Magyar Élet magazin 2017. 03. web

Vol. 70. 3. LXX. évfolyam 3. szám ISSN 0833 0883

A kanadai magyarok lapja

$ 2.95 (HST incl.) 2017. március

MAGYAR ÉLET 2017. MÁRCIUS

Tartalom

▪Címlapfotó: Kralovánszky Balázs Székely Flynn László és Mihály a torontói Magyar Házban...1 ▪Kövér László, az Országgyűlés elnökének levele...3 ▪Liszt rapszódia és nemzeti színű kokárda Torontóban...4 ▪“Kis ország, kis nemzet vagyunk..."...5 ▪Képes Krónika...6 ▪Egy felemelő ünnep...7 ▪Az ‘56‐os emlékév lezárása...7 ▪Balassi Nyári Egyetem 2017...7 ▪Mestersége Címere: Versmondó...8 ▪NépmesePontokkal a gyerekekért...9 ▪Kossuth Nagydíjas lett Kallós Zoltán...9 ▪Irodalmi Délután Németh Magdával… ...10 ▪Oscar és a Medve ‐ Testről és lélekről, Mindenki...11 ▪„Mindenki művész, és minden művészet”...12 ▪Hatalmas táncenergiák...15 ▪Csimota könyvkiadó gyerekeknek...16 ▪A Jóisten ragyogó tükörcserepei...18 ▪Grimasz—Fujkin sarok...19 ▪Negyven napos spirituális gyakorlat avagy Nagyböjt...20 ▪Hungarikumok sorában emelve...22 ▪Együttműködési lehetőség...22 ▪Betekintés egy széki szüretbe és… ...23 ▪Beszélgetés Fecső András Botond sebésszel… ...24 ▪Gasztronómia...26 ▪Bor, mámor, Kanada...29 ▪ „…És itthon maradtam…”...29 ▪Skandináv keresztrejtvény...30 ▪NB1. Bajnokság Állása...30 ▪Valutaárfolyam...30 ▪Torontói Magyar Ökumenikus Tanács Tagegyházai...31

SINCE 1957 IN TORONTO

Owned & Published by Sándor Balla Szerkesztőség: Borbély Emese szerkesztő, Bánfalvi Laura riporter, Pintér Zsanett Külső munkatársak: Borbély Sándor lelkész, Fujkin István művész, Horváth Zoltán, Huber Zoltán, Mezey László, Németh Jenő, Sándor Ilona Kiss Mária hirdetések Tel.: 647 881 5313 E‐mail: info.magyarelet@gmail.com Honlap: www.magyareletmagazin.com PUBLICATIONS MAIL AGREEMENT NO 40011718 RETURN UNDELIVERABLE CANADIAN ADDRESSES TO 8750 Jane St. unit 12‐13, Vaughan, ON L4K 2M9 Előfizetési díjak: Egy lapszám ára: $2.95 1 évre az előfizetés $50.00. Első osztályú postán $70.00 Minden jog fenntartva. | All right reserved.

Az írók által írt cikkek tartalmáért a szerkesztőség és kiadóhivatal nem vállal felelősséget. Íróink saját nézeteit fejezik ki, azok nem minden esetben tükrözik szerkesztőségünk vagy hirdetőink véleményét.

Közlésre nem alkalmas kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

We acknowledge the financial support of the Government of Canada through the Canada Periodical Fund of the Department of Canadian Heritage.

2

MAGYAR ÉLET 2017. MÁRCIUS

Kövér László, az Országgyűlés elnökének levele Kanadai Magyar Kulturális Tanács Torontói Magyar Ház részére

Kedves Honfitársaim!

Köszöntöm Önöket március 15‐én, a magyar nemzet eszmei születésnapján.

Önmaga és a keresztény Európa védelmében a korabeli nagyhatalmak között felmorzsolt Magyarország népe évszázados alávetettségből 1848‐ban ezen a napon nemzetként született újjá.

Nem hallgatott a herderi jóslatra, mely szerint nyelvének el kell tűnnie; s nem fogadta el a neki szánt sorsot, mely szerint, ha már sikerült rabbá, majd koldussá tenni, itt az ideje, hogy önmagát is feladja. A márciusi 12 pontban a magyarok nemcsak kinyilvánították, hogy szabad nemzetként kívánnak élni, hanem szabadságharcukkal a XIX. századi Európa polgári átalakulásáért küzdő mozgalmainak az élére is álltak. A szabadság, egyenlőség és testvériség Párizsban meghirdetett elvei mozgatták az első felelős magyar kormány intézkedéseit, s teremtették meg a nemzeti önrendelkezés és polgárosodás lehetőségét. A rettegő régi hatalmasok éppen azért alkalmaztak olyan szörnyű megtorlást a szabadságharc leverése után, hogy mindörökre elriasszák a magyarságot a szabad és önálló nemzeti lét megteremtésére irányuló kísérletektől.

Az erőszak azonban a XIX. században sem tudta felszámolni a magyar szabadságvágyat.

1956‐ban egy másik nagyhatalom elnyomása alatt szenvedve nem a régi rettegés éledt fel a magyar szívekben, hanem március 15. reménye lelkesítette azokat. A szovjet terror ellen fellépő XX. századi szabadságharcunk 1848 örökségéből merített erőt. Még egyes elnevezések is egyértelműen utalnak erre: nemzetőrség néven alakultak polgári védelmi egységek, nemzeti bizottságnak nevezték az 56‐os önkormányzó testületeket, a követeléslisták pedig a márciusi 12 pontot vették mintául. Amikor pedig a cári dzsidások dicstelen örökébe lépő szovjet hadigépezet eltiporta a magyar szabadságharcot, mit suttogtak az emberek? Azt, hogy „márciusban újra kezdjük”!

Mert március fogalma maga volt a remény a reménytelenségben, mert a magyarságnak mindig volt ereje újrakezdeni és újjászületni.

1990‐ben a békés rendszerváltozás is egy ilyen újrakezdés volt, hasonlóan a posztkommunizmus korszakának 2010‐ben történt demokratikus lezárásához. Újra kezdtük építeni azt a magyar államot, amely nem kiszolgáltatja, hanem szolgálja a magyar nemzetet. Újra kezdtük erősíteni Magyarországon, a Kárpát‐medencében és a nagyvilágban élő magyarság nemzeti összetartozását létrehozó szálakat.

Egyszóval, újra kezdtük építeni mindazt, amit 1848‐ban vagy 1956‐ban az elődeink megálmodtak, amiért áldozatot hoztak és amit reményként örökül hagytak nekünk.

Adja Isten, hogy mi, mai magyarok, éljünk bárhol a nagyvilágban, méltóak lehessünk ezen örökséghez.

A kanadai magyar közösségnek mindezek jegyében kívánok békés ünnepet, méltóságteljes emlékezést és szeretetteljes együttlétet.

Budapest, 2017. március 15.

Tisztelettel: Kövér László

3

MAGYAR ÉLET 2017. MÁRCIUS

Liszt rapszódia és nemzeti színű kokárda Torontóban

Színes programokkal emlékeztek meg a torontói magyarok az 1848/1849‐es forradalomról és szabadságharcról. Két zenei virtuóz csillogtatta meg tehetségét a publikum előtt a Magyar Házban, 1 új magyar állampolgárral gazdagodott a közösség, és a nemzeti érzelmektől fűtött magyarok együtt tisztelegtek a márciusi ifjak emléke előtt.

Rengeteg ünnepségen voltam már Magyarországon és külföldön is, de meg kell, hogy mondjam, a torontói magyarok március 15‐i programjai kiemelkedően színvonalasnak bizonyultak. Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes volt a díszvendége az idei megemlékezéseknek. A hivatalos program március 18‐án reggel a Budapest Parkban indult, ahol államtitkár úr a KMKT elnökhelyettesével, Balla Sándorral, Dr. Fecső Andrással, a Magyar Ház elnökével, és a Főkonzulátus részéről Kiss Rita konzullal karöltve virágokat helyezett el az ’56‐os emlékműnél.

A márciusi hóesésben a program Niagara Fallson folytatódott, ahol Szőke János a Niagarai Árpád Ház elnöke fogadta a vendégeket, akik egy kötetlen ebéden vettek részt, majd megtekintették a Niagara vízesést, és a Hello Wood Projekt fából készült ’56‐os installációját. A Kanadai Magyar Kulturális Tanács szervezésében a Magyar Házban szombat este rendezték meg az ünnepi gálavacsorát, melyen a márciusi ifjakra emlékeztek a torontói magyarok. A gálavacsora nyitányaként Dr. Fecső András, a Magyar Ház elnöke köszöntötte a vendégeket. Az est fénypontja a Liszt Ferenc – díjas Balázs János zongoraművész, és a Liszt Ferenc – díjas hegedűművész, Lajkó Félix közel egyórás koncertje volt, melyet ámulattal hallgatott a közönség. Balázs János a március 15‐i ünnepségre tekintettel Liszt Ferenc 15. magyar rapszódiájával, a Rákóczi indulóval tisztelgett Petőfiék előtt. A KMKT által erre az estre felállított sajtófal előtt rengeteg emlékezetes fotó készült a gálavacsora vendégeiről, ahogy emlékezetes

Vargha Tamás, Szőke János, Balla Sándor, Varga István Fotó: Magyar Képek‐Kanadai Magyar TV

köszöntőt mondott az esten Vargha Tamás államtitkár úr, dr.

Szabó Stefánia főkonzul, valamint Balla Sándor, a KMKT elnökhelyettese, az est főszervezője is. Vasárnap a Szent Erzsébet Katolikus Templomban folytatódott a hivatalos program, amelyen Vargha Tamás államtitkár úr is tiszteletét tette, és a szentmise után ünnepi ebéden is részt vett Rigó Jenő atyánál.

A vasárnap délutáni állampolgársági eskütételt és az ünnepi megemlékezésta Magyar Ház szervezte. A torontói Főkonzulátus 11 új magyar állampolgárt esketett fel, gyönyörű köszöntőt mondott Dr. Fecső András, a Magyar Ház elnöke, dr.

Szabó Stefánia torontói főkonzul, Vargha Tamás államtitkár úr, majd Balla Sándor, a Kanadai Magyar Kulturális Tanács elnökhelyettese Kövér Lászlónak, az Országgyűlés Elnökének a torontói magyarokhoz írt köszöntő beszédét olvasta fel az egybegyűlteknek. Az ünnepi megemlékezésen fellépett a Szent Erzsébet Schola Cantorum kórusa, a Kodály táncegyüttes és az Arany János Magyar Iskola és Szent Erzsébet Magyar Iskola növendékei is. Bánfalvi Laura, KCSP ösztöndíjas

Fotó: Kralovánszky Balázs

4

MAGYAR ÉLET 2017. MÁRCIUS

Balázs János és Lajkó Félix, Fotó: Kralovánszky Balázs

“Kis ország, kis nemzet vagyunk, de kultúránk, hagyományaink, művészetünk naggyá tesz bennünket” A magyar‐kanadai kultúrközpontban vagyunk, és azt gondolom a mai magyar kortárs zeneművészek közül két kiemelkedő művészt hallottunk ma este, személyes véleményem szerint a legjobbakat. Tisztelt Magyar Ház, tisztelt Elnök úr – András – azt hiszem a csúcsot érte el a kultúrközpont. Köszönjük, hogy otthont adtak ennek a különleges, csodálatos zenei élménynek és ezúton is még egyszer gratulálok a művészeknek.

Tisztelt Vendégek, 1848‐as magyar forradalomra és szabadságharcra emlékezünk ma, távol a hazától. Ahogy Röhrig Géza, a Saul fia c. Oscar‐díjas film főszereplője mondta: „Az embert ki lehet szakítani a hazájából, a hazáját azonban nem lehet kiszakítani az emberből”. Akik ma este itt összejöttünk, mind hasonlóan érzünk, fontosnak tartjuk, hogy a magyar történelem, identitás kiemelkedő eseményeiről megemlékezzünk, hogy tiszteletünket kifejezzük a márciusi ifjak előtt, vagy ahogy a központi ünnepi megemlékezések üzenték: tisztelet a bátraknak. Ezúton szeretném jelezni, hogy rövid köszöntőmet dr. Ódor Bálint nagykövet úr nevében is közvetítem, sajnálatára ma nem tudott itt lenni közöttünk.

Az ünnepi köszöntést Vargha Tamás államtitkár úr fogja elmondani, ezért engedjék meg, hogy én röviden köszöntsem önöket ezen ünnepi alkalmon. Ma is hallhattuk, hogy a magyar zeneművészet folyamatosan kiemelkedő egyéniségekkel ajándékoz meg bennünket és a világot. A kanadai magyaroknak is volt alkalmuk tavaly, az 1956‐os forradalom 60. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezések során ‐ itt a Magyar Házban – hallgatni a népzene kiemelkedő előadóit, a Muzsikás együttest, a magyar kortárs táncművészet legjobbjait, a Szegedi Kortárs Balettet, a magyar kortárs design és építőművészet legjobbjai, a HelloWood tagjai felépítették az időalagutat, amely most az Árpád Parkban látható Niagarán, illetve

bemutattuk a magyar filmművészet remek alkotásait az ’56‐os filmfesztiválon, ezen filmek most a Magyar Ház filmklubjában is láthatók. Ez az egyik eredménye a Főkonzulátus és a Magyar Ház vezetősége közötti együttműködésnek. Igyekszünk erősíteni a helyi magyar kulturális jelenlétet, erősíteni a kanadai magyarok magyar identitását. Kis ország, kis nemzet vagyunk, de kultúránk, hagyományaink, művészetünk naggyá tesz bennünket – ma este a legnagyobbakat hallhattuk. Legyünk erre büszkék, legyünk rájuk nagyon büszkék.

Legtöbb országnak egy nemzeti ünnepe van, nekünk, magyaroknak három: március 15, augusztus 20, október 23.

Mindegyik nemzeti ünnep történelmünk más meghatározó eseményére emlékeztet bennünket, és március 15‐e az egyik legszerethetőbb ünnepünk – meghozta nekünk a nemzeti trikolort, a bennünket azonosító három színt, meghozta a nemzeti öntudatot, a nemzeti önrendelkezés iránt kifejezett határozott elkötelezettséget, meghozta Petőfi Sándor Nemzeti Dalát: A magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez.

Akkor is, most is van rengeteg olyan nemzeti kincs, amire, akikre tisztelettel és büszkeséggel tekinthetünk. Keressük ezeket, keressük azokat a pontokat, amelyek összekötnek bennünket, amelyek által jól, vagy jobban érezzük magunkat együtt. Nemzetként. Közösségként. Magyarként.

