Műsorfüzet - Herbert Blomstedt, Leonidasz Kavakosz és a Gewandhausorchester Leipzig (2017.11.03.) by Müpa Budapest

Herbert Blomstedt, Leonidasz Kavakosz és a Gewandhausorchester Leipzig 2017. november 3. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

mupa.hu

3 November 2017 Béla Bartók National Concert Hall

2017. november 3. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Herbert Blomstedt, Herbert Blomstedt, Leonidas Kavakos and the Leonidasz Kavakosz és a Gewandhausorchester Leipzig Gewandhausorchester Leipzig Brahms: Violin Concerto in D major, op. 77 1. Allegro non troppo 2. Adagio 3. Allegro giocoso, ma non troppo vivace Schubert: Symphony No. 9 in C major (“The Great”), D. 944 1. Andante – Allegro, ma non troppo – Più mosso 2. Andante con moto 3. Scherzo. Allegro vivace. Trio 4. Allegro vivace The English summary is on page 13.

Brahms: D-dúr hegedűverseny, op. 77 I. Allegro non troppo II. Adagio III. Allegro giocoso, ma non troppo vivace Schubert: IX. („Nagy” C-dúr) szimfónia, D. 944 I. Andante – Allegro, ma non troppo – Più mosso II. Andante con moto III. Scherzo. Allegro vivace. Trio IV. Allegro vivace

Két művész, egy zenekar, két klasszikus mű Herbert Blomstedt A világhírű karmester életműve páratlanul gazdag, már csak abból adódóan is, hogy élete eddigi kilenc évtizedéből több mint hatot különböző zenekarok élén töltött. 1927. július 11-én született a Massachusetts állambeli Springfieldben, svéd szülők gyermekeként, édesapja adventista lelkész, édesanyja zenetanár volt. Kétéves korában a család visszaköltözött Svédországba, ahol Blomstedt a stockholmi Királyi Zeneakadémián és az Uppsalai Egyetemen tanult. A világháború után két nyáron részt vett a darmstadti kortárs zenei kurzusokon, ahol Paul Hindemithtől és John Cage-től tanulhatott. Ugyanebben az időszakban a bázeli Schola Cantorumban a reneszánsz és a barokk zenében mélyítette el tudását. 1950 és 1955 között a salzburgi Mozarteumban Igor Markevitch irányításával további karmesteri tanulmányokat folytatott; 1953 nyarán Leonard Bernstein tanglewoodi karmesterkurzusán is tanulhatott. 1953-ban elnyerte a Koussevitzky-díjat, 1955-ben pedig megnyerte a salzburgi karmesterversenyt. 1954-ben debütált a Stockholmi Filharmonikus Zenekar élén, ezután bő két évtizedig Skandináviában működött különböző Fotó © Martin U.K. Lengemann szimfonikus zenekarok karmestereként. 1975-től tíz éven át a drezdai Staatskapelle vezető karnagya volt, s az együttessel több mint száz hangfelvételt készített, lemezre vette például Beethoven és Schubert összes szimfóniáját. 1985-től egy évtizeden át töltötte be a San Franciscó-i Szimfonikusok vezetői posztját. Az együttes az ő irányítása alatt fejlődött világszerte elismert zenekarrá, számos amerikai kortárs zeneszerző művét mutatták be. 1996-tól két éven át a hamburgi Észak-német Rádió (NDR) Szimfonikus Zenekarával dolgozott, 1998-tól 2005-ig pedig Kurt Masur utódaként a Gewandhausorchester Leipzig karmestere volt. Harminc év után újra lemezre vette Beethoven szimfóniáit, de vezénylete alatt rögzítették többek közt Bruckner összes szimfóniáját is.

