Müpa Műsorfüzet - LaChiusa–Lorca: Bernarda Alba (2017. szeptember 22. és 24.)

i r e s t n e ka s p a ö ud válze köz b a szti pa e fe a mü vény és dez ren

i a p ó r eu hidak

spanyol napok

a: LaChiusa–Lorc Bernarda Alba

er 22. és 24.

2017. szeptembáz Fesztivál Szính

22 and 24 September 2017 Festival Theatre

BRIDGING EUROPE 2017: SPANISH DAYS Bernarda Alba Words and music by: Michael John LaChiusa Based on the play The House of Bernarda Alba

by Federico García Lorca.

Translated by: Gergely Zöldi Bernarda Alba was originally produced by Lincoln Center Theater, New York City, 2006.

Presented by Müpa Budapest through special arrangement with R&H Theatricals Europe (www.rnh.com).

Bernarda Alba: Eszter Csákányi Poncia: Andrea Malek Maria Josefa: Ildikó Hámori Angustias: Erika Náray Magdalena: Éva Auksz Amelia: Szilvi Szendy Martirio: Nóra Diána Takács Adela: Csilla Radnay Servant: Anita Lukács Prudencia: Dóra Uhrik Set: György Bátonyi Costumes: Tünde Kemenesi Flamenco choreographer: Veronika Vámos Lights, choreographer: Balázs Vincze Musical director and conductor: Richárd Riederauer Director: György Böhm

Tracks: 1. Prologue 2. The Funeral 3. On the Day that I Marry 4. Bernarda’s Prayer 5. Love, Let Me Sing You 6. Let Me Go to the Sea 7. Magdalena 8. Angustias 9. Amelia 10. Martirio 11. Adela 12. I Will Dream of What I Saw 13. Poncia 14. Limbrada’s Daughter 15. One Moorish Girl / The Smallest Stream 16. The Mare and the Stallion 17. Lullaby 18. Open the Door 19. Finale – The youngest of Bernarda Alba’s daughters died a virgin The English summary is on page 11.

3 2017. szeptember 22. és 24.

Fesztivál Színház

EURÓPAI HIDAK 2017: SPANYOL NAPOK Bernarda Alba Szövegét írta és zenéjét szerezte: Michael John LaChiusa Készült Federico García Lorca Bernarda Alba háza című színműve alapján Fordította: Zöldi Gergely A művet eredetileg a Lincoln Center Theater, New York City mutatta be 2006-ban.

A Müpa Bernarda Alba című előadása az R&H Theatricals Europe (www.rnh.com) különleges engedélye alapján jött létre.

Bernarda Alba: Csákányi Eszter Poncia: Malek Andrea Maria Josefa: Hámori Ildikó Angustias: Náray Erika Magdalena: Auksz Éva Amelia: Szendy Szilvi Martirio: Takács Nóra Diána Adela: Radnay Csilla Szolgáló: Lukács Anita Prudencia: Uhrik Dóra Díszlet: Bátonyi György Jelmez: Kemenesi Tünde Flamenco-koreográfus: Vámos Veronika Világítás, koreográfus: Vincze Balázs Zenei vezető és vezényel: Riederauer Richárd Rendező: Böhm György

Zeneszámok: 1. Prológus 2. A gyász 3. Az én kézfogómon 4. Bernarda imája 5. Vad szerelem, jöjj!

6. Hív a part 7. Magdalena 8. Angustias 9. Amelia 10. Martirio 11. Adela 12. Álmomban majd látlak én 13. Poncia 14. Limbrada lánya 15. Egy szép mór lány / Egy vékony ér 16. A csődör 17. Bölcsődal 18. Nyisd a kaput!

19. Finálé – A lányom szűzen halt meg

4

García Lorca és a Bernarda Alba háza Federico García Lorca (1898–1936), az egyik legnagyobb spanyol költő és drámaíró népszerűsége már rövid életében messze túlterjedt az önmagában is hatalmas spanyol nyelvterületen. Ez a gyors siker nem volt magától értődő: bár első kis prózakötete megjelenésekor még csak húszéves, Lorca lassan érő művész volt.

