Müpa Műsorfüzet - Énekeljen mindenki! Kodály: Háry János (2017. november 19.)

MATINÉKONCERTEK

Énekeljen mindenki!

Kodály: Háry János 2017. november 19.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

mupa.hu

Első látásra

Nem tudhatod, mi tetszene, amíg ki nem próbálod.

Keresd az új részeket Facebookés YouTube-oldalunkon!

mupa.hu

2017. november 19.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

MATINÉKONCERTEK

Énekeljen mindenki!

Kodály: Háry János Háry János: Szegedi Csaba Örzse, Háry kedvese: Megyesi Schwartz Lúcia Öreg Marci, császári kocsis: Gábor Géza Mária Lujza: Kálnay Zsófia Császárné: Váradi Zita Ferenc császár / magyar silbak: Szekér Gergő Napóleon: Csepregi Tihamér Ebelasztin báró: Mészáros Tamás Krucifix generális / Muszka silbak: Hábetler András Közreműködik: A Magyar Állami Operaház Zenekara és Gyermekkara, a Marczibányi téri Kodály Iskola növendékei, a Magyar Táncművészeti Egyetem néptáncművész szakos hallgatói, Kodály Kórus Tatabánya (felkészítők: Salló Győzőné, Sárközyné Pomázi Ágnes), a Szolnoki Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola és a NAMI Kodály Zoltán Gyermekkórusa (karigazgató: dr. Lengyel Erzsébet), valamint: Hajdu-Németh László, Komorjai Zsiga, Hajdu-Németh Balázs, Kollár Bence, Varga Amanda, Bácsi Helga Vezényel: Oberfrank Péter Szövegkönyv (Garay János Az obsitos című költeménye alapján): Paulini Béla, Harsányi Zsolt Dramaturg (a szövegkönyv 1926-os és 1958-as kiadása alapján): Kenessey Judit Jelmez: Horváth Katalin Koreográfia: Béres Anikó, Ónodi Béla Rendezőasszisztens: Magyar Orsolya Rendező: Toronykőy Attila A dőlt betűs szavak szerepelnek a 12. oldalon található Szómagyarázatban.

ÉNEKELJEN MINDENKI! – KODÁLY: HÁRY JÁNOS

3

4

Háry és háryáda Kinek mi jut eszébe Háry Jánosról? A többségnek a nagyotmondó katona, aki hihetetlen történeteket mesél saját hősi tetteiről. Másoknak talán az is, hogy a figurát Garay János (1812–1853) teremtette meg Az obsitos című elbeszélő költeményében. Megint másoknak talán az is, hogy sok ismerős népdal szólal meg a színpadon, amikor a Háry János van műsoron.

A Kodály Zoltán által 1926-ban befejezett daljáték elsődleges zenei nyelve a magyar népzene, a Kodály saját gyűjtéséből származó népdalok sora. A címszereplőt így mutatja be a zeneszerző: „Ő maga az életre kelt magyar meseteremtő fantázia. Nem hazudik: mesét teremt; költő. Amit elmond, sohasem történt meg, de ő átélte, tehát igazabb a valóságnál.

Kodály Zoltán Zenében is ilyesvalami kellett a darabhoz, nem tudom, mennyire sikerült. De azt tudom, hogy jók a szereplők dalai. Egytől egyig a néphagyományból valók […] Gyöngyszemek, csak a foglalatuk enyém. Igyekeztem, hogy méltó legyek hozzájuk.”

A népszerű művet ma hivatásos zenészek és egy nagyszabású projekt keretében az előadásra felkészülő iskolás gyerekek együtt adják elő, valóra váltva és újraértelmezve Kodály sokszor idézett mondatát: „Legyen a zene mindenkié!”