Idén Arany János emlékév van, március 2‐án volt 200 éve, hogy a magyar nyelv máig utolérhetetlen mestere, Arany János megszületett, ezért engedjék meg, hogy az ő szavaival zárjam köszöntőmet. Idézet az „Egyesülés” című költeményéből: Magyar nép, igaz rokonság Túl a bérceken, Mik sötéten ott kékellnek Világos egen; Osztályosunk jóban, rosszban, Kölcsön támaszunk: Benned, bárhogy' hány‐vet a sors, Nem csalatkozunk. Öleljük meg egymást, szívesen, meghitten, És szeressük egymást: úgy áld meg az Isten.

Dr. Szabó Stefánia, Magyarország Torontói Főkonzula

Balla Sándor, Lajkó Félix, Balázs János, Dr. Szabó Stefánia, Vargha Tamás és Dr. Fecső András, Fotó: Kralovánszky Balázs

5

MAGYAR ÉLET 2017. FEBRUÁR

Képes Krónika Az 1848‐as forradalomra és szabadságharcra emlékeztünk 2017. március 19‐én a torontói Magyar Házban.

Fotó: Kralovánszky Balázs fotóművész

6

MAGYAR ÉLET 2017. MÁRCIUS

Egy felemelő ünnep

Az ‘56-os emlékév lezárása

Az 1848‐as Forradalomra és Szabadságharcra emlékeztünk 2017. március 19. Verőfényes vasárnap délután. A hosszú téli hónapok után a gyönyörű idő a szabadba csábítaná a Toronto környéki magyarság apraját‐nagyját, amin az ember egy pillanatig sem csodálkozna.

Mégis: az ‐ óvatos becslések szerint is ‐ több mint négyszáz ember szinte zsúfolásig töltötte a Kanadai Magyar Kultúrközpont nagytermét. Ünneplőbe öltözött, kokárdás kellemes arcú emberek minden korosztályból.

Az ünnepi megemlékezés előtt Állampolgársági eskütételnek lehettünk tanúi. Egy egész tucat új állampolgára lett Magyarországnak. Ami eddig csak a lelkükben létezett, most hivatalosan is elismertetett. Az eskü szövegét ismertető Dr. Szabó Stefánia, Torontói Főkonzul ugyan megengedte, hogy az ”esküszöm” szó helyett a ”fogadom” is használható – mert hát politikai korrektség is van a világon – de egy megilletődött ajkat sem láttam, aki a ”fogadom” szót mormolta volna…

Dr. Fecső Andrásnak, a Magyar Kultúrközpont elnökének és Boda‐Lázár Judith főtitkárnak a megnyitója után az ünnepi beszédet Vargha Tamás, a Magyar Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára mondta, Dr. Kövér László üzenetét pedig Balla Sándor, a Kanadai Magyar Kultúrális Tanács elnökhelyettese közvetítette.

Az egybegyűltek nagy száma ellenére pisszenés sem volt a teremben. Még a legfiatalabb korosztály is rádöbbent, hogy 1848 kapcsán, itt most valami nagy dologról lehet szó. De nem is mertünk volna hangoskodni, mert az alkalomhoz illően, pazarul feldíszített terem faláról Gróf Széchenyi és Mindszenty bíboros olyan szigorúan nézett, hogy bejáratnál kapott töpörtyűs pogácsa utolsó falatjait inkább rágatlanul nyeltük le, mintsem, hogy bármivel megzavarjuk az előadást.

Amikor pedig Balázs János zongoraművész Bartók és Liszt műveket adott elő már mindenki megkövülten figyelt. A világszínvonalú zongorajátékot nem kevésbé emelkedett lelkületű előadások követték. A Scola Cantorum énekkar dalcsokra, majd a Szent Erzsébet Magyar Iskola és az Arany János Magyar Iskola diákjainak versei, dalai mind‐mind bizonyították, mennyire él még 1848 szelleme a kanadai magyarokban. Sőt – most él csak igazán! Hallottuk a Vén cigányt Kis Annától és a Nemzeti dalt Bakucz Márk tolmácsolásában. Gulyásik Liliána a Márciusi véneket szavalta, Vanderplog Tamás és Kis Anna Jókaitól idézett, Baksay Krisztina csodálatos hangján énekelt. Amikor azonban a két pici kis ”huszár” (Székely Flynn László és Mihály ) elénekelte, hogy mit is üzent Kossuth Lajos és kardjukkal a levegőbe suhintottak, még a legzordabb férfiak is zsebkendő után kotorásztak.

A Kodály Táncegyüttes profi előadása pedig úgy visszarepített bennünket a múltszázadi Magyarországba, hogy el is felejtettük, hogy Kanadában vagyunk.

Az egész ünnepség megszervezéséért és lebonyolításáért pedig kiemelt dicséret illeti a Magyar Kultúrközpont vezetését és Bartha Zsófit, a Kőrösi Csoma Program magyarországi ösztöndíjasát. Nem csak hízelgésből. Tényleg!

„Az 1956‐os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezések lezárásaként Dr. Mikola István államtitkár részvételével köszönetet mondtunk az '56‐os harcosoknak és menekülteknek, a programokban érintett kanadai‐magyar szervezeteknek. Az eseményt Mary Kenedi zongoraművész koncertje nyitotta meg, majd a jelenlévők beszámoltak '56‐os emlékeikről és a megemlékezésekről, melyek végén az 1956‐os emlékév Emléklapjait adtuk át.” ‐ olvashatjuk a Torontói Főkonzulátus Facebook oldalán.

Németh Jenő

Balassi Nyári Egyetem 2017 A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) pályázatot hirdet a kulturális és nyelvi azonosságtudat megőrzésének és erősítésének érdekében magyar állami ösztöndíjra a BALASSI NYÁRI EGYETEMEN való részvételre a Kárpát‐medencén kívüli diaszpórában élő magyar származású személyek számára 2017 nyarára.

Az ösztöndíj célja: a diaszpórában élő magyar származású, külföldi állampolgárságú fiatalok magyarnyelv‐tudásának és Magyarországgal kapcsolatos ismereteinek fejlesztése. A négyhetes magyarországi tanulmányokra a KKM–Balassi Intézetben kerül sor.

A pályázat 18. életévét betöltött, elsősorban egyetemista korú, magyar származású fiatalok számára kerül kiírásra. A pályázat elbírálásánál előnyt jelent az aktív közösségi munka, valamint a magyar kultúrával kapcsolatos tevékenység.

További info: balassiintezet.hu

7

MAGYAR ÉLET 2017. MÁRCIUS

Mestersége Címere: Versmondó Beszélgetés Tóth Péter Lóránt Radnóti‐és Latinovits Zoltán‐ díjas versmondóval

megtanulni és megtartani a magyar nyelvet, mert nem magyar a környezet. Ha itt kilép a gyerek az utcára, nincs olyan hatás mint például a Székelyföldön, ahol a magyar nyelvet hallja az utcán is, az iskolában vagy akár a templomban. Épp ezért itt óriási jelentősége van a magyar iskoláknak és annak, hogy a szülők egyáltalán hajlandóak‐e elvinni gyermekeiket ezekre az alkalmakra. A kérdés az, miként lehetne a heti 2‐3 órát megemelni, azért, hogy a magyar kultúrát minél szélesebb körben és intenzitással tudják átadni a kanadai magyar iskolákban dolgozó kollégák. A táncházak nagyon jó közösségépítő és hagyományőrző találkozások, elengedhetetlenül fontosak. De! Ezen alkalmakon való résztvételtől a gyermekek még nem fognak megtanulni magyarul, anyanyelvük megőrzése nem lesz könnyebb. A versek olvasásától és a versek mondásától viszont gyarapodik a gyerekek szókincse, nem beszélve arról, hogy az irodalmi műveken keresztül magyar történelmet és természetesen (magyar) irodalomtörténetet is tanulhatnak. Kanadában nem tiltják és nem nehezítik meg a népek anyanyelv használatát. A sokszínű szabadság országa Kanada. Érdekes, de pont azokban az országokban nehezebb megőrizni az anyanyelvet ahol engedik, sőt támogatják annak használatát…

2017. februárjában Kanadába látogatott a kunszentmiklósi származású Tóth Péter Lóránt versmondó, aki ‘versvándorként’ járja a Kárpát‐medence településeit és a magyar diaszpórát.

Péter misszionáriusi szerepet vállal fel, hogy a magyar kultúrát a verseken és irodalmi alkotásokon keresztül terjessze az anyaországon kívül is, a távoleső magyar közösségekben.

A kanadai fellépéseknek hat helyszíne volt: Toronto, Ottawa, Montreal, Hamilton, Cambridge és Windsor. Ebből kétszer volt szerencsém a közönség soraiban ott lenni. Először február 10‐ én a torontói Paraméter Klubban láttam Tóth Péter Vasútállomás című pódiumestjét, mely József Attila költészetét és életét mutatta be sajátos művészi megközelítésben.

Másodszor pedig február 15‐én láttam szerepelni Pétert a cambridge‐i Kossuth Klubban, ahol a Forr A Dal Már című ‘56‐os forradalomnak emléket állító műsorát adta elő. Mindkét alkalommal más volt a téma és más volt a közönség. Egy dolog azonban ugyanaz maradt: Péter könnyed, dinamikus szereplése és magabiztos vers‐ és szövegmondása, melyeknek köszönhetően hamar meghódította a közönséget.

A cambridge‐i Kossuth Klubban ültem le Péterrel egy rövid beszélgetésre az előadás előtt és után. ‐ Milyennek találod a kanadai közönséget? ‐ Azt tapasztalom, hogy a magyar közönség itt is szomjazik a magyar szóra, irodalomra, minden lehetőséget megragadva.

Eddig két József Attila előadásom volt, Torontóban és Ottawában, és két Forr A Dal Már című műsorom Hamiltonban és most Cambridge‐ben, mindegyik jó fogadtatással. ‐ Miben látod a legfőbb különbséget az itt élő magyar gyerekek és a kárpát‐medencei magyar gyerekek nyelvtudása között? ‐ A Kárpát‐medencében vannak helyek, ahol tiltják vagy megnehezítik a magyar nyelv használatát, mint például az ukrán területeken. Véleményem szerint itt Kanadában azért nehéz 8

A szabadság gondolata volt az egyik vezérfonala a cambridge‐i ‘56‐os előadásnak. A Kossuth Klubban kb. 30 szülő és gyerek gyűlt össze, hogy meghallgassa Tóth Péter rendhagyó irodalom‐ történelemóráját az ‘56‐os forradalomról és annak tanulságairól. A 14 iskolás gyerek 3 és 13 év közötti volt. Ők a guelph‐i és kitcheneri magyar iskolákból jöttek. Péter elmondta a gyerekeknek, hogy úgy vagyunk a szabadsággal 2017‐ben is, mint a levegővétellel. Attól (is) élünk, mert lélegzünk. És észre se vesszük, hogy lélegzünk, annyira természetes. Napi 24 órán keresztül szükségünk van rá. Most a szabadság is ilyen, annyira benne vagyunk, hogy szinte észre se vesszük, hogy “van”. 1956 előtt egész más értelme volt a szabadság fogalmának. Azok a fiatalok, akik a szabadságért haltak meg ‘56‐ban, nem lehettek apák és nagyapák. De az ő emléküket a mi feladatunk megőrizni és a mai gyerekek használják ki tehetségüket és éljenek boldogan és szabadon ebben a világban. Használják és tanulják a magyar nyelvet, mely szerinte a legkifejezőbb az egész világon.

Az előadás végén kötetlen beszélgetés alakult ki. Péter megemlítette, hogy 12 évig volt tornatanár és a versmondás és a tornatanárság között igenis van kapcsolat. Nem szokványos, de a kettő nagyon jól megfér egymás mellett, ugyanis a verssel a lelki egészséget lehet ápolni. Péter meg is kért néhány tanulót, hogy szavaljon el egy verset a közönség elé állva.

Az ügyesen előadott szavalatok után a versmondás szerepéről és a verstanulás módszereiről több szülő érdeklődött. Péter szerint az a lényeg, hogy úgy mondja a gyerek a szöveget, mintha akkor, abban a pillanatban születne meg a fejében.

Mintha az a vers az ő saját kihangosított gondolata lenne.

Szerinte a versmondásban az is szép, hogy több értelmezés és hangsúlyozás is megállhatja a helyét ugyanazt a verset feldolgozva. Latinovits Zoltánra hivatkozva ő is úgy gondolja, hogy a versmondás nemzetépítő feladat, hiszen azzal lehet ápolni legjobban a magyar kultúrát. A versmondás hungarikum,

MAGYAR ÉLET 2017. MÁRCIUS

ugyanúgy, mint a szilvapálinka vagy a kalocsai hímzés. A versmondás összetartja a közösséget, mely nyelvében él és így teszi élővé a magyar nyelvet.

Az est végén tovább faggattam Pétert. ‐ Hogyan értékeled a mai estét? Hogyan reflektálsz? ‐ Jó volt egy olyan közösségben itt lenni, hogy éreztem a szülőkön, hogy komoly feladat számukra a magyar nyelv megőrzése. Itt Kanadában a gyerekek teljesen idegen nyelvi környezetben vannak. Ugyanakkor például versmondó versenyek szervezésével sokat lehet javítani a helyzeten. Vagy a gyerekeket elvinni minél több magyarországi táborba, ahol a versmondás drámapedagógiai eszközeivel az életkori sajátosságokhoz kapcsolódóan a gyerekek szinte észre sem veszik, hogy a magyar nyelvet gyakorolják. ‐ Mik a terveid ebben az évben és a közeljövőben? ‐ Az Arany János Emlékévhez kapcsolódóan tervezem A nagyidai cigányok feldolgozását egy egyszemélyes előadásban, melyben a szabadkai Kálló Béla színész‐rendező segít. Ősszel szeretnék egy szélesebb körű kanadai‐amerikai utat a József Attila rendhagyó irodalmi órával, a Vasútállomással, és az ‘56‐os Forr a dal már‐ral. Erre jó esély van, hiszen több városba visszahívást kaptam. Továbbra is járom a Kárpát‐medencét, és a diaszpórát. Eddig több mint 300 fellépésem volt kb. 200 településen járva. 2020‐ra szeretnék eljutni a Kárpát‐ medencében minden iskolába és minél több magyar közösségbe a diaszpórában is. Én azért hagytam ott a tanári pályát, hogy szélesebb körben beszélhessek a magyar irodalomról és a magyar (anya)nyelv megőrzésének fontosságáról. ‐ Mi a mottód, az ‘ars poeticá’‐d? ‐ Azt gondolom, hogy olyan viharfelhők kavarodnak mind Európában, mind máshol a világon, hogy soha nem volt fontosabb az emberi tisztaság, jóság, és az egymásra figyelés és a szeretet. Ezek a már‐már közhelynek számító fogalmak. Épp ezért soha nem volt fontosabb a világ magyar közösségeinek az egymásra való odafigyelése. A versolvasás mint az egyetemes művészet része, segíti az emberekről lecsupaszítani a világ által felrakott páncélokat. A művészet az emberi értékeket próbálja megerősíteni és megsimogatni az ember lelkét. A versek segítenek jobban megérteni önmagunkat. A versolvasás egy végtelen utazás a Föld legszebb vidékére: Önmagunkhoz…

Sándor Ilona

NépmesePontokkal a gyerekekért

NépmesePontok létrehozására írt ki pályázatot a kormány. A projekt célja, hogy a kulturális intézmények minden megyében gondolkodjanak el azon, hogyan tud hozzájárulni a népmese a gyerekek személyiségének, képzelőerejének fejlődéséhez. A kulturális intézmények bevonásával a kormány azt szeretné elérni, hogy lehetőleg minden magyar gyerek találkozzon a magyar népmesékkel. A NépmesePontok többek között műhelyfoglalkozások, művészeti alkotócsoportok, élőszavas mesemondás, kompetenciafejlesztő táborok, mesemondó, meseíró és meseillusztrációs versenyek, de az egész család részvételét biztosító programok megvalósulását is lehetővé teszik, a projekt támogatja továbbá szakemberek képzését, továbbképzését is.

