A
t a r t a l o m b ó l
ELŐTÉRBEN Habsburg-Lotharingiai Eduard: Miért fontos nekünk Mindszenty bíboros? „Mindszenty bíboros nemcsak egy kiemelkedő és bátor ember, egy szimbólum, akit minden magyar tisztel, de egy olyan keresztény is, aki hiteles példát mutat számunkra. Legyünk Mindszenty bíboros barátai, és vele az életünk is megújul és megváltozik majd.” Kovács Gergely: Imaliga a Népek Békéjéért „A kisszámú, de annál lelkesebb magyar szervezet azóta is rendszeresen bekapcsolódik a nemzetközi rendezvényekbe, és itthon szervezett eseményekkel, kiadványokkal ápolja utolsó, békevágyó apostoli királyunk, Boldog IV. Károly emlékét.”
5
12
HÍREINK Május 7. Esztergom A Mindszenty József-életműdíj két új kitüntetettje: Vertse Márta, a Vatikáni Rádió ny. megbízott főszerkesztője és P. Vincenzo Criscuolo kapucinus szerzetes, a Szenttéavatási Kongregáció főrelátora, a Mindszenty Ügy volt relátora.
18
Szeptember 17. Ötévente kerül sor a már hagyományos városmajor-máriaremetei Mindszenty gyalogos zarándoklatra, amellyel a Mindszenty József bíboros által vezetett 1946-os és 1947-es zarándoklatokra emlékezünk.
18
KITEKINTÉS Németh Emma: „Két férfi van Magyarországon és mindkettő szoknyát visel” „Ekkor keletkezett az a mondás is, hogy »két férfi van Magyarországon és mindkettő szoknyát visel«. Ez utóbbival a kommunistákkal szembeszálló Mindszenty József bíborost és Slachta Margitot kapcsolták össze.”
22
A címlapon a „gyémánt fokozatú támogatóink” számára készített és kereskedelmi forgalomba nem kerülő ajándéktárgyunk, egy XIX. század végi fogadalmi szív nemes másolata látható; Rusznyák Miklós 2020
Krisztusban kedves Olvasóink! Szívesen emlékszem vissza arra az időre, amikor 27 évvel ezelőtt Szőke János szalézi atyával életre hívtuk a folyóiratot. Az volt a célunk, hogy megismertessük az olvasókkal azoknak a történetét, akik életüket adták hitükért és hősies fokon gyakorolták a hit, a remény és a szeretet erényeit, és ezáltal számunkra, a mi mindennapjaink számára, hiteles példát állítottak. Hálával gondolok vissza a mögöttünk álló évek sok munkájára, amelynek gyümölcseként több boldoggal is gyarapodhatott szeretett egyházunk. Mi‐ csoda kincsek ők Magyarországunk számára egy olyan időszakban, amikor olyan nagy szükségünk van hiteles példaképekre! A mostani évforduló nemcsak a hálával telt visszatekintésre ad alkalmat, hanem arra is, hogy elcsendesedjünk, és figyelmünket arra fordítsuk, hol állunk ma, és merre kell a jövőben tovább haladnunk. Sokféle tevékenységünk mellett fő feladatunkat továbbra is abban látjuk, hogy eljuttassuk a sikeres befejezéshez Mindszenty József bíborosunk boldoggá- és szenttéavatási eljárását. Ezzel kapcsolatban óriási mérföldkövet jelentett 2019. február 12-én a bíboros életszentségének pápai elismerése. A Szentatya döntését másnap, február 13-án hozta nyilvánosságra a Szentszék. Ekkor éppen egy, a kommunizmus alatti keresztényüldözésről szóló konferencia zajlott a Parlament felsőházi termében A Mindszenty-per hetven év távlatából – Főpapi sorsok Kelet-KözépEurópában címmel. A szünetben kaptam Eduard fiamtól – aki Magyarország szentszéki nagykövete – az üzenetet, hogy Ferenc pápa aláírta azt a dekré‐ tumot, amely kimondja, hogy a kilenctagú teológusbizottság egyöntetű döntése és a Szenttéavatási Kongregáció főpapjainak egyhangú állásfoglalása alapján Mindszenty bíboros hősies fokon gyakorolta a keresztény erényeket. A csodálatos hír kihirdetésére szót kaptam, és a szónoki emelvényről én adhattam a jelenlevők tudtára ezt a várva várt előrelépést: mindenki felállt és az egybegyűltek dübörgő tapsvihara kísérte bejelentésemet – felejthetetlen pillanat volt! Ettől a naptól kezdve Mindszenty bíborost megilleti az Isten Tiszteletreméltó Szolgája titulus, ami azt jelenti, hogy méltó a katolikus egyház tiszteletére. Kedves Olvasóink, továbbra is kérjük erős imáikat, hogy fő célkitűzésünkként sikeresen megvalósulhasson a tiszteletreméltó bíboros boldoggá és szentté avatása. Megragadom az alkalmat, hogy különös hálámat fejezzem ki mindazok felé, akik az elmúlt években munkájukkal hozzájárultak folyóiratunk színvonalas és gazdag megjelenéséhez. Álljon itt most kis csapatunk tagjainak neve, ők azok, akik az Alapítvány munkatársaiként hosszú évek óta fáradhatatlanul dolgoznak ezekért a nagy‐ szerű sikerekért: Kovács Gergely viceposztulátor vezeti és szervezi az alapítvány
E l ő t é r b e n
tevékenységét, hosszú évek óta az ő hűséges munkatársa Nagy Brigitta és nemrég dolgozik velük fiatal és lelkes munkatársunk, Török Janka. A jövőben is együtt szeretnénk tovább vinni Mindszenty bíboros ügyét. Életem legszebb feladata volt, hogy az elmúlt harminc évben a Kardinal Mindszenty Stiftung és a Magyarországi Mindszenty Alapítvány elnökeként tevékenyen részt vehettem ebben a munkában, és dolgozhattam ezekért a nagyon szép ügyekért. És most hálás vagyok, hogy az Alapítvány kuratóriuma 2020 októberében nagykövet fiamat választotta utódomul ebben a tisztség‐ ben. Amennyire korom és egészségi állapotom megengedi, továbbra is támogatom őt ebben a felelős munkában. Isten áldását kívánom Alapítványunk tagjaira és a Vértanúink-Hitvallóink minden kedves Olvasójára! 2022. február 12. Habsburg-Lotharingiai Mihály életműdíjas ny. alapítványi elnök
Egy interjú a sok közül HabsburgLotharingiai Mihály főherceg úrral:
Miért fontos nekünk Mindszenty bíboros? Meglepő tény, hogy akárhányszor közzéteszek egy Mindszenty bíborosról szóló bejegyzést a Twitteren, legyen az egy kép, vagy egyszerűen csak a neve (például a születésnapján, pappá szentelésének vagy halálának évfordulóján), szó szerint a világ minden részéről lelkes válaszokat, hozzászólásokat kapok, és nem csak magyar emberektől. Mégis, hogyan vált ki egy fél évszázaddal ezelőtt elhunyt katolikus bíboros ilyen pozitív reakciókat napjainkban? Miért van az, hogy oly sokan imádkoznak a boldoggá avatásáért? A válasz számomra egyértelmű. Úgy nevelkedtem, hogy apám és az általa elmesélt történetek révén megismertem ezt a bátor embert. Elolvastam emlékiratait, amely a legtöbb magyar ember otthonában ott van a könyves‐ polcon. Mindszenty mindenekelőtt egy hihetetlenül egyenes ember volt. Nem volt kérdéses számára, hogy kiálljon a nácik ellen, tudva, hogy börtönbe zárják. Nem sokkal később a kommunistákkal kellett szembeszállnia, amiért hosszú
5