Ritkábban esik szó arról, hogy maga a főhős egyben népköltészeti típus is. Az első világháborúból hazatért katonák mesélték el részben megtörtént, részben kitalált történeteiket: ezek kapták a háryáda nevet. Ha csak egyetlen ember tette volna ezt, azt mondhatnánk, bolond volt, de ezt tették a magyar nyelvterület egészén, állítja Berecz András, a „nagy mesélő”. A háryádák furcsa, vicces, rövid történetek, s mind arról szól, hogy milyen hatalmas dolgokat látni ott, ahol magyar katonák jártak, főként Oroszországban. A kozákoknak akkora templomuk volt, hogy amikor a pap azt mondta: Goszpogyi pomiluj, az ámenért lovas kozák vágtatott a kántorhoz. Amikor a gyerekek megkérdezték, miért van ilyen hitvány feje a bácsinak, az azt felelte, hogy a harctéren nemcsak az ő fejét sodorta el ágyúgolyó, hanem még sokakét, és nem is nagyon ért rá válogatni közöttük, hanem az elsőt felkapta és a nyakába csavarta.

Nem csodálkozhatunk tehát azon, hogy Háry János, akinek a kalandjait Kodály megénekelte, elképesztő dolgokat vitt végbe. A daljáték cselekményének rövid összefoglalójába illesztett dalokat a közönség is énekelheti, mindenekelőtt a vastag betűvel szedett részeket.

Kalandok zenével Az Előjátékban a nagyabonyi csárda vendégei, egy pohárka borral a kezükben, tátott szájjal hallgatják az öreg obsitos meséit. Az első kalandban Háry Galícia határát őrzi huszárjaival Burkusországnál. Csak az ő közbelépésére sikerül Mária Lujzának hazajutnia édesapjához, az osztrák császárhoz. A jutalom: Háry beállhat a bécsi Burgban császári testőrnek. Hűséges szerelme, Örzse követi.

Ebben a részben szólal meg a jól ismert Bordal, amelyet Marci bácsi, a császári kocsis énekel:

Ó, mely sok hal terem az nagy Balaton-bahha-rahha-rahaha, Minden ágon egy mérő makk a Bakony-bahha-rahha-rahaha, Örül ott a halász, rikongat a kanász örömé-behhe-rehhe-rehehe.

Addig kell a vasat verni, amíg tüzehhe-rehhe-rehehes, semmit sem ér olyan hordó, amely ürehhe-rehhe-rehehes.

Köll hát bele tenni, ki köll aztán venni, Ha szüksé-gehhe-rehhe-rehhehes.

Szépen illik a sült kappan a cintál-bahha-rahha-rahaha.

Jó bort mérnek Füreden és Kaposvár-bahha-rahha-rahaha, igyál jó pajtásom, tőled nem sajnálom, sokáig éhhé-réhhé-réhéhélj!

ÉNEKELJEN MINDENKI! – KODÁLY: HÁRY JÁNOS

5

6

A második kalandban a Burg udvarán Háry megfékezi a császári ménes legféktelenebb paripáját, Lucifert. Jutalmul violát kap Mária Lujzától. Közben megérkezik Napóleon hadüzenete.

Ennek a résznek legismertebb népdala az Örzse által énekelt Hej, két tyúkom tavali:

Hej, két tyúkom tavali, három harmadévi, Ha tudtátok, hogy az enyém, mért adtatok enni?

Tyutyu, szőke, tyutyu, barna, tyutyu, mind a három, A kakasom sem veszett el, nincsen semmi károm.

Hej tarka tikja, fehérlábú tyúkja, Még a gúnárnak is van tarka puruszlikja.

Cikória, manória, szekfű, gyömbér, gyanória Szégyen a cicának, szégyen a macának, hogy nem fogott egeret az ő kisfiának.

A harmadik kaland helyszíne Majland. Napóleon támad, de serege Háry egyetlen intésére elesik, ő maga fogságba kerül. Megérkezik Mária Lujza, aki Napóleon helyett Háryt óhajtja férjéül; ám Örzse is ott terem, és nem engedi a mátkáját.

A huszárok hazavágynak, csak a két nagyabonyi tornyot szeretnék látni:

Sej, Nagyabonyban csak két torony látszik, de Majlandban harminckettő látszik.

Inkább nézem az abonyi kettőt, mint Majlandban azt a harminckettőt.