Fotó: Máthé Zoltán/MTI

A programot bejelentő sajtótájékoztatón Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója hozzáfűzte: intézményük tíz éve foglalkozik azzal, hogy az élőszavas mesemondás tradícióit, technikáit tanítsa, és az érintettek bevonásával kidolgoztak egy népmese programot is, valamint azt hogy a NépmesePont projekt során támogatásban részesülő intézményeknek vagy szervezeteknek együttműködési megállapodást kell kötniük a Hagyományok Házával. hagyomanyokhaza.hu

Kossuth Nagydíjas lett Kallós Zoltán

Kossuth Nagydíjat kapott Kallós Zoltán Kossuth‐díjas néprajztudós, népzenegyűjtő, a nemzet művésze, a Magyar Corvin‐lánc kitüntetettje, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Magyar Néprajzi Társaság tiszteletbeli tagja, a Kallós Zoltán Alapítvány alapítója. Példaértékű életútja során őseink hagyatékának, népi kultúránk legszebb kincseinek továbbörökítése mellett a szórványvidéken élő magyar gyermekek anyanyelvének és kultúrájának megőrzését is odaadóan szolgáló értékmentő munkája, valamint az erdélyi és az anyaországi táncházmozgalom elindításában és fenntartásában vállalt szerepe elismeréseként. hagyomanyokhaza.hu 9

MAGYAR ÉLET 2017. MÁRCIUS

Irodalmi Délután Németh Magdával a torontói Szent Erzsébet Templomnál étrend nagyban segített apja betegségének, a magas vérnyomásnak a kezelésében.

Az író lánya meleg szeretettel ajánlotta a mai fiatalok figyelmébe a Ha most lennék fiatal című esszét. Ebből egy idézet: „Ha távozóban egy más bolygón megkérdenék, mi volt a földi élet legnagyobb öröme: a tanulást mondanám. Nem azt, amelynek a végén egy vizsga áll, hanem amit az ember kíváncsiságból, kirándulásként tett egy új nyelvbe, az azon át megközelíthető világba, egy új tudományágba, munkakörbe. S ha utána azt kérdenék: mi az, amiért a földet a történtek után is sajnáltam itthagyni: azt mondanám, hogy olyan korból és olyan országból éltem, amelyben a tanulás alkalma s a hozzávaló kedv együtt és rendkívüli mértékben nőtt.” (Németh László: Sajkódi esték, Ha most lennék fiatal című esszé, 1961.)

Zsúfolásig megtelt a Kaszap István terem az irodalomra szomjazó érdeklődőkkel, akik egy különleges élmény részesei lehettek 2017. február 19‐én. Az Irodalmi Délután vendégelőadója ugyanis a jól ismert 20. századi nagy magyar írónak, Németh Lászlónak volt a lánya. Németh Magda szokott fellépni magyarországi felkéréseknek eleget téve, de a 60 év alatt, mióta Kanadában él, ez volt számára az első felkérés Ontárióban, hogy beszéljen édesapja életéről és munkásságáról egy nagyobb nyilvánosság előtt.

Németh Magda barátságos lényével és személyes visszaemlé ‐ kezéseivel emberközelbe hozta a népszerű író‐óriást, Németh Lászlót. Olyan részleteket is megosztott velünk az édesapjáról, amik a legtöbb vele kapcsolatos vagy tőle eredő írásban talán nem lennének fellelhetőek. Pedig nagy életműről van szó: több mint 30 kötetnyi könyvből áll az író munkássága, amihez hozzájárul több róla készült életrajzi jellegű írás is.

Az író lánya édesapja életét az írásai tükrében elevenítette fel.

Elmondta például, hogy az első nagy, átütő sikert a Horváthné meghal c. paraszttörténete hozta, mely elnyerte a Nyugat novella‐pályázatának első díját 1925‐ben. Azt is elmondta Németh Magda, hogy apjának az volt a nagy célja, hogy ‘tejtestvéri’ kapcsolat alakuljon ki a környező országokkal egy új értelmiségi társadalmi réteg létesítésével. Ezért is szorgalmazta és szervezte a népfőiskolát Móricz Zsigmonddal együtt.

Németh László sokak számára a regényeiről ismert alkotó. Ő írta az Égető Esztert, vagy az Iszony, és az Irgalom c. regényeket. Pedig Németh László írt színdarabokat is, összesen 37‐et. Legtöbb színdarabjához egy bevezető esszét is írt.

Emellett jelentős volt műfordítói tevékenysége, például ő ültette át magyarra az Anna Kareninát. Németh a legtöbb európai nyelvet megtanulta legalább olvasási szinten.

Magda beszélt arról is, hogy édesapja a Tihany melletti Sajkódra vonult vissza alkotni és az egyszerű falusi életmód, a visszavonultság nyugodtabb környezete, a megváltoztatott 10

Németh Magda és Német Várady Ágnes

Sándor Ilona

MAGYAR ÉLET 2017. MÁRCIUS

Oscar és a Medve Testről és lélekről, Mindenki

A Saul fia és az Ernelláék Farkaséknál tavalyi sikerei után idén is folytatódik a magyar filmek nemzetközi diadalmenete. Enyedi Ildikó Testről és lélekről című különös szerelmesfilmje Berlinben elnyerte az Arany Medvét, míg Deák Kristóf pozitív töltetű kisfilmje, a Mindenki Oscar‐díjas lett.

Enyedi hosszú kihagyás után rendezett újra nagyjátékfilmet, bár közben tanított, folyamatosan készített kisfilmeket és részt vett a pszichoanalízis folyamatát dramatizáló Terápia munkálatai ‐ ban is. E sorozat hatása egyértelműen tetten érhető az legfrissebb munkáján, a Testről és lélekről ugyanis erős szimbólumokkal átszőtt, rendkívüli érzékenységű darab. A rendezőnő két ember egymásra találását mutatja be, merőben szokatlan módon. Mária és Endre újdonsült kollégák, akik tétován tapogatóznak egymás irányába, míg ki nem derül, hogy éjjelente mindketten ugyanazt álmodják. A közös élmény a megváltás lehetőségét kínálja a számukra.

Az éjszaka mitikus álomvilága nappal persze a hétköznapok rideg valóságával ütközik. A Testről és lélekről erőssége, hogy rendkívül közel merészkedik a szereplőihez és a gyengeségeiken keresztül tárja fel a bennük rejlő szépséget. Endre pajzsként viselt magánya és Mária autizmusa elidegeníti őket a környezetüktől és egymástól. Az álomból lassan szárba szökkenő szerelem könnyen elvérezhetne munkahelyük, a nagyüzemi vágóhíd hideg csempéin.

A steril, metaforikus helyszínek, a napi rutin képei és az erőteljes környezetrajz izgalmas kontrasztba kerül a főszereplők éteri kapcsolatával, a lényük törékenységével. A filmet átható jótékony kettősségek a drámai és a humoros, az aktív és passzív minőségek mentén is folyamatosan vibrálnak. A rendezőnő így a test és lélek paradox viszonyát megragadva mesél a szerelem csodájáról. A hibátlan színészvezetés mellett kimondottan bravúros, ahogyan Enyedi egymással ellentétes minőségeket hoz egyensúlyba. Markáns hangulata, egyedi látásmódja miatt a Testről és lélekről intenzív moziélmény, amit a berlini zsűri a fesztivál legrangosabb díjával ismert el.

Az álmok iránymutatása helyett a társadalmi valóságra fókuszált Deák Kristóf, aki a tanárnő ellen lázadó gyerekkórus szándékoltan naiv példázatával remekül kapta el az uralkodó közhangulatot. A Mindenki az “ember embernek farkasa” elve helyett az ember alapvető jósága, erkölcsi érzéke és az összefogás ereje mellett tesz hitet, melyhez a gyermeki ártatlanság passzol igazán. Sajnos, tehetnénk hozzá, hiszen realisztikusabban, felnőttekkel elmesélve ezt a parabolát valószínűleg nem hinnénk el és pont ez az akaratlan duplacsavarja jelenti a kisfilm keserű iróniáját.

Zenekart a társadalom metaforájaként többek között olyan ikonikus rendezők használtak, mint Federico Fellini (Zenekari próba) vagy Andrzej Wajda (A karmester). A különböző hangszereken játszó zenészeknek a sikeres előadás érdekében egyéni törekvéseiket a közösség célja alá kell rendelniük, a

folyamat koordinálása pedig a karmester feladata. A próbák ennyiben a közélet aktív működésének felelnek meg, az önmagában értéksemleges folyamatot a fentebb említett rendezők aktuális krízishelyzetek leírására használták.

A Mindenki nagy dobása, hogy ebből az alapállásból egy szándékosan naiv, épp ezért kimondottan optimista, bizakodó példamesébe fordítja a karnagy és az énekkar konfliktusát. A gyermeki nézőpont már csak azért is remek döntés, mert egy huszonöt perces rövidfilmben nincs lehetőség ennél árnyaltabb demokrácia‐párhuzamot felrajzolni. Erika néni, a rajongott tanárnő sikerre szeretné vinni az iskola énekkarát és megnyerni a versenyt, a nyereményutazást. Nem nehéz megpillantani ebben a fejlődés‐ és eredményorientált közösségfelfogást, ahol a valamiért rosszabbul teljesítő egyének másodrendű tagokká válnak.

A tanárnő persze alapvetően jót akar, csak nem olyan módszerekkel szeretne célt érni, ahogyan ők azt helyesnek érzik. Inkább érezze magát mindenki hasznosnak, a külső mércével megállapított siker helyett saját győzelmüket, az egyenlőséget és a szolidaritást választják. A Trump‐hisztéria kellős közepén nyilvánvaló, mit szeretett annyira az Amerikai Filmakadémia a magyar gyerekkórus csendes lázadásában, ám Enyedi Ildikó filmjéhez hasonlóan Deák Kristóf munkája is egyetemes érvényű, továbbgondolásra, beszélgetésekre késztető darab. Huber Zoltán 11

MAGYAR ÉLET 2017. MÁRCIUS

„Mindenki művész, és minden művészet”

Interjú Hargitai Tibor festőművésszel, a DOTART feltalálójával, aki 1990 óta él Kanadában, és nemsokára a Velencei Biennálén mutatja be legfrissebb alkotását.

kezdtem el itt kiállítani, mint azok, akik otthon bekerültek a Főiskolára. Nagyon büszke vagyok arra a reprosprektív kiállításomra, ahol az emigráció előtti képeimet állítottam ki.

Erre a kiállításra – ami 1995‐ben Budapesten a Vasarely Múzeumban került megrendezésre ‐ festettem egy képet, ami a kiállítás címadó képe volt, Halál és születés címmel. Akkor alkalmaztam először tükröt a festmény részeként, hogy a nézőt bevonjam a kép alkotásába.

‐ Segített valaki, hogy beinduljon a karriered? ‐ Egy véletlen folytán találkoztam egy ügynökkel, aki olyan valakit keresett, akit nemzetközi szinten reprezentálhat. Ő segített elindulni. Nekem akkor Calgaryban egy galériában a főutcán ki volt téve egy képem az ablakban. Ezt látta ő meg.

Akkoriban hatásvadász okokból is alkalmaztam az egyik mesteremnek a technikáját, a negatív öntéses maszk technikáját, ami azt jelenti, hogy ha egy így elkészült képet megfelelően világítunk meg, a negatívban lévő maszk a képben átfordul pozitív képpé, mint egy hologram, és ahogy te mozogsz, úgy forog, és mozog a képben. A kettősség engem mindig érdekelt. Például a színek esetében a vörös és kék találkozása. Ha valaki kérdezte, hogy milyen stílusban dolgozom, a stílus meghatározó jegye az volt, hogy a vörös és kék találkozása a háromszögben. Ez alatt azt értettem, hogy mindig kettő ellentét létezik, a jin és jang, a kettő egymásnak ellentéte, amit egy harmadik kívülálló szemlél. Mostani képeimben jelen van a mai tudományos gondolatiság, ami mondjuk, a legújabb feltételezéseket boncolgatja, hiszen egyre inkább feltételezések felé jutunk, és egyre inkább megfoghatatlanná válik minden.

HARGITAI TIBOR

‐ Mi jellemzi a mai képeidet? ‐ Engem most az foglalkoztat, hogy mindenki művész, és minden művészet. Amit valaki az életre reagál, reflektál az szerintem alkotás. Ezért csodálatos a magyar nyelvben, amikor műalkotásról beszélünk. Ha a teremtés az alkotás, akkor mi műalkotunk. Milyen csodálatos, hogy ez a magyar nyelvben benne van, ugye? Ez a művészet, hogy mi is kreálunk.

‐ 1990‐ben döntöttél úgy, hogy a családoddal Kanadába költözöl. Miért? ‐ Budapesten elvégeztem a Kisképzőt, ami a Főiskola előszobája, ahova nem sikerült bekerülnöm, mert jobban szerettem festeni, mint tanulni. Festő szakon végeztem. Mivel bennem mindig volt egy gondolat, hogy jó lenne megnézni, milyen a tengerentúlon az élet, nekivágtunk. New York‐ban voltak rokonok, akik korábban rendszeresen látogattak haza, ezzel is gerjesztve a kíváncsiságomat a nyugat felé, és 1990 körül olyan volt otthon a helyzet, hogy elindultunk szerencsét próbálni. Calgaryba érkeztünk, három évig ott éltünk, elég nehéz volt az indulás, viszontagságokkal teli. Amikor megérkeztünk, én tovább festettem, de hiába éltünk nehéz körülmények között, festékre mindig tellett. Ha egy hálószobás lakásunk volt, akkor a hálószoba volt a műterem. Az első lehetőséget megragadva, három év után jöttünk át Torontóba.

