Müpa Műsorfüzet - Ünnepi operagála (2017. december 20.) by Müpa Budapest

Ünnepi operagála

A Visegrádi Csoport magyar elnöksége alkalmából

2017. december 20. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Opera Gala

A celebration of Hungary’s presidency of the Visegrad Group 20 December 2017 Béla Bartók National Concert Hall

mupa.hu

2 20 December 2017 Béla Bartók National Concert Hall

Opera Gala

A celebration of Hungary’s presidency of the Visegrad Group Featuring: Edita Gruberova – coloratura soprano, Atala Schöck – alto, Ladislav Elgr – tenor, Krzysztof Bączyk – bass, Hungarian State Opera Orchestra Conductor: Peter Valentovič Dvořák: Rusalka – Polonaise Smetana: The Kiss – Recitative and Barče’s aria Smetana: The Bartered Bride – Jeník’s aria Moniuszko: The Haunted Manor – Skołuba’s aria Moniuszko: Halka – Mazurka Bizet: Carmen – Seguidilla Mozart: Idomeneo – Elettra’s aria Rossini: The Barber of Seville – La calunnia

Moyzes: Dances from Pohronie, op. 43 – 4th movement Dvořák: Rusalka – The prince’s aria Rachmaninoff: Aleko – Aleko’s cavatina Mascagni: Cavalleria rusticana – Santuzza’s aria Puccini: Gianni Schicchi – Lauretta’s aria Erkel: Hunyadi László – Palace dance Kodály: Háry János – I am poor Bellini: La Sonnambula – Amina’s aria Ministry of Foreign Affairs and Trade of Hungary

3 2017. december 20. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Ünnepi operagála

A Visegrádi Csoport magyar elnöksége alkalmából Közreműködik: Edita Gruberova – koloratúrszoprán, Schöck Atala – alt, Ladislav Elgr – tenor, Krzysztof Bączyk – basszus, a Magyar Állami Operaház Zenekara Vezényel: Peter Valentovič Dvořák: Ruszalka – Polonéz Smetana: A csók – Recitativo és Barče áriája Smetana: Az eladott menyasszony – Jeník áriája Moniuszko: A kísértetkastély – Skołuba áriája Moniuszko: Halka – Mazurka Bizet: Carmen – Seguidilla Mozart: Idomeneo – Elettra áriája Rossini: A sevillai borbély – Rágalomária

Moyzes: Garam menti táncok, op. 43 – IV. tétel Dvořák: Ruszalka – A herceg áriája Rachmaninov: Aleko – Aleko cavatinája Mascagni: Parasztbecsület – Santuzza áriája Puccini: Gianni Schicchi – Lauretta áriája Erkel: Hunyadi László – Palotás Kodály: Háry János – Szegény vagyok Bellini: Az alvajáró – Amina áriája Külgazdasági és Külügyminisztérium

Unity, a musical dialogue This concert pays tribute to the cooperation of the Visegrád Four with a programme that features artists from the Czech Republic, Hungary, Poland and Slovakia, performing arias and orchestral passages from works written – fittingly for the occasion – in large measure by composers from the V4 countries. The singers taking the stage include one of the biggest international stars of our time: the Slovakian coloratura soprano Edita Gruberova (“The Queen of the Coloraturas”, “The Slovak Nightingale”) has been mesmerising audiences for decades with her virtuosity, immaculate intonation and the suggestiveness of her performing style. Although her extraordinarily rich repertoire ranges from Mozart and Verdi to Richard Strauss and comprises many and diverse operas, it is her achievements in the rediscovery of the bel canto era Edita Gruberova and the works of Rossini, Donizetti and Bellini that public Photo © Michael Poehn / Wiener Staatsoper opinion holds to be the greatest triumph of her career. The Hungarian alto Atala Schöck won the József Simándy Singing Competition in Szeged in 1998 and graduated from the Franz Liszt Academy of Music with a degree in solo voice in 2000, taking third place in the Hungarian Radio Singing Competition in that same year. After completing her studies, she received engagements at the National Theatre of Szeged and then joined the Hungarian State Opera as a soloist. Since the 2003/04 season, she has been making regular guest appearances on the stages of the opera houses of Dresden, Frankfurt, Prague, Vienna and Paris. Ladislav Elgr was born in Prague and studied at the music academy there. The Czech tenor made his début in the role of Jenik in a production of The Bartered Bride at the Smetana Festival in the town of Litomyšl (the birthplace of Bedřich Smetana). This was followed by appearances in venues like Nuremberg (at the Staatstheater’s opera studio there), Hamburg (at the Staatsoper’s opera studio), Vienna (at the Volksoper), the Wexford Festival, Venice’s Teatro Fenice, the Budapest Wagner Days, as well as engagements at Glyndebourne, the Amsterdam Concertgebouw, Semperoper Dresden and Deutsche Oper Berlin. In addition to his success as an opera singer, he also excels at concert genres. Ladislav Elgr Photo © Hugo Fernandez Escamilla

