Magyar Élet magazin 2016. 10. web

Vol. 69. 10. LXIX. évfolyam 10. szám ISSN 0833 0883

$ 2.95 (HST incl.) 2016. október

A kanadai magyarok lapja

MAGYAR ÉLET 2016. OKTÓBER

Tartalom

Címlap fotó: Kralovánszky Balázs Hello Wood Project, Budapest Park, Torontó...1 Kőrösi Csoma Sándor ösztöndíjasai 2. 2016...3 Mikes Kelemen Program 2016...3 Emlékezzünk a 60 éve történtekre...4 A szabadság alagútja Torontóban...6 Beszélgetés egy ‘56‐os soproni egyetemistával mútról és jelenről...8 Tóth Ilona...6 Szárnyaló lélek...11 Megöltek egy lányt...13 Lelki forradalom és szabadságharc...14 Otthonosan ‐ Ernelláék Farkaséknál...15 A völgy írta, Tárkony...16‐17 Képes Krónika...18 Pesti srác voltam ‘56‐ban...18 “Köszönettel tartozunk ‘56 hőseinek” ..19 Előadás ’56 világhírű fotósáról...20 Magyarország 1956‐ban ‐ Erich Lessing képein...20 Egyházak az 1956‐os forradalomban...20 Gasztronómia...22‐24 A hónap gyógynövénye ...24 Október, amely ismét előhozza a hideget...25 Skandináv keresztrejtvény...26 Magyar film az Európai Unió Filmfesztiválon...26 Grimasz—Fujkin sarok...25 Búcsúzik Király Gábor és Juhász Roland a nemzeti csapattól...28 A Torontói Vasas sikerét ünnepelték…28 Árpád kupa labdarúgó tornán...28 Sport és politika: vérfürdő a medencében...29Torontói Magyar Ökumenikus Tanács Tagegyházai...31 Hirdetések

SINCE 1957 IN TORONTO

Owned & Published by Sándor Balla Szerkesztőség: Borbély Emese szerkesztő, Bánfalvi Laura riporter, Pintér Zsanett Külső munkatársak: Borbély Sándor lelkész, Fujkin István művész, Horváth Zoltán, Huber Zoltán, Mezey László, Németh Jenő, Kiss Mária hirdetések Tel.: 647 881 5313 E‐mail: info.magyarelet@gmail.com Honlap: www.magyareletmagazin.com PUBLICATIONS MAIL AGREEMENT NO 40011718 RETURN UNDELIVERABLE CANADIAN ADDRESSES TO 8750 Jane St. unit 12‐13, Vaughan, ON L4K 2M9 Előfizetési díjak: Egy lapszám ára: $2.95 1 évre az előfizetés $50.00. Első osztályú postán $70.00 Minden jog fenntartva. | All right reserved.

Az írók által írt cikkek tartalmáért a szerkesztőség és kiadóhivatal nem vállal felelősséget. Íróink saját nézeteit fejezik ki, azok nem minden esetben tükrözik szerkesztőségünk vagy hirdetőink véleményét.

Közlésre nem alkalmas kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

We acknowledge the financial support of the Government of Canada through the Canada Periodical Fund of the Department of Canadian Heritage.

2

MAGYAR ÉLET 2016. OKTÓBER

Kőrösi Csoma Sándor ösztöndíjasai 2.

2016

továbbiakban is. Emellett tervezek időközönként előadásokat tartani, mint például a nosztalgia klubban teszem majd ezt, melynek a témája valamilyen történelmi, vagy néprajzi kötődésű. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy számtalan egyéb kategóriába sorolható kihívás kerül elém, ezeknek is igyekszem eleget tenni.

A diaszpóra magyarság magyar identitásának erősítése érdekében végzett ismeretátadási, oktatási, szervezési tevékenységre pályázó Kőrösi Csoma Sándor 2016 ösztöndíj nyertesei megérkeztek Kanadába.

A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága által létrehozott Kőrösi Csoma Sándor Program célja a diaszpóra és az anyaország magyarsága közti kapcsolatok erősítése.

Ábrahám Dolli Csilla Immár tizenhárom éve újságíróként dolgozom, pályafutásom során éveket töltöttem számos országos napi‐ és hetilap szerkesztőségében. 2013‐tól tagja vagyok a Magyar Újságírók Országos Szövetségének. Szerteágazó‐ an végzek karitatív tevékenységeket.

Rengeteg gyerektáborban vettem részt segítőként, önkéntes cikkíróként folyamatosan segítem különböző jótékonysági szervezetek munkáját. Óraadó tanárként éveken keresztül újságírást és médiaismereteket tanítottam egy iskolában. Rendezvényszervezőként is jelentős tapasztalatot szereztem, nagy létszámú ünnepséget, előadóestek szerveztem és koordináltam az eseményekről szóló médiamegjelenéseket. Munkámra igényes, maximalista, céltudatos embernek tartom magam. Fogadószervezetem a Vancouveri Magyar Kultúrkör, ahol ösztöndíjasként egy internetes újság szerkesztése és üzemeltetése a feladatom.

Létrehoztam a www.kanadaimagyardiaszpora.com című közös‐ ségépítő portált és naponta, átfogóan számolok be a kanadai magyarság életéről, eredményeiről.

Éles Gergő Péter Debrecenből érkeztem Vancouver városába, ahova a magyar kultúra, a hagyományok, a kézművesség, a közösség és rendezvényszervezői területeken szerzett tapasztalataim alapján választottak ki. Az első hónap egyeztetései alapján körvonalazódtak a feladataim, amik nagyjából egyeznek a kompetenciáimmal, így várhatóan hatékony és élvezetes hónapok elé nézek. A magyar iskolák munkájába fogok besegíteni a magyar órákon, fazekas szakkör létrehozásán is fáradozunk, és a cserkészeknél is számítanak majd rám. A Vancouveri Magyar Színház novemberben bemutatásra kerülő darabjában kaptam egy kis szerepet, ami külön színfolt, de emellett a rendezvények szervezésében és lebonyolításában van feladatom, a helyi lap szerkesztésében segítek, ha arra van szükség. Fontos az itteniek magyarságának megtartásában nagy szerepet vállaló egyházakkal a szoros munkakapcsolat, ami már a legelső pillanatokban ígéretesen alakult és folytatódik a

Fodor Kinga Szeptember 8‐án érkeztem Kanadába. Ösztöndíjas időszakom első felét, december 31‐ig Kanada legdélebbi pontján, a rózsák városában, Windsorban töltöm, januártól pedig Kitchenerben fogom folytatni a megkezdett munkát.

Fogadószervezetem a windsori Mindszenty‐Hall, ahol igyekszem tőlem telhető legtöbb területen segítséget nyújtani. Ittlétem alatti fő feladatom, hogy a Windsori Egyetem felkérésének eleget téve egy olyan előadássorozatot dolgozzak ki, amely alkalmas Magyarország és a magyar kultúra windsori lakosság részére történő bemutatására. A kutatás mellett a helyi magyar iskolában oktatom a 4‐6 éves korosztályt, beindítottam és szervezem a Mikes Kelem Program gyűjtéseit, segítek a helyi magyar ajkú református és katolikus gyülekezet rendezvényeinek lebonyolításában és terveim között szerepel egy magyar cserkészcsapat megalapítása is. Érkezésem óta készítek interjúkat a helyi közösség 56‐ban érkezett tagjaival, ezeket szeretném az október 23‐i ünnepség alkalmával felhasználni.

Nagyszerű magyar közösség él itt Windsorban, örülök, hogy ha rövid időre is, de tagja lehetek és munkámmal segíthetem őket!

Jancsó Antónia Erdélyből érkeztem Kanadába 9 hónapra. Erre az időre úgy tekintek, mint egy kalandra és fontos küldetésre egyaránt. Ha arra kéne válaszolnom, mi a legfontosabb célkitűzésem, akkor egy tőmondatban fogalmaznám meg: Az elültetett magot rügyeztetni.

Kibővítve pedig, a gyerekek és fiatalok lelkében a magyarság iránti vágyat tovább erősíteni, hogy “idegenben” is magyarok akarjanak maradni. E mellett természetesen az idősebb generációnak is kedveskedünk különböző rendezvényekkel. A kelownai Magyar Ház minden szervezésébe bekapcsolódom és segítek amennyit csak lehet.

Tehát úgy gondolom, az én feladatom itt, hogy a rohanó életekbe egy csepp otthont, egy‐két magyar szót csempésszek.

Johanna Pap Békéscsabai születésű logopédus, gyógypedagógus és néptáncoktató vagyok. Ösztöndíjasként a Hungarian Society of Victoria munkáját segíthetem, legfőbb feladatom a M a g y a r I s k o l a r e n d s z e r e s foglalkozásainak beindítása, az iskola életének felpezsdítése.

3

MAGYAR ÉLET 2016. OKTÓBER

A gyermekeket életkoruknak megfelelően megismertetem magyar hagyományainkkal, a népi gyermekjátékokkal, valamint kézműves‐ és mozgásos‐énekes tevékenységeken keresztül fejlesztem nyelvi képességeiket is. Emellett a Búzavirág Táncegyüttes gyermekcsoportját vezetem, a felnőttek tánctudását bővítem. A Magyar Ház idősebb tagjai számára pedig havonta tervezek a "Múlt nélkül nincs jövő" című programsorozat keretében irodalmi‐ és filmesteket szervezni.

Kalina Veronika Tóalmásról, egy Pest megyei faluból, érkeztem Calgaryba, a „messzi északra” – ahogy otthon emlegették – de így egy hónap elteltével szívesen állítom, hogy egyáltalán nem érzem magam távol Magyarországtól, s mindezt befogadó közösségemnek köszönhetem. Óvodás koromban kezdtem néptáncolni, s ettől a szokásomtól a mai napig nem tudtam megválni, sőt, érdeklődésem olyannyira a népi kultúra irányába terelődött, hogy egyetemre az ELTE néprajz szakára jelentkeztem, jelenleg is itt vagyok PhD hallgató. Fontosnak tartom, hogy a néprajzra ne csak mint ósdi, vagy hitelét vesztett tudományra tekintsünk, hanem mint a társadalom szempontjából hasznos információk hordozójára, melyekre itteni tevékenységeim során is igyekszem felhívni a figyelmet.

Nagy örömet jelent számomra, hogy csatlakozhattam többek között a Calgary‐i Magyar Kultúregyesület, a Bartók és Vadrózsa Táncegyüttesek, a Bethlen Gábor Magyar Nyelviskola és Óvoda, valamint a helyi cserkészcsapatok munkájához. Úgy érzem tudásomat a számukra megfelelő módokon tudom hasznosítani, s mindemellett magam is rengeteget tanulhatok.

Mészáros Attila Nyíregyházán élő és dolgozó néptánc pedagógus, etnográfus‐muzeológus, PhD hallgató a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának Néprajz Tanszékén. A tánccal gyerekkorom óta foglalkozom, hamar megfogott a magyar népi kultúra, a zene, a tánc és a viseletek sokasága és gyönyörűsége.

Kanadában a fogadó szervezetem az Edmontoni Magyar Kultúrkör, legfőbb dolgom a programszervezés, tánc és egyéb oktatás, főként a néprajz tanítása a Magyar Iskolában. Hamar belecsöppentem az edmontoni életbe, így be is indultak a programok, feladatok. Volt már vacsoraestünk koncerttel egybekötve, magyar iskola, gyerek és felnőtt tánc próbák, valamint gőzerővel készülünk a 38. Nyugat‐Kanadai Néptánc Fesztiválra, amit Calgary‐ban rendeznek idén.

4

Mikes Kelemen Program 2016 Kanada (Toronto, Ontario)

A Magyar Diaszpóra Tanács és Magyarország kormányának döntése nyomán a Mikes Kelemen Program 2016‐ban is folytatja munkáját. A Program célja, hogy a diaszpórában élő magyar honfitársaink megsemmisüléstől veszélyeztetett könyvtári, levéltári hagyatékait, illetve a lakosság által felajánlott dokumentumokat rendezett módon összegyüjtve Magyarországra szállítsuk, és gondoskodjunk későbbi méltó felhasználásukról.

A program a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága irányításával, valamint az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Levéltár szakmai felügyeletével zajlik. Az adományokkal elsősorban a fenti két intézmény gyűjteményét egészítjük ki, valamint a kárpát‐medencei könyvtárakban és iskolákban fogjuk elhelyezni. Terveinkben szerepel továbbá olyan magyarországi és kárpát‐medencei közgyűjtemények támogatása a beérkezett felajánlások által, amelyek már eddig is jelentős emigráns gyűjteménnyel rendelkeztek.

Kanadában a torontói gyűjtőpontokon 2016. október 15‐től 2017. január 15‐ig várjuk a Magyarországon vagy külföldön keletkezett (nem feltétlenül magyar nyelvű, de magyar vonatkozású) könyveket, folyóiratokat, újságokat, aprónyomtatványokat (programfüzetek, plakátok, meghívók, gyászjelentések stb.), kéziratokat, levelezéseket, naplókat, iratanyagokat, fényképeket, hangzóanyagokat és mozgóképes forrásokat (filmeket).

Kiemelt jelentőséggel bírnak a program számára a diaszpóra magyarsága körében keletkezett dokumentumok, amelyek értékes emigrációtörténeti forrásanyaggal gazdagíthatják a történeti kutatást.

Gyűjtőpontok:

Első Magyar Református Egyház, 439 Vaughan Rd., Toronto, ON M6C 2P1 (Telefon: +1 416‐656‐1342)

Árpád‐házi Szent Erzsébet Római Katolikus Plébánia, 432 Sheppard Ave. East, Toronto, ON M2N 3B7 (Telefon: +1 416‐225‐3300 x21)

Adományozási szándéka esetén, kérjük vegye fel a kapcsolatot a Mikes Kelemen Program torontói képviselőjével, és egyeztes‐ sen időpontot:

Volekné Temesi Zsuzsanna (könyvtáros, Mikes Kelemen Program kutató) Telefon: +1 647‐649‐1692 www.nemzetiregiszter.hu

MAGYAR ÉLET 2016. OKTÓBER

Emlékezzünk a 60 éve történtekre Nagysikerű, teltházas rendezvénysorozat egyik állomásán, október 16‐án, a niagara‐fallsi Árpád Hallban az 1956‐os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára emlékeztek. Ünnepi beszédet mondott dr. Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője, köszöntötte a megjelenteket dr. Szabó Stefánia főkonzul. Kövér Lászlónak, az Országgyűles Elnökének üdvözletét Somorjai Ágnes, a KMKT Kanadai Magyar Kulturális Tanács örökös tb. elnöke olvasta fel és adta át az Árpád Ház elnökének, Szőke Jánosnak, aki maga is a forradalom után kényszerült hazája elhagyására. A magas színvonalú kulturális programban fellépett a Fejér megyei Szt. György

Forrás: Torontói Konzulátus és KMKT oldala kórház kórusa, Szigeti Máté fuvolán, és még sokan mások.

5

MAGYAR ÉLET 2016. OKTÓBER

A szabadság alagútja Torontóban Bánfalvi Laura

Az ’56‐os Emlékbizottság támogatásával jött létre Torontóban a Budapest Parkban az a szimbolikus alagút, melyen áthaladva az ’56‐os magyarok útját követhetjük végig az ’56‐os lyukas zászlótól a kanadai juharlevélig. A kortárs installáció ötlete a torontói Főkonzulátusé, a kivitelezés és a megvalósítás a Hello Wood Projecté volt. dr. Szabó Stefánia Főkonzul Asszonnyal, és Pozsár Péter építésszel, a Hello Wood Project alapítójával beszélgettünk.

A Ryerson Egyetem már meg is hívta őket egy márciusi konferenciájukra (11. nemzetközi „Design Principles & Practices” konferencia), reméljük, hogy a magyar design, a magyar építészet itt Kanadában még ismertebbé válik, hiszen a korábbi, ’56‐ban érkezett építész‐ és gépészmérnökök, építészek tudását jól ismeri Kanada, sokuk keze nyoma látszik a mai épületeken is, de a mai magyar designt is szeretnénk, ha jobban megismernék. Jó látni, hogy itt, a Budapest Parkban, amikor piknikre jönnek az emberek, vagy futnak, megállnak, fotózzák az installációt és kérdezik, hogy mi ez, és így értesülnek sokan arról, hogy ez a Budapest Park, ami egy ’56‐os emlékpark, és sokan most döbbennek rá, hogy milyen komoly hozzáadott érték Kanada kultúrájában, amit a magyar menekülteknek köszönhetnek.