‐ Mit jelent a DOTART és hogy jött létre? ‐ A DOTART koncepciója, hogy én a háttérbe helyezem magam, fellógatok a képeimre egy lemoshatatlan markert, ez rá van rögzítve a képre, a középpontjából lóg egy láncon, és ezt az emberek használhatják a kiállítás alatt. Ez a lényege annak az új művészeti ágnak, amit elkezdtem három éve. Az ötlet úgy jött, hogy volt ezzel egy vízióm. Korán kellett lefeküdnöm, mert áramszünet volt a környéken, lecsuktam a szemem, és alfában voltam nagyjából, amikor jött az információ, hogy képek és szövegek egymásra vetülnek, ezáltal segítik, de kioltják egymást. Másnap elrohantam a műterembe, és kipróbáltam, hogy mi van akkor, ha én magam egy korongon belül maradok a felületen, és egymásra elkezdek rajzolni meg írni dolgokat. Ezt rekonstruáltam, és ahogy nőtt mez a dot, pötty, folt, egyre szebb és szebb lett. Amikor ezt a fajta művészetet kiállítom, most már sok országban, úgy Észak – Amerikában mint Európában az elmúlt három évben, akkor azt látom, hogy bárhol kerül kiállításra, legyen az gyerek, felnőtt, nemtől, fajtól, és kortól független ki, mit csinál, mert a végeredmény

‐ Ezt megelőzően, otthon voltak korábban kiállításaid? ‐ Nem voltak még, hiszen fiatalok voltunk, épphogy csak elvégeztem a Kisképzőt és kijöttünk. Ennek ellenére én előbb 12

MAGYAR ÉLET 2017. MÁRCIUS

‐ Akkor miből veszed azt a bizonyos festéket? ‐ Bár a Főiskolára nem vettek fel, a legjobbak között voltam.

Tudok festeni, rajzolni, és abból élek mióta Kanadában vagyok, hogy murálokat festek megrendelésre. Ott a barokk vagy reneszánsz stílusokban kiélhetem magam.

‐ Hol lesz legközelebb kiállításod? ‐ A Velencei Biennálén lesz egy installációm, a címe idő, tér, élet. Tulajdonképpen a DOTART koncepciónak a továbbvitele a TOTEM WOMAN. Három méter magas oszlopok lesznek. A vásznak rá vannak tekerve egy papírhengerre, s bár úgy tűnnek, ezek mégsem szobrok, hanem festmények, de nem a falon lógnak, hanem a földön állnak. Ők lejöttek a falról, a markereket szimbolizálják, az adott helyet, teret és időt jelzik.

Van egy női arc, amit rendszeresen használok a DOTART WOMEN képeken, ezek itt is jelen vannak, ugyanis ki akarom hangsúlyozni, hogy milyen fontos a NŐ.

‐ Nemrég nyilatkoztál a Honest Ed bezárásával kapcsolatban.

Neked milyen kötődésed volt hozzá?

DOTART

mindenhol ugyanaz. Ez vezetett el ahhoz a gondolatisághoz, hogy mindenki egyforma, mindenki ugyanaz, csak másképp.

Ezek a DOTART‐ok ki vannak rakva napokig, hetekig, és minél több információ kerül fel, a pozitív mindig győz. Előfordul, hogy húsz évvel ezelőtti képemet áldozom fel erre a célra, felrakok rá egy markert, az emberek használják, és új életet kap. Ezek a képek addig élnek, amíg a marker rajtuk van. Ezek az emberek hoznak egy történetet, egy életet arra az adott helyre, és ott abban a pillanatban azzal az intuícióval egy jelet fognak hagyni, és ez ottmarad. Maga az a pont, amin a lánc lóg a markerrel, az irányítja, hogy mi történik a képen. A képen, ez a teremtő pont, ami teremt. Persze mi a szabad akaratunkkal belerakjuk amit akarunk, de csak a „dot”‐on belül. A pont mérhetetlen, láthatatlan de lényegébem pontossan meghatározhato. Mi a DOT illúziójában élünk.

‐ Mi történik a munkáiddal?

A DOTART képek egy – egy kiállítás után lezáródnak, kapnak egy pontos születési anyakönyvi kivonatot, ráírom a hátuljára mikor, hol készültek el. Leveszem róluk a láncot, a markert és megszületnek, ekkor elkezdenek haldokolni, mint mi. És nem adom el a képeimet. Előfordul, hogy múzeumokba becsempészem egy – egy munkámat, és otthagyom. Nehéz márványlapokat viszek, a női fejet nyomtatom rá, amit mostanában használok, és ráírom, hogy „love you” Love life, szeresd az életet! Csupa pozitív üzenetet. Nem írom rá ki készítette, és nem akarom tudni, hogy hová kerül.

TOTEM WOMAN

‐ A Honest Ed egy ikonikus hely volt, a Dollár Store és a Wallmart elődje. Ed Mirvish és én, 1993‐ban találkoztunk futólag az utcán, amikor ő kedvesen beinvitált. Most 25 évvel később, amikor az üzletet bezárták, az épületet megnyitották egy hétvégére, hogy a művészeteken keresztül adják vissza az épület korábbi szellemiségét, ami egyet jelentett a nyitottsággal, befogadással, toleranciával. Ed Mirvish minden 13

MAGYAR ÉLET 2017. MÁRCIUS

Üdülés joga 46. hétre eladó Magyarországon, Zalakaroson az igen jó hírű gyógyfürdő mel ‐ lett, a Men‐Dan Apartmanhotelban az üdülés joga 46. hétre eladó. Szombattól szombatig 8 nap 7 éjszaka. A jog 99 évre szól ‐ örökölhető ‐ ebből még van 92 év.

A kényelmet, a belső medence, szauna, melyek ingyen használhatók, a tágas terek, az igényesen berendezett szobák (2+2fő) és 2 lift is szolgáltatja. Az apartmanház közvetlen városi fürdő mellett van. Igen szép környezetben. Család részére is ideális.

A http://www.intervalworld.com/web/cs?a=1500 rendszerben átcserélhető bármerre a világban, ezáltal nagyon kihasználható Érdeklődni: Káplár Tamás 905‐347‐4442 évben ingyen pulykát osztott szét ezrével a torontóiaknak. A fiam Alex és én egy, egy kilométer hosszú festményt készítettünk fekete festékes láb lenyomatainkkal. Ez három napig a földön mint "Love" volt ki terítve. Az egyik végén elkezdtük szeletelni lábnyomonként, majd a leszeletelt képeket egyenként odaadtuk a látogatóknak, azzal a kéréssel, hogy vigyék ahova akarják, és akkor, amikor akarják. Így az installáció tovább él térben és időben. Az utolsó, negyedik napon a maradék anyagból átváltoztattuk a szöveget a"LIFE" szóra. Az épületben ez volt az utolsó rendezvény a címe "TORONTO FOR EVERYONE". Ezt követően lebontásra kerül. A maradék métereket ott hagytuk, a romok része lesz…

Bánfalvi Laura , KCSP ösztöndíjas

Ár : $ 9.500

Munkatársat keresünk!

D.B.Z. Contructing Inc. keres megbízható munkatársat Exterior trim ( k ülső épület asztalos ) munkára.

Kezdőknek betanítás lehetséges. Bér teljesítményben.

Saját autó előny! Jelentkezni a 647/680-6150-es számon lehet. Amennyiben nem tud elérni kérem írjon üzenetet, visszahívom! Keresse Zolit!

THE WALK installáció "TORONTO FOR EVERYONE", az épület utolsó rendezvénye

14

MAGYAR ÉLET 2017. MÁRCIUS

Hatalmas táncenergiák

Fotó: mnte.hu

A Körhinta fiatalos lendületét a Magyar Nemzeti Táncegyüttes negyven táncosa és hatfős zenekara adja. Az együttes művészeti vezetője, az előadás ötletgazdája, Zsuráfszky Zoltán, társrendező‐koreográfus, állítja: a tánc megbabonázza az embereket.

változik, már csak ezért sem maradhatunk az autentikusnak hitt mozgásformáknál. Szintén kortárs hangulatot kelt, hogy a magyar tánc jóval individualistább, mint egy Mojszejev‐típusú tánckar esetében. Nálunk nem egyforma táncosok emelik centire pontosan ugyanabba a magasságba a lábukat, hanem mindenkinek megvan a maga egyénisége, ami aztán egységes tánckarrá áll össze.

– Az ötvenes években, amikor a Körhinta című film játszódik, a népi kultúra még autentikus volt. Mitől nem lesz a nézőnek olyan érzése az előadás közben, hogy a néptánc nem élő, hanem muzeális érték?

– Számomra a néptánc az anyanyelvem része. Valóban nagy erőkkel próbálták háttérbe szorítani, de sosem múlt ki teljesen.

A Felszállott a páva című tévéműsor közelmúltbeli nagy sikere is megmutatta, hogy újra egyre kíváncsibbak erre az emberek.

Manapság általában véve is elfogadottabbá vált ez a műfaj, és rengetegen várják a kibontakozását. Az eredeti néptánctudást ismerjük, már csak a filmnek, színháznak kell újból felfedeznie magának ezt a hatalmas kincset. Másrészt a filmben is látható lakodalmi jelenet mellett azért már ott van a vurstli cirkuszi világa a kintornával. Tehát a vérvonalszerűen öröklött népi kultúrából már a film is kitekint egy új, másik világba.

– Mitől lesz modern a néptánc?

– Nem úgy néptáncolunk már, mint az ötvenes években: a modern kiszakítások, megállítások, üzenetértékű gesztusok már beépültek a mozdulatainkba. A művészet folyamatosan

– A Körhinta a Debrecen környéki tanyavilágban játszódik. Ezt a tájegységet idézik fel az előadás mozgásvilágában?

– A film alföldi dallamanyaggal dolgozott, mi azonban több dialektusból merítünk. Kinyitom a kapukat a mezőségi, gyimesi motívumoktól egészen a lendületes Rába‐közi csárdásig. A dráma tetőfoka a feszültséget hordozó sergő mozgás, amikor csak a két csizma surrogását hallani a csendben: mindenki áll, csak a szerelmesek táncolnak. A táncosokkal hatalmas energia költözik a színpadra: egy jó ritmusú csárdás, egy összerázás, egy erdélyi szökős megbabonázzák a környezetet. A táncosaim nagyon élvezik, hogy ezúttal alkalmazott tánc a feladatuk: az előadást szolgálják, nem pedig mint máskor, amikor ők maguk az előadás. Ugyanolyan büszkén állnak hozzá, mert a táncos a színpadon nem lehet bizonytalan: ott teljes valóságában megmérettetik az ember.

Lukácsy György nemzetiszinhaz.hu

15

MAGYAR ÉLET 2017. MÁRCIUS

A Jóisten ragyogó tükörcserepei “A torontói magyarság körében úgy ismernek, mint az Arany János Iskola igazgatónőjét, esetleg mint festőművészt. Most pedig, mint író szeretnék bemutatkozni. Fiam, László, már negyedik évét töltötte ‐ “Anya, mesélj!” – jöttek a végetnemérő kérések. Fáradt anya pedig csak mesélt, mesélt. Legfőképp gyermekkoromról meséltem, hiszen azokat a felejthetetlen pillanatokat, azt a régi világot öröm volt megosztani gyermekemmel. László pedig figyelt, érdekelték a kis tötrténetek, anya történetei, az ő kis történelme, az ő gyökerei. Így született meg “A Jóisten ragyogó tükörcserepei” munkám, melyek apró történetek. Tükörcserepek, amiket ha valaki összerak, egy élet tükröződik vissza. Egy élet, mely ragyogó, mint minden élet. Egy élet, melyben a Jóisten gyönyörködhet.

“A Jóisten fényesítse orcáját tebenned” ‐ visszhangzik ma is Tőkés László lelkipásztor áldása. A történetek nemcsak gyermekek által élvezhetők, de egy hiteles korképet adnak vissza az erdélyi magyarság kommunista korszakáról. Egy romániai kisváros, Szatmárnémeti, utcái tükröződnek vissza, osztálytermek zsivalya hallatszik, népszokások elevenednek meg a könyv lapjain. Mivel a gyermekeknek nemcsak az írott szó fontos, minden történet egy‐egy gyors rajzon is megelevenedik, melyet anya éjszakánként lopott időben firkált eldobott lapokra. Remélem a torontói közösség is örömmel olvassa majd ezeket a gyermekemnek íródott pillanatképeket.

Flynné Székely Kinga

Hóvirág Tavasszal, megjelent az első virág a kertekben, a hóvirág.

Dédimamád kertjében is kibújtak a hóvirágok, pedig a hó még el sem olvadt. Nem csoda hát, hogy hóvirágnak hívták, hiszen, mint most is, a hó alól dugta elő zöld, dárda szerű fejecskéjét.

Bátran, a fehér hótakarót áttörve nyújtózkodott a magasba, a nap felé. A napocska gyengéden megcirógatta őket. Kinyílottak a hófehér szirmok, körülölelve a friss, zöld mintás kelyhecskét.

Amint a meleget hozó szél játékosan átfutott a kerten, a hófehér virág szelíden ringott, ringadozott. Mintha kecses táncot lejtett volna a madarak első dalára, a pezsdülő életre emlékeztetve a földet.

18

A képeslap

Még elsős voltam, amikor tanító nénink kigondolta, hogy Nő Napra képeslapokat készítünk mindenki édesanyjának. Bizony, igencsak lelkes tanító nénink volt. Fábián Vera tanító néni fiatal volt, és nagyon szép. Sudár termeténél, világosbarna fürtjeinél, tán csak mosolya volt kedvesebb. Tehetséges is volt, nagyon ügyesen tudott rajzolni. Pár ügyesebb tanulót megkért, hogy segítsünk iskola után. Hóvirágokat rajzolt a lapokra, s nékünk színezni kellett azokat. „A szárát meg a leveleket szépen halványzöldre, a szirmok tetejét is halványan satírozzátok.” ‐ adta a részletes utasítást. Színezgettük órák hosszat a kártyákat, míg mindegyik készen állott. „Köszönöm a segítséget. Igazán nagyon ügyesek voltatok. Gyertek, itt van mindegyikőktöknek egy‐egy képeslap, amit édesanyátoknak adhattok.” s átnyújtott mindőnknek egy‐egy lapot. Mosolyogva vettem kézbe a képeslapot, s izgatottan néztem rajta a hóvirágokat. Az egyik hóvirágnak, azonban, nem álltak szimmetrikusan a szirmai, jobban ki volt nyílva mint a többi. Lekonyult mosolyom, de még az orrom is lógni kezdett, s szipogva mutattam ‐ „De hiszen ez nem is szép!” „Miért gondolod hogy nem szép?” ‐ kérdezte a tanító néni. „Mert ez nem olyan mint a többi, szétlógnak a szirmai.” „Hiszen, Kinga, épp azért szép az a hóvirág, mert nem

MAGYAR ÉLET 2017. MÁRCIUS

pont olyan mint a többi. Különleges!” ‐ magyarázta Fábián Vera tanító néni kedves mosollyal. Lassan abbamaradt a szipogás, megbékélten néztem a lapot. „Tényleg, nem is olyan csúnya.” ‐ motyogtam. Másnap, büszkén nyújtottam át drága édesanyámnak a saját magam színezte képeslapot, egy csokor hóvirágot, és lelkesen szavaltam Kiss Jenő versét:

összegyűlt anyukáknak. Kezünkbe hóvirág csokrocskát szorítva, hatalmas mosollyal szaladtunk oda édesanyánkhoz, aki oly sok szeretettel tudott bennünket keblére ölelni.

