Vértanúink-Hitvallóink (81. szám) 2016. szeptember by Mindszenty Alapítvány

VÉRTANÚINK HITVALLÓINK XXII/3. szám

2016. szeptember

Dicsértessék a Jézus Krisztus!

A tartalomból

ELŐTÉRBEN Dr. Szederkényi Károly: Az Eucharisztia bíbora • 2 „Nincsen semmilyen »evilági« szín, egyedül az élet színe, a vörös a kivétel. Vörös színű az Eucharisztia bora és a bíboros pileolusa. A kettő egybecseng. Utal a vértanú lelkületű főpásztor helytállására.” Molnár Gábor: A Conti utcai börtön • 5 „A befelé tekintésre s ugyanakkor a felfelé tekintésre a fegyház cellája igen alkalmas. S vannak hibáink, amelyekre az élet zsibvásárában sohse eszméltünk volna rá.”

KITEKINTÉS Kovács Gergely: Jézus az én mindenem • 10 „Szeretetmissziónk nem más, mint Isten iránti szeretetünk túlcsordulása. Így hát, aki a legjobban szereti felebarátját, az él a legszorosabb közösségben Istennel.” Török Orsolya: Szerette az Egyházat • 13 „Hívő emberként Isten közelségére vágyom. Társaságát keresem a szentmisében, imádságban, a családomban és a mindennapi munkámban.” Közeleg az utolsó magyar királykoronázás centenáriuma • 14 „A világnak – különösen a mi Európánknak – égető szüksége van egy olyan példaképre, aki uralkodásának legelső percétől síkra szállt Európa népeinek békéjéért.”

A címlapon a gazdagréti Szent Angyalok-templom egyik mozaikképe látható: Magyarország védangyala a Nagyasszony ölébe helyezi a Szent Koronát (Marko Ivan Rupnik SJ)

Előtérben Az Eucharisztia bíbora Marko Ivan Rupnik atya az első, San Giovanni Rotondó-i mozaikba öntött bilokációs ábrázolást követően, a gazdagréti Szent Angyalok-templom leendő örökimádó kápolnájában is megörökítette Szent Pio atya Mindszenty bíboros atyánál tett börtönbeli látogatását, amint megjelenik kezében a szent liturgiára szánt kenyérrel és borral. A gazdagréti fali szekkó a menynyei Jeruzsálembe vezeti be a szemlélődőt. Az alakok áttetszőek, légiesek, a szellemi test természetfelettiségének lebegését, fényességét tükrözik. A színek fehérre, sárgára, barnára és aranyra korlátozódnak. Nincsen semmilyen „evilági” szín, egyedül az élet színe, a vörös a kivétel. Vörös színű az Eucharisztia bora és a bíboros pileolusa. A kettő egybecseng. Utal a vértanú lelkületű főpásztor helytállására, aki az Eucharisztia véréből merítette erejét. Helytállásával az örök életet, a rossz fölötti győzelmet hirdeti. Ezt valósítja meg maga az Eucharisztia, ami az örök élet kenyere, a feltámadás előzménye. Rupnik atya erre hívta fel a figyelmet a különleges találkozás ábrázolásával. Figyelemre méltóak a művész teológiai megjegyzései is. Ebből idézek: „Számomra semmi furcsa nincs abban, hogy vannak bilokációs szentek. A mi evilági életünk egyfajta szülés (vajúdás) a jelen életen keresztül az új teremtés számára. A bilokáció azt jelenti, hogy az emberiség nincs többé alávetve e teremtett világ törvényeinek. Az új teremtés megnyilvánulása, megérzése ez, ahol már nem leszünk térhez és időhöz kötve. Tanulmányoztam Pio atya szenttéavatási aktáit, és találtam egy tanúságtételt tőle magától erről a Mindszenty-epizódról. Ha teológiailag a bilokáció prófétai látomást, életünk elővételezését jelenti az új teremtésben, akkor ebből a teremtett világból az egyetlen dolog, ami már most része az új teremtésnek, az eszkatonnak, az új világnak, az az Eucharisztia kenyere és bora. És a fogságba vetett Mindszenty bíboros fogadja Pio atyát, aki segítségére van éppen az Eucharisztia ünneplésében.” Engem is megragadott San Giovanni Rotondóban ez a téma. Nem kis büszkeség töltött el annak tudatában, hogy ezen a világhírű, tömegek által látogatott zarándokhelyen, magyar vonatkozású kép látható Pio atya különleges adottsá-

