Vértanúink - Hitvallóink 2021. május by Mindszenty Alapítvány

XXVII/1. szám

2021. május

t a r t a l o m b ó l

ELŐTÉRBEN Kovács Gergely: Lelki találkozóhely 4 „Magyarország szabadságát neki is köszönhetjük, mert tartotta bennünk a hitet és a reményt.” „Esztergomi sírja legyen a magyarság lelki találkozóhelye, azoknak a vallási és nemzeti értékeknek az őrzője, amelyekért annyit fáradozott egész életében.” Örömhír 8 „Erdő Péter bíboros és Michael August Blume apostoli nuncius a Párbeszéd Háza dísztermében megrendezett #Mindszenty – Életkapuk című kiállítás terében osztották meg a tévénézőkkel gondolataikat a hitvalló bíborosról.”

KITEKINTÉS Gyürki László–Császár István: Hetven éve az örök hazában 17 „Januárban Boldog Batthyány László mennyei születésnapjának kilencvenedik évfordulóját ünnepeltük. Lelki társa és elindítója az életszentség útján felesége, Coreth Mária Terézia volt. Már hetven éve ő is ott van férje mellett a mennyei dicsőségben.” Török Orsolya: A Missziós kereszt új életre kel… 25 „A kereszt paradicsomi indákkal gazdagon díszített, így már a feltámadás dicsőségében tündöklik. Ezek a kereszt fájáról is túlburjánzó indák leképezik, ahogy a megváltás műve átjárja az egész világot.”

MEGOSZTÁSAINK Endrédy Gábor: Nem irigylem Szent Józsefet, vagy mégis? 27 „Szóval szentté válni kemény meló. De Szent Józsefnek sikerült. Talán pont ezért is kapta a Munkás nevet. Mindenesetre a jelleme és élete filmvászonra kívánkozik. Kár, hogy nincs annyi pénzem, mint Mel Gibsonnak!” A címlapon a tiszteletreméltó bíboros máriacelli ravatalképe (a portré készült: 1974. május 21., Buffalo)

E l ő t é r b e n LELKI TALÁLKOZÓHELY Lehet-e üzenete a ma élők számára egy újratemetésnek? – Mindszenty bíboros esztergomi újratemetésének 30. évfordulójára készülve ezen gondolkodtam. Újra temetés – ízlelgetem ezeket a szavakat, de ebben a világjárványban, amikor egyre közelebbről látjuk sokak betegségét és halálát, nehezen tudok elvonatkoztatni a gyászos jelentésüktől… 1956-ban Rajk László újratemetése kavarta fel a magyar társadalmat és vezetett az októberi szabadságharchoz, Szent Istvánt és II. Lajos királyt háromszor, József Attilát négyszer temették el, és a kommunizmus bukását is újratemetések sora kísérte. A boldoggá és szentté avatás is részben egy újratemetés, melynek a kezdet kezdete óta fontos eleme a földi maradványok „oltárra emelése”, oltárba helyezése és a „gyémántnál értékesebb” ereklyék közösségi tisztelete. MindAz újratemetés 15. évfordulója © Mudrák Attila szenty bíboros végakarata egészen pontosan így szólt: „Ha Mária és Szent István országa felett lehull a moszkvai pánszláv hitetlenség csillaga, vigyék testemet az esztergomi bazilikai sírboltba.” (1973) „Ha számkivetésben halok meg, temessenek el ideiglenesen a máriazelli templomban.” (1975) Költői a megfogalmazás, és szó sincs benne a magyarországi szovjet csapatok kivonásáról, amire az újratemetés előtt egyik volt titkára, Mészáros Tibor tévesen emlékezett. A bíboros által létrehozott Mindszenty Alapítvány volt a végrendelet végrehajtásának felelőse, és az akkori kuratóriumunk 1990 októberében megállapította, hogy a szövegben említett feltétel, a „moszkvai pánszláv hitetlenség”, azaz a kommunizmus bukása megvalósult. 4

E l ő t é r b e n Sokan éreztük az ő újratemetésének kiemelkedő történelmi jelentőségét. Nagy Imre és mártírtársainak újratemetése igazságtétel és a rendszerváltás jelképes nyitánya volt, Mindszenty bíborosé mintha ennek a folyamatnak a lezárását jelentette volna. 1956 két kiemelkedő szabadsághősének emléke szépen összekapcsolódott ezáltal is. 1991. május 4-én Esztergomban Magyarország felszabadulása átélhető valósággá vált ebben a kegyeleti eseményben. Ezt a jóleső közösségi érzést erősítette a hazain túl a bíboros újratemetésének ilyen értelmezésű széles nemzetközi visszhangja is. Számomra felejthetetlen emlék marad az a nap. Hűvös, nyirkos volt az idő, reggel még szemerkélő eső kísérte zarándokutunkat. Barsi Balázs atya gondolatai és éneke vezette be a szertartást. Én életemben még ennyi püspököt és papot nem láttam együtt, pedig elég nagy templomból, a budapesti Szent István Bazilikából érkeztem egy kis csoporttal. Olyan érzésem volt, hogy ezen a napon mindennek jelentősége van. Soha nem felejtem Sinkovits Imre Szózat-szavalását, melyre mindnyájan felálltunk, mintha a Himnuszt énekeltük volna. Mindszenty bíborosra vonatkoztattam benne a kulcsszót: „Rendületlenül!” Élményt jelentettek Antall József miniszterelnök megfontolt, felelős, ma már történelmi értékű gondolatai, és Habsburg Ottó lelkes méltatása: „Magyarország szabadságát neki is köszönhetjük, mert tartotta bennünk a hitet és a reményt, hogy Isten igazságáé lesz az utolsó szó. Mindszenty József nagypéntekje elhozta nekünk a feltámadást.” És mélyen belém vésődött a kép, amikor a koporsót szállító autó végiggördült a több tízezres tömeg között vezető kis utakon, hogy legalább néhány másodpercre mindenki közelről láthassa. Ez szépen meg idézte számomra azt a lelkipásztort, aki egész életében minden magyarhoz közel akart lenni és maradni. „Esztergomi sírja legyen a világon szétszóródott magyarság lelki találkozóhelye, azoknak a vallási és nemzeti értékeknek az őrzője, amelyekért annyit fáradozott egész életében” – fogalmazott Paskai László bíboros. És ha ránézek arra a sok nemzeti és vatikáni színű szalagra, II. János Pál pápa a Mindszenty-sír előtt imádkozik fohászra, gyertyára, mely ma is © Mudrák Attila 5

E l ő t é r b e n

körbeveszi az életszentség hírével övezett és ma már Tiszteletreméltó bíboros sírját, az a jóleső érzésem támad, hogy ez a harminc évvel ezelőtti kérés meghallgatásra talált. Imádkozzunk – ebben a mostani nehéz helyzetben – Mindszenty bíboros égi közbenjárását kérve Egyházáért, hazájáért és a világért, hogy a Jóisten segítse ennek a járványidőszaknak az elmúlását, és a mindannyiunk által olyannyira várt békét és megújulást! https://www.mindszentyalapitvany.hu/szentte-avatas/virtualis-emlekhely Az élet megalázta – a halál felmagasztalta. A Szent Római Egyház és a Coelius-hegyi Szent István templom presbiter-bíborosa, Magyarország utolsó hercegprímása, esztergomi érsek, az üldöztetés idején a leghűségesebb pásztor: MINDSZENTY JÓZSEF 1892. március 29. – 1975. május 6. A háború viharában szilárdan helytállt, a zsarnoki hatalom megkínozta és börtönbe zárta. Hazájának száműzöttje lett. Az Anyaszentegyház engedelmes fia volt. Hőn szeretett hazájának becsületét mindhalálig erősítette. Máriacellben temették el, halála után 16 évvel hazahozták. Itt békében nyugszik. 6

E l ő t é r b e n Az esztergomi újratemetés előzményeit már jól ismerjük, de a máriacelli ideiglenes nyughely kiválasztásának történetét kevésbé. Mindszenty bíboros élete végéig reménykedett abban, hogy megéri a kommunizmus bukását. Ezért csak a bécsi Irgalmasok Kórházában, egy nappal a halála előtt módosította a végrendeletét. Hogy miért? Ez kiderül ebből az archívumunkban őrzött és nyomtatásban most először olvasható levélből: Máriacell, 1975. február 7. Őeminenciája, mélyen tisztelt Mindszenty József bíboros úrnak Pázmáneum Boltzmanngasse 14 Eminenciás uram! Mélyen tisztelt bíboros úr! Dr. Hermine Wernhardt asszony, egy hölgy, aki a Szűzanya iránti tiszteletből gyakran jön Máriacellbe, és akinek a kapcsolatain keresztül nekünk a kormány legmagasabb köreihez vannak összeköttetéseink, a tudtunk nélkül Eminenciádnak is írt egy kérést tartalmazó levelet kegyhelyünk ügyében. Eminenciád olyan jóságos volt, hogy 5000 schilling adományt juttatott nekünk a kupola felújítására. Szeretném ezért szívből jövő köszönetemet kifejezni. Tegnapelőtt, február 5-én, Eminenciád mélyen vallásos, okos és bátor édesanyja halálának évfordulóján az Emlékirataimnak azt a fejezetét olvasgattam, amelyet Eminenciád édesanyja iránti hálájának szentelt. Nagy tisztelettel gondoltam Eminenciád szentéletű édesanyjára. Végül engedje meg Eminenciád, hogy leírjak itt egy gondolatot, amely tavaly késő ősszel jutott először eszembe: „A máriacelli bazilikában nyugszik 1685. március 9. óta Szelepcsényi György esztergomi érsek, Magyarország hercegprímása. Elképzelhető lenne, hogy ideiglenesen Mindszenty bíboros is a máriacelli Magyarok Nagyasszonya-bazilikában nyugodjék, amíg lehetővé nem válik érseki székhelyére való átszállítása?” Kérem Eminenciád főpásztori áldását a szentévre és maradok a legmélyebb tisztelettel, Eminenciádnak híve az Úrban, Dr. P. Veremund Hochreiter OSB prior 7

