Magyar Élet 2016. 03. web

Vol. 69. 3. LXIX. évfolyam 3. szám ISSN 0833 0883

A kanadai magyarok lapja

$ 2.95 (HST incl.) 2016. március

MAGYAR ÉLET 2016. MÁRCIUS

Tartalom

Címlap fotó: Sylvie Paquette Óvodások, Montreáli Magyar Iskola..1 Mindenki megélheti a magyarságát...4 "Nyitva van az arany kapu..."...6 Mi lesz veled népdal?...6 Versek...8 Lelkipásztorok húsvéti köszöntője...9 Montreáli március...10 Húsvét az Arany János Magyar Iskolában...10 Képes Krónika...11 Tojáshímzés magyar szívvel...12 Gondolatok a Remény Ünnepére...13 Kanadai magyarok szívügye volt Ferenc Lajos szívügye...14 15 millió Saulja...15 Ki volt Rejtő Jenő?A Csontbrigádtól a munkaszolgálatig...15 Húsvéti népszokások, hagyományok, étkezési szokások...16 Marhagáz...19 Magyar Filmhét...20 A történelem forgószele...21 A harmónia nagymestere...22 Valóban van kölcsönhatás a kert élővilágában?...22 Pamacs, a puli...23 Grimasz—Fujkin sarok...23 A Corvina Business Directory vacsorája Torontóban...24 Magyaroké az agykutatók első Nobel‐díja...26 Magyarország nem feledkezett meg Kárpátaljáról...27 Orbán Viktor részt vesz a washingtoni atomcsúcson...27 Skandináv keresztrejtvény...28 A hónap gyógynövénye a tejoltó galaj...29 Sport...30 Torontói Magyar Ökumenikus Tanács Tagegyházai...31 Hirdetések

SINCE 1957 IN TORONTO

Owned & Published by Sándor Balla Szerkesztőség: Borbély Emese szerkesztő, Pintér Zsanett riporter, Fujkin István művészeti vezető, Kiss Mária hirdetések Külső munkatársak: Borbély Sándor, Horváth Zoltán, Huber Zoltán, Mezey László, Németh Jenő Tel.: 647 881 5313 E‐mail: info.magyarelet@gmail.com Honlap: www.magyareletmagazin.com PUBLICATIONS MAIL AGREEMENT NO 40011718 RETURN UNDELIVERABLE CANADIAN ADDRESSES TO 160 Applewood Crescent #24, Concord, ON L4K 4H2 Előfizetési díjak: Egy lapszám ára: $2.95 1 évre az előfizetés $50.00. Első osztályú postán $70.00 Minden jog fenntartva. | All right reserved.

Az írók által írt cikkek tartalmáért a szerkesztőség és kiadóhivatal nem vállal felelősséget. Íróink saját nézeteit fejezik ki, azok nem minden esetben tükrözik szerkesztőségünk vagy hirdetőink véleményét.

Közlésre nem alkalmas kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

We acknowledge the financial support of the Government of Canada through the Canada Periodical Fund of the Department of Canadian Heritage.

2

MAGYAR ÉLET 2016. MÁRCIUS

Áldott húsvéti ünnepeket kívánunk minden kedves olvasónknak!

A Magyar Élet magazin munkatársai 2016. március

3

MAGYAR ÉLET 2016. MÁRCIUS

Mindenki megélheti a magyarságát Pintér Zsanett

Beszélgetés Diósady András második generációs kanadai magyarral felelősségvállalásról, motivációról és a jövő magyar generációjáról.

folytatta a mérnöki munkát. Apám már itt végezte a gimnáziumot és az egyetemet is. Anyukámék zalaegerszegiek, nagypapám a város polgármestere volt. Deportálták őket, majd ’56‐ban megszöktek és eljutottak Kanadába. Anyám akkor tíz éves volt, ő is itt végezte az iskoláit, a Torontói Egyetemen egy magyar diákklubban találkoztak az apámmal.

Egyértelmű volt a magyar nyelv használata a családban?

Igen, próbáltuk azt használni otthon. Mikor megszülettem márciusban, az anyám iskolában tanított és szeptemberben vissza akart menni, így kerestek valakit arra az időre, mikortól újból munkába áll. Az utolsó pillanatban találtak egy kedves magyar tanárnőt. Sok éven át, egészen addig, míg az öcsém is elkezdte az iskolát, minden hétköznap velünk volt. A szüleink is így beszéltek velünk, fontos volt, hogy a magyart használjuk.

Mikor az iskolában már angolul tanul az ember, ez egyre nehezebb, a szavakat nem tudjuk olyan jól. Meg aztán mindannyian mérnöki pályán vagyunk, a szakkifejezéseket sose tanultuk magyarul, így azoknak utána kellett nézni. Anyám gyerekkorában jött ki, nem ismeri jól a szaknyelvet. Főleg magyarul beszéltünk, de ha nem tudtuk a szavakat vagy nem tudtuk magunkat kifejezni, angolra váltottunk.

A szokásostól eltérően nem jártál magyar óvodába és a hétvégi nyelvi oktatáshoz is csak a későbbiek folyamán csatlakoztál. Ez általában fordítva szokott alakulni.

Nem jártunk a magyar templomba. A szüleim részt vettek a magyar közösségben, magyar barátaik voltak, de minket nem vontak be eleinte. Eléggé el voltunk foglalva minden mással.

Sportoltunk, én pár évig jártam az angol cserkészetbe, énekeltem a Kanadai Opera Kórusban. Később szó volt arról, hogy el kellene menni a magyar iskolába, jó lenne megtanulni írni‐olvasni. A nyolcadikos osztályban kezdtem, majd a gimnáziumot is végigjártam. Közben röplabdáztam, folyton utaztunk a csapattal hétvégéken. Nehéz volt, de valahogy mégis megcsináltuk és ez segített abban, hogy írjunk‐olvassunk, tanuljunk a magyar történelemről és irodalomról. Így sikerült sok mindent bepótolni.

Ezzel együtt elkezdődött a magyar közösségi életed is?

Az interjú nem titkolt szándéka, hogy a februárban Magyaródy Katalinnal készült interjú után egy újabb, erős magyar identitással rendelkező, a közösség életét aktívan alakító torontói fiatalt mutassunk be.

Mesélnél a nagyszüleidről, szüleidről és arról, mi vezette őket Kanadába?

Apám családja erdélyi. Édesapám Marosvásárhelyen született, mikor az még Magyarországhoz tartozott. ’45‐ben menekültek Budapestre. Nagyapám a bőriparban dolgozott és annak idején Nyugatra is volt alkalma menni. Majd ’56‐ban Bécsbe disszidáltak, ahol a nagyapám és egyik kollégája üzletet alapítottak. A kolléga azonban hirtelen meghalt és akkor keresték a lehetőséget, hogyan lehetne Nyugatra menni.

Kanadát és Amerikát nézték ki, végül Kanadát választották, mivel itt nem volt kötelező a katonaság. A nagypapám aztán

4

Igen, az iskola elkezdése előtt nem sokkal járni kezdtünk a Szent Erzsébet Magyar Templomba és bekerültem a ministráns csoportba. Az volt az első magyar közösség, amiben tagok voltunk öcsémmel. Majd Borbély Sándor kezdeményezésére havonta egyszer, majd minden héten vasárnap csináltuk az ifjúsági gitáros misét 12‐13 évig.

A Helikon Társaság által működtetett Torontói Magyar Gimnázium elvégzése után felnőttként később te is szerepet vállaltál a szervezet életében, mint oktatási igazgató.

Mesélnél kicsit magáról a Társaságról és az ott végzett munkádról?

Mikor elvállaltam a feladatot, még nem sokat tudtam a Helikon Társaságról azon kívül, hogy a szüleim tagok voltak. Három programot vezettünk: a Helikon Gimnáziumot, biztosítottuk a tanárok és az igazgatóság közötti kapcsolatot, valamint támogattuk a tanárok fizetését. A társaság profiljához tartozik

MAGYAR ÉLET 2016. MÁRCIUS

még a felnőttek magyar nyelvű képzése, mely a Szent Erzsébet Magyar Iskolában zajlik szombaton és hétköznaponként este.

Több osztály van, általában minimum kettő, maximum öt. Van egy idősebb generáció, ők azok, akik nem tanultak meg annak idején rendesen magyarul, mert már itt születtek és most kezdte el jobban érdekelni őket a nyelv. Mellettük van egy fiatal generáció, akik nem kimondottan magyarok, de például most házasodtak magyar nyelvűvel és ezért akarnak tanulni. Nekik meg kell szervezni az osztályokat, az időpontokat. Intézni kell a terembérlést, tanárokat találni és felvenni őket. Régebben szerveztünk akkreditált magyar nyelvvizsgát is, ezt pár éve már nem csinájuk. Valamint minden évben van Helikon bál, ami idén 59. alkalommal, április 9‐én kerül megrendezésre. Ez az egyetlen, hagyományos első bálozó rendezvény itt Torontóban.

Katalinnak a magyar iskolán, a cserkészeten és a néptáncon keresztül szerzett élményei azok, amik felnőttként is motiválják abban, hogy a közösség aktív tagja legyen. Téged mi ösztönöz?

Sem cserkész, sem néptáncos nem voltam. Ez a két fő csoport, közösség az, amihez fiatalként lehet csatlakozni. Nekem annak idején nagyon jó volt a ministránsokkal és az ifjúsági klubbal a templom körül, de a másikak kimaradtak. Egyetemista korom után azonban hiányzott valami, éreztem, hogy még csinálni kellene valamit a magyar közösséggel. Akkor kezdtem el keresni, hogy miben és hogyan tudok részt venni. Nem kerestem különösebben, de szervezőként bekerültem ebbe‐abba. Mindig jó magyarok között lenni, a magyar fiatalokkal mindig jól jöttünk ki. Másként gondolkozunk, másként érzünk dolgokat. Más, mint az itteni angolokkal lenni.

A két magyar meet‐up csoportból nemrég átvetted az egyik szervezését. Volt azonban a torontói fiatalok összefogásának előzménye is, beszélnél erről?

Fotó: Lukács Tibor

A mostani meet‐upokon is jó érzés, hogy magyarokkal vagyunk, rögtön van valami közös bennünk. Ennek előzményeként, Magyaródy Katival és a Rákóczi Alapítvány támogatásával kezdeményeztük a Young Professional Circle‐t, ugyanazzal a céllal, mint a mostani meet‐upokat. Összehívni és építeni a magyar fiatalok közösségét, akik között meg tudjuk találni a jövő vezetőit, hogy idővel folytatni tudják a közösség munkáját.

Amikor szükség lesz erre, a háttérben mi már ismerjük egymást, szóval ne akkor kelljen majd kezdeni a csoport szervezését.

Ebből a körből is vannak a meet‐upon. Ide olyanok jártak, akiket

ismerünk, volt cserkészek, néptáncosok. Sokan kiestek azonban ebből a társaságból, mert nem volt idejük. Talán visszajönnek majd, ha úgy érzik, mint én, hogy kell valami magyar az életbe.

Akkor lesz már olyan közösség, amihez tudnak csatlakozni.

A felmenőid is aktív, kezdeményező tagjai a torontói magyarok életének. Úgy tűnik, ennek hagyománya van a családodban.

Igen, többek között a nagyapám a Kanadai Magyar Mérnök Egyesület elnöke volt és az évek folyamán az édesapám is több pozíciót vállalt. Szüleim mindketten a Helikon Társaság aktív tagjai voltak a 60‐as‐70‐es években. Az utóbbi időkben édesapám a Szent Erzsébet Templom egyháztanácsának elnöke, aktívan részt vett az egyetemi magyar programok alapításában, valamint tevékenyen részt vesznek a Rákóczi Alapítvány munkájában is.

Ezek szerint te is részt vettél a Magyarságismereti Mozgótáborban?

Én eddig sajnos sosem. Azt hiszem, az öcsém a második táborban ott volt Magyarországon. A szüleim és a nagyszüleim mindig is támogatták az alapítványt. Az oktatás nagyon fontos számunkra. Minden évben részt vettem a Rákóczi bálon, már gimnazista korom óta. Az utolsó pár évben még aktívabb vagyok és próbálom támogatni a munkájukat. Igazgatósági tag lettem és csapatvezetőként idén végre lesz alkalmam részt venni a táborban is. Szerintem többet fogok tanulni tőlük, mint ők tőlem. Fontos, hogy adunk esélyt a fiataloknak a továbbtanulásra és a magyarságuk megélésére. Remélhetőleg továbbra is támogatni tudom az alapítvány itteni munkáját, hogy még több fiatalt találjunk, aki hisz ebben a programban, illetve egyre több támogatót itt Kanadában.

Mit üzennél az itteni magyar fiataloknak?

Szeretnénk továbbvinni a magyar közösséget, hogy aktív maradjon akkor is, mikor mi már öregebbek leszünk. Minden fiatal, aki szeretne tudni valamit a közösségről, jöjjön el egy meet‐upra vagy bármire, ahol fiatalok vannak. Ismerkedjenek a helyi magyarsággal. Van valami közöttünk, ami más, mint az itteniekkel. Azért is fontos, hogy amikor elérjük azt a kort, mikor majd érdekel, honnan származnak az őseink, legyen meg a lehetőségünk. Buzdítok mindenkit, hogy segítse ezt a célt.

Jöjjenek el! Minél több rendezvény van, annál többen találnak olyasmit, ami érdekli őket. Nem lehet elvárni azt, hogy mindeki néptáncoljon vagy cserkészkedjen, de mindenki lehet magyar.

Találjanak vagy kezdeményezzenek olyan rendezvényt, ahol jól érzik magukat és meg tudják élni a magyarságukat.

Végezetül egy teljesen másféle kötődésedről kérdeznélek.

Igaz, hogy a Diósady család Ady Endre, a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költőjének leszármazottja?

Ez másoknak sokkal érdekesebb, mint nekem. Dédnagymamám Ady Mariska volt, aki Ady Endre kedvenc első unokatestvére volt. Dédnagymamám is nagy költő volt, Ady Endrével nagyon sokat leveleztek, aminek nagy része megmaradt a családban, néhány Ady vers kézirattal együtt. A nagyapám és édesapám foglalkozott ezzel, kiadták Ady Mariska verseit. A családi Ady ereklyéket visszaküldték Magyarországra.

5

MAGYAR ÉLET 2016. MÁRCIUS

"Nyitva van az arany kapu..."

"mesterük" vezetésével, énekszóval vonultak ki az erdőbe barkát szedni. Mikor ezzel végeztek, elfogyasztották az otthonról hozott ennivalót, majd vállukra téve a barkás ágakat, virágvasárnapi énekeket énekelve tértek haza, egyenesen a templomba. A templomot először háromszor megkerülték, aztán a barkákat az oltár körüli falakhoz állították.

Virágvasárnap ezeket a pap megszentelte, s a hívek ebből vittek haza maguknak.

Dr. Barsi Ernő néprajzi rovata

A téli hónapok után, ha a tél kemény volt, s hosszan is tartott, tavaszváró, tavaszköszöntő érzésekkel telnek meg az emberi szívek. Nem csoda, hogy a tavasz jöttét évszázadok óta köszöntik, ünneplik a világ minden táján. Valaha ilyenkor a győri, főként az újvárosi utcákon megjelentek a csigázó, csigát pörgető gyerekek. Jó száz évvel ezelőtt még élt a győri mondás: "Tavasz van, mert már csigáznak a gyerekek." A csoportokba verődött kicsik énekes játékaitól meg csak úgy zengtek a zöldülő rétek, terek, városon, falun egyaránt. "Bújj, bújj zöld ág, zöld levelecske, nyitva van az arany kapu, csak bújjatok rajta."

A szentelt barka nagyon becses szentelmény, hiszen Krisztus királyi menetének volt a tanúja, ezért annak emléke. Úgy tartották, hogy megőriz a veszedelemtől. Sok helyen orvosságnak is használták. Csornán pl. Torokfájás ellen nyeltek le egy‐egy szemet belőle. Tényőn a virágvasárnapi mise végén a sekrestyés osztotta ki a híveknek a szentelt barkát. Ezzel aztán körmenetként háromszor megkerülték a templomot, emlékezve Jézus jeruzsálemi bevonulására. Utána hazavitték, s elhelyezték a padlás fedőgerendája vagy az eresz alá, hogy a házat megóvja a villámcsapástól. Égiháború idején ebből dobtak egy‐egy szemet a tűzbe, hogy megcsendesedjen az idő.

Ma is fel lehet újítani ezeket a szép szokásokat, hiszen semmi sem áll útjába. "Nyitva van az arany kapu..."

hitvallas.hu

Mi lesz veled népdal?

