KARÁCSONYI ORGONAKONCERT
Thomas Trotter és a cambridge-i St John’s College Fiúkórusa
2017. december 19. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
mupa.hu
2
Minden napra új élmény! Ajándékozzon karácsonyra Müpa-utalványt!
A Müpa saját rendezésű előadásaira elköltött minden 10 ezer forint után 1000 forint értékű ajándékutalványt adunk! Az ajánlat 2017. december 23-áig érvényes.
mupa.hu
3
19 December 2017 Béla Bartók National Concert Hall
2017. december 19. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
CHRISTMAS ORGAN CONCERT
KARÁCSONYI ORGONAKONCERT
Thomas Trotter and the Thomas Trotter és a Choir of St John's College, cambridge-i St John’s College Cambridge Fiúkórusa British cathedral music Brit katedrálisok zenéje Conductor: Andrew Nethsingha Bob Chilcott: The Shepherd’s Carol Gardner: Tomorrow Shall Be My Dancing Day Tavener: The Lamb David Bednall: Noe, Noe John Rutter: There Is a Flower Howells: Like as the Hart Finzi: God Is Gone Up J. S. Bach: Toccata in F major, BWV 540 Mendelssohn–Best: Paulus – Overture Edmundson: Toccata-Prelude on Vom Himmel hoch Dupré: Variations sur un Noël Jonathan Dove: Seek Him that Maketh the Seven Stars James Burton: Tomorrow Shall Be My Dancing Day Darke: In the Bleak Midwinter Wade–Willcocks: O Come, All Ye Faithful Gruber–Ledger: Silent Night Mack Wilberg: Ding! Dong! Merrily on High – transcription The English summary is on page 10.
Vezényel: Andrew Nethsingha Bob Chilcott: The Shepherd’s Carol Gardner: Tomorrow Shall Be My Dancing Day Tavener: The Lamb David Bednall: Noe, Noe John Rutter: There Is a Flower Howells: Like as the Hart Finzi: God Is Gone Up J. S. Bach: F-dúr toccata, BWV 540 Mendelssohn–Best: Paulus – nyitány Edmundson: Toccata-prelúdium a Vom Himmel hoch koráldallamra Dupré: Változatok egy karácsonyi dallamra Jonathan Dove: Seek Him that Maketh the Seven Stars James Burton: Tomorrow Shall Be My Dancing Day Darke: In the Bleak Midwinter Wade–Willcocks: O Come, All Ye Faithful Gruber–Ledger: Csendes éj Mack Wilberg: Ding! Dong! Merrily on High – feldolgozás
4
Brit katedrálisok falai közé repít bennünket egy estére Thomas Trotter és a cambridge-i St John’s College Fiúkórusa, akik több száz év kórusirodalmából és ünnepi hangulatú orgonaművekből válogatták össze különleges, karácsonyi tematikájú műsorukat. Bátran kijelenthetjük, hogy a college-kórusok műfajában a St John’s College együttese a világ egyik legjobbja; jellegzetesen gazdag és meleg hangzásával, kifejező interpretációjával világszerte nagy tiszteletet vívott ki magának. A hibátlan technika és az elképesztő profizmus mellett van azonban még valami, ami a tökéletes hangzásért felel, és ez nem más, mint az a boldog, nyugodt és kölcsönösen támogató légkör, amelyben a tagok igazi közösséget alkotva működnek együtt. A kórus 1670-es évekbeli alapítása óta lát el szolgálatot a cambridge-i St John’s College kápolnájában: az egyetemi szorgalmi időszak ideje alatt mindennap énekelnek. Az egyedülálló atmoszférájú zenés evensongok, azaz esti imaalkalmak különleges lehetőséget biztosítanak a befelé fordulásra, a hétköznapokból való kiszakadásra. „A zene igazán hozzánk beszél, és olyan helyekre ér el bennünk, amelyekre a szavak nem érnek” – vallják a St John’s College kápolnájában, ahol mára hagyománnyá vált, hogy a zenés alkalmakat a világhálón élőben is közvetítik. A kórus húsz kórista fiúból és a St John’s College-ban tanuló tizenöt egyetemi hallgatóból áll, s bár a tagok folyamatosan cserélődnek, a lényeg nem változik: a St John’s College