Magyar Élet 2016. 05. web by Magyar Élet magazin

Vol. 69. 5. LXIX. évfolyam 5. szám ISSN 0833 0883

A kanadai magyarok lapja

$ 2.95 (HST incl.) 2016. május

MAGYAR ÉLET 2016. MÁJUS

Tartalom

Címlap fotó: Kralovanszky Balázs Kodály Ensemble Flashmob...1 Hálaadás...3 Megavers a Diaszpórában ...4 A Tavaszi Nagyvásárban – A Kodály Táncegyüttes műsora...6 Pontozó – Észak‐Amerika Szóló‐ és Kamaratánc Versenye...7 Megélni a hagyományainkat...8 Irodalmi délutánok ...9 Képes Krónika...9 Szerelem a néptánc iránt...10 A gyerekek magyarságáért...11 Az idei lesz a 10. Cifra Táborunk!…13 Látogatható a Kállay‐kúria ...14 Hungarikumok...14 A harmónia nagymestere – emlékezés Kodály Zoltánra...15 A legjobb természetfilmek ismét Gödöllőn...15 Külföldön is közönségkedvenc a zenés magyar rövidfilm...16 Nemes Jeles László is zsűritag Cannes‐ban...16 A kerekek mögött ‐ Tiszta szívvel...17 A hónap gyógynövénye a citromfű...18 Készíts komposztot...18 Széll Tamás és csapata megnyerte a Bocuse d’Or‐t ...19 Gasztronómia...20 Grimasz—Fujkin sarok...23 Éltető Lélek...24 Áder János jelenlétében avatták fel Márton Áron püspök szobrát...25 Legyünk szövetségesei a jövő nemzedéknek!...26 Kavicstudós...27 Skandináv keresztrejtvény...28 Sport...30 Hirdetés

SINCE 1957 IN TORONTO

Owned & Published by Sándor Balla Szerkesztőség: Borbély Emese szerkesztő, Pintér Zsanett riporter, Fujkin István művészeti vezető, Kiss Mária hirdetések Külső munkatársak: Borbély Sándor, Horváth Zoltán, Huber Zoltán, Mezey László, Németh Jenő Tel.: 647 881 5313 E‐mail: info.magyarelet@gmail.com Honlap: www.magyareletmagazin.com PUBLICATIONS MAIL AGREEMENT NO 40011718 RETURN UNDELIVERABLE CANADIAN ADDRESSES TO 160 Applewood Crescent #24, Concord, ON L4K 4H2 Előfizetési díjak: Egy lapszám ára: $2.95 1 évre az előfizetés $50.00. Első osztályú postán $70.00 Minden jog fenntartva. | All right reserved. Az írók által írt cikkek tartalmáért a szerkesztőség és kiadóhivatal nem vállal felelősséget. Íróink saját nézeteit fejezik ki, azok nem minden esetben tükrözik szerkesztőségünk vagy hirdetőink véleményét. Közlésre nem alkalmas kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. We acknowledge the financial support of the Government of Canada through the Canada Periodical Fund of the Department of Canadian Heritage.

MAGYAR ÉLET 2016. MÁJUS

Hálaadás Dsida Jenő

Köszönöm Istenem az édesanyámat! Amíg ő véd engem, nem ér semmi bánat! Körülvesz virrasztó áldó szeretettel. Értem éjjel‐nappal dolgozni nem restel. Áldott teste, lelke csak érettem fárad. Köszönöm, Istenem az édesanyámat.

Köszönöm a lelkét, melyből reggel, este imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve. Köszönöm a szívét, mely csak értem dobban – itt e földön senki sem szerethet jobban! – Köszönöm a szemét, melyből jóság árad, Istenem, köszönöm az édesanyámat.

Te tudod, Istenem – milyen sok az árva, Aki oltalmadat, vigaszodat várja. Leborulva kérlek: gondod legyen rájuk, Hiszen szegényeknek nincsen édesanyjuk! Vigasztald meg őket áldó kegyelmeddel, Nagy‐nagy bánatukat takard el, temesd el!

Áldd meg édesanyám járását‐kelését, Áldd meg könnyhullatását, áldd meg szenvedését! Áldd meg imádságát, melyben el nem fárad, Áldd meg két kezeddel az Édesanyámat!

Halld meg jó Istenem, legbuzgóbb imámat: Köszönöm, köszönöm az édesanyámat!!!

Dsida Jenő (Szatmárnémeti, 1907. május 17. – Kolozsvár, 1938. június 7.)

Verseinek többsége vidám, bravúros rím és ritmusjátékkal, melankolikus életérzéssel, a szépség és a jóság hirdetésének jegyében íródott. Ő maga így vall erről:

„Hiszek a hitben, a bátorságban, az élet minden körülmények között megmaradó szépségében. Hiszek a mindenható mosolygásban"

Tamás Szilvia és kislánya Fotó: Sugarplum Photography

MAGYAR ÉLET 2016. MÁJUS

Megavers a Diaszpórában 2016 tengerentúli magyar szavalóverseny Losonc Csongor

torontói főkonzulával közösen előválogatást csináltak és a harminc legjobb szavaló felvételeit küldték a nagyon komoly magyarországi szakmai zsűrinek elbírálásra. A zsűri elnöke Pozsgai Zsolt (író, rendező), Lux Ádám (az Újszínház színművésze), Csete Bea (az MTVA szerkesztő‐műsorvezetője), Molnár Gyöngyi (a Madách színház színművésze), Kancsár Orsolya és Varga Bálint (a szegedi Pinceszínház művészei), Zámbori Soma (szinkronszínész, színművész), Kovács Márton (aki jelenleg Olaszországban operaénekes).

Nem volt könnyű dolga a zsűrinek, hiszen jobbnál jobb szavalatok közül kellett választania. A végeredmény a következőképpen alakult: 1. helyezett: Német Albert (12 éves, Torontó, Kanada) 2. helyezett: Polják Lívia (26 éves, Vancouver, Kanada) 3. helyezett: Német József Mihály (16 éves, Torontó, Kanada)

Kovács Kata és Losonc Csongor KCSP ösztöndíjas. Megérkeztek az érmek Ottawába is.

“A próza morgó malom kelepe. A vers a szívnek hárfa‐éneke. A próza mállik, szertehull ha régi. A vers örök, mint minden ami égi!” Gárdonyi Géza A Megavers a Diaszpórában a tengerentúli magyar fiatalok szavalóversenye. A szolnoki kezdeményezésre indult Megavers ötletét kölcsönözve és a kanadai Dél‐Ontáriói Szavalóverseny eddigi tapasztalataira támaszkodva született meg a Megavers a Diaszpórában.

Az ötletgazda Szenthe Anna, a Kanadai Magyar Kulturális Tanács elnöke és a Diaszpóra Tanács Kanadai Társelnöke, aki Losonc Csongor, torontói Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjassal közösen szervezte meg a három kontinenst érintő versenyt.

Eredetileg egy egész Kanadát átölelő magyar szavalóverseny megszervezése volt a cél, azonban a kezdeti sikereken felbátorodva és az igényeknek eleget téve egész Észak‐ Amerikából, Latin‐Amerikából és Ausztráliából is fogadták a jelentkezőket. Egy kötelező és egy szabadon választott verssel lehetett jelentkezni, amit a youtube videómegosztón kellett közzétenni. Az internetnek köszönhetően az óriási távolságok ellenére három földrészről és hat országból: Ausztráliából, Argentínából, Brazíliából, Új‐Zélandról, az Egyesült Államokból és Kanadából jelentkeztek a szavalók. A közel száz jelentkező közül a legfiatalabb három és fél éves volt, a legidősebb huszonhat. Február végéig lehetett benevezni a versenyre és április 10 volt a határidő a versek feltöltésére.

dr. Szabó Stefánia, dr. Német Ágnes, Német József Mihály és Német Albert

A Magyarország Torontói Főkonzulátusának különdíjában Fogarasi Kristóf (22 éves, Boston, USA) és Fazekas Péter (11 éves, Ypsilanti, USA) részesült. A legkreatívabb videó különdíjat a legfiatalabb versenyzőnk: Katona Mátyás (3,5 éves, Des Plaines, USA) érdemelte ki. A zsűri által különdíjban részesült még: Nagy Koronczai Nelly (8 éves, Vancouver, Kanada) Kalmár Márta (12 éves, Burnaby , Kanada) Mihajlovits Lili (14 éves, Boston, USA) Dunca Stadler Zoltán (9 éves, Toronto, Kanada) Krecsik Sydney Angelika (9 éves, Gold Coast, Ausztrália) Bereczki István (11 éves, Franklin Park, USA)

A várakozásokat felülmúló túljelentkezés miatt a szervezők az esemény fővédnökével dr. Szabó Stefánia Magyarország

Balla Sándor, Losonc Csongor, dr. Szabó Stefánia és a torontói díjazottak

MAGYAR ÉLET 2016. MÁJUS

Király Karina (12 éves, Torontó, Kanada)

A leglelkesebb magyar iskola díját a Bethlen Gábor Magyar Iskola kapta Calgaryban. Az ő iskolájuk példáértékű lelkesedés ‐ sel készült fel közösen a versenyre. Köszönet mindazoknak akik a felvételekben segítséget nyújtottak a magyar iskolának.

változata is elindul majd a Megavers a Diaszpórában szavalóversenynek.

A három dobogós helyezett nagyon értékes ajándékokban részesült. A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a Kanadai Magyar Kulturális Tanács jóvoltából fejenkét 1000 kanadai dollár támogatást kapnak, hogy hazautazhassanak Magyarországra és ott a Megavers magyarországi döntőjén szerepelhessenek a következő évben, vagy választásuk szerint kedvezményesen részt vehessenek a Rákóczi Alapítvány jóvoltából a Rákóczi Mozgótáborban.

A különdíjasok ajándékait a Tokaj Canada nagylelkű felajánlásával szponzorálta. Külön köszönet az edmontoni Corvin Történelmi Társaságnak, akik az érmek elkészítésének költségeit támogatták. A média támogatásért a Magyar Élet kanadai magazinnak és a Kanadai Magyar TV‐nek jár a hála. Csodálatos érzés volt látni ezt a sok lelkes gyermeket a világ minden tájáról, akik Magyarországtól nagyon messze születtek, mégis csodálatosan beszélnek és gyönyörűen szavalnak magyarul. A zsűri sok esetben megkérdezte, hogy ők mikor költöztek messzi földre. Valóban hihetetlen, hogy szinte mindannyiuk egy Európától távoli kontinensen született, nőtt fel és él a mai napig.

Számtalan apró öröm okozott nagy boldogságot, nem csak a versenyzők, szervezők részére, hanem mindenkinek aki követte az eseményt. Egyik szavalóval felvette a kapcsolatot a választott versének költője, mivel látta a youtube videóját. A második díjas Polják Lívia a legelsők között küldte el a versét, még a jelentkezési idő alatt. Az ő videóját mutatták meg a szervezők a magyarországi Megavers szervezőinek, hogy milyen meglepetésekre számíthatnak. Ezek után a magyarországi verseny döntőjén levetítették Lívia szavalatát és Skype‐on keresztül bekapcsolták élőben a döntőbe, mint az első tengerentúli magyar szavaló a hazai szavalóverseny történelmében.

Ottawai díjazottak a felkészítőjükkel

Mérhetetlen hála és köszönet jár azoknak akik bármi módon támogatták és segítették ennek a nagyszerű ötletnek és kezdeményezésnek a megvalósulását. A magyar versek szeretete és az anyanyelv ereje, az ami egy új közösséget formált a Megvars a Diaszpórában szavalóversenyből. Éljünk bárhol is a világon.

A nagy eredmények és kedves történeteken túl a legnagyobb érték és öröm a felkészülés folyamata volt. Számtalan szülő írta meg a kedves perceit és édes pillanatait, a versválasztás hosszú útját, majd annak a memorizálását és begyakorlását. A családdal együtt eltöltött kellemes órákat, amit a magyar versek hívtak életre.

A Megavers a Diaszórában hatalmas tehetségeket fedezett fel és mutatta meg őket az anyaországban élőknek tanulságul, hogy másik kontinensen született magyarok mennyire ápolják és őrzik az anyanyelvüket.

Az első évben útnak induló kezdeményezés minden várakozást felülmúlt. Sok résztvevő arról számol be, hogy már elkezdte keresni a következő évi szavalóversenyre a versét. A nagy sikerre és pozitív visszajelzésekre való tekintettel a következő évben is megszervezésre kerül a tengerentúli magyar szavalóverseny. Remélhetőleg ‐ megfelelő támogatók és eszközök meglétével ‐ az igényeknek megfelelően egy európai

Egy öt éves résztvevő Calgaryból

MAGYAR ÉLET 2016. MÁJUS

Kodály-hétvége a torontói Magyar Házban Fotó: Kralovanszky Balázs

A Tavaszi Nagyvásárban – A Kodály Táncegyüttes műsora

Nevelő Judit

Az április 22‐i hétvégén a Magyar Házat néptáncosok hangos éneke töltötte meg. Péntek este a Kodály Táncegyüttes megszokott év végi gáláját tekinthették meg az érdeklődők, míg szombaton a Pontozó Szóló‐ és Kamaratánc versenyre érkező közel száz észak‐amerikai táncos mutatta meg zsűrinek tudását.

század elejétől pedig már fényképészek is. Itt vásárolhattak be az emberek ruhaneműket, konyhai eszközöket, sok esetben háziállatot, takarmányt és mindent, amire az új évszakban szükségük lehetett. De mindenekelőtt itt találkozhattak a fiatalok a szomszéd faluban élőkkel, így a szociális életük és a párválasztás egyik legmeghatározóbb eseménye volt a vásár. A táncegyüttes idei Tavaszi Nagyvásárában tanúi lehettünk a gyermekek édesség iránti mohóságának, a házasodó korba lépők szerelmi drámáinak, emellett szemtelen és bátor alkudozásoknak, és nem utolsó sorban egy vásári kocsma igazi hangulatába is bepillanthattunk. Amellett, hogy a műsor a közönség számára is élvezhetőbb volt a tréfás párbeszédeknek

A péntek esti Kodály gála címe „A Tavaszi Nagyvásárban” volt, azonban a megszokottnál korábban bemutatott műsor nem jelentette az év végét, mégis az idén elkészült koreográfiákat egy különleges kerettörténet jeleneteivel kötöttük össze. A Kodály táncosai így nem csak tánctudásukat, hanem színészi képességeiket is felvillanthatták.

A régi magyar falusi kultúrában a hagyományosan évszakonként egyszer megtartott nagyvásárba a környék településeiről érkeztek árusok, kereskedők, iparosok, mutatványosok, a 20.

köszönhetően, a magyarul nehezen beszélő táncosoknak is hatalmas kihívást jelentett. Csodálatos volt látni, ahogy a ma már nem használt, régies kifejezéseket rímbe szedve milyen szorgalmasan és gyönyörűen megtanulták a fiatalok, és a háromszáz fős nézősereg előtt bátran kiállva, hangosan és játékosan adják elő a vásári rigmusokat és dialógusokat.

A műsorszámokban a magyar népi kultúra sokszínűségével képviseltette magát: Dunántúlról Sárközi ugróssal és friss csárdással léptek fel a gyerekek, Palócföldről Bag falujának táncait mutatta be a felnőtt csoport, Jászsági gyerekjátékokkal a legkisebbek szórakoztatták a nézőket, de láthattunk

MAGYAR ÉLET 2016. MÁJUS

Másodikként kamara kategóriában, melyben a táncegyüttesek, egészen pontosan szólva az együttesek koreográfiái versenyeztek. Itt egyszerre tíz személy tartózkodhatott a színpadon, egy összeállítás hossza pedig nem haladhatta meg a tíz percet. Az indulókat egy háromtagú zsűri értékelte. Tagja volt két KCSP ösztöndíjas, Zsuráfszky Lilla és Tapolczai Gábor, akik a New York környéki néptánc oktatásáért felelnek az idei tanévben. A zsűri elnöke Dreisziger Kálmán volt, a montreáli Bokréta táncegyüttes elnöke, a Kodály Ensemble korábbi vezetője, az első torontói Pontozó (1979) megszervezője.

