Szerelmesek, Shakespeare és az Uránia

A Szerelmesek találkozása című festmény 70 évig lappangott. Nem tudtunk róla semmit; majdnem 70 évig csak egy részlete volt ismert a festménynek. A festmény felbukkanásánál csak eltűnése keltett nagyobb hírt, nemcsak Magyarország legdrágábban aukcionált festménye tűnt el, hanem egy olyan festmény is, mely a töredékes Csontváry oeuvre egyik legkiválóbb darabja. Érthető volt tehát a lelkesedésem, mikor felmerült annak lehetősége, hogy a festményt élőben

Végvári Zsófia

http://www.csontvary.com/ szerelmesek-shakespearees-az-urania

is láthatom a 2012 kora nyári megtalálása után. Szívem a nyakamba dobogott, talán sosem lelkesedtem még ennyire festészeti alkotásért. Alig vártam a találkozást, a randevút a festménnyel, hogy megérintsem, megnézhessem élőben, „színesben”. A festménnyel szemben nagyok voltak elvárásaim, a kép mondanivalója több síkú, kérdéseimre a választ csak a személyes „megtapasztalás” adhatta.

Kékruhás nő, enyhén kopaszodó vörös ruhás férfi. Legalább 20 év korkülönbség köztük. Állnak, és várnak a pillanatra, valamire, ami most kezdődik vagy most fejeződött be. A pókháló időtlensége kíséri a megállított pillanatot, a múzsa is alszik szárnyaival a kőkorláton, nem vezeti „hősét” a harcos úton tovább. Megállt az idő. Az alkony vagy a hajnal pírja ébred a fjord végénél, ahol a nyílt víz felé van átjárás. Kinek vagy minek a hajnala vagy alkonya jön el? Remény vagy elmúlás? Melyik világ az igazi: a tükröződő vagy a látható?

A három fa: az ifjúkor, a virágzás és a megtermékenyült gyümölcs vajon mit szimbolizál? Maga Csontváry álma jelenik meg a festményen, egy álomkép, melyet az örökkévalóságnak festett meg? Vajon a Freudi pszichoanalízis ismert volt-e már 1903-ban vagy az utókor keres tudományos magyarázatokat a látottakra? Vajon az „emberélet útjának” felén járt-e a vörös köpenyes férfi, olvashatta-e Dantét vagy éppen Giotto angyala őrzi-e a szerelmeseket? Valósak-e a figurák, vagy minden csak kitalált álomkép-részlet, mely tökéletes kompozíciós szabályok szerint áll össze egy festménnyé? Ki ez a titokzatos nő a képen? Csontváry szerelme vagy vágyálma?

A festmény kutatásának most az egyik legérdekesebb részletét mutatom be; a sok motívum közül a főtéma nőalakját választottam kutatásom tárgyául; vagyis nyomára indultam a titokzatos hölgynek. Csontváry szerelmes volt.

Teóriám szerint Csontváry olyan „nyomokat” hagyott maga után a festményein, amikkel nagyon jellemzően az 1890–1915 közötti „időszak” leírható. Az ízig-vérig átélt 25 év minden, számára fontos rezdülésére reagált valahogyan Csontváry, utazásai során festménnyé „képezte le” azokat. A festmények kiindulási alapjait a látottakon és az átélt élményen kívül egy

egészen új műfaj darabjai jelentették; ezek a „darabok” voltak a kézzel színezett képeslapok, fényképfelvételek, plakátok vagy mozgóképek; melyek nyomait hordozza a „Szerelmesek találkozása” című festmény is.

Csontváry legtermékenyebb korszaka 1899-ben kezdődött, melyhez egy másik esemény is köthető. Ez az esemény, vagyis inkább hely véleményem szerint Csontváry alkotó módszerét megváltoztatta, számára a világot kitárta. 1899-ben jött létre az Uránia Tudományos Színház [1] .

A kékruhás nő megfejtésének szálai is ide vezetnek, mint ahogy a Zarándoklás a cédrushoz, a Liliomos hölgy, vagy a Sétakocsikázás Athénban, Szerelmesek találkozása című festmények „szálai” is.

