Müpa Műsorfüzet - Reitze Smits és a Budapest Saxophone Quartet (2018. május 2.) by Müpa Budapest

Reitze Smits és a Budapest Saxophone Quartet

2018. május 2. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

mupa.hu

MIDORI

18I19

BÉCSI FILHARMONIKUSOK

SIR SIMON RATTLE

BARÁTI KRISTÓF

JULIAN RACHLIN

COLLEGIUM 1704

SIR JOHN ELIOT GARDINER LONDONI SZIMFONIKUS ZENEKAR

CATHERINE FOSTER

AKADEMIE FÜR ALTE MUSIK BERLIN

RÁNKI DEZSŐ

MÜPA BÉRLETEK

OLGA PERETYATKO

VÁRDAI ISTVÁN

VÁRJON DÉNES

PHILIPPE JAROUSSKY

MARISS JANSONS

MICHAEL TILSON THOMAS

GYENYISZ MACUJEV

Élmény! Minden tekintetben.

mupa.hu

2 May 2018 Béla Bartók National Concert Hall

2018. május 2. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Reitze Smits and the Reitze Smits és a Budapest Saxophone Quartet Budapest Saxophone Quartet Reitze Smits – organ Budapest Saxophone Quartet Bence Szepesi – soprano and alto saxophone Levente Puskás – alto saxophone Bernát Tószegi – tenor saxophone Marcell Horváth – baritone saxophone Handel: Music for the Royal Fireworks, HWV 35 – excerpts, Bach-Vivaldi: Concerto in D minor, BWV 596 J. S. Bach: Sei gegrüsset – chorale partita, BWV 768 Mendelssohn: Variations sérieuses, op. 54 Rachmaninov: Études-Tableaux, op. 39, No. 9 Rachmaninov: Prelude in B major and G-sharp minor, No. 11 and 12 Rachmaninov: Vocalise, op. 34 Poulenc: Sonata Milhaud: La création du monde The English summary is on page 9.

Reitze Smits – orgona Budapest Saxophone Quartet Szepesi Bence – szoprán- és altszaxofon Puskás Levente – altszaxofon Tószegi Bernát – tenorszaxofon Horváth Marcell – baritonszaxofon Händel: Tűzijáték-szvit, HWV 351 –részletek, Vivaldi-Bach: d-moll concerto, BWV 596 J. S. Bach: Sei gegrüsset – korálpartita, BWV 768 Mendelssohn: Variations sérieuses, op. 54 Rachmaninov: Études-Tableaux, op. 39, No. 9 Rachmaninov: H-dúr és gisz-moll prelűd, op. 32, No. 11 és 12 Rachmaninov: Vocalise, op. 34 Poulenc: Szonáta Milhaud: A világ teremtése

A Müpa hosszú évek óta igyekszik különböző tematikus sorozatokkal (Orgona-párbaj, Orgona-sztorik) árnyalni a „hangszerek királynőjének” megítélését. Az orgonát a nagyközönség elsősorban templomi hangszerként tartja számon, pedig ezt az impozáns méretű, tekintélyt parancsoló, hangzásában zenekarokkal vetekedő, hangjával hatalmas teret betöltő instrumentumot az évszázadok során sok korszakban és sokféle stílusban használták már. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a gótikus katedrálisokat idéző Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben található orgonán is rendszeresen elhangzanak más-más korszakból származó, eltérő stílusú zeneművek. Mi több, ez a kilencvenkét regiszteres, ötmanuálos szimfonikus orgona számos alkalommal szerepelt már együtt olyan hangszerekkel, amelyekkel az elmúlt évszázadokban nem találkozott. Ebből a szempontból is kivételes alkalomnak ígérkezik a ma esti koncert, amelyen a kísérletező kedvű holland orgonista, Reitze Smits Fotó © Annelies van der Vegt Reitze Smits partnere a Budapest Saxophone Quartet. „Az idei orgonakoncertek a korábbiakhoz hasonlóan egy nagyszabású variációsorozat részeként értelmezhetők, amelynek tematikáját a Müpa orgonája és az azt befogadó zenei tér adja – mondja Fassang László, a Müpa orgonakoncertjeinek szerkesztője. – A világ különböző tájairól érkező előadók eltérő zenei látásmódja és az orgonához fűződő sajátos viszonya minden koncerten valami újat mutat meg a mi orgonánkból. A képet ezúttal még árnyaltabbá teszi a közreműködő szaxofonok jelenléte. Reitze Smits koncepciója szerint ezen a koncerten az átiratoké a főszerep: mindegyik mű átdolgozásban hangzik el.” Az Utrechtben és Hágában zenetudományi, zeneszerzői tanulmányokat folytató, az orgona mellett csembalón is virtuózan játszó Reitze Smits már fiatalkorában a barokk zene, azon belül is Johann Sebastian Bach életművének szerelmese lett. Miközben évtizedeken át templomi kántororgonistaként kísérte a református gyülekezetet az Utrechttől délre fekvő Zaltbommel városának Sint-Maartenskerk-templomában, számos rangos nemzetközi orgonaversenyen (Toulouse, Bruges, Nijmegen) nyert első vagy második díjat. Emellett régóta tanít orgonát és improvizációt az utrechti zeneakadémián és a leuveni Lemmens Institute-ban, valamint 2001 óta az általa alapított Festival „Voor de Wind” művészeti vezetője. Legfőbb célkitűzése, hogy az orgonát a szélesebb nagyközönség számára is ismertté tegye, mert – miként megfogalmazta – „különben hamarosan teljesen el fogják felejteni az emberek”.