Apja gazdag földbirtokos, anyja tanárnő. Gyerekkorában egy kis faluban, Fuente Vaquerosban éltek, ahol – mint García Lorca ezt később sokszor megírta – megismerkedett a környék hagyományaival és dalaival. Később is visszajárt ide, felnőttként itt tanult a falu cigány muzsikusaitól gitáron flamenco-dalokat játszani. Tízéves volt, amikor a család beköltözött a festői nagyvárosba, Granadába.

García Lorca egy ideig muzsikusnak készült. Egész életében zongorázott, olykor hatalmas közönséget vonzó nyilvános szereplésen is. A nagy korkülönbség dacára barátságba került a szintén Granadában élő nagy spanyol zeneszerzővel, Manuel de Fallával, és 1922–ben együtt szervezték meg Granadában az andalúz népdal, a cante jondo első fesztiválját. Zenés bábjátékot is terveztek együtt, bár ebből végül csak Lorca szövege készült el (ez volt a Don Cristóbal és Doña Rosita első változata).

Fiatalon a szürrealizmus híve. A híres madridi egyetemi kollégiumban, a Residencia de Estudiantesben ismerkedik meg Salvador Dalìval és Luis Buñuellel. Előbbi nemcsak legjobb barátja lett, de nagy reménytelen szerelmének tárgya is. Lorca ugyanis meleg volt, és ez a bigott Spanyolországban nagyon nehéz helyzetet teremtett számára.

1928-ban megjelent, Cigányrománcok (Romacero gitano) című kötete akkora siker, mint ma egy popalbum. Drámáit már életében hosszú szériákban játsszák a teljes spanyol nyelvterületen. A görög tragédiák feszességét a népi szürrealizmussal vegyítő darabjai (Vérnász, Yerma, Bernarda Alba háza) viharos gyorsasággal váltak a 20. századi drámairodalom klasszikusaivá. Rendezőként La Barraca nevű színtársulatával a falvakat és a kisvárosokat járta, és mindenhová elvitte a spanyol klasszikusok műveit.

1936 augusztusában, a Franco által kirobbantott polgárháború kezdetén a fasiszta hatóságok elhurcolták. De Falla hiába kilincselt napokig a falangistáknál, hogy engedjék szabadon az évszázad legnagyobb spanyol költőjét és drámaíróját. Lorcát agyonlőtték és tömegsírba dobták Granada közelében. „Soká születik párja – tán sohse jön világra ily andalúz, ily tiszta, kalandokban ily gazdag.

Elcsukló szavaimmal siratlak délceg fenség, s a gyászos szél örökké reszket az olajfák közt.”

(García Lorca: Siratóének Ignacio Sánchez Mejías torreádor fölött – részlet.

Nagy László fordítása)

García Lorca alig egy hónappal halála előtt fejezte be a Bernarda Alba házát, amelyet, mint többi nagy tragédiáját is, szülőfaluja környékén történt események alapján írt.

Bernarda senkit sem tart elég jónak a lányaihoz, ezért vénlányként őrzi őket maga mellett. Inkább legyenek boldogtalanok, semmint pletykálni kezdjenek róluk. Olyan hagyományokhoz ragaszkodik, amelyeket már csak erőszakkal tud betartatni.

Ebbe – a családon belüli erőszakba – hal bele az anyja zsarnoksága ellen lázadó Adela. Írta: Fábri Péter

Michael John LaChiusa Az amerikai zenés színpadi és operakomponista, szövegíró és librettista elsősorban merész, zeneileg összetett darabjairól ismert. 1962-ben született a New York állambeli Chautaqua városban, egy olasz származású katolikus család legidősebb fiúgyermekeként.

Elmondása szerint szülei házassága egymás lelki terrorizálásában merült ki. Apjával nem volt igazán közeli a kapcsolata, édesanyja biztatta arra, hogy teljesítse ki zenei tehetségét.

Hétéves korában önállóan tanult meg zongorázni, és mivel zenei képzést nemigen kapott, televíziós újságírónak kezdett tanulni, de csak egy szemesztert végzett el.

