Mennyei Atyánk! Szívesen fogadod híveid áldozatait, amelyeket Krisztus áldozatával egyesítve ajánlanak fel, hogy kiegészítsék, „ami Krisztus szenvedéséből hiányzik, az Egyház javára” (Kol 1,24). Fogadd kegyesen József bíboros szolgád megaláztatásait, áldozatait, amelyeket földi életében a magyar egyházért és a magyar népért ajánlott fel. Szenvedése legyen napjainkban is előtted kedves áldozat Egyházunkért, hazánkért. Hozzá csatlakozva akarunk mi is imáinkkal, áldozatainkkal engesztelni nemzetünk lelki megújulásáért. Ha szent akaratoddal megegyezik, add meg, kérünk, hívő magyar népednek, hogy József bíboros szolgádat mielőbb Egyházunk szentjei között tisztelhessük. Krisztus a mi Urunk által. Ámen.
VÉRTANÚINK HITVALLÓINK XXII/2. szám
2016. május
A tartalomból
ELŐTÉRBEN Esterházy László: Engesztelés – irgalmasság – jubileum • 2 „A mai zarándoklat áldozatát odarakjuk a szentmise áldozati tányérkájába. Rárakjuk ígéreteinket, hogy hitünkhöz, Egyházunkhoz és hazánkhoz hűek leszünk.” Dr. Bábel Balázs: Főhajtás Mindszenty bíboros fehér vértanúsága előtt • 6 „Szent János evangélista nem lett vértanú, de sokat szenvedett Jézus Krisztusért és egyházáért. Ilyen volt Mindszenty bíboros is.” Habsburg-Lotharingiai Eduard: Mindszenty bíboros megítélésének „kettősségéről” • 8 „Nem kell kizárólagosan elköteleződni »Mindszenty mellett« vagy »az Ostpolitik mellett«. A kirekesztés ugyanis nem katolikus. Az Egyházban mindenkinek helye van.” P. Bálint József S.J.: Az irgalom világrendjének teológiája • 10 „A mindenható Isten semmiféleképpen nem engedné meg a rosszat, ha nem volna oly hatalmas és jó, hogy még a rosszból is tud jót kihozni.”
KITEKINTÉS Kovács Gergely: Az isteni irgalmasság szentje • 13 „Ha a Teréz anya szentté avatásához hivatalosan elismert csodának kellene címet adnom, azt írnám: Egy kis feltámadás, Teréz anya lehajolt az égből…”
HÍREINK • 16 Hagyományteremtő szándékkal a Mindszenty Alapítvány és a Misszió Tours programokban és meglepetésekben gazdag zarándoklatot szervez.
TANÚSÁGTÉTEL • 17 „Hit nélkül eltávolodunk az emberi közösséget megerősítő családszeretettől és hazaszeretettől. Az istenhit az emberi lelket szilárd alapokra helyezi. Istenhit nélkül az ember meggyengül és minden összeomlik körülötte.”
Dicsértessék a Jézus Krisztus!
A tartalomból
ELŐTÉRBEN Esterházy László: Engesztelés – irgalmasság – jubileum • 2 „A mai zarándoklat áldozatát odarakjuk a szentmise áldozati tányérkájába. Rárakjuk ígéreteinket, hogy hitünkhöz, Egyházunkhoz és hazánkhoz hűek leszünk.” Dr. Bábel Balázs: Főhajtás Mindszenty bíboros fehér vértanúsága előtt • 6 „Szent János evangélista nem lett vértanú, de sokat szenvedett Jézus Krisztusért és egyházáért. Ilyen volt Mindszenty bíboros is.” Habsburg-Lotharingiai Eduard: Mindszenty bíboros megítélésének „kettősségéről” • 8 „Nem kell kizárólagosan elköteleződni »Mindszenty mellett« vagy »az Ostpolitik mellett«. A kirekesztés ugyanis nem katolikus. Az Egyházban mindenkinek helye van.” P. Bálint József S.J.: Az irgalom világrendjének teológiája • 10 „A mindenható Isten semmiféleképpen nem engedné meg a rosszat, ha nem volna oly hatalmas és jó, hogy még a rosszból is tud jót kihozni.”
KITEKINTÉS Kovács Gergely: Az isteni irgalmasság szentje • 13 „Ha a Teréz anya szentté avatásához hivatalosan elismert csodának kellene címet adnom, azt írnám: Egy kis feltámadás, Teréz anya lehajolt az égből…”
HÍREINK • 16 Hagyományteremtő szándékkal a Mindszenty Alapítvány és a Misszió Tours programokban és meglepetésekben gazdag zarándoklatot szervez.
TANÚSÁGTÉTEL • 17 „Hit nélkül eltávolodunk az emberi közösséget megerősítő családszeretettől és hazaszeretettől. Az istenhit az emberi lelket szilárd alapokra helyezi. Istenhit nélkül az ember meggyengül és minden összeomlik körülötte.”
Dicsértessék a Jézus Krisztus!
Előtérben
Előtérben
Engesztelés – irgalmasság – jubileum Emlékezés a Mindszenty bíboros által vezetett máriaremetei zarándoklatokra
A remetei zarándokmisén arról beszélt, hogy az emberiség Krisztus keresztje körül a világ végéig két táborra oszlik, majd így folytatta: „Aki eddig Isten trónjától függetlenül akart magának emberi méltóságot és hatalmat, az mindig lebukott a rabszolgaság színvonalára. Aki meghajol Isten hatalma és fensége előtt, az emberi méltósággal magasodott mindig. Inkább féltem az embert magától az embertől, mert írva vagyon a Szentírásban: Átkozott, aki emberben bízik.” Ennek a lélekemelő eseménynek a kerek jubileumát készül megünnepelni jövőre a máriaremetei plébánia, amikor a Városmajorból gyalogosan érkező zarándokokkal együtt emlékezünk majd meg a szentmisében a hetven évvel korábbi zarándoklatról és imádkozunk Mindszenty bíboros úr boldoggá avatásáért főpásztorunk, Erdő Péter bíboros úr vezetésével. Plébániai közösségünk szeretné ezt az évfordulót igazán méltóképpen megünnepelni, ezért elhatároztuk, hogy Mindszenty bíboros életnagyságú szobrát fogjuk felállítani a kegytemplom előtt a róla elnevezett téren. A plébánia és a Mindszenty Alapítvány által kiírt pályázatra két kiváló terv érkezett, ezek közül Rieger Tibor szobrászművész alkotása nyerte el a szakmai zsűri egyhangú támogatását, ezért ezt szeretnénk megvalósítani. Jubileumi készülődésünknek különös hangsúlyt ad, hogy az erről szóló döntést plébániai közösségünk az Irgalmasság évében hozta meg. A rendkívüli szentévet Ferenc pápa 2015. december 8-án a Szent Péter Bazilika Szent Kapujának megnyitásával hirdette meg. A pápa kiemelte: az irgalmasság „nem pusztán az Atya cselekvési módja, hanem annak kritériumává válik, hogy megértsük: kik valódi gyermekei. Gyakorlatilag mindnyájan arra kaptunk meghívást, hogy irgalmasságban éljünk, mert nekünk volt elsőként részünk abban, hogy irgalmasságot gyakoroltak irányunkban. A sértések megbocsátása tehát olyan imperativusz, amelytől a keresztények nem tekinthetnek el.” Sokszor nehéznek tűnik megbocsátani, hangsúlyozza
A világon kevés olyan kis ország van, amely annyit szenvedett idegen elnyomóktól, mint a mi hazánk. Elég csak a tatárdúlásra, török hódításra, az elbukott szabadságharcokra, világháborúkra, a nyilas és kommunista diktatúra valamint a szovjet megszállás évtizedeire gondolni. E sok történelmi vész, a népet sújtó „korbácsütések” oda vezettek, hogy sokszor teret nyert a szitkozódás, káromkodás és az egymás iránti szeretetlenség, amivel legjobban Istent és a boldogságos Szűz Máriát bántjuk meg. Nem véletlen, hogy az Egyház minden korban felhívja hívei figyelmét az engesztelés szükségességére. Erre szólít mindnyájunkat Jézus is, aki „nemcsak úgy akar bevonni minket az ő engesztelésébe, hogy mi magunk engesztelődünk ki Istennel, kérünk bocsánatot tőle a vele való szembefordulásunkért, és embertársaink bántásáért, akikkel ő azonosítja magát, hanem azt kéri tőlünk, hogy váljunk Jézussal mi is engesztelőkké” (Bocsai József). Mindszenty bíboros úr rengeteg beszédében és személyes példaadásával buzdította híveit az engesztelésre, amelynek egyik eszköze a zarándoklás is. A hercegprímás két nevezetes alkalommal maga vezette a fővárosi férfiak százezres menetét a máriaremetei Kisboldogasszonybazilikához. 1946. május 5-én a háború borzalmaiban menedéket nyújtó Egyházról beszélt: „1945. március 4-én irtózatos bombatámadás jött fölém és még 600 bunkerozó magyar fölé. Amikor megingott fölöttünk a kétemeletes épület, úgy, mintha nádszál lett volna, a velem levők kétségbeesetten tolultak föloldozó kezem felé. Óh, nehéz időkben jó és megnyugtató az Egyház közelében tudni lelkünket és életünket. És én oldoztam. Egyik kezemben egy síró kislány, a másik a tömeg felett kiterjesztve. Aztán, mint a tenger mormolása, szavamra elindul a tömeg, férfi és nő ajkán: Most segíts meg Mária, óh irgalmas Szűz Anya.” Bíboros úr terve volt a főváros évenkénti engesztelő zarándoklata, de történelmi okokból csak még egyszer sikerült megszerveznie a remetei zarándokutat. Másodjára a Boldogasszony évében, 1947. szeptember 14-én, Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén vonult ide híveinek tömegével. Amikor békesség helyett újra emberek százezreit fosztották meg otthonuktól, emberi méltóságuktól, a bíboros megrendítő beszédben hívta fel a figyelmet az emberi hatalommal való visszaélés veszélyeire.
2
3
Előtérben
Előtérben
Engesztelés – irgalmasság – jubileum Emlékezés a Mindszenty bíboros által vezetett máriaremetei zarándoklatokra
A remetei zarándokmisén arról beszélt, hogy az emberiség Krisztus keresztje körül a világ végéig két táborra oszlik, majd így folytatta: „Aki eddig Isten trónjától függetlenül akart magának emberi méltóságot és hatalmat, az mindig lebukott a rabszolgaság színvonalára. Aki meghajol Isten hatalma és fensége előtt, az emberi méltósággal magasodott mindig. Inkább féltem az embert magától az embertől, mert írva vagyon a Szentírásban: Átkozott, aki emberben bízik.” Ennek a lélekemelő eseménynek a kerek jubileumát készül megünnepelni jövőre a máriaremetei plébánia, amikor a Városmajorból gyalogosan érkező zarándokokkal együtt emlékezünk majd meg a szentmisében a hetven évvel korábbi zarándoklatról és imádkozunk Mindszenty bíboros úr boldoggá avatásáért főpásztorunk, Erdő Péter bíboros úr vezetésével. Plébániai közösségünk szeretné ezt az évfordulót igazán méltóképpen megünnepelni, ezért elhatároztuk, hogy Mindszenty bíboros életnagyságú szobrát fogjuk felállítani a kegytemplom előtt a róla elnevezett téren. A plébánia és a Mindszenty Alapítvány által kiírt pályázatra két kiváló terv érkezett, ezek közül Rieger Tibor szobrászművész alkotása nyerte el a szakmai zsűri egyhangú támogatását, ezért ezt szeretnénk megvalósítani. Jubileumi készülődésünknek különös hangsúlyt ad, hogy az erről szóló döntést plébániai közösségünk az Irgalmasság évében hozta meg. A rendkívüli szentévet Ferenc pápa 2015. december 8-án a Szent Péter Bazilika Szent Kapujának megnyitásával hirdette meg. A pápa kiemelte: az irgalmasság „nem pusztán az Atya cselekvési módja, hanem annak kritériumává válik, hogy megértsük: kik valódi gyermekei. Gyakorlatilag mindnyájan arra kaptunk meghívást, hogy irgalmasságban éljünk, mert nekünk volt elsőként részünk abban, hogy irgalmasságot gyakoroltak irányunkban. A sértések megbocsátása tehát olyan imperativusz, amelytől a keresztények nem tekinthetnek el.” Sokszor nehéznek tűnik megbocsátani, hangsúlyozza
A világon kevés olyan kis ország van, amely annyit szenvedett idegen elnyomóktól, mint a mi hazánk. Elég csak a tatárdúlásra, török hódításra, az elbukott szabadságharcokra, világháborúkra, a nyilas és kommunista diktatúra valamint a szovjet megszállás évtizedeire gondolni. E sok történelmi vész, a népet sújtó „korbácsütések” oda vezettek, hogy sokszor teret nyert a szitkozódás, káromkodás és az egymás iránti szeretetlenség, amivel legjobban Istent és a boldogságos Szűz Máriát bántjuk meg. Nem véletlen, hogy az Egyház minden korban felhívja hívei figyelmét az engesztelés szükségességére. Erre szólít mindnyájunkat Jézus is, aki „nemcsak úgy akar bevonni minket az ő engesztelésébe, hogy mi magunk engesztelődünk ki Istennel, kérünk bocsánatot tőle a vele való szembefordulásunkért, és embertársaink bántásáért, akikkel ő azonosítja magát, hanem azt kéri tőlünk, hogy váljunk Jézussal mi is engesztelőkké” (Bocsai József). Mindszenty bíboros úr rengeteg beszédében és személyes példaadásával buzdította híveit az engesztelésre, amelynek egyik eszköze a zarándoklás is. A hercegprímás két nevezetes alkalommal maga vezette a fővárosi férfiak százezres menetét a máriaremetei Kisboldogasszonybazilikához. 1946. május 5-én a háború borzalmaiban menedéket nyújtó Egyházról beszélt: „1945. március 4-én irtózatos bombatámadás jött fölém és még 600 bunkerozó magyar fölé. Amikor megingott fölöttünk a kétemeletes épület, úgy, mintha nádszál lett volna, a velem levők kétségbeesetten tolultak föloldozó kezem felé. Óh, nehéz időkben jó és megnyugtató az Egyház közelében tudni lelkünket és életünket. És én oldoztam. Egyik kezemben egy síró kislány, a másik a tömeg felett kiterjesztve. Aztán, mint a tenger mormolása, szavamra elindul a tömeg, férfi és nő ajkán: Most segíts meg Mária, óh irgalmas Szűz Anya.” Bíboros úr terve volt a főváros évenkénti engesztelő zarándoklata, de történelmi okokból csak még egyszer sikerült megszerveznie a remetei zarándokutat. Másodjára a Boldogasszony évében, 1947. szeptember 14-én, Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén vonult ide híveinek tömegével. Amikor békesség helyett újra emberek százezreit fosztották meg otthonuktól, emberi méltóságuktól, a bíboros megrendítő beszédben hívta fel a figyelmet az emberi hatalommal való visszaélés veszélyeire.