kápolnájának falaiban ott lakozik az a hangzás, amely generációkról generációkra öröklődve biztosítja az állandóságot. A kórus az egyetemi év szüneteiben professzionális együttesként turnézik, rendszeresen ad koncerteket Európa számos országán kívül az Amerikai Egyesült Államokban, Brazíliában, Japánban, Dél-Afrikában, Ausztráliában és a Közel-Keleten is. Repertoárjuk a brit katedrálisok zenéjének több mint ötszáz évét öleli fel, s előadásaikon nagy szerepet kap az általuk rendelt, illetve nekik dedikált új művek bemutatása is. Egy új kezdeményezésnek köszönhetően minden szemeszterben előadnak egy Bach-kantátát historikus hangszereken játszó együttesük, a St John’s Sinfonia közreműködésével. A kórus karnagya, Andrew Nethsingha az exeteri Szent Péter-székesegyház kóristájaként szerezte első zenei tapasztalatait, majd a Royal College of Music falai között és a St John’s College-ban tanult tovább. Egy nagy, székesegyházakban szolgáló orgonistákat tömörítő szervezet (Cathedral Organists’ Association) elnökeként is működött, dirigensként pedig olyan neves zenekarok élén láthatta a közönség, mint a Philharmonia Orchestra, a Royal Philharmonic Orchestra
Andrew Nethsingha
és a Birminghami Szimfonikus Zenekar. Az Egyesült Királyság legnagyobb koncerttermein kívül Észak-Amerika, Dél-Afrika, Kína és Európa számos más rangos helyszínén adott már koncerteket. 2007 óta a St John’s College zeneigazgatója. „A világ egyik legbriliánsabb koncertorgonistája. Erőteljes előadásai a zene legbensőbb részleteit tárják fel. Mindig megfelelő tempót választ, és határozott ritmusban játszik. Árnyalt játékának köszönhetően maximálisan kihasználja a hangszer fogékonyságát és érzékenységét. A virtuózok virtuóza ő, aki makulátlan technikáját és muzikalitását mindvégig a zenei kifejezés szolgálatába állítja.” Így jellemzi a kritika Thomas Trottert, aki ma este a kórus partnereként és szólistaként egyaránt pódiumra lép. Az orgonista és a St John’s College Kórusa többször koncertezett már együtt, tíz évvel ezelőtt a Müpában is hallhatta őket a közönség. Andrew Nethsingha és Thomas Trotter kapcsolata Cambridge-ben kezdődött: Nethsingha a St John’s College, Trotter a King’s College segédorgonista pozícióját töltötte be éveken át. Trotter számára a King’s College világhírű kórusával folytatott munka jelentette a beavatást a klasszikus repertoThomas Trotter árba – rengeteget turnéztak, előadásaikat rendszeresen közFotó © Adrian Burrows vetítették élőben, és számtalan felvételt készítettek együtt. Trotter több mint harminc éve Birmingham városi orgonistája. A pozíció története a viktoriánus korra nyúlik vissza: az 1800-as években épülő városházákban nagy orgonák is helyet kaptak, melyeken a rezidens orgonisták (egyszemélyes zenekarként) rendszeresen adtak koncerteket a helyieknek. Birminghamben 1840 óta működik városi orgonista, s azt, hogy a tisztet hagyományosan hosszú évtizedeken át ugyanaz a művész tölti be, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Trotter a 19. század közepe óta mindössze a hatodik kinevezett a sorban. Nemcsak a Town Hall historikus hangszerén kell rendszeresen játszania, hanem az 1991-ben épült Symphony Hallnak is rezidens orgonistája. Szólistaként olyan karmesterekkel dolgozott és dolgozik együtt, mint Simon Rattle, Bernard Haitink, Riccardo Chailly és Solti György, s olyan rangos koncerttermekben játszik rendszeresen, mint a berlini Filharmónia és Konzerthaus, a lipcsei Gewandhaus, a bécsi Musikverein és Konzerthaus, a londoni Royal Festival Hall és Royal Albert Hall.