E l ő t é r b e n ÖRÖMHÍR 2019. február 13-án egy rendkívüli örömhírt oszthattunk meg a Mindszenty bíborost tisztelők közösségével: a Szentatya ezen a napon jóváhagyta a Szenttéavatási Kongregáció határozatát, amely megállapította, hogy Mindszenty József bíboros hősies fokban gyakorolta a keresztény erényeket. Ezt az örömteli napot felidézve idén az EWTN Bonum Televízió alapítványunkkal és a Párbeszéd Házával közösen egy tematikus napot szentelt Mindszenty bíboros emlékének. A műsorban neves történészek, Balogh Margit, Fejérdy András mellett alkotóművészek, zarándokszervezők, lelkes tisztelők voltak a vendégek. Különösen megtisztelő volt számunkra, hogy Erdő Péter bíboros atya és Michael August Blume nuncius úr a Párbeszéd Háza dísztermében megrendezett #Mindszenty – Életkapuk című kiállítás terében osztották meg gondolataikat a hitvalló bíborosról: „Mindszenty József bíboros hősies fokon gyakorolta a keresztény erényeket, ez a megállapítás a személyes életszentség elismerésének feltétele. De félre ne értsük, a keresztény szent is ember. Nem az a szent, akinek egyáltalán nem volt hibája; a szent az, aki hősies fokon gyakorolta az erényeket. Mindszenty bíboros életében a hősies vonások bőséggel megtalálhatók az embertársai iránti szeretetében, a hitéhez való ragaszkodásában, az igazság iránti elkötelezett hűségében. Nagyon sokféle szempontból lehet tehát a példaképünk. Az ő esetében többféle imameghallgatásról tudunk. Voltak gyógyulások is, azonban egy ilyennek az elismerése a Szentszék részéről nagyon igényes és nehéz feladat. Eddig erre nem került sor, Mindszenty bíborost ezért nem avatták még boldoggá. De várjuk ezt, és bízunk abban, hogy ha minél többet imádkozunk és kérjük a közbenjárását, akkor az imádságok meghallgatásra találnak. Ne veszítsük el a kedvünket! Mi, emberek kérni szoktunk a Jóistentől, és amikor megkapjuk – talán nem pont úgy, ahogy elképzeltük –, azt nem is vesszük észre, vagy nem mondunk érte köszönetet. Járjunk tehát nyitott szemmel, merjünk kérni, és merjük észrevenni, ha az imádságunk meghallgatásra talál” – mondta Erdő Péter bíboros. 8

E l ő t é r b e n Michael August Blume apostoli nuncius először a személyes emlékeiről beszélt: „Az első személyes élményem arra az időre tehető, amikor a bíborost letartóztatták. Emlékszem, hogy a katolikus újságokban láttam egy fényképet, amelyen diákok szerepeltek Mindszenty bíboros mellett ugyanabban az iskolában, ahová én is jártam. Ez a kép a bíboros 1947-es amerikai látogatása során készült, ami akkor nagy hatással volt rám. Az Egyesült Államokban, az indianai South Bendben egy magyar plébániá hoz tartoztam, ahol egy olyan pap szolgált, aki szerepet játszott Mindszenty bíboros élettörténetében: John Sabo (Szabó). Ő aktívan tartotta a kapcsolatot Mindszenty bíborossal a követségi és az emigrációs évek alatt. A pappá szentelésemre a plébániámon került sor. A plébánosom beszélt a bíborossal, és megkérte, hogy írjon nekem egy levelet, amelyet a mise végén fel is olvasott. Végül 1974-ben, amikor arra vártam, hogy az első missziós szolgálati helyemre, az afrikai Ghánába indulhassak, Mindszenty bíboros épp hosszú körutat tett az Egyesült Államokban. Ennek egyik utolsó állomása az indianai South Bend és azon belül is az én plébániám volt. Egy közös képet is őrzök erről a találkozásról. Ezek az élmények alakítottak engem, és nagyon pozitív élmények voltak számomra. Mindszenty bíboros munkájának köszönhetően egy egész lelki közösség alakult ki, és azóta is hálásak vagyunk érte Istennek.” Az apostoli nuncius Mindszenty bíboros lelki örökségéről szólva elmondta: „A bíboros hívő családban nőtt fel, ezért példája a család értékéről tanúskodik. Arra emlékeztet, hogy mennyire fontos hatása van a családi életnek az emberre. Az egészséges, istenfélő, a hitet megélő család fontos nevelő szerepet tölt be, akár hősöket is nevel. Ezért a családja körében töltött évei olyan példát jelentenek számunkra, amin érdemes elgondolkodni. A házasság jelentette stabilitás és erénygyakorlás nagy embereket nevel. Közéjük tartozik Mindszenty bíboros is. A családi élet, az egyházi közösségek nagyon hatá sos eszközök, amelyeket Isten a kezünkbe ad, csak ezeket jól kell tudnunk használni, együttműködve az isteni kegyelemmel, amely jelen van az életünkben, a plébánián, a minket körülvevő emberekben, a hitünkben, amelyet vallunk. Ez az életvitel manap- Nuncius atya fiatal papként bíboros ság nem feltétlenül népszerű – bátorság kell hozzá, Mindszenty szentmiséjén 9

E l ő t é r b e n és ha igazi példát keresünk a bátorságra, Mindszenty bíborosban bizonyosan megtaláljuk. A bíboros életével, gondolkodásával, az életének egyedülálló eseményeivel a börtönben, majd a száműzetésben ma sokan tudnak azonosulni, különösen olyan társadalmakban, amelyek nem mindig barátságosak. Előtérbe kerül a hit kérdése, melyet nem mi találunk ki saját magunknak, hanem ajándékba kapjuk. A közeli Eucharisztikus Kongresszus is emlékeztet minket arra, hogy az Oltáriszentséget sem mi találjuk ki, hanem Krisztus adja nekünk, aki szüntelenül arra hív minket, hogy lépjünk ki önmagunkból, tárjuk ki a szívünket Isten és rajta keresztül minden testvérünk felé.” Szeretnénk hírt adni egy új Mindszenty-tisztelő közösség alakulásáról is, egy olyan országban, Nigériában, amely nuncius atya szavait idézve „nem mindig barátságos”. Az ország déli részében, Onitsha városában teljesít orvosmissziós szolgálatot már több éve dr. Fodor Réka, vagy ahogyan sokan ismerik, Afréka. Ezen a vidéken túlnyomórészt katolikusok élnek. Afréka a koronavírus-járvány tavalyi kirobbanásakor az utolsó repülőgéppel érkezett meg Nigériába és a lezárások következtében fél évig ott is maradt. Alapítványán keresztül is sok segítséget tudott nyújtani az ott élő testvéreinknek. Az onitshaiak kilátástalan szegénységben élnek, mélységes hitük mégis boldoggá teszi őket. A „karanténidőszak” alatt legnagyobb fájdalmuk az volt, hogy a templomok is bezártak: „annyira hiányzott nekik, hogy néha azt hittem, a templombezárásba fognak belehalni”. A budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus vendégeként Valerian Okeke onithsai érsek előadásából többet is megtudhatunk az ott élőkről. A nigériai testvérekhez fűződő kapcsolatot pedig tovább mélyíti, hogy Erdő Péter bíboros Afrékán keresztül eljuttatta hozzájuk több példányban Mindszenty bíboros életrajzát és a hivatalos szenttéavatási imádságot. Megismerve a bíboros életútját, az onitshaiak azonosulni tudtak vele, szívesen imádkoznak közbenjárásáért és mielőbbi boldoggá avatásáért. Talán az ő körükben születik meg az a csoda, amelyet mindannyian annyira várunk…

E l ő t é r b e n ÉLETKAPUK #Mindszenty Életkapuk – interaktív kiállítás (nem csak) fiataloknak címmel a magyar szentek és boldogok emléknapján Erdő Péter bíboros nyitotta volna meg a tárlatot a Párbeszéd Háza dísztermében. Erre a járvány miatt sajnos nem kerülhetett sor, de maga a kiállítás felépült, és különböző virtuális, online módokon az érdeklődők előtt megnyitotta kapuit. Helyzetek és döntések, lehetőségek és választások, utak és kereszteződések, valóságos és jelképes kapuk tárultak fel Mindszenty bíboros és a mi életünkben. Készítettünk egy huszonhat perces virtuális tárlatvezetést és egy online vetélkedőt, melynek sikeres kitöltésével #Mindszenty könyvet nyerhettek a résztvevők. A kiállítást 3D-ben is megtekinthetővé tettük, ennek látogatói interaktív módon válhattak a kiállítás élményének részeseivé. A kiállítás március 19-i lebontása sem a befejezéséről szólt. Most ÉletKapu-ÉletAjtó felhívásunkkal egy kép, egy rajz, egy vers, egy tárgy, egy idézet, egy történet, valamilyen – akár múltbeli, akár a jelenhez kapcsolódó – személyes élmény megosztására hívjuk a játékba bekapcsolódni vágyókat, amelyben megjelennek az életüket meghatározó utak, élethelyzetek, döntések és indíttatások. Szeretnénk, ha ez lenne a mi járványidőszakon túlmutató testvéri együttlétünk több mint online, lelki-kegyelmi megvalósulása! Párbeszédházi kiállításunkat személyesen tekintette meg Erdő Péter bíboros. Csókay András és a bangladesi sziámi ikreket műtő magyar orvoscsoport látogatását egy vendégkönyvi bejegyzés is megörökítette. 2020 decemberében Sajgó Szabolcs atyával az M5 kulturális híradójának stábját fogadtuk, majd Kovács Gergely alapítványi képviselőnk a Kossuth Rádió Gondolat-jel című műsorában Csűrös Csillával beszélgetett a tárlatról. Karácsony előtt Ugron Imre, a Szuverén Máltai Lovagrend magyarországi nagykövete, az Ars Sarcra Alapítvány és a Párbeszéd Háza munkatársai, valamit a kiállítást rendező csapat és családtagjaik lehettek a vendégeink. Az Ars Sacra Alapítvány munkatársainak látogatásából fakadt közös programunk: az Ólomkapu című film vetítése és a kapcsolódó kerekasztal beszélgetés Mindszenty bíborosról, melyet több mint 11