A dicsőséges csata után Háry jókedvűen énekli a híres Toborzót:

ÉNEKELJEN MINDENKI! – KODÁLY: HÁRY JÁNOS

7

8

A jó lovas katonának de jól vagyon dolga, eszik-iszik a sátorban, semmire sincs gondja, hej, élet, be gyöngy élet, ennél szebb sem lehet, csak az jöjjön katonának, aki ilyet szeret.

Paripáját megforgatja, úgy megyen dolgára, csillog-villog a mezőben virágszál módjára, hej, élet…

A negyedik kalandban Bécsben mindenki Háry és Mária Lujza esküvőjére készül. Mária Lujzának és Hárynak a császár és a császárné a Burg legszebb szobáját rendezteti be.

Gyújtottam gyertyát a vőlegénynek, láttam a szëmélyit a mënyasszonynak.

Hej, pártám, pártám, gyöngyös koszorúm, majd szögre teszlek, édës hajfonóm.

Hopp ide tisztán, a padlódeszkán!

Nem leszek többé nyoszolyóleány.

Ha leszek, leszek, mënyasszony leszek, A vőlegénynek hű párja leszek.

Még a kis hercegek is felmondják, mit tanultak az iskolában.

Á, bé, cé, dé, rajtam kezdé a nagy bölcsességet, a nagy eszességet, á, bé, cé, dé, rajtam kezdé.

Enn, ó, pé, kú, a nagy torkú.

Mind megissza a bort, Vígan rúgja a port, Enn, ó, pé, kú, a nagy torkú.

Iksz, ipszilon, most ne sírjon, Sőt inkább vígadjon, Búnak utat adjon, Iksz, ipszilon, most ne sírjon.

Hárynak hercegi címet adományoznak, és megteszik az irdatlan birodalom örökösévé.

Neki azonban csak Örzse kell. Visszatérnek szülőfalujukba, mert Nagyabony, az mégiscsak más. Ferenc császárnak Háry még visszaszól: „azért ha baj van, gyüvök én, kérem”.

ÉNEKELJEN MINDENKI! – KODÁLY: HÁRY JÁNOS

9

10

Bánat terem abban, búvetés, a magyar élete szenvedés, áldd meg, Isten, császár fölségét, ne sanyargassa magyar népét.

Az Utójátékban Háry a mese végére ér a nagyabonyi csárdában: a szerelmesek otthon lagzit csaptak, és boldogan éltek, amíg szegény Örzse meg nem halt. Így Hárynak nem maradt tanúja, aki az elmondottakat igazolhatná az utókor előtt. Erre azonban nincs is szükség, mert: „Nincs oly vitéz a földön, / Mint Háry bátya volt!”

A Háry új ruhája – gyerekeknek Maga a történet és az abból létrejött zenemű szórakoztató, harmóniavilága tele van tréfás ötletekkel, meghökkentő hangszínekkel. Kodály, amikor a bevonuló bécsi udvart groteszk módon hangszerelte, nem azt mutatta be, milyen volt a Burg abban az időben, hanem hogy milyennek láthatta azt egy magyar paraszt. A megszólaló népdalok gazdagon hangszereltek, mindenféle összeállítású kórusbetétek szólalnak meg az énekszólók mellett. A magyar szereplőket magyar, az idegeneket hangsúlyosan nem magyar dallamanyaggal ruházta fel a zeneszerző (Mária Lujza betétdala például menüettritmusban íródott).

„A rendezés minden elemében azt tartja szem előtt, hogy a darabot gyerekek számára kell »fogyaszthatóvá« tenni – mondta el a darab rendezője, Toronykőy Attila. – Mindenekelőtt lerövidítettük a négy képet, így egy kétszer ötvenperces előadás jött létre, amely befogadható e korosztály számára. A zenék a partitúra szerint szólalnak meg, csak kevesebb lesz belőlük. Kezdeni kellett valamit a szövegkönyvben előforduló, nagy mennyiségű idegen vagy ma már nem használt szóval. Ezeket a színpadon helyet foglaló mintegy hatvan gyerek segítségével magyarázzuk meg. Ők alkotják a díszletet, és adott helyeken ők kérdeznek majd közbe: »Mit jelent az, hogy Majestät?«, »Mit jelent az, hogy fehérnép?« és így tovább.