Előtérben gára, a bilokációra utalva. Itt szerettem bele Rupnik atya mozaikművészetébe, és határoztam el, hogy felkérem szolgálati helyemen, Gazdagréten is egy ilyen alkotás elkészítésére. Fontosnak tartottam, hogy külön kápolnát is létesítsünk a szentségimádás számára, amelyet Pio atya oltalmába ajánlunk. Természetes volt az is, hogy ebben a kápolnában meg kell örökítenünk Mindszenty bíboros alakját. Hiszen a bilokációs találkozás egykori főpásztorunk életszentségét is kiemeli az Eucharisztiából táplálkozó élet példájával. Ebből a példából ezrek merítenek erőt San Giovanni Rotondóban, és reményeink szerint majd Gazdagréten is. Itt zarándokközpontot igyekszünk kialakítani a Szent Angyalok kultuszával, az angyalok Kenyere, az Oltáriszentség imádásának jegyében. Mindszenty bíborosról korábbi állomáshelyemen, Farkasréten, Szent Pio atyáról pedig itt Gazdagréten neveztünk el egy-egy teret. A két tér földrajzilag közel van egymáshoz, miként ők maguk is személyükben, szentségükben. Ez az adottság zarándokútvonalként arra is lehetőséget és reményt kínál, hogy a hívek erőt merítsenek Mindszenty bíboros eucharisztikus életszentségéből örökimádó kápolnánk felkeresésével. Az is csodaszámba megy, hogy a világhírű jezsuita művész, Rupnik atya, elfogadta felkérésünket, és elkészítette templomunk számára mozaikalkotását. A kápolna díszítésétől idő hiányában vonakodott, majd mégis elvállalta, és ha nem is mozaikot, hanem gyönyörű szekkóábrázolást alkotott. Döntésében a két szentéletű lelkipásztor hatása is tapasztalható. Nekik is köszönhetjük a ragyogó művet, mivel Marko Ivan Rupnik mindkettőjük nagy tisztelője. Mindszenty bíborossal annak idején személyesen is találkozott. Erről is tisztelettel nyilatkozott plébániánkon, az Apostol TV-ben. Így emlékszik erre a találkozásra: „Nagyon fiatal voltam, már közeledtem a Jézus Társasága felé. Ez a 70-es évek elején volt, talán 1973-ban. Londonban voltam, és hallottam, hogy Mindszenty bíboros szentmisét fog bemutatni

Előtérben a katolikus székesegyházban. Emlékszem, nagyon siettem. Nem tudom, miért, de nagyon vonzott, mert Jugoszláviában keresztényként sokat hallottunk Mindszentyről. És számomra ez olyan alkalom volt, amit semmiképpen sem akartam elmulasztani, hogy lássam ennek az embernek az arcát. Emlékszem, tele volt a székesegyház, és én csak mentem előre, előre, mert látni akartam őt. És nagyon közel kerültem hozzá, rászegeztem a tekintetemet, és az egész szentmise alatt teljesen rajta tartottam, hogy lássam ezt az embert. Látszatra szikár volt, egyszerű, de úgy megérintett engem, mint valami szépség: egy szép arc. A szép az, amikor valamiből már nem lehet semmit elvenni, nem az, amikor már nem lehet semmit hozzátenni. Számomra ez volt Mindszenty bíboros Rupnik atya irgalmas szamaritánusa arcának megtapasztalása. Olyan arc maga az Üdvözítő volt, amelyből már mindent elvettek. A történelem megtisztította. Valami nagy dolog érett meg benne. Aztán én is rohantam köszönteni őt a tömeggel együtt. Nem tudtam, mit fogok mondani neki, csak odamentem és odanyújtottam a kezemet. Amikor kezet nyújtottam, nem tudtam semmit mondani, és ő feltárta számomra az arcát: szinte gyermeki mosolyt láttam rajta. Olyannak láttam, mint egy jó plébánost, olyan lelkipásztornak, aki atya, és látszott rajta, hogy nagyon sokat szenvedett. Lélekben már meghalt, »átment«. Ezért jó bor, érlelt méz lett belőle.” Bízom abban, hogy nagyon sokan láthatják majd templomunk műalkotásait, még inkább abban, hogy számtalan zarándok újulhat meg lelkileg a jövőben a Szent Angyalok szentélyében. Erdő Péter bíboros atya elvállalta templomunk felszentelését, amely 2016. október 1-jén lesz 10 órakor. Mindenkit nagy szeretettel hívunk és várunk! Dr. Szederkényi Károly Miklós c. prépost, esperes, plébános

