Klausz Melinda - Megosztok tehat vagyok by Melinda Klausz

Klausz Melinda

Megosztok, tehát vagyok A közösségi média és az internet szép új világa

Veszprém, 2013.

A könyvet készítette:

A könyv megrendelhető: A bookline.hu, a kozossegi-media.hu és a facebook-oktatas.hu oldalakon.

Tartalom Bevezetés ........................................................................................................... 9 Az internet csodája ......................................................................................... 15 Az internet fejlődése ................................................................................... 16 A közösségi média típusai.......................................................................... 19 Blog........................................................................................................... 21 Wiki........................................................................................................... 24 Videómegosztás ...................................................................................... 25 Social networking ................................................................................... 26 Aukciós oldalak ....................................................................................... 31 Geolokációs alkalmazások .................................................................... 32 Kiterjesztett valóság platformok .......................................................... 33 Generációk a Veterántól a Z-ig .................................................................... 35 Veterán generáció ................................................................................... 37 Baby-bumm generáció ........................................................................... 38 X generáció .............................................................................................. 38 Y generáció .............................................................................................. 39 Z generáció .............................................................................................. 40

Kommunikáció a közösségi médiában ....................................................... 45 Mitől és hogyan működik a közösségi média?........................................ 46 Személyiségtípusok és a közösségi média ............................................... 49 Változó kor, változó válaszok ................................................................... 50 Hazugságok hálójában................................................................................ 53 A kommunikáció sajátosságai ................................................................... 57 Témák és érzések ........................................................................................ 58 Közösségi média stressz szindróma......................................................... 62

Kütyük, eszközök és új technikák .............................................................. 67 MÉM-ek ....................................................................................................... 68 Urban Legends ............................................................................................ 69 Vírusok ......................................................................................................... 73 Megosztás- és lájkmotivátor ...................................................................... 74 Hashtag-ek, tag-ek ...................................................................................... 77 Geotagging ................................................................................................... 81 Címkefelhő ................................................................................................... 82 Mention ........................................................................................................ 83 Hangulatjelek ............................................................................................... 84 Rövidítések ................................................................................................... 90 Retweet ......................................................................................................... 92 Családi dolgok .................................................................................................. 95 Nők és férfiak a közösségi médiában ...................................................... 96 Arckép, profilkép ........................................................................................ 97 Társkeresés interneten ................................................................................ 99 Szerelmek, barátok, ismerősök és ismeretlenek ................................... 101 Gyerkőcök, babák, csemeték, szülők és nagyszülők............................ 105 13 év alatt a Facebook-on… ................................................................... 109 13 év felett a Facebook-on….................................................................. 113 Iskolában .................................................................................................... 115 Üdülés, nyaralás, vagyonosodás .............................................................. 120 Állataink a családban ................................................................................ 120 Amire szívesen emlékszünk… ................................................................ 122 Szakítás, válás............................................................................................. 123 Segítségkérés a közösségi médiában....................................................... 124 Eltűnt szerettek ......................................................................................... 127 Eltűnt tárgyak ............................................................................................ 128 Akinek halálhírét keltik… ........................................................................ 131

Munkavállalás .................................................................................................137 Álláskeresés közösségi média felületek segítségével ............................ 138 Állásinterjú ................................................................................................. 143 Munkáltatói ellenőrzés ............................................................................. 144 Felmondás, lemondás, elbocsátás........................................................... 146 Külföldi munkavégzés.............................................................................. 150 Árnyoldalak......................................................................................................153 A változó világra adott válaszaink .......................................................... 154 Anonimitás és távolmaradás.................................................................... 155 Függőség..................................................................................................... 156 Zaklatás ....................................................................................................... 159 Cyberbullying ............................................................................................. 160 Sexting és szexuális tartalmak ................................................................. 168 Hogyan és kinek tudunk segíteni? .......................................................... 170 Cyberbating ................................................................................................ 171 Oldalak feltörése ....................................................................................... 172 Ismeretlen ismerősök ............................................................................... 174 Segítség a zaklatásban ............................................................................... 175 A bejelenthető tartalmak .......................................................................... 177

