Írók Boltja arculat és kirakat by Molnar Rebeka

Írók Boltja arculat és kirakat Molnár Rebeka

Írók Boltja arculat és kirakat

szakdolgozat: Molnár Rebeka témavezető: Juhász Márton Nyugat-magyarországi Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézet 2014 Tervezőgrafika szak, BA

Tartalom Bevezetés

A Japántól az Írók Boltjáig

Logotípia és arculat

Homlokzat, cégér és kirakat

Draculától a diorámákig

Vázlatok és makettezés

Papír

Kicsiből nagy

Összeépítés

Köszönöm

Irodalom- és képjegyzék

Bevezetés Diplomamunkámnak az Írók Boltja arculati megújítását és egy kirakat tervezését és megvalósítását választottam. A bolt, melynek már az elődje, a Japán kávéház is az irodalmi élet középpontja volt, közel 150 éves múltra tekint vissza, úgy gondolom a régi arculatnak szüksége van a megújulásra, mivel nem képviseli azt a minőséget amit a kávéház és bolt képvisel. Az arculat megjelenése töredezett, a homlokzaton megjelenő különféle stílusú szövegek és a logo nem alkotnak egy egészet. A könyvesbolt Budapest egyik legforgalmasabb pontján az Andrássy út 45. számú épület sarkán áll. Összesen hat kirakat tartozik az üzlethez, a két kisebb és egy nagyobb a Liszt Ferenc térre, három nagyobb pedig az Andrássy útra néz. A kirakat olyan eszköz ami állandó kapcsolatban áll az utcával, megállítja és becsalogatja az arra járókat, nem csak a boltot de a várost is képviseli. A mai kirakatok célja már nem csak a termékek bemutatása, egyre inkább a figyelemfelkeltés, a valószerűtlen látvány létrehozása a cél. Az általam készített munka május 26-tól egy hétig lesz látható a Liszt Ferenc téren lévő ablakok közül a középsőben, témája pedig egy klasszikus irodalmi mű megjelenésének évfordulójához kapcsolódik.

A Japántól az Írók Boltjáig

1 » A Rippl Rónai Által tervezett telefonfülke ablak.

„Egy hely, amit nem kineveztek hagyománynak, hanem magától lett azzá. Egy hely, összeszőve irodalomból, barátságból, halk, karfiol és kávéillatú délelőttökből meg fölhabzó késődélutánokból, vitákból, mondatokból, melyek utólag valahogy megfényesednek, megállnak az időben.” Parti Nagy Lajos szavai akár az Írók boltját is dícsérhetnék, ha nem jelenne meg köztük a karfiol és a kávé, amiket ma már nehezen találnánk meg az Andrássy út 45-ös számú ház sarkán, az Írók boltjában. De ha az ételek és italok nem is a viták és az írás megmaradtak, nehéz is volna elfelejteni egy olyan helyet amilyen a Japán is volt. Írók, költők, festők, színészek, orvosok és az akkori szellemi élet alakjai találkoztak itt, egy kávéra vagy egy ebédre, órákra vagy csak percekre. A kávéház több vezetőváltást is megélt de virágkorát egyértelműen Kraszner Menyhért idején élte, aki 1928 és 1942 között volt a tulajdonos. Lányának emlékezéseiből tudjuk, mennyire támogatta a kávéház a művészetet, „külön fogalom volt a Japánban az úgynevezett Javító kávé, a javító jelző természetesen nem a minőségre vonatkozott, hanem arra, hogy ha valakinek csak egy adagra volt pénze, akkor kért egy kis javító tejet, kért egy kis javító kávét, mindenki tudta, hogy ez mire megy ki. Így hívtuk: javító kávé.(...) ezek olyan stiklik voltak, amikben mindenki benne volt, mi is, ők is. Ezek olyan elnézett játékok voltak, szó nélküli megegyezések alapján. Ezen nem ment tönkre az üzlet. Persze, ez nem mindenkinél volt így, tudtuk, kik azok, akik rászorulnak. Nem voltak ők potyázók, hanem nagyon jól jött nekik ez a segítség. Hát ez emberi