és szenvedéssel teli börtönbünte‐ tésre ítélték, miután kegyetlen val‐ latási módszereknek vetették alá egy hamis vádakra épített kirakat‐ perben. Az is világos volt, hogy ami‐ kor az 1956-os forradalom végigsö‐ pört Magyarországon, Mindszenty szimbólummá vált, akit a változás jeleként, az elsők között szabadí‐ tottak ki fogságából. A bíboros azonban sokkal több volt egy történelmi szimbólumnál vagy egy nem mindennapi bátor ember‐ nél. Ferenc pápa soha nem nyilvá‐ nította volna Isten Tiszteletreméltó Szolgájává pusztán azért, mert a magyar forradalom jelképes sze‐ mélyisége volt. Mindszenty bíbo‐ ros mindenekelőtt buzgó pap, igazi jó pásztor volt, akiről diák‐ koromban ezt hallottam egy idős atyától: „Amikor láttam őt szent‐ misét bemutatni, megértettem, hogy szent ember volt.” Tízezres zarándoklatokat vezetett különböző kegyhelyekre. Mély tisztelet élt benne Szűz Mária iránt és a legnehezebb időkben egy teljes esztendőt a Boldog‐ asszony évének nyilvánított. Mély lelki életet élt, minden nap csendes szeretettel imádkozta a papi zsolozsmáskönyv és a Szentírás lapjait. Em‐ lékirataiban gyönyörű sorokat lehet olvasni börtönfogsága idején megélt eucharisztikus életéről. Egyszóval, Mindszenty bíboros nemcsak egy kiemelkedő és bátor ember, egy szimbólum, akit minden magyar tisztel, de egy olyan keresztény is, aki hiteles példát mutat számunkra. Ezek után mi tart vissza bennünket attól, hogy a pénztárcánkban egy kis imakártyát hordoz‐ zunk a Tiszteletreméltó bíboros arcképével? Legyünk Mindszenty bíboros barátai, és vele az életünk is megújul és megváltozik majd. Habsburg-Lotharingiai Eduard a Mindszenty Alapítványok elnöke, Magyarország szentszéki nagykövete
E l ő t é r b e n
Deo gratias Alapítványunk vaduzi anyaszervezete idén ünnepli fennállásának 50. évfordu‐ lóját, hiszen Mindszenty József bíboros 1972. május 31-én alapította meg vaduzi székhellyel a Kardinal Mindszenty Stiftungot. Az elnöki bevezetők után én is az örömömet és a hálaadásomat szeretném kifejezni, hogy az elmúlt húsz évben – ki-ki a maga tudásának és lehetőségeinek legjavát beleadva – együtt dolgozhattunk Mindszenty bíboros tiszteletének és szenttéavatási eljárásának előmozdításán. Az én alapítványi kötődésem 20 éve változott nagyot, akkor vált az addigi egyéni kutatómunkám egyre intenzívebb közös feladatvállalássá. Élénken emlékszem arra a napra, amikor elődöm, Szőke János szalézi szerzetes 2002. március 15-én meghallgatta a Szent István Bazilikában tartott Mind‐ szenty-előadásomat, és utána felkért, hogy segítsem a munkáját. Még abban az évben a Habsburg Mihály elnök úr által biztosított ösztöndíjjal elkezdhettem Rómában a Szenttéavatási Kongregáció speciális kurzusát, ahol 2003-ban posztulátori diplomát szereztem. Az első 10 évben János atya munkatársaként elsősorban a Mindszenty Ügyet kísérő szakmai feladatokkal foglalkoztam, valamint a közönségkapcsolatok részeként előadásokat tartottam és cikkeket írtam. Főherceg úrral főként a Mindszenty-tárgyhagyaték rendezését és minél több helyszínen történő kiállítását bonyolítottuk, ezzel is segítve és ösztönözve a Mindszenty-tisztelet helyi kezdeményezéseit. Éppen 10 éve vettem át az alapítvány hivatalos magyarországi képviseletét, ezzel összefüggésben 2012. július 18-án a Mind‐ szenty Ügy viceposztulátora lettem (az eljárás római szakaszának ugyanis ott élő római posztulátora kell legyen). Császár István szombathelyi püspöki helynök atyával ekkor kaptunk meghívást a magyarországi kuratóriumba. A vaduzi kuratórium tagjai – a tiszteletbeli elnök Erdő Péter bíboros atya és Semjén Zsolt mellett Cserháti Ferenc püspök atya, Gábor Bertalan szepsi plébános atya – Ugron Imre mb. elnökünkkel együtt azóta is folyamatosan segítik az alapítványi célok megvalósítását. Az elmúlt időszakban a magyarországi – csehimindszenti, zalaegerszegi, szombathelyi, veszprémi, sopronkőhidai, esztergomi, budapesti stb. – és külföldi (római, bécsi, latin-amerikai, nigériai stb.) Mindszenty-tisztelő körökkel valódi közösséggé váltunk, ezt tartom a legfontosabb közös sikerünknek. Egymás figyelemmel kísérése és segítése, az egyházi, tudományos és művészeti körökkel fenntartott szívélyes együttműködés alapítványunkat megszólítha‐ tóvá tette és ezáltal részeseivé váltunk ennek a személyes szálakkal kapcsolódó közösségnek. Sok örömteli emberi tapasztalat és istenélmény teszi gazdaggá ezt a folyamatos kapcsolattartást. Ezek közé tartozott 2019. február 12-én Mindszenty bíboros életszentségének pápai elismerése. Ahogy Mindszenty atya mondta egykor zalaegerszegi híveinek, mi is elmond‐ hatjuk: „nagyon összefonódott a lelkünk”. „Az Úr megkérdezte Kaint: »Hol
7
van a testvéred, Ábel?« Ő így válaszolt: »Nem tudom; talán őrzője vagyok testvéremnek?«” (1Móz 4,9) Bizony igen. Istennek hála mi valóságos őrzői lettünk egymásnak és a Mindszenty-tisztelet számunkra kedves, szívünket melengető fáklyájának. Hálaadásunk ezért túlnő a mi kis irodánkon! Ahogy a XXVIII. évfolyamába lépő Vértanúink-Hitvallóink cikkei is bizonyítják: sokan tettük hozzá a magunkét ehhez a lelki-szellemi örökséghez. Megfogadtuk Mindszenty bíboros egyik személyes tanítását: „Tudod, azt a téglát, amit te magad nem tettél a templomnak vagy az iskolának a falába, azt utánad soha senki oda nem teszi.” Habsburg Mihály főherceg úr 1992. május 8-án lett a Mindszenty Alapítvány elnöke, 1992. október 19-én volt az első általa vezetett kuratóriumi ülés. Az ő mindenkori figyelme, gondossága, jelenléte és támogatása nélkül a Magyar‐ országi Mindszenty Alapítvány munkája soha nem válhatott volna olyan termékennyé és gazdaggá, mint amilyenné az eltelt 30 évben lett. Elnök urak, a két alapítványi kuratórium minden tagja, Nagy Brigitta iroda‐ vezető munkatársam és a magam nevében szeretnék köszönetet mondani azoknak a Testvéreinknek, akik folyamatosan kitüntetnek minket érdeklődé‐ sükkel, érdemi visszajelzéseikkel, imáikkal, erkölcsi és anyagi támogatásukkal. Nélkülük nem lehetnénk ez az együtt érző, gondolkodó és munkálkodó közösség. „Akik jó járatban vannak, azokat az Isten megsegíti” – mondta Mindszenty atya egy közeli munkatársának. Mi is ebben bízunk! És továbbra is azért dolgozunk, hogy mindnyájan megérhessük azt a napot, amikor hivatalosan is kimondhatjuk végre, amivel 20 éve a bazilikai előadásomat is zártam: Mindszenty (Szent) József, könyörögj érettünk! Kovács Gergely a Mindszenty Ügy viceposztulátora, a Magyarországi Mindszenty Alapítvány hivatalos képviselője
A Magyarországi Mindszenty Alapítvány facebook oldala:
A Mindszenty bíboros életszentségét elismerő szentszéki dekrétum:
E l ő t é r b e n