Sok Csontváry festménynek ez az „intézmény” volt az ihletadója, így érdemes részletesebben is átnézni a tudományos színház felépítését és működését. Csontváry, ki nagyon érdeklődő, a természettudományokat lelkesen szerető ember volt, mindennapos vendége lehetett az Uránia Tudományos Színháznak, ahol természettudománnyal, csillagászattal, művészettel kapcsolatos, több felvonásos előadásokat játszottak gyakran mozgóképekkel és színezett, vetített fotókkal. Csontváry festményeinek születése a legtöbb esetben visszavezethetőek a Színház előadásainak tematikájára. „Az Uránia-színház olyan hely akar lenni, a hol a tudós oktatja, a művész gyönyörködteti és az író nemesíti embertársait és mindhárman az összetartozandóság érzetét nevelik.” [2]

Részletesebben hadd mutassam be, mi volt a tudományos színház, mivel kutatásaim szerint sok Csontváry festménynek ez az „intézmény” volt az ihletadója, így érdemes részletesebben is átnézni a tudományos színház felépítését és működését.

A 19. század vége az intézményes népművelés korát jelentette, melyet „szabadoktatásnak” is hívtak. Ez volt az a kor, mikor az „állam” tudatosan kezébe kezdte venni a felnőttképzés szervezését, ekkor alakultak a közművelődés első intézményei [3] is; ekkora datálható a „művelődésszervező” foglalkozás is. A tudományos színház előadássorozata legjobban a mai „Mindentudás Egyeteme” előadásokra

[1] [2] [3]

http://www.filmintezet.hu/ magyar/filmint/filmspir/23/ urania.htm; http://www.urania-nf.hu/ kezdetek/dia1.php Ilyen magyarországi szervezet volt az Általános Munkás Olvasó Egylet, a Felvidéki Magyar Közművelődési Egylet (FMKE) 1882-től Nyitrán, Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egylet (EMKE) 1885-től Kolozsváron, a Vasárnapi Munkásképző Országos bizottság (1895), az Országos Központi Katholikus Kör (1892) Budapesten Baross Gábor vezetésével és a Szabad Lyceum (1894) szervezete Brezeviczy Albert nevével.

[4] http://www.urania-nf.hu/ kezdetek/dia1.php [5] részletesebben az Uránia Tudományos színházról: Az Uránia száz éve (Kis Domokos Dániel) http://www.valosagonline.hu/ index.php?oldal=cikk &cazon=224&lap=0 és Vetített képes előadások (Bogdán Melinda, Munkácsy Gyula) http://www.urania-nf.hu/ kezdetek/dia1.php [6] http://www.fotoklikk.hu/sites/ default/files/fm/kepmutogatok/ index.html Kolta Magdolna: Képmutogatók; a fotográfiai látás kultúrtörténete [7] http://epa.oszk.hu/ 01600/01615/00001/pdf/ 055–088.pdf

hasonlított. „Az Uránia-színház olyan hely akar lenni, a hol a tudós oktatja, a művész gyönyörködteti és az író nemesíti embertársait és mindhárman az összetartozandóság érzetét nevelik.” [4]

Az Uránia Magyar Tudományos Egyesület [5] 1899-ben alakult meg a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére és támogatásával. Az Uránia Tudományos Egyesület, a Tudományos Színház és az Uránia folyóirat alapítása Kaposi Molnár Viktor nevéhez kapcsolódik, az Egyesület elnöke Matlekovits Sándor lett. A tiszteletbeli elnökök között olyan személyek neveit találjuk, mint Báró Eötvös József (MTA elnöke) vagy Gróf Szőgyény Marich László. Az egyesület célja, hogy annak ismeretterjesztő tevékenységével a közművelődés színvonalát emeljék. A bécsi és berlini Uránia egyesületek színvonalát hamarosan túlszárnyalta a budapesti egyesület; rendszeres tudományos ismeretterjesztő előadásokat nemcsak a fővárosban, hanem vidéken is tartottak. A taglétszám a századfordulón elérte a 2000 főt.

Az Uránia tudományos színház Budapest egyik legforgalmasabb útján, a Rákóczi út 21. szám alatt, a mór stílusú Rimanóczy-palotában volt. „576 ülőhely, a nézőteret számos villanyos lámpa világítja meg: a színpadon négyszínű villanyos fény sugárzik az oda vetített képek színárnyalatainak szabályozására. A vetítő készülék, amely a képzelhető legtökéletesebb a nézőtér hátterében foglal helyet. A színház nem tulajdona az Rt-nek, hanem évi bért fizet.”