Concerto Strumentale nevű barokk kamarazenekarával Smits rendszeresen szerepel a világ klasszikus zenei fesztiváljain. Az együttes működésének fókuszában az orgona – és részben a csembaló – áll, mely egyszerre játssza a kíséretet és a dallamot, és ezt a hangzást teszi teljessé a két hegedű, a brácsa, a cselló és a nagybőgő. Alkalmanként énekesek és fúvósok is csatlakoznak hozzájuk. Reitze Smits 2006-ban a vianeni Grote Kerk orgonistája lett, s négy évvel később ő avathatta fel a templom barokk minták alapján készült, teljesen új építésű orgonáját. A belga Thomas cég által készített hangszer egyszerre követi a német orgonahagyományokat és számít modernnek. „Hangereje a kétszerese az előző orgonáénak, mégis ideális Johann Sebastian Bach műveinek interpretálására, amelyeket általában hatalmas templomok hatalmas hangszerein szoktak előadni – rengeteg visszhanggal. A Grote Kerk remek akusztikája nagyon szép, érzékeny hangzást tesz lehetővé” – mondta el a holland orgonista. Bár Reitze Smitst sokan a régi németalföldi orgonistatradíciók örökösének tartják, valójában modern szellemű, nyitott gondolkodású, sokoldalú muzsikus. „A Toulouse-i Orgonafesztivál jubileumi gálakoncertjén játszottunk együtt – emlékezett vissza Fassang László. – Megragadott intenzív zeneisége és az a szabadság, amellyel az orgonához nyúlt. Előadásában a St. Sernin-bazilika orgonája egyszeriben koncerthangszerré vált. Rachmaninov- és Poulenc-átiratait is itt hallottam először, és azonnal arra gondoltam, milyen jó lenne, ha ezeket a Müpa közönsége is megismerhetné.”

Budapest Saxophone Quartet

Smits partnere ezúttal az 1995-ben alakult, jelenlegi felállásában 1997 óta működő Budapest Saxophone Quartet. Az első (és sokáig egyetlen) magyar klasszikus szaxofonkvartett tagjainak tudását Hadady László, a párizsi Conservatoire kamarazene-tanára mellett a klasszikus szaxofonozás olyan nagyságai csiszolták, mint az amerikai Eugene Rousseau, a francia Claude Delangle, a holland Michiel Oldenkamp és a szlovén Otto Vrhovnik.

