Magyar Élet magazin 2016. 07. web by Magyar Élet magazin

Vol. 69. 7. LXIX. évfolyam 7. szám ISSN 0833 0883

A kanadai magyarok lapja

$ 2.95 (HST incl.) 2016. július

MAGYAR ÉLET 2016. JÚLIUS

Tartalom

Címlap fotó: Kralovánszky Balázs Kodály néptáncosok a torontói Magyar Napokon...1 Tokaj tarolt a világ legrangosabb borversenyén...3 Tokaj az Ontárió‐tó partján ...4 Gasztronómia...6 Világszínvonalú lovasközpont épül a Hortobágyon...10 Tovább bővült a Hungarikumok Gyűjteménye..10 Hungarikum utca nyílt a IV. Kanizsa Feszten...11 „Beleírom a hegedűimbe, hogy Budapest”...12 Báró elvtárs...14 Még ilyet! – Köbli Norbert ’56‐os trilógiája...15 Egy modern kori Leonardó...16 A világ vezető szaklapjai dicsérik a Hajdu‐film egyetemista operatőreit...17 Magyar fiatalok, akik eltérített repülőgéppel disszidáltak 1956‐ban...18 Képes Krónika...19 Brémai Muzsikusoktól a mézeskalács díszitésig...20 Harmincöt éven át...20 Milyen csodálatos útra indítottál engem...21 Amerikai fiatalok erdélyi körúton...22 Rákóczi Mozgótábor...22 A Couchiching tó melletti Ráma tábor...23 Ne halogassuk: itt a másodvetés ideje...24 A hónap gyógynövénye ...25 Legyetek okosak és szelídek...26 Grimasz—Fujkin sarok…27 Skandináv keresztrejtvényt...28 Sport...30 Hirdetések

SINCE 1957 IN TORONTO

Owned & Published by Sándor Balla Szerkesztőség: Borbély Emese szerkesztő, Pintér Zsanett riporter, Fujkin István művészeti vezető, Kiss Mária hirdetések Külső munkatársak: Borbély Sándor, Horváth Zoltán, Huber Zoltán, Mezey László, Németh Jenő Tel.: 647 881 5313 E‐mail: info.magyarelet@gmail.com Honlap: www.magyareletmagazin.com PUBLICATIONS MAIL AGREEMENT NO 40011718 RETURN UNDELIVERABLE CANADIAN ADDRESSES TO 8750 Jane St. unit 12‐13, Vaughan, ON L4K 2M9 Előfizetési díjak: Egy lapszám ára: $2.95 1 évre az előfizetés $50.00. Első osztályú postán $70.00 Minden jog fenntartva. | All right reserved. Az írók által írt cikkek tartalmáért a szerkesztőség és kiadóhivatal nem vállal felelősséget. Íróink saját nézeteit fejezik ki, azok nem minden esetben tükrözik szerkesztőségünk vagy hirdetőink véleményét. Közlésre nem alkalmas kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. We acknowledge the financial support of the Government of Canada through the Canada Periodical Fund of the Department of Canadian Heritage.

MAGYAR ÉLET 2016. JÚLIUS

Tokaj tarolt a világ legrangosabb borversenyén Kihirdették a világ legrangosabb borversenyeként számon tartott Decanter World Wine Awards 2016 legjobb borait. A magyar tételek összesen 44 érmet nyertek, ebből 8 aranyat és kettő platinát: mégpedig egy édes és egy száraz borral. Mindkét tétel Tokajról van, mi pedig megkérdeztük a nyertes borok készítőitől: mi a siker titka?

narancshéjat is érezhetünk. Hagyományos stílusban, tökéletesen készítették el ezt az ínycsiklandozó, savaiban finoman egyensúlyos és roppant hosszú bort. Tökéletesen elegáns. 96/100

„A három különböző évjáratú aszúbor gyönyörűen mutatja az évjáratokból adódó különbségeket, az évjáratok jellemzőit. 2007 a lágy, gazdag és vastag borok éve. Nagy mértékű aszúsodás, egészséges alapanyagok, részletgazdaság és nagyszerű komplexitás jellemezte az évjáratot. 2008 gyönyörű savakat eredményezett. Igyekeztünk megőrizni az üde gyümölcsösséget, a frissességet. 2009 már egy melegebb évjárat volt, bár kissé megosztó. 2009‐ben kevesebb édes bor készült, mint száraz, de az október közepéig szedett aszúalapanyag remek minőséggel kecsegtetett.” – nyilatkozták a Château Dereszla Pincészetnél.

Szent Tamás, Furmint, Tokaj, 2012

Fotó: kkvnet.hu

A másik magyar platinával díjzott tétel egy 2012‐es száraz furmint, mely ifj. Szepsy István nevéhez kötődik. Interjúnkban elmondta, a Szent Tamás dűlő csúcsbora ez, ráadásul egy nemrég revitalizáción átesett parcelláról származik. Az eredetileg 1967‐ben telepített terület 2009 és 2011 között teljesen megújult, szinte újjászületett. Mára ez a bor lett a legsikeresebb, mely az évjárat, a revitalizáció és a Szent Tamás Szőlőbirtok és Pincészet mögötti tudás (ifj. Szepsy István már 18. generációs borász) sikeres kombinációjából született. Egyébként szintén 95 pontra értékelték, és arannyal jutalmazták a 2013‐as Dongó édes szamorodniját is.

240 borszakértő vizsgálta öt napon át a világ minden tájáról érkező borokat, köztük 69 Master of Wine és 26 Master Sommelier. A bormustrán bronz‐, ezüst‐, arany‐ és platinaérmekkel díjazzák a magas minőséget, amikben leginkább megbízhatnak a fogyasztók – vallja Steven Spurrier, a DWWA elnöke.

Kóstolási jegyzetek: Beleillatolva hívogató tejkaramella, akácméz és buggyantott körtét érzünk. Intenzív, széles bor, olajos textúrával és kortyában koncentrált, vaníliás őszibarack befőtt, mely szép egyensúlyban van friss, figyelemre méltó ásványosságával. A furmint nagyon finom kifejezése, mely komplex, elegáns és megállíthatatlan. 95/100.

A legtöbb elismerést (14 platinát és 74 aranyat) az olasz borok kapták, ugyanakkor például egy oregoni pinot noir lekörözte a burgundiai grand cru társait, és egy kivételes horvát bort is platinával jutalmaztak. Mi pedig büszkén jelentjük be, hogy két magyar bor is szerepel a világ legjobb borai között, és mindkettő Tokajról!

borászportál.hu

TIBOR ANTIQUE

A Decanter World Wine Awards 2016‐on a tokaji Château Dereszla 2008‐as aszúeszenciáját, valamint a mádi Szent Tamás Szőlőbirtok és Pincészet 2012‐es furmintját díjazták platinával. A Château Dereszla által indított másik két bor (2007‐es és 2009 ‐es aszú) is aranyérmet kapott, platinára viszont egyáltalán nem számítottak, és roppant megtisztelőnek tartják – nyilatkozták a Borászportálnak. A recept, miszerint 70% furmint és 30% hárslevelű alkotja a nyertes aszúeszenciát, már jól bevált, és ha az évjárat is engedi, igyekeznek követni ezt a szinte tradicionális receptet.

Vásárolunk mindenféle arany és ezüst tárgyakat, órákat, pénzérmeket, porcelánokat, festményeket és antik tárgyakat a legjobb áron.

Hívja bizalommal Tibort! 647‐866‐5040

Château Dereszla, Aszúeszencia, Tokaj, 2008

Kóstolási jegyzetek: Mély, borostyán színű, nagyszerű, élénk zamatokkal, melyekben érett őszibarackot, szárított sárgabarackot, gazdag egzotikus gyümölcsöket és kis

MAGYAR ÉLET 2016. JÚLIUS

Tokaj az Ontárió-tó partján

A legutóbbi interjút követően, most Perje Csabát, a torontói Tokaji Wine Boutique séfjét ismerhetitek meg.

Hogy kerültél Kanadába? Rengeteg magyar megy ki Ausztriába, Németországba, vagy Angliába, de kevesebben Kanadában. Miért pont Kanada?

Egy kíváncsi ember vagyok, és szeretek új dolgokat felfedezni. A legtöbbször a kíváncsiság a kreatív élethez vezető út. A legjobb út nem feltétlenül keletről nyugatra, vagy a hegy lábától a csúcsra, hanem szívtől szívig vezet. A szívem vitt Kanadába. A páromhoz mentem Torontóba többször is, mivel ő ott lakott, én pedig Bécsben. Az idén egy hosszabb ott tartózkodást terveztem, és nem szerettem volna tétlenül ülni a babérjaimon, igy jelentkeztem a közismerten legszínvonalasabb magyar étterembe konyhafőnöknek, ahova egy interjút követően fel is vettek.

Hol dolgoztál előtte? Ausztriában dolgoztam évekig, kisebb nagyobb kihagyásokkal, több olasz vendéglőben. Nagyon szeretem ezt a szakmát és biztos, hogy született szakács vagyok. De végül ‐ mivel nem szerettem volna lemaradni az élet fontos, soha visszanemtérő pillanatairól ‐ a tizenkét‐tizennégy órás műszakok miatt, abba kellett hagynom. Sokáig voltam vállalkozó a szakmán kívül, de akkor is minden alkalmat megragadtam, hogy főzzek, ételfotókat készítsek, és versenyeken vettem részt, melyekből néhányat volt szerencsém meg is nyerni. Honnan jött az ötlet, hogy Kanadában magyar éttermet vigyetek? Szeretik az ottaniak ezt az ízvilágot? Vagy ha még nem, majd megszeretik? Tulajdonosunk, Balla Sándor nyitotta a Tokaji Wine Boutique and Restaurantot több, mint két évvel ezelőtt. A 60‐70‐es és még talán a 80‐as években is lehetett találni bőségesen magyar éttermeket Torontóban. Ezek az éttermek legtöbbje megakadt egy szinten és nem újítottak, nem változtattak, és ez lett a vesztük. A régi csárda stílus már nem volt vonzó, és elmaradtak a vendégek. Balla úr olyan étteremet szeretett volna, ahova bátran be lehet ülni akár egy üzleti megbeszélésre is, és nem csak az ételek választéka, minősége és tálalása nyújt majd kulináris élményeket, de a környezet, a borválaszték és a kiszolgálás is kielégíti majd a legmagasabb elvárásokat is. Ahhoz nem fér kétség, hogy a magyar ízvilágot szeretik itt is az emberek. Torontó az egyik legmultikulturálisabb város a világon, ahova több, mint száz országból jöttek az emberek. Itt nem lehet tudni, hogy ki lép be az ajtón. Meséltek nekünk már kínai vendégek arról, hogy az észak‐kínai a magyar konyhához hasonlít a legjobban, és azért jöttek hozzánk, hogy ezt a gyakorlatban is megtapasztalják. Az európaiaknak nem kell bemutatnunk az ételeinket, de egy argentin például semmit se tud rólunk. Bátran mondhatom, hogy a magyar konyha bárhol megállja a helyét, és ezt mi is bebizonyítottuk. Milyen fogásokkal várjátok a helyieket? Láttam az étlapon gulyáslevest, és borjú paprikást is. Van kedvencük? Magyar ételek széles választékával indult az étterem, melyet mára már leszűkítettünk, de sajnos technikai okok miatt a honlapon még nincs aktualizálva. Részben sousvide technológiával készülő, modern tálalású, autentikus magyar

Fotó: tokaji.ca

MAGYAR ÉLET 2016. JÚLIUS

ételekkel szeretnénk kedveskedni a magyar és nem magyar vendégeknek. Az abszolút kedvenc a kis bográcsban tálalt gulyásleves, a tokaji aszús redukcióval öntözött sült libamáj almakarikákon, de nagy sikernek örvend a csirkepaprikás is nokedlivel vagy a bécsi szelet borjú húsból. A desszerteknél sem hiányozhatnak az "örökzöld" klasszikusok sem, mint a Gundel palacsinta és a somlói galuska. Mit jelent számodra a főzés? Miért választottad egyáltalán a főzést, mint hivatás? A főzés számomra kreativitást, kézművességet, sikerélményt, örömszerzést és "varázslást" jelent. A főzésben tényleg van valami varázslatos. Például az előkészület és az, ahogyan a különböző alapanyagokból a végén összeáll egy múlandó alkotás. A teljes csapat magyar, vagy vannak helyiek, akiket betanítotok a magyar ízvilágra? Igen, a teljes csapat magyar. Jelenleg két szakácsnő dolgozik a konyhán, mindkettő Nógrád megyéből. Én úgy gondolom, hogy autentikus magyar ételt egy magyar szakács tud a legjobban főzni. Ha jól tudom többször főztök „fontos” személyeknek is (persze minden vendég ugyanannyira fontos, és ugyanannyi törődést igényel), mint miniszterek, nagykövetek? Ennyire jól bejáratott hely, vagy ennyire jó helyen vagytok? Ki volt a „legnagyobb név” akinek főztetek, vagy ezt orvosi titoktartáshoz hasonlóan nem árulhatjátok el? Az étterem tulajdonosa, Balla Sándor nagyon jól ismert a magyar közösségben. Ő építette az új Magyar Házat, most építi a Baptista templomot és előszeretettel támogat minden magyar csoportot, kezdeményezést. Ontárió tartomány és a torontói magyarság egyik legismertebb es legbőkezűbb támogatója és úgy gondolom ez is közrejátszik abban, hogy szívesen látogatják meg éttermünket politikusok, művészek, közéleti személyiségek. Merem remélni, hogy kiváló ételeink, széles magyar borválasztékunk és a kitűnő kiszolgálás is nagyban hozzájárul ehhez. A torontói főkonzulátus dolgozói és az ottawai nagykövetség alkalmazottai is rendszeres vendégeink. Ők is szívesen hozzák el vendégeiket az éttermünkbe. Helyi politikusok és városvezetők is a törzsvendégeink közé tartoznak. Nevek említése nélkül had

Fotó: tokaji.ca

mondjam azt, hogy minden jelentős politikai, állami és egyházi vezető, aki Magyarországról Torontóba látogatott az elmúlt két évben, megkóstolta ételeinket, borainkat és elismerően nyilatkozott rólunk. Talán egy nevet mégis megemlítenék, mert az ő látogatása nagy hatással volt a Kanada és Magyarország közötti együttműködésre, és közvetve befolyásolja azt is, hogy mi milyen magyar alapanyagokat tudunk itt használni és milyen borokkal tudunk vendégeink rendelkzésére állni. Fazekas Sándor Földművelésügyi Miniszter vacsorára jött hozzánk, és a helyi magyar csoportok képviselőivel, politikusokkal és termelőkkel találkozott nálunk. Mi a célotok az étteremmel? A magyar ízvilág megismertetése Kanadával, a magyar borok népszerűsítése? Az étterem elsődleges célja a magyar ételek, kulináris szokások megismertetése azokkal akik hozzánk ellátogatnak. Ezen felül, úgy gondolom, egy kis magyar sziget is vagyunk, ahol lehet kitűnő magyar borokat kóstolni, beszélgetni, barátkozni, zenét hallgatni és akár felkelteni az érdeklődést Magyarország iránt. Véleményem szerint a külföldi magyar éttermeknek nagyobb a felelősségük, mert minden egyes étellel, borral hazánkat is képviselik. Mi nem csak az itt élő magyaroknak szeretnénk hazai ízekkel a kedvükben járni, de felhívni a szakma figyelmét

