly. Zsanit már messziről ki lehet szúrni a folklór rendezvényeken a portékája mögött. Szeretetével és segítőkészségével valósággal körberajongja az embereket, akik lenyűgözve válogatnak csodaszép kézzel készült ékszerei közül. Miután minden érdeklődőnek segített, Talpai Zsanettel leültünk beszélgetni arról, hogy hogyan is alakult nála ekkora szerelemmé az évek során az égethető gyurmából készült ékszerek és ajándéktárgyak megalkotása. Imádsz kreatívkodni, és a legkülönlegesebb változatát, az égethető gyurmát varázsolod csodaszép ékszerekké. Honnan jött ez az egész ötlet?
Mi volt az, aminek a hatására elkezdted gyártani az ékszereket, dekorációkat? Egy barátnőm talált a Facebookon egy oldalt, ahol süthető gyurmából süti formájú ékszereket mutattak be. Mivel gyerekkorom óta érdekelt a
Mindig is készítettem fülbevalókat, különböző talált anyagokból, textilből, fából, agyagból, gyöngyből, rézdrótból. Ezek mind igazi kreatív ékszerek voltak. De aztán megtalált ez a különleges anyag, amiből minden elképzelést meg lehet valósítani.
kézművesség (kerámia, rajz, festés) és ezt tudja a barátnőm is, ő mondta: „Zsani, szerintem ezt te is megtudod csinálni!” Akkor annyira ez nem foglalkoztatott, el is felejtettem. Három évvel ezelőtt egy pályázatíró tanfolyamra jelentkeztem. A csoportban az volt a feladat, hogy mindenkinek
28 | magazin 21
TÁLENTUM egy kitalált projektet kellett megvalósítani. Az enyém egy kézműves ház megalkotása volt. A csoportban mindenki bemutatta önmagát és tevékenységét, úgy, mint én a különböző ékszereimet. A csoportból megkértek, hogy készítsek muffin fülbevalót. Így találkoztam másodszor ezzel a süthető gyurma ötlettel. Aztán megvettem az első csomag gyurmákat. Mikor kezdted el ezt a tevékenységet? Ezt a tevékenységet három évvel ezelőtt kezdtem. A legelső süthető gyurma ékszerem egy muffin volt, akkor még elég esetlen és kezdetleges formával. Milyen eszközöket szoktál még felhasználni a megmunkáláshoz a két kezeden kívül? Leggyakrabban az ujjaimat használom, de vannak különböző eszközeim, - kis szikék, tűk és kiszúró formák -, amik megkönnyítik a minta felhelyezését a felületre. Hogyan szoktad reklámozni/terjeszteni a termékeidet? Facebookon van egy oldalam, Zsanília Art néven. Úgy gondolom ez az a felület, ahol a leggyorsabban és a legtöbb embert tudom elérni az újdonságaimmal. Ki a célközönség, illetve tervezed-e bővíteni a portfóliódat, célcsoportodat? Készítek felnőtt és gyerek ékszereket is. Különböző ajándéktárgyakat, bögréket és evőeszközöket dekorálok, ami ideális ajándék bármely korosztály és nem számára. Jövőbeli projektem megvalósításához tartozik a férfi ékszerek gyártásának az elindítása is.
Mely típusú ajándéktárgyak a legkelendőbbek és a legkedveltebbek? A fülbevalók, nyakékek, gyűrűk mindenképpen, de a bögre és a teáskanál is nagyon népszerű. Szoktál kiállításokra, vásárokba menni? A nyári hónapokban különböző kézműves vásárokra, fesztiválokra látogatok el az ékszereimmel. Próbálom a népi hagyományokat őrző rendezvényeket megcélozni. Ilyen volt például a III. Palóc Világtalálkozó, a Palóc Táncház találkozó, a varsányi Lepényfesztivál. Egyik évben egy tíz napos kézműves találkozón is részt vettem, a kapolcsi Művészetek Völgyében. Milyen visszacsatolásokat kapsz a munkáddal kapcsolatosan? Szinte minden alkotásom után kapok pozitív megerősítést azzal kapcsolatban, hogy szép és jó az, amit csinálok, és ne hagyjam abba. A családomtól teljes körű támogatást kapok mindenben, például édesapám készített nekem egy árusító pavilont fából, ami szétszedett állapotban a kicsi autómban is elfér. Édesanyám varrónő, így a ponyvát ő alkotta a pavilonhoz. Testvéreim az ékszerkészítésben segítenek. Mik az álmaid a jövőre nézve? A jövőben szeretném az ékszereimet lezsűriztetni, mivel annyira sajátosak és személyesek, hogy megérdemelnek egy védjegyet. És mindenképpen szeretnék egy saját kézműves ajándékboltot is a lakóhelyem közelében.