Massay‐Kiss Andrea

A mai ember nem is gondolja, hogy ez a kapus játék a felnőttek téltemető, tavaszköszöntő szokásából került a gyermekjátékok közé. Virágvasárnapon élt egykor a téltemető "kiszehajtás" és a hozzákapcsolódó "villőzés" tavaszköszöntő. Hosszú rúdra erősített, "kiszének" nevezett szalmababát vittek ki énekszóval a nagy lányok a határba, jelezve, hogy minden kellemetlen dolgot, telet, betegséget kivisznek a faluból. A falu szélén aztán folyóvízbe dobták, vagy annak híján elégették, s így eltemették mindazt, amit jelképezett. Majd felpántlikázott zöld ágakat vettek a kezükbe, azzal felváltva "kaput tartva" átbújtak alatta, s így vonultak be a faluba. Vidáman dalolva, hiszen most már elhárítottak mindent, ami nem kívánatos, s "nyitva van az arany kapu"!

Bartók Béla népdalgyűjtő úton Erdélyben, 1904‐ben. Fotó: Profimedia

Népdalnak nevezünk minden népköltészeti alkotást, melyet énekelve adnak elő, szöveg és dallam szerves egységet alkot Kodály Zoltán szerint „a magyar népdal az egész magyar lélek tükre, a magyar nyelvvel egyidős; a magyarság történelme során

kialakult és az évszázados ‐ évezredes ‐ használatban Nem véletlenül kapcsolódott ez a népszokás a Virágvasárnap‐ csiszolódott népzenei hagyomány anyanyelvünkhöz hasonló hoz, Jézus jeruzsálemi bevonulásának emlékünnepéhez. Hiszen érték. Benne mindannyian magunkra ismerhetünk, belőle a hozsannázó sokaság virágokat, zöldellő pálmaágakat hintett a mások is megismerhetnek bennünket".

Megváltó útjára. Ennek emlékezetére rendeztek ezután évszázadok múltán pálmaágas ‐ Európa északi tájékán ‐ barkás Szabolcsi Bence (1899‐1973) zenetörténész kutatásai során arra körmenetet. Ezt természetesen megelőzte a barkagyűjtés, jutott, hogy a magyar zene ősi ázsiai kultúrából ered. Az ággyűjtés. Még a XX. század elején is szokásban volt Göcsejben, Ázsiából hozott, „régi típusú” népdal jellegzetessége, hogy öt hogy "virágszombaton" iskolás gyerekek mentek ki barkát hangból áll és gyakori benne a kvintváltás. Ez azt jelenti, hogy a szedni a közeli erdőkbe. A fiúk fekete cukorsüveg‐zsákot tettek a dallamsor öt hanggal mélyebben megismétlődik. Később fejükre. Felpántlikázták, s így mentek az iskolába, ahonnan keletkeztek olyan népdalok is, amelyek hét hangból álltak és az

6

MAGYAR ÉLET 2016. MÁRCIUS

említett pentaton dallamokból fejlődtek ki. Hajdan ezek a dalok nemzedékeken keresztül öröklődtek. Énekeltek munka közben, örömben, bánatban. Terjedésüket segítették az akkori idénymunkások a summások és a katonák. „Így kerültek egyik tájegységből a másikba a dalok kis változtatásokkal, de mindig úgy, ahogy a közösség elfogadta”‐ mondja Juhászné Antal Gabriella népdaloktató.

A magyar népdalok gyűjtésének fontosságát a 19‐20. század fordulóján ismerték fel. Azelőtt csak szórványosan, nem tervezetten végezték, jegyeztek le dallamot és szöveget. A gyűjtésben a technika fejlődése adott nagy segítséget: Vikár Béla etnográfus, az 1800‐as évek végén, Európában egyedülálló módon, fonográffal rögzítette a népdalokat. Ez a technika az 1900‐as párizsi világkiállításon nemzetközi elismerést hozott a magyar népzenekutatásnak. Vikár Béla gyűjtését Bartók Béla jegyezte le, majd Kodály Zoltánnal együtt tovább folytatták a kutatást. „Céljuk elsősorban az volt, hogy a magyar nóta és a cigányzene mellé egy hiteles nemzeti gyökeret is találjanak saját zenéjüknek, vagyis beemelték a népdalt a magas művészetbe.

Természetesen emellett volt egy önmegismerő, ősi, nemzeti kultúrát ismertté tevő törekvés is” – mondja Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója.

generáció volt az utolsó nemzedék, aki át tudta adni a közös népdaléneklés hagyományát. A projekt Kelemen László ötletéből valósult meg, 1997 és 2001 között, 1200 órát vettek fel, 112 zenekar anyagát rögzítették a XX. század legnagyobb volumenű hangszeres gyűjtésében.

Feltáratlan helyek ugyan már nincsenek, de olyan van, hogy egyes területekről kevés az adat. Éppen ezért, a Hagyományok Háza egy Fehér Foltok programot működtet, melynek keretében évente, tervszerűen kimennek ezekre a helyekre gyűjteni. Az erdélyi folklórtalálkozók is jó alkalmat adnak a rögzítésre, így folytatódnak az Utolsó óra utáni gyűjtések. Érdekesség a népi örökségek „visszavirágoztatása”. Ahol már nincsenek adatközlők, oda szakemberek járnak vissza és az ott élőknek megtanítják a területre jellemző régi dalokat, táncokat, hogy a közösségek megérezzék, érdemes ezeket megőrizni.

Valamikor ez volt az éltető kultúra egy kis közösségben: minden Gyimesben élő embernek volt egy keserve, a szöveget a saját sorsára alakította. Ma már eredeti formájukban nem születnek népdalok, mert ezek a korabeli közösségek felbomlottak, de a népi kultúra elevenen tovább él a táncházmozgalomban, népi zenekarok, népdalkörök alakulásában. Hatása a modern könnyűzenében is tapasztalható, akár feldolgozásként, akár díszítőelemként. Ami az átiratokat illeti, a népi hagyományok művelői szerint, a műfajtársításokkal vigyázni kell, a „könnyű emészthetőség” csorbíthatja az értéket. A jó feldolgozáshoz elengedhetetlenül szükséges az eredeti minél tökéletesebb ismerete, mert csak ekkor adható át szellemisége, hangulata.

Mára létrejött egy olyan gyűjtemény, amely több mint 300 ezer lejegyzett dalt tartalmaz. Felmerül a kérdés, hogy van‐e még értelme a további kutatásnak. Egyáltalán születnek‐e ma még népdalok? Kelemen László szerint, természetesen szükségesek a mai gyűjtések is, bár ennek ma már nem az a célja, hogy új dallamtípust találjanak, hanem az élmény megtapasztalása. „Bartók hangsúlyozta, hogy fontos kimenni ezekhez a közösségekhez; nem csak feljegyezni, hanem megérezni a levegőjét, kultúráját”‐ mondja.

ng.hu

***

Asztalos Kiss Zsuzsanna, a szolnoki Tisza Táncegyüttes vezetője megerősíti ezt az állítást és elmondja, hogy amikor műsort állítanak össze, az archívumok mellett saját gyűjtésekből is merítenek. A táncegyüttes minden évben eltölt pár napot Erdélyben, ahol még mindig vannak úgynevezett adatközlők. A falvakban tudják ki az, akihez el lehet menni dalokat, táncokat tanulni, ezeket az embereket ott mindenki ismeri, nagy tiszteletnek örvendenek. Felsorol néhány helyet, ahol a népi kincsek még megtalálhatók eredeti formájukban: Kalotaszeg, Mezőség tájai, Szék, Méra községek, Kárpátalja falvai, Magyarországon Palócföld, a Galga menti települések: Bag, Tura vagy a Kalocsa melletti kistelepülések: Uszód, Drágszél.

Bartók Béla meghatározása szerint a népdal „olyan dalok elnevezésére használt kifejezés, amelyeket sokan és sokáig énekeltek." De ma, vajon énekelnek‐e sokan népdalt? Meddig tudnak még visszajárni a forrásterületekre? Lesz‐e még következő alkalom? A táncegyüttes vezetője szerint minden attól függ, hogy az idősek mennyire foglalkoznak a hagyományokkal. „Mindig elérzékenyülve jövök el tőlük, mert nem tudom, hogy lesz‐e még folytatás, ha ők elmennek, értékes dalkincset visznek magukkal”‐ válaszolja Kiss Zsuzsanna.

A források körvonalazódó határaira hívta fel a figyelmet az Utolsó óra címmel megjelent nagyszabású Kárpát‐medencei gyűjtés is. A címe arra utal, hogy a II. világháború előtti

7

MAGYAR ÉLET 2016. MÁRCIUS

Hisz velünk van az igazság s az isten.

Mutassuk meg: a magyar nem olyasmi, Mint a gyertya, mit el lehet oltani; A magyarnak élnie kell örökké, És nem szabad rabnak lennie többé!

Föl, székely, nézz szembe az ellenséggel; Ki néz vele szembe, ha nem a székely?

Hisz a székely ősapja volt Attila, Kit úgy híttak, hogy az isten ostora!

Hiába, Bécs, hiába van gazságod, Küldheted ránk a rácot, a horvátot; Állani fog, állani fog Magyarhon, Élni fogunk, élni fogunk szabadon!

Pest, 1848. szeptember

Nyergestető

Kányádi Sándor

A néhai jó öreg Gaál Mózesre, gyermekkorom regélőjére is emlékezve

Csíkországban, hol az erdők zöldebbek talán, mint máshol, ahol ezüst hangú rigók énekelnek a nagy fákon, s hol a fenyők olyan mélyen kapaszkodnak a vén földbe, kitépni vihar sem tudja másképpen, csak kettétörve, van ott a sok nagy hegy között egy szelíden, szépen hajló, mint egy nyereg, kit viselne mesebeli óriás ló. Úgy is hívják: Nyergestető; egyik kengyelvasa: Kászon, a másik meg, az innenső, itt csillogna Csíkkozmáson.

Nemcsak szép, de híres hely is, fönn a tetőn a nyeregben ott zöldellnek a fenyőfák egész Csíkban a legszebben, ott eresztik legmélyebbre gyökerüket a vén törzsek, nem mozdulnak a viharban, inkább szálig kettétörnek. Évszázados az az erdő, áll azóta rendületlen, szabadságharcosok vére lüktet lenn a gyökerekben, mert temető ez az erdő, és kopjafa minden szál fa, itt esett el Gál Sándornak száznál is több katonája.

Véres harc volt, a patak is vértől áradt azon reggel.

Támadt a cár és a császár

A Székelyekhez Petőfi Sándor

A köröskörül sötét felhő az égen, Egy magányos csillag ragyog középen.

Az a csillag ott a magyar nép képe, Kit idegen népek vettek középre.

Nagy a világ, és testvérünk nincs benne, Nincsen, aki bajainkban részt venne.

Dehogy testvér a magyarhoz a világ!

Ellensége minden ember, akit lát.

Ha a magyar is elhagyja a magyart, Nem lesz akkor olyan, aki vele tart, Ugy eltűnik, mint az égrűl a csillag, Ha a sötét felhők reáborulnak.

Föl, székely, föl, közös az ellenségünk, Tinektek is az árt, aki minékünk, Az vert vasra titeket, aki minket, Együtt törjük szét a közös bilincset!

Mert végtére szabadokká kell lennünk; Hadd legyen az egész világ ellenünk!

Bennünket az még kétségbe ne ejtsen,

8

MAGYAR ÉLET 2016. MÁRCIUS

hatalmas nagy hadsereggel.

De a védők nem rettentek ‐ alig voltak, ha kétszázan ‐, álltak, mint a fenyők, a harc rettentő vad viharában.

Végül csellel, árulással délre körülvették őket, meg nem adta magát székely, mint a szálfák, kettétörtek.

Elámult az ellenség is ekkora bátorság láttán, zászlót hajtva temette el A hősöket a hegy hátán. Úgy haltak meg a székelyek, mind egy szálig, olyan bátran, mint az a görög háromszáz Termopüle szorosában.

Nem tud róluk a nagyvilág, hőstettükről nem beszélnek, hírük nem őrzi legenda, dicsőítő harci ének, csak a sírjukon nőtt fenyők, fönn a tetőn, a nyeregben, s azért zöldell az az erdő egész Csíkban a legszebben.

1965

Lelkipásztorok húsvéti köszöntője

Jézus Krisztus szavaival szeretném köszönteni a Magyar Élet olvasóit 2016 húsvétján: „… Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él; és aki él, és hisz énbennem, az nem hal meg soha. Hiszed‐e ezt?”

(János Ev. 11,25‐26)

Húsvétkor Jézus feltámadását ünnepeljük! Arra emlékezünk, hogy győzött az Élet a halál fölött, az Igazság a hazugság fölött, a Világosság a sötétség fölött. ÉLŐ KRISZTUSUNK VAN!

Áldott feltámadási ünnepet kívánok minden kedves olvasónak!

A Torontói Magyar Baptista Gyülekezet nevében, Püsök Dániel lelkipásztor

***

Hiszen erre hívattatok el, mivel Krisztus is szenvedett értetek, és példát hagyott rátok, hogy az ő nyomdokait kövessétek: ő nem tett bűnt, álnokság sem hagyta el a száját, mikor gyalázták, nem viszonozta a gyalázást; amikor szenvedett, nem fenyegetőzött, hanem rábízta ezt arra, aki igazságosan ítél.

Bűneinket maga vitte fel testében a fára, hogy miután meghaltunk a bűnöknek, az igazságnak éljünk: az ő sebei által gyógyultatok meg. 1Pt. 2,21‐24

Péter apostol ebben a gyönyörű Krisztus himnuszban foglalta össze a húsvét lényegét. Előbb felsorolja a Krisztus szenvedését, halálát, majd annak gyógyító erejét és gyümölcsét, a feltámadást. Így lett a Krisztusban feltámadt ember, minden emberi élet reménye. Ez arra is utal, hogy az ember élete Krisztusban nyer értelmet, mert tőle tanuljuk meg, hogy a nehézségek engedelmes hordozása visz az élet kiteljesedésre. Az emberi élet távlata a feltámadás által a végtelen lett, e végtelen azonban a mában, a jelenben gyökerezik, mivel Jézus, örök életünk záloga, már bennünk él. S mert benne eltöröltetett a bűn, amikor húsvétkor Jézus feltámadását ünnepeljük, a már most megélt feltámadásunkra is gondolunk.

Ezekkel a gondolatokkal kívánok minden kedves olvasónak áldott, kegyelmekben gazdag húsvéti ünnepeket!

Fotó: Szabó Lóránt

Vass Zoltán, a torontói Első Magyar Református Egyház lelkipásztora

9

MAGYAR ÉLET 2016. MÁRCIUS

Montreáli március

A Montreáli Magyar Iskolát 1933‐ban alapították a Szociális Testvérek. Az intézményt Mária nővér vezette és a vallásos nevelést hangsúlyozta.

os március 15‐i ünnepségre, melyre március 13‐án kerül sor Montreálban, az Első Magyar Református Egyház dísztermében.

Ha most bepillantanánk az osztályok/csoportok ajtaján láthatnánk, hogy hogyan zajlik a március 15‐i témájú kézműves foglalkozás, és hogy a gyermekek éppen kokárdákat, papírzászlókat, kokárdás csákókat fabrikálnak. Tovább haladva egy másik csoport a Magyarok Nagyasszonya Egyházközösség Mindszenty‐termének színpadán éppen az ünnepi műsort próbálja, ez alkalomból ugyanis a tanulók hazafias versekkel és énekekkel készülnek felidézni az 1848‐49‐es magyar szabadságharc eseményeit. Az iskola könyvtárban pedig a gyönyörű magyar népviseletet készítik elő, amiben a gyerekek a színpadra fognak lépni.

A második világháború után az iskola helyzete rosszabbodott és immár a Commission des Écoles Catholiques (Katolikus Iskolák Bizottsága) jóvoltából lehetett Montreálban magyar nyelvű oktatást folytatni. A magyarral párhuzamosan francia tanítás is folyt két osztályban. 1956 után az iskola működésébe bekapcsolódott a katolikus plébánia.

Bár a március még hideg, téli hónap Montreálban és odakint a füvet még mindig hótakaró borítja, odabent, az iskola épületében meleg szívvel, lelkesedéssel, ünnepi hangulatban készülnek Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseményére.

Thököly Emese

Kezdetek a montreáli magyar oktatásban

A Montreáli Magyar Iskola a helyi magyar közösség egyik legrégibb, jelenleg is működő intézménye. Már a második világháború előtt, amikor még a vidéki Magyarország egyes településein iskolák sem léteztek, Montreálban már volt hivatalos magyar nyelvű oktatás.