Fotó: tokaji.ca

MAGYAR ÉLET 2016. JÚLIUS

is a magyar ízekre. Ebbe beletartoznak a magyar borok is. De nem állnék itt meg. Szeretnénk, ha a nálunk elfogyasztott ételek és borok, a kellemes zene arra sarkalna egyre több embert, hogy hazánkba látogasson. Ha mindez megtörténik, úgy érzem, elégedettek lehetünk majd. A borok. Tokaji az étterem neve, és ahogy néztem a borlapot magyar borokra épít szintén. Bocktól a Takler pincészetig mindenféle pincészet borát látom. Ahogy az ételeknél is kérdeztem: szeretik a kanadaiak a magyar borokat? Van saját sommelieretek aki összeállítja a borlapot, vagy ez saját – szakács‐ ízlés alapján történik? Igen, van saját sommelierünk: Sáfián József nemcsak az étterem boraival foglalkozik, de minden jelentősebb magyar borokkal foglalkozó, azokat népszerűsítő rendezvényen résztvesz, előadást tart. Amolyan "bor nagykövet" aki azon dolgozik, hogy minél több emberhez eljusson a boraink híre és megismerjék, rendzseresen fogyasszák legjobb borainkat. A Tokajiban rendszeresen szervezünk borvacsorákat, melyek teltházasok. Tapasztalatunk alapján elmondhatom, hogy igencsak meglepődnek borismerő vendégeink amikor olyan kiváló borokat kóstolnak meg, mint a 2014‐es Mád Furmint, a 2012‐es Takler Reserve Bikavér, vagy éppen a 2012‐es Bock and Roll. Az igazán minőségi magyar borok nem ismertek Kanadában, kivéve a tokaji desszert borokat. Az emberek itt olasz, francia, spanyol, ausztrál vagy kaliforniai borokon „nőttek fel” és az arra szakosodott boltokban a világ legjobb borai közül válogathatnak. Sajnos a jó magyar borok még nem találhatóak meg ezekben a boltokban sem. Ezen próbálunk mi változtatni azzal, hogy importőrként ismertetjük meg ezeket a borokat vendégeinkkel, és borkonferenciákon, kóstolókon keresztül a szakmával és szélesebb tömegekkel is. Ha jól emlékszem egyszer láttam egy fotót, amikor fiataloknak mutattál konyhai trükköket. Nem vagyok már ebben biztos, talán fiatalokat tanítottál főzni. Erről tudnál mesélni, hogy mi is volt, és mi volt a cél ezzel? A főzőklub ötlete a torontói új magyar ház vezetőségétől és a torontói magyar főkonzulátus séfjétől, Hegedüs Jánostól származik. A cél az volt, hogy magyar fiatalokkal megismertessük a magyar konyhát és megmutatnunk nekik néhány könnyen elkészíthető ételt. Ha jól emlékszem 3‐4 alkalommal került megszervezésre. 10‐15 lelkes fiatal jelentkezett minden alkalommal. Egy alkalommal engem is meghívtak, hogy mutassak be kilenc könnyen elkészíthető magyar és olasz ételt. A fiatalok beavatásával készítettünk többek között burgonyafánkot fokhagymás tejföllel, töltött tojást és töltött káposztát. Az érdeklődésből és a visszajelzésekből megítélve egy sikeres projekt volt. Ezúton is gratulálok az ötletgazdáknak és a szervezőknek. Ha egy frissen végzett tanulónak adhatnál egy tanácsot, hogy hogyan vágjon neki a karrierjének, mi lenne az? A legfontosabb tanácsom az lenne, hogy csak akkor kezdjenek el ebben a szakmában dolgozni, ha szívvel, lélekkel teszik ezt, mert különben állandó konfliktusban lesznek a munkaadójukkal és még saját magukkal is. Az iskolában sok mindent tanítanak, de a lényeget a nagy betűs életben, a konyhában fogják egyszakacsnaploja.blog.hu megtapasztalni.

Gasztronómia

Horváth Zoltán rovata

Az asztali örömök illemtana az ókortól napjainkig 3.

Az már sorozatunk előző részéből kiderült, hogy Mátyás király és vendégei milyen ételeket ettek és az is, hogy milyen evőeszközöket használtak. De vajon kik biztosították az ilyen hatalmas vendéglátás zavartalan lebonyolítását és az ételek elkészítését? Az udvartartás feje a főudvarmester volt, az udvari konyhára a királyi sáfár ügyelt, ő gondoskodott az élelmiszerek beszerzéséről és felügyelte a bizonyára hatalmas éléskamrát is. A konyhapénzt is a sáfár kezelte és a konyhai személyzetet is ő fizette. A királyi konyha élén a főszakácsmester állt. Az 1460‐as évektől a Nagyszakácsiból származó Veres György volt a főszakács, akinek keze alatt legalább egy tucat szakács és számtalan konyhai kisegítő dolgozott. Az udvari tárnok kezelte az evőeszközöket és hozzá tartoztak a bútorok is. Az evőeszközök aranyból és ezüstből, az ivópoharak ónból készültek. Ez nem feltétlenül jelentett luxust, hiszen az agyag és üvegipar kezdetleges termékei ebben az időben az ezüst árával vetekedtek, ezért szívesebben használták a tartósabb és értékállóbb ezüstöt. Az étekfogók az ételeket, a pohárnokok az italokat szolgálták fel a király asztalánál. A borospince felügyelője a tiszttartó volt, de a lakomákhoz szükséges italmennyiséget a kulcsár mérte ki a főpohárnoknak. Mátyás vendégei nagyon meg voltak elégedve a királyi pince borválasztékával, főleg az erdélyi, szerémi és pozsonyi borokat kedvelték, a tokaji akkor még nem tartozott a sztárborok közé! Az ebéddel vagy vacsorával járó szertartások a polgári, főúri és fejedelmi udvarokban hosszú évszázadokig egyformán zajlottak, változás csak az idők folyamán bevezetett új eszközök használatbavétele miatt történt. A XVII. században I. Apafi Mihály (1661‐1690) erdélyi fejedelem udvaránál az étekfogók hímzett keszkenőbe burkolt, lefedett tálakban helyezték az elkészített ételeket az asztalra. Ebéd előtt a vendégeket nem aperitiffel, hanem "kézmosással" kínálták meg. Ez úgy történt, hogy a pohárnokok korsóval és kendővel valamint a mosdómedencével sorba álltak és a beérkező vendégek kezére illatos vizet ‐ általában esővízzel készített rózsavizet ‐ öntöttek,

MAGYAR ÉLET 2016. JÚLIUS

majd megtörölték a kendővel. Előbb az asszonyokat, azután a leányokat és végül a férfiakat mosdatták. A pohárnok által elmondott asztali áldás után ültek asztalhoz, mindenki a rangjának megfelelő helyre. A pohárnok tányért és cipót tett mindenki elé, az ételekről levették a fedőtálakat és kezdődhetett az étkezés. Na de hogyan! A vendégek háta mögött álló inas beadta gazdája saját kését, mivel kést, azt senkinek nem adtak, azt egy tokban mindenki magával hordozta vagy inasánál tartotta. Még az asszonyok is magukkal hordozták, rendszerint két kis késük és egy villájuk volt egy hüvelyben, amit zsinórral az övükhöz kötve viseltek. Kanalat sem adtak mindenkinek, hanem csak egy vagy két kanalat tettek le a főhelyre, és aki levest akart enni elvette, evett vele, majd visszarakta. A különböző fogásokat egészen a XVII. század végéig "ömlesztve" tették az asztalra és ki‐ki abból az ételből evett, amit a legjobban szeretett, vagy éppen a legközelebb esett hozzá. A nagy darabokban sült húsokat az asztalnok már fölszeletelve tette az asztalra, megkönnyítvén ezzel a vendégek gondját. Egy‐egy ilyen 10‐12 fogásos ebéd vagy vacsora az italozással együtt több óráig tartott, íme, egy középnagyságú vacsora étlapja ebből az időből:

1. Kappan törött lével 2. Kappanzuza tiszta borssal 3. Borjúhús ispékkel 4. Koszorúfánk 5. Tehénhús petrezselyemmel 6. Lúd tiszta borssal 7. Bárányhús eczettel, zsályával 8. Sárgarépa tehénhússal 9. Tehénhús pecsenye 10. Borjúláb rántva, vajjal 11. Hideg étek A böjtöt ebben az időben szigorúan betartották, de vajon mi volt a böjti ebéd? Íme: 1. Édes káposzta, tejbe és vajjal. 2 Borsó lé 3. Csuka sóba 4. Viza sülve, borsporral, vajban 5. Borsó vajjal 6. Viza tiszta borssal, vajjal 7. Fánk 8. Aszú meggy

Grill receptek

Rozmaringos báránygerinc faszénparázson, fóliába csomagolt burgonyával ‐ recept

A báránygerincet rozmaringgal, olajjal, sóval, borssal pácoljuk be (a sót csak az utolsó pillanatban tegyük rá). Szépen felsorakoztatjuk a báránybordákat a grill rácsra, a burgonyákat alufóliába tekertjük. Ha van rá lehetőségünk együtt is megsüthetjük őket a faszénparázson, ha nincs elég helyünk, sorban egymás után tegyük ezt meg. Egy edénybe tejfölt teszünk, hozzáadunk egy kis szeletelt snidlinget, sóval ízesítjük, és jól összekeverjük. Ezt majd a burgonya közepébe fogjuk tölteni. A húsokat és a burgonyákat sülés közben többször is átfordítjuk. Ízlésnek megfelelően süthetjük a báránybordát angolosra és jól átsütve is. Ha kellően átsült a burgonya, egy vágódeszkán késsel kereszt alakú vágással megnyitjuk a tetejét, tányérra tesszük és a korábban elkészített tejfölös‐snidlinges öntetünket beletöltjük. A húsokat a krumplival együtt tálaljuk. Jó étvágyat kívánunk!

Frank Sándor mesterszakács – Fehértói Halászcsárda Szeged

Óriás flekken héjában főtt sült burgonyával ‐ recept

Mai szemmel nézve ez nem semmi, de az akkor élőknek jó hír volt, hogy a XVII. században már nyeles, ezüst fogvájót is használtak, amit szintén maguknál hordtak. Ilyen mennyiségű étel elfogyasztása természetesen megfelelő italok "kíséretében" történt. Az ürmös bort vörös mázolatlan fazékban tették az asztalra és a pohárnok feladata volt, hogy mindenki serlege folyamatosan tele legyen. Az asszonyoknak kicsiny ezüst poharakba töltötték a bort, de ők ‐ a férfiakkal ellentétben ‐ csak mértékkel fogyasztották. Az étkezés befejeztével a pohárnokok a korsóval, mosdómedencével és a törülközőkendővel körbejárták az asztalt, hogy az illatos vízzel mindenki ismét leöblítse a kezét.

Horváth Dezső gasztronómiai szakíró

Ahhoz, hogy megfelelő nagyságú hússzeletet kapjunk, az egész karajból nem egyszerűen felszeleteljük, hanem úgymond megnyitjuk a húst. Elkezdjük úgy vágni, mintha egész szeletet

MAGYAR ÉLET 2016. JÚLIUS

szeretnénk, de nem vágjuk át teljesen, majd egy újabb szeletet vágunk, amit már teljesen leválasztunk. Késsel meglapogatjuk, tengeri sóval, piros borssal, mindkét oldalát megszórjuk. Ezután feltesszük a tárcsára, vagy rostlapra és többször megfordítva, készre sütjük. Hogy ne égjen meg a fokhagyma, kb. félkész állapotban tesszük rá a hússzeletre. A héjában megfőtt burgonyát a hús mellett, a fokhagymás zsiradékban megsütjük. Ha elkészült, a burgonyát tányérra halmozzuk, mellé tesszük a flekkent, és rákanalazzuk a fokhagymát. Jó étvágyat kívánunk!

Kádár Németh Matild mesterszakács – Szegedi Halászcsárda Budapest

A fröccs

helyett a népszerű vendéglő kitűnő kovászos uborkájának levével hígította a bort. Tisztelői, utánzói gyorsan elterjesztették fővárosszerte. A szakemberek véleménye szerint jóval nagyobb mennyiségű bort lehetett így meginni következmények nélkül, mint a szódavízzel kevertből.

A múlt század elején a szegedi művész asztaltársaságok hozták divatba, és máig fogyasztjuk a vörösbort pezsgővel, más néven Kass‐, vagy Tisza‐fröccsöt. Előbbi a neves szegedi vendéglátós családnevet őrzi, akinek Tisza szállójában lett népszerű a nevezetes ital. Tersánszky Józsi Jenő írja a "Nagy árnyakról bizalmasan" című könyvében, hogy Debrecenben Tóth Árpáddal a "Bonbonier" éjszakai szórakozóhelyen "pezsgős fröccsöt" ittak. Egy másik fajta fröccsöt ugyancsak a századfordulón kínáltak először. Mindmáig ismert, de sokféle neve van. Bálóné Ráday utcai vendéglőjében hétfőnként találkozott az úgynevezett "kagál asztaltársaság". A Borsszemjankó vicclap szerkesztői és barátaik vacsoráztak akkor. Az egyikük a savanyú alföldi borból készült fröccsöt jó evőkanálnyi málnaszörppel javította föl.

Egy mondás szerint, aki a borba vizet tölt az egyéb galádságokra is képes. Ennek ellenére kis hazánkban komoly múltja van a fröccsözésnek, sőt ez a nemes hagyomány a minőségi borkultúrában is utat tört magának és nem számít már főben járó bűnnek egy üde fehér vagy rozé borba szódát spriccelni. Sőt így kánikula tájékán egyenesen ajánlott!

Dédszüleink a nyári hőség idején még vermelt jéggel hűtött spriccert ittak. A millennium után az előző századfordulón kezdődött a divatja a fröccsnek, ivásban és a vendéglátóhelyi kínálatban egyaránt. A köznyelv és az irodalmi művek is hamar megkedvelték a "fröccs", "fröccsözni" szót, amely Krúdy Gyula, Molnár Ferenc, Bródy Sándor és Hunyady Sándor számtalan művében gyakorta fordul elő. Fokozatosan szokta meg a szót és az italt a nagyközönség.

A németből átvett "spritzer", illetve a "fröccs" szódavízzel higított bor. Vannak azonban másfajta fröccsök is. A máig népszerű Gundel vendéglő most is látható épülete teljes szépségében több mint száz éve készült el, de már a tizenkilencedik század hetvenes éveitől volt a helyén egy híres vendéglő, amelyet Wampeticsnek hívtak. Divat volt betérni oda. Az irodalmi, politikai, és művészvilágból jeles asztaltársaságok tartották benne rendszeres találkozóikat. Az egyik törzsasztalnál Rippl‐Rónai József, Móricz Zsigmond, a híres konferanszié Nagy Endre és barátaik társaságában született meg Újházy Ede nevezetes és máig kínált levese, amely eredetileg kakasból készült. Ugyanennél az asztalnál ittak először úgynevezett "újházy fröccsöt". A híres színész szódavíz

A vendéglátás megszámlálhatatlanul sok tréfás nevű fröccsöt kínál azóta is, például a "fordított", amely másként "hosszúlépés", 2dl szóda és 1 dl bor keveréke. A "fütty" volt a kisfröccs, vagy "rövidlépés" 1dl bor 1dl szóda ‐ mert egy füttyre ihatta meg a szomjazó. A nagyfröccs 2dl bor 1dl szóda tréfás neve "hajtás", vagy "húzós" ‐ egy hajtásra, húzásra lehetett a gallér mögé küldeni. A "mafla" fél liter bor és ugyanannyi szódavíz keveréke. A "házmester" 3dl bor és 2dl szódavízből áll. Fordítottja a "viceházmester". A "háziúr", vagy felénk "bivalykorty" 4dl bor és 1dl szóda, amit néhány helyen "nagy házmesternek" hívtak, a "lakófröccs", avagy "kisházmester" pedig, 1dl borhoz 4dl szóda. Érdekesség a "Krúdy fröccs" a nagy író kedvence. Aránya szokatlan, 9dl borhoz 1dlszódavízet kell önteni. Az író szerint, ilyen arányban a víz megnevetteti a bort. "Csattos" volt a kristályvizes üvegnyi, 1l bor és fél l szódavíz keveréke, lámpás pedig, a másfél liter borba öntött fél liter szóda.

Napjainkban is születnek érdekes nevű, és hasonlóan érdekes összetételű fröccsök. Például a "góré‐fröccs". Egy kispohár borhoz csak annyi szóda amennyi még a pohárban elfér. A "sóher fröccsnél" 9dl szódához 1dl bort kell adni ízesítőnek. A "kisvadász" 1dl vörösbor és 1dl cola, a "nagyvadász" pedig, 2dl vörösbor és 1dl cola keveréke. A "matrózfröccsnek" semmi köze a borhoz. Ha valaki ilyet kér, akkor egy korsó sörhöz fél deci rumot szervíroz a pincér, már ha ismeri a kifejezést. A "postásfröccshöz" sem kell bor. Ez, dupla kávé rummal. És van még egy, Krúdy által is emlegetett és Ruffy Péter írásaiból elhíresített, a "színészfröccs". Ahogyan ők írták igen szegény ital: tisztavíz szódával, és az is langyosan.

A végén álljon itt egy kedves történet a hatvanas évekből: A falusi kocsmába ellenőr érkezik a központból. Az ártáblán látja, ki van írva szép szálkás betűkkel: Nagy fröccs 3,20. Két cc‐vel ahogy illik. Kolléga úr ezzel a felirattal valami nem stimmel, ‐így az ellenőr. Kocsmárosunk hosszasan nézi a feliratot, majd megvilágosodik és így szól. Igaza van ellenőr elvtárs! És letörli az egyik C‐t. Barta László csárdagazda – Algyői Halászcsárda

MAGYAR ÉLET 2016. JÚLIUS

Fröccs lexikon (a teljesség igénye nélkül)

felismerték és hasznosították.