Kiskunsági, Felső‐Tisza vidéki, Szilágysági, Magyarpalatkai, Jobbágytelki és Bukovinai táncokat is. A műsor nem csak a vásári jelenetektől volt különleges, hanem vendégművészeink előadása is színesítette a repertoárt. A magyarországi Török Testvérek (Török Tilla, Török Flóra és Török Dancsó Ádám) észak‐amerikai turnéjuk állomása Torontó volt a hétvégére, így két fantasztikus előadással őket is beleírtuk a vásári forgatagba.

A műsoron a montreáli és torontói Gyanta Zenekar kísérte a koreográfiákat, majd fáradhatatlanul zenéltek a műsort követő táncházban.

A verseny központi zenekara az előző esti gálához hasonlóan a kanadai Gyanta zenekar volt. Az indulókon túl nekik jár a legnagyobb elismerés, hiszen péntek‐szombat talpon voltak, és rendkívül magas színvonalon muzsikálták végig a versenyt, a gálákat és a táncházakat.

A verseny januárban lett meghirdetve, rövid jelentkezési határidővel. Ettől függetlenül közel száz észak‐amerikai néptáncos jelentkezése érkezett be. Táncosok képviselték Montreált, Torontót, Hamiltont, Kitchenert és New Yorkot. Szóló és páros kategóriában huszonöt, míg kamaratánc kategóriába kilenc versenyszám jelentkezett a megmérettetésre.

Pontozó – Észak-Amerika Szóló- és Kamaratánc Versenye Kócza Levente Tíz év után újra megrendezésre került Észak‐Amerika egyik, nagy hagyományra visszatekintő néptáncos versenye, a Pontozó. A hosszú szünet után a torontói Kodály Ensemble két Kőrösi Csoma ösztöndíjasa Nevelő Judit és Kócza Levente segítségével élesztette újra a megmérettetést az új Magyar Házban.

A szervezők két kategóriában hirdettek versenyt. Elsőként szólótánc kategóriában, melyben a szólisták és párok versenyeztek négy korcsoportban. Itt az elvárás egy szabadon választott tájegység táncainak improvizatív bemutatása volt, melyre két perc állt a versenyzők rendelkezésére.

A gála este hét órakor kezdődött a Magyarországról érkezett vendégzenészeink, a Török Testvérek koncertjével, ezt követték a beválogatott táncosok. A műsor végeztével kezdetét vette az eredményhirdetés. A díjak átadása előtt Szabó Stefánia torontói főkonzul mondott pár szót, majd kitüntető oklevelet adott át a szervezőknek, így a Kodály Ensemble‐nak, Nevelő Juditnak és Kócza Leventének. Ezt követte Balla Sándor, a Kanadai Magyar Kulturális Tanács elnökhelyettesének beszéde. A KMKT és a torontói főkonzulátus komoly támogatást, és minden segítséget megadott, ahhoz, hogy ez az újraélesztett hagyomány, s vele a hétvége sikeres lehessen. A beszédeket követően a zsűrin volt a sor, hogy kiossza a díjakat. A legjobbra értékelt szólisták és párok Figurás illetve Bársonyszalagos táncos díjban részesültek. Ezen felül kiosztásra került a legjobb pár és a legjobb szólótáncosok díja is, melyeket azok a figurás és bársonyszalagos táncosok kaptak, akik még kiemelkedőbb teljesítményt nyújtottak, fődíjazott társaikhoz képest. Ezen kívül kiosztásra kerültek különdíjak is, így a Mézes Mackó torontói magyar bolt, a Rákóczi Szövetség, Bíró Attila, Kralovanszky Balázs, a KMKT, és a torontói főkonzulátus

MAGYAR ÉLET 2016. MÁJUS

kapcsolatban; népdalokat, régi szokásokat, mesterségeket, helyeket és embereket ismerhetnek meg. A magyar néptánc gyakorlása, vagy csupán annak szeretete, mindenképpen egy speciális közösség tagjává emeli az embert. A táncosok kezdetben motívumokkal ismerkednek, majd ezek kapcsolódási rendjét sajátítják el az adott táncnyelv szerkezetének megfelelően. Az effajta tudás teszi lehetővé, hogy az a táncos, aki igencsak „jól beszéli” a tánc nyelvét, képes legyen közvetíteni ilyen formában a mondanivalóját; „beszélni a dr. Szabó Stefánia Magyarország torontói főkonzulának a táncával”. Talán ez a legfontosabb dolog, amelyet egy igazi Pontozón elhangzott beszéde táncosnak el kell sajátítania.

különdíjai. A kamaratánc kategóriában a fiatalabbik korcsoportban a Kodály Ensemble Junior tánccsoportja, míg a felnőtt kategóriában a montreáli Bokréta táncegyüttes egyik koreográfiája nyerte el a fődíjat, ám ezen felül itt is kiosztásra kerültek különdíjak. A díjátadót újabb táncház követte.

Megélni a hagyományainkat

A magyar táncház‐mozgalom, amely az 1970‐es évek elején indult el Budapesten, mára felkerült az UNESCO örökséglistájára is. Idővel a mozgalom nemzetközivé terebélyesedett, a világnak szinte minden pontján ‐ ahol nagyobb magyar diaszpóra található ‐ működnek táncegyüttesek és zenekarok az Egyesült Államoktól Ausztráliáig, Argentínától Kanadáig.

Nemcsak távol az anyaországtól, hanem Magyarországon is, a kicsit hagyományait vesztett, átalakult társadalmunkban a népi kultúra reneszánsza, a néptánc gyakorlása segít megőrizni kultúránkat, és segít „megélni” a hagyományainkat.

dr. Szabó Stefánia, Nevelő Judit és Kócza Levente Fotó: Kralovanszky Balázs

Tisztelt Szervezők, versenyzők, érdeklődők, hölgyeim és uraim!

Megélni, mivel tradíciókat alapvetően nem ápolni kell, hisz nem betegek, nem is gondozni, hisz nem szorulnak gondozásra, hanem meg kell élni azokat. A néptánc gyakorlása a fiatal és idősebb generációk számára ebben nyújt segítséget, ezt is lehetővé teszi. És Kanadában, több ezer kilométerre az anyaországtól, ez talán még többet jelent. Elsősorban a fiatalabb generációk számára olyan közösséget, ahol magyarul beszélhetnek, magyarokkal barátkozhatnak. Azok, akik részt vesznek a foglalkozásokon, már gyerekkorban játszva megismerkednek a magyar kultúra értékeivel, és feltehetőleg felnőttként is jobban kötődnek Kárpát‐medencei gyökereikhez.

Nagy örömömre szolgál, hogy Kanadában ilyen sok és jól szervezett magyar szervezet működik – nincs üres hétvége. Köztük számos néptánccsoport is. A Pontozó újraindítása is jól mutatja, hogy milyen hagyománya van ennek Torontó környékén is. A 7 évestől egészen felnőtt korú táncosokig találunk fellépőket. Ez külön örömet jelent számomra, hisz azt Engedjék meg, hogy egy idézettel kezdjem köszöntőmet: „A Kárpát‐medence népeinek tánchagyománya s ezen belül a jelzi, hogy van utánpótlás. magyar táncok nagyon sokszínűek. … E hagyaték Kodály Zoltán, a magyar kultúra legkiemelkedőbb képviselőinek megmentésére, őrzésére, felélesztésére nagy felelősséggel kell egyike mondta: „Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre felkészülnünk. ” – ezt Tímár Sándor Nemzet Művésze címmel kitüntetett, elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi Kossuth‐díjas magyar koreográfus, táncpedagógus; a magának.” Csillagszemű Gyermektáncegyüttes alapítója mondta. Az elmúlt két napban a magyar néptáncot újra megszerezte

Fél évvel ezelőtt, mikor a Magyar Ház átadásra került én így képzeltem el a szerepét ‐ megtölti a magyar népzene dallama, a magyar néptánc ritmusa és az ezt értékelő közönséggel együtt ünnepelhetjük a magyar kultúra értékeit.

magának ez a közösség, újra a mi kultúránk részévé vált. Külön köszönet a szervezőknek, zenészeknek, a Magyar Háznak, a táncosoknak, az önkénteseknek áldozatos munkájukért! Engedjék meg, hogy a Főkonzulátus nevében kiemeljem a Kőrösi Csoma Sándor program ösztöndíjasainak, Nevelő Juditnak és Kócza Leventének, a Kodály táncegyüttes vezetőjének, Komáromy Andrásnak és az együttes minden A fiatalok sok élménnyel gazdagodhatnak a tánccal tagjának a munkáját és átadjak számukra elismerő oklevelet.

Egyre több szülő tartja fontosnak, hogy gyermekeik megismerkedjenek saját nemzeti és kulturális hagyományaikkal a néptánc segítségével, illetve azon keresztül. Bár kezdetben sok gyermek talán csupán a szülői unszolásnak igyekszik eleget tenni, a későbbiekben mégis önszántukból, a társaság miatt, a tánc iránti szeretetükből fakadóan folytatják a gyakorlást. Így van ez Magyarországon és a diaszpórában egyaránt.

MAGYAR ÉLET 2016. MÁJUS

Irodalmi délutánok a torontói Szent Erzsébet Magyar Templomban

Képes Krónika Kodály Ensemble Flashmob a torontói Nathan Phillips Square téren a Táncház Napján, május 7‐én. A talpalávalót biztosította a Csángó Unchained zenekar. Fotó: Kralovanszky Balázs

Losonc Csongor

Hosszú évek óta a torontói irodalomkedvelők havonta találkoznak a Szent Erzsébet római katolikus templomban, hogy megosszák egymással a számukra legkedvesebb gyöngyszemeit a magyar irodalomnak. Egy rövidebb szünet után az idei évben újra indult az irodalmi kör Sándor Ilona, a Magyar Helikon Társaság munkatársa, Stadler Timea Kinga, a Szent Erzsébet Magyar Iskola pedagógusa és Király Ilona költőnő vezetésével. Minden hónapban egy adott költő vagy író a központi téma. Idáig József Attila, Ady Endre, illetve május 22‐én Karinthy Frigyes munkásságát ismerhetjük meg jobban. A vasárnapi tizenegyes mise után a templom egyik közösségi termében gyűlik össze az a körülbelül harminc ember, aki minden alkalommal megjelenik.

Mindenki elhozhatja a saját személyes kedvenc művét az adott írótól vagy költőtől, amit megoszt másokkal, s azt is, hogy személy szerint miért áll hozzá közel.

Eme művek egy adott keretben felolvasásra és megosztásra kerülnek, úgy hogy közben a művész életművének főbb pontjait és életrajzi adatait is megismerheti a hallgatóság. A közeljövőben, úgy ahogy a múltban is, nem csak egy‐egy alkotó munkásságával foglalkoznak, hanem olyan tematikus témákkal is, mint a múzsák a magyar irodalomban, vagy a diaszpóra költői.

Az irodalmi kör egy nagyon szép színfoltja a torontói magyar kulturális életnek. Az másfél órás találkozásuk után a termet és a szíveket átitatja egy csodás érzés: az amit csak az irodalom szépsége adhat. Az anyanyelv ápolásán és az irodalom szeretetén túl a lélek szíverősítőjei is ezek a csodás hangulatú események, ahol a magyar művészet egyaránt épít és ápol bennünket. ***

Előfizetési díjak: Egy lapszám ára: $2.95 1 évre az előfizetés: $50.00. Első osztályú postán: $70.00

Tel.: 647 881 5313 E‐mail: info.magyarelet@gmail.com Honlap: www.magyareletmagazin.com

MAGYAR ÉLET 2016. MÁJUS

Idén 25 éves a Cifra tábor

más‐más formában megtalálható ‐ így lett cifra.

Megszületett az ötlet, megvolt a név, a helyszín. Hogyan vágtatok bele az első, elsöprő sikerű táborba? Meghirdettük a csoportokban, ahol tanítottam. Főleg Ottawából Szerelem a néptánc iránt és Toledóból érkeztek, de jöttek mindenhonnan máshonnan is. Beszélgetés Ertl Péterrel, a Nemzeti Táncszínház igazgatójával, Kicsit bizonytalanok voltunk, de Marika rengeteget segített, az idén 25. évfordulóját ünneplő Cifra tábor alapítójával a hogy ez működjön. Megérkezett harmincöt gyerek, akik kezdetekről és az elmúlt negyed évszázadról. ismertek minket. Kanadában a sátortábor alapvetően a nyár része, ilyen szempontból egyszerű volt. Pintér Zsanett

Hogyan épült fel egy napotok? Voltak önkéntes segítőink, akik a magyar kultúra iránt érdeklődtek. Összeraktuk, hogy ébresztő, mosakodás, reggeli. Első táncóra, ének, második táncóra, ebéd, csendespihenő. Kézművesfoglalkozás, harmadik táncóra, esti játék, vacsora, esti program. Ez a rendszer nem ördöngösség. Ahogy akkor meg‐ szerveztük aszerint megy a mai napig. Aztán persze csiszolgattuk tudatosan. Mikor megérkeznek az első nap tánccal ismerkedünk, közösen körben, aztán a következő esti játékba be van építve 1‐2 fogócska, mikor megérintik egymást, de még nem közelítenek nagyon egymáshoz, de már elindul a játék kapcsán egyfajta testi érintkezés. Ez tökéletesen jó arra, hogy a gyerekek közötti távolságot csökkentsük. Ezeket szépen kitapasztaltuk, rögzítettük és bebetonoztuk.

Dobi Andrea és Ertl Péter

Mesélnél egy kicsit az indulásról? Hogyan kerültél egyáltalán Kanadába? Az észak‐amerikai magyar néptáncmozgalom mindig is nagyon erős és naprakész volt. Ami Magyarországon a folklórban a 70‐ es években megindult, azt ők gyakorlatilag rögtön átvették. Magyar Kálmán az általa vezetett és szervezett szimpóziumra mindig meghívta azt a generációt, akik a táncházmozgalom éltáncosai, tanárai voltak. Ez a párhuzamosság gyakorlatilag a mai napig tart, mivel különböző együttesek folymatosan hívnak meg tanárokat, a megkezdett folyamat tehát nem szakadt meg. Így kerültem ki én is a St. Catharines‐i együttes meghívására és ha már Kanadában voltam örömmel hívtak tanítani a teljes Niagara‐félszigeten, Torontóba, Ottawába és Montreálba is.

Honnét jött az ihlet a tábor megszervezésére? A 91/92‐es évadban voltam kint, októberben érkeztem a Kovács házaspár farmjára, Marikához és Pálhoz. Marikáé volt az ötlet. Látta, hogy mennyire beleágyazódtam ebbe a közösségbe. Tanítottam ebben a sok városban ezt a sok gyereket ‐ nemcsak Kanadában, de az észak‐amerikai Toledóban is ‐ és ő ezt olyan nagy dolognak tekintette, hogy fontosnak érezte ennek a lezárását. Az ő javaslatára Niagara Falls‐on, az Árpád Parkban rendeztük meg a tábort, ahol ő is és férje Kovács Pál is vezetőségi tag volt.

Mitől lett cifra a Cifra? A cifra olyan kifejezés, jelző, ami színességet, gazdagságot, üdeséget is sugároz. A gyerekekhez közel álló, ‐ és a néptáncunk minden régiójában Rábaköztől – Moldváig alaplépésként, de

A tábor másik emblematikus alapító szervezője Dobi Andrea. Honnan a ti ismeretségetek? Gimnáziumba járt még amikor én megérkeztem. Amerikába kellett mennem, kérdéses volt, hogy ki legyen a lánytanár. Akkor őt kértem meg, jöjjön velem tanítani. Azt az értékrendet és minőséget hozta, amire szükség volt. Egy hihetetlenül pozitív személyiség, aki nagyon érdeklődik a szakma iránt, nagyon szépen táncol. Így került képbe Andi, és az életének egy igen meghatározó eseménye lett a Cifra. A huszadik évfordulóra készített is egy könyvet erről. Valahogy úgy hozta az élet, hogy mindig ott tudott lenni ezeken az alkalmakon. Mindannyian tudjuk, hogy ez nem csak a szerencsén, hanem az ő hihetetlen nagy táncszeretetén múlott.