Vendégkarmesterként a világ számos kiváló zenekarát vezényelte; a San Franciscó-i és a Bambergi Szimfonikus Zenekar, a dán Nemzeti Szimfonikus Zenekar, a Svéd Rádió Szimfonikus Zenekara, a japán NHK Szimfonikus Zenekar, a Gewandhausorchester Leipzig és a drezdai Staatskapelle egyaránt tiszteletbeli karmesteri címmel tüntette ki. Széles spektrumú – karmesteri és zenetudományi, kortárs és régizenei – képzettsége okán interpretációját a zenemű struktúrájának érvényre juttatása, ritmikai tisztaság és drámai erő jellemzi. Kiemelt hangsúlyt fektet a skandináv repertoár, Edvard Grieg, Franz Berwald, Jean Sibelius és Carl Nielsen műveinek előadására, de a 19. és 20. századi osztrák és német zeneszerzők műveinek is kimagasló tolmácsa. 1984 óta Luzernben él, négy lánya van. Életmódja különleges: miként édesapja, ő is adventista vallású, péntek estétől szombat estig nem vállal zenekari próbát, ugyanakkor, ha úgy adódik, pódiumra lép, számára ugyanis a hangverseny nem „munka”, hanem hitének is kifejezése. A jubileumi évad Mint azt a New York Times is kiemelte egy vele készített interjúban, Herbert Blomstedt kilencvenévesen is több mint kilencven hangversenyt vezényel egy évadban. Sűrű a koncertnaptára: az amszterdami Royal Concertgebouw Orchestra, a Berlini és a Bécsi Filharmonikusok, valamint korábbi együttesei, a San Franciscó-i Szimfonikusok, a drezdai Staatskapelle és a Gewandhausorchester Leipzig élén a világ nagy hangversenytermeiben ünnepel, de vezényelt idén a lipcsei Tamás-templomban is. Kilencvenedik életévében a Gewandhausorchester Leipzig élén ünnepi turnét tesz Európában és a Távol-Keleten. A turné során Mendelssohn és Brahms hegedűversenyét Leonidasz Kavakosz szólójával, Beethoven Hármasversenyét Kavakosz, Gautier Capuçon és Kirill Gerstein közreműködésével adják elő, műsoron van továbbá Schubert „Nagy” C-dúr szimfóniája és Bruckner VII. szimfóniája. Szeptember végén és október elején Lipcsében, októberben Londonban, Luxemburgban és a badenbadeni Festspielhausban, majd Bécsben vendégszerepeltek. Magyarországról Japánba és Tajvanra mennek tovább. A kérdésre, hogy hogyan bírja ennyi idősen is mindezt, s hogy annak köszönhető-e, hogy vegetáriánus és nem fogyaszt sem alkoholt, sem kávét, csak ennyi a válasza: „Imádom a zenét.”

HERBERT BLOMSTEDT, LEONIDASZ KAVAKOSZ ÉS A GEWANDHAUSORCHESTER LEIPZIG

Leonidasz Kavakosz A turné hangversenyeinek állandó szólistája, bár alig több mint feleannyi idős, mint a karmester, mégis legalább annyira ismert. A világhírű görög hegedűművész – aki három legfontosabb mestere közé Rados Ferencet is odasorolja – huszonegy évesen három nagy nemzetközi hegedűversenyen is győzelmet aratott: 1985-ben a Jean Sibeliusról elnevezett versenyt, 1988-ban pedig a Paganini Versenyt és a Walter W. Naumburg Alapítvány Hegedűversenyét is megnyerte, s ezzel azonnal a zenei világ élvonalába került. 2017-ben Léonie Sonning-díjjal, Dánia legmagasabb rangú zenei kitüntetésével jutalmazták, amelyet korábban többek közt Leonard Bernstein, Benjamin Britten, Ligeti György és Dietrich Fischer-Dieskau nyert el. Koncertnaptárja, ha lehet, még a Blomstedténél is sűrűbb: a 2017/18-as évadban az amszterdami Concertgebouw és a bécsi Musikverein rezidens Fotó © Marco Borggreve szólistája, s európai turnén vesz részt a milánói Scala Zenekarával, Riccardo Chailly vezényletével. Idén decemberben Yuja Wanggal ad kamarakoncerteket Európában, 2018 februárjában pedig Yo-Yo Ma és Emanuel Ax partnereként Schubert és Brahms trióival szerepel Észak-Amerikában. A hegedűművész mindemellett maga is vezényel, a világ több nagy zenekarának élén bemutatkozott már karmesterként. Kavakosz hangszere az 1734-ben készült „Willemotte” Stradivari, de számos modern mesterhegedűt is magáénak tudhat. Szenvedélyesen érdeklődik a hegedű- és vonókészítés iránt, így évente tartott athéni mesterkurzusán nemcsak a hangszerjáték, hanem a hangszerépítés technikáit is megosztja a hegedűsökkel és a kamaraegyüttesekkel.

