MN_2022-07-02

POLGÁRI NAPILAP LXXXV. évfolyam 152. szám 2022. július 2., szombat Ára: 215 Ft www.magyarnemzet.hu 22152

9 771217 550060

Alapította: Pethő Sándor

Felpörgetik a haderő fejlesztését, védelmi képességünk a tét Orbán Viktor szerint eljött a pillanat, hogy létrejöjjön egy új határvadászrendszer

Célkeresztben. Hazánkat egyszerre érinti az ukrajnai háború és a migránsáradat

Munkatársainktól Magyarországnak két-háromszorosára kell növelnie a haderőfejlesztés sebességét, nagyon gyors képességfejlesztési munkát kell elvégezni – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök pénteki rádióinterjújában. Mint mondta: a NATO még nem foglalkozott azzal a helyzettel, ha az ukrán front össze-

omlik. Márpedig a szomszédos államban nagyon súlyos a helyzet, és minden esély megvan arra, hogy Magyarországhoz közelebb kerüljön a front.

Orbán Viktor szerint emberfelettinek tűnő munkával kell radikálisan fokozni Magyarország védelmi képességeit, ha békét akarunk, akkor most kell jelentősen megnövelni a katonai képességeinket. Ez nem Magyarország há-

Fotó: Hajdú-Bihari Napló/Kiss Annamarie

borúja, nekünk ebből ki kell maradnunk – szögezte le.

– Magyarország minden más államnál nehezebb helyzetben van, mert egyszerre érinti az ukrajnai háború és a migránsáradat. Az előbbi miatt nyolcszázezer menekült érkezett az országba, miközben idén százezernél több az illegális határátlépők száma – mondta a miniszterelnök. A kormány által

tegnap nyilvánosságra hozott videón is látszik, hogy folyamatosan ostromolják a déli határzárat a hazánk területére igyekvő migránsok, különböző módszerekkel igyekeznek átjutni a határsértők, próbálkozásaikat a határon szolgálatot teljesítő szervek azonban folyamatosan visszaverik. A kormányfő kijelentette: itt az ideje megszervezni egy új határvadászrendszert, azaz egy határőrsé-

get, ahová ezrével kell majd új embereket felvenni. Az orosz–ukrán háborúban a pszichológiai vagy hibrid hadviselés minden csínját-bínját bevetik – nyilatkozta lapunknak Georg Spöttle, a Nézőpont Intézet elemzője, aki szerint ennek része lehetett, amikor egy ál-Klicskó hívta fel Karácsony Gergely főpolgármestert.

Részletek a 2. és a 3. oldalon

Feleannyian élnek túlzsúfolt Aggódnak Németországban, Jöhetnek még szaftos botrányok a baloldalon lakásban, mint 2010-ben leáll az Északi Áramlat Kreft-Horváth Márk

Munkatársunktól

Máté Patrik

– Meghozta az eredményét az Otthonteremtési program: az Eurostat szerint is kevesebb mint feleannyian élnek hazánkban túlzsúfolt lakásban, mint 2010-ben – jelentette ki lapunknak Rétvári Bence. A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára rámutatott: a polgári kormányzás kezdetén a magyarok 47,2 százaléka élt túlzsúfolt lakásban, ez az arány mára 19 százalékra csökkent, s ezzel az eredménnyel már nagyon közel kerültünk az EU átlagához, ami 17,5 százalék. A magyar csökkenés a harmadik legjobb eredmény az unióban, nálunk csak Szlovénia és Észtország javított többet.

Július 11. és 21. között javítási munkálatok miatt leállítja Európa gázellátását az Északi Áramlat vezetéken keresztül a Gazprom.

A karbantartás időpontja várható volt, Németországban azonban aggódnak az esemény miatt. A közüzemi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) vezetője szerint nem lehet kizárni, hogy a vezetéket használó orosz állami energetikai óriáscég a karbantartás után nem indítja újra a földgázszállítást. A Gazprom ráadásul júniusban technikai fennakadásokra hivatkozva nagyjából ötven százalékkal csökkentette a Németországba szállított mennyiséget.

Újra előválasztást tarthatnak a baloldali pártok arról, kiket indítsanak közös jelöltekként a 2024-es önkormányzati választáson – nyilatkozta lapunknak Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója. Úgy véli, a kis pártok túlélése azon múlhat, milyen stratégiával készülnek a voksolásra. – Fontos, hogy a régi dilemmákkal tudnak-e szakítani, mint amilyen a Gyurcsány Ferenchez való viszony is, mivel továbbra is a DK elnökéhez képest kell meghatározniuk magukat, ami nem sok jót jelent – jegyezte meg, utalva rá: arra számít, hogy szaftos botrányokon át vezet majd az út az alkuig.

Bővebben a 4. oldalon

Továbbiak az 5. oldalon

Leszoktatnák a húsevésről a németeket 15. oldal

Részletek a 13. oldalon

Ősszel új fázisába léphet a paksi bővítés

13. oldal

Dolgoznak a több ezer főt érintő vízhiány megoldásán 6. oldal

2 BELFÖLD

2022. július 2., szombat

Orbán Viktor: Fel kell gyorsítani a haderőfejlesztést Egy új határvadászrendszer megszervezésére van szükség – Két-háromszorosára kell növelni a haderőfejlesztés sebességét, nagyon gyors képességfejlesztési munkát kell elvégeznünk – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a pénteki rádióinterjújában. Rámutatott: Ukrajnában nagyon súlyos a helyzet, és minden esély megvan arra, hogy Magyarországhoz közelebb kerüljön a front. A kormányfő szerint hazánk minden más államnál nehezebb helyzetben van, mert egyszerre érinti az ukrajnai háború és a migránsáradat. A déli határzárat eközben folyamatosan ostromolják a hazánk területére igyekvő illegális bevándorlók.

Kincses Krisztina Magyarországnak a béke oldalán kell lennie, a háborús inflációt nem lehet másképpen megakadályozni, csak ha a háborúnak vetünk véget – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken, a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A kormányfő jelezte: Magyarország bizonyos termékek árát hatóságilag korlátozza, azonban ezzel a háborús inflációt csak időlegesen és részlegesen lehet megfékezni. Ezért Magyarországnak és az ös�szes európai országnak az az érdeke, hogy minél előbb vége legyen a háborúnak. Nem szankciókat kell kivetni, hanem el kell érni, hogy tűzszünet legyen, majd meg kell állapodni a béketárgyalások keretéről. A békével mindenki jól járna – hangsúlyozta a kor-

A kormányfő szerint radikálisan fokozni kell hazánk védelmi képességét

mányfő, aki szerint azonban Magyarországon kívül mások nem képviselik ezt az álláspontot, nem „ütik meg ezt a hangot”.

Azt is jelezte: háborús helyzet van, nem támadunk, hanem védekezünk, nem most van az ideje annak, hogy előre tudjunk lépni egyet vagy kettőt a fejlesztésekben vagy akár bérkérdésekben. A siker, az eredmény ma az, ha nem csúszunk vissza, hanem meg tudjuk vetni

OSTROMOLJÁK A DÉLI HATÁRT

Folyamatosan ostromolják a déli határzárat a hazánk területére igyekvő migránsok. A jelenlegi helyzetről a magyar kormány a Facebook-oldalára töltött fel tegnap egy videót, amelyben jól látszik, hogy a déli határszakaszon különböző módszerekkel igyekeznek átjutni a határsértők, azonban próbálkozásaikat a határon szolgálatot teljesítő szervek folyamatosan visszaverik. – Magyarország minden más államnál nehezebb helyzetben van, mert egyszerre érinti az ukrajnai háború és a migránsáradat. Az előbbi miatt nyolcszázezer menekült érkezett az országba, miközben idén százezernél több az illegális határátlépők száma – mondta

Ingyenes továbbképzés pedagógusoknak

Újszerű, a pedagógusok igényeire szabott, ingyenes továbbképzéseket kínál ősztől a Makovecz Campus Alapítvány (MCA) Képzési Intézete – jelentette be Rétvári Bence, a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára pénteken Budapesten.

Az Országgyűlés által tavaly létrehozott MCA céljának nevezte, hogy teljesen újfajta, exkluzív, a tanárok igényeire még inkább reagáló és az iskolai mindennapokban nagy segítséget nyújtó képzéseket adjon minden pedagógusnak. (MTI)

Megerősítik az alapellátást

A kormány célja az egészségügyi alapellátás és a prevenció megerősítése – közölte Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára pénteken a Nógrád megyei Endrefalván, ahol új építésű orvosi és védőnői rendelőt adtak át 125 millió forintból. A tárca céljai között említette, hogy az egészségben eltöltött életévek számát növeljék, megerősítsék a lakóhelyhez közeli ellátásokat, valamint a Covid-járvány idején mutatott reagáló képességet továbbfejlesszék. (MTI)

a sarkunkat, és nem engedjük, hogy a háborús helyzet visszatoljon bennünket a gazdasági fejlettség és az életszínvonal tekintetében – mondta. Hozzátette: a kormány azt vállalta, hogy megvédi a teljes foglalkoztatást, a családtámogatási rendszert, a rezsicsökkentést és a nyugdíjakat. – Ha ezeket meg tudjuk védeni, akkor Magyarország már nagyon nagy teljesítményt tett le az asztalra. A legtöbb ország erre most sem

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

képes, és nem lesz képes a jövőben sem – szögezte le.

Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarországnak két-háromszorosára kell növelnie a haderőfejlesztés sebességét, nagyon gyors képességfejlesztési munkát kell elvégezni. Mint mondta: a NATO még nem foglalkozott azzal a helyzettel, ha az ukrán front összeomlik, márpedig a szomszédos államban nagyon súlyos a helyzet, és minden esély meg-

Orbán Viktor miniszterelnök a pénteki rádióinterjújában. A kormányfő kijelentette: eljött a pillanat, amikor muszáj megszervezni egy új határvadász rendszert, azaz egy határőrséget, amely határvadász századokból áll. Hozzátette: a Belügyminisztérium keretein belül tervezik kiépíteni ezt a képességet, és ezrével kell majd új embereket felvenni. Kiemelte: örülne, ha sikerülne azon a kultúrán belül tartani a határvadászokat, ami ma a rendőrséget jellemzi. Szerinte ugyanis az elmúlt 12 évben egy hatékony és polgárbarát kultúrájú testület lett a rendőrség, így ha ezt a kérdést a szervezeten belül tudják megoldani, az majd jótékony hatással lenne az állampolgár–rendőr, migráns–rendőr kapcsolatra is.

van arra, hogy Magyarországhoz közelebb kerüljön a front.

Orbán Viktor szerint emberfelettinek tűnő munkával kell radikálisan fokozni Magyarország védelmi képességeit, ha békét akarunk, akkor most kell jelentősen megnövelni a katonai képességeinket. Ez nem Magyarország háborúja, nekünk ebből ki kell maradnunk – szögezte le. Hangsúlyozta ugyanakkor: – Mindenki az ukránok oldalán van, hiszen az ember a megtámadott oldalán szokott lenni, és szurkol is a megtámadottnak. Azonban lassan szembe kell nézni a katonai realitásokkal is: az egyik oldalon van egy 138 milliós Oroszország, a másik oldalon pedig van egy 31 milliós Ukrajna. Rámutatott: Ukrajnát ugyan az amerikaiak meg az angolok elég jól felszerelték fegyverzettel, és sok katonájukat ki is képezték, azonban naponta száz-ezer katonát veszít az ország.

Orbán Viktor arról is beszélt: Ukrajna európai uniós tagjelöltsége segíti az ott élő magyarok jogainak érvényesítését. Kiemelte: a tagjelöltség a kezdő lépés, ami nem jelenti azt, hogy meg is kezdődnek a tárgyalások; ehhez feltételeket kell teljesítenie Kijevnek, köztük olyan európai uniós és benne magyar elvárásokat, amelyek az ott élő kisebbségekre vonatkoznak. – Sokkal jobb helyzetben vagyunk az ott élő magyarok jogai­nak érvényesítése tekintetében, mint lennénk, hogy ha Ukrajna nem kérte volna a tagjelölti státust – fogalmazott Orbán Viktor az interjúban. Felhívta a figyelmet arra is: azt viszont nem sikerült elérni, hogy Bosznia be tudjon kerülni a tagjelölti státussal rendelkező országok körébe, továbbra is értetlenség vagy nem kellő tudás mutatkozik az európai nyugati vezetők körében a Balkán bővítését illetően, holott a rohamosan erősödő migrációs nyomás közvetlen bizonyítékot ad arra, hogy fel kell venni ezeket az országokat. – Az ukránok igen, a bosnyákok egyelőre nem, de folytatjuk a küzdelmet az osztrákokkal, szlovénokkal, horvátokkal együtt, hogy ez bekövetkezzen – hangsúlyozta a rádióinterjúban Orbán Viktor.

Ugyanakkor jelezte: ha ez nem megy, akkor azon kívül, egy kicsit nyersebb formában kell fölépíteni a védelmi képességünket. Rámutatott arra: eddig katonákat és rendőröket vezényeltek a déli határra, de most, hogy a háborús zóna közeledik Magyarország keleti határaihoz, minden egyes perc, amit a katonák nem felkészüléssel, a védelmi képesség megerősítésével töltenek el, az luxus. Közölte: a katonákat ezért el kell vezényelni onnan, hogy részt tudjanak venni a magyar hadsereg felpörgetett fejlesztési programjának végrehajtásában, a rendőrök pedig a közbiztonság fenntartása szempontjából hiányoznak, ráadásul megterhelő munkát végeznek, messze a családjuktól.

Magyar katonai pilóták diplomáztak Két évtizedes kihagyás után indulhatott újra a magyarországi képzés Munkatársunktól Június végén 13 negyedéves honvéd tisztjelölt tett sikeres államvizsgát a MH 86. Szolnok Helikopter Bázison H145M helikopteren, illetve Zlin–143LSi és Zlin–242L kiképző-repülőgépeken – számolt be róla a Honvédelem.hu. A lap cikke emlékeztetett, hogy még 2017 novemberében jelentették be: két évtizedes kihagyás után újraindul a hazai pilótaképzés a 2018/19-es tanévtől, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán. A kiképzés az Ittebei Kiss József hadnagy Helikopterbázison zajlott.

A Magyar Honvédség képességszintjének fokozása szempontjából, illetve a repülő-hajózókat érintő generációs szakadék kezelése miatt kiemelt jelentőségű, hogy újraindult a pilótaképzés. Így az új kiképzési formában mára a honvédség légi járművein, hazai oktatók bevonásával folyik az EASA- és a NATO-normáknak is megfelelő hallgatói képzés.

Hazai oktatók is segítettek a tisztjelöltek felkészítésében

Fotó: Teknős Miklós

BELFÖLD 3

2022. július 2., szombat

Választásokat dönthet el a hibrid hadviselés A megtévesztés eszközei egyre tökéletesebbek lesznek – Az orosz–ukrán háborúban a pszichológiai hadviselés minden csínját-bínját bevetik. Nagyon nehéz valós képet kapni arról, hogy mi is történik a frontvonalon – nyilatkozta lapunknak Georg Spöttle. A Nézőpont Intézet elemzője kifejtette, ma már mesterséges intelligenciával is tudnak videó- és hangfelvételeket, élő hangot manipulálni. Ez történhetett a kamu Klicsko esetében is, aki felhívta Karácsony Gergely főpolgármestert. A biztonságpolitikai szakértő elmondta, a hibrid hadviselés keretei közé tartoznak az álcivil szervezetek, valamint a hazai és nemzetközi baloldali sajtóorgánumok által hazánkról terjesztett álhírek is.

Ternovácz Áron – A hibrid hadviselés célja a háborúban elsősorban az, hogy meg kell téveszteni az ellenséget. A harcoló felek saját katonáinak azt sugallni, hogy túlerőben vannak. Az ellenség hátországát

a modern technológiát használják, és pillanatok alatt eljuttathatnak álhíreket különböző országokba.

Mint részletezte, ma ezeket már két kattintással meg tudják oldani proxyszervereken keresztül, úgy, hogy soha nem derül ki, pontosan ki volt a fel-

hattunk már arról, hogy milyen gyenge az orosz hadsereg, Putyin halálos beteg, hamarosan meghal. Ha azonban több forrásból tájékozódunk, rájövünk, hogy mindez a megtévesztés része. Hiszen már gyakorlatilag az oroszok kezében van Ukrajna egyötöd része – magyarázta Georg Spöttle.

HAZÁNK IS CÉLPONT

Az elemző elmondta, a hibrid hadviselés keretei közé tartoznak az álcivil szervezetek, valamint a hazai és nemzetközi baloldali sajtóorgánumok által hazánkról terjesztett álhírek is. A szakértő emlékeztetett, korábban azt írták, hogy Magyarország egy fasiszta állam, nincs sajtószabadság, a világjár-

Georg Spöttle szerint Magyarországról számos álhírt terjeszt a nemzetközi baloldal

megpróbálni eltántorítani a háborútól, célzott üzenetek küldésével. A saját hátországot pedig megpróbálni megerősíteni a győzelembe vetett hitben – nyilatkozta lapunknak Georg Spöttle.

RÖPCÉDULA HELYETT INTERNET

A Nézőpont Intézet elemzője kifejtette, az orosz–ukrán háborúban a pszichológiai hadviselés minden csínjátbínját bevetik. Éppen ezért nagyon nehéz valós képet kapni arról, hogy mi is történik a frontvonalon. A biztonságpolitikai szakértő járt Afganisztánban az ottani háború idején, ahol a tálibok megszerezték a német katonák lakcímét, hamisítottak leveleket, mintha azokat a német honvédelmi minisztérium postázta volna. Majd gyászjelentéseket küldtek a katonák családjának. Ugyan néhány nap múlva kiderült, hogy mindez fake news volt, ezek az eszközök el tudtak bizonytalanítani nagyon sok embert a háborúval kapcsolatban. Mint mondta, hasonló eszközökkel találkozhatunk most az orosz–ukrán háború kapcsán is.

A biztonságpolitikai szakértő rámutatott: a hibrid hadviselés a globalizmussal, az internet megjelenésével pörgött fel. Régebben röpcédulákat dobáltak le repülőgépekről, ügynököket küldtek az ellenfél területére, általuk hamis híreket juttattak el különböző területekre. Ma erre már

adó. Ez történhetett a nemrégiben magyarországi és a szerbiai bombariadók esetében is, amikor többek között ukrán IP-címekről küldtek plázáknak fenyegetéseket. Feltételezhetőleg azért, mert Magyarország a béke mellett állt ki, és nem akart fegyvereket küldeni Ukrajnába.

MEGVEZETETT POLITIKUSOK

Georg Spöttle közölte, hogy a hibrid hadviselés eszközei egyre tökéletesebbek lesznek. Mint kifejtette, ma már mesterséges intelligenciával is tudnak videó- és hangfelvételeket, élő hangot manipulálni. Az elemző úgy véli, ez történhetett az ál-Vlagyimir Klicsko esetében is, aki felhívta Karácsony Gergelyt. Budapest balliberális polgármestere rá sem jött volna, hogy nem a kijevi polgármesterrel beszél, ha a hívó fél nem válik túl provokatívvá. – Ilyen eszközökkel egyértelműen meg lehet vezetni politikusokat, s ez a hibrid hadviselésnek egyre inkább része lesz – mondta.

A biztonságpolitikai szakértő szerint egyetlen sajtóorgánumnak sem lenne szabad elköteleződnie sem az ukrán, sem az orosz narratíva mellett. – A magát függetlennek és objektívnek nevező baloldali sajtó azonban szinte teljesen átveszi az ukrán narratívát. Csak ukrán híreket közölnek, és elegánsan elsiklanak a háború okai felett is. Olvas-

Fotó: Éberling András

vány alatt pedig azt, hogy nem működik a parlament. – És hogy ez men�nyire hatásos? – tette fel a kérdést a szakember. Vannak Amerikában élő rokonaim – folytatta –, akik a CNNből és a The Washington Postból tájékozódnak hazánkról, és elhiszik az álhíreket. Tőlem is megkérdezik, hogy miért élek itt, amikor ez egy szörnyű hely, hiszen másról sem ír a The Washington Post. Georg Spöttle szerint mindez azért történik, mert hazánkban erős, nemzeti kormányzás folyik, s ezt akarja megroppantani a liberális elit. Nálunk ugyan nem jártak sikerrel, de a szakértő szerint tény, hogy a hibrid hadviselés választásokat dönthet el, ha a támadott felek nincsenek résen. – Munkába menet gyakran látom a metrón, hogy nagyon sok fiatal olvas épp Telexet vagy 444-et a telefonján. Ha csak innen tájékozódnék, valószínűleg depressziós lennék. Azt olvashatnám, hogy diktatúrában élünk, ötezer forint a lángos a Balatonon. Ehhez képest néhány nappal ezelőtt lementem a magyar tengerhez. A földvári kikötőben hatszáz forintért vettem lángost, és alig találtunk szállást. Az emberek jól élnek ma, és ezt érzik is.

A többség itthon ezért nem dől be az ilyen jellegű írásoknak – magyarázta.

Az elemző azt tanácsolja az olvasóknak, hogy „igyekezzenek s­ okrétűen tájékozódni, és ne vegyenek semmilyen hírt készpénznek”.

A

H E LY Z E T

A hadsereg becsülete

Amióta az eszemet tudom, mindig a hadsereg jelentette a rend végső bizonyosságát.

Amikor hazánk határvidékén dörögtek a fegyverek, a magyar katonai képesség a világon mindennél fontosabbnak látszott. Persze nemcsak hadászati, de civil ügy is a honvédelem. Pusztít az árvíz, beszakad a bánya, zsákolni kell a gáton, járőrözni a katasztrófa sújtotta településen, rendet tartani, hogy ne szabaduljanak el az indulatok – ilyenkor jön a hadsereg. Mert ki jönne más, amikor baj van, ember embernek farkasa vagy a természet szeszélyei ellen minden létező módon össze kell fognunk? Az egyenruha nem pusztán viselet, hanem valóságos erő, a társadalmi, állami védelem legmagasabb fokú jelzése minden országban. Hosszú évekkel ezelőtt nem véletlenül mondta nekem egy főhadnagy barátom, hogy mindig egyenruhában jár színházba, operába, pontosan azért, hogy az emberek maguk közül valónak tekintsék, és annyi hazugság után értsék meg végre, hogy hivatásos katonának lenni büszkeség és szolgálat dolga.

A magyar katona nem társadalmi termék, hanem védelmező. A magyar hadsereg nem költségvetési kérdés, hanem a nemzeti megmaradás őre. A magyar katonai képesség nem belterjes ügy, hanem mindannyiunk felelőssége. Ez a néhány mondat tulajdonképpen alapvetés, és hosszú századokon át magyarázni is felesleges lett volna. Most csak azért ejtünk szót róla, mert egy tartását vesztett, elpuhult, kifordult és visszájára működő civilizációban – sajnos – a magától értetődő dolgokat is számba kell venni.

Amikor Orbán Viktor arról beszél, hogy a háború a magyar határokhoz közeledik, és a védelmi képességeinket növelni szükséges, tulajdonképpen minden magyarnak támogatnia kellene őt. Nem lehet vita tárgya, hogy a haderőfejlesztés felgyorsítása mindennél fontosabb közfeladat, az országnak hatékony és korszerű védelemre van szüksége. Tudom, hogy balra kandikáló értelmiségiek körében szokás mindenkoron pacifizmust lehelni, a gond csak az, hogy ők már az első vészjelre Bécsből vagy Fokvárosból szokták oktatni a magyar közvéleményt. Mert amíg mi itthon védjük a hazánkat és az állam polgárait, ők már régesrégen nincsenek velünk, nem vállalnak felelősséget a nemzeti közösségért. Márpedig aki nincs itthon, mert nem kér a közös feladatokból, annak a magyar honvédelmi ügyekhez is mérsékeltebb ambíciókkal illene hozzászólnia. Vészhelyzetben ugyanis az ország léte a tét, és egyáltalán nem fontos az ő ideológiai mesedélutánjuk. Azt se felejtsük el, hogy nem maradhatunk el közelebbi és távolabbi szomszédaink katonai képességei mögött, fejlettségi szintünk tehát szó szerint létkérdés számunkra.

Hadseregre tehát nemhogy szükség van, hanem erős hadsereget szükséges működtetni. Szerencsére az egymást követő Orbán-kormányok olyan léptékű haderőfejlesztésbe kezdtek, amely méltó Magyarországhoz, a magyar honvédelemhez. Csakhogy az orosz–ukrán háború mindent felborított térségünkben, ezért közös akarattal muszáj rábólintanunk arra a miniszterelnöki szózatra, miszerint a „félbékés állapotból” most végleg ki kell mozdulnunk.

Sorsdöntő hetek, hónapok, évek következnek. A jövőnk nagyrészt attól is függ, mennyire támogatjuk katonáink küzdelmét, mennyire valljuk magunkat a magyar nemzet cselekvő tagjának. Hogy ne csak beszéljünk a feladatokról, hanem a lehető legszélesebb körben tetteink­ kel is szolgáljuk a haza védelmét. Igen, a honvédelem „pusztán” csak ennyi, és mégis milyen nehéz ezt a semmiségnek látszó közös vállalást hűséggel, becsülettel, hazaszeretettel vállalni akár egy életen át!

SZENTESI ZÖLDI LÁSZLÓ

TOLLHEGYEN

Fővárosi birkák

Pilhál György

Budapest főtájépítésze „a környezetvédelmi szemléletformálás része­ ként” – gyepkarbantartási célból – birkalegelőket alakítana ki a fővárosi lakótelepeken. Bardóczi Sándort is megviselhette a kánikula. Ötletéhez egyfajta tudományos magyarázatot is mellékelt: „Azokon a természet­ védelmi területeinken, ahol a biodiverzitás (a biológiai sokszínűség – csak így nem olyan tudományos) megőrzéséhez a kaszálórétek fenntar­ tása a cél, a komplex feladat miatt szeretnénk meghonosítani a legelte­ tést.” Nem ez az első riasztó tünet Bardóczi ötletgazdától. Legutóbb fő­ városi méhlegelőivel váltott ki riadalmat a lakosság – és ápolói – köré­ ben. A terveit lelkesen támogató Karácsony Gergely közreműködésével ki is jelölt néhány gazos, parlagfüves területet – hadd teljesedjen ki a bomlott idea. (Természetesen liberális trükkről volt szó: hogyan spórol­ hatja meg – nyúlhatja le – a Városháza a kaszálásra szánt közpénzt.)

A birkalegelős ötlet kapcsán lapunk megkereste a Fehérkereszt Ál­ latvédő Liga elnökét is. (Szegény elsőre valamiféle kandi kamerás be­ ugratásra gyanakodott, bizalmatlanul méregette kollégánkat…) Végül elmondta: nagyon szép ökoló­giai gondolat tájfőépítész úré, ám nem árt, ha tudja: egy valamirevaló legelőhöz azért sok más is kell, például te­ relőkutya, számadó juhász, furulyázó kisbojtár, nádkunyhó meg per­ sze valami akolféle is a jószágoknak. És arra gondolt-e a kreatív ötlet­ gazda, érdeklődött, mi lesz majd a járulékos birkapiszokkal? (Hogy a rájuk szakosodott legyekről már ne is beszéljünk.) Állatvédőnk inkább a fűnyíró használatát javasolná a túlhevült fő­ tájépítésznek. Én árnyékot, repülősót.

4 BELFÖLD

2022. július 2., szombat

„Jöhetnek még szaftos botrányok a baloldalon”

A kis pártok túlélése múlhat azon, milyen stratégiát választanak 2024-re Újra előválasztást tarthatnak a baloldali pártok arról, hogy kiket indítsanak közös jelöltekként a 2024-es önkormányzati választáson – vélekedett lapunk érdeklődésére Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója. A politológus elképzelhetőnek tartja, hogy az európai parlamenti választások előtt is alkalmi szövetséget kötnek a baloldalon, a kis pártok túlélése múlhat ugyanis azon, hogy a voksolásra milyen stratégiával készülnek.

Máté Patrik – Több baloldali párt is tisztújítást tart a jövőben, nagy kérdés, hogy milyen eredménnyel fognak ezek zárulni, ez ­ 024-es határozhatja meg ugyanis a 2 európai parlamenti és önkormányzati választásra történő felkészülésüket – nyilatkozta lapunknak Kiszelly Zoltán politológus azzal kapcsolatban, hogy milyen jövő várhat a baloldali kis pártokra, miután több kutatás szerint a Demokratikus Koalíción kívül egyiküknek sincs most olyan támogatottsága, ami egy országgyűlési választáson elég lehet a parlamentbe kerüléshez. A Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója kiemelte: az eddigi tisztújítások alapján nem úgy tűnik, hogy az új pártvezetők tehetségesebbek lennének elődjeiknél, ráadásul országos ismertséggel sem rendelkeznek, így pedig a pártjaik sem tudnak

A baloldal még nem lépett túl az áprilisi választáson Munkatársunktól Láthatóan a Fidesz–KDNP-nek kedvezett az időközi választás eredménye, hat polgármesterrel és tizenhárom önkormányzati képviselővel gyarapodtak – olvasható a Republikon Intézetnek a múlt vasárnapi időközi önkormányzati választásokról szóló elemzésében.

Mint írták, a részvétel meglehetősen alacsony volt, még az időközi választásokhoz képest is, az alacsony részvétel és az ellenzéki pártok gyengébb szereplése mögött az országgyűlési választás közelsége és az „élmény frissessége” állhat.

A 19 település önkormányzati képviselő-választásán a Fidesz–KDNP-jelöltek átlagosan a szavazatok 62 százalékát kapták, az ellenzéki pártok átlagos szavazataránya pedig harminc százalék volt. Az elemzés szerint míg 2019-ben a Fidesz–KDNP és az ellenzéki összefogás is átlagosan 45-45 százalékos eredményt ért el a vizsgált választókerületekben, ahol múlt vasárnap időközi választást rendeztek, a Fidesz előnye ezekben a választókerületekben mind­össze átlagosan 0,2 százalék volt.

Ehhez képest a június 26-i időközi választáson a Fidesz szavazataránya duplája volt az ellenzéki összefogásénak.

Az elemzés szerint sem az együttműködő pártok, sem a szavazóik nem léptek még túl az áprilisi választáson, ez szavazói oldalon a passzivitásból, a pártok oldaláról pedig a közös jelöltek hiányából látható.

A mikropártok régi dilemmája, hogy a DK elnökéhez képest kell meghatározniuk magukat

majd „megtáltosodni”. – A belviszályok, hatalmi harcok tovább nehezíthetik a baloldali kis pártok helyzetét, elég a Jobbikban történtekre gondolni – jegyezte meg a politológus.

– Fontos kérdés, hogy a régi dilemmákkal tudnak-e szakítani, mint amilyen a Gyurcsány Ferenchez való viszony is, mivel továbbra is a Demok-

ratikus Koalíció elnökéhez képest kell meghatározniuk magukat, ami nem sok jót jelent – jelezte Kiszelly Zoltán.

A szakértő emlékeztetett, hogy a kis pártoknak nem sikerült a DK-t kiszorítani a térfelükről, helyette a Gyurcsány-párt lett a legerősebb a baloldalon. Kiemelte továbbá, hogy a baloldalnak a következő nagy erőpróba az

Fotó: MTI/Beliczay László

euró­pai parlamenti és az önkormányzati választás lesz, a kis pártoknak pedig az határozza meg a sorsát, hogy a két voksolásra milyen stratégiát alakítanak ki.

– Az EP-választás a versengésről, míg az önkormányzati voksolás az együttműködésről szól a baloldalon – jegyezte meg a Századvég igazga-

tója, aki szerint mindez feloldható, ha a pártok előválasztást tartanak arról, hogy a nagyobb városokban kiket indítsanak közösen polgármester-, illetve képviselőjelöltnek. A szakértő szerint a baloldali törzsszavazók részéről is elvárás az előválasztás megtartása.

– Ha jól csinálja a baloldal, akkor az előválasztás még erőt is sugározhat, bár elnézve a szereplőket és az eddigi hozzáállásukat, nem valószínű, hogy ez történjen – tette hozzá.

– Lehetséges egy olyan szövetségkötés, hogy az alacsonyabb támogatottságú baloldali pártok egy-egy jelölttel felkéredzkednek a DK vagy a Momentum EP-listájára, amivel megúsznák, hogy teljesítsék az ötszázalékos küszöböt, de mégis uniós képviselethez jutnának – szögezte le ­Kiszelly Zoltán. Mint mondta, cserébe a kisebb baloldali pártok annak a jelölt­jeit támogatnák az önkormányzati választáson, amelyiknek az EP-listáján a saját politikusuk is szerepel. – Ha a kisebb baloldali pártok meg tudnák őrizni a helyüket az EP-ben, már nagy siker lenne nekik, míg az önkormányzatokban a DK erősödhetne meg egy ilyen alkuval – fogalmazott a politológus. Szerinte amíg nem lesz meg az alku, mindent meg fognak próbálni, hogy a saját pártjaik számára kedvező feltételeket teremtsenek, így számítani lehet szaftos botrányokra és egymást leleplező karlendítős és lesipuskás felvételekre is.

– A Századvég friss mérése szerint már csak 25 százalékon áll a baloldal, amit nyugodtan hívhatunk ellenzékváltó hangulatnak, ez pedig azokat a pártokat segítheti – például a Kétfarkú Kutya pártot –, amelyek nem részesei a baloldali összefogásnak – jelezte Kiszelly Zoltán, aki arra is kitért, hogy Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere szintén saját pártot akar alapítani. Ezek az új szereplők a fővárosban és a nagyvárosokban felszívhatják az ellenzékváltó szavazókat – hívta fel a figyelmet a politológus.

Gyurcsány Ferencék továbbra is támadják az üzemanyagárstopot Továbbra is ellenzi Gyurcsány Ferenc pártja az üzemanyagok árára kivetett árstopot. A DK szóvivője szerint ezzel a kormány korlátozza a felhasználható benzin mennyiségét, másrészt áruhiány lépett fel. A Mediaworks Hírcentrumának összeállítása ugyanakkor bemutatja, hogy valójában milyen jelentős megtakarítást jelent az ársapka a magyar családoknak.

Munkatársunktól Ismét kritizálta a benzinárstopot a Demokratikus Koalíció, ezúttal Barkóczi Balázs, a párt szóvivője és országgyűlési képviselője támadta az intézkedést.

A Gyurcsány-párt politikusa az ATVben csütörtökön úgy fogalmazott: az, amit most csinált a kormány, hogy ársapkát vezetett be, és főleg az üzemanyagáraknál, az energiahordozóknál, ez egyrészt azzal járt, hogy korlátozzák a felhasználható benzin mennyiségét, másrészt áruhiány lépett fel, és nem ellátási problémák miatt.

Nem meglepő Barkóczi véleménye, hiszen a DK politikusai már korábban is kritizálták az üzemanyagokra kivetett árstopot. Dávid Ferenc ország­g yűlési képviselő néhány hete az ATV-ben azt mondta, hogy nyugodtan lehet emelni a benzin árát, az emberek akkor is meg fogják venni. A DK gazdaságpolitikusa egykori egyetemi tanulmá­nyait felidézve azt fejtegette, hogy az alkohol, a benzin és a cigaretta árrugalmatlan termék. – Akármennyi az ára, ugyan-

A hatósági árak sok millió magyarnak jelentenek segítséget

úgy fog fogyni. Lemegy két hétig, lemegy három hétig, lemegy egy hónapig, és így jön vissza a görbe, és a fogyasztás beáll – hangsúlyozta a baloldali képviselő.

Megszólalt az ügyben Bokros Lajos is, aki a Klikk TV Tíz című műsorában Bolgár Györggyel beszélgetett.

A volt szocialista pénzügyminiszter azt mondta: azzal, hogy a kormány

Fotó: Kurucz Árpád

végtelen bölcsességében ársapkákat húzott, például a far-háttól a benzinig, csak romboló hatást gerjeszt, eltorzítja a gazdaságot, és hosszú távon nem fenntarthatók ezek az intézkedések. Amikor pedig ezt felszabadítják, ugyanaz történik, mint a kamatnál, amit túl alacsonyan tartottak túl sokáig – úgy véli, túl magasra fognak szökni az árak, túl sokáig. Bokros sze-

rint a benzinársapkán csak az nyer, akinek autója van.

– Magyarországon, akinek autója van – kevés kivétellel –, inkább a középosztályhoz sorolható. Nekik teljesen felesleges támogatást adni – fogalmazott a volt pénzügyminiszter.

A valóság ezzel szemben az, hogy sok millió magyar embernek nagy segítséget jelentenek a hatósági árak. A kormány két hete jelentette be, hogy október elsejéig meghosszabbítja az élelmiszer- és a benzinárstopot. Az ársapka meghosszabbítása havonta akár több tízezer forintos megtakarítással ér fel mintegy 2,4 millió magyarországi háztartásnak.

A Századvég Gazdaságkutató készített nemrégiben felmérést, amely szerint a világpiaci árak érvényesülésével júniusban a magyar autósoknak – a 76 literes, átlagos havi üzemanyagfogyasztásukból kiindulva – átlagosan 21 ezer forinttal kellene többet fizetniük az üzemanyagért, ha nem lenne érvényben a hatósági árkorlátozás.

Az autóhasználat gyakoriságával arányos összegű megtakarítások körülbelül 5,5 millió embert érintenek.

Akik havonta kétszer tankolják tele az autó­jukat, mintegy 24 ezer forintot spórolhatnak a benzin- és gázolajár felső határának rögzítésével. Az intézkedés meghosszabbítása októberig úgy is támogatja a családokat, hogy a nyaralási szezonban a belföldi utazásokat továbbra is a kontinensen a legkedvezőbb árú üzemanyagköltségekkel tervezhetik meg az autóval közlekedők.

BELFÖLD 5

2022. július 2., szombat

Feleannyian élnek túlzsúfolt lakásban, mint 2010-ben Rétvári Bence: Meghozta az eredményét az Otthonteremtési program A polgári kormányzás kezdetekor, 2010-ben a magyarok 47,2 százaléka élt túlzsúfolt lakásban, ez az arány az utolsó ismert adatok alapján mára 19 százalékra csökkent. Egy évtized alatt sikerült kevesebb mint a felére csökkenteni a túlzsúfolt lakásban élők számát Magyarországon – kommentálta lapunknak a javulást Rétvári Bence. A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint ezzel az eredménnyel már nagyon közel kerültünk az EU átlagához, ami 17,5 százalék.

Kreft-Horváth Márk – Meghozta az eredményét az Otthonteremtési program: már az Eurostat szerint is kevesebb, mint feleannyian élnek túlzsúfolt lakásban, mint 2010-ben – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Rétvári Bence. A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára emlékeztetett: Magyarországon az elmúlt időszakban számos intézkedés javította a fiatalok és családosok lakhatási körülményeit: népszerű a csok, amely új lakás vásárlásához és a meglevő otthon bővítéséhez is igénybe vehető, de segítséget jelent a babaváró támogatás, az illetékkedvezmények és a 3+3 milliós lakásfelújítási támogatás is. – Az építési engedélyek száma is radikálisan nőtt – tette hozzá a kormánypárti politikus.

– Az Eurostat lakáskörülményekre vonatkozó adatai szerint 2010-ben a magyarok 47,2 százaléka élt túlzsúfolt lakásban, de ez mostanra 19 százalékra csökkent – részletezte az adatokat az államtitkár. Rétvári Bence elmondta: a túlzsúfoltság azt jelenti, hogy

le, a kormány azonban december 31-ig meg is hosszabbította.

A kormányfő a látogatáskor azt is kijelentette: – Semmi nem számít, csak hogy van-e gyerek, meg hogy mennyi van. Szavai szerint minden mást, ami fontos az életben – karrier, pénz, autó – van lehetőség később is elérni, a gyermekvállalást azonban nem lehet halogatni. – Ha nincs gyerek, nincs jövő sem – tette világossá Orbán Viktor.

Az orosz–ukrán háború kitörése óta ismét fókuszba kerültek a családoknak szánt juttatások, hétfőn a miniszterelnök a parlamentben is kijelentette: megvédik a családtámogatásokat, a nyugdíjakat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést.

– Eddig bevezettük az ársapkákat, ha áfát csökkentünk, akkor azt a kereskedők teszik el. Ezért helyes az ársapkák politikája, fenn kell tartani a rezsicsökkentést, az üzemanyagok ársapkáját, a kamatokat pedig korlátozni kell – mondta a kormányfő. Közölte azt is, hogy amikor a kormány megalakult, akkor már javában dúlt a háború.

A kormányoldal által benyújtott költségvetési tervezet jövőre 3200 milliárd forintot különít el a családtámogatásokra.

A BALOLDAL SZERINT NEM IGAZI SEGÍTSÉG A baloldali poli-

Jut elég hely mindenkinek, s ezzel nagyon közel kerültünk az EU-átlaghoz (képünk illusztráció)

nem volt elegendő szoba a háztartásban élők számához, családi helyzetéhez és életkorához mérten. – Egy évtized alatt sikerült kevesebb, mint a felére csökkenteni a túlzsúfolt lakásban élők számát Magyarországon. Ezzel az eredménnyel már nagyon közel kerültünk az EU átlagához, ami 17,5 százalék – hívta fel rá a figyelmet a kereszténydemokrata politikus.

Rétvári Bence szerint a magyar csökkenés a harmadik legjobb eredmény az EU-ban. – Nálunk csak Szlovénia

és Észtország javított többet. Számos más országot megelőztünk, többek között Lettországot, Lengyelországot és Horvátországot – mutatott rá.

– A kormány továbbra is mindent megtesz annak érdekében, hogy a lakhatási körülmények folyamatosan javuljanak, az eddigi döntések eredményességét igazolják vissza az Eurostat adatai is – rögzítette Rétvári Bence.

Az országgyűlési választások előtt Orbán Viktor miniszterelnök is ígéretet tett arra, hogy a családtámogatások

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

rendszerét bővíteni fogják, ha a jobboldali kormányzás folytatódik. A kormányfő még év elején látogatott meg egy háromgyermekes családot, akik falusi csok segítségével újították fel a házukat. A látogatásról készült videóban Orbán Viktor megígérte azt is, hogy amennyiben nyernek, meghosszabbítják a családtámogatásokat. A falusi csok nevű támogatási forma – ezzel azokon az ötezer fő alatti településeken élők otthonteremtését támogatják, ahol egyébként csökken a népesség – éppen most járt volna

tikusok a bevezetésüktől kezdve kritizálták a családtámogatási rendszer ­elemeit.

Egy februári konferencián Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke akkor még azt remélve, hogy áprilisban kormányra kerülnek majd, arról beszélt, hogy a jobboldali kormánypártoknak szégyenkeznie kéne a családtámogatási rendszerük miatt. Az MSZP-s pártvezető úgy fogalmazott, Orbán Viktorék „ fordított Robin Hoodot” játszanak. – A tehetősebbeket támogatják, a szegényebbeket nem. A Fidesznek a kevésbé tehetősek gyermekei kevesebbet érnek – magyarázta Tóth. Érdekesség, hogy korábban ő maga is igénybe vette a családi otthonteremtési kedvezményt (csok). A konferencián Márki-Zay Péter, akkor még baloldali miniszterelnök-jelöltként (aki a nagycsaládosok autóvásárlási kedvezményét vette igénybe) arról beszélt, hogy célszerűbb lenne a gyermekszegénység problémáját azzal orvosolni, hogy a szegényebb családokat támogatják.

Itthon is terjed a csoportmunkán alapuló nevelés A módszer bizonyítottan segíti az eltérő társadalmi helyzetű, hátrányos tanulók felzárkózását Egyre több hátrányos helyzetű, tanulási és magatartási problémával küzdő gyermek lemorzsolódását sikerült elkerülni a csoportmunkán alapuló nevelési módszerrel. A Komplex instrukciós program (KIP) a különböző társadalmi helyzetű, eltérő képességű és teljesítményű gyermekek hatékony együttnevelését teszi lehetővé. Nagy Gabriella, a KIP-módszer hazai elterjedését érdemben segítő Rotary Club Budapest–Margitsziget alelnöke a Magyar Nemzetnek elmondta: egy most záruló nemzetközi pályázatnak köszönhetően újabb közel ezer tanulót ér el a módszer, várhatóan év végén pedig újabb pályázati lehetőség nyílik a további bővítésre.

Nagy Kristóf Magyarországon is egyre elterjedtebb tanítási módszerré válik az úgynevezett Komplex instrukciós program (KIP). A csoportmunkán alapuló nevelési módszer lényege, hogy a hátrányosabb helyzetű, tanulási vagy magatartási problémákkal küzdők éppen úgy részt vesznek egy-egy kreatív feladat megoldásában, mint a jobb helyzetben lévő társaik. Ezzel erősödnek a csoporton belüli együttműködési normák, mindenkinek a szerepe egyaránt fontossá válik a feladatok megoldásához. A csoportos foglalkozáson alapuló módszer megfelelő alkalmazásához a tanároknak átfogó képzési programban kell részt venniük.

– Egyre több oktatási intézmény érdeklődik a KIP-módszer iránt. Ez nem meglepő, mivel az eredmények önmagukért beszélnek. A Rotary Club Budapest–Margitsziget immár hét éve kiemelt feladataként tekint a KIP oktatási módszer meghonosítására, így nö-

velve a hátrányos helyzetű gyermekek esélyeit – mondta el a Magyar Nemzetnek Nagy Gabriella. A Rotary Club Budapest–Margitsziget alelnöke felidézte: hét éve döntöttek arról, hogy támogatják a módszer bevezetésében a budapesti Losonci Téri Általános Iskolát a Stanford Egyetem által kifejlesztett, számos országban már sikerrel alkalmazott programot.

A budapesti nyolcadik kerületben található intézményben jóval az átlagot meghaladó számban tanulnak hátrányos helyzetűek. A KIP a pedagógusok szemléletváltásának eszköze, az itt tanító tanárok nemcsak elsajátították e fantasztikus módszert, hanem az évek során mentor tanárokká léptek elő – hangsúlyozta Nagy Gab­riella. Az eredmények hamar kézzelfoghatóvá váltak. Az amerikai Standford Egyetem által kifejlesztett KIP-módszer jól alkalmazható akár a gyengénlátók, akár a sajátos magatartási problémával küzdő gyermekek bevonásában is. A csoportmunkákba bevont tanulók rövid

Egyre több gyerek tanulmányi előmenetele javulhat

időn belül sokkal jobban kezdtek teljesíteni, mint korábban, ráadásul a felsőbb tagozatokban sem vált általánossá a hátrányos helyzetű diákok lemorzsolódása. Ez nemcsak a fiataloknak jelent páratlan lehetőséget, hanem a

Fotó: Havran Zoltán

pedagógusoknak is komoly motiváció, sikerélmény.

– Ezeket az eredményeket látva klubunk kezdeményezésére 2019-ben jelentős nemzetközi összefogással mintegy 72 ezer dolláros pályázatot nyertünk.

Fontos mérföldkő, hogy a Rotary Club Budapest–Margitsziget közreműködésével megvalósuló, június közepén zárult kétéves programunknak köszönhetően az ország négy újabb általános iskolájában vált elérhetővé a KIP-módszer, ötvenöt tanár felkészítésével közel ezer – például roma, értelmi fogyatékos, rossz szociális körülmények között nevelkedő – gyermek részesülhet a közösségi szemléletű nevelésben. Sajnos a 2019-ben indult program a koronavírus-járvány miatt egy év csúszással zárult. Ez ugyanakkor nem hátráltatta a módszer alkalmazását, a KIP-módszert bevezető nyírteleki, szentendrei, bajai és csepeli intézmények páratlan sikerekről számoltak be – emelte ki az eredményeket az alelnök.

Nagy Gabriella hozzátette: az elmúlt hét évben tapasztalt sikereket látva újabb nemzetközi pályázatot készítenek elő a klub kezdeményezésére, így várhatóan már az idén lehetőség lesz újabb intézményeket támogatni a KIPmódszer elsajátításában, bevezetésében.

A programba való belépés feltétele, hogy az iskola tanárai részt vegyenek egy hatvanórás képzésben, és az elsajátított módszert a tanórák tíz-húsz százalékában alkalmazzák. A módszer alkalmazásának megerősítése és folyamatos fejlesztése érdekében a szakemberek legalább két éven keresztül úgymond utókövetik a részt vevő iskolákat, ami a tanítási órák terveinek ellenőrzésével és hospitálással valósul meg.

6 BELFÖLD

2022. július 2., szombat

Kizuhant az óriáskerékből egy fesztiválozó a Balaton Soundon A mentők gyorsan kórházba szállították a kabinból meggondolatlanul kimászó férfit Súlyos koponya-, gerinc-, illetve belső sérüléseket szenvedett az a férfi, aki lezuhant az óriáskerékről Zamárdiban, a Balaton Sound fesztiválon csütörtök este.

A szemtanúk beszámolója szerint a fiatalember a fesztivál területén működő óriáskerék egyik gondolájába egyedül szállt be, majd a védőkorlát feletti keskeny résen átmászott, és onnan leesett. Úgy tudni, cselekedetére semmi előzetes jel nem utalt.

Munkatársunktól – A fiatal férfi súlyos koponya-, gerinc-, illetve belső sérüléseket szenvedett, helyszíni ellátás után azonnal a sürgősségi osztályra szállítottuk – tájékoztatott lapunk megkeresésére az Országos Mentőszolgálat annak a fesztiválozónak az állapotáról, aki kizuhant az óriáskerékből a Balaton Soundon. Sajtóhírek szerint a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai megvizsgálták a helyszínt, szabálysértésre és bűncselekményre utaló nyomokat nem találtak. Úgy tudjuk, egy magyar fesztiválozóról van szó. A Balaton Sound történetében egyébként nem történt még hasonló baleset.

