MATINÉKONCERTEK
A honvágy zenéje Bartók: Concerto 2018. május 6. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
mupa.hu
Első látásra
Nem tudhatod, mi tetszene, amíg ki nem próbálod. Keresd az új részeket Facebookés YouTube-oldalunkon!
mupa.hu
3
2018. május 6. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
MATINÉKONCERTEK
A honvágy zenéje Bartók: Concerto Közreműködik: Budafoki Dohnányi Zenekar Vezényel: Hollerung Gábor Moderátor: Szekér Gergő A *-gal jelölt kifejezések magyarázata a 10. oldalon, a Szómagyarázatok fejezetben található.
4
Keletkezés és címadás A háború elől menekülő Bartók Béla 1940. október 30-án, hosszú hajóút után érkezett meg az Amerikai Egyesült Államokba. A komponista hosszas vívódás után hagyta el Magyarországot, és az első pillanattól fogva honvágy gyötörte. Nem volt számára egyszerű egy új életet berendezni: anyagi biztonságát a Columbia Egyetemen betöltött tanári állás révén teremtette meg, s ez megnehezítette, hogy újabb művek komponálásába kezdjen. Mindemellett súlyos betegséggel is küzdött. Három év telt el, mire ereje és kedve lett ahhoz, hogy ismét asztalhoz-zongorához üljön és eleget tegyen egy megtisztelő felkérésnek, amely Serge Koussevitzkytől érkezett: a Bostoni Szimfonikus Zenekar világhírű karmestere zenekari darabot rendelt Bartóktól az együttese számára. Az éppen kórházban fekvő Bartókot örömmel töltötte el a lehetőség, és amint jobban lett, hozzáfogott a munkához. Néhány héttel később már a kész, általa „szimfónia-szerűnek” nevezett zenekari műről nyilatkozott, amelynek címét „az egyes hangszerek vagy hangszercsoportok concertáló vagy szólisztikus jellegű kezelésmódja magyarázza”. Az öt tételből álló darabban hol egy-egy hangszer, hogy egy-egy kisebb hangszercsoport verseng a zenekarral – akárcsak a barokk* divatos concertóiban*, concerto grossóiban*. 1. feladat Bartók ezt a szerkesztési elvet követve, ám nem lemásolva írta meg a darabot, amelyre az alábbi háromból az egyik megállapítás igaz. Melyik az? a) A mű tételei során mindig van egy hangszer, amely kiemelkedő szerephez jut, így mindig más, de mindig egy instrumentum tölti be a concertáló hangszer szerepét. b) A mű tételszáma megegyezik a barokkból ismert concertók tételszámával. c) A darab előadása minden hangszerjátékostól virtuozitást igényel, de míg a barokk concertóban csak néhány hangszer kap kiemelkedő szerepet, itt minden hangszercsoportra szólisztikus feladat jut. „A mű általános hangulata – a tréfás második tételtől eltekintve – fokozatos átmenetet képvisel az első tétel komolyságától és a harmadik gyászos sirató-énekétől a zárótétel életigenléséig” – osztotta meg gondolatait Bartók a Concertóról egykori tanítványával, Sándor Györggyel. – „A »virtuóz*« hangszerkezelés például az első tétel kidolgozásának fugato*szakaszaiban jelenik meg (rézfúvó hangszerek), vagy a zárótétel főtémájának »perpetuum mobile*«-futamaiban (vonósok) és különösen a második tételben, ahol a hangszerek mindig párosával jelennek meg egymást követően, briliáns passzázsokkal*.”
A tételek és elnevezéseik A Concerto öt részből álló kompozíció. A tételek többségének egyedi, a zene tartalmára utaló címe van. 2. feladat Próbáld meg párba állítani a kottában jelölt eredeti megnevezést annak magyar megfelelőjével! 1. Introduzione 2. Giuoco delle coppie 3. Elegia 4. Intermezzo interrotto 5. Finale
a) zárás b) melankolikus jellegű, emlékező alkotás c) bevezetés d) megszakított közjáték e) párok játéka
Az egyik legtekintélyesebb szaklap, a Modern Music 1945. január–februári számában Charles Mills részletesen elemezte az egyes tételeket. Az általa gyönyörűnek tartott előadás után erőteljes, lírai nyitótételről (Introduzione) ír, csodás rézfúvósállásokkal, amely képzeletbeli, szinte egzotikus népiességet sugall, benne meztelen, vad és zord hangzásokkal.