Fotó © Gert Mothes

A Gewandhausorchester Leipzig 1743-ban tizenhat lipcsei kereskedő tizenhat hangszeres muzsikus alkalmazására biztosított anyagi hátteret a városnak, így jött létre a Leipziger Concert, az egyik legelső olyan zenekar, amelyet nem valamelyik fejedelmi udvar, hanem egy város polgárai tartottak fenn. Eleinte A Három hattyúhoz címzett vendégfogadóban koncerteztek, 1781-től pedig a lipcsei Gewandhausban. A német szó textiláru-raktárat jelent; az első, 1498-ban épített Gewandhaus Lipcse óvárosában állt, első emeletén fegyverraktár, második emeletén kendő- és gyapjúáru-kereskedés működött. 1780-ban a második emeleten ötszáz férőhelyes hangversenytermet alakítottak ki, amelyben az első hangversenyt az említett Leipziger Concert adta. 1808-ban a zenekar szólamvezetőiből vonósnégyes is alakult – ez a hagyomány napjainkban is él. 1840-ben az együttes hivatalosan is a város zenekara lett, a templomi, operai és hangversenyszerű előadásokon egyaránt ők zenéltek. A régi Gewandhausban számos világnagyság fellépett velük, többek közt Mozart, Robert és Clara Schumann, Weber, Mendelssohn, Paganini, Chopin, Berlioz, Liszt, Wagner és Brahms. 1884-ben az együttes új, nagyobb házba költözött. Az új Gewandhausban – merthogy az épület nevét vitték magukkal – már egy nagy hangversenyterem és egy kamarazene-terem is volt. Itt többek közt Brahms, Csajkovszkij, Grieg, Richard Strauss és Bruckner vezényelte az együttest. A hangversenyteremnek olyan kiváló akusztikája volt, hogy Bostonban felépítették a másolatát, az „eredeti” azonban 1943-ben egy bombatámadás során leégett.

