Magyar Élet magazin 2016. 08. web

Vol. 69. 8. LXIX. évfolyam 8. szám ISSN 0833 0883

$ 2.95 (HST incl.) 2016. augusztus

A kanadai magyarok lapja

MAGYAR ÉLET 2016. AUGUSZTUS

Tartalom

Címlap fotó: Mekis Éva A niagarai Cifra Táborban...1 Budapest Montreálban...3 Jubileumi Cifra Tábor...4 Képes Krónika...5 Kanadában a Szegedi Kortárs Balett...6 Csak tiszta forrásból!...8 "Arass rózsám, arass..."...9 Az államalapító Szent István...10 Kereszténység mint Európa „közös nyelve”?...10 Érték, ami összetart...12 Megnyílt a hungarikum falu a sziget fesztiválon...12 Az emberek véleményét Brüsszelben sem lehet figyelmen kívül hagyni...13 Oscar‐díjas színésznő lesz a CineFest díszvendége...14 A lélek mélyére szállni – Terápia...15 Tűzből születve...16 Alkotók álmodják újra az erdélyi kastélyokat...19 Magyar‐román együttműködéssel tárják fel II. András temetkezési helyét...19 Gasztrónomia...21 Félelmeink lelki kezelése...24 Bátor deklarációval készülnek a Budapesti Víz Világtalálkozó szervezői...24 Grimasz—Fujkin sarok…25 Skandináv keresztrejtvény...26 A hónap gyógynövénye ...28 Nehogy rosszkor szüreteljünk!...29 A sporttörténelem feljogosít...29 A magyar házban köszöntötte Áder János a magyar sportolókat...29 Fantasztikus kezdés jó magyarnak lenni Rióban!...30 Hirdetések

SINCE 1957 IN TORONTO

Owned & Published by Sándor Balla Szerkesztőség: Borbély Emese szerkesztő, Pintér Zsanett riporter, Fujkin István művészeti vezető, Kiss Mária hirdetések Külső munkatársak: Borbély Sándor, Horváth Zoltán, Huber Zoltán, Mezey László, Németh Jenő Tel.: 647 881 5313 E‐mail: info.magyarelet@gmail.com Honlap: www.magyareletmagazin.com PUBLICATIONS MAIL AGREEMENT NO 40011718 RETURN UNDELIVERABLE CANADIAN ADDRESSES TO 8750 Jane St. unit 12‐13, Vaughan, ON L4K 2M9 Előfizetési díjak: Egy lapszám ára: $2.95 1 évre az előfizetés $50.00. Első osztályú postán $70.00 Minden jog fenntartva. | All right reserved.

Az írók által írt cikkek tartalmáért a szerkesztőség és kiadóhivatal nem vállal felelősséget. Íróink saját nézeteit fejezik ki, azok nem minden esetben tükrözik szerkesztőségünk vagy hirdetőink véleményét.

Közlésre nem alkalmas kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

We acknowledge the financial support of the Government of Canada through the Canada Periodical Fund of the Department of Canadian Heritage.

2

TIBOR ANTIQUE Vásárolunk mindenféle arany és ezüst tárgyakat, órákat, pénzérmeket, porcelánokat, festményeket és antik tárgyakat a legjobb áron.

Hívja bizalommal Tibort!

647‐866‐5040

MAGYAR ÉLET 2016. AUGUSZTUS

Budapest Montreálban Magyar kulturális hét Az idei év kiváló alkalmat nyújt arra, hogy Magyarország szorosabbra fűzze kapcsolatait Québec tartománnyal. Az 1956‐ os forradalom 60. évfordulója lehetőséget teremt arra, hogy visszanézzünk, és tisztelegjünk a kanadai magyarok elért eredményei előtt. Ők azok, akik nagymértékben hozzájárultak Kanada ma ismert sikeres és gazdag képéhez. A magyarok napjainkban is jelen vannak Kanadában, és szeretnénk hangsúlyozni, hogy az ő kultúrájuk Kanada kultúrája is.

Szeptember első felében magyar hétre kerül sor Montreálban.

Montreálba látogat a Liszt Ferenc Kamarazenekar, a Muzsikás és a Szegedi Kortárs Balett. Fiatal magyar tehetségek is bemutatkoznak és helyi magyar művészek is fellépnek. Két montreáli mozi bemutat közel 40 magyar klasszikus és kortárs filmet. Lehetőség nyílik arra is, hogy az érdeklődők megismerkedjenek a magyar konyhával és kézművességgel.

*** Ódor Bálint Magyarország kanadai nagykövete

Kedves montreáliak!

Talán nem is gondolnák, mennyi minden köti össze Montreált és Québecet Magyarországgal. Ezért különösen fontos számomra, hogy bemutathassuk Önöknek az évezredes magyar kultúrát.

A magyar kultúra ezer szállal kötődik Európához, de ugyanakkor

eredeti is. Még többet fog minderről mondani szeptember második hetében – sok mással egyetemben – Bartók Béla, Liszt Ferenc és a magyar népzene. Alkotó szellem és eredetiség, ez juthat eszébe azoknak, akik ismerik a magyar múltat és a magyar jelent. Magyar feltalálók nélkül a gyufa, a golyóstoll, a számítógép, az autó és sok egyéb találmány sem lenne az életünk része.

A magyar kulturális hét keretében elsőrangú művészek fognak Önöknek bemutatni neves zeneszerzőket. Napjainkban egyre fontosabbá válik a kultúra, mint közvetítő erő az emberek és országok egymás közötti kommunikációjában. Óvjuk meg kulturális örökségünket, a kapcsolatainkat pedig próbáljuk a közös alapokra építve szorosabbra fűzni! Hamarosan felfedezhetik, hogy több ilyen kapcsolódási pont létezik, mint korábban gondolták. Az egyik az 1956‐os magyar forradalom, amelynek leverését követően Kanada 38 ezer menekültet fogadott be. Sokan közülük Montreálban találták meg a várost, ahol élhetnek, dolgozhatnak, alkothatnak, hozzájárulva ezzel Kanada gazdagságához és sokszínűségéhez.

A szervezés során elkápráztatott a Montreálban működő világszínvonalú kulturális intézmények választéka. Ez további ok arra, hogy nagy várakozással tekintsek a magyar kulturális hét elé.

Isten hozta Önöket tehát Magyarországon! – Montreálban, szeptember második hetében. Utána kövessék honfitársaik tízezreinek példáját, repüljenek el Budapestre, de készüljenek fel rá, hogy a város visszatérő vendégei lesznek.

budapestinmontreal.ca

Török Tünde, a Montreáli Magyar Iskola igazgatónője Canada Day parádén egy magyarok által bérelt, magyar kulturális hetet reklámozó emeletes busz előtt.

Fotó: Kálmán László

3

MAGYAR ÉLET 2016. AUGUSZTUS

Jubileumi Cifra Tábor Mlinár‐Kőrösi Kata

Különleges produkció volt az ún. Cifra Táncegyüttes, amely csak erre az alkalomra állt össze a régi és a jelenlegi táborozókból, s adott elő egy előre betanult koreográfiát, kifejezve ezzel a tábor iránti szeretetüket és köszönetüket a sok‐sok szép élményért, amit itt szereztek.

A hosszú hétvége és a jubileumi ünneplés sikerét mutatta a rekord számú résztvevő: 350 fő!

Dobi Andrea (Hugi), Ertl Péter, Mlinár Pál és Mlinár‐Kőrösi Kata

Idén júliusban 25. alkalommal került megrendezésre a Cifra Tábor a Niagara Falls‐i Árpád Parkban, csaknem egy hónapon keresztül várva az észak‐amerikai magyarság apraját és nagyját, hogy találkozzon, hogy saját gyökereivel, népi hagyományaival ismerkedjen, és együtt szórakozzon.

A „Cifra programsorozat” július elején a négy napos családi táborral indult. A tábornak ezt a részét a szervezők azért találták ki, hogy bárki, akinek kedve van eltölteni egy családias hangulatú hosszú hétvégét magyar közösségben, magyar népi kultúrába ágyazva, annak erre legyen lehetősége. Ez pedig idén is megadatott, hiszen itt 0‐99 éves korig mindenki találhatott magának izgalmas és változatos programot: volt gyermekjátszó, kézműves foglalkozás, íjászkodás, viseletbemutató, népdaltanulás, színházi előadás, kürtöskalács sütés és persze – ami a Cifra Táborban elengedhetetlen – néptánc tanulás kezdő és haladó szinten. Ezúttal meghívott „vendégművészek” is színesítették a palettát: az esti táncházak jó hangulatáról az anyaországból érkezett híres‐neves prímás, Hrúz Szabolcs gondoskodott. A tábor egyik alapítója, Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház igazgatója ebben az évben csatlakozott újra a Cifrás csapathoz, s újra tanulhattak tőle a táncolni vágyók mind a tánctanításokon, mind a táncházakban. A szintén Magyarországról érkezett Kecskemét Táncegyüttes pedig fergeteges műsort adott péntek este.

De ez az év nem csak a meghívottak miatt volt különleges.

Hiszen amint már a cikk elején említettem, 25. éve kerül megrendezésre a Cifra Tábor, s ez a neves szám nem maradhatott ünneplés nélkül: egy szép kiállítással emlékeztek meg a tábor múltjáról a szervezők, majd szombat este egy gyönyörű ünnepi vacsora és gálaműsor tette fel a koronát a jubileumi évre. Ebben természetesen megjelentek a tábor alapítói (Kovács Pali bácsi és Marika néni, Dobi Andrea Hugi és Ertl Péter), jelenlegi vezetői, szervezői, a Kodály és a Kossuth Táncegyüttes, a Kecskemét Táncegyüttes.

Szabó Stefánia főkonzul elismerést adott át a Cifra tábornak, amelyet a két fő szervező, Dobi Andrea és Ertl Péter vettek át.

4

A családi tábor vasárnap egy kötetlen hangulatú családi vetélkedővel zárult, majd még aznap délután indult a Cifra második szakasza a Gyermektábor. 56 kis táborozó verte fel a sátrát, hogy egy héten keresztül részt vegyen az izgalmas programokban és ismerkedjen a magyar néptánccal. A tábor témája idén a magyar népmesék világa volt, s ez a programokban is megjelent. Volt kézműveskedés, ahol sárkányfejet, fakardot, pajzsot készíthettek a gyerekek, és volt sárkánykaland vetélkedő is népmeséket idéző állomásokkal és feladatokkal, illetve minden este Magyar népmeséket nézhettek a gyerekek. De ezeken kívül a már „hagyományosnak” számító programok is megjelentek a hét során: a fogócska este, a vízi park, a foci, a mozieste, sorversenyek, a népdaltanulás és a legfontosabb: a néptánc. A Magyarországról érkezett néptánctanárok Mlinár Pál és Mlinár‐ Kőrösi Kata idén mezőföldi ugróst, eszközöst és csárdást tanított a táborozóknak, amelyből a hét végére a szülőknek egy, a szintén a mesevilágot idéző műsort állítottak össze.

A Cifra Tábor utolsó felvonásaként került sor az ifjúsági táborra, ahol tíz napon keresztül a 12 és 18 év közötti fiataloké volt a terep. A táborozók itt is szép számmal jöttek, ráadásul a tábor kezdete után pár nappal még nőtt is a létszám az anyaországból érkezett vendégekkel 79‐re. Hiszen idén csatlakoztak a táborlakókhoz a Kecskemét Táncegyüttes fiatal táncosai is – még különlegesebbé téve a tábort. Így az észak‐amerikai fiatalok még közvetlenebb kapcsolatba kerülhettek a magyar kultúrával, nyelvvel a közös tánctanulás, táncmulatságok révén.

Programokban természetesen itt sem volt hiány: a mindennapos tánctanulás, daltanulás és kézműves foglalkozások mellett volt fogócska, mindenféle vetélkedő, foci, vízi park, moziest és táncház. A nagyobbak két különböző tájegység táncával is megismerkedtek a táborban: a jobbágytelki táncokat a kecskemétiek tánctanárai, Lukácsné Haránt Eszter és Lukács László tanították, míg a kisszekeresi táncokat Kata és Pali. A tábor végi műsorban mindkét táncból kaptak ízelítőt a kíváncsi szülők és érdeklődők.

Mindezeket látva azt hiszem, elmondhatjuk, hogy a negyed évszázada működő Cifra Tábor rendületlenül, sőt nagy érdeklődéssel és sikerrel működik tovább, és reméljük, hogy még legalább ugyanennyi ideig folytatja nemes feladatát, a magyar tradíciók, hagyományok megismertetését az észak‐ amerikai fiatalság körében. Mindez azonban nem menne a tábor támogatói nélkül, ideértve mind az anyagi, mind a tevőleges támogatást. A jubileumi tábor Magyarországról érkező miniszteri támogatásban is részesült, az Emberi Erőforrások Minisztériuma által. Külön köszönet illeti az önkéntes segítőket, akik mindhárom tábor motorját képezik, s saját szabad idejüket áldozzák fel azért, hogy ez a tábor tovább működhessen.

MAGYAR ÉLET 2016. AUGUSZTUS

Képes Krónika

Huszonötödik nyári jubileumi táborát tartotta a niagarai Cifra Tábor, ahonnan új táncokkal, néphagyományokkal, népdalokkal, barátokkal és élményekkel gazdagon térhetett haza az ifjúsági csoport is, a három korcsoportból utolsónak táborozók csapata.

Fotó: Mekis Éva

5

MAGYAR ÉLET 2016. AUGUSZTUS

Kanadában a Szegedi Kortárs Balett Pintér Zsanett

A Szegedi Kortárs Balett előadásában láthatja szeptember 7‐ én a torontói , majd szeptember 9‐én a montreáli közönség Bartók Béla A fából faragott királyfi című színpadi művét. Az előadás illeszkedik a 2016‐ban meghirdetett Bartók‐év programjához, melyet a zeneszerző születésének 135. évfordulója kapcsán rendeznek meg, egészen 2017 végéig. A Budapest Montreálban magyar kulturális hét keretein belül ‐ az ’56‐os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójához kapcsolódva ‐ sok más színvonalas program mellett a Magyarországról érkező táncegyüttes is bemutatkozik a québeci közönségnek.

Juronics Tamással, a Szegedi Kortárs Balett vezető koreográfusával beszélgettünk a társulat kanadai fellépéséről.

Jártatok már Kanadában a társulattal vagy ez az első alkalom, hogy az ottani diszpóra megtekintheti az előadásotokat?

Kanadában még soha nem léptünk fel, sőt az észak‐amerikai kontinensen sem. Nagyon örülünk, hogy előadhatunk két ilyen fontos városban.

Négy évvel ezelőtt mutattátok be A fából faragott királyfi táncelőadást a budapesti Művészetek Palotájában, igen különleges körülmények között. Mesélnél erről?

Nagyon speciális volt a premier, mert a Nemzeti Filharmónikusok zenéltek nekünk, Kocsis Zoltán vezényletével.

Mivel nem egy színházban, hanem egy koncertteremben adtuk elő, ehhez alkalmazkodva találtuk ki a színpadi megvalósítást is.

Az egész díszlet egy fehér fal, aminek a tetején lehet sétálni és át is lehet menni rajta, mivel bizonyos helyeken gumicsíkokból áll. A fehér falra végig vetítünk egy folyamatosan változó installációt, amely megjeleníti azokat a tereket és hangulatokat, lelki kivetüléseket, amikről szól a darab. A műnek van egy pszichoanalitikus olvasata, ami általában a párkapcsolati kérdésekről szól, mint ahogyan A Csodálatos mandarin vagy A Kékszakállú herceg vára. Mindegyik a szerelem keresésről szól.

Nagyon jellemző Bartókra ez a színpadi gondolkodás. Izgalmas volt magának a vetített filmnek a létrehozása is, a természet elég hangsúlyosan jelenik meg a darabban. Erdő, ami nem engedi át a királyfit, vizek, amelyek megáradnak. Ezek rendkívül látványosak, mivel a vetítés a táncosok ruháján is megjelenik.

Szívügyed a Bartók darabok színpadra állítása, ezt a produkciót is többször koreografáltad már. Magyarországon kívül láthatta‐e máshol a közönség ezt a verziót?

A fából faragott királyfit koreografáltam már a Szegedi Szabadtéri Játékokon és a Pozsonyi Nemzeti Színházban is.

Különböző változatokat alkottam meg és máshogy gondoltam végig a színpadi és tartalmi megvalósítást. A mostanit csak Magyarországon játszottuk eddig, ez lesz az első alkalom, hogy az országhatáron kívül is bemutatjuk.

Hány táncossal, mekkora stábbal érkeztek Kanadába?

14 táncossal és a szükséges műszaki személyzettel, ami nagyjából 10 fő. Audiovizuális szakemberek és a fénytechnikusok, akik a díszlettel, a képpel és a hanggal foglalkoznak. Alapvetően utazó társulat vagyunk, komplex stábbal. Sok fellépésünk van országszerte, a csapatnak nagy rutinja van abban, hogy idegen helyen, a körülményekhez igazodva ugyanazt a minőséget és hatást hozzuk létre.

Bizonyára nem egyszerű a teljes felszerelést a tengeren túlra utaztatni.

Mivel ilyen messzire kell vinni, nincs más módszer, mint hajóztatni. A konténer július 28‐án indult el Magyarországról, szeptember elejére kell Kanadába érnie. Ebben benne van minden, ami nem személyes. Az előadáshoz tartozó díszlet, kellék és a speciális világítási eszközök.