Kettő (az) egyben Nem mindenki tudja, hogy amikor ma Mindszenty Alapítványról beszélünk, jogilag tulajdonképpen két szervezetről van szó. Az „anyaszervezetünket” maga Mindszenty bíboros alapította 1972. május 31-én. Amikor a bíboros 1971. szeptember 28-án elhagyta Magyarországot, az a remény segítette a döntésében, hogy külföldön kiadhatja emlékiratait és ezen keresztül bemutathatja Magyarország történelmét és a kereszténységért évszázadokon át vállalt áldozatait. Az amerikai követségen töltött másfél évtized alatt ugyanis nemcsak saját élettörténetét vetette papírra, hanem egy történeti munkán is dolgozott „Egy különös sorsú nemzet” címmel. A bíboros emlékiratai iránt számos nagy kiadó érdeklődött, ezért az volt a szándéka, hogy a saját történetét csak e történeti mű utolsó köteteként publikálja, hogy a nyugati olvasók „akarva, akaratlanul” betekintést nyerjenek a magyar nép évezredes történetébe is. Ehhez egzisztenciális biztonságra volt szüksége, hogy szabadon tárgyalhasson a kiadókkal, és ne kelljen engednie ebből a számára fontos elhatározásából. Végül azonban a rengeteg szerkesztési nehézség miatt az Egy különös sorsú nemzet kiadása nem valósulhatott meg (jelenleg a kézirat egy részét képező Trianon téma történészi feldolgozása van folyamatban). Bécsi letelepedése után többen meglátogatták őt, akik segítségére voltak különböző tervei megvalósításában. Werenfried van Straaten premontrei atya, az Ostpriesterhilfe alapítója 1972 elején felkereste a bíborost és felmérve a helyzetet, 384 000 osztrák schilling adománnyal járult hozzá a boltzmanngassei háztartás működtetéséhez. Az anyagi biztonság hosszabb távú megoldására egy alapítvány létrehozása tűnt a legmegfelelőbbnek. Batthyány Iván gróf, a 2003-ban boldoggá avatott Batthyány-Strattmann László fia, volt az, aki rokonai és barátai segítségével mintegy 91 000 svájci frankot gyűjtött össze és a jogi keretek kialakítását is segítve nagyban hozzájárult a vaduzi székhelyű Kardinal Mindszenty Stiftung létrejöttéhez. Az alapító okirat, alapszabály és működési szabályzat aláírására 1972. május 31-én került sor. Mindszenty bíboros névaláírását Opilio Rossi bécsi apostoli nuncius hitelesítette. A liechtensteini cégjegyzékbe 1972 szeptemberében vették fel a Stiftungot. A Stiftung képviselő szerve az alapítványi tanács, vagyis a kuratórium. Az alapító bíboros mellett az első tanácstagok neveit – akiket a bíboros hívott meg erre a tisztségre – az alapító okirat rögzítette (zárójelben a tagság megszűnésének éve): gróf Batthyány Iván (1985), őrgróf Pallavicini Hubert máltai lovag (1975), őrgróf Pallavicini Frigyes máltai lovag (1975), dr. Gregor Steger vaduzi ügyvéd (1989) és gróf Josef Meran (1989).
9
A Stiftung első kuratóriumi ülését 1972. december 12-én a Pázmá-neumban tartották. Mindszenty bíboros halála után a helyszín legtöbbször Vaduz vagy Máriacell volt. Az első budapesti ülésre 1995. május 6-án került sor, majd 2001. óta minden évben itt volt a találkozó (kivételes esetként került sor 2008. október 7-én a Stiftung székhelyén, Vaduzban megtartott ülésre). A kuratórium összetételére vonatkozóan az alapszabály annyit rögzített, hogy egy tag a katolikus papságot képviselje, egy tag a nagy‐ mester javaslata alapján a Szuverén Máltai Lovagrendet (lehetőleg a magyar szervezetet), egy tag a pénzügyi és bankszektorból kerüljön ki, egy tag pedig liechtensteni jogász legyen. Az alapító bíboros halála után Batthyány Iván vette át az elnöki szerepet 1985-ig. Őt Habsburg Rudolf főherceg követte, akit a tisztségről való lemondása után Habsburg Mihály főherceg követett. Ő az 1992. május 8-i kuratóriumi ülésen vállalta a Stiftung elnökségét, 1992. ok‐ tóber 19-én tartották meg az első általa vezetett tanácskozást, tisztsége ezt követően vált hi‐ vatalossá 1993. március 20-án. A szervezet célját az Alapsza‐ bály 3. §-ában fogalmazták meg: „Az alapítvány célja ma‐ gyar, keresztény, karitatív és kulturális intézmények és szervezetek segítése és támo‐ gatása; az Alapító írói munkásságának se‐ gítése és támogatása, különös tekintettel Em‐ lékiratai kiadásának előmozdítására.” Az Emlékirataim kiadásának történetéről külön ta‐ nulmányok születtek, de érdekes a Stiftung karitatív tevékenysége is. Vecsey József, a bíboros egyik bécsi titkára feljegyzései között szerepel, hogy a háztartás legnagyobb kiadási tételét mindig az jelentette, hogy „mihelyt a bíboros pénz felett rendelkezhetett, megkezd‐ te a segélyek kiosztását. 1972 első felében ilyen célokra 202 000 osztrák schilling ment el”. A bíboros különösen
E l ő t é r b e n
szívén viselte a magyar iskolák és ifjúsági szervezetek támogatását. A Magyar Cserkész Szövetség vagy a kastli magyar gimnázium támogatása az alapító halála után is visszatérő napirendi pont volt a kuratóriumi jegyzőkönyvekben. Számos külhoni magyar lelkész is részesült támogatásokban, az 1980-as évektől pedig magyarországi és erdélyi plébániákra is sikerült támogatásokat juttatni. Mindszenty bíboros halála után a szervezet fő feladata az alapító tárgyi és írott hagyatékának gondozása, illetve méltó elhelyezése lett. Az archívum 1975 novemberétől 1984-ig Vaduzban, majd 1984 és 1995 között Máriacellben kapott elhelyezést. Itt – később Esztergomban, majd számos magyarországi helyszínen – Mindszenty emlékhelyeket létesített vagy segített létrehozni (jelenleg a zalaegerszegi állandó Mindszenty-életútkiállítás idei megvalósítását segítjük). Ma a szervezet legfőbb célja Mindszenty bíboros szenttéavatási eljárásának előmozdítása – az ezzel kapcsolatos tényleges tevékenységet az 1994-ben életre hívott Magyarországi Mindszenty Alapítvány végzi, szorosan együttmű‐ ködve az „anyaszervezettel”. 1995-ben hazakerült Máriacellből a bíboros iratés tárgyhagyatéka, melynek gondozását azóta szintén a magyarországi ala‐ pítvány végzi. A hazai szervezet alapítója hivatalosan a Magyar Szalézi Rendtartomány volt, 2012 óta az alapítói jogokat a Stiftung mindenkori elnöke gyakorolja. Ebben az évben lett Kovács Gergely okl. posztulátor a magyarországi alapítvány hivatalos képviselője. A jelenlegi tevékenységünket három törekvés határozza meg: 1. Mindszenty bíboros életszentségének, keresztény lelkiségének és magyar szellemiségének minél szélesebb körű megismertetése; lelki, szellemi, fénykép-, irat- és tárgyhagyatékának ápolása és megosztása. 2. A Magyar Katolikus Püspöki Konferenciával összefogva (ún. szenttéavatási pertársaság‐ ban) a hercegprímás kanonizációs eljárásához az anyagi fedezet és a szükséges háttérmunka biztosítása, tiszteletének magyarországi előmozdítása. 3. A Vértanúink-Hitvallóink című folyóirat, online felületeink, partner- és sajtókapcsolataink, előadások, cikkek és egyéb kiadványok segítségével a XX. századi magyar vértanúk és hitvallók emlékének, tiszteletének és szenttéavatási eljárásainak promotálása. 4. A Károly Király Nemzetközi Imaliga a Népek Békéjéért magyar tagozatának képviselete és ennek keretében Boldog IV. Károly tiszteletének előmozdítása. A két Mindszenty Alapítvány tehát lényegében egy testvérszervezet, a hagyo‐ mányos májusi esztergomi Mindszenty-zarándoklat előestéjén a kuratóriumi üléseinket is minden évben közösen tartjuk meg. A legfontosabb közös célunk Isten Tiszteletreméltó Szolgája Mindszenty József bíboros mielőbbi boldoggá és szentté avatása. Ezért dolgozunk, és ezért imádkozik velünk együtt az Egymillió Imádkozó Magyar lelki-szellemi közössége.