A Sziget-sajtóiroda lapunk megkeresésére közleményében kifejtette: egy sérült fiatalemberhez hívták a Sound egészségügyi szolgálatát csütörtök este tizenegy órakor. A mentők pár percen

A rendezvény történetében még soha nem fordult elő hasonló eset

belül kiérkeztek, és miután stabilizálták a sérült állapotát, a fiatal férfit kórházba szállították. A szemtanúk beszámolója szerint a fiatalember a fesztivál területén működő óriáskerék egyik gondolájába egyedül szállt be, majd menet

közben a magas védőkorlát feletti keskeny résen átmászott, és onnan leesett.

Cselekedetére semmi előzetes jel nem utalt, a történtek pillanatok alatt zajlottak le, esély sem volt a baleset megakadályozására. Az óriáskerék, amelyet

Forrás: Facebook

egy önálló mutatványoscég üzemeltet, érvényes tanúsítvánnyal rendelkezik, biztonsági ajtajai az ellenőrzés szerint megfelelően záródtak. Az óriáskerék bejáratánál és minden egyes kabinban többnyelvű felirat figyelmezteti a fel-

használókat a szerkezet rendeltetésszerű használatára. A cég történeté­ben – elmondásuk szerint – még sosem történt hasonló eset. A fesztivál szervezői megdöbbenéssel értesültek a rendkívüli eseményről, és bíznak a fiatalember mielőbbi felépülésében.

Benis Dániel, a Balaton Sound műszaki vezetője az Indexnek elárulta, hogy a férfi életben van, és nem feltételezik róla, hogy drog befolyásoltsága alatt lett volna, így vélhetően kalandvágyból mászott ki a kabinból. Arról nem érkezett visszajelzés, hogy keresnék őt a barátai, ezért valószínűleg egyedül volt a fesztiválon. – A férfi nyolc-tíz métert zuhant – mondta Benis Dániel a portálnak, hozzátéve, hogy az óriáskerék változatlanul üzemel tovább.

A Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság pénteken azt közölte: az ügyben eljárás indult, a baleset körülményeit nyomozás keretében vizsgálják.

A Balaton Soundot két év kihagyás után rendezik meg újra Zamárdiban.

A Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság korábban több tanáccsal is ellátta a fesztiválozókat: többek között arra hívták fel a figyelmet, hogy mondjanak nemet az alkoholra, a dohányzásra és a drogokra. Arra is figyelmeztettek, hogy lehetőleg senki ne egyedül menjen a fesztiválra és ne szakadjon el a társaságától. Hangsúlyozták, hogy a pénztárcákat, bankkártyákat, mobiltelefonokat biztonságos helyre érdemes tenni.

A honvédség is segít a vízhiánnyal küzdőknek

Solymáron folyamatosan töltik a tározókat, a településen másodfokú vízkorlátozást rendeltek el Tegnap délután munkába állt a honvédség két vízszállító autója a vízhiánnyal sújtott Solymáron. A településen tegnaptól másodfokú vízkorlátozást rendeltek el. Menczer Tamás, Pest megye 2. számú választókerületének fideszes országgyűlési képviselője reményét fejezte ki, hogy a megduplázott kapacitással elérik, hogy legalább időszakosan Solymár valamennyi településrészén legyen víz. A hőségben megnövekedett vízfogyasztás további emelkedése, illetve műszaki meghibásodás esetén már napok óta nyomásesés vagy átmeneti vízhiány tapasztalható több Pest megyei településen.

Harangozó Éva Péntek délután megérkezett Solymárra és munkába állt a Magyar Honvédség két, nyolc köbméteres vízszállító autója. A helyszínen Menczer Tamás, Pest megye 2. számú választókerületének fideszes országgyűlési képviselője elmondta: ezzel megduplázták a tengelyen, vagyis autóval történő vízszállítási kapacitást. Hozzátette: a honvédség autói a nagy méretű járművekkel is megközelíthető, Panoráma utcai víztározó medencét töltik folyamatosan, míg a vízszolgáltató két autója a Jókai utcait, ahonnan szivattyúval juttatják el a vízhiányos területeket ellátó legfelső medencébe a vizet.

A négy, összesen 32 köbméter kapacitású autó napi 24 órában dolgozik, egy „kör” – vagyis a víz felvétele, Solymárra szállítása és betáplálása a medencébe – másfél órát vesz igénybe. A tározók kétszáz köbméteresek.

Menczer Tamás hangsúlyozta: a csütörtökön két autóval, éjjel-nappal folytatott feltöltésnek is volt eredménye, péntek reggel Hutweide településrészen olyan helyeken is volt – igaz, csak rövid ideig – víz, ahol már napok óta nem folyt a csapból. – Láttuk tehát, hogy az autós rátöltésnek van értelme – mondta, és reményét

fejezte ki, hogy a megduplázott kapacitással elérik, hogy legalább időszakosan Solymár valamennyi településrészén legyen víz. – Ez a cél, ezért dolgozunk minden erőnkkel – tette hozzá Menczer Tamás.

Solymáron péntektől másodfokú vízkorlátozást rendeltek el – közölte a település polgármesteri hivatala a Facebook-oldalán. Az erről szóló határozat szerint a naponta tíz köbméter átlagfogyasztást meghaladó, gazdálkodó szervezetnek minősülő felhasználóknak a napi fogyasztási igényüket tíz százalékkal szükséges csökkenteniük.

Emellett a vízkorlátozás időtartama alatt Solymár közigazgatási területén a vízfogyasztók kötelesek „a takarékos ivóvíz-felhasználás megvalósítására” – fogalmaztak. Tilos minden tömlős locsolás és mosás a település egész területén; az automata öntözőberendezések működtetése; a járdák, utak mosása; gépjárművek tömlős mosása; valamint a medencék töltése. A most elrendelt másodfokú vízkorlátozás vis�szavonásig van érvényben – közölték.

A polgármesteri határozat indokolásában azt írták: a korábban elrendelt elsőfokú részleges vízkorlátozás nem hozott érdemi eredményt, valamint az elmúlt hét rendkívüli magas hőmérsékletű, csapadék nélküli nap-

A hadsereg két, nyolc köbméteres szállító járműve is munkába állt a Pest megyei nagyközségben

jai m ­ iatt fokozódott a vízfelhasználás, ami a közüzemi hálózatban nyomáscsökkenést, vízhiányt idézett elő regio­ nális szinten – tették hozzá.

A hőségben megnövekedett vízfogyasztás további emelkedése, illetve műszaki meghibásodás esetén már napok óta nyomásesés vagy átmeneti vízhiány tapasztalható több Pest megyei településen. A vízszolgáltató Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. szerdán a fogyasztás csökkentését kérte a fogyasztóktól. Az érintett települése-

ken a katasztrófavédelem ötfős operatív törzset állított fel.

Menczer Tamás súlyos vízhiányról számolt be már csütörtökön. Pénteken elmondta azt is: kizárólag helyben nem lehet a solymári problémát orvosolni, ezért a vele egy vízhálózaton lévő tíz településen – Ürömön, Pilisborosjenőn, Pilisvörösváron, Pilis­ szentkereszten, Budakalászon, Pomázon, Szentendrén, Pilisszántón, Pilis­ szentivánon és Csobánkán – is vízkorlátozásra van szükség. Az érintett te-

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

lepülések vezetőivel is egyeztetett a fideszes politikus.

Megnyitottak egy tűzcsapot Pesthidegkúton, a Fővárosi Közterület-fenntartó munkatársai onnan viszik a vizet Solymárra – jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester. Budapest vezetése már csütörtökön egy-egy öt köbméteres lajtos kocsit bocsátott Solymár és Szentendre rendelkezésére, a Budapesti Közművek további két, hét köbméteres, ivóvízszállításra fenntartott locsolóautót is küldött Solymárra.

KÜLFÖLD 7

2022. július 2., szombat

Brüsszel nem elégedett Varsóval Vera Jourová szerint nem teljesítették az uniós pénzek kifizetésének feltételét L E N G Y E L O R S Z Á G

AGGÓDNAK AZ UNIÓS JOG ELSŐBBSÉGE MIATT

Tóth Loretta Úgy tűnik, az Európai Bizottságban nincs egyetértés arról, hogy Varsó teljesítette-e a lengyel igazságszolgáltatási rendszer függetlenségének helyreállítására vonatkozó kötelezettségvállalásait – írta a brüsszeli Politico péntek reggeli hírlevele. A lap emlékeztet: noha az Európai Bizottság jóváhagyta a koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő uniós alap forrásainak lehívását lehetővé tevő lengyel tervet, Ursula von der Leyen, a brüs�szeli végrehajtó testület elnöke múlt hónapban nyomatékosította: Brüsszel egyetlen centet sem fizet addig, amíg Lengyelország el nem fogadja az igaz­ ságszolgáltatás függetlenségét biztosító szabályozást. Brüsszel és Varsó ugyanis abban állapodtak meg, hogy úgynevezett mérföldkövekhez kötik a helyreállítási alaphoz való hozzáférést, ami annyit tesz, hogy Lengyelország vállalja a vitás kérdések rendezését annak érdekében, hogy hozzájusson a konkrét forrásokhoz. A mérföldkő teljesítése tehát kulcsfontosságú Brüsszel szemszögéből, mert ez határozza meg, hogy Varsó megkapja-e az első készpénzrészletet az EU helyreállítási alapjából.

A Politico szerint ugyanakkor Vera Jourová, az Európai Bizottság átláthatóságért felelős biztosa csütörtökön európai parlamenti képviselőknek arról beszélt, hogy Lengyelország nem érte el a mérföldkövet. Daniel Freund európai parlamenti képviselő kérdésére válaszolva a bizottság alelnöke ugyanis világossá tette, hogy Varsó eddigi reformjai nem elegendők a készpénz első részletének kifizetéséhez. Később azonban a bizottság korrigálta Jourová álláspontját, mondván: még nem ellenőrizték a készpénz kifizetéséhez szükséges feltételek teljesülését, Jourová pedig egy Twitter-üzenetben árnyalta szavait. Mint fogalmazott: „Kibővítve azt, amit korábban az Európai Parlamentben mondtam: értékel-

Von der Leyen és az uniós biztos sem sietteti, hogy Lengyelország megkapja a helyreállítási alapot

jük a bíróságok bíráira alkalmazandó fegyelmi rendszerről szóló új törvényt.

Ez az új törvény azonban nem biztosítja, hogy a bírák kétségbe vonhassák más bírák státusát anélkül, hogy fegyelmi vétségnek vetnék alá őket. Ezzel a kérdéssel még foglalkozni kell ahhoz, hogy Lengyelország megfeleljen a fegyelmi rendszerre vonatkozó kötelezettségvállalásainak.”

Varsónak egyébként csütörtökön járt le a határideje arra vonatkozóan, hogy teljesítse az első mérföldköveket, amelyek közé tartozik a Brüsszel által sokat kritizált lengyel fegyelmi kamara felszámolása. A tervezet értelmében Lengyelország 23,9 milliárd euró európai uniós támogatásra számít az Európai Uniótól, és további 11,5 milliárdos kölcsönt is biztosít számára az EU. La-

punk is írt róla: az uniós helyreállítási csomagnak az Európai Bizottság általi jóváhagyása 2021 második negyedéve óta függőben volt, mert aggályok merültek fel az ország igazságszolgáltatásának a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párttól való függetlenségével kapcsolatban. A lengyel szejm azonban májusban megszavazta azt a tervezetet, amely a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájának Brüsszel által szorgalmazott megszüntetését irányozza elő. A tervezetet Andrzej Duda elnök nyújtotta be még február elején.

Egyik céljának azt nevezte, hogy a változtatások olyan eszközt adjanak a varsói kormány kezébe, amely elősegítené az Európai Bizottsággal a fegyelmi kamara ügyében is folytatott jogállamisági vita rendezését, valamint a ko-

Fotó: Europress/AFP

ronavírus-járvány utáni lengyel helyreállítási terv brüsszeli jóváhagyását.

A bizottság azt követelte, hogy a 23,9 milliárd euró értékű vissza nem térítendő támogatást és 11,5 milliárd euró kölcsön lehívását célzó lengyel helyreállítási terv mérföldkövei közé tartozzon a fegyelmi kamara megszüntetése, a bírói fegyelmi rendszer megreformálása, valamint a jogtalanul elbocsátott bírák újbóli alkalmazása. Liberális európai parlamenti képviselők szerint azonban Varsó nem tett eleget a brüsszeli követeléseknek, a kritikák kereszttüzében álló fegyelmi kamarát ugyanis nem szüntették meg, csupán a testület átnevezése szerepel az új lengyel reformban – legalábbis a Zöldek európai parlamenti frakciójában ülő Daniel Freund szerint.

Bírálta Bukarestet Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke, amiért egyes romániai intézmények az uniós jog elsőbbségének megkérdőjelezésére tettek kísérleteket. Az EU-biztos szerint ezek a lépések kellemetlen meglepetésként érték az európai hatóságokat. Jourová az Agerpres hírügynökségnek adott interjújában azt mondta, bukaresti látogatásának egyik célja az volt, hogy biztosítsa az uniós jog egyértelmű elismerését a román jogban. Mint mondta, a romániai bírák, akik egyben európai bírák is, a megtorlástól való félelem nélkül kell alkalmazzák az EU-s jogot. – Azt szeretnénk, hogy Romániában teljes mértékben elismerjék az uniós jog elsőbbségét – fogalmazott Vera Jourová. Az Európai Bizottság tavaly októberben levélben kért magyarázatot a román kormánytól egy olyan alkotmánybírósági határozattal kapcsolatban, amely nem ismerte el az EU-s jog elsőbbségét. A bukaresti alkotmánybíróság egy évvel ezelőtt döntött úgy, hogy a bírák és ügyészek által elkövetett bűncselekményeket vizsgáló különleges ügyészség nem szüntethető meg bírósági ítélettel, az intézmény sorsáról csakis Románia parlamentje dönthet. A taláros testület nyáron immár harmadik alkalommal nyilvánította alkotmányosnak az említett ügyészséget, holott sokan úgy értelmezték az Európai Unió Bíróságának egyik májusi döntését, hogy az felülírta a román alkotmánybíróság korábbi határozatait a kérdésben. Az EU-s bíróság döntése értelmében a romániai bíróságok feladata megvizsgálni: a bírák és ügyészek által elkövetett esetleges törvénytelenségeket kivizsgáló ügyészség létrehozásakor tiszteletben tartották-e az unió alapjogi chartájában előírtakat.

Gyökeresen megváltozik a lengyelek élete Az infláció miatt sokan lemondanak a nyaralásokról és korlátozzák a vásárlásaikat L E N G Y E L O R S Z Á G T. Kovács Péter Lesújtó eredményeket hozott a Lengyel Szállodaipari Gazdasági Kamara (IGHP) felmérése a hoteltulajdonosok körében. A szállodák több mint kétharmada kevesebb mint 35 százalékos foglalással rendelkezik a kezdődő vakációszezonban. Egyszerű az ok: az emberek visszafogják a költésüket.

Miközben gyorsul az infláció, számolnak, és elkezdenek komolyan spórolni. Csupán az a tény, hogy a benzin litere kétszer annyiba kerül, mint egy évvel ezelőtt, azzal a következmén�nyel jár, hogy például egy oda-vissza ezer kilométeres utazás személygépkocsival Dél-Lengyelországból a Balti-tengerre hatliteres átlagos fogyasztás mellett a tavalyi 240 złoty helyett már csaknem 500 złotyba (42 205 forint) kerül. Ám a szállás is megdrágult, nem is beszélve az éttermi árakról. Az észak-lengyelországi, Warmia régióbeli Pluskiban például egy halsütőnél 149 zlotyt (12 577 forint) kértek egy kilogramm sült sügérért – írja a Do Rzeczy hetilap.

Ezeken kívül a tüzelésre használt szén ára például tonnánként három-

Az élelmiszerek kiválasztásában az ár a legfőbb szempont

ezer złotyba (253 230 forint) kerül, de még így is nehéz hozzájutni. Előrejelzések szerint őszre tovább drágul, eléri a négyezer złotyt. Mindenki tudatában van, hogy nehéz lesz az idei ősz és tél, ezért nyaralás helyett inkább a téli tüzelőre tesznek félre pénzt. Bár a tűzifa is száz százalékkal drágult, még mindig olcsóbb, mint a szén. Amikor június elején Edward Siarka klímaügyi

miniszterhelyettes arra biztatta az embereket, hogy – az erdészet engedélyével – kezdjenek rőzsét gyűjteni az erdőkben, a sajtóban és az interneten megindult a mémgyártás. Tényleg tömegek indultak az erdőkbe rőzsét, illetve fakitermelésből visszamaradt faágakat, gallyakat gyűjteni. Ez utóbbiért eleinte köbméterenként tízegynéhány zlotyt kellett fizetni, de ma már negy-

Fotó: Europress/AFP

ven-ötven zlotyt is elkérnek érte, ami még mindig vonzó ár sokak számára.

Bajban vannak azok a kisebb településeken élő munkavállalók is, akik eddig autóval utaztak távolabbi munkahelyükre. A lengyel ember azonban találékony, ahogy a szólás tartja, „Polak potrafi”. Többen összeállnak, útitársakat keresnek a szomszédos helységekben, egy autóval utaznak, és meg-

osztják a benzinköltséget. Ily módon csökken kiadásuk, egyúttal az amortizáció is kisebb lesz. Akik pedig lakóhelyükhöz közelebb dolgoznak, autó helyett inkább kerékpárra ülnek.

De takarékoskodnak a lengyelek az étkezésen is. A Lengyel Gazdasági Intézet (PIE) vizsgálata szerint 41 százalékuk számára az élelmiszerek kiválasztásában az ár a fő kritérium. Ám az olcsó élelmiszerek felé fordulás nemcsak az egészségre van kártékony hatással a silányabb minőség miatt: az, hogy hazai áru helyett a sok esetben olcsóbb importcikkeket vásárolják, kedvezőtlen a lengyel gazdaságra nézve. Felmérések szerint már a lengyeleknek csak harminc százaléka nézi a származási országot, és csak húsz százalékuk figyel arra, hogy a termék hazai legyen.

Akik eddig étteremben étkeztek, továbbra sem főznek otthon, legfeljebb nem szusibárban, hanem egy élelmiszerboltban veszik meg a kedvenc ételüket. Felmérések szerint a lakosság 38 százaléka abbahagyta az étkezdékbe járást. És amint Romániában a Ceausescu-korszakban a gombászással jutottak az emberek „húspótlékhoz”, Lengyelországban, a „gombaszedők köztársaságában” alighanem tovább fog terjedni ez a hobbi.

8 KÜLFÖLD

2022. július 2., szombat

Rakéták borítják az eget

Halálbüntetést vezetnek be a szakadárok U

K

R

A

J

N

A

Dócza Edith Krisztina Halálbüntetést vezetnek be az egyik kelet-ukrajnai szakadár területen, a „Donyecki Népköztársaságban”. Jú­ lius elsején lett hatályos az új büntető törvénykönyv, amely szerint a halálbüntetésre vonatkozó rendelkezések 2025. január 1-jén lépnek hatályba. A golyó általi kivégzések nem lesznek nyilvánosak, a büntetés-végrehajtási intézetben fogják végrehajtani őket, és mindös�sze két személy lesz jelen: egy ügyész, aki az intézet alkalmazottja, valamint egy orvos, aki igazolja a halál beálltát.

A halálra ítélt foglyok kegyelmi kérelmet nyújthatnak be, melyről a népköztársaság elnöke hoz döntést.

Korábban az orosz állami duma elnöke, Vjacseszlav Volodin már követelte, hogy a népköztársaságban vezessék be a halálbüntetést, szerinte erre az intézkedésre háborús időkben nagy szükség van.

A büntető törvénykönyv szigorítására a nemzetközi közösség is felfigyelt, a kizárólag Oroszország és Szíria által elismert Donyecki Népköztársaságban júniusban ugyanis három külföldi férfira szabtak ki halálbüntetést.

A brit Aiden Aslint és Shaun Pinnert, valamint a marokkói Szaadum Brahimot Mariupolban fogták el, és terrorizmussal, valamint zsoldostevékenységgel vádolják őket, amiért az ukránok oldalán fegyvert fogtak. A két brit férfi azonban nem zsoldosként utazott a háborús övezetbe, mindketten Ukrajnában élnek, és 2018 óta tagjai az ukrán hadseregnek. Az orosz sajtó akkor arról számolt be, hogy mindhárom férfi elismerte bűnösségét, Liz Truss brit külügyminiszter azonban úgy nyilatkozott állampolgáraik ügyében, hogy hamis ítélet született, amelynek nincs semmilyen legitimitása. Ügyvédjük közölte, fellebbeznek az ítélet ellen; egyelőre nem tudni, mi lesz a külföldi katonák sorsa.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) csütörtökön felszólította Oroszországot, hogy lépjen közbe, és ne végezzék ki a két brit állampolgárt – korábban a marokkói férfi esetében is ugyanezzel a kéréssel fordultak Moszkvához. Brahim apja már Vlagyimir Putyin orosz elnököt is arra kérte, lépjen közbe, hogy fiát ne sújtsák halálbüntetéssel.

Az EJEB két héten belül vár választ a Kremltől azzal kapcsolatban, hogy az orosz hatóságok milyen lépéseket és intézkedéseket tettek az emberi jogokról szóló európai egyezmény tiszteletben tartásáért. A testület kitart amellett, hogy Oroszországot továbbra is kötik az EJEB határozatai annak ellenére, hogy az országot március közepén kizárták az Európa Tanácsból.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta: nem kötelesek betartani az EJEB előírásait, és az elfogott külföldi katonák sorsáról egyébként is a Donyecki Népköztársaság vezetői döntenek. Moszkva és a Donyecki Népköztársaság zsoldosként tekint az elfogott külföldiekre, ezért szerintük nem védi őket a genfi egyezmény, amely tiltja a hadifoglyok kivégzését.

HIRDETÉS

India budapesti nagykövetsége hivatalnoki munkakörbe magyar jelentkezőket vár.

Jelentkezni a következő e-mail-címen lehet: admn.budapest@mea.gov.in 2022. 07. 18-ig.

Az offenzíva elsődleges célja továbbra is a Donbasz régió elfoglalása U

K

R

A

J

N

A

Scheffer Joakim Orosz rakéta csapódott be egy kilencemeletes lakóépületbe a fekete-tengeri kikötőváros, Odessza közelében található Bilhorod-Dnyisztrovszkijben tegnap hajnalban, a támadásban legkevesebb tizenhatan életüket vesztették és harmincan megsebesültek − adták hírül az ukrán mentőszolgálatok.

A közlemény szerint az áldozatok között három gyermek is van. Egy másik rakéta egy üdülőépületet talált el, itt négyen vesztették életüket, és legkevesebb egy civil megsérült. A támadásokban összesen 38-an sebesültek meg, köztük hat gyerek, mindannyiu­ kat kórházba szállították.

Az orosz offenzíva elsődleges célja továbbra is a Donbasz régió egészének elfoglalása, efelé pedig lassan, de biztosan haladnak. A legnagyobb harcok még mindig Liszicsanszk városában zajlanak, az Institute for the Study of War amerikai elemzőintézet jelentése szerint a város olajfinomító üzemének északnyugati és délkeleti részeit sikeresen elfoglalták a benyomuló orosz egységek. Ramzan Kadirov csecsen vezető közlése szerint az általa irányított alakulatok is Liszicsanszk felé vették az irányt, ők várhatóan északnyugatról támadhatják majd az ostrom alatt álló várost. Itt továbbra is súlyos a tüzérségi harc, amely nem hoz gyors eredményeket egyik oldalon sem, a veszteségek azonban annál nagyobbak.

Szakértők szerint Liszicsanszknál valószínűleg hamarabb visszavonu-

Lakóházat ért találat Odesszához közel, legalább tizenhatan életüket vesztették

lót kell fújniuk az ukrán védőknek, mint azt korábban tervezték, ugyanis elvesztették stratégiai fölényüket. − Az ukrán erőknek egyre sürgetőbb lenne visszavonulniuk nyugatabbra, ahol aztán, meglátásom szerint Szlovjanszkban vagy Kramatorszkban kialakíthatják újabb védelmi állásaikat − mutatott rá Michael Clarke biztonsági szakértő a Sky News brit hírcsatornának nyilatkozva.

A déli fronton, a herszoni területen ezzel ellentétben ukrán ellenoffenzívák jellemzők. Az ukrán hadsereg közlése szerint tegnap a helikoptereik csapásokat mértek Bilozerka település közelében, amelyek következtében harmincöt orosz katona vesztette életet, két harckocsi és több páncélozott jármű pedig megsemmisült. Az orosz egységek ebben a térségben a védekezésre koncentrálnak, valamint raké-

Fotó: Europress/AFP

ta-, tüzérségi és légicsapásokkal próbálják meg feltartóztatni és kizökkenteni az előrehaladó ukrán csapatokat.

Az elmúlt napokban a rakétacsapások több civil infrastruktúrát is eltaláltak − annak ellenére, hogy nagy pontosságú rendszerekről van szó −; a tegnap hajnali, tizennégy ártatlan életet követelő incidenst megelőzően az odes�szai Szergejevka településének két lakóépületét találták el orosz rakéták.

Megszakadhat a diplomáciai kapcsolat A szófiai orosz nagykövetség ultimátumot adott Bulgáriának Egyelőre nem tudni, hogyan vég­ ződik az orosz–bolgár diplomá­ ciai konfliktus, amely a hét ele­ jén hetven orosz diplomata ki­ utasítása miatt tört ki. Csütör­ tökön Eleo­nora Mitrofanova szó­ fiai orosz nagykövet ultimátumot nyújtott be a bolgár külügymi­ nisztériumnak, amelyben az­ zal fenyegetőzött, hogy amen�­ nyiben Bulgária nem változtat­ ja meg döntését, az akár a diplo­ máciai kapcsolatok megszakítá­ sához is vezethet.

B

U

L

G

Á

R

I

A

Tütünkov Jordán „Ha holnap 12 óráig nem törlik a bolgár kormány döntését, miszerint kiutasítja a Bulgária területén működő orosz intézmények hetven alkalmazottját, akkor a Szófiában működő orosz nagykövetség felveti a kérdést az orosz államnál a szófiai mis�szió megszüntetéséről” – válaszolt a diplomaták kiutasítására az Orosz Föderáció nagykövete, Eleo­nora Mitrofanova a fenyegető üzenetében, amelyet személyesen juttatott el a bolgár külügyminisztériumhoz. – Egy diplomata sem engedheti meg magának, hogy ultimátumokat adjon a bolgár államnak – reagált az üzenetre a múlt héten megbuktatott, de még hivatalban lévő Kiril Petkov miniszterelnök, aki egy személyben hozott döntést a hetven orosz diplomata kiutasításáról.

Mivel azonban a miniszterelnök válaszával nem volt elégedett a nagykövet asszony, tegnap a közösségi oldalán bejelentette, hogy azonnal fel kíván-

A nagykövet megszüntetné a képviseletet

ja vetni hazájának a bulgáriai orosz nagykövetség bezárásának kérdését, ami elkerülhetetlenül a moszkvai bolgár diplomáciai képviselet megszüntetését vonja maga után.

Háromnapi hallgatás után tegnap megszólalt Bojko Boriszov egykori miniszterelnök is, az ellenzékben lévő jobboldali Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért párt vezetője, aki szerint a hetven orosz diplomata kiutasításának módja amatőr és dilettáns cselekedet

Fotó: Europress/AFP

volt, de ha már megtörtént, nincs vis�szalépés, a visszavonás megadást jelentene, és ezért teljes mértékben támogatják az orosz diplomaták kiutasítását.

A Trud hírportál szerint a bolgár kémelhárítás tisztjeinek ellenőrizniük kellene a leköszönő Petkovot, hogy nem szervezték-e be Bulgária területén működő titkosszolgálatok, amelyek az euroatlanti politika nevében diktálnak neki. – Az orosz diplomaták kiutasítása egyértelmű utalás arra, hogy Ki-

ril Petkov külföldi érdekeket szolgál – nyilatkozta Boriszlav Cekov jogász, alkotmányjogi szakértő. Szerinte az orosz diplomaták kiutasításáról szóló döntés meghozatalának módja téves és észszerűtlen is. – A kormány dilettáns megközelítést alkalmazott, és lehetőséget adott Oroszországnak, hogy ultimátumot fogalmazzon meg. Ha sor kerül a döntés felülvizsgálatára, azt az ultimátum fogja diktálni. A lemondott kormánynak tartózkodnia kell azoktól a döntésektől, amelyek hosszú távú következményekkel járnak az államra nézve – tette hozzá.

Oroszország és Bulgária 1878-ban vette fel egymással a diplomáciai kapcsolatot. Azóta Oroszország másodszor fenyegette meg Bulgáriát a viszony megszakításával. Először III. Sándor idején 1886-ban, amikor a cár feldühödött azon, hogy az 1878. évi berlini kongresszuson a több részre szabdalt Bulgária két része, a Bolgár Fejedelemség és Kelet-Rumélia az ő engedélye nélkül egyesültek. A diplomá­ ciai kapcsolatok aztán megszakadtak az első világháború idején, mivel Oroszország az antant, a Bolgár Cárság pedig a központi hatalmak oldalán harcolt egymás ellen. A Bolgár Cárság és a Szovjetunió 1934-ben vette fel újra a diplomáciai kapcsolatokat, amelyek még a második világháború alatt sem szűntek meg, de szovjet hadüzenettel értek véget, amikor 1944. szeptember 5-én a Szovjetunió lerohanta Bulgá­ riát. Egy évvel később a Szovjetunió és a Bolgár Cárság felújította diplomáciai misszióit. A rendszerváltás után pedig az Orosz Federáció és a Bolgár Köztársaság 1991-ben létesítettek diplomá­ciai kapcsolatokat.

KÜLFÖLD 9

2022. július 2., szombat

Család nélkül nincs nemzeti jövő

Simone Pillon szerint Magyarország az identitás és az értékek védőbástyája Európában – A jelen társadalma értékeket keres, a család és a gyermekvállalás szépségét. A liberális kultúra mindent megtett azért, hogy ezek az értékek feledésbe merüljenek – fogalmazott a lapunknak adott interjúban Simone Pillon, az olaszországi Liga szenátora, aki egy parlamenti bizottság delegációvezetőjeként látogatott hazánkba az elmúlt napokban. A jobboldali politikus elmondta, missziójuk célja, hogy a magyar kormány bátor családpolitikájából merítsenek inspirációt.

Jánosi Dalma (Róma) – Ön az olasz parlament kisgyermekekért és serdülőkorúakért felelős bizottságának delegációvezetőjeként Budapestre látogatott, hogy a magyar kormány tagjaival találkozzon. Mi a delegáció küldetése Magyarországon?

– Azért érkeztünk Magyarországra, hogy elismerésünket és tiszteletünket fejezzük ki e rendkívüli ország iránt, amely az identitás és az értékek igazi védőbástyája ma Európában. Magyarország a középkorban a török birodalom terjeszkedésétől, később a szovjet diktatúrától, ma pedig a liberalizmus támadásaitól védi meg a népét. Utazásunk célja ezenkívül, hogy alaposabban megismerhessük az elmúlt évben sikeresen alkalmazott születés- és családtámogatási rendszert. Úgy gondolom, mi, olaszok sokat tanulhatunk e témában a magyaroktól.

– Kik kísérték el budapesti útjára az olasz parlamenti bizottság tagjai közül?

– A parlamenti küldöttség tagjaként négyen érkeztünk Budapestre, illetve két alkalmazottunk is velünk tartott.

Tiziana Drago és Laura Mantovani szenátor asszonyok, Laura Grippa par-

lunk a legerőteljesebb a népességfogyás még világszinten is. Mindeközben a válások száma évről évre növekszik. Azonnali irányváltásra van szükségünk, különben túl késő lesz.

– Úgy véli, hogy a többéves, jól bevált magyar tapasztalatból merítve könnyebben szembe tudnak nézni az önökre váró igen összetett kihívásra?

– Meggyőződésünk, hogy érdemes behatóan megismerni és tanulmányozni a magyar kormány bátor családpolitikáját. Biztos vagyok benne, hogy a számos jól bevált gyakorlat minket is inspirálni fog, hogy eredményesebben végezhessük a ránk bízott küldetésünket.

lamenti képviselő, valamint jómagam a delegáció vezetőjeként. A jobboldali Liga kormánypártot én képviselem egyedül, kollégáim az Olasz Testvérek és az Öt Csillag Mozgalom tagjai.

– Matteo Salvini, a Liga főtitkára több alkalommal példaértékűnek nevezte a magyar kormány családpolitikáját, úgy fogalmazott, érdemes lenne tanulmányozni a magyarok által eredményesen alkalmazott támogatásokat. A Liga párt kezdeményezése volt a misszió?

– A budapesti misszió az én személyes kezdeményezésem volt. A bizottság tagjai egyhangúlag támogatták, és örömmel elkísértek.

– Melyek voltak a misszió legfontosabb állomásai?

– Lehetőségünk volt találkozni a parlament és a kormány tagjaival, Beneda Attila család- és népesedéspoliti­káért felelős helyettes államtitkárral, valamint Répássy Róberttel, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkárával. A velük folytatott tárgyalásokkal az volt a célunk, hogy tanulmányozzuk a népesedési és a családpolitikát, amelyet a magyar kormány immár évek óta sikeresen alkalmaz a népességfogyás megakadályozására, valamint a csalá-

A szenátor példaértékűnek tartja a magyar kormány munkáját Fotó: Europress/AFP

dok hétköznapi életének megsegítésére. Rendkívül figyelemre és elismerésre méltó a gyermekvédelmi törvény is, amely óvja a kiskorúakat mindenfajta ideológiai tanítástól, és biztosítja a szülők számára, hogy maguk neveljék gyermekeiket világlátásuknak és értékeiknek, valamint a fiatalok személyes érzékenységének megfelelően.

– Mi a helyzet Olaszországban?

Milyen támogatásokat élvezhetnek az olasz családok?

– Sajnos Olaszországban jelenleg nincsenek olyan törvények vagy támogatások, amelyek komolyan segíthetnék a párokat, megkönnyítenék életüket vagy családalapításra bátorítanák őket. Súlyos problémát jelent, hogy ná-

A turisták számával a gondok is nőnek Barcelona új szabályokkal igyekszik a lakosok nyugalmát biztosítani S P A N Y O L O R S Z Á G Koren-Karczub Tímea Új hatósági intézkedésekkel igyekeznek kezelni a tömeges turizmus okozta problémákat Spanyolország egyik leglátogatottabb városában, Barcelonában. A katalán főváros intézkedései elsősorban a vezetett turistacsoportokat érintik, mivel a koronavírus-járvány enyhülésével a látogatók ismét megrohamozták a várost, ami zavarja a lakosok nyugalmát.

Az új előírások közé tartozik, hogy a barcelonai idegenvezetőknek ezentúl fej- vagy fülhallgatókat kell alkalmazniuk, de akár normál hangerőn is beszélhetnek, miközben a turistákat kalauzolják a városban, a hangosbeszélőket azonban kerülniük kell. A zajkorlátozáson kívül a csoportok létszámát is szabályozzák, összesen harminc turista vehet részt egy idegenvezetésen, az óvárosi részeken pedig, ahol szűkebbek az utcák, csak tizenöt.

Ezenfelül az utazásszervezőknek olyan sétaútvonalakat kell kijelölniük, amelyek a lehető legkisebb kellemetlenséget okozzák. Ennek értelmében egyirányú rendszert kell követniük a túráknak, amelyek során összesen huszon-

FŐSZERKESZTŐ: Toót-Holló Tamás FŐSZERKESZTŐHELYETTESEK: Nagy Árpád, Tábori Gabriella Lapszerkesztők:

Pintér Balázs, Sitkei Levente, Szentesi Zöldi László

Kiadó:

Mediaworks Hungary Zrt.

Felelős kiadó:

Kálmán Erika elnök-vezérigazgató

A spanyol város zaj- és létszámkorlátozásokat vezet be

négy utcát, illetve teret járhatnak be a csoportok. A városban az „elturistásodás” komoly gondot okoz, mert míg a lakosok száma egyre csökken, jelenleg körülbelül 1,6 milliót tesz ki, a látogatók száma a járvány előtti években elérte a húszmilliót.

Barcelonában ugyanakkor nemcsak a turisták, hanem az ellenük elkövetett

Fotó: Europress/AFP

bűncselekmények száma is megközelíti a pandémia előtti szintet az idei szezonban. Ezen a nyáron így 12 százalékkal több rendőrt vetnek be a legforgalmasabb helyeken, és keményebben lépnek fel a tolvajok ellen. Barcelonát a zsebtolvajok fővárosának is nevezik, ahol 2018-ban óránként átlagosan tizenkét lopás történt a spanyol belügy-

minisztérium adatai szerint. A helyi média beszámolóiból pedig kiderült: idén egyetlen hétvége alatt, május 20– 21. között több mint nyolcvan embert tartóztattak le a városban, leginkább lopás miatt. – Nem akarjuk úgy tölteni ezt a nyarat, mintha ez lenne a sorsunk, mintha a tíz csapás egyikének kellene alávetnünk magunkat – utalt a bűnelkövetések számának ismételt növekedésére Albert Batlle polgármester-helyettes.

Miközben Barcelona elsősorban a bűnözők ellen lép fel, Spanyolország más részein maguk a turisták találhatják szembe magukat szigorító intézkedésekkel, amelyekkel a spanyol hatóságok az ittas és rendbontó turisták számát szeretnék csökkenteni. Az ország legnagyobb szigete, Mallorca egyes részein az üzlettulajdonosok összehangolt öltözködési szabályokat vezettek be egyes bárokban és éttermekben, a látogatók belépéskor nem lehetnek például fürdőruhában. Az országban emellett bizonyos üdülőhelyeken bevezették a „napi hat ital” szabályt az all inclu­sive – vagyis az egyébként korlátlan italfogyasztást kínáló – szállodai csomag esetében is, azaz a nyaralóknak külön kell fizetniük, ha ezenfelül is szeretnének alkoholt fogyasztani.

– Ön hívő katolikus, aki nem rejti véka alá a vallását, és határozottan kiáll érte minden olyan esetben, amikor támadás éri a keresztény értékeket, a családot és az életet. Az elmúlt időszakban rengeteg gyalázat érte önt emiatt. Mit gondol, érdemes még harcolni Olaszországban a család- és életvédelemért, a keresztény értékekért még akkor is, ha ilyen komoly ára van?

– Minden élethelyzetben ki kell állnunk magunkért, amikor meg vagyunk győződve arról, hogy jó harcot vívunk, helyes elvekért küzdünk.

A jelen társadalma értékeket keres, a család és a gyermekvállalás szépségét.

A liberális kultúra mindent megtett azért, hogy ezek az értékek feledésbe merüljenek. Család nélkül nincs jövője egy nemzetnek. Majd csak rájönnek erre egyszer a baloldali ellenségeskedők is.

Fizetőssé válik januártól a belépés Velencébe

Velence önkormányzata bevezeti az egyelőre nem kötelező előzetes foglalási rendszert a városba történő belépéshez, 2023. január 16-tól pedig fizetőssé is teszi a belépést – jelentette be Simone Venturini idegenforgalmi tanácsos tegnap. A foglalás kísérleti jelleggel indul: a nem Veneto tartományból érkezők előre jelezhetik, melyik napon kívánnak a városba belépni. A belépés pedig azoknak a turistáknak válik fizetőssé, akik egyetlen éjszakát sem töltenek a városban. Velence a pandémia két évében kiürült, de tavasztól ismét ellepték a turisták: volt olyan nap, amikor számuk megközelítette a 130 ezret. (MTI)

Phenjan szerint léggömbök szállították be a vírust

Az észak-koreai állami média tegnap azt sugallta: a koronavírus azt követően terjedt el az országban, hogy egyes állampolgárok DélKoreá­ból érkező propaganda-léggömbökkel kerültek kapcsolatba.

Dél-koreai aktivisták évek óta léggömbökkel juttatják át propagandaüzeneteiket a két ország határán, és Phenjan gyakran kifogásolja ezt a tevékenységet, illetve azt, hogy a szöu­ li vezetés semmit sem tesz ellene. Észak-Korea május 12-én ismerte el hivatalosan, hogy megjelent az országban a koronavírus. (MTI)

BELFÖLD: Baranyai Gábor (rovatvezető) • VÉLEMÉNY: Berszán György (rovatvezető) • KÜLFÖLD: Kottász Zoltán (rovatvezető) • GAZDASÁG: Fischer Patricia (rovatvezető) • KULTÚRA: B. Orbán Emese (rovatvezető) SPORT: Novák Miklós (rovatvezető) • FOTÓ: Éberling András (rovatvezető) • NEWSROOM: Csépányi Balázs (rovatvezető) • VEZETŐ OLVASÓSZERKESZTŐ: Nádai László • VEZETŐ TÖRDELŐ: Imrik László, Ivanov György SZERKESZTŐSÉG: 1082 Budapest, Üllői út 48. • Postacím: 1476 Budapest, Pf. 47 • A szerkesztőség számítógépeinek vírusvédelmét az ESET Antivirus biztosítja. A MAI LAPSZÁMOT SZERKESZTETTE: Tábori Gabriella ELŐFIZETHETŐ: a kiadónál – Mediaworks Hungary Zrt. (1082 Budapest, Üllői út 48., tel.: 06-46-998-800, e-mail: ugyfelszolgalat@mediaworks.hu) • ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy évre 34 680 Ft, fél évre: 17 340 Ft, negyedévre: 8670 Ft, egy hónapra: 2890 Ft. • Előfizetéses napilapterjesztő partnerünk a MédiaLOG-DMHM Zrt. (mlog.hu), az ügyfélszolgálat elérhetőségei: ugyfelszolgalat@mlog.hu, +36-1-999-9689 vagy +36-1-460-2753 • Árusításban terjeszti a LAPKER Zrt., valamint az alternatív terjesztők. • ISSN 0237-3793 ÁLTALÁNOS FELHASZNÁLÓI ÉS ELŐFIZETŐI FELTÉTELEK: A Magyar Nemzet bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A Magyar Nemzet tartalmai (fotók, írott anyagok vagy azok részletei) kizárólag a kiadó írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével többszörözhetők vagy közvetíthetők a nyilvánossághoz. Ez a nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. 36. § (2) bekezdése szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül, nem érinti azonban a 37. § szerinti szabad felhasználás lehetőségét. Tilos a lap elektronikus tárolása, feldolgozása, többszörözése és értékesítése a kiadó írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélye nélkül. A lapból értesüléseket átvenni csak a Magyar Nemzetre való hivatkozással lehet. A hirdetések tartalmáért a szerkesztőség felelősséget nem vállal.

Központi tele­fonszám: (06-1) 920-6979 E-mail-cím: kapcsolat@magyarnemzet.hu Előfizetés: (06-46) 998-800 Előfizetés e-mail-címe: elofizetes@mediaworks.hu Digitális előfizetés: Digitalstand https://digitalstand.hu/magyarnemzet Hirdetésfelvétel telefonszám: (06-1) 920-6966 Hirdetés e-mail-címe: hirdetes@magyarnemzet.hu Internet: www.magyarnemzet.hu Nyomdai előállítás: Mediaworks Hungary Zrt. Internet: www.mediaworks.hu E-mail: nyomda@mediaworks.hu Felelős vezető: Szabady Balázs nyomdaigaz­gató

10 VÉLEMÉNY

2022. július 2., szombat

Fricz Tamás

Vétójog nélkül diktatúra lesz

A konszenzusos döntés esetleges megszüntetése az unió jövőjét veszélyeztetné Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nemrég újságírók előtt arról beszélt, hogy az unió külpolitikai döntései során is meg kell szüntetni a konszenzusos döntéshozatal intézményét. Azt hiszem, ezzel határkőhöz érkeztünk az unió történetében.

Nyilvánvaló ugyanis, hogy a vétójog megszüntetése és a kétharmados döntések bevezetése az Európai Tanácsban, az állam- és kormányfők testületében nem jelentene mást, mint az unió föderális szövetségi állammá való át-

Bot vagyunk az uniós küllők között, s egyre többen szeretnék ezt a botot kihúzni a küllők közül. Ennek lenne eszköze a vétójog, a konszenzusos döntéshozatal eltörlése, először a külpolitika területén, de ne legyenek illúzióink, ezt követnék más területek – például családpolitika, adózás, gyermekvédelem, LMBTQ-jogok, határvédelem stb. alakulását. Ha a globalista-liberális fősodor, a brüsszeli elit eléri ezt a célját, akkor az Európai Unió már nem többé-kevésbé szuverén tagállamok szövetsége lesz, hanem valóban egy központilag irányított birodalommá válik.

A tagállamok szuverenitásának kezdettől fogva két nagyon fontos garanciája volt és van: az egyik, hogy a végső döntések ne az Európai Bizottságban, de főleg ne az Európai Parlamentben dőljenek el, hanem az Európai Tanácsban, ahol mégiscsak a tagállamok polgárai által demokratikus megválasztott vezetők ülnek, s az országukat képviselik. A másik pedig éppen a döntéshozatal konszenzusos módja, ami végső soron megvédi az egyes tagállamokat attól, hogy a központi hatalmak rájuk kényszerítsenek az országuk érdekeivel szemben álló döntéseket akár a külpolitikában, akár az adózásban, akár a határvédelem, akár a bővítés ügyeiben, amelyek eddig szigorúan tagállami hatáskörbe tartoztak. Amikor szembenézünk a jelenlegi kihívással – amelynek a jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni –, akkor érdemes arra is kitérnünk, hogy a glo-

H E T I

bális irányvonal már évtizedek óta folyamatosan arra törekszik az unión belül – lényegé­ ben az alapító atyának számító Jean Monnet óta –, hogy a tagállamok fölött egy központi döntéshozó testületet szabja meg az irányvonalat, amelyet mindenkinek be kell tartania.

Először is, a bizottság az uniónak olyan intézménye, amely önmagában testesíti meg a nemzetekfelettiséget, a szupranacionalizmust és a föderalizmust. Döntései mint az unió közös döntései jelennek meg, amelyben a tagállamok már „felszívódnak”. Ha tehát a bizottság egyre több döntéshozatali jogot és gyakorlatot vindikál magának, egyre több területen válik döntővé a szava, annál erősebben válik az unió nemzetekfelettivé, föderálissá.

Mindezt jól tudták a föderalista alapító atyák is, különösen Jean Monnet.

Ezzel szemben a kezdetben Miniszterek Tanácsa (a mai Európai Unió Tanácsának – vagy röviden: a tanácsnak – jogelődje) a nemzetállamok szuverenitásának megtestesítője volt, s a hatvanas évektől kezdve igyekezett erősen ellenállni a bizottságtól érkező föderalista törekvéseknek, hol több, hol kevesebb sikerrel.

A nép által választott kormányok miniszterei­ ből álló testület szimbolikusan a mai napig a nemzeti szuverenitás kifejeződése, a szakpolitikai döntéshozatal letéteményese. Emellett elvileg az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács a tagállamok szuverenitására épülő EU központi politikai döntéshozó szervezete – mely meghatározza annak általános politikai irányvonalait –, ám a válság éppen abban nyilvánul meg, hogy a bizottság egyre szélesebb körben hoz döntéseket, az Európai Unió Bíróságával karöltve egyre több területen mondja ki az uniós jog tagállami joggal szemben alkalmazható primátusát, mintegy előkészítve a talajt a szuperállam jövőbeni létrehozásához.

Másfelől a tagállamok egyenjogúságát és az unió demokratizmusát az fémjelzi, hogy az Európai Tanácsban – és többségében a miniszteri testület szintjén is – a döntések konszenzusos alapon dőlnek el, vagyis egyetlen tagállamra sem lehet rákényszeríteni rá nézve hátrányos vagy hátrányosnak vélt határozatokat, jogszabályokat. A tagállamoknak tehát effektíve vétójoguk van, s ez fejezi ki azt, hogy a tagállamok szuverének, az unió nem föderalista, hanem a nemzetek önállóságára épülő államszövetség.

Látnunk kell, hogy a konszenzusos döntési elvet a globalisták már a hatvanas évek-

A G Y R É M E K

Hegyi Zoltán

Egyetlen lépésre vagyunk a Mad Max világától És akkor Greta Thunberg álmában felordított, de akkorát, hogy még a Holdon is hallatszott. Azt álmodta ugyanis, hogy az európai országok sorra térnek vissza a szénerőművek használatához.

Aztán felébredt, és azt tapasztalta, hogy mindez nem csupán holmi színes, szélesvásznú kivetülés, hanem maga a véres, szénporos valóság. Félreértés ne essék, nem áll szándékomban gúnyolódni az ifjú aktivistán, soha nem is tettem. Amiket ő tesz, az az ő útja, az ő pályája, és mikor legyen idealista az ember, ha nem kamaszkorában, aztán majd úgyis elveszik a kedvét az egésztől.

Akiken itt most röhögni lehet (sírva természetesen), azok azon európai országok vezetői, akik addig sezlonyforradalmárkodtak, amíg annyira szétembargózták magukat, hogy visszalökték a kontinenst az ipari forradalom korába. Korábban is voltak felejthetetlen ötleteik a válság kezelésére, amikkel derűs pillanatokat okoztak az oroszoknak, és itt a teljesség igé-

ben is megtámadták: ezt az időszakot Charles de Gaulle francia elnök tevékenysége határozta meg, aki kifejezetten arra törekedett, hogy megőrizze a kormányközi (tehát szuverenista) döntéshozatal elvét, s nem engedte, hogy a nemzetek önállósága csorbuljon.

De Gaulle azonban ellenfélre akadt Walter Hallstein, a bizottság elnöke személyében, aki szintén elkötelezett föderalista volt, követte Monnet, Spinelli és Spaak hagyományait.

Hallstein nem fogadta el, hogy a bizottság a Miniszterek Tanácsának alárendelt intézmény, s ki akarta terjeszteni a hatalmát, ezt azonban a francia államfő minden eszközzel meg akarta akadályozni. A konfliktus 1965-ben érte el a csúcspontját, amikor Hallstein a közösségi költségvetési tervezetében a bizottságot és a közgyűlést helyezte volna előtérbe. De Gaulle átlátta, hogy a francia (és tagállami) szuverenitás elleni törekvésről van szó, ezért 1965 nyarától a francia miniszterek nem vettek részt a Miniszterek Tanácsának ülésein (üres székek politikája). A vitákban az egyik fő kérdés volt a minősített többségi döntés, amelynek kibővítését annak idején a római szerződés tervbe vette, és Hallstein ezt érvényre kívánta juttatni. De Gaulle nem engedett ebben sem, tudván, hogy a többségi döntések kibővítése a tagállamok szuverenitását veszélyezteti, és a föderalizmus irányába viszi el a közösséget.