Adataink védelmében ................................................................................... 181 Adat- és pénzhalászat ............................................................................... 182 Személyazonosság-lopás .......................................................................... 187 Cookie-k és webjelzők.............................................................................. 190 Személyreszabott hirdetések ................................................................... 193 Általános szerződési feltételek ................................................................ 196 Törvényi szabályozás ................................................................................ 203 Szerzői jogok ............................................................................................. 208 Creative Commons licence ...................................................................... 211 Információhoz hozzáférés a Google-n.................................................. 213 Ön- és adatvédelem a közösségi médiában........................................... 218 Alkalmazások, játékok .............................................................................. 220 Beállítások és programok ......................................................................... 221 Kifogásolható tartalom bejelentése ........................................................ 226

Mi következik? .............................................................................................. 229 Google szemüveg...................................................................................... 230 Multitask videó és tévé élmény ............................................................... 231 Együttműködő generáció......................................................................... 232 Felhő típusú technolgóia.......................................................................... 233 A Facebook jövője .................................................................................... 233 Közösségi fotózás és újságírás ................................................................ 235 Befejezés ........................................................................................................ 237 Felhasznált irodalom .................................................................................... 241

A megosztás- és lájkmotivátor Mi motiválja a fentebb példaként idecitált hírek, információk hamisítóit? Legtöbbször a figyelem iránti szükséglet miatt hamisítanak, de vannak, akik kifejezetten tudatosan egyéb – akár anyagi megfontolások miatt - manipulálják az adatokat, fotókat. Julian Cole a The Sidney Morning Herald hasábjain (Laube, 2011.) ismertette az internetes hamisítványok két típusát: a közösségi átveréseket egy bizonyos csoport hozza létre egy hangadó vezetésével önmaguk szórakoztatása céljából, illetve vannak a kis önbizalmú egyének által egyedül elkészített álinformációk, amelyek esetében a készítő számára csak az a fontos, hogy beszéljenek róla - függetlenül attól, hogy a későbbiekben a rémhír/álhír terjesztőjeként negatívan ítélik-e meg vagy sem. A The New York Times (2011.) a közösségi média felületeken történő megosztásoknál öt alapvető motivációt különböztet meg: - mások felé érdekes, értékes és szórakoztató tartalmak közvetítése, - rólunk alkotott vélemények tudatos „manipulálása”, - kapcsolatápolás, - önmegvalósítás, - általunk képviselt ügyek, események propagálása. Ez alapján hat különböző személyiségtípust határoznak meg: Altruisták, akiket elsősorban a segítő szándék motivál. Ők azok, akik informálni akarnak másokat Facebook-on és/vagy e-mailen keresztül.

E H

Karrieristák, akik hírnevük, szakmai elismertségük megalapozására törekszenek szakmájukhoz kapcsolódó értékek közvetítésével, elsősorban a LinkedIn és az e-mail felületein keresztül.

Hippik, akik saját személyiségüket, egyéniségüket szeretnék a közösségi média felületeken megmutatni, különös tekintettel a Facebook és Twitter accountjukra.

Bumerángok, akik a mások vagy saját maguk által megosztott tartalmakra adott reakciók érdekelnek függetlenül attól, hogy az adott visszajelzés pozitív vagy negatív.

C P

Összekötők, akik kapcsolatápolás és együttműködés miatt használják a felületeket. Ők azok, akik gyakran továbbosztják a mások által megosztott információkat, míg saját tartalmakat ritkán állítanak elő. Szelektálók, akik tudatosan megválogatják, milyen csoporttal, személlyel, milyen tartalmat közölnek, s üzeneteik jellemzően adott személyhez szólnak személyre szabottan.