Hogyan alakult a folytatás? Az első év után azt mondtuk, hogy legyen két hetes a tábor, 6‐ 12‐ig és 11‐18 éves korig, két generáció pici átfedéssel. Minden tábor végén, a búcsú estén tartottunk egy vacsorát, ahol mi szolgáltunk fel nekik. Ott megkérdeztük a gyerekeket, mi legyen és felvetették, hogy olyan jó ez a tábor, miért nem tíz napos az egy hét helyett. Így aztán meghosszabbítottuk. Kérdezték, hogy miért nincs ífjúsági tábor, akkor megnyitottuk a ífjúsági tábort is. Így az első egy hétből négy napos hosszú hétvége lett csütörtöktől vasárnapig, majd vasárnaptól a következő vasárnapig kisgyerektábor, hétfő‐kedd‐szerda egy pici szusszanás, csütörtöktől pedig tíz napos tábor a következő vasárnapig. Ez gyakorlatilag kitöltött egy egész hónapot. Ettől tovább már nem tudtuk feszíteni, sem emberileg, sem fizikailag.

Ilyen hosszú, nyári kanadai program mellett, hogyan koordináltad az otthoni táncos karrieredet? Professzionális táncos voltam a Honvéd Együttesben, és mikor ez a meghívás jött, az én akkori főnököm Novák Ferenc volt. Ő Kossuth‐díjas, a Nemzet Művésze és annak idején koreográfus‐

MAGYAR ÉLET 2016. MÁJUS

rendező volt Hollandiában, azaz a saját tapasztalatából tudta, hogy külföldön tanítani mekkora segítség és mennyire jó. Elengedett. Olyan jó hozzáállása volt, hogy én fiatal kölyökként kimehettem Kanadába tanítani és minden nyáron megkaptam a lehetőséget arra, hogy ott lehessek. Én meg tudtam oldani és Andi életében is mindig úgy alakultak a dolgok, hogy mindketten ott lehettünk. Mi voltunk a tábor két lelke, akik hozták azt a rezgést, pezsgést, energiát, amiért érdemes volt odajönni.

kihúzzuk őket egy táborba, ahol sátor van, fű van, kicsit nomád körülmények. Meg akartuk mutatni azt a szerelmet, amit mi érzünk a néptánc iránt. Ebben mi jók vagyunk és működött.

A gyerekek magyarságáért

Beszélgetés Dobi Andreával, a Cifra tábor egyik alaptójával és Mariann McMasterrel, aki 15 éven át szervezte a tábor életét.

Ha jól sejtem, az egyre növekvő tábor szervezése bizonyára több energiát és tudatosságot is igényelt. 1995 volt az ötödik év. Megtartottuk, megünnepeltük, majd Marika néni és Pali bácsi után a következő évtől Mariann és Joe McMaster vette át a tábor szervezését. Két kisfiúk volt akkor, akiket a magyar kultúrára akartak nevelni. Joe tanárember és navigátor, Mariann egy szupernő, akik az idős házaspár feladatait sikeresen át tudták venni. Innentől gyakorlatilag professzionálisan kezdtünk működni. Mindig bekerült olyan ember, aki továbblendítette a folyamatokat. Meg tudtuk teremteni azt a belső kört is ‐ a segítőkét ‐, akikre a munka nagyja jutott. A külső kör áll az úgynevezett „counselor”‐okból, akik a gyerekekkel foglalkoznak. Majd megünnepeltük a tíz éves évfordulót is és ketyegett tovább az élet.

2013 óta igazgatod a Nemzeti Táncszínházat. Jut még időd a táborra? Eljutottunk a huszadik évfordulóig, amikor én már tudtam, hogy 2011 nyarán meg fogom pályázni a 2012‐ben meghirdetett Nemzeti Táncszínház igazgatói pozícióját. A tizenötödik évforduló környékén megkérdeztek a torontóiak, tudnék‐e ajánlani tanárt, aki segítene nekik. Beajánlottam Mlinár Pált ‐ akivel a Honvédban együtt táncoltam ‐ és a feleségét, Mlinár‐ Kőrösi Katalint. Ugyanúgy végigdolgozták azt az egy évet, ahogyan én is annak idején. Ha már ott voltak, úgy gondoltuk Andival, hívjuk meg őket is a táborba. Kicsit belekóstoltak és akkor rájöttünk, hogy ez így jól működik. Aztán minden nyárra visszahívtuk őket, majd két‐három év után ők mentek a kistáborba, a belépő fiatalokat már csak ők tanították, én pedig érkeztem a nagy táborra. Szépen lassan átvették úgy, hogy senki nem vette észre, hogy itt törés lenne. Átadtuk Palkónak és Katának, Andi pedig azóta is hősiesen viszi tovább.

Huszonöt év távlatából mit gondolsz, miben rejlik a tábor varázsereje? Hozott valami olyan élményt, amit már az első táborban letettünk. Az a hangulat, érzés amit akkor kaptunk mindannyian, elegendő volt ahhoz, hogy a résztvevők úgy érezzék, ide érdemes minden évben visszajönni. Odamentünk, jöttek a gyerekek, a segítők, csináltunk egy programot nekik és ez a nagy füves terület élettel telítődött, a semmiből teremtődött valami. Ami kultúra, ami szépség, építi a lelket és építi a gyerekeket, minket, mindenkit. Aki akkor részt vett, az azután vissza is jött, kevés kivétellel. A lényeg, hogy magyarok vagyunk, magyarul énekelünk, magyarul táncolunk, a magyar kézi iparművészetet gyakoroljuk és adjuk át. Az egészben nem az a fontos, hogy tanítunk, hanem létrehozni egy olyan hangulatot, helyzetet, egy olyan közösséget, amiben a gyerekek jól érzik magukat. Nincs se tévé, se rádió. Ott élnek a digitális világ közepén és akkor mi

Dobi Andrea, Mlinár Pál és Mlinár‐Kőrösi Katalin

Andrea, alapítóként mit jelent számodra ez a negyed évszázada sikerrel működő tábor, aminek a születésétől fogva szerves része vagy? Lehetőséget az itteni fiataloknak, hogy bekapcsolódjanak egy olyan eseménybe, ami nagyon hasonlít egy magyarországi táborra, hiszen eleve onnan jönnek a nagy szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógusok. Különleges abból a szempontból is, hogy nem cserkésztábor és nem magyar iskola. Néptánccentrikus tábor, ami erősíti bennük a tánc iránti szeretetet és tiszteletet. Nemcsak olyan gyerekek jönnek, akik már eleve egy együtteshez tartoznak, hanem lehetőséget kapnak azok is, akik még most barátkoztak a műfajjal. Fontos, hogy megismerjék a népszokásokat, a népdalokat és a táncokat.

Bizonyára rengeteg sikerélményben volt részetek a Cifra kapcsán. Voltak különleges esetek? Windsorban annak idején létezett egy néptáncegyüttes, ami elhalt, de az ottani 7‐8‐9 éves gyerekek elkezdtek járni a Cifrába. Minden évben visszatértek, majd 5‐6 évre rá felelevenítették a tánccsoportot annak alapján, amit a táborban tanultak. Próbálták összerakni, továbbfejleszteni a tanult koreográfiákat. Erre is jó a tábor, hogy újra születhessen egy tánccsoport, valamint, hogy erősítse a létezőket.

Mi a titka annak, hogy a Cifra ilyen régóta sikeresen működik? Léteztek ugyan felnőtt néptánctáborok Amerikába is, amik azonban 15‐20 év után már nem nagyon működtek, valószínűleg, mert a szervezők már nem voltak olyan lelkesek. Nekünk van egy erős, állandó stábunk. Mindig van olyan a háttérben, aki már évek óta a csapat rutinos tagja. Talán én vagyok az egyetlen, aki 25 év óta mindig ott vagyok. Fontos számomra, hogy létezzen, nemcsak amiatt, mert már a saját gyerekem is odajár, hanem a magyar közösség gyerekei miatt is.

MAGYAR ÉLET 2016. MÁJUS

Annak ellenére, hogy van egy párhuzamos rendezvény Amerikában (a Csipke tábor), erős bennünk a vágy hogy a Cifra továbbra is létezzen. Teljesen gyerekcentrikus, nincs szülő, nincs külső hatás. Fontos, hogy legyen egy hely, ami csak az övék.

motivációd arra, hogy csatlakozz a Cifra csapatához? Mikor megesküdtünk a férjemmel ‐ aki ötödik generációs kanadai, ír származású ‐, megbeszéltük, hogy nekem nagyon fontos megtartani a magyarságomat, amit át akarok adni a gyerekeknek. Belleville‐ben éltünk, navigátor volt a kanadai légierőnél és elhatározta, hogy nyugdíjba megy. Ezután visszaköltöztünk a családomhoz Niagarára, a gyerekek ekkor három és öt évesek voltak. Tudtam a tábor létezéséről, de a gyerekek még kicsik voltak és önző okból azt akartam, hogy ez a tábor továbbmenjen, mert úgy gondoltam, ennek meg kell maradnia, amíg a fiúk megnőnek.

Addig‐addig, hogy átvetted a szervezési feladatokat. Kérték, hogy nézzem meg, hogy hogyan működik a tábor és akkor csak azt figyeltem, hogyan csinálja Marika néni és Pali bácsi. Könnyű volt, mert kívülről jöttem és kritikus szemmel láttam. Kevésbé volt koordinált, mindenki csinált mindent. A következő évben már én szerveztem a tábor életét, mikor az idős házaspár visszalépett. Marika néni és Pali bácsi adtak nekem egy cipősdobozt, az összes névvel, címmel, számlával. Ennek alapján küldtük ki a regisztrációkat, de aztán már mindent számítógépen vezettünk.

Mikor indult a táncos karriered? A tánccal való kapcsolatom az Arany János Iskolában kezdődött. Az iskola utáni foglalkozások keretein belül lehetőség volt táncra vagy cserkészetre. Nem én választottam a táncot, hanem a szüleim írattak be. Aztán ahogyan idősebb lettem, jött az inspiráció magától. A torontói Kodály Együttesben voltam gyermekcsoport‐, és ifjúsági vezető, koreográfus és művészeti vezető is. Anno, mikor a bátyámmal a 80‐as, 90‐es években táncoltunk, rá voltunk kényszerülve, hogy mi vezessük az együttest. Mivel nem volt állandó magyarországi tanár, csak néha‐néha 1‐1 hónapra, míg megtanultunk egy koreográfiát, de egyébként saját magunkat kellett képezni. Nagyon sok videóanyaghoz hozzáfértünk, amit muszáj volt nézni, hogy fejlődhessünk.

Hogyan tudod megoldani, hogy mindig ott lehess? Szívügyünk volt. Péter is évről‐évre kijött, hogy továbbvigye a tábort. Nagyon fiatalok voltunk mikor elindult, akkor még szabad volt a nyaram az egyetem miatt. Akkoriban még nem láttam át, hogy milyen fontos ez a többi ember életében is. Míg Marika néniék szervezték, addig nekem csak annyi dolgom volt, hogy nyáron megjelenjek. Majd mikor Mariann átvette onnan teljesen profi módon működött. Amikor öt éve lemondott ‐ ugyanakkor még mindig segít a háttérben ‐, onnantól Speck Andrea csinálta a szervezést, három évig, majd muszáj volt átvennem, a 25. évforduló miatt.

Andrea, az első táborra az amerikai Toledóból is érkeztek. Azóta is jellemző, hogy országhatárokat átívelő a tábor? Nemcsak Kanadából, de Amerikából, időnként Ausztráliából is jönnek. Nem ritkán vannak olyan gyerekek is, akik épp itt

Ezek szerint keresitek az utódokat. Mindenképpen fontos átadni a következő generációnak a szervezést, csak kérdés, hogy találunk‐e olyan valakit, aki benne van ebben a műfajban és érti, hogyan kell lebonyolítani egy ilyen tábort.

Mariann, tizenöt évig szervezted a tábort, mi volt a

MAGYAR ÉLET 2016. MÁJUS

vannak látogatóban rokonoknál és beadják őket a táborba. Voltak itt így Franciaországból, de még Magyarországról is.

Minden évben valamilyen tematikára épül a tábor? Igen, ami nagyrészt valamilyen néphagyományhoz fűződik: szüret, aratás, lakodalom, pásztor‐ és betyárélet, pünkösd. Idén a mesevilág lesz a téma.

A táncoktatáson, kézművesfoglalkozáson kívül vannak egyéb programok, amiken részt lehet venni? Elvisszük a gyerekeket vizipark kirándulásra, a nagyobbakat pedig a Niagara‐vízeséshez, ahol van egy nagy tér. Kitalálták, hogy milyen jó lenne, ha eltáncolnánk azokat a koreográfiákat, amiket tanultunk. A turisták nézik őket, hogy kik ezek az emberek. Egy nagy csapat táncos zenészekkel. Ha esik az eső, akkor is megcsinálják.

Színvavölgyi Táncműhelyben, míg Pali Békéscsabán a Balassi Táncegyüttesben és a Bartók Béla Művészeti Szakközépiskola Néptánc szakán koptatta a deszkákat. Gyermekkorukban sokszor találkoztak különböző táncos versenyeken, fesztiválokon, de ekkor még csak messziről szemlélték egymást. 2001‐ben, az érettségi után mindketten Budapestre költöztek, ahol Kata az Eötvös Lóránd Tudományegyetem jogász szakán tanult, Pali pedig a Honvéd Táncszínházban lett hivatásos táncos. 2002‐ben találtak igazán egymásra és azóta egy párt alkotnak nem csak a színpadon, hanem az életben is. Ekkortájt közösen vezették a Százhalombattai Forrás Táncegyüttest. 2006‐ban, feladva addigi életüket, Kanadába, egészen pontosan Toronto‐ba költöztek, ahol a Kodály Együttes művészeti vezetői lettek. Közben eljegyezték egymást és 2007‐ben részt vettek életük első Cifra Táborában, melyet akkor még Ertl Péter vezetett. Békéscsabára haza költözve a Hétpróbás Néptánciskola tanárai és a Balassi Táncegyüttes művészeti vezetői lettek. 2008‐ban összeházasodtak és ennek gyümölcseként születtek meg gyermekeik: Palkó és Balázs. Közben Örökös Aranygyöngyös és Aranysarkantyús táncosok lettek, valamint rendszeres fellépői és díjazottjai különböző magyarországi néptáncfesztiváloknak és versenyeknek. 2007 óta rendszeres résztvevői a Cifra Táboroknak, 2012 óta önálló tánctanárai.

Gondoltad valaha is, hogy ilyen sokáig lesz ennyi gyerek és család nyarának része a tábor? Nem hittük a kezdetekkor, hogy ilyen tartós lesz ez a gyökértelen dolog, ami a semmiből jött létre.

Az idei lesz a 10. Cifra Táborunk! Mlinár‐Kőrösi Katalin és Ifj. Mlinár Pál Az elmúlt kilenc évben életünk 1/12‐ed részét itt töltöttük és tettük mindezt azért, mert fantasztikus élményekben lehet itt részünk. Mi feltöltődni járunk ide! Feltöltődni az itteni emberek által, akikkel együtt töltjük ezt az időt. Nagyon jó újra és újra találkozni a régi arcokkal, na meg az újakkal. Jó látni felnőni ezeket a gyerekeket. Jó látni a szemükben a csillogást, amikor sok botlás után először sikerül egy tánclépés. Jó hallani a magyar népdalokat kanadai akcentussal. Jó látni azt az energiát ami árad belőlük, miközben szabadon, önfeledten táncolnak, játszanak, szórakoznak. Jó látni a tábor végén a síró arcokat, hallani hogy hány nap van még a következő táborig, aláírni a tábor‐pólót. A facebook‐on visszajelölni az új cifrás ismerősöket. Egy szóval fantasztikus! A célunk az, hogy legalább annyi élményt adjunk, mint amennyit mi kapunk ettől a tábortól, még jó sokáig!"

