Vértanúink-Hitvallóink 2020. május by Mindszenty Alapítvány

XXVI/1. szรกm

2020. mรกjus

Dicsértessék a Jézus Krisztus!

t a r t a l o m b ó l

ELŐTÉRBEN A Szenttéavatási Ügyek Kongregációja 5 „Teljesen bizonyos, hogy Isten Szolgája Mindszenty József, a római Anyaszentegyház bíborosa, néhai esztergomi érsek és Magyarország prímása az erényeket hősies fokon gyakorolta.” Csókay András–Sajgó Szabolcs–Kovács Gergely: Nem mindennapi tanúságtétel 12 „Nem a végtelen Isten, mindennek a forrása van alávetve a mi véges tudásunknak, tudományunknak, hanem fordítva…”

KITEKINTÉS Bojtos Anita: Boldog Özséb műve 17 „A Boldog Özséb létezését övező bizonytalanságok művében, a pálos rendben nemcsak bizonyossággá, de napjainkig ható példákká váltak.” Balog Márta CB: Az én utam a szeretet, nincs időm másra 19 „Minden körülmények között tudta, hogy mi az igazán fontos. A szeretet nem hangulat, nem érzés vagy döntés kérdése, hanem a személyes kapcsolatok minősége.”

HÍREINK Igehirdetésem. Mindszenty József bíboros szentbeszédei az amerikai követségen 24 „A bíboros összetett alakját csak akkor lehet megérteni, ha tekintettel vagyunk arra: Mindszenty identitásának középpontjában papi-lelkipásztori hivatása állt.”

„Esztergomi sírja legyen a világon szétszóródott magyarság lelki találkozóhelye!” (Paskai László, 1991) Címlapkép © Mudrák Attila

E l ő t é r b e n AZ ELSŐ SZÓ AZ IMÁDSÁGÉ Hetvenöt évvel ezelőtt, 1945. október 2-án Tiszteletreméltó XII. Piusz pápa nevezte ki esztergomi érsekké Mindszenty Józsefet, akinek ezzel együtt vállalnia kellett „a bíbor színnel jelzett vértanúságot”. A bíboros későbbi áldozatvállalásában a házi őrizet és a követségi szobafogság bizonyos értelemben hasonlít sokunk mostani életállapotához, amelyet a jelenlegi járványhelyzet kényszerített ránk. 1948. augusztus 8-án a hercegprímás által vezetett püspöki kar körlevelet bocsátott ki a Boldogasszony Éve kegyelmeiről. A napjainkban is aktuális család-felajánlási ima ennek mellékletében szerepelt.

Jóságos és irgalmas Isten, családunk és annak testi, lelki javait mindenható védelmedbe ajánljuk; áldj meg minket, ahogyan a názáreti Szent Családot megáldottad. Szeretett Jézusunk! Te rejtett életed példájával és tündöklő erényeiddel megszentelted azt a családot, amelyben éltél. Emlékezzél meg arról, hogy a mi közösségünk is a te családod, hiszen neked szenteli és neked ajánlja fel magát. Oltalmazz minket, szabadíts meg minket a veszélyektől, siess segítségünkre minden szükségünkben, adj állhatatosságot, hogy téged szeressünk; segíts, hogy hűségesen szolgáljunk neked a földön és örökké dicsérhessünk a mennyben. Boldogságos Szűz Mária, aki karácsony éjjelén szerető szívedre ölelted az isteni Kisdedet, kérj számunkra kegyelmet, hogy úgy tudjuk szeretni Jézust és egymást, ahogyan te szeretted isteni Fiadat és tiszta Jegyesedet. Földi anyánk mellett te légy mennyei Édesanyánk és közbenjárónk drága Gyermekednél. Szent József, a Szent Család feje és az isteni Kisded hűséges őrzője, légy a mi kis otthonunknak is feje és vedd atyai pártfogásodba családunkat. Légy közbenjárónk minden szükségünkben és segíts, hogy amint te hűséges voltál a karácsonyi éjben és a menekülésben, mi is hűségesek maradjunk az Úr Jézushoz a kísértések és szenvedések megpróbáltatásaiban. Ámen.

E l ő t é r b e n

SZENTSZÉKI HATÁROZAT

Mindszenty József bíboros életszentségének pápai elismeréséről A boldoggá- és szenttéavatási eljárásokban a pápai és a fontosabb kongregációs döntésekről határozatot hoznak, melynek aláírásokkal hitelesített példánya legtöbbször csak hónapok múltán válik hozzáférhetővé. A Mindszenty bíboros életszentségét elismerő dekrétumot egy évvel a pápai döntést követően kaptuk kézhez, melynek szövegét teljes terjedelmében közöljük (ford.: Berthóty László, Érszegi Géza és Kovács Gergely). A SZENTTÉAVATÁSI ÜGYEK KONGREGÁCIÓJÁNAK Isten Szolgája Mindszenty József (1892–1975), a római Anyaszentegyház bíborosa, néhai esztergomi érsek és Magyarország prímása Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében lefolytatott boldoggá- és szenttéavatási ügyében hozott ERÉNYEKRE VONATKOZÓ HATÁROZATA „Akarok jó Pásztor lenni, aki, ha kell, életét adja juhaiért.” Isten Szolgája Mindszenty József 1945. december 8-án e szavakkal kezdte meg új püspöki szolgálatát az esztergom(-budapest)i érsekség élén, egyszersmind Magyarország prímásaként. És valóban, népe, valamint saját életének szörnyű tragédiái közepette a hivatásában mindig rendkívüli módon kitartott és szilárd bátorságot tanúsított, a barbár erőszakra szeretettel és evangéliumi szelídséggel válaszolt. Isten Szolgája 1892. március 29-én egy Vas megyei faluban, honi nyelven Csehimindszenten, szőlőműves családba született, Kovács Borbála és Pehm János gyermekeként. Úgy emberségből, mint kereszténységből a legjobb ne5

E l ő t é r b e n velést kapta, a plébániatemplomot gyakran látogatta, ahol a szertartásokon ministrált. Már gyermekkorától a papi hivatás jeleit tapasztalta, ezért lépett Szombathelyen a premontrei atyák iskolájába. Tanulmányai és mély lelki élete egyértelműen kijelölték elhatározásának útját, hivatása felől bizonyosságot szerzett. Ez még inkább kiteljesedett azokban az években, amikor az egyházmegyei szemináriumban a teológiai tanulmányait végezte. 1915. június 12én, Jézus Szentséges Szívének ünnepén Józsefet pappá szentelték. Első feladata a felsőpatyi kápláni szolgálat volt, ahol nagy lelkesedéssel és lelkipásztori szeretettel fordult mindenki felé. Páratlan jelleme, rendkívüli tudása, és minden bizon�nyal a tüzes és magával ragadó igehirdetése hamar ismertté tette őt a plébánián kívül is. Hittant tanított a zalaegerszegi iskolákban, a fiatalok nagy rokonszenvétől övezve. Azokban az években teljesedett ki az I. világháború szörnyű tragédiája. Miután a háború befejeződött, az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlott, Magyarország kormányzása a kommunisták kegyetlen irányítása alá került, ami azonban csak rövid ideig tartott. József atyát letartóztatták, de a rendszer bukása után azonnal szabadon engedték. Ezek után zalaegerszegi plébánosnak nevezték ki, 1919. október 1-jén egy 16 ezer lelket számláló közösségben kezdte meg apostoli munkáját. Ilyen körülmények között Isten Szolgája helyesen ismerte fel, hogy a legfontosabb és legsürgetőbb feladat a tudatlanság megszüntetése. Ezért támogatta az iskolaügyet és a hitoktatást, és felkarolt számos kulturális és vallási egyesületet. Előmozdította templomok és plébániák építését, igen nagy fontosságot tulajdonított az igehirdetésnek, az imaéletnek, a szentségimádásnak és Szűz Mária tiszteletének. 6