Az előadások nemcsak állóképek sorából, felolvasásból álltak, hanem a technikai feltételeknek köszönhetően vetített képeket is bemutattak [6] . Az Uránia Tudományos Színházhoz köthető az első némafilm születése is, melyet a „Táncz” című előadás keretében mutattak be 1901-ben.

Az Uránia és Csontváry lehetséges kapcsolatára Dr. Galavics Géza professzor a „CSONTVÁRY, A HORTOBÁGY ÉS A FOTOGRÁFUS (Haranghy György emlékezete)” [7] című kiváló írásában már felhívja a figyelmet, megemlítve a fényképek és a mozgókép erős hatását Csontváry művészetére.

Csontváry természettudományos érdeklődése, gyógyszerészeti előképzettsége alapján feltételezhető, hogy lelkes hallgatója volt az Uránia Tudományos Színház előadásainak. Ezen írás nem foglalkozik részletesen a színház programjának elemzésével, de tisztán kimutathatóak Csontváry festményein a színház aktuális előadásainak hatásai. [8]

Csontváryt feltehetően Dr. Lázár Béla invitálta az egyesületbe. Csontváry és Lázár kapcsolata nyomon követhető volt a XX. század elején is, Lázár Béla volt az első, aki Csontváry művészetének értékelésével megnyitotta a művészről készült kritikák sorát.

Az alábbi idézet jól mutatja a tudományos előadások változatosságát és jellegét. A lista 1899-ben készült tervezetként.

A tervbe vett előadások sorozata [9] „Az Uránia tudományos színház-egylet egyes szakosztályai részéről a következő készülő előadásokat jelentették be: Az első előadás: KLUPATHY Jenő dr.: A MIKOR A LEVEGŐ FOLYÓSSÁ LESZ és KÜZDELEM AZ ÉSZAK PÓLUSÉRT nagy látványos előadás Payer, Nansen és dr. Meyer Vilmos stb. művei nyomán átdolgozta CHOLNOKY Jenő.

A legközelebbi előadások: EGÉSZ ESTÉT BETÖLTŐ SZÍNDARABOK: A vas. – A Zichy-expedíció. – Páris és a világkiállítás. – A Duna. – A só. – A gotthardi alagút. – A fjordok hazájában. – A sphaerák harmoniája. – Bosznia-Herczegovina stb.

RÖVID ELőADÁSOK(részletek): Mikor a levegő folyóssá lesz: Klupathy Jenő. – Az égi testek chemiai összetétele (csillagászati előadás, vetített képekkel): dr. báró Harkányi Béla. – A dobsinai jégbarlang (vetített képekkel): Cholnoky Jenő. A naprendszer (csillagászati előadás, kisérletekkel és vetített képekkel): Kövesligethy Radó. – Transzvaal, vetített képekkel: György Aladár. – Léghajózás és repülés (physikai előadás, kisérletekkel és vetített képekkel): Klupathy Jenö. – Novemberi hulló csillagok: Kövesligethy Radó. – Mesteriskola bemutatása, vetített képekkel: Paur Géza. – Az 1899-iki műtárlatok remekei : dr. Lázár Béla. – Szekeres Kálmán. – Mégis forog a föld, kísérletekkel: Klupathy Jenő. – Kathod sugarakról, kísérletekkel: Pekár Dezső.

[8] Ilyen előadás a Szent földet és Jézus életéből vett képeket bemutató sorozat, a Fjordok hazájában, a Páris és a világkiállítás, a Délibábok hazája, a Bosznia-Herczegovina és az 1899-iki műtárlatok remekei is. [9] A tudományos színházról (Uránia Magyar Tudományos Színház Közlönye, Budapest, 1(1899):1:3–13.) http:// www.filmintezet.hu/magyar/ filmint/filmspir/23/urania. htm; Magyar Bálint A magyar némafilm története 1896–1918 című munkája aprólékosan dolgozza fel szintén az Uránia történetét. Részlet a „Táncz”- ról: Az Uránia előadásainak legtöbbet emlegetett darabja a Tánc, melynek kultúrtörténeti anyagát Pekár Gyula és Kern Aurél zenetörténész állították össze. Zitkovszky Béla, az Uránia fényképészeti műhelyének vezetője az Uránia tetőteraszán készítette a mozgóképeket olyan művészekről, mint Blaha Lujza, Márkus Emília, Pálmay Ilka, Fedák Sári és az Opera vezető balerinái. Az 1901. április 30-i bemutatóra nem készült el az összes felvétel, erre vonatkozóan idézte Magyar Bálint a Magyarország cikkét: „Sajnos a programnak Blaháné tánca nélkül kellett megtörténnie, határozatba ment azonban, hogy Blaháné csárdása, Pálmai toborzója és Fedák Sári angol tánca utólag kerül beillesztésre. Ezek nélkül is 24 kinematogramm kerül bemutatásra, közülük alig egynéhány idegen… a többi mind saját felvétele az Urániának.”