2
3
Előtérben
Előtérben
a pápa, azonban „a törékeny emberi kézbe helyezett megbocsátás az eszköze annak, hogy szívünkben megvalósuljon a béke, hogy boldogan éljünk.” Akármilyen nehéz a megbocsátás, igyekezzünk ebben a szentévben Urunk irgalmát kieszközölni a magunk és az ellenünk vétők számára.
fagy le a keze”), és a jövő generációkat is megszólítja, hiszen elsősorban nekik készül, a jövőnek. A szikla-posztamensen álló alkotás mély benyomást tett rám. A palástot fogó kéz befogadó, hívó mozdulatként is értelmezhető: ez ugyanis egy sajátos liturgikus mozdulat, amikor a hívek felé forduló pap öszszefogja a palástját, hogy megforduljon, és elinduljon a másik irányba a hívő közösség élén, mintegy őket Isten felé vezetve. A Máriaremetére érkező zarándokok végcélja a kegytemplom, ez a szobor a megérkezés előtti utolsó állomás, amely befelé fordít, elgondolkodtat, elcsendesít, imára hív. Ez a bíboros legismertebb ábrázolásának, az „engesztelő képnek” a továbbgondolása egy egész alakos szobor formájában. És az „Ecce Homo!” – krisztusi ősmintának is egy nagyon finom, eredeti parafrázisa, amely hazai és külföldi viszonylatban már most egészen különlegessé teszi ezt a Mindszenty-ábrázolást.
Amennyiben szívesen hozzájárulnak a máriaremetei szobor megvalósításának költségeihez, adományaikat az alábbi számlaszámon fogadjuk hálás köszönettel: 10400212-02101640-00000000
„A mai zarándoklat áldozatát odarakjuk a szentmise áldozati tányérkájába. Rárakjuk ígéreteinket, hogy hitünkhöz, Egyházunkhoz és hazánkhoz hűek leszünk.” (1946. május 5.) „Fáradságunkat tegyük le ide a kereszt oltára elé, és ajánljuk fel a leginkább szenvedő magyarokért. A mi szívünk imádsága a szenvedő magyarokért legyen.” (1947. szeptember 14.) „Nem akarunk mást, csak igazságot, szeretetet, békét és egyetértést.” „Emberé a munka, Istené az áldás!” (az első remetei zarándoklat hálaadásából, Szent István Bazilika, 1946. május 5.)
A beérkezett két szoborterv bírálóbizottságának tagjai voltak: HabsburgLotharingiai Mihály, alapítványi elnök; Esterházy László, kanonok, plébános; Kontsek Ildikó, az esztergomi Keresztény Múzeum igazgatónője; Bukta Norbert, a Szent István Bazilika művészeti vezetője; Kovács Gergely, alapítványi képviselő. Olvasóink számára ízelítőt adunk a 2016. február 8-án nagyon izgalmasan alakult zsűrizés megszólalásaiból: Egy érzékeny embert látunk, de érezhető a határozottsága is, formailag is szépen átgondolt a terv. Mindszenty József jó pásztori lénye fejeződik ki rajta. A konkréthoz kevésbé kötődő mű nagyobb időtávlatban többet tud kifejezni, így a terv izgalmasabb, többet megenged a befogadó számára. Ez a szobor nem az idős bíborost ábrázolja, és ezt nagyon jól kifejezi az, hogy egyenes tartással viseli a palástot, melynek sajátos „dinamikus íve van” és különleges a felülete, az eredeti öltözék selyemanyagát idézi. Ez az alkotás minden évszakban aktuális tud lenni („télen sem
4
Esterházy László pápai káplán, protonotárius kanonok, máriaremetei plébános A Mindszenty Alapítvány idei kuratóriumi ülését az első remetei engesztelő zarándoklat évfordulójához igazítottuk. 2016. május 5-én Erdő Péter bíboros, tb. elnökünk jelenlétében, az ő prímási székházában megtartott tanácskozás után a remetei kegytemplomba zarándokoltunk, ahol imaóra és szentmise keretében a helyi plébánia közösségével együtt imádkoztunk Isten Szolgája Mindszenty József mielőbbi boldoggá avatásáért. Kérjük a tisztelő közösségeket és pásztoraikat, hogy hasonló imaalkalmakat teremtve fűzzük szorosabbra a több mint egymillió imádkozó magyar Egyházért, hazáért és a mielőbbi boldoggá avatásért égbe szálló imádságait!
5
Előtérben
Előtérben
a pápa, azonban „a törékeny emberi kézbe helyezett megbocsátás az eszköze annak, hogy szívünkben megvalósuljon a béke, hogy boldogan éljünk.” Akármilyen nehéz a megbocsátás, igyekezzünk ebben a szentévben Urunk irgalmát kieszközölni a magunk és az ellenünk vétők számára.
fagy le a keze”), és a jövő generációkat is megszólítja, hiszen elsősorban nekik készül, a jövőnek. A szikla-posztamensen álló alkotás mély benyomást tett rám. A palástot fogó kéz befogadó, hívó mozdulatként is értelmezhető: ez ugyanis egy sajátos liturgikus mozdulat, amikor a hívek felé forduló pap öszszefogja a palástját, hogy megforduljon, és elinduljon a másik irányba a hívő közösség élén, mintegy őket Isten felé vezetve. A Máriaremetére érkező zarándokok végcélja a kegytemplom, ez a szobor a megérkezés előtti utolsó állomás, amely befelé fordít, elgondolkodtat, elcsendesít, imára hív. Ez a bíboros legismertebb ábrázolásának, az „engesztelő képnek” a továbbgondolása egy egész alakos szobor formájában. És az „Ecce Homo!” – krisztusi ősmintának is egy nagyon finom, eredeti parafrázisa, amely hazai és külföldi viszonylatban már most egészen különlegessé teszi ezt a Mindszenty-ábrázolást.
Amennyiben szívesen hozzájárulnak a máriaremetei szobor megvalósításának költségeihez, adományaikat az alábbi számlaszámon fogadjuk hálás köszönettel: 10400212-02101640-00000000
„A mai zarándoklat áldozatát odarakjuk a szentmise áldozati tányérkájába. Rárakjuk ígéreteinket, hogy hitünkhöz, Egyházunkhoz és hazánkhoz hűek leszünk.” (1946. május 5.) „Fáradságunkat tegyük le ide a kereszt oltára elé, és ajánljuk fel a leginkább szenvedő magyarokért. A mi szívünk imádsága a szenvedő magyarokért legyen.” (1947. szeptember 14.) „Nem akarunk mást, csak igazságot, szeretetet, békét és egyetértést.” „Emberé a munka, Istené az áldás!” (az első remetei zarándoklat hálaadásából, Szent István Bazilika, 1946. május 5.)
A beérkezett két szoborterv bírálóbizottságának tagjai voltak: HabsburgLotharingiai Mihály, alapítványi elnök; Esterházy László, kanonok, plébános; Kontsek Ildikó, az esztergomi Keresztény Múzeum igazgatónője; Bukta Norbert, a Szent István Bazilika művészeti vezetője; Kovács Gergely, alapítványi képviselő. Olvasóink számára ízelítőt adunk a 2016. február 8-án nagyon izgalmasan alakult zsűrizés megszólalásaiból: Egy érzékeny embert látunk, de érezhető a határozottsága is, formailag is szépen átgondolt a terv. Mindszenty József jó pásztori lénye fejeződik ki rajta. A konkréthoz kevésbé kötődő mű nagyobb időtávlatban többet tud kifejezni, így a terv izgalmasabb, többet megenged a befogadó számára. Ez a szobor nem az idős bíborost ábrázolja, és ezt nagyon jól kifejezi az, hogy egyenes tartással viseli a palástot, melynek sajátos „dinamikus íve van” és különleges a felülete, az eredeti öltözék selyemanyagát idézi. Ez az alkotás minden évszakban aktuális tud lenni („télen sem
4
Esterházy László pápai káplán, protonotárius kanonok, máriaremetei plébános A Mindszenty Alapítvány idei kuratóriumi ülését az első remetei engesztelő zarándoklat évfordulójához igazítottuk. 2016. május 5-én Erdő Péter bíboros, tb. elnökünk jelenlétében, az ő prímási székházában megtartott tanácskozás után a remetei kegytemplomba zarándokoltunk, ahol imaóra és szentmise keretében a helyi plébánia közösségével együtt imádkoztunk Isten Szolgája Mindszenty József mielőbbi boldoggá avatásáért. Kérjük a tisztelő közösségeket és pásztoraikat, hogy hasonló imaalkalmakat teremtve fűzzük szorosabbra a több mint egymillió imádkozó magyar Egyházért, hazáért és a mielőbbi boldoggá avatásért égbe szálló imádságait!