Az előadásnak tehát ismeretterjesztő funkciója is lesz.

A gyerekek először civil ruhában jönnek ki, aztán más-más színű pólót viselnek, attól függően, hol játszódik a cselekmény. Ők fognak harcolni, belőlük formázzuk a kétfejű sast, sőt még a díszletállításban is segítenek. A nyitóképben ugyanis egy Háry felirat lesz látható kockákból, és a gyerekek ezekből készítik el a sorompót az első kaland határállomásához, majd építenek palotát, amikor a Burgban játszódik a cselekmény. Mindennek mintegy ellenpólusaként a felnőtt szereplők, a szólóénekesek korabeli ruhában jelennek meg, mintha abból a romantikus korszak-skatulyából jöttek volna elő. Rajtuk kívül nem lesznek felnőtt szereplők (kivéve természetesen a zenekart), hiszen a táncosok középiskolások, és az énekkarok is gyerekekből állnak. A színpadra lépő gyerekeken kívül a karzaton helyet foglal további százhúsz gyerek, akik »besegítenek« a jelentősebb kórustételeknél. Egyszóval: igazi gyerekelőadást tervezünk. Szeretnénk, ha minél többen megszeretnék ezt a darabot.”

ÉNEKELJEN MINDENKI! – KODÁLY: HÁRY JÁNOS

11

12

Szómagyarázat Burg

Német szó, jelentése: vár (főnév).

Burkusország Poroszország. A poroszországi Brandenburg tartomány nevéből, a latinos brandenburgus forma két utolsó szótagjából született név.

Daljáték Zenés-táncos, általában vidám hangvételű színmű, amelyben az ének és a próza váltakozik.

Ebelasztin

Könnyű, erős gyapjú kelme, magas szárú cipők felsőrésze.

Galícia Történelmi régió, ma Lengyelország és Ukrajna között oszlik meg.

Generális Tábornok Goszpogyi pomiluj! Isten, segíts! (orosz) Groteszk

élelmetes, torz és fenséges vonások ötvöződése a kedves, néha F kicsinyes komikus elemekkel

Huszár A 15. században Magyarországon kialakult könnyűlovassági fegyvernem katonája.

Krucifix A német Kruzifix szó eredeti jelentése: feszület. Emellett enyhe káromkodás is: A teremburáját!

Majland

Mailand alakban az olaszországi Milánó német neve.

Menüett Régi, 3/4-es lüktetésű francia népi társastánc, amely a 17. században bekerült a főúri táncok közé.

Muszka Orosz Obsitos

tizenkét évi szolgálatkötelezettség letelte után elbocsátott, A a tiszti állományhoz nem tartozó katona.

Silbak

Katonai őrszem

Toborzó Olyan zene, amelyet katonák behívásakor játszottak azzal a céllal, hogy minél többen és minél nagyobb kedvvel csatlakozzanak a hadsereghez.

Háry-kvíz 1.

A Háry János című daljáték az évek során sokat változott: történelmi események hagytak nyomot a cselekményen, a darabot később beillesztett vagy éppen kihagyott zenei betétek módosították. Első változatában benne volt Kodály egyik ismert kórusműve, amely később kikerült. Ha helyesen egészíted ki a darabban megszólaló népdalok sorait, és a hiányzó szavakat beírod a rejtvény vízszintes soraiba, a kiemelt négyzetrácsban megkapod a kimaradt kórusmű két szóból álló címének első felét. A helyes megfejtés a teljes cím.

Hej, …… tyúkom tavali Sej, Nagyabonyban csak két torony ……………

A jó …………… katonának Ó, mely sok ……….. terem az nagy Balatonba-ha-ra-ha-rahaha Felszántom a császár ………………… ……………. innen, Dunán túl

1.

2.

3.

4.

5.

6.

ÉNEKELJEN MINDENKI! – KODÁLY: HÁRY JÁNOS

13

14

2.

daljátékban a népdalok kapják a legkiemelkedőbb szerepet. Ezek egy kivételével A Kodály Zoltán gyűjtéséből származnak. A Tiszán innen, Dunán túl kezdetű népdalt Kodály pályatársa gyűjtötte, aki a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője, a hangszeres zene megújítója, valamint Kodály nagy szövetségese volt a népzene gyűjtésében és kutatásában. Ki ez a zeneszerző? Írd be a vezeték- és keresztnevét!