– Detektívek az égen, csillagászati csevegés, vetített képekkel: Kövesligethy Radó. – A mikroskop története: dr. Lendl Adolf. – A mikroskop csudái: dr. Kohaut Rezső. – A sejt: Pályi Sándor. – A magvak mikroskopiája: Thaiss Lajos. – A májusi fagyok:

Róna Zsigmond. – Saturnus és gyürűi: dr. Wonaszet

Antal. – Washington városa: Krécsy Béla. – Az amerikai indiánusok: Krécsy Béla. – Hogyan lesz a tojásból csirke: dr. Zilahi Kiss Endre.”

Nézzük meg, mi történt az előadásokon kívül az Urániában a XX. század elején.

A hely kiváló színpadi adottsága (volt mulató), az épület hangulata, befogadóképességének

12

mértéke alkalmas volt arra, hogy a teremben színpadi műveket is játszanak. 1902-ben rendkívüli tehetségű táncosnő lépett fel az Uránia színpadán, név szerint Isadora Duncan. Isadora Duncan [10] (San Francisco, 1877. május 26. – Nizza, 1927. szeptember 14.) amerikai táncosnő, akit a táncművészet megújítójának, a modern táncművészet alapítójának tartanak. Szakított a klasszikus balett hagyományaival, a szokásoktól eltérően klasszikus zenére táncolt, mozdulatait a „természetesség jegyében” ókori görög mintára alkotta meg. Mezítláb, görög tógára emlékeztető ruhában táncolt. Előadásait nem csak zenei darabok, de műalkotások (festmények, költemények) is ihlették. Szabad szellemű, emancipált nőnek tartották, akinek gondolkodásmódja (és életvitele) megelőzte korát. [11]

Európában Isadora először kerti partikon és kisebb összejöveteleken lépett fel, de híre gyorsan terjedt, szinte az egész kontinensen turnézott. Isadora Duncan életének első meghatározó állomása Budapest volt. Itt lépett először önállóan nagyközönség elé az akkori Uránia Színházban. A pesti fellépéseire ő maga így emlékezik vissza: ,,A temperamentumos magyar nézők minden este tombolva ünnepeltek és éljeneztek. Egyik este jeleztem a zenekarnak, hogy ráadásul játsszák el Strauss Kék Duna keringőjét, amelyre aztán rögtönözve táncoltam. A siker frenetikus volt. A közönség felugrálva ünnepelt szinte szünet nélkül, és a táncot többször meg kellett ismételnem.” [12] [13]

Bár írásos feljegyzések a nagy találkozásról nem maradtak Csontváry tollából, mégis érdemes egy rövid összehasonlítást készíteni bizonyos Csontváry festmények nőalakjairól és Isadora Duncanról.

A korabeli sajtó így ír Isadora fellépéséről: 1902 | Május Miss Isadora Duncan. [15] „Hetek óta sokat beszéltek már nálunk társadalmi körökben Miss Isadora Duncanról, a ki nemrég egy zártkörű társaság előtt bemutatta saját maga által komponált görög stílusú tánczait s élénk érdeklődést keltett velük azokban, a kik látták. Most végre április 19-én nyilvánosan is fellépett az Uránia-szinházban,