dolog volt, és nekünk is megérte, épp a jó viszony miatt.” De talán nem is feltétlen a plusz kávé, vagy cukor, inkább a társaság tette közkedvelt találkahellyé a Japánt. A szegény sorsú költőknek, diákoknak, festőknek szinte otthonuk volt ez a hely, József Attila itt írta verseit, vetette papírra, a Születésnapomra mindenki által ismert sorait egy kávéházi szegletről, vagy ha épp nem írt akkor Nagy Lajossal sakkozott. A teljesség igénye nélkül eshetne még szó Rippl-Rónairól aki nem csak törzsvendég volt, de az egyik telefonfülke üvegablakának mintáját¹ is ő tervezte, vagy esetleg Rejtő Jenőről aki innen küldte nyomdába kéziratait, de gyakran tért be Bródy Sándor, Kassák Lajos és Szép Ernő is. Művészek közül megfordult itt Ferenczy Károly, Rippl-Rónai József és Szinyei Merse Pál is, ahogy pedig semmi sem változik néha ők is szalvétákra, étlapokra vagy éppen asztallapra rajzolták fel az elképzelt mű első skicceit.² Az aranykor bukását a háború hozta el és az azt követő szegénység, élelmiszerhiány és a csempészkorszak. Kraszner bár újranyitotta az éttermet, de üzemeltetni nem tudta, se forgalom nem volt, sem ellátmány. Az emberek, ha akartak sem tudtak volna beülni és meginni egy jó kávét, vagy akár csak egy teát. Sokaknak nem volt otthon ahová hazamehettek volna, a túlélésükre gondoltak, hogy hogyan szerezhetnek vissza, ha csak egy kicsit is abból, amit elveszítettek. 1953-ban a hely a Szikra Nyomda tulajdonába került, tűlük az Állami Könyvterjesztő Vállalat vette át a vezetését. Írók Boltja néven már a 60-as évek óta működik a könyvesbolt, melyben az Írószövetség tagja kedvezménnyel vásárolhattak, később a dolgozók privatizálták az üzletet.³ A bolt ma is Budapest egyik kultúrális központja. Hetente több felolvasó, beszélgető estet rendeznek, 1992 óta az ott dolgozók szavazatai alapján adják át az „Üveggolyó Díj” nevű saját kitüntetésüket. Habár kívülről sosem újult meg igazán, a homlokzaton a régi neonok4 mellett megjelentek az újabb táblák és betűk is, beelülről 2009-ben egy egészen nagy átalakítással adtak vissza valamicskét a háborúban eltűnt Japán hangulatából, a madarakkal és virágokkal telepingált egzotikus csempék és szecessziós berendezés hangulatából. A nagy belmagasságot kihasználva galériát építettek, itt minden héten könyvbemutatókat és beszélgetéseket tartanak. Az itt lévő mennyezeten jelennek meg a régi Japán motívumai bambusz és legyező stukkók formájában.

2 » A Japán kávéház terasza.

3 » Árleszállítás az Írók Boltjában.

4 » A bejárat feletti neon felirat.