„Édesanyám vedd e csokrot, s ráadasul ezt a csókot Szívem telve szeretettel, élj sokáig hogy nevelj fel. Élj sokáig számos évig, boldogságban véges‐végig.”

Március 8

Március 8‐án van a nemzetközi nőnap. A kommunizmus idején ez a nap anyák napjává nőtte ki magát, legalábbis az óvodában meg az iskolában. Így, nem anyák napján, hanem ezen a nőnapon ünnepeltük az édesanyánkat, aki számunkra a legfontosabb nő volt az egész világon. Március 8‐án ünneplőbe mentünk az óvodába. A kommunizmus idején az óvodások voltak a haza sólymai, s mint sólymok külön egyenruhánk is volt. Narancssárga ingbe, pici nyakkendővel, kék szoknyácskába és kék kalapocskában igyekeztünk a napközibe. Emígyen, kicsi haza sólymainak öltözve, énekeltük a dalocskát Március 8‐án az

Grimasz—Fujkin sarok

‐ Milyen idétlen utasítás egy kis megfázásra... Minden nap kétszer tíz cseppet bevenni, hideg vízben...

Hát mi vagyok én, jegesmedve?

19

MAGYAR ÉLET 2017. MÁRCIUS

Negyven napos spirituális gyakorlat avagy Nagyböjt

Most már lassan kétezer év óta, a Jézust követő és Krisztusban hívő emberek úgy készülnek fel a legnagyobb ünnepükre, a Húsvéti Feltámadás megünneplésére (ami egyébként a tavaszi nap‐éj egyenlőséget, azaz március 21‐ét, követő első Hold töldte utáni vasárnap), hogy negyven napon keresztül több időt szánnak az imára, böjtölnek, és alamizsnálkodnak. A negyven napba amúgy nem számítanak bele a vasárnapok, mert vasár‐ nap mindig a Feltámadás ünnepe ezért akkor nincs böjt, és így tulajdonképpen a Nagyböjt egész ideje Hamvazószerdától Hús‐ vét vasárnapig összesen 46 napig tart.

A szekuláris nyugati világban, ahol a vallást csak többnyire most már a magánházakban vagy templomokban gyakorolják, és ahol vallásról nem illik beszélni a hétköznapi közegekben – ezek a szavak, hogy „ima,” „böjt,” és „alamizsna” már nagyon elavult vagy egyenesen értelmetlen szavaknak tűnnek, talán azért is, mert a mai modern kor nyugati embere elvesztette a lelki gyökereivel való kapcsolatot. Ha a vallásos színezetű „ima” szót behelyettesítenénk mondjuk a spirituális gyakorlat vagy meditáció szóval, a „böjt” helyett pedig inkább speciális diétáról vagy mértékletességről beszélnénk, és az „alamizsna” helyett önzetlen jótékonykodást mondanánk, akkor talán a mai kor embere is, attól függetlenül, hogy kereszténynek vallja‐e magát vagy sem, csak tudna valamit kezdeni a nagyböjti időszakkal is.

Tény, hogy most már felnőtt egy‐két magyar nemzedék, aminek vagy az ateista‐kommunista agymosás miatt vagy pedig a fogyasztói‐kapitalista társadalom istenítése miatt szinte fo‐ galma nincs arról, hogy az embernek szellemi lelke is van, nemcsak anyagi teste, vagy hogy az emberi élet nem csak arról szól, hogy mit eszünk vagy mit iszunk, vagy hogy mennyire tudunk meggazdagodni és mennyire tudjuk élvezni az anyagi lehetőségeinket. A negyven napos nagyböjti időszak minden vallásos‐ és lelki‐gyakorlata tulajdonképpen arra irányul, hogy emlékeztessen minket az emberi test és a földi élet mulandó voltára és közben arra is felhívja a figyelmet, hogy ahhoz, hogy teljes emberi életet éljünk muszáj lenne komolyan vennünk azt, hogy szellemi‐lelki lények vagyunk, akiknek sokkal többre van szükségük, mint csupán az anyagi jólét biztosítása. Az adakozás és jótékonykodás pedig arra irányítja rá figyelmünket, hogy másokkal együtt lehetünk csak boldogok, s nem akkor, ha önző módon csak magunkra figyelünk és magunkkal törődünk. Végül az ima és egyéb lelki gyakorlatok abban segítenek, hogy valamiképpen (újra) kapcsolatba tudjunk kerülni illetve kapcso‐ latban tudjunk maradni azzal az Életadó Lélekkel, Életünk For‐ rásával és Céljával, azzal a Végső Valósággal, akit közönsége‐ men Istennek nevezünk. Minden vallásnak tulajdonképpen ez lenne a legbensőbb lényege, hogy segítsen bennünket abban, hogy egész lényünket vissza‐csatoljuk a Végső Valósághoz, visszataláljunk eredeti szellemi‐lelki Gyökerünkhöz (a vallás szó latinul, re‐ligio, tk. ennyit jelent: vissza‐kötődni, vissza‐ kapcsolódni). Ezentúl a vallásnak az is feladata lenne, hogy köz‐ ben mindazokkal, akik vissza‐kapcsolódtak a Végső Valósághoz és akik ebből a Végső Valóságból töltődnek és élnek, azokkal 20

együtt igyekezzünk egy sokkal emberibb, sokkal teljesebb, sok‐ kal lelkibb‐szellemibb világot teremteni, amit a keresztények, Jézus nyomán, Isten köztünk és bennünk lévő Országának is szoktak nevezni.

A mai gyökereit vesztett nyugati társadalomban a fenti gon‐ dolatok lehet, hogy túl elméletinek hangzanak vagy egyenesen utópiának tűnnek. De csak addig lesz ez így, amíg valaki meg‐ próbálja a negyven napos nagyböjtöt tényleg gyakorlatba ültetni akár lelki gyakorlatokkal, akár a mértékletesség gyakor‐ lásával illetve az önzetlen jó cselekedetek megnyilvánulásával. S ettől fogva ezek a szavak is, mint ima, böjt, vagy alamizsna, megtelnek majd új értelemmel és új tartalommal, a Nagyböjt pedig egy negyven napos spirituális gyakorlattá válik.

Borbély Sándor lelkész

Egyetemet végző magyar diákok!

A Magyar Mérnök Egyesület szeretné meghívni az egyetemet végző magyar diákokat az Eötvös Lóránd estére április 29‐én szombaton a Magyar Házba.

Jelentkezni lehet Diosady Levente professzornál megadva a diák címét, elérhetőségét (e‐mail/telefon) és egyetemi szakterületét: L.Diosady@utoronto.ca

MAGYAR ÉLET 2017. MÁRCIUS

Auto, Property Life and Business Insurance 958 Broadview Avenue, Suite 202 Toronto, Ontario M4K 2R6

Tel: 416‐461‐0764 Fax: 416‐461‐0448 info@heinsooinsurance.ca www.heinsooinsurance.ca 21

MAGYAR ÉLET 2017. MÁRCIUS

Hungarikumok sorába emelve

A Hungarikum Bizottság a hungarikumok sorába emelte az Egri Bikavért, a Kodály‐módszert, a magyar pásztor‐ és vadászkutyafajtákat, valamint a tiszai halászlét. A Magyar Értéktár pedig újabb kilenc értékkel bővült ‐ a döntést Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter jelentette be kedden Egerben, a bizottság ülése után.

harmóniáját jelentik a bizottság legújabb döntései, amelyek mutatják, hogy a régmúlt és a közelmúlt magyarsága egyaránt csúcsteljesítményekre képes. A Hungarikumok Gyűjteményébe így már 64 érték tartozik, a Magyar Értéktár pedig 152 tagúra bővült.

Nyitrai Zsolt, Eger és térsége országgyűlési képviselője, miniszterelnöki megbízott, az Egri Bikavér hungarikummá válásának kezdeményezője azt mondta a sajtótájékoztatón, hogy a siker az Egri borvidék szőlészeinek, borászainak köszönhető. A képviselő szólt arról, sokan dolgoztak azért is, hogy 81 éve, pont ezen a napon megalakult az Egri borvidék.

Közülük kiemelte Petró Kálmán egri szőlőtermelőt, országgyűlési képviselőt, és Braun Károlyt, aki 1936‐ban polgármestere és egyben az egyik legnagyobb szőlőtermelője volt Egernek. Nyitrai Zsolt hangsúlyozta: az Egri borvidéken több mint tízezren élnek szőlészetből és borászatból. A borvidék zászlóshajója az Egri Bikavér, azért pedig, hogy védett márka lett, nagyon sokat tett Gröber Jenő, Knézich Károly '48‐ as tábornok unok. hungarikum.hu

Együttműködési lehetőség Az egri várban tartott sajtótájékoztatón taps fogadta, amikor Fazekas Sándor bejelentette: hungarikummá vált a világszerte ismert vörösbor, az Egri Bikavér. A tárcavezető felidézte, hogy 81 éve Darányi Kálmán földművelésügyi miniszter döntése alapján ugyan ezen a napon jött létre az Egri borvidék, mint jogilag önálló bortermő terület.

A Hungarikumok Gyűjteményébe került a Kodály‐módszer, Kodály Zoltán népzenei hagyományokat megőrző, továbbadó, dokumentáló és oktató zenepedagógiai rendszere. Gazdagítják a gyűjteményt a hazai tájhoz tartozó, évszázados tenyésztői munka eredményei, a magyar pásztor‐ és vadászkutyafajták. Új hungarikum a jellegzetes Tisza‐menti étel, az ősi halászkultúrát őrző tiszai halászlé is.

A Magyar Értéktárba vette fel a bizottság az erdélyi polihisztor, építész, kultúrpolitikus, Kós Károly életművét, továbbá a magyar gulyáslevest, mint világszerte ismert népi eredetű ételünket, és a történelmünket végigkísérő ősi magyar fegyvernemet, a Magyar Huszárt. Az értéktárba került a magyarság hősies helytállását, az 1848/49‐es hagyományokat megjelenítő aradi Szabadság‐szobor és a honfoglalásra emlékeztető egyedi műalkotás, a Feszty‐Körkép. A Magyar Értéktár részévé vált továbbá a modern magyar festészetet elindító nagybányai művésztelep és festőiskola; a Csabai Kolbászfesztivál, mint az ország meghatározó gasztronómiai rendezvénye, és Dr. Bakonyi Károly szőlőnemesítő életműve, az általa nemesített cserszegi fűszeres a legjobb úton van, hogy világhírű legyen.

Az értéktárat gazdagítja Torockó épített öröksége is. Fazekas Sándor hangsúlyozta: az erdélyi kisváros, Torockó világörökség várományos, és a Földművelésügyi Minisztérium, mint a hungarikumok gondozója, közbenjár azért, hogy az UNESCO világörökségi listáján is megfelelő elismerésben részesüljön.

A miniszter úgy fogalmazott: a régi és a mostani értékek 22

Az Ontárió Kormány Protokoll Hivatala hivatalos beszámolót szervezett a Torontói Konzulok Testületének. Dr. Szabó Stefániának, Magyarország főkonzulának, alkalma volt az aktuális kérdésekről tárgyalni Kathleen Wynne‐nel, Ontárió miniszterelnökével, valamint a nemzetközi kereskedelmi‐, kutatási‐ és innovációs miniszterekkel. Ontárió hajlandó hídakat építeni, ezért nekünk is dolgoznunk kell Magyarország Óceánon ‐túli jelenlétéért. Forrás: Torontói főkonzulátus FB oldala

Kathleen Wynne, Ontárió miniszterelnöke és Dr. Szabó Stefánia főkonzul

MAGYAR ÉLET 2017. MÁRCIUS

Betekintés egy széki szüretbe és egy bálványoscsabai Táncrendbe

táncrendbe kaptunk betekintést az ifjúsági és felnőtt együttestől.

A legkisebbekkel inkább népzenére játszunk. Igyekszem fejleszteni a hallásukat, a ritmusérzéküket, tanítom őket magyarul énekelni, mondókákat mondani, esetlegesen nyelvtörőket gyakorolni.

A középső csoporttól kalocsai táncokat láthattak a bálra ellátogatók, egy kicsit színesebb formában, már ha a kalocsai színeket lehet még fokozni… Az ifjúkori incselkedés, és viccelődés a koreográfia témája.

2017. március 4‐én került sor a Kodály Bál megrendezésére.

Elsősorban köszönet jár Katherine Fuhrmann‐Willsnek, a Kodály Táncegyüttes oldaláról, illetve Boda‐Lázár Judithnak, a Magyar Ház oldaláról a szervezésért.

A jó hangulatról a Szinkron és Feketeföld‐Magyar Kálmán zenekarok gondoskodtak, és az ízletes vacsoráról se feledkezzünk meg ‐ Könnyű Norbert és csapata által ‐ készültek a finomságok ‐ hiszen ez is hozzájárult a sikeres rendezvényhez, amit nagyon nehéz lesz felülmúlni.

Az együttes kemény munkával szeptember óta készül minden egyes bemutatójára, hiszen az egész év pontosan percről percre meg van tervezve.

Első alkalommal decemberben mutatta be mindegyik korosztály a táncház alkalmával, hogy hova is tartunk, mit is tanulhattak tőlem, hogyan építettem tovább az erős alapokkal bíró várat, és most a Kodály Bál volt a második alkalom, hogy nem a már megszokott és megtanult koreográfiákat adták elő, hanem a Pontozó verseny Gála műsorára készülő táncszínházi előadás részleteit.

A tanítványokat táncolni látni mindig megható, most sem volt ez másképp. Izgulok értük, persze az eszemmel tudom, hogy bízhatok bennük, mindenki pontosan tudja, hogy mi a dolga…

A legközelebbi fellépés a felnőtteket érinti, most a Magyar Ház ünnepségén, március 19‐én. A gyerekekre viszont májusig várni kell.