A 60‐as években a tanulók létszáma folyamatos növekedésnek indult. A szervita rend átvette a minoritáktól az iskola irányítását, az oktatás egyre hivatalosabbá és szakszerűbbé vált. Az iskola a Magyarok Nagyasszonya Egyházközség és a Katolikus Iskolák Bizottsága támogatása mellett tudta biztosítani a magyar nyelv oktatását a főként kétkezi munkából élő szülők gyermekeinek. Az iskola szociális szerepe és nyitottsága a szegények és frissen emigrált magyarok számára mindig központi pillérként jelent meg.

A 70‐es évek kezdetén a Magyar Iskola tovább növekedett. Az újonnan érkezett atya (Deák Ferenc) segítségével.

Március 15‐e jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki. Március 15. a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, az 1848‐ 49‐es polgári forradalom és szabadságharc kezdete, amelynek célja a Habsburg‐uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt.

Húsvét az Arany János Magyar Iskolában

Székely Kinga

A 80‐as években az iskola nagyon szép napokat élt meg, 1983‐ ban rendezték meg az első szavalóversenyt, 1986‐ban pedig elindult a magyar nyelv oktatása felnőtteknek. Hosszú éveken át a plébánia minden kisebb‐nagyobb zugában folyt a tanítás: a díszteremben, a színpadon és a mögött, még a folyosókon is.

Amikor 1984‐ben felépült az Ifjúsági Otthon, a tanulók végre nagy örömmel vehették birtokba az új tantermeket.

Ünnepek a Montreáli Magyar Iskolában

Iskolánk a nyelvismeret átadása mellett különös gondot fordít a magyar ünnepek ápolására, a művészetekre, az alkotóképesség fejlesztésére. A művészetekkel való foglalkozás (ének, zene, rajz, képzőművészet) az egész oktatást átszövi.

A 80‐as évektől kezdődően, egészen napjainkig folyamatosan nagy hangsúly tevődik a színpadi szereplés fontosságára, mint oktatási módszertanra.

Az iskola tanulóinak – a gyermekeknek és a felnőtteknek egyaránt – minden évben többször nyílik lehetőségük színpadi szereplésre. Így karácsonykor, támogató ebédeken, farsangkor, anyák napján és nem utolsó sorban a magyar nemzeti ünnepeken egyaránt bemutatják tudásukat a magyar közösségnek.

Március 15-re készülődve

Az osztálytermekben éppen elkezdődött a készülődés a 2016‐

10

“Én vagyok a török Locsolkodni jövök Ha nem kapok piros tojást Mindent összetörök.”

Ragyogó, vidám arcokkal álltak ki a fiúk elmondani locsolóversikéjüket. Utána, mind bőségesen meglocsolták a felsorakozott sikító leányzókat. Micsoda móka volt, felejthetetlen! Így a jó, hiszen csak ilyen élményekkel tudjuk továbbadni ezeket az ősi hagyományokat az anyaországtól távol felcseperedő fiatalságnak. A magyar hagyományok megőrzése, pedig az Arany János Magyar Iskola egyik fontos építőköve. De nem csak a locsolódást gyakorolták a fiúk ezzel a verssel,

MAGYAR ÉLET 2016. MÁRCIUS

hanem a Magyar történelemről is tanultak belőle, hiszen a török foglalást idézik ezek a sorok.

Húsvéti ünneplésünkre már reggel korán megkezdődött a nyüzsgés. Az osztály tojásfestő műhellyé változott. A gyermekek a viasszal való hagyományos tojásírás csínját ‐ bínját tanulták ki Szakály Annus vezetésével. “Ezt a botocskát, amin van ez a fém tölcsérke gicának hívjuk.” ‐ magyarázta Annus. “A tölcsérbe viaszt kaparunk, megolvasztjuk, és mintát rajzolunk az olvasztott viasszal a tojásra. Általában a tojást vonalakkal felosztjuk, majd egyforma mintát rajzolunk mindegyik részbe.”

Annus hagyományos tojásmintákat is előkészített: tulipános, csillagos, szíves, gereblyés, sőt még madárkákat is felfedezhettünk a minták között. A nagyobb tanulók nagy odafigyeléssel kezdték cifra mintáikat a pehely könnyű kifújt tojásokra írni. A kis elsősök is előszeretettel dugták gicájukat a gyertya lángjába, majd képzeletük szárnyán még űrhajót is sikerült rajzolni a tojásokra. Miután a viasz felkerült a tojásra, belehengerítették a festékbe, ami megfogta a tojást ott, ahol nem volt viasz. Ezek után hajszárítóval leolvasztottuk a viaszt.

Ahol a viasz leolvadt, szép fehér minták maradtak a tojáson. A gyermekek kezükbe óvatosan kuporgatva csodálták a remekműveket ‐ “Jaj de szép!”

Képes Krónika Húsvét az Arany János Magyar Iskolában. Fotó:Kralovanszky Balázs

Az óvodások hagymahéjban festett “berzselést” sajátították el Székely Kinga vezetésével.

Az óvodások még túl kicsik a viasszal való pepecseléshez, de ők sem maradhattak ki. A hagymahéjban festett “berzselést” sajátították el. Markukban a főtt tojással, petrezselyem, meg kapor levelét szorították a tojásra, majd harisnyába csavarták, s megbogozták. Pár tojás lepottyant, de szerencsére a főtt tojás nem loccsant szerte, s inkább megettük. A harisnyába előkészített tojások aztán, egy nagy fazék hagymahéjas vízben főttek jó órát. Mikor kihalásztuk őket a mélyvörös léből, természetesen színezett piros tojásokat találtunk. Miután levágtuk a harisnyát, s lehúztuk a levelet, a levél helyén kilátszott a tojás héjának az eredeti fehér színe.

Gyönyörűséges levélmintás tojások kerekedtek. Az ovisok saját készítésű színes papír‐kosárkákba illesztették, s úgy csodálták.

A “Tavaszi szél vizet áraszt” dallamára körbeálltunk mind, s kezdődhetett a locsolkodás.

A gyermekek a viasszal való hagyományos tojásírás csínját‐bínját tanulták ki Szakály Annus vezetésével.

“Zöld erdőben jártam, Kék ibolyát láttam, El akart hervadni, Szabad‐e locsolni?” ‐ kurjantották a fiúk kórusban.

“Szabad” ‐ kiáltottak lelkesen a lányok, s kezükkel védekezve, sikongatva jól meg lettek locsolva, hogy egész évben frissen virágozzanak.

Természetesen az eszem ‐ iszom sem maradhatott el. Volt főtt sonka, főtt tojás, sajt, vajas kalács, sőt, Szakály Erika néni mézeskalács tojásokat, és mézeskalács nyuszikat is hozott, amiket nemcsak enni, de díszíteni is lehetett cukormázzal és színesebbnél színesebb apró cukorkákkal.

Telt hassal, a locsolkodástól piros arccal és álomszép hagyományos tojásokkal indult haza az apró cseprő népség. “Áldott Húsvéti Ünnepeket!” ‐ búcsúztunk. “Ez a magyar húsvét volt!” ‐ kiáltotta egy bohó gyermek. Igen, gondoltam, ez tényleg a magyar húsvét volt.

11

MAGYAR ÉLET 2016. MÁRCIUS

Tojáshímzés magyar szívvel Hegedűs Éva tojáshímző önvallomása

Mit jelent számomra a tojás? A tojás önmagában sokkal többet mond számomra, mint amit embertársaim számára jelenthet.

Tökéletes formát látok benne, kemény és mégis törékeny, életet őrizhet önmagában vagy éppen csak mint élelem szolgál a legtöbb ember számára. A tojás ‐ vagy inkább a tojásahéj‐ törékenysége miatt, mintha a lelkünk lenne. Gyengéden, szeretettel kell bánni vele.

Nézd csak meg! Egymás mellé helyezhetsz sok‐sok tojást és meglátod, formájukat nézve szinte egyformák. Legyen az galamb, tyúk, liba vagy éppen strucc tojás. Mindegyik törékeny, de a végeredmény a különböző díszítési technikák és eljárások által mégis valami csodálatosan egyedi. Jómagam minden egyes elkészített és "életre" hívott alkotásomat így látom. Mindegyiket lélekkel csinálom. Hitted volna, hogy egy kisollóval vágtam ki az első füleskosár formát? Hogy kezdetben körömlakkal festettem?

Hogy a nemtudásom és a tudásvágyam vezetett odáig, hogy immár 2003 óta tűvel és hímzőfonállal hímzem a tojáshéjakat?

Azt, hogy könyvet adtam ki az elkészítési technikájáról? Hogy felkérésre Dubaiban a világ tíz legjobb tojáshéjdíszítőjeként egész Észak‐Amerikát képviseltem munkáimmal? Ugyanakkor mind a mai napig, amikor az érdeklődők megkeresnek örömmel tartok bemutatót, vagy akár oktatom a tojáshímzést.

Hogyan is készül egy‐egy hímzett tojás és mire van szükségem hozzá? A tojáshéjon kívül szükségem van még papír‐ ra, ceruzára, radírra, mérősza‐ lagra, hypóra, szivacsra, konyhapapírra, furógépre és pici, vékony fúróra, vágókorong‐ ra, egy tálkára amibe majd a tojást "ültetem", csúszásmentes alátétre, színes hímzőcérnára, tűre, ollóra és ragasztóra. Meg persze időre és nyugalomra.

(Ma már a szemüvegemre is.)

Először rárajzolom a kiválasztott, mondjuk kalocsai mintát a héjra, majd egyenletes, elég sűrű távolságra apró lyukakat fúrok mindenütt a mintarajzon. Amikor ez kész van, akkor elvágom a héjat a munkatechnikának megfelelően, általában a kisebb tojásokat kétfelé, de a strucc tojásnál például csak egy szeletet az aljából, éppen annyit, hogy a kezem majd beleférjen. Aztán a héjat szépen lemosom, majd fertőtlenítem és megszárítom.

Ezek után már csak a lyukakat látom magam előtt, ami sokkal bonyolultabb így, mint amikor még a rajz is ott volt.

A tiszavidéki keresztszemesek elkészítése annyival bonyolultabb ,hogy itt matematikailag számolni és tervezni kell a pontos munka érdekében. A tojás körfogata és egyenletes felosztása a mintához bizony sok időt vehet igénybe, hiszen nem tévedhetünk. A munka esztétikus kivitelezésének és a minta valódiságának ezúton történő kifejezésében. Aztán ez esetben van ám csak lyuk körbe‐körbe a héjon, akár több ezer is.

Mondom, türelem, idő és persze gyakorlat is kell ahhoz hogy szép legyen a munkánk.

A pontos és minden szempont‐ ra kiterjedő tervezés, a megraj‐ zolás és ellenőrzés napokat is igénybe vehet. A szárítás újabb napot. A munka menete, vagyis a kihímzése a héjaknak mintától és héjtól függ. Például egy tyúktojáshéj kalocsai motívum‐ mal 1‐2 nap hímzésidő. Egy strucctojás egy jó hét. Ehhez hozzászámolhatunk fele ennyi időt még darabonként a talpazat létrehozására is. Az összeillesztése a két résznek, a tojást és a talpát, 1‐2 óra.

Gondoljatok csak bele összesen hány órát lehet eltölteni egyetlen darab hímzett tojás megalkotásával! S mindezt úgy, hogy egy rossz mozdulat, vagy ha rossz helyre fúrtam a lyukat, vagy erősen húztam meg a hímzőfonalat, vagy éppen az utolsó pillanatban leesik a héj az ölemből vagy az asztalról... Oda van az addigi fáradozásom, héjjal és idővel együtt.

Miért csinálom mégis? Mert mindegy ki hol él, ha lelkében magyar marad. Az otthont nem lehet elfelejteni és az otthonról hozott kincseinket őrizni, terjeszteni és továbbadni kötelességünk, akár a magunk által választott és fejlesztett új formában. Ezt teszem.

Nem minden nap hímzek, hiszen én is csak ember vagyok, vannak nyugodt és nem éppen nyugodt napjaim is, amikor vétek lenne törni a héjakat.

Olyankor, mivel a lelkesedésem nem hagy alább, oktatási társasjátékokat tervezek és kivitelezek gyermekek számára.

Talán nem is kell külön mondanom, hogy ezekben is a magyar népi motívumokat alkalmazom: kalocsai terítővá‐ sár, virágvásár (búzavirág, pipacs), szóvásár (magyar mondat alkotások) és így tovább. Mindet szeretettel, szívvel és lélekkel csinálom.

A hímzés elkezdésénél és folyamatában is csak ragasztani szabad a cérnaszálat, hiszen ha szokásos görcsöt kötünk rá csak zavarna az elején és nem is lehet elvarrni, mint egy abrosz hímzésénél például. Egyik kezem a tojáshéjban, mondjuk a strucc tojásnál, másik pedig a héjon kívül dolgozik, tehát Mennyit érnek? Kedves Olvasó! Nekem nagyon sokat. Az éle‐ tem része, boldogsággal tölt el, ha a kultúránkat terjeszthetem! adogatja a két kezem egymásnak a tűt.

12

MAGYAR ÉLET 2016. MÁRCIUS

Gondolatok a Remény Ünnepére

ellenére, a Feltámadt Krisztusnak nem kis erőfeszítésébe került, hogy valahogy nagy nehezen (a Szentírás szerint negyven napon keresztül megmutatva nekik Feltámadt, továbbra is Élő valóságát) meggyökereztesse bennük azt a Reményt, amiről a Húsvét szól, és amely a történelem során, sok‐sok nemzedéken keresztül hozzánk is eljutott.

Borbély Sándor lelkész

Ma is, mint mindig, az embernek szüksége van reményre. A tárgyaknak, növényeknek, állatoknak nincs szüksége remény‐ re. Azok anélkül is jól megvannak, tudnak létezni, tudnak élni, tudják élvezni a puszta létet. Az ember viszont remény nélkül nem tud létezni, nem tud élni, nem tud szeretni, s nem is ké‐ pes hinni semmiben és senkiben.

Istennek legyen hála, ma is van nagyon sok olyan ember ezen a világon, akik ennek a Jézus által megjelenített húsvéti remény‐ nek az apostolai. De bárki, ha kicsit is odafigyel az Életre (vagyis arra a Valóságra, ami percről percre ajándékba adatik nekünk, amiben és ami által élünk, mozgunk és vagyunk), a húsvéti reményt és az abból fakadó örömöt és békét mindenki meglel‐ heti valamilyen formában akár a saját családjában, szűkebb vagy tágabb baráti körében, nemzeti és vallásos közösségében, vagy azokban a közösségekben, ahová valamilyen reményt keltő cél miatt tartozik. Végül, de nem utolsósorban minden ember meglelheti ennek a reménynek a forrását saját magában is valahányszor valami olyasmit tapasztal vagy tesz, ami által növekszik benne az Életbe vetett Remény, vagy amikor ezt a reményt meg tudja osztani mindazokkal, akik reményvesztet‐ tek.

Húsvét ünnepe mindenkinek jelent valamit.

A meggyőződéses Krisztus‐követők nyilván Jézus Krisztus szen‐ vedését, halálát és feltámadását ünneplik húsvétkor, és min‐ dent, ami ezzel összefügg: hitet a Feltámadásban, hitet az örök Életben, hitet az örök Szeretetben.

Ezen kívül, nekünk magyaroknak, idén különösképpen is, a családi és nemzeti hagyományok felelevenítése is középpontba kerül ilyenkor Húsvét táján vagy kora tavasszal. Erre is nagyon nagy szükség van, mert nemzeti hagyományaink életben tartása nélkül könnyen elveszítjük önazonosságunkat és ezzel együtt azt is, ami igazán emberré tesz minket (mert hát más élőlények‐ nek nincs hagyományuk, de nincs is szükségük rá).

Bárhol is találjuk meg ezt az életet fakasztó Reményt, ha meg‐ találtuk és erre alapozzuk életünket, akkor egész biztos, hogy Húsvét nem puszta kikapcsolódást fog jelenteni a hétköznapok szürkeségében, hanem annál sokkal többet, remélhetőleg magát az Életet megalapozó Remény ünnepét. Ezekkel a gon‐ dolatokkal kívánok minden kedves olvasónak: Áldott, Békés, Reményteli Húsvéti Ünnepeket! Álleluja! Álleluja!

Akik nem hisznek semmiféle természetfelettiben (vagyis bár‐ miben, ami felülmúlja a valóság anyagi dimenzióit), azok számára is jelenthet valamit a Húsvét, ha nem mást, akkor talán a természet tavaszi újjáéledését vagy legalább egy kellemes hétvégi kikapcsolódást, amire szintén nagy szükség van ebben az agyonhajszolt és a teljesítmények rabszolgaságában küsz‐ ködő emberi társadalomban.