Volt már ilyen távoli fellépésetek?

Barta Dóra és Juronics Tamás a Táncszvit című előadásban Fotó: Dusha Béla

6

Voltunk már ennél messzebb is, hiszen kétszer voltunk egy‐egy hónapos mexikói turnén, és felléptünk a Sanghaji Expón is. Ilyen

MAGYAR ÉLET 2016. AUGUSZTUS

messzire azonban még nem utaztattunk díszleteket. Izraelbe hajóztattunk már az egyik turnén a négyből. A mexikói turnén a díszletek egy részét kint gyártották le, így egyszerűbb és olcsóbb volt.

Lesz valami különlegessége a kanadai fellépéseteknek?

A fából faragott királyfi előtt ‐ ami majdnem egy órás‐, első felvonásként előadjuk Bartók Táncszvit című, tizennyolcperces művét. Ez egy szintén népi ihletettségű, népi motívumokat

tartalmazó, nagyszerű zenemű. Így egy komplexebb Bartók estet adunk elő a kanadai közönségnek. A Szegedi Kortárs Balettnak fontos ügye Bartók zenéjének, táncban, színpadon való megmutatása. Nagyon jelentősnek érzem, hogy Bartók zeneművekkel mutatkozunk be Kanadába.

***

Az előadás montreáli időpontja és helyszíne: 2016. szeptember 9. (péntek) 20 óra, Outremont Theatre 1248 Bernard Avenue W, Outremont, QC H2V 1V6 (a torontói fellépés időpontja és helyszín a lenti plakáton)

7

MAGYAR ÉLET 2016. AUGUSZTUS

Fotó: Fritz Reiner

Csak tiszta forrásból!

Bartók Béla (1881. március 25. – 1945. szeptember 26.)

Bartók Béla élete és műve ismét különösen időszerűnek tűnik.

Az európai integráció korábban soha nem remélt mértékben látszik megvalósulni. A 20. század első felében, amikor is két „világ”‐háború osztotta meg Európát, távolinak tűnhetett bármi ilyesféle remény. És mégis, éppen Bartók kiapadhatatlan és elfogulatlan érdeklődése (illetve, ahogy ő maga kifejezte: szeretete) a különböző népek, szomszédnépek, etnikumok parasztzenéje iránt ma is példaértékű.

A zeneszerző, zongoraművész és népzenekutató Bartók 1881‐ ben született az akkor Magyarországhoz tartozó Nagyszentmiklóson (ma Sînnicolau Mare, Románia) és 1945‐ ben halt meg New Yorkban. Gyermekkorát betegségek árnyékolták be. Apja, id. Bartók Béla korai halála után édesanyja, Voit Paula egyedül fogott hozzá hét éves fia és három éves leánya, Elza neveltetéséhez városról városra vándorolva, míg végül Pozsonyban (ma Bratislava, Szlovákia) telepedhettek meg, ahol Béla rendszeresebb zenei képzésben részesült és érettségivel befejezte gimnáziumi tanulmányait. Az ugyancsak Pozsonyból származó, nálánál négy évvel idősebb Dohnányi Ernő nyomdokaiba lépve a budapesti Királyi Zeneakadémiára ment tanulni, ahol a Liszt‐tanítvány Thomán István zongora‐, és Hans Koessler zeneszerzés‐tanítványa lett 1899 és 1903 között. Noha kiemelkedő tehetsége mind zongoraművészként, mind zeneszerzőként hamar megmutatkozott, pályája mégsem indult könnyen. Első nagyszabású hazafias kompozíciói (a hamarosan visszavont Kossuth szimfónia, a zongorára, ill. zongorára és zenekarra írt Rapszódia, az 1. zenekari szvit) megírását követően felfedezte a parasztzenét, mely az addig ismert népies műzenénél eredetibbnek, „hitelesebb”‐nek és alkalmasabbnak is bizonyult egy új magyar zenei nyelv megteremtéséhez. Ekkor rendszeres népzenegyűjtésbe fogott, és ezzel párhuzamosan elkezdett népi zenén alapuló modern (olykor egyenesen kísérleti jellegű)

kompozíciókat írni (Tizennégy bagatell, 1. kvartett). Egyéni stílusának kialakulásában döntő szerepet játszott a válság, melyet Geyer Stefi hegedűművésznő iránti reménytelen szerelme okozott, s melynek dokumentuma halála után megjelent („1.”) hegedűversenye (1907/08). 1909‐ben feleségül vette Ziegler Mártát, kitől első fia, ifjabb Bartók Béla (1910– 1994) született. Több mint egy évtizeden át fáradhatatlanul gyűjtött Magyarország eldugott falvaiban, a magyar mellett jelentős szlovák és román ajkú területeken, ahol érdeklődése már igen hamar a kisebbségek népzenéje felé fordult, és kutatásaival úttörő módon járult hozzá az összehasonlító népzenetudományhoz. Különösen izgatták a szerinte egzakt tudományos módszereket igénylő, „természeti jelenség”‐nek tekintendő parasztmuzsika archaikus vonásai. A rendszeres terepmunka időszakából való hazai népzenegyűjtése mintegy 3500 román, 3000 szlovák és 2700 magyar, valamint néhány szerb és bulgár dallamot (dalt és hangszeres darabot) ölel fel.

1906‐tól szoros tudományos együttműködés alakult ki közte és az ugyancsak zeneszerző és folklór‐kutató Kodály Zoltán (1882– 1967) között. Az ősi zene iránti érdeklődés Bartókot 1913‐ban Algériába vezette arab népzene gyűjtésére, később pedig, 1936‐ ban Törökországba is ellátogatott. A népzenekutatói terepmunka azonban 1918‐ban, az Osztrák‐Magyar Monarchia szétesése, és Magyarország jelentős területeinek az I. világháborút követő elvesztése miatt éppen a folklorisztikailag legfontosabb vidékeken vált lehetetlenné, s Bartók azt alkalmi gyűjtések kivételével nem folytathatta. Helyette előbb szlovák, majd román gyűjtéseinek egyre részletesebb lejegyzése, rendszerezése és tudományos kiértékelése foglalkoztatta. A magyar népdal (1924) címmel pedig megjelentette a gazdag példatárat is tartalmazó első tudományos igényű áttekintést a parasztság körében gyűjtött népzenei kincsről, majd 1934 és 1940 között ismét intenzíven dolgozott az akkori teljes, mintegy 13.000 dallamot számláló magyar népzenei anyag rendszerezésén, valamint részt vett a Pátria lemezsorozathoz 1937/38‐ban készült hangfelvételek munkálataiban is.

Népzenetudományi munkásságának elismeréseképpen választotta 1935‐ben a Magyar Tudományos Akadémia tagjai közé.

Az I. világháborút követő időszaktól kezdve Bartókot, különösen A fából faragott királyfi (1914–17) balett 1917‐es és A kékszakállú herceg vára opera (1911; mindkét mű Balázs Béla szövegére) 1918‐as sikeres bemutatásának köszönhetően nemzedéke és általában a modern magyar zeneszerzés vezető komponistájának ismerték el. Újabb zeneműveit a jelentős bécsi zeneműkiadó, az Universal Edition 1918‐ban kezdte kiadni, s végre megnyílt Bartók számára a nemzetközi zongorista és zeneszerző pálya lehetősége. Ettől kezdve rendszeresen koncertezett Párizsban, Londonban és Európa más zenei központjaiban. Az 1920‐as évek második felében az Egyesült Államokban és a Szovjetunióban is nagyobb koncertkörutat tett.

1923‐ra esett válása első feleségétől. Fiatal zongoraművész tanítványát, Pásztory Dittát vette feleségül, kitől a következő évben született második fia, Péter.

Bartók zongoraművei, az Allegro barbaro (1911), vagy a Szabadban (1926), valamint pedagógiai céllal komponált

8

MAGYAR ÉLET 2016. AUGUSZTUS

sorozatai, a Gyermekeknek (1908–1911) és a Mikrokosmos (1932–39) zongorára, illetve a Negyvennégy duó két hegedűre (1931) jelentős helyet foglalnak el a 20. századi zeneszerzés és korszerű zeneoktatás történetében; 1908 és 1939 között komponált hat vonósnégyese a műfaj történetében kiemelkedő eredménynek számít. Több nagyszabású zenekari műve, különösen az 1923‐ban komponált Táncszvit és a svájci karmester–mecénás Paul Sacher megrendelésére íródott Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára (1936) vált első előadásait követően mindjárt világhírűvé. A merész témaválasztása miatt kölni bemutatásakor botrányt kiváltott pantomimjében, A csodálatos mandarinban (librettó: Lengyel Menyhért; 1918–19, hangszerelés 1924, bemutató 1926) jutott el zenei stílusában a legradikálisabb pontig. E művek kora két leghíresebb zenei újítója, Arnold Schönberg és Igor Stravinsky mellett jelölték ki helyét. Itthoni és külföldi tudományos előadásainak, cikkeinek, tanulmányainak és dallamkiadványai‐ nak köszönhetően ugyanakkor a kelet‐európai népzene egyik legnagyobb szaktekintélyének számított.

Ausztria német megszállását követően műveinek kiadását a londoni Boosey and Hawkes cégre bízta, s előkészületeket tett, hogy elhagyja a háborús Európát; 1940‐ben feleségével az Egyesült Államokba utazott. Koncertezés mellett elsősorban egyetemeken talált a maga számára elfogadható munkát, mindenekelőtt a Columbia Egyetemen, mely díszdoktorává avatta, s ahol Milman Parry nagy délszláv gyűjteményének lejegyzésén és rendszerezésén dolgozott. Amerikai tartózkodása alatt igen hamar jelentkezett végzetes betegsége, a leukémia. Még így is megírhatott néhány mesterművet, a zenekari Concertót (az orosz származású Serge Koussevitzky karmester számára, 1943‐ban), a szólóhegedű Szonátát (Yehudi Menuhinnak, 1944‐ben) és – lényegében – a feleségének szánt 3. zongoraversenyt. Az utóbb kiegészítve közreadott Brácsaversenyét már csak vázlatos formában hagyta hátra.

Viszont legtöbb népzenei gyűjteményét kiadásra készítette elő, bár ezek már csak halála után jelenhettek meg.

A világháború alatt és befejezése után hazája sorsa intenzíven foglalkoztatta, ám halála előtt a hazatérést – bár magyar állampolgárságát megőrizte – nem tartotta időszerűnek. Földi maradványait 1988‐ban két fia, ünnepélyes keretek között, hozta New Yorkból Budapestre, ahol a Farkasréti Temetőben került végső nyughelyére.

zti.hu

"Arass rózsám, arass..."

Dr. Barsi Ernő néprajzi rovata

A mai ember, mikor bemegy az üzletbe és válogat a különböző módon elkészített kenyerekben, el se tudja képzelni, hogy valaha ezért a "mindennapi kenyérért" menynyit fáradoztak, verejtékeztek őseink. Ha véletlenül olvas, vagy hall kaszával való aratásról, marokszedésről, kötélterítésről, kötözésről, keresztbe rakásról, "erdőben‐mezőben" hálásról a "tarló közepében", hordásról, cséplésről, malomban őrletésről, úgy hallgatja, mint valami mesét. Pedig nem is "egyszer volt, hol nem volt", hanem évszázadokon át így volt. S a magyar ember ezt a páratlanul nehéz fizikai munkát mégis derűsen, Isten iránti hálaadással

végezte. Költészetével, dalaival, szokásaival meg is színesítette.

Uradalmak földjén, vagy nagyobb gazdánál "csapatban" úgy is mondták: "bandában", vagyis sokan végezték az aratást. A csapatot az aratógazda toborozta, vezette. Mikor megállt az aratócsapat a búzatábla szélén, az aratógazda mondott egy fohászt: "Uram Jézus, én Istenem, hálát adunk, hogy el hagytad érni az aratást. Segíts meg bennünket. Adj hozzá erőt, egészséget, szeretetet." Aztán énekeltek egy egyházi éneket vagy a magyar himnuszt.

Ha a csapatban olyanok is akadtak, akik akkor arattak először, azokat előbb aratóvá kellett avatni. Csak úgy foghattak munkához. Az aratógazda a régi aratók közül választott egy bírót, két csendőrt ‐ kiket gereblyével "fel is fegyvereztek" ‐, s kiadta a parancsot: El kell fogni az "idegeneket"! Mikor az elfogás megtörtént, szalmakötéllel "megbilincselték" őket, s odavezették a bíró elé. A bíró aztán elítélte az "idegeneket".

Rendszerint bizonyos mennyiségű bor megfizetésére kötelezte őket, s ha leányok is voltak köztük, azoknak cukorkát kellett venniök a régi marokszedőknek. Mikor az ítélet elhangzott, a bíró megkérdezte: ‐ No idegenek, elismeritek a bűnösségeteket? ‐ Elismerjük ‐ volt rá a válasz. ‐ Kifizetitek a büntetéseteket? ‐ Kifizetjük. ‐ No, csendőr urak ‐ mondta a bíró, vegyék le róluk a bilincset. Most már ők is aratók, arathatnak velünk. Akkor levágták kezükről a szalmakötelet, azaz a "bilincset", s most már mint igazi aratók beálltak a csapatba aratni. Ekkor énekelték: "Arass rózsám, arass, megadom a garast". E szokás ismerete nélkül a mai ember bizony nem érti, hogy miféle garas megadásáról szól ez a népdal. Déli pihenőkor az ebédet várva, kaszakalapálás közben, vagy este a napi fárasztó munka befejezésekor csak úgy zengett a határ az aratók vidám énekétől.

Az aratás végeztével aratókoszorút készítettek. Fűzfavessző‐ vázra korona formájú koszorút kötöttek különböző gabonafajtákból. Szalagokkal, virágokkal feldíszítették. Most már ünneplőbe öltözve, énekszóval adták át a gazdának, aki áldomással, vidám mulatság rendezésével köszönte meg az aratók munkáját, s a szép koszorút. Kisbodakon az 1897‐ben született Bán Pálné Czafik Zsófia el is énekelte nekem az egykori aratókoszorú‐átadó éneket: "Elkészült már a vidám koszorú,/ Gazda uram, ne legyen szomorú!/Mert vidáman végeztük munkánkat,/ Az Istennek adjon nagy hálákat!"

hitvallas.hu

9

MAGYAR ÉLET 2016. AUGUSZTUS

papságra volt tekintettel. Keleti szerzeteseket is szívesen látott. Így Veszprémvölgyben görög nyelvű apácákat telepített le, ellátva őket földbirtokokkal. Amikor fiának, Szent Imrének nevelőt keresett, Szent Gellért személyében olyan tudós férfiút választott ki, aki egyformán ismerte a nyugati és keleti, latin és görög egyházi szokásokat. Gellért lett az előkelők gyerekeinek első tanítója, és első püspöke a csanádi egyházmegyének, ahol görög szerzetesek is éltek. Szent István ezekkel a lépésekkel tovább erősítette az új ország és egyháza függetlenségét.

Hogy hatalmát kiterjessze az ország egészére, István királyi vármegyéket szervezett, egy‐egy királyi várral a központban. A vármegyék élére ispánokat állított. Törvénykönyveivel nyugat‐ európai mintára az új jog megteremtését is szolgálta. A törvények elsősorban az egyház és a magántulajdon védelmét célozták, a bűnök megtorlása pedig a rendet és nyugalmat segítette elő.

Az államalapító Szent István Az első magyar király, Szent István előtt célként az önálló és keresztény magyar állam megteremtése állott. Önállóság nélkül a szomszéd hatalmak, mindenekelőtt a Német Birodalom csakhamar beolvasztották volna a magyarságot, kereszténység nélkül pedig nem lehetett volna az önállóságot megteremteni.

Uralmának megszilárdítása után István hozzákezdett a keresztény állam kiépítéséhez. Mindenekelőtt a keresztény vallás helyzetét igyekezett biztosítani. A magyar nép többsége még ősei hitét követte, fáknál‐vizeknél áldozott istenei előtt: pogány volt. István ezért törvényeiben megparancsolta Krisztus hitének felvételét. Kötelezővé tette vasárnapokon a misére járást, s elrendelte, hogy minden tíz falu közösen építsen föl egy templomot. Gondoskodott az egyház vezetéséről is.

Emlékezve a 12 apostolra, 12 püspökséget akart alapítani. Életében 10 püspökség jött létre. Az esztergomit és a kalocsait érseki rangra emelte.

Az uralkodó egyben az egyháznak is feje volt. Az egyházi önállóság azt is jelentette, hogy Szent István állama is önálló lehetett. A függetlenséget hangsúlyozta akkor is, amikor nem a német‐római vagy a bizánci császártól, hanem a római pápától kért koronát.

Az uralkodó a keresztény egyház megszervezésén túl gondoskodott az új vallásnak megfelelő kultúra létrehozásáról is. Magyarországon is a kolostorok váltak a tudomány és az iskolázás központjaivá. Elöl jártak ebben a Szent Benedek életszabályait követő szerzetesek. Számukra István király Zalaváron, Bakonybélen és a Pécs melletti Pécsváradon kolostort alapított, valamint befejezte a pannonhalmi apátság építését. Szent István azonban nem csak a nyugati, latin nyelvű

10

Szent István legnagyobb gondja a trónutódlás kérdése volt.

