Magyar Élet magazin 2017. 02. web

Vol. 70. 2. LXX. évfolyam 2. szám ISSN 0833 0883

A kanadai magyarok lapja

$ 2.95 (HST incl.) 2017. február

MAGYAR ÉLET 2017. FEBRUÁR

Tartalom ▪Címlapfotó: Kralovánszky Balázs Busójárás a torontói Magyar Házban ▪Új év, új tervek...3‐6 ▪„A zongora és a muzsika egy életre szól"...6 ▪Hagyományőrző disznóvágás és jótékonykodás...8 ▪Almák...10 ▪Képes Krónika...12 ▪Nyílt Nap 2017 – Itt vagyunk! Mi vagyunk!...13 ▪Körhinta...14 ▪Visszaadni a jóból...15 ▪Lusták dala...16 ▪Bor, mámor, Kanada...18 ▪Grimasz—Fujkin sarok...18 ▪Szent László a Kárpát‐medencében...19 ▪Oscar‐díjra jelöltek egy magyar filmet...20 ▪Hazádnak rendületlenül – Az állampolgár...21 ▪A hagyományos Rákóczi Bál ‐ 2017...22 Beszélgetés a Kovács házaspárral...23 ▪93 nap alatt a Föld körül – célba ért Fa Nándor!...24 ▪A világ leghíresebb sonkái...26 ▪A Furmint évének nyilvánította 2017‐et a kormány...29 ▪Skandináv keresztrejtvény...30 ▪Valuta...30 ▪NB1. Bajnokság Állása...30 ▪Torontói Magyar Ökumenikus Tanács Tagegyházai...31 ▪Hirdetések

SINCE 1957 IN TORONTO

Owned & Published by Sándor Balla Szerkesztőség: Borbély Emese szerkesztő, Bánfalvi Laura riporter, Pintér Zsanett Külső munkatársak: Borbély Sándor lelkész, Fujkin István művész, Horváth Zoltán, Huber Zoltán, Mezey László, Németh Jenő, Sándor Ilona Kiss Mária hirdetések Tel.: 647 881 5313 E‐mail: info.magyarelet@gmail.com Honlap: www.magyareletmagazin.com PUBLICATIONS MAIL AGREEMENT NO 40011718 RETURN UNDELIVERABLE CANADIAN ADDRESSES TO 8750 Jane St. unit 12‐13, Vaughan, ON L4K 2M9 Előfizetési díjak: Egy lapszám ára: $2.95 1 évre az előfizetés $50.00. Első osztályú postán $70.00 Minden jog fenntartva. | All right reserved.

Az írók által írt cikkek tartalmáért a szerkesztőség és kiadóhivatal nem vállal felelősséget. Íróink saját nézeteit fejezik ki, azok nem minden esetben tükrözik szerkesztőségünk vagy hirdetőink véleményét.

Közlésre nem alkalmas kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

We acknowledge the financial support of the Government of Canada through the Canada Periodical Fund of the Department of Canadian Heritage.

2

MAGYAR ÉLET 2017. FEBRUÁR

Új év, új tervek

Folytatjuk januárban elindított „Új év, új tervek”sorozatunkat.

Bánfalvi Laura, KCSP ösztöndíjas kérdéseire Dr. Ódor Bálint, Magyarország kanadai nagykövete és Dr. Szabó Stefánia Magyarország torontói főkonzula válaszolt.

„rendkívül mozgalmas év volt”

amire minden kanadai joggal büszke. A politikai találkozók sorában még megemlíteném, hogy Varga Mihály gazdasági miniszter is ellátogatott Torontóba október 23‐án, illetve Tarlós István, Budapest főpolgármestere is látogatást tett Montreálban, amely szintén sikeres volt: egy olyan együttműködés kezdődött el Budapest és Montreál között, amely a kanadai‐magyar kapcsolatokra a városközi kapcsolatokon túlmenően is kedvező hatással lehet.

2016‐ot értékelve külön kell szólni a Montreáli Magyar Hétről.

Ez egy egyedülálló projekt volt, egy merész elképzelés megvalósítása. Utólag visszanézve jól látható, hogy ez az esemény a nagykövetség erőforrásait a végsőkig kimerítette, de talán ezért is van az, hogy a montreáli eseménysorozatra nagyon büszkék vagyunk. Köszönet illeti mindazokat, akik segítettek minket, hiszen a támogatásuk nélkül a hét nem valósulhatott volna meg. A Montreáli Magyar Héten sor került 4 komolyzenei és egy népzenei koncertre, egy kortárs balettelőadásra, egy néptánc előadásra, 5 kiállításra, kortárs és klasszikus filmhétre két helyszínen, összesen több mint 30 magyar film bemutatásával, valamint számos gasztronómiai eseményre. Célja az ’56‐os események 60. évfordulójáról való méltó megemlékezés, és a montreáli magyar közösséggel való találkozás mellett a magyar kultúra széles spektrumának a kanadai közönséggel való megismertetése volt. Azt gondolom, hogy a hét minden tekintetben elérte és messze meghaladta az előzetes célkitűzéseinket és várakozásainkat. Öröm volt látni azt az örömet, amelyet a programok a helyi magyarokban kiváltottak. A legnagyobb elismerés számomra az, hogy a nagykövetség rendezvényei hozzájárultak ahhoz, hogy a helyi magyar közösség új kapcsolódási pontokat talált magyarságával és egymással. Az ’56‐os rendezvények egyik fénypontja a Csillagszeműek fellépése volt Nyugat‐ és Kelet‐Kanada több városában.

Február 6‐án Kirsty Duncan tudományügyi miniszter fogadta Ódor Bálint nagykövetet, a megbeszélésen áttekintették a kutatási és innovációs együtt‐ működési lehetőségeket Magyarország és Kanada között. Forrás: Facebook

– Hogyan értékelik a 2016‐os esztendőt, mi volt a legsikeresebb programjuk?

2016 a nagykövetség számára rendkívül mozgalmas év volt.

Nehéz kiemelni egy eseményt, amelyet legfontosabbnak tekintünk, mert számos olyan esemény történt, amelyet méltán lehet legfontosabbnak nevezni. Politikai szempontból a legfontosabb az volt, hogy két miniszter is hivatalos látogatást tett Kanadában: sorrendben Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Mindkét látogatás rendkívül jól sikerült, és mindkét látogatás egyszerre járult hozzá a politikai és a gazdasági kapcsolatok erősödéséhez. Szijjártó Péter látogatása ezen felül erős szimbolikus jelentőséggel is bírt, hiszen miniszter úr Kanadát választotta az ’56‐os megemlékezés helyéül, amiben nyilvánvalóan fontos szerepet játszott az a tény, hogy Kanada volt a legtöbb magyar menekültet befogadó országok egyike, ahol ráadásul a magyarok kiemelt sikereket értek el, hozzájárulva Kanada prosperitásához. Állíthatjuk, hogy a magyarok hozzájárulása nélkül ma Kanada nem lenne az a hely,

Végezetül kitérnék még egy olyan területre, amely ugyan nem jelenik meg projektek formájában, mégis a nagykövetség fontos feladatát jelenti. Ez Magyarország, a magyar állam és a magyar kormány megjelenítése a kanadai magyar közösségek felé. Azt gondolom, hogy ebben a tekintetben is fontos lépéseket tettünk előre, több olyan esemény is megvalósult, amely, úgy gondolom, egyszerre erősítette a helyi magyarságot és kapcsolatukat Magyarországgal. A tavalyi év, a 60. évforduló összehozta azokat, akik számára fontos a magyar identitás megőrzése Kanadában, a magyar kultúra ápolása, a magyar nyelv elsajátítása ebben a többnyelvű közegben. Örülök, hogy a fiatalabb generációk is, akik büszkék szüleik teljesítményére is, nagyobb érdeklődést tanúsítottak a magyar gyökereiknek.

Fontosnak tartom itt is elmondani, hogy a nagykövetség vezetőjeként nyitott vagyok minden olyan kezdeményezésre, amely hozzátesz a magyarsághoz, amely pozitív kezdeményezéseket szül, amely közösségi érdekeket képvisel.

Egy minőségi kulturális rendezvény, a magyarságot megjelenítő alkotás a szó művészi és tágabb értelmében, mindig olyan dolog lesz, amelyet anyagi lehetőségeink függvényében támogatni fogunk. Ez az alaphozzáállásunk. Szerintem ezek visznek előre, és ezek erősítik a helyi magyarságot is. Látom számos jelét annak, hogy a pozitív szemlélet kedvezően alakítja 3

MAGYAR ÉLET 2017. FEBRUÁR

a kanadai magyarságot, sokkal kezdeményezőbbnek látom a magyarokat most, mint akár csak két évvel ezelőtt.

Ha már nem csak egy programot emeltem ki, szeretném azt is megemlíteni, hogy tavaly nagy örömömre sor került a 2010‐ben egy földrengés következtében megsérült nagykövetségi épület rendbehozatalára is, és elindult egy korszerű, tartalomban gazdag nagykövetségi honlap, háromszorosára nőtt a Facebook oldalunk látogatottsága és elindult a Twitter és Instagram oldalunk is.

– Mik a terveik 2017‐re, kulturális, gazdasági vonatkozásban?

2017‐ben az elmúlt években megkezdett úton haladunk tovább, továbbra is erős gazdasági fókusszal, különös hangsúlyt helyezve a tudományos együttműködés megerősítésére. Idén is szervezünk majd üzleti részvételt kanadai vásárokon, valamint folyamatban van egy gasztro‐ és bor rendezvénysorozat létrehozása, illetve a turizmus promóció területén kívánunk továbbra is aktívak lenni. A hazánkban már megtelepedett kanadai vállalatokkal a továbbiakban is szoros kapcsolatot kívánunk fenntartani és újabb kanadai beruházók érdeklődését is igyekszünk felkelteni Magyarország iránt. A politikai kapcsolatok terén további magas szintű beutazásokat tervezünk, ezek már előkészítés alatt állnak. Célkitűzésünk erre az évre, hogy kanadai politikusok is ellátogassanak Magyarországra. Kulturális téren pedig idén Kanada 150. éves évfordulója lesz az a vezérfonal, amelyre felfűzzük rendezvényeinket. 2015‐16‐ban az IHRA évünk kapcsán a magyar zsidó gyökerekre, hagyományokra kívántuk felhívni a figyelmet, tavaly az ’56‐os emlékév adott lehetőséget programjaink tematizálására. Idén Kanada 150. évfordulója kapcsán a tavalyi programok folytatásaként be kívánjuk mutatni mindazt a kulturális örökséget, amit a magyarok magukkal hoztak Kanadába és így az a kanadai kultúra részévé is vált. Két kiemelt kulturális programunk lesz ebben az összefüggésben: június 11‐én az ottawai Horticulture Building‐ben lesz egy rendezvényünk az Európai Unió tagállamaival közösen, szeptember végétől október végéig pedig újra egy, a montreáli héthez hasonló programsorozattal készülünk, csak más fókusszal – sokkal inkább a magyar innovációra és a kanadai magyarok tartományi sikereire fókuszálva. A Kanada 150. éve mellett több további fontos kerek évforduló is lesz idén, csak kettőt említek meg: idén ünnepeljük Kodály Zoltán születésének 135. évfordulóját, és emlékezünk meg halálának 50. évfordulójáról, valamint idén ünnepeljük a Reformáció 500. évfordulóját. Az előbbi emlékév kapcsán több komolyzenei koncertet szervezünk, az utóbbi kapcsán pedig lesz egy nagy kanadai megemlékezés júniusban. Röviden így állunk, természetesen a későbbiekben, a költségvetésünk ismeretében tudunk majd tájékoztatást adni a részletesebb programokról is.

– Hogyan válogatták a programokat?

A programok kiválasztásánál mindig két szempont vezérel: az egyik a minőség, a másik a hatékonyság, vagyis hogy hogyan tudjuk a kívánt célt legjobban elérni. Nem meglepetés, hogy külképviseletként, költségvetési intézményként minden egyes adóforint legjobb hasznosulása az érdekünk. Ezért aztán olyan eseményeket próbálunk szervezni, amelyek a ráfordított 4

forrásokhoz képest nagyságrendileg nagyobb hatást érnek el, és amelyek lehetőséget nyújtanak szponzori támogatások bevonására is. Ilyen volt például a Montreáli Magyar Hét is, és reményeim szerint ilyen lesz ottawai őszi megjelenésünk is. A minőségben pedig személyesen sem tudok kompromisszumot kötni: csak olyan rendezvényeket tudok elfogadni, amelyek a legmagasabb szintet képviselik ma a magyar kultúrában. E téren jól állunk, van bőséges választási lehetőség, a korlátot a költségvetés jelenti.

„el sem hiszem, hogy ez mind belefért”

Dr. Szabó Stefánia, Magyarország torontói főkonzula

– Hogyan értékelik a 2016‐os esztendőt?

Visszatekintve a Torontói Főkonzulátus tavalyi évére, el sem hiszem, hogy ez mind belefért ebbe az esztendőbe!

Főkonzulátusunk kis csapata minden programba szívét lelkét beletette, azokat magas szakmai elvárással készítettük elő és rendeztük meg. Úgy érezzük, hogy a Torontóban és annak környékén élő magyar emberek számára sikerült tartalmas, színvonalas programokat nyújtani.

Magyarország Kormánya számára fontos a külhoni magyarok sorsa, ez a magas‐szintű látogatásaikban is megmutatkozott.

Több politikai delegációt fogadhattunk körünkben. Március 15‐i megemlékezések alkalmából Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára látogatott el hozzánk, és találkozott számos kanadai magyar közösséggel. Áprilisban Fazekas Sándor földművelésügyi minisztert érkezett közénk egy komoly üzleti delegáció kíséretében. Kontrát Károly a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a június 4‐i Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából megrendezett ünnepség sorozat programjaiba kapcsolódott be, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter

MAGYAR ÉLET 2017. FEBRUÁR

pedig az október 23‐i torontói megemlékezések díszvendége volt.

A tavalyi év az 1956‐os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának emlékéve volt. Kormányunk támogatásával, színvonalas programokkal állíthattunk ennek emléket. Bízunk abban, hogy sikerült méltó módon köszönetet mondani, meghálálni honfitársainknak a hatvan évvel ezelőtti bátor cselekedeteket. A megemlékezés sorozattal egyben Kanadának is köszönetet mondtunk. Amint az köztudott, a szabadságharc nem csak Magyarország történelmében tölt be fontos szerepet, hanem Kanada számára is meghatározó esemény volt. A forradalom leverését követően, Kanada 37 565 magyar menekültet fogadott be, jelentősen átformálva ezzel a kanadai társadalom szerkezetét. A Rákóczi Alapítvány „Hungarian Exodus” elnevezésű kiállítása, melyet számos helyen bemutattunk az emlékév során, éppen ezt a kapcsolatot szemlélteti.

Fontosnak tartjuk, hogy október 20‐án, az Ontario tartomány Parlamentjében szervezet fogadáson, illetve az ontarioi törvényhozás épülete előtt szervezett ünnepélyes zászlófelvonáson részt vett, és személyes hangvételű beszédet mondott Kathleen Wynne tartományi miniszterelnök és Dave Levac házelnök, valamint valamennyi parlamenti párt képviselője.

