Vértanúink-Hitvallóink (70. szám) by Mindszenty Alapítvány

VÉRTANÚINK - HITVALLÓINK 2013. január

Dicsértessék a Jézus Krisztus!

A tartalomból HÍREINK Habsburg-Lotharingiai Mihály: Hálaadás • 2

KÖRKÉP Dr. Lipthay Erzsébet: Születésnapi ajándék a hercegprímásnak • 6 „Hogy hányan voltunk? Azt csak a jó Isten tudja. »Ha ketten egyetértenek közületek a földön bármely dologban, mindent, amit csak kérnek, megkapnak atyámtól, aki a mennyben van. Ahol ketten, vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.« (Mt 18,19-20)” Dr. Kovács József: Apor Vilmos Gyulán • 7

„Gyulán vértanúságáról értesülve a város a németvárosi Szent József templom körüli teret Apor Vilmos térnek nevezte el. A tér elnevezése még a kommunista időben is megmaradt, ahogyan a napközi otthon falán elhelyezett márványtábla is.”

KITEKINTÉS Kovács Gergely: Szentek és galambok • 17

„A galambok és gerlék felajánlásának szokására ma már csak néhány megmaradt díszes kalitka emlékeztet a Lateráni Pápai Történeti Múzeumban. Az ősi szertartásrendből mégis sokat megőrzött az Anyaszentegyház, hogy hívei elé állítsa a Krisztust követő életek tündöklő példáját.”

AJÁNLÓ Dr. Szabó Ferenc SJ: A Vatikán keleti politikája közelről • 18

„A kommunista rendszer idején a »diplomácia egyháza« mellett létezett a »vértanúk egyháza«, amelyet egy idő után mintha feledtek volna az Ostpolitik egyházi képviselői. Erről a kettősségről nem feledkezhet meg a tárgyilagos történetírás.”

FELHÍVÁS Van egymillió imádkozó magyar! • 19

Híreink Habsburg-Lotharingiai Mihály: Hálaadás Isten bőséges áldását kívánom a több mint harmincezer hűséges olvasónknak, hogy a Szentatya által meghirdetett Hit Éve mindannyiunk számára valódi kegyelmi esztendő lehessen. A Szentatya ebben az évben különösen is felhívja figyelmünket hitünk elmélyítésére, amelyben segítségünkre lehet nagy magyar hitvallóink élete. Magyarország különleges módon szemlélte Mindszenty bíboros életét születésének 120. évfordulóján. Külföldön is ünnepélyes szentmisék, zarándoklatok, kiállítások és konferenciák emlékeztek meg róla. Mindez azt bizonyítja, hogy emléke ma is élő a magyar nép szívében. Példaként áll előttünk rendíthetetlen hite, hűsége és áldozatkészsége, és arra bátorít, hogy ma is félelem nélkül merjünk kiállni a keresztény értékek mellett. A számos megemlékezés közül néhány nagy hatást gyakorolt rám. Az esztergomi Bazilikában tartott zarándokmisére oly sok ember jött el, amennyi már régen nem volt együtt. Caraffa bíboros, bolognai érsek prédikációja mélyen megérintett: „A jelenlévők nagy száma jelzi népetek nemes voltát, amely nem akarja elfelejteni azt, aki az igazság tanúja volt egy hazugságra épített rendszerben. Még gyermekkoromban ismertem meg Mindszenty bíboros nevét. Édesapám folyton róla beszélt, és a Krisztus iránti hűség példájaként állította őt elénk. Meg vagyok hatva, hogy itt imádkozhatom a XX. századi Egyház e vértanújának és hitvallójának a sírja fölött, aki a papság felé vezető első lépéseimet útmutatóként kísérte.” Számos kiállításhoz rendelkezésre bocsátottunk tárgyakat Mindszenty bíboros hagyatékából. Kétség kívül a Terror Háza Múzeumban volt az emlékév csúcspontja. A bíborosról rendezett kiállítás és konferencia megnyitóján felszólalt többek között Áder János államfő, Erdő Péter bíboros, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, és Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius: „Mindszenty József ma is szól hozzánk, mint az egyház hitének védelmezője. Azt mutatja meg, hogy az egyház iránti szeretet és a hazaszeretet nem állnak ellentétben egymással, épp ellenkezőleg, táplálják egymást. Mindszenty bíboros egy nagy európai keresztény példáját mutatja fel számunkra. Hosszú küzdelme során arra törekedett, hogy megőrizze mindazt, ami a legértékesebb e földrész emberei számára! Azt kívánom, hogy a magyar nép és Európa népei tekintsenek rá, merítsenek reményt és bátorságot életéből és példájából!” Az elmúlt évben minden szinten megemlékeztek a hercegprímásról: a sok ezer máriaremetei gyalogos zarándok éppúgy, mint az ország és az Egyház

Híreink legfelsőbb vezetői. E csodálatos események tükrében arra hívom Önöket, újult erővel imádkozzunk Mindszenty bíboros boldoggá avatásáért. A Positio (a boldoggáavatási eljáráshoz szükséges teljes írásos anyag) ez év közepére elkészül, így a szakértői bizottságok megállapíthatják, hogy Isten Szolgája hősies fokon gyakorolta-e az erényeket. Ez egy nagy lépés, ezért még inkább kérem Önöket, hogy bizalommal imádkozzunk további csodákért, melyeknek a bíboros közbenjárására kell megtörténni, és amelyek döntő jelentőségűek a római eljárásban. Mivel kérésünket mindannyian az imában egyesítjük, bizonnyal meghallgatásra találunk!