Mikor alakult a Hello Wood Project és milyen céllal?

2010‐ben alapítottuk a Hello Wood‐ot, a Moholy ‐ Nagy Egyetemen oktatok, és az akkori évfolyamommal készítettünk egy pályázatot egy dán építészeti programra, ami sajnos elmaradt, és ezt követően döntöttünk úgy, hogy megpróbálunk megszervezni egy hasonló magyar programot. 24 diákkal és nagyon alacsony költségvetéssel indult az egész, de olyan jól sikerült, hogy úgy döntöttünk, hogy folytatni szeretnénk. Mára ez a program Európában egyedülálló építészeti programmá vált, körülbelül 200 fővel fut már minden évben a nyári táborunk, ahová több, mint 30 országból érkeznek diákok, és oktatók, és több, mint 30 egyetemmel dolgozunk együtt a világ minden pontjáról.

A Főkonzulátus ötlete volt, hogy az ’56‐os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára a Hello Wood Projectet kérje fel egy egyedülálló installáció létrehozására. Miért épp rájuk esett a választásuk?

Az 1956‐os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából szerettük volna a magyar kultúra, a magyar művészet minél szélesebb palettáját, így a táncművészet, a zeneművészet, a képzőművészet, a filmművészet és az építőművészet különböző ágait bemutatni a kanadai közönségnek. A Hello Wood stúdiót még Budapestről ismertük, ők építették föl korábban az ikonikus karácsonyfát az Erzsébet téren és szerettünk volna itt Kanadában is bemutatni 1956 valamilyen friss feldolgozását.

Demeter‐Pintér Mariann kolléganőmmel ‐ aki a külgazdasági attasé a Főkonzulátuson ‐ gondolkodtunk azon, hogy vajon tudnak‐e ’56‐ra is egy szimbolikus installációt készíteni, így vettük fel velük a kapcsolatot. A Hello Wood dolgozta ki ezt az elképzelést, az időalagutat, amibe ha belép az ember a magyar ’56‐os lyukas zászlón keresztül, majd átmegy az alagúton ‐ ami a menekültek útját, küzdelmeit jelképezi ‐ végül megérkezik Kanadába, a Kanadát jelképező juharlevélbe.

Itt tartózkodásuk alatt két találkozót is szerveztünk a részükre, egyrészt a George Brown Főiskola Iparművészeti Karán, másrészt a Ryerson Egyetemmel. A főiskolán a dékánnal találkoztak, az egyetemen pedig az építészeti tanszéken volt megbeszélésünk és bízunk benne, hogy együttműködés születik a jövőben a Hello Wood és a felsőoktatási intézmények között.

6

Miért pont a fára esett a választás, mint anyag, és milyen fát használtok?

Jellemzően fenyőfával dolgozunk, ennek több oka van, az egyik az, hogy ez egy megújuló erőforrás, egy újrahasznosítható anyag, a másik ok pedig, hogy ezek az installációk ebben a léptékben semmi másból nem készíthetőek el. Azt gondoljuk, hogy egy nyári egyetem nagyon alkalmas arra, hogy az építészet és a design oktatásnak egy kiegészítését adhassa, mivel az eléggé elméleti, mindenki a számítógép előtt ül és tervez, és nagyon kevés lehetősége van a hallgatónak arra, hogy egy az egyes méretben megvalósíthassák az elképzeléseiket. Az egy hetes program arra jó, illetve a faanyag is arra jó, hogy ennek a használatával a hallgatók közelebb

MAGYAR ÉLET 2016. OKTÓBER

kerülhetnek az építőanyagokhoz, megismerhetik a fa tulajdonságait, és nem mellesleg megvalósíthatják az elképzeléseiket.

Mi az, amire igazán büszkék vagytok a korábbi munkáitokból?

A tábor az egyik nagy büszkeségünk, az, hogy hét éve működik ez nagyon nagy eredmény, és az, hogy ennyire nemzetközivé és elismertté tudott válni az külön öröm a számunkra. 2015‐ben a New York‐i Architizer magazin közönségének és zsűrijének is elnyertük a díját, építészet és oktatás kategóriában.

Torontóban kinek a meghívására érkeztetek és mi az, amit egy hét alatt létrehoztatok?

lehetővé tette, hogy ez a project megvalósulhasson és köszönjük azoknak a torontói önkénteseknek, akik részt vettek velünk a munkában. Bízunk benne, hogy szeretni fogják a kanadai magyarok az installációt, szeretni fogják a kanadaiak, és picit láthatóvá tudjuk tenni azt az eseményt, amelyet a fiatalok már kevésbé ismernek itt. Egy ilyen jól látható kortárs alkotás talán képes arra, hogy szerethető módon megismertesse ’56 fontosságát.

A fotókat Kralovánszky Balázs fotóművész készítette

Dr. Jeszenszky Géza könyvbemutatója A Torontói Főkonzulátus és a Rákóczi alapítvány közös szervezésében Az 1956‐os forradalom 60. évfordulója alkalmából meghirdetett programok keretében, Magyarország Torontói Főkonzulátusa és a Rákóczi Alapítvány közös szervezésében, dr. Jeszenszky Géza történész, egyetemi tanár, politikus, Magyarország egykori külügyminisztere, korábbi washingtoni és oslói nagykövet könyvbemutatót tartott Torontóban.

A fotókat Kralovánszky Balázs fotóművész készítette

Tavasszal keresett meg minket a Torontói Főkonzulátus, azzal a kéréssel, hogy próbáljunk meg közösen kitalálni egy olyan installációt, ami az ’56‐os forradalom emlékére készül, és ami jól szimbolizálja a Kanadába vándorolt magyarok, és az ’56‐os forradalom kapcsolatát, és ehhez készítettünk egy olyan installációt, ami egy folyosó, egy félig zárt, félig nyitott folyosó, aminek az egyik fele a kivágott közepű magyar zászlót szimbolizálja, a másik pedig a kanadai juharlevelet formázza, úgyhogy ha a látogató ezen végigsétál, gyakorlatilag ezt a megtett utat tudja végigjárni a húsz méteres installációban.

Itt Kanadában miből dolgoztatok, hogyan dolgoztatok?

A terveket otthon készítettük el, és minden anyagot és előkészítést itt végeztek el a kanadai kollégák, az előre elküldött terveket méretre szabták, levágták, beszerezték az összes olyan anyagot, ami az építéshez szükséges, biztosították számunkra a szerszámokat, és minden egyéb olyan dolgot, ami ahhoz kellett, hogy ez az installáció megfelelő módon el tudjon készülni.

Kilencen érkeztünk Kanadába, és mindenképp meg kell említenem, hogy nagyon ritka, hogy az ember ilyen környezetben és ilyen segítséggel tud dolgozni, szeretném megköszönni a Kanadai Magyar Kulturális Tanácsnak és Balla Sándornak a segítségét, Varga Istvánnak, aki minden fontos dolgot a rendelkezésünkre bocsájtott, amivel építeni és dolgozni tudtunk, Szabó Stefánia Főkonzul Asszonynak, aki

7

MAGYAR ÉLET 2016. OKTÓBER

Beszélgetés egy ‘56-os soproni egyetemistával mútról és jelenről Bánfalvi Laura Kenedi – Király Ilona, az egykori soproni erdőmérnök hallgató az orosz megtorlás elől Ausztriába menekült diáktársaival. Két hónap múlva Kanada fogadta be, majd később Torontóban telepedett le véglegesen. Három fia, és öt unokája már itt született, és október 23‐án a magyar közösséggel emlékezik a hatvan évvel ezelőtt történtekre. Az 1956‐os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján Kenedi ‐Király Ilonával, a Kanadai Magyar Irószövetség Elnökével beszélgettünk.

hogy jópár diákot politikai okokból kizártak az egyetemről. Ők börtönben is ültek évekig, és 1956‐ban szabadultak ki. Voltak spiclik közöttünk, állandóan figyelték, hogy ki, mit mond, vigyáznunk kellett minden szóra.

Az 1956‐os események előtti időket ti, egyetemistaként hogyan éltétek meg? Mit éreztetek mindebből a saját bőrötökön? Mik voltak a ti problémáitok az akkori rendszerrel, ami végül a forradalomhoz vezetett?

1945‐ben, amikor az oroszok bevonultak, először csak népi demokráciát képzeltünk el, és a kommunisták akkor még csak 17%‐ot kaptak a választásokon. Aztán a következő választásokat úgy szervezték meg, hogy nem is lehetett másra szavazni, csak a kommunistákra. Az iskolában a német helyett kötelező lett az orosz, a magyar ünnepeket nem volt szabad ünnepelni ‐ például Március 15‐ét ‐ de az orosz ünnepeket meg kellett ünnepelni, november 7‐ét és április 4‐ét is, amikor bevonultak az oroszok. Ilyekor kötelező iskolai szünet volt, és zászlókkal, vörös csillagokkal fel kellett vonulni, és énekelnünk kellett a mozgalmi dalokat. Persze mindig figyelték, hogy ki az, aki ezzel szembe próbál szállni. Az embereket éjszaka elvitték az ÁVÓ‐sok, elvittek egész családokat, úgy, hogy egy órájuk volt összepakolni, és azt se tudtuk, hová kerültek. Az egyik osztálytársamat is elvitték a családjával ‐ nekik fűszerüzletük volt‐ ő volt az egyik legjobb tanuló, de többet nem láttuk az iskolában. Ilyen állapotok voltak Magyarországon. A soproni egyetemnek, ahová én jártam, régi hagyományai voltak, úgy éltünk ott, mint egy nagy család. A professzorok és a diákság is segítették egymást. Voltak hagyományaink, mint például egyenruha, az egyensapka, de ezeket is letiltották a kommunizmusban, mert a régi rendszerhez tartoztak.

Fotó: Borbély Emese

1956‐ban hány éves voltál, és hogyan élted meg az akkori eseményeket?

A forradalom idején 22 éves voltam, harmadéves erdőmérnök hallgató Sopronban. Hallottuk, hogy Szegeden a MEFESZ‐t (Magyar Egyetemisták és Főiskolások Egyesült Szervezete) újraalapítják a DISZ (Dolgozó Ifjúság Szövetsége) helyett, és megbeszéltük, hogy nálunk is ezt kellene csinálni. A MEFESZ még 1945 után alakult, majd megszüntették a kommunisták, és 1956‐ban csak a DISZ létezett, ami az egyetemisták érdekeit nem igazán képviselte. Így 1956. október 22‐én összehívtak egy gyűlést az egyetemistáknak, az ott elhangzottakat egy kis noteszba ceruzával jegyzeteltem le, és ezt a noteszt később édesanyám kihozta Kanadába. Ezen a gyűlésen összeállítottuk azt a 12 illetve 16 pontot, amelyben megfogalmaztuk az egyetemmel kapcsolatos óhajainkat. Erre a gyűlésre a diákok, a professzorok, a Pártszervezet és a Marxista tanszék is meg volt hívva, ugyanis mi nem forradalmat terveztünk, csak egy kicsit rendbe szerettük volna tenni az egyetem dolgait. A kommunizmusban kettészakították ugyanis a soproni egyetemet, a bányászokat elvitték Miskolcra. De csak az első két évfolyamot, a harmad ‐ és negyedéveseket visszahozták Sopronba, ami persze nem tetszett nekünk. Ahogy az sem,

8

Miért pont október 22‐re csúcsosodott ki a helyzet, és gondolták úgy az egyetemisták, hogy elég ebből az elnyomásból?

Talán azért, mert Sztálin halála után úgy éreztük, hogy egy kis változás történt. Akkor lett Nagy Imre miniszterelnök, ő próbált egy kicsit a parasztság helyzetén segíteni, és a nép elkezdett reménykedni, hogy enyhül a kommunista nyomás. Aztán ’56‐ ban tényleg volt némi enyhülés, ezért a diákság úgy gondolta, megpróbálja visszaállítani a diákok szövetségét, és a Magyar Írószövetség is elkezdett merészebben írni, ezek a dolgok vezethettek a forradalomhoz. De mi forradalomról nem is beszéltünk, mindössze próbáltuk elérni ezeket az enyhítéseket.

A lengyeleknek volt egy békés tüntetésük és velük szolidaritásként mi is szerveztünk Sopronban és Pesten egy tüntetést, ahová szervezetten kivonult megkoszorúzni a Bem szobrot a diákság. Aztán mire a Kossuth térre ért a tömeg, már 200 000‐en voltak. Gerő mondott egy beszédet ami felborzolta az idegeket, felháborodott a nép, és mivel ilyen sokan voltak, fel merték emelni a hangjukat, erre közébük lőttek, és kitört a forradalom.

Ti, Sopronban hogyan értesültetek a forradalom híréről?

Másnap reggel érkeztek meg a pesti hírek. Akkor elkezdett a diákság szervezkedni, minden évfolyamról megválasztottunk 2‐ 2 embert, akik az ügyeket intézik, és kapcsolatot tartanak.

MAGYAR ÉLET 2016. OKTÓBER

Külön telefonvonalat is kaptak az egyetemtől. Mi igazából nem akartunk harcolni és fegyvert fogni, de támogatni akartuk a forradalmat, ahogy tudjuk és segíteni a pestieket minden erőnkkel. Hogy ne legyenek zavargások, járőrséget szerveztek Sopronban. A járőrség egy katonából, egy egyetemistából és egy rendőrből állt. Az egyetemisták jóformán átvették a vezetést a várossal együtt. Szerveztünk városi tanácsot, a munkásoknál szerveztünk munkástanácsokat, én is voltam kint közkatonaként, ahová a vezetőség mondta, oda jelentkeztünk és mentünk. Később, a Vöröskereszt megpróbált a nyugattal kapcsolatot teremteni. Azt hiszem, csak október 27‐én sikerült, ekkor a bécsi Vöröskereszttől megindultak a segélyszállít‐ mányok. A határnál át kellett pakolni, ebben mi egyetemisták rengeteget segítettünk, a Pestre induló segélyszállítmányok 90%‐a Sopronon keresztül ment a fővárosba. Október 28‐tól egészen november 3‐ig rengeteg teherautó ment Pestre, és mindegyiket egyetemisták kísérték. Az egyik szállítmánnyal én is felmentem Pestre.

Miért mentél Pestre Sopronból?

November 2‐án indultunk este, és hajnali négykor érkeztünk meg Pestre. Azért akartunk felmenni, hogy megtudjuk, mi van a bátyámékkal, akik a Corvin közhöz közel laktak, és nem tudtuk, hogy életben vannak‐e. Imrét – a későbbi férjemet – kérték fel kocsikísérőnek, mi pedig a barátnőmmel vele tartottunk. Mikor felértünk nem volt lövöldözés, de ahogy a Nagykörúton végigmentünk, és láttuk a szétlőtt tankokat, a barikádokat, a romhalmazt, megrendítő volt. Megérkeztem a bátyámékhoz, s bár szétlőtték a lakásukat, ők életben voltak. A leendő férjem közben elintézte a hivatalos papírokat, és azt beszéltük meg, hogy ott találkozunk, a Szabad Nép székháznál. A férjem ott is volt, de a teherautó nem. Velem ott volt a bátyám, aki előhúzott egy cédulát a zsebéből, mondván, ha rosszabbra fordul a helyzet, nekünk közel van a határ Sopronhoz, meneküljek ki, és a kezembe nyomta a svájci nagybácsim címét. Én visszanyomtam a cédulát a zsebébe, és azt mondtam, hogy én nem akarom Magyarországot elhagyni. És másnap mégis kint voltam!

Mi történt? Hogyan?