Kisfröccs: egy deci bor, egy deci szóda Nagyfröccs: két deci bor, egy deci szóda Hosszúlépés: két deci szódához adunk egy deci bort Házmester: három deci bor, két deci szóda Viceházmester: két deci borhoz öntünk három szódát Portásfröccs, avagy nagyházmester, esetleg háziúr: négy deci bor, egy deci szóda Kisházmester, sóherfröccs: egy deci bort, négy deci szóda Polgármester‐, régebben párttitkárfröccs: hat deci bor, négy deci szóda, literes kancsóban Alpolgármester: a polgármester fordítottja, vagyis négy bor fellazítva hat deci szódavízzel Krúdy‐fröccs: kilenc deci bor, egy deci szóda Lámpásfröccs: másfél liter fehérbor fél liter szódával Puskás‐fröccs: a legendás angol–magyar mérkőzés emlékére az arányok hat deci bor és három szóda.

Nem is csoda tehát, hogy a természetet e téren utánozni akarták a felvilágosodás korában, és az elemző kísérletek elvezettek a szódavíz feltalálásához. Az angol tudós, pap Joseph Priestly az első aki a széndioxidot vízzel elegyíti 1767‐ben, de hamarosan követi a genfi Jacob Schweppe, aki 1783‐ban egy hatékony, ámde titokban tartott módszert talál fel a mesterséges ásványvíz nagyipari előállítására. 1813‐ban Charles Plinth megalkotja és szabadalmaztatja a szifonfejet.

Szóda, a hungarikum

A mi tudós papunk, Jedlik Ányos 1826‐ban ért el újszerű eredményeket, amikor a távolról szállított balatonfüredi ásványvizet egy friss, mesterséges szénsavas vízzel, a szódavízzel helyettesítette. Ezzel alapozta meg a magyar szikvízipar történetét. Noha maga is belekezdett a gyártásba 1841‐ben, ezt hamarosan átadta unokaöccsének. Ő nem gazdagodott meg találmányából, de az elmúlt 175 évben nemzedékek sokasága és családok százezrei éltek meg e tisztes iparból.

Nekik megélhetést és további millióknak felüdülést és örömöt, enyhülést és élvezetet nyújtott ez az ital. Mindennapjaink természetes társává vált, olyan alapvető élelmiszer lett belőle, ami nem hiányozhatott a különböző néprétegekbe tartozó emberek asztaláról. Legnagyobb művészeinket is megihlette, irodalmi és képzőművészeti alkotások témája lett. Szerteágazó jelenlétével kivívta életünkben azt a kultikus szerepet magának, amit éppen egyszerűségével, szépségével, hasznosságának erejével és kirobbanó vitalitásával ért el.

Nincs igazi fröccs szóda nélkül, még akkor sem, ha ennek hiányában a szénsavas ásványvíz is megteszi. A fröccs készítés során ugyanis a szódavíz nagy nyomással spriccel a borba, így alaposabban elkeveredik a két összetevő, ráadásul sokkal intenzívebb lesz az szénsavassága, frissítő hatása.

Felemelő élmény vele találkozni, vágyakozunk utána, és rabjává válunk ki így, ki úgy. Élvezzük minden cseppjét mindig és mindenkor. Kitartunk mellette jóban és rosszban, neki panaszoljuk el fájdalmainkat és sérelmeinket, de vele együtt vigadunk is. Helye van az asztalunknál, helye van az életünkben! Magunkévá tesszük, átlényegítjük és mi is átlényegülünk tőle. Szomjunkat oltja, és tüzünket gerjeszti. Buborékokkal bombáz, és zuhatagként hűsít. Berobban a világunkba és elsimítja problémáinkat. Békít és felkavar. Kiss Imre ‐ Magyar Országos Szikvízkészítő Ipartestület

A szódavíz (másként szikvíz, a köznyelvben szóda is), nyomás alatt lévő szénsavas ital. „Szikvíznek” csak olyan terméket szabad nevezni Magyarországon, amit szifonfejes palackba, vagy speciális fejjel ellátott (szifonfejes felvezető szárral) szikvizes ballonba töltenek.

A Hungarikum Bizottság 2013‐ban felvette a szódavizet a nemzeti értékeket nyilvántartó Magyar Értéktárba. A szódavíz tehát hivatalosan is magyar nemzeti értéknek számít.

A szódavíz igaz és himnikus története

Mindig foglalkoztatta az emberiséget a különböző halmazállapotú anyagok keveredése, így a gázoké és a folyadékoké, melynek a természetben legkönnyebben megfigyelhető formája a szénsavas ásványvíz. Az érdeklődés középpontjában álltak ezek a vizek azért is, mert fogyasztásuk és a fürdővízként való alkalmazásuk jótékony hatásait hamar

MAGYAR ÉLET 2016. JÚLIUS

Világszínvonalú lovasközpont épül a Hortobágyon

Világszínvonalú lovasközpontot építenek Hortobágy‐Mátán, a tervezés előkészítése már megkezdődött ‐ jelentette be a földművelésügyi miniszter az 50. Hortobágyi Lovasnapok ünnepélyes megnyitóján, szombaton.

Fotó: Francz Ilona/FM

hiányosabb lenne. Fontosnak nevezte, hogy megbecsüljük azt az örökséget, ami már a világörökség része, és amely ízig‐vérig magyar és egy szóban kifejezhető: Hortobágy.

Fotó: Francz Ilona/FM

Fazekas Sándor jelezte: a Földművelésügyi Minisztérium a Hortobágyi Nemzeti Parkkal (HNP) és a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft‐vel közösen dolgozik a jelenlegi lovasközpont fejlesztésén annak érdekében, hogy a beruházással Hortobágy‐Máta világhírű lovasközponttá tudjon válni.

A mátai lovaspályán, ahol több mint száz ló, lovas és fogat sorakozott fel, a miniszter egyebek mellett arról beszélt, hogy a Hortobágyon a magyar érték ölt testet, a nomád pusztai tartás jelképe, amit szerte a világon jobban ismernek, mint Magyarországon.

Papp László (Fidesz‐KDNP), Debrecen polgármestere köszöntőjében emlékeztetett rá: a puszta a város egykori birtokaként megélhetést biztosított a debreceni cíviseknek. Debrecen ma is elkötelezett Hortobágy turisztikai vonzerejének növelése iránt ‐ fűzte hozzá. Hortobágynak megkerülhetetlen szerepe van az értékőrzésben, mind az állattartás hagyományai, mind a népszokások, mind a pusztai gasztronómia területén ‐ fűzte hozzá a polgármester. Medgyesi Gergely, a Hortobágyi Nonprofit Kft. ügyvezetője rámutatott: többes ünnep is van az idén a Hortobágyon. Azon túl, hogy 50 éves a lovasnapok programsorozata, 100 éves a híres debreceni ötösfogat hintója és 200 éve kezdődött meg a nóniusz ló tenyésztése.

Fazekas Sándor, Papp László, valamint Pajna Zoltán (Fidesz‐ KDNP), a Hajdú‐Bihar Megyei Közgyűlés elnöke és Kovács Zita, a HNP igazgatója az öt ló húzta 100 éves debreceni hintón gördült be a megnyitó helyszínére, a mátai lovaspályára. Az 50. Hortobágyi Lovasnapok vasárnap estig tartó programjában többek között díjugratás, hortobágyi csikósok versenye, hagyományőrzők bemutatója, fogathajtó verseny, MTI/FM Sajtóiroda lovastusa szerepelnek.

Tovább bővült a Hungarikumok Gyűjteménye és a Magyar Értéktár A magyar cimbalommal, a Törley pezsgővel, a Piros Arannyal és az Erős Pistával, illetve a kaptárkövekkel és a bükkaljai kőkultúrával bővült a Hungarikumok Gyűjteménye ‐ közölte a földművelésügyi miniszter a Hungarikum Bizottság pénteki, kisvárdai ülését követően az MTI‐vel.

Fotó: Francz Ilona/FM

Fazekas Sándor méltatta az 1100 éves magyar lovashagyományokat őrző félszázados Hortobágyi Lovasnapokat, amely nélkül a magyar lovasélet szegényebb,

Fazekas Sándor elmondta, a bizottság döntése értelmében bekerült a Magyar Értéktár tételei közé a magyar pásztor‐ és vadászkutya fajták, az egri bikavér, a tiszai halászlé, a Mihalkó‐ féle hortobágyi pásztorkalap, a mirelittermékek, a tiszavirág és a tiszavirágzás, a dobostorta, valamint az Országos Kék Túra.

A Hungarikumok Gyűjteményébe a pénteki döntéssel már 60

MAGYAR ÉLET 2016. JÚLIUS

példaértékű, igazán komolyan vették ezt az össznemzeti ügyet ‐ mondta el a helyettes államtitkár.

Szakáli István Loránd beszédében rámutatott: a helyi értékek olyan erőforrások, amelyre komoly helyi gazdaságfejlesztési politikát lehet alapozni. Szerbia és Magyarország között kialakult jó viszony előremutató, hosszútávú gazdasági kapcsolatok alapját feltételezi. A Délvidéken is, helyi, fenntartható gazdaságfejlesztésre van szükség, aminek a helyi értékekre is kell épülnie. Nem létezik helyi turizmus, ha nem mutatjuk meg mivel rendelkezünk, mindehhez feltétlenül az szükséges, hogy feltárjuk és számba vegyük helyi értékeinket, hogy a messziről érkezők is megcsodálhassák ezeket.

Fotó: Pelsőczy Csaba/FM

érték tartozik, a Magyar Értéktár pedig 143 tételesre bővült ‐ tette hozzá a miniszter.

A tárcavezető az új hungarikumok kapcsán hangsúlyozta, a világszerte ismert magyar cimbalom az egyik legfontosabb magyar népi hangszer, zenéjét az egész világon szeretik, a Föld legtávolabbi pontjaira is eljutott.

A Piros Arany és Erős Pista paprikakészítmények pedig a magyar konyhának és étkezési kultúrának fontos elemei.

A helyettes államtitkár arra biztatta a jelenlévőket, hogy csatlakozzanak az értékgyűjtő munkához, mert ezzel hozzájárulnak a helyi gazdaság növekedéséhez, a helyi magyar közösségek megmaradásához.

Varga Tamás, a Vajdasági Magyar Értéktár Bizottság elnöke beszédén felhívta közönség figyelmét arra, hogy a fiataloknak szükségük van arra, hogy a múlt és a jövő összekapcsolódjon az életükben. Tisztában kell lenniük az elődeik által teremtett értékekkel, ebben a jövőt építő munkában kiváló segítséget nyújthat a hungarikum mozgalom a délvidéki magyarság Földművelésügyi Minisztérium Sajtóirodája számára.

A világmárkának számító Törley pezsgő mintegy száz országban kapható, a legfinomabb magyar borok és pezsők sorát egészíti ki. A kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra pedig egyedülálló MTI természeti jellegük miatt kapták meg a címet.

Hungarikum utca nyílt a IV. Kanizsa Feszten A hungarikum mozgalom sikertörténet, ugyanis megfelelő módon reagált a Kárpát‐medencei magyar közösségek belső igényeire ‐ mondta el Szakáli István Loránd agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár a délvidéki Magyarkanizsán, a Fiatalok a Magyar Kultúráért Alapítvány és a Délvidék Kutató Központ által megrendezett IV. Kanizsa Feszten, a hungarikum utca megnyitóján.

A IV. Kanizsa Feszt keretein belül megrendezett szabadegyetem nyitóeseményén, a hungarikum utca átadóján Szakáli István Loránd elmondta: a hungarikum törvény, fiatal törvény, de gondolati hátterét tekintve sokkal régebbre tekint vissza. A hungarikum mozgalom sikertörténet, ugyanis megfelelő módon reagált Kárpát‐medencei magyar közösségek belső igényeire. Ezek a kisebb közösségek meg kívánták menteni és mutatni a saját értékeiket a külvilág számára. Egy olyan bátor, nemzeti törvény lépett érvénybe 2012‐ben, amely magyarság egészét megszólítja, bárhol is éljenek a világban.

A hungarikum törvény tavalyi módosítása óta a határokon túl is sikerült dinamizálni a magyar közösségeket, sorra jöttek létre a nemzetrész értéktár bizottságok az elmúlt egy évben. A vajdasági magyarság hozzáállása az értékmentő munkához

MAGYAR ÉLET 2016. JÚLIUS

„Beleírom a hegedűimbe, hogy Budapest”

Pintér Zsanett

Beszélgetés Faragó‐Thököly Márton, Budapesten élő második generációs kanadai magyar hegedűkészítő mesterrel

idő után elkezdett érdekelni a népzene is. Elég komolyan belemerültem mindkettőbe, ez lett a magyar iskolám. Nagyon megkedveltem a zenét és a fával is mindig szerettem dolgozni. Lőrincz Béla korondi származású tánc‐ és fafaragó mester munkái nagyban hozzájárultak a faragás iránti szenvedélyemhez.

Érdekelt a zene és a faragás is. Honnét jött az ötlet, hogy hangszerkészítő legyél?

Anyai nagyszüleid és édesapád is más‐más úton került Kanadába a XX. század történelmi viharaitól nem mentes Magyarországról. Ki milyen módon került az óceán túloldalára?

Thököly Imre nagyapám Erdélyből menekült Magyarországra a II. világháború után, Szekszárdon találkozott nagymamámmal. Aztán megszületett a nagybátyám, aki 7 éves volt mikor kitört az ’56‐os forradalom. Nagyapámnak volt nagy adag hazafisága, harci tapasztalata és fegyverismerete. Részt vett a szekszárdi harcokban, így onnan muszáj volt menekülniük. '57 elején már Kanadában voltak, édesanyám, Thököly Ildikó már Montreálban született. Édesapám, Dr. Faragó György, 1936‐ban születetett Szerencsen, református lelkész fiaként. Debrecenben kezdte el az orvosi egyetemet, majd mikor kitört a forradalom, ő is részt vett benne, jobb irányba szerette volna terelni az országot, ezért neki is mennie kellett. Angliában fejezte be az orvosit és angol állampolgárként ment a 60‐as évek végén Kanadába, Torontóba. ’76‐ban találkoztak szüleim Montreálban a Szent István bálon.

Hogyan sikerült a kanadai közegben megőrizni a magyarságotokat? Nem lehetett egyszerű, hiszen, ahogyan te fogalmaztál az angol nyelv „ragadós” tud lenni.

Otthon mindig magyarul beszéltünk, amiért nagyon hálás vagyok szüleimnek, nagyszüleimnek. A másik két nagyon fontos tényező a közösség és a református templom voltak. Minden hétvégén jártunk a magyar iskolába, vasárnap templomba, a Magyar Ház volt a második otthonom. Fiatal korában az édesanyám tanította a Kodály tánccsoportot, magam is négy éves korom óta táncolok. Ez igen erős nevelőeszköz volt és egy

A tánccsoporton belül volt néhány nem magyar származású tag, aki megtanult magyarul enni, inni, táncolni, sőt beszélni is. Volt egy nagyon kedves lengyel származású barátom, Mattheus, aki a zenébe és a lengyel kultúrába is mélyen beleásta magát, majd haza is költözött Lengyelországba. Az egyik barátja talált egy hangszerkészítő kurzust az OCAD‐ban, Torontóban. Tudta, hogy én is érdeklődöm és hívott, hogy miért nem próbálom ki. Heti egyszer jártam, fél évig. Megkedveltem és szerettem volna továbbfejleszteni a tudásomat. Egy‐két ismerősöm ajánlotta, hogy beszéljek Michael Reményivel, akinek a Bloor Streeten van hangszerszalonja (House of Remenyi). Találkoztunk, de nem tudott fogadni, mivel nem ilyen profilú a boltja. Ajánlott egy iskolát Budapesten, hiszen tudta, hogy magyar vagyok és az állampolgárság megszerzésével könnyebben tudok majd felvételizni. Azóta is baráti szeretettel figyeli a pályafutásomat. Húsz évesen ideköltöztem, majd elvégeztem a Liszt Ferenc Zeneakadémia hangszerészképző szakát. Hivatalosan hangszerész vagyok, azon belül húros‐pengetős, hegedűre, brácsára és csellóra specializálva. Magyarországon a 16. századig vezethető vissza a hegedűkészítés hagyománya, a magyar iskola már a 19. század elején kialakult. Erős, jellegzetes.

Hogyan kell elképzelni az oktatást?