[10] „A szabadtánc első és egyik legnagyobb hatású képviselője az arányosan nagy termetű, szabályos arcú, amerikai Isadora Duncan volt. Gyermekkorában ugyan járt balettre, de a kötöttségeket elvetette mind mozgásban, mind ruházatban... ...Történelmi jelentőségét azonban sok száz szólóestjén előadott szabad lendületű és meggyőző erejű táncának, könnyed khitónjába rejtett szemérmes erotikájának köszönheti.” (dr. Dienes Gedeon) [11] rövid összefoglalás Isadora életéről: http://hu.wikipedia.org/ wiki/Isadora_Duncan [12] Kaposi Viktória: Isadora Duncan öröksége(Budapesti viharos sikere az első beteljesült szerelmet is meghozta Isadora számára) [13] Amikor az Operaházban lépett fel, a közönség meglepetésére egy cigányzenekart rendelt a színpadra, és a Csak egy kislány… dallamára énekelni kezdett. Később egy vörös köpenyben táncolt a „magyar hősök forradalmi himnuszára”, a Rákóczi-indulóra. http://www.polusonline.com/ 2012/04/isadora-duncan-esberegi-oszkar-romanca.html Isadora Duncan és Beregi Oszkár románca; Bencze Attila [14] a Liliomos nő az 1936-os Frankel Szalon béli kiállításon szerepelt. Németh Lajos nagymonográfiájában említi a „Szerelmesek találkozása” című kép női alakjával való hasonlóságot, de konkrétumot nem hoz a hölgy kilétére. (Képzőművészeti Kiadó, 1964. 66.old. Németh Lajos: Csontváry) [15] http://www.huszadikszazad.hu/ print.php?id=1381&mode=article

[16] a film megtekinthető itt: http://www.youtube.com/ watch?v=GbhECiz2TtY

s nagy közönség előtt mutatta be művészetét. Duncan kisasszony kaliforniai származású; nyúlánk, karcsú, magas termetű hölgy, plasztikus idomai, megnyerő kifejezésű, élénk tekintete mindjárt rokonszenvet keltenek iránta a nézőben.

Az előadás rendezése emeli a hatást: az egyes tánczokat zene kiséri, melyben a hárfának jut a főszerep, előttük a Magyar Szinház egy művésznője verseket szaval, Horatiusból elmélkedő ódát, majd játszi modern dalt, opera szöverészeket, ókori pásztoridylt. Közbe-közbe karéneket is hallunk. A fiatal művésznő alakját, a mint a szinpadon megjelenik, szivárványos fény veszi körűl, a háttér szinfalai tavaszi tájat, majd később görög díszítésű termet ábrázolnak. Duncan kisasszony teljesen mezítláb tánczol, görög szabású lenge ruhában, tunikában és chlamysban”

Isadora fellépőruhája különleges volt, ruháját a görög tanagra szobrok mintájára készítette el. A felvételek alapján a ruha rendelkezett egy keresztve vetett stólával, melyet több féle képpen is lehetett viselni. A „Liliomis nő” című festményen ezt a ruhaviseletet látjuk leegyszerűsítve. Isadora Duncan táncáról egyetlen filmfelvétel maradt meg, melynek kimerevített kockáján szintén ez a ruha látható, csak eltérő színösszeállításban. A leírt források alapján Isadora többször is kék ruhában állt a közönség elé, mely érdekes összefüggésre világít rá a „Szerelmesek találkozása” című festmény kapcsán.

Isadora az említett felvételen, szabad téren táncolt a párizsi füvészkert egyik központi területén, véleményem szerint a Füvészkert öreg cédrusfája körül, mely előre vetíti a cédrus képek analógiáját is. [16]

A Szerelmesek találkozása című festmény nőalakja hasonló ruhát visel, mint az itt bemutatott fotón látható Isadora Duncan, természetesen némi stilizálással és több reneszánsz jegy felhasználásával. A hölgy a festményen „királynői” állógallért hord, mely viselet utalhat akár egy látott színdarab jelmezeire is

A megfestett arc és Isadora profilból készült felvétele még jobban egyértelműsíti a képen szereplő hölgy kilétét.

A festményen szereplő férfi feltehetően Csontváry maga, ki 1903-tól kezdve Isadora alakját többször is szerepeltette

képein. Isadora fázismozdulatai és a körtánc megjelennek a „Zarándoklás a cédrushoz” című festményen, a „Magányos cédrus” táncoló ágainak kiinduló mondata pont egy Isadora Duncan idézet lehet. (A jövő tánca, Leipzig, 1903) „Két ember tánca sosem lehet egyforma – mondta. A mozdulatok legyenek természetesek, mint a szél fújta lomboké vagy a tenger hullámaié…”

Magányos cédrus és a Zarándoklás a cédrushoz című festmények. A körtáncot járó hölgyek Isadora Duncan tanítványai is lehetnek, akiket Isadorables-nak neveztek.