E l ő t é r b e n 5000-en láthattak (ld. külön írásunkat). Az újév első napján Vízi Elemér jezsuita tartományfőnök mutatott be szentmisét a Jézus Szíve Társaság tagjainak a kiállítás terében, ami lélekemelő élmény volt minden résztvevő számára. Számos sajtómegjelenésünk közül külön köszönjük a Magyar Kurír munkatársainak gondos és élményszerű beszámolóit, valamint Vitéz Anita alapítványi képviselőnkkel készített interjúját. A Katolikus Rádióban az Őrtüzek és a Katolikus Krónika szintén értékes beszámolót készített a kiállításról. Ezek és a Magyar Krónika című televíziós adás megosztásai visszakereshetőek alapítványunk Facebook-oldalán. Február 19-én „Helyét keresi bennünk – Szent társalgás, avagy társalgás a szentről” címmel izgalmas kerekasztal-beszélgetést vezetett Sajgó Szabolcs jezsuita atya Kránitz Mihály teológus professzorral, Martos Levente Balázzsal, a Központi Papnevelő Intézet rektorával és Kovács Gergely viceposztulátorral. A Mindszenty Alapítvány és a Párbeszéd Háza által rendezett online programok közül kiemelkedett az EWTN Bonum Televízió közreműködésével megvalósult február 13-i tematikus nap és emlékműsor, melyben közreműködött a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola vegyeskara. Egyórás koncertjük a kiállítás egyik legnagyobb élménye volt, melyet a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében osztottunk meg a virtuális látogatókkal. Február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján szűk körű megemlékezést tartottunk az ártatlanul elítélt bíboros leghosszabb raboskodásának helyszínén, a volt Conti utcai börtön előtti Mindszenty József téren. A megemlékezésen jelen volt Erdő Péter bíboros, Cserháti Ferenc püspök és az egykori börtönépületben jelenleg működő rendőrségi intézmények vezetői. Ezt követően Sajgó Szabolcs mutatott be szentmisét Mindszenty bíboros életkapui között a templomszerű kiállításban. Az utolsó napokban a Budapesti Rendőr-főkapitányság munkatársait, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola, valamint a Szent Imre Gimnázium diákcsoportjait is vendégül láthattuk. Az utolsó „tárlatvezetés” valójában egy háromórás együttlét és együttgondolkodás volt. A Párbeszéd Háza munkatársaival együtt a zárt ajtók ellenére mégis szélesre tárhattuk a kiállítás Kapuit! Török Janka A kiállítás online formában továbbra is megtekinthető ITT: http://mindszentyalapitvany.hu/alapitvany/kiallitasok/mindszenty-eletkapuk Az ÉletKapu-ÉletAjtó játékunkba bárki bekapcsolódhat ITT: https://eletkapuk.mindszentyalapitvany.hu/

K i a d v á n y a i n k #KÁROLYKIRÁLY

Az 1921-es „királyjárások” 100. évfordulóján Boldog IV. Károly királynak a Magyarországi Mindszenty Alapítvány gondozásában blogkönyve jelent meg. Az igényes nyomdai kivitelű „album” több rétegű szöveget tartalmaz, amely 2021-ben a világháló fluid tartalmait rendezi egymás mellé. Így az olvasó a kötetet lapozgatva audiovizuális, képi, szöveges anyagokból válogathat. A kiadvány vallási és történelmi, ismeretterjesztő és tudományos anyagokat sorakoztat fel magyar, német, angol, olasz és portugál nyelven történelmi magazinok, tudományos repozitóriumok, digitalizált antik kiadványok, osztrák, német és magyar közgyűjtemények, közszolgálati műsorok és helyi tévécsatornák, rádió podcastek archív felvételeit használva. A közelmúltbeli média- és közösségi médiahírek mellett archív hangdokumentumokon IV. Károly hangját is hallhatjuk, némafilmen pedig esküvőjét vagy koronázását is láthatjuk. Az olvasó a Kovács Gergely posztulátor által írt szöveg és a többek által szerkesztett igényes képanyag mellett interaktív módon, a kötetben elhelyezett QR-kódok segítségével maga állíthatja össze a kötetből kibontakozó saját olvasatát, Boldog IV. Károly életének különböző nézőpontú elmélyültebb ismeretanyagát. A QR-kódok mögött lévő fluid tartalom elsősorban a mának szól, a mai ifjúság számára nyújt lehetséges tájékozódási utakat, de azoknak sem fog csalódást okozni, akik csak a hagyományos, nyomtatott tartalom szintjéig merülnek el utolsó megkoronázott királyunk élettörténetében. IV. Károly alakja egyszerre köti össze a modernitás előtti világot mindazzal, ami a modernitás címkéjével korunk alapja lett. Üzenete ugyanakkor mai: Zita királynéval megélt szerelmi házassága és rövid életútja során felmutatott példái a családjukért, a közösségükért, az országukért és népeikért, azaz a rájuk bízottakért felelősséget vállalók számára szolgálhatnak jelenünkben mintaként. Hite és Istenbe vetett bizalma ugyanúgy példa lehet. Károly és Zita hittek abban, amiben a XVIII. század derekáig nemzedékek sora: az ember kicsiny világa benne foglaltatik a gondviselő, örökkévaló Isten nagy, teremtett világában; a jó és a rossz egyaránt ebből a világrendből származik, s ugyanúgy kell fogadni mindkettőt. Ez a felfogás egész életútjuk során jellemezte őket. Egy alkotmányos monarchia modern államformájába születtek, de olyan párként tekintettek magukra, akik Isten akaratából uralkodnak. Cselekedeteiket sok tekintetben ez a kettősség határozta meg. Nehéz helyzetben van az, aki történetileg vagy tudományosan szeretné értékelni egy boldog életútját, vagy egy szent életkérdéseit. A tudásnak más for13

K i a d v á n y a i n k máiról van ugyanis szó. Az uralkodópár történetéből szépen kirajzolódik, hogy hogyan ötvöződik a modernitás előtti világkép és vallásosság a modernitással, követhető válaszokat adva korunk kihívásaira is. IV. Károly feleségével közösen képzelte el az uralkodását, az üdvösségre vezető út során szintén egymásra akartak támaszkodni. Mindez sokszor távol esett koruk társadalmának gondolkodásmódjától: a stratégiaként, kötelességekként és egymás feletti jogokként felfogott házasság intézményétől. Sőt, kapcsolatfelfogásuk gyengeségként jelent meg sok kortárs szemében. Az első világháború során fellépett válsághelyzetek viszont azon családfőket igazolták – igaz kevesen voltak –, akik egyenlő félként, társként támaszkodtak hitveseikre, s döntéseikbe is bevonták őket. Károly és Zita világlátása ma már nem áll távol attól, amit kölcsönös megbecsülésen, tiszteleten, szereteten és istenhiten alapuló házasságnak tekintünk. A fiatal uralkodópár szociális érzékenységére, társadalmi problémák terén tanúsított empatikus gondolkodására a blogkönyvben számos példát találunk. Keresztény alapokon álló együttérzésük a rászorultak iránt túlmutatott koruk társadalmi korlátain. Károly háborús magatartásából és visszatérési kísérleteiből is kirajzolódott, hogy mi határozta meg világképét: az a hit, hogy megkoronázott királyként Isten előtt áll és neki kell számot adnia. Ebből táplálkozó felelősségtudatáról életének több epizódja is tanúskodik a blogkönyvben. Arra biztatom tehát az olvasókat, hogy ismerkedjenek meg Boldog Károly király „arcéleivel”, a különböző nézőpontokat integráló fejezetek írott szövegei és a saját Károly-kép megrajzolását segítő gazdag interaktív tartalom segítségével. Glässer Norbert adjunktus SZTE BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék

Kovács Gergely: #Károlykirály. Interaktív blogkönyv fiataloknak Képszerkesztés: Lengyel Beatrix, Glässer Norbert és a szerző Magyarországi Mindszenty Alapítvány 145x220 mm, keménytáblás, 176 oldal Megvásárolható vagy megrendelhető alapítványi irodánkban, ára: 5990 Ft. 14

K i a d v á n y a i n k IGEHIRDETÉSEM 1971–1975

A bécsi Pázmáneumba érkezés 50. évfordulóján Alapítványunk tavaly adta ki Mindszenty bíboros amerikai követségi szentbeszédeinek első kötetét, amely az 1957–1961 között elhangzott prédikációkat tartalmazza Igehirdetésem címmel. A sorozat következő darabjaként most az 1971–1975 között keletkezett bécsi beszédeket tesszük közzé, köztük azokat is, amelyek korábban csak folyóiratokban jelentek meg. A két kötet között nemcsak időbeli és földrajzi távolság van, hanem a bíboros életkörülményeinek változása is nyomon követhető. A követségi „vendég” a bécsi Pázmáneumba „mint otthonába” érkezett meg 1971. október 23-án egy rövid római tartózkodást követően. Ettől kezdve a Boltzmanngasse 14. szám alatti egykori papnevelde rektori lakosztályában élt és a harmadik emeleti kápolnában mutatta be vasárnap reggelenként szentmiséit. Hallgatóságát leginkább háza népe: titkárai, a háztartást vezető és irodai munkákat ellátó magyar szerzetesnővérek, a konyhai személyzet, Gianone Egon, a Pázmáneum rektora, valamint az egyre gyakoribb vendégek alkották. Kicsiny közösség volt ez, de bensőséges, szeretetteljes légkört teremtettek a bíboros körül, aki valóban otthon érezhette magát a körükben. Külön öröm volt számára, hogy magyarul szólhatott hozzájuk. Tizenöt amerikai követségi év után szívből beszélhetett arról, hogy milyen nagy dolog anyanyelvünkön hallgatni az evangéliumot és a szentbeszédet. A hívekkel immár közös nyelv és közös tudás könyvlapokon is átsugárzó örömével beszélt kedves szentjeiről, a magyar történelem törökverő hőseiről és számára már a gyermekkorától ismerős nagy alakjairól. Jellemzően az ő példáikat használta fel eszközként az evangéliumi igazságok közvetítésére, mintsem hosszas teológiai eszmefuttatásokat. Általuk akart bátorítást és biztatást adni idegenbe szakadt magyar hallgatóinak, akikkel sorsközösséget vállalt. De valójában az ő hiteles személye volt az élő biztatás és bátorítás. Ma is megrendítő a szavait olvasni: „Szent Erzsébet négyéves korában már emigráns volt, ahogy mi is mind emigránsok vagyunk.” A beszédek tartalmi gazdagságát – a gyakran idézett magyar versek, népdalok, nóták mellett – növeli, hogy tükröződik benne, hogyan telt meg az élete újra személyes kapcsolatokkal, emberi találkozásokkal a közel tizenöt évnyi elszigeteltség után. Az alapítvány levéltárában több ezer hozzá érkezett levelet őrzünk e rövid bécsi időszakból. Ezekre sokszor csak néhány soros választ küldött, esetenként egy „Áldásommal, Mindszenty József” szövegű levelezőlapot. Prédikációi azonban bizonyítják, hogy elolvasta a neki írt sorokat, megrendült az elé tárult szenvedéseken, foglalkoztatták „az ő magyarjainak” gondjai, akik 15