Mivel nem volt ott a teherautó a megbeszélt időben, átsétáltunk Budára, és felkéredzkedtünk egy másik kocsira. Bár tele volt emberekkel, még hárman beszorultunk oda, és egy menekülő politikai foglyot is magunkkal vittünk letakarva. Késő este értünk Sopronba, és másnap hajnalban jött a riasztás, Nagy Imre segélykérő szavai. Mindenkit felébresztettek, hogy menjünk az egyetemre. Azt mondták, hogy jönnek az oroszok Sopron felé, ezért a diákok fegyvereket kaptak a katonáktól, és együtt akarták megállítani az oroszokat. A fiúk kimentek, mi lányok ott maradtunk és pakoltuk a szállítmányokat, amelyek érkeztek. Aztán egyszer csak valaki mondta, hogy menjünk ki a turistaházba, mert ha idejönnek az oroszok az egyetemre, akkor minket is elvisznek. Felkaptunk egy tarisznyát, egy váltás fehérneműt, fogkefét, és mentünk, hogy megbújunk a turistaházban. Még el sem értünk odáig, mikor jött egy új futár, és kiderült, hogy bár felállt az egyetemünk harcolni kész csapata, nem működnek az ágyúk. A mai napig nem lehet

tudni, hogy ez szabotázs volt, vagy valaki nem akarta, hogy ott vérezzenek el a diákok. A fiúk is visszajöttek és mondták, hogy irány a határ, amíg elsimul a helyzet, kimegyünk, aztán pár nap, és jövünk vissza. Így hagytam el az országot november 4‐én délután. Akkor még az AVO‐sok segítettek nekünk, hogy merre kell mennünk. Mi civil menekültek voltunk, kb. 170‐en diákok, és a professzorok meg a családjaik, 33 kisgyerek is volt köztünk.

Először egy faluba érkeztünk, ahol épp szüreti mulatság volt, megvendégeltek bennünket, majd egy padon aludtunk és másnap tovább vittek bennünket. Özönlöttek az emberek át a határon, már az első napokban több, mint 5000‐en lépték át a határt. Elvittek minket egy táborba, kaptunk váltás ruhát meg törölközőt, és közben vacilláltunk, hogy mi legyen, ugyanis olyan hírek érkeztek, hogy ha Magyarországra visszamegyünk, komoly megtorlásban lesz részünk.

Hogyan jutottál el végül Kanadába?

Az ausztriai táborban az egyetemünk dékánja is velünk volt, aki elkezdett levelezést folytatni különböző külföldi egyetemekkel, hogy hol tudnának minket befogadni. Végül a kanadaiak elvállalták az erdészetet.

Mennyi ideig voltatok Ausztriában?

Ausztriában németül tanultunk, és én egy időre elmentem Svájcba, mert a nagybácsimat a Vöröskereszten keresztül kerestettem, és meg is találtam. A barátnőm rokona útlevelet szerzett nekünk, így pár hétig Svájcban voltunk. Amikor azonban hallottuk, hogy az egyetem Kanadába megy, ő is azt tanácsolta, hogy menjek inkább oda, mert mint nő, Svájcban úgysem lehetnék erdőmérnök. Visszamentem tehát Salzburgba és onnan indultunk el aztán Liverpoolba, majd onnan hajóval Kanadába. Szilveszter este ültünk fel a hajóra, január 1‐jén indultunk, és január 8‐án érkeztünk meg Kanadába. British Columbiában egy üres katonai táborban kaptunk végül szállást, és ott kezdtük el az angol tanulást. Ezeket az élményeimet egy versciklusban írtam meg.

A férjeddel az utazás során szeretettetek egymásba?

Nem, csak később. Én Vancouverben voltam az erdészekkel, ő pedig Torontóban a műszakiakkal. Januártól április végéig barakkokban laktunk és angolul tanultunk, majd aki talált munkát, elment nyári munkára. A táborban az egyik professzor anyósának kifőzdéje volt, ő vállalta, hogy főzni fog magyarosan, neki kellett segítség a konyhára. Itt már valami fizetést is kaptam, így azonban csak fél napot tudtam angolul tanulni.

Ennek ellenére jobban haladtam, mint azok, akik nem dolgoztak.

Mikorra tanultál meg jól angolul?

Még most sem beszélek jól angolul, ugyanis a kiejtésemen érződik, hogy nem született kanadai vagyok. Azt mondják, olyan a kiejtésem, mintha holland lennék.

Hogyan folytatódott a kanadai életed? Visszamentél az egyetemre végül?

Igen, dolgoztam, és közben visszamentem az egyetemre tanulni. De úgy kaptunk helyet, hogy a rendes tanítás után, este voltak az előadások, sokszor este tízig. Emellett az volt a baj,

9

MAGYAR ÉLET 2016. OKTÓBER

hogy mi azt hittük, hogy tandíjkedvezményt kapunk, de nekünk is kellett tandíjat fizetni, amit itt a nyári munkából szoktak összegyűjteni a diákok. Nekem a kölcsön gondolata is ijesztő volt, otthon ösztöndíjas voltam, de azt se költöttem el soha.

Amikor itt nyáron találkoztam egy erdésznővel aki Finnországban végzett, és Kanadában nem kapott munkát, úgy döntöttem, hogy inkább dolgozom egy darabig, és később, egy másik szakon folytatom majd a tanulmányaimat. Ekkor a sógornőm, aki Torontóban volt a műszakiakkal, hívott, hogy ha úgyis dolgozom, jöjjek el Torontóba, és legyünk együtt. Így 1959 ‐ben eljöttem Torontóba, és itt találkoztam újra a mostani férjemmel. Ő 1960‐ban végzett, és összeházasodtunk. Semmink sem volt, kivettünk egy pincelakást, és emlékszem, hogy az első ebédet otthon egy kávéasztalkán szolgáltam fel, és két hálózsákot összetekerve használtuk széknek. Én végül nem mentem vissza az egyetemre, Torontóban először kórházban dolgoztam nővérként, majd láttam egy hirdetést, hogy rajzolót keresnek. Sopronban tanultunk műszaki rajzot, így megpróbáltam, felvettek, és ott dolgoztam az első gyerek megszületéséig. Aztán otthon maradtam, és egészen addig, amíg a harmadik gyerek nem ment iskolába, velük voltam.

Később a férjem önálló mérnöki irodát nyitott, oda bejártam félállásban gépeltem neki leveleket, a rajzolásban is segítettem, mindenes voltam tulajdonképpen. Egyre gyarapodtunk, én ügyeskedtem a házakkal is, lépésről lépésre jutottunk előre. A férjem sajnos 55 évesen agyvérzést kapott, ezután a három fiam segített a férfimunkában.

Mikor voltál otthon először?

1964‐ben az édesanyám kijött hozzánk meglátogatni. Ő svájci származású, kettős állampolgár volt, és mikor kiment Svájcba egy családi összejövetelre, eljött hozzánk is Kanadába. Mi először 1965‐ben mentünk haza a gyerekekkel.

Milyen érzés volt először hazamenni?

Furcsa élmény volt, majd szét szedtek minket, de olyan volt a testvéreimmel újra találkozni, mintha tegnap váltunk volna el.

Jól beszélnek a fiaid magyarul?

Nem tökéletesen, de beszél mind a három, jártak magyar iskolába, és cserkészkedtek is. Öt unokám van, sajnos ők már nem nagyon beszélnek magyarul, talán annyit, hogy köszönöm, és ismerik a színeket is, de ennyi.

Most ünnepeljük a forradalom 60 évfordulóját. Milyen érzések kavarognak benned?

A mai napig érzékenyen érint ez a téma, nem hiába írtam verseket az emlékeimből. Természetes, hogy ott leszek az október 23‐i megemlékezéseken is, hiszen ez a mai napig nagyon fontos .

10

Már 60 éve!

60 sor a 60. évfordulóra é

Békés tüntetés: ez volt a kezdet.

S a komunizmus lett végül sebzett.

Kik szovjet igában élni nem bírtunk, a tetteinkkel történelmet írtunk!

Már 60 éve! ‐ S hányan vagyunk vajon, kik még emlékszünk a forradalom minden napjára, minden részletére?

S az előzményeket megértik‐e végre a mai ífjak, akik nem is tudják, mi a rabiga, s mi is a szabadság?

Az elszenvedett elmúlt évtized bennünk akkor még szikraként tüzelt.

Elegünk volt az ütemes tapsból, s hogy minden vonalon a párt parancsol, s hogy nemzeti ünnepeink helyett a szovjet dátumok kapták a helyet.

A felvonulások, deportálások: fejünkre nőttek, mint lehúzó átok, s mit ki sem mertünk eddig mondani, elfojtott elvek bátorítani kezdték a megtévesztett ifjúságot, kiben még most is a magyar hit lángolt.

A tüntetéssel cak szolidaritást akartunk mutatni ‐ mintegy biztatást ‐ a lengyelek felé, testvériséget.

Megmozdulásunk máshogy ért véget...

Mikor az AVH a tömegbe lőtt, s rádion hallottuk a gyűlölt Gerőt, nem volt más választás, mint harcba szállni.

Külföldi segélyekre nem tudtunk várni.

Harcok kezdődtek, ledűlt Sztálin szobra, s ki ahogy tudott, a forradalomban országszerte, lelkesen kapcsolódott, míg Pest utcáin sok ház romba omlott.

Ki elvet, hitet meg nem tagadott, merészen lyukas zászlót ragadott, Dávidként rohant a Goliát ellen.

Ez a bátorság! ‐ Ez a magyar szellem!

Szembeszálltak hatalmas túlerővel, ameddig bírták szusszal és erővel, s már‐már azt hittük, győzött forradalmunk, megfutamodik idegen hatalmunk!

Azt mertük hinni, a terrornak vége.

Bízva nézhetünk újra fel az égre!

Ám november 4 gyászos virradatra keltette hazánk, szovjet hatalma tankokkal tiporta le Budapestet.

Végetért álmunk, mit a remény festett.

A pesti srácok életüket adták, valóra váljon a rég várt szabadság!

Pár nap szabadság. ‐ Egy nép buzgó vágya fénycsóvát vetett az egész világra, s hány nép kivívta a függetlenséget!

A mi felkelésünk gyászban ért véget...

Sokan közülünk mártír halált haltak, mások munkatáborokban sanyarogtak.

Mi megtorlás elől menekültünk, de külföldön is köt hazánkhoz eskünk, a 60 év sem szakított el tőle. Éjen hazánk! ‐ És legyen szebb jövője!

Király Ilona

2016

MAGYAR ÉLET 2016. OKTÓBER

Tóth Ilona

(Cinkota, 1932. október 23. – Budapest, 1957. június 26.)

A forradalomban Az 1956‐os forradalom kitörésekor a Szövetség utcai kórházban belgyógyászati gyakorlaton van. Október 23‐án részt vesz a nagy diáktüntetésen, két nappal később ápolónőnek jelentkezik a Szövetség utcai kórházba. A Péterfy Sándor utcai kórházban tagja lesz az Önkéntes Mentőszolgálatnak, és a következő napokban mentőápolóként járja a város egyre veszélyesebb utcáit. November 4‐én a felettesei kérésére elvállalja a Domonkos utcai kisegítő kórház vezetését. November 18‐án itt biztosít helyet az illegális Élünk című folyóirat szerkesztőinek, a perben először szintén halálra ítélt Obersovszky Gyulának és Gáli Józsefnek, akiknek segít a tervezett „nőtüntetés” röpcéduláinak fogalmazásában és sokszorosításában.

A per November 20‐án rendőrök szállják meg a Domonkos utcai kórházat. Először a szovjet hatóság emberei hallgatják ki a letartóztatottakat, köztük Tóth Ilonát. A vád állítása szerint 1956. november 18‐án Tóth Ilona Gyöngyösi Miklós és Gönczi Ferenc segítségével rendkívül brutálisan meggyilkolta Kollár István rakodómunkást.

A szovjet mintára, közvetlen KGB‐s instrukciók alapján kreált és levezényelt pert a sajtó kiemelten kezeli, a nyilvánosságot a „korrekt tájékoztatás jegyében” az ügy minden horrorba illő részleteibe beavatja. A cél: ország‐világ előtt bizonyítani a Magyarországon tomboló ellenforradalom brutalitását.

A 24 éves Tóth Ilonát, valamint két társát, Gyöngyösi Miklóst és Gönczi Ferencet halálra ítélték. Tóth Ilonát 1957. június 26‐án, a társait 27‐én (vagy 28‐án) kivégezték.

Tóth Ilona rehabilitálása A Legfelsőbb Bíróság Tóth Ilona testvérének kérésére 1990‐ben felülvizsgálta a bírósági eljárást, de a semmissé nyilvánítás iránti kérelmet elutasította. 2000‐ben született a negyedik – Lex Tóth Ilonának is nevezett – semmisségi törvény. Ez alapján a Fővárosi Bíróság Tóth Ilonát 2001‐ben a köztörvényes bűncselekmény elkövetése alól felmentette, és az 1957‐es eljárást semmisnek nyilvánította.

Mára a kort igazán, mélységében ismerő történészek, jogászok és kutatók, így a nemrégiben elhunyt Gyenes Pál, illetve Kahler Frigyes, Kiss Réka, M. Kiss Sándor, Zinner Tibor, Jobbágyi Gábor, Horváth Attila, Szakolczai Attila munkái egyértelművé tették: Tóth Ilona és társai koncepciós per áldozatai lettek.

Szárnyaló lélek Tóth Ilona

Kornya István Interjú Vidnyánszky Attila rendezővel

A kiváló tanuló és sportoló, tanárai és iskolatársai körében is rendkívül népszerű Tóth Ilonka 1951‐ben érettségizett a budapesti Teleki Blanka Leánygimnáziumban. A templomba járó, mélyen vallásos lány közösségteremtő erejének köszönhetően egy ideig iskolai DISZ‐titkár. Szorgalmának, segítőkészségének és sok áldozattal járó kitartásának köszönhetően a budapesti orvosegyetem egyik legígéretesebb hallgatója, végig jeles eredménnyel tanul. Az 1956‐57‐es tanévben készül megszerezni a diplomáját.

Az ’56 utáni megtorlások idején járunk. Egy koncepciós perben halálra ítélik Tóth Ilonát, a 24 éves orvostanhallgatót. A vád: gyilkosság. Hogyan lesz egy fiatal nőből egy kirakatper főszereplője? Bűnös vagy ártatlan? Erről is beszélgettünk Vidnyánszky Attila rendezővel, a Tóth Ilonka című darab ősbemutatójának próbái alatt.

Liberté ’56 címmel előadást rendezett 2006‐ban a debreceni Csokonai Színházban, és annak nyomán egy film is készült.

Most Tóth Ilonáról, a halálra ítélt és kivégzett medikáról készít

11

MAGYAR ÉLET 2016. OKTÓBER

előadást. Miért ennyire fontos a forradalom? ’56 kulcsdátum. Az 1989‐ben kivívott szabadságunk is erre épül.

Az ország, a nemzet sorsát meghatározó eseménynek meg kell jelennie a színházban is.

Színházi szempontból mi foglalkoztatja?

Miként lehet ’56 titkát felmutatni. Megragadni ennek a két hétnek a csodáját. Nem szabad az ellentmondásokat, az árnyoldalt, a sötét eseményeket sem elhallgatni, letagadni.

Rendezőként azonban az érdekel elsősorban, hogy meg tudjuk‐ e teremteni a színpadon azt az atmoszférát, ahogyan egy kegyetlen és gyilkos diktatúra évei után a szabadság pillanatnyi szent száguldással végigsöpört az országon.

A történelem – a közelmúlté pláne – veszélyes terep! Én inkább lehetőségként tekintek rá. Ez a most születő előadás is lehetőséget teremt arra, hogy közösen gondolkozzunk ’56‐ ról. Ugyanakkor szomorúan látom, hogy a forradalommal kapcsolatban ma, hatvan év elteltével sincs olyan szintű konszenzus, ami elvárható volna. Sőt! Másodjára ástam bele magam a történetbe, és azt érzékelem, hogy húsz évvel korábban egyértelműbb volt ’56 pozitív megítélése, mint most.

A szakadékok még mélyültek is.

Mi a színház dolga ilyen „szakadékos vidéken”?

Az, hogy foglalkozni kell ezekkel a témákkal, mert a történelem eseményei sokszori feldolgozást igényelnek, és sokféle megközelítés szolgálhat tanulságként. A Nemzeti repertoárjának szerves részét képezi a történelem. Készült előadás a holokausztról (KZ‐oratórium), az első világháborúról (Fekete ég – A fehér felhő). Tamási Áron példázatának, a Vitéz léleknek, vagy Gombrowicz Operettjének is a 20. század embert és jellemet próbáló történelme a „főszereplője”, akárcsak a Fedák Sáriról és a Mezei Máriáról szóló életrajzi daraboknak.