Imre fiának, felkészítve őt az uralkodásra, megíratta az Intelmek című művet (valószínűleg Gellért püspökkel). Ebből a könyvből ismerhetjük meg azokat a szabályokat, melyeket István szerint a jó uralkodónak be kell tartania. Legfontosabb a keresztény vallás követése és a keresztény erkölcsök megtartása volt. Az ifjú herceg követte apja tanácsait, s még az éjjeli órákat is imával töltötte. Imre hercegből nem lehetett uralkodó: egy vadászaton megsebesült és meghalt. Szent István választása ezek után testvérének férjére, a velencei származású Orseolo Péterre esett. Az uralkodó az erőszaktól sem riadt vissza annak érdekében, hogy az általa jelölt személy legyen az utóda.

Rokonát, Vazult, aki maga akart a király lenni, megvakíttatta, Vazul fiai pedig elmenekültek az országból. Péter király azonban egyoldalúan az idegen lovagokra számított, udvarában csak nekik kedvezett. A Képes Krónika szavai szerint „fittyet hányt Hungaria nemeseire, s a föld javait a vadállat módjára üvöltő teutonokkal [németekkel], meg a csacsogó fecske módjára fecsegő latinokkal […] zabálta föl”. A magyar urak ezért föllázadtak ellene, és az Árpád‐házból származó Aba Sámuel személyében új királyt választottak. A háborúba a német császár is beavatkozott: legyőzte Aba Sámuelt, és újra Pétert tette meg királynak. Péter elismerte a császár hatalmát maga és országa felett. Úgy látszott: a magyar állam függetlensége megszűnik. Ezen Vazul fiainak, Andrásnak, Bélának és Leventének hazatérése változtatott.

nemzetismeret.hu

Kereszténység mint Európa „közös nyelve”?

Az értékválságban vergődő Európa egyre gyakrabban feledkezik el értékeiről, ezért szükségszerű, hogy megerősítse – kereszténység jelentette – alappilléreit. Megoldást a kontinens „újraevangelizálása” jelenthet – állapodtak meg a közép‐ európai keresztény vízió Európa számára témában tartott előadás felszólalói Tusványoson. Az is kiderült, miért nem jó, ha a papok politizálnak, a politikusok pedig prédikálnak.

Lehet‐e ismét „közös nyelv” a kereszténység Európában? – fordult a Lőrincz Csaba‐sátorban szerdán délben tartott

MAGYAR ÉLET 2016. AUGUSZTUS

beszélgetés részvevőihez Ablonczy Bálint moderátor, a Heti Válasz rovatvezetője.

Elsőként David Campanale, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik alapítója, a BBC londoni tudósítója fogalmazta meg válaszát. „Tőlünk függ, milyen célokat fogalmazunk meg ebben a kérdésben. Kihívás, hogy újra »felfedezzük« a kereszténységet, »újraevangelizáljuk« Európát” – kezdte felszólalását. Meglátása szerint „hurrikán söpör végig Európán, az igazi kérdés pedig az, hogy milyen vezérek segíthetnek talpon maradni ebben a viharban”.

Otthonból szálloda A jelenlegi európai állapotokról szólva Campanale elmondta, „otthonainkból szállodákat csinált a társadalmunk. Egy hotelt használhatunk, a saját szabályai szerint élhetünk ott, jól is érezhetjük magunkat, de soha nem fogjuk otthonunknak tekinteni”. Éles kritikát is megfogalmazott. „Az elmúlt évtizedek óta a legnagyobb, kimondatlan tömegmanipuláció zajlik: elveszik az identitásunkat, moralitásunkat, összemosódnak a jó és rossz közötti határok. Pedig igenis meg kell kérdőjelezni ezt a szabályozott rendszert. Európa horgonyát mindig a keresztény hit jelentette” – emelte ki.

Válság minden téren A BBC tudósítójától Takács Szabolcs Ferenc, a magyar Miniszterelnökség európai uniós külügyekért felelős államtitkára vette át a szót. „A kontinens a római jogra, a görög filozófiára és a kereszténységre kell épüljön” – hangoztatta. Az államtitkár úgy látja, Európa politikai téren is válságban van, mivel „nem tudni, ki kezében összpontosul a hatalom, a választott vezetőkében, vagy az arc nélküli bürokratákéban”. A politikai után a demográfiai válságra térve Takács elmondta, az egész Európára jellemző, folyamatosan csökkenő népesség miatt hiszi azt több ország, hogy gazdasági ereje megtartását csak a bevándorlók befogadásával oldhatja meg. Egy 2010‐es felmérés alapján Európa 51 százaléka tartotta magát hívőnek.

Kitűnik a statisztikából Románia, ahol ez az arány 92 százalék – a másik véglet Csehország a maga 16 százalékával.

Magyarországon 45 százalék vallotta magát hívőnek – részletezte az államtitkár. „A civilizációs örökségünk nem veszhet el, elő kell hozni a keresztény gyökerekre épülő filozófiát” – hangsúlyozta.

Tusványos történetében az első szlovák politikusként Peter Krajňák, Szlovákia oktatási minisztériumának államtitkára osztotta meg véleményét a hallgatósággal. A ruszin kisebbséghez tartozó, görög‐katolikus politikus szerint „a túlélés feltétele a keresztény Európa újra‐megteremtése”.

Tusnádfürdőig tartó útján Peter Krajňák „meglepetéssel figyelte, hogy Erdélyben minden településen több templomot és keresztet látott, a helyszínre érve pedig harangszót hallott”. „Európának keresztény alappilléreken kell állnia. Csakhogy akkora látszólagos jólétben élünk, hogy közben elfelejtettük Európa alapértékét – a kereszténységet” – mondta. A szlovák államtitkár bevallotta, „fél az extrém‐liberalizmustól, amely előtérbe helyezett minden demokratikus elvet, viszont teljesen kiszorította a kereszténységet”.

A szomszédi viszonyról Ablonczy Bálint moderátor Németh Zsolthoz, a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottsága elnökéhez fordulva arra az

ellentmondásra hívta fel a figyelmet, miszerint „Magyarország kereszténydemokrata kormánya felhúzott egy olyan falat, kerítést, amelyet a római katolikus egyház feje élesen bírált”. „Ahogy a mondás tartja, a jó szomszédság alapja a magas kerítés” – replikázott Németh Zsolt, hozzátéve, „Európa védőbástyájaként tudjuk, milyen szerepe van egy ilyen kerítésnek”. Megjegyzését részletezve elmondta, a kezdeti zavar után a Balkán kiállt a kerítés mellett, az országvezetők pedig lassan meggyőződtek arról, hogy „szükség van egy európai kerítésre, amit úgy nevezünk, határ‐ és partiőrség”. A kerítésre visszatérve hozzáfűzte, ha csak kerítés van – kapuk, ellenőrzött áthaladó forgalom nélkül –, az nem fenntartható, de ha a kerítés két oldalán lévő országok együttműködnek, az megoldást hozhat.

A szomszédi viszony után Németh Zsolt a vallás és a politika viszonyára tért rá. „A keresztény Európa nem egy vallási fogalom, hanem egy olyan híd, amelyet két irányból épít az egyház és a politika”. Mint mondta, a politikusok ne prédikáljanak, a papok pedig ne politizáljanak. „A hitből fakadó értékeket képviselni kell. A politikának pedig ezekre az értékekre kell alapoznia. Az államot és az egyházat külön kell választani, mert csak így lehet keresztény – és nem iszlám – Európa” – fogalmazta meg véleményét.

Kell‐e, ha nem kérnek belőle?

Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke Takács Szabolcs Ferenc statisztikai adataira visszautalva kérdéssel válaszolt arra a moderátori kérdésre, hogy kell‐e erőltetni a keresztény Európát, amikor sem személyes, sem közösségi dimenziókban nem kér az európaiak fele a kereszténységből. „Az az igazi kérdés, hogy az Európai Unió meghagyja‐e polgárainak ebben a kérdésben a választás lehetőségét” – vélekedett. Hozzátette, „a személyes hit állandó cégérként való megnyilvánulását egy politikustól nem tartja korrektnek”. Az is hozzájárul szerinte a népesség „hitevesztéséhez”, hogy Európán belül „már nem csak közös értékek vannak”. „Igaz, sok a közös, például a demokrácia, a jogállamiság, a szabadság, de a család‐ és társadalompolitika terén lehet, hogy nincs már közös érték például az északi országokkal”.

Befejezésül az Országgyűlés alelnöke elmondta, az európaiság egyik fontos jellemzője, hogy megvannak a véleménykülönbségek. „Az iszlám nem tartozik Magyarországhoz, de nem mondhatjuk azt Németországnak, hogy ők is gondolják így. Tisztelni kell egymás álláspontját” – szekelyhon.ro vélte.

11

MAGYAR ÉLET 2016. AUGUSZTUS

Érték, ami összetart Az értékgyűjtő mozgalom kibontakozása a Kárpát‐medencében

Az Élő Erdély Egyesület 7. éve szervez kulturális és ismeretter‐ jesztő programokat a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban működő, Erdély Café elnevezésű programsátrában. Az Erdély Café célja az erdélyi értékek, értékes fejlesztési kezdeményezések bemutatása, népszerűsítése. A rendezvényen a Földművelésügyi Minisztérium képviseletében Szakáli István Loránd agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár tartott előadást.

A helyettes államtitkár elmondta, hogy a Magyar Országgyűlés 2012 áprilisában egyöntetű szavazattal fogadta el a hungarikum törvényt, amely jelzi, hogy értékeink rendszerezését, összegzését, őrzését, hasznosítását mindenki fontosnak tartja.

Akkoriban nem sikerült határon túl is népszerűvé tenni, mert eltérő logika szerint történt a gyűjtés. Szakáli István Loránd hangsúlyozta, hogy a hungarikumokról szóló 2015‐ben módosított törvény gyakorlatba ültetésének célja az volt, hogy a határokon kívüli magyarok is csatlakozhassanak az értékgyűjtő mozgalomhoz. Ennek eredményeként kapott lendületet a határon túli helyi és tájegységi értéktárak kialakítása. A helyettes államtitkár előadásában kiemelte továbbá, hogy a törvény nem akar túlszabályozni, nem akarja megmondani az egyes közösségéknek, hogy mi az érték. Az adott település bizottsága maga döntheti el, mit tart helyi értéknek. A Hungarikum Bizottság ugyanakkor arra törekszik, hogy reprezentáljon minden szakterületet és ágazatot valamint eldöntse, hogy a legfelső szinten az egész magyarságot bemutató gyűjteményben mi legyen, de abba nem szeretne beleszólni, hogy helyi szinten az adott közösség mit tart

hungarikum.hu fontosnak.

Fotó: Pelsőczy Csaba/FM

Alapítvány is részt vett. A megjelenés kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy modern, figyelemfelkeltő eszközökkel mutassuk be nemzeti értékeinket és hagyományainkat az ide látogató magyar és külföldi fiatalok számára.

A megnyitón V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára elmondta: a Hungarikum Falu megvalósításának elsődleges célja, hogy lehetőséget teremtsen a külföldi fiatalok részére a nemzeti értékeink és a velünk élő hagyományok megismerésére. Erre nem is lehetne kitűnőbb alkalmat találni mint az évente több százezer fiatalt megmozgató Sziget Fesztivál, ahol az érdeklődők interaktív módon is találkozhatnak a hungarikumokkal.

A magyarországi agrártermékeket – és ezen belül a hungarikumokat – belföldön és külföldön népszerűsítő Agrármarketing Centrum ügyvezető igazgatója, Lipcsey György beszédében hangsúlyozta: az AMC minden eszközzel támogatja az olyan termékek előállítását, amelyek egyediségük, kiemelkedő minőségük miatt kitűnhetnek a tömegtermékek közül és akár hungarikumok lehetnek. Az ügyvezető igazgató kitért arra is, hogy az Agrármarketing Centrum a közösségi marketingeszközök széles eszköztárával olyan külföldi és belföldi kiállítási lehetőségeket, üzletember‐találkozókat biztosít elsősorban a kis‐ és középvállalkozások számára, amelyekkel versenyelőnyhöz, piaci pozícióhoz juthatnak, mi több, jó hírnevet, ismertséget szerezhetnek. A hungarikumokon keresztül pedig széles rétegek ismerhetik meg hazánkat és a magyarság kimagasló kulturális értékeit, világszínvonalú eredményeit – tette hozzá.

A Földművelésügyi Minisztérium szakmai támogatásával a Hungarikum sátorban a fesztivál ideje alatt kisfilmeket vetítenek a hungarikumokról, hogy a látogatók – nemzetiségtől függetlenül – jobban megismerjék nemzeti értékeinket. Aki szeretné felmérni a tudását a hungarikumokról és a pálinkáról, kvízt tölthet ki ajándékokért. Szombaton pálinkaszakértő által vezetett kóstolást rendeznek, melyen többféle díjazott pálinkát ízlelhetnek meg az érdeklődők. A Hungarikum Falu területén felállított Puskás‐falnál pedig lehetőség van fotózkodni a

világhírű futballista életnagyságú képmásával is.

Megnyílt a hungarikum falu a Sziget Fesztiválon Idén is megnyitotta kapuit a Hungarikum Falu a Sziget Fesztiválon, a programok szervezésében a Földművelésügyi Minisztérium, az Agrármarketing Centrum és a Magyar Ízek

Fotó: Pelsőczy Csaba/FM

12

hungarikum.hu

MAGYAR ÉLET 2016. AUGUSZTUS

Az emberek véleményét Brüsszelben sem lehet figyelmen kívül hagyni

tanúskodnak, amiről tavaly: "az illegális migráció okozta kihívások és feladatok velünk vannak". Szavai szerint nem sok jót ígér az az évről évre ismétlődő tendencia, hogy az első 7‐8 hónapban érkezett migránsok száma év végére megduplázódik.

A Frontex, illetve az Eurostat adatai szerint csak a Földközi‐ tengeren keresztül több mint 260 ezren érkeztek Európába és majdnem ugyanennyien érkeztek szárazföldi úton ‐ ismertette.

Az elhúzódó nyomás miatt a kormány intézkedni fog a szeptember 9‐én lejáró, a tömeges bevándorlás okozta országos válsághelyzet meghosszabbításáról ‐ jelezte, és közölte azt is, a kormány amellett, hogy döntött arról, hogy háromezerrel növeli a rendőrség létszámát és megerősíti a határvadász századokat, más technikai eszközök megteremtéséről, továbbfejlesztéséről is gondoskodik.

Arra a kérdésre, hogy a referendumnak lesz‐e befolyása a brüsszeli döntésre, azt felelte, hogy sem idehaza, sem az unióban nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az EU egy soha át nem ruházott hatáskörben készül a tagállamokra kötelező döntést hozni. A népszavazás megkerülhetetlen ‐ szögezte le.

A külföldön élők levélben szavazására vonatkozóan közölte: egy gyors módosítás veszélyeztetné a lebonyolítást, s aki akarja, az rendezett, szabályozott körülmények között most is le tudja adni a voksát. Az ellenzéki pártok ezzel kapcsolatos tevékenységét pótcselekvésnek ítélte, rámutatva: ők egyszerre buzdítanak arra, hogy az emberek ne vegyenek részt a népszavazáson és "vitézkednek" olyan mellett, amiben nincs mozgástér.

kormany.hu

Kifejezetten szükségesnek ítélte a kvótareferendummal kapcsolatos nyári tájékoztatási kampányt a kormányszóvivő.

Kovács Zoltán azt is elmondta, hogy a kormány intézkedik az illegális migráció okozta, szeptember 9‐én lejáró válsághelyzet meghosszabbításáról.

Kovács Zoltán tájékoztatása szerint a kampányt folytatják, és abból minden kormánytag kiveszi a részét, hogy az emberek egyértelmű nemmel tudjanak felelni a feltett kérdésre.

Kiemelte, hogy október 2‐án Magyarország lakói elsőként nyilváníthatnak véleményt az unióban arról, hogy elképzelhetőnek tartják‐e, hogy a brüsszeli bürokrácia a nemzeti parlamentet megkerülve határozzon a kényszerbetelepítésről.

Az eddig megjelenített 5‐6 fő üzenetre szükség volt, mert a nyugat‐európai média erősen megosztott, illetve részben elfedi a helyzetet ‐ indokolt, hozzátéve: látható, hogy az illegális bevándorlás komoly közbiztonsági kihívást jelent és drasztikusan megemelkedett a nőket érő atrocitások száma, emellett bizonyítható az egyértelmű a kapcsolat a terrorizmussal gyanúsíthatók és elkövetők, illetve az illegális migráció között.

A kormányszóvivő értékelése szerint a nyári események arról

13

MAGYAR ÉLET 2016. AUGUSZTUS

Oscar-díjas színésznő lesz a CineFest díszvendége

Az Oscar‐díjas színésznő, Juliette Binoche lesz a Jameson CineFest – Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál megnyitójának sztárja.

A 13. Jameson CineFest, Magyarország vezető filmfesztiválja ismét az év legjobb filmjeivel, premierekkel, sztárokkal, filmtörténeti programokkal, koncertekkel és bulikkal várja a közönséget. Az Oscar‐díjas színésznő, Juliette Binoche lesz a Jameson CineFest – Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál megnyitójának sztárja: Magyarország nemzetközi filmfesztiválja az Arany Oroszlán‐díjas remekmű, a Három szín: Kék vetítésével kezdődik szeptember 9‐én. A legendás francia sztár különdíjat kap a fesztiválon és megemlékezik a film rendezőjéről, Krzysztof Kieslowskriól, a modern filmművészet egyik legjelentősebb alakjáról, aki éppen húsz éve hunyt el.