Kovács Gergely: Újévi visszatekintés Cserháti Ferenc püspök atya nyitotta meg Bécsben a jubileumi Mindszenty-kiállítást, Habsburg Mihály a Szent István-bazilikai és a szombathelyi állandó tárlatot, ezekről előző lapszámunkban már beszámoltunk. Örömmel teszem hozzá, hogy a bécsi kiállítást Veszprém után Hévíz és az idei évben Pécs városa is befogadja. Számos Mindszenty-megemlékezésen vettünk részt és szólaltunk fel, ezek közül kiemelkednek az Újpesti Városházán, a Terror Háza Múzeumban, az esztergomi Szent Adalbert Központban és a Parlament felsőházi termében rendezett konferenciák. Kiemelkedő élmény volt számomra az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség középiskolások számára meghirdetett irodalmi és rajz pályázata, melynek zsűrijébe meghívást kaptam. A pályázati kiírásban nem volt formai megkötés, a versek, novellák, esszék mellett még dalszöveg is készült (ún. rap műfajban). Jó volt olvasni a hercegprímás sokszor nagyon személyes hangvételű megidézését. A fiatalok közel hozták őt saját életükhöz, problémáikhoz, nagyon finoman átérezték hitvalló személyiségét és megértették történelmi küldetését. A díjátadóra Budapesten került sor Lezsák Sándor parlamenti alelnök (a Mindszenty Társaság vezetője) védnökségével. A lezárult Emlékév egyik legnagyobb eredményének azt tartom, hogy sok alkalmunk volt a találkozásra és a közös ünneplésre. Sok maradandó alkotás született: emlékművek, kiállítások, kiadványok. Úgy tudjuk meghosszabbítani ezeket a szép élményeket, ha folytatjuk ezt az összefogást, az egymás közti gyümölcsöző párbeszédet. A felhívásunkra érkezett beszámolók közül az új csehimindszenti plébános és a Szilágyi Erzsébet Nőegylet vezetőjének írását szeretném megosztani Olvasóinkkal.

Körkép Mindszenty bíboros szülőfaluja születése után 120 évvel Korunk emberéről sokat mondják, hogy reményvesztett, nincsenek eszményképei, ezért pesszimista. E miatt fontos lenne, hogy olyan példaképeket állítsunk mindegyikünk elé, akik megmutatják számunkra, hogy a legnehezebb helyzetekben sem lehet feladni, hogy minden erőnket megfeszítve kell küzdeni. Az idei év pontosan egy ilyen hazájáért élő és minden áldozatot vállaló embert állított elénk Mindszenty József bíboros személyében, akiről számtalan konferencián és ünnepségen megemlékeztünk születésének 120. Az Alapítvány közrejöttével évfordulója alkalmából. Csehimindszentre került Nagyon fontos, hogy az ő lelkiségét tovább Babusa János budaörsi szobvigyük és megismertessük az emberekkel. Nekem, rának mérethű gipszmintája mint Csehimindszent plébánosának úgy gondolom ez még inkább feladatom. Ez erősített meg abban az elhatározásomban, hogy minden hónap 29-ik napján a hercegprímás úrra emlékezzünk, amely megemlékezéseket széles körben meghirdettük és minden jószándékú embert szeretettel várunk. Így indítottam el a 29-ei Mindszenty Engesztelő Imaesteket, amelyeken imádkozunk falunk híres szülötte, Mindszenty József szentté avatásáért. Úgy gondoltam, hogy nemcsak a szentté avatásáért kell imádkoznunk, hanem az ő szellemiségében kell eltöltenünk ezeket az imádságos estéket. Jól tudjuk, hogy a hercegprímás úr nagy tisztelettel fordult égi Édesanyánk, a Világ Győzelmes Királynője felé és nagyon fontosnak tartotta az engesztelést. Mint Magyarország hercegprímása 1946. január 25-én főpásztori áldását adta a Világ Királynője nagy engesztelő mozgalomra. Nemcsak áldását adta, hanem kifejezetten szorgalmazta egy engesztelő kápolna felépítését a Normafánál. 1947-ben ezt írta Dr. Molnár László apát úrnak, aki az engesztelő kápolna ügyében írt hozzá levelet: „Főtisztelendő Apát Úr! Szívesen olvastam a Világ Királynője Engesztelő Kápolna ügyéről a május 3-án felterjesztett beszámolójában.

Körkép A magyar püspöki kar 1946. december 26-i körlevele szellemében akarom az engesztelésnek ezt a szentélyét, mint az engesztelés évének maradandó emlékét, és az arra való elkötelezettség folytonos emlékeztetőjét. A mozgalmat újra elindítom.” Hiszem, hogy Mindszenty bíboros úr a szentek seregében van már, és így szavai örök érvényűek, azt jelentik, hogy minden időben ezek szerint kell élni és cselekedni. Úgy gondoltam, hogy mint ennek a vidéknek a lakói nem engedhetjük meg magunknak, hogy nem úgy élünk, amint azt a szentéletű bíboros hirdette. Ahhoz, hogy a közösségünk újból visszataláljon ősei hitéhez és buzgó vallásgyakorlatához, ahhoz rengeteget kell imádkoznunk és engesztelnünk. Ma, amikor az emberek szívéből kezd kiveszni az őszinte, érdek nélküli szeretet, a közösségért vállalt áldozatok, akkor már csak az imádság ereje segíthet rajtunk. A 29-ei estjeink így, imádságban és engesztelésben telnek el, hogy vidékünk megszentelődjön könyörgéseink és áldozatvállalásaink által. Ez egy hosszú és nagy kitartást igénylő feladat lesz, de tudom, nem marad majd gyümölcsök nélkül! Örül a szívünk, hogy egyre többen vannak ezeken az engesztelő estjeinken, de örömünket beárnyékolja, hogy nagyon méltatlan körülmények vannak a hercegprímás szülőfalujában. Szeretnénk Csehimindszenten egy „Mindszenty szentélyt” kialakítani, de sajnos a bíboros úr szülői háza romokban hever, mert évek óta nem nyernek a felújítására beadott pályázatok. Szeretnénk a szülői házból egy, az ő emlékét őrző múzeumot kialakítani, valamint a régi gazdasági épületeket úgy átalakítani, hogy ott ifjúsági táborokat tudjunk szervezni, és így még közelebb tudjuk vinni életpéldáját a felnövekvő nemzedékekhez. Hasonló helyzetben van a bíboros úr keresztelési temploma is, vizes, dohos, omlik a vakolat. Kicsi egyházközségünk minden tőle telhetőt próbál megtenni önerőből. Így sikerült az ősz folyamán levernünk a vizes vakolatot, hogy száradhassanak a falak. Szeretnénk a templom előtt egy parkot is kialakítani, ahol több ezer ember elfér egy-egy nagyobb zarándoklat alkalmával. Feladataink bőséggel vannak, csak az ehhez szükséges anyagi fedezet nincs meg. Bízunk abban, hogy hamarosan lesznek olyan jószándékú emberek, akiknek fontos Mindszenty bíboros úr és szívesen támogatják templomunkat, hogy ott valóban méltó körülményeket tudjunk biztosítani az imádkozni és engesztelni vágyóknak és azoknak a zarándokoknak, akik eljönnek a bíboros úr szülőfalujába.