A képzés húsz százaléka oktatás, nyolcvan százaléka műhelymunka, azaz a húsz napból három napot voltam iskolában. Tanultunk elméletet, akusztikát (fizikát) és kémiát is, mert a lakkokat össze kell valahogy főzni. Tudnunk kell elméletben minden hangszer készítésének a módját a zongorától a trombitáig. A gyakorlat alatt igyekeztem mindent megtanultni a mester mellett, öt éven keresztül. Mikor vége volt a munkaidőnek, akkor is odaültem a mester mellé és néztem hogyan csinálja. Nem kérdeztem, csak néztem. Az öt év alatt majdnem nyolcvan hangszert készítettünk Japánba. Hegedűt, brácsát, csellót. A gyakorlat belém ivódott. A mesterem olyan stílust képviselt, hogy a belső munkát is csináljuk meg szépre, a legszebbre. Nem azért mert látni fogják, hanem mert te tudni fogod. Mikor kialakítasz valamit egy szájról‐szájra, vésőről‐vésőre, gyaluról‐gyalura terjedő hagyományt követve, akkor az ember megtanul valamit és az beléivódik. Életmóddá válik. Létrehozunk egy olyan formát, aminek a megalkotásában három fontos hozzátevő segít: a természet ‐ hiszen nem mi csináltuk a fát ‐, a mester és a zenész. E három nélkül nem jönne létre a hangszer. Türelem, szakszerűség és alázat kell hozzá.

Miután kitanultad a szakmát, nem mentél vissza Kanadába. Az öt év alatt olyan kapcsolataid, klientúrád alakult ki, amit nem szerettél volna megszakítani?

MAGYAR ÉLET 2016. JÚLIUS

Felmerült, hogy visszamegyek Torontóba, de aztán találkoztam itt a kedvesemmel. Feltettem magamnak a kérdést, hol érezném magam rosszabbul, és valószínűleg ott. A közösség és a család azonban nagyon hiányzik. Ott nőttem fel, ők ismernek engem igazán és járultak hozzá ahhoz, hogy milyenné váltam, ki lettem. Nehezen találok itt olyan közösséget amilyen az eredeti volt. Azt nem lehet újramásolni. Így kétlaki életet kell élnem, hisz a hegedűkészítés mindig is egy nemzetközi szakma volt. Mikor a segéd megkapta az oklevelét, elment vándorsegédnek és járta Európát. Majd vagy hazament, vagy talált magának olyan helyet ahol maradhatott. A piac is meghatározó, illetve kanadai fából nem lehet jó hangszert készíteni. Ugyan kifogástalan a kanadai jávorfa, fölvágva, megmunkálva is gyönyörű, de bothangja van. A legjobb alapanyag itt, Közép‐ Európában van. Stradivariék is a bosnyák vidékekről származó jávort és észak‐olaszországi fenyőt használtak a hegedűkhöz.

hangszerrel viszont érvényesülhet a sajátja. A hegedű nem felejt. Garanciát vállalok a hegedűimre, de egy új hangszerrel nem lesznek nagy problémák. Be kell, hogy álljon, élő korpuszról van szó. Lehet, hogy már ki van vágva a fa és ki is van szárítva, ez mégis egy folyamatosan mozgó, élő tárgy. Minél többet zenélnek rajta, annál jobban összebarátkoznak a sejtek, annál jobb lesz a hangja. Kinyílik a hangszer.

Vannak tipikusan általad alkalmazott jegyek, ami alapján beazonosítható, hogy te készítetted a hegedűt?

Mennyi idő alatt készül el egy hegedű?

Három hónap alatt, ötszáz óra munkával. Ha kérnek berakást is,

Ahhoz még sok időnek kell eltelnie, de hozzáértő barátok bizonyára tudják. Vannak szakértők, akik felismerik, hogy egy Stradivari melyik évben, melyik korszakában készült, a fa melyik erdőből lett kivágva. Létezik a dendrokronológia, az évgyűrűk története. Be tudják dátumozni, hogy a fa például melyik évben lett kivágva.

A műhelyed a lakásod is egyben. Milyen lehetőségeid vannak, hogy új vevőkkel ismertesd meg a hangszereidet?

az önmagában még plusz egy hónap. Ilyenkor először kikarcoljuk a motívumot, majd a karcolást meg kell duplázni, hogy ki lehessen vágni. Majd 1,2 mm‐es vésővel kivájni, ezután magát a berakást kell elkészíteni, esetleg készen megvenni, végül behajlítani, beilleszteni, beragasztani és eldolgozni. A száradásokat szakszerűen meg kell várni, illetve a lakkozást, az enyvezést is. Csak természetes, állati eredetű enyveket használunk. A fát egy hasábban választom ki, veszem meg, ami úgy néz ki, mint egy tűzifa. Fontos a fára hallgatni, mert az megmondja nekünk, hogyan munkáljuk meg. Kopogtatással, faragással, lemezvékonyítással tudjuk elérni a kívánt akusztikát.

Általában rendelésre készülnek a hangszereid?

Kész hangszereket is lehet vásárolni, de az összetevők alapján rendelésre is készítünk. Ebben az esetben folyamatosan kapcsolatban vagyunk a klienssel, aki 1‐2 hetente meglátogat, az új hangszer és a zenész így együtt fejlődhet. Egy régi, háromszáz éves hangszerben benne van a volt tulajdonosainak a zenélése. Ezt nem lehet kiverni belőle, a zenész ezért alkalmazkodik és egy másik ember stílusát használja. Új

Minden évben megrendezzük a Wine & Violin Hegedűkészítők Szalonját, amit 5 éve kezdetem el szervezni a Fonó Budai Zeneházban. A rendezvény a magyar borokra, a magyar hangszerekre és a magyar zenészekre helyezi a hangsúlyt. Hegedű‐ és borkóstolás. A rendezvényen a hangszerkészítő, a zenész, az amatőr, a borkedvelő mind össze tudnak gyűlni és közös szakmai párbeszédet kezdeményezhetnek. A legjobb magyar borászokat és hegedűkészítőket választom ki magam mellé. A rendezvényeken koncertet adott többek között Baráti Kristóf Kossuth‐díjas hegedűművész (aki egy majdnem 300 éves Stradivarin hegedűl), a Strucz Quartet, a Kodály Vonósnégyes, a Bartók Vonósnégyes, Roby Lakatos és a Dresch Quartet is. Szeretném, ha a jövőben ez a rendezvény a torontói magyar közösséghez, illetve a kanadai szakmai és érdeklődő közönséghez is eljutna.

Több, mint tíz éve élsz itt Magyarországon. Meghatározó kanadai magyar gyökerekkel és a vággyal, hogy az otthoni‐ itthoni közönségnek is megmutathasd, mit tanultál és mire jutottál.

A múltat nem szabad elfelejteni. Ahonnan jöttem, akik idáig elvezettek a családom, a szüleim és a nagyszüleim, Inokai Koppány mostohaapám és családja. A magyar templom, a magyar ház, azon belül a tánccsoport. Kanada egy erős alapot adott, otthont a családomnak ’56 után. Én úgy próbálok tenni a hazámért, hogy beleírom a hegedűimbe, hogy Budapest és hosszú ó‐val és ö betűvel sütöm bele a nevemet. Fotó: Ficsor Márton, 2016

MAGYAR ÉLET 2016. JÚLIUS

Báró elvtárs

értelmiségiek szólalnak meg, rávilágítanak a Szekuritáté és a pártvezetők disznóságaira.

Ezt a – képzelőerőt megmozgató, a közép‐ és kelet‐európai kommunista berendezkedésre is utaló – címet választotta a közelmúltban magyarul is megjelent könyvének Jaap Scholten Budapesten élő holland író.

Olvashatunk például a hírhedt Duna‐csatornáról, a jilavai és szamosújvári iszonyatos börtönviszonyokról, a kollektivizálás menetéről vagy akár a KGB vigyázó szemeiről. Aztán tátva marad a naivabb ember szája, amikor a bukaresti vagy budapesti újgazdagokról kezd olvasni, szép számmal van köztük volt szekus és ávós.

A könyv alcíme: Utazás az erdélyi arisztokrácia letűnő világában (Corvina Kiadó Budapest, 2014). A művet a kiadó izgalmas, megrendítő és felkavaró riportokat tartalmazó dokumentarista munkának tartja. Megkapta Hollandiában a történelmi témájú alkotásoknak járó kitüntető díjat (Libris Geschidenis Prijs).

A szerző a ’89‐es fordulat után, a diktátor‐pár kivégzését követő napokban Bukarestbe utazott, hogy meglátogassa a Hollandia nagyköveteként ott dolgozó nagybátyját. Majd Erdéllyel kezdett ismerkedni. Sok mindent látott‐hallott ismétlődő ideutazásai alkalmával, 2006‐ban pedig már azért jött az általa igen megkedvelt Erdélyországba, hogy riportot készítsen a törvénytelen erdőirtásokról. Akkor hallott először az erdélyi birtokos nemesség, illetve az arisztokrácia 1949‐es kitelepítéséről, vagyonának teljes elkobzásáról és a családok kényszerlakhelyre, munkatáborokba hurcolásáról.

A fiatal holland író búvárkodásba kezdett, igyekezett az Erdélyről/Romániáról szóló ismereteit gyarapítani személyes kapcsolatai révén is, mi több: hogy még otthonosabban, szakszerűbben mozoghasson a kisemmizési témában, Buda‐ pesten elvégezte a Közép‐Európai Egyetem társadalom‐ antropológia szakát. Felismerte Erdély sokszínűségét, úgy vélte, van hasonlóság szülőföldünk és Hollandia közt.

Majd megtudta, hogy a 80‐as években a román diktátor áruba bocsátotta az erdélyi németeket és zsidókat, valamint azt is, hogy 1947‐ben mind Magyarországon, mind Romániában törvény által eltörölték a történelmi réteget, a birtokos nemességet. Megtiltották a családi nemesi/főnemesi címerek, a címek és rangok, a birtokra utaló nemesi előnevek használatát.

A szerzőtől sógornője megkérdezte, miért érdekli oly nagyon őt az erdélyi történelmi családok helyzete, miért akar könyvet írni róluk? A többféle válaszból ezúttal csupán egyet‐kettőt említek: mert az erdélyi birtokos nemesség és annak felső rétege, az arisztokrácia népközelben élt, értéket, kultúrát teremtett, ez a réteg volt az iskola‐ és templomépítő, mégis 1945 után drámai sorsban volt része, kisemmizte, szolgasorba taszította őket a kommunizmus.

Erről eddig nagyon keveset írtak és Nyugat‐Európában szinte senki sem ismeri múlt századi sorsukat és történetüket – sorolta a szerző, majd a legvégén azt a tulajdonságukat említette, amely mindannyiukat összeköti: az állhatatosság. Jaap Scholten a mintegy hatvan interjú alapján készült történeteket három részben írja le: az első a kommunizmus előtti időkről szól, a második az 1945–1989 közöttiről, a harmadik a ’89 utániról. Szó esik ezekben a fejezetekben egyebek mellett a Nyugatra távozásról, az ittmaradásról, visszatérésről, újrakezdésről. A történetekben igen gazdag, jól dokumentált munkában hiteles személyek, történészek, más

Egyetemi tanár mondja a könyvben, hogyan kaparintották meg az elkobzott vagyonokat ezek az emberek, ’89 után pedig gyarapították. De nem érzik magukat biztonságban – mondja a professzor –, ezért hordják a készpénzzel megpakolt nagy sporttáskákat Lichtensteinba. Egy olasz bankár pedig arról beszél, hogy a most vagyonos románok körében a világ legtermészetesebb dolga, hogy cégeiket beviszik egy külföldi holdingba, amelynek Hollandiában, Cipruson vagy Máltán van a székhelye.

Arra is volt példa Bukarestben, hogy egy 16 éves kamasz a szülei hitelkártyájával és jóváhagyásával Maseratikat és Lamborghiniket vásárolt... (Kezd most már oszlani előttem a homály, miért nincs pénz az 1949. március 2‐a éjszakáján kisemmizett és évtizedeken át üldözött földbirtokosok kártérítésére, de a szántóföld is elfogyott a törvényes 50 hektár visszaméréséhez, emellett az erdő is vészesen fogy a volt tulajdonosok elől. De csak előlük! Kell‐e vajon csodálkoznunk, miért késik a volt politikai foglyoknak és elhurcoltaknak a tavaly év vége felé megígért méltányosabb anyagi megbecsülés postázása? Talán a miniszterelnök tudna erre válaszolni.)

Azt mondja a szerző a magyar kiadáshoz írt előszóban, hogy az olvasó a Bánffy, Bethlen, Haller, Kálnoky, Mikes és Teleki család gazdag történetét tartja a kezében. Ez csak részben fedi a valót, ugyanis a velük rokoni kapcsolatban álló más főnemesi és köznemesi történelmi családokról is bőven szó esik a könyvben.

Talán ezért beszél az író egy helyen DO‐arisztokráciáról (D. O. = domiciliu obligatoriu, azaz: kényszerlakhely; személyi igazolványukban a fénykép fölött díszelgett a megbélyegző D. O.). Néhány név felsorolása után azt mondja egy helyen a könyvben Scholten: amennyire meg tudtam ítélni, ezektől az emberektől idegen a képmutatás, iszonyú erő halmozódott fel bennük, talpig becsületesek, és erkölcsileg kikezdhetetlenek. Ez pedig nem semmi! – ahogy mondani szoktuk a mai nyelvi divat szerint.

Sok mindenről lehetne és kellene még írni Jaap Scholten könyvének apropóján. A terjedelmi korlátok azonban még csak néhány megjegyzést engednek: az irodalomjegyzék, időrendi áttekintés, fogalomtár, a térképek és fényképek igencsak előnyére válnak a vaskosabb kötetnek. A gördülékeny szöveg a szerző és fordító (Bérczes Tibor) kifinomult stílusérzékét dicséri. Végezetül: találkoztam azzal a könyvben említett „birtokáról kiebrudalt nemes”‐sel, aki egy elhagyatott sepsiszentgyörgyi kávézóban beszélt az írónak és tolmácsának a kitelepítés éjszakájáról, és azt mondta: a Báró elvtárs remek könyv, Jaap Scholtennek gratulálok! kronika.ro Jaap Scholten 2016. július 9‐én a Parameter vendége volt, ahol bemutatta a könyv amerikai kiadását, mely 2016. májusában jelent meg. Fotó a 2. oldalon.

MAGYAR ÉLET 2016. JÚLIUS

Még ilyet! – Köbli Norbert ’56-os trilógiája Huber Zoltán Az Osztrák‐Magyar Monarchia végnapjaiban játszódó Félvilág kapcsán már dicsértük Köbli Norbert forgatókönyvíró azon törekvését, hogy a krimi és a thriller univerzális műfaji eszközeit sajátosan magyar témákkal, a velünk élő történelem játékfilmes feldolgozásával próbálja vegyíteni. A három különböző rendezővel, Köbli forgatókönyveiből készült tévéfilmek bátran ajánlhatók azoknak, akik izgalmas és fordulatos, szigorúan fiktív történeteken keresztül szeretnének némi ízelítőt kapni a korszak fojtott hangulatából.

A laza trilógia 2011‐es nyitódarabja, A vizsga 1957 végén játszódik. A forradalom leverése után az Államvédelmi Osztály próbára teszi az ügynökeit és megpróbálja kideríteni, kiben bízhat. Köbli az ügynökös‐besúgós történelmi hátteret komor alapmotívumként és motivációként használja, de egy sokkal univerzálisabb, átverésekre és árulásokra épülő drámai helyzetben mozgatja a figurákat. A kémfilm és a noir ismerős sémáit végig okosan használja és végül olyan meglepően kavarja meg őket, ami hollywoodi mércével is becsülendő írói teljesítmény.

Bergendy Péter rendező a szűkös költségvetésből is erényt tud kovácsolni, a rendelkezésre álló lehetőségek (komolyabb statisztéria, külső díszletek) hiánya feszesebbé és zártabbá teszi a történetet. A folyamatosan alakuló erőviszonyok újabb és újabb helyzeteket teremtenek, ahol Bergendy elsősorban a színészeire hagyatkozik, amit Nagy Zsolt, Kulka János és Scherer Péter kiváló alakításokkal hálálnak meg. A vizsga a bizalmatlanság filmje és mint ilyen, a konkrét helyzettől függetlenül is élvezetes, de csak vele lehet teljes igazán.

A két évvel később készült Szabadság különjáratmár valós eseményekből, az 56‐os forradalmat pár hónappal megelőzőgépeltérítést használja kiindulópontnak. A Budapestről Szombathelyre tartó járatot hét cementgyári munkás ejtette túszul és végül egy nyugat‐németországi katonai reptéren landoltak, és az elkövetők ott is maradtak. Köbli nem rekonstruálni szeretné az egyébként véres és erőszakos eseményeket, inkább a szabadság iránti vágy és a megalkuvás, a gyengeség konfliktusa érdekli.