Az elmúlt években a Jameson CineFesten volt a magyar premierje az Arany Pálma‐díjas Adele életének, a Sráckornak, az Oscar‐díjas Whiplashnek és a Love 3D‐nek, hogy csak néhány filmet emeljünk ki a rendkívül gazdag programból. A Jameson CineFest mára a régió egy legfontosabb filmes fórumává, a nagy tehetségek és tapasztalt művészek találkozóhelyévé vált.

Miskolc vendége volt már például Kevin Macdonald (a

Miskolcon született világhírű, Oscar‐díjas Emeric Pressburger Oscar‐díjas unokája), Sawomir Idziak, a legendás lengyel operatőr, Agnieszka Holland, az Európai Filmakadémia igazgatója, az iráni vizuális művész, Shirin Neshat, az argentin születésű innovátor, Gaspar Noé, továbbá a független amerikai filmes generáció olyan kiemelkedő reprezentánsai, mint például az azóta Star Wars‐rendezővé avanzsált Colin Trevorrow, vagy az Oscar‐jelölt Benh Zeitlin. 2015‐ben az CineFest életműdíját Claudia Cardinale kapta. A Jameson CineFest fesztivál CineClassics‐blokkjában, amely Szabó István védnökségével 2010 óta mutat be filmtörténeti klasszikusokat és ritkaságokat, Krzysztof Kieslowski mindhárom utolsó filmje szerepel: a Három szín: Kék szeptember 9‐i vetítését 10‐én este a Három szín: Fehér, 11‐én a Három szín: Piros követi. A program a Francia Intézet és a Lengyel Intézet támogatásával valósul meg. A fesztivál sztárvendégét, a Három szín: Kék főszereplőjét, Juliette Binoche‐t a hazai közönség a legjobban talán a nyolcszoros Oscar‐díjas Az angol betegből ismerheti, de – többek között – óriási sikerrel játszották Magyarországon A lét elviselhetetlen könnyűségét, melyben Daniel Day‐Lewis volt a partnere és a Csokoládét is, melyben Johnny Deppel játszott. Az Oscar‐díjas művész olyan nagyágyúkkal forgatott, mint Jean‐Luc Godard, a kétszeres Arany Pálma‐díjas Michael Haneke és Abbas Kiarostami. A Háromszín, ez az egyetemes filmtörténetben is egyedülálló trilógia (1993‐1994) mintegy negyven díjat nyert a világ legrangosabb fesztiváljain. A Kéket Velencében, a Fehéret Berlinben, a Pirosat Cannes‐ban mutatták be, és egy Arany Oroszlán, több César, egy Ezüst Medve, az Independent Spirit Award, négy Golden Globe‐ és három Oscar‐jelölés (köztük a legjobb rendezőnek járó) is mutatják, hogy ez a különleges vállalkozás páratlan visszhangot váltott ki. A gyönyörű képek és a talányos történetek mélyén komoly kérdések fogalmazódnak meg. Mit gondolunk a modern Európa olyan alapértékeiről, mint a szabadság, egyenlőség és testvériség? A három film egymásba játszó, egymást átszövő motívumrendszere hosszú elemzésekre csábít. A Jameson CineFest – Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál és a CineClassics közönsége most, húsz évvel később, újranézheti, újra felfedezheti és újraértékelheti egy nagy rendező testamentumát. Kieslowski filmjei és kérdései, aktuálisabbak, mint valaha – és ezt Juliette Binoche is fontosnak tartja.

cultura.hu

14

MAGYAR ÉLET 2016. AUGUSZTUS

A lélek mélyére szállni – Terápia Huber Zoltán

A magyar HBO az utóbbi években már‐már missziós tevékenységet vállal fel azzal, hogy a „társadalmilag elkötelezett, igényes tévécsatorna” nézőcsalogató arculata érdekében időről‐időre saját gyártású, minőségi produkciókkal jelentkezik. A két évadot megért, hamarosan újabb folytatással jelentkező Terápia számtalan erénye közül az első és legfontosabb, hogy az e hasábokon már tárgyalt Aranyélethez hasonlóan képes levetkőzni a hazai sorozatokat kísérő kínos gyermekbetegségeket, azaz nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét. A négy párhuzamos pszichoanalízist és a főszereplő pszichológus saját terápiáját izgalmas mentális nyomozásként tálaló izraeli alapötlet adaptációja hibátlan, a megvalósítás igényes és nincsenek kínos kompromisszumok sem. Nyugodtan hátradőlhetünk, a feszültség és az intellektuális tartalom pontosan adagolt, az írói, színészi és rendezői munka elsőrangú.

Magyarországon a pszichoanalízis megítélése kissé ellentmondásos, a szélesebb közvélemény valahová az ezotéria, a titokzatos kuruzslás és az alternatív gyógyászat környékére helyezi. A Terápia témafelvetése tehát hiánypótló vállalás még akkor is, ha a terápiás alapszituációkból valójában egy pszichológiába csomagolt lélektani krimi születik. Bár a látottak és a hallottak abszolút hitelesnek és reálisnak tűnnek, a laikus számára is világos, hogy a forgatókönyvírók jelentősen felpörgetik, dramatizálják és kiélezik a terapeuta és a páciensek komplex viszonyrendszerét.

A kliensek gyógyulását, illetve a pszichológus főhős meta‐ terápiáját (amikor ő keresi fel egy kollégáját) végigkövető epizódok a nyomozás izgalmát kínáljáka nézőnek: az adott napokon visszatérő páciensek fokozatosan, hárításokkal, érzelmi zsarolásokkal és terelésekkel fűszerezve fedik fel előttünk a tünetek és problémák valódi okait, vagyis a fájó múltbeli eseményeket. Az ötödik nap ülései azonban csavarnak egyet a dolgon, hiszen ilyenkor végre a pszichológus interpretációját is megismerhetjük, mintegy átírva az addig felfejtett, megismerni vélt történéseket.

A szavak, gesztusok és elejtett félmondatok olyan nyomokként működnek, melyekből a detektív‐történetek logikájának megfelelően a nézőnek kell összeraknia a történetet. Bár a félórás epizódok nagyrészt két szereplőt mozgatnak és az események egyetlen szobára koncentrálódnak, a szokásos akciók és látványosságok hiányát a párbeszédek izgalmai és a figurák érdekes jellemfejlődései ellensúlyozzák. A Terápia írói és színészei mellett a három rendező (Gigor Attila, Enyedi Ildikó és Nagypál Orsolya) is sikerrel teljesíti a feladatát, hisz a jól megválasztott, tetszetős kulisszák között szinte folyamatosan képesek fenntartani a feszültséget.

A pszichoanalízis televíziós dramatizálása mellett a sorozat érdekességét a különféle páciensek magyarítása adja. A Terápiát számos országban bemutatták, mindig az adott viszonyokhoz igazítva a szereplőket. Ezek a változtatások igen beszédesek és

sokat elárulnak a helyi sajátosságokról. Nem véletlen, hogy a típuskarakterként működő párkapcsolati válságát átélő szingli, problémás tinédzserekés a válást fontolgató házasok mellett nálunk identitását kereső vállalkozó, élsportoló vagy épp a saját múltjával harcoló politikus kapnak helyet a kanapén.

A legérdekesebb, legfordulatosabb a pénteki összefoglaló kezelés, nemcsak a hét eseményeit tovább fokozó, különleges nézőpont, hanem a pszichológus személye miatt. Főhősünk detektív, tanítómester és családfő egy személyben, épp ezért különösen drámai őt is indulatosan és bizonytalanul, a másik oldalon, a kanapén látni. Nagy bravúr, hogy ezek a történetszálak bár markánsan különböznek egymástól, mégsem mutatnak komolyabb minőségi eltéréseket. Az eddig elkészült hetvenöt epizód egységes képet mutat.

A főszerepben brillírozó Mácsai Pál és a terapeuta terapeutáját nagyszerűen alakító Csákányi Eszter között hibátlan az összhang. Mellettük páciensként Nagy Ervin, Nagy Zsolt, Szamosi Zsófia, Máté Gábor és Kurta Niké is remekelnek, a sorozat igazi meglepetései azonban az amatőrök. A tornászt megformáló Sztarenki Dóra és a házaspár fiát játszó Surányi Áron ösztönös és rendkívül erős alakításai a sorozat talán legdrámaibb pillanatai. A Terápia a csatorna online felületéről bárhol a világon elérhető és a hírek szerint már javában folynak a harmadik évad előkészületei.

15

MAGYAR ÉLET 2016. AUGUSZTUS

Tűzből születve

Borbély Emese

Interjú Dr. Néma Júlia tervezőművésszel a torontói Japán Alapítvány szervezésében tartott előadásai apropóján.

Dr. Néma Júlia tervezőművész és Dr. Szabó Stefánia főkonzul

A torontói Japán Alapítvány szervezésében két előadást tartott Néma Júlia, a nemzetközileg is elismert és Magyarországon az egyik legbefolyásosabb keramikus, díjnyertes művész (Magyar Formatervezési díj 2003 és Ferenczy Noémi díj 2013), formatervező és festő, a budapesti Moholy‐Nagy Művészeti Egyetem kerámiatervezés szakjának volt adjunktusa, művészeti doktorival rendelkező művész, valamint a „Magas hőfokon: Közelítések a fatüzes kerámiához” című könyv szerzője.

Az előadás után kerestem meg Júliát, aki vállalta az interjút a Magyar Élet magazin számára.

Ki is tulajdonképpen Néma Júlia: bölcsész, művész, festő, formatervező vagy professzor? Mesélj egy kicsit magadról, melyik terület áll a legközelebb a szívedhez, lelkedhez? Mikor és miért választottál egy második karriert magadnak?

Mindegyik. Talán a tervezőművész kifejezést szeretem a leginkább, de legszívesebben kerülöm a besorolást. A művészet, elsősorban édesanyám révén, gyerekkoromtól kezdve része az életemnek. Az olvasás, az irodalom szeretete miatt jelentkeztem először a bölcsészkarra, de például már a felvételire készülés közben egy keramikus műhelyében dolgoztam, nyaranta pedig Fajó János Szabadiskolájában festettem, fotogramoztam, szitanyomatokat és persze kerámiatárgyakat készítettem. Közel jártam a diplomához, amikor felismertem, hogy mégis a mindvégig elkísérő gyakorlati művészeti irányt szeretném a középpontban látni az elméleti helyett. Váltottam tehát és az – akkori nevén – Iparművészeti Főiskolán (ma MOME) folytattam.

Jártál nyugaton, keleten, előadásokat tartasz szerte a nagyvilágban. Hogy került sor arra, hogy a torontói Japán Alapítvány szervezésében előadást tarts? Hogyan fogadták a japán hallgatók egy európai művésznek, a saját kultúrájukból inspirált előadását?

Emi Iwanaga asszonnyal a Torontót megelőző munkahelyén, mint a Japán Alapítvány budapesti irodájának igazgatójával ismerkedtem meg. 2013‐ban elnyertem az Alapítvány rövid távú kutatói ösztöndíját, amelynek témája a japán történeti és kortárs fatüzes kerámia kutatása volt. Az ezt követő évek során nagyon jó munkakapcsolat és baráti viszony alakult ki közöttünk. Így juthatott eszébe, hogy új állomáshelyén meghívjon előadni a Yakishime: Earth Metamorphosis kiállításhoz kapcsolódva, hiszen előzőleg pont ezt a területet kutathattam az Alapítvány ösztöndíjával Japánban és ez volt 2012‐ben megvédett doktori disszertációm központi témája, mestermunkáim inspirációja.

Mindkét előadás teltházas volt. Nagy érdeklődéssel fogadtak, ezért nagyon hálás vagyok. Az első célja a tárgyak születésének megismertetése volt az alkotási folyamaton keresztül a szellemi háttérrel együttműködve. Sokan odajöttek hozzám, hogy elmondják, milyen más szemmel nézik ugyanazokat a tárgyakat az elődás után. Már értik, olvasni tudják őket.

A másodikban a saját történetemen keresztül vontam párhuzamot a nyugati művészet hasonló szellemiségű értékeivel, ami a visszajelzések szerint ösztönzően hatott a hallgatóságra. Az efféle hidak kiépítése mindkét irányban inspiráló lehet, hiszen a japán hallgatók egy olyan szemszögből látják saját kultúrájukat, ami újdonság számukra.

2013‐ban két hónapos tanulmányi úton vettél részt a Japán Alapítvány jóvoltából, ami alkalmat adott arra, hogy tovább ismerkedj a fatüzes kerámiaégetés hagyományával. Kezdjük a yakishime fogalmának rövid magyarázatával, valamint a fatüzes kerámiaégetés technológiájának lényegével.

Ekkor már jó évtizede foglalkoztam ezzel a területtel, amiben nagy része van mesteremnek és barátomnak, Frederick L. Olsennek (USA), aki ifjúkorában maga is Japánban tanult kerámiaművészetet a szakma legnagyobbjaitól. A magas hőfokú fatüzes égetés számomra talán leginspirálóbb vonása az, hogy a lángok és a hamu alkotta atmoszféra és az agyag (ill. porcelán) találkozása máz nélkül is gyönyörű, gazdag felületet és kiemelkedő anyagminőséget eredményez. A folyamatban mindig teljesen egyedi, megismételhetetlen tárgyak születnek.

A történések előkészíthetők és elősegíthetők, de nem kontrollálhatók teljes egészében. A yakishime kifejezés erre a mázatlan, pőre kerámiára vonatkozik. Olyan magas tüzű, 1200‐ 1300 °C fokon tömörre égetett kerámia, amit a tűz teljesít ki, tesz tömörré. Primer, tiszta és elementáris, számomra nagyon vonzó folyamat. Az elnevezés tehát nem csak a mázatlan fatüzes kerámiákra, hanem minden, máz nélküli tömörre égetett kerámiára érthető.

Magas hőfokon című, 2013‐ban megjelent könyved a japán és nemzetközi útjaidból merített tapasztalatok gyűjteménye, mely e műfajban úttörő Magyarországon. Hogyan fogadták az első magyarországi ismertető könyvet a fatüzes kerámia

16

MAGYAR ÉLET 2016. AUGUSZTUS

világáról?

A könyvbemutatón tűt sem lehetett leejteni, annyian voltak. A három éve 500 példányban megjelent kötet most van elfogyóban, ami talán jó eredmény egy igencsak speciális témát feldolgozó szakkönyv esetében – igaz, jelentős része nemcsak szakmabelieknek, hanem a tárgykultúra iránt érdeklődő nagyközönségnek is érthető. A könyvbe foglalt tudásanyag látványosan megihlette a fiatalabb keramikus generációt.

Büszke vagyok arra is, hogy sok külföldi kollégám megvásárolta, pedig nem értik a szövegét, de a gazdag képanyagból és grafikonokból, receptekből sok mindent tudnak hasznosítani.

Egyikük úgy fogalmazott: ha a szöveget nem is, a képeket tudja olvasni.

Évekig tanítottál a MOME szilikát szakán. Miért szűnt meg a tanszék, és hol tanulhatnak a szilikát szak iránt érdeklődök?

Volt tanítványaid közül vannak‐e olyanok, akiknek felcsikartad az érdeklődését a keleti művészet iránt?

A tanszék átalakulásának okai a MOME‐n messzire vezetnének.

Végeredményben beolvasztották egy “tárgyalkotás”‐nak nevezett hibrid képződménybe. De más egyetemeken, például Pécsett vagy a budapesti Metropolitan‐on is működik kerámia oktatás. Jó néhány tanítványom nagy sikerrel hasznosítja, amit átadtam nekik, sőt egyikük éppen most tölt Japánban egy ösztöndíjas évet.

Japánon kívül Kaliforniában is tanultál több éven át, Frederick L. Olsen műhelyében, aki a kortárs kerámiakészítés egyik legkiemelkedőbb alakja. Hol ismerted meg Olsent és miért tartottad fontosnak, hogy nyugati tapasztalatot is szerezz a keleti fatüzes kerámiaégetés elsajátításában?

Fred Olsennel a kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdióban ismerkedtem meg. Innen is látszik, mennyire fontos ez az intézmény, ahol ilyen találkozások történhetnek. Lényeges megismerni a keleti esztétika és gyakorlat több évtizedes nyugati fogadtatását, hiszen ebben a folyamatban pont olyan előfutárok és kortársak játszottak kulcsszerepet, mint Olsen.

Ezek a tapasztalatok nekem is forrást és mintát adnak ahhoz, hogyan építhetem be a magam világába az ihletet.

Fotó: Peter Vulman Photography St. Andrea Wine & Gourmet Bar, Budapest

"Clarity", solo show in Armstrong’s Gallery, Los Angeles, Pomona, 2011

Hogyan fordítod le a keleti, japán yakishime kerámia készítésből merített inspirációt a nyugati nyelvre a te művészeteden keresztül, vagyis hogyan hozod össze az európai művészetet a japán esztétikával?