REITZE SMITS ÉS A BUDAPEST SAXOPHONE QUARTET

A kvartett tagjai az elmúlt évtizedekben rendszeresen részt vettek külföldi mesterkurzuson és szaxofonos világtalálkozókon, ezzel is öregbítve a magyar szaxofonosok hírnevét a világban. „Amikor elkezdtük a pályánkat, sokszor kellett azzal szembesülnünk, hogy bár rengeteg kiváló szaxofonos van a világon, közülük kevesen veszik igazán komolyan az úgymond klasszikus zenét – mondja Horváth Marcell, a BSQ legfiatalabb tagja. – Mi azonban nemcsak a szaxofonjátékra koncentrálunk, hanem magára a zenére is. Mivel valamennyien klasszikus zenei képzésben részesültünk, és első diplománkat klarinétból szereztük, nagy előnyünk a többi szaxofonossal szemben, hogy nemcsak tanultuk a klasszikus zenét, hanem játszottuk is. Számunkra egy Mozart- vagy Haydn-szimfónia eredeti formájában is átélhető, mondhatni, kézben van, míg a legtöbb szaxofonos, ha ismeri is ezeket a darabokat, legfeljebb átiratban szokta játszani őket. Eközben mi is imádunk átiratokat előadni, különösképpen barokk zeneművekből. Ezek jól szólnak, nekünk is tetszenek, és általában a közönség is pozitívan fogadja őket”. A Budapest Saxophone Quartet játékában a klasszikus zenei képzettség elsősorban a hangképzésben, a frazeálásban, a hangsúlyozásban érhető tetten, valamint abban, hogy ragaszkodnak a kottában leírtakhoz, azaz a jazzmuzsikusokkal ellentétben csak ritkán improvizálnak (amikor azt a repertoár szükségessé teszi). Több nagylemezt készítettek a jazz-zongorista Vukán Györggyel (Rhapsody in Blue, 1999, Alone, 2000, Gentle Love, 2003), s számos énekesnővel is dolgoztak együtt és rögzítettek nagylemezt: Kertesi Ingriddel (Emotion, 2002), Jónás Krisztinával (Spirit, 2004, Imagine, 2012) és a holland Marlies Claasennel (Silent Worlds, 2014), az utóbbi időben pedig a Magyar Állami Operaház szopránjával, Szemere Zitával koncerteznek. Ezek az együttműködések általában barokk és klasszikus áriákat jelentenek, amelyekben az egységes nagyzenekari hangzást a szaxofonkvartett teremti meg. Évenkénti hatvan-hetven koncertjén a Budapest Saxophone Quartet sokszor más műsort játszik, de az elmúlt húsz év során így is kikristályosodott egyfajta repertoár. Mondhatni, összegyűltek azok a művek, amelyek a legjobban szólnak, amelyeket a legjobb eljátszani, és amelyeket a közönség is jól fogad. Ilyen a ma este is hallható Tűzijáték-szvit és Sei gegrüsset korálpartita is, de van népszerű Rossini-operaegyvelegük, és sokszor játszanak Gershwin-dalokat, illetve filmzenei betéteket is, például a Just a Gigolót vagy a 8 és fél főcímzenéjét. Emellett rendszeresen tartanak hangszerbemutatóval egybekötött rendhagyó tanórát, amelynek keretében barokk, klasszikus és modern zenét éppúgy játszanak, mint könnyedebb jazzt vagy filmzenét.

A ma esti koncerten Reitze Smits koncepciója szerint mindazonáltal az átiratoké a főszerep. A műsor stiláris szempontból igen széles horizontú, Vivalditól Poulencig és Händeltől Milhaud-ig sok minden belefér, így Rachmaninov eredetileg zongorára komponált alkotásai is. Bizonyos szerzemények kizárólag orgonán szólalnak meg, más darabok a szaxofonkvartett önálló produkciói lesznek, míg egyes művek az orgonista és a kvartett közös előadásában hangzanak fel. Írta: Jávorszky Béla Szilárd

A koncerten elhangzó művek Händel: Tűzijáték-szvit, HWV 351 – részletek. Georg Friedrich Händel (1685–1759) új darabját 1749-ben tizenkétezer ember szerette volna hallani a Vauxhall Gardensben; a tömeg okozta káosz miatt a London Bridge három órára bedugult. A mű eredetileg katonai hangszereken szólalt meg, később Händel áthangszerelte. Azóta legkülönbözőbb hangszer-összeállításokban hallható. Vivaldi–Bach: d-moll concerto, BWV 596. Antonio Vivaldi (1678–1741) híres d-moll hegedűversenyéből Johann Sebastian Bach (1685–1750) készített 1714-ben orgonaátiratot, ezt Reitze Smits adja elő. J. S. Bach: Sei gegrüsset – korálpartita, BWV 768. A lutheránus reformáció eredményeként nemcsak az anyanyelvre átültetett himnuszok, hanem a népénekek, a korálok is megjelentek az istentiszteleteken, s már nemcsak a cappella, hanem hangszeres kísérettel, illetve instrumentális feldolgozásokban is a liturgia szerves részévé váltak. Bach számos ilyen korált dolgozott fel orgonaműveiben, a Sei gegrüsset korálpartitából a Budapest Saxophone Quartet készített és ad elő átiratot a koncerten. Mendelssohn: Variations sérieuses, op. 54. A német Felix Mendelssohn-Bartholdy (1809–1847) e kompozíciója sokak szerint a romantika egyik legszebb műve. Az eredetileg szólózongorára írt darabból Reitze Smits készített orgonaátiratot, amelyet ő maga ad elő.