Szerény meglátásom szerint akármelyik fent említett szubjektív kategóriába is tartozzunk, Húsvét mindig szorosan összefügg a reménnyel.

A reménytelenség sötétségébe zuhant ember örül mindannak, ami legalább egy szemernyi, de valós esélyt ad arra, hogy újra valóban "éljen" és “reméljen”. Egész biztos nem véletlen, hogy a magyar nyelvben a "remélni" szavunk az "élni" igéből szár‐ mazik és azzal közvetlen rokon. Amúgy a húsvéti tojás, a csirke és a nyuszi szimbólumai is mind azt hirdetik, hogy van remény az újjáéledésre, van remény az új életre és van remény az örömre.

Számomra, amikor Jézus azonosította magát az Élettel (“Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet” János evangéliuma 14. fe‐ jezetének 6. versében), akkor ha burkoltan is, de ő azonosította magát mindazzal, ami reményt ad ebben a földi életünkben is.

A feltámadt Jézus megjelenései a reményvesztett tanítványok‐ ban feltámasztotta elsősorban a reményt abban, hogy a ke‐ gyetlen, igazságtalan, sőt egyenesen értelmetlennek tűnő szen‐ vedések ellenére is van kivezető út, még a legnagyobb remé‐ nytelenségből, a halálból is van tovább. Ezt a halált is felülmúló és megcáfoló reményt Jézus saját életével, tanításával, szen‐ vedésével, halálával és feltámadásával támasztotta alá. Az Isten ‐Emberben látjuk azt, hogy Isten és ember egyaránt szenved az emberi butaság, a kegyetlenség, és a gonoszság miatt. Ennek tanúi voltak apostolai, tanítványai és tágabb körben mindenki, aki a földi, názáreti Jézussal valaha is kapcsolatba került. Ennek

13

MAGYAR ÉLET 2016. MÁRCIUS

Kanadai magyarok szívügye volt Ferenc Lajos szívügye

Magyar Becsület Renddel tüntették ki Tőkés Lászlót

Losonc Csongor

Bátorságát és emberi méltóságát ismerték el a díjjal

Szükségben mutatkozik meg az igazi barát. S ekkor ismeri fel igazán az ember, hogy mennyi jó szándékú felebarát van körülötte és a világon.

A 28 éves Ferenc Lajos egy életvidám, örök optimista óbecsei néptáncos, akinél 2011‐ben ismertek fel egy különös szívbetegséget. Lajos egy közösségi ember, aki minden tehetségével másokat szolgált, s a rossz hír hallatán is folytatta addigi életét. Derűlátóként bizakodott a legjobbakban. Sajnos a betegsége 2015‐re egyre súlyosabb lett és az év végétől már egy gép tartotta életben a szívét. A szívátültetés volt az egyetlen reménye az életre. A családja hosszú kálváriát járt be Lajossal. Szülei feladták a munkájukat, hogy a fiuk mellett lehessenek a kórházban. Bár a szívátültetés költségét fizette a betegbiztosító, rengeteg orvosság és kezelés költsége szakadt a család nyakába, aminek az enyhítésére vajdasági művészek aukciót rendeztek, népzenész barátai jótékonysági táncházat tartottak. Azonban a 30 000 kanadai dolláros egyéb kiadások a sok segítséggel is kimerítették a család erőforrásait.

Lajos szívátültetésének megsegítésére kanadai magyar művészek közreműködésével március 6‐án, vasárnap este jótékonysági estet szerveztünk Torontóban a Szent Erzsébet Templom halljában.

Az esten fellépett a Csoma színtársulat, Király Sándor és Karina énekes produkciójával, Vaski Gábor énekelt és szaxofonozott, Anton Renáta hegedűjátékával, Német József pedig szavalatával kápráztatta el a közönséget. Az esemény (a szükségre való tekintettel) kései szervezése ellenére sok embert megmozgatott, körülbelül 80 ember vett részt az eseményen, valamint számtalan ember küldte el a belépőjének az árát és adományát. A Mária Kongregáció 195, a Scola Cantorum 200 dollárral járult hozzá a jótékonysági est sikeréhez.

Bukovec Magdi néni szervezésével süteményvásárral is hozzásegítettek az est sikeréhez. Ábrahám Gizella, Szikora Erzsébet, Zydron Margit, Meszesan Erzsébet süteményeivel tették finomabbá az estét. Az ebből bejött összeget is mind a jótékony célra fordítottuk.

Felsorolhatatlan azoknak a száma, akik anyagi és egyéb segítségükkel járultak hozzá, hogy a nagyon jó hangulatú és színvonalas műsor ne csak a közönséget gazdagítsa, hanem ez által Lajos felépülését is szolgálja.

A jótékonysági est előtti nap érkezett a hír, hogy találtak donort Lajosnak. Hosszú út és megpróbáltatások után pont a 28. születésnapján kapott új szívet. A szívműtét sikeres volt, Lajos szervezete befogadta az új szívet és gyógyul.

Nagyszerű érzés volt látni, hogy a szükségben és a bajban mennyi segítséget kap az ember, s hogy mennyi jó szándékú és jó akaratú ember van a világon. A terembér felett 2340 kanadai dollár gyűlt össze, ami Lajos gyógyulását szolgálja. Ezúton szeretnénk megköszönni mindazoknak, akik segítettek a jótékonysági est létrejöttében, jelenlétükkel, imájukkal, fellépésükkel, segítségükkel, adományaikkal.

Magyar Becsület Renddel tüntette ki Tőkés Lászlót a köztársasági elnök a kormányfő előterjesztésére, az indoklás hasonló, mint amivel 2009‐ben megkapta a Románia Csillaga kitüntetést.

A Magyar Közlöny pénteki számában megjelent határozat szerint bátorságának és emberi méltóságának ‐ ami a személyes példa erejével a kommunista diktatúrát megdöntő temesvári forradalom kirobbanásához vezetett, s ezáltal megnyitotta a szabadság útját Románia és az erdélyi magyarság előtt ‐ kivételes elismeréseként adományozza a kitüntetést Tőkés László európai parlamenti képviselőnek (Fidesz‐KDNP), volt királyhágó‐melléki református püspöknek, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének Áder János államfő.

Tőkés László 2009‐ben, a romániai forradalom huszadik évfordulóján kapta meg Traian Basescu román államfőtől a legrangosabb romániai kitüntetést, az indoklás szerint annak a kivételes bátorságának és emberi méltóságának az elismeréseként, amely „a személyes példa erejével a román nép kommunista diktatúra elleni történelmi forradalmának kirobbanásához vezetett”.

Az elismerést idén március 3‐án visszavonta Klaus Iohannis román elnök. A lépést Victor Ponta volt kormányfő kezdeményezte 2013‐ban, miután Tőkés László európai parlamenti képviselőként felvetette, hogy Magyarország vállaljon „védhatalmi” szerepet Erdély érdekében.

14

MH/MTI

Az összetartozás üzenete

Magyar támogatást kap a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke szombaton a felvidéki Révkomáromban aláírta azt szerződést, amellyel a magyar kormány az egyház magyar gyülekezeteinek egymilliárd forint támogatást irányoz elő.

A támogatást, amelyet Balog Zoltán az összetartozás üzenetének, Fazekas László pedig történelmi jelentőségűnek nevezett, a felvidéki gyülekezetek megerősítése mellett a lelkészi szolgálat megerősítésére, az oktatásügy fejlesztésére és különböző létesítmények kialakítására szánják.

Az egymilliárd forintos keretösszegű támogatást az egyház kérése alapján tavaly decemberben hagyta jóvá a magyar kormány, annak odaítélését Balog Zoltán jelentette be ugyancsak decemberben a felvidéki Somorján, amikor a Csallóköz legrégebbi egyházi épületének külső felújítása alkalmából tartott hálaadó istentiszteleten vett részt

MH/MTI

MAGYAR ÉLET 2016. MÁRCIUS

15 millió Saulja

és Korcsmáros Pál közös képregénysorozatának eredeti rajzai is láthatóak lesznek.

Papp Attila Zsolt

Az Oscar‐díj „hazatért” – nem minden tanulság nélkül. Néztem, ahogy megérkeznek a Saul fia stábjának tagjai budapesti sajtótájékoztatójukra: fáradtan, mégis mosolygósan ültek a kamerák elé (mindkettő érthető, a fáradtság meg a derű is).

Néztem Röhrig Gézát, aki szellemesen számolt be az Oscar‐gála furcsaságairól, és megütötte egy mondat a fülem. Arról volt szó, hogy mennyire megható volt érezni a magyarok részéről érkező szeretetet és lelkesedést, az üzeneteket, a támogatást: egy egész nemzet ünnepét. „Már a díjátadó előtt úgy éreztem, hogy 15 millió Sauljaként ülök ott” – mondta Röhrig. Aztán még olyasmit is mondott, hogy túl kéne tekinteni már az ideológiai lövészárkokon, „egymásra vagyunk ítélve”, és „jó lenne, ha az a pillanat, amely az Oscar‐díjátadó éjszakáján összehozta a magyarokat az egész földkerekségen, több is tudna lenni, mint egyetlen pillanat”.

Más kontextusban talán nem nagy kunszt ez a néhány mondat.

Mégis, Röhrig Gézának, ennek a halkszavú, New Yorkban (is) élő, vallásos magyar zsidó színésznek és költőnek a szájából már ‐már banálisan természetesen és magától értetődően hangzott.

Mint ahogy korábban az is, hogy a doni tragédiáról és Trianonról is kéne már egy nagy erejű művészfilmet készíteni, és ő azokba is „beleadná szívét‐lelkét”.

És végtére tényleg ennyire egyszerű ez. Lehet, hogy nehéz megemészteni, de a világot nem hozzák lázba a mi aktuális acsarkodásaink, félelmeink és előítéleteink, hogy zsidó és nemzsidó, urbánus és népi, bal‐ vagy jobboldali, és hogy mindent, ami történik, csakis ezen a szemüvegen keresztül lehet látni és láttatni, „határon innen és túl”, és eszerint ítélni meg eleveneket és holtakat. A világot az érdekli – és ez marad majd meg a kollektív emlékezetben –, hogy 2016‐ban egy magyar film nyerte az Oscar‐díjat, ennek minden dicsőségével. És ez annyira magától értetődő, mint Röhrig Géza szájából az, hogy „15 millió Saulja”.

És talán azért kellett ez az Oscar‐díj, hogy mindez elhangozzék végre.

foter.ro

Ki volt Rejtő Jenő?

A Csontbrigádtól a munkaszolgálatig

A 111 évvel ezelőtt született Rejtő Jenő kalandos életéről nyílik gyermekközpontú, interaktív foglalkozásokkal egybekötött időszaki kiállítás a budapesti Holokauszt Emlékközpontban március 22‐én.

Pető‐Jordanidisz Teodóra, az intézmény munkatársa elmondta: a Páva utcai zsingagóga karzatán április 21‐ig látogatható Aki mer az nyer? című kiállítás két részre fog tagolódni. A kifejezetten kisiskolások számára készülő első részben életnagyságú képregényhősök között társasjátékok, képregényszínezés és egyéb interaktív feladatok révén lehet megismerkedni a neves író munkásságával, valamint Rejtő Jenő

A tárlat a karzat másik felében helyet foglaló, az idősebb iskolás korosztályt megszólító része Rejtő Jenő és a színház kapcsolatát mutatja be, bepillantást engedve pályafutása ma kevésbé ismert, ám sikerekben gazdag operett‐, kabaré‐ és forgatókönyvszerzői oldalába. A látogatót itt többek között Thuróczy Gergely Rejtő‐kutató által összegyűjtött operettanyagokat, korabeli kottákat, színlapokat és fényképeket tekinthetnek meg ‐ fűzte hozzá.

Az iskolás csoportok választhatják a Békés együttélés az aranykorban című foglalkozást, amelyen olyan zsidó, vagy zsidó felmenőkkel rendelkező személyek életpályáját, munkásságát tárják fel, akik sokat tettek Magyarország felemelkedéséért. A fiatalok emellett részt vehetnek a Csontbrigád című rendhagyó irodalomórán, amelyen előadók mutatják be Rejtő Jenő világát, megismertetik az író könnyed és szórakoztató műveit, valamint az egyszerre humoros és megrendítő Csontbrigád nyomán arról beszélgetnek, mi határozza meg az ember identitását a mindennapokban.

A Munkaszolgálatos pénztárcák elnevezésű foglalkozáson a résztvevők csoportmunkában fényképekből, iratokból, levelekből rekonstruálhatják Rejtő Jenő, Radnóti Miklós költő és Székely Károly vegyész‐illatszerész életét. Utóbbinak a bergen‐ belseni koncentrációs táborban papírfecnikre írt levelezéséből 2014‐ben jelent meg kiadvány Táborok tükrében címmel Huhák Heléna és Szécsényi András, a Holokauszt Emlékközpont kutatóinak tollából.

A tárlathoz kapcsolódva március 22‐én, a megnyitó alkalmával levetítik a Rejtő Jenő egyik kisregénye alapján Madarász István rendezésében készült A fekete múmia átka című 2015‐ös filmet, március 29‐én pedig rajzversenyt rendeznek. Április 5‐én a Rejtő Jenő forgatókönyvéből született 1936‐os fekete‐fehér romantikus vígjáték, a Sportszerelem lesz látható, április 7‐én Rejtő és a ponyva címmel kerekasztal‐beszélgetést rendeznek, míg április 12‐én diavetítéssel emlékeznek az alkotóra. A kiállítás és a foglalkozások látogatása ingyenes, ugyanakkor előzetes bejelentkezéshez kötött. A csoportos interaktív órákat április 1. és 21. között rendezik ‐ olvasható az intézmény közleményében.

Rejtő Jenő (1905‐1943) írói tevékenysége az 1930‐as évek derekán kezdett kibontakozni, teljesen egyéni ízű humorral és szellemességgel átitatott, nagy sikerű kalandregényeit P. Howard álnéven írta. A népszerű író a második világháború alatt zsidó származása miatt a nyilas lapok céltáblájává vált, 1942‐ben feljelentették, ezt követően pedig betegen hurcolták el a nagykátai kórházból egy büntetőszázadba. Munkaszolgála‐ tosként halt meg Ukrajnában 1943‐ban. Legnépszerűbb könyvei között tartják számon a Csontbrigád, Az elveszett cirkáló, A szőke ciklon, A láthatatlan légió, A 14 karátos autó, Az előretolt helyőrség, a Vesztegzár a Grand Hotelben és a Piszkos Fred, a kapitány című műveit.

mult‐kor.hu

15

MAGYAR ÉLET 2016. MÁRCIUS

böjti nap. A hagyományőrző családoknál csak hideg ételek kerülhettek az asztalra. Aszalt gyümölcsöt, savanyú káposztát, pattogatott kukoricát fogyasztottak. Nagyapám azt tartotta, hogy nagypénteken még enni sem szabad, csak pálinkát inni, bár ez szerintem vallási túlbuzgóság. Vagy csak szerette a pálinkát!?

Több, tavaszkezdetre utaló hiedelem, szokás is kapcsolódik eh‐ hez a naphoz. Legismertebb a patakban, folyóban való fürdés illetve mosakodás, egészségvarázsló céllal. Különböző tilalmak is ismertek voltak pl: nem volt szabad szárnyas állatot levágni, tilos volt szántani, mert e napon Jézus a földben volt.

Nagyszombaton szentelték meg a tüzet a templom előtt, vagy mellette raktak máglyát. A megszentelt tűz lángjával vagy pa‐ razsával gyújtották meg a templom óriási húsvéti gyertyáját. A

szentelt tűz maradványait az emberek haza vitték.

Sok háznál tartották azt a szokást, hogy nagycsütörtöktől‐ nagyszombatig nem raktak tüzet. Majd az újtüzet a templomból hazavitt parázzsal gyújtották meg. Ezen főzték meg az ünnepi

ételt.