A magam konstruktív gyökerű alkotásmódja alapjaiban nem változott, de lazábbá, rugalmasabbá, költőibbé vált. Ez lassan, szervesen, néha szinte öntudatlanul történik, nem valami tételes program végrehajtása. A máz nélküli anyaghasználat már az egyetemi évek alatt nagyon vonzott, de csak jóval később, épp a fatüzes gyakorlat legmagasabb szintjén teljesedhetett ki. A diplomám (tömörre égetett, mázatlan fűthető ülőbútor rendszer) is yakishime, csak akkor még nem tudtam, hogy létezik egy ilyen terminológia. Mindig ösztönösen vonzódtam a nyers, 'máz' nélküli felületekhez, a tiszta formáláshoz. A tiszta, sallang nélküli alakítás a konstruktivizmusban is fontos elv, tehát vannak párhuzamok, csak sokan, akik a fatüzes technológiával foglalkoznak, nem ilyen háttérrel közelítenek a témához, nem látnak meg olyan összefüggéseket, amelyek engem foglalkoztatnak.

Nekem viszont ezeknek a párhuzamoknak a felfedezése egy

Fotó: Czigány Ákos Desszert: Szabó Zsuzsanna

17

MAGYAR ÉLET 2016. AUGUSZTUS

életre elegendő tartalékot jelent. Sosem felejtem el a saját szellemi és kulturális hátteremet és nem is akartam soha átvenni egy másikat, hanem inkább mindenhol azt keresem, ami időtlen és egyetemes. Nekem a legnagyobb felismerés az volt, hogy az igazán értékes szellemiség (mondhatnám azt is, spirituális) köteléket alkot, aminek a szálaihoz bárhol lehet kapcsolódni, csak mindenkinek meg kell találnia a saját útját.

A japán zen esztétikában nem törekednek tökéletességre, hiszen semmi sem tökéletes a minket körülvevő világban. E technika által készített tárgyak egyediek, aszimmetrikusak, a művészi kontrolltól független elemek is befolyásolják a végterméket. Tulajdonképpen mennyi kontrollja van a művésznek ebben a folyamatban?

Nagyon sok, de itt nem a kontroll a megfelelő kifejezés – az a gyári termelésre tartozik. Inkább egyfajta aránykeresés, felelgetés van az ember és a természeti folyamatok alkotó szerepe között, tehát egyfajta felelősség. Arányos időt, teret adunk a véletlen, a fizikai, az előreláthatatlan tényezőknek és felelősen együttműködünk velük. A szakmai, technikai tudás szerepe ebben épp hogy nem lecsökken, ellenkezőleg, még fontosabbá válik. A meglepetésszerű szépség és a hanyagság között erős határvonal húzódik, a felismeréséhez folyamatosan érlelni kell az érzékelésünket.

Említetted, hogy párhuzamokat leltél a keleti és nyugati monasztikus életben. A bencés rendbeli szerzetesek voltak nagy hatással az életedre és művészetedre, és rájöttél arra, hogy az alapok, vagyis a fő értékek hasonlóak a kultúrák között, spirituális szinten.

A keleti és nyugati monasztikus életmódban hasonló a kézi munka szerepe, ahonnan már csak egy lépés a kézművesség. A munka eredményeként megszülető tárgyi környezet értékelése is hasonlatos: a funkció megnemesíti, megszentelheti a legegyszerűbb kellékeket. A munka és az imádság (tevékenység és szemlélődés) ugyancsak horizontális, egyenrangú: a munka egyfajta szemlélődés, az imádság aktivitás. Kultusz és kultúra összetartozik, s én személyesen a magyar bencés rendnél láttam azt, hogy teljesen modern köntösben is milyen termékeny erő ez.

Magyarország különböző éttermeiben találkozhatunk a

Fotó: Karádi Zoltán Desszert: Szabó Zsuzsanna

18

kerámiáiddal. Séfekkel dolgozol együtt, rendelésre egyedi, kézzel készült darabokat tervezel és alkotsz, az étteremhez és az ételekhez illő darabokat. Mesélnél egy kicsit erről?

Mindez nem esik messze attól, amiről az előző kérdésnél beszéltünk. Megfigyelhető, hogy a gasztronómiai élmény ma egyszerre kulturális tartalom és kultikus jelleget ölt. Az első ilyen együttműködéstől kezdve felismertem, hogy a szakács‐ és a kerámiaművészet igen hasonló, és ez végtelenül inspiráló.

Egymást követték a megbízások, mindegyik más és más, rendkívül színes egyéniségeket ismerhettem meg, és mindig élmény ráhangolódni egy újabb kihívásra. Nem utolsó sorban pedig hatalmas öröm, amikor látom, hogy a munkámmal magam is inspirálok, ihletet adok egy séfnek. Ez kivételes érzés. Átélni, hogy a kezébe adom a neki készített edényemet és már rohan is, hogy azonnal alkosson rá valamilyen ételt. A repertoárom időközben nagyon széles lett, műhelyem pedig lassan manufaktúrává fejlődik.

A gasztronómiai iparral való együttműködésed által kapcsolatba kerültél a Slow Food mozgalommal? Mit érdemes tudni erről?

Magával a mozgalommal inkább áttételesen, de ezek fontos áttételek, hiszen a slow food minden szintre kihat, a csúcsgasztronómiától az otthoni étkezésig. Ha több figyelmet fordítunk arra, mi kerül az asztalra, akkor az edényeket is észre fogjuk venni, igényesebbé válunk. Elvetjük a silányat, rácsodálkozunk a minőségre, megtanulunk különbséget tenni és az értéket helyén kezelni.

A lassúság, a figyelmesség és az alaposság fontos jegye a munkámnak, ezt sokszor végigbeszéljük a megrendelőkkel is.

Bizonyos mozdulatok persze egyre gyorsabbá, rutinosabbá válnak, de sok művelet nem gyorsítható, az anyag türelmes száradásától a fatüzes égetés hosszú, fáradságos óráival bezárólag. Más tekintetben viszont sokkal gyorsabb, mint egy gyár, hiszen ha valamit megálmodok és megtervezek, akkor fogom az agyagot és azonnal megcsinálom a prototípust, tehát egy kézben van a folyamat. Ami pedig a legfontosabb, hogy az ilyen tárgyaknak, miként a szeretettel készített ételnek, lelke van, és ez kisugárzik.

Néma Júlia elérhetősége: www.facebook.com/studionema vagy www.nemajulia.com

Fotó: Karádi Zoltán Desszert: Szabó Zsuzsanna

MAGYAR ÉLET 2016. AUGUSZTUS

Alkotók álmodják újra az erdélyi kastélyokat

A visszaszolgáltatott erdélyi kastélyok restaurálása, megújulása a célja a Teleki‐ és a Bánffy‐kastélyban megszervezett alkotótábornak, illetve workshopnak.

főépületében, aminek keretében belsőépítészek, művészek, építészek, mesterek és egyetemi hallgatók álmodják újra a közel 500 éves kastély belső tereit. Az eredmény egy kiállítótereket és műhelyeket magába foglaló központ lesz, ami öt éven át szolgálja a művészeket, mestereket, és mindazokat, akik Bonchidán szeretnének alkotni.

Mint ismeretes, a Transylvania Trust Alapítvány 2015 novembere és 2017 októbere között az Európai Unió Kreatív Európa programja által támogatott ARTEC projekt lebonyolítója. A művészetek, újrafelfedezés, hagyományos, eklektikus és kortárs hívószavak köré felépített projekt a bonchidai Bánffy‐kastély főépületében kívánja létrehozni a Művészetek és Mesterségek Központját, amelyben a kézművesek, mesteremberek, ipar‐, performansz‐ és alkotóművészek által képviselt, a történelem folyamán önálló diszciplínákra osztott tudás és alkotói ethosz ismét találkozhat – tájékoztatott a Transylvania Trust Alapítvány.

Újraálmodják a közel 500 éves bonchidai Bánffy‐kastély belső tereit

Mint a közleményből kiderül, a szakmai workshopra augusztus 12‐éig lehet jelentkezni, a helyek száma korlátozott. Az érdeklődők ács‐, asztalos‐ vagy belső építészet‐műhelyekben vállvetve dolgozhatnak majd egy nemzetközi verseny díjnyertes építészeivel, designereivel, illetve a hagyományos építőmesterségekben gyakorlott mesteremberekkel a Norma és Blajin projektek bel‐ és kültéri kivitelezésén.

Művészek veszik birtokba a Maros megyei Gernyeszegen található Teleki‐kastélyt: vasárnaptól augusztus 20‐áig Kastélypark Nemzetközi Művésztelep néven alkotótábor zajlik a műemlékben. Magyarországról, Ausztriából és Romániából tizenegy művész, valamint egy művészettörténész vesz részt az eseményen, amelynek szervezői minden évben igyekeznek másokat meghívni, nagyon fiatal és idős kortársművészeket egyaránt – írja a kronika.ro.

A visszatükröződés a téma „A természetművészetre, a tájszobrászatra és a festészetre összpontosító alkotótábor témája a reflexió, így a visszatükröződés gondolatának valamilyen módon meg kell jelennie az elkészült alkotásokban” – avatott be Pokorny Attila szobrászművész, az immár harmadik alkalommal megszervezett esemény társszervezője. A résztvevő művészek augusztus 19‐én mutatják be záró kiállításon a művésztelepen elkészített munkáikat.

A nemzetközi művésztelep egyébként a Castle Art Port Egyesület szervezésében Pokorny Attila és Knyihár Amarilla képzőművészek kezdeményezésére jött létre azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a kastély és a környék kulturális életének fellendítéséhez. A művésztelep szabályai szerint minden résztvevő egy munkáját a kastély tulajdonosainak adományozza, ezzel támogatva a létesítmény restaurálását.

Pokorny Attila szerint a 18. századi kastély ideális helyszín ilyen alkotótáborok megszervezésére, ezért remélik, hagyományos rendezvénnyé válik a művésztelep Gernyeszegen.

Újraálmodják a Bánffy‐kastélyt Eközben a Transylvania Trust Alapítvány augusztus 15. és 28. között szakmai workshopot szervez a bonchidai Bánffy‐kastély

A Művészetek és Mesterségek Központjának létrehozása idején fotó‐ és filmdokumentáció készül a tevékenységről. Ennek eredménye egy húsz pannóból álló utazó kiállítás, amelyet a partnerországokban – Franciaoszág, Spanyolország és Magyarország –, az Európai Parlamentben és a Román Kulturális Központok hálózatán keresztül további országokban mutatnak be 2016‐ban és 2017‐ben.

polgarportal.hu

Magyar-román együttműködéssel tárják fel II. András temetkezési helyét Ígéretes eredményekkel zárult a romániai Egresen a II. András magyar király temetkezési helyéül szolgáló ciszter kolostor feltárását célzó kutatás első szakasza, amelyet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a temesvári Bánsági Nemzeti Múzeum szakemberei közösen végeznek – közölték a régészek az ásatás helyszínén tartott csütörtöki sajtóértekezletükön.

A III. Béla király által 1179‐ben alapított egresi apátság csaknem négy évszázadon keresztül a ciszterciták legfontosabb magyarországi rendháza volt. A kolostor feltárása és az ott 1235‐ben eltemetett II. András király sírjának megtalálása azért is fontos, mert a magyar középkori királysírok többsége megsemmisült. Az már bebizonyosodott, hogy Egresen rendkívül értékes, gazdag régészeti lelőhelyről van szó, ahol a vártnál sokkal jobb állapotban maradtak meg a romok is – hangzott el a sajtótájékoztatón

A PPKE és a temesvári museum együttműködési egyezménye

19

MAGYAR ÉLET 2016. AUGUSZTUS

alapján közösen finanszírozott munkálatok során öt hét alatt eddig háromszor 25 négyzetméternyi területet ástak fel a több mint 50 méteres hosszúságúra tehető, háromhajós bazilika területén, ahol egy feltehetően tatárjárás kori tömegsírt találtak nagyon sok csontvázzal – számolt be az MTI‐nek telefonon Daniela Tanaseásatásvezető régész.

évfordulója és II. Andrást itt temették el, Egresen” – összegezte a mindkét fél által példásnak nevezett magyar‐román együttműködéssel kezdődött régészeti kutatómunka

temesvarihirek.ro jelentőségét a PPKE tanszékvezetője.

Az idei első közös magyar‐román ásatást több éves előkészítő munka előzte meg. A PPKE szakembereinek 2013‐ban légi fotózással és a szentföldi – a szíriai Margat váránál végzett – ásatásaik során már eredményesen használt geofizikai kutatással sikerült beazonosítaniuk a Maros déli partján, a Temes megyei Egres belterületén található, de a föld felszínéről teljesen eltűnt középkori kolostor pontos helyét és a háromhajós, kereszt alakú bazilika pontos fekvését, a maradványok mélységét – magyarázta az MTI‐nek telefonon Major Balázs, a PPKE régészeti tanszékének vezetője, a magyar fél tudományos koordinátora.

Bár nem tudhatják biztosan, hogy a királysír a katedrális melyik pontján található, vannak valószínűbb helyek és “közel járnak” ahhoz a szentélyfejhez, ahol II. András nyughelyének “elő kellene kerülnie” – mondta a tanszékvezető.

Az egresi kolostor teljes feltárásához várhatóan három‐négy év ásatási szezonjára és a terepmunkán előkerült leletek folyamatos feldolgozására lesz szükség – amennyiben mindkét intézmény meg tudja szerezni hozzá az anyagi támogatást.

A régészek azt tervezik, hogy a II. András vezette 1217‐1218‐as magyar keresztes hadjárat 800. évfordulója alkalmából nemzetközi konferencián ismertetik az egresi ásatások eredményeit, a keresztes lovagkirály korát és ezáltal megismertethetik a korabeli Európában vezető szerepet játszó Magyarország Kelet és Nyugat között betöltött híd szerepét.

A születő gótika, a lovagkor és az egyetemek megalapítása időszakában a keresztes hadjáratok jelentették a legnagyobb összeurópai mozgalmat és amibe minden “valamire való ország” a saját királya vezetésével hadsereget küldött – magyarázta Major Balázs.

“Az angol, francia és német királyon, illetve császáron kívül csak a magyar királyság küldött saját királya vezetésével saját hadsereget: ez volt II. András, ennek lesz jövőre a 800.

20

MAGYAR ÉLET 2016. AUGUSZTUS

Gasztrónomia Horváth Zoltán rovata

A kenyér ünnepe

Bár kenyeret időtlen idők óta készít és fogyaszt az emberiség az egész világon, engedjünk meg magunknak annyi elfogultságot, hogy ki merjük jelenteni, hogy a magyar, legalábbis a hagyományos házi, manapság inkább házi jellegű kenyérnek nincs párja. Ezzel a külföldön élő magyarok úgy vélem fokozottan egyetértenek.

A kenyeret minden korban minden nép nagyra becsülte. Ennek igazán szép és emblematikus formája a magyarok kenyér ünnepe és ennek részeként tartott kenyér szentelés, ami ugyan csak a második világháború után vált Szent István mellett a kenyér ünnepévé is.

1083‐ban, államalapító királyunk szentté avatási eljárása során, Nagyboldogasszony utáni első vasárnapon, augusztus 20‐án nyitották meg István király sírját. A magyar egyház ezt a napot iktatta kalendáriumba Szent István névünnepeként.

A második világháború után újjászerveződő politikai erők többsége számára Szent István ünnepe a feudális maradványokat konzerváló társadalmi szerkezetet és a klerikalizmust jelentette. 1945‐ben az országgyűlés megváltoztatta az ünnepnap jelentését, augusztus 20‐a ekkor vált az egykori aratóünnepeket, aratóbálokat idéző új kenyér ünnepévé.

1989‐ben szinte varázsütésre újjáéledtek a régi hagyományok: katolikusok és más érdeklődők ezrei vesznek részt a Szent Jobb‐ körmeneten. 1991‐ben a demokratikusan választott Magyar Országgyűlés augusztus huszadikát Szent István napjaként hivatalos állami ünnepnek nyilvánította.

Minden napi kenyerünket ad meg nekünk ma!

Panem et circenses ‐ ezekkel a szavakkal követeltek kenyeret és cirkuszi játékokat az ókori Róma polgárai. A kenyér ma is az emberiség legfőbb tápláléka. A világ minden részében honos, de minőségre és milyenségre nézve, bár mindenütt növényi alapanyagból készül, igen különböző. A kenyeret gabonaneműekből sütik, mégpedig elsősorban búzából és rozsból, valamint árpából, zabból, kukoricából.

Kenyeret az emberiség ősi idők óta készít. A gabonaszemeket

kezdetben kövek között megtörték, és vízzel feleresztve megfőzték, majd forró köveken vagy parázsban megsütötték.

Eleinte sótalan kenyeret ettek. Mózes a húsvéti bárány elfogyasztásához megtiltotta a sózott kenyér használatát.

Ezt a szokást a zsidók a mai napig megtartották, s a pászka ünnepekor ma is sótalan kenyeret, maceszt esznek. A kenyérsütést az egyiptomiaktól a görögökig is megtanulták.

Athénben Dionysost tartották feltalálójának, és ünnepein nagy kenyeret hordoztak körbe. A rómaiak az első sütőkemencét Kr. e. 170 körül használták, ám Augustus korában már 300 pékség működött Rómában. A kenyér latin nevét, ‐panis‐ Pán istentől kapta. A rómaiaktól a gallok is megtanulták a kenyérsütést, és állítólag ők használtak először élesztőt. A németek a kenyeret csak a középkorban kezdték el sütni, míg a svédek egészen a XVI. századig nem ismerték a sütött kenyeret. Hazánkban a kenyér az étkezés elmaradhatatlan eleme.