K i a d v á n y a i n k „foggal és körömmel viaskodtak” az emigrációban. A szerkesztési folyamat egyik legérdekesebb momentuma volt ezeknek a személyeknek a beazonosítása, ami a legtöbbször sikerrel járt. Különösen megható élmény volt számunkra, amikor ez az említett személyek hozzátartozóinak a segítségével történt. A vasár- és ünnepnapi prédikációk mellett alkalmi beszédekkel is találkozhatunk a gyűjteményben egy-egy esküvő, elsőáldozás, bérmálás, gyászmise apropóján. Papszentelésre is sor került az amerikai Orange-ban letelepült csornai premontreieknek köszönhetően, akik egy Innsbruckban tanuló fiatal rendtársuk szentelésére kérték fel Mindszenty bíborost. Ezek az ünnepi szentmisék újabb és újabb alkalmakat jelentettek a magyarokkal, főleg a fiatalokkal való találkozásra, és ez különösen sokat jelentett a főcelebráns számára. Megkülönböztetett atyai gyengédséggel, közvetlenül szólt a gyermekekhez, 1973. április 1-jén „elsőáldozó Kisgalamb”-nak nevezte az Oltáriszentséghez járuló kislányt. A szép nyelvezet, az igényes megfogalmazás, a Vas megyei tájszavak használata külön értéke prédikációinak. Mindszenty bíboros nyelvezetében is a „leghűségesebb” volt: a homíliák hangfelvételein megható a szülőföld jellegzetes tájszólása, amelyet 80. életévén túl is megőrzött. Figyelmes olvasóként észrevehetjük azt is, hogy olykor a gondolat gyorsabb volt, mint a szó, és egy-egy mondat befejezetlen vagy nehezen értelmezhető egyes szövegekben. Ezek annak jelei, hogy Mindszenty bíboros sem volt mentes az öregedés következményeitől, de így még fénylőbb az a rendkívüli erőfeszítés – a rengeteg utazás, az állandó levelezés, kapcsolattartás –, amelyeket élete utolsó éveiben a világban szétszóródott magyarok összetartása érdekében tett. A kötet függelékében helyet kapott néhány körlevél, melyeket a bíboros kisebb-nagyobb magyar közösségek számára írt. Ezek a Jó Pásztor szavai azokhoz, akiket nem tudott más módon elérni, biztatnak és bátorítanak bennünket ma is: „Ne csüggedjünk! Folytassuk utunkat, bízzunk!” Nagy Brigitta Igehirdetésem. Mindszenty József bíboros szentbeszédei a bécsi Pázmáneumban 1971–1975. Szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta: Soós Viktor Attila Sorozat- és képszerkesztő: Kovács Gergely A szerkesztők munkatársa: Nagy Brigitta Magyarországi Mindszenty Alapítvány 165x234 mm, puhafedeles, 532 old. Ára: 4500 Ft 16

K i t e k i n t é s HETVEN ÉVE AZ ÖRÖK HAZÁBAN

Boldog Batthyány László szentéletű hitvese

Amikor megemlékezünk Batthyány-Strattmann Lászlóról, meg kell emlékeznünk ugyancsak szentéletű hitveséről, Coreth Mária Teréziáról is. Batthyány László életútja akkor vált egyenessé, amikor szentségi házasságot kötött Coreth Mária Teréziával. Batthyány László boldoggá avatásakor, 2003. március 23-án, sokan meg is fogalmazták, hogy férje képe mellé kívánkozott volna a példás hitvestárs, családanya, közösségért dolgozó, hívő asszonyé is. Coreth Mária Terézia apai ágon tiroli, anyai ágon orosz–francia felmenőktől származott. Mária Terézia, vagy ahogy a családban becézték Misl (Mizl) húszéves koráig a Szent Szív nővérek bécsi internátusában nevelkedett. Onnan kikerülve, 1894-től Blanka főhercegnő udvarhölgye lett Zágrábban. Megismerkedett és összebarátkozott Batthyány László leánytestvéreivel, akik meghívták Magyarországra, mert szerették volna összehozni a bátyjukkal. Az első találkozás 1898 nyarán volt, majd szeptemberben újra találkozott egymással Mizl és László. A 28 éves orvostanhallgató és a négy évvel fiatalabb Mária egymásba szerettek. November 10-én a bécsi Fogadalmi templomban volt az esküvőjük, amelyre mindketten őszinte életgyónással készültek. Házasságukat úgy fogták fel, ahogy 17

K i t e k i n t é s Isten rendelte: szentségnek, amely fokozottan kötelezi őket Isten és egymás iránti kölcsönös felelősségvállalásra. Érezték azt is, hogy ehhez a feladathoz Istentől bőséges kegyelmet kapnak és nem vallhatnak kudarcot. Az esküvőjükről szóló leírások alapján nagyon szép pár voltak, akik nemcsak külsejükben illettek össze, hanem a belső tulajdonságaik is szépen kiegészítették egymást. Érzékelhető volt közöttük az összhang. Köpcsényi otthonukban születtek gyermekeik és itt éltek 1920-ig, amikor Trianon után Köpcsény Ausztriához került. Ekkor Körmendre költöztek. Eszményi házasságukról tanúskodnak naplójegyzeteik. László írja: „Immár kilenc éves házasságunk óta szívben-lélekben egyetlen személy vagyunk, és minél inkább telnek az évek, annál bensőségesebbé és kedvesebbé válik a kötelék, amely kettőnket életre szólóan egyesit. Napról napra jobban szeretjük egymást.” „Este együtt mentünk gyónni. Nem tudom Istennek eléggé megköszönni, hogy oly végtelen irgalmas hozzám, sok bűnöm és hibám ellenére, mindig újra megbocsát. Az ember egyedüli és igazi boldogsága ez: szívében lakó Teremtőjével együtt élni.” Batthyány László 1900. június 9-én kapta meg orvosi diplomáját, és 1902-ben már állt magánkórháza a köpcsényi templom mellett. Ez a kórház Mizl második otthona lett. Nagyon sok időt töltött a betegek körében. Isten 14 gyermekkel áldotta meg házasságukat, három kozűlük kiskorában meghalt. Nem lehetett könnyű az édesanyának otthon és az utazások során helytállni, férjének rendszeresen segíteni az orvosi rendelőben. Sohasem panaszkodott, nem kényeskedett, mert valóban hivatásnak fogta fel az anyaságot is. Igazi nagysága és találékonysága azonban az első világháború alatt mutatkozott meg. Köpcsényi kórházukat kibővítették és átrendezték hadikórházzá. Mizl és a gyerekek otthon lepedőből tépést készítettek, érmelegítőket kötöttek a katonáknak, az asszony gyakran elkísérte férjét a körorvosi útjaira is. Ilyenkor gyógyszerek mellett élelmet vittek magukkal a szegény betegeknek. A fiatal hercegné a faluban óvodát létesített, ahová összegyűjtötte a gyermekeket, és maga foglalkozott velük, hogy a bevonult férfiak helyett dolgozó asszonyokon segítsen. A körmendi Bartók lakótelepi óvoda erre emlékezve vette fel Coreth Mária Terézia nevét. A család élete gazdag, színes, tartalmas volt. Az édesanya és édesapa tudatosan törekedett arra, hogy egy kis Paradicsomkertet teremtsen gyermekei számára. Férj és feleség mindent megbeszéltek egymással. Kölcsönös szeretetük az évek múltával nemhogy csökkent, inkább növekedett, és ezt a gyermekeik is érezték. József fiuk így emlékezett rájuk: „Merem állítani, hogy életemben még soha nem láttam boldogabb házaspárt. Elsősorban anyámra utalnék, aki 18

K i t e k i n t é s a bécsi Sacré Coeur-ben szerzett vallásosságát átvitte apánkra, belőle rendkívüli embert formált, bekapcsolódott orvosi pályafutásába, műtéteinél as�szisztált, és 14 gyermekkel ajándékozta meg. Házasságuk kifejezhetetlenül boldog volt, végtelenül békés, példaképe a házasságnak. Azt hiszem, hogy apánk életszentségre való törekvése házasságkötésükkor kezdődött. Hogy ebben a törekvésben utolsó leheletéig kitartott, azt biztosan állíthatom.” A család számára súlyos megpróbáltatást jelentett a monarchia összeomlása, amikor először Bécsbe, aztán 1919 májusában Svájcba kellett menekülniük. Átmenetileg teljes létbizonytalanságba kerültek. A magyarországi nyugalmasabb családi élet sem tarthatott sokáig, a családfő tizennégy hónapig tartó betegsége, majd 1931. január 22-én bekövetkezett halála miatt. Ez a nap lett később Boldog Batthyány-Strattmann László liturgikus emléknapja. A meg özvegyült édesanya az égi születésnapot így jelentette be: „Gyerekek, édesapa a jó Istennél van.” Blanka ezt írta naplójába: „Papi helyett most Mamika mondja a hálaadást, mindig nagyon megható, mert mindig valami tulajdonságát veszi elő, hogy azt utánozzuk.” Mizl továbbra is Körmenden lakott. Gyermekei sorra megházasodtak, elkerültek a szülői házból. Nemsokára kitört a második világháború. Blanka levelében olvassuk: „A háború alatt édesanyám Budapesten élt egy pár évig. 1941-ben érte az első gutaütés, melyből sohasem gyógyult meg, hanem fokozatosan kisebb-nagyobb ütések folyamán tehetetlen és beszédképtelen, végül teljesen béna lett.” Budapest ostromát Ancsi lányával és családjával az óvóhelyen élte át. 1945 nyarán a Vöröskereszt szállította őket Bécsbe. Itt testvére, a bencés nővér Magdaléna gondozta őt haláláig, amely 1951. március 14-én következett be. Coreth Mária Teréziát 1951. március 17-én helyezték nyugalomra a németújvári családi sírboltba férje, Ödön fia és a kiskorukban elhunyt gyermekeik mellé. Németújváron járva keressük fel a családi sírboltban a hűséges hitves nyughelyét. Tartalmas, szép életet élt, megérdemli, hogy őrizzük emlékét, és kövessük hitvalló életpéldáját. Dr. Gyürki László pápai prelátus 19