E l ő t é r b e n Mindeközben új felhők gyülekeztek Magyarország és egész Európa fölött, miután Németországban Hitler jutott hatalomra és a II. világháború mindent lángba borított. Akkor, ebben a nagyon válságos helyzetben, 1944. március 4-én XII. Piusz pápa Isten Szolgáját veszprémi püspökké nevezte ki. Székhelyére tíz nappal azután érkezett, hogy a náci katonák megszállták a várost. A többi magyar püspökkel együtt azon munkálkodtak, hogy segítséget nyújtsanak a zsidóknak, akik közül sokakra a biztos halál várt a fogolytáborokban. Miközben a háború dühöngött, Mindszenty csak az emberek megsegítésén fáradozott, segítette a szegényeket, papi értekezleteket tartott, támogatta a világiak apostoli szolgálatát, szívén viselte a betegek ellátását, új plébániákat és iskolákat alapított. A nácik börtönbe zárták, mialatt kelet felől a szovjet hadsereg fosztogatta és nagy pusztítással elfoglalta Magyarországot. Ezekben a vészterhes napokban nevezte ki XII. Piusz pápa Isten Szolgáját esztergomi érsekké és Magyarország prímásává. Az új érsek számára rendkívül nehéz időszak kezdődött. Szolgálatában először arra törekedett, hogy csillapítsa népe körében az éhínséget és a szenvedéseket, védelmezze a fogságba kerülteket, annak ellenére, hogy az államhatalmat megszerző kommunista vezetők ezt akadályozták. Magyarországon egyre súlyosabb egyházüldözés vette kezdetét, melynek a katolikus iskolák lettek az első áldozatai. 1948 júniusában az egész iskolarendszert államosították. Ebben az ügyben a két évvel korábban bíborossá kinevezett érsek a harangok megszólaltatásával tiltakozott, hogy az egész nemzet végveszélybe kerülését jelezze. A nehézségek nem törték meg Isten Szolgájának lelkét, épp ellenkezőleg, még nagyobb erőfeszítéssel dolgozott céljaiért: új plébániákat alapított, zarándoklatokat szervezett, és ezzel oly nagy haragra gerjesztette a kommunista vezetőket, hogy 1948. december 26-án, amikor ő a kápolnájában imádkozott, az államrendőrség lecsapott rá. Oda hurcolták, ahol korábban a Gestapónak nevezett titkos rendőrség kínozta ellenségeit, ezután 39 napon át egy hideg és nedves pincében, ruháitól megfosztva, összeverve, magánzárkában tartották, ahol újra és újra további kínzásokkal gyötörték. A bíboros olyannyira legyengült, hogy engedett és aláírta a kínzással kicsikart vallomást, amelyben magát a „nép ellenségének” nyilvánította. A jegyzőkönyvre odaírta a „C.F.” betűket, azaz „coactus feci” – kényszer hatására tettem. 1949. február 3-án koncepciós perben halálra ítélték, amit aztán fegyházbüntetésre változtattak. Bilincsbe verve felajánlotta magát és szenvedéseit övéiért. Azért imádkozott, hogy egyesülhessen a megfeszített Krisztussal. 1956 októberében, amikor a magyarok a szovjet birodalom uralmát lerázták magukról, ő is újra szabad lett. 7

E l ő t é r b e n A szovjet uralom megbuktatásának kísérlete rövid életű volt, néhány nappal később Magyarországot a korábbi állapotába kényszerítették. Mindszenty bíboros számkivetésben élte az életét az Amerikai Egyesült Államok budapesti követségének épületében, amit egy napra sem hagyhatott el. Ott élt csendesen, imádságosan, magát folytonosan Istennek ajánlva a hazájáért, az Egyházért és a béke uralmáért a világban. 1971-ben az azóta már szentté avatott VI. Pál pápa kívánságára a bíboros szabad utat kapott Rómába, ahol részt vett a Püspöki Szinóduson. Azután Bécsbe távozott, és hátralévő életét ott töltötte. Szabadságát visszanyerve korlátozások nélkül utazhatott nemcsak számos európai országba, hanem különböző földrészekre is, hogy erősítse a száműzött magyarok lelkét, hirdetve nekik az evangélium igazságát. Teljes odaadása Krisztus iránt, az Ő igazsága és igazságosságának érvényesülése iránt, a bizalommal teli ráhagyatkozása az isteni Gondviselésre, élő és állhatatos reménye, népe iránti szeretete, rendíthetetlen és szenvedélyes lelkipásztori tevékenysége, buzgósága az egyetértésért és a békéért, okossága és ereje, a világi dolgok iránti megvetése, és végül az evangéliumi eszményekre való folytonos törekvése – mindezek a vonások remekül megrajzolják Mindszenty bíboros lelki portréját. Erénygyakorlásával ékesítette a bíbort. Egész életét a Krisztusba és az Ő egyházába vetett hitének szentelte. Isten Szolgája termékeny és szenvedésekkel teli földi életét 1975. május 6-án Ausztria fővárosában fejezte be. Testét Ausztriában, a celli Mária-kegyhelyen temették el, és 1991-ben vitték át az esztergomi főszékesegyházba. Minthogy életszentségének híre egyre nőtt, 1995. január 19. és 1997. december 30. között lefolytatták ennek egyházmegyei vizsgálatát az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében. 1995. június 2. és július 15. között kiegészítő eljárás zajlott le a Szombathelyi Egyházmegyében. Mindezek jogszerűségét és érvényességét a Szenttéavatási Ügyek Kongregációja 1999. november 8-án kelt határozatával elismerte. A Positio összeállítása után a bevett szabályok szerint megvizsgálták, hogy Isten Szolgája valóban hősi fokon gyakorolta-e az erényeket. A teológusok különleges tanácsa 2018. június 14-én kedvező kimenetellel tartotta meg ülését. A bíboros és püspök atyák 2019. január 15-én rendes ülésen gyűltek össze,

E l ő t é r b e n melyet én magam, Angelus Becciu bíboros személyesen elnököltem, és elismerték, hogy Isten Szolgája a teológiai és vele összefüggő sarkalatos erényeket hősies fokon gyakorolta. Végül, miután mindezekről Ferenc pápának az alulírott bíboros prefektus gondosan beszámolt, Őszentsége a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának véleményét meghallgatva és megerősítve, a mai napon kinyilvánította: ebben az ügyben és kérdésben teljesen bizonyos, hogy Isten Szolgája Mindszenty József, a római Anyaszentegyház bíborosa, néhai esztergomi érsek és Magyarország prímása a teológiai erényeket, a hitet, a reményt, az Isten és a felebarát iránti szeretetet, valamint a sarkalatos erényeket, az okosságot, az igazságosságot, a mértékletességet és a lelki erősséget, külön-külön és együtt véve hősies fokon gyakorolta. Ennek a határozatnak a közzétételét és iktatását a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának iratai közé Őszentsége, a pápa elrendelte. Kelt Rómában, az Úr 2019. évében, február 12-én, Angelus Becciu bíboros prefektus † Marcellus Bartolucci mevániai címzetes érsek titkár

„Legyünk mi most az imádság nemzete! Ha újból megtanulunk imádkozni, lesz honnét erőt és bizalmat merítenünk.” (Esztergom, 1945. október 7.) Május 2-i esztergomi zarándoklatunk napján – mely a mostani helyzetben nem tartható meg – otthonainkban kapcsolódhatunk az országos engesztelő imahadjárathoz, lélekben elzarándokolva a szentéletű bíboros nyughelyéhez. Isten Tiszteletreméltó Szolgája, Mindszenty József, könyörögj érettünk!