Azonban nem csak a politikai látogatások jelezték a kanadai magyarság kiemelt szerepét a Diaszpórában. 2016‐ban Kanadában is forgatott Vida Tünde, az „Örökségünk” mozgalom kezdeményezője, és készített el egy klipet.

A Muzsikás együttes a tavalyi év kora őszén két emlékezetes koncertet adott. Felléptek az Ashkenaz fesztiválon, illetve a Torontói Magyar Házban, ahol nemcsak a táncos lábúakat kápráztatta el a legnépszerűbb népzenei együttes. Az 1956‐os emlékév kapcsán rendezett esten közel háromszáz fős közönség hallgathatta meg az „In Memoriam 1956 ‐ Allegro Barbaro” c. előadásukat.

Lenyűgöző balett előadást láthattunk a Szegedi Kortárs Balett táncosaitól. A Torontó központjában található St. Lawrence Centre for the Arts színháza közel 900 férőhelyes nézőtere szinte megtelt az előadás alkalmából. A rendezvénnyel Főkonzulátusunk egyszerre emlékezett meg Bartók születésének 135. évfordulójáról, valamint az 1956‐os forradalom 60. évfordulójáról. A társulat „A fából faragott királyfi” és a „Táncszvit” elnevezésű produkciókat adta elő a kanadai közönségnek.

Talán legsikeresebb projektünk volt a „Hello Wood” budapesti építész és design stúdió által a torontói Budapest Parkba, az 1956‐os emlékévre tervezett installációja. Az „időalagút” átadó eseményéhez kapcsolódóan főkonzulátusunk családi pikniket szervezett, melyre az esős idő ellenére több száz érdeklődő ellátogatott. Számukra hazai ízekkel kedveskedtünk. Körünkben köszönthettünk azokat is, akik az ’56‐os eseményekben helytálltak, velük közösen elültettük az emlékezés fáit.

Az ’56‐os emlékév záróakkordjaként főkonzulátusunk „Freedom First ‐ Hungary 1956” címmel, Filmfesztivált szervezett a nagy

presztízzsel rendelkező TIFF Bell Lightbox moziban. A program keretében tizennégy, az ’56‐os eseményeket különböző módon feldolgozó alkotást, dokumentumfilmet, több népszerű, magyar, vagy magyar kötődésű mozifilmet vetítettünk le, sajnos a program nem vonzott annyi érdeklődőt, mint amire számítottunk. Az előadásokhoz kapcsolódóan Q&A találkozókat szerveztünk. A Filmfesztivált Balázs János Liszt és Príma díjas zongoraművész koncertje zárta.

A tavalyi évben összehozta az embereket az emlékezés, de egy a szívemhez közelálló témáról, a futballról és a könnyedebb önfeledt szurkolásról sem szeretnénk megfeledkezni!

Főkonzulátusunk lelkes szurkolói csapatot hozott össze labdarúgó Európa bajnokság idejére. A válogatott hétvégi mérkőzését a Torontói Magyar Házban tekinthette meg a közel 300 fős közönség, a hétköznapokra eső mérkőzésekre pedig népszerű torontói sportbárokba hívtuk az érdeklődőket. Jó volt együtt örülni a góloknak, a továbbjutásnak! Hihetetlen jó érzés volt magyar mezben, a magyar himnuszt énekelve közösen örülni a sikereknek – soha nem felejtem el!

A Főkonzulátus helyi magyar szervezetekkel és magyar vállalkozásokkal is együttműködött. Utóbbira jó példa a Herend Canada és a ChocoMe Ltd. támogatásával, a Torontói Egyetem Munk School of Global Affairs könyvtárában megrendezett Herend mesterfestő show és magyar termékbemutató. Az esemény alatt bemutattuk a ChocoMe Kft., a Szomor Húsüzem, a Húscsarnok Kft. és Merian Foods Kft. termékeit, illetve kóstolóra is sor került.

Filmes vonalon több magyar sikernek is örvendhettünk: a torontói TIFFKids nemzetközi filmfesztivál programjában idén két magyar alkotás szerepelt, az egyik Deák Kristóf „Mindenki” (angolul Sing) c. rövidfilmje, melyet időközben Oscar‐díjra is jelöltek, és amelyet a Magyar Ház filmklubjában is bemutatunk.

– Mik a terveik 2017‐re, kulturális, gazdasági vonatkozásban?

A Főkonzulátus éves kulturális tervének jóváhagyása, anyagi hátterének biztosítása folyamatban van. Úgy érzem, hogy 2016. második felében, főleg a 60. évfordulós megemlékezések kapcsán igen erős kulturális időszakot tudhatunk magunkénak.

Ezt nehéz lesz megismételni, ugyanakkor építhetünk rá.

Szeretnénk pl. több helyszínen ismét bemutatni az „időalagút” installációt, amely most a niagara fallsi magyar közösség Árpád Parkjában tekinthető meg. Bár az installáció az eredeti tervek szerint csak egy hónapra lett volna látható, a torontói közönség annyira megszerette, hogy úgy döntöttünk, nem kerül szétszerelésre, hanem megpróbáljuk azt a Kanada 150 éves évfordulója alkalmából rendezett programokon „újrahasznosí‐ tani”.

Előkészítés alatt áll két nagyszabású komolyzenei program. Az elsőre 2017. március 17‐18‐án kerül sor, a világhírű hegedű és citeraművész Lajkó Félix és Balázs János zongoraművész közös koncertjének előkészítése már folyamatban van. Másik kiemelt tervünk Érdi Tamás zongoraművész torontói fellépésének megszervezése. Emellett 2017. május végén ismét Torontóba látogat Gábos Judit zongoraművész is, akinek a fellépését szintén mi készítjük elő. Kulturális programjainkat igyekszünk a 5

MAGYAR ÉLET 2017. FEBRUÁR

helyi magyar szervezetek bevonásával megvalósítani, ez is az egyik oka a 2016‐ban elindított regionális diaszpóra értekezletnek, hogy erőforrásainkat hatékonyabban tudjuk hasznosítani. A szervezetektől pozitív visszajelzéseket kaptunk a regionális diaszpóra értekezletről, ezért ezt a jövőben is folytatni fogjuk, várhatóan évente két alkalommal. Amennyiben van olyan szervezet, amely eddig nem vett részt ebben a munkában, de érdekli ez az egyeztető, javasolom, hogy vegye fel velünk a kapcsolatot – minden magyar szervezetet szeretettel látunk, amely célja az együttműködés, a közösségépítés.

Gazdasági vonatkozásban számos kiállításon és vásáron szeretnénk részt venni, így pl.

•2017. március 5‐én a Recruit in Canada felsőoktatási vásáron, •2017. május 2‐4. között a SIAL élelmiszeripari kiállításon és vásáron, •2017. május 16‐18. között a Marketplace Real Estate and Investment Expo‐n, •2017. június 21‐23. között a saskatooni Farm Progress Show‐n, •2017 augusztusában az Incentiveworks turisztikai szakkiállításon, •2017 szeptemberében a mississaugai Canada Manufacturing and Technology Show‐n.

Összefoglalónkat köszönet nyilvánítással zárom. Ezúton is szeretnénk hálánkat kifejezni azoknak, akik önkéntes munkájukkal, segítő javaslataikkal hozzájárultak rendezvényeink sikeréhez. Önök nélkül nehezebben ment volna! Végezetül, ne feledjék, főkonzulátusunk Önökért van.

Kérdéseik, észrevételeikkel kapcsolatosan bátran keressenek bennünket az idei évben is!

„A zongora és a muzsika egy életre szól"

Nagy hódolója az operettnek, és szereti az AC/DC‐t. Balázs János zongoraművész lép fel márciusban a kanadai magyar közönség előtt. A Liszt Ferenc‐díjas művészt kérdeztük.

Reményeink szerint a CETA, az EU‐ Kanada szabadkereskedelmi megállapodás 2017‐ben életbe lép, a kanadai védővámok 98,2%‐ának eltörlésével a Magyarországról érkező áruk és szolgáltatások nagyobb mennyiségben és szabadabban érkezhetnek majd Kanadába.

Folytatjuk az európai uniós főkonzulátusok által elkezdett „EU Talks” panelbeszélgetéseket: az első témája a migráció volt (amelyen Dr. Juhász Tünde Csongrád megyei kormánymegbízott képviselte hazánkat), a következő a CETA, a kanadai‐európai kereskedelmi megállapodás céljait, lehetőségeit tárja fel. Erre a panelbeszélgetésre várjuk Dr. Mikola Istvánt, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkárát.

Folytatjuk az együttműködést az Torontói Egyetem Magyar Tanulmányok Szakirányával, közös programok előkészítésével és lebonyolításával. Fontosnak tartjuk a magyar nyelv, irodalom, történelem oktatását, az egyetem Észak‐Amerikában egyedülálló képzést nyújt. 2017. május végén Torontóban rendezik meg az Amerikai Magyar Tanárok Egyesületének és a Kanadai Magyar Tanulmányok Szövetségének találkozóját, amelyet szintén támogatunk.

Részt veszünk 2017 augusztusában a világ legnagyobb multikulturális fesztiválján, a Folklorama‐n, amelyen kezdetektől van magyar pavilon, magyar fellépők, magyar ízek.

Fontosnak tartjuk, hogy az ilyen nagy hagyományokkal rendelkező programok folytatódjanak.

Nehéz minden tevékenységünket ilyen rövid keretek között összefoglalni, ezért javasolom, kövessenek bennünket Facebookon (@ConsulateGeneralofHungaryinToronto) és a nemrég elindult új honlapunkon (https://toronto.mfa.gov.hu/)

6

– Idén második alkalommal rendezi meg a Cziffra György emlékére létrehozott fesztivált. Minden idők egyik legnagyobb magyar zongoristájához Ön hogyan kötődik?

Miért döntött úgy tavaly, hogy fesztivált rendez az emlékére, és nem szabad elfelejtenünk Cziffra György nevét?

– 3‐4 éves lehettem, amikor először hallottam Cziffra György játékát hanglemezen. Rögtön megbabonázott és annak ellenére, hogy ugyan volt otthon zongoránk és hallottam is azt megszólalni, mégis ezeknek a lemezeknek a hatására kezdtem el a hangszeren játszani. A családunknak is van kötődése a mesterhez, apai nagypapám együtt zenélt vele 1945‐50 között a pesti bárokban. 16 éves korom óta minden évben rendeztem önerőből emlékkoncerteket Cziffra György tiszteletére. Úgy éreztem, hogy méltánytalan az ő művészetéhez és tetteihez az, hogy semmilyen nagyobb rendezvény vagy sorozat nem viseli a nevét. A koncertek sikerén felbuzdulva tavaly álmodtam egy nagyot és belevágtam egy Fesztiválba. Az álomból valóság lett és egyértelmű siker. Hosszú távú terveim vannak.

– Érez‐e bármilyen hasonlóságot a kettejük gyermekkora, élete között? A honlapján az életrajzából nem derül ki, de kíváncsiak vagyunk, Ön miért a klasszikus zenét és a zongorát választotta?

– Azt hiszem mind a kettőnk gyerekkorában elrendeltetett, hogy a zongora és a muzsika egy életre szól. Ez fantasztikus

MAGYAR ÉLET 2017. FEBRUÁR

– Olvastam arról, hogy a fiatal generációnak is lehetőséget szeretne adni. Hogyan segíti a bemutatkozásukat?

– Tavaly zongoraversenyt szerveztem a Cziffra György Fesztivál keretében a fiatal tehetségek felkarolása érdekében, idén Díjakkal és koncertekkel is szeretnék hozzájárulni az ifjú nemzedék érvényesüléséhez. Fontosnak tartom, hogy ahogy Cziffra György is tette, kiemelt figyelmet szánjunk a felnövekvő generáció integrálásának.

– Mit gondol, a mai okostelefonos, facebookos világban hogyan lehet a fiatalokkal megkedveltetni a klasszikus zenét?

adománya a sorsnak. Minden más ehhez képest másodlagos.

– Többször járt már a tengerentúlon, márciusban Torontóban koncertezik. Hogyan jött a felkérés, és mire számíthat a magyar közönség?

– A Cziffra Fesztivált szeretném nemzetközivé tenni. Ennek reményében voltam tavaly novemberben Kanadában, ahol nagy sikerrel debütáltam és ennek folyamányaként térek vissza idén is. Mindenhol előadást tartok a Fesztiválról és Cziffra Györgyről is. Reményeim szerint 2021‐ben amikor a mester 100. születésnapját ünnepeljük majd sikerül egy világkörüli turnét szervezni, ahol a legnagyobb koncerttermekben vezető művészek adóznak majd Cziffra György tiszteletére.

– Pontosan úgy, hogy ezeket használjuk. Haladni kell a korral és ezeket az új lehetőségeket kihasználva kell eljutni a címzetthez. Az elmúlt évek alatt több, mint 10000 kisgyereknek tartottam hangszerbemutató koncertet. Számtalan pozitív visszaigazolás érkezett. Ez azt mutatja, hogy van még remény.

– A Cziffra fesztivál kapcsán hol hallhatja még a közönség az idén? Mik a tervei 2017‐re?

– Idén már szinte tele a naptár. Folytatódik az önálló bérletem az MVM koncertek sorozatban, fellépek a Tavaszi Fesztiválon, Kanada után USA, majd Németország vár rám. Két lemezfelvételt is elvállaltam és továbbra is tartok mesterkurzust a Snétberger Központban is. Talán nyaralásra is jut egy kis idő. Bánfalvi Laura, KCSP ösztöndíjas

– Ha jól tudom, Lajkó Félixszel közös improvizációs koncertet adnak majd. A közönséget mindig érdekli, hogy az improvizáció során mi zajlik le egy művészben? Vannak támpontok, vagy minden rögtönzés a színpadon?

– A támpontot az a tudás adja, amit hosszú évek alatt magunkba szívtunk. Az évtizedeken át tartó gyakorlás és az elhivatottság. Azonban a színpadon átadjuk magunkat a teremtésnek. Rajtunk csak átfolyik az a zene, amit érzünk.

Talán így lehet a közönségnek olyan élményt adni, ami váratlan és új.

– Ha nem koncertezik, mennyit gyakorol naponta?

5‐6 órát gyakorolok minden nap a hangszernél. A többit pedig fejben.

– A klasszikus zenén kívül van –e bármilyen zenei műfaj, ami kikapcsolja? Mit szokott hallgatni szabadidejében, vagy az autóban? Kik Balázs János kedvencei?

– Imádok minden zenét, ami magas minőség és őszinte. A Cavalleria Rusticana a kedvenc operám, de imádom az AC/DC zenekart. Nagy hódolója vagyok az operettnek is.

– Van‐e más művészeti ág, ami érdekli? Esetleg színház, film, képzőművészet? Hogyan választ, ha nem zenéről van szó?

– A szürrealizmus nagyon vonz. Dali festményei és Bunuel filmje nagy hatással voltak rám.

Büszke vagyok rá, hogy a Magyar Bor Akadémia Tiszteletbeli tagja vagyok, hiszen a borkultúra is roppant érdekel.

7

MAGYAR ÉLET 2017. FEBRUÁR

Hagyományőrző disznóvágás és jótékonykodás Húsz disznóból készült megannyi finom falat Balla Sándor, a Kanadai Magyar Kulturális Tanács elnökhelyettesének tanyáján, melyen a torontói magyar közösség is részt vett. Az elkészült disznótorosból Balla Sándor, a torontói Főkonzulátus munkatársai és a KCSP ösztöndíjasok rászorulóknak osztottak ételt.