Logotípia és arculat Ahogyan egy bolt önmagát az utca felé mutatja, ugyanolyan mértékben tartozik az arculatához mint az, hogy milyen névjegykártyát ad vásárlóinak. A homlokzat az, amiről felismerik, amiről elhelyezik egy város, egy utca képébe. Úgy gondolom, Budapestnek nem csak arra van szüksége, hogy új üzletek, szórakozóhelyek, kávézók nyíljanak hanem arra is, hogy a régi helyek megújuljanak. Ha egy üzletről beszélünk, ez természetesen kihat az ott dolgozó, oda járó emberekre. A kíváncsiság embereket vonz az üzletbe, a visszatérő vásárlók, törzsvendégek újra felfedezhetik azt, így egy arculatfrissítésre úgy is lehet tekinteni, mint a célközönség kibővítésére. Az arculat megújulása összehangolja a boltot a kor vizuális nyelvével, tapasztalataival, gondolkodásával. Sok emberrel beszéltem a könyvesbolthoz kötődő élményekről, ami valamilyen utalásként, emlékként, példaként mindíg fölbukkant beszélgetésekben az a Japán kéváház, . A hagyomány tiszteletét, kultúra szeretetét mind örökölte a könyvesbolt elődjétől. ezért indultam el a japán írás tanulmányozása felé. A Japán kultúrára századokon át erős hatást gyakorolt Kína. A beszéd írásban való rögzítésére a 4–5. században vették át a kínai szóírás jeleit. A két nyelv azonban különbözik egymástól így elkerülhetetlen volt, hogy a japánok saját írást alakítsanak ki, ez a szótagírás lett. Kétfélét használnak: az egyik a hiragana a másik a katakana, ami leginkább az idegen szavak és hangok átvételére alakult ki. A két szótagírás mellett azonban még mindig él a szóírás is, több mint kétezer kandzsit használnak.

A tervezés első fázisa egyfajta asszociációs játék volt, megkérdeztem a körülöttem élő embereket mi jut eszébe egy könyvesboltról. A válaszokból a négy legtöbbször előfordulót választottam ki, ezek a könyv, toll, fa és a kéz szavak voltak. Ezután megnéztem melyik rajz melyik betű karaktereit tudja hordozni, ez a rajzok redukálásával történt meg. Mindeközben a latin betűkből is rajzoltam kandzsikat, így próbáltam jobban ráérezni ennek az írásnak a hangulatára. A végleges vázlatokat kidolgoztam és hozzátettem a név másik felét egy kisebb körben groteszk betűkkel, ezt később a „k” szára alól behoztam az „o” alá, ez stabilabb kompozíciót eredményezett. Izgalmas feladat volt még az „í” ábrázolásának megoldása úgy, hogy megtartsa jellegzetességeit betűként és ne veszítsen megjelenéséből szimbólumként sem. A logotípiát ez után elkészítettem egy egyszerűsített változatban is amit az 1,5 cm vagy annál kisebb felületeken lehet alkalmazni.

A logotípiát kiegészítve, az arculat szerves részeként készült még egy terülő minta is, ezt az arculati elemeken díszítő mintaként lehet használni. Ennek a mintának az alapja a füge, ami a tudás ősi szimbóluma. Szinte minden vallásban a tudás megfelelőjeként tartják számom, Buddha egy fügefa alatt világosodott meg, Ádám és Éva is fügefáról szakította azt a bizonyos gyümölcsöt. A terülőminta alapját 9 különböző levél és 4 füge termés alkotja. Ezeket először csak vonallal vektorizáltam, de ez nem bizonyult megfelelőnek, ugyanis elég sok helyen indokolatlan felvastagodásokat vagy éppen elvékonyodásokat eredményezett, így a végleges mintát formaként dolgoztam át. A terülőminta színe megyegyezik a logotípiánál választott kékkel melyek kódja C:100 M:90 Y:10 K:0. A kisarculathoz a megszokott névjegykártya levélpapír boríték mellé csomagolást is terveztem. Ennek alapja a csomagolópapír ami a terülőmintából készült, felhasználása kétféle képpen történik. A kisebb méretű könyvek csomagolására tervezetem egy dézsmazárral ellátott tasakot, a nagyobb könyvek, albumok esetében pedig önmagában használható. Az arculathoz tartozik egy pecsét a logotípiával, amihez készült egy egyedi kétszínű tintapárna és nyél, ez a levélpapíron, borítékon, névjegykártyán és a csomagoláson kap helyet. A csomagoló papír szita nyomtatással készült el. Arculati betűnek a 2008-ban Dalton Maag designer csapata által tervezett dán betűt az Aller Sans fontcsaládot választottam, ez a talpnélküli kicsit kerekded betű jól kiegészíti a logotípiát. Ahogy mindíg az arculatnál is fontos volt a megfelelő papír kiválasztása, először a csomagolópapírhoz és a névjegykártyához a terülűminta horodozására egy szürkés árnyalatú nagyon szemcsés papít, hozzá pedig Alga Cartát választottam melyet több vastagságban is fogalmaznak így a levélpapírhoz, a névjegykártyához és a címkékhez is alkalmas volt.