HERBERT BLOMSTEDT, LEONIDASZ KAVAKOSZ ÉS A GEWANDHAUSORCHESTER LEIPZIG

1945-től a Gewandhaus Zenekara különböző lipcsei épületekben működött, mígnem 1981-ben felavatták az új hangversenytermet, amely a Gewandhausorchester otthonává vált. Napjainkban az együttes évente negyvennyolc szimfonikus zenekari koncerten, tizenkét kamarazenei hangversenyen és húsz egyéb eseményen lép fel a városban, emellett a lipcsei operaház előadásain és a Tamás-templom kórusának fellépésein is közreműködik. Hosszú története során számos mű ősbemutatóján vállalt szerepet: a Herbert Blomstedt kilencvenedik születésnapja tiszteletére rendezett turné repertoárjának valamennyi darabját ez a zenekar játszotta először. Brahms: D-dúr hegedűverseny Brahms kompozíciója napjaink egyik legnépszerűbb hegedűre írott versenyműve, pedig kezdeti története nem ezt jósolta. A művet Joachim József játszotta először 1879-ben Lipcsében, a zeneszerző vezényletével. Nemcsak a korabeli kritikusok, de más előadóművészek is megütköztek a zenekar tömör hangzásán, azon, hogy ebben a versenyműben a zenekar már nemcsak „kíséri” a szólistát, hanem a zenei érzelemkifejezésben vele egyenrangú partner kíván lenni. Elterjedt továbbá a második tételről az az észrevétel, hogy a legszebb dallamot nem a szólóhangszer, hanem az oboa játssza. A három tétel közül az első a leginkább súlyos, mind terjedelme, mind mondanivalója tekintetében. Több perces zenekari bevezető után a hegedű virtuóz, improvizatív játszanivalóval lép be, ebből bontja ki Brahms a magas fekvésben szárnyaló főtémát, majd a zenekari bevezetőben már hallott lírai melléktémát és a hegedű dús akkordjaival megszólaló, ritmikus zárótémát. A versenyműhöz Brahms nem írt cadenzát, de Joachim József a zeneszerző művének stílusában fogant cadenzáját mindmáig előszeretettel játsszák a hegedűművészek. A lassú tételt indító, oboán megszólaló dallamot a hegedű valóban egyszer sem játssza el, ehelyett fantáziálva körüljárja, kibontja. A tétel háromrészes formájú, a két szélső lírai szakasz egy drámai, szenvedélyesebb középrészt ölel körbe. A temperamentumos, táncos fináléban végre a szólóhegedű szólal meg először: itt már ő dominál a versengésben. A tétel végén Brahms tovább fokozza a tempót és a hangulatot, csattanósan fejezve be szimfónia méretű versenyművet. Schubert: IX. szimfónia Schubertnek ez a szimfóniája – kalandos korai története és néhány befejezetlen Schubert-szimfónia váltakozó számozása miatt – három különböző sorszámot is visel: első kiadásán „VII.” szerepelt, az új Schubert-összkiadás szerint nyolcadik,

míg angol nyelvterületen inkább kilencedik szimfóniaként hivatkoznak rá. Ami biztos: a hatodiknak tekintett „Kis” C-dúr szimfóniához viszonyítva „Nagy” C-dúrként számon tartott mű Schubert utolsó befejezett szimfóniája, 1825 és 1828 között komponálta. A négytételes mű a fiatal zeneszerző életművének ragyogó betetőzése. Schubert – alig egy évvel Beethoven halála után – már új korszakot tudott nyitni a szimfóniaírás történetében, igaz, a mű újszerűsége számos problémát okozott. Mivel a bécsi Gesellschaft der Musikfreunde (Zenebarátok Társasága) túlságosan hosszúnak és nehéznek találta, nem vállalta az előadását, így a zeneszerző életében nem is hangzott el. Partitúráját Schubert halála után egy évtizeddel Robert Schumann fedezte fel, s lelkes hangvételű írásában a világ elé tárta a mű páratlan gazdagságát. A szimfóniát először 1839-ben adták elő Lipcsében, Felix Mendelssohn vezényletével. Schubert megtartotta a bécsi klasszikus szimfónia formai örökségét, de azt új tartalommal, már a romantikára jellemző, személyes mondanivalóval töltötte meg. Dallamai líraiak, szinte a természetzenék és népdalok intonációját hordozzák. Az első tétel lassú bevezetővel indul, majd a C-dúr hangnem diadalmas és lírai oldalát egyaránt bemutatja. A második tétel nem egyszerű „lassú” tétel, inkább különös, emelkedett induló. Schumann bámulattal írt a tétel „mennyei hosszúságáról”, ezt az érzetet azonban inkább a menetelés – vagy lassú tempójú szakrális tánc? – időtlensége okozhatja. Vannak, akik a tétel „bokázós” ritmusai mögött magyaros elemeket sejtenek, ennek tudható be, hogy a szimfóniát 1880-ban, első budapesti előadásakor „C-dúr szimfónia a magyaros II. tétellel” címmel hirdették. A harmadik (Scherzo) tétel harapós vonósmotívummal kezdődik, amelyet a fafúvósok rögtön táncossá szelídítenek. A kürtök által bevezetett középrész szinte meglep osztrák népiességével, a dallamok mögött azonban Schubert dalainak hangvételét fedezhetjük fel. A zárótétel lendületes, ritmikus zenéjéről pedig már a mű kottájának első alapos tanulmányozója és értékelője, a fiatal Schumann is eszünkbe juthat. Írta: Szabó Ferenc János