Többek között székely, mátrai, pártiumi, bácska‐bánáti és szatmár‐németi hagyományok szerint készült disznótoros január 14‐én Torontóban. A Kanadai Magyar Kulturális Tanács elnökhelyettese, Balla Sándor tanyáján szervezett hagyományőrző disznóvágást, amelyen számos tagszervezet, többek között a Torontói Magyar Ház, az Orbán Balázs Társaság, a Bácska‐bánáti Kör, a Wellandi Magyar Önképzőkör tagjai, barátok, a KCSP ösztöndíjasok és a Főkonzulátus munkatársai is részt vettek. A disznótorosból másnap a rászorultak is kaptak kóstolók, Balla Sándor, a KCSP ösztöndíjasok és a Főkonzulátus munkatársai 135 adag ételt osztottak ki a St. Francis Table katolikus misszió, a Lambton és a Rákóczi villa rászorulóinak. A Kanadai Magyar Kulturális Tanács köszönetet mond minden résztvevőnek!

8

MAGYAR ÉLET 2017. FEBRUÁR

9

MAGYAR ÉLET 2017. FEBRUÁR

Almák

Mert az ember – csakúgy, mint a mesebeli sün ‐ ha van valamije, afölött sokféleképpen dönthet. Ha viszont semmije sincs, csak önnönmagával rendelkezhet. Talán…

Arra akkor még csak gondolni sem mertem, miféle szabadsága lehet annak, akinek csak adóssága van! De hát: hat évesen az ember még nem filozofál. Boldogan labdáztam, játszottam hát az almámmal és megevését másnap reggel kilenc órában határoztam meg. Aztán az aznapi ténykedéseim és megannyi új gondolat terhe alatt kellőképpen elfáradva, almámat a párnám alá rejtve, ‐ ott is szorítva ‐ álomba merültem.

A résnyire nyitott konyhaajtón beszivárgó sült hús illat és keskeny cigarettafüst foszlány, tudat alatt, az otthon jóleső biztonságát égette az alvó kisgyerek lelkébe. Allergiát, tüdőrákot és érzelmi sérülést ‐ mások kaptak helyettem…

Gyerek voltam még. Talán öt‐hat éves. Mentes még minden káros gondolattól és szokástól. Nyitott kis radar minden jóra, rosszra. Mesét láttam éppen a televízióban – csakúgy, mint minden este, lefekvés előtt. Igazi szép, tanító, jóra nevelő mesét. Mert valamikor a mesék még olyanok voltak: egyszerűek, érthetők és szépek. Építgették a kicsik gondolatvilágát, igazságérzetét.

Nyoma sem volt még bennük politikai hátsószándéknak, fogyasztóvá nevelő agymosásnak. A mesék csak tanulságosak voltak és bájosak. Azon az estén éppen aranyos bábfigurákkal, amelyek egy történetet adtak elő egy szem almáról, egy történetet, amelyben a főszereplő – valami zsákvászonból összefércelt bábállatka ‐ egy szem almát talál és boldog.

Boldog, mert neki is – végre neki is! ‐ van valamije. Még ha csak egy szem alma is, amit más nem is venne észre, de ő igen, mert neki az maga a Vagyon! A tulajdon, amire végre büszkének lehetett lenni, ami felett rendelkezhetett. Ha akarta játszhatott vele, megoszthatta mással, de akár meg is ehette, mert az övé.

Mikor vége lett a mesének, jó volt elgondolkodni az egészen. Az akkor még szőke kis fejemben egyre‐másra keringtek gondolatok, helyezgettem őket agyam különböző polcaira, hogy aztán majd esetleg évek, évtizedek után is leporolgatva hasznukat vehessem.

Anyám a konyhában mosogatott, vagy legalábbis az edények halk csörgésére még ma is emlékszem. Apám órát javított az íróasztalánál. Nagyító szemüvegét a homlokára tolva csak akkor nézett fel, ha szívni kellett egyet‐egyet a lassan körmére égő olcsó cigarettájából.

Még volt vagy fél órám a mindig pontos nyolcórai lefekvésig, ezért gondoltam egyet és az unokanővéremtől örökölt sárga pizsamámban kitotyogtam a konyhába. Kértem egy almát és boldogan másztam vele vissza az ágyamra. Kezdtem felfogni, értelmezni amit a mesében láttam. Végre nekem is van TULAJDONOM! Egy saját almám, ami csak az enyém. A vagyonom felett érzett öröm mellett pedig ott tolongott egy másik igen kellemes érzés is: a döntés szabadságának öröme!

10

Negyven év telt el azóta. Egy nagyon gazdag országban élek már régen, ahol a gyerekek már teljesen más meséket néznek. Ők talán sosem hinnék el, hogy gyümölcs gyanánt nekünk télen még csak alma jutott. A mostani mesékben őket egy teljesen más világra készítik fel. Önző, gonosz, pazarló, társadalomban élnek majd, ahol az érzelmek gyakran csak arra jók, hogy manipulálni lehessen velük a majdani fogyasztót: az arc nélküli tömegembert.

Az anyukák benzinzabáló, nehéz luxusterepjárókon viszik bölcsődébe az ordító piciket. (Ne zavarják őket, amíg ők a fodrásznál, műkörmösnél fényesre polírozzák egymás agyát a legújabb hollywoodi sztárok családi botrányaival!) A pazarlás itt látványos, védhetetlen és egyszerűen tébolyító! Épeszű ember számára szinte felfoghatatlan.

Nem, nem azért, mert én nem haladok a korral! Csak hát: egy más világból, Európa szegényebbik feléből jöttem és azt is tudom, hogy a Földön még ma is gyerekek halnak éhen.

Gyerekek, akiknek még egy szem alma sem jutott. És ők fizetik meg mind annak a gátlástalanságnak az árát ami itt folyik, a magát fejlettnek tituláló Észak‐Amerikában. Igen, itt, Észak‐ Amerikában, ahol jól felkészült közgazdászok hitetik el a tömegekkel, hogy ez az eszement pazarlás ‐ amit itt ” lánykori nevén” fogyasztásként emlegetnek ‐ az szükségszerű, hiszen attól függ a jövőbeni termelés és jólét! Tehát olyan perpetuum mobile – közgazdász módra. Pedig ilyet állítani, emberiség elleni vétek, de hát… addig sulykolják az emberekbe, amíg végül mindenki elhiszi. Aki pedig szót emel ellene, az bizony kiesik a népszerűség kosarából. (Rosszabb esetben pedig, ha sokat hangoskodik, a bolondok házában injekcióktól él majd boldogan, amíg meg nem hal.)

Mint a mesében…

De miért is írom ezt? Mert rossz nézni! Már nem bírom nézni ezt a bődületes pazarlást ami itt folyik. És hogy miért is említettem éppen az almákat? Nem véletlenül!

Néhány napja, az utcánkban meg kellett állítanom a kocsimat.

Amit láttam, először megdöbbentett, majd rettenetes dühbe gurultam! Legszívesebben berohantam volna az ott lévő házba, és kicibáltam volna a lakókat. Mert azt már megszoktam, hogy a világnak ezen a részén alig sérült autókat zúznak be, mert állítólag drága a javítás. (Persze, Etiópiában még húsz évig

MAGYAR ÉLET 2017. FEBRUÁR

használhatnák mentőautóként, de itt inkább beolvasztják, mert a karosszéria lakatos órabére drága…)

Azt is megszoktam, hogy a lakosság rövidgatyában telel a hülyére fűtött lakásában. Fényes nappal is égeti a villanyt, mert hát sötét a tapéta és az elkényeztetett macskája hátha nem látja a libamáj ízesítésű zabálnivalóját. (S ha már itt tartunk, szabadjon megjegyeznem, hogy abból a brutális pénzből, amit USA‐ban és Kanadában tartott kutyulik, cicusok, egyebek etetésére fordítanak, bőven meg lehetne állítani az afrikai gyerekek millióinak szörnyű éhhalálát.)

Azt is megszoktam, hogy minden háztartás talicskányi szemetet produkál hetente és 500 liter vizet mocskol össze naponta. ”Környezetvédelmileg…”

A csirkének csak a mellét eszik meg, a pizzának a kölykök csak a közepét rágják ki. A gondos és TV‐showkon felturbózott agyú édesanyák – ha egyáltalán főznek – a ráktól rettegve kizárólag vegyszermentes húst vesznek, hogy aztán azt grillsütőn szenesre égetve majd valódi karcinogén steaket ehessen a család. Kenyér nélkül, persze, mert az hizlal…

Mindegy. Nem is folytatom. Ezeket már próbálom lenyelni.

Csak a havi törlesztő részletek. Fizetendő számlák, meg a lakbér. Az mind az övé… Egészen addig, amíg jut rá. Utána már nem. Csak ennivalóra jusson valahogy, hiszen eljön majd nekik az idő, amikor a többi már nem számít. Aztán majd kikötik a villanyt. Egy éjjel pedig a bank visszalopatja a félig kifizetett autót. És akkor már csak az számít, hogy ennivalóra jusson majd. Főzni persze akkor sem fog és a barátnőjét sem úgy nevelték. Futárral hozatják majd a pizzát, mint mindig annak előtte… Duplaáron ugyan, de hozatni fogják a legutolsó pizzát is! A legutolsó dollárokból. Aztán már nincs tovább a bank nem ad haladékot.

Pénzt meg pláne nem. A barátnő is lelép… Lehet, hogy a pizza futárral lép le. A barátnőt már erre nevelték a filmek. Nem hűségre, hanem túlélésre. Az utcámbeli ember akkor majd kimegy a házból. Kimegy és nekidől az almafa törzsének. Ne lássa majd, amikor holmijait a házból kidobják. Elvitetni már nem tudja. Egy‐kétszáz dollár kéne csak, de annyi már nincs.

Őt nem tanították meg spórolni és más meséket látott gyermekkorában. Nem tanították meg rá, hogy, minden szem almát értékelni kell… Németh Jenő, 2017.

De itt, az utcánkban, az említett ház előtt, egy hatalmas almafa áll. Akkora, hogy az árnyéka egész nyáron védte a háziakat a perzselő naptól. Mivel azonban a fa alatt lévő fű állandó locsolásából bőven jutott a fának is, az valami hihetetlen mennyiségű almával jutalmazta a ház lakóit.

Egészséges, öklömnyi, piros jonatánnal volt tele a fa. Két mázsányi ízletes, lédús gyümölcs ! És ott fagyott meg a fán!

Senkinek nem kellett. Senki nem szedte le… Még betyárbecsületből sem…

Ezért fogtam most tollat, hogy megnyugtassam magam.

Megnyugtassam magam és emléket állítsak a derék almafának, amely megtette a magáét. És pellengérre állítsam azt, aki veszni hagyta a sok szép gyümölcsöt. Becstelenség ez is! Embertelen pazarlás.

Nyílt üzenet ez a fejlett, felelősségteljes és oly megértő kanadai társadalom felől azoknak, akiknek egy almát sem adott az Isten.

Ha az utcámbeli alakokon múlt volna, bizony, nem űzettetünk volna ki még az édenkertből sem. (Éva legalább beleharapott egybe, még ha nem is minden következmény nélkül…) Ám ez az utcámbeli alak arra is rest volt, hogy a saját almáját leszedje.

Ott ment tönkre az egész. Megfagyott és rohadni kezdett az utolsó szemig.

Hanem… A fán és a fa alatt barnán rothadó almával együtt ott rohadt az egész életfelfogásuk. Mondhatnák sokan, hogy a kárba veszett alma értéke még tán egy‐kétszáz dollár sincs: Annak az embernek meg sem érte volna a fáradságot.

Mondhatnák sokan…

Csakhogy ez nem így van !

Annak az embernek hónap végére valószínűleg már száz dollárja sincs, mert elköltötte. Csirkemellre, pizzára meg kamatra! Mert az autó sem az övé és a hűtőszekrény sem. Az a fél szobányi televízió, amit Valentin napra vettek a kidobott ‐ bár még kifogástalan ‐ japán helyett, hát az sem az övé. Mint ahogy nem az övé az egész, magáénak álmodott élet színvonal sem.

11

MAGYAR ÉLET 2017. FEBRUÁR

Képes Krónika 2017. január 21. Torontó. Nyílt Ház a Kanadai Magyar Kultúrközpontban, avagy a torontói Magyar Házban. Fotó: Kralovánszky Balázs

12

MAGYAR ÉLET 2017. FEBRUÁR

Nyílt Nap 2017 – Itt vagyunk!

Mi vagyunk!

Boda‐Lázár Judit, Bartha Zsófi, Kacsó Erika, Dr. Fecső András és Szöllősi Attila

volt, Bartha Zsófi KCSP‐s segítségével, valamint Dr. Fecső András, Bán Ildikó, Kacsó Erika és Szöllősi Attila is kivették részüket ‐ tiszteletét tette és újévi köszöntőt mondott dr. Szabó Stefánia főkonzulasszony, Rigó Jenő atya megszentelte a házat, majd Nt. Vass Zoltán és Németi Zsolt lelkészek áldásukat adták az új évre, a házra és annak minden látogatójára. A konyhában Bán Ildikó szervezése alatt szorgos önkéntes kezek (Szöllősi Gyula, Könnyű Norbert, Borbély Ildikó, Elekes Imola, Bak Erzsi, Gál Anna, Szamosi Zsófia, Zsogon Ildikó, Lázár Júlia, Pál Tünde, Török Erzsébet, Bokor Judith, Bokor Mónika, Tarnai Viktoria, Ambrus Hajni, Ambrus Laura, Ambrus Tamas, Takács József, Szabo Klari, Peterdy Andrea, Sebestény Ferenc, Gondos Tamás, Kralovánszky Balázs) segítettek az ételek elkészítésében, tálalásában és annak kiadásában. Köszönettel tartozunk mindenkinek az állandó segítőkészségükért. A Szöllősi Gyula által ízesített kolbásznak, melyet a Magyar Ház Vezetősége töltött, nagy sikere volt. Nagy köszönet illeti még a résztvevőket is, azért, hogy hétvégéjük egy szeletét a Magyar Ház égisze alatt egy nagy család tagjaiként töltötték el.

Az idei évet kulturális szempontból február 5‐én vasárnap, a Szabadság különjárat és az Oscar‐díjra jelölt Mindenki c. filmek vetítésével kezdük meg, mely egy ingyenes programsorozat első megállója volt, a Torontói Főkonzulátus támogatásával!

Bartha Zsófi, KCSP ösztöndíjas Fotó: B.E.

Másodszorra került megrendezésre a torontói Magyar Ház Nyílt Napja, amelyre idén is szép számmal érkeztek az érdeklődők. Az Árpád‐terem megtelt különböző torontói szervezetek bemutatkozó asztalaival, ahol bárki közelebbről is megismerhette őket és tevékenységi területeiket, feltehette kérdéseit, javasolhatta tanácsait, illetve átadhatta személyes gratulációit. A színpadon egész délután műsor folyt, ahol bárki próbára tehette tudását a folkvetélkedőn, csodálhatta a 24.sz.