11
Imaliga a Népek Békéjéért Április 1-jén emlékezünk meg Boldog Károly király égi születésének 100. évfordulójáról. A világ minden részéből várják a szent életű uralkodó tisztelőit Madeira szigetére, ahol a száműzött uralkodó 35 évesen elhunyt. Népes zarándokcsoporttal képviselteti magát a megemlékezésen a Károly Király Nemzetközi Imaliga a Népek Békéjéért, melyet nemegyszer emlegettünk már folyóiratunkban. Az imaliga története egészen különleges. Károly nyolcéves kisfiú volt, amikor személye körül elkezdett szerveződni egy kis imacsoport, egy soproni orsolyita nővér tanácsára. Vincentia anyát már életében a szentség híre övezte. Károly édesanyja, Mária Jozefina főhercegnő és hitoktatója, P. Norbert Geggerle domonkos szerzetes is a tisztelői közé tartozott. Gyakran felkeresték a nővért, amikor a főhercegi család Sopronban élt. Vincentia nővér Geggerle atyának mondta el, hogy sokat kell imádkozni Károlyért, mert az a sorsa, hogy császár lesz, de nagyon sokat kell majd emiatt szenvednie. A soproni zárda és Mária Jozefina főhercegnő környezetében csendben formálódott az első kis imacsoport azzal a szándékkal, hogy havonta egyszer részt vegyenek a Károlyért bemutatott szentmiséken és imádságaikkal tá‐ mogassák őt. Ez az imaközösség hosszú éveken át teljesítette küldetését, különösen buzgón Károly nevelője, gróf Wallis György és felesége, Zsófia vezetése alatt. A soproni apácák és a csatlakozó világi hívők csoportja megsokszorozták imáikat 1914-ben, amikor Károly trónörökös, majd 1916-ban, amikor császárkirály lett. Lelki közelségükkel kísérték Károlyt egyre tragikusabbá váló élet‐ útján. Az imakör tagjai Károly halála után úgy érezték, hogy akiért eddig imádkoztak, most ő lett hathatós égi közbenjárójuk a mennyben. Amikor a király halálhíre eljutott a soproni orsolyita zárdába, a főnöknő az akkor érvényes napi három szentségimádási szándék mellé beillesztette negyediknek a Károly boldoggá avatásáért szóló imádságot. Geggerle atya, a Wallis házaspár és a kis csoport többi tagja eleinte csak maguk végezték imádságaikat, de a Szentlélek arra indította őket, hogy indítsanak szélesebb körben is engesztelést a Károlyt ért igazságtalanságokért. Egyre többen csatlakoztak hozzájuk, ezért 1925. június 9-én jogilag is meg‐ alakították az Imaligát, egyházi, úgynevezett kegyes társulatként. Az Imaliga első elnöke Wallis Zsófia grófnő lett, a vezetőség világiakból és egyháziakból állt. 1928 húsvét vasárnap a bécsi Szent Mihály-templomban emlékeztek meg Károlyról, „aki a békét kereste és Istenben megtalálta azt”. Ekkor avatták fel Hans Schwathe szobrász Károly-emlékművét is, melynek ihletője az osztrák nép imádsága volt új égi patrónusáért, akinek földi pályafutását sok szenvedés kísérte. Ettől kezdve a Szent Mihály-templomban havonként szentmisét mutattak be az Imaliga szándékára.
E l ő t é r b e n
Az egyesületnek 1938-ban világszerte már 25 000 tagja volt. A tagság feltétele az imádságban és az áldozatvállalásban megmutatkozó engesztelés volt, és rendszeresen imádkoztak Károly boldoggá avatásáért. A tagok azért imád‐ koztak, amiért Károly az I. világháborúban átélt borzalmak hatására az életét is felajánlotta: a népek békéjéért és lelki megújulásáért. A II. világháború után a nácik által betiltott Imaliga újjászületése lehetővé tette, hogy a különböző országokban megalakuljanak a helyi referatúrák és végre elkezdődhessen a boldoggáavatási eljárás. A szervezet 1948. szeptember 13-i ülésén egyhangúlag elfogadta az eljárás bevezetésére tett javaslatot, és az Ügyet a Fatimai Szűzanya oltalmába ajánlották. IV. Károly égi közbenjárásába ajánlották a világbékét, amelyet azokban az években a hidegháború fenyegetett. 1949. február 2-án kinevezték az eljárás posztulátorát, Magyary Gyulát. 1949. november 3-án a Vatikáni Rádió közölte a hírt, hogy elkezdődött Isten Szolgája, az Ausztriai Házból való Károly szenttéavatási eljárása. 1954. május 22-én az egyházmegyei eljárás aktáit átadták az – akkori nevén – Rítuskongregációnak. Európában sorra alakultak az imaliga-csoportok, a legnagyobb létszámú referatúrák 1952-ben Ausztriában, Svájcban, Németországban (NSZK), Angliában és Hollandiában voltak. A Kelet- és Közép-Európából menekültek körében számos csoport jött létre, hiszen Isten Szolgája is a száműzetés és a meghur‐ coltatás elszenvedője volt. 1955-ben újabb három országban, Belgiumban, Írországban és Spanyolországban alapítottak referatúrákat. Ettől az évtől kezdve – egy sor rendezvénynek köszönhetően, amelyek elősegítették Károly személyének mélyebb megismerését – az Imaliga óriási fellendülésnek indult. Számos új tagot vettek fel Brazíliában, Floridában, Formosában, Madagasz‐ káron és Bolíviában. Havonta egyszer azóta is szinte valamennyi központban szentmisét mutatnak be az Imaliga szándékára. 1955. október 1–2. között a bajorországi Altöttingben tartották meg az első Imaliga-találkozót a szervezet megalapításának hatvanadik (a nem hivatalos, 1895-ös kezdetektől számított) évfordulója alkalmából. Az elnökséghez ren‐ geteg levél érkezett Isten Szolgájának tulajdonított égi közbenjárásokról. Az irattárban 1964 augusztusában 2339 ilyen imameghallgatás-közlést őriztek. 1964-ben az imaligának már 32 000 tagja volt, referatúrái megkezdték mű‐ ködésüket az Egyesült Államokban, Kanadában, Brazíliában, a Fülöp-szigete‐ ken, Ausztráliában, Indiában és Jeruzsálemben is. Ez a fejlődés magával hozta a szervezeti megújulás igényét, miáltal nemzetközi szinten könnyebbé és hatékonyabbá vált a szervezet tevékenysége. Az új szabályzatot Franz König bécsi bíboros érsek hagyta jóvá. Az imaliga ekkori kezdeményezései közül a legsikeresebb a „posztulátori levelek” nevű akció volt: egy széleskörű aláírásgyűjtés Károly király boldoggá avatásáért. A hatvanas évek második felére 50 000 aláírás gyűlt össze. Az aláírók között voltak püspökök, szerzetesek, plébánosok, családok, a tár‐
13
sadalom minden rétegét képviselő személyek. Az akcióval nem csak az Imaliga tagjait mozgósították, de az ügy iránt korábban közömbös rétegeket is sikerült érzékenyíteni. A visszajelzésekben a leggyakoribb motívum Károlyról: a béke barátja, keresztény uralkodó és politikus, példaadó családapa. Nagy hatást tett az emberekre hősiessége, mellyel az élet próbatételeit elfogadta. Lelki‐ ségéből a Krisztus-követést, az Eucharisztia és a Szűzanya tiszteletét értékelték a legtöbben. Erényei között sorolták fel személyes és mély hitét, megingat‐ hatatlan reményét, végtelen szeretetét még ellenségei iránt is, az alázatosságot, az irgalmasságot és a szerénységet. Mindezeket a Katolikus Egyház a legmagasabb szinten ismerte el, amikor Szent II. János Pál pápa (aki csecsemőként róla kapta a Karol nevet) 2004. október 3-án boldoggá avatta Károlyt. Rómában az Imaliga magyar referatúrája is képviseltette magát az ünnepségeken. A kisszámú, de annál lelkesebb magyar szervezet azóta is rendszeresen bekapcsolódik a nemzetközi rendez‐ vényekbe, és itthon szervezett eseményekkel, kiadványokkal ápolja utolsó, békevágyó apostoli királyunk emlékét. Legújabb centenáriumi kiadványainkról mostani lapszámunkban külön is beszámolunk. ORATIO ET SATISFACTIO – IMÁDSÁG ÉS ELÉGTÉTEL Aki az Imaliga nemes célkitűzéseihez csatlakozni szeretne, kérjük, jelezze ilyen irányú szándékát és a Népek Békéjéért felajánlani kívánt imáit és áldozatait a Mindszenty Alapítvány valamelyik elérhetőségén! Béke Királynője, könyörögj érettünk! Boldog Károly király, könyörögj érettünk!