A közösségi média felületeken jobban járnak azok, akik – ha alkalmi jelleggel is ugyan -, de megosztanak tartalmakat, a megfigyelők ugyanis könynyebben áldozatul esnek a negatív érzelmeknek. Legalábbis erről tanúskodnak a berlini Humboldt és a darmstadi Műszaki Egyetem kutatásai (Buxmann és Krasnova, 2011.). Az intézmények csaknem 600 felhasználó Facebook-használat alatt és ezt követően tapasztalt érzelmeit vizsgálta, amely alapján elmondható, hogy a megfigyelő típusú felhasználók, vagyis azok, akik inkább olvastak, nézegettek az oldalon és kevésbé osztottak meg tartalmakat, erőteljesebb negatív érzelmekről számoltak be, mint a bejegyzéseket létrehozó ismerőseik.

A negatív érzelmeket elsősorban a Facebook-on tapasztalható erőteljes pozitív „látványcirkusz” okozza,

amely sokszor túlzásokon és a jó kihangsúlyozásán alapul. Az ilyen pozitívnak látszó esetek és a saját életünk összehasonlítása során irigység és elégedetlenség érzete alakul ki, amely azonban saját bejegyzések megosztásával és őszinte, örömmel történő lájkok adásával csökkenthető. Varga Ákos (HVG, 2012.) szerint 10 lájktípusba sorolhatók a tetszésnyilvánítások motivációi: Törzslájknak nevezzük, amikor egy személy egy bizonyos személyhez vagy márkához kapcsolódóan minden egyes bejegyzés kapcsán tetszésnyilvánítást fejez ki - tartalomtól függetlenül. Ebben az esetben a lájk egyértelműen a megosztó személyének vagy az adott márkának szól, az ezzel kapcsolatos lojalitását jelzi az illető.

Kölcsönös lájk esetén a felhasználó csak abban az esetben fejezi ki tetszésnyilvánítását, ha az általa követett személy vagy márka is megtette ugyanezt.

Tudatos lájk esetén abszolút és egyértelműen végiggondolt lájkolásról beszélhetünk, amikor az illető megválogatja a tetszésnyilvánítása tárgyát.

Önlájk elsősorban fiatalok körében népszerű, amikor saját bejegyzéseket, tartalmakat lájkolnak. Az önlájkolás célja a figyelemfelkeltés: egyszerűen szeretnék kortársaik, ismerőseik figyelmét felhívni egy adott posztra.

Nyereménylájk. Nyereményjátékban való részvételért cserébe adott lájk. Sajnos azon oldalak, akik oszd-meg-és-nyerj típusú játékokat hirdetnek, nem tartják be a Facebook játékszabályait, így nyereményjátékukat és oldalukat a Facebook azonnali hatállyal és figyelmeztetés nélkül megszüntetheti (korábban ez a lájkolj-ésnyerj típusú játékokra is vonatkozott, de 2013. szeptember 10-ével megváltozott a Facebook promóciós szabályzata).

Családi dolgok „Én vagyok a pont egy összetett mondat végén, amely mondat hosszú-hosszú évekkel ezelőtt, egy másik nyelven kezdődött, és amelyet az elejétől kell olvasni, hogy érteni lehessen a végét.”

Jeffrey Eugenides

Családi dolgok Nők és férfiak a közösségi médiában

„Férfi és nő sohasem érthetik meg egymást, mert mindegyik mást akar. A nő a férfit, a férfi a nőt” – szól Karinthy Frigyes gondolata, s mivel a nők a Vénuszról, a férfiak pedig a Marsról érkeztek – hogy még egy közkeletű gondolatot idézzünk -, másként kommunikálunk a közösségi oldalakon is. Mi nők szeretünk csicseregni a Facebook-on, foglalkozni másokkal, s ha valakinek gyermeke születik, természetesen azonnal megosztjuk és lájkoljuk a kisbabás fotót! A férfiak ezzel szemben inkább a teljesítményre, eredményességre fókuszálnak, befolyásukat szeretik növelni, bejegyzéseik is jellemzően rövidebbek, lényegretörőbbek. Mi nők többet írunk gondolatokról, érzésekről, személyesebben kommunikálunk, több hangulatjelet használva, ezzel szemben a férfiak inkább az ötletek, a tudás megosztásával foglalkoznak, eredményeiket bemutatva mintegy versenyeznek egymással a közösségi média felületeken (is). Bár vannak mindkét nemet egyaránt érdeklő oldalak, a közösségi média használatban is eltérőek vagyunk (Goudreau, 2010.), amíg a férfiak a Reddit (84 százalék), a Google+ (71 százalék), a LinkedIn (63 százalék), a YouTube (20 százalékkal több férfi látogató hetente) oldalakon, addig a nők a Pinterest (82 százalék) és a Twitter (64 százalék) oldalakon vannak felülreprezentálva, de a Wikipedia szerkesztőinek 91 százaléka (15,5 millió) férfi.