Károli Gáspár, a 42‐és Szent Kinga Leány és a 20‐as Árpád Vezér Fiú Cserkészcsapatok tűzrőlpattant előadásait, az Arany János iskolások busótáncát, a Torontói Baptista Gyülekezet Ifjúsági csoportját, a Szent Erzsébet Scola Cantorum pacsirtáit, a Kodály táncegyüttes pörgős szoknyáit, keményszárú csizmáit, valamint kipróbálhatta tánctudását is a parketton, ahol Bartha Zsófi és Simándi László (KCSP) tanította a könnyű lépéseket a Csángó Unchained Zenekar muzsikájára. A nagysikerű rendezvényen ‐ melynek főszervezője a magyar ház főtitkára Boda‐Lázár Judit

Bán Ildikó

13

MAGYAR ÉLET 2017. FEBRUÁR

Körhinta

Visszaadni a jóból

A Kanadai Magyar Kulturális Tanács szervezésében 2017. októberében Torontóba érkezik a Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes gigantikus előadása, a Körhinta.

Alsószoknyát vasaló édesanyák, csizmacsattogtató táncosok, teltházas folklór előadások: reneszánszát éli a néptánc. A Magyar Nemzeti Táncegyüttes Magyarország legnagyobb létszámú, húsz párból álló hivatásos néptáncegyüttese. A táncról, hagyományról és a Kárpát‐medencei néptánccal kapcsolatos küldetésről beszélgettünk Zsuráfszky Zoltánnal, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetőjével.

Szerelem, föld, házasság, érdekek. Vajon melyik a fontos? A fiatalok boldogsága, vagy hogy – évszázadok paraszti törvénye szerint – egyesüljenek a birtokok, amelyek majd megélhetést jelentenek egy új család számára. Szerelem? Lehet‐e a pillanat boldogságára jövőt építeni? Erősebb a társadalom, a „földhöz a föld törvénye”, a józan ész, mint két ember egymás‐akarása?

Vidnyánszky Attila rendező számára a történet személyes és társadalmi szála közül elsősorban a személyes a fontos. A szerelem ereje, hatalma, és a beteljesülő szerelemben a jövő lehetősége. Az érzelmek sodró ereje grandiózus színpadi kompozíciókban kerül színre. A nagyszerű szereposztás mellett a produkció dinamizmusáért a Magyar Nemzeti Táncegyüttes táncosai és a koreográfus, Zsuráfszky Zoltán felel.

A Törőcsik Mari és Soós Imre főszereplésével 1956‐ban készült készült híres filmet is megidézi a budapesti Nemzeti Színházaz előadása, amely műfajokat átívelő, a prózát, a táncot, a zenét egyesítő látványos produkció

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes ,,anyanyelve” a Kárpát‐ medence néptánc kincse, amelyből a nagy formátumú történelmi táncjátékoktól az autentikus folklórműsorokig, a rockoperáktól a népi hagyományainkon alapuló mesedarabokig terjedő, sokszínű repertoár építkezik

– Látom éppen egy próbát szakítottam félbe. Mire gyakorolnak?

– A Csíksomlyói passióra, március 10‐én lesz a bemutatónk a Nemzeti Színházban. Vidnyánszky Attila rendezi és én koreografálom. Különösen izgalmas feladat előtt állunk, hiszen elvisszük a csíksomlyói nyeregbe, a tetőre, hogy ott is láthassák a Magyar Nemzeti Táncegyüttest.

Sarkadi Imre ‐ Fábri Zoltán ‐ Nádasy László művei alapján a forgatókönyvet írta: Vincze Zsuzsa

Rendező: Vidnyánszky Attila Társrendező‐koreográfus: Zsuráfszky Zoltán

Színészek: Cserhalmi György m.v., Szűcs Nelli, ifj. Vidnyánszky Attila e.h., Farkas Dénes, Kiss Andrea e.h., Magyar Nemzeti Táncegyüttes (MNTE) ‐ volt Honvéd Táncegyüttes

Zenészek: D. Tóth Sándor, Liber Róbert, Csávás Attila, Takács Ádám, Szabó Dániel

Zenészek (hangfelvételről): Balogh Kálmán, Madarász András, Kovács Ferenc, Bede Péter, Rácz Csaba, Lelkes Tibor, Lakatos Róbert

Díszlet: Mira János Jelmez: Vincze Zsuzsa Dramaturg: Vincze Zsuzsa Rendezőasszisztens: Kernács Péter

14

– Amit korábban Honvéd Táncszínháznak hívtak. Miért volt szükség a névváltoztatásra?

– A Honvéd Táncszínház név nagyon jól cseng a Kárpát‐ medencében, de külföldön, például Japánban vagy Amerikában a közönség nagyobb bizalmat szavaz egy olyan együttesnek, amelyet „nemzetinek” hívnak.

– A beszámolók szerint meg is telt a nézőtér a tengerentúlon.

– Igen a tavalyi év nagyon gazdag volt. Egy 44 napos japán túra után Erdélyben táncoltunk, majd októberben egy amerikai előadással koronáztuk meg az évet. A néptáncnak mindig turisztikai jelentősége is van, hiszen meg tudjuk mutatni a tánc szépségét, illetve a zene‐ és a viseletkultúra eredetiségét is. A japánok odavannak a magyar néptáncért, Amerikában a diaszpórában élő magyarság is ébren tartja az érdeklődést, Erdélyben pedig ma is él a néptánckultúra.

– Mindig szeretetteljes mosollyal az arcán beszél Erdélyről…

Gyerekkorom óta nagyon fontos nekem Erdély és az erdélyi

MAGYAR ÉLET 2017. FEBRUÁR

kultúra. Erdély újrafelfedezése az életemben egybeesik a táncház mozgalommal. Az erdélyi magyarsággal pedig 1973 óta folyamatosan ápolom a kapcsolatot. Figyelem, gyűjtöm és tanulmányozom az erdélyi tánckultúrát és életre szóló barátságokat is kötöttem.

– Mennyiben más az erdélyi és a magyar néptánc?

– A magyarországi tánckultúra sokkal hézagosabb, mint az erdélyi. Erdélyben még lehetett olyan táncmulatságba menni, ahol komplexitásában lehetett átélni a zenekultúrát, a táncos közösségnek ezt a hatalmas erejét. Élőben lehetett látni a paraszti társadalom értékrendjét, időbeosztását, viseletét.

Magyarországon a néptáncot most újra felfedezzük és egyre szélesebb körben működnek hagyományőrző mozgalmak.

Erdélyben ezzel szemben a tánckultúra sokkal élőbb, és ahogy Kodály és Bartók is említi, mindig feltöltődés, amikor egy gyűjtőúton az ember találkozik a hagyománnyal és ilyen közel kerül a tiszta forráshoz.

– Nemcsak felfedezzük, de egyre jobban szeretjük is a néptáncot. Újra divatos a folklór Magyarországon?

– Szerencsénk van, mert a Fölszállott a páva médiahátteret adott a magyar néptánc szeretetének. Sok szülő vasalja otthon az alsószoknyákat a gyerekeknek a tánccsoportok fellépéseire és egyre nagyobb táncélet van a Kárpát‐medencében. Mára sokkal jobban megismertük a Kárpát‐medencei néptánckultúrát, a motívumokat, szinte már falvakra, dialektusra, sőt egyéniségekre is lebontva. Így tudjuk meghaladni elődeinket és lebilincselni a közönségünket.

művészt boldoggá tesz, amikor észreveszik és figyelemmel kísérik a munkát, amelyet végez, vagy akár díjakkal is elismerik.

Sokat dolgoztam azon, hogy felfigyeljenek a munkámra, évente négy‐öt bemutatón munkálkodtam. Hajtottam a munkatársaimmal, kollégáimmal, táncosaimmal és fiatalon kaptam meg ezt a díjat. Ez azért szerencsés, mert van idő visszaadni belőle a világnak, és sokszorosítani a munkát. Amikor az ember díjakat kap, utána általában csendes időszak következik. Ezt a csendet szeretné minden díjazott megtörni, hogy továbbra is figyeljenek rá, kapjon munkákat, foglalkoztassák, szükség legyen rá. Én továbbra is nevelem, tanítom a táncosaimat, példát mutatok a családommal, a gyerekeimmel, a művészi munkámmal és ezáltal valahogy meghálálom mindazt a jót, amit az ember egy ilyen Kossuth‐ díjjal kap. Minden évben új feladatot szeretnék adni a táncosaimnak, ez sodor engem előre, tehát nem a napi bosszankodásaimat fogom kivetíteni, hanem a pozitív életérzést, hogy én tánccal foglalkozhatom.

– Mi a legszebb a táncban?

– Hát a tánc! A mozgás, a zene, amely fiatalon tart, mentális erőt ad és boldoggá tesz. A tánc hazafiasságot és identitást ad annak, aki táncol és annak is, aki nézi. Ez a legszebb a táncművészetben. kultura.hu

– Ön jelenleg koreográfusként vesz részt a közönség lebilincselésében, de alkalmanként egy‐egy szerepre is beugrik. Például tavaly nyáron a Drakula utolsó táncában láthattuk. Hogyan lehet mindkét területen egyszerre helytállni?

– Szeretek tanítani. A táncház mozgalomban fiatalon gyakorlatilag az egész országot végigtanítottam, két együttest vezettem és mellette hivatásos táncosként is dolgoztam.

Amikor az ember együttest vezet, hasznos, ha a koreográfusi feladatok ellátása mellett előadóművészként is jelen van. A Drakula utolsó táncát a feleségem, Vincze Zsuzsa írta a születésnapomra. Tavaly nyáron kiemelt produkció volt, amelyet a Szegedi Szabadtéri Játékokon mutattunk be Harangozó Gyula és Herceg Tamás barátaim kérésére. Én játszom az idősebb Drakulát és a történet szerint a fiatal alteregómmal, Sánta Gergő táncművésszel, hódítjuk meg a fiatal lányokat a színpadon. Az előadás egyébként azért is izgalmas, mert Keresztes Ildikó és Novák Péter is játszik benne.

– Milyen volt együtt dolgozni két ilyen átütő személyiséggel?

– Ildi és Péter igazi sztárok. Jó velük együtt dolgozni, mert ha kell, Novák Péter megmozdul Keresztes Ildi pedig cigánykereket hány, vagy bepördül a színpadra. Végig nagyszerűen vitték a cselekményt.

– Kimagasló művészi munkájáért, a Kárpát‐medencei magyar néptánckincs gyűjtése, megőrzése és közkinccsé tétele érdekében végzett munkájáért 2013‐ban Kossuth‐díjjal tüntették ki. Fontos állomása ez az ön küldetésének?

– Mindig jól esik egy Kossuth‐díjra vonatkozó kérdés. Minden 15

16Â

17Â

MAGYAR ÉLET 2017. FEBRUÁR

Bor, mámor, Kanada

– A Dry by Tokaj a Szent Tamás pincészet bora, nagyon fontosnak tartom elmondani, hogy ez a bor megnyerte 2014‐ ben a legjobb kanadai import fehérbor kategóriát a Best Choice Award‐on. Ennek a bornak nem dugós, hanem csavaros a kupakja, ami az egyik legjobb minőségbe zárja a bort. 90 %‐ban készült furmintból, és 5 – 5 % sárgamuskotály, és hárslevelű van benne. Így érték el ezt a megfelelő íz, és aroma anyagot. Ezt az összeállítást nagyon kedvezően fogadták a borkedvelők, és mondhatjuk, hogy a legkeresettebb, és a legjobban fogyasztott fehér borunk a Dry by Tokaj. Ha megszagoljuk a bort, érezhetünk benne egy nagyon finom, könnyed gyümölcsösséget, kicsit zöld az illata, azaz frissességet áraszt, és az ásványosság mellett zöldalma illat jön át, és körte.

A Tokaj Canada borait bemutató sorozatunkban most a Dry by Tokajról olvashatnak, Joseph Safian sommelier mutatja be Önöknek Kanada egyik legfinomabb import fehér borát.

– Mit kell tudnunk a Dry by Tokajról?

– Mit ajánlanál ehhez a borhoz? Mit fogyasszunk hozzá?

– Szoktam ajánlani a vendégeknek, hogy zsírjában lesütött libamájjal próbálják ki a Dry by Tokajt, mert itt az ellentétek fognak kijönni. De ajánlhatjuk csirkéhez, ajánlhatjuk fácánhoz, de bármilyen fehér mártásban készült főételhez bátran fogyasszák! Kedves egészségükre!

Joseph Safian sommelier

Bánfalvi Laura, Czibolya Kálmán, KCSP ösztöndíjasok

Grimasz—Fujkin sarok

‐ Anyu, a nagymama is jegesmedve volt? ‐ Igen, és az anyukája is és az ő anyukája is. Mi mindig jegesmedvék voltunk.

18

‐ Akkor nem értem miért fázok én ilyen rettenetesen?...

MAGYAR ÉLET 2017. FEBRUÁR

Szent László a Kárpátmedencében

Új Legendárium születik

Bizonyára sok gyermek zárta szívébe az elmúlt pár év alatt a Székelyföldi Legendárium hőseit, történeteit, sokan lapozgatták a kötetet, böngészték a térképet, játszták újra meg újra a társasjátékot. A székelyudvarhelyi alkotócsapat – szokásához híven – 2017‐et is rengeteg új ötlettel és folyamatban levő munkával kezdi. Számukra az idei esztendő első „termése” a hamarosan kiadandó Szent László Kárpát‐ medencei Legendáriuma lesz, amelyről Fazakas Szabolccsal, a szerteágazó Legendárium‐projekt ötletgazdájával, elindítójával beszélgettünk.

– Számos történész és néprajzi szakember is közreműködött ebben a Kárpát‐medence minden részéből. Partnerünk volt többek közt Jánó Mihály művészettörténész, aki a freskókkal kapcsolatos ismeretanyagot ellenőrizte, illetve Vetési László református püspöki referens is segítette munkánkat. A könyv elkészítéséhez felhasználtuk a témában fellelhető szakirodalmat is. A könyv szövegét Gyöngyössy János történész‐ grafikus állította össze, ő és Kovács Zsigmond készítette el azt a térképet is, amelyen a Szent Lászlóhoz kapcsolódó települések, emlékek mind megjelennek. Munkánkat a Bethlen Gábor Alap támogatta.

– Kikhez szól elsősorban a Szent László Kárpát‐medencei Legendáriuma?

– Főként a gyermekekhez. Éppen ezért a könyv gerincét is egy mesebeli jelenet képezi: Zete találkozik Szőrmanóval (aki a grafikusunk karikatúrája), és ő vezeti be a székely kislegényt a Szent László‐legendák világába, ő vezeti végig a Kárpát‐ medence érintett településein, és ő szolgáltatja a történelmi adatokat is. Zete és Szőrmanó történetét Muszka Sándor író‐ költő írta. A kötetet az én ötletem alapján Nagy Koppány Zsolt szerkesztette. Az illusztrációkat Gyöngyössy János készíti, megjelenítve a fennmaradt freskókat, néhol kiegészítve azokat a mai tudományos ismeretek szerint. A rajzok dinamikusak, a gyerekek számára élvezhetők lesznek.

– Mikor ismerheti meg közelebbről a marosvásárhelyi közönség az új Legendáriumot?

facebook.com/legendarium.ro

– Szent László‐év van az idén. Gondolom, nem véletlen egybeesés, hogy éppen most készül el új kiadványotok.

Már tavalyelőtt nekifogtunk ennek a munkának, és amint a nyáron tudomásunkra jutott, hogy 2017 Szent László‐év lesz, felgyorsítottuk a könyv szerkesztését, a térkép összeállítását. A Kárpát‐medence Szent László‐legendáit tartalmazó gyűjtemény jelenleg grafikai szerkesztés alatt áll, és várhatóan februárban jelenik meg.