5
Előtérben
Előtérben
Dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek
cselekedni, hogy valamit vagy valakit károsodás ne érjen. Az erkölcstan is ismeri ezt a döntési helyzetet, ilyenkor mindig a kisebbik rosszat kell választani. Mindszenty bíboros úgy találta, hogy ő a kisebbik rossz mellett a nagyobb jót választja. A Szentszék pedig azon volt, hogy az Egyház működési szabadsága minél inkább biztosítva legyen. A bíboros hosszú követségi tartózkodásával kapcsolatban olykor felvetődik, hogy ez egyfajta beszűküléssel járt. Nyilvánvaló, hogy amikor valaki sokáig kényszerű elszigeteltségben él, egy idő után sok mindennel elveszíti az eleven kapcsolatot. Ő azonban rengeteg újságot olvasott, rádiót hallgatott, és legfőképpen volt már annyi élettapasztalata, ami megőrizte őt a valóság talaján. Merem azt mondani, hogy nem tévedett, amikor a magyar egyház helyzetét megítélte. A kommunista államhatalomhoz való hozzáállásában pedig történelmileg igaza volt, mert ő tudta, hogy a hatalom az Egyház megsemmisítésére törekszik. József Attilával szólva „finomodnak a kínok”, de tudta, hogy egy képmutatásra és hazugságra épült világ veszi őt körül. Nem a rosszhiszeműség vezérelte, hanem a tapasztalat. Prófétai módon előre látta a magyarság fogyását. Rengetegszer előhozta az abortusz problémáját, a határon túli magyarság sorsát és szót emelt a védelmükben. De síkra szállt a svábok kitelepítése ellen is. Mindszenty bíboros sem a kommunizmusról, sem a békepapságról nem festett sötétebb képet, mint amilyen az a valóságban volt. Nem lehet tehát azt mondani róla, hogy ne őrizte volna meg a realitásérzékét. Biztos, hogy sok mindent nem látott pontosan vagy a maga teljességében, de nagyon sok mindenre jól ráérzett. És csak most, amikor feltárul előttünk a teljes múlt, akkor látjuk, hogy milyen világot is hagytunk a hátunk mögött. Sokszor felhozták ellene, hogy amikor a szentatya arra kérte, hogy mondjon le érseki székéről, ő azt nem fogadta el. De mi is van az ő válaszlevelében? Az, hogy nem magamért, hanem az egyházamért tartozom a kitartás felelősségével. Az is kétségtelen, hogy ezekben vagy más leveleiben és egyéb megnyilatkozásaiban lehetnek anakronisztikus elemek, de ma, ötven év távlatából sok mindent prófétai szavaknak és tetteknek láthatunk. Ő azzal a mérhetetlen szenvedéssel, amit kiállt, bekerült a fehér vértanúk sorába. Mondtam is egyszer a püspöktársaimnak: mi együtt nem bírnánk ki azt a szenvedést, amit ő egymaga kiállt. Mikor 1999-ben érsek lettem, egy kérdésre válaszolva elmondtam: történelmi tett lett volna a részünkről, ha a bíboros esztergomi újratemetésekor egy imádság keretében szembesítettük volna magunkat a XX. század
Főhajtás Mindszenty bíboros fehér vértanúsága előtt Mindszenty bíborost nagyon rég, gyermekkorom óta tisztelem és az iránta való tiszteletem egyre mélyül. 1968-ban behívtak sorozásra és az orvosi vizsgálat közben egy tiszt azt kérdezte tőlünk: „Tudják, hogy miért kell katonának lenniük? Mert vannak külső és belső ellenségeink: a kinti imperialisták és a belső árulók. Itt van például Mindszenty az amerikai követségen, de lépjen csak ki a gazember, fülön fogjuk és visszavisszük a börtönbe!” Azt hiszem, a falusi gyerekek között én voltam az egyetlen, aki tudta, hogy kicsoda Mindszenty bíboros. Nagyon megragadt az emlékezetemben, hogy akkor és ott fontosnak tartották elmondani, hogy a bíboros ilyen jelentős „ellenség”, akit nemcsak a rendőrség, hanem még a katonaság is számon tart. A bíborost sokan makacsnak tartották, én azt mondom: mindvégig hű volt a jelleméhez. Talán valóban nem mondhatjuk róla azt, hogy felnőttkorában nagy jellemfejlődésen ment volna keresztül. De véleményem szerint a felnőtt férfikor jele, hogy valaki kitart a nézetei mellett, és a gyakori nézetváltoztatás inkább köpönyegforgatásnak nevezhető. Mindszenty bíborosnak kiérlelt gondolatvilága volt, és ebből ő nem engedett. Számára a legfőbb törvényt a lelkiismerete jelentette. Azt mondta: életemet adnám a pápáért, de ezzel együtt a lelkiismeretemre kell hallgatnom. És ezt a katolikus erkölcsteológia is elfogadja, hogy az ember belső irányítója a lelkiismeret. Lehet, hogy néha „legyőzhetetlen tudatlanságban” szenvedünk, de akkor is a lelkiismeretünket kell követni, ha meg vagyunk győződve róla, hogy az az Istennek tetsző jó. A lelkiismeretünket persze fejlesztenünk kell, és oda kell figyelni arra, hogy a kinyilatkoztatás alapján hogyan igazítsuk a kihívásokhoz az életünket. A Szentszéknek mindig a lelkek üdvössége, az egyház és a vallás szabadsága volt a legfőbb gondja. Mindszenty bíboros és a Vatikán keleti politikája kapcsán értékek ütköztek, és szükségszerűen csak két rossz megoldás között lehetett választani. Ez a „kisebbik rossz” esete, amikor nem lehet úgy
6
7
Előtérben
Előtérben
Dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek
cselekedni, hogy valamit vagy valakit károsodás ne érjen. Az erkölcstan is ismeri ezt a döntési helyzetet, ilyenkor mindig a kisebbik rosszat kell választani. Mindszenty bíboros úgy találta, hogy ő a kisebbik rossz mellett a nagyobb jót választja. A Szentszék pedig azon volt, hogy az Egyház működési szabadsága minél inkább biztosítva legyen. A bíboros hosszú követségi tartózkodásával kapcsolatban olykor felvetődik, hogy ez egyfajta beszűküléssel járt. Nyilvánvaló, hogy amikor valaki sokáig kényszerű elszigeteltségben él, egy idő után sok mindennel elveszíti az eleven kapcsolatot. Ő azonban rengeteg újságot olvasott, rádiót hallgatott, és legfőképpen volt már annyi élettapasztalata, ami megőrizte őt a valóság talaján. Merem azt mondani, hogy nem tévedett, amikor a magyar egyház helyzetét megítélte. A kommunista államhatalomhoz való hozzáállásában pedig történelmileg igaza volt, mert ő tudta, hogy a hatalom az Egyház megsemmisítésére törekszik. József Attilával szólva „finomodnak a kínok”, de tudta, hogy egy képmutatásra és hazugságra épült világ veszi őt körül. Nem a rosszhiszeműség vezérelte, hanem a tapasztalat. Prófétai módon előre látta a magyarság fogyását. Rengetegszer előhozta az abortusz problémáját, a határon túli magyarság sorsát és szót emelt a védelmükben. De síkra szállt a svábok kitelepítése ellen is. Mindszenty bíboros sem a kommunizmusról, sem a békepapságról nem festett sötétebb képet, mint amilyen az a valóságban volt. Nem lehet tehát azt mondani róla, hogy ne őrizte volna meg a realitásérzékét. Biztos, hogy sok mindent nem látott pontosan vagy a maga teljességében, de nagyon sok mindenre jól ráérzett. És csak most, amikor feltárul előttünk a teljes múlt, akkor látjuk, hogy milyen világot is hagytunk a hátunk mögött. Sokszor felhozták ellene, hogy amikor a szentatya arra kérte, hogy mondjon le érseki székéről, ő azt nem fogadta el. De mi is van az ő válaszlevelében? Az, hogy nem magamért, hanem az egyházamért tartozom a kitartás felelősségével. Az is kétségtelen, hogy ezekben vagy más leveleiben és egyéb megnyilatkozásaiban lehetnek anakronisztikus elemek, de ma, ötven év távlatából sok mindent prófétai szavaknak és tetteknek láthatunk. Ő azzal a mérhetetlen szenvedéssel, amit kiállt, bekerült a fehér vértanúk sorába. Mondtam is egyszer a püspöktársaimnak: mi együtt nem bírnánk ki azt a szenvedést, amit ő egymaga kiállt. Mikor 1999-ben érsek lettem, egy kérdésre válaszolva elmondtam: történelmi tett lett volna a részünkről, ha a bíboros esztergomi újratemetésekor egy imádság keretében szembesítettük volna magunkat a XX. század
Főhajtás Mindszenty bíboros fehér vértanúsága előtt Mindszenty bíborost nagyon rég, gyermekkorom óta tisztelem és az iránta való tiszteletem egyre mélyül. 1968-ban behívtak sorozásra és az orvosi vizsgálat közben egy tiszt azt kérdezte tőlünk: „Tudják, hogy miért kell katonának lenniük? Mert vannak külső és belső ellenségeink: a kinti imperialisták és a belső árulók. Itt van például Mindszenty az amerikai követségen, de lépjen csak ki a gazember, fülön fogjuk és visszavisszük a börtönbe!” Azt hiszem, a falusi gyerekek között én voltam az egyetlen, aki tudta, hogy kicsoda Mindszenty bíboros. Nagyon megragadt az emlékezetemben, hogy akkor és ott fontosnak tartották elmondani, hogy a bíboros ilyen jelentős „ellenség”, akit nemcsak a rendőrség, hanem még a katonaság is számon tart. A bíborost sokan makacsnak tartották, én azt mondom: mindvégig hű volt a jelleméhez. Talán valóban nem mondhatjuk róla azt, hogy felnőttkorában nagy jellemfejlődésen ment volna keresztül. De véleményem szerint a felnőtt férfikor jele, hogy valaki kitart a nézetei mellett, és a gyakori nézetváltoztatás inkább köpönyegforgatásnak nevezhető. Mindszenty bíborosnak kiérlelt gondolatvilága volt, és ebből ő nem engedett. Számára a legfőbb törvényt a lelkiismerete jelentette. Azt mondta: életemet adnám a pápáért, de ezzel együtt a lelkiismeretemre kell hallgatnom. És ezt a katolikus erkölcsteológia is elfogadja, hogy az ember belső irányítója a lelkiismeret. Lehet, hogy néha „legyőzhetetlen tudatlanságban” szenvedünk, de akkor is a lelkiismeretünket kell követni, ha meg vagyunk győződve róla, hogy az az Istennek tetsző jó. A lelkiismeretünket persze fejlesztenünk kell, és oda kell figyelni arra, hogy a kinyilatkoztatás alapján hogyan igazítsuk a kihívásokhoz az életünket. A Szentszéknek mindig a lelkek üdvössége, az egyház és a vallás szabadsága volt a legfőbb gondja. Mindszenty bíboros és a Vatikán keleti politikája kapcsán értékek ütköztek, és szükségszerűen csak két rossz megoldás között lehetett választani. Ez a „kisebbik rossz” esete, amikor nem lehet úgy
6
7
Előtérben
Előtérben
történelmi örökségével. De mi akkor nem voltunk ilyen bátrak, hogy bocsánatot kérjünk Istentől, embertől minden mulasztásunkért, hibánkért és ezzel a lelkülettel újítsuk meg a mindenkor jó szándékú és irányultságú szolgálatunkat. Az Irgalmasság éve alkalmas erre az önreflexióra, mert arra int bennünket, hogy a bűnbánat az ember javára válik. Mindszenty bíboros úgy méltatta Prohászka Ottokárt, hogy Isten embere, a haza embere és az Egyház embere volt. Úgy gondolom, hogy mindez őrá is igaz. Isten embere volt minden igyekezetével, fiatalkorától az Egyházért dolgozott és szenvedett, és mivel magyarnak született, a magyarságát is szerette, igazi hazafi volt. Egy ember lelkében nem lehet szétválasztani az Isten-, az Egyház- és a hazaszeretetet, Mindszenty bíborosban ez a három erény egyszerre volt jelen, és hozott az Isten- és emberszeretetben és a főpásztori szolgálatban bőséges gyümölcsöket. Főpásztori és személyes ügyeimben sokszor kérem égi közbenjárását, ezeknek megoldódásában tudom, hogy ő is segít. Az ősegyházban a közmeggyőződés alapján is szentként tiszteltek apostolokat, hitvallókat. Szent János evangélista nem lett vértanú, de sokat szenvedett Jézus Krisztusért és Egyházáért. Ilyen volt Mindszenty bíboros is.
s hogy miért tette azt, amit tett. Átolvasván rájöttem, hogy főként egy politikai természetű írásról van szó, mely a történelemről, az eseményekről, a struktúrákról szól. Kevés olyan része van, ahol a bíboros saját lelki életéről, Isten-kapcsolatáról ír. Az a néhány részlet azonban – például amikor leírja, mit jelent a zsoltározás egy börtönbe zárt ember számára – mélységesen Mindszenty bíboros római címtemploma, megérintett engem. Bennük nem csua Santo Stefano Rotondo pán a „Mindszenty-üggyel” találkozik az olvasó, hanem egy emberrel, aki az életszentség útján halad. Talán éppen ez a bíboros alakjának egyik központi problematikája. Lelki mélységét mintegy elhomályosította a politikai helyzet drámája, melynek közepette élete zajlott. Ennek következtében bárki, aki Mindszentyről beszélt, választani kényszerült két tábor között. Voltak, akik benne a problémát látták, aki létével és tetteivel akadályát képezte az „Ostpolitik” főszereplői közötti valódi, gyümölcsöző párbeszédnek, Agostino Casarolival az élen. Mások ellenben ezt a közeledést tekintették teljesen elhibázottnak és Mindszentyre mint az „egyedüli igazra” néztek fel, akit feláldoztak „langyos kompromisszumok” jegyében. Nyilvánvaló, hogy e megközelítés kettősségében nem marad sok helye a lelki dimenziónak, az életszentségnek. Manapság, amikor más földrészeken újra jelentkezni látszik ugyanez a problémakör, célszerűnek tűnik felidézni Franz König bíboros mondását: „Mindkettőre szükség van: a tárgyalásokra és a vértanúkra is.” Az Egyház számára ugyanis nagy jelentőséggel bír a lelkipásztori munkájához, szentségi életéhez elengedhetetlen struktúrák megóvása. S hasonlóan nagy jelentőséggel bír a vértanúk helytállása, akik készek börtönbe menni, szenvedni és meghalni a hitért. Nincs értelme szembeállítani e kettőt, sem a múltban, sem a jelenben. Más szóval, nem kell kizárólagosan elköteleződni vagy „Mindszenty mellett” vagy pedig „az Ostpolitik mellett”. A kirekesztés ugyanis nem „kata holosz”, azaz nem katolikus. Az Egyházban mindenkinek helye van.