Tudtam, hogy Szilágyi Andor készített egy forgatókönyvet Tóth Ilona tragédiájáról, de nem sikerült mozit csinálnia belőle.

Szomorú tanulságokkal teli történet az is! Két éve megkértem, írjon belőle darabot a Nemzetinek.

Tóth Ilona alakja és története is a „szakadékok” közé tartozik.

Ez is közrejátszik abban, hogy éppen róla készít előadást?

Mindenképpen. Tóth Ilonáé volt az első koncepciós per az ’56‐ os megtorlás történetében, vannak, akik a Nagy Imre‐per főpróbájának tartják. Számomra emblematikus alak, mert rajta keresztül feszül egymásnak két tábor: az egyik úgy tudja és bizonyítja, hogy ártatlan volt, a másik ezt megkérdőjelezi, vagy az ellenkezőjét állítja. Vannak ilyen alakjai a történelemnek, akik körül az igazság kérdése elképesztő erővel sűrűsödik, kavarog. És született egy előadás, a kaposvári Csiky Gergely Színházban Mohácsi János által rendezett 5606 / őrült lélek vert hadak című darab, amelyben Tóth Ilonát gyilkosként ábrázolták…

…ezzel szemben Ön azt mondja: ártatlan.

Történészek, jogászok által írt könyvek, visszaemlékezések, a kortársak beszámolói szerint az volt. Amikor 2006 végén a színpadon gyilkosnak mondták, a Fővárosi Bíróság már évekkel azelőtt, 2001. januárjában semmisnek mondta ki az 1957. április 8‐án kihirdetett halálos ítéletet. Valakiről azt állítani egy darabban, hogy gyilkos, amikor ez nem bizonyítható, az az én

12

értékrendem szerint messze túllépi a művészi szabadság korlátait, ez már erkölcsi kérdés! De számomra nem az ártatlanság vagy a bűnösség bizonyítása a cél. Az előadással egy embertelen és gyilkos mechanizmus iszonyú működését akarom megmutatni. Az emberiség időről időre létrehoz efféle gépezeteket, amelyek megnyomorítják létezésünket. A 20. században kettő is gyilkolt.

Hol és mikor játszódik az előadás?

Az 1957‐es per, a halálos ítélet áll a középpontban, kimerevített pillanatként. Közben megidézzük a forradalom eseményeit abban a kórházban, ahol Tóth Ilonka gyógyított, a pert konstruáló oroszok párbeszédeit, megszólal a védőügyvéd szelleme, aki nem sokkal a per után meghalt. Archív felvételeken látható lesz Kádár is… Az előadás különlegessége, hogy olyan szereplőink is vannak, akik számára ’56 nem történelem, hanem – sokféleképpen megélt és átélt – valóság.

Fiatal felnőtt volt akkoriban Bodrogi Gyula, Mécs Károly, Csurka László, Dózsa László.

Miért darálta be a gépezet a 24 éves végzős orvostanhallgatót, Tóth Ilonát?

Ha sikerül olyasvalakit bemocskolni, aki tiszta, akkor azt lehet mondani, hogy a forradalmat nem tiszta szándékok robbantották ki, hanem effajta gyilkosok csinálták. Nem egy géppuskával harcoló forradalmárt, vagy szellemi vezetőt választanak. Nem! Valakit, aki szimpatizál a forradalommal, de orvosként végzi a feladatát. A forradalom alatt többször átmegy Ausztriába gyógyszerért, de mindig hazajön. Amikor egy orosz katonát hoznak a kórházba, azt is gyógyítja. De nem szabad belőle forradalmárt faragni, hőst csinálni. Végig ott ül majd a vádlottak padján.

Mi tette őt alkalmassá, hogy példát statuáljanak vele?

A személyisége. Nem voltak eszközei, amivel védhette volna magát a perben. Ilyen értelemben nem volt életrevaló, mert egy másik, egy tiszta életre való volt. Gyerekkora óta orvosnak készül, gyógyítani, segíteni akart. Még árnyaltabbá vált bennem a személyiségéről alakuló kép, amikor megtudtam, hogy vitorlázó repülő volt. Valaki, aki el akar szakadni a földtől, az égbe vágyik. Egy szárnyaló lélek.

Kalandos ősbemutatóra készülnek, hiszen Varsóban kerül először közönség elé a Tóth Ilonka.

Ez egyszerre teher és öröm. Megtisztelő a meghívás, hogy éppen Lengyelországban játszhat a Nemzeti Színház a forradalom kitörésének 60. évfordulóján. De nagy kaland is ez turné, hiszen egy premierhez biztosabb terep a hazai pálya.

Gyors egymásutánban két ország közönsége előtt is megmérettetik a darab.

Meggyőződésem, hogy értő és nyitott szívek fogadják majd Tóth Ilonka tragédiáját, a forradalom tisztaságáról szóló darabot Varsóban. A támadások, viták itthon várhatók – ez persze természetes is. Jó és előrevivő vitákat remélek, mert ilyenekre nagy szükség van, ezekben szívesen veszek részt.

Túlzott illúzióim ugyanakkor nincsenek, mégis azt remélem, hogy lehetséges bizonyos alapkérdésekben – így ’56 megítélésében – lépéseket, gesztusokat tenni egymás felé. Akár a szakadék fölött is.

MAGYAR ÉLET 2016. OKTÓBER

Megöltek egy lányt Szilágyi Andor író, filmrendező (történet 15 stációban)

(2009. október 23.) Megöltek egy lányt… – Meg bizony… Sokan meghaltak akkoriban… Ártatlanok is, meg bűnösök is… Ha akkor élt volna, maga is így gondolná, abban biztos vagyok, drága barátom…

(2010. augusztus 4.) Megöltek egy lányt… – Úristen, maga még mindig ezen rugózik?!… Miért nem fordul pszichológushoz?! Ezt most komolyan kérdezem… Magának nincs valami más problémája?! Se kutyája, se macskája? Esetleg devizahitele?

Nézzen csak körül… Semmi? Csak ez az egy gondja van? Hát uram, nagyon irigylem magát… Akkor én most felvilágosítom magát, hogy ennél sokkal fontosabb problémák is vannak ebben az országban… De ha ezek nem jönnek be, akkor gondoljon arra, hogy minden azért történt, mert a lány áldozattípus volt… Vagy, mert ez volt a sorsa… Vagy, mert ezt dobta neki a gép! De most komolyan, forduljon szakemberhez, mert ez magának se jó… Ez olyan, mintha már becsípődés lenne…

(2005. június 14.) Megöltek egy lányt… – 1957‐ben! És?! Sok ember meghalt azokban a napokban… Jó is, rossz is… Ki tudja ki ő és mit csinált… Mindenféléket beszélnek az emberek… Zűrös idők voltak azok, uram… Csak hálát adhatunk az égieknek, hogy most nem olyan napokat élünk… Különben is, nincs jobb dolga, mint ilyen történeteket előkaparászni?

(2006. december 1.) Megöltek egy lányt… – Hát igen… De tudja… Csak meg kell magától kérdeznem, hogy nem talált valami egyszerűbb ügyet? Erről a lányról csak bebizonyosodott, hogy gyilkolt… Na, jó… Hogy semmilyen bizonyítékot nem találtak?… De ő csak elvállalta… Ahogy a többi is… Beismerték, kérem… Töviről hegyire… Hát akkor?!…

(2011. február 1.) Megöltek egy lányt… – Igen, elítéltek egy lányt… Igen, feltehetőleg koholt vádak alapján… Tudja, hogy egy évben hány embert ítélnek el tévedésből az egész világon?

Pontosan ezért jó, hogy ma már nincsen halálos ítélet… Hogy lehet korrigálni…

(2012. szeptember 26.) Megöltek egy lányt… – Mit akar? Hogy lelkiismeret furdalásom legyen? Nekem, mindenkinek, az egész országnak?! Akkor úgy intéződtek a dolgok… Ember! Valahogy rendet kellett csinálni! Ez a hősök sorsa… Kockáztatnak, és gyakran veszítenek… Benne volt a pakliban…

(2007. február 7.) Megöltek egy lányt… – Hagyjuk a süketelést.

Ezt úgy magyarázzátok, ahogy akarjátok… Ebből nem fogjátok kimosdatni a kiscsajt… Lehet, hogy a többit, így vagy úgy sikerül felmentetni, de ezt soha… Lehet itt hadoválni… De ez az ítélet olyan szinten megáll, mint a sörnyitó a Gellért‐hegyen… Így marad…

(2012. október 23.) Megöltek egy lányt… – Nem hallotta még? „Ahol vágják a fát, hullik a forgács…” Egyesek szerint Nagy Imre mondta, mások szerint meg Kádár… Ebből a szempontból mindegy… A lényeg, hogy amikor fegyverek ropognak az utcán, könnyen történnek a dolgok… Ezzel kalkulálni kell… Kérdem én, miért keveredett bele?! Ha nem teszi, akkor most október huszonharmadikán a szülinapi tortáját kínálgathatná az unokáinak… Ez is… Hogy huszonharmadikán született… Milyen furcsa… Maga tudta?… Nekem csak most állt össze… Nem érdekes?

(2007. június 11.) Megöltek egy lányt… – Megöltek… De azt ne felejtse el, hogy azért előtte ő is megölt valakit…

Vajszínűárnyalat, de árnyalat! Tehát a halálával csak fizetett…

Kvittek vagyunk! Mi az, hogy honnan tudom?! Jegyzőkönyvek, periratok, tárgyalási felvételek… Miért, maga honnan tudja, hogy nem igaz?! Ugyan… Lehet itt rizsázni, de ő egy gyilkos volt… Kész… El lehet jogászkodni ezen egy darabig, de mindenki tudja, hogy a történelem tele van ilyenekkel… Nem olvas könyveket?… Hát olvasson… Én azt ajánlom magának, olvasson… Akkor majd máshogy látja ezt is…

(2013. szeptember 10.) Megöltek egy lányt… – Már megint maga az? Igazán be kéne már látnia, hogy ez a téma nem megy a piacon! Vagy tényleg úgy gondolja, hogy ezzel segíteni tud azon a szegény teremtésen?… Hát akkor én elárulom magának, hogy az a lány ott lógázza a lábát az egyik felhő szélén, és boldog! Higgye el, hogy már rég nem érdekli ez az egész…

Mondja, miért nem hagyja békében nyugodni szegényt…

(2014. április 29.) Megöltek egy lányt… – Filmet? Hát…

Megmondom őszintén… Lássuk már be, hogy ez a hajó elment… Őszintén… Ez valami személyes? Nem? Hát akkor is… Szerintem most valami másból kellene filmet csinálni… Én azt is megértem, hogy filmet kell csinálni, mert valamiből ki kell fizetni a sárgacsekket… A filmrendező éljen filmcsinálásból! De akkor olyan filmet kell csinálni, amire megveszik a jegyet az emberek… Amire csőstül tódulnak az emberek… Itt van az a szerb csóka, az az ausztrál, a kéz meg láb nélküli… És már gyereke is van! Érti, se keze, se lába, de gyereke van! Hát

(2008. április 24.) Megöltek egy lányt… – Ugyan… Bent is mindenki tudta, hogy megtörtént… A börtönben… Úgy, úgy…

Azt, hogy a dolog úgy történt, ahogy azt a vádiratban leírták…

Mi az, hogy a bentiek honnan tudták?… Beszélték… Minek ide szemtanú?!… A börtönben mindenki tud mindent, kedves uram… Higgye el nekem… Maga már volt börtönben? Nahát…

Akkor elhiheti…

13

MAGYAR ÉLET 2016. OKTÓBER

hogy?! Miért nem erről akar maga filmet csinálni?! Nekünk miért kell folyton a sebeinkben vájkálódni?… Őszintén… Én csak magának akarok segíteni… Mi az, hogy ebből majd a nagyvilágban megtudnak rólunk valamit… Ebből?! Nagyon téved… Nekik nem ezt kell tudniuk! Hanem azt, hogy mi találtuk ki a Rubik‐kockát, meg a golyóstollat, a gyufát, meg az atombombát! Őszintén… Ki a fenét érdekel már ez a téma? Ötven‐hatvan évvel ezelőtti hőbörgések… Ez az anyámat azért nem érdekli, mert már a könyökén jön ki, a fiamat meg azért, mert ő már ennek a kornak a gyereke! Még iskolába se járt, de már bármit letöltött a netről! Őt már csak az érdekelné igazán, hogy a kezetlen, lábatlan csávó hogyan csinálta a gyereket…

Erre megvenné a jegyet… De arra, hogy végignézze azt a nyüglődést, aminek ráadásul már az elején tudhatja a végét…

Soha… És én nem is tudok megneheztelni rá… Őszintén… Ez van…

(2014. szeptember 10.) Megöltek egy lányt… – Ezek nem érvek, kérlek… Ezek tények, amelyeket össze lehet vetni egymással, de ugye, egyetértünk abban, hogy minek? Tóth Ilonka nem Popiełuszko atya, még kevésbé WitoldPilecki, és hát már megbocsáss, de te sem vagy Andzej Wajda vagy… Nincs harag? … Nincs ezen mit rágódni, Magyarország nem Lengyelország ugyebár… Ezek a gondolatok meg amúgy sem vezetnek sehová…

(2014. december 9.) Jó napot… Verebes Ernő dramaturg vagyok, Szilágyi Andort keresem… Üdvözlöm, én vagyok… A Nemzeti Színházból telefonálok… Vidnyánszky Attila olvasta azt a forgatókönyvet, amit Tóth Ilonka tragédiájáról írt, és beszélni szeretne magával… Lehet erről szó?… Hogyne… Bármikor…

Köszönöm…

Ősbemutató: 2016. október 21. – Varsó, Teatr Polski Premier a Nemzeti Színházban: 2016. október 25. – 19 óra

nemzetiszinhaz.hu

Lelki forradalom és szabadságharc Borbély Sándor lelkész

Nekünk magyaroknak nagyon fontos 1956 főleg azért, mert magyarok vagyunk és nemzeti történelmünkben ez volt a legutóbbi alkalom, amikor egyértelműen felszínre tört a magyar lélek szabadságvágya és ereje. Ez volt az egyik olyan pont a történelmünkben, amikor nagyon sokan hajlandóak voltak életüket is feláldozni azért, hogy megváltoztassanak egy olyan zsarnoki rendszert, amelyben az egyének jogait, a népek önmeghatározó jogát és az általános emberi jogokat is egy ördögi ideológiának a szolgálatába akarták állítani. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az 56‐os októberi forradalom és szabadságharc nemcsak nemzetünknek fontos esemény, hanem az egész emberiségnek is érték, mert többek között 56 mutatott rá arra, hogy nincs olyan zsarnoki hatalom, ami örökre el tudná nyomni az emberekben lévő szabadságvágyat. Bármilyen rendszer, ami nem az igazságra

14

A názáreti Jézus, akire hitbeli szempontból úgy tekintünk mint az értünk emberré lett isteni szeretetre, valódi forradalmár és szabadásgharcos volt, a szavak legnemesebb értelmében. Jézus forradalmár volt főleg azért, mert meg akarta változtatni azt a zsarnoki rendszert, amibe beleszületett és amiben élt. Lépten nyomon hirdette (annak ellenére, hogy tudta ez az életébe fog kerülni), hogy az az isteni uralom (Isten országa), amit ő testesít meg és aminek ő az előhirnöke, az mindig az életre, szabadságra és igazságosságra fog vezetni. „Én azért jöttem, hogy életük legyen és bőségben legyen” (Jn 10:10). „Megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz titeket” (Jn 8:32). Amikor pedig Jézus azt mondta, hogy Ő, a megtestesült isteni szeretet, „az út, az igazság és az élet” (Jn 14:6), akkor ezzel a kijelentésével rámutatott arra, hogy tulajdonképpen maga a Végső Valóság az, aki fel tud szabadítani minket a lelki rabságból és zsarnokságból. Ezzel szemben Jézus azt is hirdette, hogy minden olyan zsarnoki hatalom, ami akár állami akár vallásos köntösben tetszeleg, az csak igazságtalan elnyomáshoz, nyomorhoz, szenvedéshez és elmúláshoz vezet. Viszont a Valódi Életet nem lehet megölni, mert az Élet élni és éltetni akar.