A föderalista elitek tehát az európai együttműködés kezdetétől fogva támadták a konszenzus elvét, azonban az 1966-os, úgynevezett „luxemburgi kompromisszum” fenntartotta a tagállamok számára a vétójog lehetőségét, s ez, mint Damoklész kardja, mindig visszafogta a föderalistákat. Ám a helyzet újra megváltozott a maastrichti szerződés (1992) óta: itt már megfogalmazódott a többségi elv kiterjesztésére irányuló szándék, és ez a további szerződésekben (Amszterdam, 1999, Nizza, 2001, Lisszabon, 2009) egyre erőteljesebben hangot kapott, részben a döntési gyakorlat részévé vált. Ma már, különösen 2015 után a migrációval összefüggő, bevándorlóbarát lépések kapcsán egyre többször alkalmazzák a többségi döntés gyakorlatát, ráadásul úgy, hogy a bizottság sorozatosan hivatkozik például a közelebbről definiálatlan „európai értékeknek” az alapszerződés 2-es cikkelyé­ben foglalt katalógusára, hogy arra alapozva olyan hatáskörökbe tartozó ügyekbe is beleszóljon, melyeket a tagállamok nem ruháztak át az unióra. Ezt a tendenciát erősí-

nye nélkül elég, ha csupán a tagadhatatlanul egészséges hideg vizes zuhanyozásra, a sapkában tévézésre vagy a szellőztetett ruhákra gondolunk, de most eljött a cselekvés ideje, és miután megnyerték az öntérdenlövés váltóversenyét, úgy rúgták fenékbe bal belsővel a zöldmozgalmakat és a klímaváltozás elkerülésére tett erőfeszítéseket, hogy a fal adja a másikat.

Szegény Gréta pedig reggel éhgyomorra (ez az állapot is gyorsan terjed majd, amennyiben még sokáig szórakoznak velünk) azt olvashatta, hogy több más ország után Franciaország is újranyithatja nemrég bezárt széntüzelésű erőművét, miután az Északi Áramlat 1 elnevezésű vezetéken hetek óta akadozó orosz gázszállítás miatt június közepétől nem kapott gázt Németország felől, ráadásul az áramtermelésének 67 százalékát adó atomerőműveik egy részében esedékessé váltak a karbantartási munkálatok. Csapás csapás hátán, csak szólok, hogy egyetlen lépésre vagyunk a Mad Max világától, a vidáman dodzsemező gazdagok hamarosan tologathatják a szintén pompás ötletnek tűnt villanyautóikat, de mindezt a végsőkig vagány francia vezetés még meg tudta fejelni azzal az ostobasággal, hogy az üzemeltetéshez nem használnak orosz szenet. Csodálatos gondolat, amit persze lehet arra alapozni, hogy a lengyeleknek viszont van doszt, ám amennyiben ők meg megtartják maguknak, akkor miután az utolsó vödör lignitet is belapátolták a kohóba, lehet majd nézegetni, ahogy a ruszkik szénné röhögik magukat, miközben eladják a cuccot az indiaiaknak.

Addig is az van most, hogy az uniós szankciók miatt előállt „technikai problémákra” hivatkozva a Gazprom vagy két hete nem küld naftát Lengyelországba, ahogy Bulgáriába, Finnországba és Hollandiába sem, a korábbi dózis felét kapja Ausztria és Olaszország, felkészül Szlovákia és Csehország. Válaszul

tő kezdeményezés, hogy az uniós külpolitikával kapcsolatos döntéseknél is a többségi elvet kellene alkalmazni, s általában is, egyre több döntési jogkört lenne szükséges megvonni a tanácstól a brüsszeli bürokrácia javára, ami egyértelműen a szuperföderalizmus felé való menetelés szándékát mutatja.

Ma pedig ott tartunk, hogy itt van a „Walter Hallstein-utód” Ursula von der Leyen, aki most ugyanazt akarja elérni, mint elődje a bizottság élén, aki egyébként a nemzeteket a múlt rekvizitumai közé akarta száműzni. Von der Leyen persze korántsem olyan erős politikai személyiség, mint honfitársa volt, sokkal inkább végrehajtja és kimondja azt, amit a globalista hálózat elvár tőle. Márpedig ezt várják tőle olyan „kiváló”, Orbán-gyűlölő személyiségek, mint Guy Verhofstadt és Daniel Freund európai parlamenti képviselők, akik azt próbálják elhitetni a közvéleménnyel, hogy a nemrég befejeződött, az EU jövőjéről szóló konferenciasorozat egyik legfőbb tanulsága éppen azt volt, hogy meg kell szüntetni a vétójogot az unióban – ami, hogy finoman fogalmazzunk, irdatlan nagy tévedés. Ám ami a legfontosabb: míg 1966-ban De Gaulle állt a föderalisták útjában, 2022-ben viszont, az orosz–ukrán háború idején Orbán Viktor kormánya és Magyarország társadalmának elsöprő többsége.

Ez a liberális kör – amelyhez sajnos a néppártiak is hozzátartoznak – borzasztóan felháborodott azon, hogy nem akarunk csatlakozni az unió kollektív öngyilkosságához az ostoba és szánalmas szankciókkal, az olaj- és gázembargóval. Valamint nem tetszik nekik, hogy nem járulunk hozzá a kötelező 15 százalékos minimumadóhoz, ami kifejezetten a magyar gazdasági érdekekkel, a magyar munkavállalók és cégek érdekeivel menne szembe. Nem tetszik nekik, hogy nem lőjük lábon magunkat. Milyen érdekes…

Egyszóval egyre inkább bot vagyunk az uniós küllők között, s egyre többen szeretnék ezt a botot kihúzni a küllők közül. Ennek lenne eszköze a vétójog, a konszenzusos döntéshozatal eltörlése, először a külpolitika területén, de ne legyenek illúzióink, ezt követnék más területek – például családpolitika, adózás, gyermekvédelem, LMBTQ-jogok, határvédelem stb.

Ezt kell megakadályoznunk mindenáron.

A szerző politológus, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója

Hollandia, Németország és Ausztria bejelentette, hogy reaktiválja a boldog békeidőkben bezárt szénerőműveit, csatlakozik Franciaország és Románia. Lesz itt mindjárt olyan jó levegő, mint egy hollywoodi disztópiában, pláne, ha hozzátesszük, hogy a komplett Nyugat-Balkán eddig is úgy nézett ki, mint egy gigászi gőzmozdony.

Feltehetjük tehát a kérdést, hogy ha már a mindig pragmatikus (használjuk most ezt a kissé finomkodó kifejezést, és engedjük el a sokkal plasztikusabb hasonlatot az ukrán csecsemőkkel) Svájcban amúgy is virágzik az üzletmenet az orosz energiahordozók terén is, nem kellene befejezni ezt a pogóba hajló, önpusztító, álszent, a nyilvánosságnak szánt ugribugrit, még mielőtt végérvényesen bedőlne az egész kóceráj? Mert a baj csőstül jött eddig is, nem kéne a lószerszámot házhoz hívni, mert aztán tényleg eljön a történelem vége, és nem lesz, aki bekörmölje az utolsó könyvbe mindazok névsorát, akik felelősek voltak egy több ezer éves kultúra és civilizáció elpusztításáért. Mert amennyiben nem tűnne fel a haláltánc közepette, a komplett evolúció recseg-ropog, a majmok elkezdték hajigálni a fákról a tobzoskákat, és a világ kezd menthetetlenül átcsúszni a James Bond-filmekből szökött megalománok, multinacionális technoeszelősök, demenseket irányító ápolószemélyzetek, vallási tébolyodottak és bonvivánok kezei közé. Így aztán nem biztos, hogy momentán az emberiség legfontosabb feladatai közé tartozik a férfiak abortuszhoz való jogának kiteljesítése, különös tekintettel a három éven aluliakra. Belföldi használatra persze szódával elmegy ebben a nagy melegben, de különösen az európai történések pislákoló fényében a Putyin kutyatartási szokásait taglaló eszmefuttatás, megcifrázva egy kis jóízű pakskettőzéssel.

VÉLEMÉNY 11

2022. július 2., szombat

Békés Márton

Beérett Lánczi András igazsága A Konzervatív kiáltvány jelenlegi politikai viszonyaink alapító nyilatkozata A „konzervatív forradalom” lehetősége olyan valaminek az összeomlása után érkezik el, amihez nem ragaszkodunk, ezért aztán nem valamilyen megelőző állapot visszaállítására irányul, hanem az eredeti újrateremtésére egy új kezdet érdekében. Konzervatívként 1989– 1990-től kezdve nem volt mihez ragaszkodni a közelmúlt tekintetében, de jócskán akadt olyan visszaállítani való, ami örök értéket jelenthet a jövőben. A rendszerváltoztatás idején tehát a helyzeti energia határozottan forradalmi-konzervatív volt: nincs mit megőrizni, nincs mi elé visszatérni, következésképpen új kezdetre van szükség. Egy ilyen megközelítés múltcentrikus helyett jövőorien­tált konzervativizmust jelent.

1989–1990-ben a történelmi változások forradalmiak voltak, tartalmuk pedig nemzeti jövőt ígért. Azaz forradalom és konzervativizmus egyáltalán nem állt ellentétben egymással. A változások Közép- és Kelet-Európában perspektivikusan arra teremtettek lehetőséget, hogy a régió visszakapcsolódjon évszázadokkal korábbi nemzeti és állami keletkezésének értékvilágához, vagyis hogy a kezdetekből merítse jövője energiáját. Ez azonban nem következett be.

Ehhez két feltételnek kellett volna teljesülnie: az egyik, hogy az itt élő népek a saját forradalmukat nyerjék meg, a másik pedig, hogy ne mások értékeit konzerválják. Miután azonban a régió a szovjet birodalom nyugati perifériájából estéről reggelre a transzatlanti hegemónia keleti határszéle lett, a nemzeti forradalmat azon nyomban elnapolták, a térséget pedig egyszerűen a Nyugat gazdasági-kulturális status quójához csatlakoztatták. Jó példa erre a modellre, hogy 1989–1990 geopolitikai fókuszpontjában sem egy új Németország egyesült, hanem az NDK-t egyszerűen beolvasztották az NSZK-ba. A nyugatnémet liberális értelmiség vezére, Jürgen Habermas e folyamatot egyenesen „utolérő forradalomnak” is nevezte, keletnémet honfitársairól pedig megjegyezte, hogy arrafelé „olyan mentalitás uralkodik, amelyet mi az Adenauer-korból ismerünk. Az NDK-ban ugyanis még nem ment végbe az értékorientációknak azt a drámai átalakulása, amely a Szövetségi Köztársaságban a hatvanas évek vége óta lejátszódott.”

A Nyugat a régmúlthoz való visszatérést nem nézte volna jó szemmel, a forradalom monopóliuma fölött pedig féltékenyen őrködött, így 1989-ben inkább a francia forradalom 200. évfordulóját ünnepelte, őrizgetve annak hamuját, mintsem hogy felszítsa a közép- és kelet-európai nemzeti forradalmak tüzét. Csak csendben, csak halkan, hogy senki meg ne hallja! Arrafelé sem a nemzetben nem

láttak már forradalmi potenciált, sem a forradalom nemzetmegújító erejét nem ismerték még el. Mi sem jellemzi jobban a történelem végén élő Nyugat- és az éppen új történelmet kezdő Közép- és Kelet-Európa végzetes aszinkronitását, minthogy a régió drámai önfelszabadítása közepette előbbi mozdulatlan maradt, és legfeljebb az állami tulajdon privatizálását és a nemzeti termelőkapacitás leszerelését sürgette.

Ernst Nolte az 1989-es „csodák évének” másnapján, 1991-ben olyan „konzervatív forradalmat” azonosított térségünkben, amely nyelvi szempontból puhította a történteket (alkotmányos, bársonyos, békés, megegyezéses, tárgyalásos, törvényes), sőt valamiféle átmenetté fokozta azt le, amelynek a célja az Európához való visszacsatlakozás, mégpedig a Nyugathoz való utáncsatlakozás értelmében. Tartalmi szempontból pedig inkább fel sem vetettek olyasmit, hogy miután Középés Kelet-Európában 1989 után egészen egyszerűen nem maradt mit megőrizni a közelmúltból, a korábbi történelmi korszakhatárok (1918–1919, 1944–1945, 1947–1948) előtti állapotok visszaállítása pedig képtelenség, nem is kívánatos, ezért hát a távolabbi múltból lehetséges megújulni, ami viszont valóban forradalommal érne fel. Végtére tehát egy regionális konzervatív forradalom mindkét komponensét megfojtották.

A történelmi fordulat befejezetlensége Magyarországon is a politikai változás féloldalasságát eredményezte, különösen, hogy a diktatúra egykori gazdasági, tájékoztatási és operatív működtetői újabban „továbbszolgáló elitként”, liberális ellenzéke pedig „régi-új élcsapatként” folytatta karrierjét – amint Schmidt Mária fogalmaz. Forradalom helyett legfeljebb reform valósult meg, ahogy azt már az 1980-as évek második felétől kezdve egyébként a rendszer belső ellenzéke (Fordulat és reform, 1987) és külső rendszerellenzéke (Társadalmi szerződés, 1987) egyaránt javasolta is. Ennek eredményeként a rendszerváltoztatás folyamatát először lefékezték, majd eltérítették, végezetül befagyasztották.

Az 1990 és 2010 közötti posztkommunista korszakban a baloldali–liberális blokk nemcsak az intézményekben, hanem a tulajdonosi szerkezetben is alapvetően megőrizte az 1989 előtti állapotokat, kulturális hegemóniáját pedig 1989 után csak még erősebbé, sőt egyenesen hivatalossá tette. Ebben a történelmi szituációban és politikai pozíció­ ban, amikor tehát a rendszer megváltozott, de annak korszakos medre nem, kénytelenkelletlen fel kellett ismerni, hogy a sarkalatos részmódosítások ellenére az alkotmányos keretek egésze megmaradt (1949. évi 20. tör-

Szajlai Csaba

Védelem versus megszorítás Megkezdődött a parlamentben a 2023-as költségvetés általános vitája. Amíg a kormánypártok szerint a rezsicsökkentést és a honvédelmet erősíti törvényjavaslat, addig az ellenzék brutális megszorítástól tart a jövő évi büdzsé kapcsán.

Nézzük, hogy kinek van igaza!

A gazdaság és a társadalom még ki sem heverte ki a koronavírus okozta sokkot, a szomszédban kitört a háború, amelynek következményeként a beszállítói láncok megszakadtak, a nyersanyagok és energiahordozók világpiaci ára elszállt, elérhetőségük szűkült. Évtizedek óta nem tapasztalt humán katasztrófa köszönt ránk. Ebben a helyzetben kellett a kormánynak elkészítenie a 2023-as költségvetési törvényjavaslatot, amelynek a fókuszában az áll: nem engedhető meg, hogy a magyar lakosság szenvedje el a háború súlyos gazdasági következményeit. Ezért lett találóan elnevezve a rezsi- és honvédelem költségvetésének

vény), amint a gazdasági és külügyi orientációváltás ellenére az állami intézményrendszer megelőző logikája is. Végül pedig mindenféle változtatás hiányában kontinuitást élvezett a progresszív szellemi hegemónia, csak most már keleti dialektusa helyett a nyugatit beszélték, olykor ugyanazok.

1990 és 2010 között a politikai intézményekben és a társadalmi eszmékben a r­ eakciós álláspont éppenséggel a kommunista diktatúra és posztkommunista folytatásának konzerválását jelentette volna, valamiféle történeti restaurációt pedig nem volt mihez viszonyítani: 1918 és 1945 elé senki sem akart, tudott visszatérni. Mindennek felismerése egy olyan fordulóponthoz köthető, amely velejéig rázta meg a hazai jobboldali–konzervatív közösséget.

Ez a 2002-es választási vereség volt, amikor az ezredfordulós polgári kormányzás után nemcsak, hogy visszajöttek, akik egy ízben, 1994–1998 között már restaurálták a rendszerváltoztatás idején egyébként sem eléggé megingott hatalmukat, hanem újult erővel tértek vissza, és ezt a posztkommunista blokk két komponensének szövetségét még szorosabbra fűzve tették. – Bár a pártok versenyében a célszalagot a polgári összefogás szakította át, az élelmes ezüstérmes és a szemfüles bronzérmes összefogott, így ők állhattak a dobogó legfelső fokára – mondta Orbán Viktor Dísz téri beszédében a választások után. Ebben a szituációban, éppen húsz évvel ezelőtt született meg Lánczi András revelatív erejű Konzervatív kiáltvány című könyve.

A konzervatív korszak alapító nyilatkozatának nevezhető kötetnek rögtön az első lapján azt olvassuk, hogy a rendszerváltoztatás félmunkája vezetett el „az 1989 előtti erkölcsi állapotok hagyománnyá merevedéséhez, restaurálásához és rehabilitációjához”, a 2002-es választások eredménye pedig azt mutatja, hogy kifulladt az „1989-ben az új demokratikus berendezkedés bevezetésére és megszilárdítására tett kísérlet”. Ideje tehát „diskurzust váltani”, és határozottan fellépni „az ellenfél restaurációs törekvéseivel szemben”, amelyhez viszont konzervatív fordulatra van szükség. Ehhez először is fel kell ismerni a „konzervatív paradoxonnak” nevezett jelenséget, amit a következő okozott: „Ebben a történelmi helyzetben egyedül a kommunizmus vagy szocializmus tekinthető konzervatívnak, egyedül a régi rendszerhez kötődő embereknek van mit konzerválniuk. (…) A konzervatív jobboldal kínlódásának éppen az az egyik oka, hogy céljai elérése érdekében radikálisan kell fellépnie.”

Lánczi ennek meghaladásához szó szerint egy jövőorientált, továbbtekintő újkonzerva-

Fidesz–KDNP részéről a jövő évi büdzsé tervezete. Tudniillik a javaslat stabil alapot biztosít a kormányzati programok megvalósításához. Garantálja Magyarország biztonságának erősítését, a haderőfejlesztést és a rezsicsökkentés megőrzését. De mit is jelent majd a gyakorlatban a védelem? Például azt, hogy a kiszámíthatatlanul emelkedő ár helyett a piaci árnál alacsonyabb energiaárat fizessenek a családok, a honvédelmi alap pedig csökkenti a térségben kialakult háborús konfliktus biztonsági kockázatait, a haderőfejlesztéssel megerősíti hazánk fizikai biztonságát. Közben a makrogazdasági pálya – legalábbis ebben a helyzetben – impozánsan lefuthat. Gazdasági növekedés tekintetében várhatóan ismét felülteljesítjük az uniós átlagot és a pénzügyi egyensúlyi mutatók folytatására is lesz lehetőség.

Az ellenzék azonban nem így látja. A Demokratikus Koalíció szerint brutális csomag készült, a Jobbik szerint romló településképpel szembesül az ember Magyarországon, a Momentum szerint pedig nincs válasz a büdzsében a megélhetési válságra.

A szocialisták úgy tartják, megalapozatlan a büdzsétervezet, a Párbeszéd pedig megszorításról értekezik, végezetül a Mi Hazánk sok vesztest lát a 2023-as költségvetésben.

Unalomig ismert ellenzéki kritikákról van szó: „mínuszban” az egészségügy és az oktatás, sehol nem jut béremelésre, padlóra küldi a kormány az önkormányzatokat, mi több, a választópolgárokkal fizetteti meg a rossz gazdaságpolitika árát. Újab-

tivizmus kialakítását javasolta, amely tisztelettel merít a magyar konzervativizmus korábbi hagyományaiból, de nem azonos azokkal. Történelmi okokból kifolyólag tehát nem ahhoz ragaszkodik, ami elmúlt, hanem azt teremti újra, ami örök. Nem a legutóbbi vég, hanem a mindenkori kezdet foglalkoztatja.

A szerző ki is mondta, hogy „ami megkülönbözteti a régi és az újkonzervativizmust, az a múlthoz való viszony”, hiszen míg előbbi annak foglya, ráadásul e közelmúlt nem is a sa-

Lánczi új kezdetet javasolt: a kommunista örökség felszámolását, a (poszt) kommunizmus intézményi-politikai, de még inkább szellemi-kulturális lezárását, azaz egy új korszak megnyitását. Ez elsősorban gondolkodási autonómiát jelent, amely a történeti haladás konstrukciójának elvetésével és az utolérési diskurzus befejezésével kell hogy kezdődjék. 2010-től ennek ideje jött el játja, addig utóbbi a múltat tájékozódási pontnak használja a jövendő érdekében. A megoldás tehát: reakciós nosztalgia helyett konzervatív futurizmus.

Lánczi a politikai praxisban a zsigeri radikalizmust és a diktatúra előtti idők restau­ rációját egyaránt elvetette, hiszen ezek is a kommunizmushoz való viszony alapján állnak: előbbi komplementer ideológia, utóbbi historizáló attitűd. Ehelyett új kezdetet javasolt: a kommunista örökség felszámolását, a (poszt)kommunizmus intézményi-politikai, de még inkább szellemi-kulturális lezárását, azaz egy új korszak megnyitását. Ez elsősorban gondolkodási autonómiát jelent, amely a történeti haladás konstrukciójának elvetésével és az utolérési diskurzus befejezésével kell hogy kezdődjék. 2010-től ennek ideje jött el.

A kötet 2002-es megjelenésekor a szerzője tizenkét évnyi posztkommunizmus terhéről beszélt, amely után még nyolc év következett, hogy aztán 2010 és 2022 között a megelőzőkhöz még a viszonyítás szempontjából sem kötődő, attól mindenestől független tizenkét év következzék. Ezért mondhatjuk, hogy a Konzervatív kiáltvány jelenlegi politikai viszonyaink alapító nyilatkozata.

A szerző történész, publicista

ban pedig a kabinet nem törődik a trendi – vagyis zöld – fejlesztésekkel, nem foglalkozik a klímaügyekkel sem.

Tételesen lehet persze cáfolni az ellenzéki vádakat. P ­ éldául több jut oktatásra, egészségügyre, több ágazatban már idén is volt béremelés, és most is a fizetések további emelésén dolgozik a kormány. A rossz gazdaságpolitikáról annyit, hogy a jövő évi költségvetés nem veti vissza a gazdaság fejlődését. A kormány csak az extraprofitot adóztatja meg, nem a normál üzleti tevékenységet. Az önkormányzati „tételről” pedig annyit: a második Orbán-kormány idején több mint 1300 milliárdos adósságtól szabadultak meg a települések, és az elmúlt években stabil működést is lehetett látni, még a koronavírus-járvány idején is. Azaz a kormány abból indult ki, hogy az önkormányzatok – saját beszámolóikból ez derül ki – stabil pénzügyi rendszerrel bírnak, így a bővülésnek köszönhetően a helyhatóságok legfőbb bevételi forrása, az iparűzésiadó-bevétel növekedni fog.

Mindenki döntse el maga, hogy az Orbán-kormány az elmúlt tizenkét év alatt milyen költségvetésekkel rukkolt ki! Feltételezhető, hogy az életkörülmények javulása benne volt a pakliban, amikor áprilisban a vokscsatában a Fidesz–KDNP fölényesen nyert, az ellenzék pedig 800 ezerrel kevesebb szavazatot kapott.

Micsoda különbség! Mint a védelem és a megszorítás között.

A szerző a Figyelő.hu főszerkesztő-helyettese

12 GAZDASÁG

2022. július 2., szombat

Indiai sofőr magyar kamionban

Az ukrán teherautó-vezetők helyére kell megfelelő számú embert találniuk a fuvarozóknak Munkába állt hazánkban az első indiai kamionsofőr – tette közzé a Waberer’s. Első körben 79 ­ázsiai munkavállalót készítenek fel a nemzetközi árufuvarozási feladatokra. A magyar fuvarozók azért kerültek bajba, mert az ukrajnai háború következtében sok járművük maradt sofőr nélkül.

Jámbor Gyula „Első indiai sofőrünk, Kumarasan teljesítette átfogó oktatási programunkat, és elindult első útjára. Gratulálunk neki” – tette közzé a Waberer’s fuvarozási és logisztikai cég a közösségi oldalán. A sofőr a képzés után már el is kezdett dolgozni, és azt mondta, hogy egy álom vált valóra számára azzal, hogy Volvo teherautót vezethet a cégnél. Kumarasan Mahendran azt írta ki a saját profiljára, hogy köszöni a Waberer’s Internationalnek, hogy az első vezetés lehetőségét Magyarországon egy nagyon kényelmes Volvóban, egy függönyponyvás pótkocsival tehette meg. Ez fantasztikus élmény volt számára. Büszke arra, hogy ő lehetett az első indiai sofőr a Waberer’snél, aki vezetni kezdhetett. A teherautó-sofőr négyéves vezetési tapasztalattal érkezett a céghez.

Korábban Indiában az Ashok Leyland multinacionális autógyártónál dolgozott. A cég az Egyesült Királyságba és az Európai Unió területére szállít árukat. A kamionos hozzátette, szerinte a magyar oktatók nagyon kedvesek voltak, és nagy képzési tapasztalattal remek sofőröket készítenek fel az európai utakra. „A legjobbakat kívánom az ezután érkező indiai sofőröknek, hogy kiváló teljesítményt nyújtsanak” – írta.

A Waberer’s márciusban jelentette be, hogy a közeljövőben 79 sofőrt és három flottaüzemeltetőt vesz fel Indiá­ ból. Közülük Mahendran az első teherautó-vezető. Az első, 19 sofőrből álló csoport már megérkezett, rájuk két hét szakmai tanfolyam, majd vizsga, illetve belső oktatás is vár. Ezt leg-

A szűkös munkaerőpiac nem könnyíti meg a területen dolgozó társaságok életét

alább két hét belföldi gyakorlat követi, utána angliai fuvarmegbízásokat fognak teljesíteni – olvasható a Trans.info logisztikai hírportálon. A gépkocsivezetők egy munkaközvetítő cégen keresztül érkeztek Magyarországra, és van saját, a társaság által biztosított, nem a Waberer’s állományába tartozó koordinátoruk is, akihez a magyar munkatársak is fordulhatnak, ha kérdésük vagy problémájuk lenne.

A Waberer’s kötelékében már eddig is dolgoztak külföldi járművezetők, igaz, többnyire a környező országokból származók. Különösen sok ukrán alkalmazottjuk volt, akik azonban a háborús helyzet

HIRDETÉS

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Mátészalka Város Önkormányzata (4700 Mátészalka, Hősök tere 9.)

– mint a Kft. egyszemélyes tulajdonosa – pályázatot hirdet

a Mátészalkai Távhőszolgáltató Kft. ügyvezetői tisztségének betöltésére.

A Mátészalkai Távhőszolgáltató Kft. székhelye: 4700 Mátészalka, Munkácsy u. 17.

Az ügyvezetői tisztség betöltésére létesített munkaszerződés az alapítói döntést követően határozott időre (5 évre) szól. A munkakör legkorábban 2022. augusztus 01. napjától tölthető be. Az ügyvezető javadalmazását a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezéssel határozza meg.

A pályázóval szemben támasztott elvárások: a) cselekvőképesség b) büntetlen előélet c) magyar állampolgárság d) gépészmérnöki vagy energetikával kapcsolatos felsőfokú (egyetemi, főiskolai) műszaki végzettség, amennyiben a pályázó nem rendelkezik a megjelölt végzettség valamelyikével, annak vállalása, hogy a kinevezésétől számított legrövidebb határidőn belül megkezdi ez irányú tanulmányait és megszerzi a szükséges képesítést e) felhasználói szintű számítógépes ismeretek f) legalább „B” kategóriás gépjárművezetői engedély g) gazdasági társaságok működésével kapcsolatos törvények és jogszabályok ismerete h) jó kapcsolatteremtő, érdekegyeztető és kommunikációs készség i) a pályázónak meg kell felelni • a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény III. cím VI. fejezetében, • az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló 2007. évi CLII. törvényben, • a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 211. §-ában • a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvényben megfogalmazott előírásoknak.

A pályázat benyújtásának határideje: 2022. július 18. (hétfő) 16.00 óra A pályázatot a megadott határidőig egy példányban, zárt borítékban, postai úton (4700 Mátészalka, Hősök tere 9.) vagy személyesen munkaidőben a jegyzői titkárságon (4700 Mátészalka, Hősök tere 9. I. emelet 12 sz. szoba) lehet benyújtani. A borítékon fel kell tüntetni: „Pályázat a Mátészalkai Távhőszolgáltató Kft. ügyvezetői tisztségének betöltésére”. A határidőn túl érkezett pályázat érvénytelen.

A benyújtott pályázatokat Mátészalka Város Önkormányzatának Képviselő-testülete bírálja el. A pályázókat az eredményről Mátészalka Város Önkormányzata a pályázat benyújtásának határidejétől számított 30 napon belül értesíti.

A részletes felhívás a www.mateszalka.hu honlapon megtekinthető.

A pályázattal kapcsolatban felvilágosítás kérhető: Potosné dr. Kovács Zsuzsanna aljegyzőtől a 44/501-391 telefonszámon, illetve az aljegyzo@mateszalka.hu e-mail címen.

Mátészalka Város Önkormányzata fenntartja magának a jogot a pályázat érvénytelenné nyilvánítására. A pályázatok kezelése bizalmasan történik.

Az alapító képviseletében: Dr Hanusi Péter polgármester

miatt hazatértek. A sofőrhiány egyébként is állandó gond, hiszen a szakma elöregszik, a fiatalok közül egyre kevesebben választják ez a hivatást, és a nyugat-európai országok elszívóereje sem elhanyagolható tényező, így a vállalat új utakat keresett az üres pozíciók feltöltésére. Nagy-Britanniában, Hollandiában, Franciaországban már jó ideje alkalmaznak ázsiai és afrikai országokból érkező jelentkezőket, Magyarországon azonban ez eddig nem volt bevett szokás. A Waberer’s most meglépte azt, amit már többen fontolgattak.

Ahhoz, hogy egy harmadik országbeli munkavállaló az EU-n belül fuvarozási

Fotó: Világgazdaság/Móricz-Sabján Simon

tevékenységet végezhessen, ugyanazokat a jogosultságokat kell megszereznie, ugyanazokat az engedélyeket kell kiváltania, mint egy magyar jelentkezőnek. Pályaalkalmassági vizsgálaton kell átesni, illetve kell egy olyan vezetői engedély, amelyet Magyarország is elismer. A vizsgálaton háromféle minősítés szerezhető: alkalmas, korlátozott ideig alkalmas, illetve nem alkalmas besorolás – igaz, utóbbi esetben van lehetőség újbóli vizsgára.

A nemzetközi fuvarozás személyi állománya is egyre nemzetközibbé vált az utóbbi években, a jelenség tehát nem számít újnak. A folyamatok

hátterében nem a bérezési megfontolások, hanem a szűkös munkaerőpiac és a nagyarányú kereslet ellentmondása feszül. Egyre több esetben foglalkoztatnak külföldi, szinte minden esetben harmadik országbeli munkavállalókat a magyar vállalkozások – nyilatkozta korábban a Portfólió.hu kérdésére Árvay Tivadar, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) kommunikációs vezetője. Mint hangsúlyozta, az ukrán háború miatt Magyarországon eltűnt ukrán gépkocsivezetők hirtelen nagyon mély űrt hagytak maguk után, őket valamilyen módon pótolni kell.

Adómentes fizetés diákoknak Több ezer fiatal kereshet pénzt a nyári szezonban Munkatársunktól A 2013 óta futó Nyári diákmunkaprogramban a megelőző években már több mint 242 ezer tanulót, hallgatót támogatott a kormány összesen közel 24 milliárd forinttal. A fiatalok június közepe óta regisztrálhatnak az idei kiírásra.

Az érdeklődés a hónap végén jelentősen megélénkült, ezen a héten naponta mintegy kétezren jelentkeztek be.

A programban 16–25 éves, nappali tagozatos, munkaviszonyban nem álló, vállalkozási jogviszonnyal sem rendelkező diákok vehetnek részt. Foglalkoztatásukhoz önkormányzatok és a mezőgazdaságban, turizmusban, vendéglátásban működő vállalkozások kérhetnek támogatást. A helyhatóságoknak legfeljebb két hónap időtartamra teljes egészében megtérítik a legfeljebb napi hatórás foglalkoztatás után fizetett munkabért. A cégeknél a legfeljebb napi nyolcórás munkáért járó bér összegének háromnegyedét vállalja át a program. A legtöbb munkáltatói kérelem BorsodAbaúj-Zemplén megyéből érkezett be, de több mint ezer fiatalt vennének fel nyári munkára Baranyában, Békésben, Csongrád-Csanádban és Hajdú-Biharban is – áll a Technológiai és Ipari Minisztérium közleményében. Ötből négy igénylés önkormányzati foglalkoztatásról szól. A vállalkozások

Fotó: Kurucz Árpád

túlnyomó többsége a turizmus, vendéglátásba keres segéderőket a nyári főszezonban megugró forgalom kiszolgálásához. A járási hivatalok folyamatosan közvetítik ki a diákokat a munkahelyekre, és biztosítják a bértámogatást a munkaadóknak.

Kutnyánszky Zsolt, a Technológiai és Ipari Minisztérium iparért és munkaerőpiacért felelős államtitkára elmondta: „A munkaalapú gazdaság kiépítésében a magyar emberekkel közösen elért eredményeink egyik legfontosabbika, hogy a 2010-es szint

harmadára szorítottuk vissza a munkanélküliséget.

A magyar adat az uniós átlagnak mintegy fele, a legalacsonyabbak közé tartozik Európában. A pályakezdők foglalkoztatási helyzete is azonos mértékben javult, munkanélküliségi rátájuk harmincról tíz százalékra csökkent. Az év elejével bevezetett szja-mentesség tovább élénkítheti a 25 év alattiak foglalkoztatását. Az állandó elhelyezkedéshez biztosít hasznos gyakorlati tapasztalatot a népszerű Nyári diákmunkaprogram. A tömeges érdeklődésre tekintettel az idei kiírás eredetileg kétmilliárd forintos keretösszegét majdnem másfélszeresére emeli, további csaknem egymilliárd forinttal toldja meg a Technológiai és Ipari Minisztérium.

A Magyar Nemzet is beszámolt arról a kedvező adatsorról, miszerint május után júniusra is igaz volt, hogy még sosem volt kevesebb álláskereső Magyarországon. A minisztérium jelezte, hogy a tavasz végi rekord már a nyár első hónapjában megdőlt, a legfrissebb adat szerint 230 ezernél alig vannak többen az álláskeresők Magyarországon. Korábban a 2019. decemberi volt minden idők legjobb adata több mint 235 ezer emberrel; idén májusban új csúcsként 234 ezer alá esett a mutató, a június pedig még nagyobb csökkenéssel hozta el a valaha volt legalacsonyabb értéket.

GAZDASÁG 13

2022. július 2., szombat

Nagy lépés az önellátás felé

Szijjártó Péter: Szeptemberben áttérhet a létesítési fázisba a paksi atomerőmű bővítése Sikerült minden olyan függő kér­ dést tisztázni a Roszatom orosz atomenergetikai konszern vezetői­ vel, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a paksi bővítés idén szep­ temberben átléphessen a máso­ dik, konkrét építkezési fázisba – közölte tegnap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisz­ ter Isztambulban.

Munkatársunktól Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap Alekszej Lihacsovval, a Roszatom vezérigazgatójával tárgyalt Isztambulban. A tárcavezető ezt követően arról számolt be, hogy a találkozón áttekintették a paksi beruházással kapcsolatos teendőket, így minden adott ahhoz, hogy a projekt ős�szel átléphessen az úgynevezett létesítési fázisba.

Mint mondta, az építkezési munkálatok megkezdéséhez további négy fontos engedélyt kell kiadnia az Országos Atomenergia Hivatalnak (OAH).

Ezek közül a létesítési engedély a legfontosabb, de beadták már a kérelmet a reaktortartályra, a nukleáris szigetre és az ötös reaktorépületre is.

Kiemelte: az orosz fél biztosítja az ös�szes olyan dokumentációt, amely szükséges ahhoz, hogy az OAH mielőbb megalapozott véleményt tudjon mondani.

– Amennyiben minden összeáll a mai megállapodásnak megfelelően, akkor teljes mértékben reális, hogy a paksi atomerőmű beruházása a második, létesítési fázisba lép szeptemberben – fogalmazott. Szijjártó Péter rámutatott, mindez szükséges ahhoz, hogy 2030-ra működésbe léphessen a két új blokk, s így az erőmű kapacitása

A magyar külügyminiszter Alekszej Lihacsovval, a Roszatom vezérigazgatójával tárgyalt

a jelenlegi kétezer megawattról 4400 megawattra emelkedjen.

– Magyarország hatalmas lépést tesz a villamos energia terén az önellátás irányába, és ez a mostani helyzetben, amikor a nemzetközi energiapiacon teljesen irracionálisan nőnek az árak, hatalmas előnyt jelent majd Magyarországnak – jelentette ki. – A nemzetközi energiapiac zavarainak, válságainak nem leszünk oly mértékben érintettjei, mint jelenleg, és nem leszünk oly mértékben kitéve ezeknek, mint sok más ország – tette hozzá.

A miniszter kiemelte, hogy az Európai Unió szankcióinak meghozatalakor kimondták, sőt jogszabályban rögzítették, hogy a nukleáris energia békés, polgári célú felhasználása nem tartozik a korlátozások hatálya alá, és a Rosz­ atom maga sem került rá semmilyen szankciós listára, így az együttműködés nem ütközik semmilyen szabályba.

– Az az érdekünk, hogy az atomerőmű megépüljön 2030-ra, erre továbbra is reális esély van, a magyar kormány elkötelezett a beruházás folytatása mellett – összegzett. Végezetül

Forrás: Facebook

a külügyminiszter bejelentette, hogy Jákli Gergely, az Eximbank korábbi vezérigazgatója fogja szeptember 1-jétől átvenni a Paks II. Zrt. vállalat vezetését.

Orosz technológiával épül atomerőmű Törökországban is. Ezzel kapcsolatban Dmitrij Romanyec, az atomerőművet építő projektcég, a Roszatom tulajdonában lévő Akkuyu Nuclear igazgatóhelyettese elmondta, hogy a beruházást nem érintik az Oroszország elleni szankciók, a vállalat külföldi partnerei a szerződés szerint teljesítenek. A távirati iroda tudósítása szerint kiemel-

te: a világon jelenleg megvalósuló legnagyobb atomerőművi beruházásban az orosz társaság egyszerre négy blokkot épít. Azok elkészültük után évente 35 milliárd kilowattóra áramot termelnek, Törökország áramszükségletének tíz százalékát adják. Kifejtette: a négy blokk a Paks II Atomerőműhöz hasonló, VVER–1200-as blokkal épül meg a 2010. május 12-én Ankarában kötött török–orosz kormányközi megállapodás alapján. A beruházás Törökország déli részén, Mersin tartományban, a Földközi-tenger partján készül.

Dmitrij Romanyec – aki eddig az orosz technológiát alkalmazó öt atomerőmű kilenc blokkjának építésében vett részt különböző vezetői beosztásban – kiemelte, Törökország első atomerőműve, az Akkuyu Atomerőmű az első olyan orosz projekt lesz külföldön, amelyet teljes egészében a Roszatom finanszíroz. Az orosz vállalat építi, üzemelteti, a termelt áramot értékesíti, az üzemidő végén pedig lebontja az atomerőművet, és a környezetet az eredeti állapotába állítja vissza.

A hatvan plusz húsz év üzemeltetési időre tervezett létesítmény húszmil­ liárd dollár beruházással valósul meg.

– A helyi alvállalkozók 6,5 milliárd dollár értékű megbízást kaphatnak, miután a Roszatom vállalta, hogy negyven százalékban helyi vállalatok termékeit és szolgáltatásait veszi igénybe. Ebből eddig 3,2 milliárd dollár értékű helyi megrendelés valósult meg – mondta Dmitrij Romanyec.

A beruházásnak magyar vonatkozása is van, miután a Ganz Engenee­ring és Energetikai Gépgyártó Kft. mind a négy török blokkhoz összesen tizenhat szivattyút gyárt Budapesten az erőmű hűtőrendszeréhez.

Leáll az Északi Áramlat gázvezeték

A németek attól tartanak, hogy a karbantartás után a Gazprom nem indítja újra a szállítást Javítási munkálatok miatt leál­ lítja Európa gázellátását az Észa­ ki Áramlat vezetéken keresztül az orosz Gazprom. – A munká­ latok tíz napig tartanak, a veze­ téket erre az időre leállítják, és nem tudjuk, hogy mi történik utána – mondta korábban a né­ met közüzemi hálózati felügye­ let vezetője.

Munkatársunktól Az orosz Gazprom gázszállító cég úgy döntött, hogy július 11. és 21. között javítási munkálatok miatt leállítja Európa gázellátását az Északi Áramlat gázvezetéken keresztül – számolt be a Gazprom leányvállalata, a Nord Stream AG, a gázvezeték üzemeltetője. „Július 11-től július 21-ig a Nord Stream AG ideiglenesen leállítja az Északi Áramlat gázvezeték mindkét vonalát a tervezett megelőző munkálatok elvégzése érdekében, beleértve a mechanikai alkatrészek és az automatizálási rendszerek tesztelését, hogy biztosítsa a gázvezeték hatékony, biztonságos és megbízható működését” – idézte az Index az Unian ukrán hírügynökség közleményét.

A német közüzemi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) vezetője már júniusban jelezte, hogy Oroszország júliusban teljesen leállíthatja a Németországba irányuló földgázszállítást a két országot összekötő Északi Áramlat 1 vezetéken. Klaus Müller megjegyezte, hogy július 11-én kezdődik a vezeték szokásos éves karbantartása. – A munkálatok tíz napig tarta-

Elvileg tíz napig tartanak majd a javítási munkálatok

nak, a vezetéket erre az időre leállítják, és nem tudjuk, mi történik utána – mondta akkor a szövetségi hatóság vezetője az RTL kereskedelmi televízió­nak. Később felvetette: nem lehet kizárni, hogy a vezetéket használó Gazprom orosz állami energetikai óriáscég a karbantartás után nem indítja újra a földgázszállítást.

A hatóság a bizonytalanság miatt számításokat végzett az ellátási helyzet lehetséges alakulásáról. – A legtöbb forgatókönyv nem szép, azt jelzik, hogy túl kevés gáz lesz a tél végére vagy akár már ősszel, vagy télen, ami nagyon nehéz helyzetet teremtene – mondta a távirati iroda korábbi tudósítása szerint Klaus Müller az ARD-nek.

Fotó: Europress/AFP

A Gazprom már eddig is jelentősen csökkentette a Németországba irányuló szállításait, aminek következtében a földgáz eleve szélsőségesen magas ára még tovább emelkedett, június közepe óta további ötven százalékkal drágult.

Az importőrök szeretnék érvényesíteni áraikban a költségek emelkedését. Ehhez a kormánynak be kellene in-

dítania egy úgynevezett árkiigazítási mechanizmust, vagyis engedélyeznie kellene a szolgáltatóknak, hogy azonnal, a még hatályos tarifát felülírva érvényesítsék a fogyasztói árakban az utóbbi hetekben robbanásszerűen megemelkedett földgázbeszerzési árakat.– A mechanizmus azt szolgálja, hogy az importőrök, szolgáltatók ne omoljanak össze a hirtelen hatalmasra növekedett terhek alatt. Beindítása nagyban függ attól, hogy miként alakul az ellátási helyzet az Északi Áramlat 1 rutinszerű karbantartása után – fejtette ki a Bundesnetzagentur vezetője.

Mint mondta, előfordulhat, hogy a fogyasztóknak – az adott ingatlan műszaki állapotától függően – kétszer-háromszor többet kell fizetniük a földgázért.

– Ezért már most érdemes félretenni pénzt, és bérelt lakás esetén egyeztetni a tulajdonossal, ingatlankezelővel. Fontos a takarékoskodás is, érdemes lejjebb állítani a fűtést, és inkább felvenni egy pulóvert, valamint beszerezni víztakarékos zuhanyfejet – nyilatkozta Klaus Müller.

A Gazprom júniusban technikai fennakadásokra hivatkozva nagyjából ötven százalékkal csökkentette a Németországba szállított földgázmennyiséget. A Bundesnetzagentur adatai szerint a két országot közvetlenül összekötő Északi Áramlat 1 vezetéken így alig hétszáz gigawattórának (GWh) megfelelő mennyiség érkezik napi szintre számítva. Ez a mennyiség a Gazprom korlátozása előtt még 1400 GWh felett volt – írta a távirati iroda.

14 GAZDASÁG

2022. július 2., szombat

Hatalmasat zuhantak a tőzsdék

Az elmúlt ötven esztendő legrosszabb hat hónapja van mögöttünk a legfontosabb indexekben Sokévnyi emelkedő trend után most egy olyan fél évet láthattunk a részvénypiacokon, ami masszív esést hozott. Kétségkívül előtte igen nagy volt az emelkedés, ugyanakkor az erős monetáris szigorítás megteszi hatását: elapadt az pénzözön.

Fellegi Tamás Péter A főbb tőzsdéken 2009 márciusában, az akkori gazdasági válság mélypontján indult meg az a hosszú távú emelkedő trend, amely tulajdonképpen még most is tart, bár kérdés, hogy a most zárult, árzuhanást hozó fél év ezt megtörte-e. A főbb tőzsdeindexek a korábbi legmagasabb értékeik nagyjából húsz százalékát vesztették el, és ez az a határ, amit még korrekciónak, ennél nagyobb gyengülést már eső trendnek tartanak a piaci résztvevők.

A szokatlanul hosszú, 13 évig tartó emelkedő trend nem volt véletlen: a 2008-as válságot követően a jegybankok egyre lazább monetáris politikát folytattak: az alapkamatokat sok esetben nulláig csökkentették, amire korábban soha nem volt példa, emellett eszközvásárlási programokba kezdtek, melynek során fedezetlen pénzből állampapírokat és egyéb eszközöket vásároltak.

A rengeteg kibocsátott pénz hozamot keresve a tőzsdékre, az ingatlanpiacra, majd végül a kriptodevizák piacára is áramlott, de a járvány kilábalási időszakában megjelent a rég nem látott infláció, ami mindent megváltoztatott.

A jegybankok kénytelenek voltak abbahagyni a pénzszórás jellegű monetáris politikát, sőt, bő fél év alatt át kellett fordulniuk a legszigorúbb, infláció elleni küzdelembe, miután megjelent a két számjegyű infláció, amire negyven éve nem volt példa a fejlett

gazdaságokban. Természetes, hogy a hirtelen elapadó pénzáramlás elsőként a tőzsdéken érződött: a főbb részvényindexek tavaly október és december között tetőztek, majd az idei első fél év folyamán kisebb-nagyobb felpattanásokkal tarkítva folyamatosan estek.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 90,80 pontos, 0,23 százalékos emelkedéssel, 39 331,33 ponton zárt tegnap. A részvénypiac forgalma 6,4 milliárd forint volt, a vezető papírok vegyesen teljesítettek az előző napi záráshoz képest.

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője az MTI-nek elmondta: a nemzetközi befektetői hangulat továbbra is bizonytalan. Az euró­ övezetből a várakozásoknál magasabb inflációs adat érkezett, és a pénteken közölt amerikai makrogazdasági adatok is rosszabbak lettek a vártnál, egyelőre nincs pozitív változás a makrogazdasági kilátásokban – jelezte. A BUX a délelőtti emelkedés után a nap második felében esett, de kis pluszban tu-

dott zárni, így felülteljesített a nyugateurópai indexekhez képest – mondta az elemző. Hozzátette ugyanakkor, hogy a forgalom a hét utolsó napján is alacsony volt.

A Mol hat forinttal, 0,21 százalékkal 2912 forintra gyengült, 1,4 milliárd forintos forgalomban. Az OTP-részvények ára 32 forinttal, 0,38 százalékkal 8390 forintra esett, forgalmuk 3,6 milliárd forintot tett ki. A Magyar Telekom árfolyama kettő forinttal, 0,63 százalékkal 322 forintra erősödött, forgalma 144,7 millió forint volt. A Richterpapírok árfolyama 110 forinttal, 1,61 százalékkal 6940 forintra nőtt, a részvények forgalma 1,2 milliárd forintot ért el. A BUMIX 3707,69 ponton zárt pénteken, ez 4,28 pontos, 0,12 százalékos csökkenés a csütörtöki záráshoz viszonyítva.

Tőzsdeindexek

A BUX alakulása

(2022. július 1.)

DAX – Frankfurt

FTSE-100 – London

12813,03

Változás (%) 0,23

7168,65

-0,01

BUX – Budapest

39331,33

0,23

DOW JONES*

30696,37

-0,26

3776,89

-0,22

S&P – New York*

Forrás: BÉT

40 000 Érték

Fotó: Europress/AFP

Munkatársunktól Lekapcsolta a 3G-hálózatát a Magyar Telekom, az ügyfelek péntektől a korszerűbb 4G-hálózatot használhatják hangés adatforgalom céljára, a legfeljebb 3Gképes készülékek hangforgalmát pedig a meglévő 2G-hálózat veszi át – írta a távirati iroda. A változásokról Balatonalmádiban tartott sajtótájékoztatót Lubor Zatko, a Magyar Telekom műszaki vezérigazgató-helyettese, aki elmondta: azért döntöttek a 3G-s technológia lekapcsolása mellett, mert a forgalom és az érdeklődés is csökkent iránta. A Magyar Telekom ügyfélkörében már csak a teljes hangforgalom 2,3 százaléka, az adatforgalomnak pedig mindössze 0,84 százaléka zajlott ezen a hálózaton.