Előtérben c. prépost, esperes, plébános „Ha megnézzük az egyháztörténelmet, akkor azt látjuk, hogy amikor az egyház eltúlzott valamit, vagy megfeledkezett valamiről, vagy elhanyagolt valamit, akkor a Szentlélek felszínre hozott olyan embereket, akik ismét felhívták a figyelmet ezekre a dolgokra. A XX. század már egy rettenetes racionalizmus hamuja, már olyan súlyos korszakoknak a lerombolása, amelyeket átéltünk, és a feltámadás nagyon eltávolodott. A bilokáció az új teremtés megnyilvánulása, csakúgy, mint az angyalok, akik személyes világba hívnak minket, az arcok, a párbeszéd, a közelség, a barátság világába. Ez csodálatos, ez gyönyörű. És nagyon fontos egy olyan világban, ahol minden néhány tapintható dologra redukálódik.” Marko Ivan Rupnik SJ

A Conti utcai börtön „Első cellám sarok-cella volt s a fegyház főfolyosójára nyílt. Egyetlen ablaka a négyszögletes, aszfaltos udvarra nézett. Szokványos kicsi cella volt. Méretei: közepes magasság mellett 5x2,5 méter. Azért mégsem volt szokványos: a falon ügyesen festett magyar történelmi tárgyú festményeket láttam, őszinte csodálkozásomra, amelyeket, mint az 1945 előtti idők maradványait, bizonyára nem volt idejük lekaparni.” „A befelé tekintésre s ugyanakkor a felfelé tekintésre a fegyház cellája igen alkalmas. S vannak hibáink, amelyekre az élet zsibvásárában sohse eszméltünk volna rá.” „A börtönben többet gondolunk az örökkévalóságra. A végső dolgok úgy körülfognak, mint a zárka szinte testhezálló falai. Így jutunk a fogságban közelebb a szabadító kegyelemhez. Sokat adott a börtön. Az egyéni szenvedések közt ráeszmélünk: Jó nekem, hogy megaláztál (Zsolt. 118). A rabság nem egyéb, mint várás és reménykedés; az enyém is az volt.” (Mindszenty József) Nincs könnyű dolga annak, aki a Conti utcai börtön történetéről akar írni, mert a különféle titkosítások miatt nagyon kevés adat áll rendelkezésre. Az épülettel kapcsolatban először tisztázni kell, hogy pontosan hol is található. Maga az utca a XVIII. század végén keletkezett, az akkoriban fellendülő házépítési hullám során. Nevét a korábbi telektulajdonosról, a XVIII. században élt Conti Lipót kőfaragómesterről kapta. A környéken a XIX. század végéig több rosszhírű ház is létezett, de a Conti utca 41–43, a falszomszéd Víg u. 36. szám alatti épülettel együtt már több mint 100 éve állami szervek birtokában van.

Előtérben Az épületet az 1900-as évek elején építették a Budapesti Helyőrség részére, majd Magyar Királyi Hadbíróságként és börtönként funkcionált. Az I. világháború idején legtöbbször a katonaszökevények töltötték itt a büntetésüket. Az 1920-as években a VIII. Kerületi Rendőrkapitányság költözött a Víg utca 36. szám alatti épületbe. A két világháború között a börtönszárnyat felújították, de még így is az a hír járta róla, hogy „az ország legegészségtelenebb, leghírhedtebb fegyintézete”, levegőtlen, dohos celláiban az elítéltek könnyen megbetegedtek. 1938-tól a katonai és államellenes ügyek elítéltjeit tartották itt fogva, 1940-től a kémkedési-hazaárulási perek elítéltjeit. A nyilas uralom idején a kémelhárítás központi szervét és a csendőrség különleges nyomozó osztályát telepítették ide. Budapest megszállását követően 1945–1948 között a szovjet katonai bíróság székelt az épületben, a börtön az ÁVO kezelésébe került. Az épület 200 fős befogadóképességét tetőcellák kialakításával bővítették, ahol a fogvatartottak feje felett csak a rács volt a fedél. A büntetésből ide helyezett foglyok hihetetlen szenvedésen mentek keresztül, főleg a hideg teleken. A cellákat csak 1949-ben fedték le. 1950 márciusától a Conti utcai fegyintézetet a legnagyobb magyar börtönök egyikeként tartották számon, a Kozma utcai és a Váci börtönnel együtt az ÁVH közvetlen felügyelet alá tartozott. A börtönben folytak a nyomozások, kihallgatások is, sok esetben szovjet katonai bírák mondták ki a verdiktet magyar állampolgárok felett. A fegyintézet belső életéről keveset tudunk. A háború előtt itt raboskodók többsége már elhunyt, a volt személyzet tagjai nem szívesen beszélnek az itt töltött idejükről. Az ÁVH foglyai közül sokan nem is tudták hol vannak, mivel lefüggönyözött kocsikban szállították ide, és úgy helyezték el őket, hogy ne is tudják megállapítani. Így történt ez Mindszenty József bíboros esetében is, akinek letartóztatása, koncepciós pere és életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélése a kommunista diktatúra magyar egyházak megtörésére tett egyik leglátványosabb mozzanata volt. Büntetését 1949. szeptember 27-e és 1954. május 13-a között a Conti utcai