1980-ban New Yorkba költözött, és zongorakísérőként, zenei vezetőként dolgozott, közben pedig dalokat írt. Zenei ízlését leginkább olyan haladó szerzők határozták meg, mint John Corigliano, John Adams és Philip Glass, ezért hamarosan felhagyott a slágerszerzéssel. Beiratkozott a BMI Lehman Engel Musical Center alkotói műhelyébe, ahol komoly mesterek hatottak stílusára, és egész estés műveket kezdett komponálni.

Közülük az elsőt – First Lady Suite – 1993-ban vitte színre George C. Wolfe, a Public Theater rendezője, LaChiusa későbbi rendszeres alkotótársa.

Egy évvel később a Hello Again a Lincoln Centerben már off-Broadway-premiernek számított. Arthur Schnitzler Körtánca szolgált a jelenetfüzérből álló zenés darab alapjául, melyet három Drama Desk-díjra terjesztettek fel: szövegkönyvéért, zenéjéért és dalszövegeiért. LaChiusa 1995-ben közreműködött a Gabriel García Márquez regényéből készült, Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája című Broadway-musical megírásában.

Alkotótársaival, Graciela Daniele-lel és Jim Davisszel együtt a legjobb darab szerzői Tony-díjára jelölték.

A 1999/2000-es évadban egyszerre két nagyszabású musicaljét mutatták be a Broadwayn. A Marie Christine a Médeia-mítosz áthelyezése a 19. századi Louisianába.

A darabot baljós története és komoly kihívást jelentő zenei világa miatt számos kritika érte, s negyvenkét előadás után lekerült a műsorról. „Elképzelésem szerint háromszor kellett volna előadnunk. Összesen háromszor. Hatalmas zenei anyag, és elképesztően nehéz” –

LACHIUSA–LORCA: BERNARDA ALBA

5

6

nyilatkozta később LaChiusa. Az évadban bemutatott másik, The Wild Party című darabját Joseph Moncure March 1928-ban született elbeszélő költeménye ihlette. Hét Tony-díj jelölése ellenére LaChiusa műve nem lett siker.

Ekkorra egyértelművé vált: a zenés színház csak a látványos, könnyen fogyasztható, családi szórakozás színtere. LaChiusa ezért 2003-ban Deborah Eisenberg meséiből egyfelvonásos mesejátékot írt az off-Broadwayre Little Fish címmel. Miután ennek a produkciónak sem sikerült versenyre kelnie a Disney-látványosságokkal, LaChiusa az Opera News hasábjain kemény hangon bírálta a népszerű zenés műveket. A Producereket és a Grease-t hozta fel az „ál-musicalek” példáiként, melyek mindennemű zenei igény és művészi kockázatvállalás nélkül, csakis könnyű szórakoztatással aratnak kasszasikert. A cikk nagy felzúdulást keltett, s még LaChiusa kollégái, barátai is támadással reagáltak rá.

See What I Wanna See című, Akutagava Rjúnoszuke három történetéből írt, 2005-ben bemutatott darabja végre megérdemelt sikert aratott a Public Theaterben. Ezt követte egy évvel később a Bernarda Alba premierje a Lincoln Centerben, majd 2009-ben került színre az Edna Ferber regényéből készült Giant. 2010-ben készült el a Queen of the Mist, amely a Niagara vízesést egy hordóban élve megjárt nő történetét dolgozza fel. 2012-ben Los Angelesben mutatták be LaChiusa talán leginkább rendhagyó musicaljét, a Los Otrost, amely két szólóhangra írt dalciklust tartalmaz: az egyik egy Karlovy Varyban nevelkedett, mexikói származású amerikai latin férfié, a másik egy San Diegó-i fehér nőé, aki összetűzésbe kerül a mexikói közösséggel. 2014-ben került színre a Nine Fathers of Ariel című táncmusical, amely egy anyáról szól, aki a háborúval fenyegetett világban hősies erőfeszítéseket tesz a fia biztonsága érdekében. 2015-ben a Public Theaterben mutatták be a First Daughter Suite című musicalt, amely azoknak a nőknek az életébe enged bepillantást, akik szerepet játszottak Richard Nixon, Jimmy Carter, Ronald Reagan, George H. W. Bush és George W. Bush amerikai elnökök életében. 2016-ban a San Diegó-i Old Globe Theatre-ben volt a Rain ősbemutatója, amelynek librettóját Somerset Maugham azonos című elbeszélése (Eső) alapján Sybille Pearson írta.