(Egy egységre, forintban – 2022. 2022. július 1.)

Euró/forint árfolyam

Devizanem

420

USA-dollár

381,24

Euró

398,74

Svájci frank

397,91

398,74

380

39 331,33

(a legnagyobb forgalmú papírok)

1 1 1 1 1 5 5 5 5 5

EPDUFERR CIGPANNONIA

Árfolyam (Ft)

Változás (%)

48

6,67

39 000

340 09.00

11.00

13.00

15.00

17.00

Árfolyam

Angol font

461,41

Japán jen (100)

281,34

Lengyel złoty

360

A nap nyertesei, vesztesei

Kollár Péter, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság frekvencia- és azonosítógazdálkodási főosztályának vezetője emlékeztetett: három évvel ezelőtt fogalmazódott meg, hogy a 3Gszolgáltatás megérett a kivezetésre. Számos konferenciát és egyeztetést tartottak a kivezetésről például annak érdekében, hogy az úgynevezett machine to machine alkalmazások – mint a NAVhoz bekötött pénztárgépek – működőképesek maradjanak az átállás után is.

Hozzátette: a hatóság lakossági támogatási programot is indított az elavult készülékek cseréjére, illetve edukációs kampányt is folytattak.

Lubor Zatko szólt a vállalat 2020ban indított, több éven átívelő hálózatmodernizációjáról is, amelyben a Ma-

Az MNB devizaárfolyamai

400 39 500

2021. VII. 1.

2022. VII. 1.

84,50

Orosz rubel

7,04

Cseh korona

16,11

Horvát kuna

52,92

Török líra

22,77

Román lej

80,62

Magyar államkötvények

290

3,94

5

2,46

Értéknap

Futamidő

Értékpapír

Lejárat

ESENSE

2550

2,00

2022.07.05

3 hónap

D221019

2022.10.19

6,31

0,03

6,45

6,16

98,1774

RICHTER

6940

1,61

2022.07.05

6 hónap

D221228

2022.12.28

6,44

-0,18

6,58

6,29

96,9496

EHEP

1030

-8,85

2022.07.05

12 hónap

D230628

2023.06.28

7,13

-0,03

7,28

6,98

93,3801

WABERERS

1800

-2,70

CYBERG

1850

-2,63

MASTERPLAST

3270

-1,80

21

-1,40

MEGAKRAN

FUTURAQUA

szenvedtek el, és persze akadtak olyan részvények is, amelyek megúszták az esést, ezekből kétségkívül nem sok volt.

Ami a hazai tőzsdét illeti, hasonló folyamatok kezdődtek év elején, de volt két tényező, ami erősen befolyásolta a piacot. Az egyik az orosz–ukrán háború, amely a három legnagyobb céget, az OTP-t, a Molt és a Richtert egyaránt érinti, a másik az úgynevezett extraprofitadó, amely az OTP-t különösen érzékenyen érinti. Ennek ­megfelelően a háború kitörése előtt még 18 ezer forint fölött forgó OTP a fél év végére 8400 forintra esett, vagyis értékének több mint felét vesztette el, a Mol ezzel szemben még emelkedett is, 2500-ról 2900 forintra. Az olajvállalat papírjának viselkedése meglepőnek tűnhet, de megvan a magyarázat: a cég igen nyomott áron, a Brenthez képest harminc százalék diszkonttal vásárolja az orosz olajat, miután sok másik ország egyáltalán nem veszi. Ez a jelentős bevétel fedezi az extraprofitadót és a lakossági benzinértékesítés fix árából adódó veszteséget is, és van még egy jelentős, rövid távú tényező: a társaság július folyamán igen magas, részvényenként háromszáz forintos osztalékot fog fizetni, és a tíz százalék fölötti osztalékhozam sok befektetőt vásárlásra sarkall.

A Richter 8800 forinton kezdte az évet és 6850 forinton zárta, ami 20 százalékot meghaladó csökkenés. A Telekom, amelyet a különadó mellett a kamatok gyors emelkedése is kedvezőtlenül érint, hisz a befektetők jóval magasabb osztalékhozamot várnak el, 420-ról 320 forintra esett a fél év során. A BUX index értéke 52 ezer pontról 39,2 ezer pontig csökkent.

Pénteken lekapcsolta a 3G-hálózatát a Telekom

*18 órai adatok

Értékpapír

Ezek egyaránt húszszázalékos értékek, így most pont azon a ponton vagyunk, ahol eldől, hogy további csökkenéssel immár elkerülhetetlenül beköszönt-e a medvepiac, vagyis az eső trend, vagy csak egy kiadós korrekciót láttunk.

A részvények igen eltérően viselkedtek: egyes papírok, melyekben egyfajta mánia zajlott egy évvel korábban, értékük kilencven százalékát is elvesztették, a nagy technológiai részvények húsz és ötven százalék közti értékvesztést

Amerikában is szembesültek a befektetők a változásokkal

Továbbra is bizonytalan a nemzetközi hangulat Munkatársunktól

A legfontosabb amerikai index, az S&P 500 a korábbi 4800 pont fölötti tetőzés után 3800 ponton zárta a fél évet, ami 1970 óta a legrosszabb féléves teljesítmény, míg a jóval mozgékonyabb Nasdaq Composite harminc százalékot esett a fél év során. A főbb európai indexeknél hasonló a helyzet: a német DAX 16 ezer pontos tetőzést követően, amely pont tavaly év végén zajlott, 12 800 pontig esett, a francia CAC–40 index 7400-ról 5900 pontig.

(százalék) Hozam

Változás

Átlag vétel

Átlag eladás

Árfolyam

2022.07.05

3 év

2025/C

2025.11.26

8,47

0,06

8,61

8,32

78,7314

2022.07.05

5 év

2028/B

2028.03.23

8,40

0,04

8,55

8,26

82,7616

2022.07.05

10 év

2032/A

2032.11.24

8,02

0,01

8,17

7,87

77,5078

2022.07.05

15 év

2038/A

2038.10.27

8,01

0,06

8,16

7,86

2022.07.05

20 év

2041/A

2041.04.25

7,93

0,04

8,08

7,78

gyar Telekom partnere az Ericsson Magyarország. Jelezte: a fejlesztés az ös�szes állomáson a technológia teljes kiváltását jelenti, és az év végére az állomások hatvan százalékát korszerűsítik. Ez fontos előfeltétele az 5G-szolgáltatás országos kiterjesztésének. A Magyar Telekom 5G-szolgáltatása jelenleg Budapest és Budaörs mellett 28 Balaton-parti településen, valamint hat megyeszékhelyen érhető el. Az 5G-hálózat lakosságra vetített, kültéri lefedettsége a fővárosban 33 százalékos, országosan pedig több mint tíz százalék. Közölte azt is: 2022 első negyedévében az átlagos havi adathasználat elérte a 8,7 gigabájtot, ami az előző év azonos időszakához képest harmincszázalékos növekedés.

Árupiac

(2022. 2022. július 1.)* Árfolyam

Változás (%)

WTI (USD/hordó)

108,56

2,65

Brent (USD/hordó)

111,59

2,35

Arany (USD/uncia)

1804,00

-0,18

Ezüst (USD/uncia)

19,75

-2,96

Platina (USD/uncia)

884,58

-1,35

Kukorica (Usc/bushel)

608,50

-1,82

Búza (Usc/bushel)

854,00

-3,39

Érdekesebb külföldi papírok (2022. 2022. július 1.)

Záróérték (euró)

Változás (%)

Bayer

57,35

1,11

Erste

23,96

-0,99

1858,50

5,96

Wizz Air (penny) Deutsche Telekom

19,22

1,43

55,2342

RWE

36,75

3,90

52,6237

OMV

42,23

-5,65

GAZDASÁG 15

2022. július 2., szombat

Leszoktatnák a húsról a németeket

A zöldagrárkormányzás akár büntetőadókkal is ösztönözné a növényi alapú táplálkozást Megreformálná a német szövetségi kormány a lakosság táplálkozását: a hús- és cukorfogyasztás helyett a növényi alapú étkezést és a bioélelmiszerek fogyasztását helyezi előtérbe a készülő táplálkozási stratégia. A terveket már most komoly bírálatok érik, egyebek mellett vita van arról, hogy az egészséges táplálkozásra önkéntesen terelik át a németeket, vagy olyan nyomásgyakorlással, mint például az egészségtelen ételekre kivetett magasabb adó.

Nagy Kristóf Az egészséges és fenntartható táplálkozásra dolgoz ki új stratégiát a német szövetségi kormány, ez a célkitűzés fontos pontja volt a koalíciós tárgyalásoknak is. Cem Özdemir zöldpárti szövetségi mezőgazdasági miniszter a napokban mutatta be a készülő stratégia legfontosabb pontjait, amely komoly ellenérzéseket váltott ki a legnagyobb gazdaszervezetektől.

A stratégia alapja, hogy a német lakosság kevesebb húst és cukrot fogyas�szon, az alacsonyabb cukortartalmú ételek mellett az embereket a növényi alapú táplálkozás irányába terelnék. A tervezet fontos pontja, hogy a munkahelyi és közétkeztetésben, valamint a gyermekétkeztetésben az alapanyagok jelentős része biotermesztésből származzon. Korlátoznák emellett az elsősorban gyermekeknek szánt, ám magas cukor- és zsírtartalmú ételek reklámozását, népszerűsítését is. A stratégia kiemelt célja lesz az élelmiszerpazarlás visszaszorítása is. A tervezet várhatóan jövőre készül el, és szintén

Cem Özdemir zöldpárti szövetségi mezőgazdasági miniszter

2023-ban kerülhet a szövetségi törvényhozás, a Bundestag elé.

Komoly vita van az ökológiai művelésből származó élelmiszerek és alapanyagok kötelező arányának meghatározása körül. A zöldpárti agrárkormányzattól több zöldszervezet is azt követeli, hogy a közétkeztetésben a bio­ élelmiszerek aránya elérje már jövőre az ötven százalékot. A civil szervezetek követelését ugyanakkor keményen kritizálta a legnagyobb német gazdaszervezet, a DBV. Álláspontjuk sze-

rint inkább azt kellene meghatározni, hogy a helyi alapanyagokat használják fel. A kormányzati cél – összhangban az EU stratégiáival –, hogy 2030-ra a növénytermesztésben elérje a harminc százalékot az ökológiai művelés aránya. Ez összességében kedvező, ám a szakemberek szerint a vegyszer- és műtrágyamentes termesztés nem jár akkora hozammal, amely képes kielégíteni a szükségleteket.

Szintén óriási vita kíséri az egészséges táplálkozásra ösztönzés mód-

Fotó: Europress/AFP

ját, vagyis azt, hogy a németek önként dönthessenek a kevesebb húst és cukrot tartalmazó ételek mellett, vagy a kormányzat ösztönözze az átállást. Mivel a zöldagrárkormányzás világossá tette, hogy a készülő stratégia figyelembe veszi a sokat bírált Farm to fork (termelőtől az asztalig) európai uniós stratégiában foglaltakat, ezért a németeknek a központi nyomásgyakorlásra is számítaniuk kell.

Ez azt jelenti, ha a németek nem akarnak önszántukból lemondani a hizlaló

és egészségtelen ételekről, akkor központilag, adóemelés formájában érné el a szövetségi kormány, hogy ezeknek az ára felemelkedjen, míg az egészségesebb ételek ára változatlan maradjon. Ez ugyanakkor a németeket is erőteljesen sújtó háborús infláció árnyékában aligha kivitelezhető lépés anélkül, hogy a családoknak az élelmiszerre fordított kiadásai ne emelkedjenek érdemben.

A büntetőadók esetleges bevezetése ellen nemcsak a gazdaszervezetek szólaltak fel, de a német élelmiszeripar szereplői is hevesen tiltakoznak. Úgy látják, egy ilyen lépés jelentősen csökkentené a versenyképességüket, rá­ adásul komoly kormányzati beavatkozást jelentene a szabadpiaci működésbe, amely szembemegy a nemzetközi és az uniós egyezményekkel.

Az orosz–ukrán háború miatt kibontakozó élelmezési válság érdekében ráadásul erősödnek azok az ­uniós hangok, amelyek legalább egy-két éves átmeneti időszakra felfüggesztenék a 2030-ig kitűzött zöldcélokat, és arra kell inkább ösztönözni a gazdákat, hogy többet termeljenek, ezzel ellátva az afrikai és közel-keleti országokat, ahol a háború miatt éhínség fenyeget. Ezt támogatja az unió soros elnökségét a következő fél évben ellátó Csehország is.

Az európai zöldek és a baloldal támogatását élvező uniós stratégiák alapján óriási, Hollandia területével azonos mezőgazdasági területet kellene kivonni a művelésből, s alternatíva nélkül korlátozni kellene a növényvédők és a műtrágya használatát. Mindez az eddig napvilágot látott jelentések szerint jelentős hozamcsökkenést és tovább emelkedő árakat eredményezne.

Megkezdődött a hazai dinnyeszezon

Az időjárás is kedvezett a termelőknek, akik az elvesztett exportpiacokat is visszaszerezhetik Jó szezonban bíznak a hazai din�nyetermelők. Bár az előző évekhez képest csökkent a dinnye termőterülete az idén, a kedvező időjárásnak és a javuló technológiának köszönhetően a hozamok magasabbak lehetnek a megszokottnál.

Köpöncei Csilla Bár az első hazai görögdinnyék már néhány hete megjelentek a kínálatban, a szezon azonban csak ezen a héten indult el igazán. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztatása szerint a fogyasztók és a termelők is reményekkel teli nyárnak néznek elébe, mivel az elmúlt hetek időjárása kifejezetten kedvezett a dinnyének, így a várakozások szerint felülmúlhatja a korábbi éveket az ez évi termésminőség.

Miközben a szántóföldi növények esetében komoly károkat okozhat a forróság, a dinnye kifejezetten kedveli a mostani napos, meleg időjárást, az optimális vízellátottság azonban elengedhetetlen a termés fejlődéséhez.

– Az öntözetlen területek csökkenésével folyamatosan terjednek itthon az intenzív öntözési technológiák. Magyarországon jellemzően szabadföldön foglalkoznak dinnyetermesztéssel, azonban bővül a fóliasátras termesztés, amellyel egyre inkább biztosítani tudjuk a magyar dinnye szezonjának széthúzását, ezáltal csökkenthető a külföldről behozott dinnye aránya – hívta fel a figyelmet a NAK. Ebben az évben mintegy 15 százalékkal csökkent a dinnyetermő terület,

A korábbi éveknél jobb lehet az idei termésminőség

ami körülbelül 3000 hektárra tehető. Ebből 2600 hektár a görögdin�nye, 400 hektár pedig sárgadinnye.

Hasonló mértékű területcsökkenés tapasztalható a nemzetközi termelésben is. A megfelelő időjárásnak, az egyre kiválóbb fajtáknak és a növekvő technológiai színvonalnak köszönhetően a terület csökkenése ellenére emelkedhetnek a hozamok az idén. A szakemberek mintegy 130 ezer

tonna görögdinnyére és 12 ezer tonna sárgadinnyére számítanak ebben a szezonban.

Az agrárkamara szerint hazánkban öt nagyobb termőtájon foglalkoznak dinnyetermesztéssel. Békésben 1100 hektáron, a szabolcsi-hajdúsági termőkörzetben nyolcszáz hektáron, míg a heves-jászsági termőkörzetben kétszáz, a tolnai-fejér körzetben 300, Baranyában pedig 180 hektáron ter-

Fotó: Havran Zoltán

mesztenek görögdinnyét. A fennmaradó rész kisebb szórványterületeken található. A sárgadinnye termőterületének nagyjából harmada Bács-Kiskun megyében, a többi Békés, Csongrád-Csanád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található.

Az elmúlt években a dinnyeexport az erős mediterrán konkurencia ­miatt nehézségekkel küzdött, de az idén kialakult gazdasági helyzet következté-

ben újból piaci lehetőségek nyílhatnak a magyar dinnyetermelők előtt.

A cseh, német, lengyel, illetve balti államokbeli piacokon élénk érdeklődés mutatkozik a magyar termék iránt.

A hazai dinnye legfőbb versenytársa az olasz-, spanyol- és a görögországi dinnye. A megnövekedett szállítmányozási díjak miatt azonban egyre kevésbé éri meg nagy távolságokra fuvarozni, így visszaszerezhetővé váltak az elvesztett exportpiacok. Ezt erősíti az is, hogy Spanyolországban, Olaszországban és Görögországban mintegy húszszázalékos terméskieséssel kell számolniuk a gazdáknak, a háború miatt pedig a teljes ukrán export elveszett. A szakemberek ugyanakkor figyelmeztettek arra, hogy az exportpiacok visszaszerzéshez elengedhetetlen a termelők közti együttműködés.

Bár az elmúlt időszakban változtak a fogyasztói igények, a hazai vevők még mindig szívesen vásárolják meg a nagyobb méretű dinnyéket, míg az áruházláncokban egyre inkább a kisebb, 5-8 kilogrammos dinnyéket keresik a vásárlók. Folyamatosan nő az igény magszegény – úgynevezett mag nélküli – dinnyére. A kínálatban megjelentek az úgynevezett mini görögdinnyék is, amelyek iránt egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik. A magyarok átlagosan fejenként tíz kilogramm görögdinnyét fogyasztanak el egy évben. A sárgadinnye esetében azonban ennél jóval alacsonyabb ez a szám. Míg a nyugati országokban az egy főre jutó fogyasztás eléri a négyöt kilogrammot, hazánkban csupán 1,5-2 kilogrammra tehető.

16 AGRÁRIUM

2022. július 2., szombat

Megvalósulnak a fejlesztések A nehézségek sem törték meg az élelmiszeripar beruházási kedvét Bár még tart a vidékfejlesztési támogatással érintett élelmiszeripari fejlesztések megvalósítási időszaka, az 1359 nyertes pályázat közül 376 beruházást már le is zártak az érintettek. A feldolgozók ugyanakkor nincsenek könnyű helyzetben, több tényező is befolyásolhatja a beruházások megvalósítását.

Munkatársunktól

Köpöncei Csilla Noha az elmúlt időszak történései nem könnyítették meg a beruházást tervező élelmiszeripari szereplők helyzetét, egyelőre úgy tűnik, hogy a feldolgozók nem mondanak le a fejlesztésekről. A Vidékfejlesztési programban az elmúlt időszakban összesen 1359 pályázat nyert az ágazatban, a megítélt támogatás összege pedig megközelíti a 300 milliárd forintot – közölte Nagy István. Az agrárminiszter képviselői kérdésre adott írásbeli válasza szerint ezek közül eddig csupán 229 pályázat esetében döntöttek úgy a nyertesek, hogy nem valósítják meg a tervezett beruházást. Ezzel szemben máig mintegy 376 pályázat zárult le sikeresen, ami azt jelenti, hogy a nyertesek az utolsó, záró kifizetési kérelmet is benyújtották, a Magyar Államkincstár pedig az utolsó támogatási részletet is átutalta az érintetteknek.

A mezőgazdasági termékek értéknövelésére és erőforrás-hatékonyságának elősegítésére kiírt pályázat keretében valósult meg eddig a legtöbb beruházás, a nyertes pályázatok közel 55 százalékát zárták le eddig, ami 277 pályázatot jelent. Ebben a felhí-

Jól fogytak a termékek a külpiacokon Munkatársunktól Jó hírek érkeztek a külpiacokról, a magyar agrártermékek iránt töretlen az érdeklődés. Az Agrárközgazdasági Kutatóintézet (AKI) jelentése szerint az év első negyedében a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportértéke 15,8 százalékkal, importértéke 24,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, a kivitel értéke meghaladta a hárommilliárd eurót. A behozatal értéke eközben 2,07 milliárd eurót tett ki 2022 első negyedévében.

A kivitel ugyanakkor továbbra is nagyon koncentrált volt, a szállítmányok főként az Európai Unió tagországaiba irányultak. Az AKI adatai szerint az exportforgalom 95,5 százalékát európai országokkal bonyolítottuk, Ázsia részesedése három, Amerikáé egy százalék volt, Afrika és Ausztrália részesedése pedig a fél százalékot sem érte el.

A legfontosabb export- és importpartnerek köre szinte azonos, így a legnagyobb agrár-külkereskedelmi forgalom 2022 első negyedévében is Németországgal bonyolódott. További fontos partnereink közé tartozik Olaszország, Románia, Ausztria, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Horvátország, Franciaország és Hollandia. A Németországba, Ausztriába és Lengyelországba irányuló kivitel értéke emelkedett, azonban az olasz és a román export 1,3, illetve 14 százalékkal volt kevesebb. A tíz legfontosabb exportpartner közül a Csehországba irányuló kivitel nőtt a legnagyobb mértékben, mintegy 47,5 százalékkal.

Elnapolták a szigorítást, örülhetnek a termelők

Eddig háromszázhetvenhat nyertes vidékfejlesztési pályázat zárult le az ágazatban

vásban összesen 88 milliárd forintot ítéltek oda a nyerteseknek. A legnagyobb számban gyümölcsfeldolgozás és -tartósítás témakörében pályáztak eredményesen az élelmiszeripar szereplői, mintegy kétszáz pályázat kapott zöld jelzést ebben a felhívásban. Ezt követi a húsfeldolgozás és húskészítménygyártás 142 nyertessel. Az élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztésére kötöttek legnagyobb értékben szerződést a pályázókkal, a leszerző-

dött támogatás értéke megközelíti a 147 milliárd forintot. Ugyanakkor ez az a terület, ahol egyelőre még egyetlen beruházás sem zárult le.

A tárcavezető felhívta a figyelmet arra, hogy a Vidékfejlesztési program élelmiszeripari pályázatait érintően még nem ért véget a megvalósítási időszak. A folyamatban lévő több száz beruházás megvalósítását több, az elmúlt időszakban jelentkező tényező befolyásolhatja. A legnagyobb

Fotó: Somogyi Hírlap/Lang Róbert

kockázatot az árak drasztikus emelkedése okozza. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára egy korábbi konferencián elmondta: a tárca szeretné elejét venni annak, hogy az agrár-élelmiszeriparban tervezett beruházások meghiúsuljanak. Ezért pél­ dául február­tól az építési normagyűjtemény alapján elszámolhatók a növekvő költségek. Ezenkívül olyan célokra is lehet pályázatot benyújtani, amelyekre korábban nem.

Csak jövőre és csak a szántóföldi növénytermesztésre vonatkozóan kell használni az új e-permetezési naplót – hívta fel a figyelmet Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Tájékoztatása szerint a NAK, a Magosz és a szakmai szervezetek kezdeményezésére a korábbi tervekkel ellentétben 2023. január 1-jétől vezetik be a e-permetezési naplókról szóló jogszabályt hazánkban. A kötelezettség azonban így is csupán a szántóföldi növénytermesztőket érinti majd. Az érintett termelőknek kizárólag a rovarölő szeres kezeléseket kell 24 órán belül bejelenteniük. Szintén mentesülnek a kötelezettség alól a tíz hektárnál kisebb területet művelő gazdák.

Ahogyan arról korábban lapunk is beszámolt, az eredeti menetrend szerint a gazdálkodóknak már július elsejétől át kellett volna állniuk a papíralapú permetezési naplóról az online térben vezetett adatbázisra. A múlt év végén lépett ugyanis hatályba az a miniszteri rendelet, amely az agrárdigitalizációt, illetve a környezet védelmét hivatott erősíteni, és módosította a növényvédelmi tevékenységről szóló rendelet több pontját. Ennek keretében kötelezővé vált az integrált növényvédelem elveinek alkalmazása, az elektronikus permetezési napló vezetése – ez alól egyelőre felmentést kaptak a gazdák –, valamint a termelővel szerződésben álló, a terület növényvédelmi szakirányításáért felelős növényorvosról is nyilatkozniuk kell az érintett termelőknek.

Tovább pusztít a szántóföldeken az aszály A csapadékhiány miatt jelentős terméskieséssel számolnak a gazdálkodók Minden eddiginél komolyabb problémát okozott idén a csapadék hiánya, az aszály miatt eddig csaknem 230 ezer hektárról jelentettek kárt a gazdálkodók. A kárenyhítési juttatásra az idén is számíthatnak a termelők, az igénylés feltételeinek betartására azonban ügyelniük kell a gazdáknak.

Köpöncei Súlyos csapást mért idén az időjárás a hazai mezőgazdaságra, az extrém mértékű csapadékhiány miatt szinte minden növénytermesztési ágazatban komoly terméskieséstől tartanak a gazdál-

kodók. Az Agrárminisztérium minapi tájékoztatása szerint eddig csaknem 230 ezer hektárról jelentettek aszálykárt a termelők. Az aszálybejelentések nyolcvan százaléka az őszi vetésű kalászosokra vonatkozik, és az ország öt keleti megyéjére koncentrálódik.

A napokban megkezdődött az aratás, a szárazság miatt csökkennek a hozamok

A kárenyhítő juttatásra ebben az évben is számíthatnak a gazdálkodók, ahhoz azonban, hogy meg is kapják a terméskiesés után járó kompenzációt, több szabályt is be kell tarta­niuk. Ennek legfontosabb pontja, hogy a kárt a betakarítást megelőzően legalább 15 nappal be kell jelenteni a Magyar Államkincstár elektronikus felületén.

A kárbejelentést aszálynál legkésőbb szeptember 30-ig lehet megtenni. Fontos, hogy a gazdálkodók a kárbejelentés során a valósághoz minél közeleb-

bi hozamcsökkenési adatokat adjanak meg. A kormányhivatal a bejelentést ellenőrzi, és a kárt abban az esetben igazolja, ha az időjárási esemény miatti várható terméskiesés legalább harmincszázalékos. A hozamcsökkenés megállapítása során drónfelvételeket és a határszemle során rögzített adatokat is figyelembe vehetnek. Ezt követően igényelhetik a termelők a juttatást, a kérelmeket november végéig lehet benyújtani. Az ügyintézésben a falugazdászok segítségét is igénybe vehetik a gazdák.

A kifizetés egyik fontos feltétele, hogy a gazdálkodó befizesse az aktuá­lis évre megállapított kárenyhítési hozzájárulást. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztatása szerint a Magyar Államkincstár július végéig határozatban értesíti a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer tagjait a kárenyhítési hozzájárulás összegéről. Az idei egységes kérelemben bejelentett területméretek és termesztett növénykultúrák figyelembevételével megállapított összeget szep­ tember 15-ig kell befizetni a kincstár számlájára.

A gazdálkodók ebben az évben is nagy számban kötöttek biztosítást a terményeikre, a Vidékfejlesztési programon belül pedig ez alkalommal is igényelhető volt a mezőgazdasági biztosításhoz kapcsolódó díjtámogatás.

Az agrártárca szerint az idén több ezer gazdálkodó élt a lehetőséggel. A károsult termelők az agrárkárenyhítési törvény alapján a földbérleti díj mérséklésére is jogosultak, amelyet szintén lehetőségük van érvényesíteni.

Fotó: Mirkó István

Az oldalt Köpöncei Csilla szerkesztette

KULTÚRA 17

2022. július 2., szombat

Kiadásra alkalmatlannak ítéltetett Digitálisan felújított hanggal került boltokba a P. Mobil „első nagylemeze” Huszonhárom esztendő leforgása alatt most harmadjára látott napvilágot digitális korongon – korábban, a negyvenéves jubileum alkalmából pedig dupla vinilen – a P. Mobil „első nagylemeze”. A hanglemezgyár által annak idején „elsikkasztott”, egyébként méltán népszerű koncertfelvételt a GrundRecords kiadó ezúttal digitálisan feljavított hangminőséggel – a CD mellett a hetvenes–nyolcvanas évek népszerű hanghordozóján, kazettán – tette elérhetővé a nagyközönség számára.

Hegedűs István „Bár másfél éves szerkesztési erőfeszítések eredményeképpen a jó muzsikusokból álló P. Mobiltól most kiadásra alkalmas szövegeket kaptunk, ez az értékelésben nem játszhat döntő szerepet, amíg a koncertjeiken azokat a szövegeiket éneklik, amelyeket mi kiadásra alkalmatlannak ítéltünk” – szólt a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat „A Vállalat és a rock” címmel, 1979 júliusában kelt határozata, amelyet maga

Bors Jenő igazgató látott el kézjegyével. E többszörösen bővített mondat nem csupán az akkori kultúrhatalom, azon belül a monopolista hanglemezgyár rockzenéhez való viszonyulásáról, de eléggé el nem ítélhető módszereiről is árulkodik.

A Schuster Lóránt, Vikidál Gyula, Bencsik Sándor, Cserháti István, Kékesi „Bajnok” László, Mareczky István összeállítású Örökmozgó csapat

énekhangban, hangszeres kvalitásaiban, kivétel nélkül veretes szerzeményeivel nem csupán Magyarország élvonalában, de – megkockáztatom – európai szinten is megállta a helyét. Ilyen módon a fent idézett és Schuster Lóránt által megőrzött dokumentum tanúsága szerint is a zenekar – legalább másfél éve – megérett a nagylemezre. Ennek, no meg a lemezgyár illetékesei­hez beadott demófelvételek vitathatatlan tartalmi-művészi minőségének (akár egyes szövegrészletek változtatásába is belemenve) tudatában vágtak bele az 1978. október 26-i Láng Művelődési Központbeli koncertbe, amelyet a Magyar Rádió is rögzített. Arról már legkevésbé sem a zenekar tehet, hogy a koncertfelvétel anyagát tartalmazó, Erdős Péterék által megígért album mindössze egyetlen, abból kiválasztott kislemezre (Forma I./Utolsó cigaretta) olvadt. És még ennek is örülhettek…

El lehet játszani a gondolattal, vajon a P. Mobil Vikidál-korszakának (leszámítva a bemutatkozó, valamint az említett kislemezt) marad-e egyáltalán valamiféle lenyomata, ha gondos kezek nem őrzik meg ezt a rendkívül értékes, élő felvételt? Kiváltképp annak fényében, hogy e felállásból a zenekar két meghatározó muzsikusa már jó ideje nincs az élők sorában… Ha Bencsik nem is, de Cserháti legalább megélhette még a Hungaroton által 1998-ban, Az első nagylemez ’78 címmel CD-n és kazettán megjelentett koncertanyagot, amelynek újrakiadása (RNR Média), két bónusz számmal felturbóz-

Egy 1978-as koncerten Vikidál Gyula, a háttérben Kékesi „Bajnok” László

va, tizenegy évvel később került a boltokba. Majd a negyvenéves jubileumra a GrundRecords kiadó jóvoltából már egy dupla nagylemez (LP) dukált vadonatúj borítóval – a fotón ezúttal a felvételen doboló Mareczkyvel.

2022-ben aztán a GrundRecords gondolt egyet, és ezúttal CD-n, illetve hangkazettán (!) mindenféle apropó nélkül ismét közkinccsé tette a hányatott sorsú felvételt. Méghozzá digitálisan feljavított hanggal. És itt érdemes megállni egy pillanatra: adott egy 1978-ban, a kor technikai követelményeinek megfelelő, magnetofonszalagra rögzített koncertfelvétel, amelynek hangsávjaiba utólag már nem lehet belenyúlni. Szerencsére a keveré-

si arányok a masteren nagyjából rendben voltak (a basszus kissé elöl, amíg a szólógitár valamelyest hátrébb szólal meg, de hát kit érdekel), a digitális technika XXI. századi fejlődésének köszönhetően a hangminőségen azonban jócskán lehetett húzni. Rozgonyi Péter hangmérnök rendesen ki is használta a rendelkezésére álló mozgásteret, és bátran kijelenthető: nagyot alkotott. Szükség is van rá, hiszen a huszonhárom esztendő leforgása alatt megjelent kiadványok legalább három, de lehet, hogy négy új felnövekvő korosztályt is megismertettek a hetvenes évek végén fősodorban lubickoló klas�szikus rockzenével. A mostani, felújított hangzású album kihívása, hogy az

Fotó: Fortepan/Urbán Tamás

úgynevezett Y generációs, illetve attól felfelé számított – digitális technikához szokott – korcsoport füle igencsak kényes a tiszta és kifogástalan hangminőségre.

S hogyan emelte a tétet a kiadó? Az emlegetett, talán másodvirágzásának kezdetén a sorára váró hangkazettás formátum mellett a digipack borítós CD-t nyolcoldalas, fotóritkaságokkal telített (közöttük a hanglemezgyári határozat másolata!) kiadványt színes információs füzet (booklet) teszi teljessé. És akkor a tizennégy, emblematikus rockklasszikussá érett P. Mobilnótáról, benne az öttételes, szívet melengető Honfoglalás szvitről még szót sem ejtettünk.

A székely falu szólal meg a műveiben

Reprezentatív, jól szerkesztett, kulcsfontosságú írásokat tartalmazó Tamási Áron-emlékkötet Nagy Koppány Zsolt A Tamási Áron-emlékév (az 1897-ben született írónak ugyanis idén ünnepeljük a 125. születésnapját) apropóján a Nap Kiadó ismét kiadta először 1997-ben, de utána többször is megjelent reprezentatív, jól szerkesztett, kulcsfontosságú írásokat tartalmazó kötetét. A fényképmelléklettel induló könyv nem kevesebb mint kilenc fejezetben gyűjti össze az eredeti hangú, gyorsan klasszikussá váló író életművének ikonikus részleteit, levelezését, a kortársak és utódok által írt recenziókban, irodalmi művekben lecsapódó fogadtatását és recepcióját, az 1956-os forradalomban betöltött, vélelmezett szerepét firtató ki- és meghallgatások saját naplójában rögzített eseményeit.

(A kötetet szerkesztő Tamás Menyhért egyébként egy másik könyvében, Az én Tamásim című, Hódolat versben, drámában, prózában alcímű kötetben egy egész színművet szentel a kihallgatásokra várakozó Tamási Áron gondolatainak.)

A kötet olvasása kétféle módon lehetséges: haladhatunk benne lineárisan, hogy a teljeshez közelítő képet kapjunk a tárgyalt szerző gazdag életművéből és recepciójából, de lehet célzottan is olvasni, arra fordítva a fókusz irányát, ami éppen érdekel bennünket – mindig jó érzés a korabeli irodalmi viszonyokba aláereszkedni, ezért különösen izgalmas a levelezés és a napló-

Az író bemutatta népe gondolkodását

jegyzetek böngészése. (Ilyenkor rendre felmerül bennem a kérdés, hogy a digitális világ levelezése hogyan válik majd – ha egyáltalán – kutathatóvá a jövő filoszai számára: hiszen a lehetőségek bővülésével a születő leve-

Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán

lek mennyisége is megnőtt, hangneme már-már frivollá vált, és csak abban az esetben lesz hozzáférhető a kutatások számára, ha erről a szerző halála előtt rendelkezik és gondoskodik.

Nem lesz könnyű, az már bizonyos.)

A recepciótörténet leginkább szembetűnő vonása a jeles szerzők véleményének karakteres különbsége: egy részük meggyőződésesen vallja, hogy Tamási Áron „csupán” népének egyik irodalmi csúcsra járatója, akin keresztül az örök székely gondolkodásmód és nyelvi megjelenítés nyert létjogosultságot és irodalmi nyilvánosságot („Csakugyan van falu, amely a Tamási-novellák falvára ennyire hasonlít. Amit a költészet színének hittem, élet volt, amit góbéságban agyafúrt túlzásnak: közbeszéd.

A költő öccse és húga éppoly élvezetesen meséltek, mint a költő; egy séta kellett volna csak nekik, ki a műveltségbe, hogy fölfedezzék, mi van bennük, éppolyan költők lettek volna, mint ő” – mondja Németh László), másik részük szerint viszont saját magának köszönhet mindent, amit az irodalomban elért. (Íme egy részlet Szabédi László írásából: „Ma élő íróink közül ő ír a legszebben, legmagyarabbul. Nem a nép nyelvén, hanem saját nyelvén ír; más dolog az, hogy a kettő mélységesen azonos.

Minden alkotó művésznek van egy titka, melyet ezer utánzója közül egynek sem sikerült ellesni, mert az utánzó a műben csak a teljesítményt látja, nem tudja, hogy a tehetség hajszálgyökerei a tehetetlenség talajából szívják éltető nedvüket. A mindenkori szólók titka ez, például a prófétáé, akit az Isten arra választott, hogy az ő szája legyen; a nem választottak talán boldogan cserélnének vele, de mi haszna, ha éppen

Jónásnak kell szólani, aki pedig tiltakozik ellene. Nyelvi eredetiség csak azon az áron lehetséges, hogy az író lemond minden eredetiségre irányuló törekvéstől, hogy teljesen átengedi magát annak, hogy azok az erők szólaljanak meg szavain keresztül, amelyek őt beszélni tanították.”) Különösen bájos, hogy végül aztán szinte minden értelmezés ugyanoda, a feloldhatatlan ellentmondás elegáns feloldására jut: „Lehet a nyelvet tudatosítani, s éppen ebből születik a stílus, mely válogatás, de nem lehet alakítgatni, mert ebből csak modor jöhet napvilágra, amely keverés. Tamásin keresztül a székely falu szólal meg, persze a stílus magaslatán, ezért nem ellentmondás, ha a föld szájának nevezzük őt, holott már megjegyeztük, hogy a saját nyelvén ír.” (Szintén Szabédi.)

Nincs könnyű dolga tehát az elemzőknek: de annál könnyebb és örömtelibb dolga van az olvasóknak, akik kényelmesen elmélyedhetnek ebben az egyedi, egy emberen keresztül megvalósuló székely megnyilvánulásban.

Vagy a költőnek (Farkas Árpádnak), aki így tud emlékezni Tamásira: „Kötelet font sárból, szivárványból, erdők, legelők / csöndjéből, patakok morajából, jó erős kötelet, / ezerszín suhogót, s Farkaslaka fölött egyik végét / földobta a mennybe.”

Zeng a magosság. In memoriam Tamási Áron. Válogatta, szerkesztette, összeállította: Tamás Menyhért.

Nap Kiadó, Budapest, 2022.

18 KULTÚRA

2022. július 2., szombat

Üvegművészet

A magyar üvegművesség hétszáz évre tekint vissza, tavaly felkerült a szellemi kulturális örökség jegyzékébe. Idén felterjesztették az UNESCO – az emberiség szellemi kulturális örökségének listájára is, mely az eltűnőben lévő szakmák ENSZ-védelmét jegyzi, hiszen 2022 az üveg nemzetközi éve, melyhez 74 ország, köztük Magyarország kormányszintű elkötelezettséggel csatlakozott. A tematikus év alkalmából rendezett Hommage á Glass – Hódolat az üvegnek című kiállítás a világörökség részét képező budai Várnegyedben található De La Motte– Beer-palota barokk miliőjében mutatja be a XVIII. századi üvegművesség tárgyaitól a kortárs művészek alkotásáig az üvegművészet remekeit.

A kiállítás védnöke Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke, fő szervezője a Kiskép Galéria, kurátora Koós Ágnes.

A tárlat alapjául Sík Attila műgyűjtő kollekciója szolgál a történelmi Magyarország üvegművességének különböző korszakaiból, melyhez a kortárs magyar üvegművészet remekei csatlakoznak, világszerte a magas szintű technikai tudást és művészi értéket hirdetve. (MN)

Fiume és Magyarország

A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, valamint a fiumei Muzej Grada Rijeke közös szervezésében, nagyszabású kiállításon mutatják be az Adria-parti város magyar korszakának történetét Fiumében. A kiállítás fókuszában Fiume modernizációja, a tengeri kereskedelem, a gazdaság és a turizmus fejlődése áll. A kiállítást újabb tudományos kiadványok megjelentetése kíséri horvát, angol, olasz és magyar nyelven. A fiumei kikötő és az egykori fiumei magyar kereskedelmi tengerészetről szóló magyarországi tárlat anyagát most a Fiumei Városi Múzeum gyűjteményével és horvát tengerparti magángyűjtők anyagaival egészítették ki. Több mint kétszáz műtárgy közel kilencszáz négyzetméteren mutatja be Fiume városának és kikötőjének fejlődését 1868 és 1920 között. Hogy miként fejlődött a Budapest–Fiume vasút, a magyar állami kikötőfejlesztés révén, hogyan született meg a helyi kereskedő polgársággal való szoros együttműködésben a modern kikötőváros, amelyik Európa tizedik legnagyobbja volt. (MN)

A zene mint közös nyelv

Az adminisztrációtól a parókakészítésig – az értékteremtés fontossága, 3. rész

Kováts Andrea az éneklés helyett az előadások beállításában találta meg önmagát

Márciustól újra a régi pompájában ragyog és várja a látogatókat a Magyar Állami Operaház. Sőt 2020-ban az új művészeti központ, az Eiffel Műhelyház is megnyitotta kapuit. Ahhoz, hogy estéről estére a művészek el tudják kápráztatni a közönséget, több száz olyan ember munkája szükséges, akik a reflektorfény hatósugarán kívül dolgoznak, mégis meghatározó részei, fogaskerekei a mindennapi működésének. Nélkülük nem tudna létrejönni a produkció. A súgó, a játékmester és a rendezőasszisztens munkakörökről Kováts Andrea csoportvezetővel beszélgettünk.

Munkatársunktól Kováts Andrea énekkari tagként csöppent bele a színház világába, majd elkezdte vonzani a színpad másik oldala.

Hamar felfigyelt a háttérmunka szépségeire, és vidéken rendezőasszisztensként próbálta ki magát. Filmes asszisztensként nívós produkciókban is segédkezett, de néhány év után visszakanyarodott a színpadhoz, méghozzá az ország legelső dalszínházában rendezőasszisztens, játékmester, majd e két tár csoportvezetője lett, ami idén a súgókkal is kiegészült.

Az asszisztens és a játékmester a próbafolyamat során a rendező mellett segédkezik, minden apró részletet le- és megjegyeznek, a rendezőas�szisztens pedig ezenfelül számos ad-

S Z O M B AT

KARC FM

6.00 Otthon 9.00 Gyereksarok 10.00 Hangok, színek, ízek 12.00 Kortalan 13.00 Bezzeg 14.00 Háttérkép 15.00 Magyar könnyűzenei félóra 15.30 Paláver 17.00 Hangadó 19.00 Hangok, színek, ízek 21.00 Kortalan 22.00 Bezzeg 23.00 Háttérkép 0.00 Zenemix

HÍR TV

7.00 Híradó 7.30 Soroló 8.00 Sajtóklub 9.00 Célpont 10.00 Televíziós vásárlási műsorablak 11.00 Vetítő 3 12.00 Híradó 12.30 StartStop 13.00 Zsuzsi asztala 14.00 Vezércikk – Olvasunk a sorok között 15.00 Híradó 15.30 Paláver 17.00 Híradó 17.30 Szélesvásznú történelem – Kölyök 3 18.30 Híradó 19.10 Kölyök 3 21.10 Troll – A keménymag szájkosár nélkül 22.15 Híradó 22.50 Svenk 23.10 Globál 0.00 Radar ráadás

M1

7.00 Híradó 7.30 Hírek 7.33 Ma reggel 8.00 Híradó 8.20 Ma reggel 8.30 Hírek 8.33 Ma reggel 9.00 Híradó 9.22 Ma délelőtt 9.30 Hírek 9.33 Ma délelőtt 9.40 Agenda 10.00 Híradó 10.22 Ma délelőtt 10.30 Hírek 10.33 Esély 10.50 Ma délelőtt 11.00 Híradó 11.22 Ma délelőtt 11.30 Hírek 11.33 Világ 11.50 Ma délelőtt 12.00 Déli harangszó 12.01 Híradó 12.35 Nemzeti sporthíradó 12.50 Ma délután 13.00 Híradó 13.22 Ma délután 13.30 Hírek 13.33 Ma délután 14.00 Híradó 14.22 Ma délután 14.30 Hírek 14.33 Élő egyház 14.50 Ma délután 15.00 Híradó 15.22 Ma délután 15.30 Hírek 15.33 Summa 15.50 Ma délután 16.00 Híradó 16.20 Ma délután 16.30 Hírek 16.33 Világ 16.50 Ma

jának betanítása jelentette idén a legnagyobb kihívást. A darab legutóbb hét éve volt műsoron. A társulat nagy része kicserélődött, új díszletezők és színpadmesterek érkeztek. Úgy kellett feleleveníteni és betanítani a darabot, hogy a tizenkét éve rendezett produkció ugyanazt a hatást érje el a nézőknél, mint egykor.

– Minél több időt töltünk itt, annál értékesebb tudás halmozódik fel, így lesz a szakmája legjobbja az, aki itt dolgozik – jegyzi meg Kováts Andrea.

Jelenleg négy játékmestert, nyolc rendezőasszisztenst és hat súgót foglalkoztat az intézmény. Emellett két kolléga a különleges eseményekért, például koncertek és a félig szcenírozott operák rendezéséért felel. Az előadásig vezető út roppant rögös: a próbafolyamat alatt a játékmesternek igazi csapatjátékosként kell működnie, mégis tudnia kell az akaratát érvényesíteni. A csoportvezető hangsúlyozza: ami mindig kevés egy színházban, az a próbaidő. Éppen ezért jó érzékkel kell megtervezni, felépíteni és beosztani a próbaidőszakot.

A műfaj szeretete mellett a kotta ismerete is elengedhetetlen a művészeti

HÉT VÉGI RÁDIÓ- ÉS TELEVÍZIÓ-MŰSOR

délután 17.00 Híradó 17.22 Ma délután 17.30 Hírek 17.33 Ma este 17.45 Agenda 18.00 Híradó 18.25 Nemzeti sporthíradó 18.45 Ma este 19.00 Hírek 19.03 Ma este 19.30 Híradó 20.35 Ma este 21.00 Híradó 21.22 V4-híradó 21.30 Világhíradó 22.00 Híradó 22.40 Ma éjjel 23.00 Híradó 23.15 Idegen nyelvű hírek 0.00 Himnusz

M4 SPORT

6.20 Pecatúra 6.50 Vizes vb. Vízilabda 8.05 Vizes vb. Műugrás 9.15 Vizes vb. Vízilabda 10.30 Bringasport 10.50 Forma–3 Brit Nagydíj 11.50 Szabadidő 12.20 Bokszutca 13.00 Formula–1 Brit Nagydíj 14.10 Vizes vb. Vízilabda 15.40 M4 Sport stúdió 16.00 Formula–1 Brit Nagydíj 17.15 M4 Sport stúdió 17.20 Fradi TV 17.35 Formula–2 Brit Nagydíj 18.40 Fradi TV 19.10 Vízilabda 20.00 Vizes vb. Vízilabda 21.15 Vízilabda 22.00 Ez történt a vizes vb-n 22.35 Formula–1 Brit Nagydíj 23.55 Vizes vb. Vízilabda 1.10 CSIO***-W Budapest díjugrató világkupa

DUNA TV

minisztrációs feladat lebonyolításában is segít, a próbarend kiírásától egészen a kapcsolattartásig.

Repertoárszínházként az Operaház műsortervébe évről évre korábbi előadások is visszatérnek, ilyenkor válik kulcsfontosságúvá a játékmester szerepe. A feladata ugyanis nem más, mint hogy a bemutató próbafolyamata során szerzett tapasztalatai révén a felújítópróbákon rendezőként helytálljon, és az eredeti alkotói szándékhoz hűen tanítsa be a művészeket. Nemcsak a kottába lejegyezve és videófelvételen rögzítve kell megjelennie minden apró részletnek, hanem a játékmester fejében is, s ez az évek múlásával sokszor többtucatnyi repertoáron lévő címet jelent. Kováts Andrea számára Boito Mefistofele című operá-

Fotó: Mirkó István

6.00 Híradó 6.30 Nemzeti sporthíradó 6.45 Kenó 3 6.50 Magyar krónika 7.20 Hazajáró 7.50 Magyar világ 8.20 Noé barátai 8.50 Divat és dizájn 2 9.25 Utazások Skócia tavain 2 10.00 Nyár ’22 2 12.00 Déli harangszó 12.01 Híradó 12.35 Nemzeti sporthíradó 12.55 Jó ebédhez szól a nóta 13.30 A Vatikán titkai 2 14.03 Fel a fejjel 3 15.50 Sándor Mátyás 3 17.00 Főmenü 18.00 Híradó 18.25 Nemzeti sporthíradó 18.40 Szerencseperc 3 18.45 Szerencseszombat 3 19.40 Hanuman – A majmok

királya 3 21.10 Vissza a gyökerekhez 3 22.55 Kenó 3 23.03 Titkom virága 5 0.45 Zoo 3

RTL KLUB

6.50 Kölyökklub 2 9.20 Teleshop 10.20 A dadus 3 11.25 Autogram 3 12.10 Isten belájkolt 3 13.20 Excsajok szelleme 3 15.35 Fantasy Island – Az álmok szigete 3 18.00 RTL Híradó 19.00 Fókusz plusz 3 20.05 A kiütés 3 22.30 The Expendables – A feláldozhatók 5 0.20 Buliszerviz 5

TV2

6.55 Grimm-mese 3 7.20 Magyar népmesék 3 9.15 Mesék Mátyás királyról 3 9.25 Hupikék törpikék 3 10.30 Nagyító 3 11.10 Innovátor 3 11.45 Új ház épül 3 12.25 Poggyász 3 13.00 Az álomotthon 3 13.40 Csapdába csalva 3 14.15 Gagyi mami 2. 3 16.20 Columbo 3 18.00 Tények 18.55 Tények plusz 3 20.00 Csábítunk és védünk 3 22.00 Starsky és Hutch 5 0.15 Préda 6

SUPER TV2

5.30 Állati szövetség 3 7.20 Veled is megtörténhet! 3 8.25 Kutyasuli 3 8.55 Értékteremtők 3 9.25 Konstruktíva 3 9.55 Trendmánia 3 10.25 Több mint testőr 3 10.55 Super Car 3 11.25 Családi titkok 3 12.30 Magánnyomozók 3 13.35 Addams Family – A galád család 3 15.45 Bérgyilkos a szomszédom 3 17.50 Reszkessetek, betörők! 3. 3 20.00 Mamma mia! 3 22.20 Hegylakó 5 0.55 Egy nemzet születése 5

KARC FM

6.00 Az igazság órája 7.00 Álláspont 8.00 Alaphang 9.00 Farkasverem 10.00 Összhang 11.00 A la carte 12.00 Keresztény értékek 13.00 A sors szimfóniája 14.00 Civil Kör 15.00 Magyar könnyűzenei félóra 15.30 Paláver 17.00 Folkarc 19.00 Álláspont 20.00 Alaphang 21.00 Farkasverem 22.00 Keresztény értékek 23.00 A sors szimfóniája 0.00 Zenemix

HÍR TV

7.00 Híradó 7.30 Zöldövezet 8.00 Vezércikk – Olvasunk a sorok között 9.00 Globál 10.00 Televíziós vásárlási műsorablak 11.00 Vetítő 3 12.00 Híradó 12.30 Európai híradó 13.00 Kölyök 3 15.00 Híradó 15.30 Paláver 17.00 Híradó 17.30 Párbaj – A hét csörtéje 18.30 Híradó 19.10 Sajtóklub 20.10 Célpont 21.10 Bayer-show 22.15 Híradó 23.10 Vetítő 0.00 Troll – A keménymag szájkosár nélkül

M1

7.00 Híradó 7.30 Hírek 7.33 Ma reggel 8.00 Híradó 8.20 Ma reggel 8.30 Hírek 8.33 Ma reggel 9.00 Híradó 9.22 Ma délelőtt 9.30 Hírek 9.33 Ma délelőtt 9.40 Agenda 10.00 Híradó 10.22 Ma délelőtt 10.30 Hírek 10.33 Summa 10.50 Ma délelőtt 11.00 Híradó 11.22 Ma délelőtt 11.30 Hírek 11.33 Család’22 11.50 Ma délelőtt 12.00 Déli harangszó 12.01 Híradó 12.35 Nemzeti sporthíradó 12.50 Ma délután 13.00 Híradó 13.22 Ma délután 13.30 Hírek 13.33 Ma délután 14.00 Híradó 14.22 Ma délután 14.30 Hírek 14.33 Család ’22 14.50 Ma délután 15.00 Híradó 15.22 Ma délután 15.30 Hírek 15.33 Kárpát-medence 15.50 Ma délután 16.00 Híradó 16.20 Ma délután 16.30 Hírek 16.33 Magyaror-

támogató tár munkatársainál, mivel a ház dolgozóinak közös nyelve a zene.