Előtérben ÁVH-s börtönben foganatosították. A bíborost rabságának állomásai közül itt tartották fogva a leghosszabb ideig. Ideszállításáról és börtönbeli körülményeiről részletesen beszámolt az Emlékirataim lapjain. A hírhedt börtönépület mindmáig létezik, de már nem fegyintézet, hanem a Budapesti Rendőr-főkapitányság egyik osztálya működik benne. A Conti utcát 1951-ben átnevezték Tolnai utcára, az utcában lakó Tolnai Lajos író emlékére. A Tolnai Lajos és a Víg utcára merőleges József utca sarkán levő kis tér a II. világháború után keletkezett, addig épület állt a helyén. A Magyarországi Mindszenty Alapítvány 2013 szeptemberében kereste meg Józsefváros polgármesterét azzal a javaslattal, hogy ezt az eddig névtelen közterületet nevezzék el Mindszenty József térnek. Az alapítvány javaslatával a józsefvárosi és a fővárosi képviselő-testület is egyetértett, így az átnevezés 2015-ben meg is történt. Molnár Gábor r. alezredes Budapesti Rendőr-főkapitányság VIII. kerületi Rendőrkapitányságának vezetője Kapcsolódó hírünk: A volt Conti utcai börtön előtti Mindszenty József térre tervezett bilokációs emlékhely felállítása az önkormányzati források részleges elbizonytalanodása miatt késik, az október 30-ra tervezett átadás már biztosan nem valósulhat meg. A művészi munka ugyanakkor a közadakozásból befolyt és az alapítvány által kiegészített összegből gondviselésszerűen halad, Hermann Zsolt szobrászművész elkészült a főalak agyagmintájával, melyhez csaknem 1000 kilogramm agyagot használt fel. Erről most az öntőformák levétele van folyamatban. Ha az önkormányzati források is rendelkezésre fognak állni, akkor ősszel elkészülhet bronzból is Mindszenty bíboros szobra és 2017 tavaszára a teljes emlékhely.

Híreink 1956 jubileumához kapcsolódóan több pályázatot is beadtunk és elnyertünk. A támogatásból „Országjáró MINDSZENTY – Egy fogytiglan élet hiteles példája” címmel – a Mária Rádióval és a budapesti Párbeszéd Házával összefogva – szeretnénk megvalósítani egy kreatív képességekre épülő „korosztályközi” vetélkedőt, középiskolás fiatalok és felnőttek megszólításával. A vetélkedő célja: 1. Mindszenty bíboros személyiségének és 56-os kiemelkedő szerepvállalásának megismerése, 2. a vele történő azonosulás élménye, 3. a személyes élettörténetéből meríthető egyéni és közösségi erő, motiváció, elkötelezettség. A vetélkedő döntőjére készülve október 20-án képzőművészeti és fényképbemutató megnyitását tervezzük a Párbeszéd Háza aulájában, amely Mindszenty PROFIL címmel egészen december végéig ingyenesen lesz látogatható. Októberben kerül a könyvesboltokba a televízió katolikus műsoraiból is jól ismert dr. Török Csaba teológus, szemináriumi tanár jubileumi kötete, melynek témája Mindszenty bíboros »láthatatlan« mégis jól érzékelhető személyes valósága. A kiváló szerzőt azért kértük fel erre a munkára, mert ő egyházias érzékkel bontja ki főpásztoraink Mindszenty bíborosról szóló tanítását. Nem azt keresi, ami korhoz kötött, nem is azt, hogy mit lehetett volna másként tenni a bíboros helyében. Csaba atya az életszentség kibontakozását vizsgálja, mely korokon átívelő üzenetté, élő valósággá vált a magyar katolikus hívek számára. Füzér Julián atya szavaival és az ő emigrációs munkáját folytatva „szentnek kiáltjuk” Isten Szolgáját, a lelkipásztor főpapot, akinek a lelki öröksége még a történelmi szolgálatánál is maradandóbb érték. Az Alapítvány és az Új Ember Kiadó összefogásával megjelenő kötetet szeretettel ajánljuk Olvasóink figyelmébe! Örömmel adunk hírt arról a szoborállítási folyamatról is, melyet alapítványunk szakmai segítségnyújtása kísér. Az ezüstmisés Esterházy László, máriaremetei kanonok-plébános atya fáradozása nyomán kezd összeállni a szükséges anyagi háttér, és a korábbi pályázat nyertese, Rieger Tibor szobrászművész szeptember végéig a szobor agyagmintáján dolgozik. Nagy élmény volt a műtermében tett közös látogatásunk. A művészi munka eredményét olvasóink is megcsodálhatják, hiszen