Homlokzat, cégér és kirakat Az arculati megújítás fontos része volt a homlokzat tipográfiájának és matricázásának átgondolása is. Nagyon szeretem Budapest régi neon feliratait a minden nagyobb utcában felvillanó „méteráru” vagy „hentesáru” fényei hozzátartoznak a város hangulatához, mégis nagyon jólesett eljátszani a gondolattal, milyen lenne az Írók Boltja az ajtó feletti zöld fényírás nélkül, milyen lenne ha nem szabdalnák homlokzatát különböző, más üzletek reklámok táblái, szövegei. A végeredmény egy sokkal letisztultabb és modernebb üzletkép. A felső üvegeken lévő matricákat, az általam készített fügés terülőmintával helyettesítettem, így az végigfut az egész homlokzaton. A bejárat fölötti logotípia és a felette lévő szimbólum helyére az általam készített logotípia került. Az üzlet sarkára egy cégért terveztem, ami az Andrássy út felől érkezőknek hirdetné a könyvesboltot. Ezen a ponton kapcsolódik össze diplomamunkám két része, az arculat a kirakattal. Pontosan ezért a párhuzamért választottam, kíváncsi voltam, hogy lehet nem csak a homlokzatot de a kirakatot is bevonni az arculatba. Természetesen ez minden bolt esetében megtörténik valamilyen szinten, de egy könyvesboltnál, igazán izgalmas az, ha az üvegek mögött nem csak könyvek de egy egész kis világ tárul elénk.

Draculától a diorámákig

1 » A Mike Mignola által rajzolt Dracula képregény egy plakátja.

1897. május 26. , a helyszín pedig London, megjelenik a Dracula első kiadása. 117 évvel később, de ugyanazon naptól kezdve, egy héten keresztül, az általam készített kirakat lesz látható, Budapesten az Írók Boltja egy üvegablaka mögött. A téma kiválasztásakor a legfőbb szempont természetesen a könyvekhez való kapcsolódás volt, viszont túl didaktikus sem szerettem volna lenni, így esett a választásom egy évfordulóra, ami egy 2 havonta újabb és újabb klasszikusokat feldolgozó sorozatként is tudna működőképes. Nagyon hálásnak bizonyult a Dracula tematika. Elképesztő mennyiségű képanyag állt rendelkezésemre interneten, könyvekben de még képregényekben is, azonban ez jelentette a kutatás nehezét is, ugyanis a filmektől és rengeteg adaptációtól elvonatkoztatni, megteremteni a saját fantáziámat és mégis hű maradni a könyvhöz, egészen nehéznek bizonyult. Végül kiválasztottam egy jelenetet, vagy inkább képet, ami szerintem a leginkább jellemző erre a könyvre, ez pedig Drakula kastélya, ahogyan John Harker megpillantja. A filmek iránti általános szeretetem nem engedett a józan eszemnek és bár gyanítottam, hogy nem kapok releváns információt, mégis kíváncsiságtól fűtve végeztem egy aprócska kutatást, három Bram Stoker adaptáció az 1922-es fekete-fehér és néma Nosferatu, az 1931-es Dracula Lugosi Béla főszereplésével és az 1992-es Coppola féle Dracula képi világát hasonlítottam ös�sze, hogy lássam mennyire fogalmazzák meg