HERBERT BLOMSTEDT, LEONIDASZ KAVAKOSZ ÉS A GEWANDHAUSORCHESTER LEIPZIG

ELSŐ HEGEDŰ Sebastian Breuninger, 1. koncertmester Andreas Buschatz, 1. koncertmester Andreas Seidel, 1. koncertmester-helyettes Yun-Jin Cho, 1. koncertmester-helyettes Veronika Starke Sara Astore Jürgen Dase Regine Korneli Susanne Hallmann Thomas Tauber Brita Zühlke Dorothea Vogel Kivanc Tire Franziska Mantel Mao Zhao Simona Venslovaite Jiweon Moon Paulina Krauter (Mendelssohn Orchesterakademie) 2. HEGEDŰ Peter Gerlach, 1. szólamvezető Anna Steckel, szólamvezető Sebastian Ude Mariya Krasnyuk Rudolf Conrad Kathrin Pantzier Edwin Ilg Bernadette Wundrak Lars Peter Leser Tobias Haupt Markus Pinquart Ewa Helmers Lydia Dobler Nemanja Bugarcic Camille Gouton Jovoon Lee Minkyung Sul (Mendelssohn Orchesterakademie)

BRÁCSA Volker Sprenger m. v., 1. szólamvezető Elizaveta Zolotova, szólamvezető Ruth Bernewitz Dorothea Hemken Heiner Stolle Henry Schneider Konrad Lepetit Matthias Weise Immo Schaar Anne Wiechmann-Milatz David Lau Tahlia Petrosian Marlene Steg CSELLÓ Christian Giger, 1. szólamvezető Veronika Wilhelm, 1. szólamvezető-helyettes Matthias Schreiber Gayane Khachatryan Nicolas Defranoux Hartmut Barauer Ulrike Strauch Heiko Schumann Kristin Elwan Henriette-Luise Neubert Axel von Huene BŐGŐ Christian Ockert, 1. szólamvezető Karsten Heins, szólamvezető Burak Marlali, szólamvezető Tobias Martin Bernd Meier Eberhard Spree Thomas Stahr Slawomir Rozlach Christoph Winkler

FUVOLA Cornelia Grohmann, szólamvezető Sébastian Jacot, szólamvezető Manfred Ludwig Jeremie Abergel m. v.

TROMBITA Jonathan Müller, szólamvezető Florian Pichler m. v., szólamvezető Karl-Heinz Georgi János Elmauer (Mendelssohn Orchesterakademie)

OBOA Henrik Wahlgren, szólamvezető Domenico Orlando, szólamvezető Uwe Kleinsorge

HARSONA Tobias Hasselt, szólamvezető Tomás Trnka, szólamvezető Dirk Lehmann Tino Mönks

ANGOLKÜRT Simon Sommerhalder, szóló-angolkürt KLARINÉT Thomas Ziesch, szólamvezető Andreas Lehnert, szólamvezető Edgar Heßke, szóló Esz-klarinét Ingolf Barchmann, szóló basszusklarinét FAGOTT Thomas Reinhardt, szólamvezető David Petersen, szólamvezető Albert Kegel, helyettes szólamvezető Eckehard Kupke, szólamvezető KÜRT Ralf Götz, szólamvezető Bernhard Krug, szólamvezető Jochen Pleß Juliane Grepling Jürgen Merkert Tobias Schnirring Wolfram Straßer Julian Schack (Mendelssohn Orchesterakademie)