REITZE SMITS ÉS A BUDAPEST SAXOPHONE QUARTET

Rachmaninov: Etudes-tableaux, op. 39, No. 9; H-dúr és gisz-moll prelűd, op. 32, No. 11 és 12. A késő romantikus stílusú zeneszerző, Szergej Rachmaninov (1873–1943) zongoraművei közül különösen ezek a művek váltak a virtuóz zongoristák népszerű repertoárdarabjaivá. Reitze Smits a mai koncerten saját átirataiban játssza őket. Rachmaninov: Vocalise, op. 34. Az eredetileg szoprán hangra és zongorára komponált, 1915-ben publikált Vocalise Rachmaninov op. 34-es dalsorozatának utolsó darabja. Az énekdallamot ezúttal szaxofon szólaltatja meg, melyet Reitze Smits kísér orgonán. Poulenc: Szonáta. A második világháború utáni francia komponisták közül – Olivier Messiaen mellett – kétségkívül Francis Poulenc (1899–1963) örvendett a legnagyobb nemzetközi elismerésnek. Számos szonátát írt zongorára és fúvós hangszerekre, ezek egyikéből készített orgonaátiratot Reitze Smits. Milhaud: A világ teremtése. Darius Milhaud (1892–1974) 1923-ban komponált balettzenéjén erőteljesen érződik, hogy a francia Hatok zeneszerzői csoport tagja 1922-ben az Egyesült Államokban felfedezte magának a jazzritmusokat. Reitze Smits és a BSQ közös átiratát együtt adják elő.

Summary For many years, Müpa Budapest has done its best to illuminate ‘the queen of instruments’ with a variety of thematic series, such as the Organ Duel and Organ Stories events. People generally think of the organ as an instrument usually heard in churches, but the organ of the Béla Bartók National Concert Hall, while it does evoke Gothic cathedrals, is regularly used to perform a variety of musical pieces from different periods and of diverse styles. Tonight’s concert promises to be a special occasion as Dutch organist Reitze Smits partners with the Budapest Saxophone Quartet. For decades, Smits worked as a church cantor and organist, and has won top prizes in several prestigious international organ competitions. He has also taught organ and improvisation at the Utrecht Music Academy and at the Lemmens Institute in Leuven, Belgium, for many years. While many consider him to be an heir to the ancient organ traditions of the Netherlands, he is in fact a modern, openminded and versatile musician. “We played together in the anniversary gala concert at the Toulouse Organ Festival,” the curator of the Müpa Budapest organ concerts László Fassang said of Smits. “His intense musicality and the freedom with which he approaches the organ gripped me. As he performed, the organ of the Basilica of Saint Sernin suddenly transformed into a concert instrument.” The Budapest Saxophone Quartet, performing with its current line-up since 1997, is the first (and was, for a long time, the only) Hungarian classical saxophone quartet. “Since we all received classical music training, we had a big advantage over other saxophonists in that we had not only studied classical music but also played it,” said the BSQ’s youngest member Marcell Horváth. “For us, a Mozart or Haydn symphony can be experienced in its original form, you might say we can handle it. At the same time, we also love to perform transcriptions, especially of Baroque pieces.” According to the concept of Reitze Smits, who transcribed the piano pieces and symphonic compositions of various periods for the organ, these adaptations will play the main role in today’s concert. The programme presents not only broad stylistic horizons – featuring composers from Vivaldi to Poulenc, Handel to Milhaud, and including Rachmaninoff’s works originally composed for piano – it is also diverse in terms of orchestration: certain compositions are performed exclusively on the organ, some others will be played only by the saxophone quartet, and still others will be collaborative performances involving both the organist and the quartet.

SUMMARY

„SELYMEIM” – ÉNEKESNŐK A NAGYVILÁGBÓL

Souad Massi és Palya Bea

2018. május 10.

Souad Massi Fotó © Jean-Baptiste Millot

Portico Quartet

2018. május 12.

GYŐRI BALETT

PianoPlays

Etűdök Liszt és Wagner műveire

2018. május 18.

Piotr Anderszewski és a Skót Kamarazenekar

2018. május 22.

9Bach

2018. május 30.

JAZZMŰHELY

Binder Károly–Káel Norbert: Liszt-reflexiók

előzetes,

AJÁNLÓ

Stratégiai médiapartnerünk:

A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Emberi Erőforrások Minisztériuma

Kiadta a Müpa Budapest Nonprofit Kft. Felelős kiadó: Káel Csaba vezérigazgató Szerkesztette: Várnai Péter A címlapon: Reitze Smits Címlapfotó: Annelies van der Vegt A szerkesztés lezárult: 2018. április 25. A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!