Magyarország vatikáni nagykövete Mindszenty bíboros megítélésének „kettősségéről” Hetvenedik évfordulóját ünnepeltük 2016. március 3-án annak, hogy Mindszenty József hercegprímás birtokba vette bíborosi címtemplomát, a Santo Stefano Rotondót. A római magyar közösség és vendégeik megindultan követték a szertartást és hallgatták Angelo Acerbi c. érsek beszédét, aki az összegyűltek közül talán egyedüliként mondhatta el magáról, hogy személyesen találkozott Mindszenty bíborossal. A mise végén édesapám, Habsburg-Lotharingiai Mihály, a Mindszenty Alapítvány elnöke olvasta fel a könyörgést a mielőbbi boldoggá avatásért. Az utóbbi napokban évtizedek óta először vettem ismét kezembe Mindszenty bíboros 1974-ben kiadott Emlékiratait. Olyan könyv volt az, ami akkoriban mindenkit megindított és szüleim baráti körében minden családi könyvtárban megtalálható volt. A könyvben a száműzött bíboros előadja, hogyan látja szeretett hazája történéseit, saját kirakatperét és bebörtönzését,
8
Habsburg-Lotharingiai Eduard További hírek, információk: magyarorszagszentszek.blogspot.hu
9
Előtérben
Előtérben
történelmi örökségével. De mi akkor nem voltunk ilyen bátrak, hogy bocsánatot kérjünk Istentől, embertől minden mulasztásunkért, hibánkért és ezzel a lelkülettel újítsuk meg a mindenkor jó szándékú és irányultságú szolgálatunkat. Az Irgalmasság éve alkalmas erre az önreflexióra, mert arra int bennünket, hogy a bűnbánat az ember javára válik. Mindszenty bíboros úgy méltatta Prohászka Ottokárt, hogy Isten embere, a haza embere és az Egyház embere volt. Úgy gondolom, hogy mindez őrá is igaz. Isten embere volt minden igyekezetével, fiatalkorától az Egyházért dolgozott és szenvedett, és mivel magyarnak született, a magyarságát is szerette, igazi hazafi volt. Egy ember lelkében nem lehet szétválasztani az Isten-, az Egyház- és a hazaszeretetet, Mindszenty bíborosban ez a három erény egyszerre volt jelen, és hozott az Isten- és emberszeretetben és a főpásztori szolgálatban bőséges gyümölcsöket. Főpásztori és személyes ügyeimben sokszor kérem égi közbenjárását, ezeknek megoldódásában tudom, hogy ő is segít. Az ősegyházban a közmeggyőződés alapján is szentként tiszteltek apostolokat, hitvallókat. Szent János evangélista nem lett vértanú, de sokat szenvedett Jézus Krisztusért és Egyházáért. Ilyen volt Mindszenty bíboros is.
s hogy miért tette azt, amit tett. Átolvasván rájöttem, hogy főként egy politikai természetű írásról van szó, mely a történelemről, az eseményekről, a struktúrákról szól. Kevés olyan része van, ahol a bíboros saját lelki életéről, Isten-kapcsolatáról ír. Az a néhány részlet azonban – például amikor leírja, mit jelent a zsoltározás egy börtönbe zárt ember számára – mélységesen Mindszenty bíboros római címtemploma, megérintett engem. Bennük nem csua Santo Stefano Rotondo pán a „Mindszenty-üggyel” találkozik az olvasó, hanem egy emberrel, aki az életszentség útján halad. Talán éppen ez a bíboros alakjának egyik központi problematikája. Lelki mélységét mintegy elhomályosította a politikai helyzet drámája, melynek közepette élete zajlott. Ennek következtében bárki, aki Mindszentyről beszélt, választani kényszerült két tábor között. Voltak, akik benne a problémát látták, aki létével és tetteivel akadályát képezte az „Ostpolitik” főszereplői közötti valódi, gyümölcsöző párbeszédnek, Agostino Casarolival az élen. Mások ellenben ezt a közeledést tekintették teljesen elhibázottnak és Mindszentyre mint az „egyedüli igazra” néztek fel, akit feláldoztak „langyos kompromisszumok” jegyében. Nyilvánvaló, hogy e megközelítés kettősségében nem marad sok helye a lelki dimenziónak, az életszentségnek. Manapság, amikor más földrészeken újra jelentkezni látszik ugyanez a problémakör, célszerűnek tűnik felidézni Franz König bíboros mondását: „Mindkettőre szükség van: a tárgyalásokra és a vértanúkra is.” Az Egyház számára ugyanis nagy jelentőséggel bír a lelkipásztori munkájához, szentségi életéhez elengedhetetlen struktúrák megóvása. S hasonlóan nagy jelentőséggel bír a vértanúk helytállása, akik készek börtönbe menni, szenvedni és meghalni a hitért. Nincs értelme szembeállítani e kettőt, sem a múltban, sem a jelenben. Más szóval, nem kell kizárólagosan elköteleződni vagy „Mindszenty mellett” vagy pedig „az Ostpolitik mellett”. A kirekesztés ugyanis nem „kata holosz”, azaz nem katolikus. Az Egyházban mindenkinek helye van.
Magyarország vatikáni nagykövete Mindszenty bíboros megítélésének „kettősségéről” Hetvenedik évfordulóját ünnepeltük 2016. március 3-án annak, hogy Mindszenty József hercegprímás birtokba vette bíborosi címtemplomát, a Santo Stefano Rotondót. A római magyar közösség és vendégeik megindultan követték a szertartást és hallgatták Angelo Acerbi c. érsek beszédét, aki az összegyűltek közül talán egyedüliként mondhatta el magáról, hogy személyesen találkozott Mindszenty bíborossal. A mise végén édesapám, Habsburg-Lotharingiai Mihály, a Mindszenty Alapítvány elnöke olvasta fel a könyörgést a mielőbbi boldoggá avatásért. Az utóbbi napokban évtizedek óta először vettem ismét kezembe Mindszenty bíboros 1974-ben kiadott Emlékiratait. Olyan könyv volt az, ami akkoriban mindenkit megindított és szüleim baráti körében minden családi könyvtárban megtalálható volt. A könyvben a száműzött bíboros előadja, hogyan látja szeretett hazája történéseit, saját kirakatperét és bebörtönzését,
8
Habsburg-Lotharingiai Eduard További hírek, információk: magyarorszagszentszek.blogspot.hu
9
Előtérben
Előtérben
P. Bálint József S.J.
sége a harc, a szenvedés, a halál (amit mi rossznak hívunk). Ámde mindez az új formáért, annak születéséért, növekedéséért van, így az irgalom világrendje esetében is. Az irgalom formájának születése az incarnatio, a megtestesülés, mely a keresztfán teljesedik be. A formaváltás kísérőjelenségei (harc, szenvedés, halál) itt érik el csúcspontjukat, de itt kapják meg legmélyebb értelmüket is. A lelki gyötrelmek éjszakája után következik a fizikai szenvedés és a halál. A világtörténelem legcsodálatosabb szenvedése és halála, mert őbenne, mint az emberiség Fejében, összpontosul a világtörténelem és az egész emberiség minden szenvedése, minden, amit ezen a gyűjtőnéven emlegetünk: a rossz, még a bűnt sem kivéve, mert ő a szenvedő alanya a világtörténelem legnagyobb gaztettéJ.M. Rupnik mozaikképe a veronai nek, az istengyilkosságnak. De íme, a orsolyita templomban rossz itt kapja meg az irgalom világrendjében neki szánt legmélyebb értelmét: Isten a legnagyobb rosszból, az istengyilkosságból hozza ki az emberiség legnagyobb javát, a megváltást, az isteni irgalomnak legfényesebben tündöklő misztériumát. Mert az Isten Fiának kellett magára vennie minden rosszat, hogy attól megszabadítsa a világot. Így vált a rossz Isten irgalmának „alkímiájában” a megváltás eszközévé: annak eszközévé, hogy az Isten megmutassa irgalmát a világnak. Krisztus halála volt az a nagy fordulópont, amelyből kiindulva a halál az életnek, a szenvedés a boldogságnak, a rossz a jónak vált forrásává. Azért az Egyház méltán énekel passio gloriosáról és felix culpáról, „dicsőséges szenvedésről” és „szerencsés vétekről”.
Az irgalom világrendjének teológiája Bálint József atya fél évszázadon keresztül foglalkozott az Isteni Irgalmasság eszméjével. Ebből doktorált A Rossz problémája című dolgozatával. 2000-ben, az Isteni Irgalmasság ünnepének kihirdetése és Faustina nővér szentté avatásának évében, kiküldte Hivatásunk az irgalom világrendjében című művét Szent II. János Pál pápának, aki apostoli áldását küldte a válaszlevélben. Aquinói Szent Tamás szerint a teremtés célja az isteni Jóság isteni módon való közlése. Ebben az önközlésben „gyökérszerű” jelentősége van az irgalomnak. Az isteni irgalom mindent áthat és mindent túlszárnyal. Csúcspontját mégis a megtestesülés és a megváltás misztériumában éri el. Ez pedig föltételezi egy olyan üdvrend létrehozását, melyben különleges szerepe van az irgalomnak. Mindezt igazolja a Szentírás: az Újszövetségben Szent Pál az irgalom világrendjének nagy teológusa. Nála az isteni irgalom nemcsak egyike Isten tulajdonságainak, hanem a világrendnek egész üdvtörténetet alapjában és lényegében meghatározó szerkezeti eleme. A Római levélben (11,32) nemcsak a világüdvözítés motívumaként, hanem céljaként szerepel az isteni irgalom: „Isten hagyta, hogy mindnyájan hitetlenségbe merüljenek, hogy mindenkin könyörüljön.” Mindebből kitűnik, hogy a rossz („engedetlenség”, „bűn”), belső összefüggésben van az irgalom világrendjével. A rossz nem véletlenül, hanem Isten szándékából (megengedéséből) került bele ebbe a világrendbe, mert az isteni irgalom kiáradása föltételezi a „teremtményi nyomort”. Biztosítva van tehát Isten abszolút domíniuma a rossz fölött, mert a rossz hatalma csak addig terjedhet, ameddig Isten engedi. Ezt a gondolatot külön hangsúlyozza a Rómaiaknak írt levél: „amikor azonban elhatalmasodott a bűn, túláradt a kegyelem” (Róm 5,20). Miért engedi meg Isten a rosszat? Azért, hogy a rossz megengedésén keresztül föltáruljon egy olyan világrend, amely az irgalom révén a legmélyebben tárja föl előttünk az isteni jóság titkait. Az előbbiek nyomán érthetővé válik Szent Ágoston nagy gondolata: „A mindenható Isten semmiféleképpen nem engedné meg a rosszat a műveiben, ha nem volna oly hatalmas és jó, hogy még a rosszból is tud jót kihozni.” Isten jót hozott ki a teremtmény bukásából, sőt a lehető legjobbat: a második Isteni Személy megtestesülését és a világ megváltását. Minden formaváltás kísérőjelen-
10
Összeállította: Hermann Andrea hittanár A cikk teljes változata megtalálható az alapítvány megújult honlapján: www.mindszentyalapitvany.hu
11
Előtérben
Előtérben
P. Bálint József S.J.
sége a harc, a szenvedés, a halál (amit mi rossznak hívunk). Ámde mindez az új formáért, annak születéséért, növekedéséért van, így az irgalom világrendje esetében is. Az irgalom formájának születése az incarnatio, a megtestesülés, mely a keresztfán teljesedik be. A formaváltás kísérőjelenségei (harc, szenvedés, halál) itt érik el csúcspontjukat, de itt kapják meg legmélyebb értelmüket is. A lelki gyötrelmek éjszakája után következik a fizikai szenvedés és a halál. A világtörténelem legcsodálatosabb szenvedése és halála, mert őbenne, mint az emberiség Fejében, összpontosul a világtörténelem és az egész emberiség minden szenvedése, minden, amit ezen a gyűjtőnéven emlegetünk: a rossz, még a bűnt sem kivéve, mert ő a szenvedő alanya a világtörténelem legnagyobb gaztettéJ.M. Rupnik mozaikképe a veronai nek, az istengyilkosságnak. De íme, a orsolyita templomban rossz itt kapja meg az irgalom világrendjében neki szánt legmélyebb értelmét: Isten a legnagyobb rosszból, az istengyilkosságból hozza ki az emberiség legnagyobb javát, a megváltást, az isteni irgalomnak legfényesebben tündöklő misztériumát. Mert az Isten Fiának kellett magára vennie minden rosszat, hogy attól megszabadítsa a világot. Így vált a rossz Isten irgalmának „alkímiájában” a megváltás eszközévé: annak eszközévé, hogy az Isten megmutassa irgalmát a világnak. Krisztus halála volt az a nagy fordulópont, amelyből kiindulva a halál az életnek, a szenvedés a boldogságnak, a rossz a jónak vált forrásává. Azért az Egyház méltán énekel passio gloriosáról és felix culpáról, „dicsőséges szenvedésről” és „szerencsés vétekről”.