Körkép A távolabbról érkezőknek egész évben tudunk a plébániai zarándokházban szállást biztosítani. Déri Péter plébános E-mail: deri.peter@martinus.hu Tel: 06 30/ 514-30-54 A Bíboros Szülőfalujának Templomáért Alapítvány bankszámlaszáma: 11747075-20009018

Születésnapi ajándék a hercegprímásnak Imára hívtunk egymillió magyart a hercegprímás 120. születésnapján, 2012. március 29-én, 20.00 órakor! Hogy legyen egyszerre egymillió imádkozó magyar a Kárpát-medencében, néhány percig egyesültünk lélekben. Imánk szállt a Mária Rádión, terjedt az interneten. A Szilágyi Erzsébet Nőegylet húsz éve alakult, a Felsőpetényben és Rétságon megtartott első Mindszenty emléknap után. Megalakulása óta minden évben megrendezi az ünnepséget október utolsó vasárnapján, Mindszenty hercegprímás 1956-os kiszabadulására emlékezve. Felsőpetény Mindszenty börtönének utolsó állomása volt, ahonnan hőn szeretett magyar népe szabadította ki. Hagyományt teremtettünk. A májusi esztergomi zarándoklaton kívül ez az egyetlen olyan megemlékezés, amelyet minden évben megtartanak. Idén a hercegprímás születésének 120. évében ezt az ima ajándékot készítettük, csatlakozva a Mária Rádió felhívásához, a Kiáltás című közös imához, Jánosa Domokos atya vezetésével. A születésnapi ajándékot több civil szervezettel, intézménnyel, mint a Budavári Lakosok Szövetsége, Assisi Szent Ferenc Cserkész Alapítvány, a Történelmi Vitézi Rend, a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium, Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség, Barankovics Alapítvány, együttműködve szerveztük. Felhívásunkat az interneten keresztül terjesztettük, plakátokat küldtünk, és helyeztünk el sokfelé. Elküldtük meghívónkat a hercegprímás családja leszármazottainak Csehimindszentre. Pehm Józsefet születése után néhány órával, 1982. március 29-én keresztelték meg. Keresztelő templomában 20.00 órakor velünk imádkozott családja, és a csehimindszenti hívek. Az Egyetemi Gimnázium diákjainak szép műsora után dr. Tóth Zoltán József emlékezett a hercegprímás zalaegerszegi éveire: „Élete első felében a keresztény térítésért és a nemzet megtartásáért végzett munkája a templom-

Körkép és iskolaépítés, az aktív szociális munka és amindezekért végzett racionális gazdálkodás és közélet jegyében tellett.” 20.00 órakor létrejött a kapcsolat a Mária Rádióval, meggyújtottuk gyertyáinkat, és a helyszíni közvetítés, a közös imádság elkezdődött. Könyörögjünk Magyarország, Szűz Mária országának feltámadásáért! Imádkozzunk Mindszenty József bíboros, Magyarország hercegprímása szándékára, hogy legyen egymillió imádkozó magyar, és az ima ereje segítsen minket a krisztusi úton! Könyörögjünk, hogy édes hazánk, Magyarország népének hite az imádság által erősödjék! Hogy hányan voltunk? Azt csak a jó Isten tudja. „Ha ketten egyetértenek közületek a földön bármely dologban, mindent, amit csak kérnek, megkapnak atyámtól, aki a mennyben van. Ahol ketten, vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.” (Mt 18,19-20) Az ima után jól esett a koccintás, és a születésnapi torta, és még sokáig beszélgettünk közös dolgainkról. Dr. Lipthay Erzsébet a Szilágyi Erzsébet Nőegylet tb. elnöke

Apor Vilmos Gyulán 2012. november 9-én az Apor Vilmos Emlékbizottság jubileumi konferenciát rendezett a Budai Szent Margit Gimnáziumban. Kérésemre az egyik felszólaló, Dr. Kovács József rektor atya, olvasóinkkal is megosztotta megemlékezésének főbb gondolatait. Tizenöt éve annak, hogy Apor Vilmost boldoggá avatta II. János Pál pápa Rómában. Életútjának meghatározó állomása volt Gyula. Pappá szentelését követően itt töltött két kápláni évet, majd egy évig a nagyváradi szeminárium prefektusa volt és a világháború végéhez közeledve püspöke újból Gyulára küldte, most már plébánosnak. Életszentsége Gyulán kezdett kibontakozni. Mit kapott Gyulától és mit adott Gyulának? Apor Vilmos ebben a városban káplánként és plébánosként megtapasztal-