Színházi munkája mellett Michael John LaChiusa színpadi művek írásás és komponálását tanítja a New York-i Egyetemen, s előadóként rendszeresen fellép kabarékban és koncerttermekben.

Bernarda Alba – a musical Michael John LaChiusa a musical szövegkönyvét és dalszövegeit García Lorca színműve alapján írta – annak tömörítésével és hangsúlyai részleges áthelyezésével. A frissen megözvegyült, zsarnoki Bernarda Alba és lányai történetét 2006 márciusában New Yorkban, a Lincoln Center Mitzi E. Newhouse Színházában mutatták be. Rendezője és koreográfusa Graciela Daniele volt, s még abban az évben lemezen is megjelent. „LaChiusa és Daniele a szenvedélyre helyezi a hangsúlyt a musicalben, amely dallal illusztrált táncdrámának is felfogható, vagy oratóriumnak, performance-nak is tekinthetjük. Mindenesetre elegáns könnyedséggel ötvözi mindezen hatásokat. […] „A csaholásszerű pontozott ritmusok; a mollban kitartott, hullámzó hangok; a labirintusszerű belső zenei ösvények; az antimelodikus élességbe torkolló kitörések – mind olyan motívum, amely inkább jellemzi a 20. század közepének kamaraoperáit, mint a szokványos musicalszámokat” – írta Ben Brantley a New York Timesban. A Curtain Up kritikusa szerint „Graciela Daniele rendezése és koreográfiája jól hangsúlyozza a zenei anyag flamenco-ritmikáját. A lányok szóló áriái csodásan tükrözik személyiségüket.” Írta: Zöldi Gergely

LACHIUSA–LORCA: BERNARDA ALBA

7

8

Fotó © Balogh Eszter

Csákányi Eszter pályafutását a kaposvári Csiky Gergely Színházban kezdte.

Később a budapesti Katona József Színház és a Krétakör Színház tagja volt.

Ezután évekig szabadúszóként dolgozott, majd 2017-ben az Örkény Színházhoz szerződött. Számos színházi munkája mellett 1974-től 29 játékfilmben és 21 tévéfilmben szerepelt. „Nem tudom másként csinálni. Sokszor úgy érzem magam, mint egy hegymászó. Pezsdítő dolog figyelni, hogy mi van a világban.

Szerencsére nem apadok ki az ötletekből” – vallja magáról. Kossuth- és Jászaidíjas, Érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Malek Andrea klasszikus zongoratanulmányok után a Színház- és Filmművészeti Főiskolán szerzett diplomát. Főszerepeket alakított többek közt az Evita, Dorian Gray, Nyomorultak, Sakk, A muzsika hangja, Chicago és Macskák című musicalekben. Több jazz-, illetve sanzonlemeze jelent meg, saját zenekara mellett koncertezett a Trio Midnight-tal és Lerch István Super Groupjával. Dalszövegeket és zenét is ír. Többszörös Artisjusés EMeRTOn-díjas.

Hámori Ildikó a Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után budapesti színházakban (Thália Színház, Népszínház, Nemzeti Színház, Pesti Magyar Színház) játszott, illetve játszik. Kitűnő énekhangjának köszönhetően gyakran szerepel zenés darabokban (Nyomorultak, Elisabeth, Csárdáskirálynő, Egy szerelem három éjszakája). Nevéhez mintegy száz színházi alakítás fűződik, számos játékfilmben és tévéfilmben is szerepelt.

Kossuth- és Jászai-díjas, Érdemes és Kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Fotó © Rózsa Erika

Náray Erika a Színház- és Filmművészeti Főiskola prózai, valamint a Zeneművészeti Főiskola jazz szakán szerzett diplomát. Első jelentős szerepét a Budapesti Operettszínházban kapta (Ének az esőben). Fellépett többek között az Elisabeth, Helló? Igen?!, Lili bárónő, Mozart!, A Szépség és a Szörnyeteg, Chicago és Rebecca című zenés darabokban. Életében jelentős szerepet játszik a szinkronizálás, mindemellett vezeti a Müpa Jazzrajongók sorozatát, amelyben művészvendégeivel beszélget és maga is énekel.

