Magyar Élet 2015. 10. web by Magyar Élet magazin

Vol. 68. 13. LXVIII. évfolyam 13. szám ISSN 0833 0883

A kanadai magyarok lapja

$ 2.95 (GST incl.) 2015. október

MAGYAR ÉLET 2015. OKTÓBER

Simándi Ágnes (1954‐2015) költő, író, újságíró, a Kanadai Magyar Írószövetség elnöke és az új arculatú Magyar Élet magazinnak szerkesztője 2015. október 2‐án rövid szenvedés után elhunyt.

Megemlékezés Szűgyi Zoltán Nem az írásnak van most ideje. Sem a szólásnak. Talán semmi szónak nem is lenne helye. Hisz tudjuk, amint jól tudtuk már egykoron is, mily gyarlón torzító az emberi szó. Csak az elcsendesedés alkalmas a méltóságteljes gyászra, melyet itt állva, bármily erős hittel és bármennyire őszintén is valljunk: „Feltámadunk! Örök életünk van.” – ott legbelül érzünk. És inkább csak hagyni kellene, hogy a lélek énekeljen bennünk, e fájdalomban is vigasztaló énekeket. S emlékeinkben felidézni azokat a pillanatokat, melyeket bár immáron át kell adnunk a múltnak, az egyedüli valósak, és megváltoztathatatlanul igazak maradnak. Énekelni és csendben visszaemlékezni a gyermekre, aki szüleit nem ismerhette, hisz nyolchónaposan örökbe adták, aki éveken át napokat éjjeleket tölthetett el azon merengve: miért van, lett az úgy, ahogy, hogy míg általában mindenki lépdel, jár‐fut gondtalan az ő lábai indulni nemigen akarnak, csak pihennének folyton, mozdulatlan. Kétéves korában – deréktól lefelé – gyermekbénulást kapott. Ha nehezen is, de két járógéppel és botokkal járni annyira tudott, hogy az általános iskolái nagy részét a Mozgásjavító Általános Iskola és a Nevelő Otthonban elvégezze, majd a Móricz Zsigmond Gimnáziumban érettségizzen. Tizennyolc éves koráig érlelgette a gondolatot, hogy képzőművész lesz, mely ábrándnak a nevelőszülők szigora vetett véget: kenyérkereső szakmát akartak a kezében tudni, ezért nyomdaipari szakmunkásképzőbe került. Ekkor kezdett el verseket írni, hisz az írásra nem vonatkozott a tiltás (hamarosan meg is jelentek első versei az Új Emberben, aztán a Vigiliában, majd a Kortársban, a Jelenkorban...), ám, hogy nem maradt meg a nyomdászatnál sem, az az isteni jelenléttel átitatott pia‐ rista atyával való találkozás nyomán történt hitrejutásának, azaz a felismerésnek: hogy ő is meghívott, majd az ezt követően nem sokkal, Vincével kötött házassága folytán dőlt el. Egy évre rá megszületett Laci fiuk, majd a következő évben lányuk, Zsóka. Ugyanebben az évben íratkozott be a világiak részére akkor induló katolikus teológiai képzésre, közben hitoktatóként is dolgozott. 1987‐ben azután a család a kivándorlás mellett döntött. Torontóban telepedtek le. Négy évre rá, ott szerezte meg teológiai diplomáját, ám egy pillanatra sem merült fel,

hogy feladná magyarságát. Sőt, ekkorra már egyértelművé vált számára az is, hogy két dolgot sohasem fog angolul megtanulni: imádkozni és verset írni. Éveken át rádiózott magyarul, újságot írt és szerkesztett, másokkal együtt magyar klubot vezetett. Útjára indította a Pythagoras füzetek című alkalmanként meg‐ jelenő kulturális lapot. Tizenéven át, 2003‐tól a kanadai Magyar Élet munkatársa, majd annak megszűnése után az éppen az idén nyártól, új arculatú Magyar Élet magazinnak szerkesztője. Időközben a képzőművészethez is visszatért: megtanult ikont festeni. És idősödő korára valóra váltotta gyermekkori álmát: elkezdte a hegedűtanulást. Az írás szolgálat, és nem kiszolgálás – hangoztatta gyakran felismerését és csupán a belső kénysz‐ erének engedelmeskedve ennek értelmében is írta verseit, cik‐ keit, rádiójegyzeteit, elmélkedéseit. Nárciszok évada; Tiltott játék; …csak kísérlet, közelítés; Szamizdat; Sivatagi húsvét; Tiszta hang; Üvegsáncok; A mennybeszállás gyakorlata; Idő‐ koporsó… Nem a beszédnek ideje ez. "a halál országának két kapuja van: az egyik belőlem nyílik a másik Istenre kérdez" – írja Szeptember nyolc című versében...

Tartalom Megemlékezés ...3 A világhírű csantavéri építőmester…4 Beszélgetés Kókai Tiborral, a Kanadai Magyar Kultúrközpont tervező mérnökével Emlékezet és könnyed groteszk...6 Magyar filmek a Torontói Filmfesztiválon Képes Krónika ...7 Simándi Ágnes Időkoporsó című verses kötetének bemutatója Mi szem‐szájnak ingere...8 A szüret Szüreti káposztás csülkös bableves szabad tűzön, cserép csuporban Borok a bablevesekhez “Ahol minden magyar ember jól fogja érezni magát”...10 Meghívók...12 Fujkin sarok ...12 Októberi rendezvények ...13

Mi a meditáció és mire jó az?…14 Illegális határátlépő voltam ...15 Hírdetések...16 Sport ...18 Torontói magyar egyházak...19

MAGYAR ÉLET 2015. OKTÓBER

A világhírű csantavéri építőmester Beszélgetés Kókai Tiborral, a Kanadai Magyar Kultúrközpont tervező mérnökével Pintér Zsanett

Felhőkarcolókat tervezel, óriási projektekben veszel részt, a nevedet ismeri a nemzetközi építész‐szakma. Hogyan jutottál el a Budapesti Műszaki Egyetemtől a világhírig? 1979‐ben fejeztem be a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karát, ’83‐ban csináltam meg az egyetemi doktori disszertációt magas házak merevítő rendszeréről. Már a diploma munkám is a magas épületek merevítő rendszerének a dinamikájával foglakozott. Ezzel megnyertem az országos diploma díjat és kaptam ötezer forintot, ami akkor nagy pénz volt. Akkor még jugoszláv állampolgár voltam, magyar az csak most két éve lettem, érzelmekből. Feleségem, Marika ugyanakkor doktorált pszichológusként az ELTE‐n, majd visszaszármaztunk Szabadkára. Kitöltöttem a katonaságot a Jugoszláv Néphadseregben, ez egy év volt. Nem akartam katonaszökevény lenni. Marikát és engem is hívtak a tanszékre, hogy maradjunk ott, de nem tudtunk, mert jugoszláv útlevelünk volt. Elhatároztuk, hogy elmegyünk. Elszármaztunk. Magyarországra nem mehettünk, nem volt már lakhatási engedélyem. Szakmai tudásunkat próbára akartuk tenni a világban. A biatorbágyi hídrobbantó ‐ a Matuska Szilveszter ‐ az csantavéri, ott születtem én is. Mondtam, ha a biatorbágyi hídrobbantó csantavéri és ilyen nagy hírű, akkor legyek én a csantavéri építőmester. Eljöttetek otthonról, sikerült könnyen munkát találnod? Nagyon gyorsan használni tudtam a tudásom, mert az egyetemen jól megpatkoltak minket elméleti anyaggal. Ennek bizonyítéka az, hogy mielőtt idejöttünk, Bécsben is dolgoztam másfél évig tervezőként egy jó irodának. A doktori munkámat átnézték a Stuttgarti Egyetemen, oda is felvettek, mint tudományos kutató mérnököt. Több nagy cégnél dolgoztam itt