Összefogás, zenében elbeszélve

Schöck Atala

Hangversenyünk tisztelgés a visegrádi négyek együttműködése előtt. A műsort cseh, lengyel, magyar és szlovák előadók szólaltatják meg – az alkalomhoz illőn nagyobbrészt olyan művekből idézve fel áriákat és zenekari számokat, amelyeket a V4-országok zeneszerzői írtak. A fellépő énekesek között találjuk korunk egyik legnagyobb világsztárját: a szlovák koloratúrszoprán, Edita Gruberova („a koloratúra királynője”, „a szlovák fülemüle”) évtizedek óta megbabonázza a közönséget virtuozitásával, makulátlan intonációjával és előadói stílusának szuggesztivitásával. Repertoárja rendkívül gazdag, Mozarttól Verdin át Richard Straussig sok és sokféle operát foglal magában, pályájának legnagyobb sikereként mégis a bel canto korszak, Rossini, Donizetti és Bellini műveinek újrafelfedezése terén elért eredményeit értékeli a közvélemény. A magyar alt, Schöck Atala 1998-ban megnyerte a szegedi Simándy József Énekversenyt, 2000-ben magánénekesi diplomát szerzett a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián, s még ugyanebben az évben harmadik lett a Magyar Rádió Énekversenyén. Tanulmányait követően előbb a Szegedi Nemzeti Színházban kapott feladatokat, majd a Magyar Állami Operaház magánénekese lett. A 2003/2004-es évadtól kezdve rendszeresen vendégszerepel Drezda, Frankfurt, Prága, Bécs, Párizs operaházainak színpadán. Ladislav Elgr Prágában született, és az ottani zeneakadémián tanult. A cseh tenor Litomyšl (Bedřich Smetana szülővárosa) Smetana Fesztiválján debütált Az eladott menyasszony Jenik szerepében. Ezt olyan helyszínek követték, mint Nürnberg (a Staatstheater Operastúdiója), Hamburg (a Staatsoper Operastúdiója), Bécs (Volksoper), a Wexford Festival, a velencei Teatro Fenice, a Budapesti Wagnernapok, de fellépett Glyndebourne-ban, az amszterdami Concertgebouw-ban, a Drezdai Semperoperben és a berlini Deutsche Operben is. Nemcsak sikeres operaénekes, a koncertműfajokban is jeleskedik.

ÜNNEPI OPERAGÁLA - A VISEGRÁDI CSOPORT MAGYAR ELNÖKSÉGE ALKALMÁBÓL

OPERA GALA - A CELEBRATION OF HUNGARY’S PRESIDENCE OF THE VISEGRAD GROUP

Polish bass Krzysztof Bączyk sang in the Poznań Boys’ Choir and later studied at the city’s music academy. He then went on to hone his skills at the Warsaw National Opera’s academy. There, he developed a broad repertoire, singing in operas by a broad range of composers, running the gamut from Mozart, Verdi and Tchaikovsky to Weber, Ambroise Thomas and Shostakovich. He has enjoyed his greatest triumphs to date before audiences in Aix-en-Provence, Salzburg, Cagliari, Stockholm, Zurich and Paris. The characteristic orchestral piece by Antonín Dvořák (1841–1904) to open the concert, the Polonaise from Rusalka, could not be a more striking homage to the ideal of the cooperation of the Visegrád Four, since it depicts two nations – the Czechs and the Poles – joining hands and striding forth to a proud and stately dance rhythm. Posterity remembers Bedřich Smetana (1824–1884) as the forerunner to Dvořák in Czech national music. He is being represented tonight by two of his operas: The Bartered Bride (1866), one of his greatest successes, and The Kiss (1876). The former, as its title indicates, is a tale of rural nuptial intrigues with the motif of the errant ‘lost son who now returns’ familiar from many other dramatic works. The latter also takes places in a peasant milieu, a young widower preparing to remarry exhibits amorous discord before tying the knot – with a happy ending, of course. Poland’s Stanisław Moniuszko (1819–1872) primarily composed vocal works and is considered the father of Polish national opera. This evening features passages from two of his works: patriotic in theme, The Haunted Manor (1864) is considered one of the most important Polish operas by its admirers. Held to be both the Polish national opera and Moniuszko’s other most important dramatic work, Halka (1848/1857) is a tragic love story full of powerful social criticism that ends in the suicide of a peasant girl abandoned by her faithless aristocratic lover. One of the most popular operas of the 19th century and the sole truly successful work in the oeuvre of Georges Bizet (1838–1875), Carmen (1875) hardly needs any introduction: the tale of the unbridled and passionate Gypsy girl depicts how love can turn into an demon of destruction and shatter our fates. Seguidilla, the excerpt being performed at this concert, is a fine illustration of the key role played by exotic Spanish folklore in the Iberian temperament of Bizet’s work. Georges Bizet