Körkép ta az emberi élet minden dimenzióját. A régi történelmi múlttal rendelkező város a világháború fergetegében, a diktatúra napjaiban, majd a román megszállás idején, a trianoni békediktátum tragédiájában a magyar élet fájdalmában részesítette őt is. Meg kellett tapasztalnia a nemzet és az egyes emberek szenvedéseit. Így alapozta meg vértanúságát az ott töltött 25 év alatt. Győrben erre az életre tette föl a koronát, amikor védelmére kelt a kiszolgáltatottaknak. Mit kapott Gyulától és mit adott Gyulának? Erre a kérdésre egy személlyel lehet válaszolni: Jézus Krisztust. Őt kapta a rászorulókban, amikor sorban álltak élelemért és segítségért, amikor napközi otthont építtetett a Mária-falvi és a Galbács-kerti híveknek. Amikor pótolta a világháborúban elhurcolt harangokat, amikor megrendezte Gyulán a III. Alföldi Katolikus Naggyűlést. Amikor egyházközségi lapot szerkesztett, amikor gondoskodott a tanyán élők lelkipásztori ellátásáról, valamint szerzetesnők letelepítéséről a József Főherceg Szanatóriumban. Különös figyelme volt a katolikus iskolák működésére, az árvaházra, majd a Szalézi szerzetesrend letelepítésére, akik fiú kollégiumot működtettek a megszűnt árvaház helyén. Nem tett mást, csak amit mesterétől, Jézustól tanult, mindenkinek mindene lett. Nagyon szerette városát és a benne élő embereket vallási hovatartozástól függetlenül. Ezért kérte, hogy püspökké szentelése Gyulán legyen. A gyulai hívek nagyon szerették plébánosukat és örültek, hogy győri püpökké nevezte ki őt a szentatya. A kapcsolat nem szakadt meg, mert rendszeresen látogatták volt plébánosukat Győrben, sokszor a segítségét is kérve. Ő is több alkalommal látogatott vissza Gyulára. Még plébános korában mindenki báró úrnak szólította őt. Ez a megszólítás a hívek szemében egyenlő volt a plébános szó jelentésével. Mint volt utóda 13 évig a plébánosságban ezt magam is megtapasztaltam, mikor egy idős gyónó férfit kérdezetem, hogy mikor gyónt utoljára, ő azt válaszolta: „Tudja báró úr még az Apor bárónál, amikor megesküdtünk.” Gyulán vértanúságáról értesülve a város a Szent József templom körüli teret Apor Vilmos térnek nevezte el. A tér elnevezése még a kommunista időben is megmaradt, ahogyan a napközi otthon falán elhelyezett márványtábla is. A halálát követően azonnal elkezdődött a boldoggáavatási eljárás. Gyulán is fölállították az egyházi bíróságot, melynek feladata volt kihallgatni a tanúkat. Sajnos a jegyzőkönyvek hosszú évtizedekig páncélszekrénybe kerültek. 1984-ben Patay László a Szent József templom mennyezetén Apor Vilmos alakját is megfestette a jelentős gyulai személyek sorában. A belvárosi temp-

Körkép lom mennyezetén pedig úgy, amint cipőjét leveti, és odaadja egy koldusnak. Szép emléket állított Apor Vilmosnak keresztfia Gáli József, Szúnyogok és nemeskócsagok című könyvében. A gyulai költő Simonyi Imre 1978-ban a „Kis”-Blanár és a Gyónás ezerkilencszáznegyvenben című versében emlékezik Apor Vilmosra. A rendszerváltáskor Bakos Ildikó bronz domborművét helyezték el a belvárosi Nádi Boldogasszony templom falán. A plébános Apor Vilmos Díjat alapított a Karácsonyi János Katolikus Iskola hitéletben élenjáró diákjai számára. Az induló katolikus óvoda is a vértanú püspök nevét kapta. A boldoggá avatását megelőzően Simon M. Veronika festménye került elhelyezésre szintén a belvárosi templomban, ahova később a vértanú püspök ereklyéje is került. A boldoggá avatáson a gyulai hívek két autóbusszal vettek részt. 1998-ban a belvárosi templom előtt Bocskay Vince szobrászművész egész alakos bronz Apor szobra került felállításra. 2000-ben a Szent József templomban a vértanú püspököt ábrázoló ikon került elhelyezésre, valamint a plébánia falán márványtábla hirdeti, hogy itt működött Apor Vilmos plébánosként. 2004-ben, az Apor búcsú alkalmával Erdő Péter bíboros a II. világháborúban elhurcolt harangokat pótolva egy 325 kg-os harangot szentelt föl Boldog Apor Vilmos tiszteletére, másik két haranggal együtt. A szeretett város Gyula nem feledkezett meg tehát vértanú plébánosáról. Ma is kérik közbenjárását és imádkoznak szentté avatásáért. A szentek, és így Apor Vilmos vértanú is, Krisztust nyújtják nekünk. Bemutatva az evangélium tanítását, hogyan kell tettekre váltani, hogy mi is Krisztus hordozókká váljunk. Dr. Kovács József a szegedi Szent Gellért Szeminárium rektora

Körkép Károly-herma a Szent István Bazilikában Liturgikus ünnepnapján, 2012. október 21én a budapesti Szent István Bazilikában megkezdődött Boldog Károly magyar király legrangosabb hazai kultuszhelyének kialakítása, melynek jelentőségéről és folyamatáról elsőként a Vértanúink-Hitvallóink olvasóinak számolok be. A herma gipszmintája

Bécsben az Ágostonosok templomában alakították ki Boldog Károly központi osztrák emlékhelyét. Az egyik mellékoltáron, a boldogoknak fenntartott helyre – vagyis az oltárkép alatti falmezőre – kisebb méretű modern portrét készítettek, ez alá, az oltárkereszt helyére állított üveg fülkébe került egy ezüst ereklyetartóba foglalt kb. 3 centiméteres bordacsont-ereklye. 2004-ben a világ számos pontjáról érkezett kérelmek alapján két teljes bordacsontot emeltek ki az uralkodó madeirai koporsójából, ezekből 300 apró csontszilánkot tégelyekbe foglaltak, ezeket osztották szét, többek között Magyarország számos vidéki templomába. A magyar főváros fáradozásaink nyomán két olyan nagyméretű csontrészt kapott, melyhez fogható se Rómába, se Bécsbe, se máshova nem került. Közel 9 centiméteres annak a két hátsó bordarésznek a fesztávolsága, mely a Bazilika és a budavári Nagyboldogasszony Koronázó Főtemplom tulajdona lett. A budavári főtemplom a belső felújítás befejezése utánra tervezi a birtokában lévő ereklye végleges elhelyezését, a Bazilikában a tervek szerint 2013. április 1-én, Károly király égi születésnapján – mely idén húsvét hétfőre esik – kerül sor a modern korunkban különlegesnek számító hermába foglalásra és a herma elhelyezésére. Aki felkeresi a bazilikai Szent Adalbert oltárt, már most is láthatja a Babusa János szobrászművész műhelyében készülő bronz szobor gipszmintáját. A Mindszenty Alapítványt szakértőként képviselem a herma tervezésének és elhelyezésének folyamatában. Az ereklyetartó mellszobor kialakításakor több szempontot kellett érvényesítsünk. A Szent Koronát nem szerepeltethettük, mert a Bazilikában Szent István királyunkat se így ábrázolták a korábbi művészek. Az OsztrákMagyar Monarchia uralkodójának kétféle hivatalos magyar viselete volt. Ezek