Kanadában is: a Halsallban (Robert Halsall and Associates), nagyon jó cég volt, de építés fizika irányába ment el. Majd átmentem a Yollesba (Yolles Partnership Inc.), ami tulajdonképpen az összes nagy toronyépületet tervezte Torontóban, de mi terveztük például a Canary Wharf‐ot az angliai Londonban és még rengeteg épületet Dubaiban, Abu Dhabiban, New York‐ban és Las Vegasban. Jelenleg a Read Jones Christoffersen tervező irodának dolgozol. Hogyan kezdődött a karriered Torontóban? A Budapesti Műszaki Egyetemi kapcsolataimmal gyorsan találtam itt állást. A Yolles cégen keresztül a kanadai beruházónknak, a torontói, de magyar származású Reichmanéknak rengeteget dolgoztunk, vittek bennünket oda, amerre beruháztak. Így lettünk mi nemzetközi hírűek. Ha a Reichmanék anyagi gondba is kerültek, mi nem mert mi nem tartoztunk hozzájuk. Ez így működik az iparban. Arra mész, amerre a beruházó visz és ha már egyszer ott voltunk, nyitottunk egy irodát Londonban, Dubaiban, Las Vegasban. Rengeteg magas épületet terveztünk, köztük világhírűeket is. Melyik a legmagasabb épület, amit terveztél? A legmagasabb épületem az Abu Dhabiban van, az ADNOC (Abu Dhabi National Oil Company Headquatres). Ez 342 méter magas. Itt Torontóban én terveztem a Ritz‐et, ami 210 méter, illetve az Aurát is, az 283 méter. Jelenleg a 1 Bloor West‐en dolgozom, ami Kanada legmagasabb épülete lesz, 329 méterrrel.

Ősszel nyitja meg kapuit az új Kanadai Magyar Kultúrközpont, a torontói Magyar Ház. Hogyan kerültél a projektbe? Mikor öt éve hallottam, hogy a Magyar Házat eladják a vezetők és egy másik épület vásárlásán gondolkoznak, mondtam, hogy segítek, ingyen. Így kerültem a Magyar Ház közelébe és segítettem az előző vezetőséget, akik eladták a házat, de közben lejárt a mandátumuk. Aztán jött az új vezetőség, Szőcs Klára lett az elnök és felájanlottam nekik is a segítségemet, folytattuk ezt a munkát. Koszó Mihály alelnök volt a közvetítő köztünk, a mérnökök, illetve a vezetőség között. Velük néztük meg az épületeket, amiket meg akartak venni, kérték a véleményemet. Az új vezetőség, végül hosszú keresgélés után rátalált a megfelelő épületre.

MAGYAR ÉLET 2015. OKTÓBER

És elkezdődött a tervezés... Igen, kialakult egy mérnök gárda, szóltam Homonnay Borbálának, aki gépészmérnök, ő hívott egy indiai építészt. Összejött egy kis társaság ennek a munkának megfelelően és elkezdtük az átalakítás tervezését az igényekhez mérten. Az igényeket ismerni kell az építésznek, hogy tervezhessen egy formát, amihez mi mérnökök megtervezzük a szerkezetet, az épület gépészetét és az áramellátását. A legnagyobb nyereség ebben az volt, hogy összehoztak Balla Sándor későbbi építésvezetővel, akit akkor ismertem meg. Sándor mondta, hogy ezt a házat a rendelkezésre álló pénzből megépíti, azóta is tartja a szavát. Nem tudtam, hogy több helyi magyar szervezet köztiszteletben álló tagja Sándor. Hívta a magyar csoportokat, lehetőség szerint az egyszerűbb munkákat velük csinálták, így spóroltak a költségeken. Beindult az építkezés, ki kellett járnom megnézni az alapozást, a gerendákat, az oszlopokat, hogy minden jól van‐e összerakva. Most a Borbála nézi a gépészetet, hogy a csövek jól vannak‐e elhelyezve, minden jól működik‐e. Itt tartunk most, a megnyitó október 24‐én lesz. Tavaly jegyezték be világszerte a Torontói Egyetemmel közösen kidolgozott lengéscsillapító szabványodat. Mesélnél erről egy kicsit? Mitől olyan egyedülálló ez a megoldás? A magas házak lengése szélben egészen más, mint földrengésben. Az egy rendkívüli eset, olyankor többnyire az a cél, hogy az épület megálljon és utána talán meg lehet javítani. Kisebb rengéseknél úgy kell megtervezni az épületet, hogy utána is működjön. De a magas épületeket a szél vízszintesen nyomja, oldalról és ráadásul rendszeresen. Ekkor az épület meghajlik, megdől és az meg van határozva, hogy mennyit és milyen gyorsan dőlhet. Ha valaki a hatvanadik emeleten lakik és a hálószobában lefekszik és az épület mozog jobbra‐balra, akkor bizony tengeri betegséget kaphat. A lakóépületekkel ellentétben az irodák vízszintes mozgása nem annyira érdekes, mert mikor az ember alszik, jobban érzékeli, ha valami mozog. A falak nagyságát, anyagát és merevségét onnan számoljuk ki, hogy milyen ez a mozgás. Végső soron követni kell a légmozgásokat és a vele járó gyorsulásokat, így megállapítható, mennyi fal kell. Hasonló ez az autóhoz: ott is van egy tengely, azon egy rugó, majd maga az autó teste. Köztük pedig egy lengéscsillapító és minél jobb az autó, a lengéscsillapító szerkezet annál jobban tompítja a rezgést. Az épületekben többnyire nincs ilyen, csak a nagyon magasakban vagy a nagyon karcsúakban. Ellenlengők vannak, azaz a tetőkre tesznek egy tömeget és ha az épület mondjuk balra mozog, akkor a tömeg jobbra és fordítva. Ti pedig rájöttetek hogyan lehetne ezt egyszerűbben megoldani? Mi kitaláltunk egy olyan szerkezetet, ami ellenmozog, de nem tömeg. A két fal között, többnyire a liftek fölött van két gerenda a plafonon túl, amit nem látunk. Mi ezeket kivettük és tettünk oda speciális viszkoelasztikus (sűrű, rugalmas) anyagokból csillapítókat, amit senki nem lát. Bármilyen rezgés éri az épületeket, ezek megnövelik a belső csillapítást, minden emeletre téve sokkal hatékonyabban. Miután a klasszikus ellenlegők az épület tetején voltak, elfoglaltak egy egész szintet. A mi módszerünk nem látható, így azt az emeletet is el lehet adni. Ugyan drágább, mint a klasszikus lengéscsillapítók,

de összességében így olcsóbban jön ki. Vaslemezek vannak rögzítve az egyik és másik falhoz is, de ezek nem érik egymást. Ezek vannak összekötve a viszkoelasztikus anyaggal, így amikor a falak mozognak, a függőleges gerendaszerűségek egymást dörzsölik, a viszkoelasztikus anyag energiaelnyelése pedig lelassítja az épület mozgását. A szerkezet bármilyen hatásra és igénybevételre mozog. Maga a mechanizmus új, de az anyagok nem és pont ez benne a szabadalom. Ez a rendszer ugyanúgy működik földrengésben, mint szélben. A meglévő rendszerekkel szemben, melyek csak vagy egyik vagy másik esetben. Hol fogják először használni ezt az új szabványt? A szabadalmunk a világon először itt lesz beépítve,Torontóban a 454 Yonge Street‐en. Egy 200 méter magas épület lesz, a lengéscsillapítókat Japánból a Nippon Steel, a világ legnagyobb acélgyára szállítja le. Ők pénzelik a kutatást is, rájöttek, milyen fantaszikus ez a találmány. Mi vagyunk a világon az egyetlenek, akik ezzel dolgoznak.

MAGYAR ÉLET 2015. OKTÓBER

Emlékezet és könnyed groteszk Magyar filmek a Torontói Filmfesztiválon Huber Zoltán

Az idén negyvenedik születésnapját ünneplő Torontói Filmfesz‐ tiválon a magyar mozit rögtön két alkotás képviselte. Nemes Jeles András különleges nézőpontú holokausztfilmje, a Saul fia a kanadai szerepléssel és a sikeres amerikai bemutatkozással újabb komoly lépést tett az esetleges Oscar‐jelölés felé. A súlyos történelmi és morális kérdéseket boncolgató alkotás mellett egy sokkal játékosabb, ironikusabb hazai rövidfilmet is beválogattak a programba a szervezők. Szilágyi Fanni keserédes története, a Kamaszkor vége tavasszal már elnyerte a budapesti Friss Hús szemle fődíját, majd rögtön a világ egyik legrangosabb mustrájának Short Cuts névre keresztelt válogatásban mutat‐ kozhatott be a torontói közönség előtt. Ez nemcsak a fiatal ren‐ dezőnő számára óriási siker, de azt is jól mutatja, a magyar film komoly utánpótlással rendelkezik.