THOMAS TROTTER ÉS A CAMBRIDGE-I ST JOHN’S COLLEGE FIÚKÓRUSA
5
A St John’s College Fiúkórusa és Thomas Trotter ezúttal egy nagyobb turné részeként lépnek fel Magyarországon: a birminghami Symphony Hallból érkeznek a Müpába, innen pedig a berlini Konzerthausba indulnak tovább. A mai estét nyitó mű szerzője, Bob Chilcott énekesként kezdte karrierjét: a King’s Singers tagjaként vált ismertté. Zeneszerzőként gyakran „a brit kóruszene kortárs hőseként” emlegetik, különböző stílusokat egyesítő, közérthető stílusú és rendkívül jól énekelhető darabjai a világ minden táján népszerűek. Gyakorlati tapasztalatainak is köszönhetően műveit kifinomult szólamvezetés, az énekhang sajátosságaira való maximális odafigyelés jellemzi. The Shepherd’s Carol (A pásztor éneke) című darabja tiszta, egyszerű dallamokból építkezik, melyekből gazdag, magával ragadó hangzás bontakozik ki. A Tomorrow Shall Be My Dancing Day (Holnap táncos napom lesz) című ének, mely nyomtatásban az 1830-as években jelent meg először, ma este John Gardner adaptációjában hangzik el. A dallam az elmúlt közel kétszáz évben óriási népszerűségre tett szert és több nagy zeneszerző, köztük Gustav Holst és Igor Stravinsky is felhasználta. A dalban táncként elevenedik meg Jézus élete, úgy, mintha azt ő maga mesélné el. Úgy szól hozzánk, mintha egy titkos történetbe avatna be, melyben a tánc napja természetesen nem másra, mint a karácsonyra utal. William Blake Songs of Innocence (Az ártatlanság dalai) című kötetében jelent meg a The Lamb (A bárány) című vers, melyet John Taverner zenésített meg 1982-ben. A darab még ugyanebben az évben, szentestén hangzott el először a cambridge-I King’s College kápolnájának falai között. Taverner zenéje mentes minden külsőségtől, éteri, csendes harmóniáival befelé fordulásra, elmélkedésre készteti hallgatóit. Ujjongó, örvendező hangulatot teremt David Bednall Noe, Noe című darabja, amely egy, a kis Jézus születését ünneplő 15. századi szöveg feldolgozása. Az alig néhány perces műben tempók és különböző zenei textúrák egész sora vonul fel: a lassabb, lágyabb középső szakasz az élénkebb nyitó- és zárórésszel, a kórus a cappella sorai az orgona ragyogó, ritmikus anyagával alkotnak kontrasztot. Az 1979-ben született Bednall zeneszerző-példaképei között – Wagner, Puccini, Richard Strauss, Vaughan Williams mellett – Herbert Howells és Gerald Finzi személyében két olyan komponistát is találunk, akik a mai est műsorán is szerepelnek. John Rutter There Is a Flower Sprung of a Tree (Fa ágán nyílott egy virág) című darabjának középkorból származó szövegét egy (a legenda szerint) egyszerre vak és süket szerzetesnek köszönhetjük. A költői képekben gazdag vers a virág mint Mária-metafora
köré épül. Rutter feldolgozása a cambridge-i St John’s College egy korábbi karnagya, George Guest felkérésére készült, így a kórus repertoárjának különös jelentőséggel bíró darabja. London szinte folyamatos légitámadások alatt állt 1941 első heteiben, mikor Herbert Howells Négy himnuszát komponálta. A sorozat harmadik, legismertebb darabja, a Like as the Hart Desireth the Waterbrooks (Mint a szép híves patakra…) egyetlen nap alatt született. Howells zenéje a 42. zsoltár szövegére épül; nyugodt, békés, mégis intenzív és olykor rejtélyes harmóniáival szól az