Krzysztof Bączyk Fotó © Ksenia S.

A lengyel basszus, Krzysztof Bączyk a Poznańi Fiúkórusban énekelt, majd az ottani zeneakadémia növendéke lett, később a Varsói Nemzeti Opera Akadémiáján képezte tovább magát. Itt széles repertoárra tett szert: Mozarttól Verdin át Csajkovszkijig, Webertől Thomas-n át Sosztakovicsig sokféle szerző operáit énekli. Eddigi legfőbb sikereit Aix-en-Provence, Salzburg, Cagliari, Stockholm, Zürich és Párizs közönsége előtt aratta. A hangverseny nyitányaként felcsendülő, reprezentatív zenekari szám, Antonín Dvořák (1841–1904) Ruszalka című operájának (1900) részlete, a Polonéz a lehető legfrappánsabb főhajtás a visegrádi négyek együttműködésének eszméje előtt, hiszen benne két nemzet, a cseh és a lengyel nyújt kezet egymásnak egy büszke és délceg tánc ritmusára lépdelve. A cseh nemzeti zenében Bedřich Smetana (1824–1884) Dvořák elődjeként él az utókor tudatában. Őt két operája képviseli a mai estén: élete egyik legnagyobb sikere, Az eladott menyasszony (1866) és A csók (1876). Az előbbi, mint címe is elárulja, falusi házassági bonyodalmak története „az elveszett és megkerült fiú” sok más színdarabból is ismert vándormotívumával. Az utóbbi szintén paraszti környezetben játszódik: egy újranősülni készülő fiatal özvegyember házasságkötését megelőző szerelmi cívódásokat mutatja be – a végén persze boldog befejezéssel. A lengyel Stanisław Moniuszko (1819–1872) elsősorban a vokális zene területén alkotott: őt tartják a lengyel nemzeti opera atyjának. Ma két dalművéből hallunk részletet: A kísértetkastély (1864) hazafias témájú mű, méltatói a legjelentősebb lengyel operának tartják. Moniuszko másik legjelentősebb színpadi műve, a lengyel nemzeti operaként számon tartott Halka (1848/1857) a főúri szerető által hűtlenül elhagyott parasztlány öngyilkosságával végződő, tragikus szerelmi történet, erős társadalombírálattal. Georges Bizet (1838–1875) életművének egyetlen igazán sikeres alkotását, a 19. század egyik legnépszerűbb operájaként ünnepelt Carment (1875) aligha kell bemutatni: a zabolátlan, szenvedélyes cigánylány története azt ábrázolja, hogyan válik a szerelem pusztító démonná, hogyan rombol szét sorsokat. A hangversenyünkön megszólaló részlet, a Seguidilla jól illusztrálja, milyen meghatározó szerepet játszik az egzotikus spanyol folklór, az ibér temperamentum Bizet művében.