A hét géprablóból az író hármat tart meg és a szökést szigorúan személyes indokokkal magyarázza. A diktatúra szorítása csak a háttérben sejlik fel, a szűk helyszínre, egy repülőgép belsejébe zárt szereplők közötti viszonyokat szerelmi‐ és egzisztenciális drámák mozgatják. A három alkotás közül ez döccen meg a legtöbbször és veszít a feszültségéből, ám így is élvezetes hatvan percet tartogat. A magyar filmben ritkán látható helyszín (egy repülőgép utastere) mellett Tenki Réka és Varju Kálmán játéka is kimondottan emlékezetes.

Köbli A vizsga és a Szabadság különjárat forgatókönyvei után érezhetően nagyobb magabiztossággal mozog az ötvenes évek

fojtott, paranoid légkörében. A trilógia záró darabja, Aberni követ az 1958‐ban, a svájci magyar nagykövetségen történt túszdrámát dolgozza fel. Mivelaz esetről csak igen kevés, egymásnak ellentmondó információ áll a rendelkezésünkre, ám az eseményeket fedő homály kissé paradox módon valójában segítette az alkotókat. Az izgalmas eseménysor ideális alapanyag, hisz ez is egy zárt helyszínen, néhány szereplővel elbeszélhető. A forgatókönyv már szorosabban követi a feltárható tényeket és a korabeli (külföldi) híradásokba is bekerült végkifejletig jut el, az elképzelt cselekmény e két fix pont között bontakozik ki.

A feszültséget a figurák ellentétes motivációi, a pszichológiai játszmák és az információk ügyes visszatartása adják, míg az alaphangulatot a diktatúra és a forradalom határozzák meg. A forgatókönyv megfelelő ütemben váltja a nézőpontokat, óramű ‐pontosággal adagolja a fordulatokat és a párbeszédei is gördülékenyek. A berni követ jobban pörög és következetesebb, mint A vizsgavagy a Szabadság különjárat. A dráma koncentráltabb, a korszak nyomasztó hangulata szinte tapintható.

Szász Attila rendező szerencsésen elkerüli a televíziós produkciókat kísértő műviséget és egészen filmszerűvé varázsolja a végeredményt. A remek színészi teljesítmények pedig most is felteszik az i‐re a pontot: Kádas József és Szabó Kimmel Tamás párosa kiegyensúlyozottan indulatos és elszánt, Kulka János foglyul ejtett nagykövete igazi telitalálat.

Akárhonnan futunk neki, az említett három tévéfilm üdvözölendő irányokba mutat és komoly reményekkel kecsegtet. A magyar témákat, történelmi traumákat feldolgozó, globálisan is versenyképes thriller, kém‐ vagy bűnfilm egyáltalán nem lehetetlen vállalkozás.

MAGYAR ÉLET 2016. JÚLIUS

Egy modern kori Leonardó

A Karinthy‐gyűrűt egy modern kori Leonardó kapta, aki egy egész falu életét változtatta meg.

filmeket készíteni. Ezek a történetek fejben már megvannak.” Szőke András rendezőként és/vagy színészként szerepelt például a Roncsfilmben (1992), a Gengszterfilmben (1997), a Csudafilmben (2005), a Hasutasokban (2007), a Bakkermannban (2007) és a Papírkutyákban (2008).

Egy egész falu életét megváltoztatta Szőke András

A gyógyszappanok és péksütemények mestere lett a színész‐ rendező, aki Taliándörögdön nemcsak hogy újraélesztette az addig elhagyatott plébániát, de az egész faluközösség testi‐lelki állapotát jó formában tartja.

Szőke Andrást sokan ismerik – színészként, rendezőként, műsorvezetőként vagy épp humoristaként ‐, kevesen tudják azonban róla, hogy már több mint húsz éve foglalkozik természetgyógyászattal, kutatja a gyógyítás ősi módszereit. Ez is közrejátszott abban, hogy több mint húsz évvel ezelőtt Taliándörögdöt választotta otthonául. Szőke András és Badár Sándor (Fotó: Máthé Zoltán / MTI)

A Rádiókabaré kiemelkedő teljesítményt nyújtó alkotóit és előadóit elismerő díjat szerdán adta Szőke Andrásnak át a Magyar Rádió Márványtermében Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója, valamint Vaszily Miklós, az MTVA megbízott vezérigazgatója. Szőke András mostani lakó‐ és alkotóhelyén, a Veszprém megyei Taliándörögdön is stílust teremtett: „egy reneszánsz ember, modern kori Leonardo, aki fest, épít és rádiót épített a helyi plébánián”.

„Az elmúlt 30‐35 évben Szőke András nélkül rengeteg fontos film nem készülhetett volna el, és nemcsak a stand‐upot teremtette meg Magyarországon, hanem a létével is bizonyos humoros életformát alkot” – méltatta a díjazottat alkotótársa, Badár Sándor, aki három évvel ezelőtt kapott Karinthy‐gyűrűt. Megjegyezte, hogy életük összefonódott Szőke Andrással, együtt indultak a szentesi Horváth Mihály Gimnáziumból. Mint fogalmazott, a szentesieknek genetikailag egy plusz mondattal több van az agyukba építve, „ezért is juthatott eszébe Bandinak, hogy egy szuper 8‐as kamerával forgasson játékfilmet, ettől aztán ezek nemcsak humorosak, hanem szürreálisak is lettek”. Felidézte, hogy legismertebb mozijában, a Roncsfilmben Szőke András a VIII. kerületi lét dialógjait mutatta be utánozhatatlanul.

Badár Sándor szerint Szőke András mostani lakó‐ és alkotóhelyén, a Veszprém megyei Taliándörögdön is stílust teremtett: „egy reneszánsz ember, modern kori Leonardo, aki fest, épít és rádiót épített a helyi plébánián”.

Szőke András az MTI‐nek elmondta: kollégáival mindig egy bizonyos réteget próbált elemezni, a kisemberek, a vidéki emberek történetei érdeklik. „Amiket én csináltam, azok elsősorban mesék, amelyeken talán lehet nevetni. Zavarba ejt, hogy akik a díjról döntöttek, úgy látták, ez érdemel annyit, hogy a tevékenységet elismerjék” – fogalmazott. Kitért arra is, hogy folyamatosan filmezik, ad be forgatókönyveket, de most, úgy tűnik, olyan világ van, amelyben ezekre nincs szükség. „Ma már modern rendszerek vannak, az internet világában akár újra alternatív módon lehet

A hatszázas lélekszámú Balaton‐felvidéki falucskában nemcsak saját otthonát építette fel, de a szomszédos Monostorapátiban lakó plébános hívására az elhagyatott plébániába is életet lehelt.

Pályázati támogatás nélkül, saját munkájukkal újították fel az épület, tették rendbe a kertet, a plébánia egykori nyári konyhájában pedig ma már pékség működik. A kemencét maga Szőke András álmodta meg, s a faluban mindenki által jól ismert Laci pék süti péntek esténként a kenyeret – hangzott el a M1 Tessék műsorában egy tavalyi interjú során.

Az épület szép lassan sokfunkciós közösségi térré változott. Szőke András elgondolásából Ősök Háza néven létrejött egy rendhagyó helytörténeti múzeum, a kisszoba rádióstúdióként működik, a nagyteremben pedig a gyógynövények feldolgozása kapott helyet. A Balaton‐felvidéken honos gyógynövényeket gyűjtik, s az alkoholba áztatott növényekből masszázsokhoz való kencék és a legkülönfélébb problémákra alkalmazható kézműves gyógyszappanok készülnek.

A receptúrák nagy része a plébánia levéltári anyagaiból, a kolostori gyógyászat iratanyagaiból, püspökségeken meglévő régi receptúrákból származik. Szőke András és állandó segítői, Orsi és Gábor a szappanokban

MAGYAR ÉLET 2016. JÚLIUS

a szerzetesi és a népi gyógyászat világát az ősi ajurvéda módszerével ötvözik, amelynek lényege, hogy a bedörzsölésen keresztül, a bőrön át szívódnak fel a jótékony hatású anyagok.

Szőke András már Budapesten is foglalkozott természetgyógyászattal és masszázzsal, de, mint mondja, ott nem volt hozzá megfelelő élettér. Taliándörögdön közvetlen kapcsolatban lehet állni az anyaggal, a rügyekkel, a gyökerekkel, a fákkal, a vízzel, a forrásvízzel.

Szőke András, ha kell, talpmasszázst ad a dörögdi plébánia udvarán, máskor filmet készít, rádióműsort vezet, plébániát újít, közösséget épít, kenyeret süt és gyógynövényeket dolgoz fel. De szerinte ezek korántsem szerteágazó tevékenységek – minden egy pontba fut össze. A legnagyobb öröme az, hogy, ha töredékesen is, de továbbadhatja másoknak, amit a régiektől tanult. polgarportal.hu

A világ vezető szaklapjai dicsérik a Hajdu-film egyetemista operatőreit „Egy tehetséges, új generáció lép színre a magyar filmgyártásban.”

Miskolczi Péter, Kisteleki Márton, Pásztor Péter, Chilton Flóra és Hejüsz Betti

Gajdics Dávid, Hejüsz Betti, Kisteleki Márton, Miskolczi Péter, Szalai Márk, Pásztor Péter, Simon Tamás, Szilágyi Gábor, Tóth Levente, K. Kovács Ákos, Tímár Gergely.

A hallgatók az elmúlt évben Hajdu Szabolcs rendezői kurzusán vettek részt, a forgatáson pedig a film egy‐egy részének operatőri feladatait látták el, így a gyakorlatban is kipróbálhatták a tanultakat.

A július 7‐én tartott bemutató után a világ két vezető szaklapja, a Variety és a The Hollywood Reporterkülön kiemelte a metropolitan‐es diákok teljesítményét.

A The Hollywood Reporter azt írta: „Színházi eredete és az egyetlen helyszín ellenére, egyáltalán nem tűnik színpadiasnak, mert a rugalmas kamerakezeléssel mindig közel marad a szereplőkhöz. A látvány egysége különösen annak tudatában meglepő, hogy nem kevesebb, mint 13, nem túl rutinos operatőr munkáját dicséri, akik egy‐egy részt forgattak. Ők mindannyian Hajdu filmiskolai tanítványai.„

A Variety szerint: „Az ügyes filmadaptáció kifinomultan használja a nagyközeliket és a folyamatos kameramozgást a lakáson belül, így egy pillanatra sem tűnik színpadiasnak, annak ellenére sem, hogy a cselekmény mindvégig ugyanabban a szűk térben zajlik. A kifinomult és egységes képi világ rácáfol arra a tényre, hogy Hajdu nem kevesebb, mint 13 operatőrrel dolgozott, akiket a tanítványai közül választott. A kreatív kamerahasználat és a beállítások – gyakran a képeken belül is újabb kereteket jelölve ki – azt mutatják, hogy egy tehetséges, új generáció lép színre a magyar filmgyártásban”.

Török‐Illyés Orsolya, Hajdu Szabolcs, Hajdu Zsigmond, Hajdu Lujza és Muhi Zsófia

Amint arról beszámoltunk, 2016. július 9‐én, az 51. Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztivál díjátadóján a verseny legrangosabb elismerésének számító Kristály Glóbuszt nyerte Hajdu Szabolcs Ernelláék Farkasáknál című filmje. A film operatőrei a Budapesti Metropolitan Egyetem végzős filmoperatőr művész mesterszakos hallgatói: Chilton Flóra,

Hajdu Szabolcs a filmben nyújtott alakításáért elnyerte a legjobb színész díját is.

„Nagy meglepetés ez számomra. Sok‐sok köszönet a feleségemnek, gyerekeimnek”‐mondta az újabb díj átvétele után Hajdú Szabolcs.”

librarius.hu

MAGYAR ÉLET 2016. JÚLIUS

Magyar fiatalok, akik eltérített repülőgéppel disszidáltak 1956-ban

Hatvan éve, 1956. július 13‐án sikerült először Magyarország‐ ról személyszállító repülőgépet eltérítve civileknek külföldre jutniuk. A két huszonéves tettes, a lábatlani cementgyárban segédmunkásként dolgozó Iszák Ferenc és Polyák György a helyi bokszklubban határozta el, hogy minden áron elhagyja Magyarországot. Ökölvívó és vitorlázórepülő ismerőseik csatlakoztak hozzájuk. A csoportot Nyugaton szabadsághős‐ ként ünnepelték, a világsajtó érdeklődésének középpontjába kerültek.

A második világháborúban a magyar repülőterek is tönkrementek, a személyszállító repülőgépek nagy része megsemmisült. A légi közlekedés újraszervezésére szovjet‐ magyar vegyes vállalat alakult, kiterjesztve a szovjet befolyást a magyar gazdaság e területére is. Az 1946. március 29‐én létrejött Maszovlet (Magyar‐Szovjet Polgári Légiforgalmi Részvénytársaság) működését öt szovjet gyártmányú Li‐21 repülőgéppel kezdte meg. Az első járat október 15‐én Szombathelyre és Debrecenbe indult Budaörsről, és még 1946‐ ban megindították a győri és szegedi járatot is. Hamarosan bekapcsolták a hálózatba Miskolcot és Pécset is, 1954 nyarán a járatok (amelyek 1950‐től Ferihegyről indultak), már 11 belföldi várost kötöttek össze Budapesttel, a jegyek ára nem haladta meg a gyorsvonati első osztályra váltott jegyekét. A Maszovlet 1954. november 26‐án megszűnt, miután a magyar állam megvásárolta a szovjet fél részesedését, helyére a Malév, a Magyar Légiközlekedési Vállalat lépett.

A belföldi légi forgalom a politikai rendőrség, az ÁVH ellenőrzése alatt állt, hiszen a repülés nagy csábítást és lehetőséget jelentett a nyugatra távozáshoz. Az ÁVH azután helyezte el civil ruhás biztonsági embereit a gépeken, hogy 1949. január 4‐én a Pécs‐Budapest járatot felszállás után a repülőmérnök és a pilóta hatalmába kerítette, és a géppel az NSZK‐ba távoztak. 1956 nyarán viszont először fordult elő, hogy egy erőszakkal megszerzett Malév‐géppel civil géprablóknak sikerült külföldre jutniuk.

A két huszonéves tettes, a lábatlani cementgyárban segédmunkásként dolgozó Iszák Ferenc és Polyák György a helyi bokszklubban határozta el, hogy minden áron elhagyja Magyarországot. Iszák korábban újságíró volt, és szavai szerint "végképp csalódott a szocializmusban". Polyák a Magyar Néphadsereg berepülőpilótájaként szolgált, de kulák származása miatt megbízhatatlannak minősítették és leszerelték. Az akcióhoz Iszák két ökölvívó tanítványát, Polyák pedig két amatőr vitorlázórepülőt szervezett be, és velük tartott Iszák felesége is. A társaság együtt váltott jegyet a szombathelyi járatra, és 1956. július 13‐án reggel a Vörösmarty cukrászdában találkoztak.

A gép utasai ‐ a hét "távolabbi céllal" felszállót kivéve ‐ egy ifjúsági találkozóra tartottak. A gépeltérítők a nyugati határhoz közeledve léptek akcióba, erre az adta meg a jelet, hogy egyikük felkiáltott: Jé, ott van Győr! Ennek elhangzása után ütlegelni kezdték az utasokat, hogy cselekvésre késztessék, majd semlegesítsék az ávós kísérőt. Ő azonban a pilótafülkében tartózkodott, és nem használta a fegyverét; később azt vallotta, hogy a várható tűzharcra tartogatta a töltényeket.`Tűzharc végül nem alakult ki, Polyákék leszerelték a pilótát és a biztonsági tisztet, és tíz perc alatt hatalmukba kerítették a gépet. A verekedés több sérüléssel járt, mert az utasok ellenálltak, és egyszer a gép is zuhanni kezdett. Az irányítást megszerezve Polyák 300‐400 méteres magasságban, a radarrendszert kikerülve navigált át a magyar‐osztrák határon.