A végszó ugyanis nem prózában, hanem a zenében érkezik.

– Mindig érdekes kérdés, hogyan lehet a zenét súgni. A színházban a súgó előre mondja a szöveget, míg az operai súgónak ismernie kell a zenei környezetet is, és akkor kell súgnia, amikor azt a művész meg is hallja. A súgó kicsit vezényel is, és ezzel segít az énekesnek – avat be a súgói lét rejtelmeibe a tár vezetője. Az eredeti nyelven játszott operák és a külföldi sztárok gyakori fellépései az idegen nyelvek ismeretét is szükségessé teszik. A vezetőség éppen ezért ösztönzi és az elmúlt évben anyagilag is támogatta a munkavállalók nyelvtanulását.

– Régebben a német volt a közös pont, mostanában angolul és olaszul folynak az idegen nyelvű próbák – mondja Kováts Andrea.

Ha pedig minden apró részlet a helyére került, a játékmester egy ideig elengedi a darab kezét, a produkció készen áll az előadásra. A fegyelemért ekkor már a legelső másodperctől az utolsóig az ügyelő felel. De erről a cikksorozat negyedik részében olvashatnak.

VA S Á R N A P

szág Ma 16.50 Ma délután 17.00 Híradó 17.22 Ma délután 17.30 Hírek 17.33 Ma este 17.45 Agenda 18.00 Híradó 18.25 Nemzeti sporthíradó 18.45 Ma este 19.00 Hírek 19.03 Ma este 19.30 Híradó 20.35 Ma este 21.00 Híradó 21.22 V4-híradó 21.30 Világhíradó 22.00 Híradó 22.40 Ma éjjel 23.00 Híradó 23.15 Idegen nyelvű hírek 0.00 Himnusz

16.00 Hatoslottó-sorsolás 3 16.10 Hogy volt!? 17.00 Szerencseperc 3 17.10 A természet magyar fotósai 2 17.15 A természetfilmezés kulisszatitkai 3 17.25 Borbás Marcsi szakácskönyve 18.00 Híradó 18.25 Nemzeti sporthíradó 18.45 Apás vakáció 3 19.40 Királylány a feleségem 3 21.20 Madame 3 22.45 Kenó 3 23.00 A választás szabadsága 5 0.50 Zoo 3

M4 SPORT

RTL KLUB

6.20 Formula–2 Brit Nagydíj 7.30 Vizes vb. Vízilabda 9.00 Múlt és jelen 9.30 Forma–3 Brit Nagydíj 10.40 Strandkézilabda 11.00 Formula–2 Brit Nagydíj 12.15 13.00 Vizes vb. Vízilabda 14.25 Vollé! 15.00 Pilótaparádé, Brit Nagydíj 15.25 M4 Sport stúdió 16.00 Formula–1 Brit Nagydíj 18.00 M4 Sport stúdió 18.15 Vizes vb. Műugrás 19.15 Vízilabda 20.00 Vizes vb. Vízilabda 21.15 Vízilabda 22.00 Vizes vb. Záróünnepség 22.35 Ez történt a vizes vb-n 23.15 Formula–1 Brit Nagydíj 1.20 Tollaslabda

DUNA TV

6.00 Híradó 6.30 Nemzeti sporthíradó 6.40 Kenó 3 6.45 Nyár ’22 2 8.03 Neked szól! 8.05 Világ-vallás 8.20 Vallásturizmus: A találkozás kultúrája 2 8.22 De őszintén! 2 8.30 Isten kezében 2 8.55 Mindennapi 9.00 Lét-ige 9.25 Mindennapi 9.30 Találkozások 2 9.45 Jó embert keresünk! 9.55 Mindennapi 10.00 Katolikus krónika 10.25 Rome Reports 10.50 Mindennapi 10.55 Agapé 2 11.00 Református egyházi napok, Dunántúl Fesztivál 12.00 Déli harangszó 12.01 Híradó 12.35 Nemzeti sporthíradó 12.55 Jó ebédhez szól a nóta 13.25 Ízőrzők 2 13.55 A világörökség kincsei 3 14.15 Othello Gyulaházán 3 15.45 Édes anyanyelvünk

6.35 Kölyökklub 2 9.05 Teleshop 10.00 A Muzsika TV bemutatja 3 10.40 A dadus 3 11.25 Isten belájkolt 3 12.35 Godzilla 3 15.15 Vakító fény 3 18.00 RTL Híradó 19.00 A nép szolgája 3 20.05 Legendás állatok és megfigyelésük 3 22.55 Leszámolás Mexikóban 5 0.55 A katasztrófaművész 5

TV2

7.00 Magyar népmesék 3 7.40 Mesék Mátyás királyról 3 7.50 Hupikék törpikék 3 8.20 Fald fel! 3 8.55 Tűsarok 3 9.35 Több mint testőr 3 10.10 Kutyasuli 3 10.50 Super Car 3 11.25 Életmódi 3 12.05 Konstruktíva 3 12.40 Creed II 3 15.25 Isten megbocsát, én nem! 3 18.55 A Múmia – A Sárkánycsászár sírja 3 21.25 Holiday 3 0.25 Egy háború margójára 5

SUPER TV2

5.30 Majd elválik 3 7.45 Veled is megtörténhet! 3 8.50 Csapdába csalva 3 9.20 Nagyító 3 9.50 Tűsarok 3 10.20 Pog�gyász 3 10.50 Innovátor 3 11.20 Magánnyomozók 3 13.25 Az ördög Pradát visel 3 15.45 Mamma mia! 3 18.00 Mentőexpedíció 3 21.00 A szabadság ötven árnyalata 5 23.15 Legbelső félelem 5 2.00 Könnyű nőcske 5

SPORT 19

2022. július 2., szombat

Összességében elég jól játszott

A kétszeres olimpiai ezüstérmes Kovács Iván igazából azt sajnálja, hogy nem nyert egyéni vb-t Tizenkét év különbséggel (1992, 2004) szerzett olimpiai ezüstérmet párbajtőrcsapatban, kétszeres világ- és ötszörös Európa-bajnok; amiatt pedig elmondása szerint nincsenek álmatlan éjszakái, mert az olimpiai arany nem jött össze neki. Kovács Iván úgy fogta fel a sportot, hogy ez valahol mégiscsak játék – mindenesetre ebben a játékban azért ő sokat nyert.

V

Í

V

Á

A négyszeres olimpiai bajnokkal, aki már négy éve nincs közöttünk, tisztázták a helyzetet?

– Nem igazán. Amikor én lettem a női párbajtőrszakág vezetőedzője, megkértem Győzőt, hogy dolgozzunk együtt, hiszen három kerettagnak is ő volt az edzője. Erre ő nemet mondott, de azt is hozzátette, hogy nem miattam, hanem a magyar vívásban uralkodó légkör miatt nem kér a válogatott melletti munkából. Ezt talán vehetjük az ellentét egy sajátos lezárásának.

S

Fábik Tibor – Tavaly még a női párbajtőr-válogatott vezetőedzője volt. Az új olim­piai ciklusra nem pályázott, vagy nem kapott elég szavazatot?

– Nem adtam be pályázatot. Arra jutottam, hogy ebből a munkából most ennyi elég volt. 2012 novembere óta töltöttem be a posztot, és jelenleg csak a saját tanítványaimra koncentrálok. A BVSC-ben is sok feladatom van, fiúkkal, lányokkal is foglalkozom. A legkisebb nyolcéves, a legidősebb huszonkettő, s van két felnőttválogatott kerettagom. Emellett én vagyok az edzője Veres Amarillának is, aki tavaly a tokiói paralimpián megnyerte a párbajtőr egyénit.

– Annak idején önt egy iskolai toborzón szúrták ki. Most ön tart toborzót iskolákban?

– Ezt a klub intézi, szeptembertől most is jönnek majd a gyerekek, mi pedig ugyanúgy lábra állítjuk őket, ahogy velünk is tették. Annyiban azért változott a szakmai rész, hogy mi két-három évig csak az alapokat tanultuk, a lábmunkát, és a szúrópárnákat szurkáltuk. A mai rohanó világban ez már nem működne, a gyerekek elunnák magukat, másrészt ma már tízévesen bajnokságokon versenyeznek. Nekem tizenkét évesen volt az első versenyem.

– Gyerekként kedvet kapott a víváshoz a kosztümös filmekből, A három testőrből és a többiből?

– Igen, valahogy így történt, és abban az időben a televízióban sűrűn közvetítettek vívóversenyeket. Elég hamar eldöntöttem, hogy én is szeretnék vívni. Óriási szerencsém volt, hogy Udvarhelyi Gábor rám talált. Gyakorlatilag a kezdetektől, kilencéves koromtól a pályafutásom végéig ő volt az edzőm. Sokat köszönhetek neki a magánéletben is, mert az edzősködés mellett komoly pótapai szerepe is volt, a versenyzői pá-

Az egykori párbajtőrvívó büszke arra, hogy edzőként és szakvezetőként is sikereket ért el

lyafutásomat követően pedig mentorom, főnököm, kollégám lett.

– 1991-ben, huszonegy évesen egyéniben bronzérmes lett a budapesti vb-n, a bécsi Eb-t pedig megnyerte. Ezek voltak az első felnőttvilágversenyei?

– Nem, 1990-be már ott voltam a lyoni vb-n. Előző évben, utolsó éves juniorként pedig ezüstérmes lettem itthon a Tokaj Express-világkupán; s ha Kovács Tamás szövetségi kapitány kicsit bátrabb, akár már a szöuli olimpiá­ ra is kivihetett volna tizennyolc évesen.

Már akkor látták, hogy elég ügyes vagyok, a Tokaj Express főtáblájára nagyon fiatalon feljutottam.

– Ha a szöuli játékokra nem is mehetett, a következő ötön ott volt, és mindegyikhez köti különleges történet. Ha visszaforgathatná az idő kerekét, melyik olimpiát vívná újra?

– A 2000-est mindenképpen. Egyéniben a harminckettő között egy tussal kikaptam egy ausztráltól, az nagy hiba volt. Ott, Sydney-ben történt, hogy csonka csapatunk volt, a világranglistáról ketten szereztünk kvótát Fekete Attilával, de a tőrözőként kijutott Marsi Márkkal kiegészülve mégis lehetett csapatunk, dacára annak, hogy a csapatkvótát nem szereztük meg. Bejutottuk a nyolcba, ahol a franciák ellen a vé-

gén 31-36-os hátrányból fordítva 4342-re már én vezettem, és csak két másodperc volt hátra. De Éric Srecki megszúrt, majd a hirtelen halálban kikaptam. Hatalmas szenzáció lett volna, ha mi jutunk az elődöntőbe, és ott a ku­ baiak ellen egész jó esélyünk lett volna.

– Az olimpiákról két ezüstje van, az első 1992-ből. Barcelonában a döntőben a németektől kaptak ki 8-4-re, akiket a selejtezőben 9-5-re legyőztek.

Az elődöntőben simán, 9-3-ra megverték a címvédő franciákat. A Hegedűs, Kolczonay, Kovács, Kulcsár, Totola ötös fogat a két „öreggel” és a három fiatallal örült az ezüstnek, amire senki sem számított, vagy az elszalasztott nagy lehetőségnek tekintette?

– A döntőre a németek változtattak a felállásukon, túljártak az eszünkön, de pár nappal később már tiszta szívből örültünk annak, hogy másodikok lettünk. Ez valóban sokakat meglepett, mi azonban úgy mentünk ki Barcelonába, hogy hittünk az éremszerzésben.

– Négy év múlva Atlantában a négy között bokaszalag-szakadást szenvedett, így állt fel a bronzmeccs­re Imre Géza ellen, s veszített. Utána ilyen állapotban hősiesen vívott a hatodik helyen végzett csapatban, és nem is rosszul.

Fotó: Mirkó István

– A bronzmeccsre ki kellett állnom, elvégre hol haljon meg az ember, ha nem egy olimpián, éremért küzdve? Ami a csapatot illeti, az oroszok ellen is féllábon vívtam, de így is tartottak tőlem, mert akkor én vezettem a világranglistát.

– A 2004-es, athéni olimpián a Boczkó, Imre, Kovács, Kulcsár négyes a franciák mögött lett ezüstérmes. A döntőben utolsó kör előtt csak egytusos hátrányban voltak, de a vége 43-32-es vereség lett. Az eredményhirdetésnél szembetűnő volt nálunk a nagy szomorúság.

– Azzal azért tisztában voltunk, hogy nagyon erős francia csapattól kaptunk ki. Szabó Bence szövetségi kapitány a döntőre Kulcsár Krisztiánt tette be befejezőembernek, ezt nem igazán beszéltük át, és nem is jött be a húzás. Persze semmi garancia nincs arra, hogy ha én maradok az utolsó asszóra, akkor nyerünk.

– Az utolsó olimpiája, a pekingi, ahol a csapatunk ugyanebben az összeállításban ötödik lett, igencsak vissz­hangos lett. Kulcsár Győző szakági szövetségi kapitány kiégett társaságról beszélt, ön pedig nyílt levélben tényekkel cáfolt, s felszínre jöttek olyan dolgok, amelyek azt mutatták, hogy nem volt optimális a felkészülés.

– Milyen volt a szakvezetői székben?

– A 2016-os olimpiára ki kellett volna jutnia a női csapatunknak. Akkor gyakran éreztem azt, hogy amit nappal felépítettem, az éjjel összeomlott, sok sérülés, betegség hátráltatott bennünket, és a kvalifikáció végén elbuktunk. Szász Emese azonban megszerezte az egyéni kvótát, majd Rióban aranyérmes lett, és ehhez én is hozzátettem a magam részét. Amibe belekezdtem vezetőként vagy edzőként, ott mindig fel tudtam mutatni eredményt. Amikor a paralimpiai válogatott szövetségi kapitánya voltam, Londonban három ezüstöt és két bronzot szereztünk. Edzőként Veres Amarilla személyében már van egyéni paralimpiai bajnok tanítványom. Amikor az öttusázó Marosi Ádám Londonban olimpiai bronzérmes lett, majd Eb-t nyert, én voltam a vívóedzője, egy kanadai vívólány tanítványom, Sherraine Schalm pedig vb-ezüstig jutott.

– Versenyzőként a két olimpiai ezüst mellett többek között két csapatvilágbajnoki aranyat és öt Eb-címet, kettőt egyéniben is összehozott.

Milyen az összmérleg?

– Egy valamit hiányolok, nem konkrétan az érmet, hanem szakmailag, hogy nem lettem egyéni világbajnok. Úgy gondolom, voltam annyira jó vívó, hogy egy egyéni vb-aranyat kellett volna nyernem, de csak két bronzot szereztem.

– Bevallom, azt hittem, azt mondja, hogy az egyik olimpiai ezüstje lehetne arany is…

– Nincsenek álmatlan éjszakáim emiatt. Ha mindenki azon rágná magát, aki nem nyert olimpiát, hogy m ­ iért nem, akkor nagyon sok lelki sérült ember lenne közöttünk. Én úgy fogtam fel a sportot, hogy ez valahol mégiscsak játék. Ha valaki tud játszani, akkor sokat nyer. A világversenyekről ös�szeszedett tizenhét érmem viszonylag sok. Szóval, összességében talán elég jól játszottam.

Ragadós lett Udvardy Panna példája

Gálfi Dalma és partnere is meccslabdáról kapott ki · Elbúcsúzott az utolsó magyar Wimbledonban T

E

N

I

S

Z

Szilágyi László A magyar nőknek nincs szerencséje az időjárás miatt szanaszét szabdalt wimbledoni mérkőzésekkel. Udvardy Panna szerdán kezdte és csütörtökön fejezte be az Elise Mertens elleni találkozóját a női egyes második fordulójában. A magyar játékos két meccslabdáról kapott ki, nagyon közel volt ahhoz, hogy tizennégy évvel Szávay Ágnes sikeres szereplése után ismét legyen harmadik fordulóba jutott női teniszezőnk Wimbledonban. Gálfi Dalma (képünkön) és párospartnere, az ukrán Dajana Jasztremszka is úgy járt, mint Udvardy Panna. A magyar, ukrán kettős csütörtökön kezdett a svájci, ausztrál Belinda Bencic, Storm San-

ders duó ellen, és szetthátránnyal fordult rá a folytatásra. Tegnap előbb kiegyenlítette a játszmaarányt, majd a rövidítésbe torkolló harmadik játszmában három mérkőzéslabdához jutott, de egyiket sem tudta kihasználni. Az ellenfélnek sem ment könnyen a meccs lezárása, Bencicék a hatodik meccslabdát kihasználva jutottak tovább. Gálfi(ék) búcsújával a legutolsó még versenyben levő magyar is távozott Wimbledonból.Tegnap a címvédő, a szerb Novak Djokovics biztosította a helyét a negyedik fordulóban, kiosztott egy 6:0-s szettet honfitársának, Miomir Kecsmanovicsnak.

A hússzoros Grand Slam-bajnok ellenfele a következő körben a holland Tim van Rijthoven lesz, aki 2000 óta a hetedik teniszező, aki legelső GSfőtáblás szereplése alkalmával elérte a

Fotó: MTI/EPA/Andy Rain

negyedik fordulót. A Djokovics elleni mérkőzése sok mindenre választ adhat. Nincs már versenyben Fucsovics Márton legyőzője, a kazah Alekszandr Bublik négy szettben maradt alul az amerikai Frances Tiafoéval szemben.

Sima három szettben jutott tovább az ötödik helyen kiemelt Carlos Alcaraz: a spanyol tinédzser látványos menetelését a német Oscar Otte bánta. Jannik Sinner három játszmában lépett túl az előző fordulóban a korábbi világelsőt, Andy Murray-t kiejtő John Isneren.

A nőknél a második helyen kiemelt tunéziai Onsz Dzsabur szenzációsan játszott a francia Diane Parry ellen; 5:0 után kicsit belealudt a meccsbe, de így is nagyon magabiztosan győzött.

Kiesett a korábbi világelső, Angelique Kerber, a 2018-as bajnok az Udvardy

Pannát elbúcsúztató Elisme Mertenstől kapott ki.

Wimbledoni teniszbajnokság, férfi egyes, harmadik forduló, érdekesebb eredmények: Djokovics (szerb, 1.)–Kecmanovics (szerb, 25.) 6:0, 6:3, 6:4, Van Rijthoven (holland)–Baszilasvili (grúz, 22.) 6:4, 6:3, 6:4, Tiafoe (amerikai, 23.)–Bublik (kazah) 3:6, 7:6, 7:6, 6:4, Sinner (olasz, 10.)–Isner (amerikai, 20.) 6:4, 7:6, 6:3, Alcaraz (spanyol, 5.)–Otte (német) 6:3, 6:1, 6:2.

Nők: Dzsabur (tunéziai, 3.)–Parry (francia) 6:2, 6:3, Maria (német)–Szakkari (görög, 5.) 6:3, 7:5, Ostapenko (lett, 12.)–Begu (román) 3:6, 6:1, 6:1, Mertens (belga, 24.)–Kerber (német, 15.) 6:4, 7:5.

Női páros, 1. forduló: Bencic, Sanders (svájci, ausztrál)–Gálfi, Jasztremszka (magyar, ukrán) 6:2, 6:7 (7-9), 7:6 (18-16).

2022. július 2., szombat

Teher nélkül, meglepetésre készülve Ünnepnapra virradt: ma vb-döntőt játszik a női pólóválogatott az Egyesült Államok ellen Magyarország–Egyesült Államok.

A vízilabda az egyetlen csapatsport, ahol ez csúcsrangadó. Ott is inkább csak a nőknél – bár Kemény Dénes együttese harmadik olimpiai aranyérmét éppen a tengerentúliak elleni fináléban szerezte meg Pekingben. Az USA az elmúlt két évtizedben a női póló legeredményesebb csapata, lassan egy évtizede pedig egyenesen egyeduralkodó, megnyerte a legutóbbi három-három ­olimpiát és világbajnokságot. Most vagy soha – ezúttal tényleg ez a helyzet a szombat esti döntőn.

V

Í

Z

I

L

A

B

D

A

Munkatársunktól Az Egyesült Államok az elmúlt évtizedben egyeduralkodóvá vált a női vízilabdában. 2003-ban világbajnoki címet ünnepelhettek, amit további öt dia­ dal követett. Az USA nyerte a legutóbbi három olimpiát és vb-t, illetve a legutóbbi kilenc vb-n hatszor is győzött.

Apró megingások persze ezen imponáló sorozat közepette is előfordultak. A tokiói olimpia csoportkörében például a mieink általános meglepetésre 10-9re legyőzték a címvédőt. 2012 óta ez az egyetlen mérkőzés, amelyet Adam Krikorian csapata az olimpián elvesztett, egyben ez volt a tengerentúliak egyetlen tavalyi veresége.

Idén két meccset buktak el eddig, márciusban Kanadától és Ausztráliától is kikaptak a világligában, de ez mit sem jelent. A magyarországi vizes vbre hat új játékossal, mégis pazar formában érkeztek. Három győzelemmel, 58-12-es gólkülönbséggel végeztek a B csoport élén, majd a negyeddöntőben a spanyolok (13-8) és a legjobb négy kö-

Centenáriumi Magyar Derby A hétvégén lesz a 100. Magyar Derby a Kincsem Parkban. A centenáriumi futamot július 3-án, azaz holnap 19 órakor rendezik. Az esemény több mint lovas verseny: kulturális program, amelyen sztárvendégként fellép Tóth Gabi. (MN)

Sainz a nap legjobbja

Valtteri Bottas (Alfa Romeo) nyerte meg a Formula–1-es Brit Nagydíj tegnapi első szabadedzését Lewis Hamilton (Mercedes) és Carlos Sainz (Ferrari) előtt. A másodikon Sainz volt a leggyorsabb, megelőzve Hamiltont és Lando Norrist (McLaren). A program ma a 3. tréninggel folytatódik 13 órakor, az időmérő 16 órakor, a futam holnap 16 órakor lesz. (MN)

Búcsú a fehér trikótól

A belga Yves Lampaert (Quick-Step Alpha Vinyl) nyerte meg a Tour de France francia kerékpáros körverseny tegnapi első szakaszát, a koppenhágai egyéni időfutamot. A női Giro d’Italia országúti kerékpáros-körverseny második szakaszán tegnap Eli­ sa Balsamo (Trek-Segafredo) diadalmaskodott. Vas Kata Blanka (SD Worx) a 90. lett, összetettben a 27. helyen áll, a legjobb fiatalt megillető fehér trikó így már nem az övé. (MN)

A hölgyek a szakág harmadik világbajnoki aranyáért ugranak medencébe

zött az olaszok (14-6) sem tudták megnehezíteni a dolgukat. Emlékeztetőül: utóbbi a magyar válogatottat a csoportkörben 10-9-re verte.

A mieink is meggyőző teljesítmén�nyel, de jóval rögösebb úton jutottak el a ma 20 órakor, a Hajós Alfréd-uszodában megrendezendő fináléba (tv: M4 Sport). A negyeddöntőben az ausztráloknál (7-6), illetve a csütörtöki, meglehetősen fordulatos elődöntőben a hollandoknál is (13-12) csak egy góllal bizonyultak jobbnak, és a lányokból sokat kivett a két mérkőzés. Bíró Attila tegnap úgy fogalmazott, boldog, de rendkívül fáradt játékosokat látott a csapat délelőtti edzésén. A szövetségi kapitány is tisztában van vele, hogy a verhetetlennek tűnő Egyesült Államok együt-

tesének áll a zászló a döntőben, ennek ellenére tanítványaival nem dobják be előre a törülközőt.

– Természetesen a szombati mérkőzésbe is nagyon sok erőt teszünk bele, még ha az elmúlt évek eredményeit tekintve – a legutóbbi három vb-t és olimpiát is megnyerték – esélytelenebbek is számítunk az amerikaiak ellen. Csak nekünk sikerült őket egyszer megverni, bízom benne, hogy most is meg tudjuk őket szorítani, és akkor lesz sanszunk – vélekedett Bíró. – Nagyon kevés gyenge pontjuk van. Abban kell bíznunk, hogy többet fognak hibázni, mint ami általában jellemző rájuk. Ők is emberek, fáradnak, és aki fáradt, az egyre többet hibázik. Remélem, hogy nem mi leszünk azok, akik többet hibáznak.

Fotó: Nemzeti Sport/Török Attila

Rybanská Natasa szerint az, hogy a tokiói olimpián sikerült legyűrni az amerikaiakat, inkább hátrányt, mint előnyt jelent a mai vb-döntő előtt: – Az USA kiemelkedik a mezőnyből. Az, hogy az olimpián egyszer legyőztük őket, nem jelenti, hogy most könnyebb dolgunk lesz, sőt, fel vannak rá készülve, hogy ha valaki megverheti őket, azok mi vagyunk. Más meccsre számítok, mint az olimpián, már csak azért is, mert döntőről van szó.

Keszthelyi Rita számára nagy nap a mai, hiszen már 2008 óta viseli magán a nemzeti csapat dresszét, de először fordul elő, hogy vb-döntőn szerepelhet. Emiatt és az esélyeket látva a csapatkapitány elsősorban élvezni szeretné az estét.

– Azt hiszem, teher nélkül fogunk játszani, hiszen ez ünnepnap lesz nekünk. Ritkán vagyunk döntőben, nekem tizennégy év alatt nem sikerült világbajnoki döntőt játszanom, pedig a társaimmal mindig mindent megtettünk érte. Szombaton megpróbálunk majd tapadni rájuk, mint az olimpián, hogy érezzék a nyomást, aztán meglátjuk, ez mire lesz elég. Ha a védekezésünk javul, és a mozgásunkba képesek leszünk frissességet vinni, akkor lehet esélyünk ellenük. Kedvezhet nekünk, hogy a vb előtt egy hétig gyakoroltunk velük. Én ezt a mai meccset szeretném élvezni, hiszen nem adatik meg minden nap, hogy döntőt játszhassunk hazai közönség előtt. Mindent meg fogunk tenni a sikerért, rajtunk nem fog múlni a győzelem – ígérte az UVSE klasszisa.

Nem csak a tavalyi olimpiai csoportmeccsből meríthetünk erőt a mai összecsapás előtt. 2005-ben éppen az amerikaiak elleni, hosszabbításban, 107-re megnyert döntővel lettünk világbajnokok, a 2012-es londoni olimpián pedig csupán egy góllal, 14-13-ra kaptunk ki tőlük a csoportkörben. A köztes időszakban ugyan becsúsztak nagy különbségű vereségek is, de a sportban tényleg minden megtörténhet. Akár egy újabb magyar vb-arany megszerzésének is tanúi lehetünk – 1994 és 2005 után a harmadiknak.

Pénteki eredmények. Műugrás, vegyes szinkron torony: 1. Tuan Jü, Zsen Csien (Kína). A női műugrók háromméteres selejtezőjében tegnap egyik magyar induló sem jutott tovább, Mosena Estilla a 21., Veisz Emma a 37. helyen zárt a 38 fős kvalifikációban. Férfivízilabda, elődöntők: Olaszország–Görögország 11-10, Spanyolország–Horvátország 10-5. A Magyarország–Egyesült Államok férfi helyosztó mérkőzés tegnap lapzártánk után ért véget.

Sikerült kiszenvedni a továbbjutást

A magyar válogatott a szívének köszönheti a vb-selejtező harmadik körét K O S Á R L A B D A Pajor-Gyulai László Négyezer néző fogadta és üdvözölte a melegíteni érkező magyar válogatottat.

A fővárosi Tüskecsarnok bevált helyszíne férficsapatunknak, eddig mindig telt ház előtt játszhatott, és most különösen szüksége volt a szurkolók támogatására, hiszen sorsdöntő világbajnoki selejtezőn fogadta Portugáliát. A képlet roppant egyszerű volt: a győzelem már biztosan jelenthette a továbbjutást a harmadik, utolsó körbe, mert harmadiknál rosszabb már nem lehet a válogatott. A vereség sem ígérkezett végzetesnek, de az a második hely reményének az elvesztésével és az utolsó, hétfői fordulóra sok izgulnivalóval járhatott.

A legnagyobb sztár, Hanga Ádám kisebb sérülés miatt most nem erőltette a játékot, a kispadon ülve a jelenlétével próbálta meg segíteni a társakat.

Ivkovics Sztojan szövetségi kapitány a Váradi, Vojvoda, Keller, Allen, Benke ötössel kezdett, amely Váradi triplájával szerezte meg a vezetést, amit az el-

Somogyi Ádámék (középen) megküzdöttek a győzelemért

lenfél azonnal ki is egyenlített. Érdekesség, hogy három és fél perc elteltével már csak Vojvoda maradt meg hírmondónak a kezdőcsapatból. A cserék is hozzátettek a játékhoz, de néhány kimaradt ziccer miatt nem sikerült komolyabb előnyt kialakítani. Az ellenfél hárompontos kísérletei ekkor rendre célt

Fotó: Mirkó István

tévesztettek, és ez akadályozta meg a felzárkózásukat. Az utolsó két perc jól sikerült magyar szempontból, és a csapat 21-13-mal zárta az első negyedet.

A második hullámzóra sikerült, szép perceket ínséges időszakok követtek, és bár sikerült 13 ponttal is elhúzni, a szívós és triplákban bízó portugálokat nem

tudta lerázni magáról a válogatott. A második félidő 40-31-es vezetéssel kezdődött, majd 53-52-re végződött, azaz a harmadik negyed nagyon rosszul sikerült. Felerősödött a szurkolás, a közönség is próbált segíteni, és Somogyi Ádámnak, valamint Rosco Allennek köszönhetően ismét hat-hét pont magyar előnnyel teltek a percek. A védekezéssel nem volt gond, a pontszerzés azonban alig-alig ment. Két fáradt csapat fordult rá a hajrára, és a kimaradt büntetőink miatt az utolsó perc roppant izgalmasan alakult, hat másodperccel a vége előtt a portugálok ziccert hibáztak, Vojvoda pedig bedobott két büntetőt. Az ellenfél egy triplával egyenlíthetett volna, de csak dupla jött ös�sze: 69-68-ra nyert a magyar válogatott, és így biztosan ott lesz a világbajnoki selejtezők harmadik körében. Hétfőn Franciaországban zárul a második kör, de ez a lényeget tekintve már nem számít, sem jobbak, sem rosszabbak nem lehetünk a harmadik helynél.

Vb-selejtező, második kör, 5. forduló, E csoport: Magyarország–Portugália 69-68 (21-13, 19-18, 13-21, 16-16).

Szombat 2022. július 2. www.magyarnemzet.hu

Légi felvétel rizsföldi munkálatokról a kelet-kínai Haiannál. Elszivárgó beruházók, szétzilált láncolatok

PÓSA TIBOR

V

olt már ilyen a világtörténelemben.

Az „első globalizációnak” 1914 nyarán Szarajevóban Gavrilo Princip pisztolylövései vetettek véget. A lövések nemcsak Ferenc Ferdinánd osztrák–magyar trónörököst ölték meg, hanem véget vetettek a belle époque-nak, a szép kornak is, amely 1871-től az első világháború kirobbanásáig tartott. Persze ebben a korszakban is voltak háborúk, de az államok közti kereskedelem olyan korábban sohasem tapasztalt szintet ért el, amikor az országok vezetői ugyancsak megfontolták azt, hogy kockára tegyék-e ezt a viszonylagos jólétet. A háború számtalan veszélyt rejt, de még az utána létrejövő béke is bizonytalanságot teremthet az egész társadalom számára. „A kereskedelem természetes velejárója a béke” – állapította meg Montesquieu, a XVIII. századi francia filozófus, aki így folytatta: „Két náció egy asztalnál tárgyal kölcsönös szükségleteiről: az egyiknek az az érdeke, hogy vegyen, míg a másiknak az, hogy eladjon”. És persze ez fordítva is működik. A világ alakítói Szarajevóig úgy ítélték meg, hogy nem éri meg felborítani ezt a kereskedelmi modellt.

Egyik napról a másikra ez hullott darabokra 1914-ben, vagy fél évszázadig az országok protekcionista spirálba zuhantak. Az ipari forradalmat követően több mint egy évszázadig a legfejlettebb nemzetek az aranyat tartották a legfőbb értékmékmérőnek. A második világháború vége felé közeledve, 1944-ben a Bretton Woodsban rendezett tanácskozáson a nyugati győztesek az új világhatalomként felemelkedő Egyesült Államok valutáját, a dollárt tették a helyére.

GLOBALIZÁCIÓ – „Viszontlátásra, Kína!

Légy újból üdvözölve, Európa!”

Világfaluvég

Az Oroszországgal szemben az ukrán háború miatt bevezetett nemzetközi kereskedelmi szankciók azt is jelentik, hogy végéhez közeledik egy korszak, a globalizáció kora, amely vagy harminc évig a szabadkereskedelem sikerétől volt hangos. Túl gyorsan sújtották válságok a világkereskedelmet, az egyik csapás után nem volt ideje feltápászkodnia, rögtön kapta a következő mélyütést. Nem azonnal jön a vége felirat, de hosszú távon minden állam egyre inkább befelé fordul.

Egyes szakértők a liberális uralmat a világkereskedelemben 1989-től számolják, amikor leomlott a berlini fal. Azért pontosabb az a dátum, amikor a szembenálló felek közül az egyik bedobta a törülközőt: a két nagy tömb, Washington és Moszkva közti hidegháború lezárása 1991-ben történt a Szovjetunió széthullásával. Az 1995ben megalakult Kereskedelmi Világszervezet, a WTO ennek a folyamatnak a megkoronázása, pajzsra emelték a liberális elveket, amelyek a kereskedelmet ezentúl uralják. A szabadkereskedelemnek is vannak szabályai, azért azokat rögzítették a WTO-megállapodásban. Elődjének tekinthető a GATT-egyezmény, amely a második világháború után azért jött létre, hogy a nagy-

hatalmak közt felmerülő vitákat a vámügyek terén elsimítsa.

Oroszországot 2012-ben vették fel a WTO szervezetébe, akkor kissé lenézték a gazdasági válságból épphogy csak kikeveredett, az elvesztett területek sokkját, az elavult szovjet ipart öröklő, a rablóprivatizáción alig túleső Moszkvát. Ám nyersanyagokkal teli volt a padlás, azokra meg nagy az igény a világban. Az orosz gazdaság súlya alig jelentősebb egy európai középhataloménál. „Jót fog tenni neki a szabadkereskedelem: gazdaságilag összeszedi magát, új befektetők érkeznek, és a csatlakozás önmagában is biztosítja, hogy nem táplál ellenséges érzelmeket a Nyugat iránt” – ez volt a kereskedel-

Fotó: Europress/AFP

met mindenek fölé helyezők véleménye. A Krím orosz elfoglalásával aztán hamarosan csalódniuk kellett a reménykeltő várakozásokban. Oroszországnak vannak rendezetlen számlái, és ezek fontosabbak neki, mint a szabadkereskedelem. Ám a 2014-es nyugati szankciók csak ejnye-bejnyének számítottak, különösebb hatásuk nem volt az orosz gazdaságra.

Kína 2001-ben csatlakozott, vagyis felvették a világkereskedelmi egyezménybe. Mivel az 1980-as éveket követő húsz évben áramlottak Kínába a különböző nyugati vállalatok, így azokat se akarták kihagyni a jóból. A pekingi kommunista vezetés meg szélesre tárta az ország kapuit a nyugatiak előtt, akik egymást letaposva érkeztek meg a Távol-Keletre. A liberális elemzők szerint nem is Oroszország csatlakozása, hanem Peking WTO-felvétele volt a súlyos hiba. De ki tudna vágyainak, a mesés profitnak ellenállni – ma már ezzel védekeznek az akkori rövidlátók. Jó példa erre Bill Clinton volt amerikai elnök esete, aki a felvétel táján teljes mellszélességgel támogatta Kína belépését a WTO-ba. Aztán kicsit később, amikor már nem volt az Egyesült Államok államfője, a következőt jelentette ki: „Ennek a csatlakozásnak komoly hatása lesz az emberi jogok tiszteletben tartására és a politikai szabadságra nézve.” Miért nem korábban figyelmeztette erre a világot? Ezeket a veszélyeket akkor mellékesnek ítélték, pedig Kína sohasem tagadta, hogy kapitalista eszközökkel kívánja megteremteni a kommunista párt által uralt hatalmas ország jólétét.

Az Economist brit hetilap közelmúltbeli cik­ kében arra keresi a választ, miért kellett a nyugati üzleti világnak a profithajhászásban ezekkel az autokratikus rendszerekkel szövetkeznie.

Folytatás a 2. oldalon

2 LUGAS

2022. július 2., szombat

Mao Ce-tung kommunista vezető szobrai egy kínai gyárban. Kényes együttműködési területek

Fotó: Europress/AFP

GLOBALIZÁCIÓ – „Viszontlátásra, Kína! Légy újból üdvözölve, Európa!”

Világfaluvég Folytatás az 1. oldalról A liberális nézetek egyik szócsöve szerint figyelembe kellett volna venni, hogy ez a fajta együttműködés mennyit árt hosszú távon a saját biztonságpolitikájuknak. Ha ez az elkötelezettség nem jött volna létre, akkor az biztos, hogy a kifarolásuk bizonyos kényes együttműködési területekről ma simábban zajlana, és nem okozna a cégeknek ekkora veszteségeket. Mint a brit hetilap megjegyezte, az autokráciáknak tartott államokban termelődik meg a világ jövedelmének harmada, csupán Kínában a 14 százaléka. A demokráciákból érkező multinacionális befektések szintén harmada ezekben az országokban valósul meg. Ha ez így megy tovább, akkor az egész gazdasági-kereskedelmi modellt be fogják áldozni. De miért is? Mert Oroszország – eléggé el nem ítélhető módon – február végén megtámadta Ukrajnát. Se szeri, se száma azoknak a nyugati cégeknek, amelyek kivonulnak az orosz piacról. De a végleges távozást csak kevesen merték megkockáztatni: a háborús helyzetre, a szállítás és a kereskedelem ellehetetlenülésére hivatkozva „csupán szüneteltetik tevékenységüket”. A nyugati világban Moszkvával szemben sorozatban hozzák a gazdasági szankciókat, amelyek egyértelműen a szabadkereskedelem, a globalizáció végére utalnak. Ám egyszerűen nem tudják a Kremlt kizárni a világkereskedelmi szervezetből, amelynek jelenleg 164 tagja van, ugyanis erre a lehetőségre nem gondoltak az alapítók, a szervezet működési elveiben nem szerepel a kizárás menete. Úgy gondolták, hogy aki ide belép, mintha a mennybe jutna be, amíg világ a világ, nem akar e mannáról lemondani.

De hát mit kezdjenek a rossz fiúval?

Tagadhatatlan tény, hogy vannak jó oldalai is a globalizációnak. Az elmúlt harminc év alatt világszerte úgy egymilliárd embert emelt ki a nyomorból. Természetesen azok a vállalatok is megtalálták számításaikat, amelyek az olcsóbb munkaerő miatt az eddig fejletlenebb régiókba helyezték át termelésüket. De nemcsak a szegényebb rétegeknek adatott meg a kiemelkedés lehetősége, hanem a középosztály számára is, hiszen ők is megkapaszkodtak. Egyúttal a demokrácia hírnevét is erősítették, az emberek fogékonyabbak lettek erre a politikai berendezkedés-

re. A nyugati cégek befektetései a feltörekvő országokba új munkamorált jelentettek. Kellő képzés után ők is tudnak minőséget gyártani, pláne ilyen mindentudó gépsorokkal, ezt nem egy ázsiai állam bizonyította. De jót tett ez a kölcsönös kapcsolatok kedvező kialakulásának, az országok technológiai felzárkózásának is. A globalizáció negatív hatásairól most nem beszélünk, az otthon tízezerszámra elbocsátott alkalmazottakról, az eddig jól fizető állások megszüntetéséről, az adott térségre jellemző iparágak elköltöztetéséről. Ez is a világfalu számlájára írható.

A jelenlegi helyzet az sugallja, hogy szép lassan megszűnik a globalizáció mint kereskedelmi modell. Az utóbbi években három nagy csapás már kikezdte a felépített mű alapjait. Az első

SÉRTŐDÖTTSÉG

ezek közül Donald Trump Kína ellen meghirdetett kereskedelmi háborúja. A protekcionista politikát a Biden-kormányzat is folytatja, ami ellentmond a szabadkereskedelem elveinek. Aztán itt van a még véget sem ért koronavírus-járvány, amely szétzilálta a különböző termelési, kereskedelmi láncokat. Ezeknek zömét mind a mai napig nem sikerült újból helyreállítaniuk. És az orosz–ukrán háború, amelynek következményeit csak a jövőben fogjuk megérezni: először is az energia-, majd a gabona-világválságban, de a gépkocsigyártásból már most hiányzik a kieső acéltermelés, valamint a nikkel, amely az elektromos járművek akkumulátorához szükséges.

A szakértők rámutatnak arra, hogy a külföldi beruházások mennyisége még Kínában is csök-

A korábban virágzó gazdasági és politikai kapcsolatokkal szemben, amikor szinte egyetlen szemrehányás sem hangzott el a másikról, mintha homokszemcsék kerültek volna Amerika és a közel-keleti olajmonarchiák viszonyának gépezetébe. Ennek egyértelmű jelei most ütköztek elő az ukrán háború megítélésekor. Washington – és európai szövetségesei – ugyancsak zokon vették, hogy a térségben elmaradtak a nyugati szankciók lelkes támogatásának hangjai. Sőt kiütközött az ellentétes álláspont. SzaúdArábiában és az Egyesült Arab Emírségekben teljes közönnyel fogadták azokat a szankciókat, amelyeket a Nyugat hozott meg Oroszország ellen. Bizony meglepődtek Washingtonban és Brüsszelben, hogy a régi megbízható szövetségesek miért nem csatlakoznak lelkesen a nyugati lépésekhez. Például az Emírségek képviselője az ENSZ Biztonsági Tanácsban, ahol nem állandó tagként vesz részt, tartózkodott Moszkva elítélésekor.

Eddig a két olajhatalomról a világ azt hihette, hogy Amerika kesztyűbábjai, ám ma már saját megítélésüket hangoztatják. A tavasz folyamán semmibe vették Joe Biden amerikai elnök kérését az olajtermelés növelésére, hogy ezzel törjék le az árakat. A szaúdi trónörökössel, Mohamed bin Szalmánnal, MBS-szel azután romlottak meg az amerikai kapcsolatok, amikor Dzsamál Hasogdzsi újságírót a törökországi szaúdi nagykövetségen meggyilkolták.

A trónörökös ezt követően lett pária a nemzetközi politikai életben. Viszont neki is vannak fenntartásai Amerikával szemben: például miért nem segítette jobban jemeni háborúját. Biden igen későn kereste megválasztása után MBS-t. Ellenben ő sem rohant gyorsan felvenni a telefont, amikor az amerikai elnök az olajkitermelés növelését kérte. Biden ezt követően Rijádba küldte Boris Johnson brit kormányfőt, hogy járjon el a kérés keresztülvitele érdekében. Johnsont fagyos légkörben fogadták a szaúdi fővárosban.

A The New York Times megállapítása szerint a két ország és Egyiptom számára előnyt élveznek az orosz kapcsolatok. Moszkvának jelentős befolyása van a Közel-Keleten. Ma már a három állam a haditechnológiai együttműködésben is előnyben részesíti Oroszországot.

Kínával is fejlődik a kapcsolatuk: Szaúd-Arábia a közelmúltban engedélyezte, hogy Peking az olajért jüanban fizessen. Kína hozzájárul a szaúdi ballisztikus rakéta fejlesztéséhez, valamint jelentős megbízást kapott a Neom nevű futurisztikus város építésében. Amerika meg elképedve azt kénytelen tudomásul venni, hogy őt is lehet helyettesíteni.

ken. A megszokott évi 450 milliárd dolláról az utóbbi években 150 milliárdra esett vissza, azaz a harmadát sem érte el. Bezár a világfalu? Még nem, de efelé haladunk. Oroszország esetében az európai kereskedelmi kapcsolatokban ez biztos. A világon összesen vagy ötven állam osztozik az oroszellenes szanciókban, ők leeresztik a sorompót az orosz áruk előtt. A Kremlt ez különösebben nem érdekli: Moszkva Ázsia felé fordul, ahol kétoldalú megállapodások révén szinte biztosan talál majd piacot az energiahordozói számára. Európában meg nagy keletje lesz a meleg télikabátoknak… „Viszontlátásra, Kína! Légy újból üdvözölve, Európa!” – ezzel a felütéssel kezdte cikkét a spanyol El Mundo napilap, amely a közelmúltban szintén ezzel a témával foglalkozott. Képzeljük el, mi történne ma a világban, ha Kína támadta volna meg Tajvant, és a Nyugat ugyanazzal az erkölcsi fölénnyel válaszolna, mint ahogy Oroszországgal tette! Katasztrófa. A több tízezer nyugati cégnek záros határidőn belül kellene elhagynia a hatalmas országot, ami sohasem látott káoszt idézne elő a világban. De könnyen megeshet, hogy ennek a kicsinyített változatával még találkozhatunk Oroszország esetében is.

Egy felmérés szerint, amelyet a Kínában tevékenykedő nyugati cégvezetők körében végeztek, már megfordult az irányítók fejében a hazatelepülés gondolata, erről nyolcvan százalék nyilatkozott így. Bizonyos részlegeik visszatelepítése Európába meg is indult. Egyrészt az automatizálás következtében már nem annyira fontos a munkabér, és ma már Kínában is egyre többet kell fizetni a munkaerőért. A vállalatok közt meg hódít a „jófejség”, a társadalom problémáira reagáló vezetés, a környezetvédelem hangoztatása, a törődés a fogyasztókkal, alkalmazottakkal, ehhez a helyzethez valahogy nem passzol a külföldi gyártás. Aztán ott vannak a kockázatok: a cégközponttól való távolság, ezt nem oldja meg az internetes kapcsolattartás, az áruszállítás ide-oda, és bármikor kipattanhat a mes�szi országban valamiféle nem várt bonyodalom.

Az európai kormányok is mindent megtesznek azért, különböző adókedvezményekkel, támogatásokkal, hogy a cégeiket hazacsábítsák. Szép lassan azok a cégvezetők, akik inkább a vállalatuk épségét, mint az azonnali és jelentős profitbevételt tartják többre, egyre inkább a hazatérésen törik a fejüket.

De ez nem történik meg egyik napról a másikra. Ha megszületik az ilyen jellegű döntés, az is hatalmas költségekkel jár, és lebonyolításához sok idő kell. A jelenleg zajló ukrán háború rengeteg tapasztalattal szolgál. Ezt meg kell emészteniük a világgazdaság szereplőinek, mert nagyon úgy látszik, hogy a világfalu végére értünk.

LUGAS 3

2022. július 2., szombat

POLGÁRHÁBORÚ – Megjelent magyarul a belvillongások történelmi kézikönyve

Kifüggesztett koponya

Bolondok napja JANCSÓ ORSOLYA

David Armitage

Fotó: Bach Máté

„Polgárháború? Hát mit jelent ez? Nem testvérháború-e minden háború az emberek között?” – kérdi Victor Hugo A nyomorultakban. A történelmünket két évezrede kísérő jelenségről David Armitage írt monográfiát. A Harvard Egyetem professzorát a Mathias Corvinus Collegium és a Rubicon Intézet könyvbemutatója után kérdeztük; elmondta azt is, mennyire aggasztják a mai amerikai közállapotok.