Jézus szabadságharcos is volt, mert hajlandó volt felvenni a harcot az elnyomó evilági hatalmakkal szemben is, még akkor is, ha igazából nem volt neki más fegyvere, mint a hiteles szó és életével való tanúságtétel, s nem volt neki más hadserege sem, mint egy tucatnyi olyan ember, aki valóban hitt benne és hitt neki, hogy az nem lehet Isten akarata és terve, hogy az Isten képmására megálmodott emberek elnyomásban, zsarnokságban, nyomorban és rabságban éljenek.

épül, annak előbb vagy utóbb össze kell és az össze is fog omlani.

Nyilvános működésének kezdetén Jézusnak a nagyon rövid "programbeszéde" rávilágít arra, hogy ő egy olyan lelki forradalmat és szabadságharcot akart, ami gyökereiben fogja megváltoztatni az egész világtörténelem folyását. „Az Úrnak Lelke van énrajtam, mert felkent engem, hogy örömhírt hirdessek a szegényeknek (vagyis azoknak, akiket elnyomnak és megnyomorítanak a hatalmasok); azért küldött el, hogy a szabadulást hirdessem a foglyoknak, és a vakoknak szemük megnyílását; hogy szabadon bocsássam a megkínzottakat, és hirdessem az Úr kedves esztendejét.” (Lk 4:18k)

Mi ritkán tekintünk úgy Jézusra, mint szabadságharcosra vagy forradalmárra, pedig ahogy ő beszélt az Isten irgalommal teli uralmáról („aki fölkelti napját jókra és gonoszokra” Mt 5:45), és amit ő a saját életével elénk élt, s az a tanítás, amelyért ő hajlandó volt meg is halni, az mind‐mind része volt annak a lelki forradalomnak és szabadságharcnak, amit az egész emberiségért vívott. Jézus követésének lelki útja ahhoz vezethet el, hogy az ember megszabadul az élettel és Istennel kapcsolatos hamis elképzeléseitől, és mindattól, ami fogva tartaná őt vagy nem engedné, hogy igazán éljen, és ha kell, akkor életét tudja adni másokért és mások szabadságáért. S az 56‐os szabadságharcban elhunytak és szenvedők is tekinthetők lelki forradalmároknak, mert ők is hajlandók voltak életüket adni másokért és az óhajtott szabadságért.

MAGYAR ÉLET 2016. OKTÓBER

Otthonosan - Ernelláék Farkaséknál Huber Zoltán

Kényszerből kovácsolt erényt az Ernelláék Farkaséknál alkotógárdája, a pénzhiány miatt ugyanis végül a saját lakásukon forgattak filmet az azonos című színdarabjukból Hajdu Szabolcsék. Az író‐rendező színésznő feleségével, Török‐ Illyés Orsolyával a saját életükből, ismeretségi körükből származó szituációkat és figurákat gondolták tovább és gyúrták keserédes családi drámává színésztársaikkal. Az egyetlen zárt helyszínen, zavaró túlzások és mesterkélt húzások nélkül rögzített történet friss természetessége rendkívül hatásos.

Farkasék és a váratlanul betoppanó Ernelláék viselkedése, a két család kapcsolata többé‐kevésbé mindenki számára ismerős lehet, ami erőteljes kapcsolatot épít film és nézője között.

Sokan John Cassavetes nevét említik a filmmel kapcsolatban és maga Hajdu is példaként hivatkozott rá. Azt nyilván csak az érintettek tudnák megerősíteni, mennyiben volt hasonló az alkotói módszerük és folyamatuk, de ha szigorúan a vászonra került figurákat és a történet felépítését nézzük, más nevek is beugorhatnak. Cassavetes határhelyzetben lévő szereplőihez képest itt ugyanis jóval hétköznapibb dolgok történnek, a mindennapi párbeszédek, banális szokások és lényegtelennek tűnő részletek Raymond Carver novelláit idézik. Az apróságok itt is árnyalt karaktereket és viszonyrendszereket eredményeznek, a drámai feszültség így természetes módon, szinte magától indukálódik. A néző sokkal közvetlenebbnek, életszerűbbnek érzi a látottakat és jobban átérzi a vásznon látható szereplők helyzetét.

A látszólag felesleges dolgok többet tárnak fel a direkt közlésnél, ezért lesz kiemelt fontosságú a szereplők közvetlen környezete. A körbe nyitott, nagy belmagasságú, klasszikus polgári lakás tulajdonképp az Ernelláék Farkaséknál hetedik főszereplője. Ez a helyszín a természetes közegük, nemcsak mozognak és élnek benne, de folyamatosan reagálnak rá. A használati tárgyak, a cigi vagy a kávé helye és ideje, a fotók a falon közelebb hozzák, és nagyon pontosan jellemzik a szereplőket (az otthoni forgatás bizonyára befolyásolta az alakításokat és a stáb munkáját is). A háttér egyszerre egyedi és ismerős, a film így nagyon intimmé és otthonossá válik még akkor is, ha a néző egyébként nem tudja, tényleg Hajdu Szabolcs és Török‐Illyés Orsolya lakását látja.

Egy pillanatra sem lépünk ki a falak közül, együtt pácolódunk a figurákkal, nem léphetünk le picit levegőzni. Ez a zárt színtér ennyiben az ország metaforájaként is értelmezhető, ahol hasonlóan méregetjük, sértegetjük és szeretjük egymást, mint Ernelláék és Farkasék. A film számos életproblémát vet fel a párkapcsolati gondoktól kezdve a középkorúak egzisztenciális válságán át a kölcsönös előítéletekig. A nappaliban és konyhában veszekedő, egymást marcangoló figurák a szappanoperák világát idézik, azzal az óriási különbséggel, hogy ők hitelesek és kíméletlenül őszinték. Belátják, hogy mindennek ellenére szükségük van egymásra és csak így létezhetnek egy

fedél alatt.

A pozitív fogadtatás, a fesztiváldíjak, a közönség lelkesedése és az egyébként nem vicces jeleneteket kísérő nevetés jól jelzik, a nézők (nemzetiségüktől függetlenül) magukra ismernek a szituációkban és fontosnak, relevánsnak érzik a filmet. Hajdu Szabolcs elmondása szerint szeretett volna a magyar filmeket gyakran jellemző túlzott drámaiságtól és búskomorságtól szabadulni, mert ezek elidegenítően hatnak a nézőre. Őszinteségre, valószerűségre törekedett és ezen vállalásait maradéktalanul teljesítette. Az Ernelláék Farkaséknál erőteljes, felszabadító élmény és mint ilyen, tartalmas beszélgetések katalizátora lehet.

Nem véletlen, hogy Hajduék alternatív forgalmazási csatornaként lakásvetítések lehetőségét nyitották meg, melyekre bizonyos technikai feltételek teljesülése esetén bárki jelentkezhetett. Ezzel a gesztussal az alkotók nemcsak közelebb léphetnek a közönséghez, de meg is idézik a vásznon látható szereplők helyzetét, mely a film befogadása és utóélete szempontjából is kulcsfontosságú. Az uralkodó forgalmazói gyakorlat sajnos nem nagyon tud mit kezdeni az effajta ötletekkel, így amellett, hogy hosszú mozis kifutást kívánunk a filmnek, remélhetőleg a saját nappalinkba is meginvitálhatjuk Farkasékat, akár Kanadában is.

15

MAGYAR ÉLET 2016. OKTÓBER

16

MAGYAR ÉLET 2016. OKTÓBER

17

MAGYAR ÉLET 2016. OKTÓBER

Képes Krónika 2016. október 16‐án a Magyar Nemzeti Táncegyüttes nagy sikerű előadást tartott a torontói George Weston Recital Hallban az 1956‐os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából. Ódor Bálint, Magyarország nagykövete köszöntötte a több, mint 800 fős közönséget és a megjelent ’56‐os forradalmárokat. Beszélt 1956 jelentőségéről és a magyar‐kanadai közös örökségről.

Fotó: Kralovánszky Balázs fotóművész

18

MAGYAR ÉLET 2016. OKTÓBER

Pesti srác voltam 56-ban 1956 ‐os emlékest Torontóban, anyaországi vendégművészek kel‐

Kirobbanó sikerű ünnepi estre került sor a torontói Magyar Házban október 9‐én, melyet az 1956‐os forradalom 60. évfordulójának tiszteletére rendezett a MAG TV és a Sziki Károly vezette egri társulat, a Varga László Polgári Teátrum.

Torontói Hetet szervezett a Forradalom dicsőségére és a szabadságharc vérbe fojtásának emlékére a MAG TV csapata, valamint vitéz lovag Sziki Károly Arany Érdemkeresztes színművész, mely esemény sorozatnak első állomása volt a vasárnap megtartott Pesti srác voltam 56‐ban című monstre műsor, mely mind időtartamban, mind területi megoszlásban nagy intervallumot ölelt át.

Borbély Sándor lelkész áldotta meg az estét. A megnyitó beszédek sorát Kiss Rita konzulasszony és Kövessy Zsolt a MAG TV producere nyitotta meg, majd további értékes gondolatok átadásával folytatta Balla Sándor. a Kanadai Kulturális Tanács alelnöke és Tarnainé Bán Ildikó , a Magyar Ház közkapcsolatok igazgatója, valamint Gaál Csilla egyetemi tanár.

Mindezek után kezdetét vette a Kisriporterek versenye , mely a Kövessy Zsolt által megszervezett MAG TV Világpályázatban kiírtak alapján most került színre. Rangos zsűri értékelt: Gaál Csilla (zsűri elnöke), Borbás Károly, a Hadak Útja újság emeritusz nyugalmazott főszerkesztője, Borbély Emese, a Magyar Élet magazin főszerkesztője, Fust Csilla és Török László, a MAG TV munkatársai.

A Kisriporterek versenyében 5 diák mérte össze tudását, melyben 5 egykori forradalmárt interjúvoltak meg 5‐5 percben.

A riporteri székben foglalt helyet V.Kucsár Ervin, akit Német Albert bírt szóra, Balog‐ Sipos Mihály, akit Kiss Dénes kérdezett, V. Majthényi László, akit Tarnai Viktória faggatott, Ugrai Tamás, akit Király Karina bírt szóra, Antalóczy Éva, akivel az interjút Keresztúri Csongor készítette el.

A versenyt a zsűri döntése alapján Király Karina nyerte. Kedves színfolt volt, hogy a riporterek az interjúk végén egy‐egy meglepetés verset vagy éneket nyújtottak át a kérdezett személyeknek. Így lépett színre Német Albert, Nagy Ila vezetésével a hamiltoni leány kórus, Tóth Krisztina, Király Karina és Király Sándor, valamint Antalóczy Éva és az Arany János iskola minicsapata Székely Kinga vezetésével.

A monstre műsort Szíki Károly színművész vezette.

Vendégművészek is hozzájárultak az est sikeréhez, így Zám Andrea operett‐musical énekes, valamint Toronto ünnepelt énekese, Bussay Antal.

A nézőtér díszletét Papp Zsuzsa, a Rákóczi Szövetség elnökasszonya bocsátotta a szervezők rendelkezésére: 20 nagy méretű fotót, melyek a forradalom eseményeit örökítették meg.

A megjelentek a szünetben és az előadás végén Balla Sándor borait kóstogathatták és 3 írónak a forradalom témában

megjelent könyvéből vásárolhattak. Szíki Károly bemutatta a Magyar Művészeti Akadémia és az 1956‐os Emlékbizottság pályázati támogatásával kiadott filmjét és könyvét.

A rendezvény végén Szíki Károly, az 1956‐os Világ Emlékbizottság elnöke 12 díszoklevelet adott át, köztük a MAG TV stábjának is. Az elimerés azoknak szól, akik az 1956‐os forradalom és szabadságharc emlékének megőrzéséért fáradoznak.

Ez az emlékest a mennyezetre erősített Szent Korona szellemisége alatt zajlott le, ezért is tűnt úgy, hogy angyalok szálltak át a színen.

HANG SZÓRÓ

“Köszönettel tartozunk ‘56 hőseinek” A józsefvárosi Pesti Srácok Emlékpark hivatalos megnyitóján Schmidt Mária, az '56‐os Emlékév kormánybiztosa és Kocsis Máté, a VIII. kerület polgármestere is köszöntőt mondott. A kormánybiztos asszony kiemelte: ’56 hősei hétköznapi emberek voltak, akiknek kötelességünk köszönetet mondani.

Hivatalosan is megnyílt a Horváth Mihály téren az 1956‐os forradalom és szabadságharc hőseinek emléket állító Pesti Srácok Emlékpark.

Schmidt Mária köszöntőbeszédében elmondta: „Büszkének kell lennünk az októberi hősökre, a '48‐as márciusi ifjak örököseire.

1956‐ban olyan emberek ragadtak fegyvert, akik soha nem erre készültek. De a hazaszeretetük szólította őket, ők pedig mentek, hogy megtegyék, amit megkövetelt tőlük a történelem: harcoltak Magyarország szabadságáért." Az idei Emlékév a magyar szabadság éve, amely a büszkeségről és az együttműködésről szól – tette hozzá.

Kocsis Máté hangsúlyozta: fontos, hogy az a városrész adhat otthont a Pesti Srácok Emlékparknak, ahol 1956‐ban az első lövések eldördültek, és ahol olyan szimbolikus helyszínek találhatók, mint a Magyar Rádió épülete, a Corvin köz vagy az egykori Köztársaság tér.

Rácz József Sándor kijelentette, a Politikai Foglyok Országos Szövetsége 1956‐os tagozatának elnökeként ma is fontos feladatának tekinti az ’56‐os eszme éltetését, mert – mint mondta – négy olyan társa fekszik a 301‐es parcellában, akiket a forradalom idején öltek meg, pusztán azért, mert szabadságot és függetlenséget akartak.

A megnyitón jelenlévő Stefka István, a pestisracok.hu lapigazgatója elárulta, éppen az Emlékparknak helyet adó Horváth Mihály tér környékén nőtt fel, ahol gyerekként látta, ahogy mosóteknőkben cipelik el a halottaikat az apák és nagyapák.

A megnyitó után Schmidt Mária, az ’56‐os Emlékév kormánybiztosa részletesen is beszélt az újonnan átadott Emlékparkról.

magyarforradalom1956.hu

19

MAGYAR ÉLET 2016. OKTÓBER

Előadás ’56 világhírű fotósáról Erich Lessing, a Magnum Photos nemzetközi fotóügynökség számos kitüntetéssel elismert fotóriporterének ’56‐os munkáiról tart előadást Tőry Klára fotótörténész, 2016. október 18‐án, a Mai Manó Házban.

A 93 éves, ma Bécsben élő fotóriporter neve összekapcsolódott az 1956‐os magyar forradalommal és szabadságharccal. Neki is köszönhető, hogy a világ közvéleménye hiteles képet kaphatott az 1956‐os magyar eseményekről. A forradalom napjaiban számtalan fotó készült és járta be a világsajtót, köztük több mint tucatnyi külföldi fotóriporter tudósított az eseményekről, de talán egyiküknek sem sikerült annyira a vasfüggöny mögötti országok helyzetét, társadalmi mozgásait, változásait megértő‐ megérző, az eseményeket belülről láttató képeket készítene, mint Lessingnek – fogalmaz Tőry Klára a fotóművészről készült legfrissebb tanulmányában.

Erich Lessing az 1956‐os forradalomról készült munkájáért még abban az évben megkapta az amerikai szerkesztők díját, s a rendszerváltás után 1992‐ben Nagy Imre emlékérmet vehetett át. Könyveiért és egész életművéért 1966‐ban Prix Nadar‐t, az Odüsszeia nyomán összeállított könyvéért 1973‐ban professzori címet kapott.

A fotótörténész, aki legfrissebb kutatásait az 1956‐os Emlékbiztottság támogatásával végezte, úgy véli, hogy nem túlzás Lessingről „tiszteletbeli magyar fotográfus”‐ként beszélni, hiszen bár nem magyar származású, de az ’56‐os forradalom értő megörökítőjeként kiemelt szerepe van a

mult‐kor.hu magyar kultúrában és történelemben.

Magyarország 1956-ban Erich Lessing képein

Erich Lessing, fotóriporter a párizsi Magnum ügynökség munkatársa nem 1956 őszén járt először Budapesten. Ekkor azonban végigfényképezte a magyar forradalmat, és képeiből az 50. évfordulóra az 1956‐os Intézet jelentetett meg egy albumot.