A HONVÁGY ZENÉJE – BARTÓK: CONCERTO
5
6
3. feladat Bájos tréfa a második tétel (Giuoco delle coppie), pezsgő humorral fűszerezett hangszeres színekkel. E tételt a kisdob pergése vezeti be. A lekottázott ritmus alapján próbáld megállapítani az ütemmutatót!
a) 2/4 b) 3/4 c) 4/4 A második tételt nem csupán a kisdob bevezető megszólalása teszi érdekessé. A tétel folyamán több hangszerpár jelenik meg, amelyek különböző hangköztávolságokban játszanak duókat . 4. feladat A kottaképek alapján párosítsd a hangszereket az általuk megszólaltatott hangközzel! 1. Fagottok:
2. Oboák:
3. Fuvolák:
a) tercpárhuzam b) szextpárhuzam c) kvintpárhuzam A játékosabb másodikkal szemben a harmadik tétel (Elegia), amelyet Bartók maga gyászzenének tartott, csendes nyugalomban hullámzik, különös hangszínfoltokkal, lassan mozduló dallamokkal. A negyedik tételről (Intermezzo interrotto) elterjedt vélekedés, hogy a bartóki honvágy megnyilvánulása, a benne idézett Lehár Ferenc-dallam miatt. Ez egy miniatűr rapszódia*, amelynek hátterében Bartók egy történetet „rejtett el”: egy ifjú szerenádot* ad kedvesének, de egy részeg banda megzavarja és összetöri hangszerét. A garázdák távozása után azonban elcsukló hangon bár, de folytatódik a szerenád. A történet felszíne alatt mélyebb tartalom rejlik: a szerenádot adó ifjú dala valójában imádott hazájához szól. Zenéjében Bartók ezt egyértelműen kifejezi: a második témaként megszólaló közismert operettdallamot a szöveg eredeti értelmének megfelelően átformálja aszimmetrikus lejtésű, bensőséges, nemesen egyszerű melódiává: Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország…” Az utolsó tétel (Finale) fergeteges néptáncfinálé, kavargó népünnepély – az idegenbe vetett zeneszerző hite egy szebb jövőben, mindenen felülemelkedve, elszánt optimizmussal. Megszólal az indító fanfár*, majd az a sodró lendületű téma, amely az egész tétel „motorja”. Népi dudamuzsikát imitáló bevezetésből bontakozik ki újból a fanfártéma.
A HONVÁGY ZENÉJE – BARTÓK: CONCERTO
7
8
5. feladat Amiként a mű szinte minden részében felcsendülnek olyan melódiák, amelyek Magyarországra utalnak, a zárótétel is összetéveszthetetlenül magyar gyökerekkel rendelkezik. Milyen motívumokat használ a komponista? Válaszd ki a helyes megoldást! 1) népi jellegű motívumokat 2) Amerikában jól ismert, jazzes elemeket 3) verbunkos dallamokat
Honvágy – népzene Nemcsak a Concerto, de az egész bartóki életmű állandóan jelen lévő eleme a magyar népzene, amelynek megismerésében, felkutatásában és lejegyzésében Bartók (Kodállyal közösen) úttörő szerepet vállalt, s amelynek dallam- és motívumkincsét senki sem ismerte e két zeneszerzőnél jobban. A műzenében megjelenő népzenét a legtöbben a „messziről” felismerhető népdalokkal azonosítják, holott a népzene akkor is ott munkál a kompozíciókban, amikor nem mutatkozik körvonalazható, felismerhető dallamok formájában. Bartók nemcsak az általa parasztzenének nevezett népdalok gyűjtésével és rögzítésével foglalkozott tudományos igényességgel, de a feldolgozás módjaival is. „A kérdés […] az, miként nyilvánulhat meg a parasztzene hatása a magasabb műzenében. Először is úgy, hogy a parasztdallamot minden változtatás nélkül, vagy csak alig variálva, kísérettel látjuk el, esetleg még elő- és utójáték közé foglalhatjuk. […] A parasztzene hatásának másfajta felhasználási módja ez: a zeneszerző nem használ fel valódi parasztdallamot, hanem ehelyett maga eszel ki valamilyen parasztdallam-imitációt. Lényeges különbség e közt és az előbb leírt mód közt tulajdonképpen nincs. […] Végezetül még egy harmadik módon mutatkozhatik meg a parasztzene hatása a zeneszerző műveiben. Ha tudniillik sem parasztdallamokat, sem parasztdallam-imitációkat nem dolgoz föl zenéjében, de zenéjéből mégis ugyanaz a levegő árad, mint a parasztzenéből. Azt lehet mondani ilyenkor: a zeneszerző megtanulta a parasztok zenei nyelvét és rendelkezik vele oly tökéletes mértékben, amilyen tökéletes mértékben egy költő rendelkezik anyanyelvével.”