– A könyvet februárban tervezzük bemutatni, és nyitottak vagyunk a marosvásárhelyi meghívásokra is. A marosvásárhelyiek számára egyébként a nyáron megnyíló Mini Erdély Parkban is tartogatunk érdekességet: látható lesz majd a vásárhelyi zenélő kút, amely zenélni is fog.

A Mini Erdély Parkra egy következő beszélgetésben visszatérünk.

– Mit tartottatok leginkább szem előtt a könyv szerkesztése során?

– Azt, hogy átfogó képet adjunk a köztudatban talán legerőteljesebben jelen levő szentünk legendaköréről. A kiadvány földrajzi helyszínekhez kötődően mutatja be az egyes térségek Szent László‐legendáit, beleértve többek közt a Kárpát‐ medencei templomok falain ábrázolt leányrabló kun történetét is. Az anyaggyűjtés során érdekes tapasztalat volt, hogy ezt a legendát mindenütt másként ábrázolták, így rengeteg változata maradt fenn. A könyvben ugyanakkor feltérképeztük a Szent László nevét viselő összes települést, amelyeket be is mutatunk, a hozzájuk kapcsolódó legendákkal együtt. Ezenkívül megjelenítjük a templomokban fennmaradt, Szent Lászlóhoz kötődő tárgyi emlékeket, mint például a freskókat és szobrokat.

– Kik segítettek a legendakör feltérképezésében?

facebook.com/legendarium.ro

Nagy Székely Ildikó, e‐nepujsag.ro

19

MAGYAR ÉLET 2017. FEBRUÁR

Oscar-díjra jelöltek egy magyar filmet

Megtörtént! Egy évvel a Saul fia diadala után megint Oscar‐díjra jelöltek egy magyar filmet. Deák Kristóf Mindenki című alkotása a legjobb élő szereplős rövidfilmek között került a legjobb ötbe.

Ebben a kategóriában korábban csak egyszer kapott jelölést magyar film, több mint fél évszázaddal ezelőtt.

Spielbergnek hordta a teát, most két lépésre van az Oscartól Deák Kristóf pont moziban volt, amikor megtudta, hogy kisfilmje a legjobb tíz közé került az Oscaron, a 34 éves rendező most olyan boldog, mintha elvitte volna a lottó ötöst. Spielberg alatt kezdte a szakmát, angliai egyetemen gyűjtötte a tudást, a Hacktionnel vált belőle igazi rendező, a Mindenkit pedig nagyon is tudatosan terelte az Oscar irányába. Elmesélte, hogy az örömhír bejelentése után pár órával már amerikai ügynökök bombázták levelekkel.

Magyar idő szerint kedden délután 14 óra 18 perckor kezdték el bejelenteni a 2017‐es Oscar‐jelöléseket Los Angelesben. A legjobb élő szereplős kisfilm kategória jelöltjeit. Az utolsó szamuráj‐ban nyújtott alakításáért Oscar‐jelölt Ken Watanabe konferálta fel, az öt jelölt egyike Deák Kristóf Mindenki című alkotása lett. Ebben a kategóriában eddig csak egyetlenegyszer kapott magyar film Oscar‐jelölést, 53 évvel ezelőtt Szabó István Koncert című vizsgafilmje.

Deák tizenkét epizódot rendezett az m1‐en sugárzott Hacktion című tévésorozatból, 2009 óta Angliában él, ahol elvégezte a University of Westminster rendezői mesterszakát. Sokáig szabadúszó vágóként dolgozott, 2014 óta rendezői munkákkal keresi a kenyerét.

A Mindenki rendezője, a 34 éves Deák Kristóf az Origónak mesélt arról, hogy amikor az első vetítéseken látta, milyen erős érzelmi hatást vált ki a filmje, tudatosan kezdett el dolgozni a stratégián, ami végül a mai Oscar‐jelöléshez vezetett.

Olyan fesztiváloknál próbálkozott például, amelyeken ha díjat nyer a film, azzal automatikusan jelölhetővé válik az Oscarra –a Mindenki két ilyen díjjal is bebiztosította magát. Deák arra is rámutatott, hogy a kisfilmek között nagyon sok a megrázó, lehangoló dráma, és a Mindenki azzal tudott kitűnni, hogy egy nagyon pozitív, felemelő film, sok zenével, ami lelkesíti a nézőket.

A 25 perces Mindenki főszerepeit két gyerekszínész, Gáspárfalvi Dorka és Hais Dorottya, illetve Szamosi Zsófia játssza. A Jászai Mari‐díjas Szamosi tíz évig volt a Pintér Béla Társulat tagja, szerepelt az Átok és a Terápia című tévésorozatokban, de olyan filmekből is emlékezhetünk rá, mint az Állítsátok meg Terézanyut!, a Lora, Az éjszakám a nappalod, valamint A martfűi rém, amiben az ártatlanul elítélt férfi testvérét alakította.

A kilencvenes évek elején játszódó film történetét így foglalta össze Deák Kristóf író‐rendező az Origónak adott interjújában: „Van egy kislány, új iskolába kerül, amiben eleinte nincs sok öröme, de bekerül a kórusba. Lehet, hogy nem ő a legjobb, de nagyon szeret énekelni. Igen ám, de a kórusvezető néni meg nagyon szeret díjakat nyerni, fesztiválokra járni, úgyhogy az első adandó alkalommal megkéri ezt a kislányt, hogy inkább csak tátogjon a kórusban, mert akkor mindenkinek jobb lesz. És innen indul a probléma.”

Deák Kristóf 1982‐ben született – abban az évben, amikor először nyert Oscar‐díjat magyar nagyjátékfilm (Szabó István Mephistó‐ja). Első filmes munkáját 2005‐ben, Steven Spielberg részben Magyarországon forgatott München című történelmi drámájában kapta. A vágóstábban dolgozott egy hétfős asszisztenscsapat tagjaként, nyersanyagot tekercselt, csapózott, és hordta a koffeinmentes teát Spielbergnek, aki kétszer még köszönt is neki.

20

Harmincnégy évével Deák Kristóf az Oscar‐díjra jelölt magyar filmek rendezői közül a harmadik legfiatalabb: Szabó István 26 éves volt a Koncert jelölése idején, Jankovics Marcell pedig négy hónappal volt fiatalabb, mint Deák most, amikor a Sisyphus című animációs kisfilmje a legjobb ötben szerepelt az 1976‐os gálán.

A Mindenki a tizenhatodik magyar film, amit Oscarra jelöltek. A díjat eddig háromszor hoztuk el: 1981‐ben Rofusz Ferenc A légy ‐gyel, egy évvel később Szabó István a Mephistó‐val, tavaly pedig Nemes Jeles László a Saul fiá‐val.

Oscar‐díjra jelölt magyar filmek 1964 ‐ Koncert 1966 ‐ Nyitány 1967 ‐ Részletek J.S. Bach Máté passiójából 1969 ‐ A Pál utcai fiúk 1975 ‐ Macskajáték 1976 ‐ Sisyphus 1979 ‐ Magyarok 1981 ‐ Bizalom 1981 ‐ A légy (megnyerte) 1982 ‐ Mephisto (megnyerte) 1984 ‐ Jób lázadása 1986 ‐ Redl ezredes 1989 ‐ Hanussen 2007 ‐ Maestro 2016 ‐ Saul fia (megnyerte) 2017 ‐ Mindenki

A frissen Oscar‐jelölt magyar kisfilm a Médiatanács Magyar Média Mecenatúra programjának támogatásával készült, operatőre a Karlovy Varyban díjazott Szerdai gyerek‐et is fényképező Maly Róbert volt, a zenéjét Balázs Ádám szerezte, akinek egy száma (a Malek Miklóssal közösen írt Tell Me Girlfriend) a Jóbarátok című amerikai tévésorozat egyik részében is felcsendült.

Legközelebb február 27‐én hajnalban szurkolhatunk a Mindenki csapatának, akkor rendezik meg ugyanis a 89. Oscar‐gálát a Los Angeles‐i Dolby Theatre‐ben.

Varga Ferenc, origo.hu

MAGYAR ÉLET 2017. FEBRUÁR

Hazádnak rendületlenül – Az állampolgár Ez nem egy menekültfilm! Talán az első és legfontosabb mondat, amit le kell írni Az állampolgárral kapcsolatban, a legnagyobb erőssége ugyanis pont ebben rejlik. Vranik Roland filmje egy különös háromszöget mutat be, ahol különböző figurák kénytelenek együtt élni és valahogyan összehangolni a vágyaikat. A konfliktusok az eltérő célokból, megoldási utakból és jellemvonásokból fakadnak, melyeket a különféle kulturális beidegződések, az otthontalanság érzése és a közömbös hatalom packázásai tovább mélyítenek. Az állampolgár éppen ezért beszélhet érvényes módon egy aktuális helyzetről, mert a három főszereplő, Wilson, Mari és Shirin drámája bárhol, bármikor hiteles.

Egy végletekig átpolitizált, fekete‐fehér ellentétpárokra degradált, tudatosan hiszterizált közbeszédben igen könnyű elveszíteni a megfelelő fókuszpontokat. Az ember az egyik vagy másik oldal felé hajlik és minden újabb információt, véleményt, elemzést átszűrve fogad be, vagy elege lesz az egészből és szép lassan elzárkózik a kérdéstől. Ahhoz, hogy egyáltalán eljuthasson a nézőhöz, Vranik Roland filmjének ilyen falakat kell áttörnie és meggyőzni a közönséget, máshogyan is lehet beszélni arról, amivel más csatornákon nap mint nap bombázzák. Az állampolgár mindent megtesz a cél érdekében és ezt a nem éppen egyszerű feladatot rögtön az első pillanatban véghez is viszi.

A film a plakáton is látható képpel nyit és ezt az emberi nézőpontot végig tudatosan megtartja. Nem menekülteket, befogadókat és gyűlölködőket mutat meg, hanem átélhető emberi sorsokat, dilemmákat, döntéseket. A sajnálatos paradoxon ebben az esetben éppen az, hogy ha a néző nem retten vissza a témától és a kérdéskörhöz tapadó kellemetlen előítéleteitől, egy olyan árnyalt történettel gazdagodhat, mely elegánsan és okosan kerüli az elrettentő sztereotípiákat. Igen, az állampolgár helyszíne a mai Magyarország, az egyik szereplő egy afrikai férfi, a másik pedig egy iráni nő. Ezek kulcsfontosságú, de korántsem nélkülözhetelten elemei a filmnek: nem feltétlenül kell itt és most élnünk ahhoz, hogy értsük. De igazán akkor fogjuk érezni és értékelni, ha közben magunkra ismerünk.

Vranikot leginkább az a folyamat érdekli, mennyire válik kiszolgáltatottá az ember az idegen környezetben és hogyan próbál meg valamiféle otthont teremteni egy ilyen világban.

Wilson életében segítőkész, jóságos, mogorva, rasszista, ignoráns vagy épp kedves emberek bukkannak fel, de a helyzetét a maga összetettségében senki, még a szerelme sem érezheti át. Az állampolgár ezt a törvényszerű, áthidatlhatatlan különbözőséget hol humorosan, hol tragikusan ragadja meg, ezzel is látványosan aláhúzva az egyszavas címkék olcsó hazugságait. Nincsenek tételmondatok, helyesnek kikiáltott megoldások, csak egymással ütköző nézőpontok, ilyen és olyan emberek. Ezért nagyon jó, hogy a párbeszédek jól vannak megírva és Vranik a megfelelő színészekre bízta a feladatot.

Nincsenek fárasztó manírok vagy felesleges körök, csak legjobb értelemben vett közvetlen, hétköznapi realizmus.

Az idősödő biztonsági őr és a férjétől elhidegült tanárnő finoman elővezetett szerelmi történetén keresztül a film kiválóan ragadja meg az idegenség komplexitását. Hiába szerelmes Mariba és boldog, Wilson az illegálisan itt tartózkodó Shirinnel érezhet csak valódi lelki rokonságot, amit viszont épp Mari nem érthet meg. A kör bezárul, egy ilyen nehéz helyzetből kiutat találni akkor sem egyszerű, ha a körülmények egyébként tökéletesek. Ha a kafkai bürokrácia helyett a tiszta és átlátható szabályok mentén kellene boldogulnia egy (leendő) állampolgárnak, talán nem lenne teljesen lehetetlen otthonra lelni egy (másfajta) országban. Mert hiába jófej a sarki hentes, hiába lesz valaki a hónap dolgozója és talál rá a szerelem, a végső szót a hivatal mondja ki. Akár migráns, be‐ vagy kivándorló, menekült az ember, akár csak szeretne valahogyan boldogulni és haszosnak érezni magát a társadalomban. Mert ugye ez nem egy magyar menekültfilm, hanem valami több, érdekfeszítőbb és izgalmasabb annál.

Huber Zoltán (Az írás eredetileg a filmvilag.blog.hu oldalán jelent meg.)

21

MAGYAR ÉLET 2017. FEBRUÁR

A hagyományos Rákóczi Bál - 2017

A Rákóczi Bál fővédnökei Justin Trudeau Kanada miniszterelnöke, Kathleen Wynne, Ontario miniszterelnöke, Dr. Ódor Bálint Magyarország kanadai nagykövete, Dr. Szabó Stefánia nagykövet‐torontói magyar főkonzul voltak, díszvendégei pedig Demeter‐Pintér Mariann, Magyarország gazdasági attaséja és Kiumas Rezvanifar, a Kanadai Nemzetiségi Médiaszövetség elnöke.

Justin Trudeau kanadai miniszterelnök levélben üdvözölte a résztvevőket, kiemelve a hatvan évvel ezelőtti, az 1956‐os forradalmat követően érkezett magyarság hozzájárulását Kanada fejlődéséhez. Dr. Ódor nagykövet köszöntőjében pedig a kettős évforduló jelentőségére is figyelmeztetett, amely összeköti a multikulturális Kanadát a nemzeti identitását szabadon élhető magyar diaszpórával.

Balról jobbra: Kontra Tamás, Perényi Csilla, Dr. Papp Klára, Király Ilona, Ayklerné Papp Zsuzsa, Dr. Szabó Stefánia, Dr. Diósady Levente, Dr. Ódor Bálint, Diósady András

„Elindultam az úton, az utamon – az elfogadás felé…”

(Katona Veronika, Kárpátalja)

A minden évben Torontóban megrendezésre kerülő Rákóczi Bál történelmi jelentőségű. Nemcsak azért, mert az immár szinte háromnegyed évszázada alakult Rákóczi Alapítvány fő célkitűzését következetesen teljesítve segíti a bármely világrészen élő magyar ifjúság továbbtanulását, hanem azért is, mert egyedülálló mozgalmat indított el és példaértékűvé teljesített ki: a Magyarságismereti Mozgótábort.