Mindketten 1982‐ben születtünk, igaz három hét és 230 km különbséggel. Kata Miskolcon kezdte táncos pályafutását a

Ifj. Mlinár Pál és Mlinár‐Kőrösi Katalin

Fotó: Cifra Tábor

MAGYAR ÉLET 2016. MÁJUS

Látogatható a Kállay-kúria Várja a látogatókat a kállósemjéni Kállay‐kúria, ahol élmény a múltidézés

Herendi kávégép, melyből összesen 4 található Magyarországon. Az épület emeletén 120 férőhelyes bálterem szolgál elegáns rendezvényhelyszínként, a megújult kúriaparkot műalkotások, különleges növények díszítik – áll a település sajtóközleményében.

A műemlék épület felújítás utáni ünnepélyes átadóján Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök‐helyettes mondott köszöntő beszédet, melyben a mai nemzedék számára példaként idézte fel Dr. Kállay Miklós társadalmi és politikai életútját, a nemzetért és a szűkebb környezetéért végzett munkáját. A Kállay család jelen lévő képviselői kifejezték örömüket, hogy oly sok viszontagság után a családi kúria ismét régi fényében tündököl és emléket állít elődeiknek.

Belicza László Kállósemjén polgármestere kiemelte, hogy a településnek ez az ikonikus épület esélyt jelent a fejlődésben, hiszen így ‐ Nyíregyháza és Nyírbátor között fél úton, Máriapócs szomszédságában ‐ bekapcsolódhat a környék és a megye turisztikai vérkeringésében.

Hungarikumok A Kállay család és magas közjogi méltóságok jelenlétében ünnepélyes keretek között adták át a több mint 1 milliárd forintos támogatásból felújított Kállay‐kúriát Kállósemjénben. A régi‐új épületben a Kállayak történetét bemutató kiállítás állít emléket a megye és az ország számára oly fontos szerepet betöltő családnak. A megújult díszpark és a szintén felújított Wolkenstein kastély május elejétől várja a látogatókat.

EGÉSZSÉG ÉS ÉLETMÓD

A HÉVÍZI-TÓ ÉS A TRADICIONÁLIS HÉVÍZI GYÓGYÁSZAT

Fotó: commons.wikimedia.org

Jó hír a 20‐as, 30‐as évek rajongóinak, hogy igazi időutazást tehetnek kedvenc korszakukba a Nyíregyházától mindössze 23 kilométerre lévő, felújított kállósemjéni Kállay‐kúriába, ami minden ízében ezt a világot idézi. A különleges atmoszférájú épületben, mely a két háború között Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök otthonául is szolgált, kiállítás idézi fel a család történetét. Nemesi trónszék, kuruc‐kori fegyverek, ólomkatona gyűjtemény, Kállay Miklós dolgozószobájának berendezése, a történelem viharait is túlélt díszes kályha és egy 1931‐es Ford A ‐modell repíti vissza a történelemben a látogatókat. A kúriában a korabeli stílust idéző kávéház üzemel, melynek éke egy

A források vízhozama napi 35 millió liter, így a teljes vízkészlete háromnaponta kicserélődik. Ez a tó különleges képződmény, hiszen ellentétben a többi melegvizes tóval ‐ melyek általában vulkanikus eredetű helyeken, agyag‐ vagy sziklatalajban vannak ‐ a Hévízi‐tó, tőzegmedrű forrástó. A környezeti hatások következtében a tó vize állandó áramlásban van, amely jótékonyan hat a szervezetre, a fürdőzőt állandó, enyhe masszázsban részesíti. A tó gazdag ásványanyag tartalmú forrása abban a 38 méter mélyen található barlangban fakad, ahol több tízezer éves meleg és hideg karsztvizek keverednek egymással. A feltörő karsztvíz hőmérsékletének, vízminőségi összetételének köszönhetően a tó vizét régóta használják gyógyászati célokra is. Az első tutajokra épített fürdőházat 1772‐ben Festetics György, a keszthelyi Georgikon alapítója építtette.

MAGYAR ÉLET 2016. MÁJUS

A harmónia nagymestere – emlékezés Kodály Zoltánra 3.

Bizottságának elnöke volt, s 1956. november 4‐én a szovjet zeneművész szövetség közbenjárását kérte Magyarország érdekében. 1967. március 6‐án halt meg szívrohamban. Sírja a Farkasréti temetőben található. Egy olyan gazdag életművet, mint Kodályé volt, nehéz lenne summázni. Kiemelhetném talán a harmóniát, az alázatot, de van még valami, amiről eddig nem beszéltem. Kodály a legnépszerűbb, leggyakrabban énekelt magyar zeneszerző. Talán nem gondolunk rá, de ő írta a magyar misét, ami hetente felhangzik a katolikus templomokban. Nem mondjuk ki a nevét előtte, talán a legtöbben nem is tudják, hogy az ő művét éneklik, mégis, az ő zenéje viszi a lelket Isten elé. Ezért a titok, amit nekem Kodály élete rejt: ha naggyá akarsz lenni, légy kicsiny Istenben!

polgarportal.hu

Kodály a békét szerette, de nem volt pacifista: bártan kiállt az igazságért és a magyar szabadságért. 1938‐ban tiltakozott az első zsidótörvény ellen, 1940‐ben, tiltakozva Norvégia náci megszállása ellen, megzenésítette Weöres Sándor versét, a Norvég leányokat, Petőfi‐kórusai pedig kiállást jelentettek a magyar függetlenség és szabadság ellen. A vészkorszakban zsidókat próbált meg menekíteni, 1945 után fasisztának minősülő személyeket, majd a kommunizmus alatt zenészekért és papokért járt közben – valószínűleg sokan köszönhetik neki az életüket is. Természetesen, élete során őt is sokféle címkével látták el… Mint cseppben a tenger mutatja ezt munkásságának romániai fogadtatása. Brediceanu a Psalmus Hungaricusról azt állította, hogy az „imádság Románia szétszaggatásáért” – miközben Kodály fontosnak tartotta, hogy ezen művét a temesvári bemutatón németekből álló zenekar és magyar kórus román karmester vezényletével szólaltatta meg… Brediceanu szemében még az is a magyar nacionalizmus bizonyítéka volt, hogy Kodály nem mondta ki, hogy a „Maros vidéki táncok” (helyesen: Marosszéki táncok) vajon román vagy magyar népzenére íródtak‐e? Azt hiszem, az ilyen emberek sohasem fogják felfogni, hogy Kodály a román és a többi velünk élő nemzetben sohasem ellenséget, hanem társat látott, akik között a különbség nem minőségi rangsort jelent. Kodály, sok társával ellentétben Magyarországon maradt, rendszer‐függetlenül. Ebben szerintem semmiképpen sem egzisztenciális félelmek játszottak közre, hiszen műveit az egész világon ismerték. De Kodály tudott valamit: műveit más népek csak ismerhetik, de nem érthetik, s művészetének erejét a magyar föld, a magyar közösség adhatja meg. Maradt Magyarországon, szolgálta a hazáját, de nem szolgálta ki a hatalmat birtokló rendszereket. Ha kellett, tudott udvariasan fejet hajtani, de csak Isten előtt hajtott térdet. Megjelent Rákosi elhíresült 60. születésnapján, de nem írt művet a tiszteletére ( egy korábbi művét, a Nagyszalontai köszöntőt énekelték el az ünnepségen „Serkenj fel kegyes nép…”), s az anekdota szerint, amikor Rákosi fel akarta kérni az új magyar himnusz megírására, azzal vágott vissza, minek, hisz jó a régi is. 1956‐ban a Magyar Tudományos Akadémia Nemzeti

A legjobb természetfilmek ismét Gödöllőn

Még néhány hét és útjára indul, immár második alkalommal, a Nemzetközi Természetfilm Fesztivál.

2016. május 18‐22. között immár második alkalommal rendezik meg Gödöllő szívében a Nemzetközi Természetfilm Fesztivált. A Királyi Kastély Lovardájában, a Művészetek Házában és a Városi Könyvtárban több napon keresztül ingyenes filmnézésre hívják a szervezők a természetfilmek szerelmeseit, május 21‐én délután pedig ugyancsak ingyenesen 3D‐ben látható majd Tóth Zsolt Marcell: Négy évszak a Hortobágyon című filmjét, és egyúttal ez a film országos premierje is.

A mozizás mellett számtalan családi program várja az érdeklődőket az Alsóparkban. Lesz többek között madárgyűrűzési bemutató, állatsimogató, méhészeti és halászati bemutató, kézműves sátor, íjászat, Varázslatos Magyarország szabadtéri fotókiállítás. Öt napon keresztül a természet lesz a főszereplő Gödöllőn.

ng.hu

MAGYAR ÉLET 2016. MÁJUS

Külföldön is közönségkedvenc a zenés magyar rövidfilm

A torontói TIFF Kids filmfesztivál a legjobb rövidfilmnek járó People’s Choice Awarddal, azaz közönségdíjjal jutalmazta az április 24‐én tartott díjkiosztóján Deák Kristóf Mindenki című rövidfilmjét.

Az operatőr Maly Róbert (Szerdai gyerek) volt, a zenei anyagért Balázs Ádám (Utóélet) felelt.

A történet egy tízéves kislányról szól, aki új iskolába kerül, és az iskola híres kórusának is tagja lesz – ám hamarosan kiderül, hogy az ambiciózus kórusvezető egyáltalán nem az a mintapedagógus, akinek először látszik.

A Mindenkit legközelebb Ravennában, a Corti da Sogni fesztiválon vetítik, majd júniusban Tokióban a Short Shorts fesztiválon és Los Angelesben a SEEFesten is a versenyprogram válogatásában szerepel.

kulter.hu

Nemes Jeles László is zsűritag Cannes-ban Nemes Jeles László, a Saul fia Oscar‐díjas rendezőjét is meghívták a 69. cannes‐i filmfesztivál versenyprogramjának kilenctagú zsűrijébe, amelyet George Miller ausztrál filmrendező, forgatókönyvíró és producer fog vezetni‐ jelentették be a szervezők .

A Mindenki márciusban kezdte fesztiválkörútját, az első szereplése rögtön sikerrel zárult: a film elnyerte a lille‐i Európai Filmfesztivál közönségdíját.

Március végén a budapesti Friss Hús fesztiválon a Daazo.com különdíjával jutalmazták, egyben az író‐rendező Deák Kristóf következő filmterve is elismerésben részesült a fesztivál pitchfórumán. A Mindenki áprilisban a spanyolországi Lanzarote Nemzetközi Filmfesztiválon (FICL) is közönségdíjat nyert. Ezt követte a mostani elismerés Torontóban.

A Torontói Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) által szervezett TIFF Kids fesztiválon több mint 70 ifjúsági témájú kisfilm, animációs film és nagyjátékfilm mutatkozott be az észak‐amerikai közönség előtt, közülük került ki a Mindenki a közönségdíj nyerteseként.

A Nemzeti Média‐ és Hírközlési Hatóság Média Mecenatúra programja által támogatott kisfilm Szamosi Zsófia, Gáspárfalvi Dorka és Hais Dorottya főszereplésével készült, a budapesti Bakáts Téri Általános Iskola gyermekkórusának részvételével.

A tavalyi cannes‐i fesztiválon a zsűri Nagydíját elnyerő magyar alkotás rendezője mellett Arnaud Desplechin francia és Valera Golino olasz rendező, Kirsten Dunst amerikai és Vanessa Paradis francia színésznő, Mads Mikkelsen dán és Donald Sutherland kanadai színész, valamint Katajún Sahabi iráni producer lesz tagja a testületnek.

Európa egyik legjelentősebb filmes seregszemléje május 11‐én nyílik, és 22‐éig tart.

A zsűri a versenybe meghívott 21 alkotás között oszthatja ki a díjakat, köztük az Arany Pálmát, amelyet a május 22‐ei záróünnepségen adnak át.

A cannes‐i fesztivál zárásaként idén először a fődíjas alkotást nézheti meg a gála közönsége a film alkotói és a zsűri társaságában. A versenyben mutatja be többek között Cristian Mungiu, Cristi Puiu, Pedro Almodóvar, Ken Loach, Jeff Nichols, Jim Jarmusch, Sean Penn, Aszgar Farhadi és a Dardenne testvérek legújabb filmjüket.

A hivatalos versenyprogram zsűrijének legutóbb 1986‐ban volt magyar tagja, Szabó István, az Oscar‐díjas Mephisto című film rendezőjének személyében. Azt megelőzően 1979‐ben Kézdi‐ Kovács Zsolt, 1976‐ban Kovács István, 1971‐ben Gaál István, 1967‐ben pedig Jancsó István rendező kapott meghívást.

Magyarország idén három alkotással szerepel a fesztivál programjaiban. Makk Károly Szerelem című filmje 45 évvel a cannes‐i világpremier után a nagy klasszikusok felújított változatát bemutató programba, a Cannes Classicsba kapott meghívást, Tóth Luca Superbia című animációs rövidfilmjét a Kritikusok Hete elnevezésű párhuzamos programban, egy másik animációs rövidfilmet, Andrasev Nadja A nyalintás nesze című alkotását pedig a filmes egyetemek legjobbjait felvonultató Cinéfondation programban mutatják be.

transindex.ro

MAGYAR ÉLET 2016. MÁJUS

A kerekek mögött - Tiszta szívvel Huber Zoltán

A fogyatékkal élők filmes ábrázolása igen nehéz feladat. Az egyik oldalon a sajnálkozással vegyes empátia túlzásai, a passzív áldozat‐szerepek, a másikon vaskos és bántó sztereotípiák sorakoznak. Az előítéletek lebontásához elsősorban arra lenne szükség, hogy a kerekesszék helyett az embert pillantsuk meg, és ha csak a vásznon keresztül, de azonosulhassunk ezekkel a karakterekkel. Till Attila a megfelelő irányból, tökéletes érzékkel nyúlt a kényes témához. Mozgáskorlátozott hősei hihetetlenül szimpatikus srácok, akikkel bárki szívesen lógna. A Tiszta szívvel figuráival annyira jó bő másfél órát eltölteni, hogy örömmel siklunk át a film egyenetlenségein.

A közönség témával kapcsolatos ellenérzéseit nehéz áttörni. Ha egy kerekesszék feltűnik egy plakáton, minimum dokumentumfilmre vagy sötét drámára, de a legkevésbé sem valami szórakoztatóra asszociálunk. Till valószínűleg pont azért mozdul a műfaji megoldások felé, különleges szereplői a könnyedebb akciófilmes és vígjátéki elemek segítségével közelebb kerülhetnek a közönséghez. Rupaszov, a szerb maffiózónak dolgozó, balesetben megsérült tűzoltó gond nélkül likvidálja az ellenséges bandákat, hisz a deréktól lefelé béna férfiban senki nem lát valódi fenyegetést. Egy ilyen összecsapásba keveredik a súlyos gerincműtét előtt álló Zoli, illetve legjobb barátja és kórházi szobatársa, Barba Papa. Az apa nélkül felnövő Zoli és a múltjával viaskodó férfi között különös kapcsolat alakul ki.

A leszámolásokkal és átverésekkel tarkított bűnfilmes vonal nem túlzottan bonyolult, inkább csak amolyan sorvezetőként működik. A mozgássérült bérgyilkos és a két fiú egy ilyen történetben igen szokatlan figurák, amit az alkotók számos komikus jelenettel vaskosan ki is hangsúlyoznak. Az akcióvígjátékok ismerős megoldásai így jótékony kontrasztba kerülnek a mozgáskorlátozott karakterekkel. A Tiszta szívvel érdekessé és közvetlenné varázsolja őket, lehet izgulni értük és lehet nevetni velük, így nyílhat meg az út a komolyabb témák számára. A fesztelenebb zsánerfilmes motívumok a felnőtté válás nagyon is valós problémáival és egy megható apa‐fiú viszonnyal egészülnek ki. Sőt, hőseinket követve a mozgássérültek hétköznapjaiba is bepillanthatunk. A hibátlanul levezényelt, feszes akciójelenetek és a jótékony humor mellett a film néhány méregerős, őszinte pillanattal talál szíven.