Híreink terveink szerint a Párbeszéd Házában rendezendő kiállítás keretében bemutatásra kerül a szobor életnagyságú, színezett gipszmintája. A szobor bronzba öntésének tervezett határideje 2017 áprilisa, felállítását a 2017. szeptemberi engesztelő máriaremetei gyalogos zarándoklat időpontjához szeretnénk igazítani. Az október 7–9-re meghirdetett dunántúli Mindszenty-zarándoklatunkat a kevés jelentkező miatt le kellett mondanunk, helyette október 9-én egy izgalmas budapesti tematikus napot szeretnénk szervezni, amennyiben lesz kellő számú érdeklődő. A részvétel ingyenes, regisztrálni az alapítvány elérhetőségein névvel, címmel lehet. Tervezett programunk: Szent István-bazilika, Szent Jobb-kápolna, II. János Pál-kápolna; Snell György püspök-plébános ünnepi szentmiséje Mindszenty bíboros esztergomi érseki székfoglalásának évfordulójához kapcsolódóan; közös átvonulás az Irgalmasság kapuján; a Párbeszéd Házában az alapítvány székhelyén Mindszenty bíboros hagyatékának és magának a Háznak a bemutatása; végül rövid séta a közelben lévő Mindszenty József térre. A Vértanúink-Hitvallóink soron következő januári lapszáma helyett olvasóinkat egy egyszerű 2017-es Mindszenty-naptárral szeretnénk meglepni. Mivel alapítványunk működését az Önök adományai biztosítják, ezt az asztali naptárat októbertől árusítani is fogjuk, aminek megvásárlásával és tovább ajándékozásával szélesíthetjük a Mindszentytisztelő imaközösség határait. Az Irgalmasság Évében a hercegprímás szavaival kívánunk sok kegyelmet a november 20-án, Krisztus Király ünnepén záruló szentévet követő új egyházi évre: „Isten a mi Atyánk, végtelenül szerető és gondviselő. Lénye: a tökéletesség és irgalom. Jézus neve mellé odatesszük az (új)év homlokára az egyéni programot: a tökéletesebb és irgalmasabb életet.”

Kitekintés Jézus az én mindenem Teréz anya, az irgalmasság szentje Mire ez a lapszám olvasóink kezébe kerül, Kalkuttai Boldog Terézia a világegyház szentje lesz. Nem is kaphatnánk nagyobb ajándékot Ferenc pápától az Irgalmasság szent évének lezárásához közeledve. Teréz anya példája segít bennünket, hogy az életünkben soha ne érjen véget az irgalmas szeretet gyakorlása saját magunk és minden embertestvérünk iránt. Ez megtart minket Isten kegyelmének vérkeringésében, és elvezet az üdvözültek szeretetközösségébe is. Teréz anya szenttéavatási eljárásának posztulátora, Brian Kolodiejchuk atya, a Szeretet Misszionáriusai papi ágának elöljárója, húsz éven át dolgozott együtt az Egyház új szentjével. Nyilatkozatában Teréz anya nagyon személyes, belső vívódásban elmélyült hitére hívta fel a figyelmet. Brian atyától megkérdezték, hogy ezek a lelki küzdelmek nem a depresszió jelei voltak-e, mire a posztulátor így válaszolt: „Azért nem, mert Teréz anya nagyon aktív, cselekvő életet élt és az öröm, a mosoly mindvégig elkísérte. Ő maga helyett mások szenvedéseivel foglalkozott és törődött.” Kevéssé ismert, hogy Teréz anya 1942-ben különleges magánfogadalmat tett, miszerint „soha nem fog nemet mondani Istennek…” Gonxha Bojaxhiu néven 1910. augusztus 26-án született az albániai Szkopjében. 18 éves korában Írországba