2 » Egy 2012-es Doodle. Bram Stoker születésnapjának évfordulójára, Sophia Foster-Dimino illusztrátos munkája

az általam kiválasztott jelenetet. A végeredmény, hogy semennyire. Egyik film sem mutat igazán konkrét képet erről a helyszínről az eseményeken és a belső jeleneteken kívül. Valahogy mégis kialakult az emberekben egy kép és ha valahol felbukkan egy ódon gótikus kastély, máris mindenki Draculára asszociál. Ezért kezdtem el inkább egy olyan kép megalkotásán dolgozni, ami az általam elképzelt kastélyt jeleníti meg olyan motívumok segítségével mint a denevér vagy a farkas, melyek egyenes utalások a könyv világára. A filmek mellett további inspiráció volt számomra a Mignola féle képregény¹ amely a '92-es film átirata, ezen kívül pedig a Google doodle-ján² át nagyon sok grafikát, fotót, posztert és könyvborítót³ találtam, amelyeknek a hangulat kialakításában volt szerepük.

4 » Edward Gorey egyik karakterterve a Dracula Broadway előadásához, ezekből az illusztrációkból később egy játék színház is készült, pop-upköny formában.

3 » A Penguin books egyik Dracula borítójának részlete.

1 » H.G. Wells 100 éve még a fűben kuporogva ólomkatonákkal vív csatát.

3 » a ”Tokaido út állomásai hegyek képében tálakban” című bonkeiket felsorakoztató1848-as két kötetes könyv egy oldala.

Ezek után töprengtem, mi lenne a legcélszerűbb módja az általam elképzelt kép megvalósításának. Fontos döntés volt számomra, hogy térben alkossak vagy síkban maradjak. Végyül egy átmeneti megoldásra esett a választásom, amit részben már magam is alkalmaztam előző munkákban. Abban a korban, amelyben a Dracula is játszódik még elterjedt volt a dioráma, amit akkor színházi látványok készítésénél használtak. Ez a technika rejtette magában a megoldást, ugyanis egyszerre sík és térbeli. Működésének lényege hogy a képet egy olajjal vagy viasszal átitatott transzparens vászonra festették, mögötte egy sor színezett, vékony selyemből készített további vászon helyezkedett el, amiket zsinórral mozgattak. A képeket olajégőkkel vagy petróleumlámpákkal világították meg, így a képben érzékelhetőek lettek a mozgások, a felhők mozgása, a víz hullámzása, vagy a napszakok változása. A miniatűr figurák és tájak művészete már nagyon régóta jelen van az emberiség történelmében, kezdve az apró kőből és csontból készült szimbólumoktól, a makettező asztalok miniatűr valóságáig. Bár az egész történet nem is a papírral kezdődik, legalábbis Európában biztosan nem. Németországban ónból öntött és kézzel festett figurák a 13. században jelentek meg először, azonban több mint valószinű, hogy már a Rómaiak, sőt a Görögök is használtak ebből a fémből készült jelképeket, talizmánokat, eszközöket. A dioráma előzményei nem csak a miniatűr tárgyakból, játékokból¹ erednek. Japánban a 6. század