Honnan a palócmotívum szeretete? Mivel itt a palóc földön születtem és élek, így fontosnak tartottam, hogy valami olyan motívumot használjak, ami ide köt. Anyai nagymamámnak van népviselete, előszedtem és a szakácska mintájából merítettem az első népi ékszerem megalkotásához az ábrákat.
magazin@klub21.hu | 29
SZABADIDŐ
HEGY, KAJAK, HORGÁSZBOT – SPORTOLJ NÓGRÁD MEGYÉBEN! Nógrád megye számos különleges sportolási lehetőséget biztosít, profibbak és a csak kikapcsolódást keresők számára is. Az alábbi cikkben ezekből válogattunk. Vízi- és lovastúrák
Horgászat
Kajaktúrázni is lehet Nógrádban, a Vizi-Lovas Nonprofit Kft.-n szervezésében. A síkvízi túrákat a Tiszán, a Tisza-tavon, a Bodrogon és az Ipolyon szervezik, amelyek remek lehetőséget adnak a természetvédelmi területek védett élővilágának megtekintésére. Idén tavasszal ráadásul – pályázatok segítségével – jelentős eszközbeszerzésre került sor, így többé nem jelenthet gondot a szükséges mennyiségű kajak és az ahhoz kapcsolódó eszközök rendelkezésre bocsátása. A túrákról a vizi-lovas.hu honlapon lehet további információkat találni.
Természetesen horgászatra is van lehetőség, mégpedig Maconkán. A Maconkai-víztározó és tórendszere családosok, hobbihorgászok és profi horgászok számára is egyaránt teljes élményt nyújt. A tó halállománya bőséges és változatos, 52 alfaj található benne; az eddigi rekord egy 81,50 kg-s harcsa. A telepítés folyamatos, ezt – és a horgászathoz kapcsolódó szolgáltatásokat a non-profit alapon működő Bátonyterenye-Maconkai Szabadidő- és Sporthorgász Egyesület (BSHE) biztosítja. A tó számos verseny helyszíne, évente 16-20 nagyobb versenyre is sor kerül itt – Európa kupát, országos és nemzetközi versenyeket is tartanak Maconkán; és a versenyeken kívül is az egyik legnépszerűbb horgászvíz Magyarországon.
Ugyanitt számos lovastúra programja is megtalálható. A Mátra, a Cserhát és a Karancs-Medves által határolt völgyben fekvő Csengerháza tökéletes hely a lovaglásra: a három, egymástól nagyon különböző területen terepet találnak a bátor és gyakorlott lovasok, a még kezdők és azok is, akik egyszerűen csak száguldani szeretnének egy fennsíkon.
30 | magazin 21
“NÓGRÁD MEGYÉBEN A LEGFRISSEBB A LEVEGŐ”
SZABADIDŐ Fedezd fel a nógrádi várakat!
…nem csak a fiatalok
Remek program még a Nógrádi Vártúrák nevű túrasorozat. A Nógrád Megyei Természetbarát Szövetség szervezi, és bárki csatlakozhat hozzá. Lényege a következő: 16 ajánlott nógrádi vár közül legalább nyolcat kell felkeresni, ezt pedig a szövetségtől igényelhető igazolófüzetbe gyűjtött pecsétekkel igazolni.