23 esztendővel ezelőtt, amikor Ayklerné Papp Zsuzsa ismertette a torontói magyar közösséggel a tábor ötletét, még maga sem hitte volna, hogy mára nemzedékek életét változtatja meg ezzel a programmal. Akkor, amikor az Aykler‐házaspár személyes tapasztalatként élte meg azt a nagyfokú elszigeteltséget, amelybe kényszerült Trianon következtében a kárpát‐medencei elcsatolt területek magyarsága – és amelyet tetézett a kommunizmus kitermelte anyagi nyomor ‐, eldöntötte, hogy tesznek valamit az ott élő, jövőtlen ifjúságért. És tettek! Az eredményről nemcsak az erdélyi, fel‐ és délvidéki, kárpátaljai és kanadai résztvevők megható vallomásai tanúskodnak, hanem az idei bálon tartott vetítéses előadás is. Ennek szövegét a Rákóczi Alapítvány ifjú újonnan beválasztott ügyvezető alelnöke, Diósady András írta. A tökéletesen szerkesztett, professzionális beszámolóban nemcsak a Magyarságismereti Tábor mozzanatait ismerhettük meg, hanem a résztvevő fiatalok megható összefogását is, akik gondolkodás nélkül adományozták lábbelijüket és szeretetüket az arra rászoruló társuknak. Talán itt kell kiemelnünk a Program eddig soha nem említett egyik nagy jelentőségét: a nemzeti érzés és szolidaritás elmélyítését a kanadai fiatalokban, akik talán a táborban értették meg, hogy valójában mi is az anyagi szegénység, mi is a nemzetiségi nyomor, amelyből annyi lelkes és tehetséges fiatal érkezett az anyaországgal ismerkedni. És mi az a lelki gazdagság, amely határok fölött átívelve összeköt minden jó szándékú magyart!

22

Az est programvezetői, Diósady András és Tóthfalusy Zsuzsanna, remekül teljesítették feladatukat, amiért külön köszönetet mondott Aykler‐Papp Zsuzsa elnökasszony, a közönség pedig vastapssal jutalmazott. Dicséretet érdemel a többi, Torontóba rendelt KCSP ösztöndíjas és az Aykler cég alkalmazottjai is, akik a házigazda szerepkörben segítették a rendezvény sikerét.

A Magyarságismereti Mozgótábor programjának megható bemutatása mellett a Bál másik fénypontját a Rákóczi Elismerés átadása jelentette. A magyarság hírnevének emeléséért, a magyar közösségekben való részvételért, az ifjúság neveléséért ebben az évben kitüntetésben részesült Király Ilona költő, Kontra Tamás volt katonatiszt és önkéntes cserkészvezető, Dr. Papp Klára egyetemi professzor, valamint Perényi Csilla, a Szent Erzsébet hétvégi Magyar Iskola igazgatója. A meghatott kitüntetettek laudációját a két műsorvezető olvasta fel, a diplomákat pedig Aykler‐Papp Zsuzsa elnök, Dr. Ódor Bálint nagykövet, Dr. Szabó Stefánia nagykövet‐főkonzul, Dr. Diósady Levente professzor, a Rákóczi Alapítvány alapító tagja nyújtotta át nekik.

Az est vendégei a Kodály Együttes gyönyörű táncát csodálhatták meg, amely a magyar lakta területek táncművészetének sokszínű gazdagságát is érzékeltette. A pezsgős – Martini‐s ‐, illetőleg Manhattan‐fogadással kezdődő elegáns bál a finom, magyaros vacsorával és a magyar borokkal nem öncélú, csupán szórakoztatást jelentő esemény volt! Az est, amelyen a talpalávalót ifj. Magyar Kálmán zenekara szolgáltatta, teljes bevételével ezúttal is a Magyarságismereti Mozgótábort támogatja. A Rákóczi Alapítványnak ezt a nemes célkitűzését támogatják a nagylelkű adakozók, akik a csendes árverés és a tombola tárgyaival, valamint pénzadományokkal járultak hozzá ahhoz, hogy az évtizedek óta elindult program tovább folytatódjék. Mert muszáj folytatódnia, hiszen a volt résztvevők, immár a Rákóczi‐családi kör tagjai, ilyen levelekben írják le életre szóló élményeiket: „A Rákóczi Alapítvány lehetőséget nyújtott, hogy Magyarország legszebb és legfontosabb részeit megismerjem, olyan helyekre eljussak, ahol még soha nem jártam és nem is lett volna alkalmam eljutni… Most már elmondhatom, hogy az egész Nagy Magyarország területen vannak barátaim. Ezáltal sokkal többnek érzem magam, hiszen megtudhattam, hogy egyes

MAGYAR ÉLET 2017. FEBRUÁR

vidékeken hogyan is élnek, mennyire nehéz a sorsuk. A szókincsünket is összehasonlítottuk és egymásnak tanítani próbáltuk nyelvjárásaink szavait… egyszerre annyi szeretet ért bennünket, hogy a pozitív feszültség ki kellett hogy törjön belőlünk… a pályázatom benyújtásakor még csak nem is gondoltam, hogy 10 nap alatt ennyi élményben lehet részem, hogy ez a közösség ennyire összetartó lehet… Köszönöm szépen, hogy ennyire széppé varázsolták a nyarunkat…”

(Talpa Diana, Ozsdola, Erdély). Dancs Rózsa A fotókat a Kanada Magyar Képek Televízió munkatársa készítette, Sándor László

Beszélgetés a Kovács házaspárral

Amikor megkértem a Kovács házaspárt, hogy üljünk le egy beszélgetésre, ők szívesen beleegyeztek, habár György megjegyezte, hogy náluk talán vannak érdekesebb emberek a torontói magyar közösségben. Mint mondta, ők egyszerű emberek és egyszerű a családi történetük is.

magát: volt kertész, volt szállító‐fuvarozó. 2000‐ben visszament Magyarországra és akkor ismerte meg jövendőbeli feleségét, Évát, aki ugyanabból a nyírségi faluból, Magyból származott, mint ő. Aztán az eljegyzés után kihozatta Évát szponzorálás útján Kanadába. 2003‐ben volt a szentségi esküvőjük Máriapócson, a Nagytemplomban. A Szűz Anyától kért segítséget, hogy szándékai valóra váljanak. Ezért is nevezték első lányukat Máriának, aki ráadásul szeptember 8‐án, a Szűzanya napján született. Második lányuk az édesanyjuk után kapta az Éva nevet. A két idősebb leány Magyarországon született, mert Éva asszonynak könnyebb volt ott ellátni az anyai teendőket. A harmadik leányzó már Kanadában született 2005‐ben. Ő az Ilona nevet kapta, mivel György édesanyját és nővérét is így hívják.

A szponzorálás bürokratikus útvesztői és a családalapítás kezdeti nehézségei után Kovácsék élete rendeződött. György már tíz éve dolgozik az építkezésben mint szigetelő. Éva pedig a családot látja el és a gyerekekkel otthon foglalkozik. Ő készíti fel a lányokat a legjobban a magyar tanulásban.

– Önöknek mit jelent a magyar közösségben való részvétel kiemelve a magyar iskola szerepét?

– A gyerekeinket szeretnénk megtanítani a magyar kultúrára, írásra, beszédre, – kezdi György – hogyha Magyarországra jutnak, tudjanak kommunikálni. Marika már volt otthon, és a nyáron tervezzük, hogy Éva elmegy kis Évivel. …De jó, hogy van itt magyar iskola, hála Istennek és Önöknek is, hogy itt van igen szép tanítás… Aztán a gyerekek táncolnak a Kodályban, most csak Marika, de a két kisebb jövőre. Rendszeresen járunk a templomba, ahova tartozunk, járunk ünnepélyekre, különböző összejövetelekre, piknikekre nyáron, Cifra táborba. Tartjuk a kapcsolatot magyar családokkal, akikkel rendszeresen összejárunk. Az ember próbálja azt adni, amit érez. Tisztelem az országot, ami befogadott, mert itt lehet emberré válni annak, aki akar, de mi mégis magyarok vagyunk.

Kovácsék évek óta rendületlenül hozzák három szép leánygyermeküket a Szent Erzsébet Magyar Iskolába. Pontosan 11 éve járnak ebbe a közösségbe, amióta legidősebb lányuk, Mária, elkezdte a középső óvodát. Szombatonként a tornateremben ott látjuk a Kovács szülőket a reggeli sorakozónál és köszöntőnél. Halljuk Kovács apuka zengő hangját, amint a reggeli imát velünk mondja és a Himnuszt velünk énekli. De a templomi iskolai misékre is elkísérnek bennünket. Ott vannak az iskolai rendezvényeken és az egyházközség eseményein.

György 1991‐ben jött ki Kanadába miután Olaszországban is tartózkodott egy ideig. Magyarországot politikai okok miatt hagyta el, főleg mivel jogtulajdont vettek el tőle és a családjától. Tehetős családból származott, de a földet és cséplőgépet elvették a kommunista rendszerben. Lehetetlenné tették számára, hogy a kitanult vadász és vadtenyésztői hivatását gyakorolja. Először 26 évesen jutott útlevélhez.

Kanadában az első évek sok nehézséggel és küszködéssel teltek.

György megpróbált mindenféle munkát, hogy fenntartsa

– Miben tudja egy itteni magyar szülő támogatni gyermeke nyelvi ápolását és a közösségi munkában való részvételt?

– Otthon fontos, hogy magyarul beszéljünk, – veszi át a szót Éva – mi nem engedjük ezeket a mai torz meséket. Mi a magyar népmeséket nézzük, a Ludas Matyit, és meséket Mátyás királyról.

György hozzáteszi, A magyar mesevilág olyan gazdag, hogy a világon ilyen szinte nincs, olyan egyedülálló. A gyerekek nem hallgatják a mostani sztárokat. Olyan jó érzés volt hallani, amint a 14 éves Marika lányom kijelentette, hogy ‘apuka, a magyar történelmet szeretem a legjobban.’ Mi szentmisére járunk és az a legfontosabb, hogy próbálunk Isten‐közelben maradni.

Nagyon fontos a hit, különösen a mai világban, amikor a fiatalok nagyon eltávolodnak Istentől.

– Mit vár el a gyermekeitől, hogy ők mit vigyenek tovább az ő gyermekeiknek? – kérdezem Györgyöt.

– Azt szeretném, hogy minél tovább maradjunk együtt, amíg lehet, mint család, maradjunk együtt örökre. Mégha elmennek is a lányok messzire, tanítsák ők is magyarra a gyerekeiket.

Tanítsák meg nekik a magyar kultúrát, hogy megértsék a 23

MAGYAR ÉLET 2017. FEBRUÁR

gyökereiket, és talán így színesebb lesz az életük.

– Van‐e egy különleges élménye, családi története a bizonyára sok közül, amely arról szól, hogy jól jön az, ha az ember beszél magyarul?

– Gyönyörűen visszatükröződött amikor Máriával voltam Magyarországon az, – mondja György – hogy Mária mindenkivel megtalálta a kapcsolatot. Szerényen, de ugyanúgy beszélt magyarul, mint a többiek. Órákig is elbeszélgettek. Élmény az is, amikor segíthetünk a templomnál és idősekkel beszélgetünk.

Majd a beszélgetésünk végén György hozzáfűzi: Mint család, továbbra is maradjunk együtt szeretetben. Ha valaki még kíváncsi ránk, a templomnál megtalálnak bennünket minden vasárnap. Istenbe nem lehet beleunni. Ezt üzenem a fiataloknak és a családoknak is. Sándor Ilona

93 nap alatt a Föld körül – célba ért Fa Nándor!

Fa Nándor a pályafutása csúcspontjának nevezte, hogy 63 évesen 93 nap alatt teljesítette a Vendée Globe szóló földkerülő vitorlásversenyt, s a nyolcadik helyen ért célba.

“Egyben vagyunk szerencsére, én is és a hajó is, bár a hajón a fáradás jelei mutatkoznak, egy 28 ezer mérföldes út során elhasználódik a kötélzet, az elektronika. Az én lelkemben viszont hatalmas felszabadultságot okozott a fogadtatás, a sok ember, olyan pozitív élményeket élek át, amilyeneket eddig nem” – nyilatkozott az MTI‐nek a magyar hajós már a partra szállás és a szervezők részére adott első kötelező ünneplés, valamit a színpadi megjelenés után. Fa Nándor kisebb táncot járt a pódiumon, a nézők tapsa és éljenzése közepette.

Fa Nándor úgy értékelte, a mostani teljesítmény pályafutása csúcspontja.

“Van egy‐két dolog, amire rendkívül büszke vagyok. Az egyik, hogy 100 napon belül célba értem, ez a 93 nap nagyon jó. A másik, hogy az árbócot nem kellett javítani, egyszer sem kellett megmásznom, s ezt az árbócot én készítettem. A harmadik, hogy a hajótestnek semmi baja, megbízhatóan teljesített. És persze ott a nyolcadik hely. Előzetesen azt mondtam volna, ha a 15 között végzek, az már nagyon jó eredmény. Ehhez képest a nyolcadik hely extrém jó.” – fogalmazott a székesfehérvári sportember, utalva arra, hogy új generációs, többek között a 24

sebességet jelentősen növelő támasztóuszonnyal felszerelt vitorlásokkal – az első négy helyen ilyen hajó végzett – kellett felvennie a versenyt.

Az MTI‐nek arra a kérdésére, hogy gondolkozott‐e már a folytatáson, azt mondta: “az agyamban már összeállt egy új hajó virtuális terve”.

“De azt a hajót már nem fogom megépíteni. A mostani út annyi energiát emésztett fel, hogy csoda, hogy volt bennem ennyi.” – válaszolta Fa Nándor, aki 63 évével a verseny korrekordere lett, ennyi idősen még senkinek sem sikerült végigvitorláznia a Vendée Globe‐ot.

Fa Nándor a hazai fejlesztésű és építésű Spirit of Hungary‐vel 93 nap 22 óra 52 perc és 9 másodperc alatt vitorlázta körbe a bolygót – ez a legjobb földkerülő eredménye. A 27 850 mérföldes (50 130 kilométer) távot 12,35 csomós (22 km/óra) átlagsebességgel teljesítette.

Fa Nándor a harmadik Vendée Globe‐ján indult, amelyen a feladat egyedül egy 60 lábas (18 méteres) hajóval, kikötés és külső segítség nélkül körbehajózni a Földet. Az 1992/93‐as menet során a legjobb nem franciaként ötödik helyen ért célba 128 nap után. magyartermekonline.hu

MAGYAR ÉLET 2017. FEBRUÁR

Auto, Property Life and Business Insurance 958 Broadview Avenue, Suite 202 Toronto, Ontario M4K 2R6

Tel: 416‐461‐0764 Fax: 416‐461‐0448 info@heinsooinsurance.ca www.heinsooinsurance.ca 25

MAGYAR ÉLET 2017. FEBRUÁR

A világ leghíresebb sonkái

A modern élelmiszer előállítás már kevésbé évszak és szezonfüggő, a karácsonyi hal és húsvéti sonka dömpinget leszámítva szinte egész évben folyik a húsüzemekben az adott alapanyagok így a sertés feldolgozása is. Szerencsére azonban Magyarországon ismét elterjedt és egyre nagyobb divatja van a hagyományos háztáji disznóvágásnak, vagy ahogy régen nevezték, disznótoroknak. Korábbi lapszámainkban már részletesen írtam erről a tipikusan magyaros hagyományról, a disznóölésről, feldolgozásról, beleértve a füstölést is. Így február közepére a disznóvágások zöme már lezajlott, a szalonna, sonka, kolbász már füstölődik vagy túl is van rajta és a kamrában lógva száradnak, érlelődnek, várnak a közelgő húsvétra. A füstölt „disznóságok” királya kétségkívül a sonka és a magyaroknak a sonkakészítésben óriási rutinja van, így majdnem páratlannak nevezhetjük ezt a különleges finomságot.