A különféle minőségek keverése a Tiszta szívvel nagy bravúrja, ám sajnos éppen ez lesz a felmerülő problémák forrása is. Az eltérő műfajok összeboronálása sajnos nem mindig sikerül, az erőteljes hangnemváltások miatt a tempó is egyenetlen. A stilizált, a képregényeket konkrétan is megidéző fogalmazásmód és a filmes realizmus alapvető ellentéteit ugyan sikerül kibékíteni, az átmenetek mégsem gördülékenyek. A szereplők életkörülményeit bemutatni dicsérendő vállalás, ezek a betétek azonban többször megakasztják a feszesebb akciókat vagy a poénra kihegyezett szituációkat. Míg néhol túl hirtelen csattan a vágóolló és nincs kifuttatva, lezárva egy‐egy jelenet, máshol kissé csapongóra sikerülnek a karakterek hátterét

megvilágító epizódok. A kisebb‐nagyobb döccenők és kizökkentő fordulatok mégsem temetik maguk alá a filmet, ami elsősorban a forgatókönyv és a színészek érdeme.

Till Attila televíziós munkássága során számtalan különféle alannyal készített már interjút, az így szerzett emberismerete valósággal átüt a forgatókönyvön. A felbukkanó figurák a legutolsó mellékszereplőig hitelesek, a párbeszédek üdítően természetesek, sőt, a különböző beszédmódokat és sajátos szóhasználatokat is sikerül visszaadni. Az író‐rendező csalhatatlan érzékkel választotta ki a szereplőket, az amatőr és hivatásos színészek együttműködése hibátlan. A szerb származású orvos (Vitanovics Dusán) főgonosza telitalálat, Barba (Fekete Ádám) szarkasztikus monológjai kiválóak, Zoli (Fenyvesi Zoltán) hitelessége maximálisan elfedi a színészi tapasztalat hiányát. Mellettük pedig végig ott van a tökéletesen átlényegülő Thuróczy Szabolcs, aki erőteljes, mégis visszafogott játékával segíti őket és kellő súlyt ad a történetnek. A Tiszta szívvel legnagyobb dobása pontosan az, hogy maga a kerekesszék fokozatosan lényegtelenné válik és végül csak ezek a srácok maradnak, a maguk problémáival, örömeivel és céljaival. A buta előítéletek vagy a sajnálat helyett egy picit megismerhetjük őket, ez pedig világviszonylatban is komoly mutatvány.

MAGYAR ÉLET 2016. MÁJUS

A hónap gyógynövénye a citromfű Citromfűlevél (Melissae folium)

szárú, 40‐80 cm magas, az ajakosok –Lamiaceae családjába tartozó évelő növény. Szárai elágazók, levelei keresztben átellenesek, fogazott szélűek, kellemes illatúak. Termesztett növény, hazánkban helyenként kivadultan is előfordul korábbi termesztés eredményeként. Gyűjtése A szárról lefosztott levelét gyűjtjük virágzás kezdetén május‐ júniusban. Ha virágot akarunk nyerni, azt teljes virágzáskor, július elejétől augusztus középig gyűjtjük. Gyógynövény a föld feletti leveles, virágos hajtása (Melissae herba) vagy a szárról lefosztott és megszárított levele (Melissae folium). 4‐5 kg friss herbából 1 kg, 5‐6 kg levélből 1 kg száraz drogot kapunk.

Gyógyhatásai Elsősorban idegerősítő és nyugtató hatása ismert. Alvási zavarokra, kezdődő depresszióra, idegnyugtatásra, ideges eredetű szívpanaszokra használjuk. Serkenti a máj működését, emésztésjavító,puffadásgátló. Izzasztó hatása is van. Szabályozza a pajzsmirigy működését és csökkenti a túltermelésből adódó idegességet. Menstruáció előtti idegfeszültség csökkentésére is alkalmas. A benne található polifenolok antivirális tulajdonságúak, segítik az ajakherpesz gyógyulását, és felére csökkentik a vírus kialakulásának gyakoriságát

Felhasználása belsőleg Gyógyteáját forrázással készítjük. Idegnyugtatásra, depresz ‐ szióra naponta 2‐3 csészével ihatnak belőle étkezések között. Ez a tea ne legyen túl erős, egy csapott teáskanálnyi teafű elég 2,5 dl vízhez. Görcsös, ideges hányás esetén apránként elkortyolgatva kell egy csészével meginni belőle. Vízhajtásra reggel éhgyomorra egy csészével igyunk.

Megfázás, influenza esetén izzasztásra használható, ágyban fekve, forrón kell ilyenkor meginni belőle legalább két csészével egymás után. Emésztésjavításra étkezés előtt fogyasszanak belőle egy csészényit. Ha alvásproblémákra isszuk, este, lefekvés előtt tanácsos egy langyos csésze teát elkortyolgatnunk.

Felhasználása külsőleg Sebfertőtlenítésre, övsömörre, daganatokra, zúzódásra, reumatikus fájdalomra bedörzsölőként használjuk a teáját. A mentához hasonló alakú, illatos levelű citromfű fűszer‐ és gyógynövényként egyaránt ismert. Népi neve (mézfű) aromadús voltára, kellemes ízére, egyben a latin névben szereplő melissa (méz) szóra utal. A melissa görögül azt jelenti “méh” és valóban, Vergilius óta tudjuk, hogy van a citromfűnek dolga a méhekkel: a méhészek gyakran dörzsölik be a kaptár oldalát citromfűvel, hogy a kirajzásra készülő méheket maradásra bírják.

Botanikai leírás A citromfű Dél‐Európában, Kelet‐Mediterránban honos, lágy

Hatóanyag Fő hatóanyaga az illóolaj, további jellemző anyagai a flavonoidok, rozmaringsav, triterpének. Illóolaj tartalma miatt a kozmetikai ipar is használja. A gyógyászat történetében évszázadok óta ismert és nagyrabecsült növény. Antibakteriális, fertőtlenítő tulajdonsága miatt az ókorban csípésekre, harapásokra külsőleg alkalmazták.

Története Avicenna, a híres perzsa orvos Canon Medicinae (A gyógyítás művészete) című munkájában már említi a citromfüvet, mely “örömmel tölti meg a szívet”. A XVII. századbandepresszióra használták. Paracelsus, a híres svájci orvos azt tartotta róla, hogy meghosszabbítja életünket. Valóban, a világ legidősebb emberei közül többen fogyasztják napi rendszerességgel a citromfű teáját. gyogytea.hu Kivonat Lopes‐Szabó Zsuzsa: A bükki füvesember nyomában című könyvéből

Készíts komposztot A kertészkedők sokat tehetnének a hulladék mennyiségének csökkentése és hasznosítása érdekében azzal, hogy a bomlékony háztartási hulladékból komposztot készítenek. (A műanyag, a fém, az üveg, a cserép erre nem használható!)

A komposztkészítéshez nem szükséges költséges felszerelés, csupán a kert egyik sarkában kell kijelölni egy néhány négyzetméteres helyet a komposztkazal számára, és ott csinosan összerakva gyűjteni a szerves hulladékot. Ebből ‐ főként ilyenkor, tavasz idején ‐ igen sok halmozódik fel. Aki esztétikusan szeretne kertjében komposztálni, az egy kis befektetéssel beszerezhet időtálló komposztáló ládát is.

A tetszőleges hosszúságú, másfél méter széles és ugyanilyen magas komposztkazlat a nyár folyamán meg kell lazítani, az anyagát át kell forgatni, hogy minél több oxigénhez jutva a korhadási folyamatot meggyorsítsuk. Egy‐két átforgatás után őszre a szerves hulladékok legnagyobb része elbomlik, és barna, szagtalan, könnyen kiszórható komposzttrágya keletkezik, amely kiválóan alkalmas a kert talajának gazdagítására. Aki komposztot készít, az jelentékeny összeget takaríthat meg azzal, hogy nem szükséges szervestrágyát vásárolnia és a műtrágyára fordított költsége kevesebb.

balintgazda.hu

MAGYAR ÉLET 2016. MÁJUS

Széll Tamás és csapata megnyerte a Bocuse d’Or-t

A Magyarországot képviselő Széll Tamás és csapata nyerte a világ legrangosabb szakácsversenye, a Bocuse d’Or budapesti kontinensdöntőjét, a második helyezett Norvégia, a harmadik pedig Svédország lett.

Bocuse d’Or szakácsverseny európai döntőjén a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban 2016. május 11‐én húsz ország legjobb séfjei közül választották ki azt a 11‐et, akik indulhatnak a 2017‐es lyoni világdöntőn korkep.sk Bocuse d'Or Paul Bocuse, nemzetközi hírű szakács, akit megválasztottak az évszázad séfjének, természetesen megvolt mind a három Michelin‐csillaga, és az ő ötlete volt egy nemzetközi szakácsverseny megrendezése, ami hozzájárulhatna a szakma fejlődéséhez. Az első Bocuse d’Or versenyt 1987‐ben tartották, Lyonban, ez a világverseny azóta is mindig ott kerül megrendezésre, minden páratlan évben. Páros években van az európai döntő, ami mindig más helyszínen zajlik. Magyar szakács csak 2013‐ban jutott először a világverseny döntőjébe, Széll Tamás, az Onyx séfje személyében, aki rögtön a tizedik helyen végzett.

TIBOR ANTIQUE Vásárolunk mindenféle arany és ezüst tárgyakat, órákat, pénzérmeket, porcelánokat, festményeket és antik tárgyakat a legjobb áron.

Hívja bizalommal Tibort! 647‐866‐5040

MAGYAR ÉLET 2016. MÁJUS

Gasztronómia Horváth Zoltán rovata

A Magyar Élet gasztronómiai rovata kezdettől fogva erősen támaszkodott a magyar gasztronómia, étkezési kultúra és a néphagyományok történelmi múltunkban gyökerező ismeretanyagára. Áprilisi számunkban odáig merészkedtem, ‐ a jelek, tapasztalatok szerint nem volt rossz ötlet – hogy egy több mint száz éves szakácskönyv két receptjét adjam közre olvasóinknak. Nagy kockázatot nem vállaltam, hisz három neves szegedi mesterszakács Kádár Németh Matild, Frank Sándor és Frank Zsolt első nekifutásra négy receptet kissé újragondolva elkészített részünkre a Magyar Nemzeti Szakács Könyvből, melyet Tornyai Rákóczy Karolina írt. A sorozatot két újabb remek étel receptjével folytatjuk, de előtte a múlt idézésen, a történelmi ismereteink gyarapításán túl talán azért is érdemes megismerkednünk az asztali örömök illemtanával, mert ezek egy része a mai napig érvényes, és nem biztos, hogy mindezekkel tisztában vagyunk. Nézzünk magunkba, ha egy nagyon előkelő vacsorára jutunk vagy jutnánk el, azért néha biztosan zavarban lennénk, hogy akkor most merre az arra. Horváth Dezső budapesti gasztronómiai szakíró beleásta magát a témába és nagyon sokat tud a régmúlt gasztronómiájáról, vendéglátásáról és minő véletlen az asztali illemtan történetéről is. Elsőként ismerkedjünk meg ezzel a vendéglátás iránt mélyen elkötelezett tollforgatóval, majd következik „Az asztali örömök illemtana az ókortól napjainkig” című cikksorozatának első része.

„Horváth Dezsőnek hívnak, eredeti végzettségem közgazdász. Már 45 éve foglalkozom könyvgyűjtéssel és ezen belül közel 30 éve szakácskönyvek és a gasztronómia kultúrtörténetéhez kapcsolódó egyéb kiadványok "begyűjtésével". Ezek mellett jelentős az étlap, menükártya, számolócédula, képeslap, táncrend, valamint régi konyhaeszközökből álló gyűjteményem. Fentiekből kiderül, hogy rendesen benne vagyok a korban, 1942. január 14‐én születtem, "természetesen" Szegeden. Móra Ferencék közvetlen szomszédságában laktunk, én már nem ismerhettem őt, de nagymamám és édesanyám jó kapcsolatban volt a családdal, különösen Móra Ferenc feleségével, aki mellesleg az első magyar nyelvű anyaghányados szakácskönyv szerzője volt.”

Az asztali örömök illemtana az ókortól napjainkig 1.

MOTTÓ: Az asztal örömeit mindegyik életkorban, minden társadalmi helyzetben, minden országban és mindennap lehet élvezni; ez az élvezet társa lehet minden egyéb gyönyörűségünknek, s az utolsó, mely megmarad és vigasztal akkor, mikor a többi örömünket már elvesztettük. (BRILLAT‐SAVARIN) A történelem egyes korszakait nem csak a társadalmi és gazdasági berendezkedés, vagy a vallási, művészi és tudományos irányzatok szabták meg, nagy jelentősége volt a társas életnek és az emberek egymás közötti érintkezésének is. A közösségi élet velejárója a kulturált magatartás, a jó modor

és az egymással szembeni viselkedés az élet minden területén, aminek szabályait ősidőktől fogva illemtankönyvek sokasága foglalja össze ‐ megkönnyítve ezzel a társasági életben való eligazodást.

Ismerjük meg hát a különböző korok étkezési kultúráját és az asztali örömök élvezetének mindenkori szabályait a több száz évvel ezelőtt fogyasztott ételekkel együtt. Minden nép más‐ más fogalommal bír az illemről és az, amit e szó képvisel, századról‐századra változott. A törvényeken és az erkölcsi szabályokon túl minden klasszikus társadalomnak megvolt a maga illemkódexe is.

Theognisz megarai bölcs már i.e. 540‐ben étkezési illemtant írt tanítványa, Kyrnos számára. Ebben a következő, ‐ ma is megszívlelendő ‐ tanácsokkal látja el az ifjút: "Az asztali szomszédoddal viselkedj illedelmesen, okosan; ha kell, tégy úgy, mintha semmit sem látnál, mintha ott sem volnál. Ha valaki még oly sokat nézett a pohár fenekére, azért ne tartsd vissza az ivástól; aki bortól édes álomba merült, fel ne ébreszd. Jó magad azonban kelj fel az asztaltól, mielőtt az ital eszedet venné. Az asztalnál légy derült kedélyű, de bölcsességedet se felejtsd otthon; a társalgásban mindenkivel egyformán végy részt; arra igyekezz, hogy az asztali együttlét nemcsak neked, de valamennyi résztvevőnek együttvéve kedves öröm és szórakozás legyen".

A régi illemkódexeket böngészve sok furcsa, ma már mosolyt fakasztó rendeletet és szabályt találunk. Villa hiányában a középkori angol illemszabályok így rendelkeztek: "Halra, húsra és szárnyasokra soha ne tégy két ujjnál és egy hüvelyknél többet." Egy osztrák főhercegi udvarmester 1624‐ben szükségesnek vélte, hogy rendelettel figyelmeztesse a kadét urakat, miként kell a főhercegi asztalnál viselkedni. Íme néhány, a megszívlelendő tanácsokból: "1. Ne nyúljanak kézzel a tálba; ne hajigálják a csontokat a hátuk mögé vagy az asztal alá. 2. Ne szopják le az ujjukat, ne köpj enek a tányérba és ne töröljék az orrukat az abroszba. 3. Ne igyanak olyan állati módon, hogy azután leessenek a székről, és ne tudjanak egyenesen járni." II. Katalin cárnő (1762‐1796) egyik "dörgedelméből": "Megtiltatik az orosz főuraknak feleségeiket nyilvánosan ütlegelni, az asszonyoknak pedig, hogy szájukat nyilvános helyen az ivópohárba öblítsék ki".