Horváth Zoltán

A Nagyszombat a konyhában sonkafőzéssel, kalácssütéssel és a A húsvéti, mint ahogy az összes többi régi vallási és egyéb népi húsvéti ételek előkészítésével telt. Este a feltámadási körmenet hagyományok az utóbbi évtizedekben erősen átalakultak, sőt előtt, az ablakban gyertyát gyújtottak jelképezve Krisztus azt is mondhatnánk, hogy megkoptak. Szerencsére a kará‐ feltámadását. A templomból hazaérve szegték meg a húsvéti csony után a húsvét az a következő ünnep, ami ha erősen át‐ sonkát. alakult is, urbanizált formában a mai napig fontos ünnep‐ Sonka nélkül nincs húsvét! Tartja a mondás. Húsvétkor azonban napunknak számít. nem 10‐20 dkg kötözött sonkáról beszélünk, amit a multiknál Vélhetőleg túlnyúlik ez a nagy Magyarország határain és a vásárolunk. külföldre szakadt, hagyományaikat megőrző magyar közös‐ A húsvéti sonka jól megtermett, kellő fűszerezéssel, pácolással ségek, családok is megünneplik a húsvétot, ha már nem is ab‐ és füstöléssel elkészített hátsó comb vagy lapocka. A főzés előtt ban a formában, ahogy évszázadokkal korábban. Ezeket az egy nappal hideg vízbe beáztatjuk, hogy ne legyen túl sós. időket is feleleveníti Barta László az Algyői Halászcsárda tulaj‐ Hatalmas fazékban, hideg vízbe tesszük fel főni, amíg a kiálló donosa, de a jelenre is ad hasznos és alkalmazható tanácsokat csontján fordítani tudunk egyet és a bőrét könnyen átszúrhat‐ akár a locsolkodás, akár a sonkafőzés mikéntjére vonatkozóan. juk.

A jeles napok sorában az egyik kiemelkedő ünnepünk a Húsvét, Ha nem melegen fogyasztjuk, főzővizében hagyjuk kihűlni így ami a keresztény egyházakban, Krisztus feltámadásnak napja, sokkal szaftosabb ízesebb lesz a sonkánk. Elmaradhatatlan mel‐ egyben a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is. A hús‐ lőle a főtt tojás és a kolbász. Amit a sonkalében illik megfőzni, vétot a 40 napos nagyböjt előzi meg, amelyet Jézus ugyanennyi ugyanis a tojásnak rendkívül finom ízt ad a füstölt lé. Nem hiá‐ ideig tartó böjtölésének és kínszenvedésének emlékére ham‐ nyozhat mellőle a frissen reszelt ecetes torma, hónapos retek vazó szerdától húsvét vasárnapig tartottak meg. és a zöldhagyma sem.

A nagyböjt utolsó hete más néven a nagyhét, Krisztus diadal‐ A húsvét vasárnap hagyományos étele a bárány. Már a leveses mas jeruzsálemi bevonulásának ünnepe. A magyar és az tál is megkaphatja belőle a magáét a tartalmas, tárkonyos európai keresztény hagyományban az egész húsvéti ünnepkör bárány raguleves képében. A báránypörkölt és a tejfölös‐ során kiemelt jelentőséget kapnak az ünnep egyes szakaszai paprikás bárány is megtalálhatja helyét asztalunkon. Legvon‐ alatt fogyasztott ételféleségek. Az ilyenkor asztalra kerülő zóbbak talán mégis zsemle sárgára rántott combszeletei, ro‐ hagyományos ételek között első helyen a nagycsütörtöki menü pogósra sült szalonnával tűzdelt gerince. Töltött combja, roston említendő. Nem hiába nevezi a magyar népnyelv ezt a napot pirított bordája is nagy sikert arathat. Tél végén, tavasz elején zöldcsütörtöknek. Ekkor mutatkozik be az első tavaszi zöld‐ aligha lehet jobbféle falatokat a pecsenyéstálra rakni, mint főzelék primőr, még pedig a paraj. Finoman tejjel készítik el, amivel a harmatszerűen gyenge szopósbárány szolgál. elmaradhatatlan fűszere a fokhagyma és egy leheletnyi A húsvéthétfő egyes vidékeken vízbevető hétfő, vagy húsvét szerecsendió. Bundás zsemle jár hozzá, vagy, ahogy régebben másnapja már a profán emberi örömnek elsősorban a fiatalság‐ mondták Pofézni. A régi időkben azonban böjti napokon csak nak az ünnepe – Írja Bálint Sándor. kenyeret, sót és száraz növényi eledeleket volt szabad enni. Sok A legelevenebben élő magyarországi népszokás a húsvéti lo‐ helyen még tejterméket sem fogyasztottak. Nem zsírral, hanem csolás. Hajdan húsvét hétfőjén falvainkban a legények a lányo‐ olajjal főztek és előfordult, hogy a böjtös eledelek számára kat gyakran tiltakozásuk ellenére is a patakhoz, folyóhoz hur‐ külön edényeket használtak. colták, és megmártották a vízben, vagy pedig a kútból merített Nagypéntek Krisztus kereszt‐halálának napja. A legszigorúbb hideg vízzel locsolták meg. Állítólag ettől jobban virágzott a

Húsvéti népszokások, hagyományok, étkezési szokások

16

MAGYAR ÉLET 2016. MÁRCIUS

ból készült. – A sódar további élete, amikor hetek múltával a pácoló teknőből kikerül, már nem olyan érdekes, hogy sok mondanivalónk lehetne róla. Füstre megy,” nyilatkozta Kiskerti Úr. (Manapság talán a magyar háztartásokban már nem bon‐ yolítják ennyire túl a sonkakészítést.)

Nincs húsvét sonka nélkül – tartja a mondás, de mit tegyünk, hogy a sonkánk igazán ízletes legyen, ne főzzük szét, ne legyen kemény, száraz. Én a sonkát nagyszombaton szoktam főzni, előző este beáztatom, és legalább kétszer lecserélem rajta a vizet. Lassú tűzön főzöm annyi óráig, ahány kilós a sonka, majd a főzőlében hagyom kihűlni. A főzőlevet lezsírozom és ebben főzöm meg a tojásokat. Vasárnap reggel szép szeleteket vágunk a sonkából – nem túl vékonyakat – és frissen reszelt tormával, kaláccsal, újhagymával, retekkel tálalom.

Húsvéti receptek

Barta László

Kalácstésztában sült, főtt tojással töltött kötözött sonka lányok szépsége. Ma már a kölni víz dívik. De egyre többször látni legényeket szódásüveggel is.

Ezen a napon a fehérasztal élvezetét elhomályosítják a népszokások. Pontosabban a húsvéti locsolkodás. A locsolásért hímes tojás jár, na meg sonka, sütemény és jóféle italok. Em‐ lékeimben kutatva felrémlik, hogy süldőlegény koromban meny nyi mindenen keresztülestünk, néha még a biciklin is.

Végezetül álljon itt egy aranyos locsoló vers:

Itt a húsvét eljött végre, a szép lányok örömére.

Mert a lányok szép virágok, illatos víz illik rájuk.

Kit húsvétkor nem locsolnak, hervadt virág lesz már holnap.

Ne fuss el hát szép virágom, locsolásért csók jár! Három!

Kívánok a hölgyeknek sok locsolkodót. Az uraknak jó loc‐ solkodást. Mindenkinek szép húsvétot.

Barta László A magyar sonka A világon számtalan nemzetnek megvan a maga sonka spe‐ cialitása, amelyekre a későbbiekben még visszatérünk, de most elsőként a húsvét étkezési hagyományaihoz is kapcsolódva mindenképpen a hagyományos magyar sonkára kell fókuszáljunk.

Barta László ennek a témának is utána járt, sőt a saját tapasz‐ talatait is megosztja olvasóinkkal.

Nálunk a családban sózással tartósítjuk a sonkát. Disznóvágás után vastagon bedörzsöljük a combot sóval, majd két‐három naponta forgatjuk – bocsánat apósom forgatja. Négy‐hat hét után – a sonka nagyságától függ – lemossuk róla a sót és két napig szikkasztjuk és mehet a füstre.

Krúdy Gyula „A húsvéti sódar titkai” című írásában Kiskerti urat faggatja „És milyen titka van a húsvéti sódarnak, hogy ki‐ fogástalan legyen? A salétrom és az idő – felelte Kiskerti. Én mindig erősen kenem be salétrommal, különösen a csont‐ melléken a húsvéti alkalomra szánt sódaromat. És már hat, de ha sódar nagysága elég tekintélyes, akkor nyolc hét előtt, far‐ sangban gondoskodom róla, hogy a sódar elegendő időt tölthessen tennivalóiban. Tennivalói közé tartozik a salétro‐ mozás utáni napon, annak a pácnak a felvétele, amely marék‐ számra vett sóból, korianderből, borókamagból, sárga cukorból, darált fokhagymából, babérlevélből és öt‐hat fej vöröshagymá‐

Bár a recept neve elég hosszú és bonyolultnak tűnhet, ne ijed‐ jen meg senki, a húsvéti sonka Kádár Németh Matild mester‐ szakács ‐féle újragondolása annyira egyszerű, hogy tulaj‐ donképpen a róla készült fotó alapján egy gyakorló háziasszony könnyedén el tudná készíteni, de lentebb természetesen követ‐ kezik a részletes technológiai leírás, kevéssé hivatalosan fogal‐ mazva, recept.

Hozzávalók: • kötözött sonka: 1 db • főtt tojás: 6 db • kalács tészta: 1 kg • tojás: 4‐6 db • olaj: 1 dl

A kötözött, főtt sonkának szúrjuk ki a közepét, vágjunk bele hosszanti irányban olyan átmérőjű lyukat, hogy a főtt tojásokat kényelmesen beletölthessük.

A kelt kalács tésztát nyújtsuk ki és formázzuk meg akkorára, hogy bele tudjuk göngyölni az előzőleg megfőzött sonkát.

A sonka kivájt közepébe töltsük a megtalpalt tojásokat (azaz a végeit vágjuk le) és a tésztába tekerjük bele a sonkát úgy hogy a tészta két végi találkozása a sonka aljára kerüljön.

A tészta leeső részeiből készítsünk fonatot és a felvert tojással ragasszuk a tetejére, majd az egészet kenjük át a felvert tojás‐ sal.

17

MAGYAR ÉLET 2016. MÁRCIUS

Egy tepsit kenjünk ki olajjal, tegyük bele a kalácstésztába gön‐ gyölt sonkát és süssük 170 °C‐on 40 percig.

Miután kihűlt, vágjunk belőle két‐három centis szeleteket.

Kemencés báránycsülök vegyes zöldségágyon

Változó talajadottságok mellett megbízhatóan terem, erőteljes terméskorlátozás mellett a kissé hűvösebb klíma (Sopron) sem válik kárára. Az ásványokban gazdag talajokon és löszön is ad minőségi borokat, sok helyen homokon is terem. Élénk savú, gyümölcsös bort ad, közepesnek mondható tannin‐ tartalommal. Ha éretten szedik, bora kellemesen fanyar, acéltartályos érlelés mellett jó gasztro‐bor lehet belőle. Ugy‐ anakkor alkalmas új, kishordós érlelésre is, bár a hagyományos magyar „kékfrankos etalon” a fél‐egy évet tradicionális nagy‐ hordóban töltő bor. Mindkét stílusnak vannak követői és barátai a borfogyasztók körében. A Soproni borvidék – sőt: Bur‐ genlandot is beleérthetjük ‐ talán legszebb borait készíti ebből a fajtából. Szekszárdon viszont megtalálhatjuk a hagyományos eljárással készült, nagyhordóban érett kékfrankost üde, játékos savakkal, finom gyümölcsösséggel, kisebb koncentrációval. Az önálló iskolázás mellett sok cuvéenek is alapját képezi e fajta: a szekszárdi és egri Bikavér boroknak, további számos cabernet házasításnak Villányban.

A kalkulációk 4 adagra készültek • báránycsülök (fejenként egy darab): 60 – 70 dkg/db • batáta: 1,5 kg • sárgarépa: 40 dkg • cukkini: 40 dkg • padlizsán: 40 dkg • tv paprika (közepes nagyságú): 2 db • paradicsom: 4 db • gomba: 4 db (közepes nagyságú) • rozmaring: 3‐4 szál • só: ízlés szerint • olaj: 2 dl • frissen őrölt bors: A csülköket mossuk meg hideg vízben, szárítsuk le.

Dörzsöljük be sóval és frissen őrölt borssal.

A zöldségeket daraboljuk kisebb darabokra és szórjuk meg vele a tepsi alját. Sózzuk meg, majd rakjuk rá a báránycsülköket, és tegyük a tetejére a rozmaringot.

Locsoljuk meg az olajjal és öntsünk alá kb. fél liter csontlét vagy vizet.

Tegyük a sütőbe és 160 °C‐n süssük kb. 1,5 órát. Folyamatosan ellenőrizzük, hogy nehogy kiszáradjon. Ha elpárolgott alóla a víz mindig öntsük újra. Ha elkészült a vele sült körettel együtt tálal‐ juk.

Jó étvágyat kíván a szegedi Sótartó séfje:

Forrás: Rohály Gábor, Mészáros Gabriella, Nagymarosy András Terra Benedicta – Áldott föld, 2004

***

Kádár Németh Matild mesterszakács

Borajánló Fahordós Kékfrankos

Már több évtizede a legnagyobb területen termesztett kékszőlő fajta hazánkban. Jelenlegi termőterülete min‐ tegy 8300 ha. A tokaj‐hegyaljai, somlói és badacsonyi borvidékeket leszámítva mindenütt találkozunk vele.

Legnagyobb mennyiségben a Kunságon, a Soproni, az Egri, a Villányi és a Szekszárdi borvidéken termesztik.

Viszonylag újonnan felfedezett fajtának tekinthető, hiszen a XIX. sz. elején még nem ismerték.

18

MAGYAR ÉLET 2016. MÁRCIUS

Marhagáz

szemléltető ábrácskákat is közzétettek, hogy mindenki megértse a lényeget.

Németh Jenő

Azt bizonygatják, hogy ha megeszek egy hamburgert, vagy megiszok egy liter tejet, akkor az a tehén, amely mindezt előállította, 900 liter vizet pazarolt el a föld édesvíz készletéből, 400 liter metán gázzal bombázta a légkört, több széndioxidot szuszogott ki, mint egy Honda Civic és annyi takarmányt zabált föl, hogy ha mindezt globális szinten összegyűjtenénk, akkor elég lenne az afrikai éhínség felszámolására. (S akkor még bele sem számolták a lucernát kaszáló traktor füstjének és a portás

cigarettájának környezet szennyezését…) Újabb őrület körvonalazódik ugyanis, amit egyelőre csak megpróbálnak „beetetni” a tömegekkel. Elhitetni a témában És ezt nem én találtam ki! Az ilyen, egyoldalúan összeállított csak kevéssé jártas, jóhiszemű emberekkel az égbekiáltó „statisztikákkal” tömegeket lehet megnyerni. Mindez baromságokat, majd a megfelelő időpontban megkezdődik a folyamatban van, csak utána kell nézni az interneten. Furcsa, nyomásgyakorlás a politikai döntéshoza‐talra. Jól bevált kártékony logika alapján összeeszkábált szándék húzódik a szakállas módszer… háttérben. Nem valamiért, hanem valami ellen folyik a harc.

Miről is van szó? Nem egyébről, mint a metán gázról. Persze Nem az állatokért, hanem az állati terméket fogyasztók ELLEN! annak is csak arról a TÖREDÉKÉRŐL, amit a szarvasmarhák Valós tények helyett kozmetikázott adatok felhasználásával. emésztésük eredményeként a légkörbe juttatnak. Mert ez a Egy kínai tudós mondta, vagy három ezer évvel ezelőtt, hogy: „A kiszellentett metán (CH4) állítólag oly fergetegesen rombolja az felületes tudás még önmagában nem bűn, csak attól menekülj, ózon réteget és oly mértékben növeli az üvegházhatást, hogy aki mindebből még következtetéseket is von le!”

Nehezen tűröm a nyilvánvaló blődségeket. Egyre nehezebben. És ez nem azért van, mert csökken az ingerküszöböm. Azért van, mert a publikumot hülyének néző galádok egyre tovább merészkednek! Mindig tovább, mindig kihívóbban, mindinkább arcátlanul. Mi több, egyre inkább agresszívvá válnak. Amikor már azt hisszük, ennél a szintnél már nem fognak lejjebb süllyedni, bebizonyosodik, hogy tévedtünk!

ahhoz képest a világ összes széndioxid‐ és metánkibocsátása Mert gondoljunk csak bele. Az 1800‐as években még 60 millió csak kismiska! bölény kószált az amerikai prériken. Egynek sem volt parafa

dugó a fenekében. Az afrikai kafferbivalyok, gnúk tengernyi Tetszik érteni?

tömege feketére festette szavannákat és a gomolygó porfelhők Tehát bizonyos „növényevő” körök szerint a kínai vegyipar, a diszkréciójában szintén meg‐megnyílt a gyűrűsizom. Na jó, világ összes hajója, repülőgépe, hőerőműve, milliárdnyi autója, rendben van, azt elismerem, hogy az indiai szent tehenek két Európa és Amerika nehéz‐ és könnyű‐ipara, összes gátlástalan dimenziósra fogyott állapotukban nem járhattak az élen, de sok pazarlásával együtt sem fenyegeti annyira a környezetünket, kicsi metán‐puki sokra megy… Azután ott voltak Ázsiában mint az ember által tenyésztett szarvasmarhák alkalmi milliószámra a bivalyok. A rizsföldek művelése közbeni szellentése! erőlködéskor csak‐csak jutott némi bélgáz az ózonlyuk

Az ugyan mellékes, hogy most, amikor ezeket a sorokat írom, tágítgatására is.

egy kaliforniai földgázkút megrongálódása miatt már hetek óta Nem is beszélve ázsiai sztyeppéken hajkurászott mérhetetlen minden nap annyi metán tör ki a légkörbe, ami egyenlő hét mennyiségű marháról, juhokról, a Kárpátok kecskéiről, a holland millió (!!!) autó napi metán kibocsátásával! sajtkészítők, a francia parasztok teheneiről. Aztán ott az angolok De az most nekik mindegy. A sajtóorgánumok valami furcsa kézi hús marhája. Egy sem tartotta bent azt a csibész metánt. Mind‐ vezérlésű érdekszövetség eredőjeként erről hallgatnak. Az most mind szennyezik a légkört sok száz, de inkább ezer éve. És ha ‐ szerintük ‐ nem ”hírértékű”. igaz lenne, amivel vádolják szegényeket, már úgy felmelegedett

Ami életbe vágóan fontos, az az, hogy a texasi, a francia, a szomáliai gazdák teheneiről félrecsúszott a gumipelenka és globális szintű összehangolt környezet‐károsítást okoznak.