Károly 100 császár és király A Mindszenty Alapítvány legújabb kiadványa képes album formájában az éppen száz esztendeje, 1921. április 1-jén, fiatalon, emigrációban elhunyt osztrák császár és magyar király, Károly életútját és boldoggá avatását mutatja be. Az uralkodóról az utóbbi években – a különböző évfordulók miatt – több kiadvány is megjelent, részben a magyar királyi koronázás történetét feldol‐ gozva, részben éppen a Mindszenty Alapítvány gondozásában, a fiataloknak szóló interaktív blogkönyv formájában. Azonban olyan igényes ismeretterjesztő kiadvány, amely nézegethető, lapozgatható albumként foglalkozna a háború idején békevágyó császár és király egész életútjával, s amit történészi bemu‐ tatás egészít ki, eddig nem jelent meg.
E l ő t é r b e n
A 2004-ben boldoggá avatott uralkodó születésekor csak egy gyermek volt a népes Habsburg-uralkodócsaládban. Trónörökössé és uralkodóvá váratlan halálesetek és egy morganatikus házas‐ ság következményeként vált. Gyermek‐ korában erős hitbéli nevelést kapott, de kevés családi szeretetben volt része. Azonban 1911-ben kötött szerelmi házassága Bourbon–Pármai Zita herceg‐ nővel élete további esztendeire megadta neki a harmonikus családi élet békéjét, a biztos háttér nyugalmát, a hitbéli egyezés és az összetartozás érzését. Károly 1916 utolsó hónapjaiban, az I. világ‐ háború vérfolyama közepén került az Osztrák–Magyar Monarchia élére, ami hihetetlen próbatétel elé állította. Ural‐ kodóként, a hadsereg vezéreként, kato‐ naként kellett parancsnokolnia a soknem‐ zetiségű birodalmat, míg hívő keresztény‐ ként, családapaként a béke minél előbbi megteremtésére kívánt törekedni. A po‐ litikai játszmák, tervek, elképzelések bo‐ nyolult világába sem dédnagybátyja, Fe‐ renc József, sem a Károlyt megelőző trón‐ örökös, a rangon aluli házasságot kötő Ferenc Ferdinánd nem avatták be. Kitűnő oktatók tanították, de végül mégis ta‐ pasztalatlanul kellett az 1914-es szarajevói merényletben elhunyt Ferenc Ferdinánd helyébe lépnie. Trónörökösként két év alatt meglátta a háború értelmetlensé‐ gét, kegyetlenségét, és uralkodóként megpróbált véget vetni a vérontásnak. Regnálása két évében megtapasztalta, hogy az évtizedes megoldatlan problé‐ mák, a külső és belső erők hogyan feszítik szét a Monarchiát. Egyszerre zúdultak trónjára a háború következményei, a kül‐ politikai mozgástér beszűkülése és a régi megoldatlan nehézségek. Ezek együtt
15
késztették a politikai segítőtársak nélkül maradt Károlyt az államügyektől való hivatalos visszavonulásra. Emigrációjából két ízben próbálkozott meg visszatérni Magyarországra, sikertelenül. Végül a győztes nagyhatalmak Ma‐ deira szigetére száműzték, ahol halálával hét gyermeket és egy várandós édesanyát hagyott hátra. A kötet elején ifj. Bertényi Iván, a Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója ad rövid összefoglalót Károly életéről, lehetséges uralkodói lehetőségeiről, választásairól, döntéseiről. A képtári fejezeteket Kovács Gergely életrajzi ösz‐ szefoglalói vezetik be, majd a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményeiben őrzött fotográfiák, festmények, érmek mutatják be a teljes életutat. Megele‐ venedik a fiatal Károly alakja éppúgy, mint a szerető családapáé, az uralkodói kötelességeket ellátó császáré és királyé, vagy a magyar királyi koronázás és a boldoggá avatás legfontosabb pillanatai. A képszerkesztő Lengyel Beatrix, akit a tartalmas képaláírások elkészítésében Baji Etelka és Gödölle Mátyás, a Nemzeti Múzeum munkatársai segítettek. A kötet külön fejezetben foglalkozik a boldoggá avatás történetével, amit Kovács Gergely állított össze, aki egyúttal a kötet szerkesztője is. A borítót és a kötet grafikai munkálatait, valamint a tör‐ delését Gajdács Péter készítette, a nyomdai munkákat a PrimeRate Nyomda végezte. Lengyel Beatrix az MNM Történeti Fényképtár osztályvezetője
2022 fontosabb eseményei Február 25. Budapest
Február 25-én 14 órakor a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján – az immár szokásos Conti utcai börtönvezetéseinket követően – időszaki kiállítást rendeztünk és közös megemlékezést tartottunk a volt börtön előtti Mindszenty József téren a Józsefvárosi Önkormányzat és a történelmi felekezetek helyi vezetőivel, és a Szent Efrém Férfikar közreműködésével. „Ez a hely minden magyar emlékhelye, aki valamely zsarnoki rezsim áldozata lett, vagy akit elnyomó rendszer fogvatartott” – fogalmazott Balogh Margit (MTA BTK Tör‐ ténettudományi Intézet). A megemlékezés szónoka, Földváryné Kiss Réka (Nemzeti Emlékezet Bizottsága) Sára Sándor filmrendező Feldobott kő című
H í r e i n k
alkotásából idézett: „kérjük számon a történelemtől az embert”. Amikor a diktatúra áldozataira emlékezünk, akkor Mindszenty bíborossal szólva azt is üzenjük, hogy „minden néppel és országgal barátságban akarunk élni”, s ez az üzenet most, a szomszédunkban dúló háború idején különösen is időszerű – mondta Cserháti Ferenc püspök. A megemlékezés végén Ukrajnáért és a békéért imádkoztunk.
Március 25. Zalaegerszeg
Olvasóink már többször olvashattak a #Mindszenty – Életkapuk, életajtók című vándorkiállításunkról, amelynek roll up része játékos vetélkedő formá‐ jában ismertet meg Mindszenty bíboros legfontosabb életeseményeivel. Ta‐ valy november óta a zalaegerszegi Mindszenty József Általános Iskola és Gimnázium diákjai törhették a fejüket a tablókon feltett kérdéseken. A kiállításon szerzett ismereteiket tavasszal Kovács Gergely alapítványi kép‐ viselőnk előadásán és egy szombathelyi zarándoklaton mélyíthették tovább. A roll up kiállítást szívesen tovább vándoroltatjuk, érdeklődni az alapítványi irodában lehet: +3614451548, info@mindszentyalapitvany.hu.
Március 26. Szombathely
A tiszteletreméltó bíboros születésének 130. évfordulója alkalmából szervezett szombathelyi Mindszenty-zarán‐ doklathoz kapcsolódóan „Anyácska” – Mammula cím‐ mel előadást szerveztünk az MMIK Színházban. A PARASTUDIÓ most először színpadra vitt művészi montázsa a mindannyiunk életében meghatározó sze‐ repet betöltő édesanyákról és a gyermekeikhez fűződő
17
kapcsolatukról szólt. Az ember egyik legszemélyesebb kapcsolatának medi‐ tatív bemutatásához felhasználták Mindszenty József Az édesanya c. köny‐ vének és emlékiratainak néhány szövegtöredékét, és Thomas Mann Trisztán c. novellájának színpadi adaptációját.