De csak azért majdnem páratlannak, mert a világ más részein is készülnek a miénkre többé‐kevésbé hasonlító sonkakülönleges‐ ségek.

A magyar hagyományokban is kiemelt szerepe van a sonkának.

A húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe, de a valláson kívül a tavaszvárás, a tavasz ünnepe is. A húsvétnak megvannak a hagyományos ételei, a bárány, a tojás, a kalács és legfőképpen a sonka. A gasztronómiai lexikon ezt írja: A sonka olyan állat combjának a húsa, amelyet levágásra nevelnek, általában azonban csak a disznó lábából származó húst nevezik így.

A sonka, mint olyan, tág fogalom, több műfaj összefoglaló neve.

Alapvetően a hústartósítás egyik tradicionális módja.

Alaptípusai a füstölt‐főtt, a füstölt és a levegőn szárított. Bár hagyományai vannak a magyar sonkakészítésnek is, világviszonylatban azonban mégis a sózott, szárazon érlelt sonkák a legmagasabbra értékelt, legismertebb fajták.

Következzen néhány ország, ahol a sonkakészítésnek évszázados tradíciói vannak.

Csehország: Prágai sonka, pácolt füstölt‐főtt, jellegzetessége, hogy a húst zsírral és bőrrel együtt pácolják, tehát kissé zsíros, nedves állagú. Mivel nem eredet védett, számos országban gyártják eltérő fűszerezéssel és füstöléssel.

fajtát szintén csak sózzák és minimum 12 hónapig szárítják.

Ennél a sonkánál a körmöt is rajta hagyják, a hús nem szárad ki annyira, nedvesebb, kissé zsírosabb marad. A prosciutto Toscana jellemzője, hogy nem csak sót, hanem borsot és fokhagymát is használnak az ízesítéshez. Jellegzetesen mély, testes, sós ízű. Az olasz sonkák közül a negyedik jelentős típus a Norica, amit Umbria tartományban készítenek. Hagyományosan ez a térség számít az olasz sonkakészítés őshazájának.

Spanyolország: Két nagy márka létezik a spanyol sonkaiparban, a Jamon Serrano és a Jamon Iberico. A serrano sonka fehér, az iberico fekete ibériai félvadsertésből készül. A Jamon Serranon belül három minőségi kategória található. A Bodega érlelése 9‐12 hónapig, a Reservaé 12‐15 hónapig, míg a Gran Reservaé minimum 14 hónapig tart. Maga a serrano kifejezés egyébként hegyit jelent, onnan ered, hogy régen hegyi szélcsatornákban száradtak a sonkák. Ma már a legtöbb sonka szabályozható hőmérsékletű és páratartalmú szárítókban készül, száradásukat nem bízzák a véletlenre. A Jamon Iberico egy magasabb kategória, amely kizárólag a fekete iberiai sertésből készül (ez pata negra). Itt is három csoportot különböztetünk meg. A legalacsonyabb fokozat a De Cebo, ez meghatározott gabonán tartott sertésből készül. Magasabb minőségű a De Recebo, a fekete lábú sertés fő tápláléka már a makk, kiegészítőként azonban – legfeljebb 30%‐ban kaphat ellenőrzött gabonafélét is (búzát, árpát, kukoricát). A legmagasabb szint pedig a Belotta, az állat már nem kap gabona‐kiegészítőt, legalább 3‐4 kiló makkhoz kell jutnia naponta, és szigorúan szabályozva van, hány sertés lehet egy hektárnyi területen. A spanyolok „jamoneroban” sonkatartóban tartják a sonkát, és vékony, hajlékony késsel vágják a hajszálvékony szeleteket.

Feltétlenül meg kell még említenünk az isztriai, a dalmát és a szlovén, szélben szárított sonkát, a prsut‐ot, ami az olasz mintát követi, és ahol a sós tengeri levegő kedvez a szárításnak. Igazi különlegesség lehet Kína leghíresebb sonkája, a füstölés nélkül készített Jinhua‐sonka.

Magyar parasztsonka:

Németország: A németek leghíresebb sonkája a Schwarzwaldi, magyarul Feketeerdei Sonka. Igen karakteres, erőteljes aromája van.

Idősebb, hízott, nemritkán 300 kg‐os sertésekből készül. A csontozott sonkát szárazon pácolják, kézzel dörzsölik bele a sót, majd saját levében forgatják. Hosszabb szikkasztás után füstölik friss fenyőfélék füstjén, hidegen. Részben ettől kapja sajátos ízét és színét, de fontos még, hogy szabad levegőn is szikkadjon, érjen. Elvárt tulajdonsága a szép zsírréteg. Európában ez a legtöbbet forgalmazott füstölt sonka.

Olaszország: Nagy súlyú fehér sertésből készül a Pármai Sonka, a prosciutto di Parma. Kizárólag sóval tartósítják és legalább 12 hónapig szárítják. A másik híres olasz sonka a prosciutto di San Daniele 26

Most pedig nézzük azt a sonkát, ami nálunk a húsvéti asztalra kerül, az igazi magyar parasztsonkát. Érdekes, hogy más országok étkezési szokásaiban nem találtam említést a mienkhez hasonló főtt húsvéti sonkáról. Lehet, hogy ez is

MAGYAR ÉLET 2017. FEBRUÁR

hungaricum?

Nálunk a családban sózással tartósítjuk a sonkát. Disznóvágás után vastagon bedörzsöljük a combot sóval, majd két‐három naponta forgatjuk – bocsánat apósom forgatja. Négy‐hat hét után – a sonka nagyságától függ – lemossuk róla a sót és két napig szikkasztjuk és mehet a füstre.

Krúdy Gyula „A húsvéti sódar titkai” című írásában Kiskerti urat faggatja „És milyen titka van a húsvéti sódarnak, hogy kifogástalan legyen? A salétrom és az idő – felelte Kiskerti. Én mindig erősen kenem be salétrommal, különösen a csontmelléken a húsvéti alkalomra szánt sódaromat. És már hat, de ha sódar nagysága elég tekintélyes, akkor nyolc hét előtt, farsangban gondoskodom róla, hogy a sódar elegendő időt tölthessen tennivalóiban. Tennivalói közé tartozik a salétromozás utáni napon, annak a pácnak a felvétele, amely marékszámra vett sóból, korianderből, borókamagból, sárga cukorból, darált fokhagymából, babérlevélből és öt‐hat fej vöröshagymából készült. – A sódar további élete, amikor hetek múltával a pácoló teknőből kikerül, már nem olyan érdekes, hogy sok mondanivalónk lehetne róla. Füstre megy,” nyilatkozta Kiskerti Úr. (Manapság talán a magyar háztartásokban már nem bonyolítják ennyire túl a sonkakészítést.)

Nincs húsvét sonka nélkül – tartja a mondás, de mit tegyünk, hogy a sonkánk igazán ízletes legyen, ne főzzük szét, ne legyen kemény, száraz. Én a sonkát nagyszombaton szoktam főzni, előző este beáztatom, és legalább kétszer lecserélem rajta a vizet. Lassú tűzön főzöm annyi óráig, ahány kilós a sonka, majd a főzőlében hagyom kihűlni. A főzőlevet lezsírozom és ebben főzöm meg a tojásokat. Vasárnap reggel szép szeleteket vágunk a sonkából – nem túl vékonyakat – és frissen reszelt tormával, kaláccsal, újhagymával, retekkel tálalom.

A magyar hagyományos sonka jelentőségét erősíti még az a nem elhanyagolható tény, hogy Bábolnán 2017. április 8‐9. között immáron a XI. Sonkafesztivált rendezik meg.

Természetesen Sonka Lovagrend is működik hazánkban, melynek weboldalán a következő célokat tűzték maguk elé: „A hagyományos árukat háttérbe szorította a tömeggyártás.

Már csak háztáji gazdaságokban maradtak meg a hagyományos termékek. 1990 után kisebb‐nagyobb húsipari cégek alakultak, melyek közül néhányan megpróbáltak a rég elfeledett receptek alapján gyártani.

2007‐ben megrendeztük az első Sonkafesztivált és 2008‐ban már érzékelhető igény volt a rendezvényre. A 2009‐es évben megalakítottuk a Magyar Sonkalovagrendet, hogy a Fesztivált továbbra is évente megrendezzük és elinduljon a megmaradt hagyományos sonkagyártók összefogása.

A sonka, mint hagyományos magyar termék olyan érték, melyet védelmezni, óvni kell, hogy megmaradhasson az utókornak, és a jelen kor is élvezhesse elődei tudományát, szokásait, ápolhassa annak fennmaradását.”

Barta László gasztronómiai előadásainak irodalmi forrásjegyzéke: Draveczky Balázs: Történetek terített asztalokról és környékükről Draveczky Balázs: Újabb történetek terített asztalokról és környékükről Váncsa István szakácskönyve Magyar Elek: Az ínyesmester nagy szakácskönyve Kövi Pál: Erdélyi lakoma Csemer Géza: Cigányok főztje Láng György: Klasszikus magyar konyha

Sólet recept

Hozzávalók 4 adagra

• füstölt sertés csülök: 2 kg • tarkabab: 0,6 kg • árpagyöngy: 0,12 kg • vöröshagyma: 1 nagyobb fej • fokhagyma: 6 gerezd • frissen őrölt bors: 10 – 15 szem • só: 1 kk (vigyázat, a csülök sós) • őrölt pirospaprika: 1 ek • zsiradék: 1 dl • hegyes‐erős paprika: 1 db • finomliszt: 3‐5 dkg • tojás: 4 db

A babot alapos mosás után áztassuk be előző nap. A csülköt is áztassuk be legalább 4 – 5 órára hideg vízben. A vöröshagymát vágjuk apró kockákra, pirítsuk meg a zsiradékon és tegyük rá az időközben jól lecsurgatott babot, a kisebb darabokra vágott csülköt (hamarabb megfő), az árpakását, a fűszereket (az őrölt pirospaprikát keverjük el a liszttel és így szórjuk a tetejére) is adjuk hozzá és engedjük fel legalább kétszeres mennyiségű vízzel, és óvatosan tegyük bele a hegyes‐ paprikát egészben, majd fedjük le és így főzzük kb. másfél órát. Amennyiben időközben szükséges a folyadékot pótoljuk. Ha elkészült az ételünk akkor nagyon óvatosan emeljük ki az erős paprikát nehogy szét menjen, (nagyon erős lesz) tegyük bele az alaposan megmosott tojásokat és főzzük meg. Ha megfőttek a tojások, szedjük ki, pucoljuk meg és tálaláskor tegyünk minden adag tetejére egy – egy hosszában negyedelt darabot.

Jó étvágyat kívánok!

Kádár Németh Matild mesterszakács – Roosevelt téri Halászcsárda

Borismeret: „vegyes rendelkezések” 2.

Előző cikkemben vegyes rendelkezések alcímmel olyan fontos, általános, információkat, ismereteket és persze szubjektív gondolatokat osztottam meg, melyek nehezen hozzáférhetőek, legalábbis tömören, közérthetően, nem akadémiai szinten megfogalmazva nehezen érhetőek el. Ezen ismeretek elsajátításához normál esetben sok évnyi szoros kapcsolatra van szükség a borokkal. Persze én sem ajánlhatok mást azoknak akik ráéreztek a borok ízére, mibenlétére és szeretnének elmélyülni a témában, mint hogy tessenek keresni a 27

MAGYAR ÉLET 2017. FEBRUÁR

kapcsolatot a minőségi borokkal, lehetőleg ne csak cikkeket olvasva, hanem a borszaküzletek polcain, a terített asztalok mellett és ha mód van rá olyan boresteken, borvacsorákon, borkóstolókon, ahol értő szakemberek mutatják be az adott pincészeteket és a kóstolásra kerülő borokat. Ebben a cikkben folytatom a megkezdett gondolatmenetet és további érdekes, hasznos alapismereteket igyekszem közreadni. Ezúttal a bor ajándékozásról és a palackok hosszútávú tárolásáról lesz szó.

Gyakran okoz fejtörést, ha bort szeretnénk ajándékba vinni ‐ manapság ez ugye divatos, elegáns dolog, tehát jó ötlet és erősen ajánlható ‐ és nem ismerjük a házigazdák ízlését, csak annyit tudunk, hogy szereti, szeretik a bort, vajon mit válasszunk a végtelennek tűnő kínálatból. De mielőtt megpróbálnék ehhez fogódzót nyújtani, fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy ha csak a lenti ajánlásokat betartja akkor már nem történhet nagy baj, hisz ha éppen nem is lesz pontos a találat, egy jó bor, pláne ha szakszerűen tárolják, (erről lentebb) előbb‐utóbb elfogy, legfeljebb nem a megajándékozottak, hanem azok vendégei fogyasztják el, vagy tovább ajándékozzák.

Látatlanban, a „célszemély” ízlését nem ismerve nem egyszerű a választás, de vannak szempontok, amiket ha figyelembe veszünk, nagyot nem tévedhetünk.

Ha férfinak vásárolunk bort, akkor mindenképpen száraz fehér, rose vagy vörösborban célszerű gondolkodni. A rose nagyon divatos, közkedvelt bortípus, általában a fehér és vörösbor kedvelők is előszeretettel fogyasztják. Nem véletlenül valahol a két típus között fél úton található. Ha tudjuk, hogy vörösboros, ráadásul értő borbarátot készülünk meglepni, valamelyest már könnyebb a dolgunk.

A típus eldöntése után következik a fajta, a borvidék és a pincészet kiválasztása. Kellő szakértelem nélkül ez sem egyszerű, talán a legbiztosabb, ha nem egy hipermarket polcai között tévelygünk, hanem ellátogatunk egy vinotékába, ahol jó eséllyel a borhoz értő eladó segítségünkre tud lenni, hogy ne nyúljunk nagyon mellé. Magyarországon szerencsére a borkultúra már olyan szintre fejlődött, hogy az átlagemberek is ha más nem hallomásból ismerik a legfontosabb borvidékeket és legalább néhány sztárborászt. Ha valaki a polcról egy jól hangzó borvidékről (Villány, Szekszárd, Eger stb.) egy ismert pincészet vörös borát választja, nagyot nem tévedhet. Ha már a vöröseknél tartunk, akkor érdemes a nevesebb világfajták közül válogatni, (Merlot, Pinot Noir, Carbernet Franc, Cabernet 28

Sauvignon) vagy telitalálat lehet egy szép cuvée, ami több fajta szépségét, erényét, ízvilágát egyesíti. A világfajtákat említettem fentebb, de Magyarországon ne zárjuk ki a versenyből az ismét divatba jött régi magyar fajtákat és viszonylag fiatal hazai nemesítéseket, melyeket neves pincészetek igazán figyelemre méltó minőségben termelnek. Ilyenek a pl. a Kadarka, a Kövidinka, a Juhfark, Cserszegi Fűszeres, a Nektár, stb. Ha valaki még tapasztalatlan, különösen legyen óvatos a népszerű turista célpontok környékén, mint pl. a Badacsony, vagy az Eger közeli Szépasszony völgye. A szép és korrekt borok mellett, az ilyen helyeken a turistáknak bizony sok hamis, vagy rossz minőségű bort is eladnak mindenféle cifra palackokban. Érdemes a palackon lévő díjakra is figyelni, hisz azok az adott tétel borversenyeken elért előkelő helyezéseiről tanúskodnak.