Az irgalom világrendjének teológiája Bálint József atya fél évszázadon keresztül foglalkozott az Isteni Irgalmasság eszméjével. Ebből doktorált A Rossz problémája című dolgozatával. 2000-ben, az Isteni Irgalmasság ünnepének kihirdetése és Faustina nővér szentté avatásának évében, kiküldte Hivatásunk az irgalom világrendjében című művét Szent II. János Pál pápának, aki apostoli áldását küldte a válaszlevélben. Aquinói Szent Tamás szerint a teremtés célja az isteni Jóság isteni módon való közlése. Ebben az önközlésben „gyökérszerű” jelentősége van az irgalomnak. Az isteni irgalom mindent áthat és mindent túlszárnyal. Csúcspontját mégis a megtestesülés és a megváltás misztériumában éri el. Ez pedig föltételezi egy olyan üdvrend létrehozását, melyben különleges szerepe van az irgalomnak. Mindezt igazolja a Szentírás: az Újszövetségben Szent Pál az irgalom világrendjének nagy teológusa. Nála az isteni irgalom nemcsak egyike Isten tulajdonságainak, hanem a világrendnek egész üdvtörténetet alapjában és lényegében meghatározó szerkezeti eleme. A Római levélben (11,32) nemcsak a világüdvözítés motívumaként, hanem céljaként szerepel az isteni irgalom: „Isten hagyta, hogy mindnyájan hitetlenségbe merüljenek, hogy mindenkin könyörüljön.” Mindebből kitűnik, hogy a rossz („engedetlenség”, „bűn”), belső összefüggésben van az irgalom világrendjével. A rossz nem véletlenül, hanem Isten szándékából (megengedéséből) került bele ebbe a világrendbe, mert az isteni irgalom kiáradása föltételezi a „teremtményi nyomort”. Biztosítva van tehát Isten abszolút domíniuma a rossz fölött, mert a rossz hatalma csak addig terjedhet, ameddig Isten engedi. Ezt a gondolatot külön hangsúlyozza a Rómaiaknak írt levél: „amikor azonban elhatalmasodott a bűn, túláradt a kegyelem” (Róm 5,20). Miért engedi meg Isten a rosszat? Azért, hogy a rossz megengedésén keresztül föltáruljon egy olyan világrend, amely az irgalom révén a legmélyebben tárja föl előttünk az isteni jóság titkait. Az előbbiek nyomán érthetővé válik Szent Ágoston nagy gondolata: „A mindenható Isten semmiféleképpen nem engedné meg a rosszat a műveiben, ha nem volna oly hatalmas és jó, hogy még a rosszból is tud jót kihozni.” Isten jót hozott ki a teremtmény bukásából, sőt a lehető legjobbat: a második Isteni Személy megtestesülését és a világ megváltását. Minden formaváltás kísérőjelen-
10
Összeállította: Hermann Andrea hittanár A cikk teljes változata megtalálható az alapítvány megújult honlapján: www.mindszentyalapitvany.hu
11
Előtérben
Kitekintés
Egy tanúságtevő atya emlékére
Az isteni irgalmasság szentje Teréz anya lehajolt az égből
† PARÁDI GYULA Gyula atya életének 87., papságának 63. évében, Húsvéthétfőn az örökkévalóságba költözött. Esztergomi temetésén imával és egy tavaszi csokorral búcsúztam tőle. Több személyes emléket őrzök róla. Sokszor elmesélte szeminarista korának kedves epizódját, amikor a hercegprímás úgy mentette meg kispapjait egy félelmetes vizsgától, hogy átment elnökölni, és mint a Nagyszeminárium legfőbb elöljárója mindenkinek „megfelelt”-et adott. Döntését a szaktanárok már nem módosíthatták. Később Parádi atya komoly veszélynek tette ki magát, amikor Bécsben meglátogatta a bíborost. Az ő áldásával tért haza és folytatta áldozatos lelkipásztori szolgálatát. Kegyelettel idézünk most Huber Sebastian, egykori ministránsa búcsúszavaiból: Szilárd oszlop volt, lánglelkűen szerette a nemzetét, mindenkinek példát adva a tiszta hazaszeretetből. A szószékről a hit igazságai mellett a nemzeti együvé tartozást is hirdette. Hittanórákon a katekizmus mellett arra is talált időt, hogy a gyerekek megismerjék a magyar történelem akkor elhallgatott igazságait, 1956 és a rab Mindszenty bíboros történetét. Zsarolhatatlan szilárdsága nemcsak itthon keltett feltűnést. Az örök példakép, az Esztergomban megismert Mindszenty József eszményeit követte. Ezért választották ki Rómában és szentelték titokban, feltételesen püspökké, hogy akkor is legyen, aki papot szentel, ha a kommunista hatalom letartóztatná az összes püspököt. Sem ezzel, sem ’56-os tetteivel nem kérkedett, ahogy az általa annyira szeretett fiatalokat se „bratyizással”, hanem tartással, értékrenddel, ugyanakkor humorral, példamutatással és odafigyeléssel nyerte meg. Mindenkibe belelátott valamit, amit a gyerek és talán még a szülei sem. Drága Gyula atya! Istennel voltál itt a földi életben, most már Isten van veled odaát! Járj közben forrón szeretett nemzetedért! Sosem feledünk!
12
Legkedvesebb szentjeim közé tartoznak a Teréziák: a Kicsi (a Lisieux-i) és a Nagy (az Avilai) és a Kalkuttai. A saját és környezete gyengeségei ellenére az albán származású Kalkuttai Teréz anya (†1997) a legnagyobb testi és lelki erő példaképe lett: az irgalmas szeretet tanúságtevője. Állam- és kormányfők követték a példáját, a többségében hindu és muszlim vallású India tanult tőle hitet és emberi szolidaritást. Az Irgalmasság szentévében készülhetünk 2016. szeptember 4-i szentté avatásának örömünnepére, melynek időpontját március 15-én bíborosi konzisztórium keretében tűzte ki Ferenc pápa. A muzulmán többségű Albániában ezen a napon szobrot állítottak a Szentatyának. A szentszéki hírek és a hivatalos posztulátori közlés sok érdekességről tudósítanak minket Teréz anya szenttéavatási eljárása, égi közbenjárása és a közelgő kanonizáció vonatkozásában. Az eljárást a Teréz anya Nővérek (Szeretet Misszionáriusai) soha nem szorgalmazták, ez összeegyeztethetetlen lett volna rendkívül szigorú és alázatos hivatásfelfogásukkal, mely kizár minden elismerés utáni vágyat vagy törekvést. Teréz anya szentté avatása Kalkuttának, Indiának, II. János Pál pápának és az egész világegyháznak volt a szívügye, tehát sokak álma válik most, az idei jubileumi évben valósággá. Ezzel magyarázható, hogy a kanonizáció az indiai püspökök kérése ellenére nem Kalkuttában, hanem a szentté avatások rendes és világegyházi rangú helyszínén, a vatikáni Szent Péter téren kerül megrendezésre. Teréz anya szentté avatása az Irgalmasság szentévének legjelentősebb eseménye lesz. Ferenc pápa 2015. december 17-én, 79. születésnapja délutánján ismerte el a Teréz anya közbenjárására történt csodát, és ezzel megnyitotta az utat a szentté avatáshoz – adta hírül karácsony előtt a Vatikáni Sajtóközpont. Az utóbbi hónapokban a szenttéavatási eljárásról írt könyvem (Vég nélkül – Szentavatás régen és ma; 2014) folytatásaként a csodákról írtam (Csodák csodája; megjelenés alatt), részletesen beszámolva húsz boldog és szent húsz kiemelkedő közbenjárásáról. A kiválasztott csodás események-
13
Előtérben
Kitekintés
Egy tanúságtevő atya emlékére
Az isteni irgalmasság szentje Teréz anya lehajolt az égből
† PARÁDI GYULA Gyula atya életének 87., papságának 63. évében, Húsvéthétfőn az örökkévalóságba költözött. Esztergomi temetésén imával és egy tavaszi csokorral búcsúztam tőle. Több személyes emléket őrzök róla. Sokszor elmesélte szeminarista korának kedves epizódját, amikor a hercegprímás úgy mentette meg kispapjait egy félelmetes vizsgától, hogy átment elnökölni, és mint a Nagyszeminárium legfőbb elöljárója mindenkinek „megfelelt”-et adott. Döntését a szaktanárok már nem módosíthatták. Később Parádi atya komoly veszélynek tette ki magát, amikor Bécsben meglátogatta a bíborost. Az ő áldásával tért haza és folytatta áldozatos lelkipásztori szolgálatát. Kegyelettel idézünk most Huber Sebastian, egykori ministránsa búcsúszavaiból: Szilárd oszlop volt, lánglelkűen szerette a nemzetét, mindenkinek példát adva a tiszta hazaszeretetből. A szószékről a hit igazságai mellett a nemzeti együvé tartozást is hirdette. Hittanórákon a katekizmus mellett arra is talált időt, hogy a gyerekek megismerjék a magyar történelem akkor elhallgatott igazságait, 1956 és a rab Mindszenty bíboros történetét. Zsarolhatatlan szilárdsága nemcsak itthon keltett feltűnést. Az örök példakép, az Esztergomban megismert Mindszenty József eszményeit követte. Ezért választották ki Rómában és szentelték titokban, feltételesen püspökké, hogy akkor is legyen, aki papot szentel, ha a kommunista hatalom letartóztatná az összes püspököt. Sem ezzel, sem ’56-os tetteivel nem kérkedett, ahogy az általa annyira szeretett fiatalokat se „bratyizással”, hanem tartással, értékrenddel, ugyanakkor humorral, példamutatással és odafigyeléssel nyerte meg. Mindenkibe belelátott valamit, amit a gyerek és talán még a szülei sem. Drága Gyula atya! Istennel voltál itt a földi életben, most már Isten van veled odaát! Járj közben forrón szeretett nemzetedért! Sosem feledünk!