Április 22.
A Fiatalok a Nemzetért Alapítvány szervezetünk szakmai támogatásával kétfordulós tanulmányi versenyt írt ki 9–12. osztályos diákok számára Mind‐ szenty bíboros mint példakép címmel. Az első fordulóra beérkezett legjobb esszék írói április 22-én mérhették össze tudásukat a zsűri előtt kreatív, a bíboros története és személye iránti érzékenyítést segítő feladatokon keresztül. A legeredetibb írásokból az őszi lapszámba válogatunk.
Május 6. Róma
Több évtizedes hagyomány, hogy a tiszteletreméltó bíboros egykori római címtemplomában ünnepi szentmisét mutatnak be Mindszenty József égi születésnapjára emlékezve. Idén még különlegesebb lesz a május 6-i ünnep‐ ség, mert Veres András győri megyéspüspök, az MKPK elnöke megáldja a bazilika megújult magyar kápolnáját. Az ünnepi mise szónoka Konrad Krajewski bíboros, pápai főalamizsnás lesz.
Május 7. Esztergom
Idén talán végre korlátozásoktól mentesen kerülhet sor az Országos Engesztelő Mindszenty-zarándoklatra az esztergomi Prímási Bazilikában. Az ünnepi szent‐ misét Erdő Péter bíboros mutatja be, a szónok Francesco Moraglia velencei pátriárka lesz, akinek egyházmegyéje egyike volt a járvány által leginkább sújtott régióknak Európában. Az olasz főpásztor reményről és bizalomról szóló gondolatait több alkalommal a magyar katolikus sajtó is idézte. Alapítványunk két tb. elnöke a Szent Adalbert Központban adja át a Mindszenty Józseféletműdíjakat Vertse Mártának, a Vatikáni Rádió ny. megbízott főszerkesztőjének és P. Vincenzo Criscuolo kapucinus szerzetesnek, a Szenttéavatási Kongregáció főrelátorának, a Mindszenty Ügy volt relátorának. Szívből gratulálunk a díjazottaknak és hálásan köszönjük áldozatos munkájukat, melyre a továbbiakban is a Jóisten áldását kívánjuk!
Szeptember 17.
Ötévente kerül sor a már szintén hagyományos városmajor-máriaremetei Mindszenty gyalogos zarándoklatra, amellyel a Mindszenty bíboros által vezetett 1946-os és 1947-es zarándoklatokra emlékezünk, amikor ő százezer fővárosi férfi élén járta be engesztelő imádsággal azt az utat, amelyet mi is megteszünk.
H í r e i n k
Szeretettel hívjuk és várjuk iskolák, közösségek, családok csatlakozását! Alapítványunk szeretettel emlékezik első Mindszenty-életműdíjasára, Mészáros István professzor úrra, aki 2021. április 10-én hunyt el. Ezért a XII. kerületi önkormányzattal együttműködve emléktábla elhelyezését kezdeményeztük Professzor úr egykori, Csaba utcai lakóházának homlokzatán, amely a város‐ majori templommal szemközt található. Az emléktábla ünnepélyes felavatásra a terveink szerint 2022. szeptember 17-én, a zarándoklat indulása előtt fog Ebben a házban élt és alkotott Mészáros István (1927–2021) a Magyar Tudományos Akadémia doktora, neveléstörténész, Mindszenty József életművének első magyarországi kutatója. „…teljes mélységében ember volt, egy közülünk.” sor kerülni.
Szeptember 18.
Alapítványunk a volt Conti (ma: Tolnai Lajos) utcai börtönbe vezetett sétákkal csatlakozik a Kulturális Örökség Napjai rendezvénysorozatához. Azoknak is érdemes újra eljönniük, akik korábban már megtekintették Mindszenty bíboros és több más ártatlanul elítélt fogságának helyszínét, mert széles körű össze‐ fogásnak köszönhetően sikerült megvalósítanunk egy korhű cellarekonstruk‐ ciót, új elrendezést kapott a „bilokációs cella” és Kovalovszky Dániel fotóművész börtönfényképeiből egy időszakos kiállítás is megtekinthető lesz az udvaron. A részletes információkért figyeljék hírlevelünket, honlapunkat és Facebookoldalunkat.
Október 27–28.
Ha valaki szeptemberben nem tud eljönni, bepótolhatja a Conti utcai börtönlátogatást az 1956-os forradalomra emlékező októberi napokban. Immár hagyományos, hogy ilyenkor ünnepi megemlékezést is tartunk a volt börtönépület előtt álló Mindszenty-szobornál. Szeretet‐ tel várjuk az érdeklődőket! Bővebb információkat ok‐ tóber elejétől közlünk hírleveleinkben, honlapunkon és Facebook-oldalunkon.
Új kiadványaink
Boldog Károly király égi születésnapjának 100. évfordulójához kapcsolódva alapítványunk több kiadvánnyal is szeretné segíteni utolsó, békevágyó ural‐ kodónk szélesebb körű megismertetését.
19
KÁROLY 100 császár és király címmel a Magyar Nemzeti Múzeummal együtt‐ működve egy reprezentatív fényképalbumot adtunk ki. A kötethez Erdő Péter bíboros írt előszót, ifj. Bertényi Iván alapos bevezető tanulmányában a császárkirály döntéseit, dilemmáit befolyásoló történéseket világítja meg, a képes fejezetek életrajzi szövegét Kovács Gergely írta, képszerkesztő Lengyel Beatrix. ISBN 978-65-676-05-9 160 oldal, 7900 Ft, korlátozott példányszámban Ugyancsak Kovács Gergely a szerzője a Boldog Károly király és hitvalló címmel az olaszországi Velar kiadónál megjelent olasz es angol nyelvű életrajzi füzet‐ nek, amelynek magyar nyelvű kiadása is megrendelhető alapítványi irodánk‐ ban. ISBN 978-615-6176-06-6 48 oldal, 1200 Ft, korlátozott példányszámban
Mindszenty-szoborállítás Krakkóban Krakkóban, az Isteni Irgalmasság-bazilika altemplomában található Communio Sanctorum (Szentek közössége) kápolna közelében 2012. november 6-án avatták fel Mindszenty József bíboros első lengyelországi emlékhelyét. A mártír bíborost ábrázoló emlékművet Pákh Tibor, a kommunista időszak egyik jeles ellenálló és ezért több alkalommal bebörtönzött személyisége az ezeréves magyar–lengyel barátság nevében adományozta a lengyel egyháznak és nemzetnek. Mivel Pákh Tibor az ünnepi eseményen személyesen nem tudott jelen lenni, adományozói szándékát felkérésére Engelmayer Ákos, a rendszerváltás utáni első varsói magyar nagykövet tolmácsolta a jelenlévőknek. A volt nagykövet elmondta, Pákh Tibor adománya a hála és a köszönet érzéséből fakad, elsősorban közös szentjeink, Szent László, Szent Kinga és Szent Hedvig tiszteletének megőrzéséért, valamint azért, hogy a krakkói érsekség 2019-ben elindította gróf Esterházy János boldoggáavatási eljárását. Pákh Tibor szerint Közép-Európában Mindszenty József és Szent II. János Pál tette a legtöbbet azért, hogy nemzeteink túléljék a kommunizmus nehéz időszakát, és annak elmúltával lelkileg megújultan tudjanak új életet élni. Pákh Tibor felidézte, hogy ő a szocializmus időszakában is minden alkalmat felhasználva követelte Mindszenty bíboros rehabilitálását és ezzel összefüg‐ gésben a szovjet csapatok Magyarországról való mielőbbi kivonulását. A lengyelekkel érzett szolidaritása kifejezéseként éhségsztrájkot folytatott a Varsó melletti Podkowa Lesnában és a budapesti Egyetemi templom Fekete Madonna-kegyképe előtt, ahol a rendőrség törvénytelenül letartóztatta. Magyarországon több olyan Mindszenty-emlékhely létezik, amely Pákh Tibor nagylelkű adományának köszönhetően jött létre.