A borválasztásnál, ha nem ismerjük a megajándékozni szándékozott ízlését, a nemén kívül sokat számít az életkora. A fiatalok körében népszerűek a könnyed, üde, friss, gyümölcsös fehér, rose esetleg vörös borok.

A hölgyek esetében is szerencsés lehet ez a stílus választás.

Sokan, tévesen azt hiszik, hogy a hölgyeknek egy édes kései szüretelésű, esetleg egy tokaji aszú a legjobb választás. Ez, ha csak nem tudjuk pontosan, hogy az adott hölgy valóban szereti az édes borokat, akár még sértő sztereotípiát is sugallhat. Az édes, desszert borokkal tehát csak óvatosan, az édes vörösbort pedig az előző lapszámban részletesen kifejtett okok miatt tessenek elfelejteni, szigorúan tilos.

Végül egy elég biztos igazodási pont az adott palack ára. Az persze, mint az élet számtalan más területén sem feltétlenül igaz, hogy ami olcsó az biztosan rossz és ami drága az feltétlenül jó.

Alacsonyabb árfekvésben is kiváló borokat lehet találni, mert mondjuk egy fiatal, kevéssé ismert, feltörekvő borászat még kénytelen alul árazni borait, hogy minél hamarabb megismerjék. Ez fordítva is igaz, gyakran a márkát, a jól csengő nevet kell megfizetni. Egy bor legfontosabb ismérve az ár‐érték arány. Ezzel mérve vannak alul és felül értékelt borok, de ez már tényleg a haladók világa. Kezdőként, ajándékba, lehetőségeinkhez mérten a közép, felső‐közép árkategóriás palackok között érdemes válogatni. Hangsúlyozom, hogy nem lehet bombabiztos, minden esetre érvényes tippeket adni, ezért célszerű szaküzletben vásárolni, másrészt érdemes lehet kideríteni, hogy az ünnepelt milyen borokat preferál. Másrészt nem a világvége, ha éppen a házigazda Merlot kedvelő, de Cabernet Sauvignont kap ajándékba, pláne ha, valamelyik borász nagyágyú készítette.

Végül ismét hangsúlyozom, abból nem lehet nagy baj, ha a típust, fajtát éppen nem találtuk el, de ha egy borértőnek gagyit ajándékozunk, az tényleg ciki lehet. Ezt valamelyes szakértelemmel, vagy értő borkereskedő segítségével kerülhetjük el legbiztosabban.

A bort azért vesszük, kapjuk, hogy azt inkább előbb mint utóbb elfogyasszuk.

A kereskedelembe kerülő borok többnyire vagy friss, fiatal reduktív fehér, rose borok, amiket minőség romlás nélkül nem lehet hosszú távon tárolni. A nagyobb testű vörös borok akár több éves hordós és/vagy palack érlelés után, a borok beltartalmi értékük csúcsán kerülnek a polcokra. Az ilyen

MAGYAR ÉLET 2017. FEBRUÁR

tételek megfelelő körülmények között akár még évekig is tárolhatóak, nemcsak minőség romlás nélkül, de akár az ízek tökéletesedését is remélhetjük. Ahogy a szaknyelv fogalmaz, az ízek lekerekednek, harmonikusabbá, a savak, tanninok bársonyosabbá válnak, az elsődleges gyümölcsös ízjegyeket másodlagosak váltják.

Nehéz előre megmondani, hogy egy tételt meddig érdemes tartani, érlelni, pláne, ha csak egy palackkal van belőle. A gyűjtők, pincészetek könnyebb helyzetben vannak, hisz bizonyos időközönként bontanak egy palackkal és így könnyebben belövik az adott tétel életgörbéjének csúcspontját, ahonnan már csak romlik a minőség. Ez csak a legnagyobb fajták, legjobb évjáratai és a legkiválóbb borászok esetén képes elérni, vagy meghaladni az egy évtizedet.

A tárolásra érdemes kategóriába tartoznak még a tokaji borok.

Ha alapos okunk van a hosszú távú tárolásra, mert mondjuk neves évfordulókra szánjuk és meggyőződtünk róla, hogy jó eséllyel kiállja az idő próbáját, akkor már csak arra ügyeljünk, hogy megfelelőek legyenek a tárolási körülmények. Ha van egy jó klímájú pincénk, akkor arra figyeljünk , hogy fektetve tároljuk a palackokat, hogy a dugó ki ne száradjon, hisz ebben az esetben a kívánatos mértéknél több levegővel érintkezik a bor és az így létrejövő oxidáció idő előtt tönkreteheti a bort.

Ha nincs pincénk és nem kívánunk egy borhűtőre beruházni, akkor keressünk az épületben, lakásban hűvös, sötét helyet, de a manapság jellemző kánikulák légkondicionálás nélkül nem kedveznek a bortárolásnak.

A legrosszabb amit tehetünk és láthatunk rá példát bőven, hogy a nappaliban, a szekrény tetején állva őrizgetjük kincseinket.

A tokaji aszúk nagyságát bizonyítja egy friss élményem, melynek során egy hasonló szakszerűtlenül tárolt 27‐28 éves tokaji sort kóstoltunk három puttonyos aszúig és ha már bőven túl is volt a csúcsán, még mindig élvezhető volt.

A tárolás ettől függetlenül igen kényes kérdés, legyünk körültekintőek a hosszabb távú tárolásra szánt borok és a helyszín kiválasztásánál. Ami pedig a legfontosabb, ne érjen váratlanul bennünket ha a sok éve őrizgetett palackok élvezhetetlenekké váltak.

furmint a vezető fajta. Magyarországon jelenleg 3951 hektáron terem furmint, ebből 3800 hektáron Tokaj‐Hegyalján, de a fajta szinte mindegyik magyar borvidéken megtalálható már. A kormányzat a többi helyi szőlőfajtáról sem feledkezik meg, a hazai és a nemzetközi piacon azonban a fehérborok vannak túlsúlyban.

Magyar Enikő, a Wines of Excellence nemzetközi borpromóciós program projektigazgatója hozzátette: a 2017 ‐ Year of Furmint kampányt szerdán indították el az észak‐amerikai piacon, ehhez a kezdeményezéshez csatlakozott a magyar kormány is.

Beszámolója szerint azonban már a kampány indulása előtt, 2016 ősze óta 50 ezer palack mádi furmintot sikerült értékesíteni.

Balla Attila, a Vinum Tokaj International importőr, márka‐ és piacépítő cég elnöke kifejtette: három éven át a Magyar Turisztikai Ügynökséggel és az agrártárcával együttműködésben népszerűsítik a magyar borokat, kiemelten pedig a furmintot az Egyesült Államokban és Kanadában. A helyi kizárólagos forgalmazó szerint évi 36 millió palack száraz furmintra lenne igény az észak‐amerikai piacon, ennek Magyarország jelenleg 10 százalékát, három év múlva mintegy 30 százalékát képes teljesíteni.

Balla Attila arra is felhívta a figyelmet, hogy a The Somm Journal amerikai szakmai magazin legfrissebb száma is címlapján nyilvánította a furmint évének az idei esztendőt. A sommelier‐ szaklap hat oldalon át foglalkozik Tokajjal és a furminttal, többek között idősebb és ifjabb Szepsy Istvánt is megszólaltatva, de gasztronómiai kitekintést is nyújt.

Véleményük szerint a furmint "minőségorientált, egyedi, termőhely‐specifikus, és egy gasztronómiai szépség".

borespiac.hu

Horváth Zoltán

A Furmint évének nyilvánította 2017-et a kormány A cél, hogy felhívják a nemzetközi és a hazai piac, illetve a fogyasztók figyelmét az egyik legfontosabb őshonos magyar szőlőfajtára.

A furmint olyan helyi szőlőfajta, amely méltó arra, hogy a magyar borágazatot képviselje a nemzetközi és a hazai piacon egyaránt ‐ mondta Budapesten, a Furmint Február programsorozat nyitórendezvényén a Földművelésügyi Minisztérium kiemelt borágazati ügyekért felelős miniszteri biztosa.

Kiss Eliza hozzátette, azért éppen a furmintra esett a választás, mert Tokaj már a nemzetközi piacon is sikeres brand, és ott a 29

MAGYAR ÉLET 2017. FEBRUÁR

Skandináv keresztrejtvény Készítette: Mezey László

Valutaárfolyam

NB1. Bajnokság Állása M Gy D V Gól +/‐

P

19 10 4 19 10 4 19 10 4 19 8 6 19 7 6 19 6 9 19 7 5 19 5 8 19 6 3 19 5 5 19 4 8 19 3 4

34 34 34 30 27 27 26 23 21 20 20 13

30

1 Videoton FC 2 Budapest Honvéd FC 3 Vasas FC 4 Ferencvárosi TC 5 Mezőkövesd Zsóry FC 6 Újpest FC 7 Swietelsky Haladás 8 Paksi FC 9 Diósgyőri VTK 10 DVSC‐TEVA 11 MTK Budapest FC 12 Gyirmót FC Győr

5 39 ‐ 19 20 5 32 ‐ 17 15 5 30 ‐ 18 12 5 34 ‐ 27 7 6 21 ‐ 22 ‐ 1 4 30 ‐ 26 4 7 22 ‐ 23 ‐ 1 6 18 ‐ 24 ‐6 10 24 ‐ 36 ‐12 9 20 ‐ 26 ‐6 7 12 ‐ 21 ‐9 12 8 ‐ 31 ‐23

Érvényben: 2017. február 13.

Vétel Eladás (1 egysége forintban)

Angol font Euro Japán jen Kanadai dollár Svájci frank USA dollár

364.46 309.70 2.57 222.71 290.29 291.39

360.12 306.00 2.54 220.05 286.83 287.91

MAGYAR ÉLET 2017. FEBRUÁR

Torontói Magyar Ökumenikus Tanács Tagegyházai Árpád‐házi Szent Erzsébet Római Katolikus Magyar Plébánia 432 Sheppard Ave. E., Toronto, ON, M2N 3B7 E‐mail: szte.iroda@gmail.com Telefon: 416 225 3300 x21; Fax: 416 225 3814 Plébános: Ft. Rigó Jenő SJ—Káplán: Ft. Marosfalvy László SJ Iroda: keddtől‐szombatig 9:30‐3:30, vasárnap 10‐12:30, hétfőn zárva

Magyar Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház 116 Bond St, Toronto, ON M5B 1X8 Lelkész: Nt. Éva Tamásy Istentiszteletet tartunk minden hó (kivéve július és augusztus) második és negyedik vasárnapján du. 4 órakor./ magyarev.toronto@gmail.com Felügyelő: Mekis Éva Telefon: 416‐300‐9305

Miserend: vasárnap 9:00, 11:00 Hétköznap reggel: 7:30 (angol), első péntekenként este 7‐kor Gyóntatás: misék előtt és megegyezés szerint Keresztelőre, esküvőre előkészület szükséges, időbeni jelentkezést kérünk. Beteghez hívásra megegyezés szerint megyünk.

Szerda du. 1‐4‐ig nyugdíjasok találkozója, rózsafüzér este 6:30‐kor, szentmise 7‐kor, utána szentségimádás Péntek este 8‐tól Pax Romana csoport nyitott rendezvényei.

Szombaton: 9:15‐től Magyar Iskola és Óvoda, du. 1‐től Cserkészet.

Evangélikus Református Magyar Egyesült Egyház 73 Mackay Ave. Toronto, ON, M6H 2N7 Telefon: 416‐652‐3809 Istentisztelet minden vasárnap 11 órakor.

Lelkipásztor: Nt.Csikász László Gondnok: Cseh László,Telefon: 416‐622‐9719

Első Magyar Baptista Gyülekezet 7379 Islington Ave. Woodbridge Pásztor: Nt. Püsök Dániel, telefon: 647 678 4248 Honlap: www.hun‐baptist‐toronto.ca E‐mail: pusokdaniel@yahoo.com Gyülekezeti alkalmak: vasárnap 11:00 AM, du. 3:00 PM Csütörtök este 7:30 PM; Vasárnapi iskola: 11:00‐kor Istentisztelet: de. 12 órakor és du.3 órakor, szolgálatokkal. Énekkar: vasárnap du. 2 órakor próbál.

Csütörtök este 7:30 órakor istentisztelet.

Magyar Református Evangélikus Keresztyén Egyház Szeretettel hívjuk és várjuk gyülekezetünkbe!

Alkalmaink: Istentiszteleti alkalmat minden vasárnap de. 11 órától tartunk. Istentiszteletek alatt gyermekek részére vasárnapi iskola.

Templomunk címe: 8 Robert St. Toronto, ON, M5S 2K3 (Földalattival a Spadina állomásig, onnan az 510‐es villamoson a Coll‐ ege St‐ig, amin nyugatra fordulva a második utca az északi oldalon.)

Templom telefonja: 416‐923‐9416 Lelkipásztor: Nt. Mező Éva Gondnok: Maroskuti György 1‐905‐668‐3700

Kanadai Magyar Házak és Közösségi Oldalak

Magyar Református Evangélikus Egyház, Oshawa Lelkipásztor: Nt. Vass Zoltán Lelkészi hivatal telefonja: 416‐656‐1342 Istentiszteletet minden hónap második vasárnapján du 3:00 órakor esetenként más vasárnapon ezért kérjük, hívják a megbízott gondno‐ kot. Gondnok: Egyházi Yvette (905) 579‐5185

Első Magyar Református Egyház 439 Vaughan Rd., Toronto, ON, M6C 2P1 Lelkipásztor: Nt. Vass Zoltán Lelkészi hivatal telefonja: 416‐656‐1342 Templom honlapja: www.temre.com Email cím: parokia@temre.com Itentisztelet minden vasárnap de. 11 órától Nyáron, július első vasárnapjától ‐ augusztus utolsó vasárnapjáig az istentiszteletek korábban de. 10 órakor kezdődnek Lelkészi hivatal fogadóórái: minden szombaton du. 2‐5‐ig A fogadóórákra előzetes telefonbejelentkezést kérünk!

Sürgős és indokolt esetben hét közben is lehet fogadást kérni.

Vasárnapi iskola az istentisztelet ideje alatt Konfirmáció előkészítés szombaton du. 1:30‐tól Bibliaórák: szeptembertől ‐ május végéig Időpontért hívják a lelkészi hivatalt. A Női Kör részére hét közben tartunk bibliaórát.

Presbitérium jegyzője: Herman Béla (416) 633‐7577

A 2017. janári keresztrejtvény mefejtése

Árpád Park és Terem – Facebook: Arpad Hall Hungarian Hall Calgary‐i Magyar Kultúrközpont – www.hcca‐calgary.blogspot.ca Cambridge‐i Kossuth Ház – www.kossuth.com Edmontoni Magyar Kultúrkör – www.edmontonhungarian.com Kanadai Magyar Kultúrközpont – www.hccc.org Manitobai Magyar Kulturális Egyesület – info.hccswpg@gmail.com Montreáli Magyar Bizottság – www.montrealhungarians.ca Okanagani Magyar Ház – www.okanaganimagyarhaz.ca Ottawai Magyar Ház – www.ottawaimagyarhaz.ca Vancouveri Magyar Ház – www.hungariansociety.ca Wellandi Magyar Ház– wellandhungarianhall.com Windsori Mindszenty Hall ‐ www.hccwindsor.org (lista bővítés alatt)

31