Istenhez vágyakozó lélekről. A himnusz egy nyugalmában is megrázó erejű, szokatlanul hosszan tartott akkorddal ér véget. Hamar a brit katedrálisok kórusrepertoárjának részévé vált az ugyancsak brit Gerald Finzi 1951-ben komponált God Is Gone Up (Jézus a mennybe ment) című himnusza, melynek ünnepi hangulatát a kórus emelkedett szólamainak és az orgona fanfárszerű kíséretének összhangja biztosítja. A befelé fordulóbb, elégikusabb hangvételű középső szakaszt követően visszatér a darab nyitó szakasza, keretbe foglalva ezzel a művet. Bár tartalmában a God Is Gone Up a mennybemenetelhez kapcsolódik, ünnepélyességével a ma este programjának teljes értékű tagja. Thomas Trotter szólószámainak sorát Johann Sebastian Bach grandiózus F-dúr toccatája nyitja. Bár a darab feltehetően a komponista Weimarban töltött éveiben született, több jel is arra utal, hogy nem Bach weimari orgonájára készült. (A lejegyzett legmagasabb pedálhanghoz tartozó pedál ugyanis nem található meg ezen az orgonán.) A közel ötszáz ütem hosszúságú toccatára aligha tekinthetünk egyszerű prelűdként; a kéz és a láb szólamai is hihetetlenül bravúrosak és virtuózak. Az F-dúr toccata univerzalitásának példája, hogy The Only Way (Az egyetlen út) című számához az Emerson, Lake and Palmer is felhasználta. Felix Mendelssohn Paulus-nyitánya William Thomas Best átiratában válhatott az orgonisták repertoárjának részévé. A Paulus, mely Mendelssohn korában a szerző egyik legnépszerűbb darabjának számított, számos ponton kapcsolódik a barokk oratóriumokhoz. Ezek a kapcsolódások természetesen nem jöhettek volna létre Mendelssohn régizene iránti érdeklődése nélkül – köztudott, hogy Bach Máté-passiójának és Händel Izrael Egyiptomban című oratóriumának „feltámasztását” is neki köszönhetjük. Nemcsak Bach és Händel, hanem a bécsi klasszikusok zenei eszközeit is beépítette oratóriumába. A ma elhangzó nyitány első hangjai a lutheránus Wachet auf’ (Ébredjetek…) kezdetű korált idézik.
THOMAS TROTTER ÉS A CAMBRIDGE-I ST JOHN’S COLLEGE FIÚKÓRUSA
7
8
A mai műsorban egyedüli amerikaiként szereplő Garth Edmundson a Vom Himmel hoch (Mennyből jövök most hozzátok) koráldallamra írt toccata-prelúdiumát többen találóan „hatalmas és már-már hivalkodó színes üvegablakként” jellemezték. Luthenek a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó Vom Himmel hoch himnuszát Edmundson 1937-ben gondolta tovább, s a legendásan virtuóz mű azóta is a leggyakrabban játszott amerikai orgonaművek sorát gazdagítja. Nem kevésbé virtuóz Marcel Dupré régi francia karácsonyi dallamra írt variációsorozata, mely az itthon Aranyszárnyú angyal kezdettel ismert dal témájára született. Dupré hangszere híres és hírhedt előadója volt, egy alkalommal például Bach összes orgonaművét eljátszotta fejből egy tíz koncertből álló sorozat keretein belül Párizsban. Ma este hallható darabja tíz rövid variációt sorakoztat fel, melyek egyre gazdagabb harmóniákkal, egyre fantasztikusabb köntösben mutatják be az alapjukul szolgáló, bennük különböző formákban végig ott rejlő dallamot. Kilencedik variációként egy kisebb fúgát hallhatunk, mely a grandiózus, a témát szinte megdicsőítő fináléhoz vezet. „A fény, különösen a csillagfény végtelen inspirációforrás a zeneszerzőknek” – fogalmazott Jonathan Dove, a Seek Him that