Magyar filmek a Balatonon (2023)

HÁZ A SZIKLÁK ALATT MICI NÉNI KÉT ÉLETE ÁLMODOZÁSOK KORA

MAKK KÁROLY (1958)

DRÁMA / 101 PERC

1945-ben Kós Ferenc megtörten tér haza a hadifogságból. Felesége meghalt, a beteg férfit sógornője, Tera veszi gondjaiba. Rossznyelvek szerint azon mesterkedik, hogy magához láncolja, mert titokban szerelmes belé. A helyzet alaposan megváltozik, amikor Ferenc felépül és csinos menyecskét hoz a házhoz. Hármuk között a feszültség szinte az elviselhetetlenségig fokozódik. A magyar filmtörténet egyik legnyomasztóbb hangulatú filmje súlyos morális kérdéseket boncolgat és egy feszült, kamaradráma-szerű helyzetbe zárja össze a szereplőit.

Elérhető 2023 szeptembertől

MAMCSEROV FRIGYES (1962)

VÍGJÁTÉK / 82 PERC

Mici néni, a hajdani sztár (Kiss Manyi) nem akar színészotthonba vonulni, inkább társbérlőket fogad gondozás ellenében, így egy fiatal pár (Szokolay Ottó és Tóth Judit) költözhet be hozzá. A fiatalok gyereket várnak, pedig a hirdetés kifejezetten gyermektelenek számára szólt. Miután felbukkan Mici egy régi tisztelője (Páger Antal), kölcsönös titkolózás veszi kezdetét, ami számos mulatságos félreértéshez vezet. Tévedések komédiája – Kiss Manyi parádés jutalomjátékával.

SZABÓ ISTVÁN (1964)

DRÁMA / 94 PERC

Az Oscar-díjas Szabó István első rendezése személyes hangú nemzedéki közérzetfilm.

Jancsi és mérnökként végzett barátai nagy tervekkel vágnak neki az egyetem utáni életnek. Az első pofont akkor kapják, amikor a vállalatnál, ahová felveszik őket, különböző részlegekre kerülnek eltérő fizetésekkel. Eleinte még összejárnak, néha akad egy nagy ötletük, amin elkezdenek közösen dolgozni, de aztán apránként szétmorzsolódik a társaság. Szabó István pályanyitó filmje önéletrajzi ihletésű személyes történet, amely saját generációjának útkeresését, álmait és vágyait ragadja meg.

KÁR A BENZINÉRT UTÓSZEZON NYÁR A HEGYEN

BÁN FRIGYES (1964)

VÍGJÁTÉK / 75 PERC

Szórakoztató vígjáték az autóbirtoklás gyötrelmeiről a 60-as években.

„Ön autót szeretne vásárolni. Nem tudja milyet vegyen? Tanácstalan? Mi megoldjuk minden problémáját! Nézze meg legújabb filmünket! Megszűnik minden gondja, mert mi egyetlen jegy áráért tökéletesen lebeszéljük!” – mondja a film narrátora, a Lebeszélő. És valóban, aki a magyar film leglassabb autós üldözés jelenetét végrehajtó Garas Dezső, az állami kocsin nősülő Sinkovits Imre vagy a KRESZ-en civakodó Kállai-Vass páros humoros történetei után még volán mögé tervez ülni, annak azt tanácsoljuk, nézze meg még egyszer a filmet!

FÁBRI ZOLTÁN (1966)

DRÁMA / 121 PERC

Az igazságot nem lehet elkerülni, a múlttal való szembenézés sohasem fájdalommentes. Fábri Zoltán filmjében testet ölt a háborgó lelkiismeret.

Unatkozó barátai megviccelik az idős patikust: rendőrnek kiadva magukat beidézik a kapitányságra a férfit. A tréfával azonban akaratlanul is felpiszkálják a múltat. Kerekes biztos benne, hogy a második világháború alatt elkövetett bűnére derült fény. Hiába győzködik barátai, többé nem akar és nem tud hallgatásba burkolózni. Az Utószezon a múlttal való szembenézés, a háborgó lelkiismeret filmje. Fábri Zoltán a főszereplő sorsán keresztül a magyar társadalom holokauszttal kapcsolatos felelősségét vizsgálja.