K i t e k i n t é s
Mindszenty József bíboros Krakkóban felállított szobrának leleplezése előtt Zbigniew Bielas, az Isteni Irgalmasság kegyhely rektora koncelebrált ünnepi szentmisét mutatott be a bazilika altemplomában található Magyar Szentek kápolnában. A főcelebráns szentbeszédében kiemelte: Mindszenty József bíboros, prímás azok közé tartozik, akikre Jézusnak ez a mondása vonatkozik, „boldogok, akik az igazságért üldöztetést szenvednek.” Joggal érdemelte ki a „hősies erények prímása”, a „vasfüggöny mögül jött mártír”, „Magyarország törhetetlen prímása”, a „csend Egyházának mártírja” kifejezéseket Nyugaton. Tiszteletreméltó Mindszenty József az egész világhoz fordult segítségért Magyarország számára, amikor elítélte a kommunista elnyomó rendszert, védelmezte a hagyományos nemzeti és keresztény érté‐ keket, és tiltakozott az ellen, hogy a hatalom elnyomja a vallásgyakorlást és az Egyházat. Miséi hívek ezreit vonzották. Ő nem félt meglátogatni az inter‐ nálótáborokat és börtönöket, prédikációiban és főpásztori leveleiben pedig következetesen szót emelt az üldözött és bebörtönzött híveiért. Felszólalt az egyházi iskolák, az iskolai hitoktatás és a katolikus szervezetek szabad műkö‐ désének védelmében; nagykilencedet kezdeményezett a Szűzanya tiszteletére, az általa meghirdetett Boldogasszony éve rendezvényei közel ötmillió részt‐ vevőt vonzottak. Felhívására 1946 augusztusában, Szent István király ünnepén egymillió zarándok érkezett Budapestre. Ő soha nem kötött olyan kompro‐ misszumot, ami lehetővé tette volna, hogy a kommunista hatalom beavat‐ kozzék az egyházi ügyekbe. A rektor idézte Joachim Meisner bíborost, a német püspökkari konferencia egykori elnökét: „A vádlottak padján levő Mindszenty bíboros képét látva mélyen megindított, hogy Jézus tanítványait még ma is bíróság elé vezetik. Ez a kép olyan erős benyomást tett rám, hogy kivágtam és a szobámba akasztottam és egyre nőtt bennem a vágy, hogy egy nap olyan legyek, mint ő, hogy Krisztus tanúja legyek, aki elég bátor ahhoz, hogy kitartson a világ hatalmasaival szemben.” A német főpásztor többször hangsúlyozta, hogy Mindszenty bíboros a hit szavaival és tetteivel tett bizonyságot, és ezt az örökséget hagyta népére és az egész Egyházra. Erre az örökségre minden embernek és az egész Egyháznak ma is szüksége van – tette hozzá a főce‐ lebráns. A szentmisét követően a Magyar Szentek kápolna előterében ünne‐ pélyesen leleplezték és megáldották Mindszenty József bíboros szobrát. Összeállította: Molnár Imre A cikk forrása: kpc/diecezja.pl/Małgorzata Pabis; Rzecznik prasowy Sanktuarium Bożego Miłosierdzia, a krakkói Isteni Irgalmasság-kegyhely szóvivője; MTI
21
„Két férfi van Magyarországon és mindkettő szoknyát visel” Harminc évvel Mindszenty bíboros újratemetése után, 2021. december 7-én újra‐ temették Slachta Margitot (1884–1974) Százkét évvel ezelőtt, Gyü‐ mölcsoltó Boldogasszony ünnepén, 160 férfi mellé választották parlamenti képviselővé Magyarországon az első és akkor egyetlen nőt, Slachta Margitot, a Szociális Testvérek Társasága alapítóját. Ahogy első parlamenti felszólalásából kiderül, Slachta Margitnemapolitikakedvéért kereste magának ezt a pályát. A „társadalom kíno‐ san égető sebeit” akarta enyhíteni, megindítani a népgondozói munkát a kerületében, sőt országos méretekben is. „Politikai” programja az egyén és sok ezer család boldogabb életének segítése volt: „a boldogságnak a képviselete” a Parlamentben. Az árva közügyek anyjává kívánt válni. Meggyőződése volt, hogy az életadás és új rügyfakadás – a családban és az államéletben is – a nő szívéből fakad.
K i t e k i n t é s
A Szentlélek, vagy ahogy Slachta Margit gyakran nevezte, a Megszentelő Szeretet naponkénti segítségül hívásától várta, hogy alkalmassá tegye erre a hatalmas küldetésre. Vallotta, hogy a Lélek nélkül tévedésekbe süllyedünk és magunknak a földön poklokat teremtünk (vö. Slachta Margit: Credo, idézi: Mona Ilona Slachta Margit c. könyvében, Corvinus Kiadó, 1997., 222–224.). Saját létében akart tanúságot tenni a Szentlélekről, és ezzel a lelket, szeretetet és igazságot árasztó személyiségével belépni oda, ahol népek és nemzetek sorsát irányítják (vö.: Slachta Margit: Káptalani díszgyűlés 1931. Slachta Margit lelki öröksége I., Salkaházi Sára Alapítvány, Bp. 2011, 87.). 1943-ban megfogal‐ mazott világnézeti credója szerint ugyanis a teremtő Isten az embert társul veszi a teremtésben, Jézus Krisztus pedig nemcsak az egyének, hanem a társadalmak és az államélet megváltója is. A II. világháborút követően még két alkalommal képviselővé választott szer‐ zetesnőt hite és a rábízottak miatti felelősségérzete arra is képessé tette, hogy szembeszálljon kora mindkét pusztító ideológiájával, és több ezer üldözött életét megmentse. Fogadalmas szerzetesként „nem hagyta el a világot”, hanem igyekezett azt keresztény kultúrával áthatni. Harcolt az igaz‐ ságért, kutatta a bajok okát és törekedett azok megelőzésére. Korszerű szociális képzőt állított fel, mozgalmakat szervezett. Tevékeny és mélyen imádságos ember volt. Szóval, tettel, tollal védte és Isten irgalmába ajánlotta az életet. Az irgalom prófétája volt egy irgalmatlan világban. Ezt fejezte ki 1908-ban választott szerzetesi mottója, a „Jézusom, irgalom!” is. A háború utáni nehéz időkben tanúsított megalkuvás nélküli kiállása miatt alkalmazták Slachta Margitra képviselőtársai az „egyetlen férfi a Parlament‐ ben” jelzőt. Ekkor keletkezett az a mondás is, hogy „két férfi van Magyaror‐ szágon és mindkettő szoknyát visel”. Ez utóbbival a kommunistákkal szem‐ beszálló Mindszenty bíborost és Slachta Margitot kapcsolták össze. Kevesen voltak rajtuk kívül, akik ilyen bátran kiálltak a nemzeti szuverenitásért, az emberi méltóság tiszteletben tartásáért, és felvették a harcot az Isten- és emberellenes kommunista ideológiával, valamint az egyre önkényesebb hatalommal. Mindketten népszavazásra kívánták bízni a békekötés utáni államforma eldöntését, harcoltak az iskolák államosítása és az ateista diktatúra ellen. Nem véletlen, hogy Slachta Margit felszólalásai alatt a kommunisták bekiabálásaikban gyakran vádolták meg őt azzal, hogy a bíborost védi, az ő érdekeit képviseli. Jóllehet Slachta Margit nem volt Mindszenty bíboros munkatársa, a bíboros többször megfordult a Thököly úti anyaházban és tengerentúli lelkipásztori útjain a buffalói közösségnél. A börtönévek alatt. a látogatások alkalmával egy szociális testvér kísérte a bíboros édesanyját Csehimindszentről Buda‐ pestre, 1973-tól pedig a bécsi Pázmáneumban három testvér is segítette a bíboros munkáját, ketten egészen az 1975. május 6-án bekövetkezett haláláig mellette voltak.