A HONVÁGY ZENÉJE – BARTÓK: CONCERTO
9
10
Szómagyarázat Barokk A szó a nyakatekert okoskodást jelentő olasz barocco kifejezésből ered, és a reneszánszt követő, kb. 1575-től 1770-ig tartó korstílusra jellemző túldíszítettségre, formai bravúrosságra utal. Concerto Versenymű, amelyben egy vagy több szólóhangszer áll szemben, „felelget” a tuttival, azaz a teljes zenekarral. Kialakulása a barokk korra tehető, de kisebb változtatásokkal ma is létező műforma. Concerto grosso Nagy versenymű, amelyben nem egy, hanem több szólóhangszer szerepel, de azok egy együttest képezve versenyeznek a zenekarral. Fanfár Kürtjel, ünnepélyes jeladás; ünnepi alkalmakkor harsonákon megszólaltatott rövid dallam. Fugato A fúga a latin fugere („kergetni”) szóból származik, utalva arra, hogy a szólamok egy-egy témát kergetnek egymás között, bizonyos szabályok szerint. A fugato ennél kisebb zenei műforma, amely önállóan ritkábban fordul elő, de annál gyakrabban szélesebb kidolgozású, ellenpontozó művekben Passzázs Gyors, átkötő dallamszakasz, dallammenet, futam. Perpetuum mobile Örökmozgó. Olyan gép, amelyet ha egyszer elindítanak, örökké mozgásban marad, miközben nem von el energiát a környezetétől, és a belső energiája is állandó szinten marad. Rapszódia Eredetileg görög vándorénekes (rapszodosz) által előadott dal. Műfajfogalommá a 18. században vált. Jellemző vonásai: zaklatottság, az érzelmek és gondolatok szenvedélyes hullámzása; kötetlen szerkezet, közvetlen és szubjektív kifejezésmód eszközeinek gyakori és változatos felhasználása; a külső forma és a ritmus kötetlensége; emelkedetthangvétel. Szerenád Az olasz eredetű szó jelentése: éjjeli zene. Eleinte énekelt, később hangszeres zenei forma. Legtöbbször szabad téren szólaltatták meg, de idővel népszerű hangversenytermi műfajjá vált. Virtuóz A szót jellemzően átlagon felüli tehetség, káprázatos művészi tudás, például egy hangszeren való felülmúlhatatlan játék jellemzésére használják.
Megfejtések 1. feladat: c 2. feladat: 1. – c 2. – e 3. – b 4. – d 5. – a 3. feladat: a 4. feladat: 1. – b 2. – a 3. – c 5. feladat: 1
A HONVÁGY ZENÉJE – BARTÓK: CONCERTO
11
MATINÉKONCERTEK – Műhelytitkok
Mindig vasárnap / 11.00 2018. szeptember 30.
Ránki: Pomádé király új ruhája
Gyermekopera 2018. november 25.
Csajkovszkij: A diótörő
A Szegedi Kortárs Balett előadása
MATINÉKONCERTEK – Szenvedélyek
Mindig vasárnap / 11.00 2018. november 4.
Szenvedélyem: a zenés színház – Szirtes Tamás
AJÁNLÓ
előzetes,
HANG-SZER-SZÁM
Mindig szombaton / 11.00
Magyar népi hangszerek – vonósok
2018. szeptember 22.
2018. október 20.
2018. november 17.
Magyar népi hangszerek – a cimbalom Magyar népi hangszerek – fúvósok
ISKOLÁSKONCERTEK
Mindig hétfőn / 11.00 2018. október 1.
Meglepetéskoncert a zene világnapján
Közreműködnek: a Tóth Aladár Zeneiskola növendékei 2018. október 29. és 2018. november 12.
2018. november 26.
Aurora – Az alvó szépség
A Coincidance Táncszínház előadása
Ez ütős lesz! –
Talamba-hangszerbemutató
Élmény! Minden tekintetben. Élmény! Minden tekintetben.
Nem kell, hogy tele legyen a zsebed! Világsztárok diákjeggyel mindennap 500 forintért mupa.hu
PONTOK, KEDVEZMÉNYEK, EXTRA ÉLMÉNYEK
Csatlakozzon Ön is!
mupa.hu/husegprogram
Stratégiai médiapartnerünk:
A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Emberi Erőforrások Minisztériuma
Kiadta a Müpa Budapest Nonprofit Kft. Felelős kiadó: Káel Csaba vezérigazgató A sorozatot szerkesztette: Körmendy Zsolt A műsorfüzetet írta: Tóth Anna A feladványokat összeállította: Németh Zsuzsanna Szerkesztette: Várnai Péter A szerkesztés lezárult: 2018. április 27. A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!