Auksz Éva tízévesen néptánccal kezdett foglalkozni. Színészi pályafutását énekes-táncos szerepekben kezdte, majd prózai feladatokat is kapott.

1995-től rendszeresen játszott a Nemzeti Színházban, ahol (illetve az intézmény névváltoztatását követően a Pesti Magyar Színházban) 1999-től 2015-ig a társulat tagja volt, majd a Budapesti Operettszínház vendégművésze lett. Színházi feladatai mellett sorozatokban és filmekben is szerepelt. 1998-ban megkapta Az év mucialénesnője EMeRTOn-díjat.

Szendy Szilvi a Budapesti Operettszínház Zenés Színészképző Stúdiójában végzett, majd a színház társulatának tagja lett, és a Dobostorta Lidikéjeként debütált. Főszerepeket alakított A mosoly országa, Mágnás Miska, Marica grófnő, A víg özvegy, Csárdáskirálynő, Lili bárónő, Bál a Savoyban, A bajadér és Cigányszerelem című darabokban. Játszik a Menyasszonytánc című klezmer-operettben, s szerepelt musicalekben és zenés darabokban is (Abigél, Koldusopera, A kaukázusi krétakör).

Takács Nóra Diána felsőfokú tanulmányait történelem-olasz szakos bölcsészként kezdte, majd az Új Színház Stúdiójában tanult. A Színházés Filmművészeti Egyetemen zenés színész szakon, Ascher Tamás és Novák Eszter osztályában végett 2007-ben, azóta az Örkény Színház tagja. Korábban rendszeresen fellépett a HOPPart Társulat produkcióiban is.

Számos színházi feladata mellett eddig öt filmben szerepelt.

Fotó © Neudold Júlia

Fotó © Falus Kriszta

Radnay Csilla a Színház- és Filmművészeti Egyetem zenés színész szakán szerzett diplomát, majd a Centrál Színház szerződtette 2007-ben, s ugyanekkor alapították meg korábbi osztálytársaival a HOPPart Társulatot.

2009-től a Nemzeti Színház, majd a székesfehérvári Vörösmarty Színház tagja volt, 2016 óta szabadúszó. Szerepelt a Bob herceg, Csárdáskirálynő, Mágnás Miska, István, a király és Evita című operettekben, illetve musicalekben.

LACHIUSA–LORCA: BERNARDA ALBA

9

10

Lukács Anita énektanulmányait Toldi Mária Musicaliskolájában kezdte, majd a magyar zenei élet neves művészeinél képezte tovább magát.

2006 óta a Budapesti Operettszínház tagja, főszerepeket alakított a Csárdáskirálynő, A víg özvegy, Cigányszerelem, Lili bárónő, Mágnás Miska, Mária főhadnagy című operettekben. Musicalrepertoárja is gazdag (Bernstein: West Side Story, Loewe: My Fair Lady, Webber: Az operaház fantomja).

Uhrik Dóra az Állami Balettintézet elvégzése után a Pécsi Balett alapító tagja, majd magántáncosa lett. A Táncművészeti Főiskolán táncpedagógusi diplomát is szerzett. Különböző társulatok számára napjainkig húsznál több koreográfiát készített. 2002–2006-ig a Budapesti Operettszínház, 2007–2008 között a Szegedi Kortárs Balett vendégművésze volt. 2004-ben jelent meg az alapfokú táncművészeti iskolák tanulói számára írt, Klasszikus balett képeskönyv című munkája. Kossuth- és Liszt-díjas, a Táncművészeti Egyetem tanára.

Fotó © Csibi Szilvia, Muüpa

Böhm György az ELTE Bölcsészettudományi karán tanult, majd színházés filmesztétikai szakosítást szerzett. Rendezőasszisztensként a Vígszínházban kezdte pályáját, majd a szegedi és a zalaegerszegi színház dramaturgja volt. 1987-től újra a Vígszínházban, majd a Rock Színházban és a Budapesti Kamaraszínházban dolgozott dramaturgként. 1992-től a Győri Nemzeti Színház, 2001-től a Budapesti Operettszínház vezető dramaturgja és rendezője. Dolgozott a Szerzői Jogvédő Hivatal tanácsadójaként, volt a Friderikusz Show gagmanje, 2005-től a Müpa művészeti tanácsadója. Írt balett-librettókat és jó néhány előadást rendezőként is jegyez. Jászai Mariés Nádasdy Kálmán-díjas.

