BURAI ISTVÁN
(Debrecen, 1951) festő- és grafikusművész
A MAOE, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége, a Magyar Festők Társasága tagja, a Művészek és Műpártolók Debreceni Egyesülete, valamint az Ajtósi Dürer Grafikai Egyesület alapítója, utóbbinak egyben alelnöke. Éveken át a hajdúböszörményi és a hortobágyi alkotótábor vezetője.
Ég és föld között „E földi térben eltöltött időnk végtelenül mozgalmas akkor is, amikor a magunk egyensúlyát próbáljuk megteremteni. Ittlétünk alatt tapasztaljuk, hogy a körülöttünk lévő világ még mozgalmasabb és bonyolultabb, s független bármilyen világi vagy vallási környezettől. Munkámon keresztül ezeket a gondolatokat szeretném megosztani a befogadókkal.”
Képzőművész. Munkáit a népművészet tárgyi emlékei inspirálják, de a tárgyi folklóron belül a vallásos népművészettel foglalkozik. Képeire a figuralitás, a narratív ábrázolás, a kisajátítás stratégiája, valamint a kulturális identitás keresése jellemző. Szent Mihály szekere A Szent Mihály szekerét a mexikói paper picadok hagyománya inspirálta. Mexikóban a perforált tárgyak hagyománya a mai napig tetten érhető, használják nemzeti ünnepeken, házasságkötésnél, temetéseknél, születésnél és egyéb családi eseményeken. A mexikói halottkultusz azonban markánsan eltér az európai hagyományoktól: a közép-amerikai országban a halál fogalmához a vidám feltámadás, a halott keserűségtől mentes elbúcsúztatása kapcsolódik. A magyar néphagyományban Szent Mihály ott van a haldoklók mellett, átkíséri a lelkeket a túlvilágra. Ehhez a jelenséghez kapcsolódik a Szent Mihály lova és a Szent Mihály
(Szombathely, 1978)
SZÁNTÓ ISTVÁN
szekere elnevezés.
(Kaposvár, 1976)
SZEGEDI ZSUZSANNA Multimédia művész, jelenleg Chicagóban tanul, s nemcsak az országok, de a földrészek között is ingázik. GONE/ReDONE
„Weöres Sándor A teljesség felé című versére reflektálva olyan falfestményt készítettem, amely egy három fázisú metamorfózison megy keresztül. A semmiből kép születik, átalakul és valamennyire eltűnik, hogy újraszülethessen. Ebben a néző nagy szerepet kap – nemcsak intellektuálisan, de fizikailag is interaktivitásba kerül a festett anyaggal: radíroz, vizes szivaccsal felold, átalakít, maszatol, lemos, megsemmisít… ezáltal aktiválva a képet, annak újraszületendő narratíváját. A végeredmény egy virtuális falfestmény, amely saját történetét vetíti vissza digitálisan, mint egy örök körforgás. Radírozás és lemosás egy megroncsoló végpontnak tűnhet, pedig fontos része a generatív alkotó folyamatnak. Tehát megtévesztő és meggondolandó, lehet-e a radírozás és törlés építő hatású. Az interaktív participáció helyet ad ennek a kritikának, s a kérdéseknek, kétségeknek, hogy mi a néző szerepe, és tulajdonképpen hol is él a műalkotás. A falon, az emlékezetünkben vagy a digitális éterben?”
Festőművész diplomáját 2014-ben kapta meg, Radák Eszter tanítványaként. Budapesten él és alkot. Festményei elveszítették ábrázoló jellegüket, munkáiban a tárgyi világ adta át helyét a belső képalkotó erőknek. A sík megnyitása, az anyag végletes kihasználása inspirálja. Modulus „A pályázat különleges lehetőséget teremtett az együtt, egy-térben alkotásra. A MODEM 2. emeletének felét beborító, plafonig terülő képek között dolgozni különleges élmény volt. A kiállítás tematikája szuggesztív összetartó erőként egységet teremtett a formavilágában eltérő művek között. Festményeimen az absztrakt képépítés a domináns. Az absztrakt képi világ teret enged az elvont, filozófiai gondolatok megformálására. A hit lelki életünk
(Püspökladány, 1984)
TÓTH ANNA
legbensőbb mozgatója. Festményemmel ezt a belső világot kívántam megszólítani.”