Falun még ma is azt tartják, hogy a "kenyér az élet". Esszük reggelire, ebédre, vacsorára. Főzelékhez, húshoz és persze halászléhez. A régi paraszti háztartásban a kenyérsütés a gazdasszony dolga volt, pedig fizikai erőfeszítés dolgában felveszi a versenyt a férfiak munkájával. Kenyeret általában egy héten egyszer sütöttek, aminek aztán a következő sütésig ki kellett tartania.

A sütéshez már az előző nap nekikészülődtek. A lisztet a dagasztóteknőbe szitálták. Éjszakára a tűzhely, kemence közelében tartották, hogy átvegye a konyha hőmérsékletét.

Ugyancsak előző este langyos vízbe áztatták a kovászt. A kovász egy darabka kenyértészta volt, amitől a kenyér megkelt.

Nagyanyámnak még volt kovásza, Ő a dédanyámtól kapta, mikor férjhez ment, és saját háztartást kezdett. Valaha minden családnak megvolt a maga kis kovásza, valahogy még szégyen is volt kovászt kölcsönkérni. Nem sokra becsülték azt az asszonyt, aki nem tartotta becsben, tisztában a kovászt, de térjünk vissza a kenyérsütéshez.

Kora hajnalban, 4‐5 óra körül kezdődött az igazi munka. Azért ilyen korán, mert így is csak dél körülre sült ki a kenyér. Ahol a pékhez vitték sütni, az csak reggel nyolcig fogadta a sütnivalót.

A dagasztás igazi emberpróbáló fizikai munka. A megkelt kovászt langyos vízzel és liszttel dolgozták össze. Először tíz ujjal markolászva, azután mikor már látszott az állaga, ököllel nyomkodva, majd a hüvelykujj és a marok közé fogva, meg‐ megcsavarva folyt a dagasztás mindaddig, míg a tészta a teknő oldaláról és a kézről magához tapasztotta a tésztadarabkákat.

Ez a munkafázis erősen igénybe vette a kéz és a kar izmait. A hátán és a homlokán is folyt a víz, annak, aki dagasztott.

Szokták is mondani, addig kell csinálni, míg a padló is gyöngyözik. Ezután a tésztát letakarták, és pihenni, kelni hagyták. Ezalatt a gazdasszony befűtött a kemencébe. Amikor a tészta jól megkelt, kb. 2 óra múlva következett a kiszakítás. A tésztát lisztezett deszkára tették, és annyi felé szakították, ahány kenyeret akartak sütni, persze mindig volt kiscipó és akadt kenyérlángos is. A kerekre, vagy hosszúkásra formált tésztát szakajtóba tették, s letakarva újra pihentették. Ha a tészta a szakajtóból elkezdett kigömbölyödni, akkor vetették be a betüzesített kemencébe. A sütés kb. három órát vett igénybe.

A kenyérsütés eszközeit semmi másra nem használták. A teknőben lévő tésztát sütőabrosszal a szakajtóban lévőt

21

MAGYAR ÉLET 2016. AUGUSZTUS

szakajtókendővel takarták le. Keverőlapát és sütőlapát segítségével vetették a kenyeret a kemencébe és vették ki onnan.

A kenyér minősíti a háziasszonyt. A jó, s a szép kenyér teteje, oldala hajszálvékonyra repedezett, aranybarna, fényes, ívesen domborodik. Az alja halványbarna, gyűretlen, megkopogtatva dobszerű hangot ad. Bele finoman likacsos.

Alapanyaga hazánkban sokféle lehet, szinte tájegységenként változik. Legelterjedtebb a búzaliszt, de a Nyugat‐Dunántúlon, a Duna‐Tisza közén rozsból, a Székelyföldön árpából, Erdély más területein kukoricából volt szokás kenyeret sütni. A kenyér eleink életében is nagy szerepet játszott. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a rengeteg szokás, hiedelem, ami a kenyérrel kapcsolatos, a szertartások, amik a termésbőséget biztosítják, a közmondások, szokások nyelvi kifejezések.

Legszentebb imádságunkat is így fohászkodjuk: "mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma."

Keresztény családokban a kenyér aljára megszegés előtt késsel ma is keresztet rajzolnak, jelezve, hogy az Isten adománya.

A kenyér becsben tartása, tisztelete még a XX. században is elevenen élt. Nem volt szabad rálépni, eldobni, gyermekkoromban, ha egy szelet kenyeret véletlenül elejtettem, meg kellett csókolnom mielőtt megettem.

A szolgáló, a munkás kenyéradó gazdájának hívta munkaadóját.

A családfőt, a dolgozó embert kenyérkeresőként emlegetjük, testi‐lelki jó barátunkat kenyeres pajtásnak hívjuk, ez a kifejezés keletkezésekor a kenyéren való osztozást is jelentette.

Nyelvünkben száznál is több olyan közmondás van, ami a kenyérrel kapcsolatos, nagy részük már a XVI. századot megelőzően is ismert volt. Gondolva a rengeteg kidobott kenyérre (bár hol vannak már azok a régi szép veknik) nem ártana a kenyér tisztelete újból divatba jönne.

bélszínfilét, amit különböző módokon lehet megformázni, mi fém karikát használunk, így szép kerek, vastag, korong formájú marad és nem lapul szét. A garnélákat felfűzzük nyársra, és úgy tesszük a grillre. A bélszínt megfordítjuk, sózzuk, borsozzuk (ha tehetjük frissen őrölt fűszereket használjunk), majd ugyanezt megismételjük a garnélanyárssal is. Időnként átforgatjuk a húsokat, hogy meg ne égjenek, és hogy jól átsüljenek.

A pesztóhoz bazsalikomot összevágunk, egy fokhagymát apróra darabolunk, beletesszük egy mozsárba, meglocsoljuk olívaolajjal és összetörjük. Kevés citromlevet facsarunk bele, és jól összekeverjük. Ezután a sülő garnélákra kanalazzuk a pesztót.

A köret fóliában sült burgonya lesz, amit úgy készítünk el, hogy alaposan megmossuk a krumplit, egy kevés sóval és fűszervajjal becsomagoljuk alufóliába, sütőben kb. 15 percig elősütjük, majd a végleges sütéshez feltesszük a grillrácsra. Amikor elkészült a burgonya, egy tányérra tesszük, késsel vágunk rajta egy csíkot, a két végét összenyomjuk, ezáltal szét fog nyílni, és ebbe kanalazzuk bele a tzatziki öntetet.

Ha megsültek a húsok, következhet a tálalás. A bélszínfilét a burgonyához, a tányérra rakjuk, a garnélanyársat pedig beleszúrjuk a húsba, vagy mellé fektetjük. Díszíthetjük retek és póréhagyma csírával, valamint rozmaringgal. Jó étvágyat kívánunk!

Frank Sándor mesterszakács‐Ferenczi Dezső Roosevelt téri Halászcsárda Szeged

Filézett tanyasi csirke epres‐spárgás‐mangós salátával

Barta László Algyői Halászcsárda

Grill receptek

Bélszínfilé garnéla nyárssal, fóliás burgonyával,tzatziki öntettel

Egy grill ételt, pácolt bélszínfilé elkészítését adjuk közre garnéla nyárssal, melyet fóliás burgonyával és tzatziki öntettel tálalunk.

Első lépésként olajat öntünk a grillre, rátesszük a bepácolt

22

Olajat öntünk a grillre, a filézett csirkét rátesszük a bőrös felével felfelé. Fűszerezzük rozmaringgal, borssal, sóval és sülés közben átfordítjuk, hogy jól átsüljön. Közben elkészítjük a köretet, mely spárga, eper, mangó és romana saláta felhasználásával készül. Feldaraboljuk az epret, a mangót és a fehér spárgát. Egy keverőtálba citromfüvet csipkedünk, beletesszük az összevágott gyümölcsöket, fehér balzsamecettel meglocsoljuk (vagy fehér borecetet is használhatunk, ha nincs otthon balzsamecet), kevés borssal megszórjuk, szőlőmag olajjal megöntözzük, sózzuk, beletépkedjük a romana salátát, és egy kis fejes saláta belső leveleit is. Összekeverjük, citrom levével megöntözzük, majd tálalhatunk is. A salátát egy mélytányér közepére halmozzuk, a csirkét felszeleteljük, és ízlésesen elrendezzük a saláta tetején. Rosé bort ajánlunk

MAGYAR ÉLET 2016. AUGUSZTUS

hozzá, melyet fogyaszthatunk fröccsként is. Jó étvágyat kívánunk!

Frank Sándor mesterszakács‐Ferenczi Dezső Roosevelt téri Halászcsárda Szeged

Borismereti kurzus

Hagyományos borkészítés 3. rész

Ez alkalommal a borkészítés mikéntjével, módszereivel ismerkedünk meg. Ebben a fejezetben a hagyományos borkészítést vesszük sorra, ugyanis az elmúlt néhány évtizedben a borkészítés technológiájában nagyon nagy változások történtek a korszerű anyagok, eszközök, módszerek megjelenésével, térhódításával. Ez persze nem azt jelenti, hogy az évszázadok során jól bevált hagyományos borkészítés teljes egészében kiszorult volna a minőségi borkészítésből.

A borkészítés alapja a szőlő, a bor minőségének 80%‐a a szőlőben dől el. A borász tevékenysége sokkal inkább azt jelenti, hogy a meglévő jó alapanyagot nem rontja el, illetve az abban lévő lehetőségeket a lehető legjobban kihozza a jó minőségű bor készítésének érdekében. Ezért nagyon fontos, hogy az alapanyag, kiváló minőségű, érett, egészséges szőlő legyen. Természetesen vannak kivételek, gondoljunk pl. az aszúborokra, amikor ez az érettség egészen mást jelent.

A pincébe kerülő szőlő feldolgozásának első művelete hagyományos körülmények között a szőlő zúzása. A szőlőzúzáskor keletkező, a szőlőhéjból, a magból, a szőlőhúsból álló együttest hívják cefrének. Természetesen azonnal lehetőség van a színlé elválasztására, a maradékot pedig préselik hagyományos présekkel. Valószínűleg sokan láttak már ilyen prést, ahol egy fa kosárba rakják a cefrét amit nyomólapokkal préselnek. Ez azt jelenti, hogy az így keletkező préserő általában 5‐6‐8 bar nyomást eredményez. Ez azért hátrányos a mai modern szemléletünk szerint, mert túlságosan sok, a bor minőségét károsan befolyásoló anyagot is kipréselhet a szőlőből, pl. megtörheti a magokat.

A préselés után keletkezett szín lé illetve prés lé bizonyos pincészetekbe külön kerül feldolgozásra, de hagyományosan ezt egyben tartották a zúzáskor keletkező lével.

Az így keletkezett anyagot hívják, mustnak, mely természetes körülmények között a szőlőn törvényszerűen meglévő élesztő baktériumok következtében erjedésnek indul. Az alkoholos erjedés lényege, hogy az élesztőgombák a must cukortartalmát alkohollá, elsősorban etil alkohollá alakítják át. Az erjedés fahordókban történik a fehér borok esetén.

A vörös borokat általában nyitott kádakban erjesztik úgy, hogy a muston rajta van a törköly, amelyet törköly kalapnak is hívnak. Ez a héjon tartás, melynek a szín kioldás miatt van kiemelt szerepe és jelentősége. Tulajdonképpen e‐miatt a fehér és a vörösborkészítés között lényeges különbség tapasztalható.

Talán kevesen tudják, hogy kék szőlőből is készíthető fehér bor, amennyiben a mustot a zúzás után azonnal leválasztják a mustról.

Az már régen is megfigyelhető volt, hogy ha a szüret később történik a szőlő és a pince viszonylag hideg, akkor a must erjedése lassabban indul be és egy természetes ülepedési folyamat is megelőzi a musterjedést. Ez a bor minőségét nagyon kedvezően befolyásolja.

Megtörténik az erjedés, az élesztőgombák és az egyéb szennyező anyagok a hordó aljára ülepednek (seprű) és erről a bort leválasztják. Ez a bor első fejtése, mellyel érdemes várni, hisz a seprűben értékes anyagok is vannak, amelyek célszerű ha belekerülnek a borba. Hagyományos körülmények között a bort egyszer, kétszer esetleg háromszor fejtik és hordóban tartják. A hordóba tartásnak amellett, hogy ez egy természetes anyag, az a jelentősége, hogy a hordó falán keresztül a bor a külvilággal, a levegővel érintkezik. Egy mikro‐oxidációnak nevezett folyamaton keresztül érlelődik, oxidálódik. Ezért is hívják ezt az eljárást oxidatív borkészítésnek.

Tulajdonképpen a borászok tapasztalati úton, a bor folyamatos ellenőrzésével állapítják meg azt a megfelelő érleltségi állapotot, amikor azt mondják, hogy a bor kész, azaz palackozásra érett.

Mielőtt a bort palackoznák, ugyanis a palackozással a borból, mint egy „konzervet” készítünk és, hogy a palackban ne, vagy csak nagyon lassan és lehetőleg jó irányban történjen változás, érés (palack érlelés), az összetevőinek mennyiségét meg kell mérni és a benne lévő esetleges zavarosító anyagokat ki kell szűrni, amelyre szűrést illetve derítés alkalmaznak.

A derítés egy olyan borászati technológia, amikor a borba nagy felületű anyagot kevernek és erre a nagy felületre rátapadnak azok a mikrobák, apró kis szemcsék, amelyek nem kívánatosak a borban. Például a bentonit egy ilyen anyag, de régen a tojás fehérjét is használták derítésre.

Az így előkészített bort hívják palackállónak. A palackállóságnak több kritériuma van, a bor megfelelő tisztasága, a hideg állóság, megállóság. Rázópróbának is kiteszik a bort, ugyanis a palackozott bor elég mostoha körülmények közé is kerülhet és ott is meg kell hogy feleljen egy bizonyos stabilitási követelménynek.

Természetesen az egyes hordóban tartott borokat nem külön‐ külön palackozzák, hanem ezt megpróbálják egy egységes tételként forgalomba hozni, ezt hívják egalizálásnak. Nagy lehetősége még a borászoknak, hogy a különböző szőlőfajták, dűlők termését együttesen próbálják kezelni és ezért francia szóval cuvée‐t készítenek, magyarul házasításnak nevezzük ezt.

A bor ezután palackba kerül, a mai viszonyok mellett a minőségi borok egyértelműen üvegpalackba kerülnek, melyek űrtartalma jellemzően a 0,75 liter.

A bor minőségétől, beltartalmi értékeitől függően rövidebb‐ hosszabb ideig még palackban is érlelik a bort, nagy testű vörösborokat akár még évekig is, hisz mint fentebb említettem, a bor még a palackban is változik, szerencsés esetben bizonyos ideig jó irányba. A nagy vörösboroknak van egy jelentős életgörbéje, néhány évig ez felfelé ível, míg el nem éri a maximumát, majd idővel ez a görbe lefelé irányul és a bor minősége, élvezeti értéke csökkenni kezd. Igazán különleges tételek esetén ez az „életpálya” akár egy‐két évtizedig is eltarthat és hosszú ideig tartózkodik a csúcson. Ehhez persze nem csak a bor minősége, de annak tárolási körülményei is nagyon fontosak, szerencsés esetben egy pincére, de legalább sötét, hűvös helyre és vízszintes tárolásra van szükség, hogy a dugó ne száradjon ki és a bort ne érje levegő.

Tehát semmilyen bort nem célszerű hosszú évekig a szekrény

Pelle László borszakértő tetején tárolni.

23

MAGYAR ÉLET 2016. AUGUSZTUS

Félelmeink lelki kezelése Borbély Sándor lelkész

A félelem egy olyan általános jelenség, ami mindenkinek az életét befolyásolja, néha jó, néha rossz irányba. A félelmeink lehetnek megalapozottak vagy megalapozatlanok. A megalapozott félelmeink kapcsolatban vannak a valósággal és segítenek abban, hogy megváltoztassuk azt, amit meg kell és meg is tudunk változtatni, ahhoz, hogy elkerüljük azt, amitől félünk. Ha olyan dologról van szó, amit nem tudunk megváltoztatni, akkor meg kell tanulnunk együtt élni a félelmünkkel. Elkerülni azt, amitől félünk illetve együtt élni a félelemmel, ha az előbb nem lehetséges. Ez a két út látszik járhatónak a megalapozott félelmeinkkel kapcsolatban.

A megalapozatlan félelmeinkkel kapcsolatban általában az „együttélés” vagy „előzetes megbékélés” nem vezet jóra és a puszta elkerülése vagy nem tudomásul vétele ezen félelmeinknek csak a tényekkel való szembesülést fogja elodázni, de ez az út zsákutca és nem vezet a megoldásra.

Hiszen a megalapozatlan félelmeink azért megalapozatlanok, mert nincsenek kapcsolatban a valósággal és ezért csak akadályoznak minket abban, hogy megfelelő módon tudjunk viszonyulni ahhoz, ami itt és most van, illetve ami majd ezután fog bekövetkezni. A megalapozatlan félelmeink ellen egyik leghatásosabb módszer az, hogyha szembenézünk a félelmeinkkel, úgy ahogy vannak, és próbáljuk megtalálni a félelmeink igazi okát. Ha megtaláltuk a megalapozatlan félelmünk mögötti igazi okot, akkor tudunk azzal valamit kezdeni, vagy úgy, hogy megtanulunk együttélni ezzel a félelemmel akkor, ha nem tudjuk az okot kiiktatni, illetve teszünk azért, hogy megváltoztassuk az okokat és így megszüntessük az abból fakadó félelmeket.