Summary One of Spain’s greatest poets, Federico García Lorca (1898–1936) trained as a musician and played the piano throughout his life, also befriending the great, much older Spanish composer Manuel de Falla. An adherent of surrealism in his youth, he got to know Luis Buñuel and Salvador Dalì while living at Madrid’s Residencia de Estudiantes, with the latter becoming his closest friend. In August 1936, soon after Franco had sparked civil war, the fascist authorities abducted García Lorca. Charging him with homosexuality, they shot him and tossed him in a mass grave near Granada.

Even during his lifetime, García Lorca’s dramas enjoyed long runs across the Spanishspeaking world. His plays mixing the tension of Greek tragedy with folk surrealism (Blood Wedding, Yerma and The House of Bernarda Alba) swiftly became 20th century classics. Completing the latter work scarcely a month before his death, he based it, like his other great tragedies, on events that occurred in the area of his native village.

Bernarda thinks no-one is good enough for her daughters, so she keeps them with her as they grow into spinsters. It is better for them to be unhappy than the subject of gossip.

She also insists on upholding traditions, even if only by force. This familial violence is what kills Adela after she rebels against her mother’s tyranny.

As a composer of musicals and opera and as a lyricist and librettist, American Michael John LaChiusa is known for his bold and musically complex pieces. He wrote the music, script and lyrics for Bernarda Alba by compressing and shifting some of the focus of García Lorca’s work. The musical was premièred at the Mitzi E. Newhouse Theater in New York’s Lincoln Center with directing and choreography from Graciela Daniele.

The New York Times wrote, “LaChiusa and Daniele are determined to illustrate passion as vividly as possible in what is being called a musical but could just as easily be described as a dance piece with singing, an oratorio, or performance art. It’s a beautifully seamless fusion of all these influences.” It was premièred at Müpa Budapest in 2011 in a production

by György Böhm.

SUMMARY

11

EURÓPAI HIDAK 2017 SPANYOL NAPOK

Mercedes Peón

2017. szeptember 23.

EURÓPAI HIDAK 2017 SPANYOL NAPOK LITERÁRIUM EXTRA

Federico García Lorca-est

2017. szeptember 25.

Szakcsi: New Currents

Közreműködik: Chris Potter – szaxofon, Marcus Gilmore – dob, Gerard Presencer – trombita, Joe Sanders – bőgő

2017. október 1.

Fotó © Csibi Szilvia, Müpa

CAFe BUDAPEST KORTÁRS MŰVÉSZETI FESZTIVÁL

Kodály–Ligeti-est - bemutató

A Bozsik Yvette Társulat előadása 2017. október 13.

Fotó © Horváth Judit

CAFe BUDAPEST KORTÁRS MŰVÉSZETI FESZTIVÁL

Selmeczi György: Boldogasszony lovagja -bemutató

A Kolozsvári Magyar Opera előadása Vezényel: Szabó Sipos Máté

2017. október 17., 18.

Selmeczi György Fotó © Csibi Szilvia, Müpa

CAFe BUDAPEST KORTÁRS MŰVÉSZETI FESZTIVÁL

LOL - bemutató

A Magyar Nemzeti Balett előadása 2017. október 20., 21., 22.

Fotó © Magyar Állami Operaház

előzetes,

AJÁNLÓ

PONTOK, KEDVEZMÉNYEK, EXTRA ÉLMÉNYEK

Csatlakozzon Ön is!

mupa.hu/husegprogram

Müpa élmény gombnyomásra

Kövessen minket közösségi csatornáinkon is:

mupa.hu

Stratégiai partnerünk:

Stratégiai médiapartnereink:

A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Kiadta a Müpa Budapest Nonprofit Kft. Felelős kiadó: Káel Csaba vezérigazgató Szerkesztette: Várnai Péter A szerkesztés lezárult: 2017. szeptember 15.

A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

ISO: 9001:2000