SZŐCS LÁSZLÓ

K

arinthynak ismét igaza van: már ezt is ismerték az ókori görögök. A mai görög nyelvben a sztászi egyszerűen busz- vagy villamosmegállót is jelenthet, de nem merültek feledésbe azok a jelentései sem, amelyeket több mint kétezer éve használtak. Utalhat álláspontra, sőt nyugtalanító belviszályra, egy politikai közösséget belülről emésztő feszültségre is a politika, azaz a vélemények egészséges ütköztetésének ellentéteként. Thuküdidész írt így a Spárta és Athén között vívódó és ebbe bele is szakadó Kerküráról, a mai Korfuról. Majd a rómaiak történelmébe kiirthatatlanul véste be magát a fogalom; ők már bellum civileként emlegették, és jelentése is jobban hasonlít a mai formájában ismerthez. „Róma nemcsak a körszínházakat és a kövezett utakat, a vízvezetékeket és a villákat, valamint a limest és a latint hagyta örökül a világnak: az egyik leghosszabb életű és lenyugtalanítóbb öröksége a polgárháború fogalma volt” – írja a ma embere számára is jól ismert jelenségről David Armitage. A Harvard Egyetem brit történészprofesszorának nem jelentett gondot, hogy nem volt olvasható átfogó monográfia a témáról; úgy oldotta meg, hogy kutatói ösztöndíját kihasználva írt róla egyet. A kötet most Polgárháborúk – az eszmékből élő történelem címmel magyarul is megjelent a Rubicon Intézet gondozásában.

Hogyan ölhette meg Káin Ábelt? Miként volt lehetséges Romulus és Remus ellenségeskedése?

Az emberiség évezredek óta jobban érti, ha egy nép egy másik ellen harcol – az ilyesmit sokszor felszabadító vagy honvédő háborúként, megelőző csapásként, igazságos fellépésként védjük akkor is, ha a Don-kanyarba vagy a Hindukus lábaihoz indulva szállunk harcba az idegennel. De vajon miért esik neki az ember a vele egy hazában élő polgártársának? Általában ősi, lappangó sérelmek miatt. Armitage pesszimista: szerinte talán sohasem tudunk megszabadulni ettől a problémától. A fegyveres összecsapások statisztikáit vezetők azt mondják, az utóbbi évtizedeket már nem az államok közötti, hanem a polgárháborúk uralják Boszniától Ruandán és Szírián át Salvadorig. Vajon az orosz–ukrán háború nem ellenpélda? Csak részben. Ma államok harcát látjuk, de jó harminc éve még egy országban éltek, hozták magukkal a Szovjetunió felbomlásakor begyűjtött rendezetlen számláikat, és korábbról is tör-

ténelmi sérelmeket táplál egyik a másikkal szem- bemutató apropóján szervezett pódiumbeszélben. A kiválás egyébként is gyakori kirobbantó- getésen. Washington jutalma: ma is az amerikai ja a polgárháborúknak – így történt a legismer- történelem legnagyobbjai között tartják számon. tebb, az amerikai polgárháború (1861–65) idején Legalábbis a legtöbben – ennél többre hiú is, amely százezrek életét követelte. ábránd lenne ma törekedni. Az Egyesült Álla– Az ön életében melyik polgárháború lep- mok az a fejlett ország, ahonnan a leggyakrabte meg a legjobban? – kérdezzük Armitage-et ban hallani polgárháborús veszélyről. könyve magyar kiadásának bemutatója után. – – Szétesőben vagyunk Amerikában! – mondAz én nemzedékemet a délszláv háborúk. A leg­ ta a Magyar Nemzetnek egy éve Rod Dreher keijesztőbb és a legkijózanítóbb leszámolás volt ez resztény író, akinek ma a spanyol polgárháború számunkra, akik azt hittük, hogy békés földrészen (1936–39) rémképe jut eszébe, ha saját hazájára élünk. Ugyanolyan leszámolás, ahogyan most az gondol. Az ország szélsőségesen és nagyjából feukrajnai háború is az – feleli az 57 éves törté- le-fele arányban megosztott a baloldal és a jobbnész, aki korábban az angliai Cambridge-ben és oldal között, a 2016-os és a 2020-as elnökválasza New York-i Columbia Egyetetáson is az ellenkező irányba lengett ki a politikai inga. De a mémen is tanított. – Az ott élő kö- Az első jel, zösségeknek nem volt olyan tuda- amelyre mindig diában, az oktatásban és az utcán tuk, hogy szegregáltan éltek volliberális túlsúly uralkodik, a polina, egészen a feszültség kirobba- oda kell figyelni, tikai korrektség, a múltat eltörölni násáig a legtöbben békés szom- mert a közösség akaró kritikai fajelmélet és a genderideológia baloldali bolondériászédjai voltak egymásnak. ja érvényesül. Szobrokat döntenek A feszültség szításában vagy összeomlását le, konzervatív szerzőket az eltörcsillapításában elsődleges a po- jelentheti: holés torz „kultúrájával” (cancel cullitikai vezetők, illetve az írástudók – avagy napjaink legbefolyá- gyan változik ture) szorítanak félre, időről időre sosabb értelmisége, a média – fe- meg a nyelvezet? zavargáshullámok törnek ki, milelőssége. – Az első jel, amelyre közben a jobboldali szavazók zöme mindig oda kell figyelni, mert a közösség össze- nem hiszi el, hogy Donald Trump elveszítette a omlását jelentheti: hogyan változik meg a nyelve- 2020-as választást. A legújabb őrület: abortuszzet? A megosztottság szítói, mint Szlobodan Mi- párti aktivisták az utcán tombolnak, nem fogadlosevics szerb vezető, felerősítették az ellentéte- va el a washingtoni legfelsőbb bíróság júniusi ítéket – állítja Armitage. – Az 1995-ös srebrenicai letét, amely felszámolta a művi vetéléshez fűzőmészárlás, amelyben a boszniai szerbek bosnyák dő csaknem fél évszázados alkotmányos jogot. férfiak és fiúk ezreit ölték meg, az új Európa legDavid Armitage mintegy három évtizede él nagyobb vérengzése volt, negyven évvel a máso- Amerikában: dik világháború vége után. Egy évvel korábban – Nagyon aggaszt a politikai megosztottság a közép-afrikai Ruandában több százezer tuszit és az, hogy a két oldal képtelen szót érteni egyés mérsékelt hutut öltek meg úgy, hogy közben a mással. Nem értenek egyet az alapokban sem, média – az Ezer domb rádióadó – uszította egy- hogy milyen országban akarnak élni. Rémiszmás ellen az embereket. A demokratikus társa- tő volt látni a Capitolium 2021 január 6-i ostdalom éberségét, a média szakmai önkontroll- romát, azt, hogyan csúsztak ki a fejlemények az ellenőrzés alól. Keményen kell dolgozni a megját kell hangsúlyozni – vallja David Armitage.

Válságos időkben politikai vezetőnek lenni osztottság visszaszorításán, miközben a politinem nyugdíjas állás. Milosevics hollandiai bör- kai vezetők sincsenek épp a helyzet magaslatán tönében halt meg, a népességarányosan még az – mondja Armitage. amerikainál is pusztítóbb, XVII. századi angol – Lehet ebből polgárháború?

– Olyan nem, mint amikor az 1860-as évekpolgárborúban I. Károlyt kivégezték, de a „polgári vezető”, Oliver Cromwell hosszú távon még ben hadseregek álltak egymással szemben, de rosszabbul járt: holttestét kiásták a westminste- milíciák szerephez juthatnak. Nem szabad elferi apátságból, lefejezték, koponyája húsz éven át lejteni, milyen mértékben felfegyverzett az amefüggött kiakasztva. A példás önmérsékletével ki- rikai lakosság, ma magányos elkövetők a saját tűnő George Washington szerepére viszont Hah- céljaikra használják ki a feszült helyzetet soroner Péter, a Rubicon Intézet főigazgatója, a ma- zatos merényleteikkel – fűzi hozzá a polgárhágyar kiadás lektora hívta fel a figyelmet a könyv- borúk történésze.

A szíriai polgárháború elől menekülő civilek lakónegyede Idlibben. Felszított ellentétek

Fotó: Getty Images

M

ilyen nap van ma? Szombat? Nem, Caturday. Vagyis a macskák napja. Angliában minden szombatot így hívnak, ami a szombat és a macska angol megfelelőjének (Saturday és cat) összevonásából születik. Július 2. a világ UFO-napja, a menjünk ki a parkba és a nemzetközi elfelejtettem a dolgokat nap is. Az ENSZ szerint ezeknél egy fokkal tiszteletre méltóbb ügyekről is lehet ezen a napon beszélni, mivel a szervezet listáján június 2. a szövetkezetek munkáját dicsérő világnap.

A vallási és állami ünnepek évszázadok óta összehozzák a családokat, barátokat. A XX. században a nemzetközi közösség úgy gondolta, hogy az ünnepek és emléknapok ne csak emlékezésre vagy szórakozásra szolgáljanak, hanem hívják fel fontos ügyekre is a figyelmet. Így született meg számos fontos világnap az ENSZ és szakosított szervei égisze alatt. Ilyen például a logika vagy a költészet világnapja, a nemzetközi óceánnap, a biodiverzitás és a geodiverzitás napja vagy világnap az iskolai és az online zaklatás ellen. A jeles események kapcsán kormányzati szervek, iskolák és civil közösségek rendezhetnek programokat. Sok esetben nemzetközi összefogás is születik, például a Föld napján ezért kapcsolják le a világ nagyvárosaiban a látványosságok díszkivilágítását. Ezen világnapok célja valóban az élhetőbb környezet és a társadalmi problémák kezelése.

Idővel azonban gombamódra kezdtek szaporodni a világnapok. Van nemzetközi kérdésfeltevés napja, mondj egy viccet nap, emojinap, abszurditás napja, nemzetközi kávéés sajttortanap is. A hasonló események az angolszász világban rendre bulitémákat jelentenek, ami baráti társaságok szórakoztatása esetén valóban vicces, ám komolytalanná teszi a világnapok eredeti céljait.

Ma háromféle módon jönnek létre világnapok. Vannak a hivatalos szervezetek vagy a hozzájuk forduló, fontos ügyeket felkarolni kívánó emberek. Van néhány bolond, aki viccet akar csinálni a világnapokból, és vannak a brandek. A marketingszakemberek ugyanis rég felismerték, hogy a világnapokban óriási üzleti lehetőség rejlik. A nemzetközi fogvédő világnap például egy szájhigiéniai cég találmánya, amelynek marketingmenedzsere indított gyakorlatilag viccből egy Twitter-kampányt. Ő döbbent meg a legjobban, amikor másnap 4,4 milliós elérésre ébredt. Az angolok nemzeti burgernapján közel 150 ezer fontnyi eladásnövekedést számolnak a hamburgergyártók. A látás világnapján pedig egy francia napszemüveggyártó cég zsebelt be hatalmas profitot egy ügyes tweet nyomán.

Az ember nem is gondolná, de rendkívül egyszerű világnapot létrehozni. Nincs semmilyen jogi folyamat, amelyen végig kellene menni, elég, ha valaki gondol egyet, elküldi a daysoftheyear.com oldalnak, és már él is a világnap. A cég közleménye szerint, „ha az emberek részt vesznek rajta, akkor amennyire mi tudjuk, valós világnapról van szó”. Az ételekről szóló világnapok kapcsán a kapcsolódó Wikipédia-szócikket is könnyű frissíteni, és már indulhat is a világnapi főzőcske.

Franciaországban a crepe (a francia palacsinta) napja népi hagyományokon alapul, ám máshol a palacsintanap inkább az édesség korlátlan fogyasztásának ünnepléséhez kötődik. De ugyanez igaz az eperparfé, a csokoládé vagy a mogyoróvaj világnapjára is.

Szakértők szerint bár számos „világnapot” bizonyos közösségek évszázadok óta ünnepelnek, de az esemény nemzetközisége iránti érdeklődés mindenképp a marketing, a közösségi média, az újságírók és a youtuberek témaéhségének eredménye. A szatirikus hangok szerint éppen ezért nem kell sokat várni arra, hogy hamarosan valaki létrehozza a nemzetközi világnapot, hogy megfelelően ünnepelhessük a világnapalkotási láz globális terjedését.

4 LUGAS BERTÓK T. LÁSZLÓ

S

egédmotoros kerékpár. A hazai KRESZ jelenleg így definiálja a maximum ötven köbcentiméteres, elektromos hajtás esetében a legfeljebb négy kilowattos névleges teljesítményű motorral rendelkező kettő-, három- vagy négykerekű járműveket. Az ilyen közlekedési eszközökre 14 éves kortól lehet AM kategóriás vezetői engedélyt szerezni 16 óra elméleti és tíz óra gyakorlati foglalkozást, majd vizsgát követően. A fiatalok körében mindig is az ötven köbcentis robogó volt az a „belépő szintű” járműkategória, amelynek nyergében megkezdhették motoros-pályafutásukat. Ezért is jó, hogy vannak az életkorhoz és teljesítménykorláthoz kötött motorkerékpár-jogosítvány kategóriák: AM, A1, A2, A. A fokozatosságot szolgáló jogalkotói szándéknak persze homlokegyenest ellentmond az a másik szabály, hogy B kategóriás autóvezetői engedéllyel bárkinek szabad kismotorral közlekedni.

A kezdő motorosok mellett a legkisebb motorkategória másik két nagy felhasználói csoportját alkotják az ételfutárok, illetve annak a főként nyugdíjas nemzedéknek a tagjai, akik jellemzően vidéken, mellékutakon motoroznak. Miután a segédmotor teljes joggal vesz részt a közúti forgalomban, ez felvet felelősségi, azonosíthatósági, műszaki, közlekedésbiztonsági, illetve vagyonbiztonsági kérdéseket. Állítólag a villanyrollerektől a segway-eken át valamennyi nehezen definiálható új közlekedési eszközt segédmotoros jármű kategóriába készülnek besorolni, mert jogalkotásilag ez a legegyszerűbb megoldás.

Pedig már maga a „segédmotoros kerékpár” is rémesen elavult meghatározás, amely az 1955– 1960 között piacra dobott Dongótól ered. Ez volt az az olasz mintára készült, kerékpárra utólagosan felszerelhető kismotor, amelyet a székesfehérvári Vadásztölténygyár készített összesen hatvanezer példányban, ám műszaki problémái és drágasága miatt igen hamar törölték a gyártását. Az elnevezés valamiért mégis rajta ragadt az összes motorkerékpáron, amelynek erőforrása nem haladja meg az ötven köbcentit, pedig amit eleve motorkerékpárnak terveznek, az akárhonnan nézzük: motorkerékpár, mindenféle „segéd” jelző nélkül, míg a villanymotoros roller és társai nem motorkerékpárok, mindenféle ráakasztott melléknévvel sem. De ne ragadjunk le szemantikai kérdéseknél, a közlekedésbiztonság szempontjából a sebesség és a hozzá igazodó műszaki tartalom a döntő tényező.

2022. július 2., szombat

KÖZLEKEDÉS – Miért nem kaphatnak rendszámot az ötven köbcentis robogók?

A Dongó zümmögése Miféle uniós ország az, ahol egy közúti forgalomban részt vevő motorizált járműre nem kell azonosító?! Így fakadt ki nemrégiben egy belga rendőr, aki igazoltatni próbált egy rendszám nélkül közlekedő magyar robogóst. Évek óta nem vagyunk képesek sem lenyelni, sem kiköpni az ötven köbcentis géposztály szabályozási kérdéseit, az új, elektromos járműtípusok megjelenése csak további ismeretlenekkel bővítette az egyenletet.

Állapotfelmérés ránézésre?

Azonos baleseti kockázat A KRESZ a mai napig negyven km/órában maximálja a segédmotoros kerékpárok sebességét.

Ez teljességgel életszerűtlen. A Technológiai és Ipari Minisztérium illetékesétől megtudtuk, „az uniós előírások miatt ezt legfeljebb öt km/órával lehetne megemelni, az esetleges változás így nem járna semmiféle érdemi, a gyakorlatban tapasztalható hatással”. Ezzel nem lehet vitatkozni, éppen ezért volna szükség a „segédmotoros” kerékpár kategóriahatárainak újraértelmezésére. Ezt vallja Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke is, aki szerint míg egy 125 köbcentis motorra A1 kategóriás jogsi kell, kétévente megújított forgalmi engedély, rendszám, biztosítás, egyéni védőfelszerelés, addig az ötven köbcentisekre alig pár szabály vonatkozik, miközben a közlekedésben nagyjából azonos baleseti kockázattal vesznek részt.

Az, hogy hét évtizede az ötven köbcentinél húzták meg a kategóriahatárt, éppúgy idejétmúlt, mint a negyvenes sebességhatár, mert aki ma ennyivel próbál meg részt venni a forgalomban, az önmagát sodorja veszélybe – vélekedik a VEKE elnöke.

A kulcskérdés tehát: a sebesség. A szocializmus évtizedeiben, amikor a kismotorok piacát Berva mopedek és Panni robogók, majd később Rigák, Verhovinák, Babetták, Jawa Mustangok, Rometek fémjelezték, talán még volt köze a valósághoz a negyvenes sebességhatárnak, de az elmúlt két évtizedben gyártott ötvenes gépek könnyedén elérik a hetvenes-nyolcvanas végsebességet, mint ahogy egyes villanyrollereket és egykerekűeket is hatvan km/órás végsebességgel hirdetnek.

A szakmájában széles körben ismert, több évtizedes motorszerelői és restaurátori múlttal rendelkező ifjabb Nyitray István úgy fogalmaz, „egyszerűen nem normális dolog”, hogy a kismotorokat illetően nincs semmiféle hatósági kontroll. Ő volt az a felvezetőben említett robogós, aki ös�szekülönbözött a belga rendőrrel a rendszámtábla hiányán. Szerinte indokolatlan, hogy a forgalomban részt vevő motoros járművek között dif-

A Magyar Autóklub Jogi Bizottságának elnöke, Kovács Kázmér biztosítási szakjogász szerint ezek többnyire horzsolások a karosszérián, vagy megrongált visszapillantó tükrök. Az ügyvéd szerint gyakori jelenség, hogy a kárt okozó motoros annak tudatában, hogy azonosíthatatlan, az esemény után másodpercek alatt eltűnik, és esze ágában sincs vállalni a felelősséget. Ezért véli úgy, hogy társadalmilag mindenképpen hasznos volna, ha az ötven köbcentis kétkerekűek is kapnának azonosító jelet, sőt nemcsak ők, hanem a kör bővülhetne az elektromos rollerek felé is, amelyek szintén potenciális veszélyforrásként vesznek részt a közúti forgalomban. Tudomása szerint könnyen lehet, hogy azért sem foglalkozik az állam a kismotorokkal, mert szociális szempontokat mérlegel.

Arra a kérdésünkre, hogy miért nem teremtik meg évek óta a segédmotoros kerékpárok forgalomba helyezésének keretrendszerét, a következő választ kaptuk Arzt Gergelytől, a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) osztályvezetőjétől: „A két- és háromkerekű segédmotoros kerékpárok hatósági nyilvántartásba vétele és jelzésekkel történő ellátása aránytalan többletköltséget és adminisztrációs terhet jelentene a járművek tulajdonosainak. A forgalomba helyezéshez kapcsolódó műszaki vizsgálat és a rendszámkiadás a jármű műszaki jellemzőitől függően, nagyságrendileg legalább húszezer forintba, de akár 120 ezer forintba is kerülhetne. A használatban lévő segédmotoros kerékpárok jelentős részének piaci értéke ennél alacsonyabb, így sok esetben előfordulhatna, hogy drágább lenne a rendszámtábla megszerzése, mint maga a jármű. Szintén komoly nehézséget okozhatna a már meglévő segédmotoros kerékpárok tulajdonjogának igazolása.”

Elhagyott elektromos rollerek Zuglóban. Használatukra az EU-s tagállamokban sincs egységes Fotó: MTI/MTVA/Branstetter Sándor szabályozás ferenciál az állam, és hosszasan sorolja a rendszámosításukat sürgető érveket.

A legfontosabb ezek között a felelősség kérdése. Ha egy azonosító jel nélküli jármű okoz kárt valaki tulajdonában, az illető könnyen eltűnik, a kárvallott pedig bottal ütheti a nyomát. Hiába kötelező felelősségbiztosítást kötni kismotorra is, ha ennek meglétét rendszám nélkül a rendőr nem tudja ellenőrizni, hiszen nincs ember, aki biztosítási kötvénnyel és érvényes befizetési bizonylattal a zsebé­ben motorozik. Forgalmi engedély és törzskönyv hiányában ugyan mivel igazolja a motoros, hogy a jármű egyáltalán az övé, nem pedig lopott? Mi alapján ellenőrzi a rendőr, hogy a jármű műszakilag megfelel és nem veszélyezteti a többi közlekedőt, amikor azt is képtelenség megállapítani, hogy az adott robogó burkolata alatt valóban ötven köbcentis motor dolgozik, nem pedig egy ötvenesnek hazudott 125-ös vagy nagyobb.

Az azonosítójel nélküli járművek kötelező felelősségbiztosításának szinte ellenőrizhetetlen voltát a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) is elismeri. Rendszám hiányában az alvázszám kerül rá a biztosítási ajánlatra/igazolóeszközre – írja kér-

déseinkre válaszul Lambert Gábor kommunikációs vezető, aki kiegészíti azzal, hogy a segédmotorokra megkötött szerződések nem jelentéskötelesek, vagyis a biztosítási kötvény adatai nem kerülnek be a központi nyilvántartási rendszerbe. Magyarán senki sem tudja, pontosan milyen arányban rendelkeznek felelősségbiztosítással a kismotorosok. Ezen – mint írja – az segítene, ha nyilvántartásba vennék ezeket a járműveket is.

Eltűnő károkozók Nyilvántartás hiányában a hatóságokat is beleértve senki sem tudja, egyáltalán mennyi ilyen jármű, kinek a tulajdonában és milyen műszaki állapotban közlekedik az országban. Az autoszektor.hu internetes lap úgy becsüli, hogy hatszázezer robogó van Magyarországon, és mind­ össze tizenöt-húsz százalékuknak van érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása. Ez különösen a fővárosban okoz problémát, ahol gyakori eset, hogy rendszám nélküli robogósok – főleg futárok – kisebb károkat okoznak autókban.

Az az érv, hogy sok segédmotoros kerékpár piaci értéke alacsonyabb, mint a rendszámtábla költsége, ifj. Nyitray István motorszerelő számára nem elfogadható. Ha egy motor értéke kevesebb, mint harmincezer forint, akkor az valószínűleg olyan állapotban van, hogy jobb is, ha nem kockáztatja vele senki a saját vagy mások életét. Egyébként nem igaz, hogy a robogók ennyire olcsók lennének, hiszen egy használható tizenéves darabért elkérnek két-háromszázezret, egy új robogó ára pedig közelíti az egymillió forintot, míg a különféle elektromos járgányok ára is hasonló árszinten mozog. Ifj. Nyitray nem érti, hogy ha a minisztérium az érték-költség arányra hivatkozva ódzkodik a segédmotorok forgalomba helyezésétől, akkor miért nem csökkentik az ilyen járművek forgalomba helyezési díját a viszonyok rendezése érdekében.

Arra a kérdésünkre, hogy a szaktárca miként tervezi az újfajta elektromos közlekedési eszközök szabályozását, a következő választ kaptuk: „A közúti járműnek nem minősülő motorikus eszközök – például elektromos rollerek – használatának feltételeiről a közúti közlekedésben irányadó bécsi egyezmény sem ad egyértelmű iránymutatást. Tömeges elterjedésük miatt más uniós tagállamok is most dolgozzák ki a részletes előírásokat. A nemzetközi gyakorlat szerint az átmeneti időszakban a kérdéses eszközökre típusuktól függően a kerékpárok vagy a segédmotoros kerékpárok közlekedési szabályai alkalmazhatók. A Technológiai és Ipari Minisztérium a KRESZ kiegészítését tervezi, a közúti járműnek nem minősülő motorikus eszközök közlekedésére vonatkozó előírásokat elkülönítve határozná meg.”

Ebből a válaszból sajnos nem derül ki, hogy mit terveznek: rendszám- és forgalmiengedélykötelessé kívánják-e tenni a szóban forgó járműfajtákat, vagy sem? A rendszeres műszaki ellenőrzés hiányát firtató kérdésünkre is ilyen választ kaptunk: „Ha a közúti ellenőrzés eredménye indokolttá teszi, a hatóság a járművet soron kívüli műszaki vizsgálatra rendelheti.”

Ezt értelmezve ha tehát a rendőr találkozik például egy hibás fékkel és elhasznált gumikkal közlekedő robogóval, akkor ott, az út szélén ránézésre képesnek kell lennie megállapítani, hogy a jármű alkalmatlan a közlekedésben való részvételre, és műszaki vizsgálatra kell rendelnie azt a járművet, amely egyébként nincs is forgalomba helyezve, és nem is azonosítható.

Ezek után rossz belegondolni, hogy az új szereplőként megjelenő és az ötven köbcentis motorokéhoz hasonló menetteljesítményre képes elektromos robogók, rollerek, egykerekűek szabályozását illetően milyen jövő vár ránk. Nem lehet tudni, mikorra látják be az illetékesek, hogy a forgalomban egyenrangú résztvevőként közlekedő motorizált eszközök körében nem előremutató dolog fenntartani egy zavaros, minden szempontból ellenőrizhetetlen szürke zónát.

LUGAS 5

2022. július 2., szombat

CSALÁD – Milyen hatással lehet a felnőtt életére, ha valamelyik szülője szenvedélybeteg volt?

Elfeledett gyermekek

A World Health Organization (WHO) 2016-os adatai alapján Magyarországon a 15 évesnél idősebb lakosság 21,2 százaléka érintett alkoholproblémában. A szenvedélybeteg család kifejezés is jelzi, hogy a rosszul működő rendszerhez nem lehet egészségesen alkalmazkodni. Történetek a hősről, a bűnbakról, a bohócról és az elveszett gyerekről.

Fotó: Getty Images/iStockphoto

TÓTH IDA

M

agyarországon közel félmillió gyermek él olyan családban, amelyben egyik vagy mindkét szülő alkoholbeteg. „Elfeledett gyermekeknek” is szo­ kás nevezni őket, mivel helyzetük jobbára látha­ tatlan. Ha a félmillióhoz hozzávesszük azokat, akik függőségben érintett szülők mellett nőttek fel, akkor a magyar társadalomnak mintegy húsz százalékáról beszélhetünk. Kik ők? Milyen hatá­ sok érhették őket? Milyen felnőttkor vár rájuk? Ezekre a kérdé­ sekre keresi a választ Békési Tímea és Kassai Szilvia Újraépített életek – Történetek szenvedélybeteg szülők felnőtt gyermeke­ iről című könyve, amely 13 vallomást tartalmaz arról az önis­ mereti folyamatról, amelyről így is lehet gondolkodni: „Egyetlen gyereknek sem szabadna mindezt átélnie, s emellett mégis azt mondom ma már, hogy hálát tudok adni ezért az életútért, mert enélkül nem lennék az az ember, aki most vagyok.” Többek va­ gyunk, mint a traumáink.

Rosszul működő családokból indulnak a történetek. A szak­ irodalom a „szenvedélybeteg család” kifejezéssel él, amely jelzi, hogy a rosszul működő rendszerhez nem lehet egészségesen al­ kalmazkodni. De mitől lesz diszfunkcionális?

– Mivel a család élő, organikus rendszer, tagjainak élete ös�­ szefonódik: közös identitással, viselkedésmintákkal, konfliktus­ kezelési módszerekkel rendelkeznek, és kölcsönösen hatnak egy­ másra. A fejlődéshez biztonságos családi háttérre van szükség, a függőség azonban minduntalan átírja a család működésének szabályait – mondja Kassai Szilvia, akinek szakterülete a függő­ ség, a mentális betegségek és az ezekből való felépülés. – A füg­ gő szülő mellett állandó a feszültség, jellemző a titkolózás a kül­ világ előtt, a szégyenérzés szintén az identitás alapjává válik. Az energiákat felemészti a családi rendszer viszonylagos egyensúly­ ban tartása, ezzel együtt minden a szerhasználat körül forog. El­ marad a gyerek alapvető fizikai, érzelmi szükségleteinek bizto­ sítása, sőt még neki kell támaszt nyújtania a szülőknek. Belőle lesz a parentifikált – „szülősített” – gyerek. Fejlődési folyamata megakad, miközben életkorának nem megfelelő, mázsás terhe­ ket kell hordoznia. Ez önértékelési zavarhoz és bizonytalan kö­ tődési minták kialakulásához vezethet.

Eric Berne kanadai pszichiáter Emberi játszmák című köny­ vében leírja, milyen szereplői vannak az „alkoholistajátszmák­ nak”. A szenvedélybeteg családtagjai között minden esetben meg­ jelenik az üldöző, a megmentő és a balek. Az üldöző megpróbálja a „bűn” elkövetése közben tetten érni a cselekvőt, hogy szembe­ sítse, és kirángassa őt a helyzetéből. A megmentő szerepét sok­ szor a gyerek veszi fel, aki az eszméletlenül fekvő szülőt megta­ lálja, felsegíti, ágyba dugja és felmossa utána a padlót. Így próbál­ ja elegyengetni a betegségből adódó problémákat. A balek sze­ repet felveheti például a szerfogyasztó férfi édesanyja, aki áldo­ zatként tekint a fiára, és a menyét hibáztatja, mondván, miatta iszik a fia. Látnivaló, hogy mindhárom szereplő segíteni szeret­ ne, mégis olyan dinamikák fakadnak a működésükből, amelyek fenntartják a szerhasználatot.

– E szerepek mellé felsorakozhat még az áldozat és a csapos – sorolja a további variációkat Békési Tímea addiktológiai kon­ zultáns, gyászkísérő, etnográfus, aki a HVG Kiadó gondozásá­ ban megjelent kötet mélyinterjúit is készítette. – A családtagok adják-veszik ezeket a szerepeket egymás közt: aki ma áldozat, az holnap csapos lehet, ha kitalálja, hogy mindig hazavisz csak egy sört vagy kettőt, mert így ellenőrizheti, kontrollálhatja a függőt.

Ha viszont megtalálja a dugi piát, és kiöntögeti, akkor máris ül­ dözővé válik. Vége-hossza nincs ezeknek a játszmáknak, mert nem ezek hozzák a megoldást. Legelőször a valósággal kellene szembenézni.

– A családtagok kétségbeesetten igyekeznek úrrá lenni a hely­ zeten, feszülten figyelik például az absztinens időszakokat, ne­

hogy a legkisebb probléma okot adjon az újabb „botlásra”. A szen­ dani a feszültséget, amely nap nap után kitapintható a családjá­ vedélybetegségből azonban nem a szabályokon át vezet a kiút, ban. Mindannyian emlékszünk erre a típusra, az osztály bohó­ hanem a belátáson. Ha a család kimondja: életünket a függőség cára, aki a társaság lelke volt, mert a legnehezebb pillanatokban irányítja – magyarázza Kassai Szilvia. – Minél kisebb a gyerek, is megnevettette a közösséget. Akire azonban ráég a szerep, az annál inkább a szülőtől függ az élete, ezért már csecsemőként felnőttkorban is infantilis marad. minden idegszálával a felnőttre hangolódik, és habitusának, sze­ Aztán ott van az „elveszett gyerek”, vagyis: mintha ott se len­ mélyiségének megfelelően igyekszik hozzájárulni a törékeny csa­ ne, mintha nem is létezne. Ő így tehermentesíti a családot, ám ládi egyensúly fenntartásához. Ha kell, lábujjhegyen jár, ha kell, saját elevenségét, perspektíváját veszíti el, miközben lemond ma­ bohóckodik, vagy olyan lesz, mint a kaméleon, és már a kilincs gáról. Később is nehezen létesít kapcsolatot, elszigetelődhet, dep­ resszióba csúszhat. Még a „bűnbaké” a legőszintébb szerep, mert lenyomásából tudja, milyen állapotban tér haza a szülő.

Az lenne a természetes, ha szeretet és gondoskodás venné kö­ legalább jelzi a külvilág felé, hogy baj van a családban. És még rül a gyermekeket. A szenvedélybeteg persze képes szeretni, de haszna is van belőle, mert a szülei a problémája mentén összeko­ megbízhatatlanul, így gyermeke légüres térben ta­ vácsolódnak. Az ilyen gyerek magatartási problé­ lálja magát újra és újra, illetve kényszerpályára ke­ Függő szülők mákkal, deviáns viselkedéssel, később aztán szer­ rül. Kelemen Gábor addiktológus, pszichiáter azo­ „járul hozzá” ahhoz, hogy ne essen felnőtt gyerme- használattal nosította a „hős”, a „bohóc”, a „bűnbak” és az „el­ szét a család. Ebbe a szerepbe is benne lehet ra­ veszett gyerek” szerepeket, amelyek azért is tor­ kei például gyak- gadni, ami nagyon megnehezíti a felnőtté válást.

Sokan nem is látnak rá, milyen hatással le­ zítják a személyiségfejlődést, mert háttérbe szo­ ran rugalmatla- het–felnőttéletükre az, hogy valamelyik szülőjük rítják a gyerek saját szükségleteit. szenvedélybeteg volt. Ha vannak is rossz emléke­ – A szerepek ugyan hozzájárulnak a családi nok. Túlreagálegyensúly fenntartásához, de ez az egyensúly ak­ ják a váratlan ik, traumáik, felnőve azt mondják: ami történt, kor is patológiás – figyelmeztet Békési Tímea. – megtörtént, és nem foglalkoznak többet a gyerek­ korukkal. Ilyen módon a tagadás, amely az egész A gyerek korán ráérez, hogy akkor tudja hatéko­ helyzeteket. gyerekkort jellemezte, folytatódik – figyelmeztet nyan betölteni szerepét a családban, ha közben lemond önmagáról. A cél immár nem az, hogy valakivé váljon. Kassai Szilvia. – Felnőttkorban könnyű belecsúszni olyan mun­ Csak valakinek a valakije marad – függő kapcsolatban. A „hős” kahelyi vagy társkapcsolati helyzetbe, amelynek során vissza­ általában az elsőszülött lány, aki heroikus teljesítménnyel igyek­ köszön a múlt. szik elfedni a családi problémát. Jól tanul, sok pozitív visszajel­ Függő szülők felnőtt gyermekei például gyakran rugalmatla­ zést is kap, felnőttkorban viszont káros következményei lehet­ nok. Túlreagálják a váratlan helyzeteket, és legfeljebb utólag gon­ nek a kényszeres megfelelési vágynak. Ezek a hősök nem ritkán dolkodnak el rajta, miért váltott ki belőlük olyan heves reakci­ segítő foglakozást – tanár, pap, orvos – választanak, de bárhol ót az a csip-csup ügy. A tekintéllyel is lehetnek problémáik. Ők kötnek is ki az életben, hajlamosak lesznek a munkafüggőségre, azok, akik minden munkahelyen basáskodó és kibírhatatlan fő­ amely mellett nehéz egészséges emberi kapcsolatokat kialakíta­ nököt fognak ki. És sokuk kérdése: mi a jó és mi a rossz? Egyál­ ni. Milyen a „bohóc”? Kedves és szórakoztató – így próbálja ol­ talán mi a normális?

A túlfejlett kontrolligény azok sajátja, akik kis koruktól kezd­ ve megtanulták, hogy csak akkor vannak biztonságban, ha a sa­ ját kezükben tartják a szálakat, maguk intézik az ügyeiket, sőt még a körülöttük lévők életét is ők terelgetik. A túlzott felelős­ ségvállalás szinte minden interjúalanynál megfigyelhető: bár az életük máshol tart, és nem is lehet előre meghatározott receptből dolgozni, valamiféle mintázat mégiscsak kirajzolódik az egyéni történetekből. Ez reményt is adhat a folytatáshoz.

– A rosszul működő családok egyik jellemzője, hogy senki sem vállal felelősséget önmagáért. A gyerek sem tanul meg fi­ gyelni saját magára, helyette a másikat detektálja, hogy az mi­ lyen hangulatban van éppen, kell-e neki most segíteni. Szakma­ választásomnak öntudatlanul is része volt, hogy türelemmel, kitartással tudom kísérni a másikat. Pozitív hozadék, hogy ez a képességem kifejlődött a családomban – mondja Békési Tí­ mea. – A segítő szakmákhoz ugyanakkor az önismereti mun­ ka is hozzátartozik, hogy ne kényszeres segítők, hanem jó se­ gítők legyünk, meghagyjuk a másik felelősségét. Mert aki túl­ fejlett kontrolligénnyel van megáldva, az bizony gyakran elve­ szi ennek lehetőségét a másiktól! Például olyan ember mellett köt ki társként, akire jó sok energiát kell fordítania, aki mellett ő lehet a „megmentő”. Így aztán újratermelődik a probléma. A felelősségvállalást is meg kell tehát tanulni, hiszen van, amit senki sem tehet meg helyettem. De ehhez először tudnom kell magamra figyelni.

Az Újraépített életek című könyv történetei visszanyúlnak a XX. századba, amely különösen meggyötörte társadalmunkat – minden magyar családot traumatizált valamilyen formában. A vallomások bizonyságul szolgálnak arra, hogy a veszteségek el­ gyászolhatók, feldolgozhatók. Az örökölt rossz sors, a transzge­ nerációs mintázat önismerettel megszakítható. Békési Tímea és Kassai Szilvia szerint tulajdonképpen most gyógyulunk a XX. Kassai Szilvia és Békési Tímea Fotó: Bach Máté századból.

6 LUGAS

2022. július 2., szombat

KOR K É P

Hűtővíz

SZALAY ATTILA

A

zseni titkolta, de előre sejtette.

Valamivel több mint egy óra telt el azóta, hogy Milák Kristóf megdöntötte saját világcsúcsát 200 méter pillangón, s ezzel mindössze a harmadik úszó lett valaha, aki hazai közönség előtt rekorddöntéssel szerezte meg a vb-aranyat, az olaszok kiválósága, Federica Pellegrini (2009, Róma) és a doppingbotrány miatt eltiltott kínai Szun Jang (2011, Sanghaj) után. Milák ekkor már a Duna Aréna médiaközpontjában, a magyar válogatott melegítőjét magára öltve, az aranyérmét az asztalon maga előtt pihentetve az újságírók kérdéseit állta. A titkát azonban kérdés nélkül, magától árulta el. – Reggel, amikor megláttam, odamentem Gundel-Takács Gáborhoz, ránéztem és azt mondtam neki, hogy az utolsó hatvan métert szeretném megkérni tőle. Egyből tudta, mire gondolok – fogalmazott kissé ködösen Milák.

Gundel-Takács Gábor a világbajnokság alatt hangosbemondóként dolgozott a Duna Arénában, Milák pedig arra utalt neki, hogy a 200 pillangó hajrájában nagy dolgok történhetnek. Nem is kellett több, Gundel-Takács lázba hozta a közönséget, persze a munka dandárját Milák végezte el a vízben. Elég volt ránézni az óriáskivetítők egyikére, bárki láthatta, hogy a magyar fiú világcsúcsrészidőn belül úszik. Nem volt ember

Jeget öntenek egy texasi fürdő medencéjébe az extrém melegben, Katy, 2022. június 26.

Fotó: Reuters

Fény és árnyék a Duna Arénában, aki arra az utolsó hatvan méterre ne ugrott volna talpra és ne eresztette volna ki a hangját. 1:50,34 lett az új rekord, Milák 39 századdal megjavította saját, a 2019-es vb-n, Kvangdzsuban felállított csúcsát, s továbbra is ő az egyetlen ember, aki képes volt egy perc, ötvenegy másodpercen belüli idővel leúszni a 200 pillangót – immáron másodszor.

Tavaly a tokiói olimpiára úgy utazott ki, hogy kijelentette, egyértelmű célja a rekorddöntés. Akkor nem sikerült, még egy hozzá hasonló ösztönös zsenit is képes volt kizökkenteni a rajt előtt elszakadt úszónadrág esete. No nem annyira, hogy ne váljon belőle olimpiai bajnok, de an�nyira igen, hogy ne tudja túlszárnyalni önmagát. A budapesti vb előtt sokkal óvatosabb volt.

A győzelmet persze biztosra vette, de a világcsúcsról nem beszélt, 1:51-es időt jósolt magának. A döntő reggelén mégis megérezte, hogy meglehet a rekord.

Milák a rövidebb távon, 100 méteren is megszerezte az aranyérmet, ugyan nem világcsúc�csal, de a kétszázhoz hasonlóan simán, miután a szám legjobbja, Caeleb Dressel mentális okok miatt váratlanul visszalépett. Ez semmit sem vont le Milák érdemeiből: ő lett a negyedik magyar

férfi úszó, aki egy világbajnokságon két aranyérmet szerez, előtte csak Hargitay András, Darnyi Tamás és Rózsa Norbert volt képes erre. Milák látványosan megizmosodott a hazai vb-re és egyre érettebben nyilatkozik. Budapesten globális szinten is az úszósport legnagyobb sztárjai közé emelkedett, és a 2024-es párizsi olimpián még fényesebben ragyoghat a csillaga.

Egy másik magyar csillag ugyanakkor kihunyóban van. Öt éve, az első hazai vb-n Hosszú Katinka szerzett két aranyérmet, ezúttal viszont a 400 vegyesen elért negyedik helyezése volt a legjobb eredménye (200 vegyesen hetedik, 200 pillangón 13. lett). Tavaly a tokiói olimpián még nagy csalódást keltett, hogy érem nélkül maradt, a mostani vb-n viszont már azzal is kiérdemelte a közönség elismerését, hogy 33 évesen versenyre kelt a fiatalokkal. A 400 vegyes új bajnoka, a 15 éves kanadai Summer McIntosh a korát tekintve Katinka lánya is lehetne.

A természet törvényeivel Hosszú sem hadakozhat, és a legnagyobb különbség Tokióhoz képest, hogy már nem is teszi. Elfogadta, hogy már nem ő a világ legjobbja, és elsősorban ez kellett ahhoz, hogy az emberek is megbékéljenek ezzel. Hiába dobtak a közönség soraiból Hosszú-

nak egy párnát, amelyre az volt írva, hogy „Jó pihenést, bajnok!”, az elmúlt tíz év legnagyobb kedvence még nem fejezi be, tovább hajszolja a századik érmét világversenyen (96-nál tart), és az augusztusi római Eb-n – gyengébb mezőnyben – lesz is esélye valóra váltani a célját. Szép keretbe foglalhatja pályafutását, hiszen az első vb-aranyát az Örök Városban szerezte meg. Nem lennénk meglepve, ha az Eb után bejelentené: Róma, végállomás.

A csillagokkal az a baj, hogy a fényük elfedheti az árnyékban meghúzódó problémákat. A hazai vb-n Milák aranyait leszámítva 17 döntős szereplésünk volt, ami nem kevés, azonban sem a régi harcosok (Hosszú, Kapás Boglárka), sem az újhullámos, titkos favoritok (Szabó Szebasztián, Kós Hubert, Németh Nándor, Mihályvári-Farkas Viktória) nem értek oda a dobogóra. Sem tavaly Tokióban, sem most, Budapesten.

A vészharangot nem kell kongatni, hiszen Magyarország a vizes vb medencés úszóversenyeinek éremtáblázatán a hetedik helyen végzett; mögöttünk zártak többek között a britek, a kínaiak, a németek, a japánok és a hollandok is, ugyanakkor a 2017-es budapesti vb-hez képest szembetűnő a visszaesés. Az akkor kiemelkedő Hosszú két aranya mellett született még négy ezüstünk és két bronzunk is, aminek elégedetten tapsolhattunk.

Most viszont Milák nagyon egyedül maradt. Bármilyen fényesen ragyog, nem vakíthat el minket.

LUGAS 7

2022. július 2., szombat

Veszelszki Ágnes a koronavírus-járvány alatt született szavakat gyűjtötte szótárba

HA L ÁS Z G É Z A- SHOW

Elgyőrfipalisodni

Szputnyik, víruszsaru, rasztazenekar, vakcing, elolt – többek között ezek a szavak szerepelnek a Karanténszótár 2. napokban megjelent kötetében.

A szerző Veszelszki Ágnes nyelvész, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető docense. vakcinaszűz kifejezést – ő az, aki még nem kapta meg az oltást. Az operatív törzsfőnök szónak sem lesz értelme, mint ahogy az operett-törzset an kedvenc szava, amelyet a koro- sem mondjuk majd. Ami biztosan velünk marad, navírus-járvány ihletett? az a koronavírus, a karantén és az oltás.

– Több is eszembe jut. Ezek zöm– Melyik csoport volt aktívabb a szógyártásmel humorosak, hiszen a humor ban: az oltáspártiak vagy az oltásellenesek?

– Nehezen állapítható meg, hogy egy-egy szó nagyon fontos szerepet játszott a járvány alatt.

A fertőzés, az ismeretlen betegség, a karantén honnan ered. Feltételezhető, hogy a gúnyos hangegyüttesen új viszonyokat teremtett. Emlékez- nemű kifejezéseket az oltásellenesek alkották. hetünk, hogy az emberek pánikszerűen felvásá- Az oltást elfogadót nevezték oltásfetisisztának rolták a vécépapírt, az áruházak élesztőkészle- – ezen egyértelműen érezhető a nyelvhasznáteit. És megszülettek az első humoros karantén- ló oltásellenessége. Az oltásokat támogatók kiszavak: vécépapír-bűnözés, élesztőpárbaj. A hu- fejezéseiben nem volt a másik csoportnál érezmor ugyanis egyfajta megküzdési stratégiaként hető hevület. szolgált. Szelepként működik, segíti a problémák – A szótár különböző stílusrétegekből, nyelvfeldolgozását. További kedvencem a győrfipálik változatokból merít: a köznyelvi, gyakran játéigénk, amely azt jelenti, hogy az ember otthon kos szavaktól az orvosi szaknyelvi kifejezésekig. marad – emlékezhetünk, hogy az Országos Men- Tisztában vagyunk például az orvosi szakkifetőszolgálat szóvivőjeként Győrfi Pál az otthon- jezések jelentésével? maradás mellett érvelt. „Mit csinálunk ma este?

– Izgalmas volt látni, hogy mindenféle szóHát győrfipálunk.” Vagyis otthon maradunk. En- kincsréteg megjelenik a gyűjteményben. Az ornek változata az elgyőrfipalisodott kifejezés: arra vosi szaknyelvi szavak térnyerése érthető és inmondták, aki minden ismerődokolt. Használjuk a virulens, a sét otthon maradásra buzdítot- „A járvány első PCR-teszt, az infektológus fota. Grammatikai szempontból galmakat, de esetenként nem ez azért is izgalmas, mert tulaj- hónapjaiban sok vagyunk tisztában azok pontos donnévből született ige. kifejezés egyértel- jelentésével. Ennek a hiánynak – Mi indokolta, hogy az első a pótlását is szolgálja a szótár. kötet 2020. júliusi megjelenése műen humoros – Azzal a nem szokványos után két évvel jelentkezzen a Ka- volt — a maszkot gondolattal indította útjára a ranténszótár második, bővített második kiadást, hogy a járhívtuk mosolykiadásával? vány lecsillapodásával nem lesz – Először 2020 januárjában az csapdának, tokape- szükség harmadik kiadásra. Kiangol nyelvterületen megjelenő nek készült ez a kor- és kórdolenkának, vírus­­kifejezésekre figyeltem fel, majd kumentum? megjelentek a magyar nyelvben z­sarunak —, de az – Bárki számára érdekes leis a koronavírus-járvánnyal kaphet, hiszen mindannyiunk életét utóbbi időben egy- megváltoztató jelenségről van csolatos új szavak. Ezek némelyike angol tükörfordítás volt, re kevesebb vicces- szó. A járvány kitörése új időszámítást hozott. Azt mondde a legtöbb magyar szóalko- nek tűnő kifejezés juk, hogy ez a járvány előtt, az tás. Amikor a karantént bevezették, és elkezdődtek a lezárá- született.” a járvány után történt. Ha en�sok, tömegesen jelentek meg az nyire fontos és világméretű jeúj szófordulatok. Már az érdekes volt, hogy napi lenségről van szó, akkor annak a nyelvi vonatszókincsünk része lett a karantén kifejezés. Az kozásait érdemes dokumentálni, rögzíteni. Leelső szótár kéziratának lezárása után döbbentem gyen nyelvi lenyomatuk ezeknek a tiszavirágrá, hogy szinte naponta több tucat új szó jelent életű kifejezéseknek, ennek az időszaknak. Vameg a hétköznapi nyelvhasználatban. Folytattam lóban nem akarok harmadik kötetet készíteni, a gyűjtést, mert azt reméltem, hogy a jelenség mert az azt jelentené, hogy továbbra is meghatágyorsan lezajlik, amit meg kell örökíteni. A fo- rozza az életünket a koronavírus-járvány. Márlyamatosan bővülő nyelvi anyagot nem hagyhat- pedig reméljük, hogy a koronakórt és -kort matam veszni. Az első kötet négyszáz szavát a má- gunk mögött hagytuk. sodik kiadás 1200 szavas gyűjteménye követte.

– A bővülés mellett milyen tendenciák figyelhetők meg vírusos szóhasználatunkban?

– A járvány első hónapjaiban sok kifejezés egyértelműen humoros volt – a maszkot hívtuk mosolycsapdának, tokapelenkának, víruszsarunak –, de az utóbbi időben egyre kevesebb viccesnek tűnő kifejezés született. Belefáradtunk ebbe a több mint két éve tartó helyzetbe. Ugyanakkor értelemszerűen megszaporodtak az oltással kapcsolatos kifejezések. Az oltást támogató vagy elutasító szóhasználat erősödött, illetve még több szaknyelvi kifejezés jelent meg a szövegeinkben. Az „oltakozunk” kifejezést korábban szinte csak az orvosok használták, mára már sokan felvették a szótárukba. Ugyanez igaz az „elolt” igére, ami azt jelenti, hogy az orvos az összes rendelkezésre álló vakcinát felhasználja.

Nem hangzik jól, de ez terjedt el.

– Átmeneti szóhasználatváltásról beszélhetünk, vagy vannak kifejezések, amelyek hosszú ideig velünk maradnak?