környékén kezd virágozni a bonkei² melynek lényege, hogy az alkotó egy táj kicsinyített mását készíti el természetes anyagokból, szárított virágokból, levelekből, ágakból és termésekből, később ebből alakult ki a bonsai amely még ma is nagyon közkedvelt, sőt egyre többen keresik a kikapcsolódást parányi fák gondozásában. Egész diplomamunkámat a Japán kávéháztól kezdve körüllengi a szigetország légköre, így erre felé kezdem a kutatást. Az emakimono amely a Heian-korban (792–1185) és a Kamakura-korban (1185–1333) élte virágkorát olyan tekercskép, amely többnyire Buddhista tanmeséket, történeteket ábrázoló szöveges tusrajz- vagy képsorozat papíron, selymen, amelyet jobbról balra kigöngyölítve mondtak el. Ez a fajta történetmesélés lehet a papír diorámák őse, innen eredeztethető a kamishibai, mely szó szerinti fordításban papír drámát jelent. A mesélő faluról falura járva egy apró színházszerű fából készült dobozba csúsztat képeket, melyek segítségével mondja el tanulságos történeteit. Pontosan nem lehet tudni mikor kezdték róni az utakat ezek a mesemondók de az biztos, hogy a nagy gazdasági világválság idején jelentek meg újra, amikor az embereknek szükségük volt egy kis reményre és boldogságra, meg persze olcsó kikapcsolódásra. A japán papír diorámák vagy más néven tatebankok a 17. században jelentek meg és egészen a 20. századig sokan foglalkoztak az apró képekkel, ezután hirtelen eltűntek a köztudatból, manapság azonban újra megjelentek. Visszatérve Európába, ezidőtájt 1822 júliusában Louis Daguerre megnyitotta Charles-Marie Boutonnal közös dioráma színházát. Daguerre szerette volna megrefolmálni a színházi látványt, 1834-től „kettős” diorámákat mutatott be. A vászon mindkét oldalára festett képet, a vásznat pedig elölről és hátulról is megvilágította, és különböző színű szűrőkkel színes megvilágítást is alkalmazott. Ez az eljárás az olajégők és használata miatt egészen veszélyes volt, a londoni színház egyszer 1839-ben le is égett egy ilyen előadás alkalmával. A diorámákkal kapcsolatban érdemes még megemlíteni Jean Charles Pellerint francia kártyagyárost és fametszőt, akinek munkássága³ nagyon inspiráló volt számomra. Diorámái gyönyörű kézzel festett fametszetek, mindegyik nagyon részletgazdag, mind szerkezetében, mind összeállításában, mind pedig stílusában. A dioráma szó alatt ma már inkább a makettezést értjük, leginkább történelmi események megörökítésére, tájak és állatok bemutatására használják leginkább múzeumokban, de nagyon sokan foglalkoznak hobbiszerűen dioráma készítéssel otthonukban. Habár ezek már nem a régi papírból készült réteges díszletszerű tárgyak, azt a fajta részletgazdagságot és precizitást továbbra is őrzik, amely a diorámákra mindig is jellemző volt.

5 » Pellerin “images d’Épinal”nevű sorozata volt az első kereksedelmi célra előállított papír színház, a sorozatgyártás miatt festett fametszeteket használt.

Vázlatok és makettezés A Liszt Ferenc téren lévő két kisebb kirakat 161,5cm széles és 184 cm magas a mélységük pedig 62 cm. Mikor először felvettem a kapcsolatot a bolttal, pontosabban Szakács Jánossal még nem volt biztos melyik kirakatot kaphatom meg erre az időtartamra, ezért az első vázlatokat inkább előtanulmányoknak lehet tekinteni. Első lépéseként, egy nagyon apró rajzon megterveztem a látványt¹, hogy milyen hatást akarok elérni, nagyjából felvázoltam a tériséget. Ekkor még nem rétegekben gondolkodtam, sőt megfelelő arányaim sem voltak. A második vázlat már részletesebben mutatja a képet, de itt még mindig nem dolgoztam ki a síkok végleges elhelyezését². A harmadik vázlat mondható véglegesnek, kidolgoztam a tereket a réteges osztódásnak megfelelően, mivel úgy gondoltam nem elégszem meg az egymás elé-mögéhelyezett síkok adta térélménnyel ezért már itt elkezdtem töprengeni olyan apróságokon, amik még térszerűbbé tudják tenni a látványt. Ezt a vázlatot átméretezve a kirakat méretének arányaihoz igazítva kaptam meg a maketthez szükséges képet. A valóságos méretek 1:8 arányú kicsinyítést alkalmaztam, mivel ez bizonyult olyan méretnek, amiben nem túl nehezen és időigényesen kivágható kicsiket, de részleteket már ki tudok dolgozni. Amikor elkészült a makett, az átrajzolt pauszokat beszkenneltem, felnagyítottam és kinyomtattam ³ eredeti méretben. Ez lett az alapja a végső rajzoknak, amelyekből már a papírkivágást csináltam.

1 » Az első vázlat,.

2 » A harmadik vázlat már kicsit részletesebb.