BACSÓ PÉTER (1967)

DRÁMA / 97 PERC

Bacsó politikai tabukat is érintő drámája látszólag könnyed nyári történetként indul, ám a gyönyörű balatoni táj súlyos múltbeli titkokat rejt…

Bacsó Pétertől A tanút biztosan jóval többen ismerik, mint a Nyár a hegyent, pedig ez utóbbi a maga műfajában ugyanolyan kiérlelt darab. Bacsó politikai tabukat is érintő drámája látszólag könnyed nyári történetként indul, ám a gyönyörű balatoni táj súlyos múltbeli titkokat rejt… A hibátlan forgatókönyv, Zsombolyai János dinamikus kamerakezelése és a színészek – Mensáros László, Gyöngyössy Katalin, Pecsenke József és Tomanek Nándor – lélegzetelállítóan pontos játéka teszi maradandó élménnyé a filmet. A felhangzó zenei anyag érdekessége, hogy abban Cseh Tamás szerzeményei is felbukkannak.

© SZOMSZÉD ANDRÁS

© DOMONKOS SÁNDOR

© DOMONKOS SÁNDOR

SZEVASZ, VERA A VERÉB IS MADÁR ÉGI BÁRÁNY

HERSKÓ JÁNOS (1967)

DRÁMA / 100 PERC

Egy balatoni nyár, az első szerelem és az első nagy csalódás története a kamaszkor végén, a felnőtté válás küszöbén. Herskó János friss hangú filmje a hatvanas évek optimizmusát szelíd társadalomkritikával vegyíti, miközben egy újonnan fellépő nemzedék árnyalt és együttérző portréját rajzolja meg. Az amatőrként címszerepet játszó Neményi Máriában Herskó ideális alkotótársra lelt: személyes kisugárzása, természetessége, érzékeny, folyton válaszok után kutató egyénisége nem csak hitelessé, hanem rokonszenvessé is teszi az évtized fiataljairól születő képet. Mellette olyan színészeket láthatunk, mint Horváth Teri, Mensáros László, Szirtes Ádám, Ronyecz Mária, de feltűnik a filmben Koncz Zsuzsa és Antal Imre is.

HINTSCH GYÖRGY (1968)

SZATÍRA / 81 PERC

A megduplázott Kabos László és a csábos Medveczky Ilona a Kádár-rendszeren élcelődő vígjátékban.

A kabarétréfákon alapuló filmbohózatban Kabos László egy ikerpárt alakít. Holló Zoltán egy szürke kisember, aki úgy érzi, azért utasították el zseniális vegytisztító találmányát, az „Ultrapatyolexet”, mert testvére 1954-ben disszidált. Dühösen fogadja a Kaliforniában megtollasodott Mr. Alexander Hellót, s amikor megtudja, hogy nagymellényű testvére az ő szerelmét, Szöszit is el akarja csábítani, elcseni útlevelét, és mint Mr. Hello, ő utazik a lánnyal a Balatonra…

JANCSÓ MIKLÓS (1971)

DRÁMA / 84 PERC

Az allegorikus történet 1919-ben a Tanácsköztársaság (Vörösterror) bukásának idején indul. A vörösök fogságban tartanak egy megszállott papot, majd később elengedik, mert tartanak a vallásos parasztok haragjától. A pap és barátja meggyilkolnak egy vörös kiskatonát, majd a fehérek teljes győzelme után a fehérterror ideológusaivá válnak. Az élő személyekről mintázott papok alakjával Jancsó azt modellálta, milyen szélsőséges nézetek hirdetésével képes az egyház a tömegeket manipulálni. A hegedűs Daniel Olbrychski figuráját a forgatás közepén írták be a filmbe. Vele a film rituális, koreografált vízióvá válik. Ez az első Jancsó-film, amely nem a puszta geometriájára, hanem a Káli-medence dombos, lágy hajlataira épít.

© SZÓVÁRI GYULA © SZÓVÁRI GYULA © SZÓVÁRI GYULA

HOLDUDVAR

MÉSZÁROS MÁRTA (1968)

DRÁMA / 82 PERC

Edit (Törőcsik Mari), a politikusfeleség egy baleset következtében hirtelen megözvegyül. Férjét nem szerette, fiai nem értik meg, valódi barátai nincsenek, így az asszony a teljes magány légüres terébe kerül. Egzisztencialista ihletettségű, modernista filmdráma, amely Mészáros Márta rendkívül termékeny pályakezdésének (három év alatt három nagyjátékfilmjét mutatták be) második darabja.