Kitekintés ment, hogy csatlakozzon a Loreto-nővérekhez. Teréz nővért Indiába küldték, ahol 1937-ben örökfogadalmat tett. 18 évet töltött a kalkuttai Loreto-iskolában először tanárként, később intézményvezetőként. 1946. szeptember 10-én, a Kalkuttából Darjeelingbe vezető vonatút során Teréz anya „égi sugalmazást” kapott, melyet később úgy nevezett, hogy „hívás a hivatáson belül”. Jézus megkérte Terézt: „Jöjj, és vigyél el engem a szegények viskóiba! Légy az én világosságom! Nem tudok egyedül odamenni. De te közéjük mész és magaddal viszel engem is. Mennyire vágyódom belépni viskóikba: sötét, boldogtalan otthonaikba.” Jézus kérte, hogy hozza létre a „szeretet misszionáriusainak” közösségét, melynek feladatául a szegények legszegényebbjeinek a szolgálatát rendelte. A Szeretet Misszionáriusai Társaság megalapítására hivatalosan 1950. október 7-én került sor. Az a mód, ahogy Jézus kérésére felelt, a könyörületesség jelképévé és Isten szeretetének élő tanújává tette. Élete mutatta meg a világnak, hogy micsoda nagyság és méltóság rejtőzik minden emberi személyben, hogy a nagy hittel és szeretettel végzett kis dolgok is mennyire becsesek lehetnek, és hogy az Istennel való meghitt kapcsolat felbecsülhetetlen értékű. 1997. szeptember 5-én véget ért Teréz anya földi élete. Szent II. János Pál pápa így jellemezte: „Élénken emlékszem a legszegényebbek szolgálatában eltöltött évek súlya alatt meggörnyedt, parányi alakjára, mely azonban mindig kimeríthetetlen belső energiát hordozott. Krisztus szeretetéből fakadó energia volt ez.” Bensőséges istenkapcsolatának mélyén a megfeszített Jézus szavai visszhangzottak: „Szomjazom!” (Jn 19,28) A szeretet evangéliumát váltotta valóra. Szavai és tettei hívők és nem hívők szívét egyaránt megszólították. Élete jel volt, mely azt mutatta meg, hogy „Isten még mindig szereti a világot”. Titka egyszerű: engedte, hogy Jézus teljesen birtokba vegye életét, és így az Úr tudott cselekedni benne és általa. Egyszer egy riporter megkérdezte tőle: „Az ön életében milyen helyet foglal el Jézus?” „Kizárólagos helyet” – felelte azonnal. „Szívünk csendességében Isten a szeretetéről beszél nekünk; elcsendesülésünkkel engedjük Jézust, hogy szerethessen minket.” „Biztos vagyok Krisztus irántam való szeretetében, és a saját szeretetemben is iránta? Ez a bizonyosság a napfényhez hasonlítható, mely életerővel áraszt el. Ez a meggyőződés az a szikla, amelyre

Kitekintés az életszentség épül. Hogyan birtokolhatjuk ezt a bizonyosságot? Ismernünk, szeretnünk és szolgálnunk kell Jézust, hiszen ez olyan erőssé tesz téged, mint a halál.” „Jézus gyengéd szeretettel szeret téged, értékes vagy számára. Fordulj felé teljes bizalommal, és hagyd, hogy szeressen téged. A múltat irgalmára, a jövőt gondviselésére, a jelent pedig az ő szeretetére bízzuk.” „Az Istenbe vetett bizalom mindenre képessé tesz. Istennek nem a nagyszerűségünkre, hanem az alázatosságunkra van szüksége.” „Istent olyan könnyű meghódítani! Egyszerűen neki adjuk magunkat, és a miénk lesz. Senki és semmi más nem képes jobban a miénk lenni, mint maga Isten. Az igazi szeretet: önátadás. Minél jobban szeretünk, annál jobban lemondunk önmagunkról.” „Az öröm az Istennel való közösségnek és Isten jelenlétének jele. Az öröm a szeretetben lángoló szív gyümölcse.” „Szeretetmissziónk nem más, mint Isten iránti szeretetünk túlcsordulása. Így hát, aki a legjobban szereti felebarátját, az él a legszorosabb közösségben Istennel.” Teréz anya egy alkalommal így biztatta követőit: „Az anya most itt van veletek, hogy segítsen titeket Jézus felé. De hamarosan eljön az idő, amikor az anyának is Istenhez kell mennie. Akkor azonban mindannyitokat még jobban tud majd segíteni, és még több kegyelmet közvetít majd számotokra.” Kalkuttai Szent Teréz, te engedted, hogy a megfeszített Jézus szomjazó szeretete éltető lángra lobbanjon benned, és így váltál az ő szeretetének fényévé mindannyiunk számára. Járj közben értünk Jézus Szent Szívénél, hogy … (itt mondjuk el szívbéli kéréseinket)! Taníts meg, hogy befogadhassuk Jézust és ő átjárhassa egész lényünket, oly tökéletesen, hogy így egész életünk az ő világosságát és szeretetét sugározhassa mások felé. Ámen. Szent Teréz anya, könyörögj érettünk! Az életrajzi részek és idézetek forrása: Teréz anya kilencede (Új Ember, 2010), szerkesztette Fr. Brian Kolodiejchuk MC, fordította Domokos Mónika Tünde