Körkép közül a huszártábornoki egyenruha nem alkalmas az ereklyetartó funkció betöltésére, mert nincs alkalmas központi hely a sujtásos ruhán, és a katonai jellege nem illeszkedik az alkotás szakrális jellegéhez. Minden praktikus és eszmei célnak megfelelt azonban a másik magyar uralkodói viselet, mely a Szent István Rend nagymestereként illette meg Boldog Károly királyt. A rendi öltözék jellegzetesen magyar, a Rendet ugyanis 1764-ben Mária Terézia királynő alapította, maga a kitüntetés idén lesz először újra adományozva mint Magyarország első számú hivatalos elismerése. A nagykeresztes lovagok ruhájának díszgallérja alkalmasnak bizonyult a herma céljaira, hímzésmintája szép keretet ad a centrálisan elhelyezhető és a kitüntetés csillagsugaraival övezett ereklyetartó rész számára. A gallér íves, glóriaszerű arany hímzésmintája szakrális keretbe fogalja a herma fejrészét, amely Károly király magyaros bajuszviseletét és tiszta, sugárzó arcát portrészerűen örökíti meg. Ez szinte egyedülálló ábrázolás, mert az uralkodónak ebben az érettebb időszakában, élete utolsó négy évében már nem készültek róla művészi ábrázolások. A herma formája párhuzamot teremt a főoltár szintén galléros ruhát viselő Szent István szobrának formavilágával (Stróbl Alajos alkotása), és így állítja a hívek elé Magyarország első és utolsó szentéletű uralkodóját. Babusa Jánossal volt alkalmunk közösen megtekinteni a Nemzeti Múzeumban őrzött összes Károly király portrét, hogy a lehető legéletszerűbb legyen a készülő mellszobor. Érdekes volt végig követni a herma elkészülésének eddigi munkafolyamatát. Először az anatómiailag arányos testforma, utána a bajusz és a gallér került megmintázásra. Az ereklye befoglalását Pandula Attila segíti, aki a Szent István Rend újra alapításának és a magyar kitüntetés-történetnek a legjelentősebb szakértője, a főegyházmegye egyháztörténeti bizottságának tagja. A szép és méltó bazilikai emlékhelyen Boldog Károly király hermája az itt imádkozók és a számos külföldi vendég elé állítja a magyarsággal a legmélyebb közösséget vállaló Habsburg uralkodót és a magyar szentek európaiságát, sokszínűségét.

Körkép Jó hír Bálint Sándor ügyében Ruppert József posztulátor atya örömmel tájékoztatott, hogy elkészült Isten Szolgája Bálint Sándor néprajztudós szenttéavatási eljárásának római összegzése, az ún. Positio, melynek többlépcsős kongregációs vizsgálata így lehetővé vált. A 700 oldalas Positio az ügy relátorának bevezetőjével kezdődik (1), ezt követi az ún. Informatio, az anyag leglényegesebb elemeiből összeállított életrajz a hősies erénygyakorlás és Isten Szolgája tiszteletének bemutatásával (2). A szám szerint 24 tanúvallomást (3) az egyházmegyei eljárás érvényességét igazoló kongregációs határozat vezeti be. A dokumentáció élén a személyes dokumentumokat találjuk (4), ezeket követi az ún. kritikai életrajz (5), a történész bizottság közös szakvéleménye (6), a teológus cenzorok különálló szakvéleménye (7), a tiltott (megelőlegezett) kultusz hiányának igazolása (8), végül a név-, helységnév- és tárgymutató. Megköszönve a jó hírt, örömmel teszek eleget posztulátor atya kérésének, hogy még az idei évben részletesen is beszámolhasson a Vértanúink-Hitvallóink olvasóinak Bálint Sándor Positio-járól és szenttéavatási ügyének állásáról, hogy minél többen kísérjük azt továbbra is imádságainkkal.

Hám János püspök: Isten „tiszteletreméltó” szolgája? A budapesti Szent István Bazilika egyik kis kupolamozaikján a magyar szentek sorában láthatjuk Hám János szatmári püspököt, latin felirata szerint: Venerabilis, vagyis Tiszteletreméltó. Hám János 1848-49-ben esztergomi érsekként működött, 1857-ben Szatmáron szentnek kijáró temetése volt. 1896 és 1898 között már lefolytatták szenttéavatási eljárásának az akkor érvényben lévő szabályok szerinti első szakaszát. Idén januárban, Schönberger Jenő szatmári püspök novemberi határozatának megfelelően, újraindul a félbe maradt eljárás, melyben püspöki szakértőként közreműködöm. A Bazilika felirata tehát helytelen, a XIX. század végén tévesen vonták össze az Isten Szolgája és a Tiszteletreméltó címet, megelőlegezve az életszentség máig meg nem történt hivatalos elismerését. Isten Szolgája Hám János különleges eljárásának menetéről – amely ún. történeti ügy – részletesen is beszámolok majd olvasóinknak.

Körkép Budapesten teret neveztek el Kalkuttai Boldog Teréz anyáról Teréz anya boldoggá avatásának emléknapja (október 19.) alkalmából Boldog II. János Pál pápa liturgikus emléknapján (október 22-én) a Szeretet Misszionáriusai Rend alapítójáról teret neveztek el Budapesten. A Boldog Teréz anya teret a XII. kerületben Alberto Bottari de Castello, Magyarország apostoli nunciusa áldotta meg. Teréz anya egyik kedves imája volt Boldog John Henry Newman bíboros „Krisztust sugározni” című könyörgése. Teréz anya ezt az imát választotta ki a Szeretet Misszionáriusainak a szentáldozás után mondott imájukként, hiszen olyan gyönyörűségesen fejezi ki a Jézussal való egység vágyát, és azt a szándékot, hogy „egyedül csak Jézust” sugározzák mások felé.