Jelen esetben egy széki szüretbe és egy bálványoscsabai

Május 19‐21. a Pontozó időpontja, amire szeretettel várunk minden érdeklődőt. Lesz Mezőségi Bál adatközlő zenészekkel és eredeti lakodalmas fogásokkal, lesz maga a verseny és vasárnap este pedig a Gála műsor. De számíthat mindenki tánctanításra, “ékszerfolkshowra” és interaktív viseletbemutatóra is.

Bartha Zsófia, KCSP ösztöndíjas

23

MAGYAR ÉLET 2017. MÁRCIUS

Beszélgetés Fecső András Botond sebésszel, a torontói Magyar Ház elnökével

Fecső András Botond sebész tavaly nyár óta tölti be az elnöki pozíciót a torontói Magyar Házban, itt beszélgetett vele a MagTV Magyar Kulturális Magazin két elintéznivaló ügy között, a hétvégi magyar iskola osztálytermében, a történelmi Magyarország térképe előtt.

karácsonyra, és karácsony este, december 24‐én, mindig mikor mentünk haza a nagyszüleimmel, akkor már láttuk, hogy hó!, itt már megjött az angyal, hó!, ott is már megjött az angyal, az ablakokban lehetett látni a karácsonyfákat. És olyan izgatottan vártuk ezt, hogy karácsony estére hazamegyünk és nálunk is megjön az angyal. Nálunk karácsony este jött, otthon ez volt a szokás, nem mint itt, hogy karácsony napján, illetve karácsony reggelén, nálunk 24‐én este jött. Ezek voltak azok a szokások, amik nagyon‐nagyon mély nyomot hagytak bennem, a közösségi és családi együttlét fontosságát, a magyarságtudatot elmélyítették bennem.

Az asztalra kiterített fényképeket nézegetve, András meghatódva mesél családjáról. Feleségével, Krisztinával 2009‐ ben költöztek Kanadába, és 2014‐ben végre a gyermekáldás is megérkezett a családba.

‐ Meggyarapodtunk, hála a jóistennek!

‐ Ebből a térképből nagyon sok magyar gyerek tanult, megmutatnád honnan származol? ‐ A világ közepéről, Székelyudvarhelyről ‐ csillan fel András szeme, ahogy a térképen rámutat szülővárosára. ‐ Székelyudvarhely a mai napig a szívem csücske, számomra örökre a világ, illetve Székelyföld közepe marad.

Bár édesapja budapesti, édesanyja korondi születésű, András már Székelyudvarhelyen született, és székely gyermekként nőtt fel. 18 évesen költözött Marosvásárhelyre, ahol elvégezte az orvosi egyetemet, majd Magyarországra került és onnan vándoroltak ki feleségével Kanadába.

‐ 2007‐ben jöttünk először Kanadába, szétnézni, hogy itt milyen lehetőségek vannak. A nővéremék itt éltek, hozzájuk jöttünk látogatóba. Ekkoriban a család egyrésze Erdélyben, én és a feleségem Magyarországon, a nővéremék pedig Kanadában éltek. A terv az volt, hogy a három pólusból csináljunk kettőt, hogy ne kelljen annyifelé utazgatni, ha a család együtt akar lenni, hanem csak Erdélyből Kanadába, illetve Kanadából Erdélybe.

‐ Mik voltak a szokások otthon, milyen magyar hagyományokat ápoltatok családi körben? ‐ Húsvét, karácsony, farsang, ezek a szokások mindig megvoltak, és nagyon‐nagy szeretettel vettünk részt ezeken az ünnepeken. Itt már sajnos nem szokás, de otthon húsvétkor a locsolás volt az év, illetve a tavasz nagy fénypontja, amikor csoportosan, a fiúkkal elmentünk locsolni a lányokhoz. Ez egy egész napos program volt, sőt néha volt, hogy hajnalba torkollott. Nagyon‐nagyon szerettük ezeket a húsvét és karácsony körüli előkészületeket, rituálékat. Emlékszem, kisgyermekkoromban nagyszüleim mindig levittek hozzájuk, hogy édesapámék, illetve az angyal tudjon készülni a 24

Ma már két lánygyermekkel büszkélkedhetnek, a lassan hároméves Gabriellával és a 2016‐ban született Viktóriával.

‐ Tehát Krisztina, Gabriella és Viktória. Három hölgy van a háttérben. És mit szólnak ők a tevékenységeidhez, a munkádhoz és a Magyar Házhoz, hogy viselik a távolléted?

‐ Mindenben támogatnak. Sem a szakmai munkámat, sem ezt az önkéntes munkát nem tudnám végezni, hogyha nem támogatna a családom. Ha a feleségem, a gyerekeim, a nővéremék, ha a család nincs mögöttem, akkor nem tudnám ezt csinálni.

‐ Megengeded, hogy feltegyünk pár bensőséges kérdést? Mi az amit szeretsz, ami tetszik, amivel élni akarsz, és mi az, ami nem tetszik, amit megvetsz, amit nem szeretnél az életedben? ‐ Nagyon szeretem a lelki dolgokat, az emberek őszinte közelségét, szeretek barátokkal, családdal együtt lenni, jól érzem magam ilyen körökben. Amit igyekszem távoltartani magamtól, az a negatív hozzáállás és az őszintétlenség. Volt egy professzorom Marosvásárhelyen, aki sajnos már nem él, de a mellszobra alá a sebészeti klinikán ki van írva, hogy száz hibát is megbocsájtok, de egy hazugságot nem. Ez annak idején, mikor még egyetemista voltam, nagyon‐nagyon belémívódott. Hibát bárkinek megbocsát az ember, de az őszintétlenségtől, a hazugságtól nagyon próbálom távol tartani magam.

‐ Van e neked egy nagy álmod, és mi az álmod? ‐ Az én életemben fázisoktól függően változtak az álmok. Mikor

MAGYAR ÉLET 2017. MÁRCIUS

az egyetemet elkezdtem, a nagy álmom az volt, hogy sikeresen befejezzem és orvos lehessek. Most hogy az vagyok, szeretnék a szakmában a következő lépcsőfokra lépni, de őszintén megmondom, mióta gyerekeim vannak, úgy érzem, az igazán nagy álmom, a gyerekek és a család teljesült. Egészségben és szeretetben legyünk együtt, ez a legfontosabb. Ha egészség van, minden más lesz. Ez az én nagy álmom, hogy az egészség szeretettel párosulva, minél hosszabb ideig kitartson.

‐ Egy ilyen fiatalembernek biztos, hogy vannak céljai. Mi az életcélod? ‐ Ha most a szakmáról beszélünk, a célom az, hogy miután befejeztem itt Kanadában a tanulmányaimat, továbbképzéseimet, valamelyik egyetemen, sebészeten dolgozhassak, egyetemistákat, rezidenseket oktathassak, illetve kutatásban is részt szeretnék venni. Ami az önkéntes munkát illeti, szeretnék továbbra is a magyarsággal foglalkozni. Egyszer olvastam valahol egy mondatot, ami belémégett, hogy nem az a magyar, akinek a nagyszülei és a szülei is magyarok, hanem akinek a gyermekei és unokái is azok. Szeretném, hogy a gyerekeim és az unokáim is, habár távol vagyunk az anyaországtól, a szülőföldtől, tudjanak magyarul, ismerjék az értékeinket, a hagyományainkat, és mikor felhívnak, hogy apu vagy tata, akkor magyarul mondják, és ne angolul kezdjenek el beszélni.

Az egyetem elvégzése után András sebészeteken dolgozott, Marosvásárhelyen egy évet, majd Debrecenben és Berettyóújfalun. Kanadában aztán sikerült az itteni sebész rezidensképzésbe belekerülnie. Nemcsak a betegek gyógyítása, hanem a kutatás is érdekli.

Ennek része, hogy olyan kérdésekre találjon megfelelő választ, amikkel javíthat a jövő sebészeti beavatkozásainak sikerességén.

‐ Többféle lehetőség van a kutatásokban részt venni, az én pályám, a doktorátusom, amit csinálok, az a sebészeti oktatás.

A betegek biztonságosabb kezelése. Rengeteg beteg jön hozzánk, az életkoron és a hozott betegségeken nem nagyon tudunk változtatni, de azon, ahogy mi kezeljük őket, ahogy operálunk, a kézügyességünkön, a nem technikai képességeinken, mint például a kommunikáció és csapatmunka, ezeken tudunk javítani. Ha jön egy beteg és meg kell operálni, bemegyünk a műtőbe. A műtőben van egy sebészcsapat, egy nővér csapat és van egy altató orvosi csapat. Na most ez a három csapat nagyon pontosan, svájcióraszerűen kell hogy összedolgozzanak, ahhoz hogy megfelelő legyen a sebészeti beavatkozás. Természetesen a kommunikáció, a csapatmunka nem helyettesíti a sebész kézügyességét, ezért mind a kézügyességen, a technikai képességeken, mind a nem technikai, szakszóval puha tulajdonságokon mint a kommunikáció, csapatmunka nagyon sok múlik. Hogyan irányítom a csapatokat, kinek milyen feladatot adok, ezek is nagyon befolyásolják, hogy az illető műtét jól sikerül‐e.

‐ És már jelentek meg tudományos munkáid ezen a téren? ‐ A doktorátusnak az az egyik elvárása, hogy menet közben, ahogy egy kutatási részt befejezel, publikálod az egész szakterületnek, úgymond bemutatod. Jelentek már meg

tudományos dolgozataim is, és folyamatban van még két‐ három, amit a doktorátus befejezte előtt szándékozom elküldeni különböző szakfolyóiratoknak, hogy megjelenjenek.

A doktorátusi kutatást úgy kell elképzelni, mintha egy történetet mesélnének el. András története az lesz, hogy hogyan lehet a műtőben a technikai és nem technikai képességeken javítani, hogy csökkenjenek a műtétek utáni szövődményes megbetegedések.

‐ Az én témámban ez úgy működik, hogy a műtői miliőt filmezzük, hogy mi történik a műtőben. Felvesszük a képeket és a hangokat, és utána elemezzük. Különböző kérdéseket teszünk fel. Milyen például a kommukáció: a nővér, az asszisztens, az altatóorvos ezt kérdezte, a sebész ezt felelte, és hogy a sebészt zavarja‐e operáció közben, ha szólnak hozzá, és elterelik a figyelmét, okozhat‐e ez valamilyen problémát, ami a betegnél később szövődményekhez vezethet? Ezt a műtéti mikroklimát elemezzük nagyító alatt, hogy lássuk a technikai képességeit a sebészeknek, rezidenseknek, illetve a nem technikai képességeket, a kommunikációt, hogyan dolgoznak együtt. Ez mind a nagy képnek egy darabja, amiből összeáll a műtői miliő.

Aztán amikor összeáll a kép, a végén, a doktorátus megvédésekor elmondja az egész történetet.

‐ A kutatási eredményeket felhasználva szimulációt készíthetünk a rezidenseknek. Akik ezután csatlakoznak a képzéshez, azoknak fel lehet állítani egy kísérleti műtőt, hogy szimulációs körülmények között megtanulhassák nemcsak a kézügyességet, de a megfelelő kommunikációt és csapatmunkát, és mindent, ami a sikeres műtétekhez kell. Ha meglesz ez a dolgozat, akkor ennek az adatait felhasználva, képzési modulokat, képzési terveket lehet felállítani.

‐ Hány évet kell dolgozni egy ilyen doktorátus megszerzéséért? ‐ A torontói egyetemen ez nagyon jól meg van oldva. A sebészeten, a rezidens képzésen belül, a rezidens két irányban tud menni. Aki csak operálni szeretne, az befejezi az ötéves képzést és elmegy operálni, nem foglalkozik akadémiával, kutatással, oktatással, hanem csak betegellátással. Ez a konvencionális sebészképzés. Ha valakit érdekel a kutatás, a tanítás, akkor félidőben, két és fél évnél be lehet jelentkezni a doktorátusi vagy a mesteri programba, és akkor erre külön időt adnak, hogy csak ezzel foglalkozzunk. Mikor befejezem a doktorátusomat, visszamegyek és befejezem a rezidensképzést.

A doktorátus időtartamban lehet 4‐5‐6 év, minden attól függ, hogy mikor fejezi be az ember a történetét, mikor írta meg a könyvet, amivel el tudja mondani a történetét.

‐ Hány százaléka van meg történetnek már? ‐ Remélem, hogy a végefelé járok, már túl vagyok a felénél biztosan. Remélem, hogy a következő félévben a nagy részét be tudom fejezni, ez most a harmadik évem. Ha a következő félévben be tudom fejezni a könyvírást, utána egy fél éven belül meg kell védenem a munkámat. Remélem, egy év múlva meglesz a doktorátus. ‐ Hát ehhez kívánunk nagyon sok sikert, és biztosak vagyunk benne, hogy sikeres leszel!

Török Erzsébet/Kövessy Zsolt/ MagTV Magyar Kulturális Magazin

25

MAGYAR ÉLET 2017. MÁRCIUS

A gulyás

A magyar konyha ismertsége és rangja elvitathatatlan a világban, még akkor is ha jelentőségét, elterjedtségét tekintve elmarad az olasz, vagy éppen a távol‐keleti konyha mögött.

A magyaros gasztronómia egyik fontos ismertetőjegye a piros őrölt paprika és a hagyma, melyek számtalan emblematikus ételünk elmaradhatatlan fűszerei.

A marha hús mellett a gulyásban is főszerepet játszanak ezek a hungarikumok.

A gasztronómia, vendéglátás, idegenforgalom professzionális képviselői manapság már nem feltétlenül örvendeznek annak a ténynek, hogy a magyar konyhát, sőt gyakran hazánkat is a gulyással azonosítják a világban (ungarische gulasch). No, de szerencsére van már három Michelin csillagos éttermünk is, így az itthoniak és a külföldiek egyaránt választhatnak a hagyományos, magyaros étkek és a modern világkonyha fogásai között.

De térjünk vissza a jó magyar gulyásleveshez, aminek igenis van létjogosultsága a molekuláris gasztronómia korában és világában is.

Barta László, az Algyői Halászcsárda tulajdonosa néhány éve egy videóban a gulyás eredetéről beszélt, azt a szakmai vélekedést erősítve, hogy bizony a szegény gulyások aligha engedhették meg maguknak ezt a drága ételt, így sokkal inkább a városi éttermekhez köthető a gulyásleves eredete. Az internet népe azóta is vitatkozik a Youtube videó alatt, számtalan meggyőzően hangzó pro és kontra érvet felsorakoztatva.

Nekem nem tisztem ítéletet hirdetni, így csak közreadom Barta László, a témában írt, számtalan autentikusnak tekinthető forrásból építkező cikkét.