A kicsiben rajzolt vázlat természetesen nem lehetett olyan részletes, mint ami a nagyhoz kellett, ezért a pauszra átmásolt eredeti méretű rajzokat részletekkel egészítettem ki, így végül ezekből kezdtem el kivágni az elemeket. A végleges, valós méretű papírkivágáshoz háromszor rajzoltam meg minden egyes darabot4. Ez alatt természetesen folyamatosan változott bűvölt a kép, pillérekkel, ablakokkal, mintákkal és ornamentikával.

3 » A saját sziluettem vehető ki a papír mögül, ez jól mutatja mekora lett a nyomat.

4 » Az átrajzoláshoz bőrpauszt hazsnáltam, mivel sokkal tartósabb, mint vékonyabb társa.

Papír A makett készítse során minden felhasznált papírból tettem el mintát. Feljegyeztem, hogy melyikből mennyit használtam és mihez. Ez később nagyon hasznosnak bizonyult, ha valamilyen színből hiány lépett fel és újra be kellett szereznem tudtam, hol fogom megtalálni Sopronban vagy Pesten, és azokon belül is melyik papírboltban. Az összes papírnál fontos szempont volt, hogy anyagában legyenek színezettek és ne maradjon az oldalukon fehér csík, emellett pedig többször is tapasztaltam már mennyire jól tudnak működni a felületkezelt, kalapált vagy egyéb módon mintázattal ellátott, vagy textillel, ronggyal kevert papírok a kivágásokhoz, így most is ezeket kerestem. Lényegében 3 féle papírt használtam, a Canson Mi-Teintes nevű papírja adja a kisebb részleteket mivel színei elég élénkek, a nagyobb felületeknél, mint a házak vagy a hátterek a Papyrus Plike nevű papírjai közül válogattam ezeken kívül GF Smith Colorplan nevű papírjából. Utóbbit, ami egy angol gyártmányú papír, hazánkban is könnyen beszerezhető, árnyalatban és minőségben is megyegyező papírfajtákra pl. Plike, Stardream, Popset, Nettuno és Firstline papírok cseréltem. Mindegyik általam használt karton 300 g r körül mozog, de még így is minden forma mögé biztosítékként egy 400 g r körüli újrahasznosított kartont ragasztottam, ez az esztétikai élményt egyáltalán nem rontja, nem látszik sehol, csupán a tartást segíti.

Kicsiből nagy Régebbi munkáimnál már megtapasztaltam milyen szeszélyes tud lenni a papír. Már a két eszköz különbségeiből adódóan sem lehet összehasonlítani egy rajzot egy kivágással, az egyik bármikor javítható a másiknál ha egy ív nem úgy van kivágva, ahogy azt elterveztem újra kell csinálnom az egész elemet. Pontosan e miatt tudtam már az elején, hogy szükség lesz egy makettre, amin kipróbálhatom a formákat, az illesztéseket, a papírokat és a színeket. Így sem tudtam elkerülni, hogy újra kivágjak bizonyos elemeket, viszont sokkal kevesebb papír végezte a kukában. A makett után tehát következhetett a valós méretű munka. Itt már tudtam előre hol lesz nehezebb egy ívet vagy monoton módon sok elemet egyszerre kivágni és hol nincs sok lehetőség a javításra. Persze néha a rengetek előtanulmány, vázlat és a makett ellenére is más lett a végleges eredmény. Volt ahol fiatornyokkal, volt ahol ablakokkal, néhol pedig vízköpőkkel bővítettem a kastélyt. Ezeknek célja általában az üres terek betöltése, izgalmasabbá tétele, de sokszor nem tudtam ellenálnni annak, hogy valamilyen részlettel gazdagítsam Dracula otthonát.