Édes Jézus, segíts, hogy a Te illatodat árasszam mindenütt, ahol csak járok. Áraszd el lelkemet szellemeddel és életeddel! Költözz belém, és vedd birtokodba egész lényemet, olyannyira, hogy életem csak a te életed kisugárzása legyen. Ragyogj át rajtam és tölts el úgy, hogy a velem találkozók megérezzék lelkemben a te jelenlétedet. Rám tekintve már ne engem lássanak, hanem egyedül Jézust. Maradj velem, hogy úgy ragyoghassak, ahogy te, és úgy, hogy világossága lehessek másoknak. Ez a világosság a te fényed Jézusom, semmi részem nem lesz benne. Te leszel az, aki rajtam keresztül mások fényévé válsz. Add, hogy a számodra legkedvesebb módon dicsőítselek: másokra ragyogtatva téged. Add, hogy hirdetni tudjalak, anélkül, hogy hirdetnélek, nem szóval, hanem példával, magával ragadó erővel, rokonszenvet keltő tetteimmel, a szívemet egészen betöltő nyilvánvaló szereteteddel. Ámen. Domokos Mónika fordítása

Kitekintés Különleges szentavatás Május 10-én a rendes szentté avatással egyenértékű, ám nagyon ritka és különleges pápai kanonizációra került sor (canonizatio equipollente): XVI. Benedek pápa nem ünnepélyes avatással, hanem egy pápai dekrétummal Bingeni Szent Hildegárd nevét beírta a Szentek Lajstromába és ünnepnapját az egyetemes egyház kalendáriumába. Utoljára 1960-ban Boldog XXIII. János gyakorolta ezt a pápai jogot, amely a szenttéavatási eljárások egyedüli és legfőbb bírójaként illeti meg a mindenkori pápát. Mi magyarok nem is olyan régen, 1943-ban részesültünk ilyen különleges kegyben, amikor XII. Piusz pápa hasonló módon avatta szentté Árpádházi Boldog Margitot. Kevesen tudják, hogy Szent István királyunkat sem 1083, hanem 1686 óta tiszteli az egyetemes egyház, XI. Ince pápa ehhez hasonló, „egyenértékű” szenttéavatási dekrétuma óta. A középkori bencés apátnő, Szent Hildegárd teológiai munkásságát Benedek pápa nagyon fontosnak és fennmaradt írásait nagyon aktuálisnak tartja. Őt október 7-én az egyháztanítók sorába iktatta, a harmincöt közül – Sziénai Katalin, Avilai Terézia és Lisieux-i Teréz után – ő a negyedik nő ebben a tekintélyes közösségben.

Szent Hildegard ún. standardképe a vatikáni Szent Péter bazilika homlokzatán

A középkori tanúságok szerint „ez az apáca minden földi mérték fölött állt. Értelme, gondolkodása és beszéde nem ebből a világból való volt. Úgy bánt a nyomorékokkal és koldusokkal, mintha az anyjuk lenne. Az alázatosság olyan méltósággal és fenséggel párosult benne, hogy olykor a legszívesebben térdet hajtottunk volna előtte, hogy a tiszteletünket méltó módon kifejezzük.”

A „tizenkettedik század csodájának” és „rajnai szibillának” is nevezett szentről szólva Benedek pápa kifejtette, hogy „a teológiai gondolkodáshoz a nők is jelentősen hozzájárulnak, mivel képesek Istenről és a hit misztériumairól sajátos érzékenységük és intelligenciájuk alapján beszélni. Mindenkit, aki ezen a fontos területen tevékenykedik, arra bátorítok, hogy elmélyült, egyházias és

Kitekintés imádságos lelkülettel folytassa munkáját és ismerje meg a középkori misztikus hagyományt és annak csodálatos képviselőit, mint amilyen Bingeni Szent Hildegárd is volt.” „Az olyan föld, amit az eke össze-vissza szabdal,

aligha fog rendes termést hozni. A túlságosan szigorú aszkézis megfosztja erejüktől az erényeket, és nem terem mást, csak büszkeséget. Mindent úgy kell elrendezni és szabályozni, hogy közben a szív öröme meg ne szökjék.” (Bingeni Szent Hildegárd)

Te Deum az Örök Városban „A szenteket nevelő Anyaszentegyház mindig megőrizte az ő szentjei emlékét, és hívei elé állította életszentségüket, mint a Krisztus követés példáját. Az évszázadok során a Római Pápák nagy gondot fordítottak arra, hogy ebben az Egyház számára oly fontos ügyben hatékony szabályokat alkossanak.” Szabad fordításban így kezdődik a Sanctorum Mater kezdetű instrukció (utasítás), amely öt éve szabályozza nagy részletességgel a kanonizáció folyamatát. XVI. Benedek pápa ezt a legfőbb pásztori igyekezetét egyik katekézisében személyes szavakkal magyarázta: „a szentek a szeretetről tesznek tanúságot. Egész életük – bár ezer és ezer formában – a szeretet Istenét dicsőítő himnusz. Valójában az egyház egész története életszentségek története, amelyet az egyetlen, Istenből forrásozó szeretet vezérel. Csak ez a természetfeletti szeretet, amely mindig megújulva tör elő Krisztus szívéből, csak ez magyarázhatja a szentek életének csodálatos virágzását az évszázadokon át. Őket Krisztus Lelke alakította, és tette az evangéliumi odaadás példaképeivé, és ez minden korban rávilágít az Istennek szentelt élet, mint a szeretet iskolája jelentőségére.” (2006.I.30.) Benedek pápa sokat fáradozik a szent liturgia tisztaságának megőrzésén is, hogy a mennyei liturgia földi mása valóban hitéletünk forrása és csúcspontja

Kitekintés lehessen a hétköznapokban és a ritka ünnepeken egyaránt. Ilyen ritka ünnep a szentté avatás, melynek rítusát Rómában most újra szabályozták. Ez szerves folytatása a boldoggá avatások 2005-ös megújításának, hogy a két különböző szertartásrend újra kifejezze a kettő között fennálló különbséget: a boldogként való tisztelet engedélyezését egy helyi közösség számára és a szentek példájának az egyetemes egyház elé állítását és tiszteletük elrendelését. Mostantól a kanonizáció szertartása a szentmisén kívül zajlik, azt megelőzi, természeténél fogva ugyanis – mint jogi-egyházkormányzati aktus – különbözik attól. Így jobban megőrizhető a szentmise egysége, melyet a II. vatikáni zsinat rendelkezései is megkívántak. A szentté avatás szertartásai hét elemre tagolódnak, ami Isten jelenlétét szimbolizáló szent szám. A Mindenszentek Litániája és a Te Deum fogják közre a szertartást. Az Egyház háromszor megismételt kérését a Szenttéavatási Kongregáció bíboros prefektusa tolmácsolja, a második petitio után a Szentlélek segítségét kérik a Veni Creator himnusz eléneklésével. A harmadik petitio után következik maga az avatás, az ereklyék kihelyezése és hódolata, majd legvégül a jogi aktus írásba foglalásának elrendelése. A Szentatya mielőtt elvégezné péteri szolgálatának ezt a fontos cselekedetét, az Úr Jézushoz imádkozik és a Szentlélek segítségét kéri. Amikor kihirdeti az Anyaszentegyház új szentjeit, egyedül ő ül tanító székében, mindenki más térdel, vagy állva mélyen meghajol, végül az ereklyés körmenet útvonala lehetővé teszi a pápa személyes imádságát és hódolatát. A szertartások közül kimaradt az életrajzok felolvasása, hiszen éppen erről beszél a Szentatya homíliájában, és a posztulátorok helyett újra a bíboros prefektus lép hozzá személyes köszönetet mondani és békecsókot váltani. „Fogjátok a hit pajzsát, ezzel elháríthatjátok a gonosz minden tüzes nyilát.” (Ef 6,16) Szentatyánk a hittételek kihirdetéséhez hasonló október 21-i szentté avatáson újra vállára vette azt a pápai liturgikus díszt, a zsidó eredetű és fanon elnevezésű gallért, mely színeivel a nyugati és a keleti egyház egységét, és kerek, pajzsszerű formájával a keresztény hit védelmét jelképezi. Legyen ez buzdítás mindannyiunk számára, hogy minél nyitottabb szívvel éljük és kegyelmekben gazdagodva ünnepeljük a Benedek pápa által meghirdetett Hit Esztendejét.