K i t e k i n t é s

Januárban Boldog Batthyány-Strattmann László mennyei születésnapjának kilencvenedik évfordulóját ünnepeltük. Lelki társa és elindítója az életszentség útján felesége, Coreth Mária Terézia volt. Bár az Egyház még nem avatta boldoggá, de hisszük, hogy már hetven éve ő is ott van férje mellett a mennyei dicsőségben elsőszülött fiukkal, Ödönnel együtt, aki huszonegy évesen százegy éve fejezte be földi életét. A budapesti eucharisztikus világkongresszusra készülve néhány epizódot szeretnék felidézni a Batthyány család eucharisztikus lelkiségéből. Boldog László életét az Isten iránti szeretet határozta meg. Teremtményi alázattal borult le Isten előtt. Legkedvesebb imája a Miatyánk volt, betegeitől is ezt kérte fizetségként. A „Jöjjön el a te országod” kérést hite összefoglalásának tekintette. Szerette a liturgiát, szívesen ministrált, végezte a sekrestyési teendőket és nagy áhítattal harmóniumozott a szentmiséken. A család minden nap közösen vett részt a misén és mindig szentáldozáshoz is járultak. Az édesapa gyermekei számára a mise utáni hálaadásban napi kis erénygyakorlatokat írt elő. Lelki naplójában így írt: „Istennek legyen hála! A mai Mária-ünnepen megint mehettem szentmisére és megáldozhattam. Hiszen nem is igazi az a nap, amikor ezt nem tehetjük. A szentáldozás a legszebb az egész napban. Istenem, csak bocsásd meg mindannyiunk gyönge előkészületét és hálaadását!” Boldog László gyermeki egyszerűséggel tudott az Istenre tekinteni. Egyik betegápoló nővérnek őszintén megvallotta: „Nekem nem kell imakönyv, úgy beszélek a jó Istennel, mint magukkal!” Imádságos életére vall az is, hogy mielőtt a kórházba ment rövid időre betért a kápolnába. Szerette a fohászimákat, műtétek előtt is gyakran fohászkodott. Leg kisebb fia, Károly így vall apja imádságos életéről: „Láttuk apánkat forró imába merülve a kápolnában nap, mint nap a munkája előtt és után, biztos erőt kérve és hálát adva. Sokszor ez a plusz imádság csak percnyi ideig tartott. Távol volt az imadaráló géptől, minden szava egyéni beszélgetés volt Istennel.” Akik a közelében voltak csak azt látták, hogy sokat imádkozott. Sugárzott belőle az Istennel való élő közösség. Közvetlen munkatársa szerint „szinte lélegzete volt a jó Isten”. És ehhez a lélegzethez az oxigént az eucharisztikus Jézus szolgáltatta. Köpcsényben is Körmenden is pápai engedéllyel a kápolnában állandóan jelen volt az Oltáriszentség. Naponta többször betért rövid szentséglátogatásra. Jézussal beszélte meg minden ügyét, könyörgött családjáért, betegeiért. Az akkori körmendi plé20

K i t e k i n t é s

bános, Gyöngyös Ferenc mondta róla közvetlen a halála után: „Senkivel az életben nem találkoztam, aki az Oltáriszentséget annyi hittel tudta nézni, és éppen ezért az Oltáriszentségben annyit tudott látni, illetőleg az eucharisztikus Jézustól annyit tudott kérni és kapni, mint ő. Aki látta Batthyány Lászlót szentáldozáshoz járulni, megtapasztalta, hogy valóban Jézushoz megy, őt látja, hallja és boldogan imádja.” A példás családapa életének legnagyobb megpróbáltatása volt, elsőszülött fia, Ödön elvesztése. Későn felismert vakbélgyulladás következtében 21 évesen meghalt. A szintén igazán mély hitű gyermek utolsó napjaiban kijelentette: „Ha most fölmegyek az égbe, megkérem az Úristent, hogy apa még legalább tíz évig maradjon nálatok.” Az apa valóban tíz évvel élte túl fiát. Ödön a halálos ágyán apjától megkérdezte, hogy a szentek közül kit köszöntsön az ő nevében először a mennyek országában. Az apa azt kérte, hogy Szent Paszkált, mert mélyen tisztelte az Eucharisztia e nagy szentjét. Ödön megígérte, hogy teljesíti kérését és azt is, hogy erről valamiképpen tudatni fogja édesapját. Néhány héttel a halála után a herceg levelet kapott a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szervezőbizottságának titkárától, aki azt kérte tőle, hogy vállalja el a bizottságban Közép-Európa katolikusainak képviseletét. A Kongresszus védőszentje pedig nem más, mint Szent Paszkál. László a levelet azonnal megmutatta feleségének: „Olvasd csak el, ez Ödön üzenete volt!” Az édesapa, amikor lezárta halott fia szemeit, nem kérte számon az Istent, hogy miért vette el tőle a gyermekét, nem emelte öklét az ég felé, hanem a családot a kápolnába terelte, hogy együtt megköszönjék Istennek, hogy Ödön 21 éven át a család tagja lehetett, elénekelték a Te Deumot is. Ehhez nagyon mély hitre és az örök élet sziklaszilárd reményére volt szükség. Naplójában ezt írta Ödön fiáról: „Fönn az égben megemlékezik rólunk és mi is mindig megemlékezünk róla itt a földön, amíg majd egyesülve nem dicsérjük örökké az Istent.” Tudta, hogy Ödön fia a földi életből az örök életbe ment. Boldog Batthyány László és felesége, Coreth Mária Jézus-központú élete bátorítás lehet mindannyiunk számára. Msgr. Császár István

K i t e k i n t é s ESTERHÁZY LUJZA ÉS JÁNOS ÉLETFELAJÁNLÁSA Esterházy Lujza Szívek az ár ellen címmel megjelent emlékiratában olvashatjuk az alábbi részletet: „Húsvét hétfőjén este, egy rendőr jelent meg a klinikán és idézést kézbesített részemre másnap reggel 9 órára a csehszlovák politikai rendőrségre (1946)”, ahol kezébe nyomták a deportálási végzést: „Ön kétséget kizáróan magyar, ennek következtében jelenléte Pozsony városában nemkívánatos!” Ezután géppisztolyos partizánok más magyar letartóztatottak csoportjaival együtt, Pozsony utcáin keresztül a patrongyári gyűjtőtáborba kísérték. A gyár területét a II. világháború alatt a nácik koncentrációs tábornak használták. 1945 után az ide begyűjtött több ezer német és magyar zsúfolásig megtöltötte a gyár helységeit. Az embereknek a piszkos betonpadlón kellett feküdniük, sűrűn egymás mellett. Lujzát innen a pozsonyligetfalui táborba internálták több más magyarral együtt. Az új kitelepítési parancson már ez állt: „Nevezettek eltávolításának és internálásának elrendelése azért volt szükséges, mert veszélyes fasiszták.” Esterházy Lujzát az internálásából egy cseh orvos, Sumbal professzor mentette ki azzal az ürüggyel, hogy súlyos szívbaja miatt kezelésre szorul, ezért a klinikájára vitte. Több hónap után a politikai rendőrség felfedezte tartózkodási helyét. Beidézték és azonnali hatállyal kiutasították Magyarországra. Ekkor írta életfelajánlási imáját. Irathagyatékában 1945-ös keltezésű egy másik imádság, amely az otthon elvesztésének és az üldöztetés fájdalmának elfogadásáról és felajánlásáról szól. Az Esterházy családot ért veszteségek és szenvedések ellenére Lujza és János élete nem a bosszú, a gyűlölet vagy a bezárkózás irányába fordult, hanem az elszenvedett gyötrelmeket Isten kegyelmébe ajánlották, hogy ezzel a nagyobb jóval szolgálják embertársaik javát: „Ne engedd, hogy legyőzzön a rossz, inkább te győzd le a rosszat jóval” (Róm 12.21). Bár a felajánló ima Esterházy Lujza tollából származik, tükrözi szeretett fivére, János lelkületét is. Ő a lelki élet terén példaképként tekintett Lujza nővére buzgóságára, ezt egy börtönkórházi levelében 1949-ben így 22

K i t e k i n t é s fogalmazta meg: „Téged mindig az újlaki templomban láttalak, az oltár előtt térdelve, amint szentáldozás előtt és után keresztet vetsz. Már nagyon régen figyeltelek téged és megállapítottam magamban, hogy soha nem láttam valakit oly boldog és örömtől sugárzó arccal áldozni és oly szépen keresztet vetni. Ez nagyon hatott rám és hozzájárult sokban ahhoz, hogy kezdtem gyakrabban szentáldozáshoz járulni.” A jó példa hatásos volt, ezt Lujza is észrevette és leírta, amikor utoljára találkozott Jánossal a pozsonyi rendőrség börtönében: „Most értettem meg, mi ez a békés ragyogás a tekintetében: a hite volt az, ami éltette. Mindig hívő volt, ahogyan kortársai közül is sokan. De már a letartóztatása előtti hónapokban észrevettem, hogy a hite sokkal elmélyültebb lett; az előző nyár óta egyetlen vasárnapi misét sem mulasztott el.” János 1949-ben, a pozsonyi járványkórházból Lujzához írt levelében így írt: „nagyon hatásos imáitokkal kérjétek az Úr Jézust, a jóságos Szűz Máriát, Szent Terézkét és Kaszap Istvánt, hogy adjanak kegyelmet nekem és erőt, meg kitartást, hogy jószándékaimat meg tudjam valósítani”. Isten Szolgája Esterházy János „jószándék” fogalma az életfelajánlását rejti magában. Ennek egyik bizonyítéka az a rövid életrajzi összefoglaló, amelyet Lujza röviddel bátyja halálhírének kézhezvétele után, 1957. március 15-én írt: „Kiszabadult fogolytársai szerint (mind)ennek ellenére, János tartotta a lelket mindannyiukban. S gyakran emlegette: szenvedéseimet szívesen viselem el és ajánlom fel Istennek könyörgésként Magyarországért és a többi rabországért, hogy szabadok és boldogok legyenek.” Isten Szolgája Esterházy János és nővére, Lujza életfelajánlása és áldozat vállalása útmutató, hisz oly sok család élt át az övékéhez hasonló szenvedéseket: az otthon és a létalap elvesztését, az üldöztetés és a szétszóratás fájdalmát. Az Esterházy-testvérek példája nyomán e fájdalmakat felajánlhatjuk a nagyobb jó érdekében: megmaradásunkért, jövőnkért, Isten Országáért. Engedjük, hogy az ő életszentségük elvetett magjai a mi lelkünkben is gyümölcsöt hozzanak. 23