E l ő t é r b e n ÚJ RÓMAI POSZTULÁTORA VAN A MINDSZENTY ÜGYNEK A korábbi posztulátor megbízatásának megszüntetését követően 2019. december 11-én a Mindszenty Alapítvány, Isten Tiszteletreméltó Szolgája, Mindszenty József boldoggá- és szenttéavatási ügyének aktora, új posztulátort nevezett ki Monsignor Paolo Rizzi atya személyében, aki a Vatikáni Államtitkárság tisztviselője. Kinevezését 2020. február 3-án hagyta jóvá a Szenttéavatási Ügyek Kongregációja. Msgr. Paolo Rizzi 1963-ban született a lombardiai Mortarában. 1990ben szentelték pappá a vigevanói egyházmegyében. A Pápai Urbaniana Egyetemen kánonjogi diplomát szerzett, elvégezte a Szenttéavatási Ügyek Kongregációja hivatalos posztulátori tanfolyamát, valamint az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció különleges eljárásokra vonatkozó kurzusát. Két évig kápláni, hat évig plébánosi szolgálatot teljesített. Emellett középiskolai hittanárként működött és kánonjogot tanított a vigevanói szemináriumban. 1998 óta Őszentsége Államtitkárságának tisztviselője az Általános Ügyek Szekciójában. A Szentatya 2003-ban pápai káplánná nevezte ki. Rizzi atya több ügyben is ellát posztulátori feladatokat, sokoldalú és gazdag tapasztalatai vannak különböző szenttéavatási eljárásokban. Ő képviseli Tiszteletreméltó Louis Querbes atya és Boldog Tommaso Reggio genovai érsek eljárását. Három különleges ügynek is ő a római posztulátora: Boldog Teresio Olivelli (†1945) kanonizációs eljárása 1987-ben kezdődött, boldoggá avatására 2018. február 3-án került sor. A fiatal jogászt a fasiszta rend10

E l ő t é r b e n szerrel szembeni (erkölcsi) ellenállása miatt többször bebörtönözték, üldözték, végül Németországba deportálták. Kálváriájának utolsó színhelye a hersbrucki koncentrációs tábor volt. Az egész életében rá jellemző „mindenkinek mindene lettem” mottóhoz hűen itt is vigasztalója volt társainak, megpróbált kön�nyíteni szenvedéseiken, ápolta sebeiket, saját ételadagjáról is lemondott értük. Sok túlélőnek a tőle kapott vigasztalás és támogatás mentette meg az életét. Életáldozata 1945. január 17-én teljesedett be, amikor egy fiatal, a korábbi verésektől meggyötört ukrán rabot próbált saját testével védeni, ekkor vesztette életét a testével felfogott ütésektől. Az eljárás különlegessége volt, hogy Teresiót hosszú ideig hitvallóként kezelték, 2015-ben az életszentség pápai elismerésére is sor került. A kanonizációs folyamat azonban nem egy, a Tiszteletreméltó közbenjárására történt csoda, hanem a vértanúság vizsgálatával folytatódott. 2016-ban még alaposabban kivizsgálták Teresio halálának körülményeit. Az új vizsgálati eredmények alapján a Szenttéavatási Ügyek Kongregációja egy új teológus kongresszust állított fel a vértanúság értékelésére, mely egyhangú pozitív döntést hozott, és ez megnyitotta az utat a 2018-as boldoggá avatáshoz. Teresio vértanúságának híre régen és széles körben elterjedt volt a hívek között, ez fontos bátorító tényező volt ebben a különleges és fordulatos eljárásban. Teresio Olivelli neve kevéssé ismert hazánkban, a misztikus Luisa Piccaretta (†1947) életéről viszont vannak magyar nyelvű beszámolók is az interneten. Isten Szolgálója Bari tartományban egy tanyán született. Magánkinyilatkoztatásait 13, 16 és 22 éves korában kapta. Ezt követően élete végéig ágyhoz kötötten élt. Látomásaiban Jézus arra hívta őt, hogy osztozzon vele szenvedéseiben az emberek megmentéséért, és Luisa elfogadta ezt, 81 éves korában bekövetkezett haláláig. Francesca Lancelotti (†2008) egyszerű családanya volt, akinek az életét áthatotta az imádság és az istenközelség. Élete első felében egy kis faluban élt, majd egy Istentől kapott látomást követve családjával együtt Rómába költözött. Annak szentelte az életét, hogy segítsen a szegényeken és a betegeken. Otthona lelki oázisa lett a szükséget szenvedőknek. A házban reggel fél nyolctól késő estig jöttek-mentek az emberek, ő együttérzően és segítőkészen osztozott az életükben és a nehézségeikben – emlékezett vissza egyik unokája. Már életében a szentség híre övezte. Francesca tanítómestere volt annak, hogy minél jobban felismerjék az Úr üdvösségre vezető terveit. Imádságos, engedelmes és szolgálatkész élete a szeretetről tett tanúságot. Mindszenty bíboros égi közbenjárása segítse, a mi imáink kísérjék, hogy Isten tegye áldásossá új római posztulátorunk tevékenységét! 11

E l ő t é r b e n NEM MINDENNAPI TANÚSÁGTÉTEL Mindszenty bíboros égi közbenjárását sokan sokféle nehézségükben kérik és tapasztalják. Különleges eset dokumentációját kértük Sajgó Szabolcs jezsuita atyától, aki tavaly nyáron a Facebook-oldalán indított imaláncot, és Csókay András idegsebésztől, aki a legfontosabb orvosi beavatkozásokat végezte azokon a sziámi ikreken, akik túléltek több halálközeli állapotot és helyzetet. Ilyen esetekben nagyon fontos a történések minél pontosabb rekonstruálása. Szabolcs atya a 2019. augusztus 14-i Facebook-posztját egészítette ki SÜRGŐS ÚJABB INTENZÍV IMÁDSÁG KÉRÉSÉVEL: „A kis Rukayának vírusos láza van. Ebbe belehalhat. Imádkozzatok a kis Rukayáért! Felajánlottam András barátomnak, hogy kérjük együtt az imádkozókkal a gyógyulást egységesen Mindszenty bíboMindszenty bíboros beszélgetése két ikerlánnyal (1973) roson keresztül a Jóistentől, hogy a bíboros közbenjárására történő csoda – ha Isten is úgy akarja – megszülessék. András örömmel elfogadta a javaslatot.” Szabolcs atya a szenttéavatási imádságot is közzétette. Az ő oldalán 250 hozzászólást, 218 megosztást, 687 like-ot kapott a bejegyzés. A hozzászólások közül néhány: „Isten hűséges szeretetben és igazságban kitartó szolgája, Mindszenty József bíboros, tégy tanúságot az Égieknél. Járj közben Rukayáért, mert nem fogják elvetni kérelmedet.” „Hallgasd meg, Urunk, imánkat! És a Te akaratod szerint és Mindszenty bíboros úr közbenjárására gyógyítsd meg kicsiny gyermekedet!” „Tiszteletreméltó Mindszenty József atya, kérünk, esd ki mindkettejük számára a csodás gyógyulást!” „Drága Mindszenty József! A mamámnak is segítettél, akkor, amikor Zalaegerszegen voltál pap. Kérlek, segíts, hogy életben maradjanak!” 12