Maketh the Seven Stars (Keressétek az Urat…) című kompozíció szerzője. A himnusz az éjszakai ég képével indul: az orgona motívumai képviselik a ragyogó csillagokat, melyek csodálatra késztetik az énekeseket. Az odaadó vágyakozás hangjai éppúgy jelen vannak Dove művében, mint az örömteli tánc vagy a meghitt nyugalom zenéje. A koncert szereplőihez hasonlóan Dove is Cambridge-ben folytatta tanulmányait, a St John’s College Fiúkórusa és Thomas Trotter előadásában hallható műve 1995-ben, a Royal Academy of Arts felkérésére született. John Gardnernek a koncert első felében hallott, Tomorrow Shall Be My Dancing Day című kompozíciója mellett ugyanennek az éneknek egy kortárs feldolgozása is helyet kapott a St John’s College Kórusának műsorán. James Burton darabját egy éve mutatta be az együttes a cambridge-i St John’s Chapelben. Harold Darke 1909-ben Christina Rossetti versére írta In the Bleak Midwinter (Zord télidőn) című himnuszát, melyet egy neves karnagyokból álló zsűri 2008-ban a legjobb karácsonyi éneknek szavazott meg. Darke a Royal College of Music diákjaként komponálta a művet, mely finom orgonakísérettel, a zenei szövetből kiemelkedő szopránés tenorszólókkal foglalja zenébe érzékenyen a Rossetti-szöveget. A népszerű O Come, All Ye Faithful (Ó, jöjjetek, hívek) dallam szerzőségével kapcsolatban különböző teóriák láttak napvilágot: tulajdonították Händelnek és Glucknak, de egy portugál uralkodó, IV. János is felkerült a lehetséges szerzők listájára. Ma a legtöbben egy 18. századi angol komponistát, John Francis Wade-et jelölik meg a dallam forrásaként;
a mű napjainkban legnépszerűbb formája pedig David Willcocks nevéhez köthető. Talán nem túlzás azt állítani, hogy egy karácsonyi dalhoz sem fűződik annyi legenda és kalandos történet, mint a Csendes éjhez. Élt az 1800-as évek elején egy kis osztrák falucskában, Arnsdorfban egy Franz Xaver Gruber nevű templomi gondnok és orgonista, akit 1818 karácsonyán a helyi pap, Joseph Mohr komoly feladat elé állított: mivel a templom orgonája elromlott, gitárkísérettel kellett komponálnia egy dalt Mohr versére a karácsonyi miséhez. Így született meg a Csendes éj, melyet először Gruber és Mohr adott elő a Szent Miklós-templom gyülekezetével, s mely a kis faluból indulva megállíthatatlanul tört utat magának a világhírnév felé. A Csendes éjt követően az ugyancsak világszerte népszerű Ding! Dong! Merrily on High (Mennybéli csengettyűk) örömteli, szárnyaló hangjai zárják a St John’s College Fiúkórusa és Thomas Trotter koncertjét. Írta: Belinszky Anna
THOMAS TROTTER ÉS A CAMBRIDGE-I ST JOHN’S COLLEGE FIÚKÓRUSA
9
10
Summary Whisking the audience off to the cathedrals of Britain for the evening are Thomas Trotter and the Choir of St John's College with a special Christmas-themed programme drawn from several hundred years of choral and organ works. It is fair to say that St Johns' College fields one of the finest collegiate choirs in the world: with its characteristically rich and warm sound and expressive interpretations, the ensemble has earned great distinction all over the world. The choir has provided the music for services at St John’s College Chapel in Cambridge since its foundation in 1670 and has also sung as a concert ensemble for audiences in the United States, Brazil, Japan and the Far East, South Africa and Australia, as well as many countries across Europe. Thomas Trotter, who takes the stage this evening both as a partner to the choir and as a soloist, has been lauded by critics as a ‘virtuoso's virtuoso’ and one of the most brilliant concert organists in the world today. Known for his immaculate technique and singular musicality, Trotter has served as Birmingham City Organist for more than