De miért is hagynánk ki az időseket a sportolásból? Ez a kérdés vetült fel két nyugdíjas szervezetben, így a Nyugdíjasklubok és Idősek “Élet az Éveknek” Országos Szövetsége, valamint a Kastélykerti Nyugdíjasklub szervezésében májusban harmadik alkalommal rendezték meg májusban a Szépkorúak Országos Sportnapját. A sportnap – amelynek a bátonyterenyei Gyürky-Solymosy kastélypark biztosított helyszínt – évről évre népszerűbb, így várhatóan hagyománnyá fog válni a következő években.
Fal- és hegymászás A Balassagyarmati Hegymászó Klub 1991 óta működik ezen a néven, és a legfiatalabbaktól a profi hegymászókig vannak tagjaik. A balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központban műfalon lehet gyakorolni a mászást, később pedig – a vizsga letétele után – lehetőség van a csapattal a közeli magashegységek, így a Magas-Tátrára és az Alpok csúcsaira ellátogatni. A Klub a tagok részére folyamatosan szervez tanfolyamokat, így biztosított az ismeretek elsajátítása és szinten tartása.
Teljesítménytúra Kirándulni jó, pláne a Mátrán! A Mátra teljesítménytúrázója mozgalom folyamatosan szervezi a túrákat, a 10 kilométerestől egészen a rendkívüli 160 kilométeresig. Idén összesen 19 túrát szerveztek, ezek közül azonban már csak az október 31-én tartott Heves-Megyei Barangolás a Keleti-Mátrában túrán lehet részt venni, amely Parádfürdőtől indul, s a Markazi-kapu, az Oroszlánvár és a Várbükk érintésével ide is érkezik vissza. A teljes táv 1224 méter, nevezés október 29-ig lehetséges. Valamint a november 29-i Mátra Teljesítménytúrázója Díjátadó Ünnepségen lehet részt venni. Jövőre azonban szintén számos túra lesz, amelyek a ttura.hu oldalon lesznek meghirdetve.
magazin@klub21.hu | 31
SPÁJZ
A PALEO UTÁN A PALÓC AZ ÚJ TRENDI Egy-egy táj táplálkozási szokásainak és étrendjének kialakulásában számos tényező határozhat meg, például a természeti feltételek és a táji adottságok, a növény- és az állatvilág, a termelés technikai foka és a gazdálkodás módja. Így tehát a nyersanyagok és az ebből előállított étel, a készítési technika és a felhasznált ízesítőszerek adják a Palóc konyha jellegzetességét. A palócok önellátóak voltak. A saját háztáji kis gazdaságukban teremtették eĺő a mindennapos megélhetésüket. Kertjeikben termesztették a legfontosabb alapvető élelmiszereket: a krumplit, babot, tököt, kukoricát, káposztát, borsót, sárgarépát, zellert, petrezselyem gyökeret, amiből a család számára finom ebédet főztek. Minden étel ezekre a megtermelt nyersanyagokra épült, ezért a palóc ételek túlnyomó részében megtalálható a krumpli: például krumpli laska, tócsni, gombóc, nudli, derelye, sztrapacska. A leves központi szerepet játszott a palócok étkezésében, amelyet legtöbbször habarással sűrítettek, tejet vagy tejfölt adtak hozzá. Ide sorolható például a tejleves, a rántott leves, a palócgulyás, a káposztás gombaleves, és a krumplileves is. Ma talán az egyik legismertebb, a tájegységhez
32 | magazin 21
kapcsolódó étel, a palócleves, igaz nem közvetlenül a palócokhoz kapcsolódik, hanem Mikszáth Kálmánhoz. A híres Gundel étterem tulajdonosa, Gundel János készítette el 1892-ben a finom ételeket közismerten kedvelő „Nagy Palóc”, számára. A szemes termésből a háztájiban állatokat neveltek, (tyúk, kakas, liba, kacsa, sertés), ami a húsételek alapját szolgáltatta, illetve a főzéshez-sütéshez szükséges tojásszükségletet is kielégítette. Nagy hagyománya van a palóc “disznótoroknak”, ahol szintén jellegzetes, palóc hagyományos ételek készültek. A felhasznált ízesítőszerek közül a legjellegzetesebbek a pirított hagyma, a tejföl és a túró, a savanyú káposzta és a tepertő. Ezek együtteséből készül például a sztrapacska (szlovák hatásra).