E l ő t é r b e n Sokan fohászkodtak Szent Ritához, Pio atyához, a Csíksomlyói Szűzanyához is, de a már szentté avatottak egyidejű kérése nem akadálya a boldoggá avatásra jelölt személyekhez irányuló kifejezett imameghallgatási kérésnek. Mi még ugyanaznap megosztottuk az imaszándékot az Alapítvány Facebook-oldalán, ez további 208 emberhez jutott el. A Magyar Kurír augusztus 25-i interjújában Csókay András így beszélt minderről: „Csak a Kárpát-medencében közel egymillió ember imádkozott ezért a két gyerekért, ezért az ügyért. Sajgó atya Mindszenty bíboros égi közbenjárását is kérte. Csodálatos összefogás jött létre. A helyzet talán augusztus 14-én volt a legkritikusabb; másnap Boldogasszony napja, addigra beért az újabb imaroham”, és 16-ára virradóra javult a kritikus helyzetben lévő gyermek állapota. „Ez hatalmas bizonyosság számomra.” Legyen ez a nem mindennapi tanúságtétel felhívás mindannyiunk számára, hogy használjuk bátran a modern technika vívmányait akár a mostani járvány idején, akár ennek elmúltával, hogy Mindszenty atya égi közbenjárását kérve jót tehessünk szeretteinkkel és felebarátainkkal. Sajgó Szabolcs SJ: Isten és a tudomány Isten van. Élő Istenben hiszünk. Abban, aki nemcsak az agyunkban létezik, hanem aki minden létező forrása. Akivel kicsit úgy vagyunk, mint egymással: még akik jól ismerik egymást, azok is időről időre rádöbbennek arra, hogy félreismerték a másikat, felszínesen ismerték egymást, hogy az ismert másik egyben örök rejtély. Élő, személyes Mindenségben hiszünk, aki volt, mielőtt a világ lett, aki minden teremtményéhez közelebb van, mint azok önmagukhoz. Benne léteznek a legbonyolultabb mini- és makrovilágok. Számára nyitott könyv minden létező legbensőbb titka. Minden tudásunk, tudományunk az ő tudását keresi, közelíti. Valamennyi létező kapcsolatban van valamennyi létezővel és hat egymásra. Ez nem lehetőség, hanem tény. A teremtmények egymás közt, és valamennyi teremtmény a teremtővel együttesen és egyenként kapcsolatban van és hat egymásra. Ez a kapcsolat a személyes és pozitív egymásra figyelésben felizzik, és az egyéni minőségek, tudások közös kinccsé válnak. Amint személyes emberi kapcsolatainkban megtapasztaljuk ennek igazságát, hasonlóképpen megtapasztaljuk mindezt az Istennel való kapcsolatunkban. Nem a végte len Isten, mindennek a forrása van alávetve a mi véges tudásunknak, tudományunknak, hanem fordítva. Ezért nem mellékes, hogy egy tudós tudatosan kapcsolatban van-e minden megismerésének, tudományos vizsgálódásának a forrásával vagy sem. 13

E l ő t é r b e n Csókay András: Isten-tapasztalataim a bangladesi sziámi ikrek szétválasztása során A gyerekek már születésüktől – tehát körülbelül másfél év óta – fent voltak a világhálón. Ez idő alatt egyetlen orvoscsoport sem vállalta a szétválasztásukat. És hogy miért nem? Erre a kérdésre a képalkotói vizsgálatok megtekintésekor kaptam választ 2017. november végén, amikor találkoztam Dakhában az ikrekkel egy orvosi misszió résztvevőjeként. A közös vénás rendszerük olyan bonyolult volt, hogy nálam sokkal nagyobb gyakorlattal rendelkező agyi érsebészek és idegsebészek sem mertek igent mondani a feladatra. Én magam csak kongresszusokon láttam hasonló eseteket. A leginkább hasonló esetet szingapúri sziámi ikreknél láttam, de ők sajnos mindketten meghaltak a műtét közben. Amikor ilyen nagy problémával állok szemben, mindig imádkozni szoktam. Akkor is így történt, amikor az MR-vizsgálat eredményeit néztem. Ott helyben, a muszlim testvérek előtt magamban elkezdtem mondani a Jézus-imát: „Uram, Jézus Krisztus, Élő Isten Fia, könyörülj rajtam, bűnös emberen!” – ennyiből áll, ezt ismétli az ember. Már több tucatszor elmondtam, amikor „megkaptam Jézustól a megoldást”: pontról-pontra megvilágosodott előttem, hogy mit kell másképpen csinálni, mint amit az orvostudomány az elmúlt ötven évben gondolt. A kollégám, dr. Hudák István, aki valóban nemzetközi hírű specialistája az érpályán belüli agyi érsebészetnek, igent mondott a Jézus által adott koncepcióra, és megcsinálta 2018-ban 14 órás műtéttel, három ülésben (alkalommal). Már 2018 januárjától gyakorolni kezdtem friss elhunytakon a mikrosebészeti szétválasztást modellezve. Legalább háromszázszor gyakoroltam, hogy készség szintre emelkedjen bennem. A gyakorlatok során, melyek szintén Jézus-imában teltek, további négy idegsebészeti technikai innovációt kaptam. Sokszor elfogott a félelem: mi lesz, ha az igazán kockázatos végső beavatkozás után meghalnak a gyerekek. Hogy bírom el ennek felelősségét? Ilyenkor imádkoztam, és Jézus mindig megnyugtatott, hogy bízzam magam az ő vezetésére. Ennek legmarkánsabb megtapasztalása Harkányban történt, Jézus Szíve napján. Ahogy a templomban lévő Jézus-szobrot néztem, az Úr intett a jobb kezével, hogy nyugodjak meg, és közben jöttek a kreatívabbnál kreatívabb sebészi ötletek, amelyek lehetővé tették a sikeres idegsebészeti szétválasztást. Az operációról szólva, ha nagyon egyszerűen szeretném megfogalmazni, akkor nem volt más feladatom, mint „létrehozni” az előre begyakorolt borzalmas koponyasérülést, a legóvatosabb módon szétválasztani az ikrek koponyacsontját és összetapadt agyát, és átvágni az átfutó pályákat. Mindez 26 óra fizikai és lelki koncentrációt jelentett. A közös vénák szétválasztása óriási vérzések 14

E l ő t é r b e n közben történt. Így a „kön�nyebbnek” ígérkező első rész végére a gyerekek nagyon ki voltak vérezve, amit egyszerűen nem lehetett csillapítani. Nagyon kevésen múlott az életben maradásuk, talán perceken. Én csak azt láttam, hogy nem tudom elállítani a vérzést, de a Jóisten megsegített. Azt észleltem, hogy egyszer csak érthetetlen módon megállt a vérzés. Egy másik csoda is történt. A bíborost cserkész ikerlányok virágcsokorral köszöntik (1974) Az egyik kislány veséje itthon csak 11%-ban működött, a műtét alatt azonban érthetetlen módon a veseműködése 50%-ra jött fel. A műtét végére annyira kivéreztek, hogy fel kellett gyorsulni. Erre a belső utasítást szintén Jézus-imában kaptam a 23. óra körül. Ez azt jelentette, hogy a mozgatókérgen több sérülés lesz a preparálás során. Az élet megint Istent igazolta, mert ébresztéskor mindkét gyermek mozgatta ellenoldali végtagjait. Rövid pihenés után elkezdődött a harc a gyerekek életéért. Az ikrek elképesztő vegetatív viharoknak voltak kitéve: az egyiküknek 41 fokos láza volt három napon keresztül, a pulzusa 200-zal ment, gondoljunk bele, hogy micsoda folyadékvesztést, szívterhelést jelentett ez. Jézus-imában ekkor kaptam azt az ötletet, hogy az eddigi aranyszabállyal pont ellentétesen, fejjel lefelé megdöntve fektessük a gyerekeket, így a nyújtás révén jobban stabilizálódik az agytörzs. A vegetatív viharok ennek hatására csökkenni kezdtek. De még mindig nagyon nehéz időszak várt ránk, hiszen két hét alatt háromszor alakult ki válságos állapot a bakteriális, majd vírusos gyulladás, majd a tüdőgyulladás és hasnyálmirigy-gyulladás hatására. Ebben az időszakban már óriási háttérima-segítséget kaptunk otthonról az egész Kárpát-medencéből, de még Nigériából is a mis�sziónkból és természetesen a bangladesi muszlim testvéreinktől is. Nagyboldogasszony napja éjszakáján (!) jobban lett a kritikus állapotú kicsi. Sajgó Szabolcs atya ekkor kérte Mindszenty bíboros közbenjárását. A Mária Rádió, a 777, a Magyar Kurír, az Új Ember is szüntelenül buzdított az imára. A bangladesi ikrek szétválasztása tanúbizonyság volt számomra, hogy a szakmai gyakorlaton 15