Csontváry közel 10 éven át jelenítette meg Isadora, a NŐ alakját festményein. Németh Lajos monográfiájában kitér a szokatlan témára, a „Liliomos nő” és a „Szerelmespár” festményekkel említi együtt a „Szerelmesek találkozását”. „…vajon az 1902 körül megfigyelt lelki változás, az erőteljesebb befelé fordulás, a sajátos Csontváry-féle valóság kialakítása összefüggött valamilyen szerelmi élménnyel is? Nem tudjuk. Az azonban önéletrajzából kiviláglik, hogy 1903 nyarán nagy lelki válságon esik át, amint írja, ismét szembekerült a pozitívummal, és lelki vívódásai késztetik nagy csavargásaira is. Megindul a nagy roham, a legmagasabb célokért.” [19]

Csontváry elindult Isadora nyomában Európában, de hogy beteljesedett-e a „Szerelmesek találkozása” Csontváryval, az örök titok marad. Egy biztos, Isadora élete első nagy szerelmével, Beregi Oszkárral [20] Budapesten találkozott, majd rövid, viharos szerelem szakítással végződött.

Csontváry „Szerelmesek találkozása” című festmény témájának magyarázata is kapcsolódhat ehhez a szerelemhez. A festmény motívumai több síkú, szimbolista tartalmakat hordoznak, a felhasznált képi motívumok kapcsolódnak az Urániához és a színjátszáshoz is.

Eddig bizonyítottan csak a Hortobágyot bemutató vetített képes előadásról lehet bizonyítani, hogy Csontváry Kosztka Tivadar Hortobágyot ábrázoló képének születésére inspirálóan hatott. Csontváry a Hortobágy előadás után a képsorozatokat készítő fotóssal, Haranghy Györggyel felvette volna a kapcsolatot. „Igen tisztelt Uram! Budapesten,

[17] Csontváry színház szeretete a „Zrinyi kirohanása” című festménnyel is igazolható, melyet Jókai Mór: Szigetvári vértanúk című munkájának színpadi változata inspirált. Nem tartom kizártnak, hogy a Szerelmesek találkozása című képnek egy opera előadás a kiindulása [18] Szabó Júlia cédrusokról készített kutatása a festőről szóló kutatások egyik legfontosabb és legpontosabban megfogalmazott írása, munkája példamutató, alapossága és precizitása követendő példa a jövő kutatói számára. Szabó Júlia a Csontváry életmű két kulcsfontosságú motívumának, a cédrusfának és a táncnak kereste az objektív forrásait az ikonográfia, az ikonológia és a történeti összehasonlító módszerek segítségével. [19] Németh Lajos: Csontváry; Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1964, Budapest. 66. oldal [20] http://www.polusonline.com/ 2012/04/isadora-duncanes-beregi-oszkar-romanca. html Bencze Attila: Beregi Oszkár és Isadora Duncan románca. Részletek: „(Isadora) Impresszáriója kitalálta, hogy önálló műsorával elsőként a kontinens leggyorsabban fejlődő multikulturális és dekadens nagyvárosában, Budapesten kell bemutatkoznia... a felszabadult, finom erotikától sem mentes táncelőadás 1902 április 19-én óriási sikert aratott az Uránia Színházban. Isadora értett a közönséghez is: „Jeleztem a zenekarnak, hogy ráadásul játsszák el Strauss Kék Duna keringőjét, amelyre aztán rögtönözve táncoltam. A siker frenetikus volt. A közönség felugrálva ünnepelt szinte szünet nélkül.”

az Uránia színházban arról értesülék, hogy Ön rendkívüli szakértelemmel a Hortobágyi pusztáról felvételeket bámulatra méltó módon készít.” Csontváry és a fotós kapcsolatáról Dr. Galavics Géza [21] kiváló tanulmányában hosszasan ír, melyről már bővebben szóltam; utal arra, hogy Csontváry gyakori vendég lehetett az Urániában.