– Nagyon kicsi esélyt látok arra, hogy ezek hosszú távon velünk maradnak. Kérészéletű szavakról van szó, amelyek gyorsan eltűnnek. Elképzelhető, hogy újra előkerül a vécépapír-bűnözés kifejezés – ahogy fogy a felhasználható papír mennyisége –, de alapvetően arra számítok, hogy a Karanténszótárban megjelent szavak kikopnak a mindennapi nyelvből. Kétlem, hogy a járvány múltával bárkire is használjuk a Veszelszki Ágnes Fotó: Havran Zoltán

ÖTVÖS ZOLTÁN

V

M A G YA R T Ü K Ö R

A vértanú csontjai

K

ét férfi tekintete találkozott a pesti utcán 1849. július 2-án, egy hónappal Segesvár és három hónappal Arad előtt. Petőfi Sándor, a tiszti rangjáról lemondott őrnagy volt az egyik; apját-anyját nemrég eltemetve sietett gyalog a belváros felé, hogy másnap Mezőberénybe vegye útját.

A másik férfi Dessewffy Arisztid tábornok volt – Eperjesről ismerték is egymást –, aki kocsin hajtatott fiatal menyas�szonyával a Lipót-templomba.

Egy ismeretlen emlékező szerint Petőfi még utána is nézett a díszes fogatnak és valamiféle maliciózus megjegyzést tett. A Szemere-kormány csak néhány napja hívta népfelkelésre az ország lakosságát, Görgey Artúr tábornok pedig éppen Komáromot védte Haynau támadásával szemben.

A hadiesküvőre részben ilyen okokból került sor. A 47 éves – két éve megözvegyült – vőlegény régi evangélikus családból származott. Apja, Dessewffy Gáspár, a Sáros megyei Margonya birtokosa és egyházfelügyelője, ősei közt van Rákóczi ezredese, Dessewffy Ferenc, szenátora, Platty Sándor, – vagy az öt szabad királyi város evangélikus püspöke, Zábler Péter. Anyjáról, az ugyancsak evangélikus Kubinyi Júliáról pedig tudjuk, hogy nagy alapítványt tett a wittenbergi egyetemen tanuló magyar ifjak javára.

A menyasszony két évtizeddel fiatalabb volt. Szinyei Merse Emmának hívták. Apja Sáros megye követe, majd alispánja.

Fivére, Félix nemrég született fia pedig a nagy festőfejedelem lett: Szinyei Merse Pál. […] Az eperjesi ifjúság Pestre utazása előtt fáklyás menettel tisztelgett a népszerű hős és menyasszonya ablaka előtt.

Az esküvő utáni napokban a kormány kiüríttette Pestet, Dessewffynek pedig ismét a frontra kellett vonulnia. Az irány Vác, Zsolca, Tokaj, Debrecen, Gyula, Arad és Világos volt. A változó sikerrel folyó csaták ismertek a szabadságharc történetéből. A fegyverletétel idején Desewffy Lugoson tartózkodott, s könnyen elindulhatott volna – amint tervezték is többen – Tö-

rökország felé. Liechtenstein Ferenc herceg lovassági tábornok azonban azzal biztatta, hogy ha kapitulál, kieszközli számára a kegyelmet. Fiatal feleségének rövid lugosi látogatása és az utána való vágyakozás eldöntötte a kérdést. Augusztus utolsó napjaiban már együtt van tábornoktársaival az aradi börtönben. Szeptember 27-i első kihallgatásának jegyzőkönyvében ez áll: „Nevem Dessewffy Arisztid, Csákányban, Abauj vármegyében születtem, negyvenhét éves vagyok, evangélikus vallású, nős...” Szinyei Merse Emmának sikerül bejutnia hozzá a börtönbe. Sőt a herceggel is tud beszélni, aki ismételten megígéri neki férje megmentését. Ezzel az örömhírrel tér vissza boldogan Pestre. A fogoly több levelet írt haza feleségének. Október 4-i levele utóiratában ez áll: „minden nap várjuk elitéltetésünket”. Utolsó, október 6. hajnalán irt levelét özvegye utóbb magával vitte a koporsóba. A Haynau elé került kegyelmi kérvényre tudvalevőleg felakasztás helyett főbelövés volt a válasz.

A Baló Benjámin aradi református lelkész által vesztőhelyre kísért vértanú teste fél évig feküdt az aradi vár VI. számú kapuja melletti árok mélyén, három másik főbe lőtt társával együtt.

Az özvegy egy eperjesi emberrel rohant Aradra. Tetemét nem engedték elvinni, csak sírhelyét tudták megjelölni. Fél év múlva Desewffy Kálmán, az egyik öccs, Bánó Miklós, a sógor és Bydeskuthy Ernő, egy volt honvédbajtárs parasztruhába öltözve, 500 váltóforintot elvesztegetve éjnek idején kiásatták a holttestét. A combnál kettéfűrészelt tetemet azután ládába rakva, mint valami árut fuvarozták faluról falura, fel Sárosba, a margonyai ház kertjének ősi fenyvesébe.

(Amerikai Magyar Népszava, 1980. március 14.)

l Kirándulásunkon eljutottunk az erdős hegyoldalban megbúvó, jó karban lévő épülethez, amelynek falára a magyar állam 1977ben emléktáblát helyezett. A tábla alatt a legutóbbi megemlékezés nemzetiszínű szalaggal dí-

szített koszorúját láttuk. A sírkápolna vasajtaja nem volt bezárva, ezért áhítattal vegyes kíváncsisággal léptünk beljebb. Döbbenetes látvány fogadott. Dessewffy vaskoporsója félremozdítva, nyitott fedéllel feküdt a megrongált, részben szétbontott talapzaton. Egy másik koporsó fedelét a feliratos kőtáblák egyikével beszakították, a többi tábla jórészt összetörve, szanaszét hevert. A tábornok koporsójában szövet- és szalagmaradványokkal (sárga-fehér és nemzetiszínű szalagok) keveredve, két-három embertől származó csontokat láttunk, de koponyamaradványból csupán egyet.

Minthogy a vértanú csontjai a vaskoporsón belül egykor külön faládában voltak, de sem ládát, sem arra utaló nyomot nem találtunk, kérdéses, hogy a vértanútól származik-e a csontok egy része. Kriptákat és emlékhelyeket sújtó vandál pusztításra persze határainkon belül is akad példa, de az volt az érzésünk, mintha ennek a helynek még olyan gazdája sem lenne, aki a súlyos vasajtó zárjában olykor megfordítaná a kulcsot.

Kirándulásunk során sok szép példáját láttuk a csehszlovák műemlékvédelem erőfeszítéseinek.

Ezért korántsem állíthatjuk, hogy a margonyai állapot valamiféle szokványos szlovákiai helyzetképet tükröz. A pusztítók indítékait nem ismerjük.

Mivel az emléktábla alatti koszorú érintetlen volt, úgy gondoljuk, hogy a margonyai emlékhelyen ugyanolyan vandálok pusztítottak, mint akik fáinkat, temetőinket, telefonfülkéinket, műemlékeinket veszik célba, akik képtelenek a szellemi értékek befogadására.

Jó lenne – a csehszlovák illetékesekkel együttműködve – minél előbb menteni és helyreállítani, amit még lehet, hogy Dessewffy Arisztid honvéd tábornok földi maradványai végre valóban nemzeti hőshöz méltó környezetben pihenhessenek.

(Magyar Ifjúság, 1987. június 12. Az idézetek forrása: Arcanum Digitális Tudománytár) 220 éve, 1802. július 2-án született cserneki és tar­kői Dessewffy Arisztid tábornok, aradi vértanú.

8 LUGAS

2022. július 2., szombat

KÖRNYEZET – A klímaváltozás egyre gyakoribb szélsőségei: aszályok, árvizek és egyéb katasztrófák

Négy hónap eső nélkül Ö. Z.

J

Légi felvétel a Pejcsiang folyó által elöntött kínai Jingtö városáról. Súlyos árvízi katasztrófa érte a települést

Fotó: Europress/AFP

anus-arcú a világ. Bolygónk egyik részén brutális árvizek pusztítanak, másutt évtizedek óta nem látott szárazság veszélyezteti az élelmiszer-ellátást. A Kárpát-medence az utóbbi régióba tartozik, még ha nem is mondhatjuk, hogy soha nem tapasztalt az idei szárazság. Súlyos, de nem rendkívüli.

Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb esőzései okoztak árvizeket és földcsuszamlásokat Dél-Kínában. Az átlagos csapadékmennyiség egyes tartományokban május eleje és június közepe között elérte a 621 millimétert, ami 1961 óta a legmagasabb érték. Az északkelet-indiai Asszam államban mintegy félszáz ember halálát okozták a júniusi esőzések. Idén már másodszor küzd Asszam a heves árvizekkel – májusban legalább 39 ember vesztette életét, és csaknem négymillió ember menekült el otthonából. Heves esőzések sújtották a szomszédos Meghalaya államot is, ahol 18 ember halt meg. A föld egyik legnépesebb és lesűrűbben lakott országában, Bangladesben is több százezer embert evakuáltak a júniusi áradások miatt. A heves monszunesők legkevesebb 25 ember halálát okozták, és több mint négymillió ember otthonát árasztották el.

Másutt a csapadékhiány miatt szenvednek. A Meteorológiai Világszervezet (World Meteorological Organization, WMO) pár napja közzétett jelentésében arról írt, hogy Franciaországban az idei volt az eddigi legmelegebb és legszárazabb május. Az Ibériai-félszigetet június közepén szokatlanul korai hőhullám sújtotta. A Spanyol Meteorológiai és Hidrológiai Szolgálat szerint az ország belsejében a hőmérséklet meghaladta a negyven Celsius-fokot. A magas hőmérséklet és a szárazság rendkívüli tűzveszélyt jelent Spanyolország és Portugália egy részén. A portugálok 1931 óta a legmelegebb májusról számoltak be. Az ottani súlyos aszály az ország 97 százalékát érinti. Közép-Európa délkeleti részétől a Fekete-tenger északnyugati vidékéig szintén nagy területek szenvednek aszálytól.

Az elmúlt hetven év legsúlyosabb vízhiányával néz szembe Észak-Olaszország. A jelenség nem ismeretlen Itáliában, de általában az ország középső és déli régióit érinti.

Idén azonban a téli és tavaszi csapadékmennyiség hatvan százalékkal volt kevesebb az északi területeken, mint az elmúlt harminc év átlaga. „Négy hónap eső nélkül, és az átlagosnál 0,75 Celsius-fokkal magasabb a hőmérséklet.

A nyár még el sem kezdődött, de már most olyan, mint-

Heves esőzések miatt elárasztott utca Zsunganban, Kína déli Kuanghszi régiójában

Férfi menti televízióját India Asszam államában

Fotó: Europress/AFP

Fotó: Europress/AFP

Bangladesi falu lakóinak temetési imája egy autópályán

Fotó: Europress/AFP

LUGAS 9

2022. július 2., szombat

Partra vetett hajók a Pón. Olaszország leghosszabb folyójának vízgyűjtőjét az elmúlt hetven év legnagyobb aszálya sújtja

Korábban elmerült úszómaszk a nevadai Mead-tó kiszáradt részén. Észak-Amerika legnaFotó: Europress/AFP gyobb mesterséges víztározójában alig van víz ha július közepén vagy július végén járnánk” – idézte a hu.euronews.com Meuccio Bersellit, a Pó folyó körzeti hatóságának főtitkárát. A mostani szárazság a Pó és mellékfolyói körüli széles területet érinti Észak-Olaszországban.

Milánóban múlt szombaton a város polgármestere leállíttatta a vízszolgáltatást a nyilvános díszkutakban, és korlátozta a vízpermetezést.

Az Atlanti-óceán túloldalán, az Egyesült Államok nyugati részén a második, illetve régiótól függően a harmadik aszályos évet próbálják túlélni. A WMO szerint a két legnagyobb víztározó, a Mead-tó és a Powell-tó feltöltése óta sohasem volt a mostanihoz mérhetően alacsony szinten: mindkettő kapacitásának harminc százaléka alatt van. Kelet-Afrikában az éhínség veszélye fenyeget, és a helyzet tovább romlik. Példátlan az a jelenlegi szélsőséges szárazság, amely Szomáliát, Kenyát, valamint Etiópia egyes régióit érinti. Négy egymást követő esős évszak nem hozott elegendő csapadékot, amire legalább negyven éve nem volt példa. A meteorológiai szakértők legfrissebb előrejelzései azt mutatják, hogy az idei esős évszak sem hoz elegendő csapadékot.

Ha a jóslatok igaznak bizonyulnak, a már amúgy is súlyos humanitárius vészhelyzet tovább mélyülhet a térségben.

A WMO június közepi jelentése szerint az aszályok gyakorisága és súlyossága növekszik, 2000 óta 29 százalékkal több ilyen helyzet alakult ki. A szervezet azon dolgozik, hogy minél nagyobb területen építse ki a hirtelen áradásokat, az aszályt, valamint a homok- és porviharokat előrejelző rendszereket. „A közelmúlt aszályai a világ bizonytalan jövőjét jelzik. Az élelmiszer- és vízhiány, valamint a súlyos aszály okozta erdőtüzek mind felerősödtek az elmúlt években” – nyilatkozta Ibrahim Thiaw, az ENSZ elsivatagosodásról és aszályról szóló egyezményének ügyvezető titkára.

Hazánkban a csapadékhiány a probléma. Május végén, június elején a Dunántúlt, illetve az Alföld nyugati, délnyugati tájait még jelentős esők öntözték, de keleten súlyos a csapadékhiány – jelentette a héten az Országos Meteorológiai Szolgálat. A talaj felső egyméteres rétegéből keleten 110–130, de a Dunántúlon is egyre többfelé több mint száz milliméter csapadék hiányzik. Szinte az egész keleti országrészben nagyfokú, Gyomaendrőd középponttal pedig egyre nagyobb területre terjed ki a súlyos mezőgazdasági aszály.

Az előrejelzések szerint az ország keleti felén fokozódik a szárazság, egyre növekszik a súlyos aszállyal érintett területek nagysága.

Rozsdás lánc az Elba kiszáradt partján a drezdai óváros előtt

A Pó kiapadt mellékfolyója, a Sangone Torino közelében

Fotó: Reuters

Fotó: Europress/AFP

Fotó: Europress/AFP

10 LUGAS

2022. július 2., szombat

HUNGARIKUM – Markovits Mária és Dékáni Árpád magyar csipkéit százhúsz éve varrják Kiskunhalason

Láthatatlan tű A tervek egy részét levédetik, de vannak olyan egyedi elképzelések, amelyek beépülnek a nyilvános mintarajzgyűjteménybe

Aranyárban mérik, szokták mondani a kiskunhalasi csipkére. A világhírű hungarikumot csakis a Csipkeházban varrhatják. Földrajzi árujelző és védjegyoltalom alatt áll. Védjegye az egymást keresztező három hal, értékét a ráfordított munkaórák adják meg.

GURZÓ K. ENIKŐ

F

egyelmezett rendben, egymás háta mögött ülve varrják a csipkevarró as�szonyok a halasi mintákat a meglehetősen keskeny, de hosszúkás műhelyben, amikor belépek a Csipkeházba. Halkan köszönök, majd lábujjhegyen osonok tovább. – Fárasztó a munka? – szólítom meg Simon Annamáriát, aki a műhellyel szomszédos múzeumi térben felállított csipkevarró asztalnál dolgozik.

– Nem mondanám, inkább türelmet igényel.

Most Kunfehértó címerét varrom, 52 órás munka. Van olyan motívum, amelyet már többször

megvarrtam, ezt még soha. Mivel ránk van bízva, hogy a köztes részeket milyen öltésekkel töltjük ki, mindegyik csipke egyedi – mondja, és szemlélteti az elhangzottakat. A 11 halasi csipkevarró főállásban dolgozik, napi nyolc órában. Minden egyes munkadarab esetében adott, mennyi idő alatt készülhet el. A művészeti vezető, Kardos Zsuzsanna épp a koronázási palást motívumait varrja egy terítőre. Tavaly augusztus óta dolgozik rajta, 2400 munkaórás megbízás. Az első példány 1996-ban készült, amikor II. János Pál pápa Magyarországra látogatott. A katolikus egyházfőnek szánták ajándékba.

– Amit lát, az egyetlen munkafázis, szövésnek nevezzük. Kézi stoppolással készül, és úgy

néz ki, mintha batisztanyag lenne, de nem az.

A brüsszeli és a velencei csipkék esetében ezt a technikát nem alkalmazzák, ott öltésekkel érik el a sűrű, tömör felületet. A kiskunhalasi védett technológia. Itt a pelenkaöltésnek – huroköltésnek is hívják – hatvanféle variációját alkalmazzuk, míg másutt, a világ többi részén általában tízet ismernek.

– Akik itt dolgoznak, mind a hatvanat ismerik? – kérdezem, és megpróbálom megtalálni a tűnyomot az anyagon, de nem sikerül. Annyira vékony, hogy szinte láthatatlan.

Mindent szemmérték alapján – A hatvanat mindenkinek tudnia kell! Fél év a betanulási idő, ami arra elegendő, hogy az öltések szabályait begyakorolják. Kiskunhalason minden szemmérték alapján készül, nincsenek előrajzolva az öltések, mindegyik csipke mégis annyira egyenletes mintázatú, mintha gép készítette volna.

Fotók: Teknős Miklós

– Hány munkát készített már el élete során?

– Talán tízezernél is többet. 1982 óta dolgozom itt. Órában az a legnagyobb munkám, amit most csinálok, a korábbi egy rózsás ovális terítő volt. Zsuzsannától azt is megtudom, hogy a halasi csipkét ma már bekeretezik, és felteszik a falra. Így nem is terítőt készít, hanem faliképet.

A csipkekészítés folyamata viszont a régi. Azzal kezdik, hogy kifeszítenek a rámára egy textilt, amelyhez hozzávarrják a mintarajzot ábrázoló papírt. Ennek az a funkciója, hogy legyen mihez varrniuk a kontúrt, a kontúr pedig ahhoz kell, hogy legyen mihez a csipkét varrni. A legvégén minden segédanyag eltűnik. Különben is csak ahhoz kellenek, hogy fogni lehessen a kontúrszálat, hiszen azt nem tudnák kézben tartani. Igazából a papír fölött, a levegőben varrnak.

– A kontúrozás nagyon bonyolult, hiszen addig kanyarog a kontúrszál, amíg ugyanoda nem ér, ahonnan elindult. A feladat térlátást igényel, és alapvető, hogy a szál szépen legyen megformázva: aminek kereknek kell lennie, az kerek

PROTOKOLL – Az öltözet a hitelesség képe is lehet

Mit viseljenek a politikusok?

Az állam- és kormányfők beiktatása kapcsán rendszeresen előtérbe kerül az öltözködésük. Különösen igaz ez, ha az illető nő. Szakértők szerint bár a divat protokoll- és diplomáciai szempontból is sokváltozós kérdés, egyvalami évszázadok óta azonos: a megítélés. Az európai közönség a politikustól alapvetően a konzervativizmust várja el, hogy öltözzön jobban, mint a hétköznapi ember, de ne túlságosan drágán.

JANCSÓ O.

A

ruha védi a testet, erőt mutat és üzenetet hordoz.

A divat színpadként szolgál, ahol az egyénnek úgy kell bizonyos elvárásoknak megfelelnie, hogy közben kifejezze magát és a közvetíteni kívánt üzenetet. Először Ferdinand de Saussure svájci nyelvész tekintett jelrendszerként, a beszédhez hasonló eszközként a divatra, amely üzenetközvetítésre szolgál. Mára a stylistoknak és divatújságíróknak köszönhetően egész iparág épült egy-egy öltözet megkomponálására és értelmezésére. Egy ruha vagy kiegészítő egyrészt támogatja a viselő imázscéljait, másrészt egy ország vagy csoport iránti tiszteletet, barátságot jeleníthet meg, politikai vagy társadalmi közösség számára küldhet verbális úton nem kifejezhető üzenetet, illetve gazdasági előnyt hozhat egy adott brand támogatása révén.

– A megjelenés, amelybe nemcsak az öltözet, hanem az ápolt kinézet is beletartozik, a vizuális kommunikáció 55 százalékát

teszi ki. Nagy szerepe van a véleményalkotásban, és ezért a po- ja el Ambrus Jenő korábbi állami protokollfőnök. – Fontos elválitikusoknál hatványozottan fontos, hogy hitelességet sugároz- lasztani a bel- és a külpolitikát. Belföldön megjelenhet „az egy vagyok közületek” üzenet, külpolitikában az állam képviselete zon – mondja el Iványi Károlyné protokollfőnök.

Görög Ibolya protokoll-szaktanácsadó annyit tesz hozzá, a po- miatt a konszenzus a legfontosabb. Egy hivatalos fotózáson nem litikusoktól az európai közönség alapvetően a konzervativizmust lehet az egyikükön kabát vagy nyakkendő, ha a másikon nincs. várja el, hogy öltözzön jobban, mint a hétköznapi ember, de ne Egyenrangúnak kell mutatkozni. túlságosan drágán.

E szabály megszegése okozott már gondot többek között az – Ha a politikus nem konzervatív módon jelenik meg, az elvon- orosz külügyminiszter Szergej Lavrovnak 2016-os mongóliai vagy ja a figyelmet a mondanivalóról. A tévés megszólalás után min- a montenegrói miniszterelnök tavalyi belgrádi látogatása idején. denki arról fog beszélni, mit viselt, nem pedig arLavrov farmerben száll ki a repülőből, a szerb ról, hogy mit mondott – magyarázza a szakértő. Problémát okozhat, mezőgazdasági miniszter ugyanígy fogadta az Ezt a trükköt Liz Plank divatújságíró szerint öltönyös Zdravo Krivokapicsot. Mindkét alMelania Trump fejlesztette tökélyre, aki a saj- ha hozzáértő segítkalommal újságcikkek garmadája találgatta, tóban sorozatos ballépéseknek titulált szettje- ség helyett egy régi hogy a sértés mennyire lesz hatással az orivel elvonta a figyelmet férje politikai cselekvékapcsolataira. ismerős vagy koráb- szágok seiről. Európában inkább hiteltelenné vagy ne– Egy-egy megállapodás megkötésénél a vetségessé válhat a politikus egy rosszul meg- bi jól bevált varrónő hasonló eseteknek kisebb a jelentőségük, de választott öltözettel. Görög Ibolya szerint a túlhosszabb távon már fontossá válnak, hiszen tanácsát fogadják zásba vitt lazaság és fiatalosság abszurd egy öta kétoldalú kapcsolatokban a nagy horderejű venen felüli politikusnál. Mégis találni olyat, aki meg, akik ritkán döntéseket is befolyásolja a szubjektív megazt hiszi, szűkített öltönyfazont kell hordania, vannak tisztában ítélés – teszi hozzá Görög Ibolya. mert a harmincasoknak az áll jól. Rajta viszont, A szakértő ezért javasolná vezető politikunémi pocakkal, úgy néz ki, mintha kinőtte vol- minden szabállyal. soknak, illetve házastársaiknak, hogy fogadjanak na az érettségiző öltönyét. öltözködési szakembert. Iványi Károlyné szeA politikai pártok többségében olyan kommunikációs tanács- rint az öltözködés sok esetben túlmutat a protokollszakértő szeradókkal dolgoznak, akik az Egyesült Államokban tanultak. Az ot- tartásrendet ismerő tudományán, de a protokollos ezzel együtt is tani demokrácia alapköve, hogy a képviselők és az elnök a népből adhat tanácsot az alkalomhoz illő viseletről. A szakértők tapasztaszármazik, tehát hasonló bármely állampolgárhoz. Az óceán in- lata, hogy a politikusok akkor fordulnak szakemberhez, ha van igénenső partján ez az attitűd sokszor nem működik, mert hiába köz- nyük a megjelenés javítására. Problémát okozhat, ha hozzáértő setársaság az európai országok többsége, az arisztokrata örökség, a gítség helyett egy régi ismerős vagy korábbi jól bevált varrónő tanátávolságtartásra és a magasabbrendűségre való igény megmarad. csát fogadják meg, akik ritkán vannak tisztában minden szabállyal.

– Ha úgy nézünk ki, ahogy bárki más, akkor ne csodálkozA férfi politikusok öltözködése ritkábban vált ki visszahangot, zunk, hogy úgy viselkednek velünk, mint bárki mással – mond- mint a női közszereplőké. Az általános vélemény szerint a férfiak

LUGAS 11

2022. július 2., szombat

legyen, aminek szögletesnek, az szögletes. Ha a kontúr nem szép, a csipke sem lesz az. Formáját a kontúrozó adja meg, mi csak kitöltjük a köztes részeket, a fantáziánkra hagyatkozva – magyarázza a művészeti vezető, aki ránézésre megmondja bármelyik csipkéről, ki varrta, de azt is, hogy mikor. Pont az egyéni jellemzők miatt nem tudnak egymás munkájába beledolgozni.

Hogy lássam, miről van szó, Zsuzsanna gyűszűt húz az egyik mutatóujjára, majd alányúl az anyagnak. A tűt pontosan a kontúrszál mellett kell felszúrnia. Közben kifejti, hogy aki az első két hétben nem fut el, ameddig a keze bírni fogja, biztosan nem hagy fel a szakmával.

– A halasi csipke fehér, vagy ahogyan mifelénk mondják, az öltések színezik. Ugyanis azt a technikai bravúrt, amelyet a halasi csipke tud, csak az egyszínű kompozíció adja vissza – összegzi tapasztalatait Zsuzsanna. Jelenleg egy rendkívül erősen sodort egyiptomi pamutszálból készül a csipke. A 11 halasi varró évente harminc dekát használ el ebből az anyagból. Kilométerre sok, de annyira vékony a cérna, hogy szinte nincsen súlya. Utoljára a hetvenes években a háziipari szövetkezet készíttetett az újpesti cérnagyárral húsz

jában viselték, a csipkéből készült tálcakendőknek, kis terítőknek pedig megbecsült hely jutott a háztartásban. Azelőtt főként Ausztriából, Németországból vásárolták, Magyarországon csak vert csipkét készítettek, azt sem nagy mennyiségben. Napjainkban Hrivnák Tünde budapesti divattervező közreműködésével sikerült vis�szacsempészniük a hazai öltözködésbe. Minderről a Csipkeház ügyvezetője, Szécsiné Rédei Éva tájékoztat. Alapítványi formában működnek, tulajdonosuk Kiskunhalas önkormányzata.

Betanított munka – A szabadidejében, odahaza is kézimunkázik?

– Igazából a megszállottja vagyok a hivatásomnak! Ancsa a vert csipkét tanulta, Niki, a másik kolléganőm gobelinezik, én pedig mindent művelek, ami a textillel kapcsolatos: a foltvarrást, hímzést is. Ruhát is varrtam a lányomnak, amikor kicsi volt, de magamnak is, ám olyan sokáig tartott, hogy most már sajnálom rá az időt.

A csipkekészítés betanított munka. Nincs irodalma, szájról szájra adják át egymásnak a tudást.

Gyakorlását nem szabályozzák törvények, amiben szakmailag előreléphetnek, az a népi iparművész cím megszerzése. Munkahelyük olyan múzeum, amely mellett manufaktúra, termelői részleg működik. Egyedülállók ilyen tekintetben az országban.

– Huszonöt éve dolgozom a szakmában, de ha elmegyek néhány napra kertet kapálni, befőzni, majd visszajövök dogozni, az első fél nap azzal telik, hogy próbálok visszaállni. Nem tudom tartani az irányt, eltévesztem az öltéseket.

Hiába a sokévi rutin, ha naponta nem csinálja az ember, elveszíti az arányérzéket, kiesik a csipkevarrásból. Ott van a falon az a hattyú. Annak az elkészítési ideje tizennégy hónap.

Változatosságot csempész a munkájukba, hogy tervezhetnek is, bár a halasi csipke története során grafikusok, rajztanárok és mérnökök is bedolgoztak tervezőként a Csipkeházba.

A készítők azonban előnyben vannak azokkal szemben, akik nem ismerik a halasi mintarajzok jellemzőit. A kezdetekkor volt próbálkozás arra, hogy színes csipkéket is varrjanak, de ez mellékvágánynak bizonyult. Mert a halasi csipke vagy színes, vagy öltésgazdag. Ha egy időben mindkettő, annak ebben az esetben kaotikus az eredménye.

A Csipkeház százhúsz éves mintarajzgyűjteménye öt-hatszáz darabos. A régi rajzokat napjainkban is varrják, de igyekeznek alkalmazkodni a kor igényeihez. A csipketervek egy részét levédetik, de vannak olyan egyedi elképzelések, amelyek beépülnek a nyilvános mintarajzgyűjteményükbe. Mindegyik értékesített csipkéhez társítanak egy minőségbizonyítványt. Az igazolvány hátoldalán azt tüntetik fel, ki tervezte, kontúrozta, varrta. Bár van webáruházuk, Kanadától Dél-Amerikán át Ausztráliáig értékesítettek már, bevételük java a múzeum melletti kis boltból származik. Emellett az állami protokollajándékozásban is részt vesznek.

– Halasi csipkét csak a halasi Csipkeházban szabad előállítani, földrajzi árujelző és védjegyoltalom alatt áll. Az egymást keresztező három halat mindegyik csipkébe belevarrjuk. 1935 óta ez a védjegye a halasi csipkének, a védjegy pedig a közalapítvány tulajdona. A halakat Kiskunhalas címeréből vették át, ám míg a város címe­ rében a középső hal felfelé néz, a csipkében lefelé – pontosítja a Csipkeház-vezető.

Pajor Kálmánnal, a Halasi Csipke Közalapítvány kuratóriumának elnökével a Csipkeház udvarán találkozom. A háttérben szépen kirajzolódik egy csipkemotívum a panelház homlokzatán.

Igazgatók jöttek-mentek…

A súlyát nézve a csipke drágább, mint az arany kiló lencérnát a halasiaknak. Ahhoz, hogy ezt elő tudják állítani, újra kellett indítaniuk egy régebbi gépsort, és vissza kellett hívniuk a nyugdíjas takácsokat. Ma erre senki sem vállalkozik. Az első kérdés mindenütt az, hány mázsát szeretnének.

– Azt szoktuk mondani, hogy a súlyát nézve a csipke drágább, mint az arany. Tizedgrammokat nyom egy-egy kézimunka, miközben több száz órás munkát igényel. Az árát pont ezért nem tudjuk kitermelni. Épp ezért exkluzív ajándék – mutat rá a szakember.

A halasi csipke születése a szecesszió idejére esik. Gallérok, mandzsetták, zsabók formá-

Joe Biden amerikai elnök feleségével és két húsvéti nyúllal a Himnuszt éneklik 2022. április 18-án kevésbé tudnak játszani a megjelenésükkel. Ez azért téves, mivel mind a londoni Savile Row, mind a „kontinentális kinézetet” megteremtő Brioni és az őt követő többi olasz cég, mind az Ivy League Lookban tervező amerikai dizájnerek stílusában meglennének azok a jegyek, amelyek apró változtatásával a férfiak is élhetnének. Azonban néhány kivételtől eltekintve – például Jeremy Corbin rendszeres nyakkendő nélküli megjelenése vagy Justin Trudeau mintás zoknijai – ezekkel ritkán foglalkozik a sajtó.

Ha azonban egy női politikus rosszul vagy nem a közízlésnek megfelelő módon választ, az mindjárt egyenlő azzal, hogy

– A halasi csipke árát a munkaóra határozza meg, márpedig a befektetett munka óriási. A legkisebb, a három centiméter átmérőjű, úgynevezett medálcsipkék elkészítése négy-öt órát vesz igénybe, áruk tízezer forintnál kezdődik. A tenyérnyi nagyságúak hatvan-hetven munkaóra alatt készülnek, a nagyobbak, amelyek háromezerötszáz–négyezer munkaórásak, milliós tételek. A ténylegesen befektetett munka költségét egyiknél sem lehet elkérni. Az önkormányzat biztosítja a bevételünk felét, így lehetséges, hogy önköltségi ár alatt értékesítjük a csipkét – fejtegeti a közgazdász igazgató asszony.

Fotó: Getty Images

nem tud jelentős feladatot ellátni vagy nem felel meg kötelezettségeinek. Theresa Mayt a törpesarkú cipők szeretete miatt a brit Imelda Marcosnak csúfolták, utalva, hogy a kormányfő esetleg a pénzügyek kezelését is ellesi az elítélt Fülöp-szigeteki first ladytől. Angela Merkel 2008-ban az oslói opera megnyitóján egy mélyen dekoltált királykék estélyit viselt. A kancellár az évek során tökélyre fejlesztette férfias nadrágkosztümjeit, amelyek által nem nőként, hanem kancellárként kívánt megjelenni, ám a világsajtót akkor érdekelte igazán, amikor kivételesen nőies ruhát öltött.

– Azt szokták mondani, Dékáni Árpádnak köszönhető, hogy kialakult a halasi csipke, és Markovits Máriának, hogy fennmaradt. Ez így is van. Mária egész életét a halasi csipkének szentelte: 25 éves volt, amikor 1902-ben elkezdte varrni, és 1954-ben bekövetkezett haláláig minden idejét ennek az ügynek áldozta – méltatja Kiskunhalas leghíresebb asszonyát Pajor Kálmán, és megmutatja városa két kiemelkedő alakjának szobrát a Csipkeház előtti parkban.

A kuratóriumi elnök szerint Zseny József halasi földbirtokos volt az, aki a csipkevarrás irányába terelte a kunsági tanyákon néprajzi gyűjtést folytató Dékáni Árpádot, aki Erdélyből érkezett a helyi református gimnáziumba rajztanárnak. Mintaterveinek kivitelezéséhez Markovits Mária dolgozta ki a máig használt technikát, miután senki sem vállalta.

– Az igazgatók jöttek-mentek, egyedül Markovits Mária tartotta életben a csipkét. Nekünk követnünk kell a példáját – mondja Pajor Kálmán, és köszönetképpen megveregeti az alapító udvaron álló szobrának a vállát.

Az ok Richard Thompson Ford, stanfordi kutató szerint az, hogy a női divat a férfinál jóval később vált az egyéniség jelévé.

Míg a férfiak esetében az üzleti és ezzel együtt a politikai öltözködés haszonelvű megközelítése II. Károly trónra lépésével kezdett el kialakulni, addig a nők esetében a kényelmetlen, túl sok réteget tartalmazó ruházkodás egészen az I. világháborúig jellemző volt. Aztán megfordult a trend, és a társadalmi folyamatok a női divattal kapcsolódtak össze. A feminista mozgalom így hozta divatba a fehéret és a rövidülő szoknyát, amelyek a feminizmus második hulláma során, a hatvanas években lettek a legrövidebbek. A hetvenes években a melltartó hiánya, a nyolcvanasban pedig a válltömésekkel hangsúlyozott üzleti öltözködés megjelenése mutatta a divat és a nők kiemelt kapcsolatát.

A Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontja Magyarországon is kimutatta az útkeresést. A 2014ben kezdett kutatás szerint a rendszerváltás utáni magyar politikai öltözködés három korszakra osztható. Az első kormányok teremtették meg a látványvilág alapvető elemeit, amelyben még a korszak általános szabályainál is konzervatívabb öltözködés volt megszokott. 1997 és 2006 között bővült a szimbólumrendszer, a közösségként való meghatározás helyett a sokrétűbb egyéniesedés vált meghatározóvá. Ebben az időszakban jelentek meg Magyarországon a női politikusok, az ő színes öltözködésük jelentősen eltért férfi társaikétól, ezáltal egyfajta új normát határozva meg. A harmadik korszakban tovább folytatódott az egyéniesedés, amely mellett a divat által is megjelenített ellenségkép, illetve az attól való elhatárolódás is fontossá vált.

– Ma a hazai női politikusokon azt látom, hogy a férfiakénál kifinomultabb elegancia jellemzi őket. A férfiaknál végletekkel találkozni, a nők viszont tudnak játszani a ma már rendelkezésükre álló sokfajta szabással és anyaggal, hogy egyszerre feleljenek a protokolláris elvárásoknak és tudják érdekessé, egyedivé tenni az öltözéküket – mondja el Iványi Károlyné.

Görög Ibolya is úgy véli, hogy az egyre inkább terjedő lazaság a férfi politikusoknál jelenik meg elsősorban. Ez a fiatalság kultuszának is köszönhető, pedig nem helyes farmerben, piros tornacipőben és kockás ingben megjelenni az ülésteremben, hiszen az ország házát mint intézményt mindenképp meg kell tisztelni.

Nemzetközi összehasonlításban azonban egyre gyakoribb a szabályok áthágása, pedig a szakértő szerint „ha valaki politikusnak áll, el kell fogadnia, hogy öltözékét tekintve valamennyire konzervatívnak kell lennie”.

12 LUGAS

2022. július 2., szombat

R E Z E D A K Á Z M É R U TA Z Á S A I

Vacsora az Aranybástyában V ajon tiszteletét teszi-e gróf Vetter von der Lilie Ferdinánd altábornagy úr és özvegye, gróf wsetini Wachtler Jozefina úrhölgy? – tette fel magának a kérdést Rezeda Kázmér, bár tudta a választ, ugyanis nevezettek elég régen halottak voltak már, bár ki tudja, végül is bármi megtörténhet, ki hitte volna akár csak egy esztendővel ezelőtt, hogy a németek majd szellőztetni fognak mosás és fürdés helyett. A kérdés úgy merült fel, hogy Rezeda Kázmér étteremben készült vacsorálni, imádott nejével, Rezedáné született Bel-Szegedi Matula Andreával. Éspedig az Aranybástyában.

Az Aranybástya helyén egykoron – soha nem fogják kitalálni! – az Aranybástya állt, vagyis egy olyan sokszögletű védmű, amelyekről a vár védői lőni szokták az ellent, továbbá mindenféle, jelentősebb súlyú tárgyakat hajigálnak le rájuk, avagy forró folyadékokat öntenek a nyakukba, úgy is, mint például ólmot, szurkot, avagy jóféle gulyást, bár a történettudomány még adós annak tisztázásával, vajon ebben az esetben csipetkét is szaggattak-e bele, avagy megelégedtek a hígabb levessel, ami viszont azt vonhatta maga után, hogy az ellen esetleg petíciót intézett a védők parancsnokához, felróva neki a silányabb ellátást, ami felvetheti a diszkrimináció, rosszabb esetben a rasszizmus gyanúját.

Talán már rázogatja a csörgőt valahol a jövő történésze, aki ezt a kérdést megoldja majd, és akkor az emberiség ismét nyugodtabban hajthatja álomra fejét, ha csak egy kicsivel is.

De ne szaladjunk ennyire előre.

Egyelőre még csak ott tartunk, hogy Rezeda Kázmér és neje vacsorálni készülnek az Aranybástyába. Ami, miután Buda visszavételekor elpusztult, utóbb Lónyay-villává változott. Szokása ez a régi bástyáknak meg váraknak, hogy vagy elpusztulnak, vagy miután békességes időszak következik, s a végvári vitézek letelepednek és donációs hajdúkká válnak, a környék lakossága elhordja a köveket, hogy előbb templomot, majd házat, végül esetleg disznóólat építsen belőlük. Így lesz a halálok „vérmosta fokából” a gyesznó otthona – és ezt érdemes kissé tovább is gondolni… – tette hozzá Rezeda Kázmér, s valóban.

Szóval megérkezett a nagy magyar építtető, a XIX. század második fele – miután a honvéd tábornokok kiszenvedtek, ideje volt kiegyezni és nekilátni építeni –, s megbízta Ybl Miklóst, tervezne egy villát a hajdanvolt Aranybástya helyére.

S lőn.

Tulajdonolta pedig a villát gróf nagylónyai és vásárosnaményi dr. Lónyay Menyhért úr, előbb pénzügyminiszter, utóbb miniszterelnök. Utóbb pedig beköltözött az imént már megidézett gróf Vetter von der Lilie Ferdinánd altábornagy úr és özvegye, gróf wsetini Wachtler Jozefina úrhölgy, kivel megérkezett és széthagyta fuszekliját báró Baratta-Dragono Alajos, akinek tégla- és cserépgyára volt odafönt a Felvidéken, másképpen Felső-Magyarországon, de ettől még csak egy „kis bárócska” maradt. Aztán ideköltözött báró Hatvany Ferenc festőművész és műkincsgyűjtő, Hatvany Lajos író testvére, mint tudjuk, Lajos volt egyebek mellett Ady mecénása és rossz szelleme.

Szóval beköltözött Ferenc úr, és csinált a villából világhírű műkincstárat. 1937-ben aztán Thomas Mann is járt a villában, nyilván abból a megfontolásból, hadd lássunk itt, „fehérek közt egy európait”.

Végül aztán jött a nagy háború, és 1944-ben olyan súlyos bombatalálat érte a villát, hogy alig maradt belőle valami. Azt a valamit pedig 1946ban elbontották, és a helyére játszóteret raktak.

Sic transit gloria mundi… És azt a játszóteret találta meg a 2000. esztendő. S arra gondolt, talán ideje visszaépíteni a régi, históriás épületet. S úgy lett. És érkeztek régészek, akik régészkedtek, megtalálták a régi Aranybástya maradványait, és sok dél felé néző régi halottat, szépen, nyugodtan feküdtek, mert tudták, hamarosan céklatatárt fognak főzni itten, meg kacsamájpástétomot, továbbá Aranybástya-cevichét is… …Rezeda Kázmér ezeket találta az étlapon előétel gyanánt.

És mi tagadás, egyik jobb, mint a másik. Talán a ceviche igényel némi magyarázatot, ez ugye citromlében marinált hal, legjobb valamiféle tőkehalból készíteni, de édesvízi magyar halból is remek, bár nem tudom, Pedro Solari mit szólna ehhez, ő ugyanis Peruban, Lima Jesus Maria városrészében alig kilencvenévesen csak cevichekészítéssel foglalkozik, és vagy tengeri sügért, vagy halibutot használt erre a célra, nehéz elképzelni, mit szólna egy süllőhöz vagy egy harcsához, de kevés az esélye, hogy a közeljövőben összefutunk vele odafönt az Aranybástyában.

Viszont a ceviche finom, a kacsamáj még finomabb, a céklatatár felséges. A gulyás pedig egyenesen fenomenális, nem beszélve a sültpaprika-krémlevesről, amelyhez csicseriborsót és spenótot adnak – pazar.

Rezeda Kázmér mindezek után vörösboros marhapofával folytatta, mit paszternákpürével, répával és gombával szolgáltak fel, és Rezeda Kázmér eltöprengett kissé, hogy a Homo sapiens históriája mennyivel fényesebb képet mutat, amennyiben azt nézzük, hogy a nyers jávorszarvasbél és nyers bölénytöke fogyasztásától mégiscsak eljutottunk a vörösboros marhapofáig és a paszternákpüSzerényi Gábor rajza réig, avagy az Aranybástya-borjúig, mely pankó morzsában forgatva süttetik, s prágai sonkával, erdélyi sajttal és burgonyapirével tálaltatik (ez utóbbit Rezedáné született Bel-Szegedi Matula Andrea fogyasztotta). Mennyivel biztatóbb képet fest ez rólunk, mint például a história azon része, hogy Caligulától Hitlerig, avagy Nérótól Sztálinig, ugye… S van még az, hogy konfitált kacsacomb lila káposztával, almával és zellerpürével, valamint olyan, hogy malaccsászár garnélával, zöldborsópürével meg rétegzett sült burgonyával – istenem, ha erről szólna Az ember tragédiája…

L U G A S - TÁ R C A

LAKATOS MIHÁLY

I

sten a hetedik napon befejezte művét, amit alkotott. A hetedik napon megpihent munkája után, amit végzett – olvassuk a Teremtés könyvében, és kissé zavarba is jövünk. Megpihent?! Pihenésre csak annak van szüksége, aki elfáradt. Márpedig Isten, aki maga a tökéletesség, nem fáradhat el! Az elfáradás óhatatlanul összekapcsolódik a végesség fogalmával, aki elfáradt, azért fáradt el, mert ereje végére jutott. Aki elfáradt, az kiszolgáltatott. Ezek mind-mind olyan fogalmak, amelyeket az emberi elme képtelen Istenhez kapcsolni.

Mert Isten örök, mindenható, mindig volt, van és lesz, és az ő viszonylatában e szavak értelmezhetetlenek. Bizonyára arról van szó, hogy a hetedik napi isteni cselekvést a gyarló emberi nyelv nem tudja másként kifejezni, lefordítani, értelmezhetővé tenni számunkra, csak a „megpihent” fogalmával.

Ezen kívül felmerül a kérdés, hogy Isten hol pihent meg? Nem tudjuk. Istenről úgy általában nem tudunk semmit, tehát éppen annyit tudunk, amennyi kell. Amennyit fel tudunk fogni belőle.

Mégis, joggal feltételezzük, hogy a pihenés a frissiben elkészült Földön történt, hiszen örömét lelhette munkája gyümölcsében.

Bejárta széltében-hosszában, s időnkét megpihent. Hogy pontosan hol? Nem tudjuk, de jó eséllyel következtethetünk rá, hogy majd’ minden olyan helyen, ahol később templom épült. Ahol az emberek az ő tiszteletére ülik meg a hetedik napot, és ahol dicsőítik őt. Ahol a szentség megnyilatkozik.

Persze az ember esendő, ezért nem mindig a megfelelő helyre építi templomait. Néha olyan helyekre is, ahol csupán érzékelni véli a szentség jelenlétét. Ezek egy idő után rendszerint romba dőlnek. Hiányzik a „kötőanyag”. Máskor épp ellenkezőleg: az ember olyan helyeket is mellőz, ahol viszont teljességgel indokolt lenne a szent építkezés. És az Úr ilyenkor szomorú. Szomorú, de megbocsát. És elsimítja a botlást.

l Az Úr 1241. esztendejében, április havában, amikor a mongol hadak alig pár napja megmocskolták Béla királyunk seregét Muhinál, a Duna-parttól két kőhajításnyira, egy esős alkonyon fiatal pár tört utat magának a fák közé sűrűn benőtt bokrok között. El-

Triptichon satnyult lovacska hátán ültek, elöl a legény, mögötte a leány. Csapzottak voltak és éhesek, két napja nem ettek egyebet, mint zsenge tavaszi hajtásokat és szarkatojást. Ekkor egy kéz nyúlt ki két bokor közül, elkapta a kantárszárat és olyan erővel húzta maga felé az állatot, hogy az kis híján rádűlt, lovasaival együtt. A legény a csákányához kapott: „Hó, te!” De már késő volt. Erős ujjak tekeredtek a csuklójára, s pillanatok alatt a földön hevert egy tagbaszakadt szerzetes lábainál, aki mutatóujját a szájára téve jelezte, mi most a teendő. „Nem ellenség, barát!” – suttogta az arcába, s a legény nagyot sóhajtva adta meg magát a sorsának. A barát a leányt is leemelte a ló hátáról, majd rácsapva az állat farára, arra ösztökélte, hogy távolodjon el tőlük. A két fiatal szemében ijedtség és felháborodás keveréke. „Erre már nem lesz szükségetek, nincs, ki átvigye a folyón – magyarázta fojtott hangon –, bár az embereket lehessen menteni… Csak idecsalná a tatárokat… Egy mérföldről kiszagolják a lovat!” Aztán az egyik bokor ágát félrehajtva eltűnt a szemük elől. Kisvártatva egy darab köleskenyérrel tért vissza. Kettétörte, s ostyaszerűen nyújtotta át nekik. Miközben a két fiatal lihegve táplálkozott, elhadarta, hogy Paulusnak hívják, Domonkos-rendi, és két éve könyörög e hely tulajdonosának, egy német nagyúrnak, hogy templomot emeltessen itt az Úr dicsőségére. A nagyúr éppen ezen a télen hagyta jóvá a tervet, de lám, immár hiába, beütött a mongol, s az uraság már valahol a Lajtán túl várja a jobb időket. „Ha a Sajó felé gyütt vóna, a jobb idők is hamarabb gyünnének – morogta a legény kedvetlenül –, mert bizony kevesen valánk ott…” A barát szomorúan nézett rá. „Az asszonyod?” – intett fejével a némán vacogó leány felé. A legény lesütötte a szemét: „Az apja nem akarta. De ő igen.” „Áldás nélkül?” – csóválta a fejét Paulus. „Az öreg ottmaradt Muhinál. Most már mindegy…” – legyintett mogorván a fiú, s felemelkedett ültéből. „Mennénk.” „Hallod azt a morajt amott?

– intett a fejével Paulus a folyópart felé. – Azok mind mennének.

Ha pedig úgy fordulna a dolog, hogy valaki valamiféle korunk hősét hozna el ide, aki mindenmentes szójalattét iszik, annak főznek kétszer sült, töltött édesburgonyát is, hozzá csicseriborsót, barna rizst, paprikát, fekete babot, cseresznyét, diót és zöldcurry-mártást szolgálnak fel, ez pedig, amellett, hogy finom, mindjárt az elfogyasztása után utcára lehet vonulni a lemmingek szabad nemválasztásáért is.

A desszertekkel sem tréfálnak az Aranybástyában: van csokoládétorta málnasorbettel, alma, karamell, fahéj, sajttorta, és hozzá fahéjfagylalt, aztán somlói galuska, friss menta és citrom, mangó és kókuszfagylalt golgotagyümölccsel, pisztáciás-málnás eclair rózsasorbettel és epres-rebarbarás desszert fagylalttal. Akinek ez nem lenne elég, szopogasson kockacukrot…

Az itallap is meggyőző. Komoly limonádékkal kedveskednek az embernek, Aranybástya és Prémium Lager van csapon, meg Heineken, ez utóbbit kihagyhatták volna. Pálinkából birs, vadcseresznye, vadbodza, torma és hatvanfokos szilva áll rendelkezésre, Rezeda Kázmér tormát ivott, de többet nem… Gin-tonikból hatfélét adnak, egyik jobb, mint a másik! Whiskyből van Laphroaig is és Glenfiddich is, meg még vagy tízféle, szóval ötös. Rumból is akad tízféle, Dictador, Zacapa közöttük, szóval tökéletes. Ginből 14-félét adnak, de Mrs. Millicent nincs a választékban, amit Rezeda Kázmér szóvá is tett, és ígéretet kapott…

A borlap úgy négyoldalas, s aki nem talál kedvére valót, annak ott van a Pásztortűz, félédes vörös, másfél literes PET-palackban, az alsó polcon.