E l ő t é r b e n kívül mennyire fontos a belső és a közbenjáró imádság az orvostudományban is. Hazajövetelünk után beszéltem egy neves pszichiáterrel, aki megerősítette, hogy a szociálpszichológia is elismeri a csoportos lelki támogatás szerepét. Harminchárom nappal a műtét után az egyik kislánynál óriási agyvérzés alakult ki. Egyöntetűen az idegsebész kollégákkal azt mondtuk, hogy ez már valóban az élettel összeegyeztethetetlen. A bangladesi kollégák a vérömleny egy kis részét eltávolították, de egy ekkora vérzés után nem adtak esélyt a túlélésre. Mindszenty bíboros úr közbenjárása is segíthetett, mert a gyermek életben maradt, és a legmegdöbbentőbb az volt, hogy pár nappal a műtét után kinyitotta a szemét és mozgatta az ellenoldali végtagját. Tudata nem tért vissza, ahogy egy hároméves gyerektől elvárható lenne, de lassan javul. Fél év után segítséggel felállították, jelenleg megül és eszik. Nagyon komoly rehabilitációs munka folyik, amiben magyar szakemberek is segítenek. A másik kislány teljesen rendben van. Ennek a nagyon magas halálozási arányú műtétnek a kimenetele sebészileg sikeresnek mondható, mivel a műtét utáni 33. napon történt majdnem végzetes bevérzés nem tekinthető sebészi szövődménynek. Hitünk szerint Mindszenty bíboros úr közbenjárása is enyhítette az élettel szinte összeegyeztethetetlen bevérzés agyi roncsoló hatását. Sajnos a háttérima-szervezésért ért súlyos rágalmak miatt harag volt a szívemben, nem tudtam Jézus kereszten való hozzáállását véghezvinni – „bocsáss meg nekik Atyám, nem tudják, mit cselekszenek” –, így kizártam magamból az addig csodákkal segítő Urat. Hálás vagyok, hogy ennek ellenére életben tartotta a kicsit, és hálás vagyok a háttérimáknak, illetve Mindszenty bíboros úr közbenjárásának mindezért. A magam gyengeségét próbálom vezekléssel, imával rendbe hozni. Így csak akkor tartom majd sikeresnek a szétválasztást, ha egy napon mindketten azt fogják mondani, hogy jobban érzik magukat, mint a műtétek előtt. Ez most csak az egyikükre érvényes. Itt az idegsebészeti oldal, azon belül a nekem, mint a végső szétválasztó műtétet tervező és végző idegsebész csapatvezetőnek, Jézus Krisztustól kapott segítséget írtam le. A társaimról, akik kiváló és nélkülözhetetlen szakmai munkát végeztek, róluk nem tudok nyilatkozni, hogy milyen mértékben játszott szerepet a Krisztussal való kapcsolat az odaadó és értékes munkájukban. Az tény, hogy a műtét előtti nap szentmisén tudtunk részt venni, és legalább harmadrészben magunkhoz vettük az Eucharisztiát. Ez óriási erőt adott nekem, és gondolom, a többieknek is. Szerkesztette és bevezette: Kovács Gergely

K i t e k i n t é s BOLDOG ÖZSÉB MŰVE Hétszázötven éve halt meg Esztergomi Boldog Özséb, a pálos rend hagyomány szerinti alapítója. Életének első ismert említője, Gyöngyösi Gergely pálos rendi történetíró a XVI. század elején ezt írja róla: Özséb korán megkezdte a tanulást, a jó erkölcsöket gyermekként megszokta, éjjel-nappal jámboran imádkozott, virrasztott, elmélkedett, miközben könyvet írt és a jogban is jártas volt. Gyöngyösi, aki rendtársai számára írt életrajzgyűjteményében, a Vitae fratrumban példaképeket gyűjtött a múltból saját kora számára, Özsébre vonatkozóan ismeretlen forrásból – talán a rend addigi hagyományából – merített, mindezért a tudomány ma inkább úgy tartja, a pálos rend eredetét nem annyira egyszemélyi alapításban, mint inkább szerveződésben érdemes keresni. Gyöngyösi szerint Özséb már esztergomi kanonokként jó kapcsolatot ápolt a pilisi barlangokban élő remetékkel, akiknek élete olyan vonzó volt számára, hogy elhatározta, közéjük áll. Az 1241–42-es tatárjárás közbeszólt, és csak utána válthatta tettekre vágyát. Legendája szerint egy éjjel látomása volt, amelyben apró lángnyelvek egyetlen nagy tűzzé olvadtak össze Krisztus keresztje előtt, jelezve, hogy a Magyarország erdeiben szétszórtan élő remeték összegyűjtésére szólítja őt az Úr. Életrajzaiból úgy tűnik, megérintette őt a tatárjárás okozta pusztulás, az Istennek szentelt életet ezért a hazáért történő engesztelésre építette. 1250-ben, Gyöngyösi szerint „a hármas barlang közelében, ahol hat társával lakott a forrás mellett, a Szent Kereszt tiszteletére megalapította a rend főmonostorát”, melynek romjai ma Kesztölc-Klastrompusztán állnak. Ekkor még a Szent Kereszt remetéinek hívták őket, renddé fejlődésük ideje csak a következő század elején zárult le. Az 1260-as években Özséb maga látogatott el IV. Orbán pápához, hogy Szent Ágoston reguláját kérje tőle rendje számára. „Azt mondják, Aquinói Szent Tamás is segítségére volt a pápai udvarban” – írja Gyöngyösi. A regulát végül 1308-ban kapták meg, nem sokkal később pedig a közösséget már Első Remete Szent Pál Remete Testvérei néven, azaz pálosokként említik, ahogyan azóta is. Özséb a hagyomány szerint 1270. január 20-án halt meg, két nappal a tatárjárást követő engesztelés nagy szentje, Szent Margit halála után. Rendje már a XIV. században igen népszerűvé vált, az Anjou királyok, főurak, nemesek, majd Hunyadi Mátyás és kortársai egyaránt támogatták Özséb fiait, akik közül nemcsak Gyöngyösi Gergely gazdagította a magyar kultúrtörténetet, 17