1956 őszén Budapestre figyelt a világ. A magyar forradalom, a magyar nép felkelése a szovjet típusú rendszer ellen világszerte meglepetést és reményt keltett. Reményt, hogy az emberi méltóság forradalmának esélye van egy szuperhatalom nyomasztó erejével szemben is. A felkelés elbukott, de erkölcsi példázatát megőrizte az emlékezet.

Az 1923‐ban született Lessing egy fogorvos‐zongoraművész házaspár fiaként nevelkedett. 1939‐ben, Hitler ausztriai bevonulása után emigrált Palesztinába. Izraelben Lessing több kibucban végzett mezőgazdasági munkát, óvodákban fényképezett, majd a Brit Hadsereg fotográfusa lett. 1947‐ben visszatért Ausztriába, az AP hírügynökségnek dolgozott, majd 1951‐től a Magnum tagja. Főként a Life, a Paris Match, a Picture Post, az Epoca és a Quick Magazine közölte képeit. A háború utáni Európa politikai eseményeit fényképezte, különösen sokat dolgozott a szocialista országokban. Végigfényképezte az 1956‐ os magyar forradalmat, több csúcstalálkozót vagy például de Gaulle elnök algériai látogatását.

Lessing felvételei kerek, egész történetet alkotnak. Képein látható a forradalom előtti, csak látszatra békés Magyarország, a magyar társadalom a győzelemnek hitt pillanatban, majd a vereség után túlélésre készülő város és lakói. 1956 őszének fényei, de árnyékai is. Lessing tablója 1956 budapesti őszéről egyedülálló, teljes ívet kirajzoló, látható történet.

mult‐kor.hu

Egyházak az 1956-os forradalomban Hiánypótló, magyar és angol nyelven egyaránt elérhető kötet készült az 1956‐os forradalom hatásáról a környező országok egyházaira. A kiadvány az 1956 utáni, sokszor emberéleteket követelő megtorlásokról is beszámol a szomszédos országokban ‐ mondta Zombori István történész, a mű szerkesztője.

A Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség (METEM) által gondozott könyv bemutatja, hogy az 1956‐os forradalmi eseményeknek nemcsak belpolitikai vetülete volt, hanem azok hatottak a szomszédos szocialista, főként magyarok lakta országok közéletére és az egyházakra, valamint Magyarország nyugat‐európai megítélésére is. A megtorlásokban az akkori Szovjetunió titkosszolgálata, a KGB is részt vett.

Zombori István elmondta, hogy a nemzetközi összefüggések miatt látták szükségesnek, hogy angol nyelven is megjelenjen a kötet, mert ezzel is közelebb lehet hozni a történteket azok számára, akik eddig csak másodkézből ismerték 1956 mozzanatait. A szerzők több mint fele megjárta a börtönöket 1956 után, így közvetlen élményeik is hozzájárultak a fejezetek megírásához.

A környező országokban élő magyar lakosság 1956‐ban sok esetben a papok, lelkészek segítségével jutott információkhoz arról, mi is történt az anyaországban. Azoknak, akik a forradalmi cselekmények előkészületeiben részt vettek, az volt

20

MAGYAR ÉLET 2016. OKTÓBER

találkozásáról a forradalom alatt. A visszaemlékezés szerint a miniszterelnök azt mondta neki: "Kommunista vagyok, de nem ateista, hiszek a teremtő, fenntartó és számonkérő Istenben".

A kötet foglalkozik a németországi eseményekkel is; az 1956 után emigráltaknak Kölnben egész lakótelepet építettek a katolikus egyház és a német állam segítségével. Az egyházi karitatív szervezetek ezen kívül élelemmel és ruhával is ellátták a Magyarországról menekülteket, továbbá az egyetemi, főiskolai hallgatókat is beiskolázták.

a céljuk, hogy modern polgári államot hozzanak létre.

Szervezkedésük azonban alighogy elkezdődött, a magyarországi forradalmat leverték, így ők vagy bíróság elé kerültek, vagy akár ítélet nélkül börtönbe vagy a Gulágra kerültek ‐ fejtette ki a szerkesztő.

A könyv rávilágít arra, hogy a vád legtöbbször kommunizmusellenes, az állam elleni szervezkedésben való részvétel volt, a megtorlás pedig ennek megfelelően keménynek bizonyult. A legradikálisabb eszközökhöz Romániában nyúlt az államhatalom: Temesvárott az úgynevezett Szoboszlai‐perben 60 vádlottat ítéltek el 1958 júniusában, éppen akkor, amikor Nagy Imre miniszterelnököt és társait kivégezték. Az elítéltek közül tíz kapott halálbüntetést, és az akkori bírósági eljárásoktól eltérően egyedülálló módon egyiküknek sem adtak kegyelmet, felakasztották őket. A többi elítéltet 1963‐1965 között engedték szabadon.

Zombori István megemlítette, hogy a disszidálók között több tucatnyi pap is volt, akik állást kaptak Németországban. Sokan a börtönből szabadultak a forradalmi események eredményeként, és a forradalom leverése után a szabad világban teljesítettek szolgálatot. Voltak közöttük szerzetesek is, javarészt jezsuiták, kisebb részben ferencesek, piaristák.

Szerepel a könyvben egy fejezet Prokop Péter festőművészről is, aki 1956‐ban Jugoszlávián keresztül akart emigrálni, és gyűjtőtáborban szenvedett rabságot. 1957‐ben továbbutazhatott Rómába, ahol több évtizedig tevékenykedett.

Művein látszik az internálótábor hatása, a szentképeken szereplő elgyötört arcok vázlatait sok esetben ott készítette.

mult‐kor.hu

Az egyik legnagyobb büntetés mégis az volt, hogy a bebörtönzöttről (aki református lelkész esetében családfő is volt) nem tudtak semmit. Előfordult, hogy az édesanya 1963‐ ban meghalt, gyermekeit árvának minősítették, ezután pedig az apa 1964‐ben hazatért a börtönből. A "mellékbüntetés" sokszor az anya bebörtönzését is jelentette, nem egy esetben pedig elvették ingatlanjaikat.

A kötet szerint Romániában az is előfordult, hogy az államellenes bűncselekménnyel vádolt református lelkész nem tért haza, viszont nem is ítélték halálra. Azt a mai napig nem tudni pontosan, az illető miként halt meg; az állítólagos holttestet ugyan hazaküldték a börtönből egy koporsóban, a családtagoknak azonban nem engedték meg, hogy betekintsenek a koporsóba, így még most is bizonytalanság övezi ezen lelkész halálának okát.

Szerepel a könyvben egy kárpátaljai református lelkész, akit agyonvertek a rendőri intézkedés során. Szovjetunióban a Gulágra, kényszermunkára küldés volt a legelterjedtebb büntetés. Enyhébb ítéletnek számított, amikor "csak" kicsapták a teológus hallgatókat, mert kiálltak a magyar forradalom ügye mellett. Akit büntetőeljárás alá vontak, egészen 1989‐ig "bélyeget viselt magán", másodrangú állampolgárnak számított az összes volt szocialista országban ‐ fejtette ki Zombori István.

A kötet egyik szerzője Tempfli József, későbbi nagyváradi püspök, aki beszámol Nagy Imrével való budapesti

21

MAGYAR ÉLET 2016. OKTÓBER

Gasztrónomia Horváth Zoltán rovata

Vörösboros, bográcsos vaddisznó pörkölt

Mivel a vadállatok változatos növényi táplálékot fogyasztanak, sokat mozognak, és egész életüket a szabadban töltik, húsuk alacsonyabb zsírtartalmú, rostosabb és persze egészségesebb, mint a tenyésztett házi állatoké.

A bográcsos pörkölteknek is számtalan elkészítési módja létezik.

Mostani vaddisznó pörkölt receptünkben az úgynevezett rétegelt módszert mutatjuk be, ami persze megosztja a pörköltfőző mestereket, de nekem elhihetik, ez is egy elterjedt, bevált, kiváló módszer, bátran próbálják ki, nem fognak csalódni benne.

A bográcsos pörkölt készítés első és igen fontos mozzanata, hogy a bográcsot kizsírozzuk, természetesen disznózsírral.

(Nagyon fontos hogy előbb alaposan elmossuk, hisz a korábbi főzés után a rozsdásodás megakadályozására a vasbográcsot szintén zsírral célszerű kikenni és így tárolni. Ez a zsír időközben megavasodik és ha nem mossuk el rendesen, a benne készülő étel íze is átveheti az avas vagy az úgynevezett vas ízt.)

A bogrács felületére kent zsír megakadályozza, hogy a hús odaégjen, persze ezzel még nem spórolhatjuk meg az odafigyelést és gondosságot, gyakori forgatást, mert bizony ennek hiányában könnyen odaég az ebéd, a vacsora.

Ezt követően a bogrács aljára terítjük az első réteg kockára vágott vegyes apróhúst. Ha van csontos része akkor mindenképpen ezt tegyük a legaljára, hisz ez is segít megakadályozni, hogy a bogrács odakapja, esetleg lekozmálja a húst. Utána következik egy réteg durvára vágott hagyma, fehér pritamin paprika és paradicsom.

A vadpörköltek fűszerezése egy kicsit különbözik a hagyományos sertés, marha, esetleg birkából készült pörköltekéhez képest. Az erős vad ízek kompenzálása érdekében a fűszerekből is egy kicsivel többet érdemes rakni a szokásosnál.

A fűszerezés: fokhagymapép, erőspaprika krém, néhány szem borókabogyó, őrölt bors, vad fűszerkeverék és só. A sóval

22

óvatosan bánjunk, mert a főzés vége felé még van lehetőségünk a sózásra, hozzátenni még lehet, ha kívánja, de elvenni már nem.

Ezek után következhet az újabb húsréteg, a zöldségek és a fűszerek, itt már kiegészítve néhány babérlevéllel is.

A bogrács méretétől és a hús mennyiségétől függően 3‐4 réteget hozzunk létre az alapanyagokból a fentieket ismételgetve.

Ezután nincs más hátra mint, hogy a bográcsot a tűz fölé, állványra akasszuk és minimum három órán keresztül lassú tűzön rotyogtassuk. Ha van rá lehetőség akkor akácfával tüzeljünk a bogrács alá, hisz azt vallják az igazi pörkölt guruk, hogy a fa füstje, pernyéje is fontos az igazán finom bográcsos pörköltek ízéhez.

A pörköltet nem szabad kevergetni főzés közben, helyette a bográcsot a fülénél fogva gyakran meg kell forgatni, rázogatni, nehogy odaégjen. Ha elforrná a levét, éppen csak annyi vizet öntsünk hozzá, hogy a lé mindig elfedje a húst.

A főzés utolsó fázisában öntözzük meg néhány deci jó minőségű száraz vörösborral.

Itt az utolsó lehetőség az ízek végleges belövésére, ha sótlan még rakhatunk hozzá egy keveset. Érdemes a húst is megkóstolni, hisz a lé egy kicsit mindig sósabb ízt ad mint a hús.

A főzés közben lehet egész csípős zöldpaprikát is a pörkölt tetejére rakni, de vigyázzunk ne sérüljön meg, mert ha az ereje belefő, túl erősre sikerülhet az étel, amit a hölgyek, gyerekek esetleg nem bírnak majd megenni.

Ha már megpuhult a hús, a pörkölt elkészülte előtt 10‐15 perccel egyenletesen szórjuk rá a piros, őrölt csemegepaprikát, amit nem kell belekeverni, hisz a tetején lévő forró zsírban a paprika percek alatt feloldódik és a forrásban lévő lé a bogrács teljes tartalmát egyenletesen átjárja a paprika.

llés Német István Stüszi Vadász Étterem Szeged

Karcagi birkapörkölt recept

A birkatenyésztés Karcag környékén komoly hagyományokkal rendelkezik. Ennek is köszönhető, hogy több mint egy évtizede minden nyáron hetedhét országra szóló birkafőző fesztivált rendeznek a városban. Az i‐re a pontot az tette fel, hogy a karcagi birkapörköltet 2013‐ban hungarikummá

MAGYAR ÉLET 2016. OKTÓBER

minősítették.

Bár hazánk számtalan pontján vannak komoly hagyományai a birkapörkölt főzésnek, a karcagiaktól nem vitathatjuk el az elsőséget, ezért most közreadjuk az ott készülő birkapörkölt receptjét, ami jelentősen eltér a hazánk más részein, pl. a Dél‐ Alföldön készülő pörköltektől.

Vágás után a húst nem mossák, csak alaposan letörlik, és legalább fél‐egy napig pihentetik. A karcagi birkapörkölt egyik fő jellegzetessége, hogy a lábat és a fejet főzés előtt megperzselik.

A főzéshez elsősorban nem hagyományos bográcsot, hanem egy 30‐40 literes, lapos fenekű, öntöttvas lábast vagy bográcsot használnak. Az öntöttvas edénynek az az előnye, hogy miután átforrósodott, minden pontján egyenletesen adja le a hőt.

A pörkölt főzéshez akácfából rakják a tűzet, ami erős lángot ad.

Minden bográcsba egy egész birkát tesznek, a fülétől a farkáig minden ehető részét beleértve. A legjobb pörkölt a korosabb, 6 ‐8 éves állatokból készül. Ügyelni kell rá, hogy a hús ne legyen túl faggyús, ennek nagyobb részét el kell távolítani.

Egy átlagos súlyú, 50 kilós birka földolgozva 25‐30 kiló, ami kényelmesen belefér egy 30 literes lábasba, és bő 50 adag pörkölt lesz belőle.

A birkát a csontos részekkel együtt közel gyufaskatulya méretűre (3‐5 cm), lehetőleg egyforma nagyságú darabokra vágják. A csontot apró fogú fűrésszel aprítják, nehogy szilánkok kerüljenek az ételbe. Az összes belsőséget felhasználják, pacalját kisujjnyi csíkokra, míg a tüdőt, szívet, nyelvet, lépet a húshoz hasonló nagyságú kockákra darabolják. A leperzselt fejet hosszában kettéhasítják. A velőt megsózzák, megborsozzák, megpaprikázzák és a fejet eredeti formájára összeillesztik, majd összekötözik. Amelyik pörköltben nem fő ilyen, az csak „hamisítvány”, tartja a helyi vélekedés.

Hozzávalók: 25‐30 dkg só, 2‐2,5 kg vöröshagyma, 20‐30 dkg őrölt csemegepaprika, ízlés szerint őrölt bors, valamint 10‐15 édes és erős csöves paprika vegyesen és kb. 1 kg zsír.

Utóbbival a főzés előtt kikenik a lábast (bográcsot), és belerakják a húst szigorú sorrendben. Alulra a fejet és a csontosabb részeket, felülre a színhúsokat. Alágyújtanak, és előbb erős, majd közepes láng fölött pörkölik, amíg félig megpuhul a hús.

Az elején gyakrabban, de mindvégig mozgatni kell a pörköltet.

Ehhez lapátszerű fakanalat, úgynevezett keverőfát használnak.

Közben a hagymát megtisztítják, apróra vágják, egy másik edényben, zsíron aranysárgára pirítják, vagy pirítás nélkül eleve a félpuha húsra szórják. A csemegepaprika háromnegyedét ráhintik, a só meg a fölszeletelt zöld csöves paprika is ekkor kerül a pörköltbe. Kis láng fölött főzik végig úgy, hogy a szaftja mindig éppen csak ellepje a húsokat. Kb. 30 perccel azelőtt, hogy teljesen elkészülne, belekerül a máj, (csak azért a vége felé, hogy meg ne keményedjen) és a maradék csemegepaprika is. Így főzik amíg teljesen el nem készül, puhára nem fő a hús, amit többszöri kóstolással kell ellenőrizni, ügyelve arra, hogy a főzőmester se száradjon ki közben, de túl se öntözze a torkát. A lényeg, hogy a hús ne legyen rágós, de szét sem szabad főzni.

Az elérhető források főként a fűszerezés tekintetében mutatnak némi különbséget a karcagi birkapörkölt főzés módját illetően,

de ahány ház, annyi szokás. Aki birkapörkölt főzésre vállalkozik bizonyára már rendelkezik némi gyakorlattal, tehát nyugodtan hagyatkozzon az ízlésére, tapasztalatára. A fenti cikket is inkább csak útmutatásnak, mint kőbe vésett szabályoknak tekintsék.