3.

A daljátékban három zenei anyag jelenik meg, amelyek tisztán elkülöníthetők, mégis szervesen összefüggenek, egymásba kapcsolódnak a zenei részletekben: az egyik a népdal, a másik Kodály maga, aki a saját zenei anyagával varázsolja kész kompozícióvá az önálló, más tájegységekről gyűjtött népdalokat, a harmadik réteg pedig a magyarság hősies megjelenítését, bátorságát, markáns karakterét segíti ábrázolni.

Ha a beszámozott hangok szolmizációs nevét 1-től 7-ig növekvő sorrendben behelyettesíted a megfelelő betűvel, megkapod annak a zenés-táncos műfajnak a nevét, amelynek zenei jegyei többször felbukkannak a darab folyamán.

� � 44 �

� �� ��

� �

(mi)

� � �� �� � �� 6

� �� � � �� � �� � � � �� � � � � � � � �� 2

3

4

� ��

�

1

� 5

lá = N ti

= B

dó = V ré = U mi = K fá = R szi = E

� �� ��

�

� 7

4.

A Háry János egyik legismertebb, legkedveltebb része az A jó lovas katonának kezdetű népdal feldolgozása. Előadásakor a Háry szerepét alakító énekes és a zenekar mellett kórus is megszólal. Válaszd ki, milyen együttest hallottál!

a. női kart b. férfikart c. vegyes kart

5.

Az alábbi kottalap a Háry János partitúrájából való. A hangszerek között szerepel egy tipikusan magyar instrumentum, amely nem része a hagyományos szimfonikus zenekari partitúráknak. Melyik hangszer az?

a. hegedű b. cimbalom c. kürt

ÉNEKELJEN MINDENKI! – KODÁLY: HÁRY JÁNOS

15

MATINÉKONCERTEK – Műhelytitkok

Mindig vasárnap / 11.00

2017. december 17.

Népszokások ideje – Lucától vízkeresztig

MATINÉKONCERTEK – Szenvedélyek

Mindig vasárnap / 11.00 2018. január 28.

2018. február 11.

Szenvedélyem: a hegedű – Kelemen Barnabás Szenvedélyünk: a ritmus – Talamba Ütőegyüttes

HANG-SZER-SZÁM

Mindig szombaton / 11.00

Zenél a világ! – Cigányok zenéje

2017. december 16.

„Rézcsövek” – A kürt

2018. január 20.

„Rézcsövek” – A trombita

2018. február 17.

ISKOLÁSKONCERTEK

Mindig hétfőn / 11.00

2017. december 11.

2018. január 29. és február 19.

Advent hava – A téli napforduló népszokásai Szentivánéji balett – Purcell: A tündérkirálynő

AJÁNLÓ

előzetes,

Élmény!

Minden tekintetben. Élmény! Minden tekintetben.

Nem kell, hogy tele legyen a zsebed!

Világsztárok diákjeggyel mindennap 500 forintért mupa.hu

MÜPA KULTÚR KÜLTÉR

JÉG–ZENE–ÉLMÉNY

Minden tekintetben.

December 2-ától ismét a Müpánál!

A tél és a zene varázsa! Forralt bor, minőségi programok, egy 400 m2-es valódi jégpálya, valamint egy fűtött sátor. Ez a Müpa Kultúr Kültér, ahol könnyűzenei és gyermekműsorok, látványos újcirkusz-előadások és felejthetetlen élmények várják.

mupa.hu

Stratégiai médiapartnereink:

Kiadta a Müpa Budapest Nonprofit Kft.

A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

Felelős kiadó: Káel Csaba vezérigazgató A sorozatot szerkesztette: Körmendy Zsolt A műsorfüzetet írta: Tóth Anna Szerkesztette: Várnai Péter A szerkesztés lezárult: 2017. november 7.

A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

Emberi Erőforrások Minisztériuma