12
Legkedvesebb szentjeim közé tartoznak a Teréziák: a Kicsi (a Lisieux-i) és a Nagy (az Avilai) és a Kalkuttai. A saját és környezete gyengeségei ellenére az albán származású Kalkuttai Teréz anya (†1997) a legnagyobb testi és lelki erő példaképe lett: az irgalmas szeretet tanúságtevője. Állam- és kormányfők követték a példáját, a többségében hindu és muszlim vallású India tanult tőle hitet és emberi szolidaritást. Az Irgalmasság szentévében készülhetünk 2016. szeptember 4-i szentté avatásának örömünnepére, melynek időpontját március 15-én bíborosi konzisztórium keretében tűzte ki Ferenc pápa. A muzulmán többségű Albániában ezen a napon szobrot állítottak a Szentatyának. A szentszéki hírek és a hivatalos posztulátori közlés sok érdekességről tudósítanak minket Teréz anya szenttéavatási eljárása, égi közbenjárása és a közelgő kanonizáció vonatkozásában. Az eljárást a Teréz anya Nővérek (Szeretet Misszionáriusai) soha nem szorgalmazták, ez összeegyeztethetetlen lett volna rendkívül szigorú és alázatos hivatásfelfogásukkal, mely kizár minden elismerés utáni vágyat vagy törekvést. Teréz anya szentté avatása Kalkuttának, Indiának, II. János Pál pápának és az egész világegyháznak volt a szívügye, tehát sokak álma válik most, az idei jubileumi évben valósággá. Ezzel magyarázható, hogy a kanonizáció az indiai püspökök kérése ellenére nem Kalkuttában, hanem a szentté avatások rendes és világegyházi rangú helyszínén, a vatikáni Szent Péter téren kerül megrendezésre. Teréz anya szentté avatása az Irgalmasság szentévének legjelentősebb eseménye lesz. Ferenc pápa 2015. december 17-én, 79. születésnapja délutánján ismerte el a Teréz anya közbenjárására történt csodát, és ezzel megnyitotta az utat a szentté avatáshoz – adta hírül karácsony előtt a Vatikáni Sajtóközpont. Az utóbbi hónapokban a szenttéavatási eljárásról írt könyvem (Vég nélkül – Szentavatás régen és ma; 2014) folytatásaként a csodákról írtam (Csodák csodája; megjelenés alatt), részletesen beszámolva húsz boldog és szent húsz kiemelkedő közbenjárásáról. A kiválasztott csodás események-
13
Kitekintés
Kitekintés
nek már a címei is beszédesek. Néhány ezek közül: A semmiből nőtt fogsor (1877), Sokkal több, mint plasztikai műtét (1945), Életmentő fénysugár (1961), Egy láthatatlan kéz (1973), Halálos gázolás horzsolások nélkül (1982), Egyedülálló génterápia (1984), Amikor négy tonna is csak pehelysúly (1988), Fejjel a betonba (1990), Fürdőszoba villámhárítóval (1992), Eltévedt golyó, gyógyító imádság (1993), Méhen belüli operáció (1994), Áldott állapot magzatvíz nélkül (2000). Ha a Teréz anya szentté avatásához hivatalosan elismert csodának kellene címet adnom, azt írnám: Egy kis feltámadás, Teréz anya lehajolt az égből… A csodás gyógyulás 2008. december 9-én a brazíliai Santosban történt egy 35 éves mérnökemberrel, aki halálos betegségben szenvedett. Nyolcszoros agytályog alakult ki nála. Ez nem agydaganat, csak hasonló következményekkel jár. Egy agyba hatoló baktériumfertőzés okozza, mely gennyesedést vált ki. Ezek a gennyes tályogok egyre nagyobbak lesznek, és ha nem kezelik vagy műtik meg idejében, akkor életveszélyes károsodásokat és halált okozhatnak. A brazil férfinél ez utóbbi volt a helyzet. Amikor december 9-én a műtőszobába vitték, már kómában volt és orvosai az állapotát egyhangúan menthetetlennek ítélték. A tervezett műtétnek nem gyógyító, inkább csak átmeneti életfenntartó hatása lehetett volna. Teréz anya égi közbenjárásának köszönhetően azonban Isten másként határozott: a férfi műtét nélkül teljesen és minden agykárosodás nélkül meggyógyult. Felesége, lelki atyja és a családtagok Isten akaratát elfogadó, mégis kitartó imája szinte „kikényszerítette” az irgalmas szeretet csodás megvalósulását. A buzgó feleség által elindított imalánc tagjai ezt a kérést adták szájról szájra: „Mondjátok meg Teréz anyának, hogy gyógyítsa meg őt!” Az altatóorvos előkészületeinek elhúzódása miatt a műtét félórát késett. Amikor a műtőorvos 18:40-kor visszatért a szobába, a brazil férfi a kómából felébredve az ágya szélén ült, és azt kérdezte: „Mit keresek én itt?” A másnap elvégzett vizsgálatok a gyógyíthatatlan stádiumban lévő betegség teljes eltűnését állapították meg. A 2008-ban történt csodás gyógyulásról csak öt év múltán értesült a római posztulátor, ezt követően a csodás eset kivizsgálása és értékelése két év alatt megvalósult (a szükséges előkészületek után 2015 júniusában egyházmegyei szinten és még ez év őszén az ügy római szakaszában). Teréz anya „a legsúlyosabb betegséget, ami egy emberre nehezedhet” az eltaszítottságban ismerte fel, ezért életét a kitaszított gyermekek, súlyos betegek és haldoklók szolgálatának szentelte. Jézus Krisztust ismerte fel őbennük, aki megszólítja őt – „Szomjazom!” –, és segítséget, szeretetet kér tőle. Mindig azt mondta, hogy nővéreinek segítenie kell a hindut, a muzulmánt, a keresztényt, hogy jobb emberré váljanak: gyarapodhassanak saját hitükben és saját szeretetükben. „Ő egy személyben megtestesíti az egyesült nemzete-
ket, a békességet ebben a világban.” – mondta róla az ENSZ főtitkára, amikor 1979-ben átadta neki a Nobel-békedíjat. Amikor átvette a rangos kitüntetést, megkérdezték tőle: „Hogyan segíthetjük elő a világbékét?” „Nagyon egyszerűen” – mondta: „Menjünk haza és szeressük jobban a családunkat.” Teréz anya példája – hangsúlyozta ügyének római posztulátora – „segíthet bennünket abban, hogy mindkét kezünkkel segítsük és teljes szívünkkel szeressük a hozzánk közelállókat és a környezetünkben élőket”. Teréz anya lelkiereje – ezt ő maga vallotta meg – az imaéletéből forrásozott. Az alacsony, törékeny testalkatú szerzetesnőt „Isten vékony ceruzájának” is nevezik, aki nem ismert mértéket és határt a szeretetszolgálatában. Számára a beteg emberi testek Krisztus valóságos testét jelentették, a napi szentmise és szentségimádás mellett a szentáldozás élményének életre váltását. 2014-ben Ferenc pápa Tiranában elmesélte, hogy az 1994-es Püspöki Szinóduson milyennek ismerte meg személyesen Teréz anyát: „Pont mögöttem ült a szinódusi ülések alkalmával, mély benyomást tett rám. Csodáltam lelkierejét, hozzászólásainak határozottságát. Nem hagyta magát befolyásolni a hallgatóságától, a világegyház püspökei előtt is mindig azt mondta, amit gondolt.” Majd viccesen hozzátette: „Még a gondolatától is megijedtem, hogy milyen lenne, ha ő lenne az elöljáróm.” Teréz anya a Mennyországban is folytatja szent küldetését. Se szeri, se száma a közbenjárásának tulajdonított imameghallgatásoknak. Több mint száz tanúvallomás és legkevesebb öt csodás eset közül hitelesítette Róma épp a 2008-ban történt brazíliai csodás gyógyulást. Teréz anya hathatós égi közbenjárója mindazoknak, akik éhezik és szomjazzák az Isteni Irgalmasság megvalósulását testükben és lelkükben, földi és örök életükben. Kalkuttai Teréz, te kicsiből lett nagy szent, könyörögj érettünk!
14
Teréz anya kanonizációs eljárásának protokollszáma: N°2266 illetékes egyházmegyéje: Kalkutta besorolása (típusa): az életszentségről és az életszentség híréről (hitvalló) jelenlegi állása: – dekrétum a hősies erénygyakorlásról: 2002. december 20. – dekrétum az első csoda elismeréséről: 2002. december 20. Boldoggá avatás: 2003. október 19. (II. János Pál pápa) – dekrétum a második csoda elismeréséről: 2015. december 17. Szentté avatás (kitűzött időpontja): 2016. szeptember 4. (Ferenc pápa) Ünnepnapja (Indiában): szeptember 5. (Dies natalis, Teréz anya égi születésnapja)
15
Kitekintés
Kitekintés
nek már a címei is beszédesek. Néhány ezek közül: A semmiből nőtt fogsor (1877), Sokkal több, mint plasztikai műtét (1945), Életmentő fénysugár (1961), Egy láthatatlan kéz (1973), Halálos gázolás horzsolások nélkül (1982), Egyedülálló génterápia (1984), Amikor négy tonna is csak pehelysúly (1988), Fejjel a betonba (1990), Fürdőszoba villámhárítóval (1992), Eltévedt golyó, gyógyító imádság (1993), Méhen belüli operáció (1994), Áldott állapot magzatvíz nélkül (2000). Ha a Teréz anya szentté avatásához hivatalosan elismert csodának kellene címet adnom, azt írnám: Egy kis feltámadás, Teréz anya lehajolt az égből… A csodás gyógyulás 2008. december 9-én a brazíliai Santosban történt egy 35 éves mérnökemberrel, aki halálos betegségben szenvedett. Nyolcszoros agytályog alakult ki nála. Ez nem agydaganat, csak hasonló következményekkel jár. Egy agyba hatoló baktériumfertőzés okozza, mely gennyesedést vált ki. Ezek a gennyes tályogok egyre nagyobbak lesznek, és ha nem kezelik vagy műtik meg idejében, akkor életveszélyes károsodásokat és halált okozhatnak. A brazil férfinél ez utóbbi volt a helyzet. Amikor december 9-én a műtőszobába vitték, már kómában volt és orvosai az állapotát egyhangúan menthetetlennek ítélték. A tervezett műtétnek nem gyógyító, inkább csak átmeneti életfenntartó hatása lehetett volna. Teréz anya égi közbenjárásának köszönhetően azonban Isten másként határozott: a férfi műtét nélkül teljesen és minden agykárosodás nélkül meggyógyult. Felesége, lelki atyja és a családtagok Isten akaratát elfogadó, mégis kitartó imája szinte „kikényszerítette” az irgalmas szeretet csodás megvalósulását. A buzgó feleség által elindított imalánc tagjai ezt a kérést adták szájról szájra: „Mondjátok meg Teréz anyának, hogy gyógyítsa meg őt!” Az altatóorvos előkészületeinek elhúzódása miatt a műtét félórát késett. Amikor a műtőorvos 18:40-kor visszatért a szobába, a brazil férfi a kómából felébredve az ágya szélén ült, és azt kérdezte: „Mit keresek én itt?” A másnap elvégzett vizsgálatok a gyógyíthatatlan stádiumban lévő betegség teljes eltűnését állapították meg. A 2008-ban történt csodás gyógyulásról csak öt év múltán értesült a római posztulátor, ezt követően a csodás eset kivizsgálása és értékelése két év alatt megvalósult (a szükséges előkészületek után 2015 júniusában egyházmegyei szinten és még ez év őszén az ügy római szakaszában). Teréz anya „a legsúlyosabb betegséget, ami egy emberre nehezedhet” az eltaszítottságban ismerte fel, ezért életét a kitaszított gyermekek, súlyos betegek és haldoklók szolgálatának szentelte. Jézus Krisztust ismerte fel őbennük, aki megszólítja őt – „Szomjazom!” –, és segítséget, szeretetet kér tőle. Mindig azt mondta, hogy nővéreinek segítenie kell a hindut, a muzulmánt, a keresztényt, hogy jobb emberré váljanak: gyarapodhassanak saját hitükben és saját szeretetükben. „Ő egy személyben megtestesíti az egyesült nemzete-
ket, a békességet ebben a világban.” – mondta róla az ENSZ főtitkára, amikor 1979-ben átadta neki a Nobel-békedíjat. Amikor átvette a rangos kitüntetést, megkérdezték tőle: „Hogyan segíthetjük elő a világbékét?” „Nagyon egyszerűen” – mondta: „Menjünk haza és szeressük jobban a családunkat.” Teréz anya példája – hangsúlyozta ügyének római posztulátora – „segíthet bennünket abban, hogy mindkét kezünkkel segítsük és teljes szívünkkel szeressük a hozzánk közelállókat és a környezetünkben élőket”. Teréz anya lelkiereje – ezt ő maga vallotta meg – az imaéletéből forrásozott. Az alacsony, törékeny testalkatú szerzetesnőt „Isten vékony ceruzájának” is nevezik, aki nem ismert mértéket és határt a szeretetszolgálatában. Számára a beteg emberi testek Krisztus valóságos testét jelentették, a napi szentmise és szentségimádás mellett a szentáldozás élményének életre váltását. 2014-ben Ferenc pápa Tiranában elmesélte, hogy az 1994-es Püspöki Szinóduson milyennek ismerte meg személyesen Teréz anyát: „Pont mögöttem ült a szinódusi ülések alkalmával, mély benyomást tett rám. Csodáltam lelkierejét, hozzászólásainak határozottságát. Nem hagyta magát befolyásolni a hallgatóságától, a világegyház püspökei előtt is mindig azt mondta, amit gondolt.” Majd viccesen hozzátette: „Még a gondolatától is megijedtem, hogy milyen lenne, ha ő lenne az elöljáróm.” Teréz anya a Mennyországban is folytatja szent küldetését. Se szeri, se száma a közbenjárásának tulajdonított imameghallgatásoknak. Több mint száz tanúvallomás és legkevesebb öt csodás eset közül hitelesítette Róma épp a 2008-ban történt brazíliai csodás gyógyulást. Teréz anya hathatós égi közbenjárója mindazoknak, akik éhezik és szomjazzák az Isteni Irgalmasság megvalósulását testükben és lelkükben, földi és örök életükben. Kalkuttai Teréz, te kicsiből lett nagy szent, könyörögj érettünk!
14
Teréz anya kanonizációs eljárásának protokollszáma: N°2266 illetékes egyházmegyéje: Kalkutta besorolása (típusa): az életszentségről és az életszentség híréről (hitvalló) jelenlegi állása: – dekrétum a hősies erénygyakorlásról: 2002. december 20. – dekrétum az első csoda elismeréséről: 2002. december 20. Boldoggá avatás: 2003. október 19. (II. János Pál pápa) – dekrétum a második csoda elismeréséről: 2015. december 17. Szentté avatás (kitűzött időpontja): 2016. szeptember 4. (Ferenc pápa) Ünnepnapja (Indiában): szeptember 5. (Dies natalis, Teréz anya égi születésnapja)
15
Híreink
Tanúságtétel
PANNONIA SACRA Zarándoklat Mindszenty bíboros nyomában 2016. október 7-9.