A Saul fia nemzetközi elismerése és rendkívül pozitív fogad‐ tatása nem véletlen. Nemes Jeles filmje egy sokszor feldolgo‐ zott, ám sajnos örökké aktuális témát helyezett egészen új meg‐ világításba. A holokauszt művészi reprezentációjának visszatérő problémája, ábrázolható‐e egyáltalán az emberi történelem e szörnyű szégyenfoltja. A kérdésre sokak szerint kategorikus nem a válasz, hisz ilyen fokú emberi szenvedést dramaturgiai/ esztétikai eszközökkel megragadni egész egyszerűen lehetetlen. A másik oldal ezzel szemben úgy érvel, hogy ami akkor és ott történt, az a maga teljességében valóban elmondhatatlan, az alkotó feladata mégis az, hogy törekedjen erre. Nemes Jeles nagy rendezői bravúrja, hogy sokkoló módon szintetizálja a két ellentétes megközelítést.

Hetven évvel az események után a holokausztról a köztudatban élő kép már egyértelműen a művészi reprezentáció eredménye. Bár a filmtudósok régóta vitatkoznak azon, önálló műfajnak tekinthető‐e a tárgykörben született filmek csoportja, ám egy dolog vitathatatlan. Ha a néző azt hallja, holokausztfilm, számos visszatérő dramaturgiai és filmnyelvi megoldásra, illetve egy többé‐kevésbé állandó motívumkészletre gondol. A Saul fia sikerének titka abban rejlik, hogy egyszerre folytatja és meg is töri ezt a hagyományt. Új hangot üt meg, de radikálisan nem megy szembe a kialakult filmes kódokkal. Felkavarja ugyan a nézőt, de nem idegeníti el, így kortól, nemtől és nemzetiségtől függetlenül képes erőteljes hatást gyakorolni a közönségére.

Nemes Jeles szándékosan választ rendkívül ellentmondásos főszereplőt és szituációt. Saul a haláltáborok működtetésében segédkező zsidó különítmény, a Sonderkommando tagja. Ezek a rabok a többi áldozatnál valamivel jobb körülmények között éltek és szabadabban mozoghattak a táborokban, de ugyanúgy halál várt rájuk. E férfiak szörnyű titkok tudói voltak és óriási erkölcsi terhet cipeltek, melyet a Saul szerepével teljesen eggyé váló, civilben tanár és költő Röhring Géza hihetetlen intenzitás‐ sal képes megmutatni. A játékidő teljes hosszában Saul né‐

zőpontját vesszük fel, szorosan követjük mindenhová és csak azt jelenik meg előttünk, amit ő maga lát és hall. Minden más fókuszon kívül marad, azaz a haláltábor működését egy szűk, szubjektív perspektívából figyelhetjük.

Saul tettein és reakcióin, az általa átélt esemény‐töredékeken keresztül Nemes Jeles a főszereplő helyzetébe kényszeríti a nézőt és így képes felmutatni a haláltábor felfoghatatlan szörnyűségét. Hősünk szeretné eltemetni egy fiú holttestét és mi vele tartunk. A rendező nem foglal állást, nem formálja esz‐ tétikussá a látottakat és tudatosan visszatart szinte minden lényeges információt. Beszűrődő képek, hangfoszlányok, arcok és alakok, a tábor kiismerhetetlen labirintusként, önálló életre kelt gépezetként jelenik meg. Nemes Jeles el akarja kerülni az ismerős elbeszélői formák és filmnyelvi megoldások nyújtotta komfortérzetet, így provokálva a nézőt reakcióra és állás‐ foglalásra. Értelmezés és vélemény kérdése, kinek mit jelent Saul küzdelme, de közben a rendező a gordiuszi csomót sikere‐ sen átvágja. Az ábrázolhatatlan hajszolása helyett fontos apróságokat villant fel és minden eszközzel támadja a szép csendben közhelyekké merevedő filmes holokauszt‐ motívumokat, kíméletlenül világítva rá a valódi emlékezés fon‐ tosságára. A mű ezzel maximálisan teljesíti a célját, melyet a díjak, elismerések és a vele foglalkozó tanulmányok és cikkek magas száma is pontosan jeleznek.

MAGYAR ÉLET 2015. OKTÓBER

A Saul fia komor kérdésfelvetései mellett Szilágyi Fanni tizenkét perces rövidfilmjére egészen más apropóból figyeltek fel a To‐ rontói Filmfesztivál válogatói. A Kamaszkor vége utánozhatatlan hangulatú apró szösszenet, mely zseniális tömörséggel és vas‐ kos humorral ragadja meg a felnőtté válás és a kelet‐európai lét abszurditását és szépségét. Két lánytestvér, egy családi ebéd és egy kedves strandos kaland: a rendezőnő súlyos témákról mesél üdítően könnyedén. Shakira vonaglik a hűtő tetejére pa‐ kolt Funai tévé képernyőjén, a tűzön rotyog a pörkölt és a tányérok alján ott a paradicsomlevesből maradt betűtészta. E remek érzékkel elkapott, rendkívül érzékletes életképek rögtön berántanak a kajaszagú, zsúfolt panellakásba. A figurák felskic‐ celése is hibátlan, a vasárnapi családi ebéd fullasztó légköre egyszerre tragikus és végtelenül komikus.

Képes Krónika Simándi Ágnes Időkoporsó című verses kötetének bemutatója Szeptember 24‐én Budapesten a Lítea könyvesboltban a verses kötetet a Napkút kiadó részéről Szondi György méltatta. Simándi Ágnessel a beszélgetést Szügyi Zoltán költő barát vezette. A kötet verseiből maga a költő olvasott föl és az Ütött kopott angyal (Tóth János Rudolf, Li Olivér, Fejér Simon Pál) előadásában a megzenésített változatból hallhatott a közönség egy csokorra valót.

A tele szájjal zabáló szülőket és a borzongatóan ismerős kony‐ hát látva a néző maximálisan átérzi a lányok serdülőkorának minden nehézségét. Később a strandon egy fiú felbukkanása kikezdi ugyan a nővérek szoros szövetségét, de szétszakítani nem tudja. A testvéri szeretet minden megrázkódtatást túlél és elviselhetővé teszi az egyébként nem túl vidám életet. Az ilyen apró, látszólag jelentéktelen eseményekkel gyakran jobban megragadható az igazán lényeges, mint a masszív, veretes történetekkel.

A csehek szokták ilyen finoman ábrázolni az átlagemberek korántsem jelentéktelen problémáit és képesek igen komoly dolgokról légiesen könnyed, groteszkbe hajló életképekben beszélni. Szilágyi Fanni hasonló bravúrt hajt végre és csodás párhuzamot von a frusztrált, kényelmetlen kamaszkor és a nyo‐ masztóan bágyadt magyar (vagy inkább kelet‐európai) viszo‐ nyok közé. A lányok szeretnék elveszíteni az ártatlanságukat és ki akarnak törni innen, e két vágyuk egymástól elválaszthatat‐ lan. A helyi vagány arról álmodozik, hogy egyszer villája lesz Los Angelesben, de ha ez talán nem is jön össze, a naplementében fürdőzni sem annyira rossz. A rendezőnő megértéssel és ked‐ vességgel fordul a karaktereihez és velük együtt fedezi fel a helyzet iróniáját és pozitívumait, miközben végig reményteli, fesztelen marad. A Kamaszkor vége egy olyan magyar kisfilm, amiért nemcsak szorítani, de őszintén rajongani is lehet.