Ha a közösségi média felületeken lévő játékokat nézzük, a nők inkább kirakós, logikai és Farmville-típusú játékokkal, a férfiak kaland-, akciójátékokkal és sportszimulátorokkal játszanak.

Tudatosság tekintetében a nők jobban odafigyelnek arra, hogy kit jelölnek vissza ismerősnek és hogy milyen adatokat, információkat osztanak meg adatlapjuk általános jellemzőiben, emiatt ők „ismerősön” keresztüli adathalászattal kevésbé, ám játékokon, alkalmazásokon keresztülivel többször találkoz(hat)nak.

Arckép, profilkép Közösségi média felületen történő regisztrációnk során alapbeállításként az adott oldal speciális profilképpel lát el bennünket mindaddig, amíg saját fotónkat nem töltjük fel. Ez az egyedi kép a Facebook esetében egy nőt vagy férfit ábrázoló sziluett, a Twitteren pedig a kék madár „előzményét” jelképező tojás. A profilképek megadása során a Facebook szabályzata szerint csak valós és önmagunkat felismerhetően ábrázoló, a LinkedIn-en pedig csak arcképet választhatunk, azonban számos alkalommal rajzfilmfigurát, egy közeli szemet vagy éppen egy orrot választ valaki profilképe tárgyául. Az ilyen választás megnehezíti az azonosítást - különösen abban az esetben, ha nem szokásos helyről, hanem például külföldről szeretnénk fiókunkba bejelentkezni. Ilyenkor ugyanis a Facebook például ismerőseink azonosítását kéri – biztonsági okokból. Amikor ismerősünk egy rajzfilmfigura, gyermeke, kedvenc háziállata vagy általános iskolai fotójával jelenik meg 50 éves létére, akkor közel lehetetlenné válik az azonosítás. Gondoljunk az ilyen helyzetekre és legyünk mi is kegyesek, s jelenlegi arcunkat leginkább bemutató profilképet válasszunk!

Kitalálja kedves olvasó, hogy vajon a nők, vagy a férfiak élnek többször a manipulált fotók profilképként történő választásával? Talán Ön számára is meglepő módon a férfiak 50 százalékkal nagyobb valószínűséggel élnek a manipulált fotó profilképként történő alkalmazásával, mint a nők – derült ki Nina Jones 3500 felhasználót érintő kutatásából (BBC, 2010.).

töltött időt a valós, személyes baráti találkozók időtartamával, az internetes játékra töltött időt a beszélgetések és egyéb offline cselekvések (pl. séta, kirándulás) idejével. Ha az online időtartam meghaladja az offline kétszeresét, akkor ideje a valós barátaink, ismerőseink felé fordulni és tudatosan kikapcsolni minden technikai eszközt környezetünkben előbb 5-10 percre, majd fokozatosan hosszabb időtartamra. Az internetfüggőségnek számos fajtája fordul elő a cyberszextől kezdve a netes kapcsolattartáson át az online szerencsejáték vagy kupon-függőségig. A függőség gyors ellenőrzéséhez töltsük ki az alábbi kérdéssort: Órákat töltesz a gép előtt? Észre se veszed, hogy internetezés közben hogy elrepült az idő? Ingerültté válsz, ha valaki megzavar internetezés közben? Este/éjjel a netet böngészed és örülsz, hogy csak a tiéd az internet? Úgy érzed, online ismerősök jobban átérzik, mi történik veled? Többször hazudtál már az internetezéssel töltött órák számáról? Elhanyagolsz más tevékenységeket? Például mikor foglalkoztál utoljára a hobbiddal (ami nem a számítógéphez köthető), mikor találkoztál utoljára barátaiddal és mikor kirándultál egy jó nagyot?