Az MKE látványtervező szakán diplomázott 2002-ben. A kísérletezés, a hagyományos színházi formák újragondolása és a „Guckkastenbühne” kereteinek elhagyása érdekli. DLA disszertációja és gyakorlati munkái kapcsán a kinetikus szobrászat és a színház összefüggéseivel, a képző- és színházművészet határterületeivel foglalkozott, s foglalkozik jelenleg is. Evangélisták „Ebben a munkában elsősorban a Biblia egyes szövegeinek megjelenítése érdekelt. Pontosabban azok csendes, puritán, dokumentáló előadásmódjának vizuális interpretálása, a szöveg és a vizuális jelek összefüggésének kutatása. Ezek a jelek, jelképek tudatosan vagy tudat alatt meghatározzák a kultúránkat, befolyásolják gondolkodásunkat és végigkísérik egész életünket. E mű elkészítésekor – mint más munkáim során is – szellemes meglátásaik, interdiszciplináris érdeklődésük révén erősen inspiráltak a Debreceni Egyetem
(Debrecen, 1977)
HUSZTHY EDIT
építész hallgatói.”
A teremtés forgatókönyve A Teremtés forgatókönyve a Teremtés történetének indulását, még első mozzanatnak sem tekinthető lépését dolgozza fel, amikor még a világ csak éppen megfogalmazódni készül Istenben.
GRESSAI FERDINÁND (Salgótarján, 1991)
Az MKE festő szakos hallgatója. 19 éves korában jelent meg első önálló verseskötete Csupasz oltalom címen a Magvető gondozásában, s több együttes tagja, szövegírója is.
PINTÉR GERGŐ (Salgótarján, 1987)
Az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet matematikusa, a Matemorfózis ismeretterjesztő előadás-sorozat alapítója, a (halál;orgazmus) diszkópunk zenekar énekese és dalszövegírója. Munkásságában
tudomány
és
művészet
izgalmas szintézise bontakozik ki.
VÁCZI LILLA (Debrecen, 1988)
2015-ben végzett a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem média design mesterszakán, látványtervezés specifikáción. Elsősorban a mozgóképes műfajokkal, videóművészettel foglalkozik.
Képzőművész, tervezőgrafikus. Évekig élt Dublinban, ahol nemcsak kiállított, de kisfilmjeit is levetítették. Állítása szerint egyetlen stílusirányzatba sem sorolható be. Keressetek és találtok (Máté 7:7)
„Szeretem, ha valami tömör, lényegre törő és örökérvényű. Mint az általam választott bibliai üzenet, miszerint annak, hogy rátaláljunk az igazságra, a legegyszerűbb módja, hogy elkezdjük keresni. Az első lépést nekünk kell megtenni. E gondolat szimbólumaként jelenítettem meg a mai modern társadalom egyfajta kritikáját, mely a sokszor pazarló vásárlói és a fölösleges szemetet termelő, a média által befolyásolt nyugati típusú kultúra
(Mezőhegyes, 1976)
KRNÁCS ÁGOTA
prioritását kérdőjelezi meg.”
(Debrecen, 1975)
TARNÓCZI TAMÁS A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán 2002-ben szerzett vizuális nevelőtanár diplomát. Alkotásait a nonfiguratív ábrázolás jellemzi. Az utóbbi években zenekari kottákat dolgoz fel, melyek hangjegyei színekben és térben együtt jelennek meg, alkotnak geometrikus kompozíciót. Jézus bevonulása Jeruzsálembe Emberek sokasága várja Jézust, aki szamárháton, királyként érkezik a város falaihoz. A freskó csoportmunkában készült. A projektben részt vettek a debreceni Kazinczy Ferenc Általános Iskola és AMI tanulói: Beregszászi Zoltán, Botos Dorina, Botos Noémi, Daróczi Nóra, Földi Eszter, Hegedűs Boglárka, Kiss Andor, Kovács Balázs, Nagy Viktória, Somogyi Panna, Tarján Lili, valamint a debreceni Fazekas Mihály Általános Iskola tanulói: Barta Zsuzsa és Cséke Réka.