K i t e k i n t é s hanem költők és bibliafordító is Varsányi István, Csanádi Albert és Bátori László személyében. A reformáció és a török hódítás a pálosok számára is nagy megpróbáltatással járt, a XVII. századra viszont sikerült megújulniuk, és a barokk kor a középkorival vetekedő virágzást hozott. Talán nem véletlen, hogy épp Pázmány Péternek tulajdonítják azt a – ma már nemzeti toposzként élő – mondást, hogy „Te is, Magyarország, édes hazám, a pálosokkal virulsz és ővelük hanyatlasz”. A rend barokk kori tagjai között számos kiváló szerzetest találunk: az irodalomból ismert Virág Benedek, Ányos Pál vagy Verseghy Ferenc mellett főpapokat, tudósokat, misszionáriusokat és lelki embereket, akiknek nevét és erényeit megőrizte a rendi emlékezet. Különösen fontos, hogy legalább e lap hasábjain megemlékezzünk a pálos mártírokról. A barokk kor leghíresebb vértanúja Csepellényi György, a protestáns kurucok által 1674-ben megkínzott és kivégzett felső-magyarországi misszionárius. Boldoggá avatására sosem került sor, noha már Fenessy György egri püspök kezdeményezte ezt a XVII. század végén. (Csepellényi temetéséről háromszáz tanú eskü alatt vallotta, hogy a ravatalon fekvő vértanú az úrfelmutatáskor felült, és a miséző pappal együtt magasra emelte a kezében lévő viaszkelyhet.) A modern kor mártírja Vezér Ferenc, a pálosszentkúti házfőnök-plébános, őt 1951-ben a kommunista hatalom gyilkolta meg. Napjainkban különösen aktuális, hogy a keresztény hagyomány vértanúként tartja számon azokat is, akik az irgalmas szeretet gyakorlásában, járványos betegek ápolása során veszítették életüket. A háborús időkben gyakori dögvész, pestis betegeinek gondozását gyakran vállalták pálosok a XVII. században. A Boldog Özséb létezését övező bizonytalanságok művében, a pálos rendben nemcsak bizonyossággá, de napjainkig ható példákká váltak. Noha hagyományos kanonizációra egyetlen pálos esetében sem került sor, az egyház mégis őrzi a felsoroltak emlékét és tiszteletét. Bojtos Anita újságíró, a Szalézi Szent Ferenc-sajtóösztöndíj (MKPK) idei kitüntetettje

Istenünk, te Boldog Özsébet az irántad való szeretetből a pilisi remeteségbe hívtad, hogy ott életét engesztelésül áldozza népéért és a szétszórtan élő remetéket összegyűjtse. Áldozatos életéért és közbenjáró imádságára add, hogy magyar népünk hitben és szeretetben egyesüljön. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen. 18

K i t e k i n t é s AZ ÉN UTAM A SZERETET, NINCS IDŐM MÁSRA Mester Margit Mária (1906–1961) egész életén át az egységet és a szeretetet szolgálta: az 1930as években Kassán egy nyomornegyedben, a II. világháború szörnyűségei között, a kommunista diktatúra földalatti egyházában és a kalocsai női börtön politikai foglyaként. Életének viszontagságos történelmi körülményeit lehetőségként használta arra, hogy Isten szeretetének és a Vele megélt egységnek egyre hitelesebb apostola lehessen. Isten szentháromságos szeretetére válaszolva alapította meg az Unum Társaságot, amelynek lelkisége ma ugyanolyan aktuális, mint az Alapító életében. Margit Mária a huszadik század szétszakítottságában, a második világháború és a kommunista diktatúra árnyékában kapta meg a hívást arra, hogy az egység és a szeretet apostolaként szolgáljon. Az általa alapított társaság apostolkodása nem egy szociális vagy oktatási tevékenységhez kapcsolódik, célja, hogy a Szentháromság szeretetéről tegyenek tanúságot és ebbe a szeretet- és egységkapcsolatba vezessék el az embereket. A szerzetesrendek feloszlatása után, mivel az illegalitásban is hűséges maradt hivatásához, már 1951 júniusában letartóztatták, és öt év börtönre ítélték. A börtönévek sem törték vagy félemlítették meg, ezért „szeretet-misszióját” a börtönben és szabadulása után töretlenül folytatta. Két naplófeljegyzése jól tükrözi személyes életprogramját, amelytől a rabság vagy a szabadulása utáni diktatúra sem tudta eltántorítani: „az én utam a szeretet, nincs időm másra”. 1957-ben mintegy aszketikus gyakorlatként fogalmazta meg magának, hogy „mosoly az arcon, másokat dicsérő, kiemelő szó az ajkon és segítőkészség a kézben”. Mai rohanó világunkban annyi minden vált fontossá, hogy néha hajlamosak vagyunk elfeledkezni a lényegről: van-e időnk a szeretetre, szeretetet adni és elfogadni? A körülmények, amikor megfogalmazta ezeket az elhatározásait, nem voltak ideálisak, hiszen a kommunista diktatúra legsötétebb bugyraiból szabadult ki, és a mozgásszabadsága egészen haláláig nagyon korlátozott volt a megfigyelések, házkutatások árnyékában. És mégis minden körülmények között tudta, hogy mi az igazán fontos. Csodálatos pedagógiával beszélt a szeretetről, 19

K i t e k i n t é s amely nem hangulat, nem érzés vagy döntés kérdése, hanem a személyes kapcsolatok minősége, amely meghatározza a személyek, feladatok fontossági sorrendjét. Erről részletesebben lehet olvasni a Szent István Társulatnál megjelent „Az én utam a szeretet, nincs időm másra” című könyvben. Nagyszerűsége a hétköznapokban megnyilvánuló lelkisége, az élet egyszerű, szürke eseményeiben mutatta meg, hogyan lehet szeretni: szolgálva, együttérzően, bátran és kreatívan, de ugyanakkor diszkréten. A szeretet az ő lelkiségében az egységre, az emberek közötti testvériségre törekszik. Ahogyan az egység-testvériség-szeretet lelkiségét igyekezett megélni, jelértékű volt a saját korában, de számunkra sem vesztette el aktualitását. Margit Mária lelki hagyatéka összecseng Chiara Lubich és Roger testvér lelkiségével, habár ő a vasfüggöny miatt nem válhatott annyira ismertté. Margit Mária életének és életszentségének híre elterjedt a politikai körülményektől függetlenül, de 1990-től tisztelői már nyilvánosan is szerveztek megemlékezéseket szülővárosában, Tamásiban, a kalocsai börtönben, és három emlékév keretében több országos rendezvény is megrendezésre került, több helyszínnel, amelyekre érkeztek vendégek Erdélyből, Szlovákiából és Lengyelországból is. A krakkói Isteni Irgalmasság-bazilikában a Szentek Közössége nevet viselő magyar kápolnában a magyar szenteket bemutató mozaikon az ő képe is megtalálható, alakja mellett egy börtönráccsal. Margit Mária boldoggáavatási eljárása már a hatvanas években elkezdődött, az első bírósági kihallgatás 1966–1967-ben történt, de utána a politikai körülmények nem engedték meg az ügy folytatását. Az Unum Társaság 2000-ben kezdte el a Margit Máriával kapcsolatos anyagok felkutatását, összegyűjtését Kovács Gergely okleveles posztulátor segítségével. 2016-ban az Unum Társaság kinevezte Balog Márta nővért az ügy posztulátorának, majd 2018-ban megalakult az eljárással foglalkozó egyházmegyei bíróság. Jelenleg az egyházmegyei eljárás végső szakaszánál tartunk: megtörtént a tanúk kihallgatása, a teológus cenzorok és a történész bizottság átadták munkájukat a bíróságnak. Reményeink szerint pár hónapon belül lezárják az anyagot, hogy Rómában átadhassuk azt a Szenttéavatási Kongregációnak. Dr. Balog Márta CB az eljárás posztulátora 20