IGEN

U NEM

157

A tesztben minél több igen-nel válaszolunk, annál fontosabb számunkra az internet.

Az internetes függőség leküzdése nem egyszerű folyamat, érdemes aprólékosan kidolgozott tervvel nekifogni (Kék Vonal,

2013.), s elsőként feltárni a függőség feltételezhető okát, amely az orvosláshoz is utat jelenthet. Az okok többfélék lehetnek: -

szorongás, félelem: ha valamitől félünk és valami/valaki miatt aggódunk, negatív érzelmeinket leköthetjük és csökkenthetjük az internet jelentette gondolatelterelés eszközével, melynek hatása azonban csupán átmenetileg jelentkezik. depresszió: a rossz hangulat ugyan egy rövid ideig háttérbe kerül a közösségi oldalakat böngészve, azonban hosszú távon növeli a stresszt, az elszigeteltséget és a magányosságot. barátok hiánya: ha nem merünk, vagy nem tudunk új ismertségeket kötni, ha nehezen nyitunk mások felé, segítség lehet egy közvetítő, amely lehet egy internetes játék, egy chat, vagy éppen a közösségi oldalak üzenőfala, ahol bár úgy érezzük, hogy beszélgetünk, a valóságban csupán legtöbbször csak egyoldalúan közlünk valamit, amire aztán remegve várjuk a válaszreakciókat.

Az ok feltárását követően érdemes előbb rövidebb, majd fokozatosan növekedő időt meghatározni, amelyet internet és közösségi média nélkül, lehetőleg barátokkal, családdal, ismerősökkel tudatosan töltünk. Velük újra felfedezhetjük a valós világ szépségeit (és természetesen nehézségeit), de ők valóban rendelkezésre állnak és segítenek, no meg elterelik a figyelmet a függőség tárgyáról. Segíthet az is, ha meghatározzuk a számítógép, mobiltelefon, táblagép kikapcsolásának időpontját és ezt be is tartjuk, elrettentésképpen pedig jegyzeteljük fel magunknak az online környezetben töltött időt még akkor is, ha ezzel párhuzamosan pl. tévét nézünk vagy beszélgetünk.

158

Zaklatás A közösségi média megkönnyítette a zaklatók információszerzését. Amíg korábban órákat töltöttek megfigyeléssel, addig ma már mi magunk szolgáltatunk – akár számukra is - adatokat és információkat a világhálón keresztül. A közösségi média profilokban megadjuk születési adatainkat, lakhelyünket, érdeklődési területeinket, mint például milyen zenét szeretünk hallgatni, milyen filmet nézünk meg szívesen, melyik a kedvenc könyvünk; mindennapjainkról, hangulatunkról pedig a hírfolyamba kitett információk, bejegyzések és megosztások tanúskodnak, csak úgy, mint arról, hogy merre járunk, melyik a kedvenc kávézónk (mert oda például hetente kétszer bejelentkezünk).