Röhrig Géza Saul Auslander és Molnár Levente Abraham szerepét alakító színészek. MTI Fotó: Kallos Bea

Simándi Ágnes ébredés Rabóczky Juditnak

éles babák sírnak a gyermekkor homokvárába zárva s a szöges koporsóból kirajzanak a vasszárnyú angyalok remény feszül mégis a korareggeli égre 2015. őszén

MAGYAR ÉLET 2015. OKTÓBER

Mi szem-szájnak ingere... A szüret Horváth Zoltán Rovata

A szüret a magyar néphagyományokban kiemelt fontosságú esemény, csak úgy, mint általában az őszi betakarítás, mely tulajdonképpen megkoronázása az egész évi kemény mezőgazdasági munkáknak. Ekkorra ért be a munka gyümölcse és ez határozta meg a jólétet, vagy rosszabb esetben a túlélést a következő tavaszig. Persze az utóbbi évtizedekben nagyot fordult a világ, azért a mezőgazdaságból élő vidéki emberek számára a mai napig fontos ez az időszak, hisz őszre derül ki, hogy gazdasági szempontból mennyire volt sikeres az adott esztendő. A nagyüzemi szőlőtermesztés, majd a rendszerváltás után a nagy pincészetek kialakulásával a szüret, már kevésbé szól a kis, családi, paraszti gazdaságokról, de a hagyományokat az utóbbi évtizedekben inkább a show biznisz jegyében ismét felelevenítették. Szinte valamennyi borvidéken megünneplik a szüretet, fesztiválokat, felvonulásokat, karneválokat, bálokat rendeznek. Az utóbbi évtizedben, az időjárás szélsőségesebbé válásával sajnos egyre több az olyan esztendő, amikor, legalábbis az ország egyes borvidékein nem igazán van ok az ünneplésre. Tavaly, 2014‐ben ritka katasztrofális szüretet tudhat maga mögött a magyar borászat. A nyár végén, ősz elején több hetes csapadékos időjárás a később érő, főként kék szőlőkben súlyos károkat okozott. Igazán szép vörösborok alig születtek Magyarországon. 2014 tehát kimondottan rossz évjáratnak tekinthető. Sajnos ez a szőlőtermesztésben és borászatban nem példa nélküli, hisz a szőlő különösen érzékeny az időjárásra és a klimatikus adottságokra. A szőlőtermés minőségére és mennyiségére ugyanis nem csak a tavasz, a nyár, hanem már a tél is rányomja bélyegét. A téli fagyok, főként az alföldi borvidékeken igen gyakran súlyos károkat okoznak a szőlőben, ami nem csak az adott évre nullázhatja le a termést, de évekbe telhet, amíg az új hajtások ismét termőre fordulnak. A tavaszi, nyári hőmérséklet, csapadékmennyiség, az esetleges jégverések szintén igen jelentős befolyást gyakorolnak a szőlőtermés minőségére.

Az idei évben, 2015‐ben hazánkban ismét, eddig nem tapasztalt szélsőséges időjárásban volt részünk. Bár fagy és jégkár számottevően nem szomorította a szőlőtermesztőket, a nagy, nyári hőhullámok és aszály szintén nem volt ideális a mezőgazdaság számára, beleértve a szőlőt is. Mindezek ellenére a borászok többsége elégedett, hisz szeptember közepéig a termés kiemelkedően jónak mondható, bár a mennyiség alul múlta az elvárhatót. Az utóbbi évekre vonatkozóan általánosan jellemző, hogy az adott fajtákat több héttel korábban kellett szüretelni. Az extrém meleg kevésbé kedvez a könnyedebb fehér fajtáknak, hisz eléghetnek a bor gerincét adó savak, a testesebb vörösborok alapjául szolgáló kék szőlők és a kései szüretelésű félédes, édes, beleértve a tokaji bort is adó fehér fajták számára viszont akár kedvező is lehet egy ilyen meleg nyár, és ősz elő. Annyi biztos, hogy míg adott fajták szüretelési idejére mindig is nagyon oda kellett figyelni, mostanában még jobban számít, hogy mikor kerül a szőlő a garatba. Egy‐két nap alatt is jelentős változások történhetnek a savak és a cukorfok tekintetében. A klímaváltozás egyre vitathatatlanabb és markánsabb jelei láttán érthetően a borászok többsége is elgondolkodott a feltételezhető jövőt illetően. Koch Csaba a hajós‐bajai borvidéken gazdálkodó neves borász három pontban foglalta össze a közeli és távolabbi jövő rájuk háruló feladatait. Az első a művelési mód átalakítása. A borászat szlogenje a "boldog szőlőtőke", aminek lényege, hogy a metszés során nagyobb lombkoronát hagynak a kordon művelésű szőlőiknek, mely jobban árnyékol, és így kedvezőbb hatást gyakorol a talaj vízháztartására. Hosszabb távon számol az öntözés szükségességével és új, délebbi, szárazságtűrő fajták meghonosításával. Valamennyi borász egyetért abban, hogy az adott évjárat, borok minősége jelentős részben már a szőlőtőkén dől el. A borász szaktudása, a rendelkezésére álló technológia már nem igazán tud hozzátenni, inkább csak abban segít, hogy a szőlő alapanyagból a lehető legtöbbet hozzák ki. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy egy átlagos borfogyasztónak miért kell ismernie a borkészítés rögös és fáradtságos útját. Úgy véljük, hogy amikor egy szép vagy éppen kevésbé figyelemre méltó bort kóstolunk, akkor igenis érdemes tisztában lennünk azzal, hogy mennyi tényező és küzdelmes munka, szaktudás szerencsés együttállása kellett ahhoz, hogy élvezettel elfogyaszthassunk egy‐ két pohár bort. Ha már a néphagyományoknál tartunk, akkor most csak említést teszünk a Márton napi szokásokról, ami a libatorok mellett az újbor ünnepe is, hisz ekkorra szoktak elkészülni az első üde fehér és rozé borok valamint egyre több borászat készít már francia mintára úgynevezett bozsolé (beaujolais) típusú, elnevezésű könnyű, gyümölcsös vörösborokat is.

MAGYAR ÉLET 2015. OKTÓBER

Szüreti káposztás csülkös bableves szabad tűzön, cserép csuporban

A hozzávalók 4 főre •füstölt csülök: 1 db •nagy szemű tarkabab (lóbab): 40 dkg •sárgarépa: 15 dkg •gyökér: 10 dkg •zeller: 10 dkg •vöröshagyma: 2 fej •fokhagyma: 4 gerezd •tv paprika: 1 db •cseresznye paprika: 1 db •savanyú káposzta: 20 dkg •szőlőmag olaj: 1 dl •őrölt pirospaprika: 1 púpozott evőkanál •só: 1 tk

második felében szinte teljesen eltűnt. Az utóbbi évtizedekben ismét divatba jött, és bár nem jelentős számban és mennyiségben, de neves borászatok ismét szép sillereket készítenek. A sillert a színe és testessége alapján a rozé és a vörös borok közé sorolhatjuk, de akár egy karcsúbb, könnyedebb vörösborként is felfoghatjuk. Készítése hasonlít a vörösboréra, de az erjesztés során nem várják meg, hogy a kék szőlő héjából teljesen kiázzanak a csersavak, az ízek és a színek, hanem a borász ízlésének megfelelő pillanatban préselik ki, amikor a bor színe még csak közelít a vörös felé. Könnyedebb, illatos, harapós savú, vörös nedűket adó fajtákból készítik, ilyen például a Kadarka, Menoir, Pinot Noir és a Kékfrankos. A siller jellege a vörös‐ és a fehérbor közé tehető, hasonlóan a rosé borokhoz, ízében és illatában érződnek a vörösborra jellemző jegyek, például az édes eper, a kökény illata, vagy akár a fanyarkás ribizlis, málnás íz világ. Természetesen, ha nem áll módjában az említett magyaros fajtákat beszerezni, (bár mindenképpen érdemes ellátogatni a Toronto melletti Tokaji Étterembe, ahol Balla Sándor barátunk igazán impozáns Magyarországról származó borkínálattal várja vendégeit, vásárlóit) akkor bármely közepesen testes, vörös világfajta is megteszi. harmonet.hu

A csülköt daraboljuk kockára, a zöldségeket ne túl kicsire, a babot áztassuk be legalább egy éjszakára. Ha mind ez megvan, akkor hozzáfoghatunk a leves elkészítéséhez. Vagyis majdnem hisz a legfontosabb tüzet gyújtani legalább 2 órával korábban. Vegyünk egy jó nagy öblös cserépcsuprot és kezdjük el belerakni az összes hozzávalót, a húst, a zöldségeket, a fűszerekkel együtt (a káposztát föltétlen mossuk át, és daraboljuk össze, mert akkor nem fog nyúlni a kanalunkból kifelé) és ha már mindent beleraktunk, akkor fedjük le és tegyük a parázs mellé úgy, hogy időközönként forgassuk meg a csuprot. Két óra elteltével ellenőrizzük le a hús és a bab fövését, és ha mind két hozzávaló puha, akkor elkészült a szüreti káposztás csupros bableves. Frank Sándor mesterszakács – Fehértói Halászcsárda