SUMMARY
11
three decades. As a soloist, he has collaborated with such conductors as Simon Rattle, Bernard Haitink, Riccardo Chailly and Georg Solti. He has performed together with Andrew Nethsingha and the St John’s College Choir a number of times, including at a concert at Müpa Budapest ten years ago. The diverse programme for this evening's concert ranges from one of the most popular pieces by Bob Chilcott, a figure familiar from his years with the King's Singers, to two exciting arrangements of the carol Tomorrow Shall Be My Dancing Day. Also included are John Tavener's setting of William Blake's poem The Lamb and the tranquil yet poignant hymn by Herbert Howells. From his enormous solo repertoire, Trotter has integrated into the joint programme Johann Sebastian Bach's grandiose Toccata in F major, Mendelssohn's Paulus Overture, Garth Edmundson's Toccata-Prelude and the set of variations Marcel Dupré wrote to a French Christmas melody. The second half of the holiday concert will feature what can be considered some of the most classic of Christmas carols, closing with the joyful and soaring music of the universally beloved Ding! Dong! Merrily on High.
Ünnepi operagála
A Visegrádi Csoport magyar elnöksége alkalmából
Közreműködik: Edita Gruberova , Schöck Atala, Ladislav Elgr, Krzysztof Bączyk, a Magyar Állami Operaház Zenekara Vezényel: Peter Valentovič
2017. december 20. Edita Gruberova Fotó © Lukas Beck
Mészáros Zsolt Máté orgona-diplomakoncertje
Közreműködik: Zemlényi Eszter – szoprán, a Zeneakadémia hallgatóiból alakult zenekar Vezényel: Kiss Boldizsár
2018. január 16. Mészáros Zsolt Máté Fotó © Böröcz Balázs
MARATON 2018 – BERNSTEIN ÉS AZ AMERIKAI ZENE
Budapesti Vonósok
Vezényel: Farkas Róbert
2018. február 4. Fotó © Nagy Balázs
Budafoki Dohnányi Zenekar – Az átváltozás
Vezényel: Hollerung Gábor
2018. február 16.
Hollerung Gábor Fotó © Csibi Szilvia, Müpa
Daniel Roth orgonakoncertje
2018. március 20.
Fotó © Joe Vitacco
Reitze Smits és a Budapest Saxophone Quartet 2018. május 2.
Reitze Smits Fotó © Annelies van der Vegt
előzetes,
AJÁNLÓ
PONTOK, KEDVEZMÉNYEK, EXTRA ÉLMÉNYEK
Csatlakozzon Ön is!
mupa.hu/husegprogram
MÜPA KULTÚR KÜLTÉR
JÉG–ZENE–ÉLMÉNY
Minden tekintetben. Ismét a Müpánál!
A tél és a zene varázsa! Forralt bor, minőségi programok, egy 400 m2-es valódi jégpálya, valamint egy fűtött sátor. Ez a Müpa Kultúr Kültér, ahol könnyűzenei és gyermekműsorok, látványos újcirkusz-előadások és felejthetetlen élmények várják.
mupa.hu
Stratégiai médiapartnereink:
Kiadta a Müpa Budapest Nonprofit Kft. A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Emberi Erőforrások Minisztériuma
Felelős kiadó: Káel Csaba vezérigazgató Szerkesztette: Várnai Péter A címlapon: St John's Choir A szerkesztés lezárult: 2017. december 12. A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!