SPÁJZ
“KRUMPLI LASKA, TÓCSNI, GOMBÓC, NUDLI, DERELYE, SZTRAPACSKA” A morvány illetve a morványkalácsot is palóc jellegzetességnek tartják, amely nem más, mint több ágból font, töltelék nélküli kalács. Lakodalmakkor ezt díszítették fel, így örömkalácsnak, menyasszonykalácsnak is nevezték. A ferentő szintén lakodalmakra készült, csigaformára tekert kalács, amelyet sütés után forró cukros vízzel megöntöztek, majd mézzel-mákkal ízesítették. Szintén lakodalomra készült a ferentő, csigaformára összetekert kalács, amit sütés után forró cukros vizzel
megöntöttek, mézzel, mákkal meghintve fogyasztottak. Luca napján készült a molnárkalács, amely egy sütővassal készített ostyaszerű sütemény. Karácsony böjtjén készítették kis rudacskákba sodorva a kenyér vagy kalácstésztából készült, mákkal ízesített és megöntött gubát. Farsangi ételnek számít a zsírban sütött fánk (pampuska) és a derelye (herőce).
magazin@klub21.hu | 33
SPÁJZ
RECEPT AJÁNLATOK PALÓC LEVES
KRUMPLILASKA
TÚRÓS LEPÉNY
Hozzávalók: 40 dkg bárány-vagy marhahús (esetleg 0.5 kg sertés hús), 1 fej vöröshagyma, 40 dkg tisztított burgonya, 30 dkg mirelit vagy egy
Hozzávalók: 1 kg burgonya, liszt (amennyit felvesz), só
Hozzávalók: Tészta: 50 kg finomliszt (+ a nyújtáshoz), 4 dkg zsír, 2 db tojás, 4 dkg tejföl, 5 dkg élesztő, 1 dl tej, 0.5 dl víz,
üvegkonzerv zöldbab, 1 ek. liszt, 1 teáskanál paprika, 1 dl tejföl, 1 gerezd fokhagyma, zsír Ízlés szerint só, bors, őrölt kömény, babérlevél Elkészítés: A húsból pörköltet főzünk. A kockára vágott krumplit, babot külön főzzük egy pár db babérlevéllel, kicsit több vízzel, mint amennyi ellepi. (Ez lesz a leves alap). Ha mindkettő kész, akkor a pörköltet beleöntjük a leves alapba, tejfölös habarást készítünk és ráöntjük.
Elkészítés: A krumplit meghámozzuk, felkockázzuk és megfőzzük (lehet sós vízben is, akkor utána már nem kell sózni). Krumplinyomón átnyomjuk, hozzáadunk annyi lisztet, hogy ne legyen ragacsos a tészta. Alaposan összedolgozzuk, majd golyókat formálunk belőle, amit palacsinta nagyságúra (tetszés szerint lehet kisebbre is), és kb. fél-egy cm vastagságúra kinyújtunk. Közben picit lisztezzük, hogy ne ragadjon le a tészta. Öntöttvas serpenyőt teszünk a tűzhelyre, és ha forró, a lepényeket mindkét oldalukon megsütjük, amíg sötét foltok keletkeznek rajta. Zsiradékot nem kell használni a
5 dkg cukor, 1 csipet só, 20 g napraforgó olaj Töltelék: 1 kg tehéntúró, 25 dkg cukor, 2 csomag vaníliás cukor, 1 citromból nyert citromhéj, 14 dkg tejföl, 55 dkg burgonya , 2 db nagy tojás Tetejére: 5 dkg mazsola, 4 ek. zsír, 1 ek. fahéj, 1 db tojás Receptek: Horváth Ilona szakácskönyv, Mindmegette.hu
sütéskor!
SZERZŐ, FOTÓ: KRÁLIK MÁRTA
34 | magazin 21