Eddig nem okoztak. Legalábbis a marhatartás teljes betiltását követelő csoportok szerint.

volna a földünk az üvegházhatástól, hogy Alaszkában banánt szüretelhetnénk, a Szahara forró homokjából meg önként kiolvadt volna az üveg.

Szerencsére ez még nincs így. Az esőerdők nem ettől pusztulnak. A baj elsősorban nem a marhákkal van. Nem a Eddig, az elmúlt pár ezer évben a világ teljes területén található metánt szellentő békés kérődzőkkel. Lehetne kétszer ennyi is kérődzők ‐ mert ugye, ide nem csak a marhafélék, de a kecskék, belőlük. A baj azokkal van, akik eszement céljaik elérése juhok és ki tudja hány száz más vadfaj tartoznak ‐ nem sodorták érdekében tudománytalan marhaságokkal szennyezik a még józan emberek millióinak agyát. végveszélybe bolygónkat.

Csak most került felszínre a ritka felfedezés. Most akarják elhitetni velünk, hogy mi vagyunk a bűnösök. Mi, akik hamburgert eszünk és tejet iszunk. Mert ha hiszi a kedves olvasó, ha nem, a fent említett botcsinálta tudósok, akik (zöld) hályogos szemükkel erre a tarthatatlan helyzetre a világ figyelmét felhívták, ujjal mutogatnak ránk. Sőt, grafikonokat,

(Lapzártakor egyébként megjött a hír, hogy egy „francia” cég már kifejlesztette és szabadalmaztatta azt az új takarmány keveréket, amivel a marhák metángáz kibocsátása negyven százalékkal csökkenthető. Viszont kétszer annyiba kerül, mint a hagyományos és csak a fenti cég gyárthatja… Akkor most már értjük, ugye?)

19

MAGYAR ÉLET 2016. MÁRCIUS

A Liza, a rókatündér nyerte a legjobb filmnek járó díjat a 2. Magyar Filmhéten A Liza, a rókatündér című alkotás nyerte el a legjobb nagyjátékfilmnek járó díjat a 2. Magyar Filmhéten, amelynek vasárnap esti gáláján először adták át a Magyar Filmdíjakat összesen 18 kategóriában. Különdíjat kapott az Oscar‐díjas Saul fia.

A Liza, a rókatündért 15 kategóriában jelölték és végül 7 díjat nyert el a film: a legjobb rendezőét Ujj Mészáros Károly, a legjobb női főszereplőét Balsai Móni vehette át. A Liza alkotói kapták a legjobb látványért, zenéért, vágásért, valamint a legjobb smink‐, fodrász‐ és maszkmesternek járó Magyar Filmdíjat.

választották a Magyar Filmakadémia tagjai. A kisjátékfilmek közül Kovács István Betonzaj című munkáját ítélték a legjobbnak. A legjobb animációs filmnek járó Magyar Filmdíjat Gauder Áron rendezése, a Kojot és a szikla című alkotás kapta.

A dokumentumfilmek kategóriájában a Drifter, Hörcher Gábor rendezése nyerte el a díjat.

Az operatőrök közül a Félvilágot fényképező Nagy András kapta a Magyar Filmdíjat. A legjobb forgatókönyvíró díját Köbli Norbertnek ítélték oda a Félvilág című tévéjátékfilmért. A legjobb vágónak járó elismerést Czakó Judit a Liza, a rókatündér című nagyjátékfilmért nyerte el.

Ujj Mészáros Károly a rendezésért elnyert díjat átvéve a Saul fia alkotóinak viccesen megköszönte, hogy nem indultak a versenyen és így esélyt kaphattak más filmek is a díjak elnyerésére. Mint felidézte, a Liza, a rókatündér nyolc évig készült.

A Magyar Filmdíjakért folyó versenyben a Saul fia, Nemes Jeles László hétfőn hajnalban Oscar‐díjjal jutalmazott alkotása nem indult, de a szervezők különdíjjal jutalmazták. Nemes Jeles László megköszönte a stáb munkáját, és arról beszélt, hogy amikor 2003‐ban visszaköltözött Párizsból, mennyire fontos volt számára az az itteni filmes világ, amely befogadta és a stúdió, ahol első kisfilmjeit készítette.

A Félvilág lett a legjobb tévéjátékfilm, ez az alkotás 11 jelölésből négyet ‐ legjobb férfi mellékszereplő, legjobb tévéjáték, operatőr és forgatókönyvíró ‐ váltott díjra. Az egykori kurtizán, Mágnás Elza életének utolsó napjait bemutató film rendezője Szász Attila.

A legjobb férfi főszereplőnek járó elismerést ifj. Vidnyánszky Attila kapta a Veszettekben nyújtott alakításáért.

A legjobb női mellékszereplő Csákányi Eszter lett az Utóéletben nyújtott teljesítményéért. A legjobb férfi mellékszereplőnek járó díjat Kulka Jánosnak ítélték oda a Félvilág című filmben játszott szerepéért.

A legjobb ismeretterjesztő filmnek a Vad Kunság ‐ A Puszta rejtett élete című filmet, Mosonyi Szabolcs rendezését

Az este a Körhinta című filmből, Fábri Zoltán alkotásából és a Nemzeti Színház Vidnyánszky Attila rendezte Körhinta című előadásából bemutatott részlettel kezdődött és zárult. A gála végén a színpadon megjelent a film főszereplője, Törőcsik Mari, a nemzet színésze is. Gratulált a Saul fia alkotóinak és felidézte, hogy egykor együtt játszott a film főszereplőjével, Röhrig Gézával az Eszmélet című tévéfilmsorozatban, aki abban a kis József Attilát játszotta.

Az eseményen megemlékeztek a magyar filmművészet elmúlt években elhunyt jeles alkotóiról is.

A Magyar Filmdíjakról a Magyar Filmakadémia tagjai döntöttek szavazással.

MTI

20

MAGYAR ÉLET 2016. MÁRCIUS

A történelem forgószele - Anyám és más futóbolondok a családból Huber Zoltán

Kelet‐Európa történelme mindig is viharosnak számított, de a huszadik század brutális kegyetlenséggel söpört át a térségünkön. Háborúk, vészkorszakok, forradalmak és diktatúrák váltották egymást, szétszakítva családokat és ketté‐ törve emberi sorsokat. Természetes hát, ha az alkotókat generációtól függetlenül foglalkoztatja a történelembe vetett kisember küzdelme, mely így műfajtól és hangvételtől függetlenül visszatérő motívum a magyar filmgyártásban.

Jancsó Miklóstól Bacsó Péteren és Szabó Istvánon át Nemes Jeles Lászlóig számtalan rendező vizsgálta a lehetséges túlélési technikákat, hogy csak a nemzetközileg ismertebb (és elismertebb) példákat említsük. Fekete Ibolya egyéni nézőpontot választva, a saját családja történetén keresztül mutatja meg, a panasz helyett csípős humorral és mély emberséggel reagálva a kollektív és egyéni traumákra.

Az Anyám és más futóbolondok a többgenerációs családregények mintáját követi, ám az egyszerű lineáris elbeszélés unalma helyett az anekdotikus, tablószerű meseszövést választja. A film középpontjában az író‐rendező édesanyja áll, aki kilencvennégy évet élt és ez alatt az idő alatt huszonhétszer költözött, így cselezve ki a történelmet. Az ő hangsúlyozottan szubjektív visszaemlékezéseit követve bontakozik ki előttünk a család sorsa, mely a tragédiák és sorscsapások árnyékában is megőrizhető boldogságot példázza.

A mama, Gardó Berta a szerelem, az összetartás és az egészséges önirónia segítségével evickél át a századon, olyan egyetemes emberi értékkel, melyet egyetlen hatalom sem tud megmérgezni. Talán futóbolond és nem a klasszikus értelemben vett hős, a férjéhez vágott tanácsán mégis érdemes elgondolkodni. “Lajos, te maradj ki a történelemből!”

A század eseményei időről‐időre beszűrődnek ugyan, az élet mindig megy tovább. Ahogyan az archív dokumentumfelvételek fikciós betétekkel keverednek, az idős nő visszaemlékezéseiben úgy mosódik össze a képzelet és valóság. A különböző szereplők szó szerint fényképekről elevenednek meg, vagy klasszikus magyar filmek díszleteiben találkozunk velük.

Felvillantott sorsokból és apró életképekből épül a családi legendárium, különc figurákkal, szállóigeként elröppenő frappáns életbölcsességekkel és olykor abszurdba vagy szürreálba hajló, mégis hihető fordulatokkal. A rendezőnő saját anyjáról mintázott hősnője a szembenállás helyett az otthon békéjét választja és végül a férjével együtt kimarad a történelemből. Ha a politika az ajtón kopogtat, ők pakolnak. A magatartásuk talán vitatható, de érthető és igazolható, az író‐ rendező egyéni emlékezéséből így lesz univerzális érvényű példa. „Akárhányszor összeraktam az életem, valaki mindig szétrombolta” ‐ ha úgy tetszik, ez bizony a csendes többség meséje.

Az Anyám és más futóbolondok korántsem hibátlan alkotás, sajnos magán viseli a magyar filmek visszatérő problémáit. A

szűkösebb költségvetés okozta számos kényszermegoldás zavaró, az alkotók a korhűséget kénytelenek egy‐egy jelzésértékű tárggyal vagy ruhadarabbal megteremteni és az utószinkron törvényszerű művisége is bántó. A szándékosan csapongó történetvezetés kissé egyenetlen tempót eredményez. Az egyes jeleneteket hol túl elnyújtottnak, hol kissé rövidnek érezzük, a sok mellékszereplő és epizodikus kitérő között néhol elveszik a néző. Egyes karakterek öregítése sem sikerül meggyőzően, az elsősorban a színpad erőteljesebb játékmódjához szokott színészek pedig még az apróbb szerepekben is gyakran teátrálisak. Ónodi Eszter ellenben pontosan oldja meg a nem éppen könnyű feladatot, Básti Juli finoman egyensúlyozik a dráma és komédia között, a férjet alakító Gáspár Tibor pedig akkor jó, amikor a korban hozzá illő életszakaszban jár a karaktere.

Fekete Ibolya minden képkockán érződő személyes érintettsége azonban jótékonyan fedi el a kisebb‐nagyobb döccenőket. Akit megérintenek az effajta történetek, az önkéntelenül szemet huny majd a hibák felett és gond nélkül merül el a mozgóképes családregényben. Akár átélt hasonlókat, akár a szüleitől, nagyszüleitől hallott róluk, ebben a filmben egy picit mindenki magára ismerhet, nemzetiségtől függetlenül.

Ezért annyira fontos a privát családi történetek közkinccsé tétele és művészi feldolgozása, mert bármit is próbálnak elhitetni velünk, a történetelem nem felülről, hanem alulról épül.

21

MAGYAR ÉLET 2016. MÁRCIUS

A harmónia nagymestere – emlékezés Kodály Zoltánra 1.

kultúrába beleolvasszuk a falusi kultúrát, hogy azt magyarrá tegyük, másfelől a falut emeljük, hogy magyarságát magasabb rendű kultúrává fejlessze. Itt a magyar jövő”. Ezeket a sorokat olvasva az ember elgondolkozik: vajon nem múlt‐e el már a 24. óra, elég erős‐e még az élő falusi kultúra, hogy képes legyen megnemesbíteni a városit? Vagy már időszerűtlen a falu és város ellentétéről beszélni, helyesebb lenne a múlt és a jelen kettősségét emlegetni? De még ha ez igaz is lenne, s a múltat kellene a jelennel egyesítenünk, hálát kell adnunk Kodálynak és társainak, akik ezt az akkor még élő, ma már múlttá váló kultúrát megőrizte: nélkülük nem tudnánk mihez visszatérni.

Vannak művészek, akiknek külső és belső világa nincs összhangban: művészetük attól válik naggyá, hogy életútjuk, lelkük sötét sebeit tagadják meg, vagy emelik egyetemes szintre – de Kodály nem tartozott közéjük. Kodály szememben a Harmónia nagymestere. Művészete egységbe forrasztja a látszólag ellentétes végleteket: egyszerre egyszerű és összetett, nemzeti és liberális, könnyen befogadható és mély,

magyar és egyetemes, világi és szakrális.

Az I. Világháború az ő művészetét is megnehezítette: zenéje már

Ma úgy mondanánk, polgári családban született, a kecskeméti nem terjedhetett nyugaton, s vége szakadt a falusi gyűjtéseknek

polgarportal.hu vasútállomáson, ha vonattal érkeznénk a városba, álljunk meg is.

egy pillanatra emléktáblája előtt. Ma Kecskemét büszkén vallja magát Kodály városának, s ha autóval lépjük át a város határát, ez ötlik szemünkbe.

Valóban van kölcsönhatás a kert élővilágában?

Édesapja a vasútnál dolgozott, s ez abban az időben együtt járt a

költözéssel is, így tanulmányait több városban végezte Igen. A növények éppen úgy társadalmi lények, akár csak az megismerve Magyarország különböző vidékeit. 1900‐ban kezdet ember, amelynek a társadalmában vannak egymást vonzó és meg egyetemi tanulmányait magyar‐német szakon, de ezzel egymást taszító egyedek. párhuzamosan beiratkozott az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia zeneszerző tanszakára is.

Zeneszerzőként a népdalokból merített ihletet, tudjuk, Bartókkal együtt gyűjtötte azokat, de bonni és párizsi tanulmányútján megismerte a nyugat európai zenét is. Célja a magyar dalkultúra megteremtése volt, de ezzel párhuzamosan a nagy magyar költők műveit is megzenésítette, Balassi Bálinttól Adyig.

Izgalmas kérdés Ady és Kodály kapcsolata. Sokszor hajlamosak vagyunk Adyban Dózsa György, Góg és Magóg utódját látni, az örök újat kereső, önpusztító, lázadó zsenit, Kodály azonban mélyebbre tekintett, Adyban az örök magyar líra részét látva: „Olyan ez a régi zománcos magyar nyelv, mint azok az antik csattos magyar ékszerek és brokátszövetek, amelyeket múzeumokban vagy családi gyűjteményekben láthatunk. Ennek a nyelvnek az ízére bizony csak harmincon felül jön rá az ember. Én csak Ady után jöttem rá az élvezetére, mert kétségtelen, Vannak emberek, akikkel örömmel találkozom és szívesen megosztom gondolataimat, de akadnak olyanok is, akiknek hogy Ady archaizmusa kitűnő előiskola a régi magyar lírához”.

leginkább a hátamat mutatnám!