TUBA David Cribb TIMPANI Mathias Müller, szólamvezető Marek Stefula, szólamvezető HÁRFA Gabriella Victoria Carmen Alcántara Fernández (Mendelssohn Orchesterakademie) Gewandhaus-igazgató: Andreas Schulz A zenekari menedzsment vezetője: Marco Eckertz Technikai vezető: Jean-Peer Krutz Technikai munkatárs: Holger Berger, Tobias Göthert

HERBERT BLOMSTEDT, LEONIDASZ KAVAKOSZ ÉS A GEWANDHAUSORCHESTER LEIPZIG

Herbert Blomstedt Photo ÂŠ Jens Gerber

Summary The life work of world-renowned conductor Herbert Blomstedt, who turned 90 this July, is an incomparably rich one, even simply based on the fact that he has spent more than six of his nine decades on Earth at the head of various orchestras. His wide-ranging skills as a conductor and musicologist, which extend to both contemporary and early music, mean that his interpretation of a work of music is characterised by the realisation of musical structure, rhythmic purity and dramatic power. Although he places special emphasis on performing the works of Scandinavian composers, he is also an eminent interpreter of works by 19th and 20th century Austrian and German composers. To celebrate his 90 years, he is leading the Gewandhausorchester Leipzig on a tour of Europe and the Far East. Serving as soloist throughout the tour is Leonidas Kavakos. The world-famous Greek violinist was 24-years-old when victories at three different international violin competitions propelled him to the front ranks of the music world. He plays the 1734 “Willemotte” Stradivarius. The Gewandhausorchester Leipzig is one of Europe’s most storied symphonic ensembles: since being founded by 16 Leipzig merchants in 1743, it has performed with many of the world’s greats, including Mozart, Robert and Clara Schumann, Brahms, Paganini, Chopin, Berlioz, Liszt, Richard Wagner, Tchaikovsky and Edvard Grieg. All of the pieces included in the repertoire for this tour celebrating Blomstedt’s 90th birthday were first played by the Gewandhausorchester Leipzig. Brahms’s symphony-length Violin Concerto premièred in Leipzig in 1879 under the baton of the composer himself, with Joseph Joachim as soloist. Schubert’s Symphony No. 9 in C major, having initially been rejected by Vienna’s Gesellschaft der Musikfreunde, was also first performed in Leipzig a decade after the composer’s death thanks to the efforts of Robert Schumann, with Felix Mendelssohn conducting. This symphony, known as “The Great”, is the brilliant culmination of the oeuvre of the composer, who died tragically young.

SUMMARY

Kocsis Zoltán-emlékkoncert

Közreműködik: Gyenyisz Kozsuhin, Bizják Dóra, Zentai Károly – zongora, Nemzeti Filharmonikusok Vezényel: Hamar Zsolt, Dobszay Péter

2017. november 6. Kocsis Zoltán Fotó © Kotschy Gábor, Müpa

Prunyi Ilona és kamarapartnerei

Hommage à Dohnányi 2017. november 9.

Fotó © Posztós János, Müpa

MATINÉKONCERTEK

Énekeljen mindenki! Kodály: Háry János

Vezényel: Oberfrank Péter

2017. november 19. Oberfrank Péter

FELFEDEZÉSEK

Kodály Filharmonikusok Debrecen

Közreműködik: Juhász István – tenorharsona, Veér Mátyás – basszusharsona Vezényel: Dobszay-Meskó Ilona

KODÁLY-ÜNNEPI HÉTVÉGE

Kodály-ünnepi koncert

Vezényel: Hamar Zsolt

Csajkovszkij: A diótörő

Mesejáték óriásbábokkal

Közreműködik: Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Budapest Bábszínház, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Gyermekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

előzetes,

AJÁNLÓ

Stratégiai partnerünk:

Stratégiai médiapartnereink:

A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Emberi Erőforrások Minisztériuma

Kiadta a Müpa Budapest Nonprofit Kft. Felelős kiadó: Káel Csaba vezérigazgató Szerkesztette: Várnai Péter A címlapon: Herbert Blomstedt Címlapfotó: J.M. Pietsch A szerkesztés lezárult: 2017. október 25. A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!