A főúri udvaroknak természetesen külön etikettje volt, amiben Európában a francia és a spanyol udvar járt az élen. A spanyol királyt egy spanyol grand térden állva szolgálta ki, de ez mind semmi volt a régi Abesszin uralkodók szertartásához. A császár méltóságával nem fért össze az a köznéphez illő művelet, hogy a kezét a szájához emelje. Helyette felszolgáló apródjai tépdesték darabokra a pecsenyét, saját mosott vagy mosatlan ujjaikkal és gyengéden a nagyúr szájába rakogatták. A főúri asztaloknál a rendes hétköznapi fogásokon kívül minden előfordult, ami abban a korban ritka volt és drága. Volt kínai fecskefészek leves, hattyúpecsenye, pávasült, hódfark és medvetalp, valamint különleges halak minden mennyiségben. Na és mi magyarok? Mátyás király udvarával folytatjuk.

Horváth Dezső gasztronómiai szakíró

MAGYAR ÉLET 2016. MÁJUS

RECEPTEK A MAGYAR NEMZETI SZAKÁCS KÖNYVBŐL

Mi a szalonnát kihagyjuk a leves alól, hogy kevésbé legyen megterhelő a gyomornak, és a végén ne kelljen leszedegetni a tetejéről a zsiradékot. A csontot sem törjük össze, hanem inkább olyat használunk, amely csontfűrésszel van darabolva, így kevésbé lesz szilánkos. A levesben főtt borjúlábat kicsontozva tálaljuk. A levesben főtt húsokat külön mellé tálaljuk és készítünk hozzá tejfölös tormamártást.

Tejfölös tormamártás „A tormát megreszelvén erejét elpárologtatjuk s darabokra vajban a tormát 5 perczig a liszttel keverjük. Csendesen annyi hideg tejszínt öntünk hozzá, hogy kellő sűrű legyen. Egy pár darab cukrot s kevés sót adván hozzá, felforraljuk.”

Pergeltkáposzta karmenádlival

Barna leves, tejfölös tormamártással

A mi esetünkben most készítünk neki egy zöldség ágyat egyrészt, hogy a puhára sütés (pároláshoz) szükséges vizet folyamatosan pótoljuk, másrészt így plusz ízekkel tudjuk gazdagítani a húsunkat. A végén a szeletelés után a saját

MAGYAR ÉLET 2016. MÁJUS

szaftjával locsoljuk meg víz helyett. Pergelt káposzta

Szőlő és borismereti sorozatom első részében a borról, annak eredetéről, történetéről, kultúrtörténeti jelentőségéről szeretnék néhány gondolatot megosztani olvasóinkkal. Miért éppen a bor? Ha a különböző italokat vesszük sorra, akkor azt hiszem, mindannyian elismerjük, hogy az italok királya, a „number one” maga a víz. Ez a legtermészetesebb és élettani szempontból a legfontosabb folyadék. Ha az alkoholos italokat nézzük, akkor ezek közül, számomra a legkedvesebb a bor, melynek különlegessége, hogy a lehető legtermészetesebb ital. Gondoljunk csak arra, hogy ha kellően érett a szőlő, akkor semmi más emberi beavatkozásra elvileg nincs szükség, mint, hogy ezeket a bogyókat egy helyre gyűjtjük, ezek akár saját súlyuk alatt is kipréselhetik saját levüket. Az erjedés természetes úton megtörténik és gyakorlatilag emberi beavatkozás nélkül is bor keletkezik. Valószínűleg az emberiség története folyamán így keletkezett az első bor, mint alkoholos Az edénybe öntött kevés olajon átsütjük a kétoldalt beirdalt ital. A borról annyit kell tudni az eddigiek alapján, hogy kizárólag kolbászt, és a kakastaréjra előkészített szalonnát. Időnként öntünk alá kevés vizet, hogy kicsit puhuljon és kisüljön a zsírja. Ezután kivesszük az edényből, félretesszük. Ebben a zsiradékban összesütjük a felszeletelt hagymát és a leöblített savanyú káposztát mindaddig, amíg vissza nem sül zsírjára, kevergetjük. Utána visszatesszük a kolbászt és a szalonnát, még ezzel is sütjük pár percig. Tálalásnál tehetünk a tetejére kevés tejfölt, akár puha kenyérrel, vagy köretként krumplis prószával is fogyaszthatjuk. A recepteket újragondolták és elkészítették: Kádár Németh Matild és Frank Sándor mesterszakácsok (Roosevelt téri Halászcsárda Szeged)

Borismereti mini kurzus 1.

Pelle László borszakértő cikk sorozatának segítségével a szőlészet, borászat és a borok világába kalauzolja el olvasóinkat. Megismerkedhetnek a bor és a borkészítés történetével, módszereivel, a borkóstolás alapjaival, végül bemutatásra kerülnek a borok alapanyagául szolgáló szőlőfajták, beleértve a legfontosabb, legelterjedtebb világfajtákat és a csak jellemzően Magyarországon termesztett hungarikum fajtákat is. Az első részben a bor mibenlétéről, eredetéről, történetéről és kulturális kapcsolódásairól ír Pelle László.

A bor eredete, mibenléte, avagy borban az igazság!

a szőlő alkoholos erjedéssel keletkezett levéből áll, illetve ami a palackba kerül az bor és valamilyen hozzáadott tartósítószer. A bortörvény a szulfitokat engedélyezi erre a célra. Ezt a folyamatot valószínűleg időszámításunk előtt mintegy 6‐8 ezer évvel a Kaukázus déli lejtőjén termett vadszőlő vitis silvestrii

MAGYAR ÉLET 2016. MÁJUS

termésének leszüretelése után valóban elvégezte néhány korai embertársunk. A vitis silvestrii vagy a ligeti szőlő a ma használatos szőlőnövénynek a vitis vinifera‐nak, a kerti szőlőnek az őse. Régészeti adatok azt mutatják, hogy mintegy 6‐8 ezer éve kezdték a nemesítést. A vitis silvestrii nem egy egzotikus különleges növényfajta. Ha kimegyünk a Tisza árterében Szegedtől északra Algyő fölött találkoztam vadszőlővel. Nagyon sok helyen megtalálhatjuk ezt a kúszónövényt. Az érdekessége, hogy a termése körülbelül 6‐8 cm hosszúságú ritka állású fürt, a szőlőszemek nagyobb borsszem méretűek és elég nagy mag van bennük, azaz a szőlő húsa viszonylag kevés és bizony még szeptember októberi szüret idején is húzós és nem igazán édes a termése. Az emberi nemesítő tevékenység eredményeként mintegy 1500 szőlőfajta létezik. Hangsúlyozom, hogy fajta és nem faj, ami azt jelenti, hogy ezeket a fajtákat szinte tetszőlegesen lehet egymással keresztezni. Jelenleg ebből az 1500 fajtából mintegy 1000 csak fajtagyűjteményekben, tudományos kutatás céljából található meg és körülbelül 500 szőlőfajta az, ami termesztésben van. A bor nagyon nagy jelentőséggel bírt az emberiség kultúrtörténetében és anélkül, hogy részletekbe bocsátkoznék, csak utalni szeretnék arra, hogy már Mezopotámiában, Egyiptomban, az ókori Görögországban, Rómában illetve a zsidó keresztény kultúrkörben is központi szerepet játszott a bor,

mint ital. Ezzel arra is utalnék, hogy a bornak a mai modern világunkban kettős természete van, egyrészt, mint kulturális termék, másrészt pedig, mint emberi fogyasztásra szánt árucikk. De éppen a kulturális termék vagy kulturális jelleg miatt, nem egy közönséges árucikkről van szó annak ellenére, hogy gyakorlatilag ugyanúgy árulják, mint bármilyen más terméket. A magyar nép történetében is régóta fontos szerepet játszik a bor. Erre utal az is, hogy a bor szavunk ellentétben az európai népek nagy részénél használt latin illetve görög eredetű szavakkal, a török eredetű bor szó: szürkésfehéret jelent. Eredetileg valószínűleg az erjedő fehér bor színére utal ez a kifejezés és a török eredet arra enged következtetni, hogy valószínűleg közép Ázsiából hoztuk magunkkal a szőlő és a bor ismeretét. Honfoglaló őseink a Kárpát medence területén már szőlőműveléssel találkoztak. Régészeti történelmi adataink vannak arról, hogy az időszámításunk előtti harmadik században, amikor a római birodalom meghódította Pannóniát, már voltak szőlőművelésre utaló nyomok a Kárpát medence nyugati részén. Probus császár időszámításunk utáni harmadik században, aki egy szerémségi Vinitor, tipikusan katona császár volt, a karrierjét mint katona futotta be, jelentős szőlő telepítéseket végzett Pannónia területén. Baranya megyében, Szerémségben, Balaton vidékén és a mai Óbuda környékén is vannak ennek nyomai. Pelle László

Grimasz—Fujkin sarok

Horgász: ‐ Szeretném tudni, hogy ki volt az a hatökör aki azt mondta, hogy ilyenkor nem harapnak a halak?

MAGYAR ÉLET 2016. MÁJUS

Éltető Lélek Borbély Sándor lelkész

Az ázsiai kultúrkörben, több mint kétezer évvel ezelőtt, megszületett egy olyan egyszerű meditációs módszer, ami a légzést veszi alapul és amit mára már majdnem mindenki ismer és nagyon sokan gyakorolnak, éljenek akár a keleti, akár a nyugati féltekén a földnek, tartsák magukat vallásosnak, agnosztikusnak vagy éppen ateistának.

A saját lélegzésünkre való figyelés egy olyan egyszerű gyakorlat, amit bárki‐bárhol van, legyen ilyen vagy olyan világnézeti háttere, nagyon gyorsan megtanulhat és használhat. E nagyon praktikus és kézenfekvő meditációs módszer által viszonylag gyorsan el lehet jutni a Teremtő Lélek jelenlétének a tudatosításához is. Azt senki sem mondja, hogy a lélegzésre figyelés könnyű lenne, de egész biztos, hogy a módszer maga nagyon egyszerű. A légzés az az élethez kapcsolódó testi funkció, ami mindig megfigyelhető és az egyik legfontosabb jele az organikus életnek (nemcsak az emberi, de az állati életnek is).

A kereszténységnek egyik legfontosabb tanítása az, hogy az Istenben is van egy olyan dimenzió, amit Szentléleknek hívunk és a hitvallásokban „Éltetőnek” vagy „Életadónak” vallunk. Pünkösd (ötven nappal húsvét után) egy olyan ünnep, amikor az Istenre úgy figyelünk, mint aki az életet adja, mint aki folyton nemcsak teremt, hanem újrateremt, újjá alakít, erővel és értelemmel tölt el és segít, hogy egyre jobban megértsük életünk értelmét, annak forrását és célját felfedezzük a hétköznapjainkban is, és együttműködjünk annak érdekében, hogy elérjük azt a célt, amire teremtettünk.

Továbbá a Teremtés könyve egy olyan emberképet vázol fel, ami ma is megállja a helyét, még filozófiai szempontból is. A Ter 2:7 szerint az ember a föld (anyagi valóság) és az isteni Lélek (lelki‐spirituális valóság) együtteséből ered. Ezt az ősi szentíró úgy fejezte ki, hogy a puszta agyag és anyag akkor vált „élő lénnyé” és emberré, amikor az Isten lelket lehelt belé. A zsoltárok és a próféták is többször beszélnek arról, hogy amikor Isten kiárasztja lelkét, akkor minden életre kel, és amikor visszavonja lelkét, akkor minden elmúlik.

Joel próféta jövendölése szerint pedig Isten végső szándéka az, hogy az egész emberiségre kiárassza Éltető Lelkét (azaz nemcsak az élőlénnyé tevő, hanem másoknak is életet adó lelkét is), méghozzá ingyenes ajándékként. Péter apostol szerint ez az univerzális folyamat egy új szakaszba lépett az első pünkösdkor (Ap Csel 2:17‐18). Az evangélisták és Szent Pál apostol szerint ez az az Éltető Lélek, aki által Isten Szeretete emberré lett, aki Jézust képessé tette a megváltói művének végrehajtására és ugyanaz a Lélek volt az, aki Jézust életre keltette a halálból. Ugyanakkor ugyanaz a Lélek, aki Jézussal volt, minket is el akar tölteni, bennünk is szét akar áradni és az ő bölcsességének köszönhetően vagyunk képesek hinni a Teremtőben és az Örök Élet ajándékában.

továbbáramlani. Spirituális szempontból minden egyes be‐ és kilélegzés egy olyan folyamat, amelynek az elején valami bennem megszületik és a végén valami bennem elhal. Belélegzek – élek, kilélegzek – meghalok. Pusztán fizikailag nézve a dolgokat, az első belélegzésünk és az utolsó kilélegzésünk közötti időt nevezzük általában emberi életnek.

A Szentlélek leggyakoribb szimbólumai a lehellet, szél, víz, tűz, galamb, belső hang, erő vagy energia. Ezek az eléggé személytelennek tűnő szimbólumok emlékeztetnek bennünket arra, hogy az Isten valósága messze felülmúlja emberi elképzeléseinket és Őt nem lehet csupán személyes módon ábrázolni, mert Ő annál mindig több és másabb. Tény, hogy a bibliai nyelvekben ugyanazt a szót használják a lélekre, a lélegzésre, a szellemre és a szélre is. A héber „ruach” szó jelenthet lélegzést, lelket, de szelet és szellemet is. A görög „pneuma” és a latin „spiritus” is jelenthet nemcsak lelket, hanem szellemet, szelet és lélegzést is.

Ha csak ezt a fontos nyelvi tényezőt vesszük alapul, akkor is könnyű összekötni a puszta lélegzésre való figyelést és az Éltető Lélekkel vagy az Életadó Valósággal való tudatos és szándékos kapcsolatot. Személyes tapasztalatom szerint a lélegzésünkre való figyelés egyik legegyszerűbb módja annak, hogy a Teremtő Lélekkel minél tudatosabb kapcsolatba kerüljünk és ezáltal személyes imádságaink is sokkal bensőségesebbek és élettelibbek lehetnek. Belélegzek – életet kapok, kilélegzek – életet (vissza‐ vagy tovább) adok. S amíg ez a be‐ és kilégzési folyamat tart, addig tudom, hogy életben vagyok, addig mindig van lehetőség arra, hogy hálás legyek az adott percnek és pillanatnak. Végső soron pedig a Teremtő és Éltető Léleknek adhatok hálát, aki megáldott minden embert nemcsak emberi élettel, hanem olyan öntudattal és mindenféle olyan lehetőséggel, ami ebből a tudatosságból fakad vagy fakadhat. Az emberi életnek a tudatosság adja meg azt az ízet, amit csak emberként lehet megtapasztalni. S addig, amíg nem vagyunk tudatában annak, hogy az életet (annak fizikai és spirituális formájában is) ajándékba kapjuk, lélegzettől lélegzetig, Lélektől lélekig, addig nem igazán tudunk kapcsolatba kerülni az Istennek már itt és most bennünk működő teremtői és újjáteremtő szeretetével sem, akinek az Éltető működése jóvoltából élünk, mozgunk és vagyunk. Ezt az egész folyamatot lehet csupán csak hitbeli szemszögből nézni illetve egyszerűen lehet tudatosítani azt, hogy mi is történik bennünk és velünk, amikor be‐ és kilélegzünk, amikor életet kapunk és életet továbbadunk. Itt valahogy a tudatosság és a hit összeérnek, s a keleti vagy nyugati vallásosság is oly módon találkozhat egymással, mint előtte talán még soha.