Kitekintés Szerette az Egyházat Portré Ozsvári Csabáról Ozsvári Csaba (1963–2009) felnőtt megtérőként talált a Katolikus Egyházra, melynek elkötelezett, hitvalló tagja lett. A Schönstatt Lelkiségi Mozgalom segítette őt és feleségét a házasság szentségének erejéből élni, belsőleg alakulni és öt gyermeküket jól szeretni. Teljes szívével szerette az Anyaszentegyházat. A „kisegyházat”, a családot, és a nagy Egyházat egyaránt. Hivatásáról, munkájáról így vallott: „A művészetben és a művészeten kívül engem nem érdekel más, mint Jézus Krisztus. És semmi másról nem akarok szólni, mint Isten dicsőségéről. Ha ez nem megy, akkor inkább hallgatok. Hívő emberként Isten közelségére vágyom. Társaságát keresem a szentmisében, imádságban, a családomban és a mindennapi munkámban. Amikor dolgozom, az ábrázolandó témában vagy liturgikus tárgyban újra meg újra meg kell élnem személyes kapcsolatomat Istennel. Ez nélkülözhetetlen a szakrális művészet területén. Hívőként végzem a munkámat mindig Istenbe kapaszkodva és mindig az Egyház közösségében. A szenvedő Krisztus ábrázolásakor sokszor megrendítő az ő közelsége. Megrendítő és félelmetes, de csodálatos is, mert csak az ő közelségében élhető az élet. Valamit ilyenkor megsejthet az ember a végtelen Istenről.” Hétköznapi családi élete, mély istenszeretetről és rendkívüli tehetségről tanúskodó munkái és hirtelen, mégis kegyelmekben előkészített halálának körülményei arra mutatnak, hogy Isten példaként, közbenjáróként állította őt elénk. Kutatjuk a gondviselő Isten iránymutatását ez ügyben, mert a Schönstatti Családmozgalomnak szándékában áll kezdeményezni Csaba boldoggá avatását. Képekkel gazdagon illusztrált új kiadványunkban családja, barátai, atyák és művésztársak emlékeznek rá és idézik fel alakját nagy szeretettel. A kötet megvásárolható vagy megrendelhető a Mindszenty Alapítvány irodájában. Török Orsolya

Kitekintés Hám János eljárása 2016. június 29-én lezárult Hám János szatmári püspök, rövid ideig esztergomi érsek szenttéavatási eljárásának egyházmegyei vizsgálata, melynek kezdő dátuma – nem tévedés – 1896-ra nyúlik vissza. A XIX. század utolsó éveiben minden értékes szemtanút, több mint ötven ülés keretében hallgatott ki az akkori szenttéavatási bíróság. 1997 és 2009 között további jelentős történészi kutatómunkára került sor. Az új szentszéki előírásoknak megfelelő egyházmegyei vizsgálat előkészítő szakasza 2009 és 2012 között, bírósági szakasza az utóbbi három évben zajlott. A magyar iratanyag 1305 oldal „teleírt papír”, ahogy Ruppert József piarista atya, az ügy posztulátora fogalmazott. A vizsgálati eljárás záró ülését az illetékes főpásztor, Schönberger Jenő szatmári püspök vezette. Ezt követően a szatmári székesegyházban mutatott be hálaadó szentmisét, ahol az oltár előtt – mintegy Istennek felajánlott ajándéként – az akták lezárt doboza is látható volt. Hám János Isten előtt kedves életének öröksége így találkozott a szatmári hívek tiszteletével és imádságával: hogy a szeretetgyakorlás nagy püspökét mielőbb a boldogok között tisztelhessük! Alapítványunk képviselője püspöki szakértőként segítette az eljárás lefolytatását.

Közeleg az utolsó magyar királykoronázás centenáriuma Száz évvel ezelőtt, 1916. december 30-án koronázták apostoli magyar királlyá Boldog IV. Károlyt. Isten Szolgálója Bourbon-Pármai Zita hercegnő pedig ugyanezen a fényes napon lett Magyarország utolsó királynéja. Ebből az alkalomból a veszprémi Boldog Gizella Főegyházmegye Gyűjtemény felkérésére – ahol jubileumi kiállítás várja a látogatókat – átdolgoztam a 2004-ben megjelent könyvemet Károly és Zita hitvalló életéről. A kötet ajánlását ez alkalommal Habsburg-Lotharingiai Eduárd szentszéki magyar nagykövet írta, ebből idézek: „Kevés megfelelőbb pillanatot találhatnánk a mosta-

Kitekintés ninál egy Károly királyról és hitveséről, Zita királynéról szóló könyv újrakiadására. Nem csak azért, mert hamarosan száz esztendeje lesz Károly trónra lépésének. Nem is csak azért, mert a világnak – különösen a mi Európánknak – égető szüksége van egy olyan példaképre, aki uralkodásának legelső percétől síkra szállt Európa népeinek békéjéért. Hanem mert Károly és Zita életútja egészen különleges jelentést hordoz és fontos üzenetet közvetít.”