VÁRHELYI CSILLA (Debrecen, 1986) 2010-ben
végzett
az
MKE
festőművész szakán. Jelenleg Budapesten
él.
Stílusára
a
szimbolikus realizmus jellemző, különösen a tizenévesek, fiatal felnőttek sajátos, digitalizált
világa
Rendszeresen
foglalkoztatja. vesz
részt
önálló kiállításokon és csoportos
tárlatokon
az
ARTÉR
Művészeti Egyesülettel.
HEGEDŰS JUDIT (Budapest, 1978)
2010-ben végzett az MKE festő-restaurátor művész szakán. Számos műemlék, többek között a Pannonhalmi Bencés Apátság és a Zeneakadémián található Körösfői-Kriesch Aladár freskói restaurálásában is részt vett. Festményei főleg realista stílusúak, alakjait szívesen ábrázolja tájban. Az Újpesti Művészek Társaságának tagja.
Újkerti születés „Falfestményünkkel azt jártuk körül, hogy milyen volna Jézus születése napjainkban, egy nagyvárosban, talán éppen Debrecenben. Alkotás közben összeállt egy részletes kép, amely az eredeti születéstörténet minden fontos szimbolikus vonását megtartja. Megkerestük a szereplők kortárs megfelelőit, a jelenetet pedig úgy képzeltük el, mint egy szemünk előtt történő csodát, melyet pont a szerény, hétköznapi külsőségek miatt nem venne észre senki. Talán csak az állatok… A külső jelenetet úgy is értelmezhetjük, mint a gyarló emberiséget képviselő fiatal emberpárt – ezt ellenpontozza az „új Ádám”, azaz a kis Jézus születése.”
(Budapest, 1990)
VÉGH JÚLIA 2016-ban végzett az MKE-n festőművészként. Munkája során az emlékezés dinamikájával, a hétköznapi szituációk folyamatos átértelmezésével foglalkozik, műveivel személyes, illetve ironikus módon reflektál a közép-európai léthelyzetekre. Képei az aktuális hírekből indulnak ki, ezekre festi rá az általa összegyűjtött fotók szereplőit, ily módon írva át a valós hírt fiktív narratív szituációkká, a kollázs révén. Cape of good hope A Jóreménység Foka egy sorozatból kiválasztott kép egyik felnagyított változata. A figuratív képen megjelenő ortodox papok a tenger közepén, egy kisméretű pallón szoronganak egymás mellett, miközben egy KRESZ-táblába kapaszkodnak, melynek jelzése felmutat az égre. Megjelenítve szimbolikusan ezzel a hit fenntartó erejét. A nagyméretű szekkó előkészületi munkáit Kende Tamás asszisztens segítette.
Lehet kortárs a freskó? 2017. január 22. – február 19.
Lehet kortárs a freskó? címmel 2016 novemberében kortárs falfestési pályázatot hirdettünk a MODEM white cube tereire. A kiírás során – és szándékaink szerint közvetve vagy közvetlenül, de a megvalósuló alkotások révén is – azt a kérdést feszegettük, vajon van-e létjogosultsága a kortárs falfestésnek a 21. században, miként lehet megtölteni egy narratíva nélküli kiállítóteret egy évszázadokkal korábbi technika alkalmazásával, a különböző alkotások és alkotók közötti laza tematikai kötődés mellett. S nem utolsósorban kerestük – és keressük jelenleg is – a választ: van-e alkotói (és befogadói) igény minderre. Azaz: kik festenek – és kik néznek – ma freskót egy kiállítóhelyen? A némiképp provokatív kérdésekre a tér, a falak, az alkotók – és a kiállítást látogatók – adják, adhatják meg a választ.
Déri Múzeum – MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ
Debrecen, Baltazár Dezső tér 1. telefon: 52/525-018
www.modemart.hu