Borok a bablevesekhez

Mivel a babgulyásban, a csülkös bablevesben és a Jókai bablevesben is vörös húsok vannak, valamint több‐kevesebb piros őrölt paprika is kerül ezekbe, így egyértelműen vörösborok ajánlhatóak. De ha már magyaros egy tál ételekről van szó az egyik kiválasztott vörösbor egy tipikus magyar bortípus, a siller. A név nem szőlőfajtát, hanem készítési módot jelent. Több száz éves múltra tekint vissza, de a XX. század

MAGYAR ÉLET 2015. OKTÓBER

„Ahol minden magyar ember jól fogja érezni magát”

Somorjai Ágnes, a Kanadai Magyar Kulturális Tanács (KMKT) elnöke

Pintér Zsanett

Az októberi ünnepségsorozat egyik legkiemelkedőbb eseménye a Kanadai Magyar Kultúrközpont megnyitása. Ennek kapcsán kérdeztük a torontói magyar szervezetek vezetőit, miként vállaltak részt a Központ létrejöttében és hogyan látják annak jövőjét. Szőcs Klára, a Torontói Magyar Ház elnöke 2011 márciusában voltak a választások, azóta vezetem a Magyar Házat. Kemény munkát vé‐ geztünk. Meg kell említenem a négy aláíró igazgatót, akik l e k i i s m e r e t e s e n , nagyon becsületesen és rengeteget dol‐ goznak, Koszó Mihály alelnök, Bánhegyi Zoltán pénztáros és Mile Jim főtitkár. Ez a négy személy, velem együtt, oldotta meg az összes problémát az elmúlt négy évben. A kiköltözéstől kezdve, a házkeresésen át az ingatlan megtalálásáig. Az építkezés akkor kezdődött mikor Somorjai Ágnes a Kanadai Magyar Kulturális Tanács elnöke által sikerült megtalálni Balla Sándort, aki mindenben segítségünkre van. Nemcsak az építkezésben, hanem a tanácsadásban is. Jó kapcsolata van a magyar szervezetekkel és megnyerte őket, hogy az önkéntes munkával segítsenek. Nagyon‐nagyon hálásak vagyunk, nekik is rengeteget köszönhetünk. A nyitás után rögtön beindul majd az élet. A hétvégék le vannak foglalva a bálokra, lesz az Orbán Balázs Bál, Bácska Bánati Bál, Székely Bál és a Vadász Bál, a Szilveszteri bált mi szervezzük. Az Arany János Iskola, a Magyar Ház Iskolája, melynek 25 évig voltam igazgatója jövőre fog visszaköltözni az új épületbe. A könyvtárat szintén be kell indítani, rengeteg munka lesz még. Azt gondolom sikeres lesz az új Központ, van érdeklődés a szervezetektől, van utánpótlás. December elején lesz a következő választás, reméljük, hogy több tag lesz a magyar szervezetektől is az igazgatóságban. Új seprű jól seper, szokták mondani és az újak mindenben számíthatnak a segítségünkre. Van néhány dolog azonban, amit még be szeretnénk fejezni. Egyik például a telek adómentessége, ami a régi Magyar Háznak is volt, ezt próbáljuk meg elérni.

A KMKT sok évtizedes múltra tekint vissza. Ugyan, ezen a néven csak 2001‐ben alakult meg, de olyan régi egyesületek jogutódja, mint a Kanadai Magyarok Szövetsége (KMSZ), ami az 50‐es évek elején alakult és a Magyarok Világszövetsége Kanadai Országos Tanácsa (MVSZKOT), ami a 90‐es évek elején jött létre. Egy ernyő szervezet, ami magába foglal majd minden nagyobb szövetséget Kanadában. Az utóbbi év két legnagyobb intézménye, melyek felvételi tagságot kérték a KMKT‐ba a Szent Erzsébet templom 2500 családdal és számos egyesülettel, valamint a torontói Magyar Ház 300‐500 taggal és 26 tagegyesülettel. Ezenkívül majd minden Magyaz Ház tagja. A Magyar Élet kiadója voltam 25 évig, az utóbbi 13 évben a főszerkesztője is, a KMKT‐nak megalakulása óta elnöke vagyok, valamint a 90‐es évek elejétől a MVSZKOT elnöke, a KMSZ főtitkára és az Egyesült Magyar Alap főtitkára is voltam 15 évig. A Központ építésébe úgy kapcsolódtam be, hogy láttam milyen sokfelé húzzák a jelenlegi vezetőséget, így ha nem teszünk valami fontosat, nem lesz Magyar Ház. A 90‐es évek eleje óta ismerem Balla Sándort, addig beszélgettem vele, amíg elvállata az építésvezetői munkát. Ingyen. Tavaly október 23‐án L. Simon László parlamenti államtitkár volt az ünnepi szónokunk, megmutattuk neki a Házat. Akkor merült fel, hogy mi volna ha megpályáznánk egy támogatást Magyarországon, mert nem lesz elég a pénz arra, hogy olyanra építsük a házat, amilyenre szeretnénk. Miután államtitkár úr látta az épületet mondta, hogy pályázzuk meg a támogatást a magyar kormánytól. Balla Sándor segítségét kértem a pályázat összeállításához, majd elküldtük az érintett magyarországi politikusoknak, akiknek sikerült elnyerni a támogatását. Májusban a Magyar Házért tartott jótékonysági vacsorán részt vett Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke, aki ott bejelentette, hogy a magyar kormány támogatni fogja a Magyar Ház építését, amit a 2015. június 24‐i kormányülés jóvá is hagyott. Ekkor kaptam az üzenetet dr. Kövér Lászlótól, az Országgyűlés elnökétől, hogy a torontói Magyar Ház megkapta a kért összeget, sőt a pénz meg is érkezett szeptemberben. Ezzel biztosítottuk a felnövő generációknak, hogy lesz egy olyan hely Torontóban, ahol magyarságukat újra és újra megélhetik.

MAGYAR ÉLET 2015. OKTÓBER

Bánhegyi Zoltán, a Székely Magyar Kanadai Egyesület (SZMKE) elnöke Miután 2003‐ban megalakult a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, úgy láttuk jónak, ha ezeket a szervezeteket segítjük. 2004‐ben létrehoztuk a SZMKE‐t, melynek a kezdetektől elnöke vagyok. Egyedüli célunk a SZNT támogatása, a székely autonómia kivívása. Azelőtt az Orbán Balázs Társaság elnöke voltam 8 évig, szép eredményeket értünk el. Küldetésünk, hogy segítsük az erdélyi ifjakat és egyetemistákat. Ez az egyesület azért kellett, hogy támogathassuk az autonómiát és megmaradjon a lehetősége annak, hogy a diákok folytatni tudják tanulmányaikat. Az SZNT‐ nek otthon, Erdélyben szüksége van egy irodára és egy személyre, aki fent tudja azt tartani. Minden kapott adományt erre a célra fordítunk. A Magyar Ház építésébe elsősorban önkéntes munkával szálltunk be. Lebontottunk és felhúztunk falakat, ami több 10‐20 ezer dollárba került volna. Emellett minden olyan dolgot megcsináltunk, amit közmunkával meg lehetett oldani. Megpróbálunk elindítani egy olyan Központot, ahol minden magyar jól fogja érezni magát. Reméljük, hogy fennmaradnak a magyar hagyományok, amit megismertet‐ hetünk a kanadaiakkal is. Szöllősi Gyula, a Bácska Bánáti Magyar Kör elnökeI Immár negyedik éve vagyok a klub elnöke, melyet a régi, idősebb generáció hozott létre azzal, hogy megvettek egy telket, amit a mai napig lassan fejlesztgetünk. Van rajta há‐ zunk, konyhánk, futball pályánk. Idén építettünk egy gazebót, alatta egy ke‐ mencével, amit az évente szervezett piknikek alkalmával szeretnénk használni. Célunk, hogy összehozzuk a bácskai‐ akat, a magyarokat és a fiatalokat. Fontos, hogy a következő generáció kitartson a régi szokásaink mellett és ezáltal fennmaradjon a klub. Mikor Balla Sándor elvállalta az építésvezetést, azt mondtam, hogy nekünk kötelességünk odaállni mellé. Fontos hogy a magyarságnak legyen egy otthona. Az önkéntes munkákban mi bácskaiak általaban mindig részt veszünk, leginkább a főzésben. Az asszonyok sütöttek lángost, a vadászok összeadták a vadhúst, amiből egy nagy bogrács pörköltet főztünk. A közös evészet‐ivászat már valamiféle közösséget jelent.