Forrás: mesterszakacs.eu, magyarkonyhaonline.hu, Barta László

Borkurzus Pelle Lászlóval 5. rész ‐ A bor színe, borkóstolás

Ez alkalommal a borkóstolásról fogok írni és még az elején szeretném felhívni a kedves olvasók figyelmét hogy a borivás és a borkóstolás nem azonos fogalmak. Gondoljunk csak arra hogy a két kifejezés mennyire nem hasonlít egymásra. A borkóstolásnak elsősorban az a célja hogy egy borról lehetőleg objektív ismereteket szerezzünk, az az egy bort értékeljünk, a borivás pedig elsősorban a gasztronómiához kötődik ahol mindössze annyi a dolgunk hogy eldöntsük egy borról hogy ízlik vagy nem, illik az adott ételhez vagy nem. Például egy határozottan savas bor mint mondjuk a Somlói Juhfark, ami önmagában lehet hogy nem annyira élvezetes, de egy káposztás ételhez kimondottan jó ízhatást tud nyújtani.

De térjünk vissza vissza a kóstolásra, amelynek vannak bizonyos objektív feltételei, amelyeket illik betartani ahhoz, hogy a megszerzett ismereteink viszonylag pontosak, mérvadóak legyenek. Nagyon fontos hogy milyen környezetben kóstolunk.

Például egy vendéglőben ahol zaj, esetleg füst, mindenféle étel illatok kavarognak, nem tudunk igazán bort kóstolni, tehát nyugodt, csendes és szagmentes körülményekre van szükségünk. Fontos az is hogy a fényviszonyok kedvezőek legyenek. Gondoljunk arra, hogy minden festő vágya egy műterem, melynek legfőbb jellegzetessége, hogy nagy, északra néző ablakai vannak, ami világosságot, ugyanakkor nem direkt, hanem szórt fényt biztosít. Valami hasonlóra van szükség a borkóstoláshoz is. Illetve még arra, hogy ha egy bor színét akarjuk vizsgálni azt mindenképpen fehér háttér előtt tegyük, mert a háttér színe alapvetően befolyásolja a szín megítélését.

Ugyanakkor az is nagyon fontos hogy magának a borkóstoló személyének milyen a fizikai állapota. Ha fáradtak, kimerültek, kialvatlanok, esetleg valamilyen étel által befolyásoltak vagyunk akkor nem tudunk a borról tárgyilagos véleményt alkotni.

Nagyon fontos a kóstolandó bor hőmérséklete, hisz a különböző borok a legszebb arcukat, élvezeti értékük maximumát adott hőmérsékleten mutatják meg.

Ugyancsak fontos hogy, milyen pohárból kóstoljuk a bort.

A Nemzetközi Borászati Hivatal által 1924‐ben szabványosított kóstoló pohár magassága, a szár‐talp‐kehely méretei és az űrtartalma is szigorúan szabályozott. A kóstoló pohár a borkóstolásra azért alkalmas és szükséges is mert ha különböző borokat különböző pohárból kóstolunk akkor nemcsak a bor jellegzetességei, hanem a pohár hatásai is különbözőek, ezért ezt a zavaró tényezőt kiküszöbölendő, borkóstoláshoz a hivatásos borkóstolók csak a fentebb említett szabványos poharakat használnak.

A bor egy komplex, összetett vegyület, 1400‐1500 összetevővel.

Ezt a maga összetettségében nem tudjuk érzékelni, ezért az érzékszerveinkhez kötött részekre bontjuk a borkóstolást. Ezért beszélünk először a bor színéről, másodszor az illatáról, harmadszor pedig az ízéről, zamatáról. Hogy ez a hármas

23

MAGYAR ÉLET 2016. OKTÓBER

felosztás milyen régi, leginkább azzal tudnám illusztrálni, hogy ezt már a rómaiak is használták, „Color‐Odor‐Sapor” és ehhez tarjuk mi is magunkat.

Számunkra a bor színe nem csak azért fontos mert a borról számtalan jellegzetességet mutat, hanem azért is mert a legfontosabb érzékszervünk, amivel a legtöbb információt vagyunk képesek felfogni, a szemünk. Ezért a szemnek, a látásnak mindig elsődlegessége van, bármilyen tárgy értékeléséről legyen szó.

A bor színének vizsgálatát először nem magával a színnel hanem a szín minőségével illetve a bor tisztaságával kezdjük. A különbség a fehér és a vörös borok között az hogy, amíg a fehérborokon mindig át tudunk látni, addig a vörösborokon, különösen a sok színanyagot tartalmazó vörösborokon nem tudunk átlátni, ezért azokra ránézünk és úgy vizsgáljuk meg a színét.

A bor tisztaságára vonatkozóan, ideális esetben a bor teljesen tiszta, ezt szakkifejezéssel tükrös bornak hívják. Ilyen borok a palack érlelt borok, amelyeket készre tisztítanak és derítenek.

Ideális esetben tükrös borokat kapunk a palackozott borok esetén, de különösen a hordós boroknál még nincs meg ez a tökéletes tisztaság, ezért a különböző, a palackozásnál a borból eltávolított alkotórészek még benne lehetnek a borban.

Ezért mondjuk azt hogy a bor tiszta, áttetsző, opálos vagy poros, a hibás borok pedig akár töröttek is lehetnek.

Valószínűleg sokunk találkozott már egészen sötét, átlátszatlan borokkal ami valószínűleg hibát jelent.

Mielőtt még a színre rátérnénk, érdemes megvizsgálnunk a bor viszkozitását. Minél lassabban mozog a pohárban a bor, annál nagyobb a beltartalmi értéke, ugyanis az alkoholos erjedés közben magasabb értékű alkoholok, pl. glicerin keletkezik és ez a bornak egy olajos jelleget kölcsönöz.

A bor összetevői közül elsősorban az alkohol, a glicerin és a cukor ami a pohár falára feltapad és mutatja a bor beltartalmi értékeit.

Egy ismerősöm aki mostanában ismerkedik a borral azt mondta nekem a templomablak jelenségről (boltíves lecsorgás) hogy, olyan szépen kapaszkodik a bor a pohár falára. Azt hiszem hogy, ennél egyszerűbben, képletesebben nehéz lenne ezt megfogalmazni.

Ugyanakkor a borban lévő egyéb alkotó részeket is érdemes szemügyre venni. Nem törvényszerű de előfordul hogy szén dioxid van a borban. A borászati szakma a pezsgőt is bornak

24

tartja, amiben törvényszerűen van szén dioxid. A rozé borokban és esetleg reduktív fehérborokban ugyancsak lehet akár természetes, visszamaradt, akár utólag beletöltött széndioxid.

Ennek minősége is nagyon fontos, az apró gyöngyök a természetes széndioxidra utalnak, a nagyobb buborékok pedig mesterséges hozzáadott széndioxidot jelentenek.

A borok színe lényegesen függ a koruktól is. A fehér boroknál az idő előrehaladtával a szín mélyül, sötétedik, ellentétben a vörös borokkal, amelyeknél a szín általában tompul, fakul.

Gondoljunk csak arra, hogy a reduktív, könnyű fehérborok akár vízhez közelítő színűek is lehetnek és egy érlelt tokaji aszú pedig egészen mély, barnás árnyalatot is felvehet.

A borok színe függ a technológiától is. A reduktív készítésű borok mindig világosabb színűek, élénkebbek, a hagyományos, hordós készítésű, hordós érlelésű, ászkolt borok sötétebbek és mélyebb színűek. Ez önmagában nem jelent minőségi kategóriát.

A szín függ a szőlőfajtától is. Egy olaszrizling bor általában mindig világosabb mint egy tramini vagy szürkebarát, amelyek eleve sötétebb árnyalatú bort produkálnak.

A borok színe bizonyos fajtáknál sztenderdeket jelent, gondoljunk csak a Kékfrankos friss lilás színére vagy a Pinot Noir már friss állapotában is cseresznye színére illetve kissé érett állapotában barnás jellegére.

A szín fontos összetevője és jellemzője a bornak, de legalább ennyire fontos az íze, illata és zamata. Következő cikkemben erről fogok írni.

Pelle László borszakértő

A hónap gyógynövénye a közönséges galaj Közönséges galaj (Galium mollugo)

Gyógyhatása

A közönséges galaj méltatlanul elfelejtett, Maria Trebennek köszönhetően újra felfedezett növény. Nagyon hasznos, az egész mirigyrendszerünket védi. Pajzsmirigyproblémákra, alul‐ és túlműködésre is eredményesen használható. Jó vértisztító, ajánlott vese‐ és prosztatabántalmakra is. Nyersen kipréselt levével epilepsziát kezeltek a régebbi időkben. A friss növény

MAGYAR ÉLET 2016. OKTÓBER

kifacsart levéből napi 3 teáskanállal kell ilyenkor inni. Álmatlanság ellen egy csészével igyanak a szárított gyógyteából lefekvés előtt. Keverhetőgalagonyával, kevés mentával, citromfűvel. A közönséges galaj teája a serdülőkori pattanásokra is nagyon jó hatással van.

Felhasználása belsőleg

Gyógyteát forrázással készítünk belőle. Pajzsmirigy működési rendellenességre a közönséges galajból kell készíteni napi egy csészével, gargarizálni napközben többször, majd a teát le kell nyelni. A leforrázott teafüvet éjszakára dunsztkötésben helyezzék a pajzsmirigyen lévő göbre, csökkenti a duzzanatot.

Ezt akár két héten keresztül is végezhetik így.

A népi gyógyászatban a közönséges galajt daganatos megbetegedések megelőzésére és kezelésére is használták a növény frissen préselt levének naponta háromszori, étkezések előtt egy‐egy kiskanállal való elfogyasztásával. Megelőzésre elég egy héten egyszer, esetleg kétszer alkalmazni, kezelésre folyamatos használata szükséges, amíg a probléma nem szűnik.

Pattanások ellen napi egy csészével kell elfogyasztani belőle két hétig. Ha nagyon makacs a pattanás, hosszabb ideig is fogyasztható. Minden embernek hetente legalább egy csésze közönséges galaj teát kellene fogyasztania.

Felhasználása külsőleg

Gargarizálva a szájban lévő daganatok keletkezésének megakadályozására alkalmas. Bőrbetegségek kezelésére is használatos.

Botanikai leírás

A közönséges galaj a galajfélék (Rubiaceae) családjába tartozó lágy szárú, hazánkban gyakori előfordulású növény. A közönséges galaj évelő tarackos növény, szára 30‐100 cm magas. Szára négy élű, levelei keskenyek, szálasak, örvösek.

Virágzata buga, pártája fehér.

Gyűjtése

A fajok fővirágzásakor, általában június‐júliusban gyűjtjük a föld feletti, maximum 40 cm‐es hajtásokat (Galii molluginis herba; Galii aparinis herba; Galii veri herba). 3‐4 kg friss herbából kapunk 1 kg száraz drogot.

Hatóanyag

A drog többnyire flavonoidokat, galiozint, aszperulozidot, cserzőanyagokat, illóolajat tartalmaz.

Története

A legenda szerint Jézus bölcsőjét többek között galajjal bélelték.

Egyike volt azoknak a szent növényeknek, melyeket Mária növényeinek neveztek. Szülő asszonyok ágyába galajt tettek, hogy megvédje az anyát és gyermekét a rontástól.

Kutatások

Legújabb, Ausztráliában és Amerikában végzett kutatások bizonyítják, hogy a közönséges galaj külsőleg is kedvezően hat a bőrdaganatokra. Nyers levét zabliszttel összekeverve borogatni kell a kérdéses bőrfelületet. Más jellegű kísérletek egyéb gyorgytea.hu rákellenes hatásának bizonyítására folynak.

Október, amely ismét előhozza a hideget Útra keltek már a költöző madarak és a természetszerető ember is érzi, hogy közeledik a tél; a növények többsége ilyenkor lehullatja a lombját, behúzódik és félálomban várja a tavaszi ébredést, a kikeletet. A nálunk fészkelő énekes madarak is nehéz hónapok elé néznek, nagy szükségük van az ember segítségére.

Figyeljünk a madarakra

A nyár folyamán nagy segítséget kapunk az énekes madaraktól: ezrével szedik össze a levéltetveket, a bogarakat, a hernyókat, a földi bolhákat és egyéb kártevőket és ezzel megkönnyítik, hatékonyabbá teszik a kártevők elleni küzdelmünket. A most következő, téli hónapokban kell ezt az önkéntes segítséget meghálálni nekik.

Októberben már a téli menedékhelyükre húzódtak a rovarok, egyre kevesebb az ehető bogyó, a tápláló hulladék a kertekben, a madarak most etetésre várnak, mert e nélkül folyamatosan felélik tartalékaikat és elvándorolnak, vagy elpusztulnak.

Kezdjük meg tehát a madarak rendszeres etetését, mert ők megtanulják, hogy hol és a nap melyik részében jutnak táplálékhoz, és ha ez elmarad, akkor más otthont keresnek maguknak, vagy (rosszabb esetben) éhen vesznek.

A cinegék, a zöldikék, a meggyvágók kedvenc tápláléka a napraforgó magja, de adhatunk nekik ocsút, fénymagot, cirokmagot és tökmagot is – valamennyi kiváló, tápdús élelem a számukra. A cinegék különösen kedvelik a madárkalácsot, amely faggyúból és magokból van összegyúrva; ezt faágra vagy az ablakra akasztva remek látványt nyújtanak, amint falatozzák a számukra oly fontos élelmet. A fekete rigók szeretik a földre szórt, felaprított sárgarépát, az almát, a főtt burgonyát, a sajtot, de elfogyasztják a konyhai maradékot, a húsdarabkákat is.

A telelő madarak rászorulnak az itatásra is, mert ilyenkor ugyan kevesebb vizet fogyasztanak, de nehezen is jutnak hozzá, mert az itatókban télen a víz befagy. Ezért hideg időben ne feledkezzünk meg arról, hogy az itatókat friss, langyos vízzel két ‐három naponkint feltöltsük!

balintgazda.hu

25

MAGYAR ÉLET 2016. OKTÓBER

A skandináv keresztrejtvényt készítette: Mezey László

26

MAGYAR ÉLET 2016. OKTÓBER

Ha magyar árukülönlegességek nagy választékából szeretne vásárolni, kérjük látogassa meg üzletünket!

249 Sheppard Avenue East, Toronto, ON, M2N 3A8 Tel: (+1) 416 733 0022 mezesmacko@hotmail.com www.mezesmacko.com Hétfőn zárva!

A következő magyar árukat kínáljuk: • Nyolc tojásos tészták Magyarországról • Savanyúságok nagy választéka • Kompótok és lekvárok több ízben • Magyar csokoládék és desszertek: Sport szelet, Balaton szelet, Pilóta keksz, • Dunakavics, kézzel készült konyakmeggy, ...

• Ásványvizek: Borszéki, Hargita Gyöngye, ...

• Üdítők: Fanta, Márka, Traubisoda, Sió • Pick szalámi és sok más húsáru • Pöttyös Túró Rudi több ízben Nyitvatartás KEDD, SZERDA CSÜTÖRTÖK, PÉNTEK SZOMBAT VASÁRNAP

8:00 18:00 8:00 19:00 8:00 17:30 8:00 14:00 A februári rejtvény megfejtése A szeptemberi rejtvény megfejtése

Auto, Property Life and Business Insurance 958 Broadview Avenue, Suite 202 Toronto, Ontario M4K 2R6

Tel: 416‐461‐0764 Fax: 416‐461‐0448 info@heinsooinsurance.ca

27

MAGYAR ÉLET 2016. OKTÓBER

Anyám és más futóbolondok a családból Újra magyar film az Európai Unió Filmfesztiválon! 2016. november 12‐én szombaton 20.30‐tól a Royal Cinema moziban (608 Collage St.).

A 2016. november 10. és 24. között zajló filmfesztivált a Tokaj Canada szponzorálja. További infó: www.eutorontofilmfest.ca A filmről a Magyar Élet 2016 márciusi számában közöltünk kritikát Huber Zoltán rovatában!

Grimasz—Fujkin sarok

‐ Drága mama, de örülök hogy eljött, meddig marad nálunk? ‐ Ameddig szívesen láttok, gyermekeim. ‐ Azért, egy kávéra csak bejön?