K i t e k i n t é s LENGYEL MINDSZENTY, MAGYAR WYSZYŃSKI Stefan Wyszyński Mindszenty József bíboroshoz hasonlóan nemcsak a lengyel, de az európai és a világegyháznak is egyik kiemelkedő alakja, egyházi példakép és nemzeti szabadsághős. Magyarországon 2018-ban utcát neveztek el róla Óbudán és a Boldog Jerzy Popiełuszko parkban fát ültettek emlékére. Életét, egyház- és hazaszeretetét, népére gyakorolt hatását és hajlíthatatlanságát (határozott meggyőződésének vállalását, elvhűségét és kitartását) sokan Mindszenty József bíboroséhoz hasonlítják. Mások a különbözőségeket hangsúlyozzák. Mindkettejük számára meghatározó volt a vallásos és hazaszerető családi háttér és a választott papi élethivatás. Wyszyńskit a születésnapján szentelték pappá. Mindkettejüknek komoly ellenállói érdemei voltak a náci vészkorszakban. Mindszenty már a harmincas években bírálta az olasz fasizmust és a német nemzetiszocializmust. Ezek ellensúlyozására „liturgikus ellenoffenzívába” kezdett, ami a vallási élet fellendítését jelentette. Rámutatott a katolikus vallás és a nemzetiszocializmus összeférhetetlenségére. Gondviselésszerű prímási szolgálatuk is tele van hasonlóságokkal. Lengyelországban az aláírt modus vivendi megállapodás ellenére az 1950-es években sor került az egyházi vagyon majdnem teljes körű elkobzására, a hitoktatás beszüntetésére és megkezdődött a papság tömeges letartóztatása. Wyszyński prímás emiatt felemelte szavát és – ahogy Mindszenty bíboros 1945 és 1948 között Magyarországon – kiállt az üldözöttek mellett, és elutasította, hogy a 21

K i t e k i n t é s papság államesküt tegyen, ezért 1953 szeptemberében letartóztatták. A lengyel papság végül rákényszerült arra, hogy – az Apostoli Szentszék engedélye nélkül – letegye az esküt a szocialista alkotmányra. 1956-ban majdnem ugyanazon a napon szabadultak ki fogságukból. 1956 decemberében a lengyel állam és egyház közötti újabb megállapodás vis�szaállította az önkéntes iskolai vallásoktatást, engedélyezte a börtönökben és a kórházakban a lelkészi tevékenységet. A szabad püspökkinevezések ügye azonban továbbra is rendezetlen maradt. Wyszyński mindent megtett, hogy visszaállítsa az egyház legalább részleges függetlenségét. Ugyanezt szerette volna elérni Mindszenty bíboros még 1971-ben is, az amerikai nagykövetségről történő távozása ellentételezéseként, sikertelenül. Egyedül a még bebörtönzött papok szabadon engedését sikerült a Szentszék ilyen irányú informálásával és közvetítésével elérnie. Megkérdőjelezhetetlen tekintélyük hatást gyakorolt az egyházüldöző kommunista államvezetésre éppúgy, mint az általuk olyannyira szeretett lengyel és magyar népre. Mindketten a maguk módján küzdöttek az Isten- és emberellenes kommunista diktatúrával, mindkettőjüket letartóztatták, míg azonban Mindszenty bíborosnak végül el kellett hagynia hazáját, Wyszyński bíboros szeretett népe körében maradhatott és tevékenykedhetett. Mindszenty bíboros a külföldre szakadt magyarság lelkipásztori ellátását végezte haláláig. Wyszyński – mielőtt 1981. május 28-án rákbetegségben elhunyt volna – felajánlotta életét az Úrnak a lengyel II. János Pál pápa életéért, akit nem sokkal korábban, május 13-án, a török Mehmet Ali Ağca megsebesített a Szent Péter téren. Az „Ezredév Prímásaként” emlegetett lengyel főpap a varsói Szent János-katedrális kriptájában lelt végső nyughelyet. Mindszenty bíborost ideiglenesen a közép-európai Mária-zarándokhelyen, Máriacellben, 1991 májusában az esztergomi Prímási Bazilika érseki sírboltjában temették el. Wyszyński bíboros szenttéavatási eljárása 1989-ben, Mindszenty bíborosé hivatalosan 1994-ben kezdődött. Mindkét eljárásnak egy-egy alapítvány: a Stefan Wyszyński Öröksége Alapítvány, illetve a Kardinal Mindszenty Stiftung volt a kezdeményezője és finanszírozója. A lengyel bíboros életszentségét 2017. december 18-án, a magyar bíborosét 2019. február 12-én ismerte el a pápa. Ha addig nem változik az időpont, 2020. június 7-én nagy örömmel várjuk a lengyelországi boldoggá avatást, és mi is – az Egymillió Imádkozó Magyar – buzgón imádkozunk és dolgozunk tovább Mindszenty bíboros mielőbbi boldoggá avatásán.

H í r e i n k Új életműdíjasunk Vertse Márta Ágnes (Budapest, 1949), nagy örömmel és szeretettel köszöntjük őt, aki a mostani járványtól az egyik leginkább sújtott ország fővárosában, Rómában él. 1983-tól 2014-ig volt a Vatikáni Rádió magyar nyelvű műsorának munkatársa, az utolsó tíz évben a program felelős szerkesztője. Rádiós munkája során számtalan interjút készített olyan egyházi és világi személyekkel, akik még személyesen ismerhették Mindszenty bíborost. Az interjúk elhangzottak az idegen nyelvű műsorokban, írásos formában eljutottak minden szentszéki nagykövetséghez, különböző szerzetesrendekhez, a rádió olasz nyelvű hírlevelén keresztül széles körben terjesztve a bíboros tiszteletét. Márta készítette az első interjút Marko Ivan Rupnik szlovén jezsuita szerzetessel, neki köszönhetjük, hogy 2009-ben Magyarországra is eljutott a híre a San Giovanni Rotondóban készült mozaikképnek és vele Pio atya mintegy 200 bilokációja közül a Mindszenty bíboros börtönében tett különleges látogatásának. Vertse Márta összegyűjtötte azokat a homíliákat, amelyek 1999 és 2018 között a római Santo Stefano Rotondo-bazilikában bemutatott Mindszenty-emlékmisék alkalmával hangzottak el: a Római Kúria bíborosainak és érsekeinek tanúságtételeit Mindszenty bíboros életszentségéről. Márta hosszú éveken át segítette az Ügy szentszéki relátorának munkáját és a peranyag összegzése, az ún. Positio elkészítését: iratok beszerzésével, fordításával, a csaknem 900 oldalas kötet nyelvi lektorálásával stb. A Magyarországi Mindszenty Alapítvány római ágenseként továbbra is közvetítő szerepet tölt be és segíti a boldoggá- és szenttéavatási eljárást. Isten áldja és őrizze őt, és jutalmazza meg százszorosan lelkes, elhivatott és fáradhatatlan szolgálatát! 23