A KENGURU VERI AZ ÖRDÖG A FELESÉGÉT

ZSOMBOLYAI JÁNOS (1975)

DRÁMA / 94 PERC

Varjú (a még főiskolás Gálffi László) teherautó-sofőr, egyik nap felvesz egy bombázó stoppost (Tarján Györgyi), aki Balatonboglárra tart. Később sem tudja kiverni a fejéből a lányt, mindenhol a szőke stoppost keresi, pedig otthon várja Zsozsó (Vándor Éva), aki fülig szerelmes belé. A kenguru a hetvenes évek egyik nagy sikerfilmje volt, amit több, mint 1,8 millióan láttak moziban. Kiválóan ragadta meg a kiútkereső hetvenes évek hangulatát, amikor szűk Levisfarmerben, rock ‘n’ rollt hallgatva vágyódtak a fiatalok nyugatra. A korszak legnépszerűbb együttesei írtak számokat a filmhez, így az LGT, a Fonográf, az Omega vagy a film csúcsslágerét, a Nincs arra szót jegyző M7.

ANDRÁS FERENC (1977)

SZATÍRA / 94 PERC

András Ferenc szatírája a „nagy zabálás” motívumába csomagolva ábrázolja a későkádári szocializmust. Augusztus 20., a magyar alkotmány és kenyér ünnepe alkalmából a balatoni vasutascsalád a pesti rokont fogadja pártfunkcionárius főnökével, s annak családjával. A háziasszony a lucullusi ebéd érdekében mindenkit terrorizál, hogy a két gyermek jövőjét egyengesse. Hárman utasítják el igazán ezt az „áldozatot”: a két ifjú, és maga a gyomorbajos funkcionárius.

JANCSÓ MIKLÓS (1978)

DRÁMA / 74 PERC

A Magyar rapszódia párfilmjében Jancsó Miklós továbbszövi hőse, Zsadányi István (Cserhalmi György) történetét. A látomásszerűen kibomló, a végtelen tájban monumentális tömegeket felvonultató koreográfiafűzér egyetlen nagy áramlásban jeleníti meg a két világháború közötti időszak politikai mozgásait, a hatalmon lévők és az elnyomottak pusztításba rohanó küzdelmeit. Egymást kizáró valóságalternatívák találkoznak össze, idősíkok metszik egymást az absztrakt filmtérben, ahol végül a rombolás marad az egyetlen felismerhető törvényszerűség.

SZOMJAS GYÖRGY (1978)

ALLEGRO BARBARO ROSSZEMBEREK A POGÁNY MADONNA

KALANDFILM / 89 PERC

Látványos akciójeleneteivel és fordulatos meseszövésével a Rosszemberek a legjobb westernekkel is felveszi a versenyt, noha ez a film a klasszikus amerikai műfajjal csak távolabbi rokonságban áll, annak sajátos kelet-európai adaptációját, az „eastern”-t képviseli. Szomjas György a Talpuk alatt fütyül a szél után másodszor forgatott nagysikerű filmet ebben a műfajban, ezúttal is a XIX. század Magyarországára, a betyárok világába helyezve a történetet, és újra Djoko Rosić-ot választva az egyik főszerepre. Mellette Derzsi János, Dörner György és Kiss Mari is elementáris erejű alakítást nyújt.

MÉSZÁROS GYULA (1980)

KRIMI / 98 PERC

A felbecsülhetetlen értékű Pogány Madonna szobrot ellopják a Tihanyi Apátság múzeumából. A kétbalkezes Kardos doktor és a keményöklű nyomozó, Ötvös Csöpi együtt göngyölítik fel az ügyet. A Pogány Madonna magyar környezetben gondolja újra Bud Spencer és Terence Hill népszerű filmjeit. Hősei magyar rendőrök, a nyomozás a Balaton mellett zajlik. A krimi feszes és izgalmas, az akciók látványosak, a humor működik. A film hatalmas közönségsikert aratott: a mozikban egymilliónál is többen váltottak rá jegyet. A balatoni nyárban sűrűn repkednek a poénok és a pofonok. Ötvös Csöpi, a magyar Piedone nyomoz. Kemény ökle elől nem menekülhetnek a bűnözők.

MEGÁLL AZ IDŐ IDŐ VAN CÉLLÖVÖLDE

GOTHÁR PÉTER (1981)

DRÁMA / 96 PERC

A Megáll az idő vagány kultuszfilm, kikezdhetetlen remekmű. Lendületes kamaszfilm a hatvanas évekről, amikor a fiatalok Elvis Presley-re tomboltak, pornóképeket cserélgettek, és beálltak a CocaColától. De sokkal több is ennél: szembenézés az ’56-os forradalom kudarcával, az itthon maradtak bűntudatával, örökös és hiábavaló elvágyódásával. Keserédes életérzés sugárzik belőle: a céltalan lázadásé és az örökös sikertelenségé. Legendás alakja, Pierre az amerikai ellenzéki hősök stílusában forgatja fel az iskola életét.