K i t e k i n t é s

ESTERHÁZY LUJZA: ENGESZTELŐ FELAJÁNLÁS

1946. húsvét

Jézus Szíve, Te tudod, engesztelni szeretnélek az itteni magyarság vétkei ért, mindazért, amivel téged megbántott. Jézus Urunk Szentséges Szíve, engesztelő áldozat kívánok lenni itteni magyar népünkért, s veled együtt kérni az Atyát, mentse meg ezt a mi szegény népünket a kitelepítéstől, s minden pusztító veszedelemtől. Hogy segítsek leesdni ezt a kegyelmet, csatlakozni kívánok Jézus Szívéhez a keresztfán s a szentmiseáldozatban és vele együtt engesztelő áldozattá lenni: „Bemegyek az Isten oltárához, az Istenhez, aki ifjúi örömmel tölt el engem. Segítségünk az Úr nevében, aki az eget és a földet alkotta. Fogadja el az Úr kezedből az áldozatot, nevének dicsőségére, mindannyiunk és az egész Anyaszentegyház javára. Alázatos lélekkel és töredelmes szívvel kérünk, Urunk Istenünk, fogadj el minket és legyen kedves színed előtt áldozatunk.” A dombról a Mély úton át térek haza a klinikára. Fülembe cseng a máriavölgyi zarándokok énekének invokációja: „édes Virágszál, szép Szűz Mária.” Védd meg szegény népeinket a végveszélyben Szűz Anyánk! Ebben a húsvéti időben, Uram, amelyben 1924-ben a börtönéletem legnagyobb kegyelmét kaptam, s amelyben 1939-ben oly hálátlan volt irántad népünk – a hálátlanság lázadásáért, most engesztelni szeretnélek, a hálás szeretet mindhalálig való engedelmességével, a Te engedelmességedet utánzó engesztelő engedelmességgel. Uram, irántad való szeretetből szívesen viselem el az otthon elvesztését: engesztelésképpen megszámlálhatatlan otthon elpusztításáért s könyörgésképpen, hogy a lelkek eljussanak égi otthonukba, s itt a földön feléleszthessük a kioltott otthoni tűzhelyeket. Uram, irántad való szeretetből szívesen viselem el vagyonunk elvesztését: engesztelésképpen a bűnökért, amelyeket anyagi javak kedvéért annyi ember elkövet, s könyörgésképpen, hogy az emberi szívek benned lássák legfőbb javukat, s te megadd mindnyájuknak a mindennapi kenyeret. Uram, irántad való szeretetből szívesen viselem el az üldözést, amely más nemzetek részéről ér, engesztelésképpen a bűnökért, melyeket a nemzeti érdek nevében annyian elkövetnek, s könyörgésképpen, hogy az emberi szívek a Te törvényedhez igazítsák nemzetük szolgálatát, s így létrejöhessen a Te szíved szerinti béke. Ámen.” Molnár Imre 24

K i t e k i n t é s A MISSZIÓS KERESZT ÚJ ÉLETRE KEL…

Ozsvári Csaba ötvösművész, a Missziós kereszt alkotója 2009. július 9-én hunyt el Óbudaváron 46 évesen hirtelen szívhalál következtében. A haláleset egy ünnepi szentmise után a szeretetvendégség alatt következett be. Az ünnepi szent mise egy házaspároknak szóló egyhetes lelkigyakorlat csúcspontja volt, amikor a párok külön-külön jelmondatot választva felajánlották életüket, szolgálatukat a Szűzanyának és Szent Fiának. Az Ozsvári házaspár különösen is fontosnak érezte Magyarország lelki megújulását, ezért erre a célra tettek életfelajánlást. A Gondviselés különös kegyelme folytán Erdő Péter bíboros atya és a többi felelős szervező az Ozsvári Csaba által alkotott Missziós keresztet jelölte ki arra a célra, hogy a Kárpát-medencét körbejárva előkészítse a magyar katolikusokat a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus kegyelmeinek befogadására. A kereszt paradicsomi indákkal gazdagon díszített, így már a feltámadás dicsőségében tündöklik. Ezek a kereszt fájáról is túlburjánzó indák leképezik, 25

K i t e k i n t é s ahogy a megváltás műve átjárja az egész világot. A misszió általunk valósulhat meg, a mi tanúságtevő, hiteles életünk által, és ha lehetőségeink és képességeink mértéke szerint hirdetjük az evangéliumot, az örömhírt. A Missziós kereszt egyben ereklyetartó is: közép-európai szentek és boldogok csontjainak, ruházatának darabjait őrzi. Emlékeztet ez minket arra, hogy Jézus általunk hat a világban, saját helyünkön az ő követei vagyunk a világban. Ozsvári Csaba kézirataiban olvashatjuk: „Itt van az ereklyetisztelet lényege. Isten egy valóságos emberi személy földi maradványain keresztül üzen nekünk. Van-e nagyobb, kézzelfoghatóbb üzenet számunkra, mint az Oltáriszentség? Nincs és nem is lesz, mégis oda kell figyelni ezekre a csontdarabokra, vércseppekre, mert azt jelzik, hogy Isten valóságosan jelen van az életünkben, és tiszteletük által megvalljuk egységünket a Mennyei Egyházzal.” A magyar Schönstatt Családközösség nagyon várja és készül az Eucharisztikus Kongresszusra. Lelkigyakorlatainkon a házasság és az Eucharisztia szoros kapcsolatában, az önajándékozás isteni gesztusában merülünk el. Állomásokra bontott, illusztrált elmélkedéssorozatot készítünk Házaspárok útja az Eucharisztia fényében címmel. Az ünnepi készület csúcspontja 2021. július 4-e lesz, amikor a Missziós kereszt Óbudavárra látogat. A közösség szeretne emléket állítani ennek a látogatásnak, ezért egy szobrot készíttetünk a keresztről, amelyet a kápolnát körülvevő parkban fogunk felállítani. A kereszt egyik kitüntetett állomása lesz az új „házaspárok útjának”. Ez a kereszt számunkra kifejezi azt a mély összefüggést, amivel a házasságban Isten elfogadó, örök szeretetét és hűségét ajándékozhatjuk egymásnak, egymás szeretete által. Kifejezi azt, ahogy életet kapunk és életet adunk ebben a szentségben, ahogy elfogadjuk a keresztet, szenvedést is, amit egymásnak okozunk, vagy amit együtt hordozunk. Végül ez a kereszt emlékeztet bennünket Ozsvári Csaba életfelajánlására is, amelyet Isten elfogadott és terméken�nyé tett. Egyben arra hív bennünket, hogy hazánk megújulását kezdjük saját magunkon, és mi is bátran adjuk oda életünket másokért. A szobor elkészítésének munkafázisaiban találkoznak a bronzkori – azaz a 4000 éves – bronzöntés munkafolyamatai és a legmodernebb, XXI. századi módszerek, mint például a háromdimenziós szkennelés, amellyel az eredeti Missziós kereszt bronzelemeit digitalizálták. Pogány Gábor Benő szobrászművész, aki együtt járt Csabával a képzőművészeti középiskolába, és igaz jó barátság is fűzte hozzá, vállalkozott rá, hogy elkészíti a keresztnek az eredetinél kisebb méretű kültéri szobrát. Fa helyett kőre rögzíti majd a bronzból készülő díszes elemeket. Török Orsolya 26

M e g o s z t á s a i n k A kereszt előállítási költségét közadakozásból szeretnénk fedezni, kifejezve az Egyház egyetemességét, hogy a Missziós kereszt üzenete a házasság szentségét is megerősíti és hordozza. A nyári ünnepünkön egy-egy, szintén Pogány Gábor Benő által készített érmét vagy kis keresztet ajándékozunk az adományozóknak, akik hozzájárultak a szobor felállításához. Támogatásokat három értékben (10-50 000 / 100-200 000 / 500 000 forint felett) fogadunk „Házaspárok Missziós keresztje” közleménnyel a Schönstatt-szentélyt Magyarországnak Alapítvány 73200031-11252201-es számlaszámára. Az anyagi segítségen kívül a legfontosabb számunkra az ügyet támogató imádság és áldozatvállalás, amelyet szívből köszönünk. Bővebb információ: iroda@schoenstatt.hu Szent József Évében új rovatot indítunk, amire Endrédy Gábor színművész kérésünkre írt személyes hangvételű tanúságtétele indított minket, hogy merjünk bátran, őszintén, személyes hangon beszélni szentjeinkkel és Istennel, mert ebben a közvetlenségben áll a valódi kapcsolat lényege, hogy úgy beszélhessünk velük, mint a szüleinkkel, családtagjainkkal, barátainkkal. Ez a hangnem mindenki esetében más és más, fogadjuk ezért beleérző, nyitott szívvel a folyóiratunkban közölt

MEGOSZTÁSOKAT.

Nagy örömmel várjuk és köszönjük, ha Olvasóink továbbviszik ezt a stafétát!

NEM IRIGYLEM SZENT JÓZSEFET, VAGY MÉGIS?