Ezen a feltételezésen elindulva jutottam arra a következtetésre, hogy a Szerelmesek találkozása című műnek a helyszíne is egy előadásra utal, melynek címe: A Fjordok hazája [22] . Ezt az előadást az Uránia Tudományos Színhát első pár évében mutatták be, melyre az 1899-es, Uránia Színházat beharangozó írásban is találunk utalást. „A legközelebbi előadások: EGÉSZ ESTÉT BETÖLTŐ SZÍNDARABOK: A vas. – A Zichy-expedíció. – Páris és a világkiállítás. – A Duna. – A só. – A gotthardi alagút. – A fjordok hazájában. – A sphaerák harmoniája. – Bosznia-Herczegovina [23] stb.” Egyelőre az előadás képanyaga nem ismeret, de a korabeli képeslapokat (1900 körül) áttanulmányozva érdekes analógiát találhatunk.

Az előadás vélt képanyagát áttanulmányozva a színes korabeli felvételek, a gleccserek, a szorosok és a különleges alakú sziklák a mai kor emberét is lenyűgözik. Véleményem szerint Csontváry különleges szimbolikát használt, álomszerű tájba helyezte álmának helyszínét. Az álom: egymásé lesz a művész múzsájával. Az álom helyszíne, a felhasznált motívumok, Isadora alakja, a reneszánsz ruha az álló gallérral, a vörös palást és a Shakespearre emlékeztető Csontváry önarckép kutatásom alapján egyetlen kiindulási pontra vezethető vissza, ez pedig William Shakespeare: Szentivánéji álom című darabja.

A Szentivánéji álom című öt felvonásos vígjátékot 1595-ben írta Shakespeare. Elsőként Arany János fordította magyar nyelvre, 1863-ban. Szent Iván éjjel játszódik az esemény, az év legrövidebb éjszakáján, amikor a nyári napfordulót ünnepeljük. A hiedelem szerint varázslatos, szerelmes éjszaka, amikor szinte bármi megtörténhet, a kívánságok teljesülhetnek.

A vígjáték tartalma adhatja a Szerelmesek találkozásának megfejtését is. A festmény helyszíne

[21] Galavics Géza: CSONTVÁRY, A HORTOBÁGY ÉS A FOTOGRÁFUS (Haranghy György emlékezete) http://epa.oszk.hu/ 01600/01615/00001/pdf/ 055–088.pdf [22] A Fjordok hazájának képanyaga feltételezésem szerint megegyezhetett a következő címen látható fotókkal (1890–1900). 644–651 lap. http://www.flickr.com/photos/ library_of_congress/page644/ [23] Feltehetően ehhez az előadáshoz kapcsolhatóak Csontváry Mostart bemutató festményei [24] http://digitalgallery.nypl.org/ nypldigital/dgkeysearchresult. cfm?parent_id=303325előadás felvételei

az egyik legismertebb fjord, mely a legtöbb felvételen és képeslapon szerepel. A fjord földrajzi elhelyezkedéséből adódóan a nyári évszakban akár több hétig nem nyugszik le a nap, (Magyarországon a nyár legrövidebb éjszakája), a Szent Iván éjjele meghosszabbítható, így az álmok nem érnek véget. A festmény motívumai: a pókháló és az alvó angyal szintén többszörösen is utalhat Shakespeare drámájára. „Bécsben [24] , a berlini Reinhardt, a Neues és a Kleines Theater igazgatója, nap nap mellett zsúfolt házak előtt adja Shakespeare legbájosabb remekét, amelyet a poéta harmincéves korában írt, a férfikor küszöbén, amikor az ember már kijózanodott az ifjúi szerelem bohóságaiból, s a halandók lázas szerelmi hajszájában nem lát egyebet, mint gonosz kis manók incselkedését. A Szentivánéji álom az életnek azon pontján áll, ahol vége a bohó szerelemnek, és kezdődik a komoly filozófia. Verseiben ott virul még a tavasz, virágnyoszolyát rejt az erdő mélye, édes illat szállong a levegőben, de a poéta mámora rég elszállt, szeme kinyílt, és látja, hogy a szerelmi láz őrület, a szerelmi konfliktus dőre játék…. De ha az egész csak álom, akkor a színhely

17

[25] Hevesi Sándor Amit Shakespeare álmodott, Válogatta és szerkesztette József Gábor. http://mek.oszk.hu/ 07900/07946/07946.htm [26] 1902-ben Beregit Szegedre hívják Hamletet játszani, de szerepében sikertelen. Isadora Duncannel együtt töltött hónapok alatt a Hamlet szerepére készült.

sem történeti, hanem álombéli.” írja 1905-ben a bécsi előadásról Hevesi Sándor [25] , ki a magyar (feltehetően a pesti előadást) erős kritikával illette.