ÜNNEPI OPERAGÁLA - A VISEGRÁDI CSOPORT MAGYAR ELNÖKSÉGE ALKALMÁBÓL

OPERA GALA - A CELEBRATION OF HUNGARY’S PRESIDENCE OF THE VISEGRAD GROUP

In contrast to Carmen, popularity long eluded Wolfgang Amadeus Mozart’s (1756–1791) Idomeneo (1781), which never really emerged from its obscurity in the shadow of Mozart’s five great operas (Die Entführung aus dem Serail, Le nozze di Figaro, Don Giovanni, Così fan tutte and Die Zauberflöte). The work takes place in ancient Greece, relating the conflict-ridden story of a Cretan king with vocal parts of characteristically virtuosic style. The Barber of Seville (1816) by Gioacchino Rossini (1792–1868) is one of the most popular stage works of all time. The excerpt to be heard here, the La calunnia, is one of the work’s greatest hits. In it, the music teacher Don Basilio explains to Dr Bartolo, Rosina’s guardian, how to spread a little lie about someone, and how it can grow when passed from mouth to mouth, allowing a huge storm to brew that then destroys its victim. Alexander Moyzes (1906–1984) was one of the outstanding 20th century Slovak composers. He was a distinguished educator and took an active role in Slovak musical life. One of his most popular pieces of music is his Dances from Pohronie (1950), the fourth movement of which will be performed here in concert. Following the Moyzes work, we will return to Dvořák’s Rusalka for a single aria. The opera filled with romantic fairy tale elements tells the tragic love story of a water nymph and a prince. The single-act opera Aleko (1892), written by Sergei Rachmaninoff (1873–1943) in his youth as a graduation work at the Moscow Conservatory, is an adaptation of the narrative poem The Gypsies by Puskin. The tragic tale of love between Aleko and the gypsy girl Zemfira explores the themes of freedom and the desire to belong to someone, being part of a community and being an outsider. In Aleko, jealousy has a key role to play. Jealousy and vengeance are also central to the plot of the one-act opera Cavalleria rusticana (1889) by Pietro Mascagni (1863–1945). The excerpt to be heard at this gala evening, Santuzza’s aria, really only summarises the plot. This is how we come to know that Santuzza’s beloved Turiddu previously loved Lola, but that Santuzza is now carrying Turiddu’s child, even though he has since turned her back on him after Lola lured him back. Yet another one-act work will follow: The closing piece from The Triptych of Giacomo Puccini (1858–1924), Gianni Schicchi (1918) was composed on the basis of Dante’s Devine Comedy as an amusing story of an ill-fated deception. The relatives wish to forge the will of the deceased Buoso Donati – of course to ensure that they inherit the estate, and not the monastery to which the wealthy Florentine left all his earthly

A Carmennel ellentétben Wolfgang Amadeus Mozart (1756–1791) Idomeneója (1781) sokáig nem volt népszerű, nem is vált igazán ismertté az öt nagy Mozart-opera (Szöktetés a szerájból, Figaro házassága, Don Giovanni, Così fan tutte, A varázsfuvola) árnyékában. A mű a görög antikvitásban játszódik, egy krétai király drámai konfliktusokban gazdag történetét meséli el, énekszólamainak írásmódja reprezentatív virtuozitású. Gioacchino Rossini (1792–1868) műve, A sevillai borbély (1816) minden idők egyik legnépszerűbb zenés színpadi alkotása. Most megszólaló részlete, a Rágalomária a darab egyik slágere: Don Basilio, a zenetanár azt meséli el benne Bartolo doktornak, Rosina gyámjának, hogyan kell elhinteni egy apró hazugságot valakiről, hogyan növekszik az szájról szájra terjedve, és hogyan kerekedik belőle hatalmas erejű vihar, amely elpusztítja áldozatát. Alexander Moyzes (1906–1984) a 20. századi szlovák zeneszerzés egyik legkiemelkedőbb képviselője. Jelentős pedagógus volt, tevékenyen részt vett a szlovák zenei közéletben. Zeneszerzői termésének egyik népszerű darabja a Garam menti táncok (1950), amelynek hangversenyünkön negyedik tétele szólal meg. Moyzes műve után egyetlen ária idejére visszatérünk Dvořák Ruszalkájához. A romantikus meseelemekkel teli opera egy vízi tündér és egy herceg tragikus végű szerelmi történetét beszéli el. Szergej Rachmaninov (1873–1943) fiatalkori egyfelvonásos operája, a Puskin Cigányok című elbeszélő költeménye nyomán konzervatóriumi vizsgadarabként megalkotott Aleko (1892) igazi ritkaság. Aleko és a cigánylány, Zemfira szerelmének tragikus története szabadságról és birtoklásvágyról, közösségről és kívülállásról szól. Az Alekóban fontos mozzanat a féltékenység. A féltékenység és a bosszú meghatározó szerepet játszik Pietro Mascagni (1863– 1945) szintén egyfelvonásos operája, a Parasztbecsület (1889) cselekményében is. A gálaesten felhangzó részlet, Santuzza áriája valójában a cselekmény előzményeit foglalja össze: ebből tudjuk meg, hogy Santuzza szerelme, Turiddu korábban Lolát szerette, most azonban Santuzza állapotos Turiddutól, aki már elfordult tőle, mert Lola visszacsábította. És még mindig egyfelvonásos: Giacomo Puccini (1858–1924) Triptichonjának záró darabja, a Dante Isteni színjátéka nyomán komponált Gianni Schicchi (1918) egy balul sikerült csalás mulatságos históriája. A rokonok a meghalt Buoso Donati végrendeletét szeretnék meghamisítani – persze úgy, hogy ők örököljenek, és ne az a kolostor, amelyre a dúsgazdag firenzei polgár mindent ráhagyott –, ám a segítségül hívott furfangos Gianni Schicchi, aki a jegyző előtt eljátssza a haldokló Buosót, végül saját