H í r e i n k

„A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján, február 25-én Kovács Gergely bejárást vezetett a józsefvárosi Mindszenty József téren lévő, jelenleg rendőrségi objektumként működő épületbe, az eredeti állapotában megmaradt volt Conti utcai börtönbe, ahol a bíboros 1949 szeptembere és 1954 májusa között raboskodott” – számolt be programunkról a Magyar Kurír. Három turnusban jártuk végig Mindszenty bíboros, Kiss Szaléz, Lukács Pelbárt és Kriszten Rafael ferences vértanúk, Placid atya és Endrédy Vendel zirci apát egykori börtönét a jezsuita rend tagjai, a Párbeszéd Háza munkatársai, a Központi Papnevelő Intézet csoportja, a Szent István Bazilika engesztelő közössége, a Mária Légió, a Schönstatt Mozgalom és egyetemista vendégeink körében. A programot rövid megemlékezéssel zártuk, melynek keretében Kránitz Mihály dékán atya és az egykori börtönépületben működő hivatal vezetője, Balotai Attila rendőr alezredes helyezte el virágcsokrunkat a Mindszenty-szobornál. Legújabb könyveink áprilisban kerültek nyomdába. A legizgalmasabbat #Mindszenty. Interaktív blogkönyv fiataloknak címmel Kovács Attila Zoltánnal közösen szerkesztettük. A korábban megjelent Mindszenty József. A leghűségesebb pásztor című könyvem szövegét Balogh Margit, az MTA doktora, történész szakmai segítségével frissítettük, ami azért nagyon fontos, mert így ez a kötet Mindszenty bíboros személyét és hitvalló élettörténetét teljes történeti hűséggel mutatja be. Különleges és egyedi ez a kiadvány azért is, mert a gazdag képes összeállítás internetes és mobilapplikációs kódokkal, hivatkozásokkal ad hozzá a leírtakhoz képeket, filmeket, hanganyagokat és további érdekes tartalmakat. (145x220 mm, keménytáblás, 196 oldal) Ára: 4000 Ft Igehirdetésem. Mindszenty József bíboros szentbeszédei az amerikai követségen 1957–1961. „Az Amerikai Egyesült Államok követségén töltött időszakból eddig publikált Mindszenty-iratok témája túlnyomórészt politikai vonatkozású. Az árnyalt Mindszenty-kép megrajzolásához azonban nem elegendő ezeket a hivatalos, diplomáciai-politikai jellegű dokumentumokat vagy éppen környezetének a bíboros gondolatait rögzítő feljegyzéseit számba venni. A bíboros összetett alakját csak akkor lehet megérteni, ha tekintettel vagyunk arra: Mindszenty identitásának középpontjában papi-lelkipásztori hivatása állt. Ennek megértéséhez és feltárásához fontos forráscsoportot alkotnak a pap igehirdető-tanító feladatához szorosan kapcsolódó szentbeszédek. A bíboros személyének és gondolkodásának jobb megértését – valamint az »aranyka24

H í r e i n k litkában« töltött hétköznapok teljesebb megismerését – kívánja szolgálni ez a kötet, amikor – egy hosszabb távú projekt első lépéseként – a budapesti amerikai követségen 1957–1961 között elmondott homíliákat teszi elérhetővé magyar nyelven.” Szerkesztette, jegyzetelte és a bevezető tanulmányt írta: Fejérdy András, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, fordította: Csimma Ágnes, sorozat- és képszerkesztő: Kovács Gergely. (165x234 mm, puhafedeles, 448 oldal) Ára: 4500 Ft, e-könyvként a honlapunkról letöltve: 3150 Ft A letöltések függvényében további kiadványaink e-könyvvé alakítását is tervezzük, hogy a mostani járvány idején többekhez eljuthassanak. Kérjük, tájékozódjanak megújult honlapunkon, melynek tartalmát és mobilnézetét is a közelmúltban frissítettük: www.mindszentyalapitvany.hu

T a n ú s á g t é t e l

Részlet Őszentsége Ferenc pápa rendkívüli Urbi et Orbi tanításából 2020. március 27. Az imádság és a csöndes szolgálat: ezek a mi győztes fegyvereink. „Miért féltek ennyire? Még mindig nincs bennetek hit?” (Mk 4,40) A hit kezdete az, ha tudatosul bennünk: rászorulunk az üdvösségre. Nem vagyunk elégségesek önmagunknak, egyedül elsüllyedünk: szükségünk van az Úrra, ahogyan a régi hajósoknak szükségük volt a csillagokra. Hívjuk meg Jézust életünk bárkájába! Bízzuk Rá a félelmeinket, mivel Ő legyőzi azokat! Akárcsak a tanítványok, mi is meg fogjuk tapasztalni, hogy ha Ő a fedélzeten van, nem fogunk hajótörést szenvedni. Ez ugyanis Isten ereje: mindazt, ami velünk történik, képes jóra fordítani, még a legrosszabb dolgokat is. Elhozza a csendes időt a viharainkba, mivel ha Isten velünk, az élet nem hal meg sohasem. Az Úr felkel, hogy felébressze, és új élettel töltse meg húsvéti hitünket. Ha átöleljük az Urat, akkor a reményt öleljük át: íme, a hit ereje, amely megszabadít a félelemtől és reménnyel ajándékoz meg minket. „Miért féltek ennyire? Még mindig nincs bennetek hit?” Kedves Testvéreim, erről a helyről, amely Péter sziklaszilárd hitét hirdeti, ezen az estén mindannyiótokat az Úrra szeretnélek bízni, a Szűzanya közbenjárását kérve, aki a nép üdve, a tengernek csillaga a vihar idején. Ezek a kolonnádok átölelik Rómát és az egész világot. Innen szálljon le rátok vigasztaló ölelésként Isten áldása. Urunk, áldd meg a világot, adj egészséget a testnek, vigasztalást a szívnek! Azt kéred tőlünk, hogy ne féljünk. Ám hitünk gyönge, mi pedig félelemmel teltek vagyunk. Te, Urunk, ne hagyj magunkra minket a vihar tombolása idején. Ismételd el újra: „Ne féljetek!” (Mt 28,5). Mi pedig Péterrel együtt „minden gondunkkal hozzád fordulunk, mert neked gondod van ránk” (vö. 1 Pt 5,7). És ha majd elmúlik ez a járvány, és a hálaadás maradandó emlékén gondolkodhatunk, akkor egy nagyon méltó helyen Rieger Tibornak – a máriaremetei Mindszenty-szobor alkotójának – ez a különleges, látomásszerű műve (2010) az apostolok viharba jutott hajójáról életnagyságban jeleníthetné meg a Szentatya megrendítő Szent Péter téri imádságát…

Vértanúink-Hitvallóink XXVI. évfolyam 1. szám (88. szám) 2020. május Kiadja: Magyarországi Mindszenty Alapítvány Alapította: † P. Szőke János SDB H-1085 Budapest Horánszky u. 22. Tel: +36 1 4451-548 www.mindszentyalapitvany.hu www.mindszenty.katolikus.hu ungmind@gmail.com Felelős kiadó: Habsburg-Lotharingiai Mihály Szerkeszti: Kovács Gergely okl. posztulátor A Vértanúink–Hitvallóink c. folyóirat ingyenes kiadását és a Magyarországi Mindszenty Alapítvány működését olvasóink önkéntes adományai biztosítják. A szeptemberi lapszám megjelenését a Miniszterelnökség és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta.

Erste Bank Hungary Zrt. Számlaszám Magyarországon: 11991102-02139889 Külföldön: IBAN HU58 1199 1102 0213 9889 0000 0000 SWIFT Kód: GIBAHUHB Adószám: 18063703-1-42 A határon túli magyar egyházmegyékből és más országokból honlapunkon keresztül lehet adományokat eljuttatni. Megjelent online, valamint korlátozott példányszámban az otthoni címmel regisztrált olvasóink számára. IDEA Nyomda, Kolozsvár Nagy Péter igazgató

Istenünk, te Mindszenty József bíborost arra választottad ki, hogy az üldöztetés idején mindhalálig hűséges főpásztor legyen: az igazság és a szeretet tanúságtevője. Hívő néped örömére add meg, kérünk, hogy őt mielőbb Egyházunk szentjei között tisztelhessük. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.