Lesz ennek eredménye, be kell vonni a fiatalokat és akkor van jövője a dolognak. Verestóy Attila, az Orbán Balázs Társaság elnöke Már három éve vagyok elnöke a ’89 óta létező Társaságnak. Nagyobb programjaink közé tartozik a nyári piknik, a tavaszi és az őszi bál, valamint a karácsonyi parti. A nagy őszi összejövetelt mindig a Magyar Háznál szervezzük, így lesz ez idén is. Állítólag a miénk az első rendezvény, nov. 7‐én. A tavaszi estélyt az oshawai Magyar Házban szervezzük. A bálok bevételét és az éves januári gyűlésünk adomá‐ nyainak a felét a továbbműködésünkhöz használjuk, a másik részét hazaküldjük Erdélybe, iskoláknak, árvaházaknak, Böjte Csaba alapítványának. Sok adományt kapunk az ő nevére. Próbáljuk kihozni Kanadába, hogy lássa mennyien támogatják. Segítjük a Magyar Házat önkéntes munkával, nálunk leginkább víz és gázszerelők vannak, így ezeket a feladatokat tudtuk vállalni.

Antal János, a Magyar Vadászok és Horgászok Társaságának elnöke Az 1953‐ban megalakult, jelenleg közel hatvan személyt magába foglaló torontói Magyar Vadász Társaságnak `90‐től vagyok a tagja. A több mint hatvanéves múltra vissza‐ tekintő e g y e s ü l e t n e k alapításakor az akkori Magyar Ház volt a székhelye. Az épület megvételét igen nagy összegű adománnyal, 13 ezer dollárral segítette az egyesület, így abban mindig is volt egy külön terme a vadászoknak, amit a Ház eladásakor ki kellett ürítenünk. Most ideiglenesen a Szent Erzsébet Római Katolikus Magyar Templomban van egy szobánk, ahol gyűlésezünk. Nekik is, akárcsak a Magyar Háznak minden évben adományt adunk azért, hogy ott lehetünk. Az új Ház megépülésével ismét lesz egy otthonunk, ahol tudunk majd gyűléseket tartani és csütörtökönként találkozni. Mindig a szívügyünk volt a Magyar Ház. Az önkéntes munkába hétvégeken kapcsolódtunk be, segítettünk a kartonozásban. A vadászokon kívül a barátaink is jöttek segíteni.

MAGYAR ÉLET 2015. OKTÓBER

Grimasz—Fujkin sarok

-Ez mindennek a teteje, halálosan meg vagyok sértve. Ha a főnök nem vonja vissza amit mondott, akkor esküszöm holnaptól nem jövök dolgozni! -Miért, mit mondott? -Hát… azt, hogy ki vagyok rúgva.

MAGYAR ÉLET 2015. OKTÓBER

Fotó Simándi Ágnes

MAGYAR ÉLET 2015. OKTÓBER

Mi a meditáció és mire jó az? Borbély Sándor

A meditáció egy egyetemes, ősi, spirituális, gyakorlatból fakadó és tapasztalatra építő bölcsesség, egy olyan kincs, ami meglelhető minden emberi kultúrában és minden vallás szívében. Úgy is mondhatnánk, hogy a meditáció egy olyan emberi találmány, ami segít abban, hogy teljesebb emberi életet éljünk. A nyugati kultúrában is ismeretes volt a meditáció gyakorlata és annak különböző formái, de sajnos kb. az utóbbi 500 évben teljesen háttérbe szorult ez a spirituális gyakorlat (az elméletről nem is beszélve) és mindössze néhány szerzetesrenden belül maradt valamennyire ismeretes a meditáció valamelyik formája, de ott sem örvendett túl nagy népszerűségnek, mert a folyamatosan gondolkodó és egyre bonyolultabb agy‐ gyakorlatokat megkívánó elmélkedő módszereket a nyugatiak sokkal istenibbnek tartották, mint az egyszerűségre és csendre törekvő meditációt. A múlt század közepétől kezdve, főleg a keleti meditációs módszerek hatására és az újabb agykutató tudomány kísérleti eredményeinek és ösztönzésének köszönhetően, nyugaton is kezdett lassan újraéledni a meditáció hagyománya, s most már

egyre többen kezdik felfedezni a meditáció bölcsességének azt az egyszerű, békére és csendbe vezető útját, ami már szinte teljesen feledésbe ment ebben az ultramodern és állandóan rohanó világunkban. A meditáció egyszerű módszereit bárki megtanulhatja, bármikor el lehet kezdeni és lehet gyakorolni az élet bármelyik szakaszán. Az elméleti módszer nagyon egyszerű, de éppen egyszerűsége miatt nagyon nehéznek tűnhet a bonyolult gondolkodásmódhoz és még bonyolultabb rendszerekhez szokott modern természetünknek, hogy elcsendesedjen és egyszerűen "legyen," s ne csak tegyen‐vegyen, egyfolytában, szünet nélkül. Vallásos nyelvezettel élve, a meditáció a Jelenlétnek és létezésnek egyszerű imája, szemben a gondolkodást igénybe vevő elmélkedő vagy érzelmi igényeken alapuló kérő imákkal szemben. Egyszerűen lenni úgy ahogy vagy, ott ahol vagy, és jelen lenni Annak, ami itt és most Van (és nem annak, ami volt vagy lesz, illetve ami nincs) ‐ ez minden meditációs elméletnek a lényege. Minden, ami ezen túl van az a kulturális vagy vallásos keret eredménye. A meditációban a lényeg viszont soha nem az elméleten, hanem a gyakorlaton és a tapasztalaton van. Hogy mire jó a meditáció? Hasonlattal élve: ha valaki le akar fogyni, annak fogyókúrázni kell vagy valamit tennie kell ahhoz, hogy lefogyjon. Ha valaki izmosodni akar, annak rendszeres tornagyakorlatokat kell végezni. Ha valaki meg akarja tapasztalni a mindenek mögött rejlő csendet és a belső békét (egy nagyon zajos és kaotikus világban, mint amilyen a miénk), annak egyik legjobb módja a rendszeres meditáció. Persze van más módja is annak, ami elvezethet bennünket a belső Csendbe és Békébe (például a kertészkedés, kirándulás a természetbe, a zene vagy a művészet különböző fajtái), de a meditáció talán az egyik legegyszerűbb és legközvetlenebb módja annak, hogy szó szerint „ki‐kapcsolódjunk” a felszínen néha monotonnak tűnő életünk és elménk általában zűrzavaros, szétszórt és állandóan rohanó kavargásából, és ugyanakkor megpróbáljunk „rá‐ kapcsolódni” illetve „rá‐hangolódni” az Élet Óceánjának egy sokkal mélyebb, biztonságosabb és bensőségesebb Forrására és Céljára. Természetesen a meditáció rendszeres gyakorlata nem egy könnyű dolog, de egy nagyon egyszerű és nagyszerű módszer, ami elvezethet bennünket egy tudatosabb, együtt érzőbb, sokkal emberségesebb és értelmesebb életre. A meditáció bármelyik formája egyszerű eszközöket ad arra, hogy megszabaduljunk a felszínes robotoló hajszától és az állandó elfoglaltságnak a szellemi rabszolgaságából megtaláljuk a kivezető utat a Jelenbe és a Csendbe. Az egyszerű elméleten és rendszeres gyakorlaton kívül egy dologra van szükség: vágyakozni a belső csendre és értékelni azt, ha meglátjuk az Élet Mélyebb Értelmét. Ha ez megvan, és elég mély ez a vágy, akkor a többi is meglesz. Nem rögtön, mert mindenhez idő kell, de biztos hogy lesz olyan eredménye ennek, amit legelőször nem is mi magunk, hanem mások fognak észrevenni rajtunk.