Az Li‐21 az üzemanyag fogytával a Münchenhez közeli ingolstadti NATO‐támaszpont épülő, véletlenül meglátott leszállópályáján landolt. Földet érve a hét gépeltérítő ‐ és hozzájuk csatlakozva két utas ‐ politikai menedékjogot kért, a többieket a magyar hatóságok visszahozatták. A csoportot Nyugaton szabadsághősként ünnepelték, a világsajtó érdeklődésének középpontjába kerültek. A hazai sajtó ugyanakkor a társadalom söpredékéből kikerült banditákat emlegetett, akiket távollétükben halálra ítéltek. A gépeltérítés két huszonéves vezéralakja az Egyesült Államokból kapott visszautasíthatatlan ajánlatot: egyikük rövidesen az amerikai katonai hírszerzés, a CIC ügynöke lett, másikuk a légierő pilótájaként végzett titkos küldetéseket. Iszák Ferenc a történtekről angol nyelvű regényt írt Szabadrepülés címmel, 2013‐ban ennek alapján készült a Szabadság ‐ Különjárat című tévéfilm. mult‐kor.hu

MAGYAR ÉLET 2016. JÚLIUS

Képes Krónika 2016. június 18. és 19. között első alkalommal tartott Magyar Napokat a torontói magyar közösség az új Magyar Házban. A nagysikerű két napos színes rendezvénysorozat magában foglalta: a Marx József Fotóklub kiállítását, Dr. Bálint István előadását, Magyarország‐Izland EB focimeccs élő közvetítését, néptáncokat (Kodály Együttes), tehetségbemutatót, bábszínházat: A brémai muzsikusok (Arany János Iskola), a cserkészek műsorát, népzenét (Csángó Unchained zenekara), diszkót, gulyásleves és halászlé főzőversenyt, népviselet bemutatót (Kodály), Az oroszlán és az ember színdarabot (Gáspár Gyula rendezésében). Fotó: Kralovánszky Balázs

MAGYAR ÉLET 2016. JÚLIUS

Brémai Muzsikusoktól a mézeskalács díszitésig

Harmincöt éven át

Székely Flynn Kinga

Hagyományosan, az Arany János Iskola mindíg részt vett a Magyar Napokon, hiszen az Iskolát a Magyar Ház családi köre alapította több mint 40 éve. Izgatottan vártuk idén is a Magyar Napokat, hisz öröm az a magyar közösségnek, hogy ismét egybegyűlhetünk.

Iskolánk tanulói egy bábjátékkal készültek erre a napra. Kis Csilla tanárnő saját maga dolgozta fel a Brémai Muzsikusok című Grimm mesét, és nagy lelkesedéssel készítette fel a diákokat. Öröm volt látni a sok gyermeket, amint fagyit nyalogatva kíséri figyelemmel az állatok kaladjait, és velünk nevetnek az állatok vicces muzsikálásán. A bábszínház után mindenki megnézhette a bábokat, kipróbálhattuk milyen az a bábszinházban bábozni.

Az Arany János Magyar Iskola gyermekfoglakozásokat is szervezett. Szakály Erika néni vezette a mézeskalács díszítést. Szebbnél szebb mézeskalács szívek, mézeskalács huszárok készültek, s még milyen finomak voltak! De tanítóink készültek színezéssel, volt agyagozás, pecsétnyomás és nyomdázás is.

Talán az egyik legkedvesebb élményem az volt, mikor a Marton család egy olyan nyomda metszetet talált, amelyet a legutóbbi Magyar Napok alatt, vagy öt éve, készített a családjukról fiúk, Levente. Idén kislányuk tüntette ki magát egy kedves kis tulipános mintával. Ezek azok a szívhez szóló pillanatok amik megmaradnak, ezek azok a pillanatok amelyek fontosak, hiszen közös élmények tartják össze a közösséget.

Az Arany János Magyar Iskola szerves része a Magyar Háznak. Az iskola szeptembertől már a Magyar Házban kezdődik. Nagyon boldogok vagyunk, hogy ilyen szép új iskolánk lesz ősztől.

Várfi István, az Észak‐Amerikai Magyar Ciszterci Öregdiákok Szövetségének az elnöke Tudvalevőleg a második világháborút követően, amikor (a szovjet tankok árnyékában) kommunista kormány került uralomra Magyarországon, 1948‐ban a kommunisták minden egyházi iskolát államosítottak. Addig a Zirci Ciszterci Apátság öt gimnáziumot tartott fenn az országban, Budapest, Székesfehérvár, Pécs, Eger és Baja városokban. Ezekben a gimnáziumokban nyolc éven át többezer diák tanult, évente többszáz fiatalember érettségizett. 1956‐ban, a Magyar Forradalom leverése után a menekült‐áradatban igen sok a ciszterci gimnáziumokban érettségizett öregdiák jutott ki Nyugatra, sok más ország mellett az U.S.A.‐ba és Kanadába is. Ez valójában akkor derült ki, amikor nem sokkal 1956 után Cistercian Alumni Association of North‐America néven megalakult az Észak‐Amerikában élő magyar ciszterci öregdiákok szövetsége: A Szövetséghez rövid időn belül 300 ciszterci öregdiák csatlakozott. Évenként tartottak közgyülést az U.S.A. egyik északkeleti vagy Kanada egyik délkeleti városában, melyre a tagok szép számmal összejöttek. Időnként Öregdiák Hiradó néven hírlevelet adtak ki.

1980‐ban a Szövetség vezetését a ma Torontóban élő Várfi István vette át, aki a bajai ciszterci gimnázium tanulója volt. Messze ő lett a Szövetség leghosszabban hivatalban levő elnöke: 35 éven át, egész máig vezette, irányította a Szövetség működését, szervezte a közgyűléseket, elmondatta az évi szentmisét az élő és elhunyt tanárokért, diáktársakért, adta ki az Öregdiák Hiradó‐t. A kommunizmus magyarországi bukása után a Magyar Ciszterci Rend kis könyvvel jelentkezett A Bakony szíve újra dobog címmel. Egyebek mellett ez a kiadvány méltatta a Cistercian Alumni Association of North America működését is, és Várfi Istvánról ezt írta: „Ha csak annyit mondunk róla, hogy a Cistercian Alumni Association of North America évekkel megelőzte a mi hazai ébredésünket, kézben tartja a Kanada és az U.S.A. területén élő volt diáktársainkat, azzal szinte semmit sem mondunk, mert újságukban Kerekes Apát úr leveleitől a mi egyes megnyilatkozásainkon keresztül Zakar Generális Apát úr mondataiig, a mi programjaink és eseményeink közlésével, az Öregdiák Hiradó‐val a szó igaz értelmében szinte spiritualizálta a határokat.” Az öregdiákok nagyrésze mesés karriert futott be, professzorok, akadémikusok lettek, de az évek, évtizedek során a tagok megöregedtek, a halál megtizedelte őket, máig a tagok legtöbbje már a temetőkben van, s akik még élnek, már nem tudnak utazni, úgyhogy az évenkénti közgyűléseket abba kellett hagyni, és ezzel a Szövetség látható működése véget ért. De az érdemek örökre megmaradnak, az öregdiákok évtizeden át való összefogásának az emléke nem múlik el soha.

Őszinte és hálás szívvel gratulálunk Várfi Istvánnak három és fél évtizedes fáradságos munkájáért, amellyel egybefogta az észak‐ amerikai kontinens magyar ciszterci öregdiákjait. Ad multos annos!

Ciszterci Öregdiákok Szövetsége

MAGYAR ÉLET 2016. JÚLIUS

Milyen csodálatos útra indítottál engem

Akit még meg kell győzni miért jó táncolni olvassa el Ertl Péter üzenetét… és akit már nem, az is olvassa el!

6 éves gyerekként kezdtem el táncolni. Hogy miért? Ez nem volt kérdés, mert mindenki táncolt nálunk a falunkban. Iskolások lettünk és beléptünk a Litéri Zöldág Gyermektáncegyüttesbe. Próbáltunk, felléptünk és egyszerűen belenőttünk, beleszerettünk a táncba, énekbe a néptáncban együtt töltött időbe. Pontosan nem is tudom, mikor vált a szülői biztatásból és támogatásból saját önálló akarattá és tudatos döntéssé, hogy én ezt akarom, ha lehet egész életemben csinálni. Így lettem Táncművészeti Főiskolás, aztán 20 évig a Honvéd Együttes profi táncművésze, később táncmester és most Táncszínház igazgató.

Nagyon sok mindent, de talán azt szeretem az általam aktívan letanított Cifra tábor 20 évében a legjobban, azokat a pillanatokat, amikor átváltoztatok. Megérkeztetek, mert táborba menni jó, valami, amit érdemes kipróbálni, de sokan nem is pontosan tudtátok, hogy ez egy komoly TÁNC tábor, ahol bizony sokat kell táncolni. “Do we have to?” Hát ilyeneket is mondtatok.

És aztán elkezdtük a közös munkát, játszottunk, énekeltünk, rengeteget táncolva fogtuk egymás kezét, és kinél lassabban, kinél gyorsabban létrejött, megszületett az önálló döntés. Amikor láttuk, hogy már saját akaratból álltok a színpadon, és arcotokról sugárzott a tánc szeretete, az öröm, azok voltak a nagy közös sikereink. Ezekért a pillanatokért érdemes volt dolgozni, mert ott vált ez a kultúra a saját kincsetekké. Mert táncolni jó!

engem…My first dance teacher... What an amazing journey you started me on! It's hard to believe we first met about 22 years ago.” Cifra Hungarian Dance Camp FB oldala

Jó lesz újra találkozni, és a 25 év távlatában sokatokkal már arról a közös élményünkről is beszélhetünk, hogy ezt az átalakulást, ezt az örömet a saját táncoló gyerekünkön is megláthattuk.

Ahogy Andrea Peterdy írta egy FB közös képünk alá: “Az első tánctanárommal, Milyen csodálatos útra indítottál

MAGYAR ÉLET 2016. JÚLIUS

Amerikai fiatalok erdélyi körúton

Erdélyi gyökereit kutatta a Székelyföldön az a 25 amerikai fiatal, aki részt vett az első alkalommal megszervezett ReConnect Transylvania elnevezésű programon.

York állam volt kormányzójának a nevéhez kötődik, ő vetette fel az ötletet még 2007‐ben a New Yorkban működő Magyar Emberi Jogok Alapítvány által szervezett adománygyűjtő vacsorán. Pataki a kisebbségben élő magyarság jövőjéért munkálkodó szervezet tevékenységének méltatása mellett egy olyan program létrehozását javasolta, amely az amerikai fiatalokkal megismertetné a Kárpát‐medencei magyarokat. „Ez szöget ütött a fejembe, és elgondolkoztatott, hogy tényleg, miért ne indíthatnánk el egy ilyen projektet a magyar kormány támogatásával” – idézte fel Hámos László, az alapítvány elnöke. kronika.ro

Rákóczi Mozgótábor

A kezdeményezés a négy éve működő és a magyar kormány által finanszírozott ReConnect Hungary program keretében zajlik. A 18 és 28 év közötti fiatalok az Amerikai Egyesület Államok különböző államaiból érkeztek Magyarországra, összesen 35‐en, hogy magyar gyökereiket kutassák, illetve azért, hogy magyarságtudatukat erősítsék. Közülük 25 fiatal látogatott el saját költségén Erdélybe.

A Diákok Határok Nélkül Program (Rákóczi Mozgótábor) 1994‐ ben indult a Rákóczi Alapítvány irányításával és támogatásával. Évente 100 középiskolás magyar diákot táboroztat Magyarországon 6 kelet‐közép európai határos országból, ahol kulturális kisebbségben élnek.

Az amerikai fiatalok első állomása Nagyvárad volt, majd Kolozsvár, Torockó és Marosvásárhely következett. Marosvásárhelyen a Teleki Tékába látogattak el, megtekintették az állandó kiállítást, az amerikai függetlenségi nyilatkozatnak ott látható hiteles, korabeli másolatát. A vendégek felkeresték a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet (EMTE) is. Hámos László, a Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) elnöke érdeklődésünkre elmondta, ez azért is fontos, mert az amerikai magyarok anyagi támogatásban részesítik az egyetemet, ahogyan Böjte Csaba árváit is, akikkel Csíkszeredában találkoztak.

Székelyföldi útjuk során nem hagyták ki Szovátát, Parajdot, Korondot sem, részt vettek az Ezer Székely Leány Napja elnevezésű rendezvényen, illetve megnézték a vízzel elárasztott, a falurombolás áldozatává vált Bözödújfalut is. „A falurombolás ellen a világ különböző nagyvárosaiban szerveztek tiltakozó akciókat az amerikai magyarok kezdeményezésére, ezért is volt fontos eljönni és megnézni a helyszínt, a falut, amelynek az elpusztítását nem lehetett megakadályozni” – magyarázta a HHRF elnöke.

A fiatalok minden év júliusában 11 napot töltenek magyarországi körutazáson, tanulhatnak egymástól, előadásokat hallgathatnak a magyar nyelvről, történelemről, irodalomról, népi hagyományokról, építészetről és a demokratikus intézmények alapításáról.

A résztvevők számos foglalkozáson vesznek részt, amelyben megtanulják, hogyan lehet elősegíteni az országhatárok nélküli, európai közösségek szerveződését.

100 nyertes diák a táborban bemutathatja pályaművét, és megvitathat a többiekkel aktuális témákat. A tábor célja a kölcsönös megértés és a remény terjesztése.

Megtudtuk, az amerikaiak közül valamennyien harmad‐negyed generációs leszármazottak, legtöbben már nem beszélnek magyarul. Olyanok is voltak közöttük, akik eddig nem tudtak arról, hogy magyarok is vannak a felmenőik között. Élmény volt számukra ezeken a helyeken járni, ismerkedni a hagyományos kézműves tevékenységekkel – mondták el többen is érdeklődésünkre. „Az édesapám családja székelyudvarhelyi volt, talán élnek még ott rokonaim” – mondta az egyik lány, aki Hawaiiból érkezett, és magyarul is beszélt.

A ReConnect Hungary program létrejötte George Pataki, New

rakoczi2016.blog.hu

MAGYAR ÉLET 2016. JÚLIUS

A Couchiching tó melletti Ráma tábor Püsök Dániel lelkipásztor Gyönyörű napsütéssel, a Couchiching tó hűsítő vizével, valamint a magyar konyha ínyencfalatjaival fogadta a Ráma tábor a kedves vendégeit 2016. július 1‐én. Közel 300‐an jöttek el Észak ‐Amerika minden sarkából, hogy részt vegyenek az Észak‐ Amerikai Magyar Baptista Szövetség 109. közgyűlésén. A több mint egy évszázadnyi hagyománnyal rendelkező ünnepség, melynek témája ebben az évben a KRISZTUS KÖZPONTÚ ÉLET volt, összekötő kapocsként szolgál a diaszpórában élő magyar baptista hívők számára. A szervezésben és a program irányításában oroszlánrészt vállalt a Torontói Magyar Baptista Gyülekezet tagjai mellett az Észak‐ Amerikai Magyar Baptista Szövetség elnöksége, illetve a szövetséghez tartozó gyülekezetek lelkipásztorai. Külön megtiszteltetés volt számunkra, hogy a szombat déli hagyományos zászlófelvonáskor vendégünk lehetett Dr. Szabó Stefánia, Magyarország torontói főkonzulja és Berényi János magyar közösségi diplomata.

A konferencia a vasárnap esti istentisztelettel ért véget, azonban hétfő reggeltől ismét benépesedett a tábor és csengő gyermekhangtól lett zajos, ugyanis kezdetét vette a több mint 50 éve megszervezett rámai gyermektábor. Idén 89 gyermek jött el a 7 napos táborba, akiket korosztályok szerint 5 csoportba osztottak a szervezők. A csoportfoglalkozásokban a bibliai igazságok, valamint az erkölcsi tanítások mellett fontos szerepet kapott a magyar nyelvünk és kultúránk megőrzése és továbbadása. A tanítások mellett maradt idő fürdésre, jet‐skizésre, lovaglásra, focizásra, röplabdázásra, kézimunkázásra és más közösségi játékokra (bújócska, zászlórablás stb.). A táborzáró alkalom szombat este volt, aminek keretében a gyermekek/fiatalok bemutathatták a szülők előtt mindazt, amit a hét folyamán elsajátítottak. A vasárnap délutáni elválás nehéz volt, de reményünk az, hogy jövőre Isten segítségével újra Fotó: Püsök Dániel találkozhatunk a RÁMA TÁBORBAN!