Tudjuk, hogy a XX. század elejétől a magyar kulturális éltre rányomta bélyegét a népi‐urbánus vita. Kodályt könnyelműen, Nos, így van ez a növények társadalmában is: egyes növény‐ és hiszen a népzene volt művészetének alapja, a népiek közé állatfajok segítik, támogatják, sőt védelmezik egymást, míg sorolhatnánk, valójában művészete e kettő integrációja volt: mások nem viselik el a közös létet. Ezen elven (biocoenozis) „Mi egyéb lehetne a magyar kultúrpolitika feladata, (mint) a alapul a növénytársadalmak szerkezete és ezeket a szabályokat város és falu közti szakadék (eltüntetése). Minálunk különösen a termelőnek is tiszteletben kell tartania annál is inkább, mert nagy. Nyugati országok városai az ő saját népéletük organikus ez a kertész gazdasági érdeke is. Az egymással jól megférő betetőzései. A magyar sohase szerette a várost. A falusi magyar növények gyorsabban, szebben fejlődnek, több és jobb termést a városokban mindig idegen maradt. A német, francia, olasz hoznak, kevesebb növényvédelmet igényelnek.

soha. Dilemma: a magyar élet gazdasági, szellemi súlypontja a Csak egy‐két példát ezzel kapcsolatban: a büdöske nevű városok. Igen ám, de a magyar szellem eredetiségének, annak, egynyári virágpalánta gyökerei olyan illatanyagot választanak ki, ami minket minden mástól megkülönböztet a magyar nemzeti amelyet a nedves talajokban (fóliasátor, üvegház) élő sajátságoknak gyújtópontjai csakis a faluk. Melyiket válasszuk? fonálférgek nem viselnek el, ezért a kertészek a kultúrnövények Ha tehát organikus magyar kultúrát akarunk, minden erőnkkel közé büdöske‐ (Tagetes) palántákat ültetnek és ezek megvédik a azon kell dolgozni, hogy ezt a szakadékot áthidaljuk, a városi paprika‐ és uborkapalántákat.

22

MAGYAR ÉLET 2016. MÁRCIUS

A kapor és a zeller erős illata távol tartja a közelben levő káposztafélék leveleiről a levéltetveket.

A nagy sárfű (Euphorbia lathyris) elriasztja a környékről a kertészeknek oly sok bosszúságot okozó vakondokokat.

A kerti növények kölcsönhatását elemzi Gertrud Franck: Az öngyógyító kiskert című könyve, amely magyar nyelven is több

balintgazda.hu kiadásban megjelent.

Pamacs, a puli

Kicsi kutya – nagy a bunda rajta, mert ő ilyen magyar puli fajta. Ősei még őrizték a nyájat, ő meg nálunk őriz kertet, házat.

Birka helyett az autót ugatja.

Nevelésem valamit fog rajta, hogy csönd legyen, s az útra ne menjen! Ámbár hibát is rejt az ős jellem, olyan cudar magyar makacsságot.

Ráncba szedné ő a nagyvilágot!

Bátorsága tán határt sem ismer.

Hűséget is plántált belé Isten, de amit ő eltőkélt magában, annak én sem állhatok útjában.

Esze éles, mint borotvapenge, s szinte repül – mintha csak nyíl lenne – ha megindul valamit kergetni.

De nem lehet mégsem nem szeretni.

Nyelve kilóg, szeme nem is látszik.

A szobában velem jókat játszik, s mindent megrág, pedig nem is éhes.

Kölök ő még, alig múlt féléves.

Bár sok dolga most cseppet sem tetszik, jó társam lesz, mire megöregszik.

Király Ilona, a Kanadai Magyar Írószövetség elnöke

Grimasz—Fujkin sarok

‐ Kedves uram, de jó hogy még itt találom... hikk... Tudja egy kicsit hosszúra nyúlt a nőnapi buli... Szóval... hikk... Megmon‐ daná nekem melyik házban laknak a Kovács szomszédék... hikk... Tudja, nagyon morcos felesége van... és nem szivesen daná nekem melyik házban laknak a Kovács szomszédék... hikk... Tudja, nagyon morcos felesége van... és nem szívesen téveszteném el az ajtót...

23

MAGYAR ÉLET 2016. MÁRCIUS

az idén is a szponzorok hozzájárulását, a felajánlott nagyszerű ajándékokat.

Vitéz Gyöngyi ‐ Travel Only with Gyöngyi Vitéz, Transat Holidays, Ágnes Magyari ‐ Angel Cleaners, Sándor Baross ‐ E‐ Cars Shipping, Hotel Hubertus, Hungary, Master Painting, Decorating and Cleaning, Ashgrove Spa, Frank Vismeg and Sonja ‐ Burlington Convention Centre, Tokaji Restaurant, Sándor Balla, Magyar Élet, Kanadai Magyar TV, Attila Glatz Concert Productions, Balaton Meat, Bistro on Avenue, CanadaHun, Corvina Publications Inc., Herend Canada, Hyper Energy, Joseph Food and Cakes, Kanadai Magyarság, Major Team, Mária Kiss, Melanie Kiss, Mézes Mackó, Pannon Retro, PMA Canada ‐ Unicum, Tengo Teq Canada ‐ Teqball, Tyger Travel International, Travel Expression

A Corvina Business Directory vacsorája Torontóban 2016. február 27‐én, szombaton, került sor a Corvina Hungarian Canadian Business Directory évente megtartott ünnepi üzleti vacsorájára. Ez alkalommal a következő, ezúttal már a Corvina Business Directory 12. kiadványa jelent meg először a nyilvánosság előtt.

A vacsorán nagy részben a kiadványban hirdető vállalkozások tulajdonosai és családjaik jelentek meg, de nagy számban eljöttek más magyar vállalkozások és szervezetek, valamint partner vállalkozói szövetségek képviselői is.

A díszvendégek között megtalálhattuk a magyar diplomáciai képviselet részéről Sinka László Kereskedelmi Attasé urat Ottawából, aki a Magyarországon tartózkodó Ódor Bálint nagykövet urat is képviselte és Demeter‐Pintér Mariann kereskedelmi tanácsos asszonyt. Politikai részről jelen volt Corneliu Chisu korábbi szövetségi parlamenti képviselő úr és Eve Adams korábbi szövetségi parlamenti képviselő asszony is.

A vacsora egyik fő szponzora a Tokaji Wine Boutique Étterem volt, amely tokaji borkóstolót biztosította a rendezvényen.

Nagyon köszönjük Balla Sándor, tulajdonosnak a felajánlott minőségi tokaji borokat.

A köszöntő beszédek után az Ontarioi Kormány miniszterelnöke, Kathleen Wynee nevében Magda Gondor adta át Tóth Eszternek az est háziasszonyának, a Corvina Busienss Directory főszerkesztőjének a személyes üdvözlő oklevelét.

Később került sor három üzleti díj átadására. Az "Év Vál‐ lalkozója" díjat Pelyvás Marika, az Ashgrove Spa tulajdonosa kapta, az "Életmű Díjat" Joseph kapta, a Joseph Food and Cakes tulajdonosa. Az idén elöszőr átadásra került a "Év Fiatal Vállalkozója" díj is, amelyet ifj. Nagy Bálint a Mézes Mackó tulajdonosa vehetett át. Az oklevelek mellé a Herend Canada által felajánlott díjakat, Rubin Rita a Herend Canada képviseletében adta át.

Gratulálunk a díjazottaknak, akik a díjat kimagasló vállalkozói teljesítményükért és a magyar közösségért tett fantasztikus munkájukért kapták.

A díjak átadása után került sor a tombolára. Nagyon köszönjük

24

Köszönjük a kedves vendégeknek a megjelenésüket, mellyel egyben a magyar üzleti közösséget is támogatták. Külön köszönet Kajári Andrásnak és Kiss Melanienak a műsorvezetésért, Szabó Helgának a látványos dekorációért az asztalokon. Köszönjük a Kanadai Magyar TV képviselőinek a segítségüket a forgatásért és a fotózásért.

Ezúton is köszönjük a fantasztikus marketing munkát a Corvina Directory kollégáinak: első sorban Kiss Máriának, aki odaadó, lelkes munkája 12 éve segíti a Corvina sikerét, és a két Torontón kÍvül dolgozó kollégánknak: Soproni Lászlónak és Prágai Györgyinek.

Sok sikert kívánunk az elkövetkező évre minden kedves vendégünknek és ügyfelünknek!

***

MAGYAR ÉLET 2016. MÁRCIUS

600 Sherbourne St. Suite 301 Toronto, ON M4X 1W4 Tel: 416‐922‐7775, toll‐free: 1‐877‐922‐8775 www.intertravel.ca

Kedvezményes árak Budapestre átszállással: REPÜLŐJEGYEK (kihozatal is) Austrian Airlines, Lufthansa, KLM, Air Canada, Air France, British Airlines, LOT Polish Airlines, Jet Airways, Turkish Airlines

TENGERPARTI ÜDÜLÉSEK: Kuba, Karib‐szigetek, Mexikó HAJÓUTAK, UTAZÁSI, ORVOSI ÉS KÓRHÁZI BIZTOSÍTÁSOK GÉPKOCSI KÖLCSÖNZÉS, SZÁLLÁSFOGLALÁS, MEGHÍVÓLEVÉL

Jó hír!!! Air Canada elindítja direkt járatát Budapestre háromszor hetente június 10‐től október elejéig.

Toronto – Budapest indul: hetfőn, szerdán és pénteken Budapest – Toronto indul: kedden, csütörtökön és szombaton Már most áruljuk kedvezményes árakon repülőjegyeket (kihozattal is).

FELVILÁGOSÍTÁSÉRT ÉS HELYFOGLALÁSÉRT FORDULJON HOZZÁNK BIZALOMMAL!

Rondzik Ági Tel: 416‐992‐7775 Cell: 416‐939‐6118

Apró Szilvia Tel: 519‐823‐9498 Cell: 519‐766‐2509

TIBOR ANTIQUE Auto, Property Life and Business Insurance 958 Broadway Avenue, Suite 202 Toronto, Ontario M4K 2R6

Vásárolunk mindenféle arany és ezüst tárgyakat, órákat, pénzérmeket, porcelánokat, festményeket és antik tárgyakat a legjobb áron.

Hívja bizalommal Tibort!

647‐866‐5040

Tel: 416‐461‐0764 Fax: 416‐461‐0448 info@heinsooinsurance.ca www.heinsooinsurance.ca

25

MAGYAR ÉLET 2016. MÁRCIUS

Magyaroké az agykutatók első Nobel-díja

Három magyar kutató kapta az “agykutatás Nobel‐díjának” is nevezhető Agy‐Díjat (The Brain Prize), melyet a dániai Grete Lundbeck Európai Agykutatási Alapítvány első ízben ad át május 2‐án Koppenhágában. Az egymillió euróval járó új díjat a memória‐folyamatokban kulcsszerepet játszó agyi ideghálózatok feltárásáért Somogyi Péternek, Freund Tamásnak és Buzsáki Györgynek ítélték oda.

mert tudom, hogy a szabályok értelmében külön‐külön kellett, hogy felterjesszenek bennünket. A világból mindenhonnan felkértek neves kollégákat a jelölésre, nekem vannak is sejtéseim, hogy engem ki terjesztett fel. Vélhetően megnézték, hogy az adott kutató szakterületén kinek vannak még jelentős eredményei és így fonódhattak össze a szálak.

Freund professzor jólesően nyugtázta, hogy a díj révén nemcsak a mai magyar tudományt és a híres hazai agykutatási iskolát állítja pozitív fénybe ez az elismerés, de végre pozitív előjellel is Magyarországra irányíthatja a nemzetközi figyelmet. Ezt iga‐ zolja az indoklásban szereplő mondat is, miszerint „ezek a tudósok a kiemelkedően magas színvonalon művelt magyar tu‐ dományt szimbolizálják, amely a nehézségekkel és akadályokkal teli hosszabb történelmi periódusok után is megőrizte kiválóságát”.

Tamas Freund, Gyorgi Buzsaki és Peter Somogyi.

Ez voltaképpen nem egy nagy felfedezésért járó, hanem életmű díj – hangsúlyozza Freund Tamás, hiszen mindhárom díjazott, mind elméleti, mind kísérletesen kiemelkedő színvonalú ku‐ tatásaikkal évtizedek óta az agykéreg folyamatainak megértésén fáradozik, s különösen annak legősibb területe, az agy halántéklebenyének középvonalában található hippokam‐ pusz állt figyelmük középpontjában. Ez az agyterület a tanulás és emlékezés szempontjából kulcsfontosságú struktúra, de ide köthető a szorongás és az epilepszia gyökere, sőt az Alzheimer‐ kóros lerakódások is itt kezdődnek. Az utóbbi években pedig nagy előrelépés történt e régió működésének vizsgálatában.

– Folyik a pezsgő az intézetben, mindenki ünnepel és lázban ég – válaszolta gratulációnkra Freund Tamás akadémikus, az MTA Kísérleti Orvostudományi Intézetének 51 éves igazgatója, aki a három díjazott közül egyetlenként dolgozik idehaza. (Somogyi Péter 61 éves, magyar/brit állampolgár, az Orvosi Kutatások Tanácsa (MRC) Anatómiai Neurofarmakológia Intézetének igazgatója és a Neurobiológia Professzora az Oxfordi Egyete‐ men, Buzsáki György pedig, aki ugyancsak 61 éves, magyar‐ amerikai állampolgár, a Newark‐i Rutgers Egyetem Molekuláris‐ és Viselkedés‐Idegtudományi Központjának professzora az USA New Jersey államában)

Óhatatlan kérdés, nem lehetséges, hogy az Agy‐Díj előszobája egy későbbi Nobel‐Díjnak?

– Szerintem mi ezzel ellőttük a puskaporunkat – válaszolja Freund Tamás, aki szerint a két díj vélhetően kiüti egymást. – Nem hiszem hogy az „agykutatók Nobel‐díjának” megalapítása után elsőként elnyert kitüntetést még megfejelnék egy Nobel‐ Díjjal. Ezt azonban a neves kutató nem sajnálja, hiszen ennek a díjnak a presztízse a következő években talán még az Ábel‐Díjét nol.hu is meghaladhatja.

Valutaárfolyam

A díj összege alig valamivel marad el a jelenleg mintegy egymil‐ lió százharminc ezer euróval járó Nobel‐Díjtól, így önkéntelen az összehasonlítás, márcsak azért is, mert a norvégok néhány éve matematikusok számára alapított Ábel‐díja is ilyen vonat‐ kozásban szerepel a hírekben.

– A skandinávok úgy látszik, ilyen nagyszerű módon kívánják támogatni a tudományt, s a dánok választása vélhetően azért esett az agykutatásra, mert díjat kiosztó alapítvány mögött egy nagy dániai gyógyszergyár áll, amelyik különösképpen a köz‐ ponti idegrendszeri betegségek ellenes szerek kutatására össz‐ pontosít.

Freund Tamás azért is nagyon boldog, mert ez a megosztott díj három olyan magyar kutató munkásságát ismeri el, akik 25‐30 éve dolgoznak együtt, publikálnak közösen és gondolkoznak hasonlóan, annak ellenére, hogy más‐más országban élnek.

– Valószínűleg ez is tetszhetett meg a díjbizottság tagjainak,

26

Érvényben: 2016. március 14.

Vétel Eladás (1 egysége forintban)

Angol font Euro Japán jen Kanadai dollár Svájci frank USA dollár

406,44 304,40 2,41 205,15 277,61 273,30

418,36 316,87 2,52 215,90 285,69 283,59

MAGYAR ÉLET 2016. MÁRCIUS

Magyarország nem feledkezett meg Kárpátaljáról

Üzenet értéke van annak, hogy Kárpátalján tartotta első kihelyezett ülését a Karitatív Tanács, jelezve ezzel a kárpátaljai magyarságnak és az ukrán embereknek, hogy a magyar emberek, Magyarország nem feledkezett meg róluk, és továbbra is számíthatnak a támogatásra – jelentette ki csütörtökön Beregszászon Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára.

gondolkodásunktól távol esik, és ezért tartjuk fontosnak, hogy a kárpátaljai magyaroknak és ukrán embereknek segítsünk” – emlékeztetett.

Soltész Miklós azt is elmondta, hogy a kihelyezett ülésen a KT tagjai 7,5‐10 millió forint értékű pénz‐, élelmiszer‐ és egyéb adományt nyújtottak át kárpátaljai társszervezeteiknek, így a Katolikus Karitász egy kisbuszt adományozott a kárpátaljai Szent Márton Karitásznak. Jelezte, a gyermekétkeztetést, a rászorulók ingyenkonyhai élelmezését szolgáló adomány az idén januárban Magyarországon szervezett lakossági gyűjtés eredménye.

Fotó: Soltész Miklós / MTI

A politikus közölte, a KT kihelyezett ülésének másik napirendi pontja az április közepén záruló gyűjtésből összeállítandó segélyszállítmány célba juttatásának és elosztásának a kérdése volt. Reményét fejezte ki, hogy ezúttal is sikerül a tavaly júniusi szállítmányhoz hasonló, nyolc kamionból álló segélykonvojt útnak indítani – ismét fele‐fele arányban – Kárpátaljára és Ukrajna belső területeire. “Biztos vagyok benne, hogy ez a támogatás egyaránt erősíteni fogja a kárpátaljai magyarok és a többségi nemzet, valamint Magyarország és Ukrajna kapcsolatát” – hangsúlyozta Soltész Miklós, aki köszönetet mondott a magyarországi embereknek és a karitatív szervezeteknek a felajánlásokért, a Kárpátalján működő magyar külképviseletek diplomatáinak pedig a támogatások célba juttatásához nyújtott segítségért.