6 és 16 év között minden huszadik gyermek már beszélgetett számára vadidegen felnőttel közösségi média fe-

lület chat-je, üzenőfala vagy éppen webkamera segítségével – derült ki egy brit felmérésből. Már ez a statisztika is megdöbbentő, pláne ha hozzáteszszük, hogy a felmérésbe bevont gyerekek közül minden ötvenedik ilyen neten keresztül megismert felnőttel már találkozott a valóságban is. Ráadásul, ahogy a gyermek életkora növekszik, úgy nő a veszélyeztetettsége is (EUKids, 2010.), amíg ugyanis a 9-10 évesek 14%, a 11-12 évesek 33%, a 13-14 évesek 49%, míg a 15-16 évesek 63%-a találkozott már negatív eseménnyel az interneten és elsősorban a közösségi média felületeken. Ezt támasztja alá a Norton Online Family 24 országban, több mint 19 ezer résztvevő megkérdezésével készült tanulmánya is. Eredményeik alapján ugyanis a gyerekek csaknem 62 százalékát érték már negatív élmények az interneten; minden negyedik kisdiák kapott már fényképet idegentől vagy zaklatták. Az internetes zaklatás újszerű terjedése okán ráadásul már új nevet is kapott, ez pedig a cyberbullying.

159

Megbízható forrásból származó programokat telepítsünk, fájlcserélő oldalról ne, vagy csak és kizárólag abban az esetben töltsünk le tartalmakat, ha aktív vírusvédelemmel rendelkezik számítógépünk.

Ha számítógépünk egy adott program letöltését vagy egy oldalon érdekes linkre történő kattintást követően lelassul, azonnal távolítsuk el a legutóbb telepített programot és azonnal indítsunk el egy vírusellenőrzést!

A fenti minták betartásával elkerülhető, hogy számítógépünkre olyan rosszindulatú programok telepedjenek, amelyek átveszik a számítógépünk vagy mobileszközünk felett az irányítást.

Hogy milyen rosszindulatú programok jöhetnek velünk szemben az Interneten és a közösségi média felületeken? -

Ha elővigyázatosak vagyunk, talán nem válunk adatértékesítés áldozataivá, ahogyan az 2013. májusában 27 millió emberrel már majdnem megtörtént. Az Ipsos Mori kutatócég ugyanis (Internet Ügyvéd, 2013:2) 27 millió mobiltelefon felhasználó

189

Reklámprogramok, amelyek automatikusan hirdetéseket jelenítenek meg, kémprogramok, amelyek információkat gyűjtenek tudtunk nélkül internethasználatunkról és/vagy személyes adatainkról, vírusok vagy vírusprogramok, amelyek megfertőzik számítógépünket és a rajta lévő fájlokat, programokat, férgek, amelyek önmagukat automatikusan továbbterjesztik más számítógépekre, felületekre akár közösségi média csatornákon keresztül.

Hogyan óvhatjuk meg adatainkat a virtuális térben?

p p

Ne válaszoljunk a fentebb vázolt spam- vagy csalást tartalmazó levelekre! Ne töltsünk ki semmilyen internetes űrlapot személyes adatainkkal. Az adathalász űrlapok többségét úgy programozzák, hogy már az adatlap elküldése előtt elmenti az adatokat anélkül, hogy rányomnánk a küldés gombra.

Ne kattintsunk olyan ismerőstől kapott üzenetre, amely nem vall az ismerősre! Ilyen üzenetek gyakran tartalmaznak angol vagy német nyelvű tartalmat, illetve nyelvhelyességi, helyesírási hibákat.

Ne kattintsunk ismeretlen URL-címre mutató linkre, különösen ne, ha nem https megnevezéssel kezdődik! A https, azaz az s végű URL-cím ugyanis biztonságos böngészés lehetőségére utal.

Ne adjuk meg jelszavunkat senkinek, még ismerősnek sem! Pláne ne küldjük el e-mailben vagy űrlap formájában! A jelszavakkal még ismerőseink akár véletlenül is visszaélhetnek bekerülve egy adathalász vírus vagy csaló hálójába.

A gyanús e-maileket, spam-leveleket és csalásokat érdemes jelenteni, hogy a hatóságok, online és közösségi média felületeken minél előbb tudjanak tenni ellenük.

Tartsuk távol magunkat a felugró ablakoktól és az olyan jellegű hirdetésektől, szolgáltatásoktól, amelyek ingyenes letöltést ígérnek számunkra.

188

Tartsuk karban és telepítsük böngészőnk és operációs rendszerünk frissítéseit!