A rendületlen Mindszenty
Hagyományteremtő szándékkal a Mindszenty Alapítvány és a Misszió Tours programokban és meglepetésekben gazdag zarándoklatot szervez Mindszenty József esztergomi érseki székfoglalásának évfordulója alkalmából, felkeresve a legfontosabb dunántúli emlékhelyeit. Az utazás célja, hogy a résztvevőkkel együtt közelebb kerüljünk az ő életéhez, személyiségéhez, és ezáltal lelki-szellemi élményekben gazdagodjunk. Ízelítő a zarándokút programjából: 1. nap: Hősök tere, Szent István-bazilika. Közös reggeli ima után átvonulás az Irgalmasság éve szent kapuján, majd a Szent Jobb-kápolna és a Kincstár megtekintése (ahol a hitvalló főpap személyes tárgyainak gazdag válogatását őrzik). A Mindszenty Alapítvány székhelyén, a Párbeszéd Házában megismerkedünk Mindszenty bíboros hagyatékával, majd rövid sétára indulunk az épülő Conti utcai Mindszenty atya – Pio atya bilokációs emlékhelyhez. Veszprémben felkeressük a Szent Mihály-székesegyházat, részt veszünk a Veszprémi Érsekség turisztikai központja, a Szaléziánum esti programján. 2. nap: A veszprémi látnivalók délelőtti megtekintése után Csehimindszenten a szülőfaluval ismerkedünk: a megújult templommal és Mindszenty-keresztúttal, a helyreállított szülői házzal és a szeretett édesanya temetői nyughelyével. A szombathelyi program esti imával és elmélkedéssel kezdődik a Sarlós Boldogasszony-székesegyházban. 3. nap: Szent Márton évében az ő születésének helyén emelt templomot keressük fel, azután a premontrei gimnáziumot. A Szent Kvirin szalézi templomban Brenner János vértanúságára emlékezünk. Délután zarándoklatunk záró állomására Esztergomba érkezünk, ahol a számos látnivaló után szentmisén veszünk részt és a Prímási Bazilika sírboltjában imádkozunk Mindszenty József, a leghűségesebb pásztor mielőbbi boldoggá avatásáért. A részvételi díj: 34.900 Ft/fő (az autóbuszos utazás költsége, a szállás két éjszakára, a félpanziós ellátás és a csoportvezetés; külön kell fizetni az idegenforgalmi adót és a belépődíjakat, ez még kb. 7.000 Ft). Aki részvételi szándékát alapítványi irodánkon keresztül jelzi, a boldoggá avatás költségeihez is hozzájárul! Személyesen, levélben vagy telefonon: H-1085 Budapest Horánszky u. 22.; tel.: +36 1 4451-548; ungmind@gmail.com. További részletek: www.mindszentyalapitvany.hu
16
1972 áprilisának egyik verőfényes napján találkoztam először Mindszenty bíborossal a bécsi Pázmáneumban. Abban az időben Svájcban éltem és a Genfi Magyar Katolikus Egyházközség elnöke voltam. 1971 októberében, miután megtudtam, hogy a bíboros Bécsbe költözött, eldöntöttem, hogy mihelyt lehetséges lesz, meglátogatom, hogy beszélhessek vele a külföldre menekült magyarság helyzetéről és meghívom svájci egyházközségünkbe. Szerencsére ismertem Ikvay László atyát, aki akkoriban a titkára volt, és az ő közbenjárására hamarosan fogadott a bíboros. Bécsbe repültem és felkerestem a magyar katolikus egyház legmagasabb méltóságát. Mély benyomást tett rám: sugárzott belőle az istenhitből táplálkozó lelkierő, a világi dolgokon felülemelkedő tisztánlátás. Beszélgetni kezdtünk és először a családomról tett fel kérdéseket. Nagyra értékelte, amikor elmondtam, hogy annak ellenére, hogy a feleségem francia, a hatéves kislányom és a négyéves fiam kitűnően beszélnek magyarul. „A hazától elszakadt magyar családoknak szent kötelessége, hogy istenhitre és hazaszeretetre neveljék a gyermekeket és megtanítsák őket magyarul beszélni, még akkor is, ha az egyik fél magyar, a másik pedig nem” – mondta meggyőződéssel. Jó egy órát beszélgettünk, majd nagy örömömre meghívott a másnapi vasárnapi mise után sorra kerülő fogadásra, amelyen a nyolcvanadik születésnapját ünnepelték. A fogadáson körülbelül harmincan gyűltünk össze a bíboros nappalijában. A Bécsi Magyar Katolikus Egyházközség elnöke rövid beszédben köszöntötte az ünnepeltet és egy művészien kivitelezett aranykelyhet ajándékozott neki. Mindszenty bíboros megköszönte a becses ajándékot és válaszában a modern világ anyagi értékeket bálványozó, a lelkieket romba döntő felfogásáról kezdett Mindszenty atya 80. születesnapjára beszélni: „Hit nélkül eltávolodunk kapott kelyhe, megtekinthetõ a budapesti az emberi közösséget erősítő családSzent István-bazilika Kincstárában
17
Híreink
Tanúságtétel
PANNONIA SACRA Zarándoklat Mindszenty bíboros nyomában 2016. október 7-9.
A rendületlen Mindszenty
Hagyományteremtő szándékkal a Mindszenty Alapítvány és a Misszió Tours programokban és meglepetésekben gazdag zarándoklatot szervez Mindszenty József esztergomi érseki székfoglalásának évfordulója alkalmából, felkeresve a legfontosabb dunántúli emlékhelyeit. Az utazás célja, hogy a résztvevőkkel együtt közelebb kerüljünk az ő életéhez, személyiségéhez, és ezáltal lelki-szellemi élményekben gazdagodjunk. Ízelítő a zarándokút programjából: 1. nap: Hősök tere, Szent István-bazilika. Közös reggeli ima után átvonulás az Irgalmasság éve szent kapuján, majd a Szent Jobb-kápolna és a Kincstár megtekintése (ahol a hitvalló főpap személyes tárgyainak gazdag válogatását őrzik). A Mindszenty Alapítvány székhelyén, a Párbeszéd Házában megismerkedünk Mindszenty bíboros hagyatékával, majd rövid sétára indulunk az épülő Conti utcai Mindszenty atya – Pio atya bilokációs emlékhelyhez. Veszprémben felkeressük a Szent Mihály-székesegyházat, részt veszünk a Veszprémi Érsekség turisztikai központja, a Szaléziánum esti programján. 2. nap: A veszprémi látnivalók délelőtti megtekintése után Csehimindszenten a szülőfaluval ismerkedünk: a megújult templommal és Mindszenty-keresztúttal, a helyreállított szülői házzal és a szeretett édesanya temetői nyughelyével. A szombathelyi program esti imával és elmélkedéssel kezdődik a Sarlós Boldogasszony-székesegyházban. 3. nap: Szent Márton évében az ő születésének helyén emelt templomot keressük fel, azután a premontrei gimnáziumot. A Szent Kvirin szalézi templomban Brenner János vértanúságára emlékezünk. Délután zarándoklatunk záró állomására Esztergomba érkezünk, ahol a számos látnivaló után szentmisén veszünk részt és a Prímási Bazilika sírboltjában imádkozunk Mindszenty József, a leghűségesebb pásztor mielőbbi boldoggá avatásáért. A részvételi díj: 34.900 Ft/fő (az autóbuszos utazás költsége, a szállás két éjszakára, a félpanziós ellátás és a csoportvezetés; külön kell fizetni az idegenforgalmi adót és a belépődíjakat, ez még kb. 7.000 Ft). Aki részvételi szándékát alapítványi irodánkon keresztül jelzi, a boldoggá avatás költségeihez is hozzájárul! Személyesen, levélben vagy telefonon: H-1085 Budapest Horánszky u. 22.; tel.: +36 1 4451-548; ungmind@gmail.com. További részletek: www.mindszentyalapitvany.hu
16
1972 áprilisának egyik verőfényes napján találkoztam először Mindszenty bíborossal a bécsi Pázmáneumban. Abban az időben Svájcban éltem és a Genfi Magyar Katolikus Egyházközség elnöke voltam. 1971 októberében, miután megtudtam, hogy a bíboros Bécsbe költözött, eldöntöttem, hogy mihelyt lehetséges lesz, meglátogatom, hogy beszélhessek vele a külföldre menekült magyarság helyzetéről és meghívom svájci egyházközségünkbe. Szerencsére ismertem Ikvay László atyát, aki akkoriban a titkára volt, és az ő közbenjárására hamarosan fogadott a bíboros. Bécsbe repültem és felkerestem a magyar katolikus egyház legmagasabb méltóságát. Mély benyomást tett rám: sugárzott belőle az istenhitből táplálkozó lelkierő, a világi dolgokon felülemelkedő tisztánlátás. Beszélgetni kezdtünk és először a családomról tett fel kérdéseket. Nagyra értékelte, amikor elmondtam, hogy annak ellenére, hogy a feleségem francia, a hatéves kislányom és a négyéves fiam kitűnően beszélnek magyarul. „A hazától elszakadt magyar családoknak szent kötelessége, hogy istenhitre és hazaszeretetre neveljék a gyermekeket és megtanítsák őket magyarul beszélni, még akkor is, ha az egyik fél magyar, a másik pedig nem” – mondta meggyőződéssel. Jó egy órát beszélgettünk, majd nagy örömömre meghívott a másnapi vasárnapi mise után sorra kerülő fogadásra, amelyen a nyolcvanadik születésnapját ünnepelték. A fogadáson körülbelül harmincan gyűltünk össze a bíboros nappalijában. A Bécsi Magyar Katolikus Egyházközség elnöke rövid beszédben köszöntötte az ünnepeltet és egy művészien kivitelezett aranykelyhet ajándékozott neki. Mindszenty bíboros megköszönte a becses ajándékot és válaszában a modern világ anyagi értékeket bálványozó, a lelkieket romba döntő felfogásáról kezdett Mindszenty atya 80. születesnapjára beszélni: „Hit nélkül eltávolodunk kapott kelyhe, megtekinthetõ a budapesti az emberi közösséget erősítő családSzent István-bazilika Kincstárában
17
Tanúságtétel
Tanúságtétel
szeretettől és hazaszeretettől. Az istenhit az emberi lelket szilárd alapokra helyezi. Istenhit nélkül az ember meggyengül és minden összeomlik körülötte.” E szavaknál nagy erejű földrengés szakította félbe a bíboros beszédét. Az ablak közelében állva döbbenten láttam, hogy a szemközti ház kéménye nagy robajjal ledőlt, a lábam alatt mozgott a parketta és a bíboros feje felett vészesen lengett a csillár. Az ünneplők között kitört a pánik, sikoltozás, kiabálás hallatszott, mindenki menekülni próbált. Rajtam is végigfutott a hideg, azt vártam, hogy rám szakad a menynyezet. Egyedül a bíboros maradt derűs és nyugodt. Arca hitet és nyugalmat sugárzott, mintha azt mondta volna, hogy „mit féltek, ti kicsinyhitűek?” Eldöntöttem, hogy nem menekülök, maradok. Ha Mindszenty nem fél és marad, akkor nekem miért kellene elfutnom? A bíboros elmosolyodott, amikor látta, hogy mellette maradok. „Nemsokára vége lesz” – mondta meggyőződéssel. Valóban, a földrengésnek 10-12 másodperc múlva vége lett. Lassan visszaszállingóztak a halálra rémült emberek. A bíboros, mintha mi sem történt volna, folytatta megszakított beszédét: „Látjátok, ez a földrengés azt mutatja, hogy ha meggyengül az istenhitünk és beleesünk a modern világ anyagi csapdájába, akkor elveszítjük azt a szilárd pontot, amelyre támaszkodhatunk, megrendülünk lelkileg, pánikba esünk, és úgy érezzük, hogy a világ összeomlik köröttünk.” Ez a nyugodt, félelmet nem ismerő, istenhitet sugárzó magatartás Mindszenty bíboros lélekerejének csodálatos megnyilvánulása volt. Erre csak egy igazi szentéletű ember képes.
Ezt a Venezuelából hozzánk érkezett levelet nagy örömmel osztjuk meg Olvasóinkkal:
Cey-Bert Róbert
Aki adója 1%-ával szeretné támogatni alapítványi munkánkat, a rendelkező nyilatkozaton az alábbi adatokat kell feltüntetnie: Magyarországi Mindszenty Alapítvány Adószám: 18063703-1-42 Felajánlásaikat szívből megköszönjük, adományaikat Isten fizesse meg!