A beregszászi polgármesteri hivatalban tartott tanácskozást követő sajtótájékoztatón Soltész Miklós elmondta: a KT tagszervezetei – a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Katolikus Karitász, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Magyar Vöröskereszt, a Magyar Református Szeretetszolgálat, a Baptista Szeretetszolgálat és a velük együttműködő karitatív szervezetek, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség Szeretetszolgálata, a Johannita Segítő Szolgálat és a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat – Kárpátalján tartott kihelyezett ülésükkel természetes módon kifejezték, hogy Magyarország, más országokhoz hasonlóan, elsősorban a máshová szakadt testvéreit segíti. Hozzátette: “ugyanennyire fontos, hogy olyan országokon igyekszünk segíteni, amelyek közel vannak hozzánk földrajzilag, kulturálisan és a vallást tekintve, s Ukrajna ilyen ország”.

“Üzenet értéke van annak, hogy Kárpátalján tartotta első kihelyezett ülését a Karitatív Tanács (KT), jelezve ezzel a kárpátaljai magyarságnak és az ukrán embereknek, hogy a magyar emberek, Magyarország nem feledkezett meg róluk, és továbbra is számíthatnak a támogatásra” – fogalmazott.

Az államtitkár kifejtette: Magyarország erejéhez mérten igyekszik segíteni a háborús konfliktustól szenvedő ukrán embereken is. “Ki kell mondanunk, hogy Európa nyugati fele megfeledkezett Ukrajnáról, hiszen az Európai Unió kezdetben nagy gazdasági, politikai és egyéb ígéretekkel kecsegtette Ukrajnát, ami – mint időközben kiderült – nagyrészt a szavak szintjén maradt” – folytatta. Érthetetlennek nevezte, hogy a nyugat‐európai országok előbb nyújtanak távoli vidékeken élő idegeneknek támogatást, adnak nekik vízumot, mint akár a kárpátaljai magyaroknak vagy az ukránoknak. “Ez a mi

polgarportal.hu

Orbán Viktor részt vesz a washingtoni atomcsúcson Orbán Viktor miniszterelnök részt vesz a nukleáris biztonságról szóló, március 31‐én kezdődő nemzetközi csúcstalálkozón Washingtonban

Az atomcsúcs intézménye Barack Obama amerikai elnök kezdeményezése, aki 2009‐ben vetette fel, hogy szükség lenne egy ilyen témájú konferenciára. ‐ tájékoztatta Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője csütörtökön.

A rákövetkező évben Washingtonban meg is rendezték az első találkozót, amelynek célja nem a nukleáris leszerelés, hanem annak megakadályozása volt, hogy hasadóanyagok rossz kezekbe kerüljenek.

A legutóbbi ‐ két évvel ezelőtt, Hágában megrendezett ‐ nukleáris biztonsági csúcstalálkozón több mint ötven ország vett részt, de csak 35 vállalt kötelezettséget arra, hogy magára nézve is kötelező érvényűnek ismeri el, beemeli saját jogába a Nemzetközi Atomenergia‐ügynökség nukleáris biztonsági iránymutatásait.

Többek között Oroszország, Kína, India és Pakisztán sem vállalt ilyen kötelezettséget.

Az idei lesz a negyedik nukleáris biztonsággal foglalkozó csúcstalálkozó.

hirado.hu

27

MAGYAR ÉLET 2016. MÁRCIUS

A skandináv keresztrejtvényt készítette: Mezey László

28

MAGYAR ÉLET 2016. MÁRCIUS

A hónap gyógynövénye a tejoltó galaj

Tejoltó galaj (Galium verum L.)

Ha magyar árukülönlegességek nagy választékából szeretne vásárolni, kérjük látogassa meg üzletünket!

249 Sheppard Avenue East, Toronto, ON, M2N 3A8 Tel: (+1) 416 733 0022 mezesmacko@hotmail.com www.mezesmacko.com Hétfőn zárva!

Gyógyhatásai A tejoltó galaj vízhajtó, görcsoldó hatású. Vese és epebajokra, epilepsziára, mirigydaganatokra használjuk.

Felhasználása belsőleg Veseműködés javítására, húgyúti gyulladásra reggel egy csésze teát kell inni éhgyomorra. A gyorsabb hatás érdekében összekeverhetik ¼ rész porcsinfűvel. Addig kell inni, míg a panaszok el nem múlnak. Májfertőzésre, epehólyag gyulladásra napi 1‐3 csészével igyanak étkezések előtt. A mirigyrendszer működésének javítására heti 2‐3 csésze tejoltó galajból készült tea ajánlott.

Felhasználása külsőleg A tejoltó galaj külsőleg pikkelysömörre, övsömörre, nehezen gyógyuló és égési sebekre használható a teája borogatásként vagy lemosásra.

Botanikai leírása A tejoltó galaj a galajfélék (Rubiaceae) családjába tartozó, lágy szárú, tarackos, évelő növény. Hazánkban gyakran előfordul.

Szára 30‐60 cm magas, négy élű, levele keskeny, szálas, örvös.

A tejoltó galaj virágzata buga, pártája sárga, négyszirmú, apró virága mézillatú.

Gyűjtése Teljes virágzáskor, általában június‐júliusban gyűjtjük a föld feletti, maximum 40 cm‐es hajtásokat (Galii veri herba).

A herbájából forrázatot készítünk. 3‐4 kg friss herbából kapunk 1 kg száraz drogot.

Hatóanyagai A drog többnyire flavonoidokat, galiozint, aszperulozidot, cserzőanyagokat, illóolajat tartalmaz.

Története A legenda szerint Jézus bölcsőjét többek között galajjal bélelték.

Egyike volt azoknak a szent növényeknek, melyeket Mária növényeinek neveztek. Szülő asszonyok ágyába galajt tettek, hogy megvédje az anyát és gyermekét a rontástól. A tejoltó galajt egykor a sajtok készítésekor a tej oltására használták.

A következő magyar árukat kínáljuk: • Nyolc tojásos tészták Magyarországról • Savanyúságok nagy választéka • Kompótok és lekvárok több ízben • Magyar csokoládék és desszertek: Sport szelet, Balaton szelet, Pilóta keksz, • Dunakavics, kézzel készült konyakmeggy, ...

• Ásványvizek: Borszéki, Hargita Gyöngye, ...

• Üdítők: Fanta, Márka, Traubisoda, Sió • Pick szalámi és sok más húsáru • Pöttyös Túró Rudi több ízben Nyitvatartás KEDD, SZERDA 8:00 CSÜTÖRTÖK, PÉNTEK 8:00 SZOMBAT 8:00 VASÁRNAP 8:00

18:00 19:00 17:30 14:00

A februári rejtvény megfejtése

Kivonat Lopes‐Szabó Zsuzsa: A bükki füvesember nyomában című könyvéből

gyorgytea.hu

29

MAGYAR ÉLET 2016. MÁRCIUS

előzésnek köszönhetően ért célba elsőként a döntőben, ahol öccse a dél‐koreai előtt, de a kínai mögött végzett a harmadik helyen. „Ha valaki megkérdezett volna az 1500 után, akkor azt mondom, nem az éremért megyek 500‐on, de reggel úgy keltem fel, mint egy bajnok, éreztem, hogy bennem van a siker" ‐ mondta az MTI‐nek Liu Shaolin Sándor. „Most vezetem az összetett pontversenyt, vasárnap 1000 méteren jó lenne ezt megtartani, de ez csak a remény, a minimális célom azon a távon is az elődöntő, vagyis a legjobb nyolcba jutás" ‐ mondta.

A magyar férfi váltó a két Liuval, illetve Knoch Viktorral és Burján Csabával kiegészülve második lett az elődöntős futamában Kanada mögött, megelőzve az Egyesült Államokat és Oroszországot, ezzel bejutott a vasárnapi fináléba.

Fotó: Stringer / Reuters

Elképesztő magyar arany és ezüst a gyorskorcsolyázó-vb-n

Liu Shaoang ezüstérmet nyert 1500 méteren a rövidpályás gyorskorcsolya világbajnokságon, Szöulban, majd nem sokkal később a testvére, Liu Shaolin Sándor aranyat nyert 500 méteren. Shaoang ugyanezen a távon bronzérmes lett.

A 18 éves Shaoang 1500‐on az MTI tudósítása szerint „taktikus versenyzéssel, és jó hajrával végzett másodikként a döntőben, míg bátyja, Liu Shaolin Sándor ötödikként zárt.”

A második versenynapon heten álltak a döntőben rajthoz, Liu Shaoangnak ez pályafutása első vb‐érme egyéniben, felnőtt vb‐n.

Az 500 elődöntőjében a fivérek nagyszerűen működtek együtt, és a futam első két helyezettjeként jutottak a döntőbe, írja az MTI. Liu Shaolin két tökéletesen időzített és kivitelezett

Liu Shaolin nemcsak pályafutása, hanem a magyar rövidpályás gyorskorcsolyázás történetének is az első vb‐aranyát nyerte. Liu Shaoang korábban 1500 méteren ezüstérmes lett, így szombaton pályafutása első két vb‐érmét szerezte a felnőttek között.

mno.hu

A Hungária Sportklub focistái bajnokságot nyertek Pintér Zsanett

Már a nyári szezon is sikerrel zárult a torontói csapatnak, mikor az alakulófélben lévő klub bejutott a Play off döntőjébe, ahol második helyet szereztek. A jelenleg huszonkét főre bővült nyertes csapat Hungária néven indult a torontói HANGAR amatőr őszi focibajnokságon, ahol 87‐23‐as gólaránnyal elsők lettek. Negyven ponttal, tizenkilenc pont előnnyel, nyolc csapat közül kerültek ki győztesként. Tizennégy mérkőzésből tizenhármat nyertek, egy döntetlen meccs volt – nyilatkozta lapunknak Turcsik Károly edző.

***

Nb 1. Bajnokság Állása

30

Mcs Gy D V Gól Pont

FERENCVÁROSI TC

24

19

2

3

48:12

59

DVSC‐TEVA

24

10

9

5

39:25

39

VIDEOTON FC

24

12

1

11

27:24

37

MTK BUDAPEST

23

10

7

6

28:22

37

ÚJPEST FC

24

9

10

5

32:24

37

SWIETELSKY HALADÁS 24

9

9

6

22:24

36

PAKSI FC

23

9

6

8

28:25

33

BUDAPEST HONVÉD

24

7

7

10

27:29

28

DVTK

24

7

6

11

27:37

27

PUSKÁS AKADÉMIA FC 24

5

7

12

28:39

22

VASAS FC

6

3

15

20:38

21

BÉKÉSCSABA 1912 ELŐRE 24 4

5

15

20:47

17

24

MAGYAR ÉLET 2016. MÁRCIUS

Torontói Magyar Ökumenikus Tanács Tagegyházai Árpád‐házi Szent Erzsébet Római Katolikus Magyar Plébánia 432 Sheppard Ave. E., Toronto, ON, M2N 3B7 E‐mail: szte.iroda@gmail.com Telefon: 416 225 3300 x21; Fax: 416 225 3814 Plébános: Ft. Rigó Jenő SJ—Káplán: Ft. Marosfalvy László SJ Iroda: keddtől péntekig 9:30‐tól 4:00‐ig Miserend: vasárnap 9:00, 11:00 Hétköznap reggel: 7:30 (angol), első péntekenként este 7‐kor Gyóntatás: misék előtt és megegyezés szerint Keresztelőre, esküvőre előkészület szükséges, időbeni jelentkezést kérünk. Beteghez hívásra megegyezés szerint megyünk.

Szerda du. 1‐4‐ig nyugdíjasok találkozója, rózsafüzér este 6:30‐kor, szentmise 7‐kor, utána szentségimádás Péntek este 8‐tól Pax Romana csoport nyitott rendezvényei.

Szombaton: 9:15‐től Magyar Iskola és Óvoda, du. 1‐től Cserkészet.

Első Magyar Baptista Gyülekezet 7379 Islington Ave. Woodbridge Pásztor: Nt. Püsök Dániel, telefon: 647 678 4248 Honlap: www.hun‐baptist‐toronto.ca E‐mail: pusokdaniel@yahoo.com Gyülekezeti alkalmak: vasárnap 11:00 AM, du. 3:00 PM Csütörtök este 7:30 PM; Vasárnapi iskola: 11:00‐kor Istentisztelet: de. 12 órakor és du.3 órakor, szolgálatokkal. Énekkar: vasárnap du. 2 órakor próbál.

Csütörtök este 7:30 órakor istentisztelet.

Magyar Református Evangélikus Keresztyén Egyház Szeretettel hívjuk és várjuk gyülekezetünkbe!

Alkalmaink: Istentiszteleti alkalmat minden vasárnap de. 11 órától tartunk. Istentiszteletek alatt gyermekek részére vasárnapi iskola.

Templomunk címe: 8 Robert St. Toronto, ON, M5S 2K3 (Földalattival a Spadina állomásig, onnan az 510‐es villamoson a Coll‐ ege St‐ig, amin nyugatra fordulva a második utca az északi oldalon.)

Templom telefonja: 416‐923‐9416 Lelkipásztor: Nt. Mező Éva Gondnok: Maroskuti György 1‐905‐668‐3700

Magyar Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház 116 Bond St. Toronto Lelkész: Nt. Éva Tamásy Tel/ Fax: 216‐961‐6895 Istentiszteletet tartunk minden hó (kivéve július és augusztus) második és negyedik vasárnapján du. 4 órakor.

Felügyelő: Mekis Éva Telefon: 416‐441‐9300

Evangélikus Református Magyar Egyesült Egyház 73 Mackay Ave. Toronto, ON, M6H 2N7 Telefon: 416‐652‐3809 Istentisztelet minden vasárnap 11 órakor.

Lelkipásztor: Nt.Csikász László Gondnok: Cseh László,Telefon: 416‐622‐9719

Magyar Református Evangélikus Egyház, Oshawa Lelkipásztor: Nt. Vass Zoltán Lelkészi hivatal telefonja: 416‐656‐1342 Istentiszteletet minden hónap második vasárnapján du 3:00 órakor esetenként más vasárnapon ezért kérjük, hívják a megbízott gondno‐ kot. Gondnok: Egyházi Yvette (905) 579‐5185

Első Magyar Református Egyház 439 Vaughan Rd., Toronto, ON, M6C 2P1 Lelkipásztor: Nt. Vass Zoltán Lelkészi hivatal telefonja: 416‐656‐1342 Templom honlapja: www.temre.com Email cím: parokia@temre.com Itentisztelet minden vasárnap de. 11 órától Nyáron, július első vasárnapjától ‐ augusztus utolsó vasárnapjáig az istentiszteletek korábban de. 10 órakor kezdődnek Lelkészi hivatal fogadóórái: minden szombaton du. 2‐5‐ig A fogadóórákra előzetes telefonbejelentkezést kérünk!

Sürgős és indokolt esetben hét közben is lehet fogadást kérni.

Vasárnapi iskola az istentisztelet ideje alatt Konfirmáció előkészítés szombaton du. 1:30‐tól Bibliaórák: szeptembertől ‐ május végéig Időpontért hívják a lelkészi hivatalt. A Női Kör részére hét közben tartunk bibliaórát.

Presbitérium jegyzője: Herman Béla (416) 633‐7577

Kanadai Magyar Házak és Közösségi Oldalak

Árpád Park ésTerem – Facebook: Arpad Hall Hungarian Hall Calgary‐i Magyar Kultúrközpont – www.hcca‐calgary.blogspot.ca Cambridge‐i Kossuth Ház – www.kossuth.com Edmontoni Magyar Kultúrkör – www.edmontonhungarian.com Kanadai Magyar Kultúrközpont – www.hccc.org Manitobai Magyar Kulturális Egyesület – info.hccswpg@gmail.com Montreáli Magyar Bizottság – www.montrealhungarians.ca Okanagani Magyar Ház – www.okanaganimagyarhaz.ca Ottawai Magyar Ház – www.ottawaimagyarhaz.ca Vancouveri Magyar Ház – www.hungariansociety.ca Wellandi Magyar Ház– wellandhungarianhall.com Windsor‐i Mindszenty Hall ‐ www.hccwindsor.org

(lista bővítés alatt)

Előfizetési díjak: Egy lapszám ára: $2.95 1 évre az előfizetés: $50.00.

Első osztályú postán: $70.00

Tel.: 647 881 5313 E‐mail: info.magyarelet@gmail.com Honlap: www.magyareletmagazin.com

31