Avagy eszmefuttatás a jelleméről színész fejjel, színház híján

Szegény Szent Józsefet nem irigylem, amikor a feleségem végre nem fáradt, nem fáj a feje és mosolyogva hozzám bújik. A házasélet örömeiből ő bizony kimaradt, pedig soha nem tervezett cölibátusban élni, ő nem ezt választotta. Ő ezt kapta. De akkor mi járt érte cserébe? Mondjuk a tudatos családtervezéssel sem volt gondja, nem kellett attól sem félnie, hogy bővítenie kell a házat, mert nem férnek el a gyerekek. Amikor több gyermekem egyszerre ugrik nekem sikítva a kéréseivel, na, akkor mégis megirigylem, hogy neki csak egy gyermeke volt, így azért könnyebb lehetett az élet. Krisztus urunk biztos nem kiabálta a fülébe, hogy „Gyere velem játszani, de most rögtön!” 27

M e g o s z t á s a i n k Ahogy én képzelem, a négyéves Jézus halkan odatotyogott Józsefhez, szelíden megsimogatta a szakállát és a fülébe súgta: „Bizony mondom neked, még ma velem leszel a homokozóban.” Mire József fáradtan ennyit felelhetett neki: „Jézus, Mária! Majd anyád játszik veled. Ma sok dolgom van, nem lesz nekem ilyenekre időm.” És ekkor Jézusnak csak ennyit kellett mondania: „Ó, apukám, kicsiny a te hited, jöjj és kövess engem!” Elég zavarba ejtő lehet egy háztartásban élni egy szenttel, pláne kettővel. Ráadásul a kettőből az egyik nem csak egy szimpla szent, hanem maga a Megváltó! Nem lehetett könnyű jó példát mutatni neki. Például, ha József munka közben véletlenül rácsapott az ujjára a kalapáccsal, nem kiálthatott óhéber átkokat, mint más mezei aszSzent József álma © M. I. Rupnik talosmester. Jézus jelenlétében mégiscsak próbál viselkedni az ember, pláne, ha a nevelőapja. Mégiscsak tőle tanulja a férfias kifejezéseket. De ha mégis kicsúszott valami a száján, szembesülnie kellett azzal, hogy a fia hasonló helyzetben nem úgy viselkedik, mint ő. Ezt én is átéltem már, mikor autóvezetés közben a gyerekülésből rám szólt a hároméves kisfiam: „Apu! Nem mondunk másra olyat, hogy köcsög!” Büszkeség és szégyenérzet egyszerre kavarog ilyenkor az emberben: a fiam jobb, mint én. A kamasz Jézus minden bizonnyal szitokszavak nélkül tűrte, ha elvétett egy mozdulatot a műhelyben. Már csak azért is tudom, hogy ez így történhetett, mert később is találkozott az életben jó pár kíméletlen kalapácsütéssel. Méghozzá olyan méretes szögekkel és brutalitással, amilyenekkel egy átlagember soha nem találkozik. És ő akkor sem szidta a helyzetet, sőt imádkozott azokért, akik az ütéseket rámérték. Ezt, mondjuk, József már nem élhette meg, Máriának ezzel egyedül kellett szembenéznie. Ott talán ő is irigykedett néhai férjére, aki már más szemszögből látta az eseményeket.

M e g o s z t á s a i n k De térjünk vissza a kezdetekhez és a még élő Józsefhez! Megismert egy szépséges lányt a környéken, aki kedves is, jó fej is, ráadásul úgy tűnt, hogy ő is szimpatizál Józseffel. Viszontszeret egy lány! Aki kapott már kosarat az életben, az tudja, milyen fantasztikus érzés ez. Ebből házasság lesz! Gondolhatta boldogan, pláne amikor Mária igent mondott a lánykérésre. Aztán beütött a ménkű és kiderült, hogy a lány, ez az áldott jó lélek, ez az ártatlannak hitt Mária babát vár. Hát mégis ilyen forrón eszik a kását? Valóban ilyen szörnyű az élet, és eddig én egy álomvilágban éltem? Gondolhatta szegény József. Biztos vagyok benne, hogy egy világ dőlt össze benne. Szomorúság, csalódottság, düh és féltékenység fortyoghatott a szívében. De ahogy az Írás is tartja: „József igaz ember volt.” Nem akarta bántani Máriát. Még csak megalázni sem akarta azzal, hogy nyilvánosságra hozza a hűtlenségét. Pedig egy kiadós kövezés enyhíthette volna a dühét, és annak idején ezzel sokan egyet is értettek volna. Ilyesmi nem állt szándékában, csupán titokban akart szakítani vele. Mennyit tanulhatunk mi, férfiak csupán ebből a szándékából is. Intelligens konfliktuskezelés, diszkréció és önuralom. Nem csinált jelenetet, még csak az anyósát sem kezdte szidni, hogy milyen példát adott a lányának. Nem ment el kocsmázni sem nagy bánatában. Igaz erről nincs pontos infónk, így a részemről, ha mégis lecsúszott volna aznap pár pohárka Józsefnek, még ugyanúgy jár a szent titulus. Mária tiszta lelke és bölcsessége szintén megnyilvánul itt, mert a legjobb embernek mondott igent a házasságra. Pedig azt is el tudom képzelni, hogy mások is próbálkozhattak nála. Jöhettek gazdagabbak, szebbek, akiket végül kedvesen, de visszautasított. Érezhette, hogy József lesz az az ember, akire minden helyzetben számíthat. Kaptak is egyből egy extrém helyzetet, amiben József példásan helytállt. Mária választásában is megbújik a jó példa, ezúttal a lányoknak, hogy milyen © M. I. Rupnik szűrőn érdemes átnyomni a pasikat.

M e g o s z t á s a i n k Aztán, mint tudjuk, jött az angyal és tiszta vizet öntött a pohárba. Kiderült, hogy Mária mégsem hűtlen, tényleg jó fej, a Szentlélek szállt le rá, mégsem eszik olyan forrón a kását, szép az élet, mehet a lagzi! Hát, mit mondjak, nem lehetett unalmas az élet még az ókorban sem. És ez még mindig csak a kezdet. Józsefre a továbbiakban egy nem épp stresszmentes kaland várt, mivel Augustus császárnak népszámlálhatnékja volt. Ezen se lépjünk túl olyan gyorsan, ahogy azt a pásztorjátékokon megszokhattuk! Názárettől Betlehemig 32 óra az út gyalog. (Google Maps a barátom, tudom miről beszélek!) 157 kilométer egy szamárral és egy kilencedik hónapban lévő kismamával, nem semmi. Szerencse, hogy Mária bűntelen volt, így biztos nem hisztizett sokat. De ahogy Józsefnek az a pár pohár pálinka, ez esetben Máriának néhány kiborulás simán meg lenne bocsátva. Ekkora távolság még egy ütött-kopott Opellel is piszok nehéz lenne egy vajúdás küszöbén álló, első szülés előtt álló, tapasztalatlan fiatal lánynak. Kocsival két óra, árnyékban 30 fok, mondom, rágugliztam. Azon kívül vittem már a vajúdó feleségemet a néhány saroknyira lévő kórházba autóval. Csupán tíz perc volt, de nem konfliktusmentes. Ám ilyenkor tényleg sok minden megbocsátható egy kiszolgáltatott helyzetben lévő nőnek. Ahogy nekem is… Pedig mi kórházban szültünk egy kiváló orvossal, felkészült és otthonos környezetben. Önmagában az is egy keveset emlegetett csoda, hogy hogy született meg Jézus. Istállóban persze, de ki vezette le a szülést, ki segített Máriának? Egy fiatal ács, aki nemhogy szülést, de valószínűleg nőt sem látott még meztelenül addigi életében. És József pályafutása is még csak most kezdődött. Gondoljunk bele! Menekíteni kellett az asszonyt, mert körözték a gyereket, akit ha megtalálnak, kivégeznek. Nem semmi, ugye? A kisfiam pár napja él, de már most ő az egyik legüldözöttebb törvényen kívüli. Nem úgy volt, hogy a Szentlélek gyermeke és király lesz meg minden? Aztán irány Egyiptom, ami megint csak egy szép túra (minimum egy nap, lásd Google) ahol Józsefből egy külföldi munkavállaló, egy menekült, egy migráns lett. Nem túl népszerű poszt. Nyelvtanulással, beilleszkedéssel és a konkurencia, a helyi ácsok szúrós tekinteteivel kellett szembenéznie. Mindezt miért is? Ja igen, a fiamért, aki igazából nem is az enyém, de legalább megölnek érte, ha otthon maradok. Ezeket a problémákat már nem is nagyon tudja az olyan hétköznapi ember, mint én elképzelni. Csodálom inkább a hétköznapi hőstetteit, az állandó lemondását és az alázatát. Hiszen mindenben alárendelte magát a feleségének és a fiának. Elfogadta a cölibátust, pedig az ember ritkán nősül meg azért, hogy utána ne éljen szexuális életet. Lemondott arról is, hogy több gyereke legyen, pedig biztos örült volna, ha lett volna otthon egy-két kistesó is. Aztán ott volt ez a kölök, ez az Istenadta Jézus is. Azt is elfogadta, hogy nem lehet az igazi apu30

M e g o s z t á s a i n k kája. Nemcsak a vér szerinti, hanem egy olyan apja sem lehetett, aki tiszteletet parancsol és értékrendet ad, aki az életre nevel. Neki kellett értékrendet tanulnia a fiától. Neki kellett felnéznie rá, nevelő lett a neveltből. Micsoda alázat kellett mindehhez! Egyik nap a tizenkét éves Jézus eltűnt a szemük elől egy nagy forgatagban és három napig keresték reménytelenül. Mária a könnyeivel küszködött és az is benne volt a pakliban, hogy elveszítik az egyetlen gyermeküket. Könyörtelenül kilátástalan állapot. Ma a rendőrséggel és a közösségi oldalak megosztásaival kétségbeesetten próbálkozó, sírógörcsben szédelgő párt látok magam előtt. Mire egyszer csak meglátták Jézust, amint éppen kényelmesen osztja az észt egy templom lépcsőjén. Még csak egy pofont sem keverhetett le neki az ember, hanem még ő kapott kioktatást: az igazi apja házában kell lennie, mit kell ezen annyira csodálkozni? Hát, na jó! Szóval szentté válni kemény meló. De Szent Józsefnek sikerült. Talán pont ezért is kapta a Munkás nevet. Mindenesetre a jelleme és élete filmvászonra kívánkozik. Kár, hogy nincs annyi pénzem, mint Mel Gibsonnak! Endrédy Gábor

ÖTEZREN VOLTUNK EGYÜTT MINDSZENTY BÍBOROSSAL A járványhelyzet sok szempontból próbára tesz bennünket. Például a számítógép képernyője elé kényszerülünk, ha részt akarunk venni egy hangversenyen, konferencián vagy bármilyen kulturális programon. Azonban arra is érdemes felfigyelnünk, hogy a technika adta lehetőségek miatt sokkal többen be tudnak 31