S mindezek felett van egy terasza az Aranybástyának, ahonnét belátod az egész fenséges, méltóságos, újjáéledő, büszke, magára találó, min­ dennél gyönyörűségesebb Budapestet, szóval aki csak egy limonádét akar inni odafönt, annak is érdemes.

S ki tudja, hátha egyszer tiszteletét teszi gróf Vetter von der Lilie Ferdinánd altábornagy úr és özvegye, gróf wsetini Wachtler Jozefina úrhölgy?

Vagy valamelyik Hatvany báró. Netán Thomas Mann, aki most erősen kellene keressen itt, fehérek közt egy európait. Már persze leginkább otthon, a hazájában…

De nincs mivel. A révészek sem bírják már. Elmenni: halál. Maradjatok.” Félremarkolta egy bokor ágait, s mély verem szája tárult fel. „Két éve dolgozom ezen. Nem nagy, de belül tágas. Gerendával dúcoltam alá. Addig is, míg a templom felépül. Mert fel fog épülni, érzem. Itt az Úr oltalma alatt vagyunk.”

Ekkor nyerítés hallatszott a közelből, s fáklyák villantak a fák közt. „Hamar, hamar!” – ugrott talpra Paulus, s a két fiatalt belökte az üregbe. Ideje sem volt megfordulni, nyílvessző járta át a torkát. Úgy zuhant rá a bokorra, hogy holtában is fedezze a rejtekhelyet. Mongol lovak táncolták körül. „Egy dervis” – rikkantotta valaki. „Koldusok…” legyintett egy másik, s káromkodva vágtattak el a folyó irányába.

l Ábel a Duna-parttól két kőhajításnyira épült hivatalban dolgozik. A bejárat második emeletig nyúló kőpillérei akár egy gótikus temploméi is lehetnének. De irodaháznak épült, alig több mint száz esztendeje. A dohányzóhelyet az egyik belső udvaron jelölték ki. Az udvart korlátok szegélyezik. A korlátok és az ablakok közt közel két öl mélységű betonverem húzódik. Ábel a minap arra lett figyelmes, hogy postagalamb száll alá a verem peremére, és önfeledt burukkolással illegetni kezdi magát. A veremből ekkor egy másik galamb röppent föl, kávészínű, fehér foltokkal, hogy illő módon fogadja az udvarlást. Nem sok idő múltán a postagalamb leröppent a mélybe, a társa pedig szárnyra kelt a tető irányába. Ábel elhűlve figyelte a jelenetet. Már azt is furcsának találta, hogy két ennyire különböző madár alkot egy párt.

Csak nem?! – gondolta hitetlenkedve, s azon nyomban a korláthoz lépett. De igen! A verem egyik sarkában hevenyészett fészek, a fészken pedig hitvesi öntudattal gubbasztott a hím galamb. Sok helyütt látott már galambfészket, de gödörben soha. Mert hát a madár is tudja, hogy a biztonság az első. És ez a pár ezt a helyet találta a legalkalmasabbnak a fiókák kiköltésére! A korlát mellett dohányzók időnként beidegződött mozdulattal pöccintik le a cigaretta hamuját a mélybe. De hiszen – döbbent meg Ábel – ez életveszélyes! Ismét lenézett, és nem akart hinni a szemének: a fészek fölött szokatlanul vastag, háromszög alakú pókháló terpeszkedett, amelyen itt-ott hamumaradványok éktelenkedtek.

Sokáig figyelt, de a pók nem mutatkozott. Ha egy napon előjő, Ábel már tudja, miként fogja szólítani: Paulus.

LUGAS 13

2022. július 2., szombat

Koltay Gergely a nemlétező világzenéről, a testvéréről és a Kormorán zenekar küldetéséről

Felhők a hegynyeregben Kodály Zoltán előtt fuvolázott, 13 éves korától színházban játszott, majd elvégezte a Zeneakadémiát. Megérintette a parasztzene, a hatvanas években a rock és a beatzene. A Sebő Együttessel megzenésített verseket adott elő, majd 46 éve megalapította a Kormorán zenekart. Közel hétszáz dal szerzője, amelyek közül több himnusszá vált. Néhányszor kopogtatott már a mennyország kapuján, de a Jóisten mindig visszaküldte. Koltay Gergellyel beszélgettünk, aki nemrég töltötte be hetvenedik életévét.

OZSDA ERIKA

A

hatvanadik születésnapját zenésztársaival és barátaival az Uránia Nemzeti Filmszínházban koncerttel ünnepelte. Idén hogyan köszön-

tötték fel?

– A születésem napját szűk családi körben töltöttem, utána a zenekarral Erdélybe utaztunk.

Másnap Torockón a koncert előtt köszöntöttek. Őszintén mondom, nem szeretem ünnepeltetni magam.

– Mi az, ami a zene kapcsán örömet szerez önnek?

– Ha éneklik a dalaimat.

– A Kormorán volt az első zenekar, amelyik Magyarországon vegyítette a folk- és a rockzenét. Mit szóltak ehhez a szakmában?

– A rockerek és a népzenészek is bolondnak tartottak, nem hitték el, hogy citerával, dudával, töröksíppal lehet rockzenét játszani. Minden népnek megvan a saját zenéje, stílusa, s mindegyik a népzenéből indul ki. 1977-ben egy külföldi fesztiválon nagy hatással volt rám a Canzoniere del Lazio olasz együttes, akik a népzenét rockkal ötvözték. Akkor gondoltam arra, hogy meg kellene teremteni a magyar folk-rockot. Furcsa helyzet volt, de harminc év után megváltozott, hiszen ebből hazánkban stílus lett. A Kormoránnal bejártuk Nyugat-Európát, egy holland menedzser, egy velünk egyidős srác szervezte a koncertjeinket. Az első években többet játszottunk külföldön, amiért egy picit itthon irigyeltek. Akkoriban csak háromévente lehetett nyugatra menni, de minket kiengedtek. Nem találtak fogást rajtunk, mert népzenét játszottunk, megzenésített verseket adtunk elő, kapósak és sikeresek voltunk. Megtanultunk a ringen belül bokszolni. Kiderült, hogy nyugaton ez már létező műfaj volt, ma úgy hívják: world music, világzene.

Ami nincs. Latin zene van, ír, magyar, szlovák zene van, világzene nincs. De a brüsszeli bürokraták, az EBU, a European Broadcasting Union ezt találták ki. A Filharmónia a sanzonkategóriába sorolt minket.

vül a dalszövegeink olyan érzelmeket váltanak ki, amelyekre mi itt nem is gondolunk. Mindenhol nyitott szívvel fogadják a Kormoránt, de kint mások a fájdalmak. Nagyenyeden odajött hozzám egy technikus, és azt mondta, hogy nagyon köszönik a koncertet, itt, a szórványban most óriási szükségük volt erre az embereknek. Öröm számomra, ha tudunk másfél-két órát adni nekik, amelyet felszabadultan tölthetnek el. Én nem zenésznek, hanem képzőművésznek készültem, de a zene elvitt a pályáról. Annyi maradt, hogy ha lehet, a lemezborítókat magam tervezem. Büszke vagyok, hogy a Kormorán logóját magam rajzoltam. Ma már tudom, hogy jó úton indultam el. Fiatalon beléptünk a dzsungelbe, nem tudtuk, merre kell menni, de vágtuk magunk előtt a bozótot. Aztán, aki akart, jött utánunk. Akkor még nem tudatosult bennem, hogy mi az,

fel a raktárból a szerkesztőnek, majd én lettem a szórakoztató zenei főosztály vezetője. Ott el kellett döntenem, hogy mit képviselek. Úgy határoztam, hogy aki minőségi zenét produkál, az jöhet a műsorunkba. Ebből sok zűrzavar lett. A televízióban a legendát, Czigány Györgyöt váltottam. Gondolhatja, hogy néztek rám. Én egészen más módszerekkel dolgoztam, például adásba kerülés előtt minden anyagot megnéztem, és előfordult, hogy egy műsort nem engedtem át.

Oltári botrány lett, mert híres televíziós rendező készítette. Volt olyan hétvége, amikor a szombat esti tévéműsornak nagyobb nézettsége lett, mint a híradónak. Mindig a legjobb minőséget kell produkálni. Ez belső szabály. Színházban is rendeztem, amit a bátyámnak, Gábornak köszönhetek, aki néha rám bízta egy-egy előadás megrendezését. Elvégezte a Műszaki Egyetemet,

ség, ahol lehetőséget kaptam arra, hogy megrendezzem Papadimitriu Athinával, Varga Miklóssal, Szulák Andreával, Hegyi Barbarával, Makrai Pállal. Már a forgatás előtt láttam magam előtt az egész filmet, mert képről képre lerajzoltam a beállításokat. Életem egyik legnagyobb élménye az a film.

Megvilágított kereszt – Hány filmnek volt az operatőre?

– Több tucatnak, pontosan nem tudom. Gyerekkoromban Normál és Super 8-as kamerám is volt, rengeteg felvételt készítettem. A televízióban a színházi osztálynak operatőrként dolgoztam, és Gábor több dokumentumfilmjét én vettem fel. Nagyon büszke vagyok a Gyermekszív

Más fájdalmak – Hogy lehet, hogy az elmúlt 46 évben hetvennél több muzsikus fordult meg a Kormoránban?

– Úgy vagyok vele, hogy valaki vagy jön utánam, vagy nem. Aki másfelé akar menni, az menjen arra. „Én megyek elöl, ti csak énekeljetek!”

– hangzik el a Csillagok ösvényén című dalban.

Gyakran mondom, minden koncertünk nagymise, és a dalok prédikációk. Törekszünk arra, hogy a színpad és a nézőtér ne váljon el egymástól, közösséget alkossunk. Mindenki érezze, milyen jó magyarnak lenni. Emiatt persze már sokan támadtak minket.

– A Kormorán 1976. december 16-án – Kodály születésnapján – lépett fel először az Egyetemi Színpadon a Holdfényt vetettem című műsorral. Hogyan fogadta a közönség?

– A 25. Színház izgalmas hely volt, mert egészen más szemlélettel készültek a darabok. Ott kezdte a pályafutását Cseh Tamás, a Kolinda, Sebő Ferenc, Halmos Béla és mi is. Oda járt az értelmiség. Személyes kapcsolatba kerültem Nagy Lászlóval, Szécsi Margittal. Aki meghallgatta a műsort, az rögtön érezte, hogy ez teljesen új hangvétel. Abban az időben három-négy klubban lehetett fellépni. Nekünk is volt egy kis pinceklubunk Zuglóban, később Szegeden. Az Ifjúsági Park utolsó koncertjét mi adtuk a Beatricével és a Bikinivel, mi léptünk fel utoljára az Egyetemi Színpadon és a Várklubban is. Egyre többet játszhattunk külföldi zenekarok előtt. Erdélyben, a Felvidéken, itthon még kisebb falvakban is éneklik a dalainkat, annak ellenére, hogy nem nagyon játsszák a rádiók. A határainkon kí-

Fotó: Kurucz Árpád

NÉVJEGY

Koltay Gergely zenész, zeneszerző, dalszövegíró 1952-ben született Budapesten. 1975-ben végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola fuvola tanszakán. Gyerekszínészként több színházban szerepelt, hét évig a 25. Színház tagja volt. Két évig a Sebő együttesben muzsikált, majd 1976-ban megalapította a Kormorán zenekart. 1988-tól a Magyar Rádióban dolgozott, 1997-től három évig a Magyar Televízió zenei szerkesztőségét vezette. Számos dal, rockopera, filmzene szerzője. 2017-ben a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét, két évvel később a Kossuth-díjat vehette át. amit valójában képviselünk. Lassan ébredtem rá, hogy ez igazából – tudom, hogy nagyképűen hangzik, de – küldetés. Három évvel ezelőtt a Kossuth-díjat a feleségem, Judit vette át, mert épp kórházban voltam. Amikor behozta, megfogalmazódott bennem, hogy mostantól három dologra kell nagyon figyelnem, és azt elfogadtatnom a zenekarral. Az első, hogy a munkánk óriási felelősséggel jár, a második, hogy szolgálatot végzünk a nemzetünkért, és a harmadik: ez valóban küldetés.

Kell még egy szó – A Kormorán megalapítása után a Várszínházban dolgozott, zeneiskolában tanított, aztán Kecskeméten karnagy lett…

– …a rádióban főszerkesztő voltam, majd a televízióban zeneigazgató, utána a Petőfi Rádió intendánsa lettem. Onnan mentem nyugdíjba.

A rádióban először a magnószalagokat vittem

utána a Színművészeti Főiskolán a rendező szakot. Nemcsak mint testvérre néztem fel rá, hanem mint alkotó emberre is. A három nagy történelmi filmjéhez – Julianus barát, Honfoglalás, Sacra Corona – engem kért fel zeneszerzőnek.

Sokan ismerik a Honfoglalásból a Kell még egy szó és a Sacra Coronából a Ki szívét osztja szét című dalokat. A Kell még egy szó a Felvidéken benne van a magyar énekeskönyvben, a gyerekek az iskolában tanulják. A testvéremmel sokat dolgozunk együtt, félszavakból értjük egymást. Gábor azt mondja, hogy ő racionalista, én pedig naiv költő vagyok. Én azt mondom, ő naiv filmes, én meg racionalista zenekarvezető vagyok. Jól elvagyunk egymással.

– A kilencvenes években két játékfilmet is rendezett. Mindkettő – az Elektra mindörökké és a Titkos szeretők – Gyurkó László műveiből készült.

– Megkérdeztem a nagybátyámat, hogy megengedné-e, hogy rockoperát írjak a Szerelmem, Elektra című darabjából. Legyintett, jó, csináld meg. A televízión belül volt színházi szerkesztő-

című munkámra, amelyben egy szívproblémával született kislány operációját követjük végig.

– Mikor érezte úgy, hogy „most tényleg letettem valamit az asztalra”?

– Olyan sikert sohasem értem meg, mint A Megfeszített című rockopera bemutatóján a Margitszigeten. Másik gyönyörű élményem 2006-ban Csíksomlyón A Napba öltözött leány című rockopera ősbemutatója. A színpadon ötszáz szereplő, két megvilágított kereszt, a nézőtéren tízezer ember. Örökre belém ivódott az a pillanat, amikor a felhők lehúzódtak a hegynyeregbe, s fölöttük megjelent a két fénylő kereszt.

– Pályázaton nyert pénzt a Kormorán zenekarról készülő filmre, amelynek címe: Folytassátok holnap. Ön lesz az operatőr?

– Nem, én rendezem.

– Hogyan tudja objektíven bemutatni a megalakulásukat, a dalok születését, a zenekar majdnem öt évtizedét?

– Ez legyen meglepetés azoknak, akik folytatják majd holnap.

14 LUGAS

2022. július 2., szombat

KIÁLLÍTÁS – Ősmagyar méltóságjelvények a Nemzeti Múzeumban

Tarsolylemez rózsabogárral REGÉNYI HUBA

A

ki ismeri László Gyula Ötven rajz a honfoglalókról című munkáját, talán emlékszik arra, hogy a kötetet záró kép újszülöttjét szoptató, fiatal édesanyát ábrázol. A háttérben összefonódó, hálózatot alkotó növények láthatók – a képzőművész régészprofesszor maga említi az utószóban, hogy a galgóci tarsolylemezt díszí-

választ. Az első emeleten helyet kapott tárlat kísérő felirataiból, valamint a kiállítótér külső falára vetített installációból kiderül: a X. századi magyar társadalom szigorúan hierarchizált képződmény volt, ebből következően mindenki csak olyan holmikat viselhetett, amelyek a pozíciója alapján megillették. Például tarsolylemezt. Egyes kutatók úgy vélik: e holmik a fejedelmi család szolgálatában álló előkelők hatalmi jelvényei lehetettek, mások feltételezik, viselőik a magyar nagyfejedelem katonai kísére-

A 2022-ben, az M1-es autópálya mellett talált pátyi lelet nem bolygatott sírból került elő tő motívumokat használta fel a megalkotásához.

Ami a nyolcvanas évek elején még szép „egzotikum” volt, az mára szinte divattá vált, hiszen a hagyományőrző boltok kínálatában több olyan holmi található, amelynek mintája valamelyik ősmagyar tarsolylemez díszítése alapján készült.

De tulajdonképpen mik ezek a tárgyak, a maguk idejében milyen célt szolgálhattak, és hány darab került elő belőlük? A Magyar Nemzeti Múzeum megnyílt Tarsolylemezek – A honfoglaló elit kincsei című kiállítása e kérdésekre kínál

Programok KEZET RÁ! A Szépművészeti Múzeum Kezet rá! című programja lehetőséget nyújt arra, hogy a műtárgyak megismerésekor ne csak a látás, hanem a tapintás is főszerephez jusson. Az erre kiválasztott eredeti műtárgyak – amulett, szív­szkarabeusz vagy kanopuszfedél – kézbevételekor a múzeum felkészített önkéntesei osztják meg ismereteiket a tárgyakról az Ókori Egyiptomkiállítás felfedezőszobájában. Előzetes regisztráció nem szükséges, a program érvényes belépőjeggyel látogatható. Helyszín: Szépművészeti Múzeum (Budapest XIV., Dózsa György út 41.).

Időpont: július 2., szombat 10.15.

SÉTA ADYVAL. A Petőfi Irodalmi Múzeum Ady Endre nyomába ered a belvárosba. A séta ihletője A nyári délutánok című vers néhány sora: „A város árnyas és remegő. / Ezer tornya, kéménye, karja / Úgy mered a csókos Ég felé, / Mikéntha ölelni akarna.” Találkozási pont: a PIM előtt (Budapest V., Károlyi M. utca 16.).

Időpont: július 6., szerda 19 óra.

KONCERT A MÁTYÁS-TEMPLOMBAN. A Portlandi Szimfonikus Leánykar (Oregon) európai turnéja keretében fellép Budapesten. Műso-

férfiak övén. Készítői különféle megoldásokkal gondoskodtak a díszítéséről, de bármelyiket választották is, alkotásaik igen értékes leletek. Egyfelől azért, mert híven tanúskodnak arról, hogy a X. században milyen szinten állt a magyar ötvösművészet, de azért is, mert eddig viszonylag kevés – csaknem negyven – került elő belőlük.

A jelenleg ismert darabok főleg a Felső-Tisza vidékéről származnak. A szakemberek ugyanakkor nemcsak azt vizsgálták meg, hol bukkantak rá a példányokra, de az ellenkezőjét is, és kide-

Fotó: Havran Zoltán

tének tagjai, így a kalandozó hadjáratok magas rangú résztvevői, netalán épp vezetői voltak. E férfiak rangját ugyanakkor nem a tarsolylemez ornamentikájának bonyolultsága mutatta, hanem önmagában az a tény, hogy – egyéb méltóságjelvényekkel, például aranyozott ezüstveretes szablyával vagy íjtartó tegezzel együtt – jogukban állt viselni, használni azt.

A tarsoly – e jellemzően bőrből készült, esetleg textillel bevont hordozó- és tároló alkalmatosság – általában jobb oldalon kapott helyet a

rült: Erdélyben vagy Dél-Magyarországon eddig egyetlen példányt sem találtak.

Egyébként eleink csak a X. század utolsó harmadáig – a nyugati keresztény államok, valamint a Bizánc elleni hadjáratok lezárultáig (955-ig, 970-ig) – használtak tarsolylemezeket. A tárlat készítői ezt azzal magyarázzák, hogy ekkoriban változás ment végbe a korabeli társadalomban: a magyar nagyfejedelmek új típusú katonai kíséretet szerveztek maguk köré, ezzel párhuzamosan a méltóságjelvények elveszítették addi-

ron Johann Sebastian Bach, valamint Robert „Bob” Chilcott brit kóruszeneszerző művei, spirituálék és gospelek. Vezényel: Roberta Q. Jackson és Debra D. Burgess. A koncert ingyenes. Helyszín: Mátyás-templom (Budapest I., Szentháromság tér 2.).

Időpont: július 7., csütörtök 19.30.

Balázs, jelmez- és díszlettervező Pilinyi Márta, rendező: Póka Éva. Helyszín: Margitszigeti Szabadtéri Színpad, Interaktív Meseszínpad (Margitsziget, Víztorony).

Időpont: július 9., szombat 10.30.

DUNA-NAPOK. Ráckeve, Szigetbecse és Szigetújfalu is várja az érdeklődőket a Szigetzugi Duna Napok-fesztiválra. Tóth János Attila előadást tart Szigeti veszedelem – egy azonosítatlan török kori összecsapás nyomainak kutatása a Becsi-szigeten és a környező vizekben címmel. A Régészeti Közösségek Országos Találkozóján lesz íjászat, kőfaragás és élményszonározás, meghívott vendég: Alexander G. Thomas, aki történelmi és régészeti tárgyú kalandregényeket ír. Helyszín: Szigetújfalu, Újfalusi-sziget.

Időpont: július 9., szombat 10 óra.

ARANY-MESÉK. Arany János három művének (A bajusz, A fülemile és a Pázmán lovag) feldolgozása nemcsak a gyerekekhez, a felnőttekhez is szól a Szekér Színház előadásában. Kedves paraszti furfangosság keveredik erős értelemmel. Nem éppen jó emberi tulajdonságok válnak nevetségessé. Népi hagyományaink, a költő emberábrázolása és szókincse is megjelenik mindhárom mesében. Arany János verseit színpadra alkalmazta és a zenét összeállította Bencze

VÁRALLYAY PETRA TRIÓ. A 2014-ben alakult progresszívjazz-trió zenei világában jelen vannak rockzenei, metal és folk stílusjegyek, szabad improvizációk és a XX. század komolyzenéjének hatása. A formáció koncertjén Várallyay Petra énekel, zongorán és hegedűn játszik, fellép továbbá Berta Zalán basszusgitáros és Szikora Balázs dobos. Helyszín: Budapest Music Center (Budapest IX., Mátyás utca 8).

Időpont: július 9., szombat 20 óra.

gi szerepüket: a katonai (vagy társadalmi) elit új tagjai már nem hordták őket.

A látogató ezek után elmerülhet a harminchat kiállított hatalmi jelvény tanulmányozásában – a tárlaton ugyanis valamennyi tarsolylemez megtekinthető, amelyet eddig feltártak és restauráltak.

A míves alkotások többsége korábbról ismert lehet az érdeklődők előtt: a rakamazi strázsadombról származó darab a hetvenes évek közepén került elő, mintázatát növényi motívumok alkotják. A karos-eperjesszögi darab indákkal és életfamotívummal ékes – a kutatók valószínűsítik, hogy ugyanabban a műhelyben készült, mint a rakamazi. A László Gyulát megihlető galgóci, továbbá a tiszabezdédi tarsolylemezekre a XIX. század második felében bukkantak rá. Előbbi díszítése végtelen hálót alkotó palmettákból (pálmalevél-mintázatból) és indákból áll. Utóbbi közepén görögkereszt található, tőle jobbra, fent kutyafejű, szárnyas egyszarvú, azzal szemben pávafarokkal és karmos mancsokkal ábrázolt állatfigura – feltehetően sárkány vagy griff – ötlik szembe.

A tárlat azonban újdonságot is tartogat: a pátyi leletegyüttest sem a szakmai, sem a nagyközönség nem láthatta eddig. A terem közepén, külön tárlóban megtekinthető darabok 2022 elején, az M1-es autópálya szomszédságában, a jelenlegi ipari park helyén végzett régészeti munkák során kerültek napvilágra, amikor a régészcsapat feltárt egy bolygatásmentes, tehát sem sírrablók, sem útépítő munkások által nem háborgatott honfoglalás kori temetőt.

Ennek egyik sírjában lemezes – fél milliméter vastagságú, mintákat nem tartalmazó ezüstlemezzel ékesített – tarsolyt találtak. Egy másik sír ugyanakkor veretekkel díszített darabot rejtett. Ennek érdekessége, hogy készítői annak idején – a korban bevett gyakorlattól eltérően – nem drágaköveket vagy üvegdarabokat használtak az összhatás eléréséhez, hanem a rózsabogár fedőszárnyainak zölden fénylő darabjait! Ráadásul a tarsolyok épen maradtak, így tartalmuk azonosíthatóvá vált. Kovakő és csiholóvas volt bennük, vagyis a X. századi magyarok a kor tűzgyújtó készletét hordták magukkal tarsolyaikban.

A tárlat tehát legalább egy különlegességet és számos érdekességet tartogat. Így nemcsak az ötvösművészet szerelmeseit nyűgözheti le, de azokat is, akik kíváncsiak a magyar történelem korai szakaszának társadalmi viszonyaira, tárgyi kultúrájára.

(Tarsolylemezek – A honfoglaló elit kincsei.

Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, Múzeum krt. 14-16. A kiállítás 2022. október 30-ig látogatható.)

Halmos Béla, 2013

Fotó: MTI/Soós Lajos

ÜZENET. A Magyar Művészeti Akadémia képzőművész köztestületi tagjainak kiállítására nyitott, mégis határozott koncepciót adott a két kurátor, Nátyi Róbert művészettörténész és Sárkány Győző grafikusművész: a hívószó az üzenet. A művészi alkotás mondanivalója, amely a létrehozó szándéka szerint a műalkotás eszközeivel átadott eszmei summázat. A tárlat augusztus 28-ig látogatható. Helyszín: Pesti Vigadó (Budapest V., Vigadó tér 2.).

állít emléket, aki minden módon – a táncházmozgalom alapítójaként, zenészként, gyűjtőként, oktatóként, szervezőként, a városi revival mozgalom irányítójaként – igyekezett a magyar népi kultúra és a táncházmozgalom ügyét szolgálni. A jövőről így fogalmazott: „Olyan mértékben változott meg – nemcsak a magyarság élete – az egész világ, hogy csak bizakodni lehet egy normális, emberszabású jövőben. Tehát például bízom abban, hogy amíg emberek lesznek a földön, addig lesz valamiféle népzene és néptánc is”. Kurátor: Szabó Zoltán. A tárlat augusztus 26-ig látogatható. Helyszín: Hagyományok Háza, Kallós Zoltán-kiállítótér (Budapest I., Corvin tér 8.).

EMLÉKKIÁLLÍTÁS. „Az egész életem hegedű” című kiállítás Halmos Bélának (1946–2013)

(A programok@magyarnemzet.hu e-mail címre várjuk a programajánlatokat.)

LUGAS 15

2022. július 2., szombat

A N YA N Y E LV Ü N K

KÖN Y V E SHÁ Z

Közös hadvezérünk

Máig iránymutató Zrínyi Miklós katonai zsenije, lojalitása és hazaszeretete BERTÓK

A

négyszázkét éve született Zrínyi Miklósról, a hadvezérről, hadtudósról és költőről (önmagát ebben a sorrendben határozta meg), akinek dédnagyapja az azonos nevű szigetvári hős volt, igen sokat hallottunk, de annál kevesebbet tudunk. Ez nem a mi hibánk. A nemzeti történelmi kánonban az alakjáról megrajzolt képen aránytalanul nagy szerepet kapott költői munkássága, miközben politikai és katonai érdemei, illetve arcélének azon elemei, amelyek kilógtak a mindenkori politika aktuálisan támogatott ideáljából, egyszerűen lábjegyzetbe kerültek. Ideje tehát az apró betűs részt visszaemelni a főszövegbe.

Ezt a küldetést szánja magának a Zrínyi Miklós és öröksége című tanulmánykötet.

A Zrínyi Miklósról felépült magyar kánon hajlamos félretenni azt a tényt például, hogy nemcsak mi látjuk benne nemzeti hősünket, hanem a horvátok és szlovénok, de még az osztrákok is. A protestáns erdélyi fejedelmek ellen is harcoló, mélyen katolikus és császárhű Zrínyiért, aki mindkétszer osztrák nőt vett feleségül, ugyanúgy lelkesedni tud-

tak az osztrák birodalmi patriotizmus hívei, mint a 48-as ifjak, köztük Vasvári Pál, akik okkal látták benne a magyar függetlenségi politika vezéralakját. Nikola Zrinskiért mint horvát bánért, akinek testvéröccsével felesben irányított családi birtokai nagyobbrészt Horvátországban, illetve Dalmáciában voltak, szintén jó okkal lelkesednek a horvátok és a szlovénok. „Zrínyi nem érthető meg anélkül, ha nem ves�szük figyelembe azokat az államkereteket, amelyben élt. Pályáját és politikai-társadalmi kötődéseit ugyanis csakis akkor érthetjük meg, ha őt nem a későbbi magyar vagy a horvát nemzetépítés jegyében, nem az Osztrák–Magyar Monarchia problémáinak, s nem a Trianon vagy az 1945 utáni Magyarország politikai vezetése által befolyásolt történetírás szemszögéből ítéljük meg” – ragadja meg a lényeget tanulmányában Pálffy Géza.

Zrínyi Miklós hadvezéri géniusza méltatlan módon csak lábjegyzetként szerepelt sokáig a történelemkönyvekben, miközben az ország leggazdagabb főnemeseként császári titkos tanácsos és az Udvari Haditanács tagja volt. Helyzeténél és tudásánál fogva európai léptékben volt képes gondolkodni, sőt Az török áfium ellen való orvosság című munkájában papírra vetni Magyarország európai össze-

fogással, de magyar vezető szerep mellett történő felszabadításának végül az 1683-as bécsi, majd 1686-os budai törökverés után katonai értelemben megvalósult stratégiáját. Az nem rajta múlott, hogy a Habsburgok utóbb csak mint „új tartományra” tekintettek hazánkra, nem pedig birodalomalkotó, önálló tagállamra, amiben Zrínyi bízott.

A tanulmánykötet óriási értéke, hogy megismerhetjük a kor európai hadseregszervezési és hadászati átalakulásának körülményeit, összefüggéseit. Azt az utat, amelyen át Zrínyi is eljutott az állandó, központi hatalom által finanszírozott hadsereg szükségességének megfogalmazásáig, a nehéz- és könnyűlovasság (utóbbiban a magyar és horvát huszárok voltak a legjobbak), a lóháton mozgó gyalogság (dragonyosok), a lőfegyverekkel felszerelt gyalogság és a harctéren nehezen mozgatható tüzérség ideális arányának és szerepének meghatározásáig. Megismerhetjük az osztrák– olasz Raimondo Montecuccoli császári diplomata, hadvezér és tudós alakját, aki a sok hasonlóság ellenére Zrínyi méltó vetélytársa, de parancsnoktársa volt egyben. Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka tollából különösen izgalmas Zrínyi és a modern katonai vezetéselmélet összefüggéseiről olvasni. A jó hadvezér ismérvei között Zrínyi ugyanis olyan vezetési, szervezési, fegyelmezési és motiválási alapelveket sorol fel, amelyek máig érvényesek, és amelyeket a szerző alighanem a maga számára is érvényesnek tart.

(Zrínyi Miklós és öröksége. Szerk.: Hausner Gábor, Ludovika Egyetemi Kiadó, Budapest, 2022, 255 oldal. Ára: 1778 forint)

Európa védelmében A puritán bűntudat és az amerikai psziché rejtelmei REGÉNYI H.

E

urópában – így Magyarországon is – sok embernek meglehet a maga elképzelése az Amerikai Egyesült Államokról. Hiszen ha megnézünk egy tévésorozatot a Netflixen, vagy vásárolunk egy szuperhősképregényt az újságosnál, máris szembesülünk a képpel, amelyet az Egyesült Államok önmagáról sugall.

Csakhogy az Államok a valóságban egészen más, mint a sorozatokban és a képregényekben. Egy Európában nevelkedett ember elsőre talán nem is érti, miért olyan, amilyen, és miért úgy működik, ahogy. E kérdések megválaszolásában segíthet az Amerikában diplomát szerző, ám európai gyökereitől soha el nem szakadó, konzervatív filozófus, Molnár Tamás (1921–2010) Amerikanológia című munkája.

Az esszé tételmondatként is felfogható, legfontosabb megállapítása így hangzik: „Az Egyesült Államok életvitelének hosszú tanulmányozása után felfedeztem, […] hogy itt egy olyan társadalmi modellről van szó, amely tulajdonképpen egy légmentesen zárt ideológia megtestesülése.”

A katolikus szerző a valláshoz kapcsolódó tényezőkre – a puritán bevándorlók XVII– XVIII. századi szellemi hagyatékára – vezeti vissza e modell létrejöttét. A puritanizmus központi tanítása ugyanis úgy hangzik, hogy

az eredendő bűn megrontotta az emberi lelket – és a bevándorlók annak idején épp avégett alkották meg a maguk társadalmi és életviteli modelljét, hogy az megvédje lelkeiket a bűnös vágyak ostromától. „Az amerikaiak vallásossága nagyot zuhant fél évszázad alatt, már nem beszélnek a bűnről, sőt gúnyt űznek belőle. Ennek ellenére a szekularizált puritanizmus továbbra is a legfontosabb eleme az amerikai pszichének”, szögezi le Molnár Tamás, majd sorra veszi a már említett ideológia legfontosabb jellemzőit: az állam és az egyház – vagy ahogy ő fogalmaz: a Palota és a Templom – tekintélyének lerombolása, a civil kezdeményezések felértékelése, a vagyonszerzésben és fogyasztásban megnyilvánuló önmegvalósítás, továbbá a nemzeti felfogástól, nemzeti gondolattól való idegenkedés.

Molnár Tamás 1991-ben írta e nagyesszét, így nem lehet szemére vetni, hogy nem látott előre bizonyos fejleményeket. (Hogy csak kettőt említsünk: Kína felemelkedése, a radikális iszlám előretörése.)

Annál érdekesebb, hogy egyes előrejelzései valóra váltak az eltelt három évtizedben – például az, hogy Európában növekedni fog az amerikai befolyás.

A szerző röviden azt is megkísérli megválaszolni, hogy az öreg kontinens mit tehet ez ellen. A legfontosabb: ki kell tartania a nemzetek folytonossága mellett. „Nem a XIX. századi nacionalizmushoz való visszatérésről van szó, hanem arról, hogy a nemzeti keretek ne tűnhessenek el a piacok oldószerében”, húzza alá. A következő lépés: növessze minél mélyebbre a gyökereit, vagyis ragaszkodjon a sajátosságaihoz és az értékeihez, máskülönben a területén is létrejön a szuperfogyasztói társadalom, és beköszönt a „jóléti unalom” kora.

Az Amerikanológia tehát egyfelől kritikus elemzés: egy önös érdekeitől vezérelt, a külvilágot alapvetően nem értő vagy félreértő, messianisztikus késztetéseitől vezetve ugyanakkor arrogánssá vált szuperhatalom képe bontakozik ki belőle. Mindemellett Európa hagyományos keretei – nemzetek, államok – fennmaradása mellett érvelő munka is. Fejtegetései könnyen követhetőek, meglátásai elgondolkodtatóak – elolvasása után az ember talán más szemmel nézi a hollywoodi kasszasikereket, mint előtte.

(Molnár Tamás: Amerikanológia – Győzhet-e a planetáris modell? MMA Kiadó, Budapest, 2022, 176 oldal. Ára: 2800 forint.)

Más csók, más táj BALÁZS GÉZA

A

z anyanyelv hangzása és dallama mélyen bennünk él. A szülőföld szavai és dalai is összekapcsolódnak. A szülőföld képe, legyen az tanya, falu, kisváros vagy akár egy kopott munkáskerület, egész életünkre hatással van. Mit lehet szeretni a gyárvárosban, a macskaköves utcán? Nehéz elmagyarázni, ezért jobb a vers, a dal. Dalban mondja el Vámosi János, a szövegíró: G. Dénes György (Zsüti): „Járom az utam, macskaköves úton, / A léptem kopog esős éjszakán, / Az ütött-kopott utcák nevét tudom, / Mert én itt születtem, ez a hazám”. A versben megjelenik az anya, az iskola, a régi barátok, haverok, a békés megnyugvás. A zárlat pedig megejtő vallomás a szülőhelyről: „Én örökifjú angyalföldi gyerek, / Járom az utam, s füttyre áll a szám, / Bár sok a hibám, itt mindenki szeret, / Mert én itt születtem, ez a hazám”.

Máté Péter több dalában is visszatér a hazamotívum, összekapcsolódva a szülőkkel, az anyanyelv szavaival: „A kenyér hangját hallom én, / Az apám szavát vallom én. / Bárki vessen követ rám: / Ez itt az én hazám”. A vers íve: mezők, gyárak, a világ („széles a Föld”), majd ismét a konkrét élmény: „az utcák ívfény gyöngysora”, s az összegzésben az egybevont idő: „Hitem a szerény büszkeség, / Békétlen, békés nemzedék, / Múlt, jelen s jövő szól hozzám: / Ez itt az én hazám”. Másik dalban, vallomásban (Még meg sem köszöntem) a szülőket idézi meg: „Kiskoromtól oktatott és felnevelt két ember…”, de már csak az édesanyának mondhat köszönetet, bár ilyenkor kevés a szó, jobb egy dal: „Meg sem köszönhetem, / helyette dúdolok neked egy dalt, / ahogy te dúdoltál nekem hajdanán”. A köszönetben egy rímben fonódik össze létünk alapja: anyám s hazám. „Még meg sem köszöntem, hogy élek, / még meg sem köszöntem, hogy vigyáztál reám. / Még meg sem köszöntem / azt, hogy van hitem, hazám... / Most mindezt köszönöm neked: anyám!”

Demjén Ferenc Honfoglalás című dala az elvesztett-megtalált szülőföld himnusza, ugyancsak a szavakkal kezdődik: „Kell még egy szó, / mielőtt mennél”. Merthogy a szavak kötnek, visszahúznak: „ez a föld a tiéd, / ha elmész, visszavár!” Magyar mitológiai és nyelvi utalások idézik fel a szülőföldet: „Az a hely, ahol élsz / világnak világa”, s kétségtelenül a konkrét visszatérés mellett a visszatalálás, honvis�szaszerzés utalásait tartalmazzák: „ha nincs hely, ahol élj – / indulj hazafelé!” Nemhiába éneklik sok helyen himnuszként a dalt. Demjén Ferenc Harangok című – szerintem rendszerváltó – dalában hasonló érzelmek fogalmazódnak meg a szó, az ének erejére utalva: „Mikor a harangok a csendért szólnak, / Lehet még értelme az éneknek s a szónak…” A pes�szimizmusra, a nemzethalál-gondolatra rácáfolva: „Itt most is él egy nép / Itt születtünk / Büszkén nézzünk szét”. Szavak jelzik a változást, adhatnak reményt: „Mikor a harangok a csendért szólnak / Lehet, hogy vége minden megalázó szónak”.

Hazaváró, hazahívó dalaink között kiemelkedik a Hull a hó a kéklő hegyeken… című, 1956ban született dal, Tóth Bálint verse, amelynek legmegrázóbb sora egy Tompa Mihály-költeményből származik: „Szivet cseréljen az, aki hazát cserél”. A dalban így lett tovább írva: „Szívet cseréljen, aki hazát cserél! / Mert bárhogy él, s bárhol, csak félig él. / És bármerre jár, bárkit is talál, / más ott a csók, más a táj”. És születnek újabb és újabb dalok is a szülőföldről, például a Kaukázus dala: Ez a te Magyarországod. Fülbemászó refrénje: „édes balatoni szél, hűvös mecseki tél, leomló homlokzatok, kijáró szebb holnapok”, és „illata a szabadságnak, íze nincs ilyenje másnak, / a világot akárhol járod, ez a te Magyarországod”.

Lugas – A Magyar Nemzet hétvégi melléklete Szerkesztő: Margittai Gábor; társszerkesztő: Szényi Gábor; tervezőszerkesztő: Tóth Tibor; olvasószerkesztő: Nácsai Katalin

16 LUGAS

2022. július 2., szombat

Szakemberek a törökországi Midyat titkos metropoliszában. Hetvenezer ember is elrejtőzhetett üldözői elől

RÉGÉSZET – Újabb különleges föld alatti várost találtak Kappadókiában

Biztonság a mélyben A számos föld alatti városáról ismert Törökország délkeleti részén újabb, csaknem kétezer éve épült hatalmas települést tártak fel, amely akár hetvenezer ember otthona is lehetett. A védett komplexumot a korai keresztények használták, hogy elkerüljék a római üldöztetést. kan becslése szerint – a livescience.com idézte szavait – a föld alatti városnak eddig kevesebb mint öt százalékát tárták fel eddig. Úgy becsüz első kamrákat körülbelül két éve li, hogy a komplexum akár négyszázezer négytalálták meg Mardin tartomány zetméter is lehet, és hetvenezer embert is befoMidyat nevű városa alatt. – Elő- gadhatott. – A kereszténység nem volt hivatalos ször egy mészkőbarlangot fedez- vallás a második században. A keresztény csalátek fel, majd egy átjárót a rejtett város többi ré- dok és csoportok általában föld alatti városokszébe – mondta Gani Tarkan, a Mardin Múze- ban kerestek menedéket, hogy elkerüljék Róma um igazgatója az Anadolu Ügynökségnek. A he- üldözését – mondta Gani Tarkan. Valószínűleg lyiek egy része sejtette, hogy Midyat alatt bar- Midyat föld alatti városa volt az egyik erre a céllangok vannak, de azt nem, hogy egész föld alat- ra épített hely. A régióban lakó keresztényeket ti város található ott. a negyedik században nemcsak a rómaiak, haMidyatot valószínűleg a hurriták építették, nem a perzsák is üldözték. A térség középkori akik négyezer évvel ezelőtt foglalták el Anató- utazói arról is beszámoltak, hogy háborúk idelia középső és déli részét. A város először az idő- jén egész városokat találtak üresen – lehetsészámításunk előtti kilencedik században szere- ges, hogy a lakók a föld alá rejtőztek olyan hepel az asszír feljegyzésekben Matiate néven – a lyeken, mint Matiate. név jelentése „barlangok városa”, valószínűleg Az időszámításunk utáni első század elején azért, mert a közelben sok mészkőbarlang volt. a rómaiak nem tettek különbséget zsidók és keEzt a nevet rendelték a most előresztények között, mivel sok korai A szellőző- és került föld alatti városhoz. keresztény is zsidó volt. A hozzáMidyatot hosszú története so- biztonsági rend- állás 64-ben változott meg, amirán perzsák, görögök, rómaiak, kor Néró császár a keresztényeket okolta a Rómát pusztító tűz miatt. bizánciak és oszmánok szállták szerek, a kijárameg, és mindegyik civilizáció az tokat védő megBár a keresztényüldözések szórelődök munkáját építette tovább. ványosak voltak, egészen a negyeEnnek eredményeként a külön- oldások, az alsó dik század elejéig folytatódtak. Valószínűleg ezreket végeztek ki ez böző stílusok kavalkádjáról is- szinteken találidő alatt. 313-ban azonban Nagy mert Midyatot évente mintegy hárommillió turista keresi fel. A ható kutak és Konstantin császár kiadta a miláváros központjában található több szemétgyűjtők nói ediktumot, amely véget vetett mint száz hagyományos ház töraz üldözéseknek. 380-ban Theoténelmi jelentősége miatt védett, ma is lenyűgözik dosius császár a Római Birodakilenc temploma és kolostora az a látogatókat. lom hivatalos vallásává tette a keUNESCO világörökségi listáján reszténységet. Lozan Ba­yar helyi szerepel. Gani Tarkan úgy gondolja, hogy Ma- régész egyetért azzal, hogy a korai keresztények tiate rejtett városa további látványosság lesz az Matiatét használhatták, hogy elkerüljék a római ​​ ásatások befejezése után. Míg a felszínen lévő üldözést. A Hürriyet Daily News török hírügyházak a XVII–XIX. századra datálhatók, alatta nökségnek arról beszélt, hogy az ilyen föld alatti 1900 éves város található. városok biztonságot nyújtottak az embereknek.

Föld alatti városok építése gyakori volt a mai A föld alatt eddig 49 kamrát, valamint ös�szekötő járatokat, kutakat, gabonatároló silókat, Törökország területén, de azt nem tudjuk, hogy otthonokat és vallási célokat szolgáló helyeket mikor vájták ki az elsőket. A világon páratlan tártak fel, köztük keresztény templomot és egy föld alatti települések tökéletes technikával kénagy termet Dávid-csillaggal, amely egykoron szültek. A szellőző- és biztonsági rendszerek, a zsinagóga lehetett. A barlangokban talált leletek kijáratokat védő megoldások, az alsó szinteken – köztük római kori érmék és olajlámpák – arra található kutak és szemétgyűjtők ma is lenyűutalnak, hogy a föld alatti komplexumot valami- gözik a látogatókat – olvasható a trt.net.tr porkor a második században építették. Gani Tar- tálon. Ezek a települések a legjobb példái annak,

ÖTVÖS Z.

A

hogy a régi korokban olyan tájon, ahol sok volt a földrengés és a tűzvész, a tél hideg, a nyár forró, kevés az erdő, hogyan használták ki az emberek a természeti adottságokat.

Törökországban eddig több mint negyven ősi föld alatti várost találtak, köztük Derinkuyut – egy hatalmas komplexumot Kappadókia középső részén, amelyet a puha vulkanikus kőzetbe fúrtak. A különleges építészeti emlékre egyébként véletlenül bukkantak. 1963-ban egy helyi lakos elégedetlen volt a pincéjével, ezért úgy döntött, ledönti az egyik falat. Ez a kósza ötlet vezetett az tba bújt meg mélybe vivő lejárattal. A lakóépü-

Fotó: Europress/AFP

let alatt óriási, több ezer éves település rejtőzött.

Az első termeket időszámításunk előtt a IX– VIII. században alakíthatták ki. A bizánci időkben tovább bővült, menedéket és biztonságot adva a lakosság számára az arab–bizánci háborúk alatt.

A turisták számára 1969-ben megnyitott, a mai napig tökéletes szellőzőrendszerrel ellátott Derinkuyu elég nagy volt ahhoz, hogy húszezer embert befogadjon, és egészen a középkorig lakott volt. Tudtak bort készíteni, kutak és istállók is voltak a föld alatti városban, amely 18-20 szintes volt, és hatszáz bejáraton lehetett megközelíteni. Másik különleges helyszín Kaymakli. Az UNESCO világörökség listáján 1985 óta szereplő nyolcszintes föld alatti várost a hettiták építették, többi szintjét az arab–perzsa támadások idején a rómaiak és a bizánciak bővítették. A föld alatti város legfontosabb része a harmadik szinten van. A turkinfo.hu-n olvasható leírás szerint a különböző tárolóhelyiségek, borospincék és a konyha mellett egy nagyon érdekes díszített andezittömb látható a padlón. A közelmúltban végzett kutatások szerint ezt a követ rézolvasztáshoz használták. A kő nem kívülről származik, hanem a hegy andezitrétegének része, amelybe 57 lyukat faragtak, hogy olvasztótégelyként tudják használni. A szellőzőakna olyan, mint egy liftakna, minden szinten végighalad. Teljes hosszúsága nyolcvan méter körüli. Különleges világ, hihetetlen meglepetésekkel.

HITLER BARLANGJA ÉS A SÓKATEDRÁLIS

A hitleristák föld alatti városa, a Riese komplexum Alsó-Szilézia déli részén található. 1943-ban a szövetséges csapatok sikerei láttán Adolf Hitler úgy döntött, hogy biztonságosabb helyet keres. A választás a lengyelországi Bagoly-hegységre esett. A Führer azt tervezte, hogy Ksiaz várából indulnak majd ki a több kilométer hosszú föld alatti alagutak, amelyek a hatalmas föld alatti termekhez vezettek volna. Ide szerette volna áthelyezni a német hadiipar jelentős részét. A szóbeszéd szerint óriási kincs lapul a föld alatt, ezt a hitleristák rabolták össze különböző helyekről a háború során.

A „föld alatti sókatedrális” néven is ismert lengyel wieliczkai sóbánya hatalmas komplexum termekkel, átjárókkal és szobrokkal. Az 1200-as években ereszkedtek le a bányászok először a föld felszíne alá kősó után kutatva. A következő évszázadok során a bányát alagutak és művészi alkotások – sókristályokból csillárok, szobrok és domborművek készültek – lenyűgöző egyvelegévé faragták. A wieliczkai bányában 2007-ben, mintegy hétszáz éves működés után leállították a sótermelést, de továbbra is népszerű turisztikai attrakció Lengyelországban.

A Csehország nyugati részén fekvő, söréről világhíres Plzen városa alatt közel húsz kilométer hosszú, átjárókból, pincékből és kutakból álló labirintus rejtőzik, amelyet a XIV. században építettek a város alatt. A pincékben élelmiszert és söröshordókat tároltak, és egyesek szerint menedékként szolgáltak támadások esetén. A legenda szerint a pincefalak mögé kincseket ástak el.

Kincsekről nem tudni, de szintén alkohollal kapcsolatos föld alatti pincerendszer épült Egerben. A közel négy kilométer hosszú alkotás apró város a megyeszékhely alatt. 1687-ben, a törökök kiűzése után visszatérő püspök, Fenessy György nem akart a várban lakni, hanem barokk palota építése mellett döntött. Az építéshez kitermelt kő helyén pincerendszert alakítottak ki, ahol a bort tartották. Akár 13 millió liter bort is tudtak itt tárolni. A föld alatti intézmény sokáig zárva volt, csak 2019 áprilisától látogatható újra.

Az észak-franciaországi Naours föld alatti város három kilométernyi alagutat és több mint háromszáz mesterséges termet foglal magába. A harminc-negyven méternyire az erdős fennsík alatt rejtőző hely története az időszámításunk előtti harmadik században kezdődött, egy római kőbánya részeként. Később föld alatti faluvá bővítették, miután a helyiek búvóhelyként használták a háborúk és a középkori inváziók idején. Volt, amikor háromezren bújhattak el a saját kápolnákkal, istállókkal, kutakkal és pékségekkel rendelkező helyen.

A Naours-barlangokat idővel lezárták, majd a XIX. században újra megnyitották turisztikai látványosságként. Az első világháború idején vált népszerű városnéző hellyé.