Belélegzek – kapom az életet az Éltető Lélektől, ajándékba. Kilélegzek – visszaadom az életet illetve engedem az életet

MAGYAR ÉLET 2016. MÁJUS

Áder János jelenlétében avatták fel Márton Áron püspök szobrát Ünnepi beszédében Áder János kijelentette, Márton Áronnak a szobor által megörökített útra bocsátó gesztusa üzen minden magyarnak. Azt üzeni: "Menj, teremj sokszoros gyümölcsöt! Légy bátor félelem nélkül élni! Ne add a szíved gyűlöletre! Őrizd a magad méltóságát és tiszteld a másét! Légy hű a hazádhoz és a neked rendelt hivatáshoz!"

férfiszövetség tagjaként felszólaló Ráduly Róbert, Csíkszereda korábbi polgármestere arra is kitért beszédében, hogy miért van jó helyen a püspök szobra a város főterén. Mint mondta, a szobor helyén korábban kápolna, majd a kommunista politikai rendőrség székháza állt. A reményvesztettség cáfolatának tekintette, hogy "Márton Áronnak a csíkiak a milicia és a securitate (a kommunista erőszakszervek) hűlt helyén állítanak szobrot".

A volt polgármester kijelentette, Márton Áron szilárd programot hagyott hátra, melynek része a teljes körű önrendelkezés. "Márton Áront követve ez nem a legtöbb, hanem a legkevesebb, amit el kell érnünk" ‐ fogalmazott Ráduly Róbert.

Jakubinyi György gyulafehérvári érsek azt idézte fel, hogy Márton Áront a kommunista román hatalom is tisztelte az őszinte és mindig nyílt kiállásáért. A püspök nyugdíjba vonulási kérésének az elfogadásáról pedig nem a szentszék kancelláriáját vezető bíboros, hanem maga II. János Pál pápa küldött táviratot, melyben "az Úr legteljesebb, legkifogástalanabb szolgájának" nevezte.

A szoboravatóra összegyűlt több ezres tömeg Márton Áron hangját is meghallgathatta, melyet 41 évvel ezelőtti csíkszeredai bérmáláson rögzítettek.

Fotó: Veres Nándor

Az államfő a székely püspök helytállását felidézve kijelentette: "A tiszta lelkületű embert onnan lehet nagy bizonyossággal felismerni, hogy minden elnyomó hatalom ellenséget lát benne. (...) Mert a tiszta ember hitét nem lehet megtörni. Erkölcse nem eladó. Mert jósága, állhatatossága bátorsággal tölt el másokat is".

A köztársasági elnök felidézte, hogy 1944‐ben a Gyulafehérvárról román útlevéllel érkező Márton Áront a magyar rendőrparancsnok utasította ki Kolozsvárról, amikor súlyos szavakkal ítélte el a zsidók elleni bűntetteket, és tiltakozott a deportálások ellen. "Márton Áron gyalogosan hagyta el Kolozsvárt. Csendes léptei azt üzenték: az emberéletről nincs alku. Nincs méricskélt gyilkosság, nincs viszonylagos népirtás" ‐ fogalmazott Áder János.

A püspöknek azt a nézetét is megemlítette, hogy a "népért végzendő munka nem külön foglalkozási ág, hanem minden hivatással elválaszthatatlanul együtt járó kötelesség". Mint fogalmazott, a püspök hadvezérként állt gyülekezete, egyháza, közössége, népe elé, és szolgája lett mindenkinek.

A felavatott szobor is bérmáláson ábrázolja a székely püspököt, amint áldást ad egy bérmálkozó lánynak, akit bérmakeresztanyja bátorít. Sárpátki Zoltán csíkszeredai szobrászművész alkotását Lakatos Pál Sándor öntötte bronzba. A szoboravatásra a magyar kormány által meghirdetett Márton Áron‐emlékév keretében került sor.

A gyulafehérvári római katolikus főegyházmegyét 1939 és 1980 között vezető Márton Áron püspök a 20. századi erdélyi magyar közélet egyik legkiemelkedőbb alakja volt. 1944‐ben felemelte szavát a zsidók deportálása ellen, amiért 1999‐ben a jeruzsálemi Jad Vasem intézet a Világ Igaza címet adományozta neki.

A kommunista hatalommal szemben is állást foglalt. 1949‐ben letartóztatták, 1951‐ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, majd 1955‐ben nemzetközi nyomásra szabadon bocsátották. 1956‐tól 1967‐ig nem hagyhatta el a gyulafehérvári püspökség épületét, de látogatókat fogadhatott. Püspöksége idején az erdélyi római katolikus egyház nem kötött konkordátumot a román kommunista állammal. hirado.hu

Valutaárfolyam

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy Márton Áron a népéért vállalt küzdelemben "emelkedett fehér vértanúvá". Az Európára nehezedő migrációs nyomásra utalva kijelentette: ma is minden felelősen gondolkodó vezetőnek elsősorban a saját népe, nemzete iránt van felelőssége.

"Kereszténység nélkül nincs Európa, Márton Áron nélkül nincs Székelyföld, Székelyföld nélkül nem lesz és nem lehet jövendője a magyar nemzetnek" ‐ állapította meg Lezsák Sándor. A szoborállítást kezdeményező Márton Áron római katolikus

Érvényben: 2016. május 15 Vétel Eladás (1 egysége forintban)

Angol font Euro Japán jen Kanadai dollár Svájci frank USA dollár

412.17 321.33 2.61 221.93 286.13 283.66

393.63 308.73 2.47 210.22 279.10 274.64

MAGYAR ÉLET 2016. MÁJUS

Legyünk szövetségesei a jövő nemzedéknek! A párizsi klímaegyezmény melletti kiállásra, a mielőbbi ratifikálásra és végrehajtásra kérte Áder János köztársasági elnök kedden az Országgyűlést.

Az államfő parlamenti felszólalásában azt szorgalmazta: "legyünk szövetségesei a jövő nemzedéknek". Mint mondta, világossá kell tenni, hogy közös felelősséget viselünk sorsukért. Áder János a ratifikációs eljárás mielőbbi megindítását kérte a kormánytól: Magyarország az elsők között legyen az Európai Unióban, akik hitet tesznek a párizsi megállapodás mellett. Megjegyezte: több parlamenti cikluson átnyúló feladatokról van szó, fontos, hogy a javaslatot a képviselők egy emberként támogassák szavazatukkal. A köztársasági elnök lélektani áttörésként értékelte a klímacsúcson történteket, s úgy fogalmazott: "a legnagyobb bajt sikerült elkerülni, de a legnagyobb jót még nem értük el". Párhuzamot vont a kiotói és a párizsi egyezmény között, kifejtve: míg előbbit 38 ország támogatta, s a tíz legnagyobb szennyezőből hat nem volt részese, addig a párizsi egyezményt 195 ország fogadta el, 175 már aláírta és mások mellett az Egyesült Államok és Kína az elsők között tett hitet a végrehajtás mellett. Hozzátette: a kiotói egyezmény a világ kibocsátóinak 11 százalékát fedte le, szemben a párizsival, amely 95 százalékot. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a világ tovább halad az ipari forradalom utáni úton, akkor akár 4 ‐ pesszimista becslések szerint 5‐6 ‐ fokos földfelszíni hőmérsékletemelkedés lehetne a századfordulóra. Ennek beláthatatlan következménye lenne az élővilágra és az emberekre nézve ‐ emelte ki az államfő, aki az ENSZ tudományos tanácsadó testületének tanulmányára hivatkozva a következmények közé sorolta a jégtakaró olvadását, a tengerszint emelkedését, még szélsőségesebb időjárási viszonyokat és egyre súlyosabb természeti katasztrófákat, az élelmiszertermelés feltételeinek romlását, új kórokozók megjelenését és a tömeges népvándorlást. A 2 fokos célkitűzésre utalva jelezte: nem sok időnk, 15‐20 évünk van arra, hogy a megállapodást végrehajtva elkerüljük a

legnagyobb bajt. Az államfő kitért arra is, hogy ma már 94 százalékos tudományos konszenzus van abba, hogy a klímaváltozás az emberi tevékenység következménye, s aki ezt megkérdőjelezi, olyan, mintha a gravitációt vonná kétségbe. A legsúlyosabb tévhitnek nevezte, hogy Párizs csupán egy klímavédelmi, környezetvédelmi megállapodás. Ha a megállapodást betartjuk, annak "kőkemény gazdasági következményei lesznek" ‐ hangoztatta, hozzátéve, emiatt korábban többször zsákutcába futott az egyezség. Egy új gazdasági korszak küszöbéhez érkeztünk, ‐ folytatta ‐ ahol a fosszilis energiára épülő fejlődési folyamat lezárult. A 2015‐ös évet példátlannak nevezte amiatt, hogy ez volt az első olyan év, amikor több szén‐dioxid‐mentes áramtermelő kapacitás épült ki világszerte, mint fosszilis; s ez volt az első év az ipari forradalom óta, amikor megújuló energiaforrásokra kétszer annyi pénzt költöttek, mint hagyományos szén‐ és olaj alapú fejlesztésekre. Miközben napi 1 milliárd dollárnyi fejlesztés történt a megújuló energiák piacán, aközben 100 milliárd dollárnyi tervezett fejlesztést töröltek a fosszilis energiaiparban ‐ hangsúlyozta, megjegyezte: az Egyesült Államokban, Kínában és Szaúd‐Arábiában is jelentős szemléletváltás történt. Áder János beszámolt arról is, hogy Magyarország szén‐dioxid‐ kibocsátása 50 éves mélyponton volt 2014‐ben a British Petroleum jelentése szerint. Méltatta, hogy Magyarország azon 21 ország közé tartozik, ahol úgy nőtt a GDP, hogy közben csökkent az emisszió. Kifejtette, hogy egy washingtoni kutatóintézet szerint 2000 és 2015 között 29 százalékkal nőtt a GDP, a kibocsátás pedig 24 százalékkal csökkent, ami világosan cáfolja azt a közkeletűnek tekintett tényt, hogy Magyarország viszonylag jó pozíciói pusztán a szocialista nehézipar 1990 előtti összeomlásának köszönhetők. "Nem ülhetünk a babérjainkon" ‐ szögezte le a köztársasági elnök, aki további tennivalókat fogalmazott meg a légiközlekedés és a tengeri hajózás kibocsátás‐csökkentésével kapcsolatos tárgyalások elindítására, továbbá arra, hogy a top10 szennyező ország mihamarabb egyeztessen a párizsi megállapodás végrehajtásának felgyorsítására. Magyarország tennivalói közé sorolta a nemzeti éghajlatvédelmi és az energiastratégia újragondolását és a Magyar Tudományos Akadémia alap‐ és alkalmazott kutatásainak nagyobb támogatását. Utóbbit azzal magyarázta, hogy minél hamarabb hasznosítható eredményekre van szükség, meg kell oldani például a nap‐ és a szélenergia hosszú idejű tárolását. Azt is megfogalmazta: Magyarország nem maradhat ki a klímaforradalomból. Az e‐közlekedés fejlesztésének gyorsítása mellett foglalt állást, s további tennivalókat látott a mezőgazdaságban és a hulladékgazdálkodásban is. Áder János szükségesnek tartotta, hogy az elektronikus hulladék nyersanyagforrás legyen, amit azzal indokolt: 1 tonna kőből az óriási környezeti károkat okozó cianidos technológiával 2 gramm aranyat lehet kinyerni, miközben 1 tonna elektronikus hulladékból ennek 300‐szorosát.

Budapest, 2016. május 10., kedd (MTI)

MAGYAR ÉLET 2016. MÁJUS

Kavicstudós

Domokos Gábor építészmérnök, a Gömböc egyik megalkotója az elmúlt években kavicsok formáit elemezte behatóan. 2015 őszén a NASA egyik vezető kutatójával, Douglas Jerolmackkel a rangos Nature Communications szaklapban adta hírül: marsi kavicsokról készült felvételekből kiindulva igazolták, hogy valaha víz folyt a vörös bolygón.

Fotó: Sárosi Zoltán

Földi kavicsokat vizsgálva a Marsi viszonyokat is jobban megérthetjük – Önöknek jutott ez először eszükbe? Talán Douglas Jerolmacknek, a Pennsylvaniai Egyetem geofizikusának, talán nekem; már nem emlékszem. Mindig nagy vágyam volt, hogy beszállhassak valamilyen űrkutatási probléma megoldásába. Sokat beszélgettem erről Douglasszel, aki akkoriban a NASA munkatársa volt, és arra jutottunk, hogy a marsi kövek vizsgálata ilyen kapcsolódási pont lehet. John P. Grotzinger, a Curiosity marsjáró programjának tudományos vezetője később hallotta Douglas egyik előadását, és érdeklődni kezdett a munkánk iránt. Így élesben is kipróbálhattuk modellünket.

Hogyan indult az együttműködés a NASA kutatóival? Mi a formából következtetünk bizonyos információkra, például a kavics formájából arra, hogy mekkora volt eredetileg. Módszerünk megragadta Grotzinger fantáziáját. Kaptunk tőle fotókat, amelyeket a Curiosity rögzített a Mars felszínén, ő pedig számokat várt tőlünk. Fél évig kotlottunk a rossz minőségű képeken, aztán e‐mailben küldtünk egy számot: 30 mérföld – a marsi képek helyszínétől ilyen távolságra kalkuláltuk ki az egykori marsi folyót. Álltunk a gép mellett idegesen; az űrkutatásban ezen a szinten nincs második próbálkozás. Grotzinger gyorsan válaszolt: ugyanazt számoltuk ki, mint ők, úgyhogy belevághatunk a közös munkába. Kérte, írjuk le, hogyan csináltuk, és végigment az egészen – az ismeretlen magyar mérnökökkel ő is nagy kockázatot vállalt.

Tehát valóban voltak folyók a Marson, de miért csak most lehet ezt teljes bizonyossággal kijelenteni? A folyók jelenlétére addig többé‐kevésbé hasonló morfológiai meggondolások alapján következtettek a kutatók, de tudták jól, hogy mindez lényegében találgatás. A mi munkánk azért volt

izgalmas, mert teljesen más irányból közelített a kérdéshez. Jószerével mikroszkopikus adatokból, a kavicsok alakjából vontunk le következtetéseket. Márpedig ha két, egymástól teljesen független vizsgálat ugyanazt mondja, kicsi a tévedés esélye. Volt egyfelől a geomorfológiai elemzés, másfelől a mi matematikai alapú meggondolásunk, és a kettő megerősítette egymást.

A kavicsokat egyensúlyi helyzeteik száma szerint osztályozták Domokosék. Így jutottak el a Gömböc felfedezéséig.

A rossz minőségű képek mellett gond volt az is, hogy a marsi kavicsokat nem tudták kézbe fogni, forgatni. A kis felbontású, három‐négyszáz pixeles fotók önmagukban nem is voltak elégségesek a modellezéshez. Addigi sokéves munkánk eredményeire is támaszkodtunk: adatok tízezreit elemeztük éveken át, és azokból szűrtünk le következtetéseket, egyenleteket. Ebben óriási része volt Szabó Tímeának, legutóbbi publikációnk első szerzőjének. Ő többhetes, megerőltető geofizikai expedíciókon vett részt, rettentő barátságtalan környezetben vizsgálta a kavicsokat. Földi körülmények között egy folyami kavicsról rendszerint meg lehet mondani, honnan jött; csizmát kell húzni, és föl kell menni a folyó forrásvidékéhez.

Az évek során rájöttünk: ha nem is tudjuk, mekkora egy adott kavics, a formájából akkor is jó eséllyel megmondhatjuk, honnan származik. Itt, a Földön kicsit fölöslegesnek, hasznavehetetlennek tűnt ez a felismerés, de aztán szöget ütött a fejemben a gondolat: adódhat olyan helyzet, amikor nem tudunk csizmát húzni, és fölmenni a forráshoz. A marsi kavicsok kutatásában ezért bizonyult olyan jól használhatónak a tudásunk. Probléma volt, hogy csak képekből, kétdimenziós adatokból indulhattunk ki, saját vizsgálataink viszont nagyrészt egyensúlyi helyzetekre vonatkoztak – ezeket fotó alapján nem lehet azonosítani. Viszont a korábbi kutatásainkból leszűrt egyenleteket már nemcsak egyensúlyi helyzetekre, hanem olyan paraméterekre is vonatkoztathattuk, amelyek vetületben, tehát fotón is elemezhetők. Ebből azonban adódott egy másik probléma: hiába óriási felbontásúak a Curiosity tájképei, egy‐egy kavics jó, ha hetvenszer nyolcvan pixel méretű rajtuk. Csak úgy végezhettünk hiteles elemzéseket, hogy összes korábbi adatunkat, számításunkat levittük a marsi

MAGYAR ÉLET 2016. MÁJUS

felbontással is levezettük az egyenleteinket. Hónapokig nem tudhattuk, lesz‐e mindebből értékelhető, statisztikailag megbízható eredmény. Végül is sikerült. Érdekességképpen: annyira le kellett butítani az adatainkat, hogy végül csak néhány kilobájtot tett ki az egész.