ÜNNEPI OPERAGÁLA - A VISEGRÁDI CSOPORT MAGYAR ELNÖKSÉGE ALKALMÁBÓL

OPERA GALA - A CELEBRATION OF HUNGARY’S PRESIDENCE OF THE VISEGRAD GROUP

belongings – but the crafty Gianni Schicchi, who was called in to impersonate the dying to Buoso, ends up condemned himself. In Schicchi’s daughter Lauretta’s famous aria, she begs her father to find a solution to allow her to marry her beloved Rinuccio, or she will die of heartbreak. Ferenc Erkel (1810–1893) played the same role in 19th century Hungarian music history as Moniuszko in Polish music – he created the national opera. The excerpt form his historical opera Hunyadi László (1844) features the slow, stately and celebratory Palace dance, a relative of the verbunkos that became known throughout Europe. The opera Háry János (1926) by Zoltán Kodály (1882–1967) presents Hungarian pride, spirit and identity with loving irony through a soldier prone to exaggeration. The lament I am poor, I was born poor sounds from the mouth of Örzse at the moment of the plot when Háry’s despairing lover fears János will be imprisoned in Vienna’s Hofburg and marry the daughter of Emperor Franz Joseph, Louise Marie. The final piece on the programme is from the two-act La Sonnambula (1831) by Vincenzo Bellini (1801–1835), one of the most defining works of the bel canto repertoire, which the composer wrote for Giuditta Pasta and Giovanni Battista Rubini, the two star performers of the era. The innocent Amina is accused by her fiancé Elvino of being unfaithful, unaware that the girl is a sleepwalker and did not have her wits about her when she wandered into count Rodolfo’s room at the inn. Amina’s aria is heard as the plot reaches its conclusion: as she sings during another sleepwalk, she demonstrates her innocence. Ever since the days of Maria Callas, this aria has been the showstopper on the bel canto repertoire for the great female singers – and Edita Gruberova is a more than worthy performer.

Kodály Zoltán

maga javára „végrendelkezik”. Schicchi lánya, Lauretta híres áriájában apját kérleli: találjon megoldást, hogy hozzámehessen szerelméhez, Rinuccióhoz, mert különben belehal a fájdalomba. Erkel Ferenc (1810–1893) ugyanazt a szerepet játszotta a 19. századi magyar zenetörténetben, amit Moniuszko a lengyelben: megteremtette a nemzeti operát. A Hunyadi László (1844) című történelmi dalmű részlete, a Palotás ünnepélyes tartású, lassú és délceg nemesi tánc, az Európa-szerte ismertté vált verbunkos műfaji rokona. Kodály Zoltán (1882–1967) daljátéka, a Háry János (1926) a nagyotmondó obsitos alakjában a magyar büszkeséget, néplelket, nemzeti öntudatot mintázta meg, szeretetteljes öniróniával. A Szegény vagyok, szegénynek születtem panaszos dala Örzse ajkáról csendül fel a cselekménynek azon a pontján, amikor Háry elkeseredett kedvese attól fél, Jánost ott tartják a bécsi Burgban, hogy feleségül vegye Ferenc császár leányát, Mária Lujzát. A műsor befejező száma, Vincenzo Bellini (1801–1835) kétfelvonásosa, Az alvajáró (1831) a bel canto repertoár jellegzetes darabja, amelyet a zeneszerző a kor két nagy sztárénekese, Giuditta Pasta és Giovanni Battista Rubini számára írt. Az ártatlan Aminát jegyese, Elvino hűtlenséggel gyanúsítja, nem tudván, hogy a lány alvajáró, és mint ilyen, kábult állapotban sétált be a nyitott ablakon át Rodolfo gróf fogadóbeli szobájába. Amina áriája a cselekmény végkifejletéhez közeledve hangzik el: ezt énekli, miközben egy újabb alvajárással öntudatlanul is bizonyítja ártatlanágát. Az ária Maria Callas óta a bel canto repertoár nagy énekesnőinek sikerszáma – Edita Gruberova is szívesen szólaltatja meg.