23
Mindszenty bíboros és Slachta Margit, akik egész életüket a földi haza és abban Isten országa építésére szentelték, immár az örök hazából járjanak közben értünk, az ismét háború árnyékában élő Magyarországért és Európáért. Dr. Németh Emma SSS
Slachta Margit életrajza:
Bódi Mária Magdolna születésének centenáriumára emlékeztünk Tavaly száz esztendeje, hogy 1921. augusztus 8-án Szigliget külterületén született egy egyszerű malomban Bódi Mária Magdolna, a vértanúság hírében Litéren elhunyt munkáslány (1945. március 23.). Magdi tisztelete egyre jobban növekszik a keresztény nép körében. Felidéztük életének eseményeit és imádkoztunk azért, hogy amennyiben Isten akaratával megegyezik, mielőbb lezárulhasson boldoggá avatásának eljárása. A centenáriumi ünnepségeket egy kerékpáros zarándoklat nyitotta meg, melyet 2021-ben már tizennegyedik alkalommal rendeztek meg a „születéstől a vértanúságig”, Szigligettől Litérig. A mintegy 75 kilométeres távot Juhász Gábor budapest-vizafogói plébános vezetésével teljesítették a résztvevők, akik közül a legfiatalabb hatéves volt. Ehhez az úthoz csatlakozott a tavaly átadott Bódi Mária Magdolna Imaút is, mely 6 kilométeres távot ível át. Ez a Badacsonytördemic község területén található kilenc felújított útmenti kőkeresztet érinti. Ha gondolatban össze‐ kötjük a kilenc állomást, az útvonal madártávlatból nézve egy nagy keresztet rajzol ki. A festői helyeken álló kilenc állomást bejárva imakilencedet végez‐ hetünk, melynek során bibliai szakaszokon elmélkedhetünk, és kérhetjük az Úr kegyelmeit olyan erények követésére, melyeket Magdi is igyekezett gya‐ korolni. Ebben Magdi életéből vett történetek felidézése segít minket minden állomásnál. Az egyes témákat imádságok zárják. A kilencedet imakönyvben
K i t e k i n t é s
is kiadta a badacsonytördemici plébánia a helyi hívek és az odalátogató zarándokok számára, amelyben olvasható még egy litánia is Magdi boldoggá avatásának szándékára, szentségimádási óra, valamint énekek is helyet kaptak. Bevezetést találunk a szemlélődő és elmélkedő imába, melyet Magdi is igyekezett gyakorolni. Magdi életútját, jellemvonásait, lelkiségének legfonto‐ sabb elemeit, valamint tiszteletének és boldoggá avatásának történetét is megismerhetjük belőle. A kerékpáros zarándoklatot követően kiállítás nyílt a badacsonytördemici templomban Bódi Mária Magdolna életéről. Itt megtekinthető volt Magdi eredeti keresztelési anyakönyve annál a keresztelőkútnál, melynél megke‐ resztelték őt egy évszázada, azután Magdi kedvenc éneke korabeli kottán, korabeli használati tárgyak, melyekhez jellegzetes történetek fűződnek Magdi életéből (kisolló, babakelengyék, rózsafüzér, zsírosbödön). Látható volt a kiállításban egy Weiss Manfréd-kerékpár is 1939-ből, ugyanaz az évjárat és típus, mint amit Magdi kapott az édesapjától, amikor a 18. életévét betöltve elkezdett dolgozni a fűzfői gyárban. Könyvekbe lapozhatunk bele, melyek Magdi lelki olvasmányai voltak, illetve a Magdi életéről szóló magyar, német, olasz és angol nyelvű kiadványokból is szerepelt egy kis gyűjtemény. Kiállítottuk a Szaléziánum Érsekségi Turisztikai központ roll-upjait is, amelyek Magdi életútját mutatják be. Helytörténeti érdekességeket is bemutattunk a bada‐ csonytördemici egyházközség életéből. A kiállításon külön vitrin mutatta be az 1938-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus eredeti dokumentumait, melyeknek külön érdekessége, hogy az eseményre való készület Magdi lelki életének fontos állomása volt. Az anyagokat Huszár Károly egykori miniszter‐ elnök hagyatékából kaptuk, aki az 1938-as eucharisztikus kongresszus elnök‐ ségi tagja volt. A kiállítást sokan megtekintették, többek között ifjúsági csoportok is, mint például a miskolci Fráter György Katolikus Gimnázium fiataljai, vagy a Váci Egyházmegye Ceferino Házának ifjúsági csoportja. Magdi születésnapján Udvardy György érsek mutatott be szentmisét Szigligeten. Homíliájában kiemelte, hogy Magdi számára élete legfontosabb erő‐ forrása az eucharisztia volt. A Szaléziánumban is kiállítással emlékeztek meg Magdiról, és levetítették a róla szóló Magdolna című filmet, majd Búvári Tamás rendezővel beszélget‐ hettek az érdeklődők. A centenáriumi megemlékezéseket Badacsonytördemicen Nagyboldogasz‐ szony ünnepén zártuk. Épp száz éve keresztelték meg a kis Magdit ebben a templomban. Ennek emlékére keresztelőt tartottunk a szentmise keretében, egy kedves kislány, Eszter lett Isten gyermeke ugyanannál a keresztkútnál, ahol száz évvel korábban Magdi. Imádkozzunk, hogy Magdi életpéldája hatással legyen a felnövekvő nemze‐ dékekre, hite, imaélete és örömteli keresztény tanúságtétele meghozza gyümölcsét!
25
Magdi 1944 szilveszterén ezt írta a lelkiatyjának adott kis szentképre: „Édes Jézus, ígérem, hogy a (bennem) elvetett mag sokszoros termést hoz.” A szentkép Jézust, az isteni Magvetőt ábrázolja nagyon egyszerű vonalakkal. Ugyanezt a képet Magdi kézírásával kiadtuk reprint kiadásban. Nemcsak azért, hogy érdekes kis emlékünk legyen erről a szép évfordulóról, hanem azért is, hogy Magdihoz szegődjünk a Krisztus-követés útján, és hogy Jézus tanítása a mi életünkben is sokszoros termést hozhasson. Szakács Péter plébános
Bódi Mária Magdolna születésének centená‐ riuma – képek és videók az eseményről
Vértanúink-Hitvallóink XXVIII. évfolyam 1. szám (92. szám) 2022. május © Magyarországi Mindszenty Alapítvány H-1085 Budapest Horánszky u. 22. Tel: +36 1 445-1548, ungmind@gmail.com © Felelős kiadó/Habsburg-Lotharingiai Eduard © Szerkesztő/Kovács Gergely okl. posztulátor A Vértanúink–Hitvallóink c. folyóirat ingyenes kiadását és a Magyarországi Mindszenty Alapítvány működését olvasóink önkéntes adományai biztosítják. Erste Bank Hungary Zrt. Számlaszám Magyarországon: 11991102-02139889 Külföldön: HU41 11600006 00000000 98263004 SWIFT Kód: GIBAHUHB Adószám: 18063703-1-42 A határon túli magyar egyházmegyékből és más országokból honlapunkon keresztül közvetlenül is lehet adományokat eljuttatni: www.mindszentyalapitvany.hu Lapszámunk megjelenését a Miniszterelnökség és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta.
IDEA Nyomda, Kolozsvár, Nagy Péter igazgató
MINDSZENTY GYALOGOS ZARÁNDOKLAT a Városmajorból Máriaremetére 2022. szeptember 17., szombat • • • •
Gyülekező: 7 órától a Városmajorban Indulás: 8 órakor A zarándoklatot Mohos Gábor püspök és Forgács Alajos kanonok, plébános vezeti Szentmise: 12 órakor Máriaremetén, bemutatja Erdő Péter bí‐ boros, prímás, esztergom-budapesti érsek
Kérjük, hogy URH vételére alkalmas rádiót hozzon magával. Anyagi támogatását köszönettel vesszük. Számlaszám: OTP 11712004-20342915, közlemény: „Mindszenty zarándoklat” varosmajoriplebania.hu | mindszentyalapitvany.hu
„Isten FIATAL. Övé a JÖVŐ.” Mindszenty József