MAGYAR ÉLET 2015. OKTÓBER

Illegális határátlépő voltam Sárközi Mátyás

1956 novemberének végén, 19 évesen úgy láttam, hogy Magyarországon visszatér a proletárdiktatúra. Az, hogy a forradalom napjaiban Nagy Imrét pártoló cikket írtam, bocsánatos bűn volt, de Király Béla nemzetőr‐főparancsnok ellenállási megbízóleveleinek kézbesítése börtönbe juttatott volna. Így 29‐én vonatra ültem, és Budapestről a szomszéd fiúval elindultunk a határ felé. Zalalövő előtt a lassító vonatról ugrottunk le, nehogy a pályaudvaron igazoltassanak, éjszakára megszálltunk az adventista fiatalember ismerőseinél, majd elindultunk Felsőmarác és a Rába felé. A hidat szovjet katonák őrizték, de Csákánydoroszlónál találtunk egy parasztembert, aki vállalta, hogy többünket száz forintért átladikoz a másik oldalra, ahonnan már közel a határ. Ladikunk a Rába közepén járt, amikor orosz katonák tüzet nyitottak rá. Pánikba estünk, és bezuppantunk a vízbe. A csoport legtöbb tagját elfogták, én viszont meghúzódtam egy bokor alatt. A következő éjszakát egy tanyán töltöttem, az istállóban. A hajnali derengésben átsétáltam egy szántón, melynek végén két osztrák határőr cigarettázott. „Már fogadtunk, hogy átér‐e vagy felrobban – mondták. – Ezt a sávot ugyanis tegnap újratelepítették aknákkal az oroszok.” „Orbán vasfüggönyt épített” – írja a kormányellenes sajtó. Az új drótkerítés nem vasfüggöny: azokat tartja kívül, akik beözönlenének a zöldhatáron. A vasfüggöny az aknamező, a figyelőtorony, a géppisztolyos őr volt, mely azt szolgálta, hogy

senki se menekülhessen el az országból. 1956‐ban azért szöktünk Ausztriába a néhány hétig őrizetlenül maradt zöldhatáron, mert az átkelőhelyeket magyar és szovjet fegyveresek zárták le. Grazban földre szórt szalmán szállást kaptunk a kiállítási csarnokban, sorba álltunk a meleg ételért. Az Egyesült Államok bevándorlási kvótákat állított fel, ezek hamar beteltek, de Nyugat‐Európában még akadt hely. Angliába kerültem. A nedves télidőben kandallók kormától feketéllett London, gazverten tátongtak a háború alatt lebombázott épületek üres grundjai. Nem sokkal korábban szűnt meg az élelmiszerjegy‐rendszer. A tízezer befogadott ’56‐ os mégsem panaszkodott, hogy szívesebben menne Amerikába: örült, hogy biztonságban van. Úgy hittem, öt év múltán – amire megtanulok angolul és befejezem tanulmányaimat – hazatérhetek. De a változásra 33 évet kellett várnom. Anglia már akkor is vegyes fajú volt: jöttek bevándorlók a függetlenné vált vagy még létező gyarmatokról, és a menekültek Európából. Mostanra annyira kevertté lett, hogy az angoloknak szembe kell nézniük a tömeges bevándorlás okozta problémákkal. Nagy asszimiláló nemzet a brit, de immár védekezik: a schengeni egyezményhez London nem csatlakozott, a Csatorna‐alagút franciaországi bejáratát szögesdróttal őrzik. Most nem egy európai nemzet diktatúraellenes levert forradalmának menekültjeiről van szó. Nagyhatalmi packázások nyomán támadt háborúk kárvallottjai menekülnek, s nyomukban jobb életre vágyók százezreinek népvándorlása indult meg Európa felé. Migráció, baljós előjelekkel. London, 2015.10.17 — valasz.hu

Terror Háza—Fotó Simándi Ágnes

MAGYAR ÉLET 2015. OKTÓBER

600 Sherbourne St. Suite 301 Toronto, ON M4X 1W4 Tel: 416‐922‐7775, toll‐free: 1‐877‐922‐8775 www.intertravel.ca

Kedvezményes árak Budapestre átszállással: REPÜLŐJEGYEK (kihozatal is) Austrian Airlines, Lufthansa, KLM, Air Canada, Air France, British Airlines, LOT Polish Airlines, Jet Airways, Turkish Airlines TENGERPARTI ÜDÜLÉSEK: Kuba, Karib‐szigetek, Mexikó

HAJÓUTAK, UTAZÁSI, ORVOSI ÉS KÓRHÁZI BIZTOSÍTÁSOK GÉPKOCSI KÖLCSÖNZÉS, SZÁLLÁSFOGLALÁS, MEGHÍVÓLEVÉL

Jó hír!!! Air Canada elindítja direkt járatát Budapestre háromszor hetente június 10‐től október elejéig. Toronto – Budapest indul: hetfőn, szerdán és pénteken Budapest – Toronto indul: kedden, csütörtökön és szombaton Már most áruljuk kedvezményes árakon repülőjegyeket (kihozattal is). FELVILÁGOSÍTÁSÉRT ÉS HELYFOGLALÁSÉRT FORDULJON HOZZÁNK BIZALOMMAL!

Rondzik Ági 416‐992‐7775 Cell: 416‐939‐6118

519‐823‐9498 Apró Szilvia Cell: 519‐766‐2509

Valutaárfolyam Érvényben: 2015. október 13. (1 egységeforintban) Angol font Euro Japánjen Kanadaidollár Svájci frank USA dollár

Vétel

Eladás

409,49 304.04 2,22 203,63 277,71 268,01

428.76 316.44 2,34 214,87 288,71 278,00

MAGYAR ÉLET 2015. OKTÓBER

Budapest lehet Európa Sportfővárosa

Fotó: tipplap.hu

Elismerés Polgár Juditnak

Polgár Judit a Legjobb Európai Tananyag Díj (BELMA) különdíját vette át szerdán Frankfurtban a Sakkpalota Pedagógiai Program megalkotásáért. Sajtóirodájának tájékoztatása szerint a tavaly visszavonult 39 éves nemzetközi nagymester – aki 1988‐ban és 1990‐ben nyert sakkolimpiát a női válogatottal, 2002‐ben és 2014‐ben pedig tagja volt az ezüstérmes férfi nemzeti együttesnek – „a zsűri innovatív tananyagnak ítélt különdíját kapta meg”. A közlemény szerint Magyarországon készült tananyag korábban még nem részesült ebben a magas szakmai elismerésben. A BELMA‐díjat minden évben egy nemzetközi szakértőkből álló zsűri döntése alapján a világ legnagyobb szakmai eseményén, a frankfurti könyvvásáron adják át az arra érdemes tananyagok készítőinek. A Polgár Judit által kidolgozott vizuális gondolkodás‐, és képességfejlesztő, komplex tantárgy integrációs oktatási program 2013‐ban a Nemzeti Alaptantervbe is bekerült. Az azóta eltelt két évben országszerte elterjedt az iskolákban, és a határon túli magyarlakta területeken is számos helyen használják. „Az információáramlás felgyorsulásával, a digitális korban olyan gyorsan változnak az ismeretek, hogy a lexikális tudás pillanatok alatt elavul, ezért elsősorban a gyerekek gondolkodását, lényeglátását, az ismereteket a változásokból adódó szükségletekhez adaptáló képességét szeretnénk fejleszteni – idézi a beszámoló Polgár Juditot. – A Sakkpalota Program ezt a célt szolgálja minden olyan iskolában, amelyben figyelmet fordítanak arra, hogy a digitális korba beleszületett gyerekeket már nem lehet a hagyományos módszerekkel tanítani vagy akár egy pillanatra is lekötni a figyelmüket játékosított ismeretátadás nélkül. Nagyon örülök, hogy ezt a törekvésemet, és a tananyag minőségét a BELMA‐díjjal a legrangosabb európai szakértői csoport is elismerte.” Szombaton a Várkert Bazárban tartják a Polgár Judit által megálmodott első Világsakkfesztivált, amelyhez négy földrészről csatlakoztak társrendezvényekkel, és amellyel minden idők legjobb női sakkozója 10 éven belül a sportág kedvelőinek millióit szeretné egyazon napon asztalhoz ültetni.