M e g o s z t á s a i n k kapcsolódni ezekbe a programokba most, mint élőben tudnának. Erre gondoltak a Magyar Katolikus Rádió és az Ars Sacra Alapítvány munkatársai is, amikor online filmklub-sorozatot indítottak 2021 januárjában, „házimozira” hívva az érdeklődőket minden hónap harmadik keddjén. A korábban helyszínül választott budapesti Párbeszéd Háza nagyterme maximális kihasználtság esetén 180-190 főt képes befogadni. Az online térben viszont több mint 5000-en „tarthattak” a filmklub résztvevőivel február 16-án, Kovács Gergely okleveles posztulátorral és velem, a Magyar Katolikus Rádió szerkesztőjével. A vetített alkotás Gilberto Martinelli dokumentumfilmje, az Ólomkapu volt, ami Mindszenty József életének azt a szakaszát dolgozza fel, amit a hercegprímás az amerikai követségen, a Vatikánban és a bécsi Pázmáneumban töltött. „A film nem Mindszenty József bíboros életrajza, nem lelkipásztori tevékenységének, működésének elemzése, nem prímásként folytatott politikájának kritikája, hanem egy ember szenvedésének krónikája, aki olyan keresztet vállalt magára, amely talán nagyobb, mint amit egy ember (egyedül) el tud viselni. Mindezt egyházáért és nemzetéért tette. Mindszenty bíboros egy nagy ember, akiről meg kell emlékezni, az igazság embere, akinek (végül) csak egyetlen eszköze maradt: a toll” – hangzott el a filmbéli beszélgetések során. Kovács Gergellyel a film kapcsán többek között arról is beszélgettünk, hogy mit mondhat nekünk 2021-ben Mindszenty József életútja, példája? Vajon ő maga áldozatként tekintett magára? Lehetséges-e megválaszolni azt a kérdést, hogy a meg nem alkuvó Mindszentynek vagy a párbeszédet választó Vatikánnak volt igaza a keleti politikában? A beszélgetés során szóba került az 1938-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus is, amelyen Mindszenty József is részt vett, sőt, ikonikus fotó készült róla a Hősök terén, gyóntatás közben. Már csak néhány hónap van hátra és Magyarország ismét házigazdája lesz az egyik legnagyobb katolikus világeseménynek. A Magyar Katolikus Rádió és az Ars Sacra Alapítvány online filmklubja nem titkoltan azzal a szándékkal jött létre, hogy felvetett témáival, a bemutatott filmekkel felvezesse a 2021. szeptemberi Eucharisztikus Világkongresszust és segítse a lelki felkészülésünket. Az Ólomkapu is ebbe a sorba illeszkedett Mindszenty József életpéldájának bemutatásával, aki sokszor komoly áldozatokat hozott azért, hogy mindvégig kitarthasson az eucharisztikus Jézushoz való hűségében. Gőbel Ágoston A NEK kommunikációs referense

M e g o s z t á s a i n k „ÖRÜLJETEK AZ ÚRBAN, ÚJRA MONDOM, ÖRÜLJETEK!” Fil 4,4

Leányom bérmaszülőjétől kapta ajándékba a vastag könyvet, amely sokáig érintetlenül feküdt a polcon. A nap végén mindig volt vonzóbb és könnyedebb tévéműsor, vagy olvasnivaló Mindszenty József amerikai követségen mondott 1957–1961. évi szentbeszédeinél. Aztán egyszer mégiscsak kézbe vettem. Meglepődtem, hogy több mint ötven év távlatából is mennyire megszólítanak a beszédei. Szerencsénkre az ország politikai helyzete sokat változott azóta, a bíboros útmutatása azonban ma is aktuális. Témái, például az Oltáriszentség, Szűz Mária, a szentek és a szentségek, a család és a házasság, az imádság és a bűn, ma is foglalkoztatnak bennünket. A szentbeszédeket olvasva az 1959. január 18-i prédikációban az alábbi részletet találtam: „A kereszténység, a komolyság vallása támogatja a becsületes örömöket. Ha ajánlhatnék tíz XX. századi könyvet, az egyik bizonyosan Keppler Mehr Freude Több örömet című könyve lenne.” A lábjegyzet hozzáfűzi: „Paul Wilhelm von Keppler (1852–1926) katolikus teológus, 1899-től rottenburgi püspök. Számos kiadást megért Mehr Freude c. műve 1909-ben jelent meg először a Herder Kiadónál.” Elgondolkoztatott a bíboros ajánlása. Milyen könyv lehet ez a Több örömet? Miért olyan fontos a bíborosnak, hogy a top 10-be sorolja? Vajon szenvedései, majd a követségen való bezártsága miatt volt fontos számára az öröm témája? A mai koronavírus járvány és jelen bezártságunk mennyi örömet ad nekünk? (Vajon én hirtelen tudnék-e jó szívvel olvasásra ajánlani tíz XX. századi könyvet másoknak?) Végül sikerült egy kicsit dohos szagú antikvár példányt beszerezni az ajánlott olvasmányból és felsejlett a válasz. A könyv több fejezetben tárgyalja az öröm témáját a történelmi korokkal, a művészettel, a Szentírással, a keresztény lélekkel, a neveléssel kapcsolatban. Gondolatébresztő, még akkor is, ha a megjelenése óta eltelt több mint száz év miatt eléggé régimódinak is hat. Rámutat a modern kultúra veszteséges örömmérlegére, az öröm csődjére. Fő felelősként a vallástalan, keresztényietlen korszellemet jelöli meg. 33

M e g o s z t á s a i n k „Valóságos ellensége s gyilkosa ez az örömnek. Útjait ismerjük: miután előbb az értelmet zsarnokká tette s a szív fölött uralomra segíté, most azután teljesen lenyűgözi s kiéhezteti azt; holott az emberiség vidámságát fönntartani s annak benső világát boldogítani egyedül a hit tudja; örömeit már a föllépő kételkedés is elragadja, a hitetlenség pedig szerencsétlenné tesz. De hogy is kedvezhetne az örömnek az a korszellem, amely a lélek ártatlanságát megöli; jó lelkiismeret nélkül pedig nincs öröm. Hogyan növelhetné örömeinket, mikor azon fárad, hogy a léleknek Istennel való összeköttetését fölbontsa; de a nélkül az öröm nélkül, amelyet Istenben nyerünk, nincs semmi vígságunk.” Az egyetlen megoldás: „Vissza a keresztény hithez, vissza az egészséges népélethez, a vallásos komolysághoz, az alázatossághoz és a szív egyszerűségéhez, a becsületes, tiszta, nemes érzéshez, a valláshoz, egyházhoz, Krisztushoz!” „Természetes az is, hogy az első tekintet, mely a kereszten függő »Fájdalmak emberére« vetődik, nem az öröm érzeteit fogja elsősorban s legközelebbről fölkelteni. És mégis örömeink ősforrásává lesz, mikor azt a hitet s azon hitbeli bizonyosságot hirdeti, hogy az isteni hős, ki a keresztfán elvérzik, üdvösségünk s boldogságunk legádázabb ellenségei ellen küzdve hal meg, küzdve hal és halva győz. Igy lesz a kereszt győzelmi jellé, tehát az örömnek jelévé.” Már az ószövetségi időkben tudta a zsidó ember, hogy „az örömnek legmélyebb és legtisztább forrása Isten lényéből fakad, magának Istennek trónjáról árad feléje”. „Igaz ugyan, hogy az ó-szövetség a félelem kora s e félelmet Istennek büntetései s a prófétáknak folyton dörgő szózata tartják fönn a népben. De e félelem korántsem zárja ki az örömöt. Az ó-szövetség a reménynek is kora s ez mindenekelőtt kibékíti a félelmet az örömmel.”„Maga az Úr azt akarta, hogy az ő népe már az ó-szövetségben vidám nép legyen.” A zsoltár szerint „örömmel szolgáljatok neki, lépjetek színe elé vigadozva!” (Zsolt 99,2) „Ha már az ó-szövetségen az örömnek oly dús ere vonul végig, csak természetes, hogy az újszövetség meg inkább nevezhető az öröm szövetségének. Mindjárt kezdetül a Szűzanya lelkéből fakadó Magnificat köszönti, a legszebb messiási dicsőítőének, melynek hangulata oly tisztaságból van megszőve, hogy ahhoz hasonló a paradicsomi élet boldog napjai óta nem volt hallható e földön.” Ezt az új kort angyalok hirdetik: „Ne féljetek! Mert nagy örömet adok tudtul nektek és majd az egész népnek. Ma megszületett a Megváltótok, Krisztus, az Úr, Dávid városában” (Lk 2, 10-11). Bíboros atya, köszönöm az ötletet! Pintér-Pozsonyi Márta 34

Vértanúink-Hitvallóink XXVII. évfolyam 1. szám (90. szám) 2021. május Kiadja: Magyarországi Mindszenty Alapítvány Alapította: † P. Szőke János SDB H-1085 Budapest Horánszky u. 22. Tel: +36 1 4451-548 www.mindszentyalapitvany.hu www.mindszenty.katolikus.hu ungmind@gmail.com Felelős kiadó: Habsburg-Lotharingiai Mihály Szerkeszti: Kovács Gergely okl. posztulátor A Vértanúink–Hitvallóink c. folyóirat ingyenes kiadását és a Magyarországi Mindszenty Alapítvány működését olvasóink önkéntes adományai biztosítják. Erste Bank Hungary Zrt. Számlaszám Magyarországon: 11991102-02139889 Külföldön: IBAN HU58 1199 1102 0213 9889 0000 0000 SWIFT Kód: GIBAHUHB Adószám: 18063703-1-4

A májusi lapszám megjelenését a Miniszterelnökség és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta. A határon túli magyar egyházmegyékből és más országokból honlapunkon keresztül lehet adományokat eljuttatni. IDEA Nyomda, Kolozsvár Nagy Péter igazgató

Mennyei Atyánk! Szívesen fogadod híveid áldozatait, amelyeket Krisztus áldozatával egyesítve ajánlanak fel, hogy kiegészítsék, „ami Krisztus szenvedéséből hiányzik, az Egyház javára” (Kol 1,24). Istenünk,

te Mindszenty József bíborost

Fogadd kegyesen József bíboros szolgád megaláztatásait, arra áldozatait, választottad ki, amelyeket földi életében hogy az üldöztetés idején a magyar egyházért és a magyar népért ajánlott fel. mindhalálig hűséges főpásztor Szenvedése legyen napjainkban is előttedlegyen: kedves áldozat az igazság és a szeretetEgyházunkért, tanúságtevője. hazánkért. Hozzá csatlakozva akarunk mi is imáinkkal, áldozatainkkal engesztelni Hívő néped örömére nemzetünk lelki megújulásáért. add meg, kérünk, hogy őt mielőbb

Egyházunk szentjei között tisztelhessük. szent akaratoddal Krisztus,Ha a mi Urunk által. megegyezik, add meg,Ámen. kérünk, hívő magyar népednek,

hogy József bíboros szolgádat Egyházunk szentjei között tisztelhessük. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.