Ahhoz, hogy meg tudjuk állapítani, hogy ez vagy az a félelmünk mennyire megalapozott, ahhoz viszont meg kell tudni állni, időt kell szánni a meditációra és reflexióra, figyelembe kell venni a valós tényeket, és ezek azok a dolgok, amik általában nagyon nehezen megvalósíthatók egy olyan kultúrában és társadalomban, ahol mindig mindenki siet valahová, ahol mindig mindenki valamivel foglalatoskodik, ahol nagyon kevesen veszik a fáradságot, hogy megálljanak és ránézzenek arra a valóságra, amiben élnek, azon belül pedig a félelmeikre, főleg az azokat kiváltó okokra, és higgadtan megkülönböztessék a megalapozott félelmeiket a megalapozatlan félelmeiktől, s így eljussanak egy olyan belső békére, amit a külső világ sosem adhat meg. Ha viszont nem tudunk megállni és nem tudjuk komolyabban szemügyre venni a félelmeinket, akkor fennáll a veszélye annak, hogy az egész életünket a félelmeink és az ezekből fakadó gondolataink és cselekedeteink fogják irányítani, azok fogják meghatározni és befolyásolni, többnyire nem jó, hanem rossz irányba.

Bármikor és bármilyen helyzetben, amikor azon kapjuk magunkat, hogy a félelem az, ami irányítja a gondolatainkat, érzelmeinket és cselekedeteinket, akkor a legjobb megállni és időt szánni arra, hogy ránézzünk a félelmünkre és megállapítsuk, hogy vajon mi annak a kiváltó oka, valós vagy

24

valótlan helyzet‐e az, ami minket félelemmel tölt el itt és most.

Az a félelem, ami valamiképpen kapcsolatban van a jelenlegi élethelyzetünkkel, vagyis ami nem csak a képzeletünkben létezik, hanem a minket körülvevő valós világban is, az a félelem általában megalapozott félelem, és ha látjuk, hogy erről van szó, akkor ilyenkor viszonylag elég könnyű belátni, hogy miképpen lehet a félelem okát megszüntetni illetve megtanulni azzal együtt élni. A legtöbbször viszont a félelmeink olyan jövőbeli események bekövetkeztét vetítik elénk, amik több mint valószínűséggel nem fognak bekövetkezni, vagy ha bekövetkeznek, akkor nem egészen úgy fognak megtörténni, ahogyan azt elképzeltük. Az ilyen jövőre irányuló vagy a jövő irányából ijesztőnek tűnő félelmeinket általában nem kell túl komolyan venni, hanem csak egyszerűen a tényt kell elismerni, hogy itt és most félünk, és arra kell figyelnünk, ami itt és most bizalmat fakaszt bennünk, bizalmat az Élet iránt, bizalmat a Valóság iránt, bizalmat másokkal kapcsolatban, bizalmat a jövővel kapcsolatban. Noha látszólag úgy tűnik, hogy itt a félelmünk elnyomásáról van szó, a különbség az, hogy az elnyomás akkor történik, amikor nem figyelünk arra vagy nem akarunk figyelni arra, hogy mi van a félelmünk mögött, míg ha tudatára ébredünk a bennünk uralkodni akaró félelmünknek és az a mögött rejtőző oknak, akkor már képesek vagyunk elfogadni a tényeket és képesek leszünk a tényekre alapozni gondolatainkat, érzelmeinket és cselekedeteinket.

Jézus követőjeként én mindig fontosnak tartom, hogy ne aggódjak a holnap miatt, mert mindig elég a mának a maga baja (vö. Máté 6. fejezet 34. vers) Ennek a jézusi bölcsességnek megfelelően, ha azon kapom magam, hogy bármi miatt aggódok vagy félek, ami a jövőre vonatkozik, akkor először is elismerem, hogy aggodalom és félelem van bennem, utána viszont csak arra szándékszom figyelni, ami itt és most bennem a bizalmat, az Életet és a valós reményeket erősíti, s ezáltal megszabadulok attól a fölösleges tehertől, amit a jövővel vagy az elképzelt valósággal kapcsolatos félelmeim válthatnának ki belőlem. Ezt a félelmektől való szabadságot, beleértve a haláltól való félelmet is illetve az attól való szabadságot is, én Jézustól próbálom eltanulni és a Lélek erejével próbálom azt gyakorlatba ültetni, hol több, hol kevesebb sikerrel.

Bátor deklarációval készülnek a Budapesti Víz Világtalálkozó szervezői

MAGYAR ÉLET 2016. AUGUSZTUS

A vízgazdálkodás nem csupán műszaki vagy politikai, hanem etikai kérdés is ‐ hangsúlyozta az MTI‐nek Szöllősi‐Nagy András, az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Programjának (IHP) elnöke, aki elmondta azt is, hogy olyan bátor politikai deklarációtervezetet készülnek a november 28. és 30. között zajló Budapesti Víz Világtalálkozó (BWS) résztvevői elé tárni, amelyet "nem korlátoznak a kormányközi diplomácia óvatosságai".

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) által tavaly elfogadott fenntarthatósági keretrendszer 17 célt fogalmaz meg, köztük a szegénység és éhínség felszámolását 2030‐ig. A célok között hatodikként szerepel a vízgazdálkodás fenntarthatóvá tétele is, ennek eléréséhez szeretne hozzájárulni egy következő 15 évre szóló globális vízügyi stratégia elfogadásával a Budapesti Víz Világtalálkozó. Az Áder János köztárasági elnök meghívására második alkalommal megrendezett tanácskozásra 12 államelnök érkezik, de részt vesznek majd az ENSZ különböző szervezeteinek, valamint a nemzetközi tudományos életnek a képviselői is ‐ emlékeztetett Szöllősi‐Nagy András.

A dokumentum ‐ amelyet július 22‐23‐án az MTA Balatoni Limnológiai Intézetében állított össze a világtalálkozó szerkesztőbizottsága ‐ többek között kimondja azt is: a 17 fenntarthatósági cél között a víz teremt kapcsolatot, hiszen

alapvető hatással van a szegénység felszámolásának, az élelmiszerbiztonság megteremtésének és a társadalmi szolidaritás erősítésének esélyeire is.

"Afrikában a betegségek 80 százaléka kapcsolatban áll a vízzel.

A szubszaharai területeken minden második beteg azért kerül kórházba, mert rossz vizet iszik" ‐ magyarázta Szöllősi‐Nagy András, aki tagja a Víz Világtanács kormányzótanácsának is.

A tervezet globális kihívásként kezeli a vízgazdálkodás kérdését.

A magyar szakember szerint ez azért fontos, mert az elmúlt 30 évben nagyon sokan állították, hogy a vízhez való hozzáférés és a szennyvíztisztítás lokális probléma. Ezzel szemben Szöllősi‐ Nagy András szerint tény, hogy a globális klímaváltozás hatásainak "80 százaléka vízen, víz által és vízen keresztül manifesztálódik". Megjegyezte: mindez egyértelmű a kérdéssel foglalkozó kutatók és szakemberek számára, ám nem igazán ismert a politikai döntéshozók körében.

"A víz összekapcsol, nem pedig szétválaszt. A víz lehet konfliktus forrása, de a történelmet nézve azt látjuk, inkább együttműködés tárgya volt, mintsem háborúé" ‐ hangsúlyozta Szöllősi‐Nagy András, aki kiemelte a tervezetből azt is, hogy a víz nem csupán műszaki vagy politikai, hanem etikai kérdés is.

Az emberiség 40 százaléka nemzetközi vízgyűjtőkön él, ezért fontos lenne, hogy a politikai döntéseket, technológia

Grimasz—Fujkin sarok

‐Apu, mára már fejezd be légyszíves a túlórázást, anyu azt üzeni, hogy kész a vacsora!

25

MAGYAR ÉLET 2016. AUGUSZTUS

fejlesztéseket áthassa a felismerés, hogy a víz az emberiség legfontosabb közös kincse.

A deklarációtervezet foglalkozik a fenntartható vízgazdálkodáshoz szükséges ‐ és az elmúlt 30 évben teljesen elhanyagolt ‐ infrastruktúra, intézményrendszer és szakemberképzés kérdésével is.

"Becsléseink szerint, ha megakarjuk oldani Afrikában a vízhez való hozzáférés és a szennyvíztisztítás problémáját, akkor 300 százalékkal kell emelni a vízzel foglalkozó szakemberek számát.

Ez nem csupán a doktori fokozattal rendelkező kutatókra vonatkozik, hanem a szakmunkásokra is" ‐ fűzte hozzá Szöllősi‐ Nagy András, aki beszélt arról is, hogy Magyarországon is javítani kell a vízgazdálkodási szakmunkások és technikusok képzésén, az elmúlt évtizedekben ugyanis szinte teljesen eltűnt a "kétkezi" szakmai tudás.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) professzora fontos szempontnak nevezte a vízgazdálkodási rendszerek önfenntartó finanszírozásának megteremtését is.

"Elvekről van szó, hogy ingyen van‐e a víz, vagy sem. Bizonyos kultúrákban a víz az ég ajándéka, ezért nem számolnak fel érte semmit. Ennek következménye, hogy nincs pénz a

vízelosztórendszerek karbantartására. Kairóban például a hálózati veszteség mértéke 70‐80 százalék, a víz minősége pedig rossz" ‐ mutatott rá, kiemelve, hogy javasolják egy a Klímaváltozási Kormányközi Testülethez (IPPC) hasonlóan működő önálló nemzetközi szervezet létrehozását, amely globális szinten hangolhatná össze a vízzel kapcsolatos stratégiai tervezést, és egyben ellenőrizhetné ennek megvalósulását is.

Szintén a vízgazdálkodás jövőjéről tanácskoztak neves nemzetközi szakemberek ‐ többek között Charles Vörösmarty, a New York‐i The City University professzora, Claudia Pahl‐Wostl antropológus és Pavel Kabat, a holland klíma‐kutatás szaktekintélye ‐ részvételével július 25‐én és 26‐án a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetében (IASK). A Water Future ‐ a Fenntartható Víz Jövője címmel induló program tervezőbizottsági ülésén a társadalomtudomány és a természettudomány területeit összehangoló, fenntartható vízstratégia kidolgozásának kérdéseiről és lehetőségeiről tárgyaltak ‐ mondta Szöllősi‐Nagy András, aki a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete ‐ Institue of Advanced Studies Kőszeg (iASK) kutatójaként vezette az Intézet által szervezett eseményt

MTI 2016. július 29.

A skandináv keresztrejtvényt készítette: Mezey László

26

MAGYAR ÉLET 2016. AUGUSZTUS

Ha magyar árukülönlegességek nagy választékából szeretne vásárolni, kérjük látogassa meg üzletünket!

249 Sheppard Avenue East, Toronto, ON, M2N 3A8 Tel: (+1) 416 733 0022 mezesmacko@hotmail.com www.mezesmacko.com Hétfőn zárva!

A következő magyar árukat kínáljuk: • Nyolc tojásos tészták Magyarországról • Savanyúságok nagy választéka • Kompótok és lekvárok több ízben • Magyar csokoládék és desszertek: Sport szelet, Balaton szelet, Pilóta keksz, • Dunakavics, kézzel készült konyakmeggy, ...

• Ásványvizek: Borszéki, Hargita Gyöngye, ...

• Üdítők: Fanta, Márka, Traubisoda, Sió • Pick szalámi és sok más húsáru • Pöttyös Túró Rudi több ízben Nyitvatartás KEDD, SZERDA CSÜTÖRTÖK, PÉNTEK SZOMBAT VASÁRNAP

8:00 18:00 8:00 19:00 8:00 17:30 8:00 14:00 A februári rejtvény megfejtése A júliusi rejtvény megfejtése

Auto, Property Life and Business Insurance 958 Broadview Avenue, Suite 202 Toronto, Ontario M4K 2R6

Tel: 416‐461‐0764 Fax: 416‐461‐0448 info@heinsooinsurance.ca

27

MAGYAR ÉLET 2016. AUGUSZTUS

csak a vízben maradni.

A hónap gyógynövénye a cickafark

Légzőszervi megbetegedéseknél inhalálásra lehet használni a cickafarkfüvet: egy liter vízhez egy csapott evőkanál teafüvet adunk és a forró gőz fölé hajolva belélegezzük azt. Inni egy héten át naponta egy csészével kell ilyen esetben.

Cickafark(Achillea collina)

Felhasználása külsőleg Összemorzsolt friss levele kisebb sebek vérzését azonnal elállítja. Nagyobb sebekre borogatásként tesszük.

Botanikai leírás A mezei cickafark kámforos illatú, fehér virágú, hazánkban honos, lágy szárú, 50‐80 cm magas, a fészekvirágzatúak (Asteraceae) családjába tartozó évelő növény. Gyöktörzzsel telel át. Többszörösen szeldelt levelei szórt állásúak. Júniustól késő őszig virágzik.

Gyűjtése A drogot a teljes virágzásban gyűjtött, kizárólag fehér színű virágot tartalmazó, föld feletti, maximum 40 cm‐es hajtása (Achillae herba), vagy a 2‐3 cm‐es szárral („csipet”) gyűjtött virágzata (Achillae flos) adja. 4 kg virágos hajtásból 1 kg száraz herbát, 6 kg friss virágból 1 kg száraz virágot kapunk.

Gyógynövényként gyűjthető a ritkábban előforduló közönséges cickafark (Achillea millefolium L.) továbbá a magyar cickafark (Achillea pannonica Scheele).

Gyógyhatásai Kiváló gyulladáscsökkentő, hüvely‐ és méhgyulladásra, nyálkahártya‐ és fogínygyulladásra használható. Sebösszehúzó, sebgyógyító hatású. Csökkenti a menstruációs vérzést és görcsöket. Hasi fájdalmakra, puffadásra, emésztésjavításra is kiváló. Serkenti az epeváladék termelést. Húgyúti betegségekben, légzőszervi bajoknál nélkülözhetetlen.

Hatóanyag Összehúzó hatása a benne található egyik hatóanyagnak, a tanninnak köszönhető. Ezen kívül flavonoidok, alkaloidok, kumarin és illatanyaga, az azulén teszik hasznos növénnyé a házi patikában.

Felhasználása belsőleg Gyomorgörcsök megszüntetéséhez a szokásosnál enyhébb gyógyteát készítünk belőle, egy csapott evőkanál helyett csak egy csapott teáskanál füvet adunk 2,5 dl vízhez. Ebből iszunk egy‐egy csészével étkezés előtt naponta kétszer, reggel és este egy héten kétszer. Utána hetente egy csészével egy hónapon keresztül ugyanilyen módon.

Története A cickafarkfű már az őstörténet előtt ismert volt. Irakban egy neandervölgyi temetkezési helyen nagy koncentrációban találtak cickafarkfű virágport. Az ókori orvosok is használták.

Dioszkoridész szerint a legjobb vérzéscsillapító, mindenféle sebre, fekélyre használható. Hippokratész fürdőként vérző aranyérre ajánlotta. Latin neve achillea millefolium arra utal, hogy Achillész, a trójai hős ezzel a növénnyel állította el a társai sebeinek vérzését. A kelták is igen tisztelték, rituális szertartással szedték.

Ugyanígy kezelhetik a máj‐ és epebetegségeiket: két héten keresztül minden másnap kell meginni egy csésze teát reggel éhgyomorra.

Bőséges, rendszertelen vérzésnél reggelente igyanak meg egy‐ egy csészével 2‐3 héten keresztül a menses előtt és alatt.

Petefészek‐, méhnyak‐ vagy hüvelygyulladás esetén naponta 3 csészével ajánlott inni étkezések előtt. Nem gombás eredetű fertőzéseknél irrigálni is kell vele: 2,5 dl teával naponta kétfelé osztva, reggel és este. (Gombás eredetű fertőzésnél az irrigátort házilag nem lehet kellőképp fertőtleníteni, ezért ilyenkor nem tanácsos irrigálni). A teát olyan sokáig kell a hüvelyben tartani, ameddig csak lehet (pl. fürdőkádban feltett lábakkal, tamponnal).

Kutatások Sajnos kisszámú dokumentáció áll rendelkezésre erről a gyakran használt gyógynövényről, pedig sok területen bizonyul hatásosnak. Teája és illóolaja gyulladáscsökkentő, a virágban található azulén allergiát csökkent. A benne található szeszkviterpén laktonok rákellenes hatásúak. Az achillein és a flavonoid hatóanyagai külső és belső vérzést csökkentenek.

Valószínűleg a flavonoidoknak köszönhető a görcsoldó hatás.

Figyelem, a fekete üröm keresztallergiát okozhat, (aki allergiás a fekete ürömre, nagy valószínűséggel a cickafarkfűre is allergiás lesz). A virág illóolajtartalma erős fejfájást, rosszullétet, hányást okozhat, ezért önmagában csak a virág fogyasztása nem ajánlott.

Változókorban pásztortáskával, palástfűvel, levendulával, citromfűvel, komlóval, galagonyával egyenlő arányban keverve harmonizáló hatású. Ilyenkor lefekvés előtt kell inni belőle egy csészével.