Említette az egyensúlyi helyzeteket. Végeredményben a Gömböc adta az ötletet a kavicsok vizsgálatához? Igen, pontosabban a világ egyik legnagyobb matematikusa, az orosz Vlagyimir Igorjevics Arnold. Az ő sejtése volt, hogy létezik mindössze egy stabil és egy instabil egyensúlyi ponttal rendelkező homogén test – vagyis létezik a Gömböc. Ő bátorított, hogy próbáljam meg jellemezni ezt a matematikai testet, ezt az „egynemű keljfeljancsi”‐t, és ezt 2007 elején meg is tettük Várkonyi Péter kollégámmal. Még abban az évben részt vettünk az Arnold hetvenedik születésnapja alkalmából rendezett konferencián Moszkvában. Nagy érdeklődést keltett a témánk, előadásomra maga Arnold is bejött. Pár nap múlva, amikor a liftben találkoztunk, felhívta a figyelmemet arra, hogy a legérdekesebb dologról nem beszéltem. A Gömböc történetében van egy nagyon izgalmas pont: az, hogy egyensúlyi helyzeteik alapján gyűjtöttünk és katalogizáltunk kavicsokat. Lehet, hogy a természeti alakfejlődési folyamatnak voltaképpen a Gömböc a végcélja, és ezzel a fizikai sejtéssel érdemes lenne foglalkozni; csak hát ehhez már nagyon komoly A skandináv keresztrejtvényt készítette: Mezey László

matematika kell, fejtegette Arnold. Mint kiderült, igaza volt mindenben. Én ma már abban látom a Gömböc valódi jelentőségét, hogy jó irányból terelte a figyelmünket az élettelen természeti dolgok fejlődési folyamataira.

Építészmérnöki diplomával az építészettől viszonylag távoli problémákat kutat – miért? Az építőművészeket is érdekli a formák világa. Mi azt kutatjuk, hogy a formáról miként lehet beszélni a matematika nyelvén. Ez nagyon izgalmas kérdés: tulajdonképpen katalógust igyekszünk összeállítani a létező formákról, és arról, hogy ezek miként változhatnak.

Tud még úgy kirándulni, hogy közben nem dolgozik, nem figyeli állandóan a kavicsok formáját? Ennek csak az a feltétele, hogy ne legyen kavicsos az út… Hát igen, rabul ejtett a téma, de egyáltalán nem bánom, hogy így ng.hu alakult.

Elektromos berendezéseket gyártó üzemünkben munkatársakat keresünk. Tel.416 428 6406

MAGYAR ÉLET 2016. MÁJUS

Ha magyar árukülönlegességek nagy választékából szeretne vásárolni, kérjük látogassa meg üzletünket!

ÉRDEKLŐDNI LEHET TELEFONON VAGY KÖVESSÉK WEB ÉS FACEBOOK OLDALUNKAT, AHOL MAJD ÉRTESÍTJÜK ÖNÖKET AZ ÚJ BOLTUNK NYITVATARTÁSÁRÓL ÉS A GRAND OPENING PARTY DÁTUMÁRÓL!

“HA ÖNNEK FONTOS A MINŐSÉG” ne mulassza el felkeresni üzletünket.

Első osztályú friss húsok kiváló minőségű hazai ízekkel, saját készítésű hentesáruk, készételek, cukrászsütemények, kenyér és péksütemények, továbbá európai import csemege és fűszeráruk

Sok termék olcsóbb áron!

Nagybani megrendelését leadhatja húsfeldolgozó üzemünknél 3090 Lenworth Drive, Mississauga, ON Tel: 905‐624‐9910 E‐mail: info@bdsh.ca www.BDSH.CA

Iroda nyitvatartás: keddtől péntekig reggel 8‐tól délután 5‐ig szombaton, vasárnap és hétfőn ZÁRVA

*** Keresse üzletünket a Kitcheneri Piacon Minden szombaton reggel 6‐délután 2‐ig 300 King Street E. Kitchener, ON

249 Sheppard Avenue East, Toronto, ON, M2N 3A8 Tel: (+1) 416 733 0022 mezesmacko@hotmail.com www.mezesmacko.com Hétfőn zárva! A következő magyar árukat kínáljuk: • Nyolc tojásos tészták Magyarországról • Savanyúságok nagy választéka • Kompótok és lekvárok több ízben • Magyar csokoládék és desszertek: Sport szelet, Balaton szelet, Pilóta keksz, • Dunakavics, kézzel készült konyakmeggy, ... • Ásványvizek: Borszéki, Hargita Gyöngye, ... • Üdítők: Fanta, Márka, Traubisoda, Sió • Pick szalámi és sok más húsáru • Pöttyös Túró Rudi több ízben Nyitvatartás KEDD, SZERDA CSÜTÖRTÖK, PÉNTEK SZOMBAT VASÁRNAP

8:00 18:00 8:00 19:00 8:00 17:30 8:00 14:00

A februári rejtvény megfejtése A áprilisi rejtvény megfejtése

Auto, Property Life and Business Insurance 958 Broadview Avenue, Suite 202 Toronto, Ontario M4K 2R6

Tel: 416‐461‐0764 Fax: 416‐461‐0448 info@heinsooinsurance.ca

MAGYAR ÉLET 2016. MÁJUS

Felidézte, hogy a csúcsról lefelé haladva az Annapurna legveszélyesebb részén, a Cross kuloáron nem találták meg saját nyomaikat, és egy olasz hegymászó segítségével jutottak át.

"Az első katarzisélményem akkor volt, amikor megtaláltuk a rögzített köteleket, innentől kezdve nem éreztem már annyira az életveszélyt, úgy éreztem, hogy ez valószínűleg megvan." Május elsején nem sokkal sötétedés előtt érték el a felső 4‐es tábort, ahol 1‐2 órát sikerült pihennie, majd május 2‐án ereszkedett vissza egészen az alaptáborig.

Fotó: Klein Dávid Facebook

A csúcson nincs eufória, csak a gyors lejutás Mindössze húsz percet töltött a Himalájában található Annapurna csúcsán Klein Dávid hegymászó, aki a magyarok közül elsőként jutott fel ‐ oxigénpalack és teherhordók nélkül ‐ a 8091 méteres csúcsra. A Johnnie Walker Annapurna expedíció 60 napot vett igénybe, ebből öt nap jutott akklimatizálódásra és egy nap a csúcstámadásra ‐ mondta Klein Dávid hegymászó az expedícióról tartott csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján, ahol az MTI járt. Pár hónap alatt meg lehet szervezni egy ilyen expedíciót, fizikai felkészültségével azonban most nem volt maradéktalanul elégedett. "Úgy éreztem, nem voltam abban a formában, amit 2014 tavaszán tudtam hozni.”

Felidézte, hogy négy tábort használt a mászáson, a csúcstámadó 4‐es alsó tábort 7000 méteren, a felső tábort 7300 méteren állították fel.

Az alaptáborból április 28‐án német hegymászótársával ‐ akivel az alaptáborban ismerkedett meg ‐ együtt mentek fel a 2‐es táborba. Nem volt jó formában, vizesedett és fájt a térde, úgy érezte, hogy a szervezete nem reagál jól a magasságra. Másnap a hármas táborból haladtak a felső 4‐es táborba, ekkor már sokkal jobban érezte magát, elmúlt a térdfájása és nagyon jó időt futottak ‐ hangsúlyozta. A felső 4‐es táborból végül április 30‐án a tervezett este tíz óra helyett csak 23:15‐kor tudtak elindulni. Az első három óra azzal telt, hogy melengették a végtagjaikat. Ott jóval hidegebb volt, mint más 8000 méter körüli magasságban, amit eddig megtapasztalt. 30‐40 kilométeres szél fújt, 50‐60 kilométeres széllökésekkel, és az oxigénhiány miatt is jobban fázott ‐ emlékezett vissza Klein Dávid.

A csúcson nem érzett eufóriát, inkább arra koncentrált, hogy minél hamarabb lejusson.

"Nálam volt a magyar zászló, de annyira féltem a fagysérüléstől, annyira rossz volt a keringésem az egész csúcsmászás során, és annyira hideg volt, hogy nem vettem elő őket, mert ahhoz le kellett volna venni a külső kesztyűmet" ‐ tette hozzá.

"Könnyebb számomra úgy gondolni a hegyre, mintha egy élőlény lenne, a személyekkel szemben pedig illik érzékenynek lenni. Amikor megszemélyesítem a hegyet, tulajdonképpen belső világomban kalandozom" ‐ hangsúlyozta a hegymászó.

index.hu

Babos megverte a korábbi világelső Venus Williamset A Rómában zajló salakpályás WTA‐torna második fordulójában, majd három óráig tartó küzdelemben Babos Tímea legyőzte a többszörös Grand Slam‐tornagyőztes, korábbi világelső Venus Williamset.

Nyugodtan ki lehet jelenteni: az utóbbi évek legnagyobb teniszsikerét hajtotta végre Babos Tímea azzal, hogy a római salakpályás WTA‐torna második fordulójában legyőzte Venus Williamset. Azt a játékost, aki többszörös Grand Slam‐győztes és korábbi világelső, egész pontosan Wimbledonban ötször, míg a US Openen kétszer diadalmaskodott, összesen pedig 49 tornagyőzelmet tudhat magáénak. Nem mellesleg négyszeres olimpiai bajnok, az egyes mellett párosban is győzni tudott.

A magyar játékos a mérkőzés első szettjét rövidítésben vesztette el 7‐6‐ra, de a második már az övé lett 7‐5‐tel. A döntő szett igencsak kiélezettre sikeredett. Az utolsó játszmában például hétszer vették el egymás adogatását. Babos érdekes módon jutott mérkőzéslabdához: Williams kettős hibát ütött úgy, hogy a mögötte álló labdaszedő a második szervájánál megcsúszott és elesett, ez pedig megzavarta a játékost.

Babos élt a lehetőséggel, és győzelmével a legjobb 16 közé jutott a római tornán, ahol a szintén amerikai Madison Keys ellen lép majd pályára.

„A meccs végén meg is könnyeztem a győzelmet” – nyilatkozta honlapján a 23 éves soproni játékos, aki kedden ünnepelte a születésnapját.

„Elképesztő érzés, hogy megnyertem ezt a meccset, jó utószülinapi ajándék. A mérkőzés előtt az volt a legnehezebb, hogy elfelejtsem, ki áll a háló túloldalán, hogy Venus Williams ellen játszom. Összességében nagyon‐nagyon küzdős meccs volt” – nyilatkozta. Hozzátette: rettentően jó érzés volt a világ egyik legjobb pályáján, a Pietrangelin játszania, ahol telt ház volt. Köszönetet mondott azoknak a magyaroknak, akik a helyszínen végig szurkoltak neki.

mno.hu

MAGYAR ÉLET 2016. MÁJUS

Torontói Magyar Ökumenikus Tanács Tagegyházai Magyar Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház 116 Bond St, Toronto, ON M5B 1X8 Lelkész: Nt. Éva Tamásy Istentiszteletet tartunk minden hó (kivéve július és augusztus) második és negyedik vasárnapján du. 4 órakor./ magyarev.toronto@gmail.com Felügyelő: Mekis Éva Telefon: 416‐300‐9305

Árpád‐házi Szent Erzsébet Római Katolikus Magyar Plébánia 432 Sheppard Ave. E., Toronto, ON, M2N 3B7 E‐mail: szte.iroda@gmail.com Telefon: 416 225 3300 x21; Fax: 416 225 3814 Plébános: Ft. Rigó Jenő SJ—Káplán: Ft. Marosfalvy László SJ Iroda: keddtől péntekig 9:30‐tól 4:00‐ig Miserend: vasárnap 9:00, 11:00 Hétköznap reggel: 7:30 (angol), első péntekenként este 7‐kor Gyóntatás: misék előtt és megegyezés szerint Keresztelőre, esküvőre előkészület szükséges, időbeni jelentkezést kérünk. Beteghez hívásra megegyezés szerint megyünk. Szerda du. 1‐4‐ig nyugdíjasok találkozója, rózsafüzér este 6:30‐kor, szentmise 7‐kor, utána szentségimádás Péntek este 8‐tól Pax Romana csoport nyitott rendezvényei. Szombaton: 9:15‐től Magyar Iskola és Óvoda, du. 1‐től Cserkészet.

Evangélikus Református Magyar Egyesült Egyház 73 Mackay Ave. Toronto, ON, M6H 2N7 Telefon: 416‐652‐3809 Istentisztelet minden vasárnap 11 órakor. Lelkipásztor: Nt.Csikász László Gondnok: Cseh László,Telefon: 416‐622‐9719

Magyar Református Evangélikus Egyház, Oshawa Lelkipásztor: Nt. Vass Zoltán Lelkészi hivatal telefonja: 416‐656‐1342 Istentiszteletet minden hónap második vasárnapján du 3:00 órakor esetenként más vasárnapon ezért kérjük, hívják a megbízott gondno‐ kot. Gondnok: Egyházi Yvette (905) 579‐5185

Első Magyar Baptista Gyülekezet 7379 Islington Ave. Woodbridge Pásztor: Nt. Püsök Dániel, telefon: 647 678 4248 Honlap: www.hun‐baptist‐toronto.ca E‐mail: pusokdaniel@yahoo.com Gyülekezeti alkalmak: vasárnap 11:00 AM, du. 3:00 PM Csütörtök este 7:30 PM; Vasárnapi iskola: 11:00‐kor Istentisztelet: de. 12 órakor és du.3 órakor, szolgálatokkal. Énekkar: vasárnap du. 2 órakor próbál. Csütörtök este 7:30 órakor istentisztelet.

Magyar Református Evangélikus Keresztyén Egyház Szeretettel hívjuk és várjuk gyülekezetünkbe! Alkalmaink: Istentiszteleti alkalmat minden vasárnap de. 11 órától tartunk. Istentiszteletek alatt gyermekek részére vasárnapi iskola. Templomunk címe: 8 Robert St. Toronto, ON, M5S 2K3 (Földalattival a Spadina állomásig, onnan az 510‐es villamoson a Coll‐ ege St‐ig, amin nyugatra fordulva a második utca az északi oldalon.) Templom telefonja: 416‐923‐9416 Lelkipásztor: Nt. Mező Éva Gondnok: Maroskuti György 1‐905‐668‐3700

Első Magyar Református Egyház 439 Vaughan Rd., Toronto, ON, M6C 2P1 Lelkipásztor: Nt. Vass Zoltán Lelkészi hivatal telefonja: 416‐656‐1342 Templom honlapja: www.temre.com Email cím: parokia@temre.com Itentisztelet minden vasárnap de. 11 órától Nyáron, július első vasárnapjától ‐ augusztus utolsó vasárnapjáig az istentiszteletek korábban de. 10 órakor kezdődnek Lelkészi hivatal fogadóórái: minden szombaton du. 2‐5‐ig A fogadóórákra előzetes telefonbejelentkezést kérünk! Sürgős és indokolt esetben hét közben is lehet fogadást kérni. Vasárnapi iskola az istentisztelet ideje alatt Konfirmáció előkészítés szombaton du. 1:30‐tól Bibliaórák: szeptembertől ‐ május végéig Időpontért hívják a lelkészi hivatalt. A Női Kör részére hét közben tartunk bibliaórát. Presbitérium jegyzője: Herman Béla (416) 633‐7577

Nb 1. Bajnokság Állása

Kanadai Magyar Házak és Közösségi Oldalak

Mcs Gy D V Gól Pont

FERENCVÁROSI TC