Mi is a gulyás? A mi fogalmaink szerint bő lére eresztett marhapörkölt burgonyával és csipetkével. Tulajdonképpen egy tartalmas leves. A gasztronómiai lexikon mintegy ötvenféle gulyást ír le. Többek között: Alföldi, Bécsi, Betyár, Béka, Csórgó, Hal, Ürü, Svejk, Székely, ami nem székely és még kevésbé gulyás, znaimi, stb. Bizonyára nagyon régi étel. Talán már ették a Honfoglalás korában is. Pásztorok tápláléka volt egykor ‐ mint a neve is mutatja ‐ írja Draveczky Balázs a "Történetek terített asztalokról és környékükről" című könyvében.

A szigorúan hagyományos gulyás főzés technológiája az, ahogy a gulyások főzték, ezért gulyás a neve.

Ez adja a legízletesebb marha húslevest, s ez a legegyszerűbb főzési mód: a bográcsba egyszerre bele kell tenni a húst és a hagymát, hidegen hozzátenni a szükséges mennyiségű vizet, és feltenni a tűzre. Így készül Erdei Ferenc szerint, aki ezt nem átallotta le is írni a "Néprajzi Ínyesmesterség" című könyvecskéjében.

Képzeljük el ezt a gulyást! A gulyás tehát a pusztában marhahúst főz!

De lapozzuk csak föl az "Isten veletek ti boldog Vendelinek" című Krúdy novellát, és nézzük, mit mond benne a vendég. Azt mondja: "A teremtésit, csaknem elfelejtettem, hogy tulajdonképpen miért is jöttem fel Pestre! Finom főtt marhahúst enni, mert ez nálunk faluhelyen nem kapható."

Ez a vendég egy tehetős vidéki úriember. Akinek, ha marhahúst 26

akar enni, Pestre kell utaznia, mert vidéken marhahúshoz nem jut. A kérdés tehát, hogy a hús, ami a gulyás bográcsában rotyog, hogyan került oda? A mélyhűtőből biztosan nem, mert az abban az időben még nem volt. Hentes a pusztában nem volt, sőt általában a faluban sem, de ha volt is, nem tartott marhahúst. Ha netán mégis tartott volna, a gulyás úgysem tudta volna megvenni. Önök most arra gondolnak ott volt a gulya, az a sok‐sok alapanyag, amiben talán van is valami. Ám ne felejtsük el, hogy a gulyás és a dinnyecsősz helyzete némiképp különbözik. A dinnyecsősz, ha úgy gondolja, megeszik egy dinnyét, a gazda ezért sem részesítené dicséretben, de úgysem tudja meg. Viszont a gulyás nem kanyaríthat le két kiló húst valamelyik jószágból, ugyanis az egyébként jámbor állat az ilyesmit rosszul viseli.

A kedves néző bizonyára látott már szarvasmarhát, azt is tudja, hogy egy ennek a súlya három usque öt mázsa, értéke (mármint az élő marhának) manapság 100 ezer forintnál is több. A gulyások nagyon‐nagyon szegény emberek voltak, a marha viszont régen is vagyont ért. Hogyan került tehát a vagyont érő marha a nagyon‐nagyon szegény gulyás ember bográcsába?

Megmondom! Sehogy!

Gulyáslevest, gulyáshúst, vagy gulyásos húst, nevezzük, ahogy akarjuk, igazi gulyás sosem főzött, sőt nem is evett! Senki falusi ember nem evett marhahúst, ugyanis nem jutott hozzá. Marhát a gulyás intakt, vagyis ép, sértetlen állapotban, négy lábbal, szarvakkal, bőrbe kötve látott, soha másképp.

A gulyás tehát legkevésbé sem jellegzetes pusztai étel, hanem városi találmány, ottani vendéglők fazekaiban főtt. Ott is inkább a 19. század második felétől kezdve, pesti vendéglőkben, de bécsiekben még inkább. A gulyás autentikus ősmagyar receptje tehát a következő: Mindez azonban nem von le semmit a magyar gulyás értékéből, az emberi szellem nagy vívmányai közé tartozik, valahol a pármai sonka, az ír fekete sör és az orosz kaviár magasságában lebeg. A világon mindenütt ismerik.

Egy Gallup felmérés szerint, Amerikában az öt legnépszerűbb étel egyike a gulyás.

Barta László – Algyői Halászcsárda Barta László gasztronómiai előadásainak irodalmi forrásjegyzéke: Draveczky Balázs: Történetek terített asztalokról és környékükről Draveczky Balázs: Újabb történetek terített asztalokról és környékükről Váncsa István szakácskönyve Magyar Elek: Az ínyesmester nagy szakácskönyve Kövi Pál: Erdélyi lakoma Csemer Géza: Cigányok főztje Láng György: Klasszikus magyar konyha

Bogrács gulyás recept

MAGYAR ÉLET 2017. MÁRCIUS

Hozzávalók: 1,5 kg marhalábszár, vagy marhanyak, esetleg lapocka 1 kg burgonya 10 dkg zsír 25 dkg vöröshagyma 4‐5 gerezd fokhagyma 2 db TV paprika 2 db paradicsom 1 csomó petrezselyemzöld 40 dkg sárgarépa 20 dkg gyökér 1 db kisebb zeller 2 evőkanál őrölt paprika 1 mokkáskanál köménymag 2‐3 babérlevél só, bors

A csipetkéhez: 20 dkg liszt 2 tojás csipetnyi só Az elkészítés módja: A hagymát apróra, a húst 2x2 cm‐es kockákra vágjuk. A zsírban a hagymát lepirítjuk, hozzáadjuk a kockára vágott TV paprikát és paradicsomot. Belerakjuk a marhahúst, sózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk a babérlevelet, köményt és fokhagymát.

Fedő alatt kb. másfél órát pároljuk, majd zsírjára sütjük, utána a tűzről levéve megszórjuk az őrölt piros paprikával.

Bele rakjuk a kockára vágott burgonyát, a sárgarépát, gyökeret és zellert.

Felöntjük vízzel és további ötven percig főzzük, amíg a hús és a zöldségek puhára főnek. Közben kóstolgatjuk és ha szükséges, utána sózzuk.

Ne feledkezzünk meg a csipetkéről sem. A lisztet a tojással összegyúrjuk, sózzuk, ha az állaga kívánja, kevés vizet adunk hozzá.

Fél óra pihentetés után a hüvelyk és mutató ujjunkkal csipetkéket csipkedünk a tésztából, amiket konyharuhára rakunk. A gulyás elkészülte előtti kb. 10 percben rakjuk a bográcsba a csipetkét és készre főzzük. Ezek után már csak a tálalás maradt hátra.

Erőleves recept

Soha többé zavaros húsleves – a derítés trükkjei

Az erőlevest nem véletlenül hívják erőlevesnek és tekintik a levesek királyának, hisz mint receptünkből is kiderül, rendkívül nagy mennyiségű húst és persze zöldséget kell belefőzni. Régen a betegeknek különösen ajánlották, hisz mint a mondás tartja, ettől még a holtak is feltámadnak.

Az 1 liter erőleves elkészítéséhez 1 kg darált marhahúst (sovány húsból) fogunk felhasználni, melyet beleteszünk egy fazékba. A húsleveshez hasonlóan különböző zöldségeket adunk hozzá gombát, fokhagymát, petrezselymet, zellert, sárgarépát, gyökeret, TV paprikát, és összekeverjük a hússal. Egy tojás fehérjét szétválasztjuk a sárgájától, a fehérjébe teszünk egy kis paradicsompürét, és habverővel félkemény habbá verjük.

Ráöntjük a paradicsomos tojásfehérjét, a zöldségekkel elkevert marhahúsra, és jól összekeverjük. Ezután felöntjük hideg vízzel (fontos, hogy hideg legyen), héjában megpirított vöröshagymát dobunk bele, ami az íze mellett jótékony hatással lesz a leves színére is. Feltesszük a tűzhelyre főni, ízlés szerint szemes borsot és sót adunk hozzá, közben kevergetjük, és nem hagyjuk teljesen felforrni (kb. 90°C‐ig). Az elején meglehetősen ijesztő, zavaros színt fog mutatni levesünk, de ne tessenek megijedni, hisz a forralás hatására a kicsapódó paradicsomos tojásfehérje egy réteget fog képezni a leves tetején, így felfogja a húsból kifőtt habot, és a levesünk gyönyörű tiszta, áttetsző lesz. Az erőlevest még az egyéb húsleveseknél is hosszabb ideig, legalább 3‐4 órán át kell lassú tűzön főzni. Miután megfőtt, vászonszalvétán átszűrjük. Ha véletlenül nem sikerült szép tisztára a leves, ismételjük meg a derítést, a fentebb már leírt módon tojásfehérje és paradicsompüré habosított keverékét öntsünk a levesbe, úgy mint a főzés elején és forrásig (90°C) majd tegyük vissza a tűzhelyre néhány percre. Miután elkészült, 10 percre félretesszük, és újból leszűrjük. Ha még zsírosnak találjuk a levest, fogjunk egy kávéházi szalvétát, dobjuk a leves felszínére, majd egy hirtelen mozdulattal emeljük ki. A műveletet addig ismételjük új szalvétával, amíg úgy gondoljuk, hogy már megfelelő a zsírtartalma. Az erőlevest csészébe szokás tálalni és egy nyers tojás sárgáját is tehetünk bele.

Frank Sándor mesterszakács – Fehértói Halászcsárda

Borismeret: „vegyes rendelkezések” 3. (borospoharak)

Borismereti sorozatunk előző két részében számtalan hasznos, praktikus, gyakorlati információt adtam közre azon olvasóink számára, akik a borkultúra, a tudatosabb borfogyasztás útjára szeretnének lépni. Természetesen ez az út is mint az élet más területein, számtalan betartandó szabállyal, vagy inkább ajánlással van kikövezve. Nem kőbe vésett törvények ezek, nem jár fejvesztés a megszegésükért, legfeljebb plusz élményektől fosztjuk meg magunkat, rosszabb esetben társaságban felhívjuk a figyelmet járatlanságunkra, esetleg kínos helyzetbe hozzuk magunkat.

Több borkedvelő ismerősöm is berzenkedik a szerintük sokszor indokolatlannak tartott szabályok ellen, mondván nekik ne írják elő, hogy mikor, hol, milyen bort és hogyan igyanak. Van ebben egy kis igazság, de csak egy kicsi. Ha nem csak az a célunk, hogy bóduljunk este a tévé előtt vagy a kocsmában, akkor minőségi bort általában valamilyen társas összejövetel során fogyasztunk. Egy rangosabb, nyilvános eseményen bizony nem csak viselkedésben, öltözködésben, étkezésben, de az ivásban, 27

MAGYAR ÉLET 2017. MÁRCIUS

borivásban is vannak bizonyos társadalmi normák. Egy fogadáson, vacsoraesten, de egy jobb étteremben is nagyon kínos lehet, ha valaki feltűnően és durván megszegi az etikettet.

Márpedig a borivásnak is van etikettje, de maradjunk inkább az ajánlások kifejezésnél. Ezen ajánlások nagy részét azonban nem pusztán a céltalan sznobéria keltette életre, sokkal inkább az a valós tapasztalatokra épülő törekvés, hogy az elfogyasztott bor, vagy borok minél nagyobb ízélményt nyújtsanak.

Igen, még ha nehezen is hihető, a borospoharak milyensége, az esztétikai megfontolásokat is megelőzve azt a szent célt szolgálja, hogy a bor minél teljesebb valójában mutathassa meg erényeit és szépségét a borfogyasztó számára.

Lentebb a borospoharakról fogok néhány hasznos információt megosztani, de előtte egy neves magyar író rövid történetét mesélem el, amit még kezdő borbarát koromban osztott meg velem.

Szóval, baráti társasággal leugrottak egy hétvégére vidéki nyaralójukba, kellő mennyiségű és minőségű borok társaságában. Csak annyi volt a baj, hogy nem volt a házban borospohár, így jobb híján vizespohárból, bögréből iszogattak.

Láss csodát, a kipróbált, jól ismert borok nem voltak az igaziak.

"Megsértődtek a nem megfelelő poharak miatt" fogalmazott az író. Én ezt akkoriban költői túlzásnak tartottam, de ma már tudom, hogy mekkora jelentősége van a megfelelő pohárnak.

A borospoharak kialakítása egyfelől az egyéb evőeszközökhöz hasonlóan esztétikai célokat szolgál, hisz mindenki érzékeli a különbséget látványban és érzetben egy vastag, nehéz, gépi és egy finom, kecses, könnyű, elegáns, minőségi, kézzel készített borospohár közti különbséget. Aki hozzászokik a szép borospoharakhoz, annak a legjobb bor sem fog igazán ízleni egy igénytelen vizespohárból. Érdemes tisztában lenni a poharak típusaival, mert a bort egy étteremben vizespohárból inni meglehetősen kínos. Ez persze csak akkor fordulhat elő, ha nem pincér szolgálja fel a bort. Ide kapcsolódik, hogy jobb éttermekben a pincér az asztalunknál bontja fel a palackot, megszagolja a dugót, nehogy hibás legyen és a rendelést leadó vendég poharába egy nyeletnyi kóstolót önt. Ha a vendég megillatolta, megkóstolta és rendben találta, a pincér körbekínálja a többi vendéget is.

A borospoharat kb. félig kell tölteni, csak a talpánál vagy a száránál szabad fogni, a kelyhet markolni nem csak azért nem ajánlott mert nem elegáns, de egyrészt a kezünk melegétől a bor ideális hőmérséklete is megváltozik, másrészt maszatos lesz a pohár, ami abban akadályoz, hogy a bor színét és fényét értékeljük. Mint korábban írtunk róla, a borkóstolás menete, a szemrevételezés, az illatolás, majd a kóstolás.

Térjünk vissza a borospoharakhoz. A számtalan borospohár típus különbözőségét az indokolja, hogy a különféle borfajták minél inkább ki tudjanak bontakozni, a kelyhek kialakítása főként az illatok kiáramlását segítik elő.

Kezdjük néhány, részben már fentebb is említett alapszabállyal pontokba szedve.

Mindig a kisebb kelyhű pohárból igyuk a fehér és a nagyobból a vörös borokat.

Ne használjunk színes és metszett poharakat, hisz a borok színét csak kristálytiszta, átlátszó poharakban tudjuk csak 28

értékelni.

Főként a testes, érett vörösborokra igaz, hogy fogyasztás előtt célszerű szellőztetni, hogy az illatok, zamatok fel tudjanak szabadulni, ki tudjon bontakozni a bor. Dekantálásnak hívják ezt az eljárást és erre a célra kaphatóak különféle kancsóra emlékeztető dekantáló edények.