Étvágyjavításra étkezés előtt, emésztés könnyítésére, az epetermelés serkentésére étkezés után igyanak meg egy csészével.

Vérző aranyérre ülőfürdőt kell készíteni két evőkanál teafűből és két liter vízből, ezt kell a fürdővízbe önteni. 20 percig szabad 28

gyorgytea.hu

Kivonat Lopes‐Szabó Zsuzsa: A bükki füvesember nyomában című könyvéből

MAGYAR ÉLET 2016. AUGUSZTUS

Nehogy rosszkor szüreteljünk!

A legfontosabb tanácsom az, hogy minden kerti gyümölcs betakarítása előtt hozzunk döntést arról, hogy milyen módon fogjuk felhasználni és tárolni, tartósítani a terményt. A döntésnek megfelelően kell ugyanis a szüret idejét meghatározni.

Miről ismerjük fel az almaszedés megfelelő idejét?

Az a tapasztalatom, hogy a tárolásra szánt, téli almákat a kiskertek fáiról rendszerint megkésve szüretelik le, aminek a következtében korán megjelennek a gyümölcs héján az apró és egyre terjedő, barna foltok, amelyek egy idő múlva fogyasztásra alkalmatlanná teszik az almát. Ezért az almaszedést szeptember első napjaiban el kell kezdeni, amikor a felvágott alma magjait már barnának látjuk és a gyümölcs könnyű megemelésével, a kocsány enyhe megcsavarásával a gyümölcs leválik a termőgallyról. A leszedett gyümölcsöt haladéktalanul hűvös helyre kell vinni és a tároló hőmérsékletét is úgy kell szabályozni, hogy a légtér minél hűvösebb legyen. Száraz időjárás esetén a tároló padlóját öntözzük meg, éjjel szellőzessünk, és nappal tartsuk zárva az ajtót és az ablakokat.

Hasonlóan kell eljárni a téli körte szedésével is tekintetbe véve azt, hogy a téli körte még érzékenyebb portéka, mint az alma!

Fotó: MTI ‐ Bruzák Noémi

eredmények, s az, hogy a tíz legsikeresebb éremszerző ország közül egyedüliként nem volt még házigazda” – mondta. A Magyar Ház a Rodrigo de Freitas tó partján, egy lovas klubban található. A Magyar Olimpiai Bizottság első alkalommal nyitott nemzeti házat ötkarikás játékokon.

magyarhirlap.hu

A magyar házban köszöntötte Áder János a magyar sportolókat

Mikor szedjük a szilvát?

A szilvát ‐ és különösen a lekvárnak szánt Beszterceit, Olasz kéket ‐ teljes érésben kell leszüretelni, mert ez a gyümölcs nem utóérő és az éretlen gyümölcsből nem lehet kellemes zamatú lekvárt főzni!

Áder János köztársasági elnök a riói Magyar Házban köszöntötte helyi idő szerint kedden este a magyar olimpikonokat, köztük az aranyérmes párbajtőröző Szász Emesét.

A magyar államfő nem sokkal az ünnepi esemény előtt a helyszínen nézte meg Imre Géza ezüstéremmel zárult döntős szereplését, köszöntőjét pedig a 41 éves párbajtőröző méltatásával kezdte. „Amikor jöttem ide, felkészültem rá, s most látom is, hogy többen lógatják az orrukat, s erre talán minden okuk meg is van, ugyanakkor arra, hogy elismerjük egy sportoló több mint két évtizedes pályafutását még több okunk van. Ezért én először is szeretnék gratulálni Imre Gézának a mai ezüsthöz” – mondta a köztársasági elnök utalva a vívó drámai körülmények között elveszített fináléjára, szavait pedig a megjelent sportolók tapsa és ovációja fogadta. Áder János hozzátette, hogy Imre Gézára valamennyi jelenlegi és leendő olimpikon, sportoló felnézhet.

Az államfő ezt követően egy másik párbajtőrözőre, a szombaton aranyérmet nyert Szász Emesére tért rá, akit a magyar olimpiai csapat megjelent tagjai fegyvernemtársához hasonló tapsviharral üdvözöltek. Áder János Szász mellett edzőjét, Kulcsár Győzőt is külön kiemelve, hangsúlyozta: a tapasztalt tréner munkája elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a magyar vívó most a csúcsra érjen.

Hosszú Katinka nem lehetett ott az eseményen, a köztársasági elnök őt is méltatta, s a fiatal pillangóúszó Kenderesi Tamásnak is kijutott a méltatásból. „Bevallom őszintén, én eddig nem nagyon ismertem a nevét, hétfő óta azonban már az egész világ ismeri, hiszen kétszer győzte le Michael Phelpset” – jegyezte meg Áder János.

Az ünnepségen Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke

Ne siessünk a birs és naspolya betakarításával!

A birsalma és a naspolya szedésével nyugodtan várhatunk október végéig, mert ezek nem érzékenyek az alacsony hőmérséklet bekövetkezésére. A lehullott, érett, de nem rothadt, nem penészes gyümölcsöt ne hagyjuk a fa alatt elpusztulni, mert egyrészt terjesztik a betegségeket, másrészt megfelelő gondossággal értékes cefrét lehet belőlük erjeszteni és ebből kiváló pálinka készülhet.

A szőlősgazdák ritkán tévednek!

Aki bort is készít, az nagyon ügyeljen a szüret idejének megállapítására, mert a bogyók cukortartalma és a belőlük erjesztett bor alkohol‐, sav‐, íz‐ és aromatartalma nagymértékben függ a szüret idejétől. A szőlőtermelő vidékeken ajánlatos a szüret idejéről a hegyközségnél

balintgazda.hu tájékozódni!

A sporttörténelem feljogosít Áder János jelenlétében megnyílt a Magyar Ház Magyarországot eddigi olimpiai eredményei feljogosítják a 2024 ‐es pályázatra, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Agenda 2020 programja pedig bátorítja, hogy megtegye – jelentette ki Áder János Rio de Janeiróban, a Magyar Ház nyitóünnepségén. Úgy fogalmazott, a 168 arany‐, 148 ezüst‐ és 170 bronzéremmel Magyarország méretét és lakosságát tekintve a harmadik legsikeresebb nemzet az olimpiákon. „Magyarország mellett szólnak a hagyományok és az

29

MAGYAR ÉLET 2016. AUGUSZTUS

és Fürjes Balázs, a Budapest 2024 pályázat elnöke is méltatta a sportolókat, majd a hivatalos programot Szikora Róbert minikoncertje zárta.

már most is haza, és szerintem a Magyar Olimpiai Csapat még több éremmel, még több helyezéssel és sikerrel utazik majd haza Rióból."

Borkai Zsolt: Fantasztikus kezdés volt, jó magyarnak lenni Rióban!

Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke a riói olimpia félidejében értékelte a magyarok teljesítményét. "Szeretnék köszönetet mondani a Magyar Csapatnak, hiszen egy fantasztikus kezdés volt, jó magyarnak lenni Rióban!" ‐ hangsúlyozta a sportvezető.

"Szeretnék köszönetet mondani a szurkolóknak is, hiszen érzi a Magyar Olimpiai Csapat, hogy hatalmas támogatottsága van.

Szurkolnak a magyar versenyzőknek, és hála Istennek, eddig sikerült rászolgálnunk a szurkolásra. Rengeteg örömöt szereztek a versenyzőink, és remélem, hogy ez a lendület kitart" ‐ tette hozzá.

A MOB elnöke a vezetői feladatokról is beszélt. "Rengeteg tárgyalásunk van a nemzeti olimpiai bizotttságok elnökeivel, főtitkáraival, és a legfontosabb cél, hogy egy olimpián az elnök minden egyes eseményen ott legyen, és szurkoljon hazája sportolóinak, jelen esetben a magyaroknak. Jó azt látni és tapasztalni, hogy a magyar fiúk, lányok örömöt is okoznak a magyar szurkolóknak" ‐ mondta Borkai Zsolt.

"Rendkívül szimpatikusak a sportolóink, olyan megnyilvánulásaik vannak, ahogy viselkednek, ahogy válaszolnak egy‐egy kérdésre, egyértelműen érződik az, hogy nagyon nyitottak, és ez által komoly szeretetet is élveznek a magyar szurkolóktól itt Rióban, és ez egy fantasztikus dolog.

Büszke vagyok rájuk. Azt mondtam, hogy akkor lennék elégedett a riói szerepléssel, ha az hasonló lenne ‐ ha nem is sikerekben és eredményekben ‐, mint a londoni olimpia az egész csapatnak a tartásában, viselkedésében, ehhez pedig jó úton haladunk."

Borkai Zsolt arról is beszélt, mennyire növelheti a riói jó szereplés a magyar sport presztízsét és a 2024‐es budapesti pályázat sikerének esélyét. "Legjobban egyértelműen a sikerek segíthetik. Ebben biztosak voltunk már korábban is, hiszen a Magyar Olimpiai Bizottság idestova több mint 120 éve létezik, és az a sok‐sok arany‐, ezüst‐ és bronzérem, az a sok siker, amit az olimpiákról hoztunk, az tud a legtöbbet nyomni a latba, én úgy gondolom. Ezért is vagyok büszke, a MOB elnökeként, hogy ennyire sikeres csapat mögött állhatunk, hiszen mi azért dolgozunk, hogy megtegyünk mindent annak érdekében, hogy a versenyzőink nyugodtan készüljenek, és itt az olimpián is meglegyenek azok a feltételek, amivel a legjobb teljesítményt mob.hu tudják nyújtani."

"Régen éltem át ilyen csodálatos pillanatokat, Szász Emesének az olimpiai aranyát például megkönnyeztem. De igazából nem lehet őt kiemelni, hiszen azok a versenyzők, akik már befejezték az olimpiai szereplésüket, mind‐mind kitettek makukért. Persze vannak gyengébb szereplések, vannak vesztesek is, de azt gondolom, ettől nehéz egy olimpiai banokságot megnyerni, ettől nehéz egy jó helyezést elérni, és ettől van értéke az olimpiának. Összességgében minden olyan pillanat, ami megdobogtatta a magyar emberek szívét, így az enyémet is, csodálatos átélt pillanat volt" ‐ vélekedett Szöul olimpiai bajnok tornásza.

"Nagyon boldog vagyok, hogy Katinka ilyen fantasztikusan úszott, a három aranyérméhez, az ezüstérméhez gratulálok. A világ lejgobb női sportolói között van egyértelműen, ezt ki kell, hogy jelentsük. Erősíti a Magyar Csapatot, és lendületet is adott a többieknek. Az ő aranyérmei, az úszósport és a vívás sikerei, vagy az atlétikai bronzérem mind‐mind azt mutatja, hogy szélesedik ez a paletta, és valóban erőt tud adni a versenyzőknek arra, hogy akkor, amikor megszólítják őket, amikor jön a küzdelem, akkor képesek legyenek jól teljesíteni" ‐ magyarázta a MOB elnöke.

"Bármerre járok, látják, hogy a magyar felirat ott van az öltözékemen, odajönnek hozzám, és azt mondják, a Magyar Csapat fantasztikus. Ott vagyunk az élmezőnyben, jó érzés magyarnak lenni. Nagyon örülök neki, hogy ilyen jó rajtot vettünk, és bízom benne, hogy a folytatás is hasonló lesz.

Számtalan olyan sportág van még, ahol esélyesek vagyunk, jó eredményt tudunk elérni, és biztos vagyok benne, hogy a lányok‐fiúk ki fognak tenni magukért! Emelt fővel mehetnénk

Fotó: Hosszú Katinka/Facebook

30

MAGYAR ÉLET 2016. AUGUSZTUS

Torontói Magyar Ökumenikus Tanács Tagegyházai Árpád‐házi Szent Erzsébet Római Katolikus Magyar Plébánia 432 Sheppard Ave. E., Toronto, ON, M2N 3B7 E‐mail: szte.iroda@gmail.com Telefon: 416 225 3300 x21; Fax: 416 225 3814 Plébános: Ft. Rigó Jenő SJ—Káplán: Ft. Marosfalvy László SJ Iroda: keddtől péntekig 9:30‐tól 4:00‐ig Miserend: vasárnap 9:00, 11:00 Hétköznap reggel: 7:30 (angol), első péntekenként este 7‐kor Gyóntatás: misék előtt és megegyezés szerint Keresztelőre, esküvőre előkészület szükséges, időbeni jelentkezést kérünk. Beteghez hívásra megegyezés szerint megyünk.

Szerda du. 1‐4‐ig nyugdíjasok találkozója, rózsafüzér este 6:30‐kor, szentmise 7‐kor, utána szentségimádás Péntek este 8‐tól Pax Romana csoport nyitott rendezvényei.

Szombaton: 9:15‐től Magyar Iskola és Óvoda, du. 1‐től Cserkészet.

Első Magyar Baptista Gyülekezet 7379 Islington Ave. Woodbridge Pásztor: Nt. Püsök Dániel, telefon: 647 678 4248 Honlap: www.hun‐baptist‐toronto.ca E‐mail: pusokdaniel@yahoo.com Gyülekezeti alkalmak: vasárnap 11:00 AM, du. 3:00 PM Csütörtök este 7:30 PM; Vasárnapi iskola: 11:00‐kor Istentisztelet: de. 12 órakor és du.3 órakor, szolgálatokkal. Énekkar: vasárnap du. 2 órakor próbál.

Csütörtök este 7:30 órakor istentisztelet.

Magyar Református Evangélikus Keresztyén Egyház Szeretettel hívjuk és várjuk gyülekezetünkbe!

Alkalmaink: Istentiszteleti alkalmat minden vasárnap de. 11 órától tartunk. Istentiszteletek alatt gyermekek részére vasárnapi iskola.

Templomunk címe: 8 Robert St. Toronto, ON, M5S 2K3 (Földalattival a Spadina állomásig, onnan az 510‐es villamoson a Coll‐ ege St‐ig, amin nyugatra fordulva a második utca az északi oldalon.)

Templom telefonja: 416‐923‐9416 Lelkipásztor: Nt. Mező Éva Gondnok: Maroskuti György 1‐905‐668‐3700

Magyar Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház 116 Bond St, Toronto, ON M5B 1X8 Lelkész: Nt. Éva Tamásy Istentiszteletet tartunk minden hó (kivéve július és augusztus) második és negyedik vasárnapján du. 4 órakor./ magyarev.toronto@gmail.com Felügyelő: Mekis Éva Telefon: 416‐300‐9305

Evangélikus Református Magyar Egyesült Egyház 73 Mackay Ave. Toronto, ON, M6H 2N7 Telefon: 416‐652‐3809 Istentisztelet minden vasárnap 11 órakor.

Lelkipásztor: Nt.Csikász László Gondnok: Cseh László,Telefon: 416‐622‐9719

Magyar Református Evangélikus Egyház, Oshawa Lelkipásztor: Nt. Vass Zoltán Lelkészi hivatal telefonja: 416‐656‐1342 Istentiszteletet minden hónap második vasárnapján du 3:00 órakor esetenként más vasárnapon ezért kérjük, hívják a megbízott gondno‐ kot. Gondnok: Egyházi Yvette (905) 579‐5185

Első Magyar Református Egyház 439 Vaughan Rd., Toronto, ON, M6C 2P1 Lelkipásztor: Nt. Vass Zoltán Lelkészi hivatal telefonja: 416‐656‐1342 Templom honlapja: www.temre.com Email cím: parokia@temre.com Itentisztelet minden vasárnap de. 11 órától Nyáron, július első vasárnapjától ‐ augusztus utolsó vasárnapjáig az istentiszteletek korábban de. 10 órakor kezdődnek Lelkészi hivatal fogadóórái: minden szombaton du. 2‐5‐ig A fogadóórákra előzetes telefonbejelentkezést kérünk!

Sürgős és indokolt esetben hét közben is lehet fogadást kérni.

Vasárnapi iskola az istentisztelet ideje alatt Konfirmáció előkészítés szombaton du. 1:30‐tól Bibliaórák: szeptembertől ‐ május végéig Időpontért hívják a lelkészi hivatalt. A Női Kör részére hét közben tartunk bibliaórát.

Presbitérium jegyzője: Herman Béla (416) 633‐7577

Kanadai Magyar Házak és Közösségi Oldalak

Valutaárfolyam

Érvényben: 2016. augusztus 15.

Vétel

Eladás (1 egysége forintban)

Angol font Euro

Japán jen

Kanadai dollár Svájci frank USA dollár

365.66 316.10 2.78 219.73 287.36 282.97

350.79 303.70 2.66 207.85 278.51 274.68

Árpád Park és Terem – Facebook: Arpad Hall Hungarian Hall Calgary‐i Magyar Kultúrközpont – www.hcca‐calgary.blogspot.ca Cambridge‐i Kossuth Ház – www.kossuth.com Edmontoni Magyar Kultúrkör – www.edmontonhungarian.com Kanadai Magyar Kultúrközpont – www.hccc.org Manitobai Magyar Kulturális Egyesület – info.hccswpg@gmail.com Montreáli Magyar Bizottság – www.montrealhungarians.ca Okanagani Magyar Ház – www.okanaganimagyarhaz.ca Ottawai Magyar Ház – www.ottawaimagyarhaz.ca Vancouveri Magyar Ház – www.hungariansociety.ca Wellandi Magyar Ház– wellandhungarianhall.com Windsori Mindszenty Hall ‐ www.hccwindsor.org

(lista bővítés alatt)

31