Hetven év után került elő a Csontváry-kép

A festményről sokáig úgy hitték, hogy Budapest ostromakor a szovjetek hadizsákmányként magukkal vitték a Hitelbank feltört széfjéből. Valószínű azonban, hogy a tulajdonosa egy barátjánál hagyta, ez azonban a gyűjtő titokzatos halálakor feledésbe merült. Több mint hetven év lappangás után a közelmúltban került elő Csontváry Kosztka Tivadar Olasz halász című képe. Az egykor a Fränkel szalon 1936-os Csontváry kiállításán bemutatott alkotást az utókor mindössze egy fekete-fehér reprodukcióról ismerhette csupán. A szakirodalom hosszú ideig úgy vélte, hogy a festmény 1945-ben orosz hadizsákmányként tűnt el Budapestről.

Egy kép értékében fontos tényező az előtörténet – mondta el Virág Judit a Népszavának. „A most árverésre kerülő Az Olasz halász című Csontváry-kép története kalandos és szívszorító, benne van a magyar

fidelio.hu

https://fidelio.hu/vizual/ hetven-ev-utan-kerult-eloa-csontvary-kep-3652.html

történelem is. A festmény kikiáltási ára azonban enélkül is magas lenne, ezt bizonyítják az előző évek árverései is. 2012-ben a Traui tájkép naplemente idején című Csontváry-kép 80 millióról indult és 240 millióért vitték el az árverésünkön. Ez az abszolút magyar rekord is.”

A kép egykor feltehetően a New Yorkban rejtélyes körülmények között elhunyt Neményi Bertalan gyűjteményébe tartozott, és szerencsésen elkerülte a háborús fosztogatást. A festmény 2009-ben már a szűkebb művészettörténész szakma látókörébe, majd publikálásra is került, azután évekre ismét eltűnt egy magángyűjteményben. A kép tulajdonosa most látta elérkezettnek az időt arra, hogy aukcióra bocsássa a festményt. Csontváry mintegy 100 alkotásból álló életművéből alig húsz festmény van magángyűjteményben.

A festmény 100 millió forintos kikiáltási ára rekordnak számít a magyar árverések történetében.

Csontváry 1901 és 1905 között többször járt Taorminában, ahol, topografikus hűséggel festette meg a városba vezető út helyszíneit, a Taorminai görög színházat, valamint az óvárost. Taormina óvárosát keresztül szelő Corso Umbertón végig sétálva négy képet festett, ennek a képciklusnak első stációja az Olasz halász.

Érdekesség, hogy Tihanyi Lajos 1908-ban festett Pont Saint Michel című képe is majd száz év lappangás után, 2004-ben bukkant fel a nagyközönség előtt a Virág Judit Galéria magángyűjteményeket bemutató tárlatán. A festmény a korai magyar modernizmus, a magyar Vadak korszakának egyik főműve. A merész színek és a még merészebb perspektíva alkalmazásával Tihanyi alkotása a francia fauve nagymesterek, Matisse, Derain és Vlaminck művei között is előkelő helyen áll, nem véletlenül szerepelt a festmény valamennyi, a magyar modernizmust itthon és külföldön bemutató tárlaton az elmúlt másfél évtizedben. A kép további meglepetést is rejt: a vászon hátoldalán Tihanyi néhány hónappal korábban, 1907 nyarán Nagybányán festett korai alkotása található: az Ádám és Éva.

Ritka eset, hogy egy vászon mindkét oldalán olyan festményeket találunk, amelyek organikusan kapcsolódnak

a magyar modernizmus egyik vezető művészének koraimunkásságához.

Aba-Novák Vilmos monumentális, 1930-ban festett Olasz kikötője, a gyönyörű olasz veduták összefoglaló főműve. A művészt lenyűgözte az olasz tenger vakító kékje, az olasz élet káprázatos színessége. A mű harmonikusan ötvözi a magyar és itáliai klasszikus festészetet az 1920-as évek avantgard kompozíciós megoldásaival.

Nem volt még példa a rendszerváltást követő hazai műkereskedelem történetében arra, hogy egyetlen aukción egyszerre három, ilyen kiemelkedő fontosságú remekmű szerepelt volna. Érdekesség továbbá, hogy több festmény leütési ára is esélyes a 100 millió forintos álomhatár átlépésére. A 224 tétel 716 millió forintos összkikiáltási ára szintén rekordnak számít.

68