18
Egy lelkipásztori látogatás gyümölcsei 1975–2015 A Szent István személyi plébánia nevében szeretnénk megköszönni, hogy Vertse Márta, az alapítvány római munkatársa, a Magyar Ház vezetőségén keresztül felvette a kapcsolatot velünk, venezuelai magyarokkal. Isten Szolgája, az általunk nagyon szeretett és tisztelt Mindszenty bíboros lelkipásztori látogatása a mi Urunk nagyon különleges áldását hozta el számunkra. A mi plébániánk 1949 óta katolikus misszióból személyi plébániává fejlődött. 2007-ig látott el bennünket magyar lelkész, legutóbb Gróza József plébános. Halála után a Caracasi Érsekség nagylelkűen egy venezuelai papot, Mons. Acosta Fuentes Humbertót, nevezte ki részünkre, aki a magyarok iránti szeretetével szintén nagy áldásnak bizonyult. Mivel a papunk nem beszél magyarul, és mert nincs saját kápolnánk vagy templomunk, a szentmisét minden vasárnap és a fontosabb ünnepeken a Magyar Házban tartjuk. Az olvasmányokat magyarul és spanyolul olvassuk fel, az evangéliumot, a prédikációt és a mise többi részét spanyolul hallgatjuk; a szentmise után minden alkalommal elénekeljük a magyar himnuszt. Minden évben megemlékezünk Isten Szolgája Mindszenty József bíborosról. Tavaly, halálának 40. évfordulója alkalmából, május 3-án egy ünnepélyes szentmisét tartottunk, melyen mielőbbi boldoggá avatásáért fohászkodtunk. A mise végén meghallgattuk az 1975. április 19-én tartott prédikációjának eredeti hangfelvételét, amit a venezuelai Katonai Akadémián mondott a spanyol gyarmatosítók uralma alóli felszabadulás (1810. április 19.) itteni megemlékezése alkalmából. Az, hogy őt ezen a venezuelai nemzeti ünnepen felkérték, hogy prédikáljon, bizonyítéka volt annak az elismerésnek, amelyet nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon kivívott magának példás és hősies magatartásával.
19
Tanúságtétel
Tanúságtétel
szeretettől és hazaszeretettől. Az istenhit az emberi lelket szilárd alapokra helyezi. Istenhit nélkül az ember meggyengül és minden összeomlik körülötte.” E szavaknál nagy erejű földrengés szakította félbe a bíboros beszédét. Az ablak közelében állva döbbenten láttam, hogy a szemközti ház kéménye nagy robajjal ledőlt, a lábam alatt mozgott a parketta és a bíboros feje felett vészesen lengett a csillár. Az ünneplők között kitört a pánik, sikoltozás, kiabálás hallatszott, mindenki menekülni próbált. Rajtam is végigfutott a hideg, azt vártam, hogy rám szakad a menynyezet. Egyedül a bíboros maradt derűs és nyugodt. Arca hitet és nyugalmat sugárzott, mintha azt mondta volna, hogy „mit féltek, ti kicsinyhitűek?” Eldöntöttem, hogy nem menekülök, maradok. Ha Mindszenty nem fél és marad, akkor nekem miért kellene elfutnom? A bíboros elmosolyodott, amikor látta, hogy mellette maradok. „Nemsokára vége lesz” – mondta meggyőződéssel. Valóban, a földrengésnek 10-12 másodperc múlva vége lett. Lassan visszaszállingóztak a halálra rémült emberek. A bíboros, mintha mi sem történt volna, folytatta megszakított beszédét: „Látjátok, ez a földrengés azt mutatja, hogy ha meggyengül az istenhitünk és beleesünk a modern világ anyagi csapdájába, akkor elveszítjük azt a szilárd pontot, amelyre támaszkodhatunk, megrendülünk lelkileg, pánikba esünk, és úgy érezzük, hogy a világ összeomlik köröttünk.” Ez a nyugodt, félelmet nem ismerő, istenhitet sugárzó magatartás Mindszenty bíboros lélekerejének csodálatos megnyilvánulása volt. Erre csak egy igazi szentéletű ember képes.
Ezt a Venezuelából hozzánk érkezett levelet nagy örömmel osztjuk meg Olvasóinkkal:
Cey-Bert Róbert
Aki adója 1%-ával szeretné támogatni alapítványi munkánkat, a rendelkező nyilatkozaton az alábbi adatokat kell feltüntetnie: Magyarországi Mindszenty Alapítvány Adószám: 18063703-1-42 Felajánlásaikat szívből megköszönjük, adományaikat Isten fizesse meg!
18
Egy lelkipásztori látogatás gyümölcsei 1975–2015 A Szent István személyi plébánia nevében szeretnénk megköszönni, hogy Vertse Márta, az alapítvány római munkatársa, a Magyar Ház vezetőségén keresztül felvette a kapcsolatot velünk, venezuelai magyarokkal. Isten Szolgája, az általunk nagyon szeretett és tisztelt Mindszenty bíboros lelkipásztori látogatása a mi Urunk nagyon különleges áldását hozta el számunkra. A mi plébániánk 1949 óta katolikus misszióból személyi plébániává fejlődött. 2007-ig látott el bennünket magyar lelkész, legutóbb Gróza József plébános. Halála után a Caracasi Érsekség nagylelkűen egy venezuelai papot, Mons. Acosta Fuentes Humbertót, nevezte ki részünkre, aki a magyarok iránti szeretetével szintén nagy áldásnak bizonyult. Mivel a papunk nem beszél magyarul, és mert nincs saját kápolnánk vagy templomunk, a szentmisét minden vasárnap és a fontosabb ünnepeken a Magyar Házban tartjuk. Az olvasmányokat magyarul és spanyolul olvassuk fel, az evangéliumot, a prédikációt és a mise többi részét spanyolul hallgatjuk; a szentmise után minden alkalommal elénekeljük a magyar himnuszt. Minden évben megemlékezünk Isten Szolgája Mindszenty József bíborosról. Tavaly, halálának 40. évfordulója alkalmából, május 3-án egy ünnepélyes szentmisét tartottunk, melyen mielőbbi boldoggá avatásáért fohászkodtunk. A mise végén meghallgattuk az 1975. április 19-én tartott prédikációjának eredeti hangfelvételét, amit a venezuelai Katonai Akadémián mondott a spanyol gyarmatosítók uralma alóli felszabadulás (1810. április 19.) itteni megemlékezése alkalmából. Az, hogy őt ezen a venezuelai nemzeti ünnepen felkérték, hogy prédikáljon, bizonyítéka volt annak az elismerésnek, amelyet nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon kivívott magának példás és hősies magatartásával.
19
Tanúságtétel A bíboros látogatása alkalmából filmfelvétel is készült Kovács Gyulának köszönhetően, a hangfelvételeket Matuska Imre és Kovácsné Tihanyi Gabriella készítette. A látogatás minden eseményét felvették, mert venezuelai tartózkodása alatt állandóan kísérték a bíborost. Ezt a filmet a Duna TV digitalizálta és egyes részeit levetítette. A felvételeket 2012-ben átnyújtottuk Erdő Péter bíboros úrnak, Pannonhalmán Várszegi Asztrik főapát úrnak és végül, a Mindszenty Alapítvány képviselőjének a bíboros esztergomi emlékmiséjén, ahol nagy boldogság volt számunkra, hogy jelen lehettünk. Isten Szolgája Mindszenty József bíborosról az a vélemény is járja, hogy szigorú és merev ember volt. A mi benyomásunk más volt, amikor itt járt közöttünk. Bár nem engedett az elveiből és az Isten, az Egyház és Magyarország iránti hűségét a hősiességig volt hajlandó vinni, mégis nagyon emberséges, irgalmas, derűs, barátságos és megértő egyéniség volt, aki mind a lelki, mind az anyagi szükségleteinket igyekezett enyhíteni, és erősíteni az Isten, az Egyház és a haza iránti szeretetünket. A közösségünk tagjaitól ma is gyűjtjük a tanúságtételeket, igyekszünk ezeket továbbítani az alapítványnak. Testvéri szeretettel üdvözöljük a magyar testvéreket: Özv. Baloghné Tihanyi Valéria a plébániatanács elnöknője, az ő kislánya látható a fényképen, mely 1975-ben Caracasban készült.
Vértanúink-Hitvallóink XXII. évfolyam 2. szám (80. szám) 2016. május Kiadja: Magyarországi Mindszenty Alapítvány Alapította: † P. Szőke János SDB H-1085 Budapest Horánszky u. 22. Tel: +36 1 4451-548 www.mindszentyalapitvany.hu www.mindszenty.katolikus.hu ungmind@gmail.com Felelős kiadó: Habsburg-Lotharingiai Mihály Szerkeszti: Kovács Gergely okl. posztulátor A Vértanúink–Hitvallóink c. folyóirat ingyenes kiadását és a Magyarországi Mindszenty Alapítvány működését olvasóink önkéntes adományai biztosítják. Erste Bank Hungary Zrt. Számlaszám Magyarországon:11991102-02139889 Külföldön: IBAN HU58 1199 1102 0213 9889 0000 0000 SWIFT Kód: GIBAHUHB Adószám: 18063703-1-42 A határon túli magyar egyházmegyékből és más országokból honlapunkon keresztül lehet adományokat eljuttatni. Hálásan köszönjük a hívek erkölcsi és anyagi támogatását! A májusi lapszám megjelenését támogatta: a Nemzeti Együttműködési Alap, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő és az Emberi Erőforrások Minisztériuma IDEA Nyomda, Kolozsvár Nagy Péter igazgató
Tanúságtétel A bíboros látogatása alkalmából filmfelvétel is készült Kovács Gyulának köszönhetően, a hangfelvételeket Matuska Imre és Kovácsné Tihanyi Gabriella készítette. A látogatás minden eseményét felvették, mert venezuelai tartózkodása alatt állandóan kísérték a bíborost. Ezt a filmet a Duna TV digitalizálta és egyes részeit levetítette. A felvételeket 2012-ben átnyújtottuk Erdő Péter bíboros úrnak, Pannonhalmán Várszegi Asztrik főapát úrnak és végül, a Mindszenty Alapítvány képviselőjének a bíboros esztergomi emlékmiséjén, ahol nagy boldogság volt számunkra, hogy jelen lehettünk. Isten Szolgája Mindszenty József bíborosról az a vélemény is járja, hogy szigorú és merev ember volt. A mi benyomásunk más volt, amikor itt járt közöttünk. Bár nem engedett az elveiből és az Isten, az Egyház és Magyarország iránti hűségét a hősiességig volt hajlandó vinni, mégis nagyon emberséges, irgalmas, derűs, barátságos és megértő egyéniség volt, aki mind a lelki, mind az anyagi szükségleteinket igyekezett enyhíteni, és erősíteni az Isten, az Egyház és a haza iránti szeretetünket. A közösségünk tagjaitól ma is gyűjtjük a tanúságtételeket, igyekszünk ezeket továbbítani az alapítványnak. Testvéri szeretettel üdvözöljük a magyar testvéreket: Özv. Baloghné Tihanyi Valéria a plébániatanács elnöknője, az ő kislánya látható a fényképen, mely 1975-ben Caracasban készült.
Vértanúink-Hitvallóink XXII. évfolyam 2. szám (80. szám) 2016. május Kiadja: Magyarországi Mindszenty Alapítvány Alapította: † P. Szőke János SDB H-1085 Budapest Horánszky u. 22. Tel: +36 1 4451-548 www.mindszentyalapitvany.hu www.mindszenty.katolikus.hu ungmind@gmail.com Felelős kiadó: Habsburg-Lotharingiai Mihály Szerkeszti: Kovács Gergely okl. posztulátor A Vértanúink–Hitvallóink c. folyóirat ingyenes kiadását és a Magyarországi Mindszenty Alapítvány működését olvasóink önkéntes adományai biztosítják. Erste Bank Hungary Zrt. Számlaszám Magyarországon:11991102-02139889 Külföldön: IBAN HU58 1199 1102 0213 9889 0000 0000 SWIFT Kód: GIBAHUHB Adószám: 18063703-1-42 A határon túli magyar egyházmegyékből és más országokból honlapunkon keresztül lehet adományokat eljuttatni. Hálásan köszönjük a hívek erkölcsi és anyagi támogatását! A májusi lapszám megjelenését támogatta: a Nemzeti Együttműködési Alap, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő és az Emberi Erőforrások Minisztériuma IDEA Nyomda, Kolozsvár Nagy Péter igazgató
Mennyei Atyánk! Szívesen fogadod híveid áldozatait, amelyeket Krisztus áldozatával egyesítve ajánlanak fel, hogy kiegészítsék, „ami Krisztus szenvedéséből hiányzik, az Egyház javára” (Kol 1,24). Fogadd kegyesen József bíboros szolgád megaláztatásait, áldozatait, amelyeket földi életében a magyar egyházért és a magyar népért ajánlott fel. Szenvedése legyen napjainkban is előtted kedves áldozat Egyházunkért, hazánkért. Hozzá csatlakozva akarunk mi is imáinkkal, áldozatainkkal engesztelni nemzetünk lelki megújulásáért. Ha szent akaratoddal megegyezik, add meg, kérünk, hívő magyar népednek, hogy József bíboros szolgádat mielőbb Egyházunk szentjei között tisztelhessük. Krisztus a mi Urunk által. Ámen.
VÉRTANÚINK HITVALLÓINK XXII/2. szám
2016. május