GOTHÁR PÉTER (1985)

SZATÍRA / 101 PERC

A Halassi házaspár nyaralni indul a Balatonhoz, szexuális életük színesítésére egy vibrátort is beszereznek, ám nem minden alakul úgy, ahogy eltervezték... A magyar posztmodern film egyik kulcsműve sajátosan bizarr időutazásra hív a nyolcvanas évekbe Zala Márk és Lázár Kati főszereplésével. Gothár Péter az Ajándék ez a nap és a Megáll az idő után harmadik nagyjátékfilmjét Esterházy Péterrel közösen írt forgatókönyvből készítette. Az eredmény a mindennapi valóság szilánkjaiból összeálló szürreális, víziószerű jelenetek láncolata lett, ám a kibontakozó cselekményből az időszak hazai közérzete is pontosan átélhetővé válik. Az Esterházyra jellemző nyelvi játékosság találkozása Gothár képi ötleteivel és kivételes színészvezetési készségével különleges darabhoz vezetett.

SOPSITS ÁRPÁD (1989)

DRÁMA / 85 PERC

Sopsits Árpád egy megtörtént esetből forgatta le bemutatkozó játékfilmjét, a Céllövölde azonban nem az események szimpla rekonstruálására vállalkozó krimi. A dramaturgiai szerkezet sem hagyományos: a jelenben játszódó kihallgatási szál ugyan keretbe zárja a filmet, de a visszaemlékezések nem mindig időrendben követik egymást, sok esetben pedig komplett jelenetek helyett csak rövid emlékképek villannak be. A formabontó vizuális világ Klöpfler Tibor és Medvigy Gábor operatőri munkájának köszönhető. A Céllövölde főbb szerepeiben Lengyel Zoltán, Danyi Judit, Kovács Lajos, Monori Lili és Nagy Feró láthatók.

ALÁBBI FILMEK FELÚJÍTÁS ELŐTT ÁLLNAK, EZEKBŐL A CÍMEKBŐL JELENLEG SD MINŐSÉGŰ

ANYAGOT TUDUNK SZOLGÁLTATNI:

KAPCSOLAT

ÍTÉL A BALATON (FEJŐS PÁL, 1932)

CÍMZETT ISMERETLEN (GAÁL BÉLA, 1935)

ELNÖKKISASSZONY (MARTON ENDRE, 1935)

3:1 A SZERELEM JAVÁRA (VASZARY JÁNOS, 1937)

MÁTYÁS RENDET CSINÁL (BÁN FRIGYES, 1939)

KÖLCSÖNKÉRT FÉRJEK (BÁNKY VIKTOR, 1941)

EGY SZÍV MEGÁLL (KALMÁR LÁSZLÓ, 1942)

GYÁVASÁG (NÁDASDY KÁLMÁN, 1942)

FÉNY ÉS ÁRNYÉK (TÜDŐS KLÁRA, 1943)

HINTÓNJÁRÓ SZERELEM (RANÓDY LÁSZLÓ, 1954)

LILIOMFI (MAKK KÁROLY, 1954)

ÉJFÉLKOR (RÉVÉSZ GYÖRGY, 1957)

NEM ÉR A NEVEM (KELETI MÁRTON, 1961)

ELVESZETT PARADICSOM (MAKK KÁROLY, 1962)

IGEN (RÉVÉSZ GYÖRGY, 1964)

SZERELMES BICIKLISTÁK (BACSÓ PÉTER, 1965)

HOGY SZALADNAK A FÁK (ZOLNAY PÁL, 1966)

BOHÓC A FALON (SÁNDOR PÁL, 1967)

FÜREDI ANNA-BÁL (SZOMJAS GYÖRGY, 1972) – DOKUMENTUMFILM

CSAK SEMMI PÁNIK… (SZŐNYI G. SÁNDOR, 1982)

AZ UTOLSÓ NYÁRON (ANDRÁS FERENC, 1990)

BELFÖLDI VETÍTÉSEK:

KONDÁKOR LINDA kondakor.linda@nfi.hu

TELEVÍZIÓS ÉRTÉKESÍTÉS: DELI ÉVA deli.eva@nfi.hu

KÜLKÉPVISELETEK: ISKI ÁGNES iski.agnes@nfi.hu

FILMRÉSZLETEK: KERTÉSZ ZSOLT kertesz.zsolt@nfi.hu

NEMZETI FILMINTÉZET – FILMARCHÍVUM 1021 BUDAPEST, BUDAKESZI ÚT 51./C www.nfi.hu/filmarchivum terjesztes.filmarchiv@nfi.hu