A poharat csak a száránál, vagy a talpánál tanácsos megfogni. A kelyhen megjelenő ujjlenyomatok ártanak a bor esztétikai látványának, ráadásul a kéz melegétől a bor hőmérséklete is emelkedhet, ami nem kívánatos, amennyiben megfelelő hőmérsékleten került a poharunkba. A száránál fogva tudjuk óvatosan megforgatni, megszellőztetni a bort a pohárban.

Az optimális boros pohár szája mindig szűkebb, mint a legszélesebb pontja. Ez az illatok intenzívebb élvezete szempontjából lényeges A bort mindig csak a pohár legszélesebb pontjáig töltsük, vagy engedjük tölteni. Ez azért lényeges mert így könnyebben meg tudjuk pörgetni, billenteni, megfigyelni a színét a visszacsorgás mértékét, milyenségét, melyek szintén árulkodnak az adott tétel minőségéről.

(Templomablak jelenség, a bor „koronája”: a pohárban körbeforgatott bor először vékony rétegben a pohár falához tapad, majd csíkokban, íveket képezve, lecsorogva gótikus ablaksorokra emlékeztető nyomot hagy, ahogy lefolyik.

Vékony falú legyen a pohár. Kitöltéskor ugyanis a bor azonnal átveszi a pohár hőmérsékletét.

Számtalan borospohár fajta létezik, ezek méretben és formában igen nagy változatosságot mutatnak melyeket különféle borfajtákhoz terveztek. Jelen cikkünk kereteibe nem fér bele ezek részletes bemutatása, csak a leggyakoribb fajtákat emelem ki. Akit a téma részletesebben érdekel, az interneten és a könyvesboltokban is talál szakszerű forrásműveket.

Fehérborok, rosék és sillerek A legigényesebb borbarátok még a különböző fajtájú fehér borokat is különböző poharakba töltik . A klasszikus fehér boros pohár kb. 20‐22 cm magas, arányosan karcsú, szépen ívelt kelyhű. A különböző típusok között a kehely öblösségében van eltérés. A két legjellegzetesebb, és leggyakrabban használt a rizlinges és a chardonnay‐s.

Vörösborok Komoly kihívás a vörös borokhoz optimális poharat választani.

Számtalan formájút, méretűt gyártanak az erre szakosodott üveggyárak. A lényeg, hogy kelyhe lényegesen nagyobb és szélesebb, mint a fehér borosoké. Két alaptípust különböztetünk meg, ezek a burgundi és a bordeaux‐i poharak.

Horváth Zoltán gasztronómiai rovata

MAGYAR ÉLET 2017. MÁRCIUS

Bor, mámor, Kanada

„…És itthon maradtam…” (Kós Károly)

A Tokaj Canada borait bemutató sorozatunkban most a Vylyan pincészet Belzebúb nevű vörösboráról olvashatnak.

Joseph Safian sommelier mesél Önöknek a Villányi borvidék ördögi nedűjéről!

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

KÓS KÁROLY SZÜLŐFÖLDKUTATÓ ÉS HONISMERETI TÁBOR 2017. 50 fiatal részére

Időpont: 2017. augusztus 28. – szeptember 3.

Helyszín: Deságtelep, Zeteváralja (Székelyföld, Erdély)

Minden fiatalt szeretettel várunk...

•a Kárpát‐medencéből és a nagyvilág magyar közösségeiből, akik a tábor kezdetéig betöltik 21. életévüket, de még nem múltak el 34 évesek, és elkötelezettek a magyarság ügyei iránt, különös tekintettel a megmaradás és gyarapodás kérdésére •ha vannak gondolatai nemzetünk sorskérdéseiről, nemzeti önképünk erősítéséről, szeretné újra felfedezni és értelmezni gyökereinket, és vállalja, hogy kreatív kisfilmekkel, plakátokkal ismerteti, feldolgozza és továbbadja kultúránk sokszínűségét a nagyvilágban •aki szívesen eltöltene a nyár zárásaként egy hetet hasonló érdeklődésű, elhivatott fiatalok körében a Hargita lábánál, festői környezetben.

Joseph Safian sommelier

‐ Milyen érdekességeket tartogat számunkra a Vylyan pincészet Belzebúb nevű vörösbora?

‐ Nagyon érdekes nevet adtak ennek a bornak, talán azért, mert könnyen megjegyezhető. Belzebúb az ördög, aki szerette a hölgyeket!

‐ Ezek szerint ezzel a borral lehet csábítani is?

‐ Talán arra is jó! Ha egy kedves hölgyet elviszünk vacsorázni, bizonyára mindenképp jó, ha megrendelünk egy Belzebúbot az éttermi borlistáról, vagy akár az LCBO‐nál is megvásárolható ez a bor! A Vylyan borászat Villány környéki, a Vylyan a régi, római, latin névre utal, így hívták régen Villányt. Ez a szőlő egy úgynevezett blend, azaz házasítással készült, háromféle szőlőből. A szőlőfajták a Zweigelt, a Kadarka, és a Merlot.

Ezeknek a szőlőfajtáknak a borász által meghatározott összeállításával készült ez a bor. A vörösboroknál is érdemes a hőmérsékletre figyelni, ezeket a borokat sem szabad melegen tárolni, ajánlom, hogy egy meleg nyári napon ne kinti hőmérsékleten, hanem egy maximum 18‐ 20 fok körül tálaljuk fel a borokat. A vörösborokat kicsit szélesebb pohárból fogyasztjuk, hogy a bor minél nagyobb felületen érintkezzen a levegővel. Tehát fontos, hogy a bor lélegezzen, kinyíljon, és meg tudja mutatni, hogy mit tud számunkra adni. Amikor megpörgetjük és megszagoljuk a bort, akkor nekem egy fekete ribizli illat, ami először átjön, aztán a cseresznye, a szilva.

Közepesen testes ez a bor, jelen vannak már a csersavak, az íz anyagiban is ott vannak a gyümölcsös jegyek. Ehhez a borhoz szeretettel ajánlanék paprikás csirkét, a pörkölt alap miatt, ez a szósz jól fog harmonizálni a borral. Egészségükre!

Az alábbi költségeket álljuk: •a szállás költségeit és a tábor alatti teljes ellátást •a tábori programok költségeit (többek közt szakmai előadások, kerekasztal‐beszélgetések, kirándulás, játék‐ és táncház) •az utazási transzfert Budapest és Zeteváralja között (különjáratú autóbusszal)

A jelentkezésnél előnyt jelent…

•lakóhelyeden magyar kulturális közösségben végzett szolgálat, betöltött tisztség (néptánccsoport, cserkészcsapat, kórus, kultúregyesület, hétvégi magyar iskola stb.)

•kreativitás, nemzeti értékeink és hagyományaink tisztelete •fotózásban, videózásban, mozgóképszerkesztő programok kezelésében, reklámgrafikai anyagok készítésében szerzett rutin

A jelentkezéshez az alábbi dokumentumokat várjuk tőled magyar nyelven: •egy lényegre törő motivációs levelet •egy fényképes önéletrajzot •egy ajánlólevelet otthoni tanárodtól, lelki vagy közösségi vezetődtől, aki kezeskedik érted

Pályázatodat interneten az info@nski.gov.hu címre, vagy postán az 1368 Budapest Pf. 178. címre küldheted el.

Az üzenet tárgyába / a borítékra tüntesd fel: KÓS KÁROLY TÁBOR

Beérkezési határidő: 2017. május 22. hétfő

A nyertes pályázók kiválasztásának határnapja: 2017. június 19. hétfő

Bánfalvi Laura, Czibolya Kálmán, KCSP ösztöndíjasok

Minden pályázót az önéletrajzában megjelölt elektronikus levélcímen értesítünk, illetve a kiválasztott pályázók részére oda küldjük el a részletes jelentkezési lapokat is. kostabor.com 29

MAGYAR ÉLET 2017. MÁRCIUS

Skandináv keresztrejtvény Készítette: Mezey László

Valutaárfolyam

NB1. Bajnokság Állása M Gy D V Gól

+/‐ P

23 13 5 5 49 ‐ 20 23 12 5 6 36 ‐ 22 23 11 5 7 35 ‐ 23 23 10 8 5 38 ‐ 28 23 8 9 6 28 ‐ 26 23 9 5 9 28 ‐ 31 23 8 7 8 25 ‐ 30 23 7 10 6 34 ‐ 33 23 6 8 9 18 ‐ 27 23 6 6 11 24 ‐ 30 23 6 3 14 26 ‐ 47 23 3 7 13 11 ‐ 35

29 44 14 41 12 38 10 38 2 33 ‐3 32 ‐5 31 1 31 ‐9 26 ‐6 24 ‐21 21 ‐24 16

1 Videoton FC 2 Budapest Honvéd FC 3 Vasas FC 4 Ferencvárosi TC 5 Paksi FC 6 Swietelsky Haladás 7 Mezőkövesd Zsóry FC 8 Újpest FC 9 MTK Budapest FC 10 DVSC‐TEVA 11 Diósgyőri VTK 12 Gyirmót FC Győr

30

Érvényben: 2017. március 15.

Vétel Eladás (1 egysége forintban)

Angol font Euro Japán jen Kanadai dollár Svájci frank USA dollár

362.00 312.72 2.60 214.25 290.72 286.06

357.68 308.98 2.57 211.69 287.26 282.64

MAGYAR ÉLET 2017. MÁRCIUS

Torontói Magyar Ökumenikus Tanács Tagegyházai Árpád‐házi Szent Erzsébet Római Katolikus Magyar Plébánia 432 Sheppard Ave. E., Toronto, ON, M2N 3B7 E‐mail: szte.iroda@gmail.com Telefon: 416 225 3300 x21; Fax: 416 225 3814 Plébános: Ft. Rigó Jenő SJ—Káplán: Ft. Marosfalvy László SJ Iroda: keddtől‐szombatig 9:30‐3:30, vasárnap 10‐12:30, hétfőn zárva Honlap: www.stetoronto.com

Miserend: vasárnap 9:00, 11:00 Hétköznap reggel: 7:30 (angol), első péntekenként este 7‐kor Gyóntatás: misék előtt és megegyezés szerint Keresztelőre, esküvőre előkészület szükséges, időbeni jelentkezést kérünk. Beteghez hívásra megegyezés szerint megyünk.

Szerda du. 1‐4‐ig nyugdíjasok találkozója, rózsafüzér este 6:30‐kor, szentmise 7‐kor, utána szentségimádás Szombaton: 9:15‐től Magyar Iskola és Óvoda, du. 1‐től Cserkészet.

Első Magyar Baptista Gyülekezet 7379 Islington Ave. Woodbridge Pásztor: Nt. Püsök Dániel, telefon: 647 678 4248 Honlap: www.hun‐baptist‐toronto.ca E‐mail: pusokdaniel@yahoo.com Gyülekezeti alkalmak: vasárnap 11:00 AM, du. 3:00 PM Csütörtök este 7:30 PM; Vasárnapi iskola: 11:00‐kor Istentisztelet: de. 12 órakor és du.3 órakor, szolgálatokkal. Énekkar: vasárnap du. 2 órakor próbál.

Csütörtök este 7:30 órakor istentisztelet.

Magyar Református Evangélikus Keresztyén Egyház Szeretettel hívjuk és várjuk gyülekezetünkbe!

Alkalmaink: Istentiszteleti alkalmat minden vasárnap de. 11 órától tartunk. Istentiszteletek alatt gyermekek részére vasárnapi iskola.

Templomunk címe: 8 Robert St. Toronto, ON, M5S 2K3 (Földalattival a Spadina állomásig, onnan az 510‐es villamoson a Coll‐ ege St‐ig, amin nyugatra fordulva a második utca az északi oldalon.)

Templom telefonja: 416‐923‐9416 Lelkipásztor: Nt. Mező Éva Gondnok: Maroskuti György 1‐905‐668‐3700

Kanadai Magyar Házak és Közösségi Oldalak

Evangélikus Református Magyar Egyesült Egyház 73 Mackay Ave. Toronto, ON, M6H 2N7 Telefon: 416‐652‐3809 Istentisztelet minden vasárnap 11 órakor.

Lelkipásztor: Nt.Csikász László Gondnok: Cseh László,Telefon: 416‐622‐9719

Magyar Református Evangélikus Egyház, Oshawa Lelkipásztor: Nt. Vass Zoltán Lelkészi hivatal telefonja: 416‐656‐1342 Istentiszteletet minden hónap második vasárnapján du 3:00 órakor esetenként más vasárnapon ezért kérjük, hívják a megbízott gondno‐ kot. Gondnok: Egyházi Yvette (905) 579‐5185

Első Magyar Református Egyház 439 Vaughan Rd., Toronto, ON, M6C 2P1 Lelkipásztor: Nt. Vass Zoltán Lelkészi hivatal telefonja: 416‐656‐1342 Templom honlapja: www.temre.com Email cím: parokia@temre.com Itentisztelet minden vasárnap de. 11 órától Nyáron, július első vasárnapjától ‐ augusztus utolsó vasárnapjáig az istentiszteletek korábban de. 10 órakor kezdődnek Lelkészi hivatal fogadóórái: minden szombaton du. 2‐5‐ig A fogadóórákra előzetes telefonbejelentkezést kérünk!

Sürgős és indokolt esetben hét közben is lehet fogadást kérni.

Vasárnapi iskola az istentisztelet ideje alatt Konfirmáció előkészítés szombaton du. 1:30‐tól Bibliaórák: szeptembertől ‐ május végéig Időpontért hívják a lelkészi hivatalt. A Női Kör részére hét közben tartunk bibliaórát.

Presbitérium jegyzője: Herman Béla (416) 633‐7577

A 2017. februári keresztrejtvény mefejtése

Magyar Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház 116 Bond St, Toronto, ON M5B 1X8 Lelkész: Nt. Éva Tamásy Istentiszteletet tartunk minden hó (kivéve július és augusztus) második és negyedik vasárnapján du. 4 órakor./ magyarev.toronto@gmail.com Felügyelő: Mekis Éva Telefon: 416‐300‐9305

Árpád Park és Terem – Facebook: Arpad Hall Hungarian Hall Calgary‐i Magyar Kultúrközpont – www.hcca‐calgary.blogspot.ca Cambridge‐i Kossuth Ház – www.kossuth.com Edmontoni Magyar Kultúrkör – www.edmontonhungarian.com Kanadai Magyar Kultúrközpont – www.hccc.org Manitobai Magyar Kulturális Egyesület – info.hccswpg@gmail.com Montreáli Magyar Bizottság – www.montrealhungarians.ca Okanagani Magyar Ház – www.okanaganimagyarhaz.ca Ottawai Magyar Ház – www.ottawaimagyarhaz.ca Vancouveri Magyar Ház – www.hungariansociety.ca Wellandi Magyar Ház– wellandhungarianhall.com Windsori Mindszenty Hall ‐ www.hccwindsor.org (lista bővítés alatt)

31