Fotó: Babai István

MAGYAR ÉLET 2016. JÚLIUS

Ne halogassuk: itt a másodvetés ideje

Lehetőség nyílt arra, hogy megduplázzuk a termelhető friss, házi zöldség mennyiségét, hiszen nyár közepére a konyhakertek ágyásaink fele megüresedett. Mit hogyan vessünk? A nyár derekáig a veteményes ágyások egy részéből már elfogyasztottuk az ott termett zöldborsót, a spenótot, a hónapos retket, a fejes salátát, a korai karalábét és a föld kihasználatlan, csak a gyomok szaporodnak rajta. A gondos kertész ezt azonban megelőzi azzal, hogy kettős termesztési rendszert alkalmaz, vagyis másodvetést végez. Számos zöldségféle magját lehet még július közepéig elvetni azzal a tudattal, hogy ezek ‐ a nálunk szokásos időjárás mellett – még kifejlődnek és fogyasztásra alkalmas terményt érlelnek. Betakarítási határidő: az őszi fagyok ideje Ennek természetesen vannak következetesen betartandó feltételei, amelyek azt a célt szolgálják, hogy az elvetett magvak gyorsan kikeljenek és tempós növekedéssel kifejlődve még a kora őszi fagyok előtt betakaríthatóak legyenek. A munka a kiürült veteményes ágyak kitisztításával kezdődik: minden növény maradványait ki kell szedni a földből és ki kell kapálni a gyomokat is. Frissítsük fel a talajt Feltétlenül szükséges a talajt felfrissíteni; erre a célra a kötött agyagtalajokon folyami homokot, vagy érett komposztot, a laza homoktalajokon rostos tőzeget, komposztot, vagy érett istállótrágyát használhatunk. Ezek felvehetőségét négyzetméterenkint 5‐10 dkg nitrogéntartalmú műtrágya (péti só, ammóniumnitrát, karbamid) kiszórásával segíthetjük elő. Ez után következik a talaj felásása, meglazítása és összekeverése a talajjavító anyaggal és a műtrágyával, majd a rögök szétaprózása, elegyengetése, a kedvező magágy elkészítése. Tartós szárazság idején már ilyenkor feltölthetjük a talajt öntözővízzel. Jól válogassuk meg a fajtákat! Az elvetésre kerülő növényeknek azokat a fajtáit válasszuk, amelyek rövid tenyészidejűek, de jól tűrik az augusztusi kánikulát éppen úgy, mint az októberi hirtelen hőcsökkenést. Előnyös helyzetet teremt, ha betegségeknek ellenálló fajták

magját vetjük. Milyen zöldségféléket termeszthetünk nyári másodvetéssel? Az uborkának a fürtös, berakó fajtái alkalmasak másodvetésre. Ez a növény tipikusan vízpazarló természetű, csak ott érdemes termelni, ahol folyamatos öntözésre van lehetőség. Meghálálja a kéthetenkinti tápoldatos öntözést is! A zöldbab magja akkor kel ki gyorsan, ha a vetőmagot elvetés előtt 3‐4 órára beáztatjuk és megszikkadás után vetjük el, majd a vetést azonnal megöntözzük. Ajánlom a nálunk még kevéssé ismert zöldhüvelyű fajtákat, amelyek nem szálkásak, de húsosak, ezért már a magvak kifejlődése előtt is érdemes a hüvelyeket fogyasztani. A zöldbab különösen a kelése és a virágzása idején kíván sok vizet! A burgonya nyáron is ültethető. A kb. 50 grammos, apró gumókat hűvös, nyirkos helyen egy rétegben kiterítve előcsíráztathatjuk; így az elültetett gumók – ha elegendő vízhez is jutnak – gyorsan kikelnek. A cékla gumója rendkívül értékes saláta alapanyag, különösen a vitaminszegény őszi és téli időszakban. Magjai gomolyban érnek be (egy gomolyban 3‐4 mag), ezért a vetést úgy kell kiegyelni, hogy a szomszédos növények egymástól 10 cm‐re legyenek. Egyébként: a fölöslegessé vált növényeket más helyen el is lehet palántázni! A téli retek új fajtái már most vethetőek. Mélyrétegű, laza, folyamatosan nyirkos talajban nagy, húsos, kellemes zamatú, nem csípős gyökeret fejlesztenek. Csemegekukorica: gyorsan kelő és lendületesen növekvő zöldségféle, amely a kertben egyes részek szétválasztására, kulisszanövénynek is alkalmas. Kiváló, magyar, szuperédes fajták magjai vannak forgalomban! Sárgarépából is a rövid tenyészidejű karotta fajták alkalmasak másodvetésre. A magokat érdemes vetőszalagra ragasztva ültetni, mert ezzel megtakaríthatjuk a kellemetlen egyelési munkát és vetőmagot is takarítunk meg vele. A kapor bármikor vethető (noha a rossznyelvek szerint ott kel ki, ahová nem vetették és ahová vetették, ott meg nem kel ki). De érdemes szárítani is a téli időszakra! A sóska magját a fák árnyékába is vethetjük, igen szívós, évelő levélzöldség. A most vetett spenót még ősszel az asztalra kerülhet, de ha lombbal alaposan betakarjuk, akkor a legkorábbi friss főzelék ebből készülhet. A póréhagymának van ősszel vethető fajtája is, amely tökéletesen fagytűrő, télen is szedhető. A salátaféléket (téli fejes saláta, rukkola, mezei saláta) és a káposztaféléket (fejes, kel, vöröskáposzta, karalábé) palántázással termeljük, de az idő előrehaladt, ezért ajánlatos most már inkább palántát vásárolni és azt elültetni, mint saját palántát nevelni. Most vethető a teljesen fagytűrő fodros, vagy leveles káposzta, amely 80‐100 cm magas, nagylevelű bokrot nevel; ez nemcsak kitűnő zamatú és vitaminokban gazdag táplálék, de dísze is lehet télen a kertnek. A gumós kömény – amelyet még kevesen ismernek – nagyobb figyelmet érdemelne. Most kell vetni és őszig kifejlődik; kiváló saláta, köret és töltenivaló alapanyag. Tessék tehát beszerezni a vetőmagokat és elővenni a sufniból a tavasz óta pihenő ásót, mert ősszel csakis az arathat, aki nem volt rest nyáron vetni!

balintgazda.hu

MAGYAR ÉLET 2016. JÚLIUS

A hónap gyógynövénye az aranyvessző

Aranyvessző (Solidago gigantea) (Solidago canadensis)

Gyógyhatásai Vízhajtó hatása miatt vese‐ és hólyagbántalmakra, ödémára, hólyaghurutra, vesegyulladásra is ajánljuk. Kisebb vesekövek elhajtására is alkalmas. Epeserkentő, májtisztító tulajdonsága van. Gyulladáscsökkentő, ezért vastagbélgyulladásra, nyálkahártya gyulladásra, fehérjevizelésre, candida gombára és hüvelygombára egyaránt jó. Összehúzó hatása miatt hasfogó. Immunrendszerünket erősíti, antiallergén hatású. Felhasználása belsőleg Forrázással készítünk belőle teát. Epebántalmak megelőzésére egy hétig minden nap igyanak meg egy csésze aranyvesszőfű teát, a második héten három csészével, a harmadik héten kettővel. Epekő és epehomok elhajtása is lehetséges teájával: ebben az esetben napi két litert kell meginni, egyet délelőtt, egyet délután egy‐két óra leforgása alatt. Csak a 3 mm‐nél kisebb követ szabad így elhajtani! Akinek a kelleténél alacsonyabb a vérnyomása, óvatosan igya az aranyvesszőt, mert kis mértékében ugyan, de csökkenti a vérnyomást. A máj, a vese és a hólyag működésének szabályozására napi egy csészével kell inni 2‐3 hétig. Epe vagy máj tisztítására reggel étkezés előtt, étkezés utáni puffadásos tünetekre étkezés után kell fogyasztani egy csészével. Menstruációs görcsökre a ciklus előtt 2‐3 nappal szükséges napi egy csésze tea. Reumára és ízületi fájdalmakra, vízhajtóként, izzasztóként szintén napi egy csészével kell fogyasztani a reggeli órákban. Felhasználása külsőleg Külsőleg sebgyógyító, fekélytisztító (például lábon). Toroköblögetésre, fogínyvérzésre is használjuk. Összezúzott levele rovarcsípést enyhít. Ellenjavallat Szív‐ és veseelégtelenségből eredő ödémák esetén nem lehet használni. Botanikai leírás Aranyos rutának, aranyos istápfűnek hívja a népnyelv. Magasra,

akár másfél‐két méterre is megnő, karcsú szárán aranyszínű virág ringatózik, ezért kertekbe, parkokba is szívesen ültetik. Gyuri bácsi gyógynövénykertjébe is telepítettünk néhány tövet. A magas‐ és a kanadai aranyvessző egyaránt gyógynövények, a fészekvirágzatúak (Asteraceae) családjába tartoznak. Ezek Észak ‐Amerikából származó, kezdetben dísznövényként termesztett, majd kivadult, évelő növények, amelyek gyöktörzseikkel telelnek át. Szárleveleik különböző mértékben fűrészes szélűek, szórt állásúak, molyhosak. A kanadai aranyvessző (Solidago canadensis) szára szőrözött. Ritkábban gyűjtjük a hazánkban őshonos közönséges (erdei) aranyvesszőt (Solidagio virgaurea L.), amely alacsonyabb termetű (60‐100 cm) és hatóanyagtartalma nem ér fel a kanadaiéval. Gyűjtése A virágzás kezdetétől, júliustól nyár végéig gyűjtjük a leveles hajtás felső, maximum 40 cm‐es részét (Solidaginis herba). 4 kg friss herbából kapunk 1 kg száraz drogot. Hatóanyag Az aranyvessző fajok többek között flavonoidokat, cserzőanyagot, szaponinokat, illóolajat, szerves savakat, inulint, kumarint és nyálkaanyagokat tartalmaznak. Története Évszázadok óta ismert és használt növény, melynek kiváló tulajdonságait a legújabb tudományos eredmények is alátámasztják. Sebhegesztő és vízhajtó hatásáról az 1600‐as évekből van az első leírás. Az indiánok a mérgező alkaloidák (csörgőkígyó méreg) ellenszereként használták. Ma leginkább vese‐ és májbetegségekre és megelőzésükre ajánljuk.

gyorgytea.hu

MAGYAR ÉLET 2016. JÚLIUS

Legyetek okosak és szelídek Borbély Sándor lelkész

2001 óta a nyugati sajtó (a politikai‐katonai‐pénzügyi hatalmakkal karöltve) mindent megtesz annak érdekében, hogy elhitesse mindannyiunkkal, hogy a szovjet típusú kommunista ideológia összeomlása után a vallásos ideológia, s főleg annak iszlamista formája, az a legfontosabb ellenség, „aki” ellen küzdeni kell, méghozzá tűzzel‐vassal, és ez az a a mindennél fontosabb „ügy”, ami miatt mindenkinek hajlandónak kell lenni harcolni (fegyverrel vagy szóval) és mindent hajlandónak kell lenni feláldozni (ártatlan embereket, mértéktelen pénzeket, kulturális értékeket, egyéni szabadságjogot sőt még a józanészt is veszni hagyni), csakhogy tovább élhessen és virulhasson az a szabadnak kikiáltott és demokráciának álcázott valami, ami most a Föld észak‐nyugati felét uralja.

Szerintem az egyáltalán nem segít a mostani helyzetben, hogyha valaki úgy gondolja, hogy ha a vallást illetve annak bizonyos formáit teljesen ki lehetne iktatni a nyilvános társadalmi életből, akkor majd minden nagyon szép és nagyon jó lenne, mert hát a történelmi tények ezt az álláspontot egyenesen megcáfolják. Elég csak a 20. századot figyelembe venni, amikor a két világháború kirobbant és lezajlott, s mindenkinek világos, hogy egyik világégés sem vallásos indíttatásból kezdődött s mégis közel 100 millió emberáldozatot követelt (ami sokkal több, mint ahányan az általunk ismert történelem során az összes vallásos háborúban vagy vallásos konkfliktusban meghaltak). Azt sem mellékes megjegyezni, hogy az ateista‐kommunista rezsimek is közel 100 millió emberáldozatot követeltek és ki tudja mennyi embert tettek tönkre és kínoztak meg, pusztán egy materialista‐ateista ideológia miatt. Másszóval és röviden: éppen amiatt hogy a vallás illetve a vallások fundamentalista formái, véleményem szerint, a jelenlegi világméretű problémáknak csupán csak az egyik okát képezik a sok egyéb fontos más okok között (mint például a politikai, gazdasági, szociális és kulturális tényezők, amik mind‐mind hozzájárultak a jelenlegi helyzet kialakulásához), a megértés kulcsa is csak egy sokkal komplexebb és átfogóbb gondolkodásmódban és hozzáállásban keresendő. Egy ilyen átfogóbb hozzáállás talán azzal kezdődhetne, hogy komolyan kellene venni azt a tényt, hogy a közelkeleti Ázsiában és az egyenlítőöv fölötti Afrikában a vallásosság még mindig szerves része a társadalmi, nyilvános, közösségi életnek és a vallásos hovatartozás és az aszerinti viselkedés nem pusztán magánügy, hanem közügy, s ahol a vallást nem csak az arra kijelölt helyeken lehet gyakorolni (pl. mecsetekben vagy templomokban), hanem bárhol és bármikor. A szekularizált világban (immár lassan pár száz éve) a vallást nyilvánosan csak olyan helyen lehet gyakorolni, ami arra a célra van kijelölve és azt is úgy, hogy az másoknak a közérzetét ne sértse. Ennek a fontos ténynek a figyelembevétele nélkül attól tartok, hogy a menekültek és migránsok érkezése még nagyon sok fejtörést fog okozni azon szabadelvű humanistáknak, akik most olyan nagylelkűen és jószívvel befogadnának bárkit, bárhonnan, bármiféle háttérrel is rendelkezzenek, ráadásul bármiféle komoly ellenőrzés nélkül – téve mindezt egy olyan

humanista illuzórikus ideológiának a nevében, amely szándékosan el akarja feledtetni, hogy az európai kultúrának alapvető és szerves része a keresztény vallás, ‐ erkölcs és ‐ életfelfogás. S ez még akkor is igaz, hogyha közben a valóságban a magukat keresztyénnek/kereszténynek vallók közül csak a kisebbség az (talán 10‐20%), aki tényleg komolyan is veszi a jézusi tanításnak a szeretet parancsaira alapozott tételeit és aszerint is rendezi be egész életét.

Igen, a jézusi tanítás egyik alapelve az ellenségszeretet, abban az értelemben, hogy még az ellenséggel szemben is csak az együttérző magatartás az, ami segít és egy őt követőnek mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy ezt a jézusi elvet is valóra váltsa – mert csak akkor fogja igazán megtapasztalni, hogy mit is jelent a Magasságbéli gyermekének lenni, „aki felkelti napját jókra és gonoszokra egyaránt” (vö. Mt 5 és Lk 6). Az őskeresztények, a római üldözések idején (majdnem háromszáz éven keresztül) és újabban a huszadik századi ateista‐materialista‐kommunizmus idején (negyven éven keresztül) a közép‐kelet európai keresztények tanúságot tettek arról, hogy a jézusi ellenségszeretet nem csupán egy szép megvalósíthatatlan ideál, hanem olyasmi, amit a hit szemszögéből nézve meg lehet érteni és meg is lehet élni, noha nem emberáldozatok és tragédiák nélkül. Ugyanakkor, ha valaki az ellenségszeretet parancsát úgy próbálja gyakorlatba ültetni, hogy el akarja hitetni önmagával és másokkal, hogy azok, akik noha nyilván ellenségként viselkednek, azok tulajdonképpen csak „farkasbőrbe öltözött jóbarátok”, akkor nem kell azon csodálkozni, hogyha egy ilyen illuzió csupán csak további félreértésekhez, konfliktusokhoz és tradédiákhoz fog vezetni, de semmiképpen sem fogja azt a békét és igazságosságot előmozdítani, amire minden ember végső soron vágyik. Jézusnak volt egy másik fontos tanítása is, amit különösen erkölcsileg nehéz helyzetekben jó lenne szem előtt tartani, főleg a követőinek, de nem árt, ha mások is tudnak erről az elvről, ami úgy hangzik: „legyetek okosak mint a kígyók és szelídek (ill. más fordítások szerint „ártatlanok” vagy „egyszerűek”) mint a galambok.” A Jézus által megélt és az általa óhajtott szeretet mindig telve van okossággal és szelídséggel, ártatlansággal és egyszerűséggel. Ha csak okosak vagyunk az soha nem elég. Ha csak szelídek ill. ártatlanok vagy egyszerűek vagyunk, az sem elégséges. Egyszerre kell okosnak és szelídnek lennünk. Egyszerre kell az észt és a szívet is használni. S ezt valóban nagyon nehéz gyakorlatba ültetni, de egyáltalán nem lehetetlen dolog, csak hallgatni kell a józan eszünkre és a szívünk mélyebb rétegeire, mert ezeken keresztül a Valóság Lelke, minden intelligencia és együttérzés forrása, Jézus tanításán keresztül is, folyamatosan kommunikál velünk, egyszerre okosságra és ártatlan egyöntetűségre tanítva mindazokat, akik erre nyitottak és e szerint az életadó elv szerint szeretnének élni.

MAGYAR ÉLET 2016. JÚLIUS

Átadták a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és Digitális Erőművet Ózdon Átadták a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és Digitális Erőművet Ózdon, a létesítményt 2,5 milliárd forintból az egykori kohászati üzemek területén alakították ki.

Az egykori kohászati üzem törzsgyárának területén oktatási, kutatási, módszertani központot, Digipedia elnevezésű oktatási alkalmazási részleget, egy óriási méretű közösségi teret és kiállító helyiségeket alakítottak ki, a pincerészben a Digitális Kárpát‐medence elnevezésű kiállítás várja a látogatókat, míg a hajdani Fúvógépházban filmstúdió létesült.

Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár az avatáson jelentős kulturális és turisztikai fejlesztésnek nevezte az ózdi projektet, amely valódi élményt nyújt a látogatóknak és megőrzi mindazt, ami a magyar filmekhez, a filmgyártáshoz az utóbbi hosszú évtizedek során fűződik.

Úgy fogalmazott: Ózd a szocialista nagyipar egyik fellegvára volt, ma pedig ezen a területen a kultúra dominál majd, a magyar kulturális fejlesztés jelentős beruházása valósult meg.

Hozzátette: a hátrányos helyzetű régiókban is szükség van az értékteremtésre, az életminőség javítására.

"Hiszünk abban, hogy a kultúra eszközeivel ezt a célt hatékonyabban tudjuk szolgálni" ‐ mondta, megjegyezve: arra törekszenek, hogy ne csak a fővárosban, ne csak a megyei jogú városokban legyen lehetőség a kultúra eléréshez, legyen ott a kultúra mindenkinek a mindennapokban.

Hoppál Péter szólt arról is: fontos, hogy mindenkinek bemutassák, milyen kincsei vannak ennek az országnak. Elismerően szólt a magyar filmről, kiemelve egyebek mellett Hajdu Szabolcs filmjét, az Ernelláék Farkaséknál című alkotást, amely szombaton elnyerte a versenykategória fődíját, a Kristály Glóbuszt Karlovy Varyban, valamint Nemes Jeles László Saul fia című Oscar‐díjas produkcióját.

Hinni kell abban, hogy hazai és külföldi látogatók, fiatalok ezrei jönnek el megnézni, hogyan, miképp készültek a magyar filmek ‐ utalt az ózdi helyszínre az államtitkár. Hangsúlyozta: a kormányzat az ózdi létesítmény működését évente 250 millió forinttal támogatja.

Az ózdi központ egyebek mellett digitális tanórák készítéséhez nyújt segítséget mind a tanároknak, mind a diákoknak, az alkalmazás okostelefonon, tableten és asztali számítógépen

Grimasz—Fujkin sarok

‐ Miért sírsz nyuszika?

‐ Mert molesztáltak az erdőszélén... Tegnap, meg tegnapelőtt is...

...és... most is od

a megyek.

MAGYAR ÉLET 2016. JÚLIUS

is működik,és alkalmas a digitális táblák használatára, mögé pedig komoly adatbázist alakítottak ki. Ennek segítségével a tanárok ki tudják választani a Nemzeti alaptanterv kategóriáinak megfelelően azokat a digitális objektumokat, amelyeket felhasználhatnak óráikhoz, bármely tantárgyban.

A földművelésügyi miniszter kiemelte, a rendezvény célja, hogy a Tisza‐tó és vidéke kerüljön fel az ország kulturális, művészeti turizmusának térképére, legyen gazdagabb a nyári választék. Hozzátette: a fesztiválon az opera összekapcsolódik a természettel, a Tisza‐tóval.

Az adatbázisban szerepelnek mozgóképek, hanganyagok, forgatható 3D modellek, szöveges és képi dokumentumok, így élővé képes varázsolni a tananyagot, a diákok pedig maguk is tudnak tanulni a segítségével. A létesítmény alkalmas lesz olyan OKJ‐s képzésekhez, amelyek távmunkára adnak majd képesítést.

A fesztivál küldetése a Tisza‐tavi régió településeinek gazdasági fellendítése a turisztika és az azt segítő kulturális rendezvények által, három nap alatt 320 művész 26 koncertet ad. A fesztivál pénteki nyitónapján Tiszafüreden, a városházán, a magyar történelem különböző korszakainak ruhaviseleteit bemutató, díszlet és jelmezkiállítás nyílt.

A központ létrehozásáról a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézetet (MaNDA) és Ózd 2011 decemberében kötött megállapodást. Az ipari műemlékek védelmével megvalósult projekt keretében az egykori kohászati törzsgyár területén, mintegy 7000 négyzetméteren a kulturális értékek elhelyezésére szolgáló épületegyüttest hoztak létre. (MTI)

Az esti gálakoncerten a fesztivál és a Tisza‐tó közös himnuszát 30 siket és nagyothalló gyermek, valamint 24 táncos tolmácsolásában láthatja a nagyérdemű. A megnyitó után a hungarikumként jegyzett 100 Tagú Cigányzenekar előadását is megtekinthetik a nézők.

Elindult a Tisza-tavi fesztivál Európában egyedülálló új turisztikai termék született, amely ötvözi a művelődést, a magas szintű kultúrát, a természetjárást és az egészséges életmódot ‐ mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a Természet Operaháza fesztivál tiszafüredi megnyitó ünnepségén.

A Tisza‐tavi rendezvény második napja a kerékpározásé, de szombaton minden pihenőponton kulturális csemegék is várják a sportolni vágyó résztvevőket.

A rendezvény fővédnöke Áder János köztársasági elnök. Védnöke pedig Fazekas Sándor.

(MTI,FM, Sajtóiroda)

A skandináv keresztrejtvényt készítette: Mezey László

28 10

MAGYAR ÉLET 2016. JÚLIUS

Ha magyar árukülönlegességek nagy választékából szeretne vásárolni, kérjük látogassa meg üzletünket!

249 Sheppard Avenue East, Toronto, ON, M2N 3A8 Tel: (+1) 416 733 0022 mezesmacko@hotmail.com www.mezesmacko.com Hétfőn zárva! A következő magyar árukat kínáljuk: • Nyolc tojásos tészták Magyarországról • Savanyúságok nagy választéka • Kompótok és lekvárok több ízben • Magyar csokoládék és desszertek: Sport szelet, Balaton szelet, Pilóta keksz, • Dunakavics, kézzel készült konyakmeggy, ... • Ásványvizek: Borszéki, Hargita Gyöngye, ... • Üdítők: Fanta, Márka, Traubisoda, Sió • Pick szalámi és sok más húsáru • Pöttyös Túró Rudi több ízben Nyitvatartás KEDD, SZERDA CSÜTÖRTÖK, PÉNTEK SZOMBAT VASÁRNAP

8:00 18:00 8:00 19:00 8:00 17:30 8:00 14:00 A februári rejtvény megfejtése A júniusi rejtvény megfejtése

Auto, Property Life and Business Insurance 958 Broadview Avenue, Suite 202 Toronto, Ontario M4K 2R6

Tel: 416‐461‐0764 Fax: 416‐461‐0448 info@heinsooinsurance.ca

MAGYAR ÉLET 2016. JÚLIUS

Európa-bajnok lett a magyar női pólóválogatott

mich, Samuel Umtiti, Kingsley Coman és Bartosz Kapustka. oal.com

Harmadik hely után a feljutás a cél

Bíró Attila nem úszta meg szárazon, de nem bánta (Fotó: MTI)

Európa‐bajnok lett a magyar női vízilabda‐válogatott, mert kon‐ centrált, nagyszerű teljesítményt nyújtva két góllal megverte a korábban esélyesebbnek tartott holland válogatottat. Az Európa‐bajnoki cím mellé olimpiai kvóta is járt, tehát a lányok nemzetisport.hu kint vannak Rióban!

A magyar összefogás ismét megmutatkozott: Nagy Ádám lett a legjobb A Legends World Cup után ismét megmutatták a magyarok, hogy amennyiben egy szavazáson összefognak, más nemzetnek nem teremhet babér. Nagy Ádám lett a Goal szavazása alapján a legjobb fiatal játékos az Európa‐bajnokságon, a voksok 54 százalékát vitte el. A 21 éves tehetség elsöprő sikert aratva emelkedett ki a kontinenstorna ifjú ígéretei közül. A Legends World Cupon Puskás Ferenc gyűrte le Cristiano Ronaldót a döntőben annak köszönhetően, hogy rengeteg magyar szavazó mozdult meg a felhívásra. A portugálok középpályása, Renato Sanches, akit előzetesen favoritként em‐ legettek, 25 százalékot tudott összekaparni. A másik hat döntős ennél jóval szerényebb eredményeket pro‐ dukált. A harmadik helyezett Raphael Guerreiro 6 százalékot zsebelt be, mögötte sorakozott fel Julian Draxler, Joshua Kim‐

Nagy Ádám (Fotó:MTI)

Néhány év leforgása alatt a hazai női floorball egyik legfontosabb utánpótlásbázisává vált a XII. kerület. Sokat tett ezért a Tamási Áron Általános Iskola és Német Két Tannyelvű Nemzetiségi Gimnázium, amely rendszeres edzéslehetőséget biztosít a női válogatott gerincét adó és a MOM Sportban otthonra találó Phoenix Fireball SE‐nek. A sportághoz fűződő kapcsolatot erősíti, hogy az egyesület női és leánycsapatának edzője az iskola egyik testnevelője, Varsányi Zsuzsa, aki egyben a női válogatott szövetségi kapitánya is, míg Hajnal Gabriella, a Tamási iskola igazgatója a floorballszövetség elnökségi tagjaként dolgozik. A kitartó munka és összefogás eredménye, hogy a nemrég megrendezett U19‐es világbajnokságon harmadik helyen végző válogatottban tíz Phoenix‐játékos és két hegyvidéki floorballos, a Városmajori Gimnáziumba járó Stipsicz Orsolya és a tamásis Fehér Dóra is helyet kapott. „A vb‐t kétévente rendezik meg, az idén Kanada volt a házigazda. Mi a nyolccsapatos B‐divízióban indultunk, méghozzá azzal a nem titkolt szándékkal, hogy visszakerülünk a legjobbak közé” – kezdte Fehér Dóra, aki elmondta, hogy megnyerték a csoportjukat, a döntőbe jutásért vívott meccsen azonban kikaptak a németektől. Némi gyógyírt jelentett, hogy a bronzmeccsen 13–0‐ra győztek az Egyesült Államok ellen. „Sok tapasztalatot gyűjtöttünk, és összességében jó teljesítményt nyújtottunk. Egyetlen meccset veszítettünk el, sajnos ez viszont azt jelentette, hogy nem sikerült a feljutás. Szomorúak vagyunk, ám az sokat jelent, hogy az utolsó mérkőzésen ismét jól játszottunk, és nagyarányú győzelemmel búcsúztunk a tornától” – folytatta a hegyvidéki játékos, majd megköszönte a torontói főkonzul asszonytól kapott támogatást. Dr. Szabó Stefánia munkatársaival a helyszínen szurkolta végig az USA elleni találkozót. A jövővel kapcsolatban Fehér Dóra arról beszélt, hogy a válogatott nagyon fiatal, a húsz játékosból életkora miatt mindössze öt nem lehet majd ott a következő U19‐es vb‐n. Akkor egyértelműen az A‐divízióba jutás lesz a cél, míg a „kiöregedő” csapattagok azért dolgoznak, hogy bekerüljenek a világbajnoki selejtezőkre készülő felnőttválogatottba. hegyvidekujsag.eu

MAGYAR ÉLET 2016. JÚLIUS

Torontói Magyar Ökumenikus Tanács Tagegyházai Árpád‐házi Szent Erzsébet Római Katolikus Magyar Plébánia 432 Sheppard Ave. E., Toronto, ON, M2N 3B7 E‐mail: szte.iroda@gmail.com Telefon: 416 225 3300 x21; Fax: 416 225 3814 Plébános: Ft. Rigó Jenő SJ—Káplán: Ft. Marosfalvy László SJ Iroda: keddtől péntekig 9:30‐tól 4:00‐ig Miserend: vasárnap 9:00, 11:00 Hétköznap reggel: 7:30 (angol), első péntekenként este 7‐kor Gyóntatás: misék előtt és megegyezés szerint Keresztelőre, esküvőre előkészület szükséges, időbeni jelentkezést kérünk. Beteghez hívásra megegyezés szerint megyünk. Szerda du. 1‐4‐ig nyugdíjasok találkozója, rózsafüzér este 6:30‐kor, szentmise 7‐kor, utána szentségimádás Péntek este 8‐tól Pax Romana csoport nyitott rendezvényei. Szombaton: 9:15‐től Magyar Iskola és Óvoda, du. 1‐től Cserkészet.

Első Magyar Baptista Gyülekezet 7379 Islington Ave. Woodbridge Pásztor: Nt. Püsök Dániel, telefon: 647 678 4248 Honlap: www.hun‐baptist‐toronto.ca E‐mail: pusokdaniel@yahoo.com Gyülekezeti alkalmak: vasárnap 11:00 AM, du. 3:00 PM Csütörtök este 7:30 PM; Vasárnapi iskola: 11:00‐kor Istentisztelet: de. 12 órakor és du.3 órakor, szolgálatokkal. Énekkar: vasárnap du. 2 órakor próbál. Csütörtök este 7:30 órakor istentisztelet.

Magyar Református Evangélikus Keresztyén Egyház Szeretettel hívjuk és várjuk gyülekezetünkbe! Alkalmaink: Istentiszteleti alkalmat minden vasárnap de. 11 órától tartunk. Istentiszteletek alatt gyermekek részére vasárnapi iskola. Templomunk címe: 8 Robert St. Toronto, ON, M5S 2K3 (Földalattival a Spadina állomásig, onnan az 510‐es villamoson a Coll‐ ege St‐ig, amin nyugatra fordulva a második utca az északi oldalon.) Templom telefonja: 416‐923‐9416 Lelkipásztor: Nt. Mező Éva Gondnok: Maroskuti György 1‐905‐668‐3700

Magyar Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház 116 Bond St, Toronto, ON M5B 1X8 Lelkész: Nt. Éva Tamásy Istentiszteletet tartunk minden hó (kivéve július és augusztus) második és negyedik vasárnapján du. 4 órakor./ magyarev.toronto@gmail.com Felügyelő: Mekis Éva Telefon: 416‐300‐9305

Evangélikus Református Magyar Egyesült Egyház 73 Mackay Ave. Toronto, ON, M6H 2N7 Telefon: 416‐652‐3809 Istentisztelet minden vasárnap 11 órakor. Lelkipásztor: Nt.Csikász László Gondnok: Cseh László,Telefon: 416‐622‐9719

Magyar Református Evangélikus Egyház, Oshawa Lelkipásztor: Nt. Vass Zoltán Lelkészi hivatal telefonja: 416‐656‐1342 Istentiszteletet minden hónap második vasárnapján du 3:00 órakor esetenként más vasárnapon ezért kérjük, hívják a megbízott gondno‐ kot. Gondnok: Egyházi Yvette (905) 579‐5185

Első Magyar Református Egyház 439 Vaughan Rd., Toronto, ON, M6C 2P1 Lelkipásztor: Nt. Vass Zoltán Lelkészi hivatal telefonja: 416‐656‐1342 Templom honlapja: www.temre.com Email cím: parokia@temre.com Itentisztelet minden vasárnap de. 11 órától Nyáron, július első vasárnapjától ‐ augusztus utolsó vasárnapjáig az istentiszteletek korábban de. 10 órakor kezdődnek Lelkészi hivatal fogadóórái: minden szombaton du. 2‐5‐ig A fogadóórákra előzetes telefonbejelentkezést kérünk! Sürgős és indokolt esetben hét közben is lehet fogadást kérni. Vasárnapi iskola az istentisztelet ideje alatt Konfirmáció előkészítés szombaton du. 1:30‐tól Bibliaórák: szeptembertől ‐ május végéig Időpontért hívják a lelkészi hivatalt. A Női Kör részére hét közben tartunk bibliaórát. Presbitérium jegyzője: Herman Béla (416) 633‐7577

Kanadai Magyar Házak és Közösségi Oldalak

Valutaárfolyam

Érvényben: 2016. július 15.

Vétel Eladás (1 egysége forintban)

Angol font Euro Japán jen Kanadai dollár Svájci frank USA dollár

382.66 320.01 2.73 224.12 292.09 287.68

369.57 307.47 2.73 212.00 281.29 276.96

Árpád Park és Terem – Facebook: Arpad Hall Hungarian Hall Calgary‐i Magyar Kultúrközpont – www.hcca‐calgary.blogspot.ca Cambridge‐i Kossuth Ház – www.kossuth.com Edmontoni Magyar Kultúrkör – www.edmontonhungarian.com Kanadai Magyar Kultúrközpont – www.hccc.org Manitobai Magyar Kulturális Egyesület – info.hccswpg@gmail.com Montreáli Magyar Bizottság – www.montrealhungarians.ca Okanagani Magyar Ház – www.okanaganimagyarhaz.ca Ottawai Magyar Ház – www.ottawaimagyarhaz.ca Vancouveri Magyar Ház – www.hungariansociety.ca Wellandi Magyar Ház– wellandhungarianhall.com Windsori Mindszenty Hall ‐ www.hccwindsor.org

(lista bővítés alatt)