Kitekintés Szentek és galambok A szenttéavatási szertartások története A liturgiatörténet sokáig nem szentelt különösebb figyelmet a szentté avatás szertartásainak. 1938-ban Theodor Klauser barátja egy ősi szokásra figyelt föl a vatikáni Szent Péter Bazilikában, a kenyér és a bor mellett díszes gyertyák és két galamb felajánlására a kanonizációt követő szentmisében. Ennek eredetéről kérdezte a nagy liturgia kutatót, aki gondosan utána járt a szokás és a teljes szertartásrend kialakulásának. Theodor Klauser kutatásai megkezdése előtt újra részt vett egy szentté avatáson, hogy gondosan megfigyelhesse az akkori, és az idei évtől ismét élővé tett pápai gyakorlatot. A szertartásrend két különálló liturgikus részre tagolódott: az avatásra és a hálaadó szentmisére. A szentavatás részei: a három petitio, a három pápai könyörgés és a kapcsolódó énekek (a Mindenszentek Litániája, a Miserere zsoltár és a Veni Creator himnusz), az avatási formula, a bíbornoki kérés, a Te Deum és végül az új szent közbenjárását kérő pápai könyörgés. A kanonizációt követő szentmise három sajátos eleme: a pápai homília, a megkettőzött bűnbánati imádságba az új szent nevének beemelése, és végül a már említett felajánlási rész a turbékoló galambokkal és búgó gerlicékkel. Theodor Klauser a középkori forrásokban – az ún. római ordókban – kereste e szertartáselemek első írásos említését. XII-XIII. századi részletelemek után az első teljes leírásra Szent Brigitta 1391-es kanonizációja kapcsán talált (XV. ordó). Ezt megelőzően Szent Gotthárd szentté avatásán (1131) már énekelték a Te Deumot, Assisi Szent Ferencén megemlékeznek a források a pápai formuláról és homíliáról, Pietro del Morrone (az egyetlen leköszönt pápa, Szent V. Celesztin) kanonizálása kapcsán pedig a Veni Creator himnusz énekléséről és az említett könyörgések egy részéről. Szent Brigitta 1391-es szentté avatásán bukkant fel a három petitiót kiegészítő negyedik bíbornoki kérés és a felajánlási körmenetben a gyertyák, egy font viasz (fehér és vörös virágokkal és rózsákkal díszítve) és a zöld ketrecbe zárt két-két galamb és gerle ajándékozásának szokása. Ez a középkori szertartásrend aztán érintetlen maradt egészen a XX. század derekáig. Theodor Klauser feltételezése szerint ezt a különleges felajánlási körmenetet a püspökszentelés rítusa befolyásolhatta, hogy a XII. században kiteljesedésnek induló pápai szentavatások liturgiája a közösség elé idézhesse azokat az erényeket, melyeket az új szent hősiesen gyakorolt: a hit (égő

Ajánló gyertya), a remény (kenyér) és a szeretet (bor) isteni erényeit, valamint az okosság, az igazságosság, az erősség és a mértékletesség négy madárka által jelképezett sarkalatos erényeit. A galambok és gerlék felajánlásának szokására ma már csak néhány megmaradt díszes kalitka emlékeztet a Lateráni Pápai Történeti Múzeumban. Az ősi szertartásrendből mégis sokat megőrzött az Anyaszentegyház, hogy hívei elé állítsa a Krisztust követő életek tündöklő példáját.

Dr. Szabó Ferenc SJ: A Vatikán keleti politikája közelről - Az Ostpolitik színe és visszája „Az Ostpolitik emlékezete” - Ezt a címet is adhatnám kis könyvemnek, amely személyes élményekkel átszőtt vázlat az elmúlt félévszázad egyháztörténetének egy szűk szeletéről: a Szentszék ún. keleti politikájának felidézése, úgy, ahogyan én láttam közelről Rómából, majd 1992 után a hazai történeti kutatásokat is figyelve. Egy negyedszázadig (1967–1992) a Vatikáni Rádió munkatársaként, a magyar tagozat vezetőjeként a világegyház szívében figyelhettem a II. Vatikáni Zsinat utáni „nyitást” a kommunista országok felé: a keresztény-marxista párbeszédet és a vatikáni diplomácia modus vivendi keresését a kommunista rezsim képviselőivel. A világegyház központjában meglehetősen sok és hiteles információt szereztem a kommunista elnyomás alatt szenvedő, üldözött magyar egyházról. Voltak aztán „bizalmas” forrásaim is. Sokszor voltam VI. Pál és II. János Pál pápák, valamint az Ostpolitik főszereplője, Agostino Casaroli bíboros államtitkár tolmácsa a magyar politikai vezetők vatikáni tárgyalásai alkalmával; így egy kicsit az Ostpolitik visszáját is láthattam. Könyvemben igyekszem tárgyilagosan rekonstruálni az eseményeket. Egyébként, miután 1992-ben hazatértem, már viszonylag szabadabban elmondhattam véleményemet az Ostpolitikról itthoni lapokba, kötetekbe írt tanulmányaimban, legtöbbször e politika egyik központi problémája, a „Mindszenty-ügy” összefüggésében. Ideiglenes mérlegem: A kommunista rendszer idején a „diplomácia egyháza” mellett létezett a „vértanúk egyháza”, amelyet egy idő után mintha

Ajánló feledtek volna az Ostpolitik egyházi képviselői. Erről a kettősségről nem feledkezhet meg a tárgyilagos történetírás.