ÜNNEPI OPERAGÁLA - A VISEGRÁDI CSOPORT MAGYAR ELNÖKSÉGE ALKALMÁBÓL

Photo © Adrian Vavro Photography

Peter Valentovič first studied to be a pianist, but later learned conducting as a student of Leopold Hager at the University of Music and the Performing Arts Munich, as well as in the class of Zsolt Nagy at the Conservatoire National Supérieur in Paris. He later furthered his education in Vienna. Valentovič’s career as a conductor has brought success in the opera houses of Paris, Cape Town, Istanbul, Vienna, Prague and Berlin, as well as in his homeland of Slovakia. He has also appeared as accompaniment to Edita Gruberova, and the coloratura soprano has spoken in glowing terms of the talent and maturity of her young compatriot.

The Hungarian State Opera Orchestra has been providing the orchestral backdrop to opera performances ever since the Budapest institution first opened its doors in 1884; while the Budapest Philharmonic Orchestra founded from its members has been a key element of Budapest concert life since 1853. Dating back to its foundation, the opera house orchestra has been led by such outstanding conductors as Sándor Erkel, Gustav Mahler, István Kerner, Sergio Failoni, Otto Klemperer, János Ferencsik, János Kovács and Ádám Fischer.

Peter Valentovič először zongoraművésznek készült, majd vezénylést tanult Leopold Hager növendékeként Münchenben a Zene- és Előadó-művészeti Egyetem, valamint Nagy Zsolt osztályában Párizsban, a Conservatoire National Supérieur falai között. Később Bécsben is továbbképezte magát. Karmesteri karrierje során sikereket aratott már többek közt Párizs, Fokváros, Isztambul, Bécs, Prága, Berlin operaházaiban, valamint szülőhazájában, Szlovákiában. Edita Gruberova kísérőjeként is bemutatkozott: a koloratúrszoprán a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott fiatal honfitársa tudásáról és rátermettségéről. A Magyar Állami Operaház Zenekara a dalszínház 1884-es megnyitása óta estéről estére ellátja az operák zenekari kíséretének feladatait; a tagjaiból alakult Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara pedig 1853 óta fontos tényezője a budapesti koncertéletnek. Az Operaház Zenekarát fennállása óta olyan kiváló karmesterek vezették, mint Erkel Sándor, Gustav Mahler, Kerner István, Sergio Failoni, Otto Klemperer, Ferencsik János, Kovács János és Fischer Ádám.

ÜNNEPI OPERAGÁLA - A VISEGRÁDI CSOPORT MAGYAR ELNÖKSÉGE ALKALMÁBÓL

A Magyar Állami Operaház Zenekara Fotó © Emmer László, Magyar Állami Operaház

Cantemus Kórus

Cantemus Vegyeskar, Pro Musica Leánykar, Cantemus Gyermekkar 2018. január 27. Fotó © Nagy Attila, Müpa

MATINÉKONCERTEK – Szenvedélyek

Szenvedélyem: a hegedű –

Kelemen Barnabás 2018. január 28.

FELFEDEZÉSEK

Liszt Ferenc Kamarazenekar

Közreműködik: Kocsis Krisztián, Balogh Ádám Koncertmester: Tfirst Péter

2018. február 11.

Bécsi, bécsibb - operett!

Annette Dasch, Piotr Beczała és Thomas Hampson operettestje 2018. február 15.

Budafoki Dohnányi Zenekar – Az átváltozás

Vezényel: Hollerung Gábor

RÉGIZENE FESZTIVÁL

Rameau: A gáláns indiák

Közreműködik: Chantal Santon-Jeffery, Katherine Watson, Véronique Gens, Reinoud Van Mechelen, Jean-Sébastien Bou, Thomas Dolié Vezényel: Vashegyi György

előzetes,

AJÁNLÓ

Stratégiai médiapartnereink:

A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Emberi Erőforrások Minisztériuma

Kiadta a Müpa Budapest Nonprofit Kft. Felelős kiadó: Káel Csaba vezérigazgató Szerkesztette: Várnai Péter A címlapon: Edita Gruberova Címlapfotó: Lukas Beck A szerkesztés lezárult: 2017. december 15. A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!