A Csontváry féle két szereplős jelenet, amelyben megállt az idő a 1900-as évek elején nehezen lehetett értelmezhető. A festmény látszólag összefüggés nélküli motívumrendszere a századforduló festészeti stílusát ismerő közönségnek idegen lehetett; talán ez az oka annak, hogy Lehel Ferenc csak a festmény közérthető darabját publikálta, ahol csak a nő és a férfi, valamint az álmodó angyal látható.

A nőalak kék ruhája és állógallérja a századforduló színházi ízlését idézi, az álló gallér tipikus illusztrációja a reneszánsz korának, melyben a Szentivánéji Álom című vígjáték is játszódik. A férfi alakját profilból láthatjuk, feltételezhetően Csontváry önarcképe amint a csodálatos éjjelen szerelmére rátalál. Alakja, a vörös posztókabát a gallérral, a fehér nadrág szintén utalhat a színházszerűségre, a shakespeare-i libériára. „Shakespeare korában a színészek jóformán fizetett cselédek voltak, s ha Shakespeare-nek és tizenkét társának I. Jakab őfelsége szabatott ruhát skarlátpiros bársonyból – az mégiscsak libéria maradt” írja Hevesi Shakespeare-ről szóló másik tanulmányában. A festmény vígjátéki elemektől teljesen mentes, alakjait a csend és a megállított idő veszi körül.

A festményt feltehetően a Nemzeti Színház Opera Házban bemutatott vendégjátéka ihlette. Beregi Oszkár szerepei közt 1902 november 02-án találkozunk Lysander szerepével, feltehetően Isadora Duncannel eltöltött szerelmes hónapok után [26] .

Csontváry a vígjátékból csak a helyszín végtelenségét és a megállított időt kölcsönözte, tündérek, manók és elvarázsolt figurák a képen már nem szerepelnek. Ugyan így kiemelten fontos a festmény megértésének kapcsán a Shakespeare szonettek ismerete is, mely művek írójuk lelkivilágának legmélyét tárják fel, intim érzelmeket szólaltatnak meg. A szonettek leghitelesebb olvasói minden idők szerelmesei – hiszen számukra Shakespeare mesterien szerkesztett, erőteljes sorai mondják ki a kimondhatatlant, nevén nevezik a szépséget, legtalálóbban fejezik ki a szerelem benső feszültségét.

Shakespeare szonettjei Csontváry korában már magyarul is olvashatóak voltak. A festmény egyik legerősebb motívuma, a pókháló szintén Shakespeare egyik kedvelt témája. A pókháló rabul ejt, a pók szerelmet sző vagy az idő múlását jelenti; szabadulni belőle nem lehet. A pókháló jelenléte több Shakespeare műhöz is köthető; „El, szövő pók, itt ne járj,” írja a Szentivánéji álomban, a pókháló megjelenik a Vihar című színműben is, mely a megbocsátás színjátékaként is emlegetnek, „Kerék-küllői pók lábszárai,” szól Mercutioo Rómeohoz a Rómeo és Júlia című drámában a 4. színben.

A vágy megkövült a szerelemben, a párhuzamos idősíkban a pók hálót sző, a múzsa vagy védőangyal őrzi az isteni perceket. A kis szárnyas puttó alakja kiléphet a Szentivánéji Álomból is átvarázsolt Puch-ként, de harcos angyalként lehet Giotto egyik angyalának átirata is a festményen. A szimbolikus 3 fa Freudi vagy Dantei asszociációkat ébreszt.

A festmény szimbolikájának és Isadora Duncanhez fűződő szerelmének megfejtése még várat magára, egy biztos, Csontváry festményén minden egyes ecsetvonásnak értele van és jelentése.

Csontváry története folytatódik… 1903-ban és feltehetően 1904-ben is, Isadora Parthenon béli fellépésének idején már ő is Athenban volt, és megfesti az Kocsikázás Újholdkor című festményt, melynek a fiákerben ülő kalapos nőalakjának karaktere ismét hasonlít Isadorára, ki fellépései után mindig fiákerrel hajtatott szállodájába, mint ahogy Csontváry megörökítette a Sétakocsikázás Athénban című festményén.…

20