Új könyvek a bíboros életéről – gyerekeknek is A legkisebb gyermekekkel szeretné megismertetni Mindszenty bíboros hitvalló életét a Danica Könyvkiadó gondozásában megjelent Az ifjú Mindszenty József című kifestőkönyv. A 20 oldalas füzetben a papszentelésig követhetik a gyerekek a kis Jóska életútját. Sváb József rajzaihoz Déri Péter csehimindszenti esperes-plébános írta a szöveget (ára: 990 Ft). A nagyobb gyermekekre is gondolt a plébános atya, az ő számukra egy 32 oldalas, színes, olvasmányos könyvecskét állított össze Mindszenty József. A főpap, aki hűséggel állt helyt… címmel (ára: 990 Ft). Akik pedig mélyebben szeretnék megismerni annak a falunak a történetét, ahol a bíboros gyermekkorát töltötte, és amely élete végéig oly sokat jelentett számára, azoknak örömmel ajánljuk a Mindszenty bíboros szülőfalujában

Tanúságtétel című adatokban gazdag, színes fotókkal illusztrált, 52 oldalas könyvet. A „Bíboros Szülőfalujának Templomáért Alapítvány” gondozásában megjelent kiadvány szerzői Déri Péter esperes-plébános, Kelemen István történész és Nemes András művészettörténész. A gyermekkönyvek – postaköltséggel – megrendelhetők alapítványunk irodájában.

Imameghallgatások Bálint Sándor közbenjárására Barna Gábor egyetemi tanár beszámolója Évek óta folyamatosan érkeznek hozzám az olyan híradások, amelyek a legkülönbféle ügyekben Bálint Sándor közbenjáró segítségéről szólnak. Egy szegedi és egy budapesti sokgyermekes család arról számolt be, hogy nehéz lakáshelyzetükben kilencedet tartottak, kérve Bálint Sándor segítségét – mindkét esetben váratlan gyorsasággal és sikerrel oldódott meg a kilátástalan helyzet. Talán a legismertebb példa három évvel ezelőtt történt, amikor az agyhalott édesanyának az orvosok közreműködésével egészséges gyermeke született. Az orvoscsoport mögött egy kállósemjéni imacsoport állt. Ugyanők tudósítottak egy rákos beteg asszony állapotának javulásáról Bálint Sándor közbenjárására. A legfrissebb hír egy Tisza-menti település könyvtárosától jött, aki olvasta a Keresztény Élet hasábjain megjelent írásomat Isten Szolgája példamutató életéről. Ez ösztönözte arra, hogy a közbenjárását kérje. A történetet saját maga írta le: „Egyetlen testvérem özvegyének amputálták a lábfejét érszűkület miatt. A seb nehezen gyógyult, sőt eljutott egy olyan stádiumig, hogy talán tovább kell csonkolni. A következő kontrollon kiderült, lassú javulás állt be, újra bizakodhat a gyógyulásban. Mióta ez a betegség tart, sokat imádkoztam gyógyulásáért, s a cikkek olvasása után Bálint Sándor közbenjárását kértem. A viszonylagos gyógyulás ebben az időben következett be. Bízom benne, hogy Isten további irgalmát is megtapasztalhatjuk.”

Vértanúink-Hitvallóink XXII. évfolyam 3. szám (81. szám) 2016. szeptember Kiadja: Magyarországi Mindszenty Alapítvány Alapította: † P. Szőke János SDB H-1085 Budapest Horánszky u. 22. Tel: +36 1 4451-548 www.mindszentyalapitvany.hu www.mindszenty.katolikus.hu ungmind@gmail.com Felelős kiadó: Habsburg-Lotharingiai Mihály Szerkeszti: Kovács Gergely okl. posztulátor A Vértanúink–Hitvallóink c. folyóirat ingyenes kiadását és a Magyarországi Mindszenty Alapítvány működését olvasóink önkéntes adományai biztosítják. Erste Bank Hungary Zrt. Számlaszám Magyarországon:11991102-02139889 Külföldön: IBAN HU58 1199 1102 0213 9889 0000 0000 SWIFT Kód: GIBAHUHB Adószám: 18063703-1-42 A határon túli magyar egyházmegyékből és más országokból honlapunkon keresztül lehet adományokat eljuttatni. Hálásan köszönjük a hívek erkölcsi és anyagi támogatását! A szeptemberi lapszám megjelenését támogatta: a Nemzeti Együttműködési Alap, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő és az Emberi Erőforrások Minisztériuma IDEA Nyomda, Kolozsvár Nagy Péter igazgató

Istenünk, te Mindszenty József bíborost arra választottad ki, hogy az üldöztetés idején mindhalálig hűséges főpásztor legyen: az igazság és a szeretet tanúságtevője. Hívő néped örömére add meg, kérünk, hogy őt mielőbb Egyházunk szentjei között tisztelhessük. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.