A Fővárosi Önkormányzat pályázatot nyújtott be, hogy Budapest 2019‐ben elnyerhesse az Európa Sportfővárosa címet. A European Capitals of Sport Association (Európai Sport Fővárosai Bizottság ‐ ACES) 2001‐ben hirdette meg először az Európa Sportfővárosa címet, a 2019‐es pályázatban a magyar főváros Malagával verseng. A brüsszeli székhelyű ACES ok‐ tóber 26. és 28. között hirdeti ki a győztest. A pénteki sajtótájékoztatón Szalay‐Bobrovniczky Alexandra főpolgármester‐helyettes közölte, Budapest már meglévő sporteseményekre fűzi fel a pályázatát, amely nem igényel külön infrastrukturális fejlesztéseket. „Célunk a közösségtudat, az egészséges életmód és a fair play promotálása. A szemlebizottság már közölte, hogy nagy tel‐ jesítménynek tartja a Magyarországon bevezetett minden‐ napos testnevelést” ‐ közölte Szalay‐Bobrovniczky Alexandra. „Ez a pályázat segít Budapest 2024‐es olimpiai pályázatának, médiafigyelmet irányít a fővárosra, és az egész éves aktivitás révén hasznos tapasztalatokra tehetünk szert.” Gian Francesco Lupattelli, az ACES elnöke elmondta: „Az idén Torino viseli a címet, amely évente mintegy ez‐ erkétszáz sporteseményt rendez, aztán Prága, Marseille és Szófia következik majd.” Kamuti Jenő, a Budapesti Sportszövetségek Uniójának (BSU) elnöke, aki vendégként volt jelen az eseményen, az MTI kérdésére úgy fogalmazott: „Mindkét pályázatot olvastam, és erősnek érzem Budapest anyagát. Ezt nemcsak az élsport miatt mondom, hanem sokkal inkább az egyre divatosabb szabadidősport miatt, illetve azért, mert a magyar főváros nagyon sok sportlétesítménnyel rendelkezik.” A városligeti tájékoztatón ‐ melyen vendégként megjelent Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság tiszteletbeli elnöke ‐ részt vett a nemzetközi bíráló bizottság tizenegy, Budapesten tartózkodó tagja is, akik a hónap elején látogattak el Malagába MH/MTI – 2015.10.16.

Nb 1. Bajnokság Állása

MAGYAR ÉLET 2015. OKTÓBER

Torontói Magyar Ökumenikus Tanács Tagegyházai Árpád‐házi Szent Erzsébet Római Katolikus Magyar Plébánia 432 Sheppard Ave. E., Toronto, ON, M2N 3B7 Honlap: szenterzsebet.org – E‐mail: szte.iroda@gmail.com Telefon: 416 225 3300 x21; Fax: 416 225 3814 Plébános: Ft. Rigó Jenő SJ—Káplán: Ft. Marosfalvy László SJ Iroda: keddtől péntekig 9:30‐tól 4:00‐ig Miserend: vasárnap 9:00, 11:00 Hétköznap reggel: 7:30 (angol), első péntekenként este 7‐kor Gyóntatás: misék előtt és megegyezés szerint Keresztelőre, esküvőre előkészület szükséges, időbeni jelentkezést kérünk. Beteghez hívásra megegyezés szerint megyünk. Második keddenként havonta ultreya (Cursillo‐találkozó) Szerda du. 1‐4‐ig nyugdíjasok találkozója, este vacsora az Úrral, medi‐ táció. Péntek este 8‐tól Pax Romana csoport nyitott rendezvényei. Szombaton: 9:15‐től Magyar Iskola és Óvoda, du. 1‐től Cserkészet.

Első Magyar Baptista Gyülekezet 7379 Islington Ave. Woodbridge Pásztor: Nt. Püsök Dániel, telefon: 647 678 4248 Honlap: www.hun‐baptist‐toronto.ca E‐mail: pusokdaniel@yahoo.com Gyülekezeti alkalmak: vasárnap 11:00 AM, du. 3:00 PM Csütörtök este 7:30 PM; Vasárnapi iskola: 11:00‐kor Istentisztelet: de. 12 órakor és du.3 órakor, szolgálatokkal. Énekkar: vasárnap du. 2 órakor próbál. Csütörtök este 7:30 órakor istentisztelet.

Magyar Református Evangélikus Keresztyén Egyház Szeretettel hívjuk és várjuk gyülekezetünkbe! Alkalmaink: Istentiszteleti alkalmat minden vasárnap de. 11 órától tartunk. Istentiszteletek alatt gyermekek részére vasárnapi iskola. Templomunk címe: 8 Robert St. Toronto, ON, M5S 2K3 (Földalattival a Spadina állomásig, onnan az 510‐es villamoson a Coll‐ ege St‐ig, amin nyugatra fordulva a második utca az északi oldalon.) Templom telefonja: 416‐923‐9416 Lelkipásztor: Nt. Mező Éva Gondnok: Maroskuti György 1‐905‐668‐3700

Magyar Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház 116 Bond St. Toronto Lelkész: Nt. Éva Tamásy Tel/ Fax: 216‐961‐6895 Istentiszteletet tartunk minden hó (kivéve július és augusztus) második és negyedik vasárnapján du. 4 órakor. Felügyelő: Mekis Éva Telefon: 416‐441‐9300

Evangélikus Református Magyar Egyesült Egyház 73 Mackay Ave. Toronto, ON, M6H 2N7 Telefon: 416‐652‐3809 Istentisztelet minden vasárnap 11 órakor. Lelkipásztor: Nt.Csikász László Gondnok: Cseh László,Telefon: 416‐622‐9719

Magyar Református Evangélikus Egyház, Oshawa Lelkipásztor: Nt. Vass Zoltán Lelkészi hivatal telefonja: 416‐656‐1342 Istentiszteletet minden hónap második vasárnapján du 3:00 órakor esetenként más vasárnapon ezért kérjük, hívják a megbízott gondno‐ kot. Gondnok: Egyházi Yvette (905) 579‐5185

Első Magyar Református Egyház 439 Vaughan Rd., Toronto, ON, M6C 2P1 Lelkipásztor: Nt. Vass Zoltán Lelkészi hivatal telefonja: 416‐656‐1342 Templom honlapja: www.temre.com Email cím: parokia@temre.com Itentisztelet minden vasárnap de. 11 órától Nyáron, július első vasárnapjától ‐ augusztus utolsó vasárnapjáig az istentiszteletek korábban de. 10 órakor kezdődnek Lelkészi hivatal fogadóórái: minden szombaton du. 2‐5‐ig A fogadóórákra előzetes telefonbejelentkezést kérünk! Sürgős és indokolt esetben hét közben is lehet fogadást kérni. Vasárnapi iskola az istentisztelet ideje alatt Konfirmáció előkészítés szombaton du. 1:30‐tól Bibliaórák: szeptembertől ‐ május végéig Időpontért hívják a lelkészi hivatalt. A Női Kör részére hét közben tartunk bibliaórát. Presbitérium jegyzője: Herman Béla (416) 633‐7577

Felhívjuk hűséges, régi hirdetőink figyelmét, hogy munkatársunk árajánlatainkkal rövidesen keresni fogja Önöket! Új hirdetők jelentkezését várjuk!

SINCE 1957 IN TORONTO

Owned & Published by Sandor Balla Szerkesztőség: Borbély Emese szerkesztő, Fujkin István művészeti vezető, Horváth Zoltán gasztronómiai szakértő, Pintér Zsanett riporter, Kiss Mária hirdetések Tel.: 647 881 5313 E‐mail: info.magyarelet@gmail.com Honlap: www.magyarelet.ca PUBLICATIONS MAIL AGREEMENT NO 40011718 RETURN UNDELIVERABLE CANADIAN ADDRESSES TO 160 Applewood Crescent #24, Concord, ON L4K 4H2 Az eddigi előfizetések érvényesek. Az egyes szám ára: $2.95 1 évre az előfizetés $50.00. Első osztályú postán $70.00 Minden jog fenntartva.—All right reserved. Az írók által írt cikkek tartalmáért a szerkesztőség és kiadóhivatal nem vállal felelősséget. Íróink saját nézeteit fejezik ki, azok nem minden esetben tük‐ rözik szerkesztőségünk vagy hirdetőink véleményét. Közlésre nem alkalmas kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. We acknowledge the financial support of the Government of Canada through the Canada Periodical Fund of the Department of Canadian Heritage.