Összeépítés Miután készen lettem az összes épületelemmel össze kellett állítani a kastélyt. A rétegek összekapcsolásához két féle hullámkartont használtam mikrokartont és duplahullámkartont, az elsőt az elemekhez való csatlakozókhoz¹ a másodikat a hosszú támasztó elemekhez használtam². Csatlakozókat az épületrészek több pontján de eltérő, az elemkhez illeszkedő magasságokban használtam, hogy ugyan olyan mértékben tartsanak. Az egész munkafolyamat során igazából két dolgot csináltam, összeraktam és szétszedtem. Összeraktam a makettet majd szészedtem, volt olyan rész amit elemeire mert nem emlékeztem pontosan, hogy működtek az illesztések. Összeraktam egy elemet aztán szétzedtem ha hibásnak bizonyult a térélménye vagy megemltem, hogy jobban illeszkedjenek egymáshoz. Cseréltem színeket, változtattam formákon és volt úgy, hogy egyes elemeket teljesen máshogy vágtam ki végül ahogy először elterveztem. Ezt a folyamatot nem lehet siettetni, ha újra kell csinálni valamit azt általában úgysem enegedné a lelkiismeretem úgy hagyni, persze van egy határ aminél szebben nem lehet kivágni dolgokat, onnan kell tovább lépni.

1» A horizontális merevítők az elemekhez vannak ragasztva.

2» A vertikális merevítők kivehetők, ez a szállíthatóságot könnyíti.

Köszönöm Köszönöm Gergőnek a sok konzultációt, javítgatást, figyelmet és türelmet, meg persze a nehéz helyzeteket áthidaló nevetéseket. Köszönöm Dorkának, hogy mindíg ott volt velem a 104 napsütötte termében, hogy jótanácsokkal és cicás videókkal, gifekkel, rajzokkal, képekkel, viccekkel árasszon el.

Köszönöm Marcinak a Piros Plike-ot ami nélkül elég szomorú lettem volna, (persze az leszek ha továbbra sem kezdik elforgalmazni és azzal a pár darabbal kell beérnem életem végéig) és persze minden figyelmét amit nekem szentelt. Köszönöm Barka Ferencnek, a sok bíztató szót és persze, hogy nagyon sok papír cipelésétől kímélt meg. Köszönöm Pufinak és Barbinak a kávézásokat és melegszendvicsbulikat, a fotós, konzultációs és amúgy mindenféle segítséget. Köszönöm Balázsnak, aki mint mindig most is a szóviccek kifogyhatatlan tárháza volt.

Köszönöm Renátónak, hogy kidobta a kenyerem, de cserébe hihetetlen finomakat főzött és mindig megnevettetetett. Köszönöm Dórinak és Kincsőnek a sok éjszakázást és mókázást.

Köszönöm az Írók boltjának azt a kedvességet és nyitottságot, amivel fogadtak és támogatták a munkám. Köszönöm a szüleimnek és testvéreimnek eddig és ez után is.

Irodalom- és képjegyzék 08–09. oldal

http://epa.oszk.hu/00000/00003/00011/jozefa.htm http://www.litera.hu/netnaplo/a-hely-es-szellemei-az-egykori-japan-kavehaz-korul http://szerelmembudapest.blog.hu/2013/02/24/irodalmi_kavehazak_6_japan http://erdely.ma/kultura.php?id=61096&cim=megujult_a_budapesti_irok_boltja http://hypeandhyper.com/bptypo-irok-boltja/ http://nol.hu/archivum/archiv-462874-266166

idézetek ebben a részben

Parti Nagy Lajos http://inaplo.hu/gy/hely/Irok_Boltja/index.html Kraszner Menyhért idősebb lánya http://epa.oszk.hu/00000/00003/00011/jozefa.htm

10-11. oldal

http://muveszwebbolt.hu/spd/NS596902/Canson-Mi-Teintes-papir-A-4

18–21. oldal

http://www.brainpickings.org/index.php/2013/07/22/edward-gorey-dracula/ http://50watts.com/Gluing-Time-at-Papercut-Theater http://www.huffingtonpost.co.uk/2013/04/09/hg-wells-little-wars-how-_n_3044934.html http://www.phoenixbonsai.com/books/18001849.html http://50watts.com/Gluing-Time-at-Papercut-Theater

26. oldal

http://www.mythencyclopedia.com/Fi-Go/Fruit-in-Mythology.html

Wuhú!