A kötet a „Jezsuita könyvek” Isten és tudomány sorozat legújabb darabja, szerzőjének szívből gratulálunk a Mindszenty-emlékéremmel történt kitüntetéséhez is!

Az utolsó hegycsúcs címmel Magyarország több nagyvárosában kezdték el vetíteni azt a nagy hatású filmet, amelyet Pablo Domínguez Prieto atya élete és halála ihletett. Egy sugárzó papi egyéniség és az üdvösség távlatai tárulnak fel a mozivásznon. A film felér egy lelkigyakorlattal, és óriási sikert aratott Spanyolországtól az amerikai kontinensig. Tanúi lehetünk a hozzánk oly közeli években megvalósult életszentségnek, és az átlagos emberi emlékezetet meghaladó mégis nagyon közvetlen és személyes tisztelet kibontakozásának. Páratlan élmény, szívből ajánlom mindenkinek!

Van egymillió imádkozó magyar! Előző lapszámunk nyomán több olyan visszajelzést kaptunk, hogy nem volt elég egyértelmű a Mindszenty bíboros főpásztori óhaját valóra váltó imaközösségére vonatkozó felhívásunk. Két dolog lebegett a szemünk előtt, amikor a szeptemberi hírt adtunk. Egyrészt nem szeretnénk úgy tovább számlálni a jelentkezőket, hogy közben semmilyen friss kapcsolattartási lehetőséget nem biztosítunk az imaközösség tagjai számára. Elértük az egymilliót, és nem tekintjük célnak a kétmilliót, mert ez nem egy jelentkezési verseny. Az imaközösség szándékát és rendeltetését meg nem értők szívesen viccelődtek azzal, hogy ki tudja kik élnek már a legkorábbi jelentkezők közül, és hogy valósak-e a közölt növekvő számadatok. Szőke János atya bölcs választ adott erre a felvetésre: aki jelentkezett, és akinek szívügye a hercegprímás boldoggá avatása és a magyar

Felhívás kereszténység ügye, az a Paradicsomban sem szűnik meg imádkozni ezekért a célokért – az imaközösség itt maradt tagjaiért sem! Mindezekre tekintettel szeretnénk frissíteni az imaközösség tagjainak írásbeli elérhetőségeit, hogy a vátozásokat dokumentálhassuk. Szeretnénk olyan címlistát összeállítani, amely alkalmas arra, hogy ha módunk nyílik közösségi progA hercegprímás a budavári koronázó ramok szervezésére, akkor gyorsabfőtemplomban (1947. november 8.) ban és hatékonyabban elérjük Önöket, mint az évente három alkalommal megjelenő Vértanúink-Hitvallóink hasábjain. Természetesen, akinél nincs semmilyen változás, vagy nem szeretne más módon elérhetővé válni, nem szükséges újra jelentkeznie, és az is természetes, hogy továbbra is nagy örömmel fogadjuk, ha a számláló kikapcsolása ellenére is tovább gyarapodik az imádkozók és engesztelők népes tábora. Bízunk a magyar szentek és boldogok, a hitünk szerint üdvözült nagyjaink és szeretteink égi seregében és imádságában, hozzájuk szeretnénk csatlakozni mi is, akik a vándorúton nem felejtjük: „A mi hazánk a Mennyben van!”

Aki adója 1%-át szeretné felajánlani a Magyarországi Mindszenty Alapítvány számára, a rendelkező nyilatkozaton az alábbi adatokat szükséges feltüntetnie:

Magyarországi Mindszenty Alapítvány Adószám: 18063703-1-43 A felajánlásokat előre is szívből megköszönjük!

Minden kedves olvasónknak Istentől megáldott új esztendőt kívánunk!

Vértanúink-Hitvallóink XIX. évfolyam 1. szám (70. szám) 2013. január Kiadja: a Magyarországi Mindszenty Alapítvány Alapította: † P. Szőke János SDB H-1085 Budapest Horánszky u. 22. Tel: +36 1 4451-548 www.mindszenty.katolikus.hu ungmind@gmail.com Szerkeszti: Kovács Gergely okl. posztulátor

A Vértanúink–Hitvallóink c. folyóirat ingyenes kiadását és a Magyarországi Mindszenty Alapítvány működését olvasóink önkéntes adományai biztosítják. Erste Bank Hungary Zrt. Számlaszám Magyarországon:11991102-02139889 Külföldön:IBAN HU58 1199 1102 0213 9889 0000 0000 SWIFT Kód: GIBAHUHB Adószám: 18063703-1-43 Erdélyben az egyes egyházmegyei központok, Felvidéken és a nyugati országokban a magyar plébániák közreműködésével lehet adományokat eljuttatni.

Hálásan köszönjük a hívek erkölcsi és anyagi támogatását! A címlisták és az adományok kezelésénél betartjuk a vonatkozó törvényi előírásokat. Gloria Nyomda, Kolozsvár Nagy Péter igazgató

Mennyei Atyánk! Szívesen fogadod híveid áldozatait, amelyeket Krisztus áldozatával egyesítve ajánlanak fel, hogy kiegészítsék, „ami Krisztus szenvedésésből hiányzik az Egyház javára” (Kol 1,24). Fogadd kegyesen József bíboros szolgád megaláztatásait, áldozatait, amelyeket földi életében a magyar egyházért és a magyar népért ajánlott fel. Szenvedése legyen napjainkban is előtted kedves áldozat Egyházunkért, hazánkért. Hozzá csatlakozva akarunk mi is imáinkkal, áldozatainkkal engesztelni nemzetünk lelki megújulásáért. Ha szent akaratoddal megegyezik, add meg kérünk hívő magyar népednek, hogy József bíboros szolgádat mielőbb Egyházunk szentjei között tisztelhessük. Krisztus a mi Urunk által. Ámen.