28

MAGYAR ÉLET 2016. OKTÓBER

Búcsúzik Király Gábor és Juhász Roland a nemzeti csapattól A Magyar Labdarúgó‐szövetség szerdán bejelentette, hogy a magyar válogatott november 15‐én a svédekkel vív felkészülési mérkőzést. Ezen a meccsen búcsúzik Király Gábor és Juhász Roland a nemzeti csapattól. Igaz, a 40 esztendős kapus esetében egyelőre az sem biztos, hogy pályára léphet a találkozón. A magyar válogatott november 13‐án Andorrát fogadja világbajnoki selejtezőn, míg a svédek elleni mérkőzés két nappal később lesz, ám még távolinak tűnik a meccs az ünnepeltek számára. Mindkét találkozót a Ferencváros stadionjában, a Groupama Arénában rendezik. „Ezen még nem gondolkodtam, és azon sem, milyen érzések kavarognak majd bennem – mondta Király Gábor a Nemzeti Sportnak. – Egyfelől a mérkőzésig még több mint egy hónap van hátra, addig bőven lesz feladatom a klubomban is.

Másrészt egyelőre rehabilitációs munkát végzek, és bár minden a megfelelő ütemben halad, nem érdemes túlságosan előre tekinteni. Nagyon szép gesztus a szövetségtől, hogy gondolt ránk, remélem, felépülök, és beállhatok a kapuba.”

Király Gábor egyelőre rehabilitációs munkával készül a búcsúra, szeptember közepén ugyanis a Videoton elleni, 3–0‐ra elveszített bajnokin combközelítőizom‐sérülést szenvedett. A felépülés megfelelő ütemben halad, ám most még korai lenne arról beszélni, hány percet kaphat Svédország ellen. Érdekesség, hogy Király napra pontosan egy évvel a Norvégia elleni pótselejtező visszavágója után állhat utoljára a nemzeti csapat kapujában, ami azt jelentené, hogy 108‐szoros válogatottként ballaghatna le a Groupama Aréna gyepéről. másik búcsúzó, Juhász Roland szintén az Európa‐bajnokság után vonult vissza a válogatottól. Erőállapotára, formájára nem lehet panasz, minden bizonnyal szerepet kap a Svédországi elleni mérkőzésen. „A szövetségi kapitány hívott szerda délután, és közölte, létrejött az a mérkőzés, amiről korábban csak beszéltünk. Bernd Storck jelezte, hogy az Andorra elleni vb‐selejtező után két nappal a svédek ellen lépünk pályára, azon a találkozón búcsúztatnak engem és Király Gábort a válogatottól.

Megmondom őszintén, már az is nagyon jólesett, amikor szóba került egy ilyen találkozó, hát még most, hogy ebből valóság lesz. Nem sokaknak adatik meg, hogy ilyen búcsúmeccset szervezzenek nekik. Ez megható a számomra. Az elmúlt tizenkét évben sok nagy csatát vívtunk a svédekkel, de mostanra az ő keretük is alaposan kicserélődött” – mondta a Videoton játékosa.

nemzetisport.hu

A Torontói Vasas sikerét ünnepelték

Az elért eredményt elemezte a csapat edzője, nem elhallgatva a kritikát és önkritikát sem, például azt, hogy az első helyezés kiharcolásáért többet kell edzeni. Elemző beszéde után visszatért a konyhába, hogy ‐ lévén ő a mai este gasztronómia ‐ felelőse ‐, igazi ceglédi szakács módjára készítse el a három fogásos vacsorát.

Egri és tokaji borok kerültek az asztalokra, mely mögött ismerős személyiségek foglaltak helyet, akik Torontó vonzáskörzetéből is érkeztek: Oshawából, Mississaugából, stb.

Amíg elkészült a vacsora, két anyaországi színművész vidám írásokkal ás operett dalokkal szórakoztatta a nagyérdemű közönséget. A beszélgetések során vált igazán teljessé a kép, amikor kiderült, hogy szinte a teljes Nagy‐ Magzarország képviseltettte magát azzal, hogy jelen voltak felvidéki, erdélyi és délvidéki honpolgárok is Ceglédtől a Szilágyságon át Székelyudvarhelyig.

Jó volt magyarnak lenni ezen a torontói estén is.

HANG SZÓRÓ

Árpád kupa labdarúgó tornán Prekop Ákos

A torontói Hungária Ferencváros Las Vegasban járt szeptember utolsó hétvégéjén az Árpád kupa labdarúgó tornán.

Az amerikai magyar közösségek labdarúgó csapatai részére ez az az esemény, amely a sport mellett nagyszerű közösségi összetartó erőt is jelent a hazájuktól távol élő magyaroknak. Az idei Árpád kupán hat csapat vett részt: Torontó, Edmonton, Los Angeles, Cleveland, Las Vegas, és a Szekszárd csapata képviselte Magyarországot. A torontói Hungária Ferencváros az ötödik helyen végzett, a tornát ismét a Szekszárd nyerte, viszont külön öröm, hogy a gólkirály Kutics Gábor a Torontó Fradiból került ki.

A csapat külön köszönetet szeretne mondani Balla Sándornak a torna támogatásáért.

TIBOR ANTIQUE Vásárolunk mindenféle arany és ezüst tárgyakat, órákat, pénzérmeket, porcelánokat, festményeket és antik tárgyakat a legjobb áron.

Hívja bizalommal Tibort!

647‐866‐5040

‐ felemelő est a Tokaj étteremben‐

Második helyezést értek el az idei bajnokságban a torontói magyar labdarúgók. Ezt a sikert ünnepelték meg hétfőn Balla Sándor éttermében.

29

MAGYAR ÉLET 2016. OKTÓBER

Sport és politika: vérfürdő a medencében

Szilágyi László

vezérletével a magyarok 4‐0‐ra elhúztak, hiába próbálkoztak mindennel a szovjetek, semmi sem sikerült nekik. Csak a lábjegyzetbe kívánkozik, hogy a szovjetek ellen vetették be a magyarok a zónavédekezést, amivel nem tudtak mit kezdeni az ellenoldalon.

Percekkel a mérkőzés vége előtt elszabadult a pokol. A szovjetek centere, Valentyin Prokopov elvesztette a fejét, a víz alatt tiszta erőből behúzott egyet az arra úszó fiatal Zádor Ervinnek. A 21 éves magyar bőre felrepedt a szeme alatt, a vér pillanatok alatt vörösre festette az uszoda vízét.

A tapasztalt Gyarmati Dezső mondta az ifjú Zádornak: „Vérzel!”

Mire a sérült magyar egykedvűen csak így válaszolt. „Tudom...”

Majd kikászálódott a vízből, végigsétált a tribün előtt, tán még szét is kente magán a vért, az egész teste vérben úszott, kicsit az '56‐os magyar forradalom szimbólumává vált. A szurkolók a magyarokat éltették, és legszívesebben nekimentek volna a szovjeteknek, csak a rendőri intézkedés akadályozta meg a nagyobb botrányt. A játékvezető egy perccel a rendes játékidő vége előtt lefújta a mérkőzést. A találkozó a vérző testű magyar, Zádor Ervin miatt lett emlékezetes, az ő fényképe bejárta a világsajtót.

Az '56‐os melbourne‐i olimpián világbotrány lett a szovjet‐ magyar vízilabda mérkőzésből

„Tudom...” – válaszolta a fiatal, Zádor Ervin a zseniális Gyarmati Dezsőnek arra a megjegyzésére, hogy vérben úszik az arca.

Zádor kikászálódott a medencéből, a közönség felőli oldalon vonult végig a parton, kicsit szét is kente a testén a vért, ekkor elszabadultak a szovjetellenes indulatok. A közönség meg akarta támadni az oroszokat, amire végül nem került sor. Zádor Ervin vérző testének fényképe bejárta a világsajtót, ő lett az 56‐ os magyar forradalom egyik szimbóluma.

Várható volt, hogy nem lesz kisasszonymérkőzés a medencében a magyar‐szovjet találkozó. No, nem mintha utálták volna egymást a játékosok, az 1956‐os olimpia előtt több közös edzésen vettek részt, a gyűlölt, megvetett Szovjetunió sportolói nem tehettek semmiről. Ők a rendszer eltartottjai voltak, tették a dolgukat a legjobb tudásuk szerint, éppen ott, ahova a kötelesség szólította őket, például az 1956‐os melbourne‐i olimpián. Szovjet szempontból remekül alakult a vízilabdatorna, leszámítva, hogy a kiemelkedő képességű, virtuóz magyar csapattal kerültek szembe a tornán. A lebonyolítás szerint a legjobb hat csapat jutott a nívós társaságba, körmérkőzések döntöttek az olimpiai bajnoki címről. A magyar válogatott toronymagas esélyesként valamennyi mérkőzését megnyerte, címvédőként érkezett Melbourne‐be, miután négy éve Helsinkiben is diadalmaskodott.

A mai napig sokakban él az a tévhit, hogy a szovjetek elleni győzelemmel lett olimpiai bajnok a magyar férfi vízilabda válogatott. Valójában a jugoszlávok ellen volt az utolsó mérkőzés, amelyen 3‐2‐es magyar siker született. A melbourne‐ i olimpia után Zádor Ervin nem tért vissza Magyarországra, az Egyesült Államokban telepedett le, 77 esztendős korában 2012‐ ben érte a halál.

Valutaárfolyam Érvényben: 2016. október 17.

A magyar–szovjet találkozóra 1956. december 6‐án került sor. A politikai előzmények miatt hatalmas érdeklődés övezte a mérkőzést, a hatezres uszodába nyolcezer néző zsúfolódott be, a kétfontos jegyek negyven‐ötven fontért keltek el. A nézőtéren szinte mindenki a magyarokat biztatta, a szovjet labdaérintéseket hangos füttyszó kísérte.

A magyar válogatott briliáns támadójátéka szinte megbéklyózta a szovjeteket. A kor vízilabda‐zsenije, Gyarmati Dezső

30

Vétel

Eladás (1 egysége forintban)

Angol font Euro

Japán jen

Kanadai dollár Svájci frank USA dollár

346.86 312.36 2.73 217.08 285.63 284.02

273.42 300.12 2.59 205.50 274.93 273.42

MAGYAR ÉLET 2016. OKTÓBER

Torontói Magyar Ökumenikus Tanács Tagegyházai Magyar Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház 116 Bond St, Toronto, ON M5B 1X8 Lelkész: Nt. Éva Tamásy Istentiszteletet tartunk minden hó (kivéve július és augusztus) második és negyedik vasárnapján du. 4 órakor./ magyarev.toronto@gmail.com Felügyelő: Mekis Éva Telefon: 416‐300‐9305

Árpád‐házi Szent Erzsébet Római Katolikus Magyar Plébánia 432 Sheppard Ave. E., Toronto, ON, M2N 3B7 E‐mail: szte.iroda@gmail.com Telefon: 416 225 3300 x21; Fax: 416 225 3814 Plébános: Ft. Rigó Jenő SJ—Káplán: Ft. Marosfalvy László SJ Iroda: keddtől péntekig 9:30‐tól 4:00‐ig Miserend: vasárnap 9:00, 11:00 Hétköznap reggel: 7:30 (angol), első péntekenként este 7‐kor Gyóntatás: misék előtt és megegyezés szerint Keresztelőre, esküvőre előkészület szükséges, időbeni jelentkezést kérünk. Beteghez hívásra megegyezés szerint megyünk.

Szerda du. 1‐4‐ig nyugdíjasok találkozója, rózsafüzér este 6:30‐kor, szentmise 7‐kor, utána szentségimádás Péntek este 8‐tól Pax Romana csoport nyitott rendezvényei.

Szombaton: 9:15‐től Magyar Iskola és Óvoda, du. 1‐től Cserkészet.

Evangélikus Református Magyar Egyesült Egyház 73 Mackay Ave. Toronto, ON, M6H 2N7 Telefon: 416‐652‐3809 Istentisztelet minden vasárnap 11 órakor.

Lelkipásztor: Nt.Csikász László Gondnok: Cseh László,Telefon: 416‐622‐9719

Magyar Református Evangélikus Egyház, Oshawa Lelkipásztor: Nt. Vass Zoltán Lelkészi hivatal telefonja: 416‐656‐1342 Istentiszteletet minden hónap második vasárnapján du 3:00 órakor esetenként más vasárnapon ezért kérjük, hívják a megbízott gondno‐ kot. Gondnok: Egyházi Yvette (905) 579‐5185

Első Magyar Baptista Gyülekezet 7379 Islington Ave. Woodbridge Pásztor: Nt. Püsök Dániel, telefon: 647 678 4248 Honlap: www.hun‐baptist‐toronto.ca E‐mail: pusokdaniel@yahoo.com Gyülekezeti alkalmak: vasárnap 11:00 AM, du. 3:00 PM Csütörtök este 7:30 PM; Vasárnapi iskola: 11:00‐kor Istentisztelet: de. 12 órakor és du.3 órakor, szolgálatokkal. Énekkar: vasárnap du. 2 órakor próbál.

Csütörtök este 7:30 órakor istentisztelet.

Első Magyar Református Egyház 439 Vaughan Rd., Toronto, ON, M6C 2P1 Lelkipásztor: Nt. Vass Zoltán Lelkészi hivatal telefonja: 416‐656‐1342 Templom honlapja: www.temre.com Email cím: parokia@temre.com Itentisztelet minden vasárnap de. 11 órától Nyáron, július első vasárnapjától ‐ augusztus utolsó vasárnapjáig az istentiszteletek korábban de. 10 órakor kezdődnek Lelkészi hivatal fogadóórái: minden szombaton du. 2‐5‐ig A fogadóórákra előzetes telefonbejelentkezést kérünk!

Sürgős és indokolt esetben hét közben is lehet fogadást kérni.

Vasárnapi iskola az istentisztelet ideje alatt Konfirmáció előkészítés szombaton du. 1:30‐tól Bibliaórák: szeptembertől ‐ május végéig Időpontért hívják a lelkészi hivatalt. A Női Kör részére hét közben tartunk bibliaórát.

Presbitérium jegyzője: Herman Béla (416) 633‐7577

Magyar Református Evangélikus Keresztyén Egyház Szeretettel hívjuk és várjuk gyülekezetünkbe!

Alkalmaink: Istentiszteleti alkalmat minden vasárnap de. 11 órától tartunk. Istentiszteletek alatt gyermekek részére vasárnapi iskola.

Templomunk címe: 8 Robert St. Toronto, ON, M5S 2K3 (Földalattival a Spadina állomásig, onnan az 510‐es villamoson a Coll‐ ege St‐ig, amin nyugatra fordulva a második utca az északi oldalon.)

Templom telefonja: 416‐923‐9416 Lelkipásztor: Nt. Mező Éva Gondnok: Maroskuti György 1‐905‐668‐3700

NB1. Bajnokság Állása M Gy D

V

Gól

P

12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12

3 3 4 3 4 4 5 5 5 5 4 7

19:9 16:12 24:14 22:16 18:11 17:16 16:18 12:19 7:14 6:15 10:13 13:23

25 21 20 19 18 16 15 13 13 13 12 11

Kanadai Magyar Házak és Közösségi Oldalak

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

Vasas

Haladás

Videoton

Ferencvárosi TC Honvéd FC

Újpest

Debreceni VSC Mezőkövesd MTK Budapest Gyirmót

Paks

Diósgyőri VTK

8 6 6 5 5 4 4 3 3 3 2 3

1 3 2 4 3 4 3 4 4 4 6 2

Árpád Park és Terem – Facebook: Arpad Hall Hungarian Hall Calgary‐i Magyar Kultúrközpont – www.hcca‐calgary.blogspot.ca Cambridge‐i Kossuth Ház – www.kossuth.com Edmontoni Magyar Kultúrkör – www.edmontonhungarian.com Kanadai Magyar Kultúrközpont – www.hccc.org Manitobai Magyar Kulturális Egyesület – info.hccswpg@gmail.com Montreáli Magyar Bizottság – www.montrealhungarians.ca Okanagani Magyar Ház – www.okanaganimagyarhaz.ca Ottawai Magyar Ház – www.ottawaimagyarhaz.ca Vancouveri Magyar Ház – www.hungariansociety.ca Wellandi Magyar Ház– wellandhungarianhall.com Windsori Mindszenty Hall